AZ ABASÁRI SZŐLŐOLTVÁNY VÉDETTSÉG ALÁ HELYEZÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ABASÁRI SZŐLŐOLTVÁNY VÉDETTSÉG ALÁ HELYEZÉSE"

Átírás

1 AZ ABASÁRI SZŐLŐOLTVÁNY VÉDETTSÉG ALÁ HELYEZÉSE Tanulmány Készítette dr. Korbuly János, szakértő és az Aba Project Company Kft.

2 AZ ABASÁRI SZŐLŐOLTVÁNY VÉDETTSÉG ALÁ HELYEZÉSE tanulmány Alcím: AZ ABASÁRI SZŐLŐOLTVÁNY OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉS BEVEZETÉSE Tartalomjegyzék A magyarországi és abasári szőlőoltvány előállítás történetének áttekintése 2. Az abasári (heves megyei) szőlőoltvány termelés jelenlegi helyzete 10. Az abasári szőlőoltvány készítés hanyatlásának okai 11. Az abasári szőlőoltvány készítés erősségei és gyengeségei 12. Az abasári oltványtermesztés növekvő pályára állításához szükséges lépések 13. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés bevezetésének indokai, céljai 14. A szőlőoltvány készítés állami ellenőrzési rendszere, minőségi követelményei 15. Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések Uniós szabályozása Az Abasári szőlőoltvány oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírásában meghatározandó elemek Az Abasári szőlőoltvány előállításának és a kész oltványok ellenőrzési rendszere, szőlőoltványok jelölése, marketingje Az Abasári szőlőoltvány termékleírása 20. Felhasznált forrásmunkák 32 2

3 A magyarországi és abasári szőlőoltvány előállítás történetének áttekintése A szőlő oltással történő szaporításának bevezetését a hazánkban 1875-ben megjelent filoxéra ellen, a rovarral szemben ellenálló alanyok használata tette szükségessé. A magyarországi termőhelyek ökológiai körülményeinek megfelelő alanyfajták Teleki Zsigmond világhírű szőlőalany nemesítő 1890-es években végzett tevékenységének köszönhetőek. A filoxéravész által kipusztított szőlők újratelepítésének szükségessége igen rövid idő alatt elterjedtté tette az országban a szőlőoltás technikáját. 1. ábra Teleki Zsigmond alanyszőlő nemesítő A sári (a község nevét 1901-ben változtatták Abasárra) szőlőket között csaknem teljesen kipusztította a filoxéra. A Mátra vidéki szőlőtermesztésben a fordulatot a gyöngyösi Kereskedelmi és Gazdaság Bank Rt. által a Gyöngyös-Visontai Szőlő- és Bortermelő Rt évi megalapítása hozta. A szőlőtelepítéshez már kizárólag amerikai alanyokkal készített oltványokat használtak. A kis hatékonyságú, az eltelepített alanyok helyben történő zöldoltása helyett ekkor terjedt el a telepítés előtt kézben, angolnyelves párosítással történő fás oltás technikája. A szőlőoltvány készítést az Rt. telepén tanulták meg a sári szegényparasztok, amely egyre nagyobb jövedelmet biztosított. Így ezután inkább oltványtermeléssel foglalkoztak. Sáron Hanák Kolos alakította meg a vincellértelepet, ami az első komoly Mátra vidéki szőlőiskolának tekinthető. Meghonosította a községben a legkorszerűbb szőlőművelési módszereket. Munkásainak nem csak tisztességes megélhetést biztosított, de gondoskodott szakmai továbbképzésükről is, aminek költségeit teljes egészében ő fedezte. 3

4 A szőlőültetvények filoxéravészt követő újratelepítése szabályozottan, a felhasználandó alany és nemes fajták előírásával és a telepítési munkák, oltványkészítési módszerek meghatározásával történt. A szőlőtelepítést ami a szőlőoltványok iránti igényt biztosította, a felújítási hitel segítette. A hegyközségi tagoknak, szövetkezeteknek és magánbirtokosoknak juttatott kölcsön a telepítéshez használt oltványok és karók teljes költségét, valamint a nem termő évek ápolási költségének felét fedezte. 2. ábra A filoxéravészt követően felújítással újratelepített szőlőültetvény művelési terve 4

5 A századforduló idején kialakult szőlőoltvány termelés a következő évtizedekben elterjedt és a lakosság főfoglalkozásává vált Abasáron. A magatermelte oltványait hátizsákba rakva a hajdani szőlőtermelő zsellér gyalog vagy kerékpáron elindulva kereste fel még a távoli soproni és baranyai piacokat is. Időközben próbálták fejleszteni az oltványkészítés technológiáját. Az oltási helyet zsineggel, raffiával, gumiszalaggal rögzítették, agyaggal, oltókenőccsel védték a kiszáradástól. Ezt a sározott oltványkészítést csak ezen a vidéken alkalmazták. 3. ábra Abasári szőlőiskola engedélye a szőlőszaporítást elsőként szabályozó évi XLIII. törvény alapján (1928) 5

6 Rövidesen elkezdték alkalmazni az oltványok előhajtatásának módszerét. Az oltványok kiültetés előtti, fűtött helyiségben történő előhajtatása jelentősen javította az oltás eredményességét, biztonságát, kiküszöbölve a kedvezőtlen tavaszi időjárás kockázatát. A hajtatás idején ekkor még mohát, szénport alkalmaztak az oltványoknak nedvességet biztosító közegként. Az oltványtermesztés technológiája fejlődésének köszönhetően 1930-ban már Abasár és Nagyréde uralta a hazai szőlőoltvány piacot. A II. világháború után a mezőgazdasági nagyüzemek kialakítását követően néhány termelőszövetkezetbe köztük a Nagyrédei Szőlőfürt és az Abasári Rákóczi MgTsz-be - és pár állami gazdaságba - Balatonboglári, Szekszárdi, Hosszúhegyi - koncentrálódott a szőlőoltvány készítés, miközben csekély mértékűre szorult vissza a magán gazdálkodók oltványkészítése. A nagyüzemi szőlőtelepítésekre felhasznált és az exportra kerülő oltványokat az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek állították elő, a kisüzemi, egyéni gazdálkodók által készített oltványok felhasználói a megmaradt egyéni szőlőtermelők, házi- és hobbykertek voltak. Abasár jelentette a kivételt, ahol ebben az időszakban is fennmaradt egymás mellett a szövetkezeti és az egyéni gazdálkodói formában történő szőlőszaporítás. Abasáron a II. világháború utáni földosztás következtében megszűnt a Hanák-birtok, épületeit a megalakult Földműves Szövetkezet vette át. A termelőszövetkezet 1956-ban sem oszlott fel. Két termelőszövetkezeti csoport és 4 szakcsoport, közöttük egy oltványtermelő szakcsoport működött az ötvenes években, de az összes tag egyénileg gazdálkodott. A Szőlőoltványforgalmi Vállalat 1954-ben termeltető telepet létesített a községben. A község lakossága 70 %-ának ez a vállalat adta a megélhetést ban 4,5 millió oltványra kötöttek szerződést 456 termelővel, a TSz db-ra kötött szerződést. A felvásárolt oltványok jelentős részét exportra szállították. A szőlőoltvánnyal foglalkozók utánpótlása biztosított volt: a tanács és a mezőgazdasági bizottság kétévente megszervezte az iskolából kikerült, és tovább nem tanuló fiatalok számára a szőlőoltvány oltó tanfolyamot. 4. ábra A korábbi csendőrlaktanya volt az oltótanfolyamok helyszíne 6

7 A Heves megyei szőlőoltvány készítést a megyei szinten megszervezett szakképzés látta el szakemberekkel. A forgalomba hozatal céljából történő szőlő-szaporítóanyag termelés engedélyezésének feltétele volt a megfelelő szakképzettség. 5. ábra Bizonyítvány szőlő-szaporítóanyag termelő szakképzettségről (1948) 7

8 1960. decemberében 20 taggal alakult meg a Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet, ami tovább folytatta a szőlőoltvány termesztés hagyományát. Megteremtették a közös és családi művelés rendszerét ben már 1269 tagja volt a Rákóczi szövetkezetnek. A szövetkezet is az oltványok exportra történő értékesítésére törekedett. Az exportot a Szőlőoltvány és Facsemeteforgalmi vállalat, majd a Szőlő-Gyümölcs Ültetvény Tervező és Kivitelező Vállalt közreműködésével bonyolították le. Fő vásárló a Szovjetunió volt, de Csehszlovákiába is jelentős mennyiségű oltványt szállítottak. A szövetkezet megalakulásától 1979-ig az oltványiskola kihozatala átlagosan csaknem elérte a 40 %-ot, ami az akkori körülmények között igen jó eredménynek számított. 6. ábra Szőlőoltvány átvétel Szovjet exportra Abasáron az 1960-as években 7. ábra Hagyományos bakhátas iskolázás a Rákóczi MgTSz-ben 8

9 A külfejtéses művelésű visontai lignitbánya miatti terület kisajátítás hatalmas gondot okozott az abasári szövetkezetnek az 1970-es évek elején. Később viszont a rekultivált meddőhányókra a helyi szőlőszaporító-alapanyag igényeket meghaladó méretű törzsültetvényeket telepíttek. A környezetéből kiemelkedő emiatt fagykártól védett, korábban szőlőterületként nem használt meddőhányó igen alkalmasnak tűnt a vírusmentesített szaporítóanyaggal telepítendő törzsültetvények számára. A szőlőoltvány előállítás alapanyagát termelő alany és nemes törzsültetvények méretének köszönhetően a szaporító alapanyag termelésben is olyan meghatározó lett Abasár szerepe, mint a szőlőoltvány termelésben. A rendszerváltás után a szövetkezeti és állami nagyüzemek megszűnésével párhuzamosan több száz egyéni termelő és kis cég kezdett szőlőoltvány előállításba. Abasáron a korábbi jelentős szőlőoltvány termelő Rákóczi szövetkezetben ugyan megszűnt a szőlőoltvány előállítás, de a 2000-es évek közepéig működött a főként szőlő-szaporítóanyag termesztéssel foglalkozó ABASZÖV szövetkezet. A ma is működő Abaszőlő szövetkezet csak néhány kistermelő tevékenységét koordinálja. A szőlőoltvány előállítással foglalkozók számát tekintve ma is Abasár az ország legjelentősebb szőlőszaporítást végző települése. Meglepő, hogy korábban az egyik legnagyobb szőlőiskolát a Nagyrédei Szőlőfürt MgTsz. művelte, de annak megszűnését követően mára egyetlen nagyrédei lakhelyű vagy székhelyű szőlőiskolai termelő sincs. Az összes heves megyei szőlőiskolai termelő több, mint 80 %-a abasári lakos vagy abasári székhelyű vállalkozás. A szőlő-szaporítóanyag termelés mennyisége az elmúlt évtizedekben rendkívül hullámzó volt. A hazai borszőlő árakat sajnos folyamatosan a borászati felvásárlók szabták, szabják meg, a szőlőtermesztők a borszőlő árakban nem tudták érvényesíteni az ültetvények amortizációját. Ezért az ültetvénytelepítések szaporítóanyag keresletet eredményező fellendülése egyértelmű összefüggést mutat az ültetvénytelepítési támogatás időszakaival. Jelentős hatással lehet az oltványigényre az időjárás is, valamint a szocializmus időszakában a Szovjetunióba irányuló export. 8. ábra Az árutermelő szőlőiskolákban előállított gyökeres szőlő-szaporítóanyagok mennyisége 9

10 A Magyarországon árutermelő szőlőiskolákban előállított szőlő-szaporítóanyag mennyiségét bemutató diagramon nyomon követhető az es évek egymást követő országos fagykára, ami ezekben az években az alapanyaghiány miatt visszavetette, majd ezt követően a kifagyott ültetvények pótlási igénye miatt megnövelte a gyökeres szaporítóanyagok előállítását, illetve felhasználását. A rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban a földtulajdon és földhasználati viszonyok változása, bizonytalansága miatt gyakorlatilag megszűnt a szőlőültetvény telepítés. A korábban a hazai fölhasználáshoz mérhető nagyságú, Szovjetunióba irányuló szőlőoltvány export Gorbacsov pártfőtitkár alkoholizmusellenes intézkedései következtében szintén megszűnt. 9. ábra Az exportált szőlőoltványok mennyisége Az ország gazdasági nehézségei miatt az 1990-es évek elejétől megszűnt az ültetvénytelepítés állami támogatása is. Így mélypontra jutott a szőlőoltvány termesztés is. Az 1996-tól újraindult állami ültetvénytelepítés támogatás hatására az ezredfordulóra felfutott a szőlő-szaporítóanyag előállítás is. Az oltványtermelés következő mélypontja az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után állt be ben meg kellett szűntetni az ültetvénytelepítés nemzeti forrásból történő támogatását. Igaz, 2005-től elérhetővé vált a magyar szőlőtermelők számára is az Uniós forrásból rendelkezésre álló úgynevezett szőlőültetvény szerkezetátalakítás támogatás, de az első években inkább csak ültetvény korszerűsítésre és kisebb mértékben új ültetvény telepítésére vették igénybe a gazdálkodók ezt a támogatási jogcímet. Miután e támogatási forma hazai szabályozása előbb ösztönözte, majd kizárólagossá tette a szerkezetátalakítási támogatás új ültetvény telepítésére való igénybe vételét, a magyar szőlő-szaporítóanyag termesztés is új mennyiségi csúcsra jutott 2011-re. A 2010-es években már keresleti piac alakult ki a szőlőoltványok értékesítésében. A hazai szőlőiskolák mennyiség, szaporítóanyag kategória és fajtaválaszték terén sem tudják teljes mértékben kielégíteni a telepítők igényeit. Ezért úgy tűnik, folyamatosan nő a szőlőoltványok behozatala más Uniós tagállamokból, bár a szabad áruforgalom miatt erről tényadatok nem állnak rendelkezésre. 10

11 Az abasári (heves megyei) szőlőoltvány termelés jelenlegi helyzete Korábban említésre került, hogy a heves megyei szőlőiskolai termelők több, mint 80 %-a abasári lakhelyű vagy székhelyű. A szőlőiskolai termelést azonban nem csak Abasár közigazgatási területén, hanem jelentős mértékben a közeli, megfelelő klimatikus és talajadottságokkal rendelkező települések területén végzik. Ezért az abasári termelés helyzetét a heves megyére rendelkezésre álló adatokkal mutatjuk be. Annak ellenére, hogy a hazai gyökeres szőlő-szaporítóanyag termelés a 2000-es évek közepén bekövetkezett legutóbbi mélypontot követő fellendülés után évi 11 millió ültetési anyag előállítás szintjén stabilizálódott, az aktív abasári termelők száma folyamatos csökkenést mutat. 10. ábra A heves megyei szőlőiskolák arány az összes magyarországi szőlőiskola számához viszonyítva (%) Az ábráról leolvasható, hogy a heves megyei, termelő szőlőiskolák száma 2000-ben csaknem az összes magyar szőlőiskola 40 % át jelentette, addig napjainkra ez az arány szinte megfeleződött - alig haladja meg a 20 %-ot. A legrohamosabb csökkenés a közötti országos termelési mélypont idején következett be, s szerencsére ez a csökkenés ez elmúlt négy évben már csak minimális mértékben zajlott. A szőlőiskolák számánál is nagyobb mértékben változott a heves megyében előállított oltványok mennyisége az országos termeléshez viszonyítva. 11

12 11. ábra A heves megyében előállított oltványok aránya az összes gyökeres szaporítóanyag termeléshez viszonyítva (%) A vizsgált időszak elején a heves megyei szőlőiskolák számarányuknál nagyobb arányban részesedtek az ország oltványtermeléséből, ami azt jelenti, hogy átlagos méretük az országos átlag felett volt. Ez az arány már 2005-re megfordult, az országos oltványtermelés mennyiségéből a heves megyei termelők számarányuknál kisebb mértékben részesedtek tehát a működő szőlőiskolák átlagos mérete csökkent. Ebben a tendenciában szerepe lehetett az ABASZŐLŐ szövetkezet felszámolásának is. Mint az ábráról látható, 2014-re kisebb mértékben javult a heves megyei oltványtermelés részesedése az országos termeléshez viszonyítva a 2010-es mélyponthoz képest. Az abasári szőlőoltvány készítés hanyatlásának okai A fenti adatok egyértelműen a szőlő-szaporítóanyag termelés jelentős hanyatlását mutatják. E lefelé ívelő tendenciák okaként a következő tényezők azonosíthatóak: - A szétaprózott termelés miatt az egyes termelők nem rendelkeznek megfelelő tőkeerővel a technológiai fejlesztéshez, ezért az általános technikai színt elmaradt a nemzetközi és a vezető hazai termelőkhöz képest. - Szintén a kis vállalkozásméret miatt a termelési volumen növeléséhez szükséges forgóeszköz sem áll a szőlőiskolák döntő részénél rendelkezésre. - A szőlőültetvény telepítések jelentős részénél a beruházó nem csak oltványt, hanem teljes kivitelezést ültetést és támrendszer létesítést is - kíván vásárolni. Heves 12

13 megyében egyetlen szőlőiskola sem rendelkezik a szőlőültetvény kivitelezéshez szükséges géprendszerrel és munkaerővel. - A éve telepített alany és nemes törzsültetvények elöregedtek, leromlott állapotuk miatt az utóbbi években egy részüket kivágták vagy művelésüket felhagyták. A törzsültetvények hozama, a szaporító alapanyag minősége csökkent. - A szőlőiskolai termesztésre megfelelő minőségű, öntözhető területek egyre korlátozottabb hozzáférési lehetősége nem teszi lehetővé a szükséges vetésforgó alkalmazását, optimális területre, térállásra történő kiiskolázást. - A nagy számú önálló termelő által előállított oltványok minősége heterogén, a gyengébb minőségű oltványok miatti negatív telepítői vélemények a többi abasári oltvány piaci megítélését is rontják. Az átlagnál alacsonyabb eredményességű, esetenként negatív telepítői véleményeket eredményező szőlőiskolai termelés lehetséges okai: - A szaporító alapanyagok (alany és nemes veszők) tárolására számos termelő nem rendelkezik hűtőtárolóval. Az optimálisnál melegebb pincékben történő tárolás során a szőlővesszők tartalék tápanyagaik számottevő részét (20-25 %) elveszíthetik, ami rontja az oltványkihozatalt, gyengébb oltványfejlődést eredményez. - Az oltványok előhajtatásához megfelelő minőségű - fűtéssel, szellőztetéssel, megvilágítással rendelkező helyiség gyakran nem áll rendelkezésre. - Az oltványok kitermelést követő osztályozása nem mindig kellő szigorúsággal történik. A csak a minimum követelményeket teljesítő oltványok nem versenyképesek a minimum követelményeket jelentősen felülmúló minőségű piacvezető külföldi és hazai szőlőiskolák termékeivel szemben. - A kész oltványok nem megfelelő az optimálisnál magasabb hőmérsékleten történő tárolása jelentősen csökkentheti a jó minőségben megtermelt oltványok eredését, ültetést követő fejlődését. - Sok kistermelő több évtizedes gyakorlattal, de csak tanfolyamon, szakképzésben szerzett képesítéssel végzi tevékenységét, ami egy elsajátított technológia megfelelő kivitelezéséhez elegendő, de a technológia fejlesztéséhez, új problémák megoldásához nem biztosít elméleti alapot. Az abasári szőlőoltvány készítés erősségei és gyengeségei Az abasári szőlőoltvány termesztés múltját és jelenlegi helyzetét bemutató fejezetek alapján a helyi termelés erősségeit és gyengeségeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze a következő évek teendőinek meghatározása érdekében. 13

14 Erősségek az oltványkészítés 120 éves hagyománya Gyengeségek 3 évtizede alig fejlődő technológia az oltványkészítők több évtizedes gyakorlata kedvező éghajlati adottságok az alany és nemes vesszők döntő részét helyi törzsültetvényekben állítják elő egyéni érdekeltség a munkafolyamatok végzésében országos ismertség kevés magasan kvalifikált szakember kevés, illetve távoliak a szőlőiskolának alkalmas földterületek a törzsültetvények többsége elöregedett szétaprózott termelés az elmúlt évtizedben időnként negatív vélemények a jelentős fejlesztéshez szükséges tőke hiánya Az abasári oltványtermesztés növekvő pályára állításához szükséges lépések A fentebb felsorolt gyengeségek jelentős része a kis üzemméret következménye, ezért ezek leküzdése csak nehezen és korlátozott mértékben tűnik rövid távon megoldhatónak. A kistermelők önálló technológiai fejlesztésre nyilvánvalóan nem lehetnek képesek. A helyi oltványtermelés kezdetekor az oltványtermesztést Abasáron meghonosító Hanák birtokon alkalmazott technikát sajátították el a kistermelők. A ma Abasáron általánosan alkalmazott technológiát az 1970-es évek végén, 80-as évek elején vezette be a nagyrédei és az abasári termelőszövetkezet. A nagyüzemben bevezetett technológiát kisebb módosításokkal, saját lehetőségeikhez történő adaptálással vették át az egyéni termelők. Jelenleg nincs olyan helyi nagyüzem, amely a technológiai fejlesztéshez szükséges tőkével és szellemi kapacitással rendelkezne. A külföldi és hazai tanulmányutakon szerzett tapasztalatok adhatnak ötleteket a fejlesztés irányához, de az igen drága célgépek beszerzése egy-egy családi gazdaság számára nem elérhető, kapacitása nem is lenne kihasználható. A technológiai folyamatok beruházást nem feltétlenül, hanem inkább speciális szaktudást igénylő finomítása (a növényvédelem, tápanyag utánpótlás, hőkezelés, esetleg serkentőszeres kezelés optimalizálása esetleg fajtára adaptálva) folyamatosan alkalmazott szaktanácsadót igényelne. Mindezek indokolttá tennék az egyénileg, családi szinten gazdálkodó kis szőlőiskolák integrációját. Ez elvileg szövetkezet vagy társas vállalkozás formájában történhetne. Az elmúlt 120 éves időszak e tekintetben nem bíztató. Az abasári szövetkezetek mindig a lehető leglazább, az egyéni termelést nagymértékben megőrző formában működtek. Ennek ellenére mára csak egy, mindössze néhány termelőt összefogó szövetkezet működik, ami mérete miatt nem láthatja el a nem tagok felé a fejlesztő, irányító funkciót. Nem látunk példát a társas vállalkozásokra, ahol a tagok által összeadott tőkéből sikerült volna megoldani a szükséges fejlesztéseket. A Kft. formában 14

15 működő szőlőiskolák, faiskolák, gyakorlatilag egy személy vagy család kezében vannak. Abasáron pillanatnyilag csak a kívánatos integrációt nem biztosító, csak legfeljebb képzést, szaktanácsadást, közös arculatot, marketinget biztosítani tudó, egyesület formájában működő összefogás látszik megvalósíthatónak. A szőlőiskolai terület szűkössége is egyik gátja a kicsiben eredményesen működő szőlőiskolák növekedésének. A szőlőiskola számára alkalmas sík, öntözhető, magas humusztartalmú, jó szerkezetű, gyorsan melegedő, könnyen művelhető talajú földterületek Abasárhoz legközelebb Gyöngyös és Nagyréde határában vannak. Az itt lévő alkalmas területeket évek óta egyre drágábban bérlik az abasári szőlőiskolások. A korlátozott nagyságban bérelhető terület nem elegendő a kívánatos szőlőiskolai forgó biztosításához, pedig a tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy a rendszeresen azonos helyen művelt szőlőiskolában az úgynevezett talajúntság tüneteként jelentősen csökken az oltványok fejlődése. Szükséges lenne, hogy az abasári szőlőoltvány termelők a megyén belül távolabb helységekben keressenek szőlőiskolának alkalmas földterületeket, vállalva a távolság okozta nehézségeket és többlet költségeket. Javasolható a visontai lignitbánya újabb, de már néhány éve rekultivált területének alkalmasságát megvizsgálni. Az elöregedett törzsültetvények felújítása tűnik a fellendülés érdekében legkönnyebben megvalósítható feladatnak. A szőlőültetvény számára alkalmas területek követelményei sokkal kevésbé igényesek, mint a szőlőiskolai területek követelményei. Ezért Abasáron és a szomszédos településeken lehet találni mind alany, mind nemes törzsültetvénynek megfelelő területeket. A nemes oltóvessző céljára telepítendő borszőlő törzsültetvények telepítéséhez a beruházási költségek háromnegyedét fedező támogatás igényelhető amennyiben fajtája szerepel a borvidéki tervben. Alanyszőlő ültetvények telepítéséhez jelenleg semmilyen beruházási támogatás nem igényelhető. Viszont a több éve tartó, európai szintű alanyvessző hiány miatt megnövekedett áraknak köszönhetően az alany törzsültetvény beruházása 4-5 év alatt megtérülhet. A heterogén, néhány esetben reklamációra okot adó oltványok okozta negatív szakmai megítélés javítására alkalmas eszköz lehet a termékre az abasári szőlőoltvány oltalmazott földrajzi árujelző (OFJ) bejegyeztetése, használatának bevezetése. Az OFJ termékleírásában megfogalmazható szigorúbb minőségi követelményeknek megfelelő termék megkülönböztetése a gyengébb, átlagos minőségű oltványoktól, megkönnyítheti az abasári szőlőoltvány értékesítését, teret adva a termelés növelésének. Az OFJ bevezetésének indokai, céljai A szőlőoltvány bizalmi termék, mivel annak vásárláskor történő vizsgálatával nem lehetséges ék a tényleges biológiai értékét megállapítani. Ugyanakkor a 3-6 millió forint/ha költségű szőlőültetvény beruházás majdani jövedelmezősége döntő mértékben az elültetett szőlőoltvány minőségétől függ. A szőlőoltvány minősége a felhasznált alapanyagokon és technológián kívül jelentős mértékben az oltványkészítő szaktudásán, gondosságán múlik. Az oltványkészítés folyamatában számos 15

16 olyan munkaelem van, ami elméleti tanulással nem, csak hosszú idejű gyakorlat során sajátítható el. Ezért a jó minőségű szőlőoltvány előállítását elősegíti, ha helyi tradícióra alapozhatnak az e tevékenységet végzők. A szőlőoltványok iránti keresletben az elmúlt évtizedekben többször is jelentős visszaesések fordultak elő. A túlkínálat esetén a megbízhatóan magas minőségű termék értékesítésének jobbak az esélyei. Az elmúlt néhány évben a szőlőoltványok hazai piacán jelentős részesedét értek el a környező Uniós tagállamok termelői. Ebben a versenyhelyzetben jelentős mértékben erősítheti az abasári szőlőoltvány termelők piaci pozícióját a szigorú kritérium rendszernek megfelelő abasári szőlőoltvány oltalom alatt álló földrajzi jelzés használata. A földrajzi árujelzővel ellátott termék árujelzője nem tévesztheti meg a végső fogyasztót. A bejegyzett elnevezés oltalmat nyújt a hasonló, az Abasári szőlőoltvány OFJ alá be nem jegyzett termékekkel szemben, amennyiben azok forgalomba hozatalánál az OFJ hírnevét kihasználnák, az árujelzővel visszaélnének, azt utánoznák, vagy félrevezető utalást tennének rá. Akkor is, ha egyébként feltüntetik a termék valódi eredetét, vagy ha az OFJ elnevezést lefordítanák, vagy ha például a jellegű, típusú, eljárással készített, hasonlóan készített, utánzat, vagy hasonló kifejezéseket kapcsolnának hozzá. Oltalmat nyújt bármely egyéb a termék származását, eredetét, jellegét, vagy alapvető tulajdonságait illetően hamis, vagy megtévesztő megjelöléstől a belső vagy a külső csomagoláson, a reklámanyagokon vagy az érintett termékre vonatkozó iratokon, valamint a termék származását illetően hamis benyomást keltő dobozba történő csomagolástól. Az OFJ védelmet nyújt a termék valódi származását illetően, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas bármely egyéb módszertől. Ha az ellenőrző hatóság jogbitorlást észlel, értesíti a fogyasztóvédelmi hatóságot, és az eljárást indít a jogbitorló ellen. A szőlőoltvány készítés állami ellenőrzési rendszere, minőségi követelményei A szőlő szaporítóanyag előállítás 1923-óta engedélyhez kötött, állami ellenőrzés alatt álló tevékenység. A szaporító alapanyagot (nemes és alanyvesszők) termő törzsültetvények és az oltványokat előállító szőlőiskolák engedélyezésének és ellenőrzésének jogszabályi előírásai, rendszere, módszerei folyamatosan változtak, egyre részletesebbé váltak. A szőlő szaporító-alapanyagok előállítására szolgáló, a maihoz hasonló három szintű törzsültetvény rendszert a 23/1968. MÉM rendelet írta le először. A rendszer három szintjét a törzskönyvezett állomány, a központi és az üzemi törzsültetvények jelentették. Az 1980-as évek végén rendkívül részletes szabványokban írták elő a különböző szaporítóanyag termő ültetvények követelmény rendszerét, illetve a szaporítóanyagok minőségi követelményeit. Általános előírások MSZ /1-88 Törzskönyvezett, törzskönyvi előjegyzett MSZ /2-88 szőlőültetvények Szőlő törzsültetvények és szaporításra MSZ /3-88 ideiglenesen engedélyezett ültetvények Szőlőiskola MSZ /4-88 Általános előírások MSZ 11864/1-87 Európai (nemes) szőlővessző és alanyszőlővessző MSZ 11864/2-87 Gyökeres szőlőoltvány MSZ 11864/

17 Gyökeres európai szőlődugvány MSZ 11864/4-87 Gyökeres alanyvessző-dugvány MSZ 11864/5-88 Szőlőszaporító anyagok mintavétele és MSZ vizsgálata A 6/1990, MÉM rendelet már átvette az európai megnevezését a törzsültetvény, illetve szaporítóanyag kategóriáknak. Így a törzskönyvezett állományok prebázis, a központi törzsültetvények bázis, az üzemi törzsültetvények certifikált kategória megnevezést kaptak. A 90/1997. FM rendelet kimondott szempontja volt az hazai előírásoknak az Európai Unió szőlő szaporítóanyagok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 68/193 EGK tanácsi irányelvének előírásaihoz történő közelítése. Ebben már hangsúlyosan szerepelt a minősített szőlő-szaporítóanyagok vírustesztelésének 2002-ig tartó türelmi időszakot követő kötelező előírása. A korábban kidolgozott szabványok mellékletként bekerültek a szakterületet szabályozó miniszteri rendeletbe, ezt követően hatályon kívül helyezték azokat. A korábbi szabványi előírásokat tartalmazó mellékletekkel igen részletessé váló rendelet mellett a minisztérium még külön szakmai útmutatót is kiadott a certifikált (tanúsított) szőlőszaporítóanyag termesztés eljárásairól. Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkor kötelezettség volt a hazai jogrend teljes megfeleltetése a 68/193 EGK tanácsi irányelvnek. Ezt valósította meg a 90/2004. FVM rendelet, amit az Uniós Irányelv 2005-ben történt módosítása miatt hamarosan felváltott a jelenleg hatályos 87/2006. (XII. 28.) FVM rendelet. Az Uniós előírások mindössze egy, de igen lényeges területen a törzsültetvények rendszeres vírustesztelésével szigorították a korábbi hazai előírásokat. Ugyanakkor a szaporítóanyagok minőségi követelményeinek leírása kevésbé részletes, enyhébb követelményeket fogalmaz meg. Mivel az áruk szabad forgalma során valamely tagállam nem támaszthat magasabb követelményt más tagállam áruival szemben, mint amit a közös Uniós jogszabály előír, így a magyar rendelet is egyszerűbb követelményeket tartalmaz jelenleg, mint a előtti magyar előírás: I. Általános feltételek 1. A szaporítóanyagnak igazolt származásúnak kell lennie, a NÉBIH és a növény- és talajvédelmi igazgatóság, illetve valamely tagállam illetékes hatósága által szaporítás céljára elfogadott állományból származzon. 2. A szaporítóanyagnak fajtaazonosnak és fajtatisztának, és szükség esetén klóntisztának kell lennie, standard szaporítóanyag forgalmazásakor 1%-os fajtakeveredés megengedett. 3. A szaporítóanyag minimális technikai tisztasága 96%. A következők technikailag nem tekintendők tisztának: a) teljesen vagy részben kiszáradt szaporítóanyag, még abban az esetben is, ha kiszáradás után vízben áztatták, b) károsult, csavarodott vagy sérült szaporítóanyag, különösen, ha a sérüléseket jégverés vagy fagyás idézte elő, vagy azok nyomódottak, töröttek, c) az alábbi III. pontban meghatározott követelményeknek nem megfelelő szaporítóanyag. 4. A vesszők kielégítő beéredést mutatnak. A fa-bél arány a fajtának megfelelő. 5. A szaporítóanyag értékét csökkentő károsító szervezetek jelenléte a lehető legalacsonyabb szinten legyen. 17

18 A hatékonyan nem kezelhető, károsító szervezeteknek tulajdonítható egyértelmű jeleket vagy tüneteket mutató szaporítóanyagot el kell távolítani. II. Különleges feltételek 1. Gyökeres szőlőoltványok Az ugyanazon kategóriájú szaporítóanyagok kombinációjából álló gyökeres szőlőoltványokat ugyanabba a kategóriába kell sorolni. A különböző kategóriájú szaporítóanyagok kombinációjából álló gyökeres szőlőoltványokat a legalacsonyabb komponens kategóriájába kell sorolni. III. Osztályozás 3. Gyökeres szőlőoltványok A) Hosszúság A talpgyökerek kiindulásának legalsó pontja és a legfelső hajtás alapja közötti minimális hosszúság: a) legalább 20 cm, b) magyarországi felhasználásra előállított oltványok esetében 35 cm. Ez az előírás nem alkalmazható zöld hajtásokból nyert szaporítóanyagból származó gyökeres szőlőoltványokra. B) Gyökerek Minden növénynek legalább három, jól kifejlett és megfelelően elhelyezkedő gyökere kell, hogy legyen. A 420 A fajtánál azonban elegendő két megfelelően fejlett gyökér, feltéve hogy ezek átellenesen helyezkednek el. C) Oltásforradás Az oltás helye kielégítően, szabályosan beforradt, az oltásforradás szilárd. D) Vesszőcsonk A szőlővesszőt a diafragma alatt megfelelő távolságban kell elvágni, hogy elkerülhető legyen annak károsodása, de nem több mint 1 cm-rel alatta. 4. Termesztőedényes ültetési anyagok A) A vegetációs időben levő ültetési anyagoknak a vesszőérettség kivételével meg kell felelniük a III. pont 2. és 3. alpontban előírtaknak. A gyökérzet a termesztőedényt jól szője át, hajtása víztelített, növekedésben levő legyen. B) Nyugalmi állapotban levő ültetési anyagoknak meg kell felelniük a III. pont 2. és 3. alpontban előírtaknak. 5. In vitro (mikroszaporítás) szaporításból származó ültetési anyagok Az in vitro szaporítás során előállított szaporítóanyagoknak a vessző átmérője kivételével az in vivo (hagyományos) továbbnevelés után meg kell felelniük a III. pont 2 4. alpontban előírt követelményeknek. Mivel a jogszabályok csak a minimális követelményeket írják elő, ezeket a piacvezető termelők termékei hazaiak és külföldiek egyaránt - jelentősen meghaladják. A kötelező minimum követelményeket meghaladó minőségi sajátosságok megfogalmazására, meglétük igazolására alkalmas eszköz lehet az oltalom alatt álló földrajzi jelzés bejegyeztetése és használata. 18

19 Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések Uniós szabályozása Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU (2012. november 21.) rendelete fogalmazta meg az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések fogalmát, követelményeit, rögzíti e rendszerek létrehozásának céljait, használatuk szabályait. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések rendszerének célja, hogy egy adott földrajzi területhez szorosan kapcsolódó termékek előállítóit az alábbiak révén segítse: a) minőségi termékeikért cserébe méltányos jövedelem biztosítása; b) a szellemitulajdon-jogot képező elnevezések egységes oltalmának biztosítása az Unió egész területén; c) a fogyasztók pontos tájékoztatása az egyes termékek értéknövelő tulajdonságairól. A rendeletben meghatározott követelményrendszerek áttekintése alapján megállapítható, hogy a szőlőoltványok egy meghatározott területen előállított, kötelező minimumot meghaladó minőségi kategóriájának megkülönböztetésére az oltalom alatt álló földrajzi jelzés alkalmazása szolgálhat. A földrajzi jelzés elnevezés olyan terméket jelöl: a) amely egy meghatározott helyről, régióból vagy országból származik; b) amelynek valamely tulajdonsága, hírneve vagy más jellemzője alapvetően földrajzi eredetének tulajdonítható; valamint c) amely előállításának legalább egy szakasza a meghatározott földrajzi területen történik. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés bejegyzésének alapvető feltétele a termékleírás elkészítése. A termékleírás tartalmi elemei: - A termék megnevezése. - A termék leírása, beleértve a felhasznált alapanyagokat, valamint a termék fő jellemzőit. - A termék előállítása helyének fölrajzi körülhatárolt területe. - A termék adott földrajzi helyről való származásának igazolása. - A termék előállítási módjának, a helyi előállítási módszerek, a csomagolás leírása. - A termék valamely tulajdonsága, hírneve és a földrajzi terület közötti kapcsolat igazolása. - A termékleírásban szereplő előírások betartását ellenőrző hatóságok, szervezetek megnevezése. - A termék címkézésére vonatkozó előírás. Az abasári szőlőoltvány oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírásában meghatározandó elemek A szabályozásnak a következő területekre kell kiterjednie: - az oltványkészítéshez felhasznált alany és nemes fajták köre 19

20 - a szaporító alapanyagtermő törzsültetvények, a szaporító üzemek és a szőlőiskolák földrajzi elhelyezkedése - a magasabb minőségi követelmények elérését biztosító technológiai előírások (törzsültetvények terméskorlátozása, alapanyag és késztermék tárolás, létesítmények higiéniája, fajtatisztasági és növényegészségügyi szelekció, technológiai lépések időzítése, stb.) - a védett szőlőoltványok jogszabályi minimumnál magasabb követelményei (gyökér és vessző méretek, technológia révén biztosított magasabb beltartalmi értékek, szigorúbb növényegészségügyi követelmények) Az Abasári szőlőoltvány előállításának és a kész oltványok ellenőrzési rendszere, szőlőoltványok jelölése, marketingje Mivel a minőség kialakításában a teljes oltványkészítési folyamat minden eleme szerepet játszik, viszont a végtermék értékeinek egy részét szemrevételezéssel nem lehet megállapítani, szükséges a magas minőséget biztosító technológia betartásának lényegében folyamatos ellenőrzése. Ez a folyamatos technológiai ellenőrzés csak az OFJ-vel megkülönböztetett oltványok előállítását és forgalmazását végző gazdálkodók által létrehozott helyi ellenőrző testület feladata lehet. A kész oltványoknak ellenőrzését a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről szóló 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet előírása alapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal kell végezze. Ha az ellenőrző hatóság megállapítja, hogy az OFJ-vel ellátott termék nem felel meg a termékleírásban foglaltaknak, kisebb hiba esetén a termelőt ill. forgalmazót felszólítja a hiányosságok orvoslására, lényeges hiba esetén a szőlőoltvány forgalomba hozatalát a hiba jellegétől függő feltételhez köti, illetve súlyos hiba esetén az OFJ használatát a jogsértő előállító számára azonnali hatállyal megtiltja. A tilalom időtartama egy év. Az OFJ újbóli használatát a termelő akkor kezdheti meg, ha a hatóság előzetes ellenőrző szemlén megállapítja, hogy a termék a termékleírásnak megfelel. Amennyiben a hatóság azt észleli, hogy a forgalomba hozataltól eltiltott termékeket az OFJ-vel forgalomba hozzák, a szaporítóanyagot a forgalomból kivonja, és a termelőt megbírságolja. A bírság összege a tétel értékének másfélszerese, a termékleírásban foglaltaktól való oly mértékű eltérés esetén, amely a termék minőségi jellemzőit befolyásolja, illetve a tétel értékének kétszerese, az OFJ használatára nem jogosult általi előállítás, illetve az OFJ-vel jogellenesen ellátott termék forgalomba hozatala esetén, de ismételt esetben ennek többszöröse is lehet. Az oltalom céljának az abasári szőlőoltványok jobb piaci pozíciójának eléréséhez nélkülözhetetlen a védett oltványok megkülönböztető jelölése, a védett oltványok kiemelkedő értékeinek kommunikálása. Az OFJ követelményeinek megfelelő oltványok jelölése a minden szőlő szaporítóanyagra kötelezően előírt, az eredményes hatósági ellenőrzés megtörténtét igazoló, úgynevezett certifikációs címkéktől elkülönülten kell történjen. A jelölés figyelemfelkeltő logót kell tartalmazzon, s egyszer használható, sérülés nélkül az oltvány egységcsomagról nem leválasztható kell legyen. Az OFJ-vel ellátott oltványok első piacra kerülését megelőzően számos szakmai folyóiratban és a rádiók, televíziók mezőgazdasági műsoraiban cikkek, illetve riportok formájában a 20

21 potenciális felhasználók széles rétegét tájékoztatni szükséges az OFJ-vel megkülönböztetett oltványok előnyeiről, az azokat biztosító technológiáról, ellenőrzési rendszerről. Fontos eszköz lehet a védett oltványok megismertetéséhez a különböző szintű szakoktatásban részvevőkhöz az oktatókon keresztül eljuttatni az információt. Az Abasári szőlőoltványról önálló internetes honlapot szükséges üzemeltetni, ami az általános információkon kívül a termelők, forgalmazók valamint az évente előállított oltvány tételek listáját is naprakészen tartalmazza. 21

22 Termékleírás 1. A termék elnevezés: Abasári szőlőoltvány 2. A termék leírása: A gyökeres szőlőoltvány alanyból és a ráoltott nemes fajtából áll. Alanyként a magyar Nemzeti fajtajegyzéken található szőlőalany fajták klónjai használhatóak, amelyek a fajtavizsgálat során alkalmasnak bizonyultak a magyarországi klimatikus és talajviszonyokra. Az Abasári szőlőoltvány előállítása során a magyar Nemzeti fajtajegyzéken található valamennyi csemegeszőlő- és borszőlőfajta, illetve azok valamennyi klónja felhasználható. Az Abasári szőlőoltvány szabadgyökerű és tenyészedényes (konténeres) formában is előállítható és forgalomba hozható. A forgalomba hozatalra szánt szőlőoltványnak minden tekintetben eleget kell tennie a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló 68/193/EGK Tanácsi irányelv II. mellékletében meghatározott követelményeknek. Az irányelvben meghatározott követelményeket meghaladóan a szőlőoltvány - standard kategóriában sem tartalmazhat 1 % fajtaidegen egyedet - a szaporítóanyag minimális technikai tisztasága 98 % kell legyen - a talpgyökerek és a hajtás alapja közötti távolság legalább 35 cm hosszúságú - valamennyi alanyfajta esetében legalább 3 db, legalább 2 mm vastag, körkörösen elhelyezkedő talpgyökérrel kell rendelkezzen - az oltásforradásnak körkörösnek, egyedenként történő fizikai vizsgálattal megerősítetten szilárdnak kell lenni (az oltás helyére gyakorolt nyomás eredményeként a vessző nem az oltás helyén törik el) - a vegetációs időszakban forgalomba hozott tenyészedényes ültetési anyag oltási helyén lévő kallusz fásodó, az oltásforradás szilárdan összeforrt, a hajtás hossza legalább 30 cm-es, fajtára jellemző ízközű kell legyen. 3. A földrajzi terület meghatározása Az Abasári szőlőoltvány -t a Gyöngyösi járás közigazgatási területén lakhellyel, székhellyel rendelkező személyek, illetve gazdasági szervezetek állíthatnak elő. A járás települései: Gyöngyös Abasár, Adács, Atkár, Detk, Domoszló, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Karácsond, 22

23 Kisnána, Ludas, Markaz, Mátraszentimre, Nagyfüged, Nagyréde, Pálosvörösmart, Szűcsi, Vámosgyörk, Vécs, Visonta, Visznek. Az oltvány előállításához felhasznált alanyvessző és nemes oltóvessző Magyarország területéről kell származzon. Az oltást, hajtatást, az oltványok nevelését Heves megyén belül kell végezni. 4. A származás igazolása: A termelő az illetékes hatóságok által ellenőrzött és dokumentált, a hatósági előírásoknak megfelelő nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban a következő adatok szerepelnek: a terület helyrajzi száma, az iskolázott oltványok alany és nemes fajtája, az alany és nemes oltóvesszők származása; a végtermék becsült mennyisége tételenként, valamint az értékesített mennyiség fajták, tételek szerint és annak átvevője, illetve vásárlója. A nyilvántartást a teljes szőlőiskolai termelésre vonatkozóan kell vezetni, azon belül megjelölve az oltalmazott földrajzi árujelző használata feltételeinek megfelelő tételeket, mennyiségeket. Az oltványok előállítása során végzett valamennyi kezelésről azok idejét, elvégzésének módját és a felhasznált anyagokat rögzítő munkanaplót kell vezetni. Az Abasári szőlőoltvány értékesítésekor a származási igazolványon is fel kell tüntetni az Abasári szőlőoltvány OFJ megjelölést. Az oltványok értékesítésekor a csomagolási egységeken a hivatalos certifikációs címkéken kívül el kell helyezni az Abasári szőlőoltvány megjelölésére elfogadott ábrát (logo-t). Az ábrával egy látótérben egyéb információt közölni tilos. 5. Az előállítás módja: Vesszők beszerzése, tárolása Az oltványok előállításához felhasznált alanyvessző és nemes oltóvessző lehet saját előállítású vagy magyarországi termelőtől vásárolt. A saját ültetvényben előállított alany és nemes oltóvesszőt a betakarítást követően folyamatosan védeni kell a vízveszteségtől. Ennek érdekében a betakarítást követően haladéktalanul el kell végezni a vesszők feldolgozását, azt követően a vesszők 48 órán keresztül történő áztatását. A tárolás előtt arra alkalmas engedélyezett növényvédőszerrel Botrytis elleni kezelést kell alkalmazni. A vesszők tárolását e célra kialakított hűtőtárolóban kell végezni, ami folyamatosan alkalmas 5 o C alatti hőmérséklet biztosítására. A tárolás során folyamatosan ellenőrizni kell a vesszők víztartalmát, károsító esetleges fellépésekor növényvédőszeres kezelést kell alkalmazni. A vesszőkkel egy légtérben gyümölcs, zöldség tárolása tilos. Vásárolt vesszők esetén az áru átvételekor ellenőrizni kell a 68/193/EGK Tanácsi irányelv II. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő minőséget, a vesszők víztartalmát, a nemes oltóvesszők rügyeinek épségét, látható károsítóktól való mentességét. Csak előírás szerinti címkével ellátott csomagolási egységekben forgalmazott, az átvétel időpontjában kiállított származási igazolvánnyal rendelkező szőlővesszőt szabad átvenni és oltványelőállításra felhasználni. A vásárolt vessző átvételekor tisztázni kell a vessző letermelését 23

24 követően alkalmazott kezeléseket és a tárolás előtt szükséges kezeléseket (áztatás, vegyszeres kezelés) el kell végezni. A vásárolt vessző tárolása során a saját előállítású vesszőkre leírtak szerint kell eljárni. Oltás elvégzése Az oltás hagyományos kézi oltással angolnyelves párosítás módszerével vagy bármely típusú oltógép felhasználásával történhet. A jó minőségű metszfelületek érdekében folyamatosan figyelni kell a felhasznált eszköz pengéjének élességére. A vesszők kalluszosodást, illetve gyökeresedést serkentő vegyszerekkel való kezelése megengedett, de nem kötelező. Ugyancsak megengedett a serkentőszert tartalmazó paraffin használata. Az oltványok paraffinos kezeléséhez olyan berendezést kell alkalmazni, ami biztosítja a paraffin hőmérsékletének szabályozását. Az elkészített oltványok tárolására, hajtatására szolgáló ládákat ismételt felhasználás előtt fertőtleníteni kell! A hajtatás során használt közeg lehet homok, fűrészpor, tőzeg, perlit. Ezen anyagok kizárólag újonnan beszerezve alkalmazhatóak, ismételt felhasználásuk tilos. Az oltás elvégzésétől a hajtatásig az oltványok tárolását a vesszők tárolására leírt körülmények között, folyamatos ellenőrzés mellett kell végezni. A vesszők oltásra való előkészítése, az oltás, az oltványok tárolása során a fajtakeveredés megelőzése érdekében folyamatosan nagy figyelmet kell szentelni a tételek jelölésére, elkülönítésére, nyilvántartás vezetésére. Oltványok hajtatása Az oltványok szabadföldre történő kiiskolázás vagy tenyészedénybe ültetés előtt az oltásforradás és a gyökérképződés megindulásának biztosítására előhajtatni szükséges. A hajtatáshoz olyan helyiség felszerelése szükséges ahol: - biztosítható a kalluszképződéshez legkedvezőbb 28 o C-os hőmérséklet - természetes fénnyel vagy mesterséges világítással biztosított a kihajtott oltványok fényigénye - jól szellőztethető, tisztántartható, fertőtleníthető. - elegendő méretű a termelő által előállított oltványmennyiség legfeljebb két menetben történő előhajtatására Az oltvány hajtató helyiséget a szezon előtt, illetve két hajtatási ciklus között fertőtleníteni szükséges. A hajtatás alatt folyamatosan ellenőrizni és szabályozni kell a helyiség hőmérsékletét. Rendszeres szellőztetéssel meg kell akadályozni a Botrytis fertőzést elősegítő túl magas 24

25 páratartalom kialakulását. Speciális Botrytis elleni növényvédőszerrel megelőző, a betegség fellépése esetén ismétlődő kezeléseket kell végezni. A hajtatás során tapasztalt túlzott mértékű hajtásnövekedés esetén a hajtások a hajtatás során vagy közvetlenül kiiskolázás előtt visszavághatóak. A hajtatott oltványokat kiiskolázás, tenyészedénybe ültetés előtt paraffinos kezelésben kell részesíteni. Tenyészedényes oltványok ültetése, kezelése Az oltás nyarán eltelepítésre szánt oltványokat április hónap folyamán kis méretű, de legalább 2,5 dl térfogatú, szőlőoltvány készítésre vagy általános kertészeti célra gyártott, a gyökér számára átjárható anyagból készült tenyészedénybe kell ültetni. A tenyészedényt igazoltan károsító és fonálféreg mentes, a szőlő tápanyagigényét biztosító, megfelelő ph-jú, levegős tápközeggel kell tölteni. A tenyészedényes oltványokat fűthető, jól szellőztethető, árnyékolóval ellátott termesztőberendezésben (fóliasátor, üvegház) kell elhelyezni. A kis mennyiségű termesztő közeg miatt a rendszeres víz és tápanyag utánpótlásra fokozottan kell figyelni. Az oltási helyen képződött kallusz fásodásakor, az intenzív hajtásnövekedés megindulását követően meg kell kezdeni a kis tenyészedényes oltványok értékesítés telepítés előtti akklimatizációját. Ennek során fokozatosan hozzá kell szoktatni az oltványokat a nagyobb intenzitású napfényhez és alacsonyabb páratartalomhoz. Az oltást követő borpiaci évben telepítésre szánt tenyészedényes oltványokat 1-2 l űrtartalmú, ellenőrzött minőségű tápközeggel töltött edénybe kell ültetni. Az ültetés ideje későbbi lehet, mint a kis tenyészedésnyes oltványoknál. A termesztőberendezésben megkezdett nevelés, majd akklimatizáció után a nagy tenyészedényes oltványok nevelése értékesítésig szabadföldön folytatható. Szabadföldi szőlőiskolai terület előkészítése A szőlőiskolai terület sík vagy kismértékben egyenletes lejtésű, öntözhető, legalább 1,5 % humusztartalmú, jó víztartó, ugyanakkor jó vízáteresztő-képességű talajú terület legyen. A szőlőiskolai felhasználást megelőző évben gabona elővetemény vagy ugaroltatás alkalmazandó. El kell végeztetni a talaj vírusvektor fonálférgektől való menteségét igazoló vizsgálatot, a talaj tápanyagvizsgálatán alapuló tápanyag utánpótlást és őszi mélyszántást. A kiiskolázást közvetlenül megelőző talajelőkészítést a lehető legkisebb mértékű talajtömörödést okozó taposással kell elvégezni. A kiiskolázás idejére az öntözőrendszert használatra készre kell előkészíteni. Kiiskolázás Az oltványok kiiskolázása május között történjen. Az oltványok előállítása bakhátas vagy sík kiültetéssel, fekete fóliatakarással és a nélkül is történhet. A kiiskolázás előtt az oltványoknak az ültetéskor talajon kívül maradó teljes hosszát paraffinozni kell. A kiültetést 25

26 követően az oltványokat azonnal be kell öntözni. terület legyen. A csepegtető öntözés víztakarékossága és később a lomb nedvesítésének elkerülése miatt preferált. A kiiskolázás során a fajtakeveredés elkerülése érdekében egyszerre egy fajta ültethető. A tételek elkülönítését a biztonság kedvéért többféle módon is legalább méteres kihagyás, címke, karó biztosítani kell. A kiiskolázással egy időben a tételek elhelyezéséről térképet kell készíteni. Amennyiben az iskolában OFJ és az OFJ követelményeknek nem megfelelő oltványtételeket is állítanak elő, azokat egymástól el kell különíteni. Az oltványiskola művelése Az oltványiskola művelése során folyamatosan gondoskodni kell a gyommentesen tartásról. A növényvédelmi kezeléseket megelőző jelleggel, ugyanakkor a gombabetegségek vonatkozásában előrejelzésre, rovarkártevők, - vírus és fitoplazma vektorok vonatkozásában rajzásmegfigyelés alapján kell végezni. A számottevő mértékű gyomosság, a lombozat gombabetegségek miatt 20 %-nál nagyobb mértékű károsodása, valamint a vírus és fitoplazma vektorok elleni védekezés elmulasztása a szőlőiskola egészének az Abasári szőlőoltvány OFJ használatából történő kizárását vonja maga után. A kiültetéstől folyamatosan gondoskodni kell az oltványok optimális vízellátásáról. A gyökérfejlődés kezdetén oda kell figyelni a túlöntözés elkerülésére, mert a levegőtlen talajállapot akadályozza a gyökeresedést, a frissen fejlődött gyökerek pusztulását okozhatja. Augusztus végétől a növekedés lezárulása érdekében csak kivételes esetben szabad öntözni. A speciális munkafolyamatok során ismételten el kell távolítani az előtörő alanyhajtásokat. A teljes fajtatisztaság elérése érdekében cm-es hajtáshossznál, illetve az első alkalommal végzendő csonkázás előtt összesen két alkalommal ellenőrizni kell a tételek fajtaazonosságát és fajtatisztaságát. Valamennyi fajtaidegen egyedet el kell távolítani, az idegenek kijelölése kitermelést követő szétválogatás céljából nem elfogadható. A fajtatisztaság ellenőrzésével egyidejűleg, valamint szeptember folyamán ellenőrizni kell az oltványokon esetleg megjelenő vírus vagy fitoplazma tüneteket. Azokat a tételeket, amelyekben vírus vagy fitoplazma tünetek jelentek meg, ki kell zárni az OFJ hasznlatából. A hajtások csonkázását azok leívelődésének kezdetétől lehet akár ismételten alkalmazni. Kitermelés, osztályozás, csomagolás A kitermelést beleértve az azt megelőző lelevelezést - legkorábban október 20-án lehet megkezdeni, de támogatott a szőlőiskola minél későbbi felszedése. A lelevelezés előtt ellenőrizni kell a tételek elválasztó jelölését, a térképnek való megfelelőséget. A kitermeléshez bármely típusú kitermelő eke használható, a jó iránytartást és kitermelési mélységet biztosító teljesítményű erőgéppel üzemeltetve. 26

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 26. pontjában, a 13. tekintetében

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2006. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2006. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2006. ( ) FVM rendelete a szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról A növényfajták állami elismeréséről, valamint a

Részletesebben

158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet

158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről A Kormány a

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet

124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára és a termékek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról A védjegyek és a földrajzi árujelzők

Részletesebben

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlegi helyzete és közös feladataink

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlegi helyzete és közös feladataink A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlegi helyzete és közös feladataink Országos Szőlészeti és Borászati Konferencia, Eger Szőnyegi Sándor, Dancsházy Zsuzsanna Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István Agresszív özönnövény fajok természetvédelmi kezelése a gyakorlatban Szakmai szeminárium

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A fenntartható szőlőtermesztés fajtaválasztékának bővítése új nemes-rezisztens fajtákkal, fajta specifikus környezetkímélő termesztés-technológia kialakítása és innovatív bio termék prototípusának kifejlesztése

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a DÉL-MÁTRA LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a DÉL-MÁTRA LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés DÉL-MÁTRA KÖZHASZNÚ LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a DÉL-MÁTRA LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1.1. HVS intézkedés megnevezése: A Dél-Mátra

Részletesebben

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN DR. ORAVECZ MÁRTON elnök Sárváriné Lakatos Éva 2014. május 20. Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Genealógia (származástan) 74/2012.

Részletesebben

Fehér és csípős paprika

Fehér és csípős paprika Fehér és csípős paprika fehér paprika Kertész kollégák! Amikor találkozunk Önökkel szakmai rendezvényeinken, bemutatóinkon mindig nagy érdeklődéssel várjuk, hogy új fajtáinkat hogyan fogadják, mennyire

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

KÉMÉNYKONFERENCIA 2008

KÉMÉNYKONFERENCIA 2008 KÉMÉNYKONFERENCIA 2008 Építtetők, tervezők, műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők felelőssége a megfelelő minőség megvalósításában ÉMI Kht. Épületgépészeti és Energetikai Tudományos Osztály Haszmann

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

Megvalósult pályázatok LEADER jogcím keretein belül (2011)

Megvalósult pályázatok LEADER jogcím keretein belül (2011) Megvalósult pályázatok jogcím keretein belül (2011) Gyöngyösoroszi Község Önkormányzata Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Pálosvörösmarti Római Katolikus Egyházközség Virtus Kulturális Közhasznú Egyesület

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós A 2004. évi XVIII. Törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról

Részletesebben

Orvostechnikai eszközök az egészségügyi szolgáltatóknál

Orvostechnikai eszközök az egészségügyi szolgáltatóknál Orvostechnikai eszközök az egészségügyi szolgáltatóknál (szigorodó szabályozások, egyértelmű felelősség) Balázs György Ferenc EMKI főosztályvezető DEMIN 2013. május Eszközminősítő és Kórháztechnikai Igazgatóság

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A Červinka P6Če típusú tűzoltó készülék palack, mint nyomástartó berendezés megfelelősége

A Červinka P6Če típusú tűzoltó készülék palack, mint nyomástartó berendezés megfelelősége MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL PIACFELÜGYELETI ÉS MŰSZAKI FELÜGYELETI HATÓSÁG PIACFELÜGYELETI OSZTÁLY A Červinka P6Če típusú tűzoltó készülék palack, mint nyomástartó berendezés megfelelősége

Részletesebben

AZ ÁRUK ELADÁSRA TÖRTÉNŐ ELŐKÉSZÍTÉSE. 5. tétel

AZ ÁRUK ELADÁSRA TÖRTÉNŐ ELŐKÉSZÍTÉSE. 5. tétel AZ ÁRUK ELADÁSRA TÖRTÉNŐ ELŐKÉSZÍTÉSE 5. tétel 1 Az áruk eladásra történő előkészítése A termékeket szükséges felkészítenünk az eladásra, ami azt jelenti, hogy alkalmassá tesszük őket az értékesítésre.

Részletesebben

117/2007. (X. 10.) FVM

117/2007. (X. 10.) FVM 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet egyes növényegészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásáról 2014.09.27 5 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet egyes növényegészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásáról

Részletesebben

Termék fogalma. Termék tulajdonságai - Termékkörök. A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk

Termék fogalma. Termék tulajdonságai - Termékkörök. A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar 2 Termék fogalma Terméknek minősül mindaz,

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

KIVONAT! 28/2011. (IX.06.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról XIV. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM

KIVONAT! 28/2011. (IX.06.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról XIV. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM KIVONAT! 28/2011. (IX.06.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról XIV. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM 218. A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása

Részletesebben

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.)

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) Mit jelent a CE jelölés? A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen

Részletesebben

Az Európai Unió által garantált minőség

Az Európai Unió által garantált minőség Az Európai Unió által garantált minőség Micsoda ízek! A földrajzi jelzések címkéi az eredetiség zálogai HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉS OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉS

Részletesebben

A 16. sorszámú Dísznövénykertész megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 16. sorszámú Dísznövénykertész megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 16. sorszámú Dísznövénykertész megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 622 01 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

CES Hőgenerátor Kezelési útmutató

CES Hőgenerátor Kezelési útmutató CES Hőgenerátor Kezelési útmutató CES KFT. Üzembe helyezés előtt figyelmesen olvassa el! Tartalom Bevezető... 3 C.E.S. kavitációs hőgenerátorok leírása és alkalmazása... 3 2. A C.E.S. kavitációs hőgenerátorok

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Fogyasztóvédelem

Összeállította: Sallai András. Fogyasztóvédelem Összeállította: Sallai András Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem szereplői Állam Szabályozás Finanszírozás Ellenőrzés Jogok Ha a termék megfelel CE jelölést kap CE jelöléssel kell ellátni az EU-ban a

Részletesebben

A HACCP rendszer bevezetésének célja

A HACCP rendszer bevezetésének célja HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet

Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet dr. Bujdosó Géza NAIK Gyümölcstermesztési Kutató Intézet Árutermelő gyümölcsültetvények kritériumai min.

Részletesebben

72/2010. (V. 13.) FVM rendelet. 1. Általános rendelkezések

72/2010. (V. 13.) FVM rendelet. 1. Általános rendelkezések 72/2010. (V. 13.) FVM rendelet a gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2006/XI/03 B(2006) 5160 végleges NEM NYILVÁNOS A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE 2006/XI/03 a játékok biztonságáról szóló 88/378/EGK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásáról

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Dr. SZŐKE LAJOS. főiskolai tanár. A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében

Dr. SZŐKE LAJOS. főiskolai tanár. A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében Dr. SZŐKE LAJOS főiskolai tanár A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében 37.Meteorológiai Tudományos Napok Az agrometeorológia kihívásai és helyzete Magyarországon

Részletesebben

Szárítás kemence Futura

Szárítás kemence Futura Szárítás kemence Futura Futura, a nemzetközi innovációs díjat Futura egy univerzális szárító gép, fa és egyéb biomassza-alapanyag. Egyesíti az innovatív technikai megoldások alapján, 19-26 szabadalmazott

Részletesebben

Pelletgyártási, felhasználási adatok

Pelletgyártási, felhasználási adatok Construma Építőipari Szakkiállítás Budapest 2011. április 08. Pelletgyártási, felhasználási adatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető Pelletgyár létesítés I. A BERUHÁZÁSI CÉLOK, KÖRNYEZET

Részletesebben

/2014. ( ) FM rendelet. egyes növényegészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásáról szóló 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet módosításáról

/2014. ( ) FM rendelet. egyes növényegészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásáról szóló 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet módosításáról /2014. ( ) FM rendelet egyes növényegészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásáról szóló 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet módosításáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz

Részletesebben

Megvalósult pályázatok LEADER jogcím keretein belül (2009)

Megvalósult pályázatok LEADER jogcím keretein belül (2009) Megvalósult pályázatok jogcím keretein belül (2009) Abasári Hagyományörző Dal Abasári Polgárőrség Nagyfüged Község Gyöngyösoroszi Község Gyöngyösoroszi Község Halmajugra Község Domoszló Község Domoszló

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

Tudnivalók az elektronikus építési naplóval kapcsolatban

Tudnivalók az elektronikus építési naplóval kapcsolatban Tudnivalók az elektronikus építési naplóval kapcsolatban Az építési napló elektronizálása Az építésügyi jogszabályok tekintetében 2013. január 1-jétől igen nagy változás fog életbe lépni, ugyanis az elektronizálás

Részletesebben

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft.

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. Dr. Martin Andrea vezető tanácsadó és szakértő A cím értelmezése Kinek az érdeke? - Szolgáltató tanúsítóé? - Gyártóé? - Forgalmazóé? Megalapozott?

Részletesebben

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal Melléklet Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal 3. számú melléklet A PÉNZÜGYI VÁLSÁG KAPCSÁN NYÚJTOTT ÁTMENETI TÁMOGATÁSI

Részletesebben

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai Pallóné Dr. Kisérdi Imola osztályvezető HÍR BB elnök FM Eredetvédelmi Főosztály OMÉK - HÍR Gála 2015. szeptember 24. Védjegyek

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A 2009. ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATI PROGRAM VÉGREHAJTÁSA A 2009. évben módosított eljárási utasítás értelmében, 2009. évben is kéttípusú felülvizsgálat

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

16/1998. (IV. 3.) FM rendelet. a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról

16/1998. (IV. 3.) FM rendelet. a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról 16/1998. (IV. 3.) FM rendelet a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 27. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Felhívás azonosító tervezett ideje VP4-10.1.1-15 Agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetés 158.6 egyszerűsített október VP4-11.1.1-11.2.1-15

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-100 számú irányelv Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott mézfélékről Honey with disctinctive quality indication Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-107 számú irányelv

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-107 számú irányelv MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-107 számú irányelv Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott gyümölcsbor Fruit wine with distinctive quality indication Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy) mint védjegyjogosult Duna Ipoly Nemzeti

Részletesebben

75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet. A támogatás célja. Fogalmak

75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet. A támogatás célja. Fogalmak 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerűsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka jogi szabályozása Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka és a törkölypálinka útja a hungarikummá nyilvánításig A pálinkás társadalom már az 1990-es években

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi

Részletesebben

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 55/2015

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 55/2015 Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 55/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság újabb szezonális vizsgálatáról, amelynek

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Az ESTA Szabvány A Vetőmagcsávázás európai minőségbiztosítása. Vetőmagcsávázásra és a csávázott vetőmagra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer

Az ESTA Szabvány A Vetőmagcsávázás európai minőségbiztosítása. Vetőmagcsávázásra és a csávázott vetőmagra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer Az ESTA Szabvány A Vetőmagcsávázás európai minőségbiztosítása Vetőmagcsávázásra és a csávázott vetőmagra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer Tartalom - Miért van szükség a rendszerre? - Milyen területet

Részletesebben

A FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG TAPASZTALATAI A VM (MAGYAR TERMÉK) RENDELET KAPCSÁN. 2014. május 20.

A FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG TAPASZTALATAI A VM (MAGYAR TERMÉK) RENDELET KAPCSÁN. 2014. május 20. A FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG TAPASZTALATAI A VM (MAGYAR TERMÉK) RENDELET KAPCSÁN 2014. május 20. FONTOSABB JOGSZABÁLYOK egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló

Részletesebben

Célterület adatlap. Egyházi jogi személy 100 100 Non-profit szervezetek 100 100 Önkormányzat, önkormányzati társulás 100 100

Célterület adatlap. Egyházi jogi személy 100 100 Non-profit szervezetek 100 100 Önkormányzat, önkormányzati társulás 100 100 Célterület adatlap Célterület azonosító: 1 021 600 Helyi Akciócsoport: Dél-Mátra Közhasznú Egyesület UMVP intézkedés: Életminőség/diverzifikáció Jogcím: Közösségi célú fejlesztés Célterület megnevezése:

Részletesebben

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A mezôgazdaság mûszaki fejlesztésének tudományos kérdései 92. Gondozza Az MTA Agrártudományok Osztálya Agrármûszaki Bizottsága Szerkesztô Sembery Péter egyetemi

Részletesebben

RENDTARTÁS VILLÁNYI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCS

RENDTARTÁS VILLÁNYI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCS RENDTARTÁS VILLÁNYI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCS A Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa a borvidéken működő hegyközségek tevékenységének harmonizálására, valamint az eljárási szabályok közzététele céljából

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Gyógynövények az élelmiszerek között

Gyógynövények az élelmiszerek között Gyógynövények az élelmiszerek között Budapest, 2011. március 25. Sárvár Deák Ferenc főosztályvezető-helyettes Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály 1 Az emberi felhasználásra

Részletesebben

A BOROK CÍMKÉZÉSI ELŐÍRÁSAI, NYOMON KÖVETHETŐSÉG, SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNYOK

A BOROK CÍMKÉZÉSI ELŐÍRÁSAI, NYOMON KÖVETHETŐSÉG, SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNYOK A BOROK CÍMKÉZÉSI ELŐÍRÁSAI, NYOMON KÖVETHETŐSÉG, SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNYOK Kunszeri Miklós Péter Borászati főfelügyelő Eger, 2015. január 21. Jogszabályi hierarchia Európai Unióról szóló Lisszaboni Szerződés

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Versenyző kódja: 25 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet 31 341 01 0010 31 03-2013 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Szakma Kiváló Tanulója Verseny

Versenyző kódja: 25 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet 31 341 01 0010 31 03-2013 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Szakma Kiváló Tanulója Verseny 31 341 01 0010 31 03-2013 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Szakma Kiváló Tanulója Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 31 341 01 0010 31 03 SZVK rendelet száma: 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

IMMERPAN. Acél lapradiátorok

IMMERPAN. Acél lapradiátorok IMMERPAN Acél lapradiátorok IMMERPAN, AZ ÚJ TERMÉKVONAL AZ IMMERGAS KÍNÁLATÁBAN Az Immergas a felhasználói igények széleskörű kiszolgálása érdekében acél lapradiátorokkal bővíti termékskáláját, melyeket

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Változások műszaki követelményekben

Változások műszaki követelményekben Változások műszaki követelményekben (2008. március) Szabados László tű. szds. 1 9/2008. (II.22.) ÖTM r. OTSZ 1. rész TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK I. FEJEZET TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK KARBANTARTÁSA

Részletesebben

A közbeszerzési törvény szabályainak változása. változása

A közbeszerzési törvény szabályainak változása. változása A közbeszerzési törvény szabályainak változása ETK zrt. 2010. február Az előadás felépítése Gyakorlati alkalmazási kérdések kezelése a Kbt. módosításában - Formai megközelítés mérséklésére irányuló változások:

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz, de legkésőbb az ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

Codex Alimentarius Hungaricus. 2-703 számú irányelv

Codex Alimentarius Hungaricus. 2-703 számú irányelv MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-703 számú irányelv Fruit wine Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 2013. május (1. kiadás) 2 I. Általános előírások 1. Ez az irányelv az

Részletesebben

Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program

Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program Berentén a munkaprogram 2012.03.01-én indult.14 fő kapott itt munkát, 8 órás munkaidőben.

Részletesebben

Az alkoholtartalom-növelésre, az édesítésre, a savtartalom-növelésre és a savtompításra vonatkozó új Európai Uniós elıírások

Az alkoholtartalom-növelésre, az édesítésre, a savtartalom-növelésre és a savtompításra vonatkozó új Európai Uniós elıírások Az alkoholtartalom-növelésre, az édesítésre, a savtartalom-növelésre és a savtompításra vonatkozó új Európai Uniós elıírások A közös borpiaci szabályozás második ütemében, 2009. augusztus 1-tıl léptek

Részletesebben

I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az

I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az Iktatószám: Tárgy: VEO/001/00397-0005/2014 Határozat H A T Á R O Z A T I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az - ADLER EUROPE márkanevű,

Részletesebben

TANYAFEJLESZTÉS 2015. -kivonat- Támogatás vehető igénybe

TANYAFEJLESZTÉS 2015. -kivonat- Támogatás vehető igénybe TANYAFEJLESZTÉS 2015 -kivonat- Támogatás vehető igénybe 1. a tanyák, valamint az alföldi tanyás térségek megőrzését és fejlesztését célzó települési és térségi fejlesztésekhez (1. célterület), 2. a tanyák

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy) mint védjegyjogosult Duna Ipoly nemzeti

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Hatósági tapasztalatok a tejtermékek ellenőrzéséről

Hatósági tapasztalatok a tejtermékek ellenőrzéséről Hatósági tapasztalatok a tejtermékek ellenőrzéséről Bartyik Tünde Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Bejelentésköteles Élelmiszer-előállítás Felügyeleti Osztály Budapest, 2013. október 15. Tej

Részletesebben

GARANCIANYILATKOZAT A WWW.PLANTEXPRO.DUPONT.COM OLDALON

GARANCIANYILATKOZAT A WWW.PLANTEXPRO.DUPONT.COM OLDALON GARANCIANYILATKOZAT A WWW.PLANTEXPRO.DUPONT.COM OLDALON A DuPont de ours (Luxembourg) S.à r.l. (a továbbiakban: DuPont ) ezennel korlátozott jótállást biztosít a DuPont Plantex termékekre (a következő

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 4/1992. (II. 11.) önkormányzati rendelete Az Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 4/1992. (II. 11.) önkormányzati rendelete Az Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 4/1992. (II. 11.) önkormányzati rendelete Az Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról Módosította: 33/2006. (IX.01.) önkormányzati rendelet

Részletesebben