A falvak élõvilágának megismeréséhez tegyünk látogatást egy falusi

Átírás

1 A FALVAK ÉLÔVILÁGA A falvak élõvilágának megismeréséhez tegyünk látogatást egy falusi portán! Elsõként ismerkedjünk meg a lakóház, a hozzá kapcsolódó gazdasági épületek, a szõlõ, a zöldséges- és gyümölcsöskert alaprajzával. Régi hagyomány, hogy a hosszú, keskeny telkeken a lakóépület mögött találhatók az istállók, az ólak és a különbözõ gazdasági épületek. A portához kisebb-nagyobb kert és szõlõ tartozik. Az istállókban szarvasmarhát és lovat tartanak, az ólakban sertést és szárnyasokat. A kert egész évben biztosítja, hogy gyümölcs és zöldség is kerüljön az asztalra. Egy vidéki kisgazdaság alaprajza 101

2 A ZÖLDSÉGESKERT A zöldségeskert ágyásainak jellemzõ növényei lágyszárúak. Ízletes, sok vitamint tartalmazó termésüket, szárukat, levelüket vagy gyökerüket fogyasztjuk. PARADICSOM 1. Paradicsomnövény oldalgyökerek A paradicsom az egyik legkedveltebb zöldség. Pirosra érõ, ízletes bogyóterméséért termesztik. Meleg- és fényigényes növény, ezért magjait üvegházban vagy fóliasátorban vetik el, és csíráztatják. A fiatal növényeket, a palántákat csak a fagyok elmúltával, májusban ültetik szabad földbe. Jó termést napfényes helyen, tápanyagokban gazdag talajon hoz. Mélyre hatoló gyökérzetével jól hasznosítja a talajnedvességet, ezért csak a termésfejlõdés idején kell öntözni. Egyéves, más szóval egynyári növény, a tavasszal elvetett magból szárba szökkent növény egy éven belül virágot hoz, termést érlel, majd elszárad. Az egynyári növények magjából egy éven belül kifejlõdnek a létfenntartó és a szaporítószervek. A növény a termésérés után elszárad. fõgyökér 2. Fõgyökérzet A paradicsom gyökérzete egy vastag fõgyökérbõl és több vékonyabb oldalgyökérbõl áll. Az ilyen gyökérzetet fõgyökérzetnek nevezzük. A paradicsom lágy szárú növény. A paradicsom érett termése piros, sokmagvú bogyótermés. Héja vékony, húsa vitaminokban gazdag. Nyersen és fõzve egyaránt fogyasztjuk. 3. A paradicsom virága és termése 4. A paprika termése PAPRIKA A paprika hazánk legnagyobb mennyiségben termesztett zöldségnövénye. Lágy szárú növény, fõgyökérzete van. Bogyótermése sok C-vitamint tartalmaz. A paradicsomhoz hasonlóan fejlõdéséhez sok meleg és fény szükséges, ráadásul vízigényes is. Gyökérzete nem mélyre hatoló, emiatt nem jól hasznosítja a talajnedvességet. Száraz idõben rendszeresen öntözni kell. Palántáról nevelik, egynyári növény. A papri102

3 kát húsos, éretten piros színû terméséért ültetik. A termés csípõs vagy édes lehet. Rendszerint még érés elõtt, zölden vagy sárgán szedik le. A fûszerpaprikát akkor gyûjtik össze, amikor már pirosra érett. Ezután szárítják, majd õrlik. A piros paprika hazánkban az egyik leggyakrabban használt fûszer. ZÖLDBORSÓ A zöldborsót tápláló, fehérjékben és vitaminokban gazdag magjáért termesztik. Hüvelytermését zölden szedik le, nem várják meg, amíg a termésfal megérik és kiszárad. Hûvösebb, nedvesebb idõben fejlõdik jól, már alacsony hõmérsékleten is csírázik. Ezért rendszerint kora tavasszal és közvetlenül a földbe vetik. Mélyre hatoló fõgyökérzetû, egynyári, lágy szárú növény. 5. A fûszerpaprika termésfal 6. Borsó magok BAB A babnak a zöldborsóhoz hasonlóan hüvelytermése van. Melegigényes növény, ezért csak májusban vetik. A laza szerkezetû, de nem túl nedves talajt kedveli. Éretlen, sárga vagy zöld színû termésébõl vitaminokban gazdag fõzeléket, zöldségköretet készítenek. Az éretten leszedett termésbõl kifejtett mag a szárazbab. 7. Bab Hüvelytermés JÓ, HA TUDOD! A magtermesztésre szánt káposztát õsszel gyökerestül szedik ki a földbõl, veremben tárolják, majd tavasszal kiültetik. A fejek hamarosan szárba szökkennek, virágot és termést hoznak. A savanyú káposztát erjesztéssel készítik. A felszeletelt káposztát fából készült hordóba rétegzik, sózzák és fûszerezik, majd ér lelik. FEJES KÁPOSZTA A fejes káposzta és rokonai a leggyakrabban fogyasztott zöldségféléink közé tartoznak. A fejes káposztának a vaskos, rövid szárát és szorosan egymásra boruló leveleit fogyasztjuk. Fejlõdéséhez tápanyagokban gazdag talajt, sok vizet és fényt igényel. Már alacsony hõmérsékleten csírázik, és elviseli a hûvös idõt is. Magjaiból az elsõ évben gyökér, szár és levél fejlõdik. Virágot és termést csak a második évben hoz, tehát a fejes káposzta kétéves, más szóval kétnyári növény. 8. Félbevágott káposztafej levelek A kétnyári növényeknek az elsõ évben csak létfenntartó szerveik fejlõdnek ki. Szaporítószerveik a második évben jelennek meg. A termésérés után a növény elszárad. Az õsszel felszedett fejes káposztát hideg pincében, földbe ásott veremben nyersen tárolják vagy savanyítják. A savanyú káposzta C- és B-vitaminokban gazdag, egészséges étel. torzsa 103

4 9. A burgonya gumója föld alatti módosult szárrész JÓ, HA TUDOD! Ha a burgonyagumót fény éri, akkor meg- BURGONYA zöldül. Ez is a zt iga zol ja, hogy nem a A burgonya az egyik legfontosabb tápláléknövényünk. Föld alatti, megvastagodott szárát, gumóját fogyasztjuk. A gumók nagy mennyiségû keményítõt raktároznak, ezért igen táplálóak. Felületükön apró mélyedések, azokban pedig rügyek láthatók. A burgonya lágy szárú növény, levelei és zöld színû bogyótermése mérgezõ. Hûvös, csapadékos helyeken, tápanyagokban gazdag, laza szerkezetû talajon fejlõdik a legjobban. Nem magról, hanem gumóról szaporítják. Az õsszel felszedett burgonyát hideg pincében, veremben tárolják. A burgonya nemcsak emberi táplálék, hanem fontos takarmány is. Emellett keményítõt, ragasztót készítenek belõle. gyökérbõl, hanem a szárból fejlõdik. A télire e l tet t b u r g o nyá n s z í n te l e n h a j t á s o k jelenhetnek meg, amit helytelenül csírának neveznek. Miért nem pontos ez a kifejezés ebben az esetben? VÖRÖSHAGYMA A vöröshagyma lágy szárú, kétnyári növény. Elvetett magja az elsõ évben gyökeret, szárat és levelet fejleszt. Kialakul föld alatti módosult leveles szára, a hagyma. A hagymát vörösbarna és száraz buroklevelek fedik. A növény levelei õsszel elszáradnak, de hagymája áttelel a talajban. A következõ tavaszon az abban raktározott tápanyagok felhasználásával ismét szárba szökken, majd virágot és termést hoz. A vöröshagyma hidegtûrõ, magja alacsony hõmérsékleten is kicsírázik. 10. Vöröshagyma Gyökérzete nem hatol mélyre, ezért nedves, nyirkos talajt igényel. Hasonló hosszúságú és vastagságú gyökérágai vannak. Az ilyen gyökérzetet mellékgyökérzetnek nevezzük. száraz buroklevelek ÉRDEKESSÉG A magyaros ételek elmaradhatatlan ízesítõje a vöröshagyma és a fokhagyma. Megtalálhatók a lecsóban, a pörköltekben, a gulyáslevesben és a halászlében is. De nemcsak hazánkban kedvelik enynyire, Nyugat-Európában még levest is húsos hagymalevelek fõznek belõlük. mellékgyökerek 11. A hagyma szerkezete 104

5 A kora ta vasszal el ve tett ma gok ból rö vid idõ alatt ki fej lõ dik a zöldhagyma, amely vi ta mi nok ban gaz dag, egész sé ges táp - lá lék. A sû rûn vetett ma gok ból fej lõ dõ nö vé nyek õszre csak kis hagy mát fej lesz te nek, ez a dug hagyma. A dug hagy mát fel sze dik, majd ta vasszal ismét elültetik, és fogyasztásra al kalmas zöld hagy mát vagy anya hagy mát ne vel nek be lõ le. A burok le ve lek kel fedett ép anya hagy mát té len hideg pin cé ben vagy veremben tá rol ják. A hagy mát nyer sen és fõzve egyaránt fo gyaszt juk. Jellegzetes szagú il ló ola jat tar tal maz, amely lég - zés tisz tí tó hatású. FOKHAGYMA A fokhagyma környezeti igé - nyei hasonlóak a vö rös hagymá é hoz. Hagymája bu rok le - ve lek kel fedett részekbõl, gerez dek bõl áll. Lágy szárú növény, mellékgyökérzete van. Ér té kes il ló ola ja i nak kö szönhe tõ en fon tos fû szer- és gyógynö vény. A hagy má já ból ké szült kivonat ér tisz tí tó, lég zés ja ví tó és fer tõt le ní tõ hatású. PRÓBÁLD KI! A fokhagymaleves nálunk kevéssé elterjedt, de nagyon finom és egész sé ges étel. Emellett elkészítése is nagyon egyszerû. A következõ re cept alapján egy felnõtt se - gít sé gé vel te is megpróbálkozhatsz vele gerezd megtisztított és apró ra vágott fokhagymát kevés ola jon fel for ró sí tunk (nem szabad meg égetni!), majd felengedjük 1 liter víz zel, teszünk bele 2 hús le ves koc kát, és felforraljuk. Ezután 3 kis kanál étel sû rí tõt elkeverünk ke vés vízzel, két tojássárgájával, és ál lan dó keverés köz ben hoz zá ad juk a le ves - hez, majd 5 percen át for ral juk. Vé gül te szünk hozzá egy kevés vá gott petrezselymet. 12. Fokhagyma SÁRGARÉPA A sárgarépa hidegtûrõ, kétnyári, lágy szárú növény. Kora ta vasszal elültetett magjaiból az elsõ évben vaskos, sok tápanyagot raktározó ka ró gyö kér és levelek fejlõdnek. A karógyökér megvastagodott fõ gyö kér. A sárgarépát télire kiszedik a földbõl, majd a következõ ta va szon a legszebbeket magtermesztés céljából újra elültetik. Virágot és ter mést csak a má so dik év ben hoz. Gyö ke re ned ves, laza szer ke ze tû ta laj ban fej lõ dik egyen le te sen. A sár ga ré pa sok cukrot, ke - mé nyí tõt és vi ta mint tar tal maz. Nyer sen, fõzve és sa va nyít va is fo gyaszt juk. JÓ, HA TUDOD! A sárgarépa narancssárga színét a karotin nevû anyag adja. A ka ro tin ból szervezetünkben A-vitamin képzõdik, ami a bõr és a szem egész sé gé hez nélkülözhetetlen. 13. Sárgarépa PRÓBÁLD KI! A sárgarépában található karotin vízben nem, olajban viszont ol dó dik. Re szelj le egy darab sár ga ré pát kis lyukú zöldségreszelõn. A re sze lé ket tedd be egy kisebb po hár ba vagy kémcsõbe. Öntsél rá egy kevés étolajat, alaposan ke verd össze, majd hagyd leülepedni. Azt ta pasz ta lod, hogy az olaj sárgára színezõdik a karotintól. 105

6 PETREZSELYEM A petrezselyem karógyökere (fehérgyökérnek is nevezik) tápanya gokban és il ló olaj ok ban gaz dag, el sõ sor ban étel íze sítés re hasz nált zöld ség. A nö vény nek nem csak a gyö ke rét, hanem levelét is fo gyaszt juk. A pet re zse lyem az egyik leg - fon to sabb zöld fûszerünk. 14. Petrezselyem RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS A zöldségeskert növényeinek termését, levelét, szárát vagy gyö ke rét fogyasztjuk. A hidegtûrõ növényeket már kora tavasszal vethetjük. A melegigényes növények magjait csak májusban ültethetjük szabad föld be, de üvegházban vagy fóliasátorban már korábban is ne vel he tünk palántát be lõ lük. Vannak olyan növények is, amelyeket nem mag ról, hanem hagymával vagy gumóval szaporítunk. Az egy nyá ri nö vé nyek egy éven belül virágot és termést hoznak, majd el szá rad nak. A kétnyári növényeknek elsõ évben csak lét fenn tar tó szer ve ik fejlõdnek ki, szaporítószerveik a második évben je len nek meg. Csak akkor vár ha tunk jó ter mést, ha mindig szem elõtt tartjuk a növények fény-, víz-, talaj- és hõmérsékleti igényét. ÚJ FOGALMAK Egynyári növény kétnyári növény palánta fõgyökér zet mellékgyökérzet bogyótermés hüvelytermés hagyma gumó karógyökér KÉRDÉSEK, FELADATOK ➊ Sorold fel azokat a zöld ség nö vé nye ket, amelyeknek a termését fogyasztjuk! ➋ Mondj példát le vél zöld sé gek re és gyökérzöldségekre! ➌ Milyen termése van a pa ra di csom nak, a paprikának és a bur gonyá nak? ➍ Milyen termése van a babnak és a borsónak? ➎ Jellemezd az egynyári növényeket! ➏ Jellemezd a kétnyári növényeket! ➐ Miért palántázzuk a paradicsomot és a paprikát? ➑ Miért alkalmas az üvegház vagy a fóliasátor a palántázásra, korai érésû paprika, paradicsom és uborka nevelésére? ➒ Miért vethetjük már kora tavasszal a borsót és a hagymát? ➓ Hogyan szaporíthatjuk a hagymát, a fokhagymát és a burgonyát? 11 A 2. és a 11. ábra segítségével hasonlítsd össze a fô- és a mellékgyökérzetet! 12 A 12. ábra alapján magyarázd meg, miért szaporítható egyszerûen a fokhagyma! 106