Tartalom A LÁTHATATLAN ÉLÕVILÁG
|
|
- Gabi Mezeiné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 6 TARTALOM Tartalom A LÁTHATATLAN ÉLÕVILÁG Élõ és élettelen Az élõvilág áttekintése A vírusok A baktériumok Az egysejtû eukarióták Gyakorlati óra A gombák Gyakorlati óra Összefoglalás A NÖVÉNYEK VILÁGA A növények testszervezõdése Gyakorlati óra A növényi szövetek vizsgálata A növények önfenntartó szervei A növények önfenntartó mûködései I A növények önfenntartó mûködései II A növények szaporodása A virágos növények szaporodása A virágos növények egyedfejlõdése A növények ingerlékenysége A növényvilág rendszere A növények és az ember Összefoglalás AZ ÁLLATOK VILÁGA Az állatok testszervezõdésének áttekintése Az állatok szövetei Gyakorlati óra Az állati szövetek vizsgálata Az állatok kültakarója és váza Az állatok mozgása Az állatok táplálkozása Az állatok légzése Az állatok anyagszállítása Az állatok kiválasztása Az állatok szaporodása és egyedfejlõdése Az állatok életmûködéseinek szabályozása... 89
3 TARTALOM 7 Az állatok érzékszervei Az állatok és az ember Összefoglalás Gyakorlati óra AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSE Az öröklött viselkedésformák A tanult viselkedési elemek Az állatok létfenntartási viselkedése Az állatok szaporodási viselkedése Az állatok társas viselkedése Az állatok kommunikációja Az állatok gondolkodása Az állatok és az ember viselkedésének összehasonlítása Összefoglalás AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÕI Környezet és tûrõképesség Az élettelen környezeti tényezõk I Az élettelen környezeti tényezõk II Az ember hatása az élettelen környezeti tényezõkre Élõ környezeti tényezõk: a populációk kölcsönhatásai A természetes életközösségek Az anyag- és energiaforgalom a társulásokban Gyakorlati óra Összefoglalás A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLÕVILÁGA Magyarország élõvilága A vizes élõhelyek A vizes élõhelyek társulásai Hazánk jellemzõ száraz gyeptársulásai A magyar erdõk Az emberi beavatkozás hatására kialakult társulások Magyarország természeti értékei A természetvédelem törvényi szabályozása (Olvasmány) Gyakorlati óra a terepen Összefoglalás
4 30 A LÁTHATATLAN ÉLÕVILÁG 6. A gombák A gombákat korábban a növények közé sorolták, mert nem tudják a helyüket változtatni. Pedig felépítésükben és életmûködéseikben legalább olyan távol állnak a növényektõl, mint az állatoktól. Ma az élõvilág egy önálló eukarióta fejlõdési vonalának tekintjük õket. Õseik között ostorosok és színanyagaikat elvesztett fonalas zöldmoszatok lehettek Gombafonalakból álló termõtest. Miben különbözik a gombatermõtestben a gombafonalak elrendezõdése a gombafonalak szövedékétõl? Fejespenész. Mire utal a penészgomba elnevezése? Szeszélesztõ. Miben tér el a felépítése a gombák általános felépítésétõl? A GOMBÁK FELÉPÍTÉSE Kivétel nélkül heterotróf szervezetek. Testüket gombafonalak építik fel. A gombafonalaknak sejtfaluk van, amelyek alapanyaga kitin. A gombafonalak laza szövedéke a gombák vegetatív tenyészteste, amely rendszerint nagy kiterjedésû, akár több négyzetméteres is lehet, és az avar alatt vagy a talajban található. Ez a szövedék csak megfelelõ körülmények esetén terem tömött gombafonalakból álló, a talajból kiemelkedõ termõtesteket. A termõtestek érlelik a spórákat, amelyekkel szaporodnak. (30.1. ábra) AZ ANTIBIOTIKUMOK Az antibiotikumok olyan mikroszkopikus méretû gombák (például ecsetpenészek) által elõállított anyagok (anyagcseretermékek), amelyek egyes baktériumokra nézve mérgezõ hatásúak, elpusztítják, vagy legalábbis szaporodásukban meggátolják õket. Ma már számos antibiotikumot ismerünk. Segítségükkel a legtöbb baktérium okozta megbetegedés legyõzhetõ. Ez azonban nem ok a könnyelmûségre, mert az antibiotikumok felelõtlen szedése a velük szemben ellenálló (rezisztens) egyedek elszaporodását eredményezheti. A MOSZATGOMBÁK A legegyszerûbb gombák a moszatgombák. Termõtestük nincs, spóráikat a gombafonalak végén kialakuló tokokban hozzák. A vízben élõ halpenészek a halak bõrfertõzését eredményezik. Közeli rokonuk a trágyán, nedves kenyéren, mindenféle bomló szerves anyagon elszaporodó a fejespenész (30.2. ábra). Ide tartozik a szõlõ veszedelmes kártevõje, a peronoszpóra is.
5 A GOMBÁK 31 A TÖMLÕSGOMBÁK A fejlettebb tömlõsgombák közé sorolt fajokra jellemzõ, hogy spóráikat a gombafonalak végeiben létrejövõ tömlõkben hozzák nyolcasával. A legegyszerûbb tömlõsgombák az élesztõk. Testük nem fonalas felépítésû, hanem ovális sejtekbõl álló füzér. Általában csak ivartalanul szaporodnak. Gazdasági szempontból jelentõs a préselt formában kereskedelmi forgalomba kerülõ szeszélesztõ (30.3. ábra). A tömlõsgombák között emberi megbetegedéseket okozó fajok is vannak. Elsõsorban a bõr gyakran nedvesen maradó, befülledõ felületein (lábujjak között, testhajlatokban) telepednek meg. A bõr piros lesz, hólyagos vagy sebes, a hám leválik, a felület fáj vagy viszket. Gombás fertõzés esetén orvoshoz kell fordulni! A fejlettebb tömlõsgombák fonalas felépítésûek, és termõtestet is hoznak. Közülük a kucsmagomba az egyik legízletesebb gombánk. A BAZÍDIUMOS GOMBÁK A legfejlettebbek a bazídiumos gombák (31.1. ábra). Spóráikat rendszerint termõtesten, a gombafonalak kiszélesedõ végein, a bazídiumokon négyesével hozzák. Termõtestük általában kalapra és tönkre különül (31.2. ábra). A fejlõdõ termõtestet kezdetben vékony hártya burkolja. Ez növekedéskor szétszakad, és a tönk alján mint bocskor, a tönkön mint gallér, a kalap tetején pedig pettyek formájában maradhat vissza. A kalap alsó oldalán a gombafonalak végei csöves vagy lemezes elrendezõdésû termõréteget alkotnak. Ezen jönnek létre a spórák. Hazánkban több mint ezer nagygombafaj fordul elõ. Közülük mintegy 60 tartalmaz mérgezõ anyagokat, és egytucatnyi súlyosan mérgezõ. A mérgezõ gombák közül a gyilkos galóca (31.3. ábra) okozza a halálos mérgezések 90%-át, mert az ehetõ csiperkefajokkal tévesztik össze. A gyilkos galóca termõteste zöldesfehér vagy sárgásszöld színû, bocskora és gallérja van, a kalap termõrétegének lemezei pedig fehérek. A csiperkegombák termõteste fehér, bocskoruk és gallérjuk szintén lehet. A termõrétegük azonban minden esetben sötétebb, rózsaszíntõl sötétbarnáig minden átmenet elõfordul. A fejlett gombák többségének gombafonalai a talajban virágos növények gyökereivel állnak szoros kapcso- bazídium spórák gombafonal A bazídiumos gomba termõtestének felépítése kalap gallér bocskor A kalapos gomba termõteste tönk Gyilkos galóca Mely tulajdonságai alapján ismernéd fel?
6 32 A LÁTHATATLAN ÉLÕVILÁG latban. A gombafonalak jelentõsen megnövelik a növények gyökérzetének vízfelszívó felületét, és ezzel segítik a vízellátásukat. Cserébe szerves anyagokat kapnak a növénytõl. Ez a speciális gomba-növény kapcsolat a gombagyökér, más néven mikorrhiza Egy fakérgen élõ zuzmó A zuzmó felépítése A ZUZMÓK Különleges szervezõdésû, a legszélsõségesebb élõhelyeken is megtalálható élõlények a zuzmók, amelyeket önálló törzsbe sorolunk. (32.1. ábra) Testfelépítésükre jellemzõ, hogy kékbaktériumok vagy egysejtû zöldmoszatok és gombák együttélésébõl kialakult szervezetek. A fotoszintetizáló moszatsejtek autotróf, a kész szerves anyag felvételére képes gombafonalak heterotróf táplálkozást tesznek lehetõvé számukra. A két teljesen eltérõ felépítésû és anyagcseréjû élõlény együttélése a fejlõdésük folyamán elválaszthatatlanul szoros kapcsolattá vált. Elsõsorban ivartalanul, leváló teleprészekkel szaporodnak (32.2. ábra). Hazánkban is él a tundrákon nagy tömegben elõforduló rénszarvaszuzmó. Fatörzsek oldalán találjuk a lecsüngõ telepû szakállzuzmókat. Tudsz róla? Történeti érdekesség néhány nevezetes gombamérgezés. Gombamérgezés áldozata lett a római korban Claudius [klaudiusz], akit felesége, Agrippina [agrippína] mérgezett meg. Mérgezõ gomba ölte meg VII. Kelemen pápát is. A magyar történelem sem mentes a hasonló tragédiáktól. III. Károly magyar király (aki IV. Károly néven német-római császár is volt), 1740-ben egy Fertõ tó környéki vadászatot követõen mérgezõ gombából (vélhetõen gyilkos galócából) készült vacsorát fogyasztott, majd elhunyt. A zuzmók igénytelen, ellenálló szervezetek. Mivel a kõzetekbõl a kémiailag kötött ionokat is képesek kioldani és felvenni, nagy jelentõségük van a talajképzésben. A kötetlen homokon, csupasz sziklákon is képesek megtelepedni. Ezért úttörõ, pionír szervezetek. Ugyanakkor a levegõ szennyezettségére nagyon érzékenyek. Kérdések és feladatok 1. Hasonlítsd össze a moszatgombákat és a bazídiumos gombákat egymással! 2. Melyek a gombák inkább állatokra és melyek az inkább növényekre jellemzõ sajátosságai? 3. Mirõl ismernél fel egy gyilkos galócát? 4. Miért elõnyös a mikorrhiza a gombák és a növények számára egyaránt?
7 GYAKORLATI ÓRA 33 Gyakorlati óra AZ ANTIBIOTIKUMOK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítsünk két Petri-csészébe szilárd baktérium-táptalajt! Amikor lehûlt és megdermedt, a táptalaj közepére helyezzünk antibiotikum-tartalmú gyógyszert, majd körbe a táptalajra lándzsatû hegyével (vagy egy cseppentõvel) terítsünk szét keveset (csak néhány cseppet!) a savanyú tej felszíni rétegébõl! A másik Petri-csészébe ne tegyünk gyógyszert, csak oltsuk be baktériummal (ez lesz a kontroll)! A két Petri-csészét helyezzük el nagyjából egyenletesen meleg, kb ºC-os helyiségben! 72 óra elteltével vizsgáljuk meg szabad szemmel a baktérium-táptalaj felületét, és jegyezzük fel a tapasztalatainkat! Az antibiotikum-tartalmú gyógyszer körül a táptalaj kb. 1-2 cm sugarú körben víztiszta lesz. A kontroll Petricsészében nem látunk víztiszta foltot. Rajzoljuk le és magyarázzuk meg a tapasztalatainkat! Magyarázat: A gyógyszerbõl az antibiotikum a táptalajba jutott és a baktériumokat elpusztította. A többi területen a táptalaj zavaros a nagyszámú baktérium miatt. A kontroll Petri-csészében gyógyszer nem volt, ezért nem alakult ki a baktériummentes folt sem. Szükséges anyagok és eszközök: baktérium-táptalaj (a 28. oldalon leírtak szerint, azonban forralás közben oldjunk fel benne 10 g tejcukrot), savanyú tej, antibiotikumot tartalmazó gyógyszer (Doxyciklin, Ciprobay stb.), 2 db Petri-csésze, lándzsatû Az antibiotikum-tartalmú gyógyszerek hatása Tudsz róla? Alexander Fleming ( ), a londoni egyetem bakteriológus professzora a baktériumok okozta emberi megbetegedések ellen keresett hatékony gyógyszereket, ezért többféle kórokozó baktériumtenyészet is volt a laboratóriumában. A szóbeszéd szerint, amilyen kiváló kutató és nagyszerû tudós volt, annyira rendetlen is. Így eshetett meg, hogy 1928-ban egy vidéki utazás elõtt, néhány frissen átoltott baktériumtenyészet Petri-csészéjét elfelejtette letakarni. Távolléte után visszaérkezve meglepve tapasztalta, hogy az átoltott baktériumok egyes edényekben megfelelõen elszaporodtak, néhányba azonban Az ecsetpenész (Penicillium notatum) mikroszkópos képe a levegõbõl valamilyen gombaspóra kerülhetett, és a táptalajon a gomba micéliuma fejlõdött ki. Feltûnt neki, hogy a gombatelepek körül nagy körben víztiszta maradt a táptalaj, a táptalajra ráoltott baktériumok nem tudtak a gomba közelében elszaporodni. Fleming arra gondolt, hogy a gomba valamilyen baktériumpusztító anyagot termel, és vizsgálódásba fogott. A gomba egy meglehetõsen ritka, tömlõsgombákhoz tartozó ecsetpenészfajnak, a Penicillium notatumnak bizonyult (33.2. ábra), az a baktérium pedig, amelyik a környezetében elpusztult, egy veszedelmes Staphylococcus baktériumfaj volt. Kutatásának eredményeképpen sikerült is a gomba által termelt baktériumpusztító anyagot kinyernie, amit penicillinnek nevezett el.
8 64 AZ ÁLLATOK VILÁGA sejtmag örökítõanyag maghártya endoplazmatikus hálózat sejtplazma sejthártya Golgi-membrán [goldzsi] hámizomsejt hámsejt mitokondrium lizoszóma Az állati sejt. Nevezz meg olyan sajátosságokat, amelyekben az állati sejt eltér a növényi sejttõl! Miért nevezzük álszövetes állatoknak a szivacsokat? 17. Az állatok testszervezõdésének áttekintése A növények és a gombák mellett a többsejtû eukarióta szervezõdés harmadik fejlõdési vonalát a ma élõ állatok képviselik. Kivétel nélkül heterotróf szervezetek. Õseik ostorosok lehettek. Testük legkisebb mûködési egysége a sejt (64.1. ábra). AZ ÁLLATI SEJT Az állati sejtet sejtfal soha nem határolja. Külsõ felszínét sejthártya képezi. Alapállománya a sejtplazma, ebben találhatók a sejtszervecskék. Közülük a sejtmag minden sejtben megvan, benne a sejtmagvacska is megfigyelhetõ. Ugyanakkor színtest soha nincsen bennük. Nem jellemzõek a zárványok sem, és csak ritkán vannak bennük sejtnedvvel telt sejtüregek. A sejtlégzés szervecskéje, a mitokondrium benne is megtalálható. Az állatok testszervezõdésük alapján lehetnek álszövetesek és valódi szövetekkel rendelkezõ élõlények. A SZIVACSOK ÉS A CSALÁNOZÓK A legegyszerûbb testfelépítést az álszövetes szivacsok és a már valódi szövetekkel rendelkezõ csalánozók mutatják ( ábra). Testük két egymáshoz simuló sejtrétegbõl áll. Bevezetõnyílása az õsszájnyílás, az öble pedig az õsbélüreg. A szivacsok testében már eltérõ mûködésû sejtek csoportjai figyelhetõk meg, de azok még nem szervezõdtek szövetekké. A csalánozók testét már szövetek építik fel. hámszövet csalánsejt érzéksejt idegsejt Mennyiben bonyolultabb a csalánozók testfelépítése a szivacsokénál? Hasonlítsd össze a képen látható állatcsoportok tápcsatornájának felépítését, illetve tagoltságát!
9 AZ ÁLLATOK TESTSZERVEZÕDÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE 65 A TESTÜREGES ÁLLATOK Mai ismereteink szerint az õsi csalánozókból az állatvilág fejlõdése két párhuzamos úton haladt tovább. Mindkét fejlõdési vonalra jellemzõ, hogy a külsõ és a belsõ csíralemez között egy kétrétegû középsõ csíralemez is kialakul, amelynek két rétege között megjelenik a testüreg (64.4. ábra). Ezért a csalánozók és a szivacsok kivételével valamennyi többi állattörzs a testüregesek nagy csoportját képezi. A csírarétegek a fejlõdés során több sejtrétegûvé válnak, szövetek, szervek alakulnak ki belõlük. Különbség a bélcsatorna kialakulásában van. Az egyik fejlõdési irányban a szivacsok és a csalánozók õsszájnyílása alakult szájnyílássá, majd a test ellenkezõ pólusán kialakult a végbélnyílás (65.1. ábra). Ezek az õsszájú állatok (65.3. ábra). Legfontosabb képviselõik a laposférgek, a puhatestûek, a fonálférgek, a gyûrûsférgek és az ízeltlábúak. A másik fejlõdési irányban az õsszájnyílás a végbélnyílás feladatát veszi át. A bevezetõ szájnyílás a test ellenkezõ oldalán alakul ki. Ezek az újszájúak (65.2. ábra). Ide soroljuk a tüskésbõrûeket, az elõgerinchúrosokat, a fejgerinchúrosokat és a gerinceseket. ÕSSZÁJÚAK szájnyílás végbélnyílás õsszáj szedercsíraállapot hólyagcsíraállapot bélcsíra végbélnyílás szájnyílás A bélcsatorna kialakulása ÚJSZÁJÚAK Õsszájúak Újszájúak Kérdések és feladatok 1. Melyek azok a sejtalkotók, amelyek a növényi sejtekben megvannak, de az állati sejtekbõl hiányoznak? 2. Miért tekinthetõk a szivacsok álszövetes állatoknak? 3. Mi a különbség az õsszájú és az újszájú állatok törzsfejlõdésében? 4. Mondj példát õsszájú és újszájú állatokra!
10 84 AZ ÁLLATOK VILÁGA 24. Az állatok kiválasztása A kiválasztás során az állatok az anyagcseréjük közben keletkezõ felesleges, részben mérgezõ anyagokat távolítják el a szervezetükbõl. Emellett biztosítják a testfolyadékok megfelelõ térfogatát, koncentrációját, valamint kémhatását. A kiválasztás legegyszerûbben az egész testfelületen keresztül, közvetlenül a sejtekbõl történik. Így választanak ki például a szivacsok és a csalánozók. Fejlettebb formában szervrendszerek végzik A szivacsok és a csalánozók egész testfelületükön választanak ki elvezetõcsatorna elvezetõcsatorna VESÉCSKE csillós tölcsér csillók visszaszív kiválaszt A laposférgek kiválasztó szerve sejtmag álláb átszûr A gyûrûsférgek kiválasztó szerve. A visszaszívás a kanyarulatos lefutású csõben történik. Mi gyûjti össze a testüregbe kiszûrõdött bomlástermékeket? A KIVÁLASZTÓ SZERVEK MÛKÖDÉSE Szervei a gerinctelen állatoknál lehetnek különbözõ fejlettségû vesécskék, valamint Malpighi-edények [malpígi]. A gerinceseknél mindig vesék. Közös mûködési sajátosságuk, hogy a testfolyadékból szûrés során, valamint aktív kiválasztással, különbözõ anyagok jutnak a kiválasztó szervrendszerbe. A szûrés fizikai-kémiai okok miatt bekövetkezõ passzív folyamat. Az aktív kiválasztással a szervezet energiabefektetés révén olyan anyagokat távolít el, amelyek nem szûrõdtek ki, viszont feleslegesek, sõt károsak. Ezt követõen szelektív visszaszívás következik be, amellyel a szervezet a kiszûrõdött anyagok közül a számára szükségeseket visszatartja. Például a szûrés során a fontos szõlõcukor-molekulák is kiszûrõdnek az emlõsök veséin keresztüláramló vérbõl, amelyek a vese egy másik területén visszaszívódnak. A VESÉCSKE A laposférgek elõvesécskéje az állatok két oldalán végighúzódó, elágazó csõrendszer. Oldalágai vakon, kiválasztást végzõ, hosszú csillónyalábos sejtben végzõdnek (84.2. ábra). Ezeknek a csillóknak a szüntelen csapkodása hajtja elõrefelé a csõrendszerbe kiválasztott folyadékot, amely végül is a feji végen a külvilágba jut. A vesécske tipikus formájában szelvényenként elhelyezkedõ páros szerv (84.3. ábra), mely a gyûrûsférgekre jellemzõ. Csillós tölcsérrel kezdõdik, amelybõl csatorna vezet el. Az elvezetõcsatorna átfúrja a testszelvények válaszfalát, és a következõ szelvényben mint kanyarulatos csatorna folytatódik, végül a szabadba torkollik.
11 AZ ÁLLATOK KIVÁLASZTÁSA 85 A csillók csapkodására a testüregbe szûrõdött nedv a csatornába kerül, és kifelé mozog. A gyûrûsférgeken kívül vesécskéjük van például a rákoknak és a puhatestûeknek is. A MALPIGHI-EDÉNYEK A Malpighi-edények a rovarok és a pókok kiválasztószervei. A középbél és az utóbél határán található vakon végzõdõ vékony csövecskék (85.1. ábra). Számuk fajonként változó, általában 50 több száz között van. A csövecskék nagy mennyiségû szûrletet hoznak létre, de a késõbbiekben a víz, a szükséges ionok, a szénhidrátok és az aminosavak az utóbélben nagyrészt visszaszívódnak. A VESÉK A gerincesek közül legfejlettebb a hüllõk, a madarak, valamint az emlõsök veséje. Ezek szelvényezetlenek, kéregállományból és velõállományból állnak (85.2. ábra). Mûködési egységei a vesetestecskék. A kéregállomány a vesetestecskéket tartalmazza, a velõállomány pedig az igen hosszú, kanyarulatos csatornává alakult elvezetõcsatornákat. A vesetestecskében keletkezõ szûrlet az elvezetõcsatorna különbözõ szakaszaiban részben az aktív kiválasztás, részben a különbözõ anyagok visszaszívása következtében jelentõsen változik, míg kialakul belõle a vizelet. A vizeletet a húgyvezetékek szállítják a húgyhólyagba. Onnan a páratlan húgycsövön keresztül ürül ki. MALPIGHI-EDÉNYEK középbél potroh kiválaszt Malpighi-csövek utóbél visszaszív átszûr A rovarok kiválasztószervei. Hol történik a visszaszívás ebben az esetben? velõállomány kötõszöveti tok vesemedence kéregállomány húgyvezeték gyûjtõér verõér Az emlõsvese felépítése. Naponta mennyi folyadékbevitelre van szükség a veséink megfelelõ mûködéséhez? Tudsz róla? A madaraknak nincs húgyhólyagjuk. A szûrlet összetétele is különbözik a többi gerinces állatétól, mert jóval magasabb koncentrációban tartalmaz húgysavat. Mivel a kiválasztott víz nagy része visszaszívódik, a vesék váladéka sûrû, fehér színû, és a bélsárral együtt távozik a bélcsatorna, a kiválasztó szerv és az ivarszervek közös kivezetõnyílásán, a kloákán. Kérdések és feladatok 1. Mi a kiválasztás biológiai funkciója? 2. Sorold fel a különbözõ kiválasztó szerveket! 3. Mi a különbség a szûrlet és a vizelet összetétele között? 4. Jellemezd röviden a gerincesek veséjének mûködését!
12 136 AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÕI 40. Az ember hatása az élettelen környezeti tényezõkre A felmelegedés hatására csökken a sarkvidékek jégtömege A savas esõk következtében pusztuló erdõ. Nézz utána, hol fordult elõ savas esõ okozta nagymértékû erdõpusztulás az utóbbi évtizedekben! A kipufogógázok környezetszennyezõk AZ ÜVEGHÁZHATÁS Az évmilliók során kialakult levegõ-összetétel egyensúlyi állapotát bontotta meg az ember az elmúlt évszázadban. Az ipartelepekkel, a fûtéssel, a gépjármûvek elterjedésével, rendkívüli módon megnõtt a szén-dioxidkibocsátás mértéke. A levegõ CO 2 -tartalmának növekedésével fokozódik az üvegházhatás, és a Föld globális felmelegedése átlagosan a 2 C-ot is elérheti évente. Ennek hatására a sarkvidékek jégtakarója jelentõsen csökkenne, ami a világtengerek szintjét akár egy méterrel is megemelheti ( ábra). Bár a felmelegedések mértékét illetõen a becslések nagyon eltérõek, a bekövetkezõ tengerszint-emelkedés számos országban jelentõs károkat okozna. Ezenfelül megváltoznának a nagy földi légmozgások is, amelyek a csapadékeloszlást befolyásolnák. Az éghajlatváltozás hazánkban a folyók vízhozamának csökkenésével, az ivóvízbázisok elapadásával, a mezõgazdasági termelés lehetetlenné válásával járna. A LÉGKÖR SZENNYEZÕANYAGAI A légkör gáz-halmazállapotú szennyezõanyagai közül a kén-dioxid (SO 2 ) különösen jelentõs. Fõleg magas kéntartalmú barnaszén és kõolaj elégetése során keletkezik, majd a füstgázokkal együtt kerül a levegõbe. Onnan közvetlenül a növények levelein át a sejtekbe jut és a klorofillmolekulákat elroncsolja. A csapadékcseppekben oldódva, savas esõ formájában visszakerül a földfelszínre. A savas esõ súlyosan károsítja az élõvilágot és az épületeket egyaránt. A közép-európai erdõalkotó fák közül a lucfenyõ és a kocsánytalan tölgy, valamint a zuzmók különösen érzékenyek a kén-dioxidszennyezésre, illetve a savas esõkre ( ábra). A különbözõ összetételû nitrogén-oxidok az elemi nitrogén oxidációja során keletkeznek természetes úton. Ez elsõsorban zivatarok villámlásainak hatására következik be. Mivel többségük jól oldódik vízben, a csapadékvízzel többnyire a talajba mosódnak. Az ember mezõgazdasági tevékenysége (nitrogén-mûtrágyázás),
13 valamint a gépjármûforgalom miatt kerülnek tartósan a levegõbe. Az üzemanyag levegõvel történõ elégése során ugyanis nitrogén-oxidok is keletkeznek ( ábra). Közülük a vízben nem oldódók ugyancsak felelõsek az üvegházhatásért, míg a vízben oldódó nitrogén-oxidok savas esõk formájában kerülnek a földre. AZ EMBER HATÁSA AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZETI TÉNYEZÕKRE 137 AZ ÓZONPAJZS Az ózon (O 3 ), erõsen oxidáló hatású, sejtroncsoló, bomlékony gáz. Az ultraibolya sugárzás hatására keletkezik molekuláris oxigénbõl, és a légkör felsõ részében mintegy km magasságban gyûlik össze. Mivel az ózon az ibolyántúli napsugarakat elnyeli, nagy jelentõsége van a földfelszín védelmében a napsugárzás káros hatásaival szemben. (Ezért is nevezik ózonpajzsnak) ( ábra) A mûholdak folyamatosan figyelik a Déli-sark fölötti ózonlyukat. Kövesd te is nyomon ezt a következõ honlapon! A VÍZKÉSZLETEK VÉDELME A vízkészletek veszélyeztetettsége Földünkön globális probléma. A Föld vízkészletei különösen az édesvízkészletek végesek. Ma a természetes vizeinket egyrészt a szennyezõ anyagok, másrészt a korábban át nem gondolt vízrendezések is veszélyeztetik. A TALAJ VÉDELME A talajvédelem feladata a termõterületek csökkenésének megakadályozása. Védekezés a termékeny talajrétegek elvékonyodása ellen, és megóvás azoktól a szennyezõ anyagoktól, amelyek a talajba jutva az élõvilágot veszélyeztetik. Az erdõirtások, a bányászat, a földmûvelés, a talaj eróziós pusztulását eredményezik ( ábra). Mivel a szél és a víz hatása a növényekkel ritkábban borított területeken erõteljesebben érvényesül, a természetes növénytakaró védelme talajvédelmet is jelent Talajerózió egy meredek hegyoldalon a fák kivágását követõen Kérdések és feladatok 1. Milyen következményekkel járhat földünkön a globális felmelegedés? 2. Mi az ózonpajzs ökológiai jelentõsége? 3. Milyen következményei lehetnek egy nagy folyó mentén az át nem gondolt vízrendezésnek?
14 154 A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLÕVILÁGA 44. Magyarország élõvilága Forrás: Google Earth A Kárpát-medence és mûholdas képe Ikrás fogasír Pusztai gyalogcincér Magyarország a Kárpát-medence közepén, a mérsékelt égövben fekszik. Mintegy találkozópontja az Atlantióceán irányából nyugat-felõl, a kelet-európai nagy füves pusztaságokról kelet felõl, a melegebb mediterrán területekrõl dél felõl és a magasabb hegyvidékekrõl észak felõl terjeszkedõ fajoknak. Állat- és növényföldrajzi szempontból egy önálló egységet, a Pannon régiót alkotja, amely a Bécsi-medencétõl Nyugat-Erdélyig tart, kiterjedése nagyjából a történelmi Magyarország határaival esik egybe ( ábra). A BENSZÜLÖTT FAJOK Mintegy 2300 virágos növényfaj él hazánkban, közülük számos nálunk éri el elterjedésének határát. Ugyanakkor a medencejelleg és a hegyek karéjában a viszonylagos elszigeteltség kedvezett az itt kialakuló és csak itt élõ bennszülött endemikus fajok kialakulásának, így ezek száma is magas. Ilyen a hazai növényvilág szimbóluma, a pilisi len, amely az egész világon kizárólag nálunk a Pilis hegységben tenyészik, alig néhány négyzetkilométeres területen. Endemikus növényünk az ikrás fogasír ( ábra) is. Az állatvilág képviselõi közül ilyen bennszülött faj például a pusztai gyalogcincér ( ábra), amely kizárólag a Duna Tisza közének szikespusztáin él. A MÚLT Hazánk természeti képe nem volt mindig olyan, mint napjainkban. Mai élõvilágának alakításában nagy szerepet játszottak az utóbbi néhány százezer évre jellemzõ klimatikus változások. Lehûlések és felmelegedések váltogatták egymást. A hideg idõszakokban (ezeket szoktuk jégkorszakoknak nevezni) a ma a tundra és a tajga övre, valamint a magas hegyvidékekre jellemzõ fajok terjedtek el a Kárpát-medencében. A felmelegedési periódusokban pedig a ma mediterrán területeken élõ melegigényesebb növények és állatok léptek a helyükre. A változások során mindig akadtak olyan kisebb területek, amelyek mikroklímájukban megõrizték a korábbi idõszakok élõvilágát. Így ma is él a vértesi Fáni-völgy egyik északi fekvésû hidegzugában alig 300 méteres ma-
15 MAGYARORSZÁG ÉLÕVILÁGA 155 gasságban jégkori maradványnövényként reliktumként a cifra kankalin, amely az Alpokban 1000 méter fölött tenyészik. A melegebb korból maradt fenn a Szent-György-hegyen a cselling nevû mediterrán páfrány. Az állatok közül jégkori reliktumunk például a tajgaövre jellemzõ északi pocok vagy a magashegyi elevenszülõ gyík ( ábra). Melegkedvelõ maradványfaj a kizárólag a Vértes forró dolomitlankáin élõ, közel arasznyi százlábú, az öves szkolopendra ( ábra). A JELEN A mai természeti kép az utolsó eljegesedés utáni fokozatos felmelegedés hatására alakult ki. Hegy- és dombvidékeinken a tajgaerdõt a tölgyesek és bükkösök váltották fel. Az Alföld magasabb fekvésû részein fákban aránylag szegény erdõfoltokkal tagolt füves pusztaság maradt, a mélyebb fekvésû területeken a víz uralta elmocsarasodott ligeterdõk alakultak ki. Az ember színrelépése is alaposan átrajzolta a természetes tájat. Ahol ötezer évvel ezelõtt az ökológiai tényezõk szabták meg a táj sokszínû arculatát, ma hatalmas, összefüggõ mezõgazdasági táblák monokultúrái díszlenek. A természetet mértéktelenül fel- és kihasználó ember a közelmúltban döbbent csak rá arra, hogy saját fennmaradása érdekében a természettel harmóniában kell élnie. E felismerés jegyében erõsödtek meg a természetvédelemi törekvések, amelyeknek egyik fontos feladata a természetes élõhelyek megõrzése az ott élõ növény- és állatfajokkal együtt. Nemzeti parkjaink éppen ezt a célt szolgálják. Védelemmel, és ahol szükséges, aktív beavatkozással igyekeznek a természetes állapotot megõrizni, visszaállítani. Hazánkban ma tíz nemzeti park van ( ábra). Ezek: Aggteleki, Balaton-felvidéki, Bükki, Duna Dráva, Duna Ipoly, Fertõ Hanság, Hortobágyi, Kiskunsági, Körös Maros, Õrségi Elevenszülõ gyík Öves szkolopendra Tudsz róla? A Natura 2000-es területek Európa értékes, többé-kevésbé eredeti állapotában fennmaradt élõhelyei. Európa szárazföldjeinek 17%-a, hazánk területének 21%-a ez alá a besorolás alá esik. Nem csupán a védett tájak tartoznak ide, hanemvédelem alatt nem álló, de különleges elbírálás alá esõ érintetlen területek is. Továbbá olyan mezõgazdasági térségek, ahol a mûvelési mód hagyományos kisparcellás, olyan legeltetett gyepek, ahol külterjes állattenyésztés folyik, valamint elhagyott szõlõk és kertek, ahol az eredeti fajok spontán visszatelepülése megindult.
16 BALATON-FELVIDÉKI 156 A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLÕVILÁGA A látogatók által elzárt Õsborókás a Kiskunsági ban A nemzeti park hivatalos kifejezéssel a természetvédetté nyilvánítás egyik legnagyobb területi kategóriája. Nem elzárt terület, hanem benne élnek, mindennapos tevékenységet folytatnak a lakosok, azonban a mezõgazdasági mûvelés módja, az erdõmûvelés és az ipari tevékenység (például mészégetés, faszénégetés) szigorúan meghatározott szabályok szerint történik. Benne szabadon látogatható és a látogatók elõl elzárt területek egyaránt megtalálhatók. Fontos szerepük van nemcsak a táj, egyes fajok megõrzésében, de a hagyományos gazdálkodási módok ápolásában és aktív fejlesztésében is. Részt vesznek a tudományos kutatásban és az ismeretterjesztésben egyaránt ( ábra). Aggteleki Bükki Fertõ Hanság Duna Ipoly Hortobágyi Õrségi Balaton-felvidéki NEMZETI PARK Duna Dráva Kiskunsági Körös Maros Körös Maros Nemzeti parkjaink elhelyezkedése és logója. Nézz utána az alapításuk évének! Kérdések és feladatok 1. Sorold fel, mely nemzeti parkjaink találhatók a Dunántúlon! 2. A növényzet ismeretében milyen éghajlati viszonyok lehettek jellemzõek hazánkra a jégkorszakok idején? 3. Mit értünk reliktumfajon? Mondj rá példát! 4. Mit jelent az aktív természetvédelem kifejezés?
17 A VIZES ÉLÕHELYEK A vizes élõhelyek Vizes biotópoknak azokat az élõhelyeket nevezzük, amelyeken a kialakuló társulások fajösszetételét, szerkezetét és mintázatát döntõen a vízellátottság határozza meg. Hazánk mai területe egy nagy vízgyûjtõ medence. Nyugatról az Alpok keleti nyúlványainak, északról és keletrõl a Kárpátoknak a csapadékvizét gyûjti össze és vezeti a Fekete-tengerbe. Ebbõl következik, hogy Magyarország vizes élõhelyekben nagyon gazdag. Az ezeken az élõhelyeken kialakuló társulások jelentõs természeti értéket képviselnek, mindenekelõtt azért, mert nagy diverzitású, fajokban gazdag, nagy anyagforgalmú élõlényegyüttesek. Másrészt viszont azért is, mert õsszel és tavasszal átmeneti szállást és táplálkozóhelyet jelentenek a vonuló madarak ezreinek. A patakokban, folyókban és tavakban vízi társulások élnek. A PATAKOK ÉLÕVILÁGA A magasabb hegyvidéki patakok vize hideg, sebesen folyik, ezért oldott oxigénben gazdag ( ábra). A termelõi szintet fõleg a köveken élõ forrásmohák és egyes májmohák képezik. Különleges értéket képviselnek a tõzegmohák, melyeknek valamennyi hazai faja védett. A gerinctelenek közül jellemzõ a védett folyami rák és a kövi rák elõfordulása. Õshonos halunk bennük a sebes pisztráng. Partjainak ritka fészkelõje a vízirigó. A hegyvidéki patakokat magasra növõ lágyszárú növényzet kíséri. Közéjük tartozik például a hatalmas leveleirõl messzirõl felismerhetõ vörös acsalapu. A FOLYÓK ÉS TAVAK ÉLÕVILÁGA A jóval lassabban folyó, oxigénben szegényebb vizeink és tavaink élõvilága más összetételû. Növényzetüket hínártársulások alkotják ( ábra). A hínár a vízben élõ virágos növények gyûjtõneve. A lebegõ hínárok növényei a víz felszínén úsznak, vagy a vízbe süllyedve lebegnek. Közös jellemzõjük, hogy gyökerük hiányzik. A víz felszínén úszik például a sulyom. Hatalmas tömegben találkozhatunk vele a Tisza-tó vagy a Kõrös-holtágak vizében. A vízbe süllyedve lebeg a rovafogó hínár Szürke gémek A hegyi, gyorsfolyású patakok vízi élõhelyek. Milyen vízellátottságúak ezek az élõhelyek? Hínártársulás
18 158 A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLÕVILÁGA Rajzó tiszavirágok Kecskebéka Drávai tegzes Darvak növényünk, a rence. A gyökerezõ hínárok a parti régió vagy a sekélyebb vizek növényei. Gyökérzetük fejlett, ezzel kapaszkodnak az iszapos mederfenéken. A fehér tündérrózsa és a sárga virágú vízitök a Kisbalaton és az Alföld jellemzõ vízinövénye. A természetes folyó és állóvizek gerinctelen állatvilága gazdag. A szitakötõlárvák, kérészek lárvái mind vízben fejlõdnek. A kérészek közül a legismertebb a védett tiszavirág ( ábra). A gerincesek közül az oxigénben szegényebb vizek jellemzõ hala a mindenevõ kárász és a ragadozó csuka. A kecskebéka ( ábra) és a tavi béka a parti vízszegélynél nem merészkedik messzebb. A sárga pofafoltjáról könnyen felismerhetõ vízisiklót is a vízhez köti az életmódja. A szabad vízfelületekre jár táplálkozni a házikacsa vad õse, a tõkés réce. HAZÁNK HÍRES VIZES ÉLÕHELYEI Magyarország legnevezetesebb vízi élõhelyei nemzeti parkok területére esnek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezeli a Kisbalatont, a Kárpát-medence egyik legszebb vadvizét. A Zala folyó vízgyûjtõje, ami a Balaton elõszobája, nemcsak az ott fészkelõ madarak sokaságáról híres, de azért is fontos, mert nádasai szûrõként mûködve fontos szerepet töltenek be a Balaton vízminõségének megóvásában. A folyóvizek közül a Dráva menti õserdõk természeti értékeit a közelmúlt kutatásai tárták fel. Legnevezetesebb lakója egy kis termetû rovar, a drávai tegzes ( ábra), amely egész Európából kipusztult élõhelyeinek elszennyezõdése miatt. A lepkefélékkel rokonságban álló rovar lárvája a vízben él, teste köré homokszemcsékbõl, növénydarabkákból védõ tokot (régi kifejezéssel tegezt) épít. A lárvák a parton alakulnak át, a kifejlett rovarok novemberben a késõ esti órákban repülve rajzanak. A Hortobágyi területén lévõ halastavakat tömegesen keresik fel õsszel a vonuló madarak. Leghíresebb megpihenõ vendégei a darvak ( ábra). Télen pedig a rétisasok gyülekezõhelye. A FELTÖLTÉSI SZUKSZESSZIÓ A természetes állóvizeinkre jellemzõ, hogy lassú, állandó változássorozaton mennek keresztül. A folyamat a feltöltési szukcesszió, amely a nyílt víztükör csökke-
19 A VIZES ÉLÕHELYEK 159 nésével és a növényzet növekedésével jár. A nyílt víztükörre a planktonszervezetek a jellemzõek. Ezek egysejtûek, mikroszkopikus méretû algák, apró férgek, rákok és rovarok. A lebegõ hínárok megjelenése a feltöltési szukcesszió elsõ állomását jelentik. Idõközben a vízfenékre lehulló szerves törmelék, és az elpusztuló élõlények maradványai következtében a vízfenéken egy iszaposodási folyamat indul meg, miközben a vízszint csökken. Az iszapban a gyökerezõ hínárok megtelepedése már egy újabb állomás a feltöltésben, amelynek üteme gyorsulni kezd. Az egyre gyarapodó üledékben újabb növények telepszenek meg, például a széleslevelû gyékény és a nád ( ábra). A nádasok elpusztuló szerves anyagai a part felõl további növények, fõleg sásfajok megtelepedésének feltételeit biztosítják. A növényzet mind beljebb nyomul, végül a nyílt víztükör teljes eltûnése a tó feltöltését eredményezi ( ábra). Eközben a sásfajokból álló zsombékosok iszapos talaja is megváltozik, réti üledékes talajjá alakul át. Rajta üde, fajgazdag gyepek, késõbb bokorfüzesek, majd erdõk alakulnak ki ( ábra). Hazánk nagy állóvizei közül a Fertõ tó és a Velencei-tó is a feltöltõ szukcesszió elõrehaladott állapotában van Tóparti nádas Záruló víztükör Tudsz róla? Hazánk élõvilágának védelmét számos nemzetközi egyezmény is segíti. Magyarország 1979-ben csatlakozott a vizes élõhelyek oltalmát célul kitûzõ Ramsari egyezményhez. Az egyezmény értelmében kötelezettséget vállaltunk a jelentõs vizes élõhelyek szennyezését és megszûnését eredményezõ tevékenységek megakadályozására, az élõviláguk védelmére és megõrzésük anyagi finanszírozására Mocsárrét fákkal Kérdések és feladatok 1. Készíts prezentációt hazánk egy nevezetes vízi élõhelyének élõvilágáról, és mutasd is be! 2. Sorold fel a feltöltõ szukcesszió legfontosabb lépéseit! 3. Mit gondolsz, milyen folyamatok gyorsíthatják fel egy tó feltöltõ szukcesszióját? 4. Hogyan lehet emberi beavatkozással lassítani a szukcessziós folyamatot?
11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenMINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók
RészletesebbenA heterotróf táplálkozáshoz általában lényeges a sejt, illetve a testméret növelése. Az egysejtűek azonban vég nélkül nem gyarapodhattak, így előnyös
Testüregviszonyok A heterotróf táplálkozáshoz általában lényeges a sejt, illetve a testméret növelése. Az egysejtűek azonban vég nélkül nem gyarapodhattak, így előnyös volt a többsejtű élőlények megjelenése
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenBiológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei
Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése
RészletesebbenFelkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.
Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés
RészletesebbenBIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,
RészletesebbenI. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó
Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd
RészletesebbenTanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz
Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 10. évfolyam Osztályozóvizsga
RészletesebbenRendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr.
Rendszertan Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28 1 A rendszerezés alapegysége: A csoport B halmaz C faj D törzs E osztály F ország ápr. 23 12:51 2 A faj jellemzői: A A faj egyedei
RészletesebbenMagyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata
Részletesebben2. forduló megoldások
BIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló megoldások 1, Egészítsd ki a táblázat hiányzó részeit! A táblázat utáni feladatok által felkínált lehetőségek közül válassz! A kiválasztott betűt jelöld
RészletesebbenRendszertan - Összefoglalás -
Rendszertan - Összefoglalás - Az első tudományos rendszertant Carl Linné alkotta meg. Munkásságát hazánkban Kitaibel Pál, a magyar Linné folytatta. A mai tudományos rendszertan testfelépítés és hasonlóság,
RészletesebbenBIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)
BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) 1 Biológia tantárgyból mindhárom évfolyamon (10.-11.-12.) írásbeli és szóbeli vizsga van. A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
Részletesebbenkalap tönk gallér bocskor spóratartó
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az erdő gombái A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az erdők élőlényei életközösségeket alkotnak, amelyben az egyes élőlények között kapcsolat és kölcsönhatás van. Az
RészletesebbenBilateria Kétoldali részarányosak
Bilateria Kétoldali részarányosak Archicoelomata Ős-testüregesek Eucoelomata Valódi testüregesek Enterocoela Hármas testüregesek Laposférgek Zsinórférgek Nyelesférgek Fonálférgek Csillóshasúak Kerekesférgek
RészletesebbenAz egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt
RészletesebbenTartalom. Előszó... 3
4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az
RészletesebbenLegmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
RészletesebbenI. Útmutató a tankönyvcsalád használatához
I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág
RészletesebbenA vizet és az ásványi anyagokat egész testfelületükön keresztül veszik fel, melyet a szárukban található kezdetleges vízszállító sejtek továbbítanak.
Mohák (törzse) Szerkesztette: Vizkievicz András A mohák már szárazföldi növények, ugyanakkor szaporodásuk még vízhez kötött. Kb. 360 millió (szilur) évvel ezelőtt jelentek meg, a tengerek árapály zónájában
RészletesebbenTestLine - Életjelenségek, mikrovilág Minta feladatsor
Mivel kebelezi be táplálékát az óriás amőba? (1 helyes válasz) 1. 1:14 Normál sejtszáj ostor csilló csalánfonal álláb Mely állítások igazak az ostorosmoszatokra? (4 jó válasz) 2. 1:31 Normál Ősi típusaiktók
RészletesebbenKÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...
Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.
RészletesebbenA baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb.
BAKTÉRIUMOK A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága,
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenAz ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva
Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző
RészletesebbenHa a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
RészletesebbenTartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...
Tartalom BIOLÓGIA...2 10. évfolyam...2 11. évfolyam...3 12. évfolyam...4 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 11. évfolyam...5 12. évfolyam...6 SPORTEGÉSZSÉGTAN...7 1 BIOLÓGIA 10. évfolyam Nappali tagozat Azírásbeli
RészletesebbenAz élőlény és környezete. TK: 100. oldal
Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 1111 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Anyagok csoportosítása
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI BIOLÓGÁBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI BIOLÓGÁBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam Nem sejtes rendszerek: vírusok. Önálló sejtek: baktériumok; egysejtűek. Fonalas, telepes élőlények. Zöldmoszatok,
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenLassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.
Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 8. osztály február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 8. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. feladat. Fogalomkeresés (10 pont) a. :olyan egyedek összessége, amelyek felépítése, életműködése, élettérigénye
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
Részletesebben7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei:
7. évfolyam I. Az élőlények változatossága Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz, a mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzői és élővilága.
RészletesebbenSzerk.: Vizkievicz András
Többsejtű állatok Szerk.: Vizkievicz András Az első többsejtű állatok megkövült maradványai kb. 600 millió évesek. A törzsfejlődés folyamatának rekonstruálásához Ernst Haeckel a XX. század elején megfogalmazott
RészletesebbenBIOLÓGIA 9. évfolyam 1001
BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam Heti óraszám:1 Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés
RészletesebbenOstoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok
Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok Galléros-ostorosok Állábas egysejtűek Hálózatos állábúak
RészletesebbenBIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam
BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenPopulációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.
Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek
RészletesebbenFEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY. 10. évfolyam
FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY BIIOLÓGIIA 10. évfolyam A feladatsorok összeállításában közreműködtek: Both Mária Fazakas Andrea Gadóné Kézdy Edit Holzgethán Katalin Kecskés Ferenc Kerényi Zoltán Lászlóné
RészletesebbenVizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Vizek parányi élőlényeinek megismerése Iszaplakó kagyló megfigyelése Ízeltlábúak a vízben és a vízparton Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: vízminta (patak, tó,
RészletesebbenBIOLÓGIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK (2000)
BIOLÓGIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK (2000) MEGOLDÁSOK A javítási útmutatóhoz rendelkezésre áll a feladatlap. A pályázóknak megoldásaikat külön lapra kellett leírniuk. A bíráló a javítási útmutatóban
RészletesebbenB I O L Ó G I A. PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Kérjük, olvassa el a bevezetőt!
B I O L Ó G I A PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Kérjük, olvassa el a bevezetőt! A javítási útmutatóhoz rendelkezésre áll a feladatsor. Egyes feladatoknál
RészletesebbenBiológia tantárgy vizsgaszabályai 7-12 osztály
Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához 7. évfolyam TÉMAKÖR TARTALOM Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése A forró övezet élővilága A mérsékelt övezet élővilága
RészletesebbenBiológiai feladatbank 10. évfolyam
Biológiai feladatbank 10. évfolyam A pedagógus Pap Gyula neve: A pedagógus Biológia szakja: Az iskola neve: Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Műveltségi Ember és természet terület:
RészletesebbenTémazáró dolgozat. A növények országa.
Témazáró dolgozat. A növények országa. 1.feladat. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? fotoszintézis, telepes növények kétivarú virág egylaki növény egyszikű növény 2.feladat. Jellemezze a vörösmoszatok
RészletesebbenBIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 1. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 Beküldési határidő: 2017. október 13. BIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 1. forduló Össz.pontszám: 50 p Név:. Lakcím:... Iskola neve, címe (vagy bélyegző):...
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12.
TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2017. június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Természetvédelmi állattan Fajszintű védelem: ritkaság, gyakoriság, veszélyeztetettség.
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
Részletesebben1. Az élőlények rendszerezése, a prokarióták országa, az egysejtű eukarióták országa, a
Tantárgy neve Biológiai alapismeretek Tantárgyi kód BIB 1101 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 2 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelő neve
RészletesebbenTANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra Az élőlények rendszerezése 3. óra A vírusok A prokarióta és eukarióta
RészletesebbenHajtásos növények gyökér hajtás szár levélre
Hajtásos növények A hajtásos, szövetestes testfelépítése a legfejlettebb testszerveződés a növények országában. A hajtásos növények testében a különféle alakú és működésű sejtek szöveteket alkotnak, a
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenBIOLÓGIA7_MEGOLDÁS1. I, Karikázd be a helyes választ. 1 Hogyan lélegeznek a gyíkok? C. a) bőrükön át b) kopoltyúval c) tüdővel
I, Karikázd be a helyes választ 1 Hogyan lélegeznek a gyíkok? C a) bőrükön át b) kopoltyúval c) tüdővel BIOLÓGIA7_MEGOLDÁS1 2017/2018 2 Milyen megtermékenyítés jellemző a gyíkokra? C a) külső megtermékenyítés
RészletesebbenVersenyző iskola neve:. Település:... Csapat neve:... Csapattagok nevei:... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző
RészletesebbenKosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak
RészletesebbenTÖBBSEJTŰ ÁLLATOK SZIVACSOK. Szerkesztette Vizkievicz András
TÖBBSEJTŰ ÁLLATOK SZIVACSOK Szerkesztette Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit, hozza kapcsolatba különböző sejtjeik funkcióival. Ismerje fel és elemezze
RészletesebbenINCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Szakközépiskola Tesztlapok Biológia - egészségtan tantárgy 10. évfolyam Készítette: Perinecz Anasztázia Név: Osztály: 1. témakör: Láthatatlan élővilág.
RészletesebbenKészítette: Szerényi Júlia Eszter
Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek
RészletesebbenBIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam
BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam Az osztályozóvizsga követelményei: Az osztályozóvizsga írásbeli feladatlap. Az osztályozó vizsgán az osztályzás a munkaközösség által elfogadott egységes követelményrendszer
RészletesebbenBIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK
Dr. Paál Tamásné Natúra sorozat BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK (Raktári száma: RE00774/F) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. A) feladatlap megoldásai A trópusi területek természetes élővilága 1. feladat
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
RészletesebbenTompáné Balogh Mária TERMÉSZETISMERET BARANGOLÁS HAZAI TÁJAKON TÉMAZÁRÓ FELEDATOK 12 ÉVES TANULÓK RÉSZÉRE. ... a tanuló neve.
Tompáné Balogh Mária TERMÉSZETISMERET BARANGOLÁS HAZAI TÁJAKON TÉMAZÁRÓ FELEDATOK ÉVES TANULÓK RÉSZÉRE....... a tanuló neve pauz westermann HAZAI ERDÔK A VÁLTOZAT 1. Nevezd meg és jellemezd az ábrázolt
RészletesebbenMagyarország élővilága (6. osztály) Segédanyag a sikeres felkészüléshez
Magyarország élővilága (6. osztály) Segédanyag a sikeres felkészüléshez Erdők élővilága Lombhullató- és tűlevelű erdők fáinak, cserjéinek jellemzői (szervek jellemzése, megporzási módjuk, terméstípusaik,
Részletesebben56. Belépés a gázcserenyílásokon (G)
56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) A peronoszpóra Plasmopara viticola A gomba micéliumai behatolnak a sztómákon* a növény szöveteibe és az élő sejtekből táplálkozik. Ennek következtében a megtámadott
RészletesebbenÉLŐ RENDSZEREK RÉSZEKBŐL AZ EGÉSZ
1. FELADATLAP A CSOPORT ÉLŐ RENDSZEREK RÉSZEKBŐL AZ EGÉSZ 1. Milyenek az élő rendszerek? Egészítsd ki a mondatot! Az élő rendszerek a környezetükkel és folytatnak, ezért anyagi rendszerek. 3 pont 2. Csoportosíts
RészletesebbenTudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére. Csapat neve:... Csapattagok neve:... Iskola: Település:
Tudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére Csapat neve:... Csapattagok neve:...... Iskola: Település: 2. forduló 1. Nevezzétek el a képeken látható szöveteket és oldjátok meg a feladatokat,
RészletesebbenBIOLÓGIA TANMENET. X. évfolyam 2013/2014
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM BIOLÓGIA TANMENET X. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita 1. óra Év eleji
RészletesebbenBiológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához
Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához 7. évfolyam Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és
RészletesebbenA földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével
RészletesebbenTiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza
Tiszavirágzás Amikor kivirágzik a Tisza Tiszavirág (Palingenia longicauda) A tiszavirág Magyarország és Európa legnagyobb méretű kérésze, mely látványos rajzása - tiszavirágzás - révén vált közismertté.
RészletesebbenZene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány
Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11
RészletesebbenTANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők;
Éves óraszám: 55,5 óra Heti óraszám: 1,5 óra TANMENETJAVASLAT A harmadik osztályos természetismeret témakörei az új leckék óraszámával: 1. témakör: A növények és az állatok élete, életműködése 9 óra 2.
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 2. (szállítószövet, alapszövetek)
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 2. (szállítószövet, alapszövetek) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi kis
RészletesebbenVersenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:
Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban
RészletesebbenGombák. Biológia-ökológia alapok
Gombák Biológia-ökológia alapok A gombákról általában Testfelépítés Klorofill nélküli, típusos sejtmaggal rendelkező, szerves anyagokkal táplálkozó (heterotróf), telepes szervezetek. A gombafajok száma
Részletesebben10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.
10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük
RészletesebbenGYŰRŰSFÉRGEK TÖRZSE. Szerkesztette Vizkievicz András
GYŰRŰSFÉRGEK TÖRZSE Szerkesztette Vizkievicz András 1 Vizsgakövetelmények Ismerje fel és elemezze a testfelépítés, az életműködések (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, szaporodás,
RészletesebbenFogalmak: fejlődéstörténeti rendszer, prokarióták, egysejtű eukarióták, növények, gombák, állatok országa Csomópontok:
Végtelen változatosság-a rendszerezés szükségessége Fogalmak: fejlődéstörténeti rendszer, prokarióták, egysejtű eukarióták, növények, gombák, állatok országa a legfontosabb rendszertani kategóriák az élővilág
RészletesebbenINTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ
1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem
RészletesebbenII. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció
II. hazánk élôvilága 1. Ökológiai alapismeretek A szén körforgása A növényeket azért hívjuk termelőknek, mert képesek a fotoszintézis folyamata során a légkörből vett szervetlen szén-dioxidból saját szerves
RészletesebbenAgrárkörnyezetvédelmi ügyintéző. Természet- és környezetvédelmi technikus 2/49
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenGombák. Biológia-ökológia alapok 6. előadás 2007. október 17.
Gombák Biológia-ökológia alapok 6. előadás 2007. október 17. A gombákról általában Testfelépítés Klorofill nélküli, típusos sejtmaggal rendelkező, szerves anyagokkal táplálkozó (heterotróf), telepes szervezetek.
RészletesebbenFelmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat
Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! 1. Melyek a levegő legfontosabb
Részletesebben