Lehet-e a pálinka turisztikai vonzerõ Magyarországon?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Lehet-e a pálinka turisztikai vonzerõ Magyarországon?"

Átírás

1 Lehet-e a pálinka turisztikai vonzerõ Magyarországon? Kopcsay László Szinte valamennyi népcsoport felfedezte a történelem folyamán, hogy a saját természeti környezetébõl alkoholos erjesztéssel szeszes italt lehet elõállítani. Az így készített növényi vagy állati eredetû italok eltarthatósága többnyire igen rövid idõre korlátozódott, ezért számos helyen megkezdték a kis alkoholtartalmú italok lepárlását, s ez által nagy alkoholtartalmú, stabil italokhoz jutottak. Ezeknek a párlatoknak fontos szerepük lett az emberek életében és beépültek az egyes népek kultúrájába. Elsõsorban az alkohol bódító, gátlásoldó hatása miatt készítik tömegesen a szeszes italokat, s ennek pozitív és negatív hatása egyaránt van. Az emberek a hangulat javítása, a jókedv fokozása, a feszültség oldása, jelentõs események emlékezetessé tétele végett régen is, ma is szívesen emelgetik a poharat. A hatalom is hamar felismerte a szeszes italban lévõ gazdasági lehetõséget, s az egyik legnagyobb jövedelemforrása évezredek óta az italforgalmazás megadóztatásából származik. Ugyanakkor a mértéktelen italozás rengeteg probléma forrása is, a gátlások feloldódása bûncselekmények elkövetését, családok széthullását, egyéni és társadalmi tragédiák sokaságát okozza. E mellett az egészségromboló hatás napjainkban tízmilliók halálát okozza évente. Ma már háttérbe szorult egy másik fontos hatás is, melynek sokan köszönhették az életüket, s ez az alkohol fertõtlenítõ hatása. Valószínûleg ennek köszönhetõ a gyümölcspárlatok latin elnevezése is, melynek írásos nyomai a 14. század eleje óta megtalálhatóak: Aqua Vitae az Élet Vize. A szeszes italok az alkohol nagy energiatartalma miatt a nehéz idõszakokban támaszt, segítséget nyújthatnak a rászorulóknak. A legyengült szervezet számára néhány csepp ital akár az életet is jelentheti, s a nehéz fizikai munkához is erõt adhat. Elég utalni a hegyi mentõk tevékenységére vagy a magyar nyelvben használatos aratópálinka kifejezésre. 73

2 A FALU XXII. ÉVF. 3. SZ. A pálinka Magyarországon A mérsékelt éghajlati övben, különösen a mediterrán vidékeken a szõlõtermesztõ kultúra a meghatározó, a párlatok szerepe háttérbe szorul. Ahol a környezeti tényezõk miatt a szõlõ nem termeszthetõ, akár északon, akár délen, ott a párlatok vagy a likõrök terjedtek el. Így Skandináviában, Angliában, Oroszországban vagy Kubában is megtalálták a módját a bor helyettesítésének. Magyarországon évszázadok óta virágzik a borkultúra, így hagyományainkban, szokásainkban a boré a meghatározó szerep. Ám a szõlõmûvelés mellett a gyümölcstermesztésre is kiválóak az adottságaink, s ezért a gyümölcspárlatok is régóta beépültek italkultúránkba. Két olyan alkalom adódhat, amikor a pálinka egyértelmûen a bor elé kerül: fagyos, hideg idõben egy kis lélekmelegítõként s nehéz fizikai munka elõtt. Mivel a télen rendezett disznóvágás mindkét tényezõt magában hordozza, ma is elképzelhetetlen, hogy e szertartás elsõ programja ne a pálinkás köszöntõ legyen. A pálinka szó eredetét nem tudjuk. A 17. században említik elõször a gyümölcspárlatot e néven az írásos emlékekben, elõtte a latin kifejezés volt használatos. A borral ellentétben kereskedelmi forgalomba sokáig nem került, inkább az otthoni kis fõzdék voltak jellemzõek, a családi gazdaságok a gyümölcsök egyik hasznosítási módjaként saját céljukra használták föl. Különösen a szilvapálinka volt híres, melyet régebben szilvóriumnak neveztek. Az iparszerû termelés a 19. század második felében kezdõdött el, amit a hatalom egybõl igyekezett a saját hasznára fordítani, a fõzési jog és a szeszadó ekkoriban honosodott meg Magyarországon. A 20. század elején az angol trónörökös egy magyarországi látogatása során igen elismerõen nyilatkozott a barackpálinkáról, s ettõl kezdve kisebbnagyobb mennyiségû exportot is sikerült bonyolítani. A 2. világháború után a tömegtermelés korszaka következett, a pálinka eredeti jelentését ideiglenesen elvesztette, s az aromával ízesített kommersz italok nagy tömegben pálinkaként kerültek forgalomba. Az unióba való belépésünk elõtt fogalmazódott meg az az igény, hogy a pálinka visszanyerje régi fényét, s ne a legolcsóbb, leggyengébb minõségû szeszes italok elnevezése legyen. Mivel az unió is ekkoriban kezdett nagy erõkkel rendet tenni az italfronton s védetté tenni az egyes területileg is meghatározható italfajtákat, világossá vált, ha nem szabályozzuk a pálinka helyzetét a belépés elõtt, akkor erre többet nem lesz alkalmunk. Ezért a július 1-jén életbelépett új Magyar Élelmiszerkönyv szétválasztotta a pálinkát és az ipari alkoholból készült, kommersz szeszes italokat. Ettõl kezdve a pálinka szó jelentéstartalma megváltozott. Az elõírás értelmében a pálinka vagy gyümölcspárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag gyümölcs vagy gyümölcs mustjának alkoholos erjesztésével és lepárlásával nyernek. A pálinka készítéséhez kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vadgyümölcs, szõlõtörköly és aszúszõlõtörköly használható fel. Az unióhoz való csatlakozásunk óta a pálinka védett itallá is vált: csak magyar területen termett gyümölcsbõl készült párlat viselheti ezt a nevet. Egyetlen kis kivételt kényszerültünk jóváhagyni, Ausztria négy tartományában jogosult barackpálinkát készíteni. A névhasználat kizárólagossága szigorú szabályozáson alapul, mely többek között megtiltja a 74

3 cukor, az alkohol és bármilyen aromaanyag adagolását. A pálinka védettsége tehát azt jelenti, hogyha az unió bármely országában valaki olyan palackot vesz a kezébe, amelynek a címkéjén a pálinka szó szerepel, akkor biztos lehet abban, hogy az az elõírt technológiával magyar gyümölcsbõl s Magyarországon készült. A pálinkáfélék egy szûkebb körének még nagyobb védettséget biztosított az unió: néhány pálinkafajta eredetvédett termékké vált, hivatalos megfogalmazás szerint földrajzi árujelzõ oltalomban részesült. Az unióban a legmagasabb minõségi színvonalat képviselõ, mezõgazdasági eredetû termékek külön megkülönböztetõ jelzést viselhetnek. Elsõsorban azok a prémiumtermékek kerülhetnek ebbe a csoportba, melyeknek meghatározható eredete van, vagyis a minõségre nézve az jelenti a legfontosabb garanciát, hogy honnan származik az adott termék. Az eredetmegjelölés azt jelenti, hogy a termékelõállítás minden fázisának, az alapanyag elõállításától a késztermék csomagolásáig a meghatározott földrajzi területen kell történnie. A földrajzi eredet megjelölése egyben azt is jelenti, hogy a termék jellemzõi egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezõknek, valamint az e területen folyó termelésnek, feldolgozásnak és elõállításnak köszönhetõ. A védett termék hivatalos neve mindig két részbõl áll, elsõ része az adott földrajzi terület, a második a termék megnevezése. A védettség soha nem egy márkának szól, az adott területen bárki élhet vele, ha az elõírásokat betartja. Az eredetmegjelölés a közösségi nyilvántartási rendszerbe való bekerüléskor keletkezik s korlátlan ideig tart. A földrajzi árujelzõ-oltalmat az alábbi pálinkfajták viselik: Szabolcsi almapálinka Szatmári szilvapálinka Kecskeméti barackpálinka Gönczi barackpálinka Békési szilvapálinka Azóta egy új fajta iránti kérelmet is benyújtottak, így remélhetõen hamarosan bõvül ez a kör az Újfehértói meggypálinkával. Gyakran nevezik a földrajzi árujelzõoltalomban részesült termékeket tévesen hungarikumoknak. Valóban nagy a hasonlóság a két fogalom között, ám van egy alapvetõ különbség is köztük. Az eredetvédelem hivatalos, ellenõrizhetõ, számon kérhetõ jogi kategória, ezzel szemben a hungarikumok fogalma ilyen formában nem definiálható, nincs törvényi háttere. Minden állam áruválasztékában találhatóak olyan termékek, amelyek hagyományaik, minõségük miatt megkülönböztetett figyelmet érdemelnek s amelyek vezértermékként serkenthetik a többi piacképes áru iránti igényt. A Hungaricum Club meghatározása szerint a hungarikum olyan élelmiszeripari termék, amely a magyar termelési kultúrához, tudáshoz, a generációk során kialakított hagyományokhoz kapcsolódik, és amelyet a hazánkban élõ lakosság maga is magyarnak, a magyarságra jellemzõnek, közismertnek fogad el, illetve a külföld magyar sajátosságként ismerhet el. A meghatározás szerint tehát a hungarikumok nem kötõdnek feltétlenül egy adott földrajzi területhez. Az eredetvédett termékek és a hungarikumok egyaránt arra hivatottak, hogy segítsék színvonalas, piacképes márkacsaládok kialakulását. Így ma még csak lehetõséget jelentenek, de a jövõ sikeres agrármarketing-politikájában 75

4 A FALU XXII. ÉVF. 3. SZ. esetleg a pillérei lehetnek a remélhetõen növekvõ magyar élelmiszerexportnak. Ehhez a kormány támogatására, a gazdák összefogására és hatékony marketingmunkára van szükség. Gyümölcstermesztési körzetek Magyarország ökológiai adottságai és termesztési hagyományai lehetõséget nyújtanak kiváló minõségû gyümölcsök termesztéséhez, amelyek akár friss áruként, akár feldolgozva jó eséllyel kerülhetnek a hazai és a nemzetközi piacokra. A gyümölcsök jól beérnek, kellemes a cukor- és a savtartalmuk, aromaanyagokban gazdagok. Tõlünk délre nagyobb ugyan a cukortartalom, ám a savak és az aromák a nagy hõösszeg és napfénytartam következtében elégnek, északra pedig sem a cukortartalom, sem a többi beltartalmi érték nem alakul ki, a gyümölcsök ízetlenek, elõnytelen színûek maradnak. Kétezer évvel ezelõtt Plinius a Kárpát-medencét Gyümölcstermõ Pannónia -nak nevezte, azaz az itt élõk megélhetése az ökológiai adottságoknak köszönhetõen már ebben az idõszakban is a gyümölcstermesztéshez kötõdött. A KSH legutóbbi országos nagy felmérése alapján 2002-ben Magyarország gyümölcsfával és gyümölcsbokorral betelepített területe hektár volt, amely azóta lényegesen nem változott. Ennek több mint 90 %-a ültetvényméretû, ami gyümölcsfák esetében legalább 1500 m 2 -es, bokrok esetében pedig 500 m 2 -es területet jelent. A gyümölcsültetvények 34%-a, hektár Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében található ben a betakarított termés tonna volt, a bruttó termelési érték folyó áron millió forint. A gyümölcsfajták közül a legnagyobb területet az alma foglalja el, ezt a meggy, a szilva, az õszibarack és a kajszi követi. A dió részaránya 5%. A bogyós gyümölcsûek az összes területnek csupán 7%-át teszik ki. Közülük a legtöbb a málna, a további sorrend: ribizke, szeder, szamóca és köszméte. A gyümölcsökre akárcsak a szõlõre jellemzõ, hogy a legjobb minõségû földterületekrõl kiszorulnak a gabonafélék miatt. Ám a szõlõvel ellentétben termesztésük a síkvidékeken terjedt el, a napsütötte hegyoldalak nem jelentenek olyan vonzerõt, mint a szõlõ esetében. Az alma- és a szilvaültetvények nagy része Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Ugyancsak nagy kiterjedésû meggyültetvények is vannak a megyében, különösen Újfehértó közelében, ahol a kutatóintézet található. A kajszival, a körtével és a dióval az egész országban foglalkoznak, a bogyós gyümölcsûek legnagyobb termõterülete a Dunakanyarban van. A hagyományos gyümölcsök mellett egyre népszerûbbek a régen még különlegességnek számító szeder, bodza, birs s újabban az erdei gyümölcsöket is ismét felfedezték, így a kökényt, az áfonyát vagy a somot. A rendszerváltásig a konzerv- és a hûtõipar biztos felvevõpiacot jelentett a gyümölcstermesztõknek. A KGST összeomlásával a konzervipar pozíciói is megrendültek, s ma már senki sem ad garanciát a korrekt felvásárlásra. A szeszipar napjainkban még csak korlátozott mértékben használ fel alapanyagként gyümölcsöt, egyedül a szilvahasznosításban jelentõs ennek a nagyságrendje. A privatizáció során az ültetvények túlnyomó többsége magánkézbe került, ám az állandó piaci bizonytalanság miatt a '90-es években sokan felhagytak a termeléssel. 76

5 Az unióba való belépésünk sem könnyítette meg a gyümölcstermesztõ magyar gazdák életét. A kiélezett versenyhelyzet és az óriási túlkínálat mellett újabban a nagy támogatást élvezõ lengyel és a dömpingáron az unió piacaira szállító kínai termékekkel is fel kell venniük a versenyt. Az unióban a gyümölcságazatban nincsenek központi termelési vagy értékesítési kvóták, nincs intervenciós beavatkozás, a piac teljes mértékben liberalizált. A friss termékek forgalmazása egyre jobban a nemzetközi élelmiszerkereskedelmi hálózatok kezében összpontosul, s így a termelõk kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Ráadásul természeti katasztrófák is sújtják az ágazatot hazánkban: az évente szinte rendszeresen visszaköszönõ aszály mellett a év tavaszán soha nem látott méretû fagykár is érte a termelõk jelentõs részét. Ebben a helyzetben minden olyan lehetõség fontos lehet a gazdák számára, amely a termékeik eladhatóságát segítheti. A pálinkakészítéshez tehát az alapanyag beszerezhetõsége nem jelenthet nehézséget, árualappal bõven rendelkezik az ország. A pálinka piaci helyzete A rendszerváltás elsõ éveiben érte el a hazai szeszesital-fogyasztás a csúcspontját: a legális piacon millió alkoholliter italt forgalmaztak évente. (Az alkoholliter a hivatalos mértékegység, 100 %- os alkoholtartalmú italt jelent. A szakma többnyire a régi mértékegységet, a hektoliterfokot használja, a két mutatószám értéke megegyezik egymással.) A fogyasztás területi eloszlása egyenetlen volt, a falvakban és azokon a területeken, ahol szõlõt nem termeltek, kiugróan nagy volt, az összes italfogyasztás 25 30%-a, a városokban és a borvidékeken ennél lényegesen kisebb tõl a borforgalmazás szabályai megváltoztak, a kannásbor elterjedése miatt a bor ára lényegesen jobban csökkent, mint a röviditaloké, ezért a fogyasztási szerkezet megváltozott: a hazai borfogyasztás nõtt, a rövidital és a sörfogyasztás pedig csökkent. A pálinkafõzdék többsége a privatizáció során magyar kézbe került, zömmel a menedzsment vásárolta meg a tulajdonjogot. Az élelmiszeripari ágazatok közül a szesziparban viszonylag meghatározó jelentõsége maradt a magyar tulajdonnak a többi ágazathoz képest. A bérfõzést végzõ kisebb üzemek is nagyrészt magánkézbe kerültek. Számuk a rendszerváltás kezdete óta fokozatosan csökken. Ennek oka elsõsorban az, hogy a tulajdonosnak jövedéki biztosítékot kell letétbe helyeznie ahhoz, hogy megkaphassa a mûködési engedélyt. Eleinte negyvenmillió forint volt ez az összeg, amelyet csak kevesen tudtak ilyen célra félretenni, késõbb ugyan csökkent a kötelezõ letét nagysága, napjainkban tízmillió forint, de még ez az összeg is olyan nagyságrendû, amely sokakat visszariaszt. Így nem meglepõ, hogy 2005-ben már csak háromszáznyolcvan mûködõ pálinkafõzõ üzemet regisztráltak. Ma már a törvény engedélyezi, hogy egy pálinkafõzõ üzem a bérfõzés mellett kereskedelmi célból is készítsen pálinkát. Ennek ellenére napjainkban az egész országban mindössze fõzde él ezzel a lehetõséggel. Mikor az ezredforduló idején felmerült a pálinka névhasználat szigorításának a kérdése, a gyártók nehéz helyzetbe kerültek. Nyilvánvaló volt, hogy rövid távon számukra ez kifejezetten forgalomcsökkenést fog eredményezni, hiszen a rendszeres nagyfogyasztók az egészbõl annyit fognak csak 77

6 A FALU XXII. ÉVF. 3. SZ. észrevenni, hogy az általuk fogyasztott italt eddig pálinkának hívták, s most hirtelen szeszesital lett belõle. Ettõl vélhetõen csökken a bizalmuk, s lesznek olyanok, akik másféle italt választanak. Hosszú távon nem tûnt ennyire reménytelennek a helyzet, abban lehetett bízni, hogy az új prémium kategóriájú pálinkának elõször az ízlésformáló réteg, majd egy nagyobb szegmens is hívévé szegõdhet. Az nyitott kérdés maradt, hogy egy ilyen radikális arculatváltozást, a pozicionálás teljes átrendezését a piac mennyi idõ alatt hajlandó elfogadni. A nehézségeket is látva a szakma egésze optimistának bizonyult, s felvállalta a lobbizást a távoli cél elérése érdekében: bízott benne, hogy a pálinka fedõnevû kommersz szeszesitalból igazi hungarikum, prémiumtermék születik. A változások következtében az új pozicionálás szerint a régi kommersz termékek, melyeket a pálinka helyett szeszesital elnevezéssel forgalmaznak, változatlan áron kerülnek a polcokra, a fogyasztói árcentrum 800 forint körül van. Az új prémiumtermékek, a valódi pálinkák, a prémiummárkákhoz méltó kiszerelésben kaphatóak, s áruk kétezer forintnál kezdõdik. A piaci igények a prognosztizált módon változtak meg: összességében csökkent a forgalom 10 20%-kal, s ezen a szûkülõ piacon a fogyasztók 90%-a a megszokott olcsó italhoz ragaszkodik, elfogadva a névváltozást. Egy lényegesen kisebb szegmens, a maradék 10% hajlandó megfizetni a 3-4-szeres árat a valódi pálinkáért. Õk tudják, hogy valódi pálinka évtizedeken keresztül nem volt a kereskedelmi forgalomban kapható. Ennek megfelelõen a valódi pálinka piaci részaránya ma nagyon csekély. A hazai kereskedelmi éves szeszesital-forgalom 18,3 millió alkoholliter, s ennek mindössze 3,2%-a, alkoholliter a pálinka. Ha valós képet akarunk kapni, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kereskedelmi forgalomba hivatalosan nem kerülhetõ, bérfõzéssel készített pálinkát. Ennek a mennyisége korlátozva van, egyegy család maximum 50 alkoholliter pálinkát fõzethet évente saját használatra. Több mint százezer család él ezzel a lehetõséggel, s így hatmillió alkoholliter készül Magyarországon évente ebbõl az italból! A bérfõzéssel készült pálinka adóterhe lényegesen kisebb a kereskedelmi célból elõállított pálinkáéhoz képest. Naiv gondolat azt hinni, hogy a bérfõzéssel készülõ pálinka teljes egészében valóban otthon fogy el, s nem kerül belõle a piacra. S e mellett a szakértõk még 25 30%-os feketepiacot is feltételeznek! Így nem csoda, hogy a pálinkaforgalmazásnak jelenleg a legnagyobb gondja a feketepiac. A hazai piacon tehát még kevés pálinka fogy, ám az eredetvédelemnek elsõsorban nem itthon, hanem az unió piacain kellene sikert hoznia. Ez a piac óriási ugyan, de a pálinka nélkül is már túltelített, csak rendkívül erõs marketingtámogatással lenne esély számottevõ forgalmat elérni. Erre pénz sincs, de az idõ is kevés volt eddig ahhoz, hogy megvalósuljon. A versenyhelyzetet rontja, hogy a külföldi szeszesitalokhoz képest a pálinkát aránytalanul nagy adóterhek sújtják. Az unió minimálisan 5,5 eurót ír elõ alkoholliterenként, ezzel szemben Magyarországon 2360 forint az adó. Ennél az adóteher csak Ausztriában nagyobb, az unió összes többi országában viszont lényegesen kisebb. Mindössze néhány év telt el azóta, hogy a pálinka lehetõséget kapott régi rangjának visszanyerésére. Ez a rövid idõ tehát még nem volt elég a látványos piaci áttöréshez, de már érzékelhetõek azok a kezdeményezések, melyek elõbb-utóbb 78

7 sikerre vezethetnek. A legnehezebb feladat a fogyasztók meggyõzése, ma még a legtöbb embernek a pálinka szóval kapcsolatban negatív asszociációja van. Ugyanakkor nem reménytelen a helyzet, jó példa erre a bor, hiszen egy évtized alatt a társadalmi megítélés gyökeresen megváltozott róla. A pálinka esetében is megindult ez a folyamat, ám ez az út hosszabb és rögösebb lesz, hiszen a régi értelemben vett pálinka megítélése roszszabb volt a borénál. Az unió által elfogadott védettség a magyar eredetet hangsúlyozza, vagyis a kommunikációban a hungarikum jelleget érdemes a fókuszba állítani akár itthon, akár külföldön. Mivel prémiumtermékrõl van szó, az arculattal együtt a vevõkör is megváltozott, s a vásárlás célja is eltér a régitõl. Elõtérbe került az ünnepi jelleg és az ajándékozási indíték. A pálinka mint lehetséges turisztikai vonzerõ Külföldi példák bizonyítják, hogy egy-egy eredetvédett italra fel lehet építeni a térség turizmusát. A vendégek kíváncsiak arra, hogy hol készítik a világhírû italokat, s ezért szívesen látogatnak az italok szülõföldjére. Franciaországban a konyak vagy Skóciában a whisky helyzete példaértékû lehet. Ma mindkettõ a vidék fõ nevezetessége, s ennek megfelelõen a turisztikai vonzerõt is erre építik fel. Miért ne lehetne ugyanilyen turisztikai vonzerõ a pálinka Magyarország egyes vidékein? Ez nemcsak a pálinkakészítõknek válhat hasznára, hanem egy-egy térségnek, sõt, az egész országnak s nem utolsósorban a pálinka alapanyagát biztosító gyümölcstermesztõknek. A tulajdonviszonyok és a termelési struktúra változása következtében óriási átrendezõdés következett be a foglalkoztatásban, a mezõgazdaság egyre kevesebb embernek képes munkát biztosítani. A KSH adatai szerint 2000-ben még fõ, öt évvel késõbb, 2005-ben már csak fõ dolgozott a mezõgazdaságban, ez a foglalkoztatottaknak csupán 5,1%-a. A gazdaságilag depressziós helyzetben lévõ térségek számára az egyik kitörési lehetõségként a turizmus kínálkozik. Ám ehhez olyan vonzerõt kell felmutatni, amely elegendõ motivációt jelenthet a potenciális turistáknak. Így a stratégiai fejlesztési programokkal az adott térségre jellemzõ, a másokétól jól megkülönbözhetõ és vonzó egyedi arculatot kell teremteni. Ennek lehet egyik pillére a hagyományos gasztronómia, melynek szerves része a pálinka. Hosszú távon így nemzetközi szinten is versenyképes vonzerõ alakulhat ki, s ha a turizmus ezt kihasználva beindul, az egyre több új munkahelyet is teremthet. A hagyományos gasztronómia már ma is sok helyen áll a turisztikai koncepció középpontjában. Az ilyen típusú rendezvények hagyományteremtõ szerepük miatt a térség gasztronómiai hagyományainak továbbéltetõi is lehetnek. A rendezvények egyrészt prezentálják, ezáltal jobban eladhatóvá teszik a régió gasztronómiai értékeit, másrészt a gasztronómiai szabadidõ-turizmus kínálatát szélesítik. Ez hozzájárulhat a potenciális vendégek érdeklõdésének felkeltéséhez, késõbb a kereslet bõvüléséhez, növekedéséhez s javíthatja a falusi turizmus szálláshelykihasználtságát is. A tapasztalatok szerint a hagyományos népi ételek fõzéséhez fûzõdõ rendezvény akkor igazán sikeres, ha nemcsak bemutató jellegû, hanem versenyként hirdetik meg. Ez a forma garantálja a 79

8 A FALU XXII. ÉVF. 3. SZ. kedvezõbb résztvevõi létszámot, mivel a jelentkezõk többnyire egy-egy települést képviselnek s nagy számban érkeznek. Hogy a pálinka is alkalmas a vonzerõ szerepére, az Budapesten bizonyosodott be az utóbbi években. Egyre több rendezvényt bonyolítanak itt a pálinka jegyében õszének elején egy hónap alatt három pálinkafesztivált is rendeztek a fõváros legfrekventáltabb helyein, a Duna parti korzón és a Várban. E fesztiválok sikere, látogatottsága, sajtóvisszhangja hasonlított a másfél évtizeddel korábban megrendezett elsõ fõvárosi borfesztiválokéhoz. Akkor ezek még kuriózumnak számítottak és úttörõszerepet töltöttek be, ma már több tízezres tömegrendezvényekké nõtték ki magukat, s lassan nincs olyan települése az országnak, ahol ne rendeznének évente hasonló szüreti fesztivált. Amíg a pálinka a kommersz italok gyûjtõneve volt, szégyennek tûnt egy-egy térséget összefüggésbe hozni ezzel az itallal. Most, hogy a pálinka hungarikum lett, italkülönlegességgé változott, újra kell értékelni ezt a kapcsolatot. Természetesen nemcsak egy-egy alkalomhoz kötött nagy fesztivál rendezése során kell a vendégeket várni, hanem egész évben folyamatosan is lehet, ha a fõzdék megfelelõ színvonalú programokat tudnak kínálni. A kínálat összeállítása viszonylag egyszerû feladat, a borturizmus példáján felépíthetõ. A lehetséges program: elõször az üzem megtekintése, utána kóstoló, végül vásárlás. Szerencsés eset, ha ez még valamilyen meglepetéssel is kiegészül. A vevõi elégedettség megteremtésének egyik eszköze, ha valamilyen pluszszolgáltatást is kap valaki. Egy apró, gesztus jellegû kis ajándék egy-két vendégnek valamilyen alkalomhoz kötve (névnap, házassági évforduló stb.), vagy valamilyen tréfás teljesítmény elismeréseként átnyújtott jutalom fokozhatja a jókedvet. Gondolni kell a csoportban lévõ gyerekekre, gépkocsivezetõkre vagy azokra, akik egészségügyi okokból nem fogyaszthatnak alkoholt. Minden vendéglátónak hangsúlyozni kell a kulturált italfogyasztás szabályait, a mértékletességet, s még a vendégek kérésére sem szabad nagyobb mennyiségû italt felszolgálni, ez könnyen tönkreteheti a pálinkaturizmus imázsát. Négy fajtából egyenként legfeljebb 0,02 liter ajánlható, így a fejenként elfogyasztott pálinka mennyisége egy deciliter alatt marad. Ez jó kedvre derítheti a vendégeket, de semmi káros következménye nem lesz. Egy nap több kóstolón részt venni nem szabad, ez már valóban az egészség rovására mehet. A borkóstolókon szokásos borkorcsolyák, falatkák mintájára itt is érdemes harapnivalóval készülni, de ennek ez esetben nagyobb jelentõsége van. Egyrészt megóvja a vendégek szervezetét az alkohol káros hatásától, másrészt lehetõséget nyújt a helyi ételkülönlegességek bemutatására. A pálinkakóstoláshoz csatlakozhatnak kiegészítõ szolgáltatások is. Szükséges a megfelelõ tájékoztatás. A siker azon is múlhat, hogy van-e olyan közvetítõ, aki közremûködik a termék eladásában. Ezért elsõ lépésként a közvetítõk érdekeltségi rendszerét kell kidolgozni. Ma még nem beszélhetünk szervezett pálinkaturizmusról Magyarországon, de egymástól elszigetelt kezdeményezések már léteznek. Azokon a vidékeken van realitása a pálinkaturizmus megteremtésének, ahol számottevõ a gyümölcstermesztés és a hagyományos italkultúra a pálinkához kötõdik, de csak akkor lehet életképes, ha az az adott térség kínálatának az egyik, de nem az egyetlen eleme. 80

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka jogi szabályozása Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka és a törkölypálinka útja a hungarikummá nyilvánításig A pálinkás társadalom már az 1990-es években

Részletesebben

A pálinka mint hungarikum

A pálinka mint hungarikum A pálinka mint hungarikum 2010.06.01. Vidékfejlesztési Minisztérium Gyaraky Zoltán főosztályvezető Egy kis pálinka történelem Magyarországon a XIV. században aqua vitae reginae Hungariae A XV. században

Részletesebben

Pálinkák élelmiszerbiztonsági-, hatósági kontrollja

Pálinkák élelmiszerbiztonsági-, hatósági kontrollja Pálinkák élelmiszerbiztonsági-, hatósági kontrollja Barátossy Gábor Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság igazgatóhelyettes 2014. május 21. 1881- óta borászati

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Pálinka, törkölypálinka szabályozása 2009.10.20. Budapest. Gyaraky Zoltán. főosztályvezető

Pálinka, törkölypálinka szabályozása 2009.10.20. Budapest. Gyaraky Zoltán. főosztályvezető Pálinka, törkölypálinka szabályozása 2009.10.20. Budapest Gyaraky Zoltán főosztályvezető A vonatkozó jogi szabályozás az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete a szeszes italok meghatározásáról,

Részletesebben

VI. CSÁKBERÉNYI PÁLINKAVERSENY 2015

VI. CSÁKBERÉNYI PÁLINKAVERSENY 2015 A verseny célja: a pálinka kulturált fogyasztásának népszerűsítése, a versenyen résztvevő pálinkák megmérettetése, a minőség javítása, a bérfőzetők saját eredményeinek közlésén keresztül, a pálinkával

Részletesebben

A pálinka vásárlási döntést befolyásoló tényezők Dr. Fodor Mónika, főiskolai docens Dr. Totth Gedeon, főiskolai tanár

A pálinka vásárlási döntést befolyásoló tényezők Dr. Fodor Mónika, főiskolai docens Dr. Totth Gedeon, főiskolai tanár A pálinka vásárlási döntést befolyásoló tényezők Dr. Fodor Mónika, főiskolai docens Dr. Totth Gedeon, főiskolai tanár Wessling Pálinka konferencia 2014. Május 21. Budapest A kutatás módszertana (1) Kvalitatív

Részletesebben

Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet

Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet dr. Bujdosó Géza NAIK Gyümölcstermesztési Kutató Intézet Árutermelő gyümölcsültetvények kritériumai min.

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Versenyfelhívás 2012

Versenyfelhívás 2012 Versenyfelhívás 2012. GYÜMÖLCS- ÉS BORPÁRLAT GYÜMÖLCS- ÉS BORPÁRLAT 2012. április 20-22. I. Pálinka, Gyümölcs- és Borpárlat Világ Kupa/Gyula, Budapest/ benne a XX. Magyar Országos Pálinka- és Törkölypálinka,

Részletesebben

A PÁLINKÁK ETIL-KARBAMÁT TARTALMÁNAK ÉLELMISZERBIZTONSÁGI KOCKÁZATAI

A PÁLINKÁK ETIL-KARBAMÁT TARTALMÁNAK ÉLELMISZERBIZTONSÁGI KOCKÁZATAI NÉBIH Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság A PÁLINKÁK ETIL-KARBAMÁT TARTALMÁNAK ÉLELMISZERBIZTONSÁGI KOCKÁZATAI Barátossy Gábor Csikorné dr. Vásárhely Helga Antal Eszter 2015. április 22. 1881- óta

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

ALKOHOLT FELELŐSSÉGTELJESEN

ALKOHOLT FELELŐSSÉGTELJESEN HAFRAC MAGYAR SZÖVETSÉG A KULTURÁLT ALKOHOLFOGYASZTÁSÉRT www.alkoholtfelelosen-2340.hu ALKOHOLT FELELŐSSÉGTELJESEN 2 3 4 0 program: felelősségteljesen élvezd az italod! Az alkohol és hatása Amikor borról,

Részletesebben

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR A bor helyzete ma a világban

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei

A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei Zobor Enikő szakmai tanácsadó Élelmiszerfeldolgozási Főosztály A HÍR gyűjtemény 1993-1997. EU Euroterroirs (Európa Vidékei) Program FR (890), ES (526),

Részletesebben

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga Kálium szerepe a gyümölcstermő növények fejlődésében A kálium meghatározó jelentőségű a gyümölcstermő

Részletesebben

Az Európai Unió által garantált minőség

Az Európai Unió által garantált minőség Az Európai Unió által garantált minőség Micsoda ízek! A földrajzi jelzések címkéi az eredetiség zálogai HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉS OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉS

Részletesebben

A pálinka-előállítás sajátos szabályozása és kockázatai

A pálinka-előállítás sajátos szabályozása és kockázatai A pálinka-előállítás sajátos szabályozása és kockázatai Előadó: Mihányi László elnök Pálinka Nemzeti Tanács E-mail cím: peter.dull@vm.gov.hu, www.palinkanemzetitanacs.hu Telefon: (06-1)-795 3930, Fax:

Részletesebben

Az ágazat helyzete, tendenciák a gyümölcslé, gyümölcsital és ásványvízfogyasztás alakulásában

Az ágazat helyzete, tendenciák a gyümölcslé, gyümölcsital és ásványvízfogyasztás alakulásában Az ágazat helyzete, tendenciák a gyümölcslé, gyümölcsital és ásványvízfogyasztás alakulásában Bikfalvi Istvánné Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége Zöldség és gyümölcslevek

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba DR SZALÓK CSILLA TDM Konferencia I 2015. december 3-4. I Gyula A falusi turizmus helyzete Falusi szálláshelyek

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Pszichológiai tényezık

Pszichológiai tényezık Pszichológiai tényezık Motivációk: kitörés a mindennapi, megszokott életbıl, lazítás, játszás, családi kötelékek erısítése, presztízs, szociális interakció, tanulás, ön-realizálás, bevásárlás. Társadalmi

Részletesebben

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejleszt kfejlesztési si Egyesület bemutatkozása az ECOSYAL tükrében Bemutatkozás A Börzsöny lábainál, a Duna és az Ipoly által határolt terület 17 település Verőcétől Bernecebarátiig

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Termék fogalma. Termék tulajdonságai - Termékkörök. A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk

Termék fogalma. Termék tulajdonságai - Termékkörök. A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar 2 Termék fogalma Terméknek minősül mindaz,

Részletesebben

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Versenyfelhívás 2012 I. Pálinka, Gyümölcs- és Borpárlat Világkupa /Gyula, Budapest/

Versenyfelhívás 2012 I. Pálinka, Gyümölcs- és Borpárlat Világkupa /Gyula, Budapest/ Versenyfelhívás 2012 GYÜMÖLCS- ÉS BORPÁRLAT GYÜMÖLCS- ÉS BORPÁRLAT I Pálinka, Gyümölcs- és Borpárlat Világkupa /Gyula, Budapest/ benne a XX Magyar Országos Pálinka- és Törkölypálinka, Gyümölcs- és Borpárlat

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

II. Fehérvár AV19 párlat- és pálinkamustra 2015

II. Fehérvár AV19 párlat- és pálinkamustra 2015 II. Fehérvár AV19 párlat- és pálinkamustra 2015 A verseny kiíró, rendező: - Fehérvár AV19 Kék-Fehér Fanatikusok Szurkolói Csoportja A verseny célja: a pálinka kulturált fogyasztásának népszerűsítése, a

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

MARKETINGKÓDEX jägermeister

MARKETINGKÓDEX jägermeister MARKETINGKÓDEX jägermeister Bevezetés A szeszes italok kulturális örökségünk részét alkotják, fogyasztásuk több évszázados hagyománynak örvend: a felelősségteljes alkoholfogyasztás felnőttek milliói számára

Részletesebben

A MAGYAR SAJTÚT HÁLÓZAT

A MAGYAR SAJTÚT HÁLÓZAT A MAGYAR SAJTÚT HÁLÓZAT Szlanyinka Edina Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesülete Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2013. június 28. A Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók Sajtkészítők Egyesülete

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka jogi szabályozása Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár Jogszabályok AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 110/2008/EK RENDELETE a szeszes italok meghatározásáról,

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Küngös község és helyi termékei

Küngös község és helyi termékei Küngös község és helyi termékei Küngös község nevének eredete Nevét a települést alapító IV. Béla király leányáról Kunigundáról kapta Szent Kinga: legidősebb gyermek 15 évesen kényszerű házasságot köt

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-107 számú irányelv

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-107 számú irányelv MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-107 számú irányelv Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott gyümölcsbor Fruit wine with distinctive quality indication Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv

Részletesebben

Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége

Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége MAGYAR FÜRDŐVÁROSOK SZÖVETSÉGE KÖZGYŰLÉS Tudományos szeminárium Kisbér, 2012. december 7. Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége Bevezetés Az elmúlt évtizedekben megvalósult,

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN DR. ORAVECZ MÁRTON elnök Sárváriné Lakatos Éva 2014. május 20. Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Genealógia (származástan) 74/2012.

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december

Részletesebben

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után Miért kell változtatni? A támogatások 1/3-a lepárlásokra ment, A kivágások támogatásával

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Lesenceistvándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lesenceistvánd Zalahaláp Uzsa

Lesenceistvándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lesenceistvánd Zalahaláp Uzsa Lesenceistvándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lesenceistvánd Zalahaláp Uzsa 8319 Lesenceistvánd, Kossuth utca 145. Telefon: 87/436-151 Fax: 87/436-151 (30) E-mail: korjegyzoseg@lesenceistvand.hu

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

INGYENES KÉPZÉSEK. Megszerezhető kompetenciák. Elóadók, oktatók

INGYENES KÉPZÉSEK. Megszerezhető kompetenciák. Elóadók, oktatók INGYENES KÉPZÉSEK A mezőtúri Oktatási Centrumban működő Gál Ferenc Főiskola a LEADER térségek közötti együttműködési projekt címe: Helyi termékekre, helyi szolgáltatásokra alapozott jó gyakorlatok feltérképezése

Részletesebben

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr.

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. Totth Gedeon A téma aktualitása - környezetváltozás változik a fogyasztói

Részletesebben

A Mórakert TÉSZ információs rendszere

A Mórakert TÉSZ információs rendszere A Mórakert TÉSZ információs rendszere Berecz Patrícia DE AMTC GVK SU 2009-2009.08.27 Tartalom A Mórakert TÉSZ bemutatás Informatikai ellátottság Kommunikáció Egyéb informatikai rendszerek A Mórakert TÉSZ

Részletesebben

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader. Emlékeztető Tárgy: ECOSYAL program Francia delegáció projektlátogatásai Időpont: 2014. augusztus 27 28. Helyszín: BDIVE területe 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

A borturizmus és jótékony hatásai 2012. augusztus 27. 12:57

A borturizmus és jótékony hatásai 2012. augusztus 27. 12:57 A borturizmus és jótékony hatásai 2012. augusztus 27. 12:57 A borturizmus a borok kóstolása, fogyasztása, készítésének megismerése által motivált utazás. A pincelátogatások, a borkóstolás, a borral kapcsolatos

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Horgászturizmus Magyarországon

Horgászturizmus Magyarországon Horgászturizmus Magyarországon Előadó: Dr. Glózik Klára SZIE-GAEK egyetemi adjunktus Tourinform Békés megye irodavezető Szeged, 2013. november 22. Meghatározás A horgászturizmus olyan aktív szabadidős

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

A csoki útja SZKA_210_31

A csoki útja SZKA_210_31 A csoki útja SZKA_210_31 TANULÓI A CSOKI ÚTJA 10. ÉVFOLYAM 369 31/1 TUDOD-E HONNAN ÉRKEZIK A KAKAÓ? Járj körbe az osztályban és kérdezgessétek társaidat: tudod-e, hogy honnan érkezik a kakaó Magyarországra?

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA HELYI GAZDASÁG ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK DR. PÁL VIKTOR, ADJUNKTUS

Részletesebben

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S A KKV- K E X P O R T T Á M O G A T Á S Á N A K H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E M A G U N K R Ó L - A L A P Í T Ó K S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S ÚJ INTEGRÁLT INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA KÜLÜGY KÜLGAZDASÁG

Részletesebben

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Dr Schlégelné dr Békefi Csilla 1 Gyógyhatású készítmények kereskedelmének átalakulása egyenetlen gyógyszerfogyasztás fejlett ipari országokra esik

Részletesebben

Pálinka termékek. hatósági kontrolljával kapcsolatos tudnivalók. Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági

Pálinka termékek. hatósági kontrolljával kapcsolatos tudnivalók. Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Pálinka termékek hatósági kontrolljával kapcsolatos tudnivalók Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal www.nebih.gov.hu ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu www.facebook.com/nebih.hu Telefon: 06-1-336-9000 Zöld

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK

A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK Bükkösd, 2015.02.16. A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK Kujáni Katalin szakreferens Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztály Email: olga.katalin.kujani@fm.gov.hu

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

HAFRAC MAGYAR SZÖVETSÉG A KULTURÁLT ALKOHOLFOGYASZTÁSÉRT

HAFRAC MAGYAR SZÖVETSÉG A KULTURÁLT ALKOHOLFOGYASZTÁSÉRT HAFRAC MAGYAR SZÖVETSÉG A KULTURÁLT ALKOHOLFOGYASZTÁSÉRT www.alkoholtfelelosen.org ALKOHOLT FELELŐSSÉGTELJESEN 2 3 4 0 program: élvezd az italod felelősségteljesen Mi az alkohol, mi a hatása Amikor borról,

Részletesebben

Jövedéki adó. Ki végezhet pálinka főzést:

Jövedéki adó. Ki végezhet pálinka főzést: A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.): 2010. szeptember 27. kezdettel lehetővé teszi minden 18. életévét betöltött

Részletesebben

KÉZMŰVES TEJTERMÉKEK

KÉZMŰVES TEJTERMÉKEK KÉZMŰVES TEJTERMÉKEK Szlanyinka Edina Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesülete titkára Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest, 2014. április 1. HIÁNYZIK A POLCOKRÓL! Az össz. sajtfogyasztásunkban

Részletesebben