Tartalom A LÁTHATATLAN ÉLÕVILÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalom A LÁTHATATLAN ÉLÕVILÁG"

Átírás

1

2 6 TARTALOM Tartalom A LÁTHATATLAN ÉLÕVILÁG Élõ és élettelen Az élõvilág áttekintése A vírusok A baktériumok Az egysejtû eukarióták Gyakorlati óra A gombák Gyakorlati óra Összefoglalás A NÖVÉNYEK VILÁGA A növények testszervezõdése Gyakorlati óra A növényi szövetek vizsgálata A növények önfenntartó szervei A növények önfenntartó mûködései I A növények önfenntartó mûködései II A növények szaporodása A virágos növények szaporodása A virágos növények egyedfejlõdése A növények ingerlékenysége A növényvilág rendszere A növények és az ember Összefoglalás AZ ÁLLATOK VILÁGA Az állatok testszervezõdésének áttekintése Az állatok szövetei Gyakorlati óra Az állati szövetek vizsgálata Az állatok kültakarója és váza Az állatok mozgása Az állatok táplálkozása Az állatok légzése Az állatok anyagszállítása Az állatok kiválasztása Az állatok szaporodása és egyedfejlõdése Az állatok életmûködéseinek szabályozása... 89

3 TARTALOM 7 Az állatok érzékszervei Az állatok és az ember Összefoglalás Gyakorlati óra AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSE Az öröklött viselkedésformák A tanult viselkedési elemek Az állatok létfenntartási viselkedése Az állatok szaporodási viselkedése Az állatok társas viselkedése Az állatok kommunikációja Az állatok gondolkodása Az állatok és az ember viselkedésének összehasonlítása Összefoglalás AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÕI Környezet és tûrõképesség Az élettelen környezeti tényezõk I Az élettelen környezeti tényezõk II Az ember hatása az élettelen környezeti tényezõkre Élõ környezeti tényezõk: a populációk kölcsönhatásai A természetes életközösségek Az anyag- és energiaforgalom a társulásokban Gyakorlati óra Összefoglalás A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLÕVILÁGA Magyarország élõvilága A vizes élõhelyek A vizes élõhelyek társulásai Hazánk jellemzõ száraz gyeptársulásai A magyar erdõk Az emberi beavatkozás hatására kialakult társulások Magyarország természeti értékei A természetvédelem törvényi szabályozása (Olvasmány) Gyakorlati óra a terepen Összefoglalás

4 30 A LÁTHATATLAN ÉLÕVILÁG 6. A gombák A gombákat korábban a növények közé sorolták, mert nem tudják a helyüket változtatni. Pedig felépítésükben és életmûködéseikben legalább olyan távol állnak a növényektõl, mint az állatoktól. Ma az élõvilág egy önálló eukarióta fejlõdési vonalának tekintjük õket. Õseik között ostorosok és színanyagaikat elvesztett fonalas zöldmoszatok lehettek Gombafonalakból álló termõtest. Miben különbözik a gombatermõtestben a gombafonalak elrendezõdése a gombafonalak szövedékétõl? Fejespenész. Mire utal a penészgomba elnevezése? Szeszélesztõ. Miben tér el a felépítése a gombák általános felépítésétõl? A GOMBÁK FELÉPÍTÉSE Kivétel nélkül heterotróf szervezetek. Testüket gombafonalak építik fel. A gombafonalaknak sejtfaluk van, amelyek alapanyaga kitin. A gombafonalak laza szövedéke a gombák vegetatív tenyészteste, amely rendszerint nagy kiterjedésû, akár több négyzetméteres is lehet, és az avar alatt vagy a talajban található. Ez a szövedék csak megfelelõ körülmények esetén terem tömött gombafonalakból álló, a talajból kiemelkedõ termõtesteket. A termõtestek érlelik a spórákat, amelyekkel szaporodnak. (30.1. ábra) AZ ANTIBIOTIKUMOK Az antibiotikumok olyan mikroszkopikus méretû gombák (például ecsetpenészek) által elõállított anyagok (anyagcseretermékek), amelyek egyes baktériumokra nézve mérgezõ hatásúak, elpusztítják, vagy legalábbis szaporodásukban meggátolják õket. Ma már számos antibiotikumot ismerünk. Segítségükkel a legtöbb baktérium okozta megbetegedés legyõzhetõ. Ez azonban nem ok a könnyelmûségre, mert az antibiotikumok felelõtlen szedése a velük szemben ellenálló (rezisztens) egyedek elszaporodását eredményezheti. A MOSZATGOMBÁK A legegyszerûbb gombák a moszatgombák. Termõtestük nincs, spóráikat a gombafonalak végén kialakuló tokokban hozzák. A vízben élõ halpenészek a halak bõrfertõzését eredményezik. Közeli rokonuk a trágyán, nedves kenyéren, mindenféle bomló szerves anyagon elszaporodó a fejespenész (30.2. ábra). Ide tartozik a szõlõ veszedelmes kártevõje, a peronoszpóra is.

5 A GOMBÁK 31 A TÖMLÕSGOMBÁK A fejlettebb tömlõsgombák közé sorolt fajokra jellemzõ, hogy spóráikat a gombafonalak végeiben létrejövõ tömlõkben hozzák nyolcasával. A legegyszerûbb tömlõsgombák az élesztõk. Testük nem fonalas felépítésû, hanem ovális sejtekbõl álló füzér. Általában csak ivartalanul szaporodnak. Gazdasági szempontból jelentõs a préselt formában kereskedelmi forgalomba kerülõ szeszélesztõ (30.3. ábra). A tömlõsgombák között emberi megbetegedéseket okozó fajok is vannak. Elsõsorban a bõr gyakran nedvesen maradó, befülledõ felületein (lábujjak között, testhajlatokban) telepednek meg. A bõr piros lesz, hólyagos vagy sebes, a hám leválik, a felület fáj vagy viszket. Gombás fertõzés esetén orvoshoz kell fordulni! A fejlettebb tömlõsgombák fonalas felépítésûek, és termõtestet is hoznak. Közülük a kucsmagomba az egyik legízletesebb gombánk. A BAZÍDIUMOS GOMBÁK A legfejlettebbek a bazídiumos gombák (31.1. ábra). Spóráikat rendszerint termõtesten, a gombafonalak kiszélesedõ végein, a bazídiumokon négyesével hozzák. Termõtestük általában kalapra és tönkre különül (31.2. ábra). A fejlõdõ termõtestet kezdetben vékony hártya burkolja. Ez növekedéskor szétszakad, és a tönk alján mint bocskor, a tönkön mint gallér, a kalap tetején pedig pettyek formájában maradhat vissza. A kalap alsó oldalán a gombafonalak végei csöves vagy lemezes elrendezõdésû termõréteget alkotnak. Ezen jönnek létre a spórák. Hazánkban több mint ezer nagygombafaj fordul elõ. Közülük mintegy 60 tartalmaz mérgezõ anyagokat, és egytucatnyi súlyosan mérgezõ. A mérgezõ gombák közül a gyilkos galóca (31.3. ábra) okozza a halálos mérgezések 90%-át, mert az ehetõ csiperkefajokkal tévesztik össze. A gyilkos galóca termõteste zöldesfehér vagy sárgásszöld színû, bocskora és gallérja van, a kalap termõrétegének lemezei pedig fehérek. A csiperkegombák termõteste fehér, bocskoruk és gallérjuk szintén lehet. A termõrétegük azonban minden esetben sötétebb, rózsaszíntõl sötétbarnáig minden átmenet elõfordul. A fejlett gombák többségének gombafonalai a talajban virágos növények gyökereivel állnak szoros kapcso- bazídium spórák gombafonal A bazídiumos gomba termõtestének felépítése kalap gallér bocskor A kalapos gomba termõteste tönk Gyilkos galóca Mely tulajdonságai alapján ismernéd fel?

6 32 A LÁTHATATLAN ÉLÕVILÁG latban. A gombafonalak jelentõsen megnövelik a növények gyökérzetének vízfelszívó felületét, és ezzel segítik a vízellátásukat. Cserébe szerves anyagokat kapnak a növénytõl. Ez a speciális gomba-növény kapcsolat a gombagyökér, más néven mikorrhiza Egy fakérgen élõ zuzmó A zuzmó felépítése A ZUZMÓK Különleges szervezõdésû, a legszélsõségesebb élõhelyeken is megtalálható élõlények a zuzmók, amelyeket önálló törzsbe sorolunk. (32.1. ábra) Testfelépítésükre jellemzõ, hogy kékbaktériumok vagy egysejtû zöldmoszatok és gombák együttélésébõl kialakult szervezetek. A fotoszintetizáló moszatsejtek autotróf, a kész szerves anyag felvételére képes gombafonalak heterotróf táplálkozást tesznek lehetõvé számukra. A két teljesen eltérõ felépítésû és anyagcseréjû élõlény együttélése a fejlõdésük folyamán elválaszthatatlanul szoros kapcsolattá vált. Elsõsorban ivartalanul, leváló teleprészekkel szaporodnak (32.2. ábra). Hazánkban is él a tundrákon nagy tömegben elõforduló rénszarvaszuzmó. Fatörzsek oldalán találjuk a lecsüngõ telepû szakállzuzmókat. Tudsz róla? Történeti érdekesség néhány nevezetes gombamérgezés. Gombamérgezés áldozata lett a római korban Claudius [klaudiusz], akit felesége, Agrippina [agrippína] mérgezett meg. Mérgezõ gomba ölte meg VII. Kelemen pápát is. A magyar történelem sem mentes a hasonló tragédiáktól. III. Károly magyar király (aki IV. Károly néven német-római császár is volt), 1740-ben egy Fertõ tó környéki vadászatot követõen mérgezõ gombából (vélhetõen gyilkos galócából) készült vacsorát fogyasztott, majd elhunyt. A zuzmók igénytelen, ellenálló szervezetek. Mivel a kõzetekbõl a kémiailag kötött ionokat is képesek kioldani és felvenni, nagy jelentõségük van a talajképzésben. A kötetlen homokon, csupasz sziklákon is képesek megtelepedni. Ezért úttörõ, pionír szervezetek. Ugyanakkor a levegõ szennyezettségére nagyon érzékenyek. Kérdések és feladatok 1. Hasonlítsd össze a moszatgombákat és a bazídiumos gombákat egymással! 2. Melyek a gombák inkább állatokra és melyek az inkább növényekre jellemzõ sajátosságai? 3. Mirõl ismernél fel egy gyilkos galócát? 4. Miért elõnyös a mikorrhiza a gombák és a növények számára egyaránt?

7 GYAKORLATI ÓRA 33 Gyakorlati óra AZ ANTIBIOTIKUMOK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítsünk két Petri-csészébe szilárd baktérium-táptalajt! Amikor lehûlt és megdermedt, a táptalaj közepére helyezzünk antibiotikum-tartalmú gyógyszert, majd körbe a táptalajra lándzsatû hegyével (vagy egy cseppentõvel) terítsünk szét keveset (csak néhány cseppet!) a savanyú tej felszíni rétegébõl! A másik Petri-csészébe ne tegyünk gyógyszert, csak oltsuk be baktériummal (ez lesz a kontroll)! A két Petri-csészét helyezzük el nagyjából egyenletesen meleg, kb ºC-os helyiségben! 72 óra elteltével vizsgáljuk meg szabad szemmel a baktérium-táptalaj felületét, és jegyezzük fel a tapasztalatainkat! Az antibiotikum-tartalmú gyógyszer körül a táptalaj kb. 1-2 cm sugarú körben víztiszta lesz. A kontroll Petricsészében nem látunk víztiszta foltot. Rajzoljuk le és magyarázzuk meg a tapasztalatainkat! Magyarázat: A gyógyszerbõl az antibiotikum a táptalajba jutott és a baktériumokat elpusztította. A többi területen a táptalaj zavaros a nagyszámú baktérium miatt. A kontroll Petri-csészében gyógyszer nem volt, ezért nem alakult ki a baktériummentes folt sem. Szükséges anyagok és eszközök: baktérium-táptalaj (a 28. oldalon leírtak szerint, azonban forralás közben oldjunk fel benne 10 g tejcukrot), savanyú tej, antibiotikumot tartalmazó gyógyszer (Doxyciklin, Ciprobay stb.), 2 db Petri-csésze, lándzsatû Az antibiotikum-tartalmú gyógyszerek hatása Tudsz róla? Alexander Fleming ( ), a londoni egyetem bakteriológus professzora a baktériumok okozta emberi megbetegedések ellen keresett hatékony gyógyszereket, ezért többféle kórokozó baktériumtenyészet is volt a laboratóriumában. A szóbeszéd szerint, amilyen kiváló kutató és nagyszerû tudós volt, annyira rendetlen is. Így eshetett meg, hogy 1928-ban egy vidéki utazás elõtt, néhány frissen átoltott baktériumtenyészet Petri-csészéjét elfelejtette letakarni. Távolléte után visszaérkezve meglepve tapasztalta, hogy az átoltott baktériumok egyes edényekben megfelelõen elszaporodtak, néhányba azonban Az ecsetpenész (Penicillium notatum) mikroszkópos képe a levegõbõl valamilyen gombaspóra kerülhetett, és a táptalajon a gomba micéliuma fejlõdött ki. Feltûnt neki, hogy a gombatelepek körül nagy körben víztiszta maradt a táptalaj, a táptalajra ráoltott baktériumok nem tudtak a gomba közelében elszaporodni. Fleming arra gondolt, hogy a gomba valamilyen baktériumpusztító anyagot termel, és vizsgálódásba fogott. A gomba egy meglehetõsen ritka, tömlõsgombákhoz tartozó ecsetpenészfajnak, a Penicillium notatumnak bizonyult (33.2. ábra), az a baktérium pedig, amelyik a környezetében elpusztult, egy veszedelmes Staphylococcus baktériumfaj volt. Kutatásának eredményeképpen sikerült is a gomba által termelt baktériumpusztító anyagot kinyernie, amit penicillinnek nevezett el.

8 64 AZ ÁLLATOK VILÁGA sejtmag örökítõanyag maghártya endoplazmatikus hálózat sejtplazma sejthártya Golgi-membrán [goldzsi] hámizomsejt hámsejt mitokondrium lizoszóma Az állati sejt. Nevezz meg olyan sajátosságokat, amelyekben az állati sejt eltér a növényi sejttõl! Miért nevezzük álszövetes állatoknak a szivacsokat? 17. Az állatok testszervezõdésének áttekintése A növények és a gombák mellett a többsejtû eukarióta szervezõdés harmadik fejlõdési vonalát a ma élõ állatok képviselik. Kivétel nélkül heterotróf szervezetek. Õseik ostorosok lehettek. Testük legkisebb mûködési egysége a sejt (64.1. ábra). AZ ÁLLATI SEJT Az állati sejtet sejtfal soha nem határolja. Külsõ felszínét sejthártya képezi. Alapállománya a sejtplazma, ebben találhatók a sejtszervecskék. Közülük a sejtmag minden sejtben megvan, benne a sejtmagvacska is megfigyelhetõ. Ugyanakkor színtest soha nincsen bennük. Nem jellemzõek a zárványok sem, és csak ritkán vannak bennük sejtnedvvel telt sejtüregek. A sejtlégzés szervecskéje, a mitokondrium benne is megtalálható. Az állatok testszervezõdésük alapján lehetnek álszövetesek és valódi szövetekkel rendelkezõ élõlények. A SZIVACSOK ÉS A CSALÁNOZÓK A legegyszerûbb testfelépítést az álszövetes szivacsok és a már valódi szövetekkel rendelkezõ csalánozók mutatják ( ábra). Testük két egymáshoz simuló sejtrétegbõl áll. Bevezetõnyílása az õsszájnyílás, az öble pedig az õsbélüreg. A szivacsok testében már eltérõ mûködésû sejtek csoportjai figyelhetõk meg, de azok még nem szervezõdtek szövetekké. A csalánozók testét már szövetek építik fel. hámszövet csalánsejt érzéksejt idegsejt Mennyiben bonyolultabb a csalánozók testfelépítése a szivacsokénál? Hasonlítsd össze a képen látható állatcsoportok tápcsatornájának felépítését, illetve tagoltságát!

9 AZ ÁLLATOK TESTSZERVEZÕDÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE 65 A TESTÜREGES ÁLLATOK Mai ismereteink szerint az õsi csalánozókból az állatvilág fejlõdése két párhuzamos úton haladt tovább. Mindkét fejlõdési vonalra jellemzõ, hogy a külsõ és a belsõ csíralemez között egy kétrétegû középsõ csíralemez is kialakul, amelynek két rétege között megjelenik a testüreg (64.4. ábra). Ezért a csalánozók és a szivacsok kivételével valamennyi többi állattörzs a testüregesek nagy csoportját képezi. A csírarétegek a fejlõdés során több sejtrétegûvé válnak, szövetek, szervek alakulnak ki belõlük. Különbség a bélcsatorna kialakulásában van. Az egyik fejlõdési irányban a szivacsok és a csalánozók õsszájnyílása alakult szájnyílássá, majd a test ellenkezõ pólusán kialakult a végbélnyílás (65.1. ábra). Ezek az õsszájú állatok (65.3. ábra). Legfontosabb képviselõik a laposférgek, a puhatestûek, a fonálférgek, a gyûrûsférgek és az ízeltlábúak. A másik fejlõdési irányban az õsszájnyílás a végbélnyílás feladatát veszi át. A bevezetõ szájnyílás a test ellenkezõ oldalán alakul ki. Ezek az újszájúak (65.2. ábra). Ide soroljuk a tüskésbõrûeket, az elõgerinchúrosokat, a fejgerinchúrosokat és a gerinceseket. ÕSSZÁJÚAK szájnyílás végbélnyílás õsszáj szedercsíraállapot hólyagcsíraállapot bélcsíra végbélnyílás szájnyílás A bélcsatorna kialakulása ÚJSZÁJÚAK Õsszájúak Újszájúak Kérdések és feladatok 1. Melyek azok a sejtalkotók, amelyek a növényi sejtekben megvannak, de az állati sejtekbõl hiányoznak? 2. Miért tekinthetõk a szivacsok álszövetes állatoknak? 3. Mi a különbség az õsszájú és az újszájú állatok törzsfejlõdésében? 4. Mondj példát õsszájú és újszájú állatokra!

10 84 AZ ÁLLATOK VILÁGA 24. Az állatok kiválasztása A kiválasztás során az állatok az anyagcseréjük közben keletkezõ felesleges, részben mérgezõ anyagokat távolítják el a szervezetükbõl. Emellett biztosítják a testfolyadékok megfelelõ térfogatát, koncentrációját, valamint kémhatását. A kiválasztás legegyszerûbben az egész testfelületen keresztül, közvetlenül a sejtekbõl történik. Így választanak ki például a szivacsok és a csalánozók. Fejlettebb formában szervrendszerek végzik A szivacsok és a csalánozók egész testfelületükön választanak ki elvezetõcsatorna elvezetõcsatorna VESÉCSKE csillós tölcsér csillók visszaszív kiválaszt A laposférgek kiválasztó szerve sejtmag álláb átszûr A gyûrûsférgek kiválasztó szerve. A visszaszívás a kanyarulatos lefutású csõben történik. Mi gyûjti össze a testüregbe kiszûrõdött bomlástermékeket? A KIVÁLASZTÓ SZERVEK MÛKÖDÉSE Szervei a gerinctelen állatoknál lehetnek különbözõ fejlettségû vesécskék, valamint Malpighi-edények [malpígi]. A gerinceseknél mindig vesék. Közös mûködési sajátosságuk, hogy a testfolyadékból szûrés során, valamint aktív kiválasztással, különbözõ anyagok jutnak a kiválasztó szervrendszerbe. A szûrés fizikai-kémiai okok miatt bekövetkezõ passzív folyamat. Az aktív kiválasztással a szervezet energiabefektetés révén olyan anyagokat távolít el, amelyek nem szûrõdtek ki, viszont feleslegesek, sõt károsak. Ezt követõen szelektív visszaszívás következik be, amellyel a szervezet a kiszûrõdött anyagok közül a számára szükségeseket visszatartja. Például a szûrés során a fontos szõlõcukor-molekulák is kiszûrõdnek az emlõsök veséin keresztüláramló vérbõl, amelyek a vese egy másik területén visszaszívódnak. A VESÉCSKE A laposférgek elõvesécskéje az állatok két oldalán végighúzódó, elágazó csõrendszer. Oldalágai vakon, kiválasztást végzõ, hosszú csillónyalábos sejtben végzõdnek (84.2. ábra). Ezeknek a csillóknak a szüntelen csapkodása hajtja elõrefelé a csõrendszerbe kiválasztott folyadékot, amely végül is a feji végen a külvilágba jut. A vesécske tipikus formájában szelvényenként elhelyezkedõ páros szerv (84.3. ábra), mely a gyûrûsférgekre jellemzõ. Csillós tölcsérrel kezdõdik, amelybõl csatorna vezet el. Az elvezetõcsatorna átfúrja a testszelvények válaszfalát, és a következõ szelvényben mint kanyarulatos csatorna folytatódik, végül a szabadba torkollik.

11 AZ ÁLLATOK KIVÁLASZTÁSA 85 A csillók csapkodására a testüregbe szûrõdött nedv a csatornába kerül, és kifelé mozog. A gyûrûsférgeken kívül vesécskéjük van például a rákoknak és a puhatestûeknek is. A MALPIGHI-EDÉNYEK A Malpighi-edények a rovarok és a pókok kiválasztószervei. A középbél és az utóbél határán található vakon végzõdõ vékony csövecskék (85.1. ábra). Számuk fajonként változó, általában 50 több száz között van. A csövecskék nagy mennyiségû szûrletet hoznak létre, de a késõbbiekben a víz, a szükséges ionok, a szénhidrátok és az aminosavak az utóbélben nagyrészt visszaszívódnak. A VESÉK A gerincesek közül legfejlettebb a hüllõk, a madarak, valamint az emlõsök veséje. Ezek szelvényezetlenek, kéregállományból és velõállományból állnak (85.2. ábra). Mûködési egységei a vesetestecskék. A kéregállomány a vesetestecskéket tartalmazza, a velõállomány pedig az igen hosszú, kanyarulatos csatornává alakult elvezetõcsatornákat. A vesetestecskében keletkezõ szûrlet az elvezetõcsatorna különbözõ szakaszaiban részben az aktív kiválasztás, részben a különbözõ anyagok visszaszívása következtében jelentõsen változik, míg kialakul belõle a vizelet. A vizeletet a húgyvezetékek szállítják a húgyhólyagba. Onnan a páratlan húgycsövön keresztül ürül ki. MALPIGHI-EDÉNYEK középbél potroh kiválaszt Malpighi-csövek utóbél visszaszív átszûr A rovarok kiválasztószervei. Hol történik a visszaszívás ebben az esetben? velõállomány kötõszöveti tok vesemedence kéregállomány húgyvezeték gyûjtõér verõér Az emlõsvese felépítése. Naponta mennyi folyadékbevitelre van szükség a veséink megfelelõ mûködéséhez? Tudsz róla? A madaraknak nincs húgyhólyagjuk. A szûrlet összetétele is különbözik a többi gerinces állatétól, mert jóval magasabb koncentrációban tartalmaz húgysavat. Mivel a kiválasztott víz nagy része visszaszívódik, a vesék váladéka sûrû, fehér színû, és a bélsárral együtt távozik a bélcsatorna, a kiválasztó szerv és az ivarszervek közös kivezetõnyílásán, a kloákán. Kérdések és feladatok 1. Mi a kiválasztás biológiai funkciója? 2. Sorold fel a különbözõ kiválasztó szerveket! 3. Mi a különbség a szûrlet és a vizelet összetétele között? 4. Jellemezd röviden a gerincesek veséjének mûködését!

12 136 AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÕI 40. Az ember hatása az élettelen környezeti tényezõkre A felmelegedés hatására csökken a sarkvidékek jégtömege A savas esõk következtében pusztuló erdõ. Nézz utána, hol fordult elõ savas esõ okozta nagymértékû erdõpusztulás az utóbbi évtizedekben! A kipufogógázok környezetszennyezõk AZ ÜVEGHÁZHATÁS Az évmilliók során kialakult levegõ-összetétel egyensúlyi állapotát bontotta meg az ember az elmúlt évszázadban. Az ipartelepekkel, a fûtéssel, a gépjármûvek elterjedésével, rendkívüli módon megnõtt a szén-dioxidkibocsátás mértéke. A levegõ CO 2 -tartalmának növekedésével fokozódik az üvegházhatás, és a Föld globális felmelegedése átlagosan a 2 C-ot is elérheti évente. Ennek hatására a sarkvidékek jégtakarója jelentõsen csökkenne, ami a világtengerek szintjét akár egy méterrel is megemelheti ( ábra). Bár a felmelegedések mértékét illetõen a becslések nagyon eltérõek, a bekövetkezõ tengerszint-emelkedés számos országban jelentõs károkat okozna. Ezenfelül megváltoznának a nagy földi légmozgások is, amelyek a csapadékeloszlást befolyásolnák. Az éghajlatváltozás hazánkban a folyók vízhozamának csökkenésével, az ivóvízbázisok elapadásával, a mezõgazdasági termelés lehetetlenné válásával járna. A LÉGKÖR SZENNYEZÕANYAGAI A légkör gáz-halmazállapotú szennyezõanyagai közül a kén-dioxid (SO 2 ) különösen jelentõs. Fõleg magas kéntartalmú barnaszén és kõolaj elégetése során keletkezik, majd a füstgázokkal együtt kerül a levegõbe. Onnan közvetlenül a növények levelein át a sejtekbe jut és a klorofillmolekulákat elroncsolja. A csapadékcseppekben oldódva, savas esõ formájában visszakerül a földfelszínre. A savas esõ súlyosan károsítja az élõvilágot és az épületeket egyaránt. A közép-európai erdõalkotó fák közül a lucfenyõ és a kocsánytalan tölgy, valamint a zuzmók különösen érzékenyek a kén-dioxidszennyezésre, illetve a savas esõkre ( ábra). A különbözõ összetételû nitrogén-oxidok az elemi nitrogén oxidációja során keletkeznek természetes úton. Ez elsõsorban zivatarok villámlásainak hatására következik be. Mivel többségük jól oldódik vízben, a csapadékvízzel többnyire a talajba mosódnak. Az ember mezõgazdasági tevékenysége (nitrogén-mûtrágyázás),

13 valamint a gépjármûforgalom miatt kerülnek tartósan a levegõbe. Az üzemanyag levegõvel történõ elégése során ugyanis nitrogén-oxidok is keletkeznek ( ábra). Közülük a vízben nem oldódók ugyancsak felelõsek az üvegházhatásért, míg a vízben oldódó nitrogén-oxidok savas esõk formájában kerülnek a földre. AZ EMBER HATÁSA AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZETI TÉNYEZÕKRE 137 AZ ÓZONPAJZS Az ózon (O 3 ), erõsen oxidáló hatású, sejtroncsoló, bomlékony gáz. Az ultraibolya sugárzás hatására keletkezik molekuláris oxigénbõl, és a légkör felsõ részében mintegy km magasságban gyûlik össze. Mivel az ózon az ibolyántúli napsugarakat elnyeli, nagy jelentõsége van a földfelszín védelmében a napsugárzás káros hatásaival szemben. (Ezért is nevezik ózonpajzsnak) ( ábra) A mûholdak folyamatosan figyelik a Déli-sark fölötti ózonlyukat. Kövesd te is nyomon ezt a következõ honlapon! A VÍZKÉSZLETEK VÉDELME A vízkészletek veszélyeztetettsége Földünkön globális probléma. A Föld vízkészletei különösen az édesvízkészletek végesek. Ma a természetes vizeinket egyrészt a szennyezõ anyagok, másrészt a korábban át nem gondolt vízrendezések is veszélyeztetik. A TALAJ VÉDELME A talajvédelem feladata a termõterületek csökkenésének megakadályozása. Védekezés a termékeny talajrétegek elvékonyodása ellen, és megóvás azoktól a szennyezõ anyagoktól, amelyek a talajba jutva az élõvilágot veszélyeztetik. Az erdõirtások, a bányászat, a földmûvelés, a talaj eróziós pusztulását eredményezik ( ábra). Mivel a szél és a víz hatása a növényekkel ritkábban borított területeken erõteljesebben érvényesül, a természetes növénytakaró védelme talajvédelmet is jelent Talajerózió egy meredek hegyoldalon a fák kivágását követõen Kérdések és feladatok 1. Milyen következményekkel járhat földünkön a globális felmelegedés? 2. Mi az ózonpajzs ökológiai jelentõsége? 3. Milyen következményei lehetnek egy nagy folyó mentén az át nem gondolt vízrendezésnek?

14 154 A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLÕVILÁGA 44. Magyarország élõvilága Forrás: Google Earth A Kárpát-medence és mûholdas képe Ikrás fogasír Pusztai gyalogcincér Magyarország a Kárpát-medence közepén, a mérsékelt égövben fekszik. Mintegy találkozópontja az Atlantióceán irányából nyugat-felõl, a kelet-európai nagy füves pusztaságokról kelet felõl, a melegebb mediterrán területekrõl dél felõl és a magasabb hegyvidékekrõl észak felõl terjeszkedõ fajoknak. Állat- és növényföldrajzi szempontból egy önálló egységet, a Pannon régiót alkotja, amely a Bécsi-medencétõl Nyugat-Erdélyig tart, kiterjedése nagyjából a történelmi Magyarország határaival esik egybe ( ábra). A BENSZÜLÖTT FAJOK Mintegy 2300 virágos növényfaj él hazánkban, közülük számos nálunk éri el elterjedésének határát. Ugyanakkor a medencejelleg és a hegyek karéjában a viszonylagos elszigeteltség kedvezett az itt kialakuló és csak itt élõ bennszülött endemikus fajok kialakulásának, így ezek száma is magas. Ilyen a hazai növényvilág szimbóluma, a pilisi len, amely az egész világon kizárólag nálunk a Pilis hegységben tenyészik, alig néhány négyzetkilométeres területen. Endemikus növényünk az ikrás fogasír ( ábra) is. Az állatvilág képviselõi közül ilyen bennszülött faj például a pusztai gyalogcincér ( ábra), amely kizárólag a Duna Tisza közének szikespusztáin él. A MÚLT Hazánk természeti képe nem volt mindig olyan, mint napjainkban. Mai élõvilágának alakításában nagy szerepet játszottak az utóbbi néhány százezer évre jellemzõ klimatikus változások. Lehûlések és felmelegedések váltogatták egymást. A hideg idõszakokban (ezeket szoktuk jégkorszakoknak nevezni) a ma a tundra és a tajga övre, valamint a magas hegyvidékekre jellemzõ fajok terjedtek el a Kárpát-medencében. A felmelegedési periódusokban pedig a ma mediterrán területeken élõ melegigényesebb növények és állatok léptek a helyükre. A változások során mindig akadtak olyan kisebb területek, amelyek mikroklímájukban megõrizték a korábbi idõszakok élõvilágát. Így ma is él a vértesi Fáni-völgy egyik északi fekvésû hidegzugában alig 300 méteres ma-

15 MAGYARORSZÁG ÉLÕVILÁGA 155 gasságban jégkori maradványnövényként reliktumként a cifra kankalin, amely az Alpokban 1000 méter fölött tenyészik. A melegebb korból maradt fenn a Szent-György-hegyen a cselling nevû mediterrán páfrány. Az állatok közül jégkori reliktumunk például a tajgaövre jellemzõ északi pocok vagy a magashegyi elevenszülõ gyík ( ábra). Melegkedvelõ maradványfaj a kizárólag a Vértes forró dolomitlankáin élõ, közel arasznyi százlábú, az öves szkolopendra ( ábra). A JELEN A mai természeti kép az utolsó eljegesedés utáni fokozatos felmelegedés hatására alakult ki. Hegy- és dombvidékeinken a tajgaerdõt a tölgyesek és bükkösök váltották fel. Az Alföld magasabb fekvésû részein fákban aránylag szegény erdõfoltokkal tagolt füves pusztaság maradt, a mélyebb fekvésû területeken a víz uralta elmocsarasodott ligeterdõk alakultak ki. Az ember színrelépése is alaposan átrajzolta a természetes tájat. Ahol ötezer évvel ezelõtt az ökológiai tényezõk szabták meg a táj sokszínû arculatát, ma hatalmas, összefüggõ mezõgazdasági táblák monokultúrái díszlenek. A természetet mértéktelenül fel- és kihasználó ember a közelmúltban döbbent csak rá arra, hogy saját fennmaradása érdekében a természettel harmóniában kell élnie. E felismerés jegyében erõsödtek meg a természetvédelemi törekvések, amelyeknek egyik fontos feladata a természetes élõhelyek megõrzése az ott élõ növény- és állatfajokkal együtt. Nemzeti parkjaink éppen ezt a célt szolgálják. Védelemmel, és ahol szükséges, aktív beavatkozással igyekeznek a természetes állapotot megõrizni, visszaállítani. Hazánkban ma tíz nemzeti park van ( ábra). Ezek: Aggteleki, Balaton-felvidéki, Bükki, Duna Dráva, Duna Ipoly, Fertõ Hanság, Hortobágyi, Kiskunsági, Körös Maros, Õrségi Elevenszülõ gyík Öves szkolopendra Tudsz róla? A Natura 2000-es területek Európa értékes, többé-kevésbé eredeti állapotában fennmaradt élõhelyei. Európa szárazföldjeinek 17%-a, hazánk területének 21%-a ez alá a besorolás alá esik. Nem csupán a védett tájak tartoznak ide, hanemvédelem alatt nem álló, de különleges elbírálás alá esõ érintetlen területek is. Továbbá olyan mezõgazdasági térségek, ahol a mûvelési mód hagyományos kisparcellás, olyan legeltetett gyepek, ahol külterjes állattenyésztés folyik, valamint elhagyott szõlõk és kertek, ahol az eredeti fajok spontán visszatelepülése megindult.

16 BALATON-FELVIDÉKI 156 A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLÕVILÁGA A látogatók által elzárt Õsborókás a Kiskunsági ban A nemzeti park hivatalos kifejezéssel a természetvédetté nyilvánítás egyik legnagyobb területi kategóriája. Nem elzárt terület, hanem benne élnek, mindennapos tevékenységet folytatnak a lakosok, azonban a mezõgazdasági mûvelés módja, az erdõmûvelés és az ipari tevékenység (például mészégetés, faszénégetés) szigorúan meghatározott szabályok szerint történik. Benne szabadon látogatható és a látogatók elõl elzárt területek egyaránt megtalálhatók. Fontos szerepük van nemcsak a táj, egyes fajok megõrzésében, de a hagyományos gazdálkodási módok ápolásában és aktív fejlesztésében is. Részt vesznek a tudományos kutatásban és az ismeretterjesztésben egyaránt ( ábra). Aggteleki Bükki Fertõ Hanság Duna Ipoly Hortobágyi Õrségi Balaton-felvidéki NEMZETI PARK Duna Dráva Kiskunsági Körös Maros Körös Maros Nemzeti parkjaink elhelyezkedése és logója. Nézz utána az alapításuk évének! Kérdések és feladatok 1. Sorold fel, mely nemzeti parkjaink találhatók a Dunántúlon! 2. A növényzet ismeretében milyen éghajlati viszonyok lehettek jellemzõek hazánkra a jégkorszakok idején? 3. Mit értünk reliktumfajon? Mondj rá példát! 4. Mit jelent az aktív természetvédelem kifejezés?

17 A VIZES ÉLÕHELYEK A vizes élõhelyek Vizes biotópoknak azokat az élõhelyeket nevezzük, amelyeken a kialakuló társulások fajösszetételét, szerkezetét és mintázatát döntõen a vízellátottság határozza meg. Hazánk mai területe egy nagy vízgyûjtõ medence. Nyugatról az Alpok keleti nyúlványainak, északról és keletrõl a Kárpátoknak a csapadékvizét gyûjti össze és vezeti a Fekete-tengerbe. Ebbõl következik, hogy Magyarország vizes élõhelyekben nagyon gazdag. Az ezeken az élõhelyeken kialakuló társulások jelentõs természeti értéket képviselnek, mindenekelõtt azért, mert nagy diverzitású, fajokban gazdag, nagy anyagforgalmú élõlényegyüttesek. Másrészt viszont azért is, mert õsszel és tavasszal átmeneti szállást és táplálkozóhelyet jelentenek a vonuló madarak ezreinek. A patakokban, folyókban és tavakban vízi társulások élnek. A PATAKOK ÉLÕVILÁGA A magasabb hegyvidéki patakok vize hideg, sebesen folyik, ezért oldott oxigénben gazdag ( ábra). A termelõi szintet fõleg a köveken élõ forrásmohák és egyes májmohák képezik. Különleges értéket képviselnek a tõzegmohák, melyeknek valamennyi hazai faja védett. A gerinctelenek közül jellemzõ a védett folyami rák és a kövi rák elõfordulása. Õshonos halunk bennük a sebes pisztráng. Partjainak ritka fészkelõje a vízirigó. A hegyvidéki patakokat magasra növõ lágyszárú növényzet kíséri. Közéjük tartozik például a hatalmas leveleirõl messzirõl felismerhetõ vörös acsalapu. A FOLYÓK ÉS TAVAK ÉLÕVILÁGA A jóval lassabban folyó, oxigénben szegényebb vizeink és tavaink élõvilága más összetételû. Növényzetüket hínártársulások alkotják ( ábra). A hínár a vízben élõ virágos növények gyûjtõneve. A lebegõ hínárok növényei a víz felszínén úsznak, vagy a vízbe süllyedve lebegnek. Közös jellemzõjük, hogy gyökerük hiányzik. A víz felszínén úszik például a sulyom. Hatalmas tömegben találkozhatunk vele a Tisza-tó vagy a Kõrös-holtágak vizében. A vízbe süllyedve lebeg a rovafogó hínár Szürke gémek A hegyi, gyorsfolyású patakok vízi élõhelyek. Milyen vízellátottságúak ezek az élõhelyek? Hínártársulás

18 158 A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLÕVILÁGA Rajzó tiszavirágok Kecskebéka Drávai tegzes Darvak növényünk, a rence. A gyökerezõ hínárok a parti régió vagy a sekélyebb vizek növényei. Gyökérzetük fejlett, ezzel kapaszkodnak az iszapos mederfenéken. A fehér tündérrózsa és a sárga virágú vízitök a Kisbalaton és az Alföld jellemzõ vízinövénye. A természetes folyó és állóvizek gerinctelen állatvilága gazdag. A szitakötõlárvák, kérészek lárvái mind vízben fejlõdnek. A kérészek közül a legismertebb a védett tiszavirág ( ábra). A gerincesek közül az oxigénben szegényebb vizek jellemzõ hala a mindenevõ kárász és a ragadozó csuka. A kecskebéka ( ábra) és a tavi béka a parti vízszegélynél nem merészkedik messzebb. A sárga pofafoltjáról könnyen felismerhetõ vízisiklót is a vízhez köti az életmódja. A szabad vízfelületekre jár táplálkozni a házikacsa vad õse, a tõkés réce. HAZÁNK HÍRES VIZES ÉLÕHELYEI Magyarország legnevezetesebb vízi élõhelyei nemzeti parkok területére esnek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezeli a Kisbalatont, a Kárpát-medence egyik legszebb vadvizét. A Zala folyó vízgyûjtõje, ami a Balaton elõszobája, nemcsak az ott fészkelõ madarak sokaságáról híres, de azért is fontos, mert nádasai szûrõként mûködve fontos szerepet töltenek be a Balaton vízminõségének megóvásában. A folyóvizek közül a Dráva menti õserdõk természeti értékeit a közelmúlt kutatásai tárták fel. Legnevezetesebb lakója egy kis termetû rovar, a drávai tegzes ( ábra), amely egész Európából kipusztult élõhelyeinek elszennyezõdése miatt. A lepkefélékkel rokonságban álló rovar lárvája a vízben él, teste köré homokszemcsékbõl, növénydarabkákból védõ tokot (régi kifejezéssel tegezt) épít. A lárvák a parton alakulnak át, a kifejlett rovarok novemberben a késõ esti órákban repülve rajzanak. A Hortobágyi területén lévõ halastavakat tömegesen keresik fel õsszel a vonuló madarak. Leghíresebb megpihenõ vendégei a darvak ( ábra). Télen pedig a rétisasok gyülekezõhelye. A FELTÖLTÉSI SZUKSZESSZIÓ A természetes állóvizeinkre jellemzõ, hogy lassú, állandó változássorozaton mennek keresztül. A folyamat a feltöltési szukcesszió, amely a nyílt víztükör csökke-

19 A VIZES ÉLÕHELYEK 159 nésével és a növényzet növekedésével jár. A nyílt víztükörre a planktonszervezetek a jellemzõek. Ezek egysejtûek, mikroszkopikus méretû algák, apró férgek, rákok és rovarok. A lebegõ hínárok megjelenése a feltöltési szukcesszió elsõ állomását jelentik. Idõközben a vízfenékre lehulló szerves törmelék, és az elpusztuló élõlények maradványai következtében a vízfenéken egy iszaposodási folyamat indul meg, miközben a vízszint csökken. Az iszapban a gyökerezõ hínárok megtelepedése már egy újabb állomás a feltöltésben, amelynek üteme gyorsulni kezd. Az egyre gyarapodó üledékben újabb növények telepszenek meg, például a széleslevelû gyékény és a nád ( ábra). A nádasok elpusztuló szerves anyagai a part felõl további növények, fõleg sásfajok megtelepedésének feltételeit biztosítják. A növényzet mind beljebb nyomul, végül a nyílt víztükör teljes eltûnése a tó feltöltését eredményezi ( ábra). Eközben a sásfajokból álló zsombékosok iszapos talaja is megváltozik, réti üledékes talajjá alakul át. Rajta üde, fajgazdag gyepek, késõbb bokorfüzesek, majd erdõk alakulnak ki ( ábra). Hazánk nagy állóvizei közül a Fertõ tó és a Velencei-tó is a feltöltõ szukcesszió elõrehaladott állapotában van Tóparti nádas Záruló víztükör Tudsz róla? Hazánk élõvilágának védelmét számos nemzetközi egyezmény is segíti. Magyarország 1979-ben csatlakozott a vizes élõhelyek oltalmát célul kitûzõ Ramsari egyezményhez. Az egyezmény értelmében kötelezettséget vállaltunk a jelentõs vizes élõhelyek szennyezését és megszûnését eredményezõ tevékenységek megakadályozására, az élõviláguk védelmére és megõrzésük anyagi finanszírozására Mocsárrét fákkal Kérdések és feladatok 1. Készíts prezentációt hazánk egy nevezetes vízi élõhelyének élõvilágáról, és mutasd is be! 2. Sorold fel a feltöltõ szukcesszió legfontosabb lépéseit! 3. Mit gondolsz, milyen folyamatok gyorsíthatják fel egy tó feltöltõ szukcesszióját? 4. Hogyan lehet emberi beavatkozással lassítani a szukcessziós folyamatot?

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr.

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr. Rendszertan Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28 1 A rendszerezés alapegysége: A csoport B halmaz C faj D törzs E osztály F ország ápr. 23 12:51 2 A faj jellemzői: A A faj egyedei

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei:

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei: 7. évfolyam I. Az élőlények változatossága Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz, a mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzői és élővilága.

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY. 10. évfolyam

FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY. 10. évfolyam FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY BIIOLÓGIIA 10. évfolyam A feladatsorok összeállításában közreműködtek: Both Mária Fazakas Andrea Gadóné Kézdy Edit Holzgethán Katalin Kecskés Ferenc Kerényi Zoltán Lászlóné

Részletesebben

Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok

Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok Galléros-ostorosok Állábas egysejtűek Hálózatos állábúak

Részletesebben

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

Témazáró dolgozat. A növények országa.

Témazáró dolgozat. A növények országa. Témazáró dolgozat. A növények országa. 1.feladat. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? fotoszintézis, telepes növények kétivarú virág egylaki növény egyszikű növény 2.feladat. Jellemezze a vörösmoszatok

Részletesebben

B I O L Ó G I A. PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Kérjük, olvassa el a bevezetőt!

B I O L Ó G I A. PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Kérjük, olvassa el a bevezetőt! B I O L Ó G I A PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Kérjük, olvassa el a bevezetőt! A javítási útmutatóhoz rendelkezésre áll a feladatsor. Egyes feladatoknál

Részletesebben

Magyarország élővilága (6. osztály) Segédanyag a sikeres felkészüléshez

Magyarország élővilága (6. osztály) Segédanyag a sikeres felkészüléshez Magyarország élővilága (6. osztály) Segédanyag a sikeres felkészüléshez Erdők élővilága Lombhullató- és tűlevelű erdők fáinak, cserjéinek jellemzői (szervek jellemzése, megporzási módjuk, terméstípusaik,

Részletesebben

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra Az élőlények rendszerezése 3. óra A vírusok A prokarióta és eukarióta

Részletesebben

BIOLÓGIA TANMENET. X. évfolyam 2013/2014

BIOLÓGIA TANMENET. X. évfolyam 2013/2014 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM BIOLÓGIA TANMENET X. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita 1. óra Év eleji

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam Az osztályozóvizsga követelményei: Az osztályozóvizsga írásbeli feladatlap. Az osztályozó vizsgán az osztályzás a munkaközösség által elfogadott egységes követelményrendszer

Részletesebben

Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához

Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához 7. évfolyam Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

Tompáné Balogh Mária TERMÉSZETISMERET BARANGOLÁS HAZAI TÁJAKON TÉMAZÁRÓ FELEDATOK 12 ÉVES TANULÓK RÉSZÉRE. ... a tanuló neve.

Tompáné Balogh Mária TERMÉSZETISMERET BARANGOLÁS HAZAI TÁJAKON TÉMAZÁRÓ FELEDATOK 12 ÉVES TANULÓK RÉSZÉRE. ... a tanuló neve. Tompáné Balogh Mária TERMÉSZETISMERET BARANGOLÁS HAZAI TÁJAKON TÉMAZÁRÓ FELEDATOK ÉVES TANULÓK RÉSZÉRE....... a tanuló neve pauz westermann HAZAI ERDÔK A VÁLTOZAT 1. Nevezd meg és jellemezd az ábrázolt

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem

Részletesebben

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK Dr. Paál Tamásné Natúra sorozat BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK (Raktári száma: RE00774/F) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. A) feladatlap megoldásai A trópusi területek természetes élővilága 1. feladat

Részletesebben

56. Belépés a gázcserenyílásokon (G)

56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) 56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) A peronoszpóra Plasmopara viticola A gomba micéliumai behatolnak a sztómákon* a növény szöveteibe és az élő sejtekből táplálkozik. Ennek következtében a megtámadott

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció II. hazánk élôvilága 1. Ökológiai alapismeretek A szén körforgása A növényeket azért hívjuk termelőknek, mert képesek a fotoszintézis folyamata során a légkörből vett szervetlen szén-dioxidból saját szerves

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők;

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők; Éves óraszám: 55,5 óra Heti óraszám: 1,5 óra TANMENETJAVASLAT A harmadik osztályos természetismeret témakörei az új leckék óraszámával: 1. témakör: A növények és az állatok élete, életműködése 9 óra 2.

Részletesebben

Gombák. Biológia-ökológia alapok 6. előadás 2007. október 17.

Gombák. Biológia-ökológia alapok 6. előadás 2007. október 17. Gombák Biológia-ökológia alapok 6. előadás 2007. október 17. A gombákról általában Testfelépítés Klorofill nélküli, típusos sejtmaggal rendelkező, szerves anyagokkal táplálkozó (heterotróf), telepes szervezetek.

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre!

1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! Megoldás. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! A mikorrhiza (gomba-gyökér kapcsolat) a növény tápanyagellátásában játszik lényeges szerepet, azon

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

I. Gombák (10 pont) óriáspöfeteg közönséges csiperke gyilkos galóca sárga rókagomba. lila pereszke sárga kénvirággomba nagy őzlábgomba ízletes tinóru

I. Gombák (10 pont) óriáspöfeteg közönséges csiperke gyilkos galóca sárga rókagomba. lila pereszke sárga kénvirággomba nagy őzlábgomba ízletes tinóru I. Gombák (10 pont) A következő tesztkérdések az alább felsorolt, hazánkban is élő nyolc gombafajjal kapcsolatosak. óriáspöfeteg közönséges csiperke gyilkos galóca sárga rókagomba lila pereszke sárga kénvirággomba

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat

6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat 6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat A hat évfolyamos gimnáziumokban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 1 6. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre

Részletesebben

9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat

9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat 9-1 OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat A gimnáziumban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 7 8. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal

Részletesebben

A kiválasztó szervrendszer és betegségei

A kiválasztó szervrendszer és betegségei A kiválasztó szervrendszer és betegségei A szervezetben az anyagcsere során számtalan káros és felesleges anyag képződik. A sejtek bomlástermékei, a bekerült mérgezőanyagok, mind-mind eltávolításra várnak.

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára

Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára Alapelvek, célok és feladatok Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Természetismeret Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

I. Egyszerű választás. 7 pont

I. Egyszerű választás. 7 pont A feladatokat készítette: Drávucz Lászlóné, Szolnok Lektorálta: 2012. április 21. Fülep Teofil, Miskolc Curie Környezetvédelmi Emlékverseny Országos döntő 7 8. évfolyam 2011/2012. A csapat kódszáma:..

Részletesebben

7. évfolyam. Tematikai egység: Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben (12 óra)

7. évfolyam. Tematikai egység: Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben (12 óra) 7. évfolyam Tematikai egység: Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben (12 óra) Előzetes tudás: Az éghajlat elemei, a talaj (humusz), az éghajlati övezetek jellemzői.

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 28. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

2. forduló. Matematika

2. forduló. Matematika 2. forduló Matematika 1. Három öreg bölcs alszik egy nagy fa alatt. Egy arra járó csintalan gyerkőc mindhármuk homlokára egy piros kört fest, majd kacagva elszalad. Amikor a bölcsek felébrednek, és meglátják

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 31. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Rénszarvascsordák

Részletesebben

2013/2014.tanév TANMENET. a 9-10 osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához.

2013/2014.tanév TANMENET. a 9-10 osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. 2013/2014.tanév TANMENET a 9-10 osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:..... munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01. Heti 1

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

I. LÁTHATATLAN ÉLÕVILÁG. Élõ és élettelen

I. LÁTHATATLAN ÉLÕVILÁG. Élõ és élettelen I. LÁTHATATLAN ÉLÕVILÁG Élõ és élettelen 1. Válaszolj az alábbi kérdésekre! a) Mivel foglalkozik a biológia tudománya? b) Mi különbözteti meg az élõlényeket az élettelen anyagoktól?... 2. Sorold fel az

Részletesebben

A víz Szerkesztette: Vizkievicz András

A víz Szerkesztette: Vizkievicz András A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1.A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapilláris víz (növények által felvehető víz), adszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára

Részletesebben

Szakköri tanulói munkafüzet

Szakköri tanulói munkafüzet Szakköri tanulói munkafüzet Biológia 7-8. évfolyam 2015. Összeállította: Heiling Jolán 1 TARTALOM MUNKA-ÉS BALESETVÉDELMI, TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK... 2 1. FÉNYMIKROSZKÓP ÉS MIKROSZKÓPI TECHNIKÁK... 4 2. BAKTÉRIUMOK

Részletesebben

Én és Ukrajna tantárgy. Óravázlat. Az óceánok természetvilága. Bakos Ilona Derceni Középiskola 2012. november 13..

Én és Ukrajna tantárgy. Óravázlat. Az óceánok természetvilága. Bakos Ilona Derceni Középiskola 2012. november 13.. Én és Ukrajna tantárgy Óravázlat Az óceánok természetvilága Bakos Ilona 2012. november 13.. TÉMA. Az óceánok természetvilága CÉL. Megismertetni a tanulókat a világóceán és óceán fogalmakkal, az óceánok

Részletesebben

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék

Részletesebben

Biológia. 7. évfolyam

Biológia. 7. évfolyam Biológia 7. évfolyam /MOZAIK Kiadó ajánlása/ A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élőlények

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 12. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

Voda a jej okolie - 1. časť

Voda a jej okolie - 1. časť Moderné vzdelávanie pre vedomostnú spoločnosť / Projekt je spolufinancovaný zo zdrojov EÚ Kód ITMS: 26130130051 číslo zmluvy: OPV/24/2011 Metodicko pedagogické centrum Národný projekt VZDELÁVANÍM PEDAGOGICKÝCH

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

Többsejtő sejtmagvas szervezetek Korán elkülönültek a növényektıl és állatoktól (külön ország)

Többsejtő sejtmagvas szervezetek Korán elkülönültek a növényektıl és állatoktól (külön ország) A gombák országa Többsejtő sejtmagvas szervezetek Korán elkülönültek a növényektıl és állatoktól (külön ország) Heterotróf táplálkozásúak más élılények szerves anyagaival táplálkoznak (nem termelı szervezetek,

Részletesebben

Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Cziczlavicz Éva Judit, Fekéné Tóth Judit Molnárné Kiss Éva, Martinek Ágnes MISKOLC 2013 A, Összesített óraterv Évfolyam

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK

TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK TOMPÁNÉ BALOGH MÁRIA KÖRNYEZETEM ÉLÔ TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK Biológia TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK Évfolyam 2 7 0 éves tanulók részére... a tanuló neve pauz westermann VIZES ÉLÔHELYEK A) változat. a) Rajzold

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

ÁLLATOK R.: ANIMALIA

ÁLLATOK R.: ANIMALIA ÁLLATOK R.: ANIMALIA Többsejtű állatok országa Regnum Animalia (Metazoa) heterotróf soksejtűek diploidok, haploid stádium a gamétákra korlátozódik laza sejttársulás álszövetes szövetes kb. 600 millió éve

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Miért épp a csoportmunka? K. Nagy Emese

Miért épp a csoportmunka? K. Nagy Emese Miért épp a csoportmunka? K. Nagy Emese Iskolai munkánk során pozitív eredményről számolhatunk be a csoportmunkák közösségfejlesztő hatását illetően. Míg a frontális tanítási órán mi, nevelők cselekszünk

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Život v lese - 2. časť

Život v lese - 2. časť Moderné vzdelávanie pre vedomostnú spoločnosť / Projekt je spolufinancovaný zo zdrojov EÚ Kód ITMS: 26130130051 číslo zmluvy: OPV/24/2011 Metodicko pedagogické centrum Národný projekt VZDELÁVANÍM PEDAGOGICKÝCH

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 27. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben