2009. A Zalai borvidék borturisztikai koncepciója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2009. A Zalai borvidék borturisztikai koncepciója"

Átírás

1 2009. A Zalai borvidék borturisztikai koncepciója Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti, Borászati Kutatóintézet, Badacsony Molnár E., Májer J., Lakatos A.,

2 Tartalomjegyzék Előszó... 3 Vezetői összefoglaló... 5 Elemzés... 6 SWOT elemzés... 6 STEP elemzés... 9 Jövőkép Mellékletek A Zalai borvidék gazdasági makro- és mikrokörnyezetének elemzése Zala megye Zalai borvidék Zalai Borút Egyesület Rendezvények a Zalai borvidéken Szlovénia-Magyarország Operatív Program az első pályázati felhívás keretében jóváhagyott projektek listája Falusi vendéglátás Fürdők, gyógyfürdők

3 Előszó A szőlő-, borgazdaság a rendszerváltás egyik nagy kedvezményezettje, de egyben szenvedő alanya is Magyarországon. Kedvezményezettje, hiszen kiszabadulhatott a szocialista nagyüzemi gazdálkodás és az államközi egyezményeken alapuló piaci szállítási kötelezettségek uniformizáló hatása alól. Szerencse gyerek, hiszen egyszerre sokak figyelme irányult felé, divatos beszédtéma lett, jobb körökben ma már kötelező kellő borismerettel rendelkezni, és egyre inkább sikk saját szőlőből termelt bort is felmutatni. Boldogabb borvidékeinket nem kevés befektető szemelte ki portfóliója kiegészítésére, és vitathatatlanul sok különböző forrásokból származó támogatás is javítja a szőlőtelepítések statisztikáját, a pincészetek technikai felszereltségének színvonalát. Ugyanakkor indokolt szenvedő alanynak is nevezni, hiszen az állami gazdaságok, szövetkezetek felbomlása, sokszor indokolatlan felosztása, széthordása, meglévő borászati kapacitásainknak teljességgel ellentmondva háztáji méretűre zsugorította az alapanyag termelés átlagos ültetvényméretét. Ennek okán nehéz gazdaságosan termelni, egyben felvenni a versenyt a hazai piac nagyjaival, valamint az időközben egyre nagyobb számban megjelenő külföldi konkurensekkel. Természetesen az új, kisgazdaságok számos hátránya közt nem hallgatható el a más bortermelő nemzeteknél évszázadok hagyományaira támaszkodó, apáról-fiúra átörökített szaktudás, a magas szintű és marketingorientált szakmai oktatásban tökéletesített professzionalizmus hiánya. A számos sebből vérző, adott helyekre koncentráló befektetéseket leszámítva, a jelentős tőkehiánnyal küzdő ágazatot gyengíti a szakmai viszálykodás, az ésszerű, gazdaságilag indokolt összefogásra való hajlandóság alacsony szintje. Az előzőekben leírtak alól sajnos a Zalai borvidék sem képez kivételt. További hátránya, hogy bár a történelem során a szőlő mindig jelentős szerepet játszott a vidéken, mégis az elmúlt húsz évben az útkeresés során olyannyira elbizonytalanodott, hogy a borvidék még történelmi nevét is megváltoztatta egy időre. Szerencsére ismét a történelmi elnevezés használata mellett döntöttek a termelők, amely megegyezik a területét többnyire lefedő közigazgatási egység, a megye nevével. Zala közigazgatási területét tekintve, de borvidékként is számos vonzerővel rendelkezik a maga eredetiségében, szépségében megőrzött természeti értékektől, a népi építészet jellegzetes alkotásain keresztül az egyre több helyen kiaknázott termálvízkincsig és a hagyományos népi ízeket őrző gasztronómiáig. Mindez új szövetségek kialakulását teszi lehetővé a megélhetésüket helyben megteremteni szándékozók között, akik sorába a zalai 3

4 szőlős-, boros gazdák szervesen tartoznak. Az új együttműködés alapja és motorja a turizmus, a meglevő értékek idegenforgalmi vonzerővé, versenyképes piaci kínálattá való fejlesztése. A szőlő-, bortermelők termékeikkel, szolgáltatásaikkal nélkülözhetetlen kiegészítői e kínálatnak, és számukra a vendégforgalom egyben kedvező értékesítési lehetőséget is kínál. Jelen tanulmány a Zalai borvidék Hegyközségi Tanácsa megbízásából és a Magyar Bormarketing Alap támogatásával a turisztikai együttműködésben rejlő lehetőségek minél hatékonyabb kihasználására igyekszik javaslatot tenni. Badacsony, október 15. PE AC Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony 4

5 Vezetői összefoglaló A történelmi hagyományokkal rendelkező, egykor méltán híres és igen nagy kiterjedésű Zalai borvidék napjainkra hektárosra zsugorodott, gyönyörű dombos vidéken elhelyezkedő területe ma is kitűnő természeti, szakmai, emberi adottságokkal rendelkezik, hogy termékeivel a magyar bor liga élvonalában és nemzetközi szinten is eredményesen szerepeljen. Számos tartaléka közé sorolhatjuk a borvidék jelenlegi hivatalos összterületét mintegy négyszeresen meghaladó szőlőtermesztésre alkalmas domboldalait, a felélesztésre váró présházak sorát, a megélhetésüket a szőlő-, bortermelésben, vendégfogadásban remélő gazdák sokaságát, a zalai táj szépségét, az egyedi gasztronómiai hagyományokat, termálfürdőket, kulturális emlékeket. A kedvező adottságokat azonban számtalan többnyire a hazai szőlő-bor és idegenforgalmi ágazatra is általánosan jellemző negatívum árnyékolja, továbbá hiányzik a célok egységes megfogalmazása, a hosszú távú, stratégiai együttgondolkodás és a megvalósításhoz szükséges együttműködés. Felméréseink, elemzéseink egyértelműen azt tárták fel, hogy a fogyasztók egyre nagyobb figyelemmel, várakozással fordulnak a Zalai borvidék nevet szerzett termelői, a vidék gazdag idegenforgalmi kínálata felé, azonban hosszú még az út, amíg az érdeklődés kedvező forgalmi és értékesítési mutatók formájában is lecsapódik. Az üzletláncokban, borszaküzletekben fellelhető termékkínálat jelenleg néhány elismert zalai pince palackozott boraira korlátozódik. A termelés zöme beleolvad a folyóbor kínálat névtelen tömegébe és jószerével csak helyben, vagy a Nyugat-Dunántúl közel eső területein hozzáférhető. A borvidék nem rendelkezik egységes bor arculattal, így a fogyasztó nehéz helyzetben van, amikor a külföldi borokkal is jelentősen kibővült hazai választékban próbál eligazodni. Mindezek alapján reálisan megfogalmazható elvárás, hogy a Zalai borvidék, bortermelőként és borturisztikai desztinációként egyaránt letisztult, markáns profillal, magas minőségi asszociációval, pozitív imázzsal rendelkező, jól értékesíthető, versenyképes, márkázott termékké váljon, a hazai, és a külföldi borpiacokon, s ez az ismertségben, az idegenforgalom és a borértékesítés relatív mennyiségi és érték mutatóiban egyaránt érvényre jusson. A kitűzött cél elérésében fő eszköz a régióban fellelhető értékekre épített borturisztikai termékkínálat fejlesztése, annak hatékony, célcsoportokra fókuszált kommunikációja, valamint a felkeltett érdeklődés versenyképes, színvonalas, vendégorientált, professzionális szolgáltatásokkal való kiszolgálása. 5

6 Elemzés Ebben a fejezetben a szekunder kutatás során összegyűjtött anyagok, információk vizsgálata alapján, valamint a helyi felmérések, interjúk, fókuszcsoportos vizsgálatok eredményeinek feldolgozásával elemezzük a Zalai borvidék turizmusának jelenlegi helyzetét, a jelenlegi helyzethez vezető okokat és a jövőbeni fejlődés lehetséges útjait, az elkerülendő buktatókat. SWOT elemzés ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Földrajzi elhelyezkedés (a borvidék három országgal határos); közelség a nyugati piacokhoz; Spontán fejlődés a hatékony gazda szerepkör betöltetlensége A táj szépsége Nehézkes megközelíthetőség, belső közlekedési gondok Változatos természeti táj, vonzó természetföldrajzi adottságok Védett természeti területek gazdagsága Sokszínű tájépítészeti és kulturális vonzerő, a területen található falvak eredeti szépsége Népi építészet emlékei, sajátos településszerkezet Egész évben működő gyógy- és termálfürdők, jelentős gyógy- és termálvízforrások A természeti és kulturális értékek elkezdett védelme Az örökölt középszerű kínálat lassú korszerűsítése lemaradás a versenytársaktól A szolgáltatások változékony színvonala Tőkehiány a térségben, a pályázati forrásokhoz szükséges önerő hiánya A desztinációs marketing hiányosságai, a borvidéki és regionális e-marketing gyengesége Forgalomképes / OBI engedéllyel rendelkező, palackozott borok alacsony aránya a kínálatban Régión túlmutató vonzerővel rendelkező események, programok, rendezvények és vonzerők kis száma, a meglévők többnyire amatőr szervezési színvonala (utolsó pillanatokban is alakuló rendezvénynaptárok, kifelé irányuló tudatos piaci munka hiánya). 6

7 Az ökoturizmus kiváló lehetőségei A lakosság vendégszeretete Bővülő kereskedelmi és magánszálláshely kapacitás, javuló szolgáltatási színvonal Az aktív turizmus feltételeinek megléte: gyalogtúrázás, horgászat, kerékpározás, lovaglás, vadászat; A szőlő- és bortermelés hagyományainak feléledése, jelentős számú lelkes hobbitermelő megjelenése, akik kitermelhetnek profi gazdaságokat Jelentős szakmai hátteret, korszerű technológiát, tőkeerőt és piacot felmutató vállalkozás megjelenése a borvidéken Nemzetközi repülőtér működése Sármelléken és az M 7-es autópálya országhatárig történt meghosszabbítása A visszaszoruló ipar és az átalakuló mezőgazdaság mérséklődő környezeti terhelése Az alulról való építkezés megindulása Nyelvtudás hiánya a szolgáltatók körében Identitástudat alacsony szintje Az együttműködés hiánya a szőlő-, bortermelők körében és a turizmus szereplői között Öregedő népesség, alacsony foglalkoztatottság Helyi termékek és ajándéktárgyak hiánya Helyi gasztronómiai hagyományok ápolásának alacsony szintje, klasszikus éttermi kínálat túlsúlya Mikro vállalkozások túlsúlya a szőlő-, bortermelésben, nem rendelkeznek idegenforgalmi koncepcióval, szaktudással, néha még a vendégfogadáshoz szükséges idővel sem Alulreprezentáltság a régión túlmutató, országos, nemzetközi turisztikai kiállításokon, vásárokon Rövid távú gondolkodás túlsúlya, hosszú távú tervezés hiánya Erősödő határon átnyúló együttműködések Gazdasági válságra hatásaira való rugalmatlan reagálás, letargia, apátia 7

8 LEHETŐSÉGEK A gazdaság teljesítőképességének javulásával az infrastrukturális fejlesztések meggyorsulása az országban és a térségben A turizmus intézményrendszere korszerűsödik, a TDM modell integrálja a borturisztikai szolgáltatókat is A jelenlegi gazdasági válságból való kilábalás után a lakosság jövedelmének növekedése és a belföldi turizmus erősödése VESZÉLYEK Az infrastrukturális fejlesztések elmaradnak (út, közmű) Tartós recesszió a főbb küldő piacokon, a belföldi fizetőképes kereslet nem vagy csak lassan nő A külső források és a befektetők elmaradnak Az országos és Európai Uniós vidék- és térségfejlesztési támogatások növekedése A terület vonzáskörzetében levő, saját szőlő-, bortermeléssel nem, vagy csekély mértékben rendelkező nagyvárosok lakosságában rejlő potenciális piac kihasználása A Balatoni Borvidéki Régió tényleges működésének beindulásával egy erős Balatoni márka létrehozása kedvez a zalai termelők értékesítési esélyeinek is A motivációk változásával nő a speciális, egyedi termékek iránti kereslet Dinamikusan nő a Zala által kínált egyéb vonzerők (termál-, aktív-, konferenciaturizmus, stb.) iránti igény Komplex turisztikai termékek kialakítása az igényesebb, hazai és külföldi fizetőképes kereslet kielégítésére A professzionalizmus és az igényesség fokozódása A közgazdasági szabályozórendszer nem javul, a "feketegazdaság" erősödik A gazdaságilag aktív népesség csökkenése Zalában, negatív mérlegű be- és kivándorlások Belső viszályok, széthúzás következtében nem indul meg Magyarországon a szőlőborágazatban a régiós együttműködés A fiatalok elpártolnak a munkaigényes és legjobb esetben is bizonytalanul jövedelmező gazdálkodástól Szőlőterületek csökkenése, hobbi-, pihenőtelkekké való átalakítása, ill. egyéb mezőgazdasági célú hasznosítása Befektető és kezdeményezés hiányában a meglevő épített értékek megsemmisülése Romló közbiztonság 8

9 Az egyes hegyközségek területeihez igazodva, esetleg több hegyközséget egyesítő, turisztikai szolgáltatások nyújtására is alkalmas termelői csoportok, értékesítési szövetkezetek kialakítása Közös bor és borturisztikai kínálat kialakítása és marketingje a hasonló adottságokkal rendelkező határon túli termelőkkel, szolgáltatókkal közös márka és imázs kialakítása Együttműködés egyéb hazai borrégiókkal, borvidékekkel, elsősorban a zalaitól eltérő kínálattal rendelkező, kiemelkedő turista forgalommal rendelkező balatoni, ill. egyéb dunántúli borvidékekkel Autochton és hagyományos fajtákra épülő, koherens, zalai borászati arculat kialakítása és bevezetése a piacon A régióban nem valósul meg az összefogás és együttműködés Érdeklődés, anyagi eszközök hiányában elvesznek a generációk óta átörökített népi-, gasztronómiai-, kézműves hagyományok Parciális, egyéni érdekek meggátolják a markáns, közösségi borarculat kialakulását Tovább csökken Magyarország, mint idegenforgalmi desztináció nemzetközi vonzereje A következőkben a zalai borvidéket, a zalai termelőket, idegenforgalmi szolgáltatókat, egyszóval a területen működő piaci szereplőket körülvevő társadalmi, technológiai, gazdasági és politikai környezet vázlatos elemzésével foglalkozunk. STEP elemzés S Sociological (társadalmi környezet) A társadalom által preferált értékek, életstílus: A rendszerváltás utáni kezdeti gazdasági fellendülés, majd később a hitelezés széles körű elterjedése elsősorban a kisebb pénzű, nagyvárosi értelmiséget indította, befektetési szándékkal a már felhagyott, vagy az elöregedő gazdálkodók által elhagyni kívánt mezőgazdasági-, ill. szőlőterületek, pincék, présházak, tanyák 9

10 felvásárlására. Az ílymódon megszerzett ingatlanokból többnyire üdülési, pihenési célokat szolgáló hétvégi házas telkek, nyaralók ill. hobbikertek alakultak ki. Ezek egy része a nagyvárosi stresszes életmódtól megcsömörlött városlakók nyugdíjas kori otthonává válik, ill. lehetőséget nyújt a megélhetést biztosító falusi turizmus, vendéglátóhelyek kialakítására. A jelenlegi recesszió ezen a területen is nagy arányban kényszeríti ki a tulajdonos váltást és ezzel hozzájárul nagyobb birtokvagyonok létrejöttéhez, ílymódon megteremtve a gazdaságos termelési üzemméret, ill. megfelelő turisztikai kapacitások kialakulását. A gazdasági válság hatására megfigyelhető a még az előző társadalmi rendszerben épült, és a rendszerváltás óta eltelt időben a hozzáférhetővé vált és vonzóbb külföldi nyaralások által háttérbe szorult üdülők, hobbi telkek, mint nyaralási lehetőségek felértékelődése. Ez a folyamat együtt jár a helyi termékek (gyümölcsök, zöldségfélék, tej- és hústermékek, ásványvizek, forrásvizek, borok) iránti érdeklődés és kereslet növekedésével. A zömében városlakó közönség kényelmesebbnek találja a helyi beszerzési lehetőségeket az esetleg autóval elérhető, otthonról megszokott bevásárlóközpontoknál. A magasabb jövedelmi kategóriába tartozók az egyedi kínálat, a különlegesség okán, akár hajlamosak mélyebben a pénztárcájukba nyúlva honorálni a megfelelő minőségű és presztízzsel rendelkező lokális specialitásokat. A gazdasági válság okán beszűkült, ill. jelentősen átalakulóban levő hitelezési gyakorlat és a keserű ébredés okozta sokk hatására hosszabb távon is várható a nyaralási szokások tartós eltérülése a hazai üdülési lehetőségek irányába, ami kedvez a borok helybeni értékesítésének. Életmód és életmódváltozások: Megváltoztak a vásárlási szokások és a szabadidő eltöltésének módjai is. A családok bor beszerzéseinél is dominánssá váltak a hiper-, szupermarketek, a diszkont áruházak. Ez a tendencia jelenleg nem kedvez a Zalai borok értékesítésének, mivel a borvidék termékei ebben az értékesítési csatornában meglehetősen alulreprezentáltak. Ugyanakkor hosszabb távon, a palackozott termékek arányának növelésével, markáns helyi márkák kialakulásával, ill. közösségi borvidéki imázs 10

11 megteremtésével növelhető az értékesítés mennyiségi és érték szempontból egyaránt. Feltétele a kiegyensúlyozottan jó minőségű, mennyiségi borkínálat. Napközben az autózás szükségszerűsége miatt nullára redukálódik az alkoholfogyasztás, a házon kívül elfogyasztott étkezésekhez is csak kivételes esetekben fogyasztanak bort, vagy egyéb szeszesitalt. A rendszeres borfogyasztás jellemzően az otthoni fogyasztásra korlátozódik, ahol a választást elsősorban a megszokás motiválja. Megfelelő kommunikációs alátámasztással (pl. a nyaralás íze ) és színvonalas szolgáltatást (pl. web shop házhozszállítás) is nyújtó közös értékesítéssel a jó ivású zalai borok, akár nagyobb kiszerelési formákban (dobozos borok, nagyobb űrméretű palackok, 5 literes műanyag palackok) a mindennapok kedvelt kísérőivé tehetők. Az évi egyszeri, hosszabb egybefüggő (1-2-3 hetes) szabadságot a dolgozó korú felnőtt lakosság körében felváltották az évente többszöri hosszú hétvégék, pár napos, maximum 1 hetes kikapcsolódások, melyeknél jelentős szerepet játszik az élményturizmus. A jövőre nézve ez a folyamat tartósnak látszik, részint, mert a munkahelyféltés, ill. az üzletektől való elesés aggodalma határozza meg a rekreációs szokásokat. A zalai borturizmus az élmény jelleget kihasználva, szinte évszaktól függetlenül generálhat vendégforgalmat a régióban, feltételezve, hogy kiépül a megfelelő infrastruktúra, és az üzenet eljut a célcsoportokhoz. A társadalmi osztályok helyzete: A rendszerváltás óta eltelt 20 évben jelentősen nyílt az olló az alacsony és a magas jövedelmű rétegek között. A régebbi nyugati demokráciákhoz hasonlóan a gazdasági válságból kikerülve is várhatóan tovább nőnek a jövedelemkülönbségek, valamint ezzel párhuzamosan szűkül a legtehetősebbek köre, de egyben lassul a középrétegek leszakadása, stabilizálódik helyzetük. A borvidéki származási hely megnevezéssel forgalmazott, jellemzően a termékpiramis alsó harmadában elhelyezkedő középárkategóriájú borok, ezáltal stabilabb felvevő piacra találnak. Ugyanakkor nagyobb tömegű, minőségi bor értékesítésére nyújt lehetőséget a borvidék részvétele a Balatoni Borvidéki Régió működése során kialakuló, erős Balatoni márkanév alatti forgalmazásban. 11

12 Demográfiai helyzet: Zalában is jellemző a helyi lakosság elöregedése, a betelepülők szintén az idősebb korosztályba tartoznak (jellemzően a zalai településeken nyaralókkal rendelkezők döntenek a végleges letelepedés mellett, de csak a nyugállományba vonulást követően) ez a borfogyasztásnak kedvez. A zalai idegenforgalom fellendülése és a megcélzott piaci szegmens igényei várhatóan munkahely-teremtéssel jár, bővíti a szakképzett fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit a térségben. T Technological (műszaki fejlődés) A tudományos-technikai fejlődés hatásai: Alapvetően a kevésszámú közepes- ill. hazai mértékkel mérve nagyvállalat engedhet meg magának nagyobb volumenű technológiai beruházásokat. A kisebb pincészetek, családi vállalkozások csak a támogatási rendszer fennmaradása esetén képesek technológiájuk korszerűsítésére, azonban vélhetően nagy számban rá fognak kényszerülni közös beszerzések eszközlésére, ill. a szükség fel fogja értékelni mint az Franciaországban, Olaszországban megfigyelhető az ún. kézműves borokat. Ugyancsak fontos a széles körben hasznosítható eredményeket produkálni képes, állami, vagy egyéb közösségi finanszírozású szőlészeti- borászati kutatóhelyek fenntartása, megerősítése. Az informatika, a számítástechnika hatásai: A termelésben, kereskedelemben, marketing területen egyaránt kívánatos és támogatandó, ösztönzendő az informatika és számítástechnika a jelenleginél általánosabb és hatékonyabb felhasználása. A magyar szőlő - bor ágazatnak, így a Balatoni Borrégió borvidékein működő vállalkozásoknak is létszükséglet az általánosan hozzáférhető, a piac és a termelés között az információ odavisszaáramlását lehetővé tevő információs rendszer kialakítása. 12

13 A környezetvédelem követelményei és hatásai: Agrárterületen hatványozottan fontos a környezet megóvásának kérdése, mellyel a kutatóhelyeink, intézetünk is hosszú idő óta foglalkozik. A világgazdaságban, így az európai közösségi gazdaságpolitikában is kiemelt költségvetési támogatást élvező terület. Ezt meglovagolva a régió termelői gazdálkodásuk korszerűsítéséhez kaphatnak ílymódon hathatós pénzbeli segítséget és szellemi támogatást. E Economical (gazdasági helyzet) A gazdasági növekedés vagy a recesszió hatásai: A jelenlegi recesszió szűkíti a Zalai borok piacát is, elsősorban azokat sújtja, akik nem rendelkeznek integrációs elkötelezettséggel és/vagy kialakult piaci kapcsolatokkal, törzsvásárlói körrel. A Zalai borvidékeken is meggyorsul a termelői háttér szerkezeti átalakulása: a kereskedelemhez hasonlóan a termelésben is koncentrációs folyamatok indulnak be (nagyhal megeszi a kishalat). Ugyanakkor a közös érdekeket felismerve, nemzetközi együttműködések során a pozitív külföldi mintákat megtapasztalva létrejönnek azok a szervezett együttműködési formák esetenként határon átnyúló összefogással amelyek képesek a termékfejlesztéstől az értékesítésig és a turisztikai kínálat marketingjéig bezárólag a teljes folyamat professzionalitását, hatékonyságát és jövedelmezőségét megteremteni. A recessziót követő stabilizálódás ill. várható enyhe növekedés stabilizálja az alapanyag termelés bázisát (folytatódó szerkezetátalakítás, ültetvények átlag életkorának csökkentése, új telepítések). A kormányzat gazdasági politikája: A kormányzat (függetlenül a választások kimenetelétől) gazdaságpolitikájának irányát az Uniós tagországokhoz való felzárkózás, az Euró-zónához való csatlakozás feltételeinek teljesítése jelöli ki, ami az Európai Unió fennmaradásának és prosperitásának függvényében viszonylag megbízhatóan kiszámítható kereteket kell teremtsen a vállalkozások működéséhez. 13

14 Az infláció mértéke és alakulása: Magyarország Európai Uniós tagsága és az Euró övezethez való csatlakozásunk feltételeket szab a magyar gazdaság számára, az infláció tekintetében is. Ennek mentén a jelenlegi 6-6,5%-ról további csökkenés várható, ami a keresleti és a kínálati oldal felvevő - ill. teljesítő képességét egyaránt kedvezően befolyásolja. Árfolyamok, kamatlábak, adók alakulása: Az előzőekben is hivatkozott Euro-zóna csatlakozás, valamint a Forint, mint fizetőeszköz leváltása az Euróval, az eddigi meglehetősen hektikus árfolyamváltozásokat kiegyenlíti, ill. Uniós viszonylatban megszünteti. Az inflációs ráta alacsony szintre való beállása logikusan magával hozza a kamatlábak csökkenését, ami gazdaságélénkítő hatása révén kedvezően hat a zalai borgazdaságok fejlődésére is. A stratégiai időhorizontot tekintve a jelenlegi központosított adórendszer továbbra is fennmarad, azonban az adótételek szükségszerűen mérséklődnek (munkahelyteremtés, vállalkozásélénkítés, több adózó, adópreferenciák, kedvezmények). A munkanélküliség alakulása: A munkanélküliség a stratégiai időhorizontot tekintve eleinte várhatóan enyhén tovább emelkedik, majd igen lassan fog csak csökkenni. Ezáltal a létfenntartáshoz nem szükséges áruk kereskedelme szenved károkat, kivétel azonban az alkoholos italok, ezen belül a borok kereskedelme. A munkahelyét, rendszeres jövedelmét elvesztett fogyasztó erről az élvezeti cikkről hajlandó legutolsóként lemondani. Természetesen ez a helyzet elsősorban a legalacsonyabb árkategóriába tartozó, tömegborok forgalmát tartja életben. 14

15 P Political (politikai stabilitás) Politikai helyzet, stabilitás, a törvényhozás és jogszabályalkotás hatásai: A gazdasági és politikai rendszerváltás után 20 évvel stabilitásról ugyan még nem beszélhetünk, sem politikai sem törvényhozási, jogszabály alkotási értelemben. Az Európai Unió bizonyos kényszerítő hatása érvényesül, azonban a kreatív hazai jogalkotás, a politikai és gazdasági csoportok közötti háttér-megállapodások képesek az egyébként előremutató uniós direktívákat is eltéríteni. Sokszor megfigyelhető a gazdasági logikától független, vagy épp ellentétes kedvezményezés, bizonyos gazdasági szereplői csoportok önhatalmú kiemelése, vagy éppen háttérbe szorítása. A hazai szőlő- borágazat szereplői, ideértve a Zalai borvidék vállalkozásait is akkor tudják hosszú távú fennmaradásukat biztosítani, ha naprakészen követik a szabályozás változásait és kellő rugalmasságot tanúsítanak. Ehhez szintén nélkülözhetetlen az előbbiekben vázolt információrendszer megléte és működése. Érdekcsoportok támogatása: Az érdekérvényesítés nemcsak szakmánkban, de általánosan gyermekcipőben jár Magyarországon. Épp ezért fontos, hogy a Zalai borvidék közreműködjön a megalakuló Balatoni Borvidéki Régió szervezetének munkájában, amely a szigorúan vett szakmai feladatok mellett aktívan vesz részt a szőlő-bor szakmai érdekegyeztetés folyamatában, valamint szükség szerint lobby tevékenységet végez, vagy végeztet. Nemzetközi kapcsolatok: A nemzetközi színtéren elsősorban a stratégiai szövetségek kialakítása kell előtérbe kerüljön az elkövetkező években. Hasonló adottságú borvidékekkel, borrégiókkal (Balatoni Borrégió borvidékei, Villány, Sopron, szlovén és osztrák borvidékek) közösen érdemes a nemzetközi fogyasztói tendenciákat kutatni, az új generációt megcélzó korszerű termékek kialakításán dolgozni, valamint a hagyományok megőrzésére és továbbvitelére, ill. a természeti környezet megóvása kapcsán felmerülő kérdésekre megoldásokat keresni és találni. Borturisztikai szempontból elengedhetetlen a fogyasztói piacok, ill. ún. küldő országok fogyasztói szövetségeivel, egyesületeivel való kapcsolattartás az igények felmérésére és a kínálat kommunikálására. 15

16 Jövőkép A Zalai borvidék több helyen érintetlenül megőrzött természeti környezetével, építészeti emlékeivel, az aktív pihenés és rekreáció szolgálatába állítható adottságaival, hagyományos konyhájával, boraival és vendégszeretetével hosszabb távon is a 21. század felgyorsult, stresszes nagyvárosi életviteléből időlegesen kiszakadni, pihenni vágyó, rusztikus környezetet és programokat kedvelő hazai és külföldi (elsősorban hasonló gyökerekkel rendelkező európai) közönség titkos tippje. Desztinációként szervesen beépül az igényes, hazai értékeinkre büszke, egészség- és környezettudatos hazai közönség életmódjába. A borturisztikai fejlesztés céljait a következőkben foglaljuk össze: Értékmegőrzés és kommunikáció Vendég orientáció Professzionalizmus Versenyképesség A célok eléréséhez szükséges tevékenységek: Értékmegőrzés és kommunikáció - Tovább folytatandó és kiszélesítendő a civil szervezetek által már megkezdett munka a kulturális, történelmi, tájesztétikai, építészeti, gasztronómiai értékek feltárása és védelme (bormúzeumok, bor skanzen, kiemelt szőlőterületek védelme, gasztronómiai hagyományok életben tartása) érdekében. - A borturizmushoz kapcsolódó épített értékek megmentésére, állagmegóvására és újrahasznosítására megfelelő támogatási források, hosszú távú elkötelezettséggel rendelkező intézményi, ill. magán szakmai befektetők felkutatása, ehhez a szükséges információs anyagok összeállítása. - Meglevő kulturális, gasztronómiai, szőlő-, bortermelési, kézműves hagyományok összeírása, lajstromozása, írott és digitális képi formában való rögzítése, archiválása. Digitális hagyománytár létrehozása. - Hagyományőrző rendezvények felülvizsgálata, szükség esetén az eredetiség szellemében való megtisztítása, újragondolása. A lajstromozott hagyományokra építve újak szervezése, népszerűsítése. 16

17 - Markáns zalai borturisztikai arculat kialakítása és bevezetése a hazai és nemzetközi piacokon. - A régió értékeit bemutató nyomtatott és internetes felhasználásra alkalmas digitális kiadványok, mozgóképes anyagok, tv-, rádióműsorok készítése, terjesztése. - A borvidék értékeit reprezentálni képes celeb arcok, véleményformáló személyek felkutatása és megnyerése. - Célpiacokon rendezett, turisztikai kiállításokon, vásárokon, bemutatókon való részvétel, célcsoportoknak szóló önálló termékbemutatók szervezése. - Zalai arculathoz, borvidéki misszióhoz illeszkedő akciók, rendezvények, programok (pl. tájés természetvédelemmel, egészségmegőrzéssel kapcsolatos) szponzorálása. - Lokális, regionális önkormányzatok, intézmények, kormányzati intézmények, minisztériumok megfelelő információval való ellátása, megnyerése a zalai komplex borturisztikai program ügyének. - Nemzeti és nemzetközi szintű lobby tevékenység az ökológiai értékek védelme érdekében. - Hasonló adottságokkal és elkötelezettséggel rendelkező külföldi vidékek szervezeteinek felkutatása, együttműködés kialakítása. Fogyasztó orientáció - Piaci információs rendszer létrehozása és működtetése. - Célzott piacfeltáró kutatások folytatása, rendszeres csatlakozás omnibusz típusú kutatásokhoz. - Különböző, turisták által frekventált helyen és idényben működő turisztikai információs pontok kialakítása és színvonalas információs anyagokkal való ellátása (Balatoni pontok [idegenforgalmi szezonban szervezett bornapok, Tourinform irodák, Borok háza, borszaküzletek, stb.], M7 autópálya, egyéb főközlekedési utak mellett, jelentősebb közeli városokban elhelyezkedő). - Piacfeltárás eredményeire épülő új borturisztikai termékek létrehozása. - Fogyasztói célcsoportokra szabott marketing kommunikáció. - Vendégfogadás, vendéglátás, idegenforgalmi programok, rendezvények színvonalának folyamatos ellenőrzése, emelése. 17

18 Professzionalizmus - A termelői, idegenforgalmi szolgáltatói oldal folyamatos képzése (szakmai, marketing, borturisztikai, idegen nyelv, tanulmányutak). - Az információs pontokon, turisztikai programok értékesítésében közreműködő személyek, szervezetek folyamatos oktatása, képzése. - Fogyasztók számára bor-, gasztronómiai-, kézműves, kulturális hagyományőrző ismeretterjesztő- és oktatóprogramok kidolgozása, működtetése, népszerűsítése. - Marketing kommunikáció referenciával rendelkező, borra, ill. borturisztikára szakosodott ügynökséggel való végeztetése. Versenyképesség - Borturisztikai fogadókapacitás korszerűsítésének támogatása. - Megfelelő gyakorlat fejlesztése, elterjesztése. - Vállalkozások versenyképességének elősegítése a közösségi marketing eszközeivel. - A reményeink szerint tevékenységét hamarosan megkezdő Balatoni Borvidéki Régió által biztosított ernyőmarketing minél hatékonyabb kihasználása, csatlakozás a nemzeti bor-, és turisztikai marketing által szervezett programokhoz, akciókhoz. - A szőlő-, bortermelők, borturisztikai, gasztronómiai, falusi vendéglátó, ill. egyéb vendéglátó, szolgáltató, programgazdák hajlandóságának függvényében közös értékesítési, marketing és / vagy promóciós szervezetek, szövetségek kialakítása a borvidéken, ill. az együttműködésben érdekelt borvidéken kívüli, kapcsolódó területeken. - Folyamatos konkurencia-figyelés, elemzés, a tapasztalatok leszűrése és gyakorlati hasznosítása. 18

19 Mellékletek 19

20 A Zalai borvidék gazdasági makro- és mikrokörnyezetének elemzése Zala megye A Zalai borvidék a Nyugat- dunántúli régióban, Zala megye területén helyezkedik el. Zala megye a Délnyugat-Dunántúlon terül el, déli szomszédja az országhatár túloldalán Horvátország és Szlovénia. Zala megye székhelye Zalaegerszeg. A megyeszékhelytől mindössze 50 kilométer távolságra van Ausztria. Zala megye Horvátországgal, Szlovéniával, Vas- Veszprém- és Somogy megyével határos. Legforgalmasabb határátkelőhelye Szlovénia irányába Rédics, Horvátország felé Letenye. Területe két nagy tájegységre, a Keszthelyi-hegységre és a Zalai-dombságra bontható. Területe: 3 784,11 km 2, településeinek száma: 257. Zala megye népessége nem éri el a főt, 2008-as mérések szerint a megye népessége fő, népsűrűsége: 77 fő/km 2. A megye lakosságának megközelítőleg 56%-a városlakó, 38%-a pedig valamelyik megyei jogú városban él. A lakosság egyharmada a Zalaegerszegi kistérségben, további 22%-a pedig a Nagykanizsai kistérségben él. Lakónépessége szerint Zalaegerszeg Magyarország 17., Nagykanizsa 20., Keszthely pedig 57. legnagyobb városa. Lakossága alapján Zala megye Magyarország megyéi közül a 16. Az 1990-es rendszerváltás követő évektől a megye látványosan változott: Nyugat-Európa közelsége miatt jelentős nagyságú tőke áramlott ide. A megye gyógyturizmusa sokat köszönhet a vidéken az 1930-as években beindult kőolajkutatásnak. A megye területe idegenforgalom szempontjából két régióhoz, a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióhoz illetve a Balaton turisztikai régióhoz tartozik. A vidék természeti értékei között első helyen kell említeni Hévízi-tavat, amely 4,4 hektáros kiterjedésével a világ legnagyobb gyógytava. Egyedülálló látványosság a zalakomáromi bivalyrezervátum, amely 30 hektáros, bokros, zsombékos, mocsaras, szigetekkel tűzdelt területet ölel fel. A keszthelyi Festeticskastély Zala megye műemléki látványosságai közül a legismertebb. Ez Magyarország negyedik legnagyobb helyiséggel rendelkező -, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. A műemlék épületben működő múzeum kiállításai közül 20

21 kiemelkedik a főúri életmódot és a Festetics család történetét bemutató rész, a könyvtár, a Windischgrätz trófeakiállítás és a díszfegyver-kiállítás, valamint meg kell említenünk a Balatoni Borok Háza-t, amely célul tűzte ki (interaktív bormúzeumával, amely innovatív vinotéka is egyben) a minőségi magyar borok minél szélesebb körben való megismertetését hazai és külföldi vendégeivel. Balaton Kiemelt Üdülőkörzet A megye fő turisztikai vonzerejét ezenkívül az érintetlen természet, a gyógyfürdők, a romantikus göcseji táj, az élő népművészet és a hagyományos falusi vendéglátás jelentik. A nagy kiterjedésű erdők kiváló túrázási lehetőséget biztosítanak. Turisztikai régiók Zala megyében Nyugat-Dunántúli Turisztikai Régió Balatoni Turisztikai Régió 21

22 A megye vízfolyásokban igen gazdag, az országban itt a legsűrűbb ez a hálózat. Legjelentősebb vízfolyásai a Mura, Kerka, Cserta, Szentgyörgyvölgyi patak-, Kebele, Alsó- Válicka-Principális (Foglár) csatorna és a Zala: Szévíz, Felső-Válicka, Sárvíz Gyöngyös. A nem túlzottan tagolt dombvidék és a vízfolyások nem akadályozták jelentősen a közlekedési utak kialakítását, hidak építését, bár egyes időszakokban az elmocsarasodott területek nehezítették a közlekedést: híd-, illetve dorongutakat kellett építeni. A földrajzi adottságok igen sűrű településhálózatot engedtek meg. A településsűrűség a legnagyobb az országban: 257 település, 15 km2-es átlagos területtel. A megye fontosabb főútjai: Az 1971-ben elfogadott településhálózat fejlesztési terv a megye főúthálózatát 1973-ban (7, 74, 75, 76) tudatosan úgy módosította, hogy markáns kelet-nyugati és észak-déli útvonalak szolgálják a belföldi és külföldi igényeket. A rómaiak egyik legfontosabb főútja a híres Borostyánút, 86-os számmal ma is a megye fontos főútja. Zalaegerszegen folytatódik a főutak elkerülő szakaszának építése. Napjaink jelentős úthálózat-fejlesztési munkája az M7 és M70 gyorsforgalmi utak építése volt. Fontos megemlítenünk a Sármelléki Fly Balaton repülőteret, amely fontos szerepet töltött be a megye légiközlekedésében. 22

23 Zalai borvidék A borvidék általános jellemzői, ökológiai háttere A Zalai borvidék Zala megyében, a Balatontól nyugatra, a Zala völgyében, ill. a Muravidék magyarországi részén helyezkedik el. Földrajzi, ökológiai szempontból ezért két, egymástól sok tekintetben eltérő körzetre, a Zala-menti és a Muravidéki körzetre osztható. A borvidék hegyközség szerinti területe: ha A ik évi KSH összeírás szerinti területe: ha A borvidékbe tartozó települések száma: 38 db A borvidék termőhelybe sorolt területei: ha Az átlagos birtokméret a borvidéken: 0,25 ha A borvidék legfontosabb fajtái: Fehér borszőlő fajták: Olasz rizling, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Zöld veltelíni, Chardonnay, Zala gyöngye, Királyleányka, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Tramini Vörös borszőlő fajták: Cabernet sauvignon, Zweigelt, Merlot, Kékfrankos, Kékoportó, Pinot noir Hungarikum jellegű fajták Pintes, Furmint, Cserszegi fűszeres, Pátria, Királyleányka, Kövidinka 23

24 A borvidék ökológiai jellemzése: Zala megye a szőlőtermeléshez ideális klimatikus viszonyokkal rendelkezik. A hőmérsékleti, csapadékeloszlási, széljárási adottságok optimálisak a minőségi bor előállításához. A klimatikus tényezők közül legfontosabb szerepet a hőigény biztosítottsága jelenti. A borvidék területén az évi középhőmérséklet 9-11 C, a nyári hónapoké pedig C között mozog. A szélsőségesen nagy hideg (tartósan -15 C alatti) és a nagy meleg (35 C feletti) - amely jelentősen károsítaná a szőlőt - ritkábban fordul elő. A nagyobb hőmérsékleti ingadozásokat jelentősen tompítják a Zala menti ártéri területek, a Kovácsi-hegy lábánál a kitermelt tőzegbányák vízfelülete, sőt a Kis-Balaton visszaállításával a közeli dombokon a kiváló minőségű bor termelésének feltételei tovább javultak. A borvidék klimatikus mutatói: napfénytartalom: óra évi középhőmérséklet: 9-10 C 0 csapadékmennyiség a tenyészidőszak alatt: mm éves csapadék: mm Geológiai és talajtani viszonyok: A Zalai dombvidéket a pleisztocén korban képződött lösz borítja, melynek ezen a területen egy érdekes fajtája a völgyi lösz található. Ily módon, mindazokon a területeken, amelyeket a szőlőtermesztés szempontjából figyelembe lehet venni, a talajképző kőzet a lösz. A borvidék területén elsősorban a barna erdőtalajok fő típusaiba tartozó talajok a meghatározóak. Ezek közül az agyagbemosódásos barna erdőtalajok és barnaföldek, valamint ezek altípusai fordulnak elő a leggyakrabban a szőlőtermő területeken. A vidéken a dombok É-D-i irányban húzódnak, amelyeket NY-K-i irányú völgyek szabdalnak, teret adva az eróziónak. A sűrű völgyhálózat következtében a talajpusztulás helyenként jelentős. 24

25 A borvidék története A mai Zalai borvidék szőlőtermő területei a közelmúltban kapták vissza borvidéki rangjukat. Hogy nem méltatlanul nyerte el ezt a státuszt a térség szőlőtermesztése, azt rangos történelmi múltja is igazolja. A mai Zala megye területéről származó első tárgyi emlék az I. századból származó kelta ivóedény és boroskancsó Da Bibere felirattal, melynek jelentése: Adj innom. A sok tárgyi bizonyíték közül való a fenékpusztai (Keszthely környéke) sírból előkerült római kori díszláda is, melynek verete a szőlőistennek rendezett ünnepi tiszteletet ábrázolja. Ezek a leletek is a szőlőkultúra meglétét bizonyítják e területen. A szőlőtermesztés római tárgyi emlékei a mai napig megtalálhatók (metszőkések), sőt az ókori szőlőkultúrát idéző bálványprésekhez hasonló borsajtókat helyenként még ma is használják a Muravidékén. A hun, majd az azt követő avar birodalom idején is folyt szőlőművelés ezen a területen. Az i.sz. VIII. századból (avar kor) csupán egyetlen szőlőmag leletanyag maradt fenn, melyet a Keszthelyi múzeum őriz. A Zala menti szőlőművelésről tesz említést egy 868-ból fennmaradt oklevél is. Következő szőlészettel kapcsolatos emlékünk már a honfoglalás utáni, első Árpád-házi királyaink nevéhez fűződik. I. István és II. Endre a szőlőtelepítéseket különböző kiváltságokkal ösztönözte a királyi birtokokon. Ezt az építőmunkát folytatta II. Endre fia, Kálmán - Tótország hercege - is, aki például 1241-ben a zalai ispán fennhatósága alól kivette azokat a várszolgákat, akik szolgáltatási kötelezettségeiket borban teljesítették és kimondta, hogy csak ő vagy megbízottja ítélkezhet felettük. A középkorban is virágzó szőlő-borkultúrája volt Zalának. Ezt bizonyítja, hogy a IV. László által 1288-ban kiadott esztergomi vámtarifában zalai borok is szerepelnek. A zalai borok jó minőségét bizonyítja ez, mert a megyének nem lévén vízi útja, elég nehéz és körülményes volt innen a borszállítás, s mégis érdemes volt megtenni ezt a nagy utat Veszprémen és Fehérváron át. 25

26 A vidék bortermelése az Anjou királyok idején is megőrizte jó hírét, hisz egy korabeli oklevél szerint kedvelt borok voltak a zalai, balatonvidéki, Somogy, Vas, Győr, Esztergom, Székesfehérvár, Baranya, Nógrád, Borsod, Szabolcs megyék területén termesztettek, de leghíresebb a soproni volt. Ez a hosszú felsorolás is mutatja a korabeli szőlőkultúra elterjedésének nagyságát. Ebben az időben a zalai bor után hordónként egy garast kellett fizetni. Mátyás idején az akkori Magyarország Európába irányuló borkereskedelmében a legnépszerűbb szerémségi borok mellett, a zalaiak is jó hírnevet vívtak ki maguknak. A Mátyás halálát követő politikai zűrzavar - mint annyiszor történelmünk során - ismét visszaveti az ország gazdasági fejlődését, így ezek a kedvezőtlen változások a szőlészetre is kihatnak. Ezt a folyamatot tetézi be a török hódítás. Az ország három részre szakadása teljesen átrajzolja hazánk politikai, kereskedelmi és mezőgazdasági térképét is. A törökök által meg nem szállt területeken továbbra is folyt szőlőművelés, de ennek jellegét meghatározta az, hogy főleg a háborúskodásban felmerült igényeket kellett kielégíteni. Az általános hanyatlás mellett azonban néhány pozitívumot is meg lehet említeni, hisz a hódoltsági területeken a török telepítések nyomán terjed el a csemegeszőlő, ami később a Zala-völgyének szőlőtermesztésében is jelentős szerepet játszik majd. A törökök kiűzése után, a megszilárdult Habsburg uralom alatt újabb fellendülés veszi kezdetét. A XVIII. században Zalában már a vörös bort adó szőlőket (fekete Rag, Oportó) termesztették a legnagyobb sikerrel. Ebben az időben a vörösbort adó szőlők mintegy 60 %- ot tettek ki. A fehérbort adó fajták közül a termesztésben a legelterjedtebbek: a tót szőlő- Lepovina, a Szlankamenka, a Cseke és a keresztes Rag fajták voltak. A borvidéket ma is uraló Olasz rizlinget a XVIII. század második felétől kezdték el telepíteni. A XIX. század első felében a mai zalai területeken, a borszőlő mellett már csemegeszőlőt is jelentős felületen termesztenek. Főbb fajták: a Chasselas fehér és piros változata, a Duhamel, a Wibert gyöngyszőlők, a Sárga mézes és a különböző muskotályok (közönséges, Hamburgi, Alexandriai, Ottonel). A Filoxéra-vész Zala megyében is kipusztította az addigi szőlőterületek nagy részét. Hatására teljesen átalakult a szőlőtermesztés szerkezete, területi megoszlása. A megye egyes területeiről teljesen eltűntek az európai fajták (Novai, Lenti járás), valamint a kötött talajú borvidéken megindult a gyökeres oltványok telepítése. A Zala-völgyét övező dombokat az 26

27 akkori piaci viszonyokhoz alkalmazkodva zömmel csemegeszőlővel telepítették be. Ebben az időben vált uralkodó fajtává a Chasselas és az Olasz rizling. A bécsi és a grázi piacon értékesítették a csemegeszőlőt, míg a bort a nyugat-magyarországi borkereskedők, illetve az osztrák kocsmárosok vásárolták fel. Az 1893-as bortörvény az akkori Zala vármegye területét két borvidékre osztotta: 1. Badacsonyi Borvidék: magába foglalja Zala vármegye tapolcai járását, továbbá Meszes- Györök községet és Keszthelyt. 2. Balatomelléki Borvidék: kiterjed Zala vármegye többi részére, Veszprém vármegye veszprémi, enyingi, devecseri, továbbá Somogy vármegyének lengyeltóti, marczali és tabi járásaira. A mai megye szőlőtermesztésének akkori rangját jelzi, hogy 1874-ben a londoni borkiállításon egy zalaszabari Rajnai rizling is rangos helyezést ért el. A megye egyes területein, főleg a göcseji hűvösebb, csapadékosabb részeken azonban a Filoxéra-vészt követő rekonstrukció direkttermőkkel történt meg. Az I. világháború utáni kaotikus állapotok tovább sújtják a zalai táj szőlőtermesztését. Az évi törvény, a direkttermők telepítésének tilalmával megpróbál gátat szabni ennek a kedvezőtlen folyamatnak. A törvény azonban nem érte el a kívánt hatást, a direkttermők továbbra is terjednek, főként Zala és Somogy megyében, tovább rontva a táj borainak ekkorra már amúgy is megtépázott hírét. Bár a Zala-völgye kitűnő adottságú területein direkttermő szőlőt soha nem termeltek, mégis a köztudatban sokat azonosították e területeket a megye más elhíresült részeivel (Göcsej). Ez a kedvezőtlen kép is hozzájárult ahhoz, hogy megtört a több mint 2 évezredes borkultúra fejlődése a területen, így 1941-től a Zala-völgye bortermő helyei már nem tartoztak a Balatonmelléki borvidékhez, ekkor Csemegeszőlő termelő körzeti besorolást kaptak. A borvidék újraszervezése egybeesik a hegyközségi rendszer újraszervezésével. Az évi hegyközségi törvény a korábban jó bortermőhelyi besorolású községek, nevezetesen: - Nagyrada, - Pakod-Zalabér, - Pogányvár, - Szentgyörgyvár, 27

28 - Zalakaros, - Zalaszentgrót területét bortermőhelyként sorolja be. Ezeken a településeken a hegyközségi szervezetek évben alakultak meg. A hegyközségek a törvény értelmében a legközelebb megalakuló hegyközségi tanácshoz, a Balatonmellékihez csatlakoztak. A hat zalai hegyközségi szervezet december 5-én határozott a Zala-völgye borvidéki besorolásának visszaállítása ügyében, mellyel a hegyközségi tanács egyetértett január 28-án hat zalai hegyközségi szervezet kérelmet nyújtott be a Földművelésügyi miniszterhez, hogy számukra a borvidéki besorolást visszaállítani szíveskedjen. Ennek a kérelemnek helyt adva az évi CXXII. törvénnyel jött létre a Zalai borvidék, ezen belül a Zalai Borvidék Hegyközségi tanácsa, Zalaszentgrót székhellyel. A kérelemhez csatlakozott még két addig nem klasszifikált önkormányzati terület, melyek beékelődtek a bortermőhelyi területekbe. A kérelemmel párhuzamosan a Homokkomáromi, Letenyei, Muraszemenyei önkormányzatok területéhez tartozó hegyközségek is bortermőhelyi besorolást kértek. A évi CXXII. törvény értelmében a kérelmeknek helyt adva megalakulhatott az önálló Zalai borvidék oly módon, hogy a Muravidéki bortermőhelyi besorolást kérő települések is a megalakuló borvidékbe való átsorolásukat kérték. A borvidék Hegyközségi Tanácsa június 19-én alakult meg. A borvidék alakuláskori területe: 2186 ha, s ekkor még három körzetre oszlik: 1. Csáfordi körzet (a Zala folyó kanyarulatában, Csáford, Zalakoppány környéke) 2. Szentgyörgyvári körzet (Keszthelytől délnyugatra, a Zalai-dombság keleti részén) 3. Muravidéki körzet (Nagykanizsától délnyugatra, a Zalai-dombság déli részén) május 22. óta a történelmi hagyományok alapján, miután a Balatonmelléki borvidék visszakapta a Balatonfelvidéki nevet, Zala joggal kérte és kapta vissza a Balatonmelléke borvidék nevét. A névváltozásra elsősorban azért volt szükség, mert az itt termett borokat Zalai néven nem szívesen fogadták. Ebben az évben a bortörvény módosításával lett borvidéki település Bérbaltavár, amely 1998-ban csatlakozott a Balatonmelléke borvidékhez. A bortörvény módosításával a korábbi három körzetet két körzetté vonták össze: 1. Balatonmelléki körzet (a korábbi Csáfordi és Szentgyörgyvári körzet) 2. Muravidéki körzet 28

29 Napjainkban ismét Zalai a borvidék neve és 2 körzetre tagolódik: A Zalai-menti körzet, melyhez 19 település tartozik (Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Galambok, Garabonc, Miháld, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót), és a Muravidéki körzet, melyhez szintén 19 település tartozik (Bak, Becsehely, Csörnyeföld, Dobri, Eszteregnye, Homokkomárom, Kerkateskánd, Lenti, Letenye, Magyarszerdahely, Miháld, Murarátka, Muraszemenye, Nagykanizsa, Rigyác, Söjtör, Szécsisziget, Tormafölde, Valkonya, Zajk). A Zalai borvidék hegyközségeihez tartozó települések listája a hegyközségek évi átszervezése után(aktuális állapot) Zalaszentgróti Hegyközség: Zalaszentgrót (Zalaudvarnok, Zalakoppány, Tüskeszentpéter,Tekenye), Csáford, Pakod, Zalabér, Szentgyörgyvár, Sármellék, Zalaszántó, Vindornyalak, Vindornyaszőllős, Bérbaltavár Zalakaros Térsége Egyesült Hegyközség: Miháld, Galambok, Zalakaros, Garabonc, Nagyrada, Zalaszabar, Orosztony, Egeraracsa, Dióskál Nagykanizsai Hegyközség: Nagykanizsa, Homokkomárom, Magyarszerdahely, Bak, Söjtör Kerka- Muramenti Hegyközség: Murarátka, Letenye, Zajk, Csörnyeföld, Tormafölde, Szécsisziget, Muraszemenye, Lenti, Kerkateskánd, Dobri, Becsehely, Rigyác, Eszteregnye, Valkonya 29

30 Zalai Borút Egyesület Története A Zalai Borút Egyesület már hét éve várja a zalai gasztronómiai specialitások és a kitűnő zalai borok, a Zalai borvidék ízei, speciális zamatai iránt érdeklődő vendégeket. A Zalai borvidék szétszórtan, apró településekből áll Zala megyében. Átmenetet vagy inkább hidat alkot az Alpokalja vörösbortermő régiója, a Balaton környékének történelmi borvidékei és délre a Muravidék felé a szlovén, horvát borrégiók felé. A Zalai Borút Egyesület tagjai: borosgazdák, szőlősgazdák, érdekvédelmi- és civilszervezetek, önkormányzatok. A Zalai Borvidék Balatonhoz közelebb eső termőterülete a Zala-menti körzet: a Zala völgye, a Kis-Balaton környéke és Zalaszentgrót, Zalakaros városok. A Muravidéki körzet pedig, a szlovén és horvát határ mentén Lentitől, Letenyén keresztül Nagykanizsáig húzódik. A Zalai borúton található szolgáltatások, vendéglátóhelyek, éttermek, kellemes hegyi hajlékok, falusi szálláshelyek, termálfürdők környékén (Zalakaros, Lenti, Letenye, Kehidakustány, Zalaszentgrót) pedig hotelek, panziók, lankás szőlőhegyeinken szép pincékben, présházakban a borkóstolók, pinceszerek nyújtanak kikapcsolódást, kellemes élményeket. A szőlőhegyeken, a borházakban, több száz éves pincékben a szőlő- és borkultúra emlékeivel, élő hagyományaival, a páratlan zalai táj történelmi, kulturális örökségével is megismerkedhetnek a vendégek. Programjaik Zala megye csodálatos tájain kitűnő szórakozást nyújtanak időseknek, fiataloknak egyaránt! A borutak és a borturizmus fejlesztésének kezdete Zalaszentgrót környékén re nyúlik vissza. Ekkor a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás a vidéki turizmus fejlesztésére irányuló projektet hajtott végre Phare programban. Ennek a munkának a keretében természetesen a bor, mint az egyik helyi jellegzetes termék már megjelent, ez az időszak egybe esett a hegyközségek megalakulásával. A Villány-Siklós Borút Egyesület 1998 augusztusában pályázatot nyújtott be a Dél-Dunántúli Kísérleti Phare Programra Borutak kialakítása és fejlesztése a Dél-Dunántúl történelmi borvidékein" címmel, ebben a projektben a Zalaszentgrót környéki területek is részt vettek partnerként. A projekt ideje alatt elindított folyamatok továbbvitelére szervezetet kellett létrehozni, így alapítottuk meg 1999-ben a Zalai Borút Egyesületet. A Zalai Borút Egyesületnek jelenleg 95 tagja van. A tagság Zala megye borvidéki településein él és működtet borutas szolgáltatásokat. A Zalai Borút Egyesület tagjainak borutas szolgáltatásai Zalaszentgrót, Zalakaros, Letenye és Lenti környékén találhatók. 30

31 Tagság Természetes személyek Balogh Elemér Bak, Rákóczi F. u. Bebesi Krisztina Zalaszentgrót, Aranyodi u. 39. Béres Zsolt Zalaszentgrót, Kanizsa u. 35. Borovics József Csörnyeföld, Fő u. 32. Budai Lajos Zalaszentgrót, Zalka M. u. 25. Dr. Bussay László Muraszemenye, Béke u. 8. Deutsch Bálint Zalakaros, Szent Orbán u.12. Farkas Károly Zalaszentgrót, Ady u. 12. Dévényiné Balogh Gyöngyi Keszthely, Dózsa u. 14. Dóka Éva (Tarsoly Róbert) Zalaszentgrót, Tekenye tér 2. Dóka László Zalaszentgrót, Farkasné Pete Ildikó Zalaszentgrót, Ady u. 12. Fülöp András Lenti, Alkotmány u. 10. Gál Attiláné Garabonc, Fő u. 46. Gécsekné Hegyi Zita Zalaszentgrót, Hévízi u. 99. Géri Kálmán Zalaszentgrót, Csáfordi u. 3. Grebenár Margit Zalaszentgrót, Balatoni út 44. Guitprechtné Molnár Erzsébet Türje, Táncsics u. 7. Halász Lívia Zalabér, Hunyadi u. 22/a Hermán Gyöngyi Söjtör, Petőfi S. u. 3/d Horváth Miklósné Pakod, Vasút u. 9. Horváth Zsolt Szalapa, Fő u Kajdel Tiborné Zalaszántó, Fő u Kiglics László Zalaszentgrót, Balatoni u. 44. Kovács Dezső Zalaszabar, Deák Ferenc u. 29. Kovács Lajos Lenti, Vörörmarty u. 35. Kovács Ottó Kovács Tibor Nagyrada, Petöfi u. 3. Söjtör, Deák u Kránicz László Garabonc, Fő u. 65. Kránicz Tamás Bak, Rákóczi Ferenc u. 13. Lábodi Dezső, Zalaszentgrót, Tekenye Kossuth tér 9. Dr. Lázár Sándor Szeged, Szent István tér Léhárt Tamás, Zalaszentgrót, Hegy u. 14. Martincsevics István Pakod, Kossuth u. 8. Molnár László Zalaegerszeg, Vizslapark u. 21. Molnár Szilvia Cserszegtomaj, Rezi út 5. Mikolás Gergő Pakod, Fő u. Mikolás Zoltán Pakod, Fő u. 56/b Mörkné Rem Gitta Pakod, Endes Major Nemes Attila Keszthely, Klempa köz 4. Németh Károly Zalabér, Ibolya u. 2. Dr. Pálfi Dénes Nemessándorháza, Ady u. 36. Pethő István Zalaegerszeg, Tölgyfa u. 4. Pozovecz József Söjtör, Szabadság u. 13. Pupos Kálmán Szigliget, Eötvös u. 9. Rába Szilárd Zalaegerszeg, Szabadság u. 9/a Rádler Rita Keszthely, Martinovics u. 18. Ritók Lajos Gyula, János zúg 0657/7 hrsz. Rozmán Krisztina Zalaszentgrót, Eötvös K. u. 12. Sabján István Söjtör, Deák u Sebestyén Ferenc Zalaszentgrót, Szentpéteri u. 51. Simon Ferenc Söjtör, Felszabadulás u. 24. Simon Gyula Bak, Petőfi S. u. Simon Zoltán Csörnyeföld, Dózsa u. 23. Süsletz Árpád Zalakaros, Liget u. 20/d Szakács Zsolt Zalaszentgrót, Alkotmány u

Név Lakcím Ország Borfajta Évjárat Pontszám Érem Ács József Pakod, Rákóczi u. 39. Magyarország Cserszegi fűszeres ,43 Bronz Badacsonyi Tamás

Név Lakcím Ország Borfajta Évjárat Pontszám Érem Ács József Pakod, Rákóczi u. 39. Magyarország Cserszegi fűszeres ,43 Bronz Badacsonyi Tamás Név Lakcím Ország Borfajta Évjárat Pontszám Érem Ács József Pakod, Rákóczi u. 39. Magyarország Cserszegi fűszeres 2013 16,43 Bronz Badacsonyi Tamás Zalacsány, Örvényeshegy 42. Magyarország Olaszrizling

Részletesebben

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem, Eger 2005. január 2629. A Felvidéki borrégió, mint lehetőség Gál Lajos mb. igazgató FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Eger VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem,

Részletesebben

Dráva-medence fejlődésének lehetőségei

Dráva-medence fejlődésének lehetőségei EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR-HORVÁT TERÜLETFEJLESZTÉSBEN című konferencia 2018. február 5-6., Eszék Dráva-medence fejlődésének lehetőségei Előadó: Szászfalvi László országgyűlési képviselő És a

Részletesebben

A Badacsonyi borvidék adottságai, jelene és jövője. Vulkánok völgye Óriások völgye Tapolcai medence

A Badacsonyi borvidék adottságai, jelene és jövője. Vulkánok völgye Óriások völgye Tapolcai medence A Badacsonyi borvidék adottságai, jelene és jövője Vulkánok völgye Óriások völgye Tapolcai medence A szőlőtermesztés a tanúhegyek lankáin folyik Szent György-hegy Csobánc (Keszi-hegy) Jellegzetes kalap

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A turizmus, borturizmus az alapköve a borvidék stratégiájának is, melynek szellemében készült el a borvidéki honlap:

A turizmus, borturizmus az alapköve a borvidék stratégiájának is, melynek szellemében készült el a borvidéki honlap: A Balaton-felvidék a Balaton-környéki borvidékek közül eddig eléggé ismeretlen volt a borkedvelő közönség körében. Néhány bor, néhány pincészet ugyan fel-felbukkan a fővárosi borszaküzletekben, éttermekben

Részletesebben

Dóka Éva Zalaszentgrót 2017 H6 Pinot Blanc

Dóka Éva Zalaszentgrót 2017 H6 Pinot Blanc Név ermőhely évjárat megnevezés Átlag Minősítés xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxx xxxxxxx XXXXXXXXXXXX Nemesvita 2012 Olaszrizling jégbor Gerencsér Géza Becsehely 2018 Zenit Dóka Éva Orosztony 2017 H8

Részletesebben

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR A bor helyzete ma a világban

Részletesebben

Átlag pontszám. Érem kategória. besorolás. Név Lakhely évjárat borfajta. Vegyes fehér (Korai fehér Cuvée) 1 Szabó Károly 2015

Átlag pontszám. Érem kategória. besorolás. Név Lakhely évjárat borfajta. Vegyes fehér (Korai fehér Cuvée) 1 Szabó Károly 2015 besorolás Átlag pontszám Érem kategória BORVERSENY EREDMÉNYEK 2016 ZALAI BORÚT EGYESÜLET ZALASZENTGRÓTI HEGYKÖZSÉG Név Lakhely évjárat borfajta 1 Szabó Károly 2015 Vegyes fehér (Korai fehér ) 15,00 Oklevél

Részletesebben

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

A Duna Borrégió hungarikumai

A Duna Borrégió hungarikumai A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok szerepe a területi fejlődésben és fejlesztésben című konferencia A Duna Borrégió hungarikumai Készítette: Féja Fruzsina GTK-GVAM II.évfolyam 2014 Főbb pontok: Hungarikum

Részletesebben

2015. szeptember hónapra tervezett sebességmérések Zala megye Mérés napja Mérés ideje Mérés helye

2015. szeptember hónapra tervezett sebességmérések Zala megye Mérés napja Mérés ideje Mérés helye szeptember hónapra tervezett sebességmérések Zala megye Mérés napja Mérés ideje Mérés helye 08.30-10.00 Pölöske, Petőfi út 177. 10.15-11.45 Pacsa, Rajki út 13. 13.15-14.45 Misefa, Ország út 11. 15.00-16.30

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

1117 BUDAPEST, FACEBOOK: HEGYKOZSEG BUDAFOKI ÚT 111. TEL 06-1/

1117 BUDAPEST,   FACEBOOK: HEGYKOZSEG BUDAFOKI ÚT 111. TEL 06-1/ ELŐSZÓ A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) mint a szőlő-bor ágazat szakmaközi szervezete elkészítette a 2018. évi szüretre vonatkozó borszőlő átlagár előrejelzését. Az elmúlt évitől eltérően ez az előrejelzés

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Érdekek Egyszerűen összegezve: Nemzeti érdek, hogy minél több külföldi turista jöjjön

Részletesebben

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék Borvidéki terv Balatonfelvidéki Borvidék A 2007/2008 borpiaci évtől érvényes borvidéki követelményrendszer a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatásához A Borvidéki terv a Hegyközségekről

Részletesebben

2015. május 1. 2015. május 2.

2015. május 1. 2015. május 2. hónapra tervezett sebességmérések Zala megye Mérés napja Mérés ideje Mérés helye 08.30-10.00 Söjtör, Deák út 80. 10.15-11.45 75-ös főút 29+600 kmsz 13.15-14.45 76-os főút 47+225 kmsz. 15.00-16.30 Zalaegerszeg,

Részletesebben

(GK) (GK) (GK) (GK) (GK)

(GK) (GK) (GK) (GK) (GK) 2017. január hónapra tervezett sebességmérések Zala megye Mérés napja Mérés ideje Mérés helye 08.30-10.00 Pacsa, Csányi út 41. (GK) 10.30-11.45 75-ös főút 16+680 kmsz (GK) 13.15-14.45 75-ös főút 29+600

Részletesebben

A fajta szerepe a borvidéki stratégia és arculat kialakításában

A fajta szerepe a borvidéki stratégia és arculat kialakításában Szabó Attila Keresztes József A fajta szerepe a borvidéki stratégia és arculat kialakításában III. Generosa Szakmai Nap Kecskemét, 2016. május 10. A fajta helye a szőlő- és bortermelésben fajtafogalom

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

2016. december hónapra tervezett sebességmérések Zala megye Mérés napja Mérés ideje Mérés helye

2016. december hónapra tervezett sebességmérések Zala megye Mérés napja Mérés ideje Mérés helye hónapra tervezett sebességmérések Zala megye Mérés napja Mérés ideje Mérés helye 1. 08.30-10.00 Zalaegerszeg, Zrínyi u. 97. 10.30-11.40 Sárhida, Kossuth u. 2. 13.15-14.45 Zalaegerszeg, Balatoni út 4. 15.05-16.45

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Partium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei

Partium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei Partium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei Király Csaba Kárpát Régió Üzleti Hálózat Irodavezető, Nagyvárad Budapest, 2014 március 20 Fekvés: A Nyugati Szigethegység, a magyar

Részletesebben

Minőségbiztosítási rendszer egységesítése és fejlesztése

Minőségbiztosítási rendszer egységesítése és fejlesztése Minőségbiztosítási rendszer egységesítése és fejlesztése Tanulmány 2006. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER EGYSÉGESÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSE (tanulmány) ZALAI BORÚT EGYESÜLET ZALASZENTGRÓT Készítette Életmeder Alapítvány

Részletesebben

Borvidéki terv. Szekszárd Borvidék

Borvidéki terv. Szekszárd Borvidék Borvidéki terv Szekszárd Borvidék A 2007/2008 borpiaci évtől érvényes borvidéki követelményrendszer a szőlő szerkezetátalakítási és átállítási támogatásához A Borvidéki terv a Hegyközségekről szóló 1994.

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT

Részletesebben

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus

Részletesebben

Vidéki örökségeink a Kárpátmedencében. Budapest, március Készítette:Ötvös Ida Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke

Vidéki örökségeink a Kárpátmedencében. Budapest, március Készítette:Ötvös Ida Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke Vidéki örökségeink a Kárpátmedencében Budapest, 2014. március 20-21. Készítette:Ötvös Ida Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke Felső-Tiszavidéken Máramarosi medencében Az ukrán-román határ mentén

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

2015. április. 14.45-16.15 71-es főút - Rezi út ker.

2015. április. 14.45-16.15 71-es főút - Rezi út ker. hónapra tervezett sebességmérések Zala megye Mérés napja Mérés ideje Mérés helye 08.30-10.00 Pölöske, Petőfi út 177. 10.15-11.45 Pacsa, Rajki út 13. 13.15-14.45 Zalaszentmihály, Jókai út 3. 15.00-16.30

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007.

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. Kiss Kornélia kutatási csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 13. A kampányévet megalapozó kutatások A magyar lakosság utazási szokásai, 2000-től évente A KVVM

Részletesebben

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

2016. január 1. 2016. január 2.

2016. január 1. 2016. január 2. hónapra tervezett sebességmérések Zala megye Mérés napja Mérés ideje Mérés helye 08.30-10.00 Egervár, Széchenyi út 75. 10.15-11.45 74-es főút 41+850 kmsz. 13.15-14.45 76-os főút 41+770 kmsz. 15.15-16.30

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

A terület- és településmarketing (place marketing)

A terület- és településmarketing (place marketing) A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Borturisztikai szolgáltat

Borturisztikai szolgáltat Borturisztikai szolgáltat ltatások minısítési si rendszere Mi a borút? Összetett turisztikai termék: Sajátos, egyedi kínálattal rendelkezik Szervezett egységben (hálózatban) mőködik Piacra jutását közösségi

Részletesebben

Duna Borrégió eredetvédelmi rendszere. Keresztes József titkár, Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa Lakitelek, 2012. február 23.

Duna Borrégió eredetvédelmi rendszere. Keresztes József titkár, Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa Lakitelek, 2012. február 23. Duna Borrégió eredetvédelmi rendszere Keresztes József titkár, Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa Lakitelek, 2012. február 23. Izsáki OEM Monori OEM Kunsági OEM Csongrádi OEM Duna OEM/OFJ Duna-Tisza

Részletesebben

A terület- és településmarketing (place marketing)

A terület- és településmarketing (place marketing) A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység

Részletesebben

Szent György-hegy Hegyközségi Borverseny, 2014.04.23.

Szent György-hegy Hegyközségi Borverseny, 2014.04.23. Szent György-hegy Hegyközségi Borverseny, 2014.04.23. Sorszám Termelő Évjárat Bor neve Termőhely Pontszám Minősítés 1. Horváth Pince 2013 Olasz rizling késői szüret Hegymagas 19,56 Nagy arany 2. Horváth

Részletesebben

TRAFFIPAXINFO 2011. november (Zala megye) 2011. november 1.

TRAFFIPAXINFO 2011. november (Zala megye) 2011. november 1. TRAFFIPAXINFO 2011. november (Zala megye) 2011. november 1. 09.00-12.00 Nagylengyel belterülete 13.15-16.35 Bak belterülete 16.45-19.00 Zalatárnok belterülete 8.30-10.00 Keszthely, Georgikon út 10.10-11.30

Részletesebben

607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet. Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja

607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet. Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja Beérkezés dátuma (NN/HH/ÉÉÉÉ) [a Bizottság tölti ki!] Lapok száma (beleértve ezt a lapot) 18 A kérelem nyelve Magyar Az akta száma: [a Bizottság tölti ki!] 607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet

Részletesebben

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. 2014. január 23.-i érzékszervi bírálat Bírálatról készült jegyzőkönyv 1./ Borok mintaszáma: BBBB 81/2014. Termékleírás szerinti

Részletesebben

BALATONI BORRÉGIÓ NYERTES BORAI

BALATONI BORRÉGIÓ NYERTES BORAI BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG Oláhné Horváth Borbála Fodor Gyula Várszegi Viktor Andrónyi László Dobosi Bálint Németh Géza Koczor Kálmán Simon Zoltán Letenyei Balázs Viniczai Sándor Gádor Dénes Varga György Horváth

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. 2013. április 18.-i érzékszervi bírálat Bírálatról készült jegyzőkönyv 1./ Borok mintaszáma: BBBB 379/2013. Termékleírás szerinti

Részletesebben

2014. november hónapra tervezett sebességmérések Zala megye területére Mérés napja Mérés ideje Mérés helye

2014. november hónapra tervezett sebességmérések Zala megye területére Mérés napja Mérés ideje Mérés helye november hónapra tervezett sebességmérések Zala megye területére Mérés napja Mérés ideje Mérés helye 06.35-08.35 71-es főút, 106 km 900 m 08.50-10.50 Alsópáhok, Dózsa György út 11.00-12.30 Felsőpáhok,

Részletesebben

Civil együttműködések erősítése a Zalaszentgróti térségben civil fórum. Zalai Borút Egyesület eredményei

Civil együttműködések erősítése a Zalaszentgróti térségben civil fórum. Zalai Borút Egyesület eredményei Civil együttműködések erősítése a Zalaszentgróti térségben civil fórum Zalai Borút Egyesület eredményei 1 Mások Frankhon boráért hadd rajongjanak csak, Magasztalják spanyol vagy olasz bor ízét, Vagy azt

Részletesebben

Mándli Tibor 9764 Csempeszkopács, Hunyadi u Cserszegi fűszeres 18,77 18,77 arany

Mándli Tibor 9764 Csempeszkopács, Hunyadi u Cserszegi fűszeres 18,77 18,77 arany szám Név Lakhely évjárat borfajta Bizottsági átlagpont Átlag Minősítés xxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxx xxxxxxx 357,84 Manuálisan beírni xxxxxx 1 Kuprivecz József Letenye, Akácfa u.

Részletesebben

HELYZETKÉP A KUNSÁGI BORVIDÉK SZŐLŐTERMESZTÉSÉRŐL

HELYZETKÉP A KUNSÁGI BORVIDÉK SZŐLŐTERMESZTÉSÉRŐL HELYZETKÉP A KUNSÁGI BORVIDÉK SZŐLŐTERMESZTÉSÉRŐL A Kunsági borvidék szőlőterületének alakulása (ha) a - közötti időszakban Változások a hegyközségi adatok tükrében ( ) Gácsi Anikó Zanathy Gábor Lőrincz

Részletesebben

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. Bírálatról készült jegyzőkönyv OEM-es borok 2016. április 1.-i érzékszervi bírálat 1./ Borok mintaszáma: BBBB 427/2016. Termékleírás

Részletesebben

LENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

2014. december hónapra tervezett sebességmérések Zala megye területére Mérés napja Mérés ideje Mérés helye

2014. december hónapra tervezett sebességmérések Zala megye területére Mérés napja Mérés ideje Mérés helye december hónapra tervezett sebességmérések Zala megye területére Mérés napja Mérés ideje Mérés helye 07.45-08.45 7-es sz. főút 212/800 kmsz. 09.00-10.00 74 sz. főút, 7/600 kmsz. 10.10-10.50 7-es sz. főút

Részletesebben

Lakatos Anita 1 Mörk András 2

Lakatos Anita 1 Mörk András 2 Lakatos Anita 1 Mörk András 2 A Balatoni Borrégió termékleírásait összehasonlító vizsgálat a helyi borbírálaton minősített borászati termékek megoszlásának vizsgálata alapján 3 borpiaci év viszonylatában

Részletesebben

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. 2015. április 30.-i érzékszervi bírálat Bírálati lista 1./ Borok mintaszáma: BBBB 421/2015. Termékleírás szerinti megnevezése: Zalai

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK XV. 12. Zala megyei terület- és településrendezési tervek XX. század második fele Raktári egység száma, neve, terjedelme: 114 doboz =

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig. Üdülési csekk

Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig. Üdülési csekk Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig Üdülési csekk 1982-ben vezették be Franciaországban a dolgozók megvásárolhatták (havi keresetük

Részletesebben

2015. december 1. 2015. december 2.

2015. december 1. 2015. december 2. december hónapra tervezett sebességmérések Zala megye Mérés napja Mérés ideje Mérés helye 08.30-10.00 76-os főút 68+150 kmsz 10.15-11.45 Zalalövő, Kossuth út 18. 13.15-14.45 Bagod, Kisfaludy út 31. 15.00-16.30

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. Bírálatról készült jegyzőkönyv OEM-es borok. november 24.-i érzékszervi bírálat 1./ Borok mintaszáma: BBBB 1135/. Termékleírás szerinti

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet

Részletesebben

2015. január 2. 2015. január 3.

2015. január 2. 2015. január 3. hónapra tervezett sebességmérések Zala megye Mérés napja Mérés ideje Mérés helye 16.25-17.00 M7 jobb pálya 190+100 kmsz. 08.40-09.50 7-es sz. főút 212/800 kmsz. 10.00-11.00 7-es sz. főút 201/500 kmsz.

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba DR SZALÓK CSILLA TDM Konferencia I 2015. december 3-4. I Gyula A falusi turizmus helyzete Falusi szálláshelyek

Részletesebben

Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja

Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja Lapok száma (beleértve ezt a lapot) 18 Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja A kérelem nyelve Magyar A kérelmező A jogi vagy természetes személy neve 1. Bükki Borvidék Hegyközségi

Részletesebben

Pillanatfelvétel és a jövő

Pillanatfelvétel és a jövő Pillanatfelvétel és a jövő Az áprilisi értékelési hullám néhány eredménye és ami abból következik Holczerné Szentirmai Ágnes tanácsadó HONifo Kft. Honnan hová? 94 regisztrált TDM szervezet működik az országban,

Részletesebben

A regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai. Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató

A regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai. Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató A regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató Balaton régió jövıje a TDM A turisztikai kínálatot ma már regionális, de minimum

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási

Részletesebben

2015. február 2. 2015. február 3.

2015. február 2. 2015. február 3. hónapra tervezett sebességmérések Zala megye Mérés napja Mérés ideje Mérés helye 08.00-09.30 Keszthely, Csapás út 09.40-11.10 Gyenesdiás Kossuth Lajos utca 11.20-12.00 Vonyarcvashegy Fő utca 12.50-14.30

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben