A DEMOKRATIKUS ÁLLAMOKBAN A CIVIL-KATONAI KAPCSOLATOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI, TÖRVÉNYI ÉS INTÉZMÉNYI HÁTTERE, LEVONHATÓ KÖVETKEZTETÉSEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DEMOKRATIKUS ÁLLAMOKBAN A CIVIL-KATONAI KAPCSOLATOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI, TÖRVÉNYI ÉS INTÉZMÉNYI HÁTTERE, LEVONHATÓ KÖVETKEZTETÉSEK"

Átírás

1 DR. LÜKŐ DÉNES A DEMOKRATIKUS ÁLLAMOKBAN A CIVIL-KATONAI KAPCSOLATOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI, TÖRVÉNYI ÉS INTÉZMÉNYI HÁTTERE, LEVONHATÓ KÖVETKEZTETÉSEK Amikor a nemzetek létéről, szuverenitásáról és függetlenségéről beszélünk, látnunk kell, hogy ezek alapvető biztosítéka a hadsereg. Történelmi példák egész sorát említhetjük, melyek azt igazolják, hogy az adott ország sorsa milyen nagymértékben függött hadseregük erejétől, katonáik felkészültségétől, rátermettségétől, bátorságától. A hadsereg (haderő) érdekei és értékei bizonyos formákban szinte valamennyi társadalomban megjelennek (természetesen ott és azokban, ahol létezik haderő). Az igazi kérdés tehát nem az, hogy van-e kapcsolat a hadsereg és a társadalom, valamint a politika között, hanem az, hogy ez a kapcsolat milyen természetű, és hogy milyen formában nyilvánul meg. További kérdés, hogy a politika milyen módon, milyen eszközrendszer alkalmazásával, milyen mechanizmusok működtetésével ellenőrzi a hadsereget, illetve a hadsereg milyen módon juttatja kifejezésre sajátos érdekeit. A kérdés tehát: össze lehet-e egyeztetni, hogy a haderő elég erős legyen ahhoz, hogy megtegye, amit a civil polgárok elvárnak tőle, és olyan civil kontroll alatt működjön, amely elég erős ahhoz, hogy a haderő csak azt tehesse meg, amire a civil szektor felhatalmazza. 1 Nézetem szerint a civil-katonai kapcsolatok alakulásában ez a döntő motívum. A biztonságpolitika önálló elemeként a civil-katonai kapcsolatokkal az ötvenes évek végén az Egyesült Államokban kezdtek el foglalkozni. Attól kezdve természetesnek tartjuk, hogy a biztonságpolitikának érzékelhető politikai vonatkozásai vannak. A hidegháború korszakának lezárását követően a szuverenitásukat elnyerő közép-európai államok a nyugati polgári demokráciák gyakorlatát tekintették példának, vagyis igyekeztek a haderőt és a politikát minél tökéletesebben szétválasztani. Ez a törekvés teljesen érthető, hiszen ez a demokratikus berendezkedés egyik alapját képezi, annak megszilárdulása (sok más tényező mellett) ettől is függ. Ez a szétválasztás természetesen nem jelenti azt, hogy a fegyveres erő és a politikum között ne maradna, sőt, ne lenne szükség az érdekérvényesítő csatornák valamilyen formájának fenntartására. 1 Szabó János: A fegyveres erők civil kontrolljának új áramlatai a fejlett demokráciákban. In: A haderő demokratikus irányítása. Szerk.: Joó Rudolf, Pataki G. Zsolt. Budapest,

2 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK Írásomban a civil-katonai kapcsolatok három területe (a hadsereg demokratikus ellenőrzése, civil-katonai kapcsolatok, védelmi reformok) 2 közül a fegyveres erők demokratikus kontrolljára fókuszálom gondolataimat, elsősorban az intézményi szempontokat vizsgálva. Természetesen a társadalom és a hadsereg kapcsolata ettől jóval tágabb és árnyaltabb (a tisztikar társadalmi megítélése, egymásról alkotott civil és katonai képek, a hadsereg jelenléte a médiában stb.), és ezek befolyásolják a civil kontroll hatékonyságát. Mindezeket figyelembe véve először röviden áttekintek néhány történelmi modellt, amelyek az adott korszakban a hadsereg és a politika viszonyát mutatják. Ezt követően a nyugati demokrácia négy országában folytatott gyakorlatot ismertetem, és ezekből általánosítható, egységes normaként elfogadható követelményeket, feltételeket írom le. A CIVIL-KATONAI KAPCSOLATOK ALAPMODELLJEI Történeti áttekintés A bevezetésben említett polémia, miszerint a társadalom által, a saját védelmére létrehozott haderő csak azt tehesse meg, amit elvárnak tőle, és ne fordulhasson az őt létrehozó társadalom ellen, egészen az ókorig nyúlik vissza. Platón így tette fel a kérdést: ki őrzi az őrzőket?. A században, az állandó, békében is fenntartott hadsereg létrejötte, a francia forradalom, a napóleoni háborúk jelentős mértékben hozzájárultak a hadsereg professzionálissá válásához és ahhoz, hogy alapvető kérdéssé vált a hadsereg és a társadalom viszonyának meghatározása. A történelmi példák sorában Angliát is meg kell említeni. A 17. században I. Károly és a parlament között súlyos nézeteltérés alakult ki arról, hogy ki gyakorolja a hatalmat a hadsereg felett. Egy véres polgárháború után világosabb, áttekinthetőbb parancsnoklási rend alakult ki. A haderő a parlament és a belőle alakult kormány irányítása alá került, és ezt a gyakorlatot később sok alkotmányos monarchia is követte. Az amerikai alkotmány egy évszázaddal később a szövetségi hatalom alá helyezte a szárazföldi erőket és a haditengerészetet. Ez azt jelentette, hogy a fegyveres erőket egyértelműen a politikai hatalomnak rendelte alá. Ugyanakkor a védelem fölötti felügyelet megoszlott a végrehajtó és a törvényhozói hatalmi ágak között. (Az Alkotmányt megfogalmazó Alapító Atyák aggodalmát James Madison így fejezte ki: Az állandó hadsereg egy túlsúlyos végrehajtó hatalom eszközeként nem sokáig lenne biztonságos társa a szabadságnak. A külső veszély elleni védelem eszközei mindig a belső zsarnokság 18 2 Szternák György: A polgári-katonai kapcsolatok problémái hazánkban. Új Honvédségi Szemle, 1997/1. sz.

3 fegyverei voltak A védelem ürügyén fenntartott hadseregek egész Európában rabszolgasorban tartották az embereket.) Európában a 19. században Carl von Clausewitz tett kísérletet arra, hogy megfogalmazza a politikai és katonai ügyek közötti kapcsolat lényegét, tartalmát. Szerinte a háború a politikai tevékenység része, ezért a politika határozza meg a stratégiai célokat és a hadsereg e célok elérésének eszköze. A katonai tevékenységeket tehát a politikai követelményeknek kell vezérelniük, ugyanakkor a haderőt a civil hatóságoknak és céloknak kell alárendelni. Clausewitz fogalmazta meg tehát először a haderő feletti politikai kontroll szükségességét. Ez az elmélet követendő példaként jelent meg az európai államok többsége számára. A praetorianizmus A hadsereg politikai szerepvállalásának tipikus, mondhatnánk alapesete a praetorianizmus. Az a kifejezés a hadsereg közvetlen és folyamatos politikaformáló szerepvállalását jelenti. Ez a jelenség az ókori Rómában volt megfigyelhető. Augustus császár korától a praetoritás tagjai, a hadvezérek, a praetoriánusok, több alkalommal emeltek trónra, illetve fosztottak meg hatalmuktól császárokat. A hadsereg ellenőrzése az egypártrendszerben A szocialista, kommunista társadalomban sajátos módon definiálták a hadsereg helyét, szerepét. Ez természetesen alapvetően meghatározta a civil-katonai kapcsolatok jellegét, minőségét. Minden szocialista országban az állam vezető ereje a párt, amely történelmi feladatára hivatkozva alkotmányban rögzítette egyedüli vezető, irányító szerepét. Ez azt jelentette, hogy a párt a hadsereg felett is többcsatornás, többszintű ellenőrzést gyakorolt. A parlament a hadsereg ellenőrzésében súlytalanná vált, és a tisztikar kiválogatása elsősorban politikai elkötelezettség és párthűség alapján történt. A párt és a hadsereg közötti kapcsolat közvetlen, intézményesített volt. Ebből fakadóan a hadsereg hivatásos állománya bizonyos szint fölött politikai szerepvállalásra kényszerült. Az állami és intézményi struktúrák gyakorlatilag minden szinten a párt megfelelő struktúráját képezték le, illetve annak rendelték alá. A haderő ügyeit szigorúan zárt körben kezelték, így a szakértők és a közvélemény számára nem voltak megismerhetők, nem tudták őket megvitatni. A hadsereg számára azonban az egypártrendszer nemcsak belső torzulásokat okozott. A Varsói Szerződés megalakítása után a szovjet befolyás alá került országok hadseregei formálisan is Moszkva irányítási rendszerének elemeivé váltak. A VSZ tagállamok önálló védelmi tervezést nem folytathattak, a nemzeti szempontokat nem vehették figyelembe, a hadseregeket nem készíthették fel 19

4 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK nemzeti védelmi feladatok ellátására. Valamennyi tagállam Moszkva utasításait hajtotta végre, és az önálló biztonságpolitikai gondolkodás teljesen elhalt. CIVIL-KATONAI KAPCSOLATOK A POLGÁRI DEMOKRÁCIÁKBAN A nyugati demokráciák alapvető törekvése, hogy elhárítsa azokat a veszélyeket, amelyek abból adódnak, hogy egyrészt a katonák beavatkoznak a politikába, másrészt a politika bevonul a hadseregbe. A politikai vezetésnek azt kell elérnie, hogy a fegyveres erőkkel kapcsolatos döntéshozatalban a katonai befolyás csökkenjen, saját szerepe pedig növekedjen. Ennek elérésére két nagyobb elmélet született, melyek Samuel Huntington és Morris Janowitz nevéhez fűződnek. Samuel Huntington elmélete A huntigtoni elmélet szerint a polgári demokrácia ideális megoldása a társadalomtól és a politikától élesen elválasztott haderő. Ez a haderő teljesen apolitikus, és kizárólag a politikai döntések végrehajtására törekszik, nem bírálja, nem egészíti ki őket. Az elmélet gyakorlati megjelenési formája az, hogy a polgári és a katonai területek teljesen szétválnak és a polgári döntéshozói folyamat elsőbbséget élvez a katonaival szemben. Ezen elmélet a legfőbb katonai értékként a haderő magas fokú professzionalitását és politikai semlegességét tekinti. Huntington a katonai-polgári erőegyensúly vizsgálatát négy szempont szerint ajánlja. Ezek a következők: a tisztikar önálló csoportazonosulása és más csoportokhoz való viszonya; a tisztikar rendelkezésére álló gazdasági erőforrások megléte és mennyisége; a hivatásos állomány és az aktuális politikai és más hierarchia összefonódása; a tisztikar népszerűsége, társadalmi presztízse. Huntington koncepciója szerint a polgári döntéshozói oldal úgy mentesülhet a katonai befolyástól, ha a katonai oldal professzionalizmusa a lehető legnagyobb, a két szféra közötti különbség pedig igen éles. A hadsereg ugyan nem emelhető ki a társadalomból, de a cél a minél tökéletesebb elkülönülés létrehozása. A hadsereg feladata, annak jellege élesen különbözik más társadalmi szereplők feladataitól, ezért a hadsereget másként kell kezelni, mint a társadalom többi intézményét. Morris Janowitz elmélete Morris Janowitz elmélete szöges ellentétben áll Huntington elméletével. Szerinte ugyanis nem lehetséges a katonai és a polgári szféra vegytiszta szétválasztása. A 20

5 két terület közötti kapcsolat elkerülhetetlen, sőt az a jó, ha valamilyen formában az megvalósul. Janowitz megközelítése szerint a haderő minden tagja a demokrácia és a polgári irányítás híve, ezért nem avatkozik be a politikába. Így lehet a legmegfelelőbben biztosítani, hogy a katonai erő ne jusson meghatározó szerephez a politikai döntéshozatalban. A társadalom és a katonák közötti kapcsolatot tehát nem csökkenteni, megszüntetni kell, hanem éppen ellenkezőleg, növelni kell, hogy ugyanazon értékek jellemezzék a hivatásos katonákat, mint a polgárokat. A polgári demokráciák gyakorlata A következőkben négy ország gyakorlatát kívánom bemutatni a demokratikus kontroll működésének jellemzésére. A polgári és a katonai szektor összetett kapcsolatrendszeréből a politikai intézményrendszer és a katonai felső vezetés alkotmányos, szervezeti és működésbeli kapcsolatát emelem ki. Amerikai Egyesült Államok A szövetségi államot megteremtő Alkotmányozó Nemzetgyűlés a demokratikus berendezkedést fenyegető veszélyek elhárítása érdekében az alábbi megoldásokat hozta létre az államszerkezetben: Szövetségi rendszer. A legfontosabb hatásköröket megosztotta a központi kormányzat és a szövetséget alkotó államok között. A hatalmi ágak szétválasztása. A központi államhatalom megosztása a törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató ág között. Fékek és egyensúlyok rendszer. A hatalmi ágak olyan megosztása, hogy külön-külön mindegyik védelmet élvez a másikkal szemben, az állampolgár pedig mindegyikkel szemben. Az egyes hatalmi ágak bizonyos döntéseihez a többiek jóváhagyása szükséges. Végrehajtó hatalom A legmagasabb rangú hivatali méltóság a négyévente közvetlen választással választott elnök. A végrehajtó hatalom fejeként és a hadsereg főparancsnokaként az elnök egyidejűleg a polgári kormányzat és a haderő vezetője. Az elnök és az irányítása alatt álló kabinet meghatározó szerepet játszik a védelempolitika és a katonai stratégia kialakításában, az erőforrások felhasználására vonatkozó döntésekben, a közigazgatási szabályok megalkotásában, a haderő alkalmazási módjainak meghatározásában és a fegyveres erők felsőszintű vezetőinek kinevezésében. Az elnöki döntések előkészítésében és a politikai tanácsadásban meghatározó intézmény az 1947-es Nemzetbiztonsági Törvénnyel létrehozott Nemzetbiztonsági Tanács. Ennek tagjai: az elnök, az alelnök, a külügyminiszter, a védelmi miniszter, tanácsadóként a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságá- 21

6 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK nak elnöke és a Központi Hírszerzési Hivatal (CIA) igazgatója. A folyamatos működés operatív teendői mellett a Nemzetbiztonsági Tanács feladata a nemzetbiztonsági stratégia elkészítése. Erre, valamint a védelmi miniszter iránymutatására építve az egyesített vezérkar főnöke elkészíti a nemzeti katonai stratégiát, amelyben azt rögzítik, hogy az USA haderői hogyan járulnak hozzá a nemzetbiztonsági stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez. Az előbb említett 1947-es Nemzetbiztonsági Törvény létrehozta az egységes honvédelmi miniszteri funkciót, valamint erőteljesebbé tette a három haderőnem (légierő, szárazföldi hadsereg, haditengerészet) tevékenységének koordinálását. A haderőnemek továbbra is elkülönülnek egymástól, de felügyeletüket, irányításukat közvetlenül a haderőnemi miniszterek látják el és fölöttük helyezkedik el integráló hatáskörrel a honvédelmi miniszter. A haderőnemek vezérkari főnökei az Egyesített Vezérkar tagjai lettek és ezzel ez az intézmény állandó jellegűvé vált a korábbi ad hoc szervezet helyett. Az 1986-ban elfogadott átszervezési törvény előírásai szerint a haderőnemek vezérkari főnökei a haderőnemi miniszterek irányítása alá kerültek, és jelentősen csökkentették hatásköreiket, ugyanakkor növelték az Egyesített Vezérkar főnökének hatáskörét. A három haderőnemi minisztérium alapvetően katonai felkészítő funkciókat lát el: koordinálja a haderőnemek szervezését, felszerelését és felkészítését. A polgári védelmi miniszter mellett jelentős számú köztisztviselő és közalkalmazott dolgozik a Pentagonban. Ezek egy része politikai kinevezett, megbízatásuk időtartama az elnöki kinevezés négy éves ciklusához kötődik, és a kormány működésének befejeztével távoznak a minisztériumból. Ez a modell lényegesen különbözik a hivatali apparátus állandóságát hangsúlyozó és csak igen kis létszámú politikai kinevezettet alkalmazó brit modelltől. Az Egyesített Vezérkar főnökét a kongresszusi jóváhagyást követően az elnök nevezi ki. Az elnök és a honvédelmi miniszter irányítása alatt: felügyeli az összhaderőnemi és haderőnemi parancsnokságokat; segíti a fegyveres erők hadászati irányítását; előkészíti és ellenőrzi az integrált haderő-alkalmazási terveket; felméri a beszerzési szükségleteket, tanácsokkal segíti a beszerzési programokat; szükség szerint konzultál a haderőnemi vezérkari főnökökkel és a hadműveleti parancsnokokkal. A Pentagonban a minisztert nagy létszámú polgári stáb segíti munkájában, akiket az Egyesített Vezérkar lát el katonai szakmai információkkal. Az Egyesített Vezérkar főnökének tanácsai közvetlenül jutnak el az elnökhöz, illetve a honvédelmi miniszterhez. Ugyanakkor az Egyesített Vezérkar főnökét támogató apparátus munkáját a miniszter civil stábja is használja. Így a Pentagonon belül a katonai és polgári apparátusok között versengő és együttműködő viszony alakul ki. 22

7 E rendszer jellemzője még, hogy az Egyesített Vezérkar főnöke aki az USA első számú katonája nem rendelkezik közvetlen parancsnoki jogkörrel a fegyveres erők felett, hanem csak közvetítője a politikai döntéseknek. A parancsnoki hierarchiában a hadműveleti parancsnokságok közvetlenül az elnöktől és a honvédelmi minisztertől kapják az utasításokat. Ez a megoldás is azt szavatolja, hogy csak a polgári hatóság rendelheti el a haderő alkalmazását, ami a civil kontroll érvényesítésének fontos feltétele. Törvényhozás: a Kongresszus Az Egyesült Államok Kongresszusa (a közvetlen választással kialakított Képviselőház és az államok által delegált Szenátus) a nyugati demokráciák átlagát meghaladó aktivitással vesz részt a haderő polgári irányításában. Ebben a folyamatban a plenáris ülések mellett nagyobb jelentősége van a bizottságokban folyó munkának. Ezt elősegítendő a két ház honvédelmi bizottságai kiemelkedő színvonalon vannak ellátva a működésükhöz szükséges valamennyi erőforrással. Ez garantálja a végrehajtó hatalomtól független, azt ellenőrizni képes törvényhozói munkát. A Kongresszus biztonság- és védelempolitikai tevékenysége így nemcsak követő politika-befolyásoló jellegű, hanem aktív politika-alakítóvá válik. 3 Nagy-Britannia Védelmi Minisztérium és a katonai felső vezetés A honvédelmi politika kialakítása a királynő által kinevezett kabinet jogköre és felelőssége. A kormányfő hangolja össze a nemzetvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket. Ő az elnöke a Védelmi és Tengerentúli Politika Bizottságának. Ez a bizottság határozza meg a nemzetbiztonsági stratégiát és vitatja meg a különösen fontos biztonságpolitikai kérdéseket. A bizottság tagjai: a miniszterelnök, a külügyminiszter, a védelmi miniszter, a belügyminiszter, a pénzügyminiszter és a kormányfő által kinevezett tagok (Kereskedelmi Kamara elnöke, főállamügyész). A vezérkar főnökét (Chief of General Staff), aki egyben a kormány első számú katonai tanácsadója, rendszeres konzultációra kéri a bizottság. A Védelmi Minisztérium, melyet egy főminiszter vezet, egyidejűleg közigazgatási egység és a fegyveres erők legfőbb parancsnoksága. A minisztérium a kormányzat védelmi célkitűzéseinek elsőszámú államigazgatási és katonapolitikai megvalósítója. A minisztérium egyeztető fóruma a Védelmi Tanács. Ennek tagjai: a védelmi miniszter, az államtitkárok, a vezérkar főnöke, a haderőnemi vezérkarok főnökei. A Védelmi Minisztériumban három politikai kinevezett dolgozik: a főminiszter, a Fegyveres Erők államminisztere (Minister of State for Armed Forces) 3 Joó Rudolf: A fegyveres erők civil irányítása: megoldási változatok a fejlett demokráciákban. In: A haderő demokratikus irányítása. Szerk.: Joó Rudolf, Pataki G. Zsolt. Budapest,

8 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK és a beszerzési államminiszter (Minister of State for Procurement). Mindhárman parlamenti képviselők, az Alsóház tagjai. A minisztériumban dolgozó többi alkalmazott vagy civil köztisztviselő, közalkalmazott vagy hivatásos katonatiszt. A politikusok legfőbb szakmai tanácsadói a vezérkar főnöke és a két civil állandó államtitkár. Az állandó államtitkárok a Védelmi Minisztérium katonai illetve közigazgatási elemének vezetői. A vezérkar főnöke felelős: a katonai tevékenységek összhaderőnemi tervezéséért; válsághelyzet esetén a katonai műveletek vezetéséért. A vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozik egyrészt az általános helyettese, aki a vezérkar hivatali szerveinek elöljárója, másrészt a három haderőnem parancsnoka: a légierő vezérkar főnöke, a szárazföldi vezérkar főnöke és a haditengerészet vezérkari főnöke. A Védelmi Minisztériumban csaknem minden vezetési szinten együtt dolgoznak a hivatásos tisztek a polgári munkatársakkal. Ez az ún. brit-modell, a- hol az igazgatóságokon, főosztályokon vegyes összetételű csoportok működnek. A korábban említett állandó államtitkárok vezető köztisztviselők és a közigazgatási munka folytonosságát, a kormánypolitika ciklikusságától való függetlenséget testesítik meg. A brit köztisztviselői, közalkalmazotti kar fontos sajátossága, hogy egységes, állandó és az egyes minisztériumok, főhatóságok közötti átjárhatóság szempontjából csereszabatos. Az időközönként végrehajtott csere, a rotáció a közigazgatás egységét, professzionalizmusát szolgálja, a cserében résztvevők számára helyismeretet, szakmai és személyes kapcsolatokat jelent. A parlamenti kontroll A brit parlament kétkamarás rendszerű: Alsóházból (választott Képviselőházból) és Felsőházból (a Lordok Házából) áll. Mindkét ház foglalkozik biztonsági és védelmi kérdésekkel egyrészt a plenáris üléseken, másrészt a bizottságokban. A brit parlament fegyveres erők feletti kontrollja közepesen gyengének mondható, inkább követő politika-befolyásolónak lehet nevezni. A két ház rendszeresen meghallgatja a királynő parlamenti évadnyitó beszédét. A királynő államfőként a haderő jelképes főparancsnoka is egyben. Ezt a programnyilatkozatot a kormány készíti el, és ebben a követendő politika (annak részeként a védelempolitika) legfontosabb kérdései kapnak helyet. A Védelmi Minisztérium Jelentés a védelem értékeléséről címmel évente jelentést készít a parlamentnek, melyet megvitatnak és az észrevételeket, javaslatokat visszaküldik a miniszternek. A miniszter ezek figyelembevételével elkészíti a jelentés végleges változatát. A jelentést Fehér Könyv formájában nyilvános kiadványként az utóbbi időben német, francia és orosz nyelvre lefordítva is megjelentetik. 24

9 Németország Történelmi előzmények A Német Szövetségi Köztársaság katonapolitikájára, a haderő demokratikus átalakításának folyamatára jelentős hatást gyakorolt a német fegyveres erő múltja, történelmi szerepvállalása. A porosz katonai hagyomány, a Wehrmacht és a náci rendszer emléke jelentős antimilitarista hatást váltott ki a második világháborút követő időszakban. Tekintsük át röviden ezeket a történelmi előzményeket. A császári birodalomban a német császár kezében összpontosult a főparancsnoki hatalom. A császár volt a haderő legfőbb szakmai-katonai vezetője, aki nem tartozott felelőséggel a parlamentnek. Így a birodalmi kormány hadügyminiszterének pozíciója gyenge volt, csak adminisztratív feladatokat látott el. A weimari köztársaság rövid parlamenti időszaka után a civil-katonai kapcsolatokban az előző korokhoz képest súlyosabb torzulás következett be. A fasiszta védelmi törvény szerint a fegyveres erők (Wehrmacht) egyszemélyi vezetője a vezér és birodalmi kancellár volt. Az őt követő rangidős tiszt volt a hadügyminiszter és a haderő főparancsnoka is egyszemélyben. Hitler később átvette ezt a két funkciót is, sőt 1941-től a szárazföldi erők tényleges hadműveleti felelősséget és hatalmat jelentő parancsnoki tisztét is. A háború utolsó éveiben Németországban a politikai és katonai vezéri hatalom végletesen egy kézben összpontosult, ezzel szemben a parlament és a társadalom más szervezete semmilyen önálló szerepet nem játszott. 4 A náci Németország veresége és katonai összeomlása után olyan időszak következett, amelyre a német társadalom történelmi traumája, valamint a nyugati országoknak a német haderővel szembeni bizalmatlanság jellemzett. A keletnyugati feszültség növekedése miatt napirendre került Németország integrálása az észak-atlanti rendszerbe. Ezzel együtt megváltozott a német fegyveres erőkről alkotott vélemény is, már nem kérdőjelezték meg annak létjogosultságát. A jogállamiság követelményeinek megfelelően parlamenti vitában tisztázták a haderőt érintő legfontosabb kérdéseket. Ezek a következők voltak: a Bundeswehr a hadkötelezettség elvén épül fel, de lehetővé válik az alternatív polgári szolgálat teljesítése is; a fegyveres erők felett kizárólag a szövetségi állam rendelkezik; a Német Szövetségi Köztársaság saját biztonsága és a béke megőrzése céljából csatlakozhat valamely biztonsági rendszerhez. Az előbb felsorolt és más irányelvek a haderővel kapcsolatban a politika elsődlegességét emelik ki, és ezeket a honvédelmi törvénybe építették be. 4 Uo. 25

10 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK A Szövetségi Védelmi Minisztérium és a Bundeswehr A Német Szövetségi Köztársaság alkotmánya békeidőben a honvédelmi minisztert jelöli meg a fegyveres erők főparancsnokaként. Az alaptörvény tehát a katonaság feletti politikai vezetés felelősségét korlátozás nélkül a végrehajtó hatalom szakminiszterére bízza. A miniszter civil politikus, tagja a parlamentnek, közvetlen vezetője a védelmi szektort irányító védelmi minisztériumnak. Rendkívüli állapot esetén a főparancsnoki hatalmat a szövetségi kancellár (kormányfő) veszi át. A védelmi minisztérium alapvetően két funkciót lát el: az ország katonai védelméért felelős központi hatóság, amelynek igazgatási feladatai vannak; a három haderőnemet: légierőt (Luftwaffe), a szárazföldi erőket (Heer) és a haditengerészetet (Marine) átfogó Vezetési Törzs intézményi kerete. (Vagyis a vezérkarnak megfelelő Vezetési Törzs a minisztériumi struktúra szerves része.) A védelmi minisztérium egyik sajátossága, hogy eltérően más minisztériumoktól magában foglalja a vezérkari funkciót ellátó katonai főcsoportfőnökségeket is. A haderőnemi szemlélőségek a polgári szervezeti egységekkel egyenrangúak, azoknak nincsenek alárendelve. A minisztériumon belül a civil kontrollt egyrészt az fejezi ki, hogy bizonyos feladatokat polgári vezetés alatt álló igazgatóságok hajtanak végre, másrészt pedig az, hogy a minisztériumi apparátus élén civil politikusok, köztisztviselők állnak. A védelmi minisztérium legfőbb irányítói a miniszter, parlamenti (politikai) államtitkárok, közigazgatási államtitkárok, a fegyveres erők főszemlélője, a haderőnemi szemlélők és a polgári főosztályvezetők. A parlamenti (politikai) államtitkárok választott politikusok, képviselők, akik a minisztert helyettesítik a parlamentben vagy a nyilvánosság előtt. Megbízatásuk a kormány hivatali idejéhez kötődik. A minisztérium apparátusát a közigazgatási államtitkárok irányítják. A Bundeswehr főszemlélője közvetlenül a miniszter alárendeltségében van és a szövetségi kancellár, valamint a védelmi miniszter első számú katonai tanácsadója. A főszemlélő nem elöljárója a csapatoknak. A haderőnemi főnökök kettős funkcióban saját haderőnemük szolgálati elöljárójaként, valamint minisztériumi csoportfőnökként tagjai a minisztériumi vezetésnek. Ők személyesen a védelem ügyeiért felelős védelmi miniszternek tartoznak beszámolási kötelezettséggel. A haderő parlamenti kontrollja A Német Szövetségi Gyűlés, a Bundestag biztonságpolitikával és a honvédelemmel kapcsolatos tevékenysége a parlament honvédelmi bizottságában folyik. A honvédelmi bizottság létrehozását az alkotmány írja elő, és az állandó bizottságok közül egyedül ez kap jogot arra, hogy esetenként vizsgálóbi- 26

11 zottságként működjön. A honvédelmi bizottságot a politikai befolyás szempontjából a brit és az amerikai modell közé lehet helyezni. A Bundestagnak van egy különleges intézménye, a honvédelmi megbízott. A megbízott lényegében ombudsmani funkciót lát el, a katonák emberi jogai megsértését hivatott kivizsgálni és parlamenti eszközökkel orvosolni. Egy másik nemzeti sajátosság a katonai vezetési és magatartáselvi rendszer (Innere Führung). Ez a demokratikus jogállamiság elvéből indul ki, az emberi méltóságot helyezi a középpontba, és azt az elvet követi, hogy a fegyveres erőknél az állampolgári jogok korlátozását a szolgálati érdek által indokolt mértékűre kell csökkenteni. A fegyveres szolgálatot teljesítők egyenruhás állampolgárok, akik a professzionalizmust képesek összhangba hozni az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásával. 5 Franciaország A végrehajtó hatalom és a védelempolitika kapcsolata A második világháborút követően Franciaországban létrejön az ún. Negyedik Köztársaság, amelynek jellemzői: befolyásos parlament, gyenge, sűrűn változó kormányzat, pártszövetségek kuszasága, protokolláris szerepet játszó államelnök. Az 1958-ban elfogadott alkotmány szerint az Ötödik Köztársaság középpontjában a közvetlenül választott elnök áll. Az elnöknek széles körű politikai és végrehajtói hatalma van még akkor is, ha nem ő a kormány feje. Az Ötödik Köztársaság megosztott végrehajtó hatalmi struktúrára épül, ugyanis a köztársasági elnök mellett az ugyancsak közvetlenül választott parlament többségi pártjai alkotják a kormányt. Így a kormány egyszerre felelős az őt kinevező elnöknek és a parlamentnek. Az évi alkotmány szerint a köztársasági elnök a fegyveres erők parancsnoka, és ebből adódóan széles körű felhatalmazást ad neki. A köztársasági elnök betölti a nemzetvédelmi legfelsőbb tanács elnökének tisztét, a köztársaság demokratikus berendezkedését fenyegető veszély esetén (a miniszterelnök, a parlament két házának elnöke, az Alkotmánytanács meghallgatása után) ő intézkedik a szükséges lépések megtételéről. A Francia Köztársaság elnöke a nemzetvédelem és a külpolitika irányvonalának meghatározásában kiterjedt jogosítványokkal rendelkezik. Ezt erősíti, hogy az államfő elnököl a kormány ülésein, valamint ő az elnöke a Védelmi Bizottságnak. A Védelmi Bizottság tagja még a miniszterelnök, a külügyminiszter, a védelmi miniszter, a gazdasági miniszter és a pénzügyminiszter. A köztársasági elnöknek a védelempolitikára gyakorolt hatását az is jelzi, hogy egyedül ő jogosult dönteni az atomfegyver bevetéséről. A végrehajtó hatalom kettős szerkezetét mutatja, hogy az alkotmány a kormány számára is fontos nemzetvédelmi feladatokat határoz meg. E szerint a kormány rendelkezik a közigazgatás, valamint a haderő felett és a miniszterel- 5 Szabó Mária: A Bundeswehr polgári vezérlésének és vezetésének filozófiája : az Innere Führung. In: A haderő demokratikus irányítása. Szerk.: Joó Rudolf, Pataki G. Zsolt. Budapest,

12 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK nök személyes felelősséggel tartozik a nemzetvédelemért. A miniszterelnök felelőssége elsősorban úgy jelenik meg, hogy ő biztosítja a Védelmi Tanács döntéseinek végrehajtását. A védelmi minisztérium és a katonai vezetés A védelmi miniszter felelős a katonapolitikai célok megvalósításáért, a haderő működési feltételeinek biztosításáért, felkészítéséért, mozgósításáért. Közvetlen alárendeltségébe tartozik a fegyveres erők vezérkari főnöke és a minisztérium teljes apparátusa. A miniszter védelempolitikai kérdésekben igénybe veheti a biztonsági és katonai elemzések elvégzésére létrehozott Stratégiai Bizottság, valamint a saját kabinetjének javaslatait, véleményét. A miniszteri kabinet (ami a francia államigazgatási rendszer sajátos eleme) kis létszámú szakemberekből áll, és megbízatásuk a miniszter mandátumával együtt jár le, tehát ebből a szempontból úgy is tekinthetők, mint politikai kinevezettek. A védelmi miniszter a katonai felső vezetéssel a Vezérkari Főnökök Bizottságán keresztül tartja a kapcsolatot. A Vezérkari Főnökök Bizottságának tagjai: a fegyveres erők vezérkari főnöke és a három haderőnem vezérkari főnöke. A fegyveres erők vezérkari főnöke a védelmi miniszter közvetlen alárendeltségében áll. Ő felel a fegyveres erők hadrafoghatóságáért, vezetésével dolgozzák ki a hadműveleti alkalmazási terveket. Rendkívüli helyzetekben hadműveleti katonai főparancsnokká lép elő és elöljárója lesz a három haderőnem vezérkari főnökének, valamint a csendőrség parancsnokának. Békeidőben a három haderőnem vezérkari főnöke, valamint a csendőrség parancsnoka a védelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozik. Franciaország biztonságpolitikájának aktuális koncepcióját az 1994-ben kiadott Fehér Könyv tartalmazza. A könyv érdekessége, hogy olyan időszakban született, amikor az államfő (Mitterand) szocialista, a miniszterelnök (Balladur) pedig gaullista politikus volt. A francia hagyományoknak megfelelően a biztonság és védelempolitika, a nemzetvédelem az a terület, ahol megvalósítható a pártérdekeken felül álló politikai konszenzus. A Fehér Könyv 2010-ig határozza meg Franciaország védelmi politikáját. Számba veszi a bipoláris világrend felbomlását követő időszak új kihívásait és kijelöli a kialakult helyzetnek megfelelő védelempolitikai prioritásokat. Ebben a fejezetben négy demokratikus hagyományokkal rendelkező ország gyakorlatát mutattam be. Szükséges azonban leszögezni, hogy az itt felsorolt minták nem másolhatók fenntartások nélkül. Figyelembe kell venni az adott ország történelmét, a haderő hagyományait, a kulturális és történelmi hagyományokat, a demokratikus berendezkedés intézményrendszerét, a hatalomgyakorlás módjait. Az előbbi példákból is látható, hogy a civil-katonai kapcsolatok gyakorlati megvalósítását jelentősen befolyásolja az, hogy parlamenti 28

13 kormányzati forma (Nagy-Britannia, Németország) vagy elnöki kormányzás (USA, Franciaország) van az adott országban. A CIVIL-KATONAI KAPCSOLATOK ÁLTALÁNOS ELVEI A haderő polgári ellenőrzéséről alkotott elvek tekintetében egyetértés tapasztalható a szakértők, elemzők között. Ez az elvi egyetértés ugyanakkor eltérő gyakorlatot jelent a különböző országokban (még a NATO-n belül is). Az előző fejezetben négy, demokratikus hagyományokkal rendelkező ország civil-katonai kapcsolataira jellemző elemeit mutattam be. Az egyes országok különböző gyakorlata ellenére azonban találhatunk olyan közös követelményeket, feltételeket, amelyeket elfogadhatunk egységes normaként. A következőkben ezeket ismertetem. Alkotmányos törvényi keret A polgári demokráciák, illetve a demokratikus berendezkedésű országok esetében kiemelt jelentősége van a parlament által létrehozott jogi és igazságszolgáltatási rendszernek. Ez ad keretet a politikai intézményrendszer és a fegyveres erők közötti kapcsolatoknak, ugyanakkor ez foglalja össze az alapvető kérdéseit. Különösen fontos, hogy egyértelműen, világosan meghatározzák a fegyveres erők irányításában a parlament, az államfő, a kormányfő, a védelmi miniszter és a vezérkari főnök szerepét, felelősségét. Az igazságszolgáltatás szerepe kettős: egyrészt megvédi az állampolgárt, a lakosságot a haderő túlkapásai ellen, másrészt védi a haderő tagjainak, hivatásos katonáinak állampolgári jogait (saját feletteseikkel való szolgálati viszonyukban is). A parlament szerepe A parlament jelentős szerepet játszik a biztonságpolitika és honvédelmi politika kialakításában, jóváhagyásában, ellenőrzésében és befolyásolásában. Azért válik a parlament e kérdések megoldásában jelentős tényezővé, mert az előbb felsoroltakat a nemzeti érdekekkel kell összehangolni (adott esetben figyelembe véve szövetséges érdekeket is), és ezt a választott törvényhozás hivatott elvégezni. Ez a tevékenység egyebek mellett a törvényi keretek megteremtését, a katonai költségvetés (védelmi célú erőforrás) jóváhagyását, felhasználásának ellenőrzését foglalja magába. Ezeket a feladatokat a parlament a különböző bizottságokban elsősorban, de nem kizárólag a védelmi bizottságban, illetve plenáris üléseken teljesíti. A fegyveres erők alárendelése a végrehajtó hatalomnak A fegyveres erők feletti hatalom megosztásának egyik legfontosabb tényezője, hogy a végrehajtó hatalom, a parlamentnek felelős kormány irányítja. A kor- 29

14 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK mányon belül pedig a kabinet szakigazgatási szerve, a védelmi-katonai ügyekkel foglalkozó nemzetvédelmi (honvédelmi) minisztérium kapja meg ezt a hatáskört. A nemzetvédelmi (honvédelmi) minisztériumot polgári politikus vezeti, ő a felelős a védelmi politika közvetlen megvalósításáért és a fegyveres erők törvényben meghatározott működéséért. A miniszter munkáját katonákból és polgári szakértőkből álló apparátus segíti. Megállapítható, hogy a nemzetvédelmi (honvédelmi) minisztérium a civil-katonai kapcsolatok alapintézménye, itt a kapcsolatrendszer minden eleme koncentráltan jelenik meg. Ez kifejeződik a minisztérium szervezeti felépítésében, funkcionális struktúrájában, valamint abban, hogy a minisztériumi apparátusban kiegyensúlyozott arányban vannak jelen a polgári alkalmazottak és a hivatásos tisztek. Külön ki kell emelni, hogy a vezérkar szervezeti eleme a közigazgatási egységnek tekinthető minisztériumnak. Felkészült fegyveres testület A demokratikus országokban a civil-katonai kapcsolatok egyik fontos eleme, hogy a hadsereg jól felkészült, a társadalom biztosítja a szükséges erőforrásokat, a megfelelő munka- és létfeltételeket, ugyanakkor a társadalom erkölcsileg és anyagilag is elismeri a teljesítményét. A hivatásos tiszti állomány nemcsak elfogadja a demokratikus kontroll intézményét, hanem azonosul a társadalom által választott értékekkel. A polgári ellenőrzést nem külső kényszernek tekinti, hanem belső meggyőződéséből fakad annak vállalása. Az ilyen jellegű hadsereget a professzionalizmus, igényesség, politikai intaktság és erős testületi szellem jellemez (1. sz. táblázat). A hadseregnek nincsenek politikai céljai és meg- A katonai szervezet képességigénye 6 1. sz. táblázat VÁLTOZÓK BÉKE HÁBORÚ A szervezeti Felkészülés a feladatra alrendszer missziója A társadalmi környezethez Produktivitás és csere kapcsolódó fő funkció Etikai elvek Szervezési modell Társadalmi hasznosság Mechanisztikus, a társadalomhoz illeszkedés szem előtt tartásával A feladat végrehajtása Rombolás és védelem Szervezeti szolidaritás, nemzeti elkötelezettség és áldozatkészség Organizmus jellegű, a feladathoz legjobban alkalmazkodó 6 Szabó János: A NATO-csatlakozás kihívásai. In: A civil-katonai kapcsolatok. Szerk.: Horváth 30 István. Budapest, 1997.

15 őrzi szakmai függetlenségét, önállóságát a pártpolitikai beavatkozási kísérletekkel szemben. A civil-katonai kapcsolatok másik említésre méltó meghatározója a katonai hivatás presztízse, vagyis hogy a társadalom mennyire tekinti sajátjának a hadsereget, mennyire azonosul problémáival és milyen mértékben ismeri el a tevékenységét. A fejlett civil társadalom léte Az ilyen társadalomra az a jellemző, hogy a demokratikus intézmények és értékek hosszantartó (több évtizedes, esetleg évszázados), együttes fejlődési folyamat eredményeként alakultak ki. A társadalom képes a különböző természetű konfliktusok erőszakmentes, tárgyalásos módszereket előnyben részesítő, parlamenti eszközökkel történő megoldására. Az ilyen társadalomban a hadsereg helyét, szerepét és küldetését érintő kérdésekben konszenzus mutatkozik. A fejlett civil társadalomban a kormányzati szervek mellett sok olyan szervezet (mozgalom, politikai párt, szellemi műhely, alapítvány stb.) is található, a- melyik képes a biztonságpolitika, védelempolitika területén a kormány elképzeléseivel szemben alternatív megoldásokat kialakítani. A hatalommegosztás és a fékek-ellensúlyok elvére épülő politikai kontroll tudatosan épít a koncepciók versenyére és független civil szakértők, politikusok véleményére (lásd a következő oldalon a 2. sz. táblázatot). Az előbbieket szükséges kiegészíteni azzal, hogy a fegyveres erők demokratikus kontrolljának nincs olyan modellje, amelyik minden ország számára megfelelő. Az előző fejezetben ismertetett ország-modellek sem tekinthetők véglegesnek, statikusnak, hanem a történelmi körülmények hatására változhatnak. Erre nagyon jó példa a kelet-nyugati szembenállás megszűnése: ez alapvetően módosította a hadseregek helyét, szerepét a társadalomban. Ugyanakkor az új katonai kihívások is megváltoztatták a hadsereggel alkalmazásával kapcsolatos nézeteket, hiszen nagyobb hangsúlyt kaptak a béketámogató, valamint a nem háborús katonai műveletek. KÖVETKEZTETÉSEK A civil-katonai kapcsolatok történelmi korszakokon átívelő kihívása, megoldandó problémája, hogy a politika milyen módon biztosítsa akarata érvényesítését a haderő felett. Azon haderő felett, amelyik adott esetben sokkal erősebb kényszerítő erővel rendelkezik, mint a politika maga és végső soron befolyást gyakorolhat a politikára. A demokratikus berendezkedésű országokban ezt a problémát elsősorban a fegyveres erők feletti civil-kontroll kiépítésével és működtetésével igyekeznek megoldani. A civil-kontroll tulajdonképpen olyan 31

16 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK A globális és társadalmi tényezők hatása a hadseregre 7 2. sz. táblázat GLOBÁLIS TÉNYEZŐK TÁRSADALMI TÉNYEZŐK VÉDELMI TÉNYEZŐK VÁLTOZÁSOK A HADSEREGBEN Technikai fejlődés A régi fenyegetések leértékelődése, az új fenyegetések felértékelődése A védelem és a biztonság tényezőinek új rendje A fegyveres erő új feladatai és struktúrája A bipoláris katonai világrend vége A védelmi költségek új típusú támogatása A védelem új missziója A professzionális szerepek változása Az új kihívásokkal szembeni európai biztonsági egyesülés Új társadalmi preferenciák dominanciája A védelem nyitottsága és új imázsa Az intézményifoglalkozási tényezők új egyensúlya Világgazdasági átalakulás A fegyveres erővel kapcsolatos közvélemény átalakulása A védelem civil kontrolljának finomodása A toborzási, képzési és javadalmazási struktúra változása A posztmodern világkultúra új termékei Civilizációs azonosságtudat, közös biztonság keresése (a nemzeti jelleg kompromisszuma a kollektivitás eszméjével) A lelkiismereti kifogás lehetősége Állampolgári forradalom Nyitás a széles karrier lehetőségek felé Az állampolgári jogok minimális korlátozása (indoklási kötelezettséggel) A katonák privát szektorának elismerése (család, lakhelyválasztás függetlenítése a szervezet érdekeitől) 7 Uo. 32

17 elvárás-rendszer, amely politikai és működési normák alapján irányítja és ellenőrzi a fegyveres erőket. A civil-kontroll egyértelműen politikai kontrollt jelent, de a fejlett demokratikus államokban alkotmányos alapokon álló elvek figyelembevételével megosztják a védelempolitika és a haderő feletti irányítás, ellenőrzés teendőit a politikai és a katonai szereplők között. A civil-kontroll általánosítható elvei a következőkben foglalhatók össze: a fegyveres erők feladatait a politikai felső vezetésnek kell meghatároznia; a politikai hatalom dönt, hol húzódik a határ a polgári és katonai felelőség között; a politikai és katonai felső vezetés közös felelőssége a védelempolitikai ügyekben. A civil-katonai kapcsolatok gyakorlati megvalósítása nagymértékben függ az adott ország történelmétől, demokratikus hagyományaitól és a hadsereg történelmi szerepétől (esetenként a nagyságától). Ebből kiindulva megállapítható, hogy a tárgyalt kapcsolatrendszernek nem létezik minden országban használható modellje, ugyanakkor léteznek olyan követelmények, feltételek, amelyek a legtöbb demokratikus államban megtalálhatók, ezeket egységes normaként általánosan elfogadják. A civil-katonai kapcsolatok, és ezen belül a civil kontroll modellek összehasonlítására alapvetően három módszer ismert: a funkcionális összehasonlítás, amelyben meghatározzák azon ismérveket, amelyek elengedhetetlen jellemzői a jól működő civil kontrollnak. (Cikkemben ezeket a jellemzőket ismertettem); az esettanulmányok alapján végzett összehasonlítás során bizonyos kiemelt sajátosságok alapján modellekbe sorolják az egyes demokráciák civil-katonai kapcsolatait. Ezek a következők: angolszász modell (USA, Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Zéland), mediterrán modell (Olaszország, Görögország, Törökország, Spanyolország, Portugália), skandináv modell (Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Izland), köztes típusok (Franciaország, Németország); standard változók alapján végrehajtott összehasonlítás során előre kidolgozott kérdéseket tesznek fel, amelyek négy (politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi) aspektusból építik fel az adott országra jellemző mutatókat. 8 Az előbbiekben ismertetett összehasonlító módszerek ahhoz nyújtanak segítséget, hogy a civil-katonai kapcsolatok szereplői, a biztonság- és védelempolitikával foglalkozó politikusok, kormányzati tisztségviselők, a katonai vezetők képet kapjanak a védelmi szektorban elfoglalt helyükről. A védelmi környezet fejlődési stádiumainak ismerete is kell azonban ahhoz, hogy ne csak a jelenlegi 8 Szabó János: A fegyveres erők civil kontrolljának új áramlatai a fejlett demokráciákban. In: A haderő demokratikus irányítása. Szerk.: Joó Rudolf, Pataki G. Zsolt. Budapest,

18 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK állapotot tudják elemezni, hanem képesek legyenek előrelátó célkitűző, feladatmegfogalmazó tevékenységet folytatni (3. sz. táblázat). Különösen fontos annak felismerése és a gyakorlatba való átültetése, hogy a védelmi szervezetek feladata már nem a háborúra való állandó készenlét, az elrettentés folyamatos fenntartása, hanem éppen a háború megelőzése, a konfliktuskezelésre való lehető legtökéletesebb felkészülés. A védelmi környezet jellemzői 9 3. sz. táblázat VÁLTOZÓK KORAI HIDEGHÁBORÚ KÉSŐI HIDEGHÁBORÚ POSZTBIPOLÁRIS PERIÓDUS A fegyveres erő struktúrája Jellemző fenyegetés A közvélemény viszonya Domináns védelmi érték A védelmi költségvetés Jellemző viták, feszültségek Tipikus hivatásszerep Női szerepek Homoszexuálisokhoz való viszony Lelkiismereti szolgálatmegtagadás A védelmi szervezettel való azonosulás mintázata Az alapvető szerepbeállítódás Tömeghadsereg Invázió Nagy professzionális fegyveres erő Nukleáris háború Támogató Ambivalens, kritikus Szkeptikus Biztonság Támogató Szerepek, szerepmegosztások Harcos, harcvezető Elkülönítés, kizárás Kulturális értékek védelme Semleges, doktrínához igazodó Költségvetési, elosztási döntések Az erőszak technikusa, menedzsere Részleges, fakultatív bevonás Kisebb professzionális erők és tartalékosok Szubnacionális és nem katonai jellegű konfliktusok A gazdasági növekedés biztosítása Védelmi érdekeket hátrasoroló, hatékonysági követelményeket támasztó A védelmi misszió mibenléte körül Biztonságpolitikus, katonatudós Büntetett Elbocsátással jár Elfogadják Korlátozott, tiltott Tradicionális, intézményi Készenlét Engedélyhez kötött Foglalkozáselvű Elrettentés Eltekintenek az intézményes bevonásuktól Alternatív szolgálat állampolgári jogon Civil, állampolgári azonosulás Rugalmas konfliktusmegoldásra készülni 9 Szabó János: A NATO-csatlakozás kihívásai. In: A civil-katonai kapcsolatok. Szerk.: Horváth 34 István. Budapest, 1997.

19 FELHASZNÁLT IRODALOM BLAND, DOUGLAS: A katonák védelme a civil vezetéssel szemben: a civil-katonai kapcsolatok elhanyagolt dimenziói. Gondolat, Budapest, GAZDAG FERENC: A demokrácia nehéz leckéi: a civil-katonai kapcsolatok Közép-Európában. Védelmi Tanulmányok, 1996/14. sz. GRANASZTÓI GYÖRGY: A civil társadalom és a hadsereg polgári ellenőrzése közti kapcsolatról. In: A civil-katonai kapcsolatok. Szerk.: Horváth István. Budapest, HUNTINGTON, SAMUEL P.: A katona és az állam. Zrínyi Kiadó Atlanti Kutató és Kiadó, Budapest, JOÓ RUDOLF: Civil-katonai kapcsolatok. Biztonságpolitika. Szerk.: Gazdag Ferenc. SVKH, Budapest, JOÓ RUDOLF: A fegyveres erők civil irányítása: megoldási változatok a fejlett demokráciákban. In: A haderő demokratikus irányítása. Szerk.: Joó Rudolf, Pataki G. Zsolt. Budapest, KELEMEN LÁSZLÓ: A hadsereg feletti civil kontroll magyar tapasztalatairól. In: A civil-katonai kapcsolatok. Szerk.: Horváth, István. Budapest, MAJOR LÁSZLÓ: A biztonságpolitika, a honvédség aktuális kérdései a kommunikáció szempontjából. PhD értekezés, ZMNE, MATUS JÁNOS: A védelmi reformok Közép-Európában és a civil-katonai kapcsolatok. Hadtudomány, 1996/2. sz. MOLNÁR FERENC: Demokratikus konszolidáció és a hadsereg civil kontrollja Kelet-Európában. Új Honvédségi Szemle, 2000/3. sz. NEMES ANTAL: A civil kontroll elméleti és gyakorlati kérdései, a katonai-polgári kapcsolatok jellemző vonásai Magyarország politikai gyakorlatában. Szakdolgozat, ZMNE, SZABÓ JÁNOS: A fegyveres erők civil kontrolljának új áramlatai a fejlett demokráciákban. In: A haderő demokratikus irányítása. Szerk.: Joó Rudolf, Pataki G. Zsolt. Budapest, SZABÓ MÁRIA: A Bundeswehr polgári vezérlésének és vezetésének filozófiája : az Innere Führung. In: A haderő demokratikus irányítása. Szerk.: Joó Rudolf, Pataki G. Zsolt, Budapest, SZEMERKÉNYI RÉKA: Polgári-katonai kapcsolatok Közép-Európában és a NATO bővülése. In: A haderő demokratikus irányítása. Szerk.: Joó Rudolf, Pataki G. Zsolt. Budapest, SZTERNÁK GYÖRGY: A polgári-katonai kapcsolatok problémái hazánkban. Új Honvédségi Szemle, 1997/1. sz. 35

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat) Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és ennek adaptációs, illetve hasznosítási lehetőségei a magyar

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet

Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet Ki őrzi az őrzőket? 1 1. rész A legfontosabb alapok, melyeken mind az új, mind a régi, úgyszintén a vegyes eredetű egyeduralmak nyugszanak: a jó törvények és a jó hadsereg.

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 -

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 3 Általános rendelkezések...

Részletesebben

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február) Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár

Részletesebben

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14.

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. A Jó Állam építőkockái előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. 1 A Jó fogalma Jelentése: Magas minőségű (tulajdonság, tárgy, termék, dolog), ami kedvező, megfelelő, elfogadható a körülményekhez

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 OptiJus Opten Kft. 1. 2011. évi CXIII. törvény 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 A 2012.1.1. és 2012.6.30.

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLLAMIGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Államigazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött: Dr.

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

Közigazgatási alapfogalmak

Közigazgatási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok

11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként három országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról 86 A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról A Zrínyi Kiadó a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakmai gondozásában

Részletesebben

Szent Gergely Népfőiskola. Szervezeti- és Működési Szabályzat

Szent Gergely Népfőiskola. Szervezeti- és Működési Szabályzat Szent Gergely Népfőiskola Szervezeti- és Működési Szabályzat TARTALOM 1..A szabályzat célja, tartalma... 3 2..Az SZMSZ célja... 3 3..A szabályzat hatálya... 3 4..Az Intézmény jogállása... 3 5..Létesítő

Részletesebben

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A

Részletesebben

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be.

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be. 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként négy országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban együtt:

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT JELENTÉSTERVEZET. Külügyi Bizottság 2008/2003(INI) 31.1.2008

EURÓPAI PARLAMENT JELENTÉSTERVEZET. Külügyi Bizottság 2008/2003(INI) 31.1.2008 EURÓPAI PARLAMENT 2004 Külügyi Bizottság 2009 2008/2003(INI) 31.1.2008 JELENTÉSTERVEZET az európai biztonsági stratégia és az EBVP végrehajtásáról (2008/2003(INI)) Külügyi Bizottság Előadó: Helmut Kuhne

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KÁRPÁT-MEDENCEI ONLINE OKTATÁSI CENTRUM

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KÁRPÁT-MEDENCEI ONLINE OKTATÁSI CENTRUM 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 48. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KÁRPÁT-MEDENCEI ONLINE OKTATÁSI

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Miniszter Szám: 4740-2/2003. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések 1. A munkaügyi központ jogállása A Csongrád

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM JKH-180/6/2008. Tervezet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 I. A Magyar Vámügyi Szövetség (továbbiakban: Szövetség) adatai Elnevezése: Magyar: Angol: Német: Francia: Magyar Vámügyi Szövetség Hungarian

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések 1. Általános rendelkezések (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Rendjének (a továbbiakban:

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE BIO-TECH TUDÁSKÖZPONT

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE BIO-TECH TUDÁSKÖZPONT 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 57. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE BIO-TECH TUDÁSKÖZPONT BUDAPEST,

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar A kormánytisztviselői lét ethosza Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar 2 Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. A XX. század hatása

Részletesebben

Konferencia a NATO új stratégiájáról

Konferencia a NATO új stratégiájáról Konferencia a NATO új stratégiájáról 2010.03.26. A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország címmel rendeztek konferenciát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen csütörtökön. A rendezvényen

Részletesebben

Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA

Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA Nyomdai_Az_onkormanyzat_jogallasa.indd 1 2015.02.16.

Részletesebben

Belügyi Rendészeti Ismeretek

Belügyi Rendészeti Ismeretek Belügyi Rendészeti Ismeretek Tansegédlet Társadalomismeret Tereptan Szabálysértések Büntetőjog Kriminalisztika Készült a TÁMOP 2.2.3-9/1-2009-0003. számú program keretében, az Országos Rendészeti TISZK

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és

Részletesebben

Az Állami Számvevıszék helye és szerepe a közpénzek ellenırzésében

Az Állami Számvevıszék helye és szerepe a közpénzek ellenırzésében Az Állami Számvevıszék helye és szerepe a közpénzek ellenırzésében dr. Metka Bernadett 2 3 I. Az ÁSZ helye és szerepe - mi is az az ÁSZ? - történelmi elızmények, történelmi és jogi háttér - elhatárolás

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

A halottakkal kapcsolatos eljárás egészségügyi feladatai a fegyveres testületeknél

A halottakkal kapcsolatos eljárás egészségügyi feladatai a fegyveres testületeknél A halottakkal kapcsolatos eljárás egészségügyi feladatai a fegyveres testületeknél Csizmár Attila sz. szds., egészségügyi tiszt MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG EGÉSZSÉGÜGYI FŐNÖKSÉG HM Tel.:

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. június 30-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. június 30-i ülésére BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS ALELNÖKE 6021/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. június 30-i ülésére Tárgy: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Nevelési Tanácsadója (Kiskunhalas)

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során

Részletesebben

Tagok Báthy Sándor, Jároscsák Miklós, Kőszegvári Tibor, Kende György, Németh Ernő, Ungvár Gyula, Tóth Rudolf. MH Központi Nyomdájában, 300 példányban.

Tagok Báthy Sándor, Jároscsák Miklós, Kőszegvári Tibor, Kende György, Németh Ernő, Ungvár Gyula, Tóth Rudolf. MH Központi Nyomdájában, 300 példányban. Szerkesztő Bizottság Elnök Gáspár Tibor Tagok Adorjáni István, Anda Árpád, Bella András, Báthy Sándor, Csák Gábor, Hazuga Károly, Horváth János, Kasza Zoltán, Kulcsár István, Rádli Tibor, Svéd László,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.17. C(2013) 9098 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialapkezelők

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés. 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15

MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés. 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15 MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15 Munkacsoportok A Magyar Honvédség légiforgalom-szervezésének korszerűsítéséről szóló 40/2004.

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben