Híres hungarikumok, mint a villányi kékoportó, a

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Híres hungarikumok, mint a villányi kékoportó, a"

Alajos Székely
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 FATOSZ 2011 Vidéki vendégváró Dél-Dunántúl Barangolja be velünk a Dél-Dunántúlt, a magyar Sokszínű kultúra, mediterrán régiót. A dimbes-dombos tájat három gazdag történelem, folyó, a Duna, a Dráva és a Mura, valamint kisebb-nagyobb tavak tarkítják. A hegyoldalakon élő hagyományok felkúszó szőlőültetvények, az évszázados borospincék és a völgyekben megbúvó falvak nyugalmat árasztanak. Híres hungarikumok, mint a villányi kékoportó, a szekszárdi bikavér vagy a szekszárdi kadarka hazája ez. Két évezred történelme, változatos táj és barátságos emberek fogadják azt, aki a Dél-Dunántúlra látogat. A Dél-Dunántúl kétségtelenül legismertebb nevezetessége, az Ókeresztény sírkamrák a gyönyörű, mediterrán városban, Pécsett található. Az ókeresztény épületegyüttes az emberiség története szempontjából kiemelkedő kulturális emlék, ezért 2000-ben a világörökség részévé nyilvánították. Hét történelmi vár található itt, amely mindegyike egyegy jeles korba vezet minket vissza. A régió büszkesége a siklósi vár, amely az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. Említésre méltó a szigetvári vár, amelynek katonai jelentősége a vesztes mohácsi csata után nőtt meg. Az ozorai várkastély termeiben Ozorai Pipo életén keresztül elevenedik meg Zigmond király korának lovagi kultúrája. Simontornya várának legrégebbi része a XIII. században épült. Szenna Europa Nostra-díjas Falumúzeuma a Zselic népi építészetét, a somogyi parasztság életét, használati eszközeit mutatja be. A Sárköz a pompás népviselet, az élő népművészet, a zene és a néptánc, valamint a népi kismesterségek kínálatával szolgál. Az itt található Bátai Simontornya, vár Mánfai templom 2

2 Tájház a település három népcsoportjának (svábok, bukovinai székelyek és felvidéki magyarok) paraszti portáját, életmódját, népviseletét, berendezési és használati tárgyait mutatja be. A kásádi Sokac Tájház hűen mutatja be a Dráva menti sokácok népművészetét, életmódját. Ormánság leghíresebb kincsei a templomok. A Zengőt körülölelő falvak története a honfoglaló ősökig vezethető vissza. A Zengő lábánál fekvő Pécsváradon alapított bencés apátságot Szent István király. A pécsváradi vár 10. századból fennmaradt kápolnája és annak freskója egyedülálló korabeli műemlék. Az Ormánságban évszázadokon át református magyarok éltek, festett kazettás templomaik valódi értéket képviselnek. A legszebb gazdagon díszített templomokat Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán találhatjuk. Itt található a sellyei talpas ház is, amely igazi építésztörténeti kuriózum. A csányoszrói talpasházban egy XIX. század végi paraszti lakásbelső látható berendezési tárgyakkal, bútorokkal. Szekszárdi-dombság, Néprajzi Szabadtéri Múzeum 3

3 FATOSZ 2011 Vidéki vendégváró Dél-Dunántúl Nagyszakácsi A vendéglátás mindig is a Dél-Dunántúl erőssége volt. Szívesen osztja meg ma is vendégeivel sokszínű kulturális örökségét, gasztronómiai hagyományait, évezredes borkultúráját és csodálatos természeti kincseit. Bátai tojásfesztivál A baranyai falvakat járva kipróbálhatják, ha kedvük tartja a szüret, a gyümölcsszedés vagy éppen az állatgondozás fogásait, megkóstolhatják a helyi specialitásokat: borokat, gyümölcsszörpöket, aszalt gyümölcsöket, friss zöldségeket, vagy éppen disznótoros ételeket. A megyében három borút is található, a Mohács Bóly útvonal, a Siklós Villány borút, valamint a nemrégiben alakult pécs mecseki borút is várja a borbarátokat. Tolnában szelíd lankák, kedves kis patakok és tavak, dom- Sárközi népviselet bok által övezett, bájos kisfalvak és városkák, vendéglők és pincék, sőt pincefalvak, gazdag népi hagyományok, ételkülönlegességek és fűszeres, bársonyos borok várják az idelátogatókat. Ételkülönlegességeik a gemenci szarvasborda, a tárkonyos bárányleves, a decsi szagos szőlős rétes, a halászlé, a csuszás csibe, a kenyérlepény, -lángos és bátai tejfölös lepény. Igazi különlegesség a tejfölös, borsos kalács, tejfölös bütök, a régi lakodalmak elmaradhatatlan kelléke. Két borvidék található errefelé, 4

4 Rétesfesztivál Disznótoros programok a tolnai és a szekszárdi. A tolnai a legnagyobb területű borvidék a Pannon Borrégión belül. Ki nem hallott már a györkönyi pincefalu háromszáznál is több présházáról, Bölcske háromszáznyolcvan pincéjéről, a dunaföldvári földbe vájt pincékről, a paksi Sárgödör téri pincesorról, vagy a kölesdi, simontornyai szemet gyönyörködtető pincesorokról. Somogy és a környéke vizekben gazdag, így számos halételt készítettek. A kenyér mellett mindig készült lángos, langalli és cipó formájú kisebb pompos. Lakodalom, keresztelő és halotti tor jellegzetes étele volt a kukoris, fonott perec, amelyet általában két ágból fontak. A mákos, diós töltött kalács itteni elnevezése haltészta, patkó, hosszútészta. A megye északi részén ismert a főtt-sült perec. Jellegzetes ételük még a prósza, a gánica, a dödölle. A hagyományőrző programok ma is sokakat vonzanak Dél-Dunántúlra. Ismertebb rendezvényeik a híres Villányi pincesor 5

5 Dél-Dunántúl mohácsi busójárás mellett a bátai Hímes Tojás Fesztivál, a Szekszárdi Szüreti Fesztivál Tolnában, a villányi Vörösborfesztivál, a Falusi Turizmus Utcafesztivál és a Falusi Vendégfogadók Országos Sütő-Főző Fesztiválja Baranya megyében, valamint a Nagyszakácsiban megrendezett Királyi szakácsok nemzetközi szakácsversenye, a mesztegnyői Rétesfesztivál, a szennai Hurkafesztivál Somogyban. Ma már alig találunk Európában olyan régiót, ahol a kézműves hagyományokat nem csak turisztikai attrakcióként ápolják, hanem a hétköznapok része. A Dél- Dunántúl sok száz fazekas, fafaragó, bőrműves, kovács, tojáshímző, kosárfonó, mézeskalács-készítő, kékfestő és számos más népi kismesterség képviselője dolgozik ma is az apró falvakban. Népi hagyományként indult a farsang végén rendezett, maszkos, rituális, karnevál jellegű felvonulás a mohácsi busójárás, amit az UNESCO első magyarországi helyszínként felvett az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára. Különleges, csak az Őrségre jellemző a farsang végét jelentő húshagyókeddhez kapcsolódó rönkhúzás. A Duna és a Szekszárdi-dombság között húzódó Sárköz néprajzi érdekességű települései Öcsény, Decs, Sárpilis és Alsónyék. A sajátos sárközi kultúrát a népviselet, a népszokások, szőttesek és hímzések őrzik még ma is. A német nemzetiség emlékei a szakályi, a györkönyi, a gyönki, a bonyhádi és a FATOSZ 2011 Ökoporta kocsolai tájházakban tekinthetők meg. A bukovinai székelyek történetével, viseletükkel Bonyhádon a székely házban és a Völgységi Múzeumban ismerkedhetnek az érdeklődök. A régió bővelkedik természeti kincsekben is. Ezek közül érdemes megtekinteni Baranyában az abaligeti cseppkőbarlangot és tavat, az orfűi tavakat és a zengővárkonyi szelídgesztenyést, a barcsi ősborókást, a Mecsek és a Villányi-hegységet, a Szekszárdi-domb- Mohácsi busójárás 6

6 Gemenc ságot, a Zselicet. A Duna Dráva Nemzeti Park ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Gemenc védettségét 1977-ben nyerte el. Aktív turizmus szem pon tjából szerencsés adottságú a régió. Sokan dimbes-dombos hegyeken, völgyeken át barangolva szeretik felfedezni a természetet. Nekik a Villányi-hegységet, a Mecsek és környékét ajánljuk. A szelíd domborzati viszonyok miatt a kerékpáros turizmus is virágzik a régióban. A Három folyó kerékpártúraútvonal, amely a Mura mentén indul, a Dráva mentén halad 200 km hosszan és a Dunánál kapcsolódik rá az EuroVelo6 útvonalra. Az erdőségek miatt a régió kiemelkedő vonzereje a vadászat is. Baranyában az Ormánságból, Tolnában a gemenci és a gyulaji erdőkből számtalan dámvadtrófea került már ki. A vidék termál- és gyógyvizekben gazdag. A Dombóvár melletti Gunarasban és Tamásiban, Dunaföldváron, Kaposváron, Barcson, Igalon, Csokonyavisontán, Nagyatádon, Harkányban, Pécsett, Szigetváron, mindenütt található gyógy- és strandfürdő. Helyi falusi szálláshelyeket, ökoportákat a www. falusiturizmus.eu és a oldalakon talál. Duna-Dráva folyó Abaligeti cseppkőbarlang 7

Hasonló dokumentumok

Dráva-medence fejlődésének lehetőségei

EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR-HORVÁT TERÜLETFEJLESZTÉSBEN című konferencia 2018. február 5-6., Eszék Dráva-medence fejlődésének lehetőségei Előadó: Szászfalvi László országgyűlési képviselő És a