Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon:

Átírás

1 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG A befektetési lehetőségek labirintusában fókuszban a CIB Bank Belső konzulens: Balázsné Lendvai Marietta Külső konzulens: Lakatos Csilla Kósz Veronika Pénzügyszámvitel szak Pénzügy szakirány 2012

3

4 NYILATKOZAT Alulírott Kósz Veronika büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Zalaegerszeg, december 16. Kósz Veronika hallgató aláírása

5 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés Néhány szó a befektetési kultúráról A pénzügyi tájékozottság napjainkban A befektetések szerkezete A befektetési attitűdök A befektetési szolgáltatások igénybevétele A befektetési szolgáltatások Értékpapírszámlák nyitása A MIFID szerepe A befektetők védelme Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) A Befektető Védelmi Alap (BEVA) A befektetési lehetőségek fókuszban a CIB Bank gyakorlata Ki a befektető és miért éri meg befektetni? Klasszikus termékek Lekötött betét Állampapírok, kötvények Részvények Rendszeres megtakarításra ösztönző termékek Lakás előtakarékosság (lakáskassza) Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) Rendszeres megtakarításra ösztönző konstrukció Innovatív termékek Tartós Befektetési Számla/Szerződés (TBSZ) Strukturált (vagy más néven: függő kamatozású) betétek Befektetési alapok Befektetéssel kombinált biztosítások (unit-linked) Górcső alatt a befektetési szokások elemzése saját kutatás alapján A kutatás eredményeinek részletes bemutatása A pénzügyi tájékozottságról A megtakarítási célok és a befektetések szerkezete A megtakarítási célok A befektetések szerkezete A befektetési attitűdök Hipotézisvizsgálat Kutatási összefoglaló Összefoglalás Irodalomjegyzék Mellékletek

6 1. Bevezetés Szakdolgozatom központi témájaként a befektetéseket választottam, mivel tapasztalatom szerint ma Magyarországon csak igen kevés ember van tisztában azzal, hogy mit is lehet kezdeni a megtakarított pénzzel, milyen lehetőségek vannak a pénz folyószámlán való tartásán kívül. Vagy - ahogy egy ismerősöm nagymamája fogalmazott- a bankokban nem lehet megbízni, az ember tartsa a megtakarított pénzét otthon, biztos helyre eldugva. Miért is ez a bizalmatlanság a bankokkal szemben? A Magyar Nemzeti Bank és a Pénziránytű Alapítvány felkérésére végzett átfogó kutatás során megkérdezettek 40%-a alig, vagy egyáltalán nem tartja magát tájékozottnak a pénzügyek terén. A megfelelő alapok hiányában pedig a fokozódó verseny következtében megjelenő új ismereteket az új és egyre összetettebbé váló pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat - csak kevesen értik meg és látják át. A szakdolgozatomban a lakossági befektetésekre fókuszáltam, hiszen a jellegzetes megtakarítók a háztartások. Fontos, hogy a lakosság tisztában legyen a befektetési lehetőségekkel, mivel a háztartási megtakarítások java adja azt a forrást, amit a vállalatok fel tudnak használni forrásként a beruházásaik megvalósítására. Ha nem elégséges ez a forrás, akkor a beruházások mérséklődnek, és ez államháztartási deficittel párosulva külföldi eladósodottsághoz vezet. Másrészről, ha csak az egyéni érdekeket nézzük, a befektetési lehetőségek ismerete akkor is elengedhetetlen, hiszen ki ne szeretné, ha megtakarított pénze amellett, hogy megőrzi értékét, még gyarapodik is? Dolgozatom első felében napjaink befektetési kultúrájáról szólok pár szót, majd néhány, a befektetésekhez nélkülözhetetlen ismeret kerül előtérbe, úgy, mint az értékpapírszámla, illetve a Befektető Védelmi Alap. Ezután kerülnek kifejtésre a különböző befektetési lehetőségek. Természetesen a lista korántsem teljes. Igyekeztem a mindenki számára elérhető, legjellemzőbb befektetési formákat összegyűjteni. A célom az volt, hogy ha valaki a befektetések iránt érdeklődik, ugyanakkor a témában teljesen járatlan, könnyen érthető, mégis szakszerűsegítséget kapjon ismeretei bővítéséhez. Másrészről pedig, ha a témában jártas személy veszi kezébe a dolgozatom, ő is találjon benne érdekességet. Éppen ezért az utolsó fejezetben visszakapcsolok kicsit az első fejezethez, és saját kutatás alapján a befektetési szokásokat veszem górcső alá. 2

7 2. Néhány szó a befektetési kultúráról Mielőtt a befektetésekről szó esne, fontos pár szót ejteni arról, hogy napjainkban milyen a lakosság pénzügyi tájékozottsága mind magyar, mind nemzetközi viszonylatban. Mivel a befektetések, a befektetési lehetőségek szoros kapcsolatban állnak az aktuális gazdaságipénzügyi helyzettel, fontos, hogy az emberek tisztában legyenek az alapvető fogalmakkal, hogy megértsék ezeket az információkat. Szó esik továbbá a befektetési szerkezetről is, hogy az emberek mekkora százaléka rendelkezik megtakarítással, mibe fektetik, valamint milyen eltérések vannak a befektetések összetételét illetően Magyarország és a nemzetközi helyzet között. Végül szó esik a befektetési attitűdökről, mint például a megtakarítási célok vagy a kockázatvállalási hajlandóság A pénzügyi tájékozottság napjainkban Mind a többi piacon, a pénzügyi szférában is a tudatos vásárlói magatartás lenne az ideális: az információk begyűjtése, az ajánlatok összehasonlítása, racionális mérlegelés és döntés. A tájékozott, tudatosan választó ügyfél egyúttal a bankokat is élesebb versenyre készteti, ezen keresztül pedig hozzájárul a hatékonyság javulásához és végső soron a gazdasági növekedéshez. De vajon mennyire tájékozottak az emberek, és mennyire választanak tudatosan? A Magyar Nemzeti Bank és a Pénziránytű Alapítvány felkérésére végzett kutatás során megkérdezettek 40%-a alig, vagy egyáltalán nem tartja magát tájékozottnak a pénzügyek terén. Ami a tudatos választást illeti: a pénzügyi termékek közötti választáskor a válaszadók fele veti össze az egyes pénzügyi terméket kínáló szolgáltatók ajánlatait, 36 százalékuk pedig semmilyen előzetes összevetést sem végez a termékeket, szolgáltatókat illetően. De Angliában is hasonló a helyzet, mint Magyarországon. A Marketing Centrum 2008-as felmérésében a megkérdezettek fele a gazdasági-pénzügyi helyzetről egyáltalán nem szokott informálódni. A felmérésből kiderült továbbá, hogy a legfőbb információforrásnak a televízió számít, második helyre a napilapok kerültek, ezt követik a rádióműsorok és a hetilapok, és meglepő módon az internet került az utolsó helyre. 3

8 1. sz. ábra: Szokott-e Ön tájékozódni a gazdaságról, a gazdasági, pénzügyi hírekről? az Interneten rádióműsorokból tévé műsorokból rendszeresen alkalmanként nem szokott 0% 20% 40% 60% 80% 100% (Forrás: Saját szerkesztés a Marketing Centrum felmérése alapján) Úgy tűnik, nem alaptalanul gondolják magukat tájékozatlannak az emberek. Az infláció fogalmával a megkérdezettek 70 százaléka ugyan pontosan tisztában van, viszont a nagyságát 2 és 30 százalék között becsülték, holott már évek óta egyszámjegyű a pénzromlás. 2. sz. ábra: Mennyire ismeri Ön a pénzügyi, gazdasági fogalmak jelentését? portfólió befektetési alap tőkegarancia árfolyam pontosan tudja mit jelent hallotta, de nem érti pontosan még csak nem is hallotta infláció 0% 50% 100% (Forrás: Saját szerkesztés a Marketing Centrum felmérése alapján) 4

9 A megkérdezetteknek ugyanakkor nem csak a pénzügyi szavak megértése okoz gondot, de a pénzpiaci konstrukciók sem közismertek. A folyószámla fogalmával a többség tisztában van, viszont a befektetés jellegű megtakarítási formák a többség számára csak hallomásból, felszínesen ismertek. 3. sz. ábra: Mennyire ismeri Ön a következő pénzpiaci termékeket, konstrukciókat? befektetési jegy állampapír kötvény részvény megtakarítási életbiztosítás pontosan tudja mit jelent hallotta, de nem érti pontosan még csak nem is hallotta lekötött betét folyószámla 0% 20% 40% 60% 80% 100% (Forrás: Saját szerkesztés a Marketing Centrum felmérése alapján) 5

10 2.2. A befektetések szerkezete Mielőtt rátérnék napjaink befektetési szerkezetére magyar és nemzetközi viszonylatban, érdemes pár szót ejteni az általános vagyoni helyzetről, és a megtakarítások nagyságáról. A befektetések megléte ugyanis erősen függ a vagyoni helyzettől. Ha a 2010-es adatokat nézzük az élen Írország, Belgium, Németország, Franciaország és Spanyolország áll, 19,3 % és 11,4% közötti értékekkel. Magyarország a 8,9%-kal a középmezőnybe tartozik. Ez viszonylag jónak mondható, ugyanis általános ajánlások szerint a jövedelem 5-15%-át célszerű megtakarítani. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a fent említett értékek csak átlagok. A Befektetési Barométer készítése során, 2009 márciusában és áprilisában, 11 ország (Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Svédország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok) mintegy 11 ezer lakosát - köztük 1001 magyart - kérdezték meg. A felmérés eredményeképp kiderült, hogy míg Nyugat-Európában a lakosság 27, addig a magyarok 74 százaléka nem rendelkezik megtakarítással. De vajon akik rendelkeznek, mibe fektetnek? 4. sz. ábra:hol tartják a magyarok pénzügyi tartalékaikat 2010 negyedik negyedévében? 21% 3% 8% 27% készpénz bankbetét hitelpa pír nyugdíjpénztár biztosítás 8% 6% 7% 14% 6% részvények befektetési jegyek üzletrészek egyéb (Forrás: saját szerkesztés a menjbiztosra.blog.hu cikke alapján) 1 1 : 6

11 Ha mindezt összehasonlítjuk Nyugat-Európa adataival, akkor láthatóvá válnak a különbségek hazánk és az Európai Unió között. Mind Nyugat-Európában, mind hazánkban a legkedveltebb befektetési forma a bankbetét. Ami a részvényeket és a befektetési alapokat illeti, nyugaton a harmadik legnépszerűbb befektetési formáknak számítanak. Ezzel szemben a közép-és kelet európaiaknak csupán 3 százaléka fektet jegyzett részvényekbe. Hogy egy kicsit még nyugatabbra is kitekintsük, az Egyesült Államokban 80 százalékkal a részvények, illetve a befektetési alapok a legnépszerűbb befektetési lehetőségnek számítanak. Magyarországban részvénybe és/vagy részvényalapba mindössze az összes megtakarítók bő 10 százaléka fektet A befektetési attitűdök A befektetéseket azonban nem csupán a rendelkezésre álló pénz nagysága, hanem különböző attitűdök és megtakarítási célok is befolyásolják. Általánosságban elmondható, hogy mind Magyarországon, mind Európában a kockázatkerülés a jellemző. A Befektetési Barométer 2009-es felmérése szerint a nyugateurópaiak 91 százaléka részesíti előnyben az alacsony kockázatú befektetéseket. Ez az arány Közép- és Kelet-Európában 84 százalék, míg az Egyesült Államokban 81 százalék. A leginkább kockázatvállalónak az Egyesült Államok mellett- Svédország bizonyult. Egy esteleges döntési helyzetben a magas hozamokat ígérő magas kockázatú befektetések mellett döntene a svédek 16 százaléka. Ezzel szemben a németek és az olaszok csak 3 százaléka választaná a kockázatosabb lehetőséget. A magyarok 8 százalékkal a középmezőnybe tartoznak. Említést érdemel még, hogy az emberek milyen célra kívánnak megtakarítani, továbbá mit tartanak fontosnak, amikor meghozzák befektetési döntésüket. Az emberek jelentős többsége a megtakarítását vésztartaléknak szánja. Ezt csak a nyugdíjas évekre, valamint gyermekek jövője céljából félretett megtakarítás előzi meg. Utazásra, háztartási eszközökre, valamint autóra csak az emberek viszonylag kis hányada takarékoskodik. A kockázatkerülő magatartással összhangban általánosan elmondható, hogy az emberek többsége a biztos banki kamatot preferálja, valamint fontos számukra a tőke és a hozamgarancia is. Érdekes megfigyelni, hogy a többség kiemelkedő hozamra vágyik, lehetőleg biztonságosan, márpedig, mint az élet minden területén, úgy a pénzügyek terén is igaz, hogy kockázat nélkül nincs 7

12 nyereség, azaz minél nagyobb hozamra szeretne valaki szert tenni, annál nagyobb kockázatot kell vállalnia. 5. sz. ábra: Milyen célra takarékoskodna, ha tehetné? 13% 4% 3% 1% 19% vésztartalékra gyermekek jövőjére utazás családi esemény nyugdíj 26% 3% 7% 24% otthonteremtés autó háztartási eszköz, bútor egyéb (Forrás: saját szerkesztés a anonim kérdőíve alapján, 2011) 6. sz. ábra: Mit tart fontosnak a megtakarításnál? Biztos banki kamat Kamatadó mentesség 15% 14% 14% Bankbetétnél magasabb hozam Tőkegarancia 9% 32% Tőke és hozamgarancia 13% 3% Kiemelkedő hozam lehetőleg biztonságosan Egyéb (Forrás: saját szerkesztés a anonim kérdőíve alapján, 2011) 8

13 3. A befektetési szolgáltatások igénybevétele 3.1. A befektetési szolgáltatások Befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett: a) Megbízás felvétele és továbbítása b) Megbízás végrehajtása az ügyfél javára c) Sajátszámlás kereskedés d) Portfólió kezelés e) Befektetési tanácsadás f) Pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalással g) Pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül h) Valamint a multilaterális kereskedési rendszer működtetése Továbbá léteznek még kiegészítő befektetési szolgáltatások is, mint például a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, a letétkezelés és az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, a befektetési és pénzügyi elemzés Értékpapírszámlák nyitása A befektetési szolgáltatás igénybevételéhez szükséges egy értékpapírszámla, valamint a kapcsolódó pénzforgalom lebonyolításához egy ügyfélszámla. Az ügyfélszámla: Az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgál. A befektetési szolgáltató az ügyfélszámlán tartja nyilván a számlatulajdonost megillető bevételeket és az ügyfélszámláról teljesíti az őt terhelő kifizetéseket A befektetési vállalkozás köteles ügyfélszámla szerződést kötni azokkal, akiknek javára letétkezelési vagy portfolió kezelési szolgáltatást nyújt. Az ügyfélszámlán kizárólag a befektetési tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalom bonyolítható le, ugyanakkor az ügyfél kifejezett kérésére a befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzforgalom az ügyfél bankszámláján is lebonyolítható. A 9

14 befektetési szolgáltató az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla állományt letéti számlán köteles elhelyezni. Az értékpapírszámla: A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás. A befektetési szolgáltató az értékpapírszámlán tartja nyilván a számlatulajdonos birtokában lévő értékpapírok típusát, darabszámát és beszerzési illetve eladási tranzakcióit. Az értékpapírszámla tartalmazza: a számla számát és elnevezését; a számlatulajdonos azonosításához előírt adatokat; az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét; az értékpapír zárolására vonatkozó utalást. Az értékpapírszámlán végrehajtott műveletekről a számlavezető visszaigazolást állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezető az értékpapírszámla forgalmáról és egyenlegéről a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul számlakivonatot köteles kiállítani. Az értékpapír letéti számla: a nyomdai úton előállított értékpapírokról vezetett nyilvántartás. A befektetési szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban még két dolgot szükséges megemlíteni: az egyik az ügyfél azonosítása (tényleges tulajdonosi nyilatkozat), a másik pedig a MIFID teszt. Tényleges tulajdonosi nyilatkozat: A pénzmosási törvény alapján a pénzügyi szolgáltatónak minden ügyfelet azonosítania kell, annak érdekében, hogy a pénzügyi szervezetek mindenkor tisztában legyenek azzal, hogy az általuk végrehajtott műveletek kinek az érdekében és kinek a megbízásából történnek. Tényleges tulajdonos az: akinek az érdekében az ügyfél a megbízást adta akinek a bank által végrehajtott művelet az érdekében, megbízásából történik 10

15 3.3. A MIFID szerepe A MIFID (Markets in Financial Instruments Directive) az Európai Unió irányelve, amelyet az Európai Unió 27 tagállamán kívül Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben vezettek be. Fő célkitűzése egész Európában egységesíteni a befektetők védelmét, továbbá nagy hangsúlyt fektet a versenyhelyzet erősítésére a pénzügyi szolgáltatások piacán, valamint a piacok működésének átláthatóvá tételére. A MIFID teljes egészében november 1-től lépett életbe. Hatálya alá tartozik a pénzügyi eszközök és befektetési szolgáltatások szinte teljes köre. Például: részvények, kötvények, származtatott eszközök, befektetési jegyek. Nem vonatkozik viszont a betétekre, hitelekre, vagy biztosítási termékekre! A MIFID három olyan átfogó elvet határoz meg, melyeket a befektetési vállalkozásoknak az ügyletkötés során alkalmazniuk kell: 1. Tisztességes, tárgyilagos és szakszerű eljárás: az ügyfél érdekeinek legmesszemenő figyelembevételét jelenti. Ez védi az ügyfelet, mivel az ügyletkötés során a befektetési vállalkozás szakértőként erősebb pozícióban van. 2. Megfelelő és átfogó információszolgáltatás elve: ez elősegíti az ügyfelet a körültekintő döntéshozatalban. 3. Az egyéni körülményeket figyelembe vevő szolgáltatás elve: ez biztosítja, hogy a befektetések megfelelnek-e az ügyfél befektetői típusának, igényeinek és kockázatviselő képességeinek. Az alkalmassági és a megfelelőségi teszt Az ügyfelek minősítési kötelezettségéhez kapcsolódóan a MIFID három ügyfél-kategóriát határozott meg, melyekbe a MIFID előírásai alapján minden ügyfelet be kell sorolni: 1. Szakmai ügyfél 2. Lakossági ügyfél 3. Elfogadható partner 11

16 Alkalmassági teszt: segítségével a szolgáltató felméri az ügyfél ismereteit és tapasztalatait az adott befektetési terülten, valamint az ügyfél jövedelmi helyzetét és a befektetés célját is vizsgálja. Megfelelőségi teszt: segítségével a szolgáltató meggyőződik arról, hogy az ügyfél megfelelő ismeretekkel, illetve tapasztalattal rendelkezik-e az adott eszköz kockázatának, jellemzőinek megítéléséhez. Az alkalmassági tesztet befektetési tanács személyre szóló, konkrét befektetésre irányuló ajánlás vagy portfólió kezelés szolgáltatás nyújtása esetén szükséges elvégezni. Feltéve, ha a befektetési vállalkozás nem tudja megszerezni az alkalmassághoz szükséges információkat, vagy csak korlátozott mennyiségű áll rendelkezésére, úgy megtagadhatja a szolgáltatás nyújtását. Befektetési tanácsadás nélküli termékkereskedelem esetén a befektető, mivel nem kap befektetési tanácsot, a döntéseiért nagyobb felelősséget vállal. Ekkor megfelelőségi kérdőív segítségével mérik fel és értékelik az ügyfél pénzügyi eszközökkel és ezek kockázatával kapcsolatos ismereteit és tapasztalatait. Ebben az esetben is előfordulhat, hogy az ügyfél nem ad meg elegendő információt. Ilyenkor a befektetési vállalkozásnak kötelessége figyelmeztetni az ügyfelet arról, hogy nem áll módjában megállapítani, hogy a szolgáltatás (pénzügyi instrumentum) megfelelő-e számára. Az ügylet az ügyfél figyelmeztetése mellett azonban ekkor is végrehajtható. 7. sz. ábra: A MIFID teszt során az ügyféltől bekérendő információk köre Vizsgálandó terület Felmérendő információk köre a. Az ügyfél által ismert szolgáltatások, ügyletek, pénzüg 1. az ügyfél tapasztalatai, ismeretei eszközök b. Az ügyfél pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyleteinek jelleg mérete, gyakoriság c. Az ügyfél végzettsége, foglalkozása 2. Az ügyfél pénzügyi helyzete a. Az ügyfél rendszeres jövedelmének forrása és nagysága b. Az ügyfél vagyona (likvid eszközök, befektetések, ingatlanok) c. Rendszeres pénzügyi kötelezettség-vállalásai 3. Az ügyfél befektetési célja a. Befektetés futamidejével kapcsolatos igény b. Kockázatvállalási preferencia, kockázati profil c. A befektetés célja (Forrás: Gál Erzsébet: Praktikus bankszakmai ismeretek; 249.oldal (Saldo kiadó; Budapest 2011)) 12

17 4. A befektetők védelme 4.1. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) Mivel a bankok hitelkihelyezéseinek fő forrását ügyfeleik betétei adják, ezért a bankrendszer egészének alapvető érdeke, hogy a betétesek pénze biztonságban legyen. A hitelintézeteknél elhelyezett betétek visszafizetését hazánkban az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) látja el tól, az OBA megalakulásának évétől betétet csak OBA tagintézet gyűjthet. Az OBAnak minden hitelintézet kötelezően tagja. A betétbiztosítási rendszer a tagintézeteinél elhelyezett névre szóló betéteket betétesenként és hitelintézetenként védi. A biztosított érték a befagyott betét tőke és kamat összege. Befagyott betét: Az olyan betét, amelyre a hitelintézet nem képes a jogszabályi rendelkezések, vagy a szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő öt munkanapon belül a kifizetést teljesíteni. ( Gál Erzsébet: Praktikus bankszakmai ismeretek; Saldo kiadó, Budapest 2011; 268. oldal) A biztosított betétösszeg és a betétbiztosításból történő kifizetés szabályai az OBA megalakulásától folyamatosan változtak. Jelenleg, január elsejétől a betétbiztosítások felső határát euróban maximalizálták, igazodva az EU irányelvekhez. A betétbiztosító a kártalanítás összegét forintban fizeti ki. Ezért a törvény a kifizetésre meghatározott egy árfolyamot is, ez pedig a kártalanítás kezdő napját megelőző napon érvényes MNB devizaárfolyam. A betétbiztosítás nem csak a forintbetétekre, hanem a devizabetétekre is kiterjed, de a kártalanítás ez esetben is forintban történik, szintén a kártalanítás kezdő napját megelőző napon érvényes MNB devizaárfolyamon. A kártalanítási összeget a betétes banki úton, vagy postai átutalási csekken keresztül kaphatja meg. Ha a betétes a euró összeget meghaladó vagy az OBA által nem biztosított betétköveteléssel rendelkezik, akkor az OBA által ki nem fizetett betétrészre a hitelintézettel szemben indított felszámolási eljárásban hitelezői igénybejelentést tehet, és követelését jogi úton érvényesítheti. 13

18 Abban az esetben, ha egy betétre nem terjed ki az OBA biztosítása, ezt a hitelintézet köteles feltüntetni az adott betéten. Több bank is kínál olyan megtakarítási formát, amely nem védett. Ilyenek például az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások vagy a kamatozó részvény. Az OBA teljes vagyonával felel a befagyott betétek visszafizetése esetén. De miből is áll az OBA vagyona, mely a kifizetések forrásául szolgál? A tagintézmények által befizetett egyszeri csatlakozási díjból A tagintézmények által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetésekből Valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által az egyes tagintézményektől beszedett bírságok összegének 80 százalékából Az OBA köteles a pénzeszközeit állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben tartani. Kivételt jelent ez alól a házipénztárban tartott pénzösszeg, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalék, továbbá azok a pénzösszegek, melyeket az Alap már átutalt a hitelintézet részére a betétesek kártalanítása céljából. A kártalanítás kezdő időpontja a betét befagyásának napja, a hitelintézeti tevékenység felfüggesztésének napja vagy a hitelintézet felszámolási eljárását elrendelő végzés közzétételének napja. A kártalanítás lezárására az OBA-nak 20 nap áll rendelkezésére, melyet egy alkalommal maximum 10 nappal meghosszabbíthat. Az OBA-val szembeni követelés elévülése: az OBA-val szembeni követelés mindaddig nem évül el, ameddig az eredeti követelés a bankkal szemben követelhető lett volna. Nem évül el a takarékbetéten és a kötvényen alapuló követelés, 5 év alatt évül el a szokásos bankbetéten alapuló követelés, míg a letéti jegy elévülési ideje a letéti jegyen a beváltásra előírt határidő plusz tíz év. 14

19 4.2. A Befektető Védelmi Alap (BEVA) A Befektető Védelmi Alap azért jött létre, hogy korlátozott vagyoni védelmet nyújtson a befagyott követelések miatt kártalanításra jogosult befektetőknek. Befagyott követelésnek minősül, ha a befektetési alap a meghatározott ügyletből eredő követelést az esedékességet követő öt munkanapon belül nem tudja a befektetőnek kifizetni. A BEVA-nak tagja minden olyan gazdálkodó szervezet, amely a PSZÁF engedélye alapján biztosított tevékenységet jogosult folytatni. A BEVA által nyújtott biztosítás kiterjed: A megbízási tevékenységre A kereskedelmi és a portfóliókezelési tevékenységre Az értékpapír letéti őrzési, letétkezelési, valamint Az értékpapír-számla és ügyfélszámla vezetési szolgáltatásokra A BEVA tehát nem véd a részvények, befektetési jegyek árfolyamesése, vagy a törvénytelen pénzügyi manőverek következményitől sem. Ha a követelés befagyott, a PSZÁF a befektetési szolgáltató tevékenységi engedélyét visszavonja, és felszámolási eljárást kezdeményez a társasággal szemben. A felszámolásról a bíróság nyolc munkanapon belül határoz, felszámolót jelöl ki és a felügyeleti biztostól az ügyeket a felszámoló veszi át. A kártalanítási eljárás azzal veszi kezdetét, hogy a bíróság a BEVA tag felszámolását elrendeli. A kártalanítást a befektetőnek kell kérelmeznie a BEVA honlapjáról leölthető formanyomtatvány kitöltésével. További feltétel, hogy a befektető a követelését szerződéssel kell, hogy alátámassza, a befektető követelésének szerepelnie kell a befektetési szolgáltató által vezetett nyilvántartásban, valamint a szerződésben és a nyilvántartásban szereplő összegnek meg kell egyeznie. Ha valamennyi feltétel teljesült, akkor a BEVA legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül köteles elbírálni a kártalanítási kérelmet, aminek az eredményéről az igénylőt értesíti. A kártalanítás megállapítása esetén az elbírálástól számított 90 napon belül a BEVA köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg kifizetéséről. A PSZÁF előzetes jóváhagyásával azonban ez a kifizetési határidő egy alkalommal, és legfeljebb további 90 nappal meghosszabbítható. 15

20 A BEVA a kártalanítást minden esetben pénzben nyújtja. A kártalanítás felső határa november elsejétől befektetőnként és összevontan legfeljebb euró. A forintra történő átszámítás a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB devizaárfolyamon történik. A kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint felett az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka. A fennmaradó tíz százalék a befektető kockázatvállalásáért járó önrész. A kártalanítási kötelezettség teljesítésére a BEVA vagyona szolgál fedezetül, ezért érdemes megnézni ezen vagyon fő forrásait: A tagok egyszeri csatlakozási díja A tagok éves tagdíja Valamint a PSZÁF által a BEVA tagokra kiszabott bírságok 80 százaléka A BEVA vagyonát a mindenkori vagyonkezelő kizárólag állampapírba fektetheti. Amennyiben a rendelkezésre álló vagyon a kártalanításra nem elegendő, az állam készfizető kezessége mellett a szervezet hitelfelvétellel biztosítja a szükséges fedezetet, esetleg tagjai terhére rendkívüli befizetést rendelhet el. 16

21 5. A befektetési lehetőségek fókuszban a CIB Bank gyakorlata 5.1.Ki a befektető és miért éri meg befektetni? Befektető: az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. (Forrás: Balázsné Lendvai Marietta: Banktan előadásanyag; 2010.) Mielőtt a különböző befektetési lehetőségeket ismertetném, fontos pár szót ejteni arról, hogy miért is éri meg befektetni. Induljunk ki a megtakarítás fogalmából. A megtakarítás a jövedelem fogyasztásra el nem költött része. Tehát a pénz tulajdonosa jövedelme egy részét nem az adott, hanem egy későbbi időszakban szeretné felhasználni. Az infláció miatt azonban egységnyi pénz többet ér ma, mint holnap. Éppen ezért a megtakarított pénz párnahuzatban való tartása nem éppen az ideális megoldás. Amellett, hogy egy esetleges betörés esetén nincs biztonságban, még folyamatosan veszít is az értékéből. A megtakarított pénzt tehát a legcélszerűbb befektetni. Igen ám, de mibe? ( A felirat jelentése: Van pénzem, mihez kezdjek vele? ) 17

22 Rengeteg befektetési forma közül válogathatunk. Dolgozatomban a befektetési formákat három csoportba osztottam. Az elsőbe tartoznak a klasszikus termékek: a lekötött betétek, az állampapírok, a kötvények és a részvények. Ezen alaptermékek közül ki-ki saját kockázatvállalási hajlandóságának és hozamelvárásának megfelelően választhat. A második kategóriába a rendszeres megtakarításra ösztönző konstrukciók kerültek. Ezek azért fontosak, mivel befektetni nem csak akkor érdemes, ha túl sok a felesleges pénzünk: ha csak kis összeget tudunk is megtakarítani (még ha csak egy-két ezer forintot is havonta), hosszú távon elérhetjük céljainkat. A lakáscélú előtakarékosság ideális a fiataloknak, akik első lakásuk megvásárlása előtt állnak, a nyugdíj előtakarékossági számla pedig nem csak a hamarosan nyugdíjba vonulóknak előnyös, sőt, mint azt majd a későbbiek folyamán látni fogjuk, a fiataloknak is kifejezetten ajánlott ilyen számlát nyitni. A rendszeres megtakarításra ösztönző konstrukciókat elemezve pedig világossá válik, hogy miért is érdemes azt a bizonyos pár ezer forintot megtakarítani havonta. Végezetül, a harmadik kategóriába az innovatív termékek kerültek. Ilyen például a strukturált betét, amelynél a kamat nagyobbik része valamilyen feltételtől (például az euró árfolyamának változásától) függ. Mint látható, befektetési lehetőségek bőséggel állnak a rendelkezésre. Ugyanakkor nem ördöngösség megtalálni a számunkra legmegfelelőbbet. Ha a befektetésünk céljával tisztában vagyunk, és megvannak a megfelelő pénzügyi alapismereteink, akkor már csak egy kicsi utánajárás kell, hogy megtaláljuk a számunkra legideálisabbat Szakdolgozatomnak ebben a fejezetében a fent említett befektetési formákat mutatom be, alátámasztva egy-egy példával a CIB Bank gyakorlatából. 18

23 8. számú ábra: Befektetési lehetőségek Befektetési lehetőségek Klasszikus termékek Rendszeres megtakarítás Innovatív termékek Lekötött betét Lakáscélú előtakarékosság Tartós befektetési számla Állampapírok, kötvények Nyugdíj előtakarékossági számla Strukturált betétek Részvények Rendszeres megtakarításra ösztönző termék Befektetési alapok Befektetéssel kombinált biztosítások (Forrás: saját szerkesztés) 19

24 5.2.Klasszikus termékek Lekötött betét A megtakarítási lehetőségek közül ma a legnépszerűbbnek a bankbetét számít az állampolgárok körében. Ezen biztonságosnak, kockázatmentesnek mondható megtakarítási formánál az ügyfél a bankkal kötött szerződés alapján meghatározott pénzösszeget, meghatározott időszakra helyez el a banknál azzal a feltétellel, hogy a bank a betét után kamatot ad, és a lejáratkor a betét összegét kamattal növelve fizeti vissza. Mint a fentiekben említésre került, a befektető az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Ebből következőleg, a betét és a befektetés leglényegesebb különbsége, hogy a betétnél a bank a tőkét és a kamatot is visszafizeti, míg a befektetésnél a várt hozam reményében a tőkénket is kockáztatjuk. E biztonságnak azonban ára van: a betétre fizetett kamat alacsonyabb, mint amekkora gyarapodást egy jó befektetéssel el lehet érni. Jellemzők: A betétek futamideje különböző lehet, jellemzően 1,2,3,6,9 illetve 12 hónaposak lekötések, de léteznek éven túli futamidejűek is. A lekötés szólhat egyszeri alkalomra ebben az esetben a lekötési idő lejártát követően a betét lekötése megszűnik és látra szóló betétként működik tovább. De lehet folyamatos is, ilyenkor a futamidő végén a betétet automatikusan újra lekötik. A betétes választhat, hogy a kamattal növelt összeg, (kamatos kamatozás), vagy csak az eredeti tőkeösszeg kerüljön újra lekötésre, kamat pedig a látra szóló számlán íródjon jóvá. A betét elhelyezése történhet forintban, vagy a bank által meghirdetett devizanemben. Betétbiztosítás: a betét egésze a betétbiztosítás szabályai szerint biztosított (OBA) Feltörhetőség: nem lehetséges, illetve ilyen esetben a betétes elesik a kamattól vagy annak egy bizonyos százalékától 20

25 Amire figyelni kell: A legtöbb banknál van minimálisan elhelyezhető összeg, ez jellemzően ezer forint között mozog A devizabetéteknél érdemes számításba venni az adott devizanem forinthoz viszonyított árfolyamát is. A forint árfolyamának változása ugyanis önmagában, a kamatváltozástól függetlenül is okozhat veszteséget vagy nyereséget a devizabetét forintban számított értékében A kamatot mindig éves viszonylatban tüntetik fel, tehát ha az ügyfél a megtakarítását csupán 3 hónapra köti le, a meghirdetett kamatnak is csak az időarányos, 3 hónapra szóló részét kapja meg A lekötéseken elért hozam kamatadó köteles, melynek mértéke jelenleg 16%. Érdemes még pár szót ejteni az EBKM-ről. Mi az az EBKM? Az EBKM, azaz az egységesített betéti kamatláb mutató a különböző betéti termékek jövedelmezőségének összehasonlításában van segítségünkre. Kiszámítása és közzététele kötelező! Segítségével a torzítások kiszűrhetők, mivel a betétszámla kezeléséért a bank díjakat, jutalékokat, illetve egyéb költségeket is felszámíthat. Ezek csökkentik a betétek hozamát, a tényleges hozam így kisebb lehet, mint a bank által ígért névleges kamat. Az EBKM ezeket a levonásokat is tartalmazza. Fontos megemlíteni, hogy a kamatadó nem kerül levonásra! További lényeges elem, hogy míg a kamatlábakat általában 360 napra vetítve állapítják meg, addig az EBK 365 nap elteltével mutatja az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg nagyságát. így tehát 365 nap elteltével az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg az 5 napra eső többletkamat miatt magasabb kamatlábat eredményez. 1. számú táblázat: az EBKM lényege példával szemléltetve Elhelyezett Kamatl Betétlekötés Kamat EBKM (365 EBKM (365 betétösszeg időtartama (360 napra napra) napra) Ft 10 % 1 év Ft Ft 10,14 % (10%) (Forrás: =ebkm) 21

26 Példa a gyakorlatból A CIB Banknál lehetőség van a betétlekötésre forintban és devizában is. Külön említést érdemel, hogy míg a legtöbb banknál az új ügyfeleknek magasabb kamatot ajánlanak a lekötött betétre, addig a CIB Bank nem tesz különbséget régi és új ügyfelek között AZ ÚJ ÜGYFÉLNÉL CSAK EGY FONTOSABB VAN. a CIB ügyfél.. CIB FORINT LEKÖTÖTT BETÉT 7,75% akciós forint betéti kamat és EBKM A CIB BANKNÁL KORÁBBAN ELHELYEZETT ÖSSZEGEKRE IS 3 hónapos futamidőre Újonnan indított lekötésekre Minimális leköthető összeg: forint Éljen a lehetőséggel! Az akciós betét elhelyezésére bankfiókjainkban, a CIB24 éjjel-nappal hívható telefonos ügyfélszolgálatunkon és a CIB Internet Bankon keresztül van lehetőség. 22

27 Állampapírok, kötvények Mind az állampapír, mind a kötvény alacsony kockázatú, és a lekötött betétnél magasabb, a részvényeknél ugyanakkor alacsonyabb hozammal rendelkező értékpapír. Az állampapír az állam által kibocsátott, az állam adósságát megtestesítő értékpapír. A kötvény pedig olyan értékpapír, amelynek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget valamint kamatát a megjelölt időben és módon megfizeti a kötvény tulajdonosának. A fogalmi meghatározás után nézzük meg kicsit részletesebben ezt a két megtakarítási formát! Állampapírok Amikor állampapírt vásárolunk, tulajdonképpen az államnak adunk kölcsönt. Az állam által kibocsátott értékpapírok a világon mindenhol a biztonságos befektetés jelképei, hiszen a befektetett tőke és a kamat visszafizetéséért az állam garanciát vállal. Jellemzők: Befektetési időtáv: 3 hónap-10 év Állami garancia Alacsony kockázat Azonnal készpénzre váltható Előre kalkulálható biztos hozam lejáratkori visszaváltás esetén Amire figyelni kell: Lejárat előtti eladás esetén a hozam eltérhet az eredetileg megadott kamattól. Az aktuális piaci helyzet függvényében ugyanis az eladási árfolyam a vásárláskorinál alacsonyabb is lehet, ami csökkenti nyereséget 23

28 Az állampapírok fajtái: Kincstárjegy: az állam rövid lejáratú adósságát megtestesítő értékpapír, fix kamatozású, a kamatot a futamidő végén fizetik vissza Kincstári takarékjegy: rövid lejáratú, fix sávos kamatozású papír, a lakosság felé bocsátják ki Diszkont kincstárjegy: rövid lejáratú értékpapír, amit névérték alatt bocsátanak ki, és a futamidő végén névértéken veszik vissza. Kincstári takarékkötvény: Három éves futamidejű, fix sávos kamatozású papír Államkötvény: az állam hosszú lejáratú adósságát megtestesítő állampapír Példa a gyakorlatból A CIB Bank az állampapírpiacon: versenyképes feltételek kedvező hozamok A CIB Bank meghatározó piaci szereplőként vesz részt az állampapírok nyilvános kibocsátásában: aukció, jegyzés CIB kínálatában 3-12 hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegyek és 3, 5, 10 éves lejáratú Magyar Államkötvények egyaránt szerepelnek eladási és vételi árfolyam jegyzése - igény és lehetőség szerint - a sztenderd kínálattól eltérő állampapírokra is Kötvények Mint az fentebb már említésre került, a kötvény olyan értékpapír, amelynek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget valamint kamatát a megjelölt időben és módon megfizeti a kötvény tulajdonosának. Jellemzők: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Lehet névre szóló, és lehet bemutatóra szóló is Bemutatóra szóló kötvény: a jogokat az gyakorolja, aki éppen bemutatja a kötvényt Kamatozás szerint lehet fix, illetve változó kamatozású is A kötvény átruházható, de az átruházást a kibocsátó korlátozhatja 24

29 Futamidő: nincsen jogszabályi előírás: lehet éven belüli és éven túli is. Sőt, lehet lejárat nélküli (örökjáradékos) is. A kötvényen alapuló követelés nem évül el Amire figyelni kell: A névérték a kibocsátó adósságát testesíti meg, lejáratkor ez az összeg kerül kifizetésre A kamatokat a névértékre vonatkoztatva állapítják meg A kötvény eredeti futamideje a kötvény kibocsátási időpontjától a kötvény lejáratának időpontjáig tart A kötvény hátralévő futamideje a kötvény megvásárlásának időpontjától a lejárat időpontjáig tart. Ehhez kapcsolódóan érdemes pár szót ejteni az EHM-ről: a teljes futamidőre rögzített kamatlábbal rendelkező kötvények esetében kerül sor az ún. Egységesített Értékpapír Hozam Mutató kiszámítására, amely a kötvények még hátralévő futamidejére eső kamatot fejezi ki két tizedesjegy pontossággal, a befektetők számára összehasonlítható formában. Példa a gyakorlatból CIB kötvények Alternatíva: a CIB Bank Zrt. által kibocsátott kötvények befektetési alternatívát kínálnak a részvénypiaci kockázatot túl magasnak tartó, de az állampapír-piaci hozamnál magasabb megtérülést célzó befektetőink részére. Biztonság: a kibocsátó CIB Bank Zrt. Teljes vagyonával felel a kötvények visszafizetéséért, a biztonságot a bank sikeres működése és a mögötte álló szakmai befektetői háttér garantálja. Likviditás: a kötvények bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsdére, a CIB Bank Zrt. folyamatos likviditást biztosít a papíroknak. Forgalmazás: a kötvények a CIB Bank teljes fiókhálózatában megvásárolhatók. 25

30 Részvények A részvények az előbbi klasszikus megtakarítási formáknál lényegesen kockázatosabb, ugyanakkor lényegesen magasabb hozamot ígérő befektetésnek számítanak. Jellemzők: A részvény vállalatok alapításakor vagy alaptőkéjük emelésekor kibocsátott értékpapír, amely a vállalat jegyzett tőkéjének meghatározott hányadát testesíti meg. A részvényeket az aktuális árfolyamon vásárolhatjuk meg A vételi és eladási ár közötti különbség a hozamunk, ami lehet pozitív és negatív egyaránt. A részvények a megtermelt nyereség után osztalékot is fizethetnek, ami tovább növeli a hozamunkat. Tagsági jogokat testesít meg, ami azt jelenti, hogy értékpapírjainak névértéke arányában a papír birtoklója tulajdonossá válik Lehetőségek tárhaza szinte végtelen, köszönhetően a világ tőzsdéin forgó több tízezer részvénynek Amire figyelni kell: A hozamok előre nem ismertek, ebből kifolyólag a részvény magas kockázatú befektetésnek számít. A részvényárfolyamok hektikusan és nagy mértékben változhatnak, ami akár a teljes befektetett vagyonunk elvesztését is jelentheti. Külföldi részvénybefektetések esetén számolni kell a forinttal szembeni devizaárfolyamok változásából eredő kockázattal is. 26

31 Példa a gyakorlatból Részvény és határidős kereskedelem versenyképes díjak, magas színvonalú szolgáltatások A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett, valamint tőzsdén kívüli (OTC) kereskedésben forgalmazott részvények adásvétele. Megbízás adható a világ összes jelentősebb tőzsdéjén jegyzett értékpapírokra. Sokoldalú és rugalmas elérhetőség: a megbízások benyújthatóak személyesen, írásban (faxon), valamint telefonon is. A kereskedési idő alatt folyamatosan adhatók megbízások, a már rögzített ajánlatok lehetőség szerint módosíthatók. A CIB által alkalmazott számítástechnikai rendszer lehetővé teszi a teljesített tőzsdei megbízások rendszeres, napközbeni allokációját, így mód van arra is, hogy az eladott részvényekből befolyó összeg terhére az ügyfél akár az eladás teljesülése után azonnal vételi megbízást adjon, vagy a megvásárolt értékpapírt a vételi megbízás teljesülését követően, akár még aznap eladja. További példa a gyakorlatból A CIB Banknál lehetőség van arra, hogy az ügyfelek az internet segítségével kapcsolatba kerüljenek a Budapesti Értéktőzsdével. CIB ebroker Classic szolgáltatás Az ebroker Classic egy olyan internetes információs és kereskedési rendszer, amelynek igénybevételével a CIB Bank Ügyfelei on-line kapcsolatba kerülhetnek a Budapesti Értéktőzsdével, valamint a befektetési döntéseik meghozatalához szükséges információk teljes körét el tudják érni. Az ebroker Classic rendszer hazai és külföldi tőzsdei részvényekre, állampapírokra, valamint hazai és külföldi befektetési jegyekre vonatkozó megbízásokat fogad el, valamint igény esetén valós idejű árfolyam információkkal is szolgál, sőt a oldalon ügyfeleink folyamatosan frissüllő piaci információkat és a bank elemzési termékeinek teljes palettáját is elérhetik. 27

32 5.3.Rendszeres megtakarításra ösztönző termékek Mint már az a bevezetőben említésre került, ha csak pár ezer forintot is tudunk megtakarítani havonta, már azzal is sokat tehetünk jövőbeli céljaink eléréséért. Dolgozatom ezen részében a lakáscélú előtakarékosságot, a nyugdíj előtakarékossági számlát, valamint a rendszeres megtakarításra ösztönző konstrukciókat mutatom be Lakás előtakarékosság (lakáskassza) A lakás-előtakarékosság olyan államilag támogatott megtakarítási forma, amely havi rendszeres befizetés mellett, a megtakarítási idő végén kedvező hitellehetőséget is biztosít. Így a lakással kapcsolatos tervek megvalósítására nagyobb keret áll rendelkezésre, amely az alábbi négy részből tevődik össze: Havi megtakarítások (5000 Ft Ft) Betéti kamatok Állami támogatás Lakáscélú kölcsön felvételének lehetősége Jellemzők: A piacon elérhető legmagasabb kockázatmentes hozam (kamat) az állami támogatásnak köszönhetően Állami támogatás: évente a befizetett összeg 30 százaléka (de maximum Ft) A legfőbb kockázat a politikai kockázat, mely valamilyen módon megváltoztatná az állami támogatás mértékét. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garanciát vállal a betétek tőkéjének és kamatának visszafizetésére 28

33 Kamatadó-mentes megtakarítás A megtakarítási időszak végén kedvező kölcsönlehetőséget biztosít Amire figyelni kell: A szerződés lejáratáig rendszeresen fizetni kell Kizárólag lakáscélra fordíthatók (lakásvásárlás, felújítás, korszerűsítés) A program által nyújtott megtakarítási és hitelfelvételi lehetőségek nagyságrendjüknél fogva jellemzően önmagukban nem teremtik meg a lakáshoz jutáshoz szükséges anyagi hátteret, de ez nem is elsődleges céljuk. Az előtakarékosság a legtöbb esetben a lakáscélú hitelek felvételéhez elengedhetetlen saját tőkét, az úgynevezett önerőt biztosítja, de szolgálhat felújításokhoz szükséges anyagi háttér biztosításához is Példa a gyakorlatból A CIB Banknál elérhető a Fundamenta lakás - előtakarékossági konstrukció, melynek jellemzői a fentiekben kerültek bemutatásra. Lakás előtakarékosság Akár évi forint vissza nem térítendő állami támogatás Kamatadó mentes megtakarítás Teljes futamidőre garantált betéti és hitelkamat A lakás előtakarékosság olyan hosszú távú, államilag támogatott megtakarítási forma és hitellehetőség egyben, amely: Szinte valamennyi lakáscélra felhasználható Havi rendszeres megtakarítások elhelyezése mellett kiemelkedően magas és garantált hozamot eredményez Önnek Mentes az árfolyamkockázatok hatásai alól 29

34 5.3.2.Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) A NYESZ egy olyan értékpapírszámla, amin értékpapírokat (pl. befektetési jegyeket, állampapírokat, részvényeket) tarthatunk, azokat bármikor eladhatjuk adó- és illetékmentesen, arra bármikor befizethetünk, azonban pénzt adómentesen csak akkor vehetünk fel, ha már nyugdíjra jogosultak vagyunk, azelőtt meg kell fizetnünk az addig be nem fizetett adót. A befizetések után 20%-os adójóváírás jár a személyi jövedelemadóból (maximum évi forintos mértékben jövedelemtől függetlenül, akik pedig január 1. előtt elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt forintos mértékben). További jellemzők: A kockázat az előtakarékoskodó kockázatvállalásától függ, ő dönt arról, hogy milyen befektetések közül választ Bármilyen rendszerességgel el lehet helyezni bármekkora összeget, nincs kötelező, időszakosan befizetendő összeg A számla egyenlegének összege örökölhető Amire figyelni kell: Kifejezetten hosszú távú megtakarítási forma, az ügyfél akkor élvezheti a számlához tartozó adókedvezményeket és támogatásokat, ha legalább a számlanyitást követő harmadik adóévig fenntartja a nyugdíj-előtakarékossági számláját, és annak felmondásakor már nyugdíjas. Csak a nyugdíjra való jogosulttá válás évében férhető hozzá adómentesen. 30

35 CIB Nyugdíj-előtakarékossági számla A kényelmes és gondtalan nyugdíjas évekhez vezető út Ön is szeretné nyugdíjas éveit kényelmesen, stabil anyagi háttérrel élvezni? Gondolkodott már azon, hogyan tudná ezt hatékonyan és kellő biztonsággal elérni? Érdeklik azok a lehetőségek, amelyekkel biztosíthatja, hogy idősebb korában se kelljen nélkülöznie, és ne váljon anyagilag kiszolgáltatottá? Ha igen, ajánljuk figyelmébe a CIB Bank nyugdíj-előtakarékossági szolgáltatását, a Nyugdíj-előtakarékossági számlát. A jogszabály adta lehetőséggel élve indította el a CIB Bank a Nyugdíj-előtakarékossági számla szolgáltatását, amely egy összevont pénz- és értékpapírszámlát takar. A pénzszámlán kerül jóváírásra o o o az Ön által befizetett, illetve a számlára utalt összeg, az államtól érkező előtakarékossági támogatás, valamint a befektetéseken elért hozam. Az értékpapírszámlán az Ön értékpapír portfóliója van nyilvántartva. A Nyugdíj-előtakarékossági számlán egyes, a CIB Alapcsaládba tartozó befektetési alapok (CIB Pénzpiaci Alap, CIB Hozamgarantált Betét Alap, CIB Euró Pénzpiaci Alap, CIB Kincsem Kötvény Alap, CIB Ingatlan Alapok Alapja, CIB Indexkövető Részvény Alap, CIB Nyersanyag Alapok Alapja, CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja és CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja) befektetési jegyeire, CIB kötvényekre, a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvényekre, valamint a Magyar Állam által kibocsátott állampapírokra adható megbízás. A közeljövőben a nyugdíj-előtakarékossági számlán elérhető termékek skáláját a törvény által megengedett összes hazai és külföldi értékpapírra tervezzük kiterjeszteni. 31