A magyar paprika napja A Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia különszáma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar paprika napja A Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia különszáma"

Átírás

1 2013 A magyar paprika napja A Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia különszáma augusztus

2 Paprika fajták a Rijk Zwaan felgyői nemesítő központjából A magyar paprika termesztő kertészek és kereskedők a Rijk Zwaan paprika fajtákat általánosságban joggal társítják gondolatban a jó minőséggel. A jó alaktartósság, vastag húsfal, jó pulton tarthatóság és természetesen a jó íz ma már elengedhetetlen ahhoz, hogy az értékesítésben érdekelt kis és nagykereskedők, exportőrök is elégedettek legyenek az árualappal. A kertészt a kiváló minőség mellett a könnyű termeszthetőség és a nagy termésmennyiség fogja meg egy-egy fajta kapcsán, de természetesen a kereskedelem részéről történő visszacsatolás is rendkívül fontos. A Rijk Zwaan immár 8 éve végez önálló fehér paprika nemesítést Felgyőn, de már ezt megelőzően is kínáltunk fehér paprika hibrideket a hazai kertészeknek. A fajtáinkra Porteca RZ kápia paprika növény hideg hajtatásban Bravia RZ fehér paprika rekeszben kezdettől fogva jellemző volt a kiemelkedő, különlegesen jó minőség, kivívva ezzel az igényes piacok elismerését. Az utóbbi években a nemesítési program szélesedett és már az első hazai kápia paprika fajta is forgalomba került Porteca RZ néven. E mellett egyéb más típusok nemesítése is zajlik. A nemesítés, fajta kiválasztás és forgalmazás során igen nagy figyelmet fordítunk arra, hogy olyan fajták kerüljenek ki Felgyőről, melyek minőségüknél, nagy mértékű uniformitásuknál fogva megkönnyítik az áruvá készítést, felgyorsítják a válogatási munkákat. Ez megkönnyíti a kereskedelemmel foglalkozó cégek dolgát. Ilyen tekintetben különösen kiemelendő a Galga RZ hibridünk, melyet kimondottan a nehéz körülmények közt is biztosítható sima bogyó felszín, vastag terméshús és egyenletes, egyforma árualap miatt egyre több felvásárló, kereskedő és ennek megfelelően sok-sok kertész is előnyben részesít. Már a korábbi Rijk Zwaan paprika fajták esetében is előfordult, hogy egy-egy cég plussz felárral honorálta a termelő által szállított áru minőségét, mely lehetőséget biztosított az extra igényű piacok kiszolgálására. Hasonló tulajdonságokkal rendelkező új hibridek kerültek ki a nemesítő műhelyből az elmúlt 1-2 évben és hangsúlyt fektetünk erre az elkövetkezendőkben is. A 2013-ban forgalomba került és rendkívül sikeressé vált Bravia RZ külön kiemelendő extra, megbízható minősége mellett nagy fokú termesztési és értékesítési biztonságot ad: pl.: bronzfoltosság vírus rezisztenciája végett kevesebb növényvédő szer felhasználásra van szükség. A szermaradék határ értékek tartása különösen az export piacokon rendkívül nehéz az extrém alacsonyan meghatározott szintek miatt ezért érdemes ilyen TSWV rezisztens fajtákat alkalmazni. A Bravia RZ és a hozzá hasonló, a jövőben bevezetendő újdonság a rezisztenciák mellett antocián mentességük révén adnak plussz biztonságot a kertészeknek hisz a hideg időjárásban sem liluló és szép fehér termések értékesíthetősége sokkal könnyebb és az ilyen fajtát termesztő kertész sem vállal felesleges kockázatot. Fajtáinkkal, bemutatóinkkal kapcsolatosan, vagy általános informálódásért látogasson el a honlapunka. Kövessen minket a Facebook-on: Zöldségtermesztők Rijk Zwaan partner oldala néven elérhetőek vagyunk ezen a fórumon is! Rijk Zwaan Budapest Kft. Budapest, Aladár u. 19. Tel.: ,

3 3 Beköszöntő Tisztelt Olvasó! Örömmel nyújtjuk át Önnek a Zöldség-Gyu mölcs Piac és Technológia újság ku lönszámát, amely a második alkalommal megrendezésre keru lő, A Magyar Paprika Napja rendezvény szakmai anyagát tartalmazza ben nagy érdeklődés kísérte rendezvényu nket. A közel 500 résztvevő az ágazat szinte minden szegmensét képviselte: termelők, kutatók, diákok, szaktanácsadók, inputanyag forgalmazó cégek, kereskedők vettek részt az egész napos programon. A helyi és régiós érdeklődés mellett az ország távolabbi vidékeiről és a határokon túlról is sokan eljöttek. A tanácskozásról a helyi és országos szakmai sajtó is tudósított ben az egy napos program túlzsúfoltra sikeru lt. Ahhoz, hogy a paprikatermesztés elméleti és gyakorlati oldalát is kellő részletességgel be tudjuk mutatni, 2013-ban a rendezvényt két napra terveztu k. Az elmúlt évhez hasonlóan pénteken (augusztus 30-án) a délelőtti órákban előadások hangzanak el a paprikatermesztést befolyásoló gazdasági, stratégiai kérdésekről, a nemesítés feladatairól, a környezeti tényezőkről, és folytatódik a szentesi régió szerepének történelmi áttekintése. A délután folyamán már a részletes technológiák áttekintése, megvitatása történik a két szekcióban, ahol a szakma jeles képviselői, valamint a gyakorlat szakemberei mondják el véleményu ket. Este paprikás mulatságot tartunk, ahol további lehetőség adódik a kapcsolatok bővítésére és a kikapcsolódásra. Szombat délelőtt a DélKerTÉSZ termelői, szakemberei mutatják be elsősorban a paprikahajtatás ku lönböző technológiai elemeit. Szándékaink szerint a magyar paprika napján a tavalyi tapasztalatokat is figyelembe véve a szakemberek, a termelők tapasztalatcseréi, a gyakorlati bemutatók hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar paprika versenyképessége tovább javuljon. Biztosak vagyunk abban, hogy ismét bebizonyosodik, nagyon sokat tanulhatunk egymástól, a közös gondolkodás hozzásegít bennu nket az eredményesebb gazdálkodáshoz. A DélKerTÉSZ mint a térség legnagyobb integrátora, örömmel vállalta idén is a házigazda szerepét. A TÉSZ-nek és tagjainak is nagy megtiszteltetés, hogy a paprikatermesztésben, értékesítésben elért eredményeit megoszthatja Önökkel. Szeretném megköszönni mindazok munkáját, akik hozzájárulnak rendezvényu nk sikeréhez, szervezőként, előadóként, szakmai kiállítóként, termelőként, résztvevőként megosztva tudásukat a közös u gy, a magyar paprikatermesztés és -fogyasztás fejlődése érdekében. Kívánom, teljen hasznosan e két nap, legyen alkalom szakmai kérdéseink megválaszolására, kapcsolatépítésre, gondjaink megosztására. A házigazda és a szervezőbizottság nevében Ledó Ferenc elnök, DélKerTÉSZ A rendezvény a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft., a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és a DélKerTÉSZ közös szervezésében és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatásával valósul meg Kiadja és terjeszti: FruitVeB Magyar Zöldség-Gyu mölcs Szakmaközi Szervezet a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft-vel egyu ttműködésben Szerkesztőség: 1118 Budapest, Villányi út Tel.: Fax: Szerkesztőbizottság: Dr. Bittsánszky János elnök, Fodor Zoltán, dr. Kádár András, Ledóné dr. Darázsi Hajnalka, dr. Mártonffy Béla Főszerkesztő: dr. Boldvainé dr. Böde Beáta Tördelés: Marossy Attila A Zöldség-Gyu mölcs Piac és Technológia ku lönszáma A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Program augusztus 30. (péntek) Regisztráció Megnyitó a Díszteremben Előadó: Ledó Ferenc elnök-u gyvezető Délalföldi Kertészek Szövetkezete Milyen lehetőségeket kínál a kertészet számra az újjáalakult Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Előadó: Györffy Balázs elnök, NAK Gazdasági és stratégiai kérdések a paprikatermesztésben Előadó: Fodor Zoltán u gyvezető igazgató, FruitVeB A szentesi régió szerepe a magyar paprikatermesztés történetében. A szövetkezetek és a termelési rendszerek ( ) Előadó: dr. Csikai Miklós elnök-igazgató, Árpád Agrár Zrt A magyar paprikanemesítés története, jelene és távlatai Előadó: Csilléry Gábor nemesítő, Budakert Kft A paprika környezeti igénye és a sikeres termesztés összefu ggései Előadó: dr. Terbe István egyetemi tanár, BCE Hozzászólások Bu fé ebéd Délutáni szekcióu lések Talajnélku li paprikatermesztés szekció Helyszín: Díszterem Levezető: dr. Kádár András Zöldségtermesztési Főbizottság elnöke, FruitVeB A talajosról az izolált termesztésre történő átállás technológiai és technikai követelményei Előadó: dr. Kovács András, KF, Kecskemét, főiskolai tanár Öntözéstechnikai eszközök összehasonlítása a talajnélku li termesztésben Előadó: Dandé Gábor u gyvezető, Dan-Aqua Kft. A tápanyag-utánpótlás legfontosabb kérdései és a gyakran elkövetett hibák a talajnélku li termesztésben Előadó: Buleca Csaba szaktanácsadó, DélKerTÉSZ A kerekasztal megbeszélés levezetője dr. Slezák Katalin egyetemi docens, BCE Biológiai növényvédelem szekció Helyszín: Barna terem Levezető: Papp Orsolya kutatási szakreferens, ÖMKI A szabadföldi paprikatermesztés integrált növényvédelme Előadó: dr. Pénzes Béla egyetemi docens, BCE Lehetséges-e a paprika biotermesztése? Előadó: Molnár Csaba biotermesztő, Galgahévíz A hajtatott paprika integrált növényvédelme és a klímaszabályozás összefu ggései Előadó: Forray Alfréd tanácsadó, Flóratom Kft. A kerekasztal megbeszélés levezetője Zentai Ákos, Árpád Agrár Zrt. kertészeti igazgató Esti záró rendezvények Dr. Szalva Péter emlékszoba avatása Helyszín: Koszta József Múzeum Csallány Gábor, Kiállítóhely, Széchenyi Liget Szervezett esti program PAPRIKÁS MULAtság (Előzetes regisztrációhoz kötött) Részvételi díj: 3500 Ft/fő) A svédasztalos vacsorát a Séf Kft. szolgáltatja. A vendégeket a szegvári Dobbantó népi táncegyu ttes és a Szűcs Duó szórakoztatja. Tombolahúzás éjfélkor augusztus 31. (szombat) Gyakorlati bemutatók Találkozó: DélKerTÉSZ telephelye (Szentes, Szarvasi út 3/B.) Gyu lekező, regisztráció Bemutatók: A talajnélku li paprika hajtatás kókuszrost és nyárfa apríték közegen Házigazda: Janó Imre termelő, DélKerTÉSZ, Szentes-Nagyhegy Paprikahajtatás új típusú fóliaházban Házigazda: Sarusi László termelő, DélKerTÉSZ, Szentes-Szentlászló A kaliforniai paprika hajtatási technológiája Házigazda: Horváth József u gyvezető, Primőr Profit Kft., Szegvár Konzultációs lehetőség Yossi Shahar Pelemix tanácsadóval. A bemutatókra buszos kijutást biztosítunk. A buszok 14 órára érkeznek vissza a DélKerTÉSZ telepére.

4 4 a múlt A szentesi régió szerepe a magyar paprikatermesztés történetében 2. A szövetkezetek és a termelési rendszerek ( ) A szentesi kertészek a közvetítő kereskedelem kikapcsolására már január 27-én megalakították első szervezetu ket, a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyu mölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet, amely ezt követően igen eredményesen gazdálkodott. Hosszas előkészítés, viták és egyu ttgondolkozás eredményeként a szakszövetkezet tagjai telére felismerték, hogy az akkori köru lmények között a zöldségkertészet továbbélésének egyetlen módja a termelőszövetkezet megalakítása. Január végére megszu letett a kompromisszum: a város vezetése biztosította a kertészkedéshez szu kséges földteru letet. A kertészek a folyamatos termelés érdekében az első évben továbbra is egyénileg dolgoztak, a jövőbeni gazdálkodási keret azonban az általuk január 27-én megalakított Árpád Zöldség Termelőszövetkezet lett. A Szövetkezet első u zemegységei gyorsan alakultak: Réti kertészet Kotymán Imre vezetésével: tagjai 1972-ig egyéni, ún. családi művelésű kertészkedést folytattak. A szentlászlói kertészet ben, az első nagyu zemi kert megteremtői Dobos Imre és 13 kertésztársa. Az első nehéz év nyarán a közgyűlés június 4-én Szabó Lászlót választotta elnökének, Laci bácsinak ez az ideiglenes elnöksége pontosan 25 évig tartott. Az eredmények mögötti titokról: Eredményeink egyik legfőbb forrását a tagság és a vezetés egyetértésében kell keresni. Az a legfontosabb egy szövetkezet életében, hogy a vezetőség és a tagság ne azzal foglalja el magát, hogy egymás ellen áskálódjon és e nagy ténykedésben megfeledkezzenek a munkáról, hanem közös egyetértésben dolgozzon. (Szabó László január 24., zárszámadó közgyűlés) Tanulságosan jó megoldás volt, hogy először teljesen családi művelésben szervezték meg a kertészetet, iskolapéldája a helyes u zemszervezésnek, ahogyan a nagyu zemi kertészetet fokozatosan felépítették és bővítették, végu l a bölcs vezetés próbáját állták ki, amikor a vállalt kerteket nem nyomták el, s a nagyu zemi kertészet látható előnyei alapján sem erőltették a viszszafejlesztésu ket. Bátran megtehették, mert már megnyerték a csatát, s csak idő kérdése volt, hogy nagyu zemi kertészetu k mind magasabb szintre emelkedjék, s ahogyan a helyzet megérik, kizárólagossá váljék. Most viszont még olyan termelőerő-forrásai vannak a vállalt kertekben is, hogy vétek lenne bántani őket. (Erdei Ferenc, az MTA főtitkára) A szentesi kertészek régi álma valósult meg 1964-ben, amikor elkészu lt a szövetkezet első termálkútja. A hagyományos istállótrágyát mint fűtőanyagot felválthatta a termálvíz. A termálvíz hasznosítására 1968-ban elkészu lt az első u vegház, 1972-re befejeződött a ma már réginek nevezett, 6,5 hektáros u vegház-telep. A termálvíz u vegházi hasznosításával párhuzamosan keru lt sor ben az első, 20 hektáros fűtött fóliatelep kivitelezésére. A beruházások mellett ku lön gondot fordítottak az emberek képzésére. Az 1960-as év második felétől egyre több fiatalt, egyetemet, főiskolát végzett szakembert alkalmaztak, és támogatták a fiatalok szakmérnöki képzését. A kertészeti termelési rendszerek szervezése, kialakítása 1974-ben kezdődött, ben már 13 rendszer működött. A szántóföldi zöldségtermesztésben a termelőszövetkezetek, a szőlő és gyu mölcs ágazatban inkább az állami gazdaságok voltak az első rendszerszervezők. A kertészeti ágazatokban csak olyan gazdaság kezdeményezhette a rendszer létesítését, amelynek ehhez megfelelő anyagi és szellemi háttere volt. Vagyis rendelkezett olyan szakemberekkel, akik személyu kben szavatolták a javasolt termelési eljárások korszerűségét, olyan termelési tapasztalatokkal, melyek bizonyították a módszerek helyességét és rendelkezésre álltak a megfelelő pénzu gyi alapok is. A rendszerszervező kötelezettséget vállalt a termeléshez szu kséges iparszerű technológia kidolgozására, annak állandó fejlesztésére. Vállalta továbbá a technológia adaptálását a rendszerhez csatlakozó taggazdaságokban, a helyszíni szakmai tanácsadást. A szántóföldi zöldségfélék teru letének 23, a nagyu zemi szőlőteru let 25, a gyu mölcsösök teru letének mintegy 30%-án ban már a rendszerbe vont teru leten folyt a gazdálkodás. A zöldségtermesztés legfejlettebb integrációs szervezetei a termelési rendszerek, amelyek nagyrészt egyszerűbb integrációs formákból fejlődtek ki. A termelés közös megszervezésére, koordinálásra csak a szentesi Korai Zöldségtermesztési Rendszerben van példa: ahol Megépült az üvegház-telep, melyet termálvízzel fűtöttek a rendszerszervező és a tagok évenként közösen egyeztetik és döntik el a termesztés belső arányait, faj és fajta összetételét, valamint meghatározzák a termesztési időszakot. Az egyetlen zöldségtermesztési rendszer, ahol az egyes taggazgaságok áruját a megalakulás évétől kezdve közösen értékesítik. A Korai Zöldségtermesztési Rendszer alapítása az Árpád Szövetkezet számára nemcsak a korábbi szakmai munka elismerését jelentette, hanem fejlődési lehetőségeket is. A rendszergazdai tevékenység ugyanis a korai zöldségfélék termesztési technológiájának elterjesztése és integrációja mellett, a rendszerben előállított áru közös, reális áron történő értékesítést és a szaktanácsadás létrehozását is magába foglalta. A nyolcvanas években ez utóbbi is önálló ágazattá fejlődött. A kilencvenes évek igazi kihívását nem is a közös vagyon szétosztása jelentette, hanem a magyar gazdaságban az új tulajdonviszonyok kialakulását kísérő kedvezőtlen jelenségek és hatások kivédése. Mi, itt élők, minden esztendőhöz úgy fogunk, abban reménykedve, hogy az előző évi munkánkkal, teljesítményu nkkel már túljutottunk a nehezén. Azután egy évvel később megint így gondoljuk, és új reményekkel, ismerve meglévő adottságainkat és korlátainkat is, ismét nekifogunk. Naponta részesei vagyunk egy olyan versenynek, ahol a feltételek nem egyenlők. Tudjuk, hogy mindaz, ami történt, minden eredmény, amit elértu nk, az ebben a közösségben munkát vállaló tulajdonosok és alkalmazottak szakismeretének, hozzáállásának, mindennapi munkájának eredménye. Dr. Csikai Miklós vezérigazgató, ÁRPÁD-AGRÁR Zrt.

5 a múlt A magyar paprikanemesítés története, jelene és távlatai A közép és dél-amerikai eredetű paprika nemzetségnek (Capsicum genus) faja ismert. A nemzetség géncentrumaként Bolíviát jelölik meg, ahol legalább tizenkét Capsicum faj őshonos. A paprika a paradicsommal, a burgonyával és sok más, ma alapvető élelmiszernek számító növénnyel együtt Kolumbusz felfedezése révén került Európába. Az elmúlt 400 évben a Capsicum annuum faj számtalan fajtáját szelektálták, nemesítették és ma a FAO adatok szerint 1,8 millió hektár teru leten termesztik. A meleg égövben még négy másik fajt is termesztenek, de közu lu k csak a Capsicum frutescens faj Tabasco fajtája és a Capsicum chinense Habanero fajtája jelentős. A mexikói eredetű Capsicum annuum fajt és fajtáit az ottani azték és maya kultúrák éve termesztették. A paprikát már az őslakosok is a melegebb, homokos tengerparti teru leteken, de egyes típusokat a kötöttebb talajú, 1000 m tengerszint feletti, hidegebb klímájú hegyvidéken termelték. A két eltérő adottságú teru letre más-más típusú fajtákat szelektáltak az őslakosok. Ez a nagyfokú változatosság, genetikai sokszínűség volt az oka annak, hogy a paprika, Amerika felfedezését követően, nemcsak a melegebb éghajlatú ázsiai és afrikai teru leteken, hanem az egész mérsékelt égövben is viszonylag gyorsan elterjedt. A Capsicum annuum mellett a Capsicum chinense és a Capsicum frutescens fajoknak új, másodlagos géncentrumai alakultak ki. A mérsékelt égövben termeszthető paprika a török birodalomba is eljutott, majd onnét bolgár közvetítéssel érkezett Magyarországra. A főúri kertekben is vannak írásos bizonyítékok a paprikáról, de nem valószínű, hogy a mai magyar fajták őseit ott kell keresni. Az 1700-as évek vége felé, a Duna és a Tisza folyóink közelében, az Oszmán Birodalomból elmeneku lt és itt letelepedett bolgárkertészek termesztési próbálkozásaival kezdődött a magyar paprikatermesztés. A melegebb éghajlati viszonyok között szelektált törökbolgár eredetű típusok termesztése a hidegebb magyar környezeti viszonyok között eleinte nem sok sikerrel járt. Alkalmas fajták hiányában a termesztés a kezdeti időszakban nem volt egyszerű, mert csak az 1800-as évek végére válogatták ki a jó szemű, helyi kertészek a fűszer és étkezési típusokat, és lett egyre jelentősebb a paprikatermesztés. A kalocsai édesnemes paprika megjelenése Állami intézményként 1917-ben Kalocsán, majd 1927-ben Szegeden (Obermayer Ernő) megalakult az első hazai paprikakutató állomás, ahol a tájfajták begyűjtését és további szelekcióját végezték. Az első jelentős kutatási eredmény Kalocsán szu letett, ahol Horváth Ferenc egy csípősségmentes, édes fűszerpaprika típust talált (1928), amit további nemesítési munkájához sikerrel használt. Ettől kezdve a korábbi feldolgozási módszer, a csípősséget tartalmazó erek kivágása, a paprika húsának mosása feleslegessé vált, mert az új fajták örökletesen csípősségmentesek voltak. A világpiacon már jól ismert, kiváló beltartalmi értékű csípős fűszerpaprika őrlemény mellett ekkor jelent meg a nagy mennyiségben előállítható, teljesen csípősségmenetes, édes ízű fűszerpaprika őrlemény. A 30-as években a Szegeden dolgozó Szent-Györgyi Albert felfedezte, hogy a paprika kiváló C-vitamin forrás. Munkáját ben Nobel-díjjal ismerték el, ami tovább öregbítette a magyar paprika világhírnevét. 5

6 6 a múlt A paprikát a magyar konyha eleinte csak a hagyományosan sok húsos étel fűszerezéséhez használta, de a harmincas években egyre terjedt a zöldségnövények fogyasztási kultúrája, és a sok új zöldségnövény mellett az étkezési paprika fogyasztása is egyre kedveltebb lett. A hagyományos német exportpiac megismerte és megkedvelte a fehér Cecei típust, de igazán csak a csípősségmentes Cecei típusú fajták előállítása (Angeli Lambert) után, a hatvanas évek végétől lett számottevő a nyugati export. A szentesi tájkörzet kiváló környezeti adottságai között végezte több évtizedes nemesítői munkáját Szalva Péter, akinek jelentősebb szabadföldi fajtáit (cseresznye, alma és paradicsom alakkör) a mai napig sikerrel termesztik. A fűszerpaprika termesztésében nagy előrelépést jelentett a csokros fajták megjelenése, ami helyrevetve is biztonsággal beérett. Márkus Ferenc Kalocsai 622 fajtája mérföldkő volt ebben a fajtakörben, és több mint 30 évig uralta a piacot. Ma már nem nevezhető minden szempontból dicséretesnek a Kalocsai 622 fajtára alapozott és szinte csak mennyiségi szempontokra figyelő gépi betakarítás, valamint a hozzá kapcsolódó feldolgozási technológia. A minőségromlás miatt bekövetkezett piacvesztésu nk egyik oka itt keresendő. Rezisztencia nemesítési programok Az étkezési típusoknál terjedő intenzív termesztési technológiák, az egyre nagyobb felu letű u vegházi és fóliás termesztési kultúra az addig csak elvétve előforduló kórokozók és kártevők mérhetetlen felszaporodását okozta. A 60-as évek végére, a szabadföldi termesztésben több alkalommal kritikus méreteket öltött a terméskiesés. A Kertészeti Kutató Intézetben akkor induló rezisztencia nemesítési program leglátványosabb eredménye a Zatykó Lajos által nemesített dohány mozaik vírus (TMV) rezisztens Fehérözön fajta lett. Ez a fajta egy ideális csokros típus, ami hajtatott termesztés mellett szabadföldre u ltetve, sőt helyrevetve kiváló terméseredményeket adott. Bizonyára ez a minden idők legnagyobb felu leten termesztett étkezési típusú magyar fajtája. Szintén korszakosnak nevezhető Turi István HRF F1 hibridje, amely a Fehérözön szu lőből származó rezisztenciát tartalmaz. Ez a hibrid is közel 30 évig volt vezető fajta a hajtatott termesztésben. A hajtatott kultúrákban megjelenő újabb és egyre agresszívebb dohány mozaik vírustörzsek ellen a bevezetőben említett Capsicum chinense és Capsicum chacoense vad fajok néhány tételeiben találtunk megfelelő rezisztenciaforrást, és ennek eredményeként több rezisztens fajta szu letett (pl. Rapires F1, Ciklon A Szalva-emlékszoba Szentesen A Koszta József Múzeum ligeti épületében, a Csallány Gábor Kiállítóhelyen nyílik meg hosszú évek óta tartó előkészítést követően Szalva Péternek, illetve feleségének, Juhász Erzsébetnek az életútját, munkásságát bemutató állandó kiállítás, amely többféle múzeumi reprezentációs technikát próbál ötvözni. Amikor évekkel ezelőtt a múzeumba szállítottuk a hagyatékot, igyekeztük pontosan dokumentálni a Tóth József utcai lakóház helyiségeit, ami kellő alapot biztosított a későbbiek során kialakítandó emlékszoba összeállításához. A kiállítás Szalva Péter sokoldalú tevékenységének (pl.: színész, asztaliteniszező, növénynemesítő, fotós stb.) a taglalása mellett próbálja felidézni azt a tárgyi környezetet, amelyet nyugdíjas éveik alatt a házaspár saját lakóhelyén kialakított. A nagyméretű fényképek, a különböző zöldségféleségeket ábrázoló faragások, hímzések, magkompozíciók a szobák falát díszítették úgy, ahogyan azt a múzeumi tárlat is igyekszik megjeleníteni. Külön érdekessége a kiállításnak azoknak a termékeknek (pl.: paprikalekvár, paprikalikőr, paprikapálinka stb.) a bemutatása, amelyekkel hosszú évtizedeken keresztül folytattak kísérleteket. A kiállítás két olyan személyiségnek igyekszik emléket állítani, akik szinte egész életüket a zöldségnemesítésnek, a zöldségtermesztés kutatásának szentelték, jelentős mértékben elősegítve ezzel a szentesi tájkörzet fejlődését, hírnevének megalapozását. A kiállítást rendezte: dr. Mód László néprajzkutató/muzeológus, Koszta József Múzeum F1, Century F1). A 90-es évektől kezdődött egy világméretű kárt okozó vírus, a paradicsom foltos hervadás vírus (tswv) és az annak terjesztésében szerepet játszó rovar, a virágtripsz elterjedése. Hazánkba valószínűleg dísznövény importtal érkezett a rovar és a vírus is, amit itt a szentesi körzetben írtunk le. Rezisztencia forrásként megint a Capsicum chinense vad faj segített a nemesítőkön, és mára elmondható, hogy a magyar paprikatermelők a fontosabb fajtatípusokba a hazai és ku lföldi cégek tswv-vel szembeni rezisztens fajtái közu l választhatnak (Censor F1, Corvinus F1, Brendon F1, Karakter F1, Zalkod F1). A szabadföldi fűszer és étkezési paprika legjelentősebb kórokozója a baktériumos levélfoltosság (Xanthomonas vesicatoria), ami ellen nincs hatékony növényvédelem, mivel a kórokozó a vetőmaggal terjed. A Capsicum chacoense vad fajból származó Bs2 rezisztenciagént már minden fajtatípusba beépítettu k. A fűszer fajták közu l a Kaldóm, Kalóz, Jubilem F1, valamint a paradicsom alakú Bihar F1 fajtát termesztik jelentős felu leten. Az ismert baktérium rezisztenciát okozó gének mellett Szarka Jánossal egy teljesen új tulajdonságot fedeztu nk fel a paprikában. A paprika levelén a mesterséges baktérium fertőzése hatására nem a szokásos szövetelhalással járó, úgynevezett hiperszenzitív (túlérzékenységi) reakció alakul ki, hanem a növény sejtnagyobbodással és a fertőzött szövetrész vastagodásával és életben tartásával gátolja meg a kórokozó terjedését. A tulajdonságot általános védekezési rendszernek neveztu nk el (gds). Nincsenek megnyugtató eredményeink a gyökérkárosító kórokozókkal (Fusarium) és ku lönösen a fonalféreg (Meloidogyne) fajokkal szemben. Több mint 20 éves munkával előállított rezisztens hibridek helyett a talajnélku li termesztéstechnológia hódít (kőgyapot, perlit, kókuszrost). Környezetkárosító hatásáról szemérmesen nem beszélu nk. A termesztési köru lmények romlása és a fűtésköltség lehetséges csökkentése miatt a talajkórokozók elleni rezisztenciával és a hidegtűréssel is foglalkoznunk kellene. A jövő fajtái csak olyanok lehetnek, amelyek az eddig ismert és a jövőben megjelenő paprika kórokozókkal és kártevőkkel szemben is rezisztensek lesznek, mert egyre nagyobb az igény a kevés vegyszerrel vagy inkább a vegyszermentesen termesztett áru iránt. Utoljára említem magunkat, mint fogyasztókat, akik keresik a jó ízeket, de sajnos ez a szempont mindig a kívánságlista végén szerepel. Remélhetőleg ezeket a nemesítési célkitűzéseket hagyományos nemesítési módszerekkel is tudják teljesíteni a jövő paprika nemesítői és mentesek maradunk a génmanipulált növényektől. Csilléry Gábor nemesítő, Budakert Kft.

7 stratégia Gazdasági és stratégiai kérdések a magyar paprikatermesztésben Egy év alatt nem sokat változik a nemzetközi és a hazai paprikapiac, legfeljebb a szezonális hatások érvényesülnek, ezért egy szezonból messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le. Tíz évet vizsgálva azonban az utóbbi három évben már több területen is pozitív elmozdulás tapasztalható a magyar paprikatermelés és kereskedelem területén. Az elmúlt tizenöt év csökkenő trendjei megfordulni látszanak, az export-import arányok jelentősen javultak, megállni látszik a termőfelület csökkenése, és a technológiai fejlesztések eredményeként a termésátlagok is magasabbak. 7 A pozitív jeleket azonban érdemes egyelőre visszafogottan kezelni, hiszen a legfontosabb piacunk továbbra is a belföldi piac, ahol a fogyasztás még nem tért vissza a válság előtti szintre, ahhoz képest közel 2 kg/fő/év mennyiséggel még alacsonyabb. Az Európai Unió 27 tagállamában összességében viszont növekszik a paprikafogyasztás és -kereskedelem, ami jelenleg éves szinten mintegy 1,25 millió tonna áru elsődleges ku lkereskedelmét jelenti, melyből 250 ezer tonna származik harmadik országokból, elsősorban a mediterrán államokból (Izrael, Marokkó és Törökország). Németország messze a legnagyobb paprikaimportőr, évente 320 ezer tonnát vásárol, ami negyede a 27 tagállam összes forgalmának. Magyarország továbbra is harmadik a német a piacon, 3%-os részesedéssel jelentősen lemaradva a piacvezető holland (48%) és spanyol (35%) beszállítók mögött. Megállapíthatjuk, hogy mind a belpiacon, mind a ku lpiacon jelentős fejlődési tartalékaink vannak, de a fejlesztéseket csak átgondolt stratégiai vizsgálatokra és számításokra alapozhatjuk, ku lönben a rendelkezésre álló forrásaink felhasználásának hatékonysága alacsony marad és az elmúlt húsz évhez hasonlóan elmaradnak a várt sikerek. A magyar paprikatermesztés gazdasági és stratégiai elemzése A vállalati és termékmenedzsment nagyon sok hasznos elemző és vizsgálati módszerrel rendelkezik, melyek a mai magyar mezőgazdasági gyakorlatban többnyire ismeretlenek, vagy csak a legprofesszionálisabban működő cégek használják saját stratégiai döntéseik megalapozására és termékeik pozicionálására. Ezek az eszközök kisebb módosításokkal akár egy adott ágazat, vagy termékkör elemzésére is felhasználhatók. Szervezetu nk, a FruitVeB Magyar Zöldség- Gyu mölcs Szakmaközi Szervezet 1997 óta négy évente végez ún. PEST elemzést, amely a zöldség-gyu mölcs ágazat politikai-jogi (P), Nagy bogyójú, fehér, töltenivaló, édes paprika a Hó F1 gazdasági (E), társadalmi (S) és technológiai (T) környezetelemzését takarja. A legutóbbi ilyen stratégiai elemzés a Vidékfejlesztési Minisztérium felkérésére 2012-ben készu lt el, ami alapját képezi az idén ősszel a Kormány elé keru lő hivatalos nemzeti zöldséggyu mölcs stratégiának. A vizsgálatok komoly megállapításokat és javaslatokat tartalmaznak az ágazat gazdasági és szabályozási környezetének megváltoztatására, mert látható, hogy a fejlődés előtt álló akadályok és gátak túlnyomórészt még mindig ágazaton kívu liek, azaz a tág környezet problémáiból származnak, és jóval túlmutatnak az ágazaton belu li termesztéstechnológiai, költséghatékonysági és szervezettségi kérdéseken. Meglátásunk szerint ez utóbbiak inkább már következményei az ágazaton kívu li gazdasági és szabályozási problémáknak, amelyek egyértelműen a növekvő feketekereskedelem irányába terelik a piaci szereplőket. Gondoljunk csak az európai viszonylatban példátlanul magas ÁFÁ-ra, a kontraösztönző mezőgazdasági adórendszerre, a fejlesztési pályázatok sikertelenségére, vagy a megoldatlan pénzu gyi-finanszírozási kérdésekre. Ezek következtében az elmúlt 15 évben elmaradt az ágazat technikai és technológiai fejlesztése. Magyarországon ma az adottságaink ellenére sem áll rendelkezésre olyan mennyiségű és minőségű eladható termék, mint amit a piac igényel. Ezek fényében u dvözlendő az a pozitív kormányzati döntés, mely szerint a kertészet

8 8 stratégia és azon belu l a zöldség-gyu mölcs ágazat prioritást kap a évi fejlesztési ciklusban. Ehhez a szervezetu nk szintén elkészítette fejlesztési javaslatát, melyben fontos szerepet kapnak a paprikatermelés növeléséhez szu kséges növényházi fejlesztések is. A megnyíló források minél hatékonyabb felhasználása érdekében azonban mindenképpen szu kséges a versenykörnyezet elemzése és az egyes termékek piaci és gazdasági vizsgálata, mert csak ezek ismeretében összpontosíthatók a fejlesztések a hosszútávon is versenyképes termékekre és technológiákra. Erre alkalmazható módszerek például a Porter-féle versenymodell, illetve a GE-McKinsey-féle mátrix elemzés, melyek alkalmasak az adott termék fejlesztési és piaci stratégiájának megalapozására, és az eddigi ösztönszerű támogatási és fejlesztési folyamatok egységes mederbe terelésére. A magyar paprika GE mátrix elemzése például azt mutatja, hogy mind a versenyképesség, mind a piaci vonzerő szempontjából közepes tartományba ( B zóna) helyezhető, azaz hosszútávon ún. szelektív fejlesztési stratégiával érhetők el a legjobb eredmények. Ezért fontos, hogy a magyar paprika esetében is csak a perspektivikus termékekre és technológiákra fókuszáljunk, objektív u zleti tervvel rendelkezzu nk, tudatosan kidolgozott és összehangolt marketing stratégiát kövessu nk. Az u zleti terv egyik legfontosabb része a marketing terv, melynek összeállítása pontos ökonómiai adatokat és piackutatási eredményeket igényel. A holland termékek is a tudatos u zleti tervezés miatt sikeresek és ezért értékesíthetők többnyire a legmagasabb áron. A Holland Kertészeti Tanács (Productschap Tuinbouw) euró milliókat költ piackutatásra, hogy segítsen a holland termékek piacvezető szerepének fenntartásában. Piackutatás: a holland paprika új fogyasztói kiszereléseinek vizsgálata Németországban A piac folyamatos vizsgálata lehetőséget ad arra, hogy az esetleges negatív folyamatokat időben észlelju k, elkeru lju k, vagy akár saját hasznunkra fordítsuk. Azt lehet mondani, hogy az egész európai piachoz hasonlóan a legnagyobb német piacon is óriási árubőség van. Szinte az összes paprikatípust kínálják a diszkontoktól a teljes körű szolgáltatást nyújtó hipermarketekig a fogyasztók számára. A probléma viszont az, hogy ezek a paprikatermékek mind ugyanúgy jelennek meg a polcokon, fu ggetlenu l attól, hogy azt Spanyolországban, Izraelben, vagy Hollandiában termelték. Piaci törvényszerűség, hogy a növekvő, azonos termékkínálat fokozódó árversenyhez vezet, így a termékek hiányzó megku lönböztetése egy lefelé tartó árspirált eredményez, amit az elmúlt években a holland piacfigyelés is érzékelt. A negatív tendencia visszafordítása érdekében 2012-ben nagyszabású piackutatást indítottak a német piacon, melynek célja olyan új termékek kifejlesztése volt, melyek egyedivé teszik a holland paprikát az áruházak polcain. Konkrét gazdasági célként fogalmazták meg, hogy az új termékek bevezetésével növeljék a németországi paprika eladásaikat. A kutatás során kilenc ku lönböző termékkoncepciót alakítottak ki és vizsgálták azok fogyasztói fogadtatását. Ahol elegendő információ állt rendelkezésre, ott már árat is rendeltek a termékhez és annak elfogadottságát is vizsgálták. A vizsgálat eredményeként a kilenc koncepcióból négy bevezetéséről döntöttek, három terméket még vizsgálnak és két termék bevezetését elvetették. Számunkra is tanulságos lehet, hogy az egyik elvetett termék a magyar paprikaexportban is használt ún. duopack volt, melyben két darab ku lönböző színű paprikát csomagolnak össze. Ennél a terméknél igen mérsékelt volt a fogyasztói fogadtatás. A kutatás a konkrét termékek vizsgálata mellett számos egyéb információval is szolgált a német fogyasztók vásárlási preferenciáiról. Ilyen információ például, hogy a német fogyasztók nem látják előnyét az új, visszazárható csomagolásnak, viszont többségében fontosnak tartják a biológiailag lebomló csomagolóanyagok használatát. Jobban kedvelik a kilogrammonkénti árat a fix darabárnál, és pozitívan fogadják a termékhez csomagolt szórólapot, bár rövidtávon ennek hatására azért nem vásárolnak többet. Az is érdekes eredmény volt, hogy a magszegény paprika nem vonzóbb számukra, viszont az édes íz és a piros/narancsszín mindenképpen elsődleges szempont a vásárlásnál. A felmérés kitért arra is, hogy a legutóbbi paprikavásárlás alkalmával milyen célra szerezték be a terméket, ami azt mutatta, hogy a német fogyasztók 70%-ban levesbe, barbecue és grillételek elkészítéséhez használták a paprikát. Bár a német paprikafogyasztás láthatóan ku lönbözik a magyar fogyasztói szokásoktól, de abban hasonlóságot mutat, hogy a saláta, a su lt paprika és a friss snack-ként történő fogyasztás népszerűsítésében mindkét piacon nagy tartalékok vannak. Nem véletlen, hogy Vidékfejlesztési Minisztérium által támogatott idei paprika promóciós kampányunkban erre helyeztu k a hangsúlyt. Nem elég azonban keresletet generálni, tudni is kell azt magyar paprikával kiszolgálni. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő termékkínálat kialakítása, azaz az édes kápia és a blocky típusú piros- és narancsszínű fajták termelésének hazai felfuttatása. Összefoglalva a magyar paprikatermelés óriási lehetőségek előtt áll, de ezek kihasználásához az eddigiekhez képest sokkal tudatosabb, stratégiailag megalapozottabb és összehangoltabb fejlesztésekre van szu kség. Az is látható, hogy a fejlesztések viszont csak a ku lső gazdasági és szabályozási környezetben tapasztalható problémák megoldása esetén indulhatnak el. Feltételezve, hogy a Kormány munkájának köszönhetően ezek a fejlődés előtt álló gátak középtávon eltűnnek és megnyílnak a fejlesztési források (támogatások és kedvező hitelek), 2020 évre a magyar paprikatermelés akár 100 ezer tonnával is bővíthető, ami családok ezreinek adhat biztos megélhetést. Fodor Zoltán ügyvezető igazgató, FruitVeB

9 piac 9 A DélKerTÉSZ legfontosabb növényfaja a paprika PR A szentesi régió mindig is a paprikatermesztéséről volt híres. A kezdetek a 18. századig nyúlnak vissza. A hazai szabadföldi kertészkedés, a paprikatermesztés fénykorát as években érte el, akkor több területen termeltek paprikát Szentes térségében, mint ma az egész országban. A következő nagy változás a zöldséghajtatás megjelenése volt a 70-es években. A termálvíz térnyerése, a háztáji gazdálkodás, az integráció megszervezése (Korai Zöldségtermesztési Rendszer) mind elősegítette, hogy a szentesi paprika még nagyobb szerepet töltsön be a hazai és az exportpiacokon. A 90-es években jelentős visszaesés történt, főleg a hidegfóliás termesztés csökkent drasztikus mértékben. Az uniós csatlakozás időszakában a gyenge termesztéstechnológia, az import áruk beáramlása jelentősen csökkentette a hajtatott növények jövedelmezőségét, így a paprikáét is. Koncentrált termelés Ilyen köru lmények között kezdte meg tevékenységét a DélKerTÉSZ január 1-jével. A szövetkezetnek jelenleg 485 tagja van, zömében őstermelő, családi gazdálkodó. Fő feladata, célja, hogy Szentes és környéke termelőinek piaci, értékesítési biztonságot nyújtson, valamint szaktanácsadással, a termelés és a piac teljes integrálásával hozzájáruljon a biztonságos környezetkímélő termeléshez. A tagok döntő többsége u vegházakban, fóliákban termel. A tagok által kezdetben termelt növényfaj 6-7-re szűku lt. Ez annak köszönhető, hogy a DélKerTÉSZ árualapjának 92-95%-át értékesíti áruházláncokban. A belföldi és az export értékesítés aránya 75-25%. Ez az értékesítési forma sokkal nagyobb biztonságot ad, mint a szabadpiaci. Az elmúlt 10 évben hozzásegítettu k tagjaink jelentős részét a TÉSZ infrastruktúráját is ehhez alakítottuk ki -, hogy mind a belföldi, mind a ku lföldi vevői igényeknek, szigorú követelmény-rendszereknek, élelmiszerbiztonsági elvárásoknak meg tudjunk felelni. Azzal, hogy leszűku lt a tagok által termelt növényfajok köre, sokkal jobban tudunk koncentrálni a termelés, a forgalmazás teljes vertikumára. A termelés folyamán segítju k tagjainkat, hogy a termesztési technológia, műszaki színvonal javításával hozam- és minőségjavulás mellett sokkal nagyobb biztonsággal termeljenek úgy, hogy a környezetterhelés csökkenjen, és fajlagos költségcsökkenés mellett nagyobb jövedelmet tudjanak elérni. Minden növényfajra komplett technológiát dolgoztunk ki, melyet minden évben átbeszélu nk tagjainkkal a téli továbbképzéseken. Szaktanácsadóink napi kapcsolatban vannak termelőinkkel. A talaj-, víz-, drénvizsgálatok költségeit átvállaljuk tagjainktól (működési program része), tápanyag-utánpótlási recepteket készítu nk. Megalakulásunk óta szorgalmazzuk az integrált, biológiai növényvédelem elterjesztését. Ma a paprikafélék és a paradicsom esetében a teru let 75%-a, az árualap 85-90%-a származik ilyen termesztésből. Tagjaink döntő többsége egyedi GLOBALG.A.P. minőségbiztosítással rendelkezik, paprika esetében az árualap 90-95%-ban ilyen tól nyomonkövethetőségu nk 100%-os. Az értékesítés irányai 2012-ben, millió Ft Érték % Belföldi áruházláncok Export Konzerv Egyéb Összesen A legnépszerűbb csomagolás a hazai piacon: az 500 g-os Magyar paprika Szentesről Korszerű telephely A szövetkezet az elmúlt 10 évben 1 milliárd Ft-ot fordított beruházásokra, fejlesztésekre, amelyek teljesen tehermentesek. Korszerű telephellyel, hűtőkkel, csomagoló, osztályozó gépekkel rendelkezik. A fejlesztéseket a TÉSZ működési programjából, AVOP-os, GOP-os, EMVA-s pályázatokból és saját forrásokból valósította meg. A termelők által előállított, biztonságos termékek jelentős része (70%) már csomagolt formában keru l a fogyasztók asztalára. A 4500 m 2 hűtőkapacitás, 3000 m 2 klimatizált csomagoló melynek napi kapacitása 70 tonna megfelel a legszigorúbb hazai és uniós elvárásoknak. A szövetkezetnek 130 állandó dolgozója van (2013 áprilisában állandósítottunk 50 fő zöldségcsomagoló munkatársat), közu lu k 23 főiskolai, egyetemi végzettségű. A termelők számára végzett szaktanácsadás teru letén 4 fő alkalmazottként és 5 fő megbízásos formában dolgozik. A tagokat a szövetkezet

10 10 piac Termelt áru mennyisége és értéke, to, e millió Ft % % % Mennyiség Érték Mennyiség Érték Mennyiség Érték Mennyiség Érték % Paprika , , , ,2 Paradicsom , , , ,1 Uborka , , , ,5 Káposztafélék , , , ,2 Dinnye , , , ,4 Egyéb zöldség-gyümölcs* , , , ,6 Összesen , , , ,0 *Ennek 80%-a konzervipari növény (zöldborsó, bab) az inputanyagok vásárlásában kamatmentes hitellel segíti, osztályozó gépek kihelyezését biztosítja, technológiák korszerűsítésében közreműködik, valamint a tagok részére a 2004-ben megnyílt TÉSZ áruházat (gazdabolt) működteti. Részvétel a kutatásban A szövetkezet a működési programból 2009 óta kutatást, kísérleti termesztést is végez tagjainál a szaktanácsadók és az inputanyag beszállító cégek képviselőivel. E munkába bevonja a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft., a szakirányú egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek munkatársait is. A DélKerTÉSZ évente több alkalommal szervez szakmai tanácskozásokat, bemutatókat. A szövetkezet megalakulása óta sokat tett a biztonságos árualap megteremtéséért. Jelmondatának választotta: Étkezzen egészségesen! Válassza a minőséget! A fontosabb növénykultúráknál (paprikafélék, paradicsom, uborka, káposztafélék, alma, görögdinnye) 2004 óta GLOBALG.A.P. minősítéssel rendelkezik. Legfontosabb terméku nk, a Tv paprika 2004-től Kiváló Kiskiszerelt kápia paprika Biológiai növényvédelem 2012, paprika, paradicsom Növényfaj Teljes terület Biológiailag védett terület % Paprika (fedett) 96,1 65,7 68,3 Paprika (szabdföldi) 6,5 2,1 32,5 Paradicsom (fedett) 14,4 10,5 72,6 Uborka 3,2 0,2 7,2 Összsesen 120,2 78,5 65,3 Paprikatípusok mennyisége és értéke 2012-ben Mennyiség Érték Összesen e db to millió Ft millió Ft % Tv paprika ,5 He paprika ,6 Kápia paprika ,2 Kaliforniai paprika ,6 Paradicsom paprika ,1 Összesen Magyar Élelmiszer védjeggyel rendelkezik ben a paprika, 2011-ben a paradicsom részesu lt Magyar Termék Nagydíjban. Magyar Agrárgazdasági Minőség Díjat kaptunk 2008-ban (Megújítói Díj 2012-ben). Az utolsó fázisban van a Szentesi Paprika OFJ (Földrajzi Eredetvédelem) uniós bírálata, bízunk benne, hogy az idén pozitív elbírálást kapunk ban pályáztunk még a Magyar Termék Védjegyre, melyet meg is kaptunk. A táblázatokból látható, hogy a DélKerTÉSZ tagjainak legfontosabb termesztett, forgalmazott növényfaja a paprika. Töltenivaló és hegyes erős paprikából az év minden hónapjában van termelés (a termálvízzel fűtött u vegházaknak, fóliáknak köszönhetően), míg a kápia típusból június november között, kaliforniai paprikából pedig márciustól decemberig. A következő évek feladatai között a legfontosabb, hogy tagjainkat hozzásegítsu k a további technikai, technológiai korszerűsítésekhez a nagyobb hozamok, a jobb minőség és a jövedelmezőbb termesztés érdekében. Ehhez járul hozzá a 10 éve kiépített szaktanácsadói rendszer, a tagok részéről betartott szigorú termesztéstechnológia, a kísérleti termesztés, mely mindig új lehetőséget biztosít a technológiák korszerűsítésére. Az integrált biológiai növényvédelem, a ku lönböző védjegyek és a várható Földrajzi Eredetvédelem (OFJ) reményeink szerint tovább növeli értékesítési biztonságunkat, tagjaink jövedelmét, mely nagyobb mértékű fejlesztéseket tesz majd lehetővé. Ledó Ferenc elnök, DélKerTÉSZ

11 fajtaelismerés 11 Zöldség fajtavizsgálat és regisztráció Magyarországon és Európában A zöldség vetőmag vegetatív szaporító anyag. Kereskedelmi forgalomba kerülésének feltétele a fajták kísérletes vizsgálata, és a pozitív vizsgálati eredmény után nemzeti, európai listára kerülése, regisztrálása, gazdasági értékének megőrzéséig listán tartása. Folyamatos fajtafenntartás a biztonság alapja A fajta a zöldségtermesztés sikerének alapja, a vizsgált, ismert tulajdonságokkal rendelkező, Nemzeti Fajtajegyzékekben, az Európai Unió Közös Fajtakatalógusában regisztrált, forgalmazásra engedélyezett, ellenőrzött fajtaazonosságú, a vetőmagminősítési előírásoknak megfelelő szaporítóanyagból származó termék, amelyből biztosítja zöldségtermesztésu nk hazai és export sikerét. A fajta előállítása, amint a fogalom meghatározás is tartalmazza, tudományos alapokon álló nemesítői munka eredménye, amelynek egész élete, forgalmazása során fajtafenntartói munka szu kséges, hogy a regisztráció alapjául meghatározott tulajdonságokat a fajta folyamatosan bizonyítsa. A fajtavédelem hazai és nemzetközi szervezetei A fajtavizsgálat alapját nemzetközi módszerek, ajánlott útmutatók szabályozzák. A nemzeti és EU fajtaregisztráció alapját az Új Növényfajták Oltalmára Létesített Nemzetközi Egyezmény Szervezete az UPOV alkotja, amely 1961-ben alakult az új fajták védelmére. Jelenleg 64 tagországa van. Feladata az új növényfajták oltalmazása céljából egységesen végzett DUS, (Megku lönböztethetőség, Uniformitás, Stabilitás) vizsgálatok szabályozása, útmutatók (tg-k) elkészítése, azok folyamatos felu lvizsgálata, valamint az oltalmi eljárások kidolgozása. A szakértői csoportokban, közöttu k a zöldség munkacsoportban a NÉBIH, az OMMI jogutódjának fajtavizsgálattal foglalkozó munkatársai hosszú évek óta aktívan részt vesznek. Az u léseket évente más-más UPOV-tagországban rendezik meg, a világ ku lönböző részein lévő tagországokban. A vezető szakértői, és szakértői aktivitás a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel alapvető feltétele. A vizsgálati útmutatókban szereplő DUS fajtatulajdonságok egyeztetését, gyakorlati alkalmazását, a példafajták kiválasztását, a szakértők tapasztalatainak kicserélését segíti a személyes részvétel. Magyarország évi UPOV-tagsága óta több alkalommal adott már helyet a ku lönböző munkabizottságok u léseinek. A növényfajta fogalma A növények egy botanikai taxonon belül ismert legalacsonyabb szintű csoportja, amely nemesítői tevékenység eredményeként jött létre és egy genotípus vagy genotípusok kombinációja által meghatározott tulajdonságokkal jellemezhető, más növénycsoportoktól legalább egy tulajdonságban különbözik, továbbszaporítás során tulajdonságait változatlanul megőrzi. A képek a NÉBIH fajtavizsgálati intézetében, Tordason készültek, paprika DUS vizsgálatra készített növényállományban

12 12 fajtaelismerés Magyarország a zöldségfajok közu l a torma, a görögdinnye, a paprika útmutatók elkészítésében, revíziójában volt vezető szakértő, valamint a kukorica vizsgálati útmutató csemege és pattogató típusokkal való kiegészítésében szakértőkkel vett részt. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarország képviseletében csatlakozáskor az OMMI, jelenleg a jogutód NÉBIH vesz részt a Közösségi Növényfajta Hivatal (CPVO) szakmai munkájában. A CPVO az uniós szintű növényfajta oltalom adminisztrációjával foglalkozik 1994 óta. A hivatal saját kísérleti hálózattal nem rendelkezik, ezért a tagországok illetékes fajtavizsgáló hatóságaival köt szerződést. A fajtavizsgálatok kapcsán szerződéses jogviszonyban állunk, másrészt a nemzeti és EU jogszabályok alapján jelentési kötelezettségu nk is van a CPVO felé. Magyarország végén kötötte meg a CPVO-val azt a szerződést, amelynek keretében konkrét fajtavizsgálatokat végzu nk a hivatal részére. A CPVO alapvetően az UPOV vizsgálati útmutatók alapján készíti el az európai technikai vizsgálati protokollokat (TP), amelyeket az európai speciális követelmények határoznak meg, és amelyek tulajdonság listája a rezisztencia vizsgálatokon kívu l kötelező érvényű. A CPVO munkáját több szakértői bizottság segíti. A szántóföldi, a dísznövény, a zöldség és gyu mölcs szakértői munkabizottságokban az illetékes szakteru let vezetői rendszeresen részt vesznek. A CPVO-tól rendszeres megbízásokat kapunk új fajták vizsgálatára és a hivatalunk által már vizsgált fajták DUS eredményeinek hivatalos átadására. A fajtavizsgálattal kapcsolatos európai jogi szabályozás, a jogharmonizáció, az egyeztetések, a kapcsolattartás színhelye Bru sszelben az EU Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmag és Szaporítóanyag Állandó Bizottságban van. A kapcsolattartás két szinten történik. Egyrészt a szakbizottság munkájában delegált szakértők vesznek részt, másrészt a Bizottság tájékoztatási kötelezettséget ír elő az állami A zöldség fajtavizsgálat jogi szabályozását az alábbi törvények, rendeletek tartalmazzák: évi LII. törvény a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról, 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet a növényfajták állami elismeréséről, évi LI. törvény az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény Genfben, március 19-én felülvizsgált szövegének kihirdetéséről, 62/2008/EK (június 20.) a tájfajták forgalmazásáról, 65/2011. (VII. 11.) VM rendelete a zöldségnövény fajok tájfajtáinak és házikerti fajtáinak elismeréséről, 930/2000/EK (május 4) fajtaelnevezés, 55/2002/EC Tanácsi Irányelv a zöldségvetőmagok forgalmazásáról, 11/2002/EC Tanácsi Irányelv a szőlő szaporítóanyagok forgalmazásáról. elismerésre bejelentett fajták és a Nemzeti fajtajegyzékre felvett fajták adatainak rendszeres közléséről a Bizottság és a 27 tagország hatóságai részére. Ez a munka folyamatos, napi munkakapcsolatot igényel a Bizottsággal. Hatékony paprika fajtavizsgálat a NÉBIH-nél Hivatalunk a fajtakísérleti munka hatékonyabb szervezése miatt és költségtakarékossági megfontolásból a környező országok társhatóságaival egyu ttműködési megállapodásokat kötött az elmúlt évtizedekben. Az EU csatlakozás óta bármelyik európai ország nemesítői bejelenthetnek fajtavizsgálatra fajtajelölteket. Ezzel a lehetőséggel élnek is a tagországok. Számos faj: elsősorban paradicsom, görög- és sárgadinnye, csemegekukorica, tökfélék, konzervuborka tekintetében fordulnak a NÉBIH fajtavizsgálati szakteru letéhez vizsgálati kérelmekkel. Legaktívabb kapcsolat a paprika vizsgálatában van. A vizsgáló hivatal paprika vizsgálati központtá vált. A zöldség fajtavizsgálatokat a Tordasi Fajtakísérleti Állomáson és a Monorierdei Fajtakitermesztő Állomáson végezzu k. A DUS vizsgálatok színvonalát, nemzetközi megfelelőségét a CPVO Minőségvizsgálati csoportja (QAS) végzi 2009 óta. Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának fajtavizsgálatot és fajtaregisztrációt végző szakteru lete, szakemberei megfelelnek a magas színtű uniós követelménynek. A tájfajták forgalmazása 2011 óta enyhébb követelmények mellett vált lehetővé a tagországok számára. Dr. Füstös Zsuzsanna tanácsadó, NÉBIH

13 TECHnolÓgia A paprika környezeti igénye és a sikeres termesztés összefüggései Már-már közhelynek számít az a megállapítás, amely szerint a paprika a környezetére igényes növény vagyis csak kedvező fény, hő, víz, talaj és tápanyagviszonyok mellet képes kiemelkedő termésre. De melyik az a zöldségféle, amelyik nem hálálja meg a számára kedvező klimatikus és edafikus tényezőket? Különbség talán abban van, hogy míg az egyik faj (fajta) az egyes környezeti tényezőknek az optimumtól való eltérését kismértékű minőségromlással vagy terméscsökkenéssel jelzi, addig mások ilyen esetben jelentős eltérést mutatnak. Ilyen alapon az első csoportot nevezhetju k a környezettel szemben kevésbé, az utóbbit a környezettel szemben igényesebb fajoknak. A paprika, de kiemelten az étkezési, azon belu l is nálunk legnagyobb tömegben termesztett Tv vagy fehér paprika, ez utóbbi csoporthoz tartozik. A környezeti tényezők csak együttesen értelmezhetők A paprika környezeti igényét jellemző, fenológiai fázisoktól fu ggő 25 C hőmérsékleti optimumot; a fényku szöb alsó határát jelentő luxot; a júniusi 2-3 liter/ nap vízfogyasztást; vagy a 2,4-3,8 kg nitrogén (N), 0,7-1,1 kg foszfor (P 2 O 5 ), 4,6-6,9 kg kálium (K 2 O) fajlagos tápanyagigényt mindenki ismeri, de magukban, egyenként ezek a fontos mutatók semmire nem használhatók. Liebig német szerves kémikus, a mezőgazdasági kémia megalapozója és neves tanára, már a XIX. század végén az általa alkotott, napjainkban gyakran elfelejtett minimum törvény -ben rámutatott, hogy a környezeti tényezők csak egyu ttesen értelmezhetők, magukban, ku lön-ku lön elméleti, de gyakorlati, technológiai vonatkozásban is használhatatlanok. Példaként: egy talaj adott szintű nitrogénellátottsága, mint EC növelő, kiválthat generatív növekedést, de okozhatja ennek az ellenkezőjét, vegetatív fejlődési jelleget, azaz buja növekedésből adódó terméselrúgást is attól fu ggően, hogy milyen a gyökérközeg nedvességtartalma. Minden környezeti tényezőre vonatkozó optimális érték csak a többi tényező adott szintjén, bizonyos határon belu l igaz, a tényezők változása az optimum-érték eltolódásával jár! Ezt a fontos megállapítást (pl. a fényviszonyoktól fu ggő optimális tápanyag koncentráció, tápoldat töménység; évszaktól fu ggő hőmérsékleti optimum; fényviszonyoktól fu ggő toxikus-érzékenységi határ stb.) a termesztési technológiákban gyakran figyelmen kívu l hagyják, az optimum értékeket mereven, egymástól fu ggetlenu l, metafizikusan értelmezik. Mely környezeti tényezőhöz kell a többit igazítani, mely tényező élvez elsőbbséget vetődhet fel a kérdés? Van-e elsőbbség, van-e sorrend az élettényezők között? Melyik tényező változtatása a leggazdaságosabb, a leginkább hatásos? Liebig törvénye ezekre a kérdésekre is egyértelmű választ ad. A fajta igényét is figyelembe véve, a gazdaságosság, a kivitelezhetőség dönti el, hogy melyik tényezőhöz kell a többit hangolni például viszonyaink között a téli hónapokban a fényhez, mivel a legnehezebben és legnagyobb költségek mellett változtatható élettényező. Elméletben a leghatásosabb javulást (növekedést) a minimumban lévő tényező növelésével érhetju k el, ami nem mindig biztos, hogy termesztési szinten megoldható vagy gazdaságos. Tényezők cseréje, egymás helyettesítése (pl. fényhiányos időben intenzívebb fűtés), még inkább fokozza a minimumban lévő tényező hiányát, ezáltal tovább rontja a termesztés eredményességét, vagyis nem lehetséges! A környezeti (klimatikus) tényezők pontos, összefu ggő szabályozásával nemcsak kimagasló termésátlagokat, kiugró termésminőséget sikeru lt a paprikatermesztő gazdaságokban elérni, ennek a szemléletnek az alkalmazásával megoldódottnak látszik a növényvédőszer-mentes (biológiai) növényvédelem is. Az elmélet és a kutatás eredményei mennyiben kivitelezhetők a gyakorlatban? A hollandok látva a növekvő spanyol konkurenciát hihetetlen mértékű korszerűsítésbe kezdtek az u vegházak építése terén. A fűtési, a szellőztetési és az öntözési technológiájukat odáig fejlesztették, hogy a levegő és a gyökérrögzítő közeg (kőgyapot) hőmérsékletét tized C pontossággal, a páratartalmat 3-5% pontossággal képesek szabályozni. Ennek eredményeként a gazdaságos u zemméret közel 3 hektárra emelkedett (átlag u zemméret 4 hektár) igaz a 800 termesztő fele a paprika hajtatását beszu ntette. A környezeti, mindenek előtt a klimatikus tényezők pontos szabályozásával elérték, hogy Hollandia a spanyolokhoz hasonlóan, évszaktól fu ggetlenu l, gyakorlatilag vegyszermentes paprikát képes előállítani. Képes lesz-e a paprika hajtatása fedezni a technológia fejlesztésből adódó megnövekedett költségeket? Magyarországon az étkezési paprika termőteru lete már a 3000 ha-t sem érti el, az elmúlt 5 évben közel a felére csökkent. Ugyanakkor a megtermelt mennyiség csak kis mértékben változott, ami a termésátlagok javulásának, elsősorban a javuló termesztés-technológiának köszönhető. Szokás mondani, hogy A holland üvegházak korszerűsítése vegyszermentes paprikát eredeményez a környezetére igényes növény termesztése a szabadföldről bevonult a hajtatásba, aminek köszönhetően gazdaságosabb a termesztése. Napjainkban szabadföldi köru lmények között is elképzelhetetlen az intenzív termesztéstechnológia (talajtakarás, tápoldatozás, csepegtető és párásító öntözés stb.) mellőzése. A fajtához igazított környezeti tényezők komplex szabályozásával nemcsak a termésmennyiséget sikeru lt jelentős mértékben növelni, a minőség (vegyszermentes paprika) és a termésbiztonság is számottevő mértékben javult. DR. Terbe istván egyetemi tanár, BCE 13

14 14 TECHnolÓgia A talajosról az izolált termesztésre történő átállás technológiai és technikai követelményei paprikánál A termesztőberendezésekben gyakorlatilag monokultúrás termesztés folyik, hiszen a termesztésben szóba jöhető zöldségfajok kórokozói és kártevői jelentős részben megegyeznek. Ezért a növényegészségügyi okok egyre nagyobb gondot okoznak a kertésznek. A fertőtlenítéshez rendelkezésre álló anyagok egyre szűkösebben állnak rendelkezésre. Vagy azért, mert drágák (talajgőzölés), vagy azért, mert a hatékony kémiai anyagokat (pl. metilbromid) betiltották. Ezért a kertésznek dönteni kell, hogy elszakad-e a berendezés talajától, és átáll-e az ún. izolált termesztésre. Az izolált termesztésnek számtalan előnye van: elmaradnak a talajjal kapcsolatos munkák, nincs a talajból eredő kórtu net és kártétel, nagyobb termésátlag és jobb minőség érhető el, könnyebben és olcsóbban biztosítható a gyökér környezetének optimális hőmérséklete, a növények optimális víz- és tápanyag-ellátottsága, csökkenthető a szubjektív emberi tényező szerepe, illetve az előállított termék káros anyagoktól mentes. Természetesen van hátránya is az átállásnak, hiszen megvalósítása jelentős több- Tv fehérpaprika kókuszrost közegen kisebb légterű fóliában letberuházást igényel, nagyobb technológiai fegyelmet kíván a termesztőtől. Az izolált termesztés speciális szakértelmet és jól kiépített szaktanácsadói, illetve szervizhálózatot igényel. Az izolált termesztésben előállított paprika egyenértékű a talajon termett paprika minőségével. Az izolált termesztés megvalósításához többféle módszer közu l választhat a kertész. A következő szempontok megléte esetén sikeres lesz az átállás. Mindenek előtt a kertész határozott döntése szu kséges. Nélku lözhetetlen a jó minőségű öntözővíz, a nagy légterű termesztő berendezés, a hosszúkultúrás (min. 8 hónapos) termesztési ciklus, automatizált víz- és tápanyagadagoló, illetve klímakomputer. Ezek azok a minimális feltételek, amelyek feltétlenu l szu kségesek az átálláshoz. Ha mindezeket sikeru l biztosítania a termelőnek, akkor a siker nagy valószínűséggel bekövetkezik az átállás után. dr. Kovács András főiskolai tanár, Kecskeméti Főiskola Zöldpajzs a fűszerpaprika termesztésben Zöldpajzzsal kezelt 140 cm magas A kísérlet, két 150 m 2 -es nagylégterű fóliában történt. A palántát 104-es tálcában Klassmann tőzegben neveltük. A kezelést már palánta korban megkezdtük, 0,5%-os oldattal, egy alkalommal, két valódi leveles korban. Az egyszeri kezelés után, már látható eredményeket mutatkoztak. A Zöldpajzzsal kezelt fóliát 5 alkalommal kezeltük 1% oldattal. Csólyospálos, 2012 Kontroll 80 cm magas Kérje szaktanácsadóink segítségét: Pelczéder Tibor (Növénytáplálási szakmai vezető) / Sepsi Eszter (Szaktanácsadó növényorvos, Nyugat-Magyarország) / Szűcs Pál (Szaktanácsadó növényorvos, Kelet-Magyarország) / A ZÖLDPAJZS EK-MŰTRÁGYA hatása liszteske, levéltetű és kétfoltos takácsatka ellen használt természetes ellenségekre. A biológiai kontroll szervezetek közé tartoznak azok a hasznos ízeltlábúak, amelyeket ragadozó vagy parazitoid életmódjuk miatt használunk fel kártevők elleni védekezésre. Ezek biotermesztésben való sikeres felhasználása nagy hozzáértést és figyelmet igényel. Kijuttatásuk akkor hatékony, ha azt már az első kártevőegyedek észlelésekor megkezdjük. Laboratóriumi kísérleteinkben a ZÖLDPAJZS EK-műtrágya (0,5- és 1,0%-os koncentrációjának) hatását vizsgáltuk molytetvek (Encarsia formosa), levéltetvek (Orius laevigatus, Harmonia axyridis) és takácsatkák elleni (Amblyseius swirskii) biológiai védekezésben használt természetes ellenségekre. A vizsgálatok bizonyították, hogy mind a négy természetes ellenség felhasználása esetén biztonsággal alkalmazható a ZÖLDPAJZS zárt termesztő berendezésekben. A vizsgálatok 2012-ben a Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézetében folytak Keszthelyen.

15 TECHnolÓgia Az öntözővíz sótartalmának hatása a paprika terméshozamára és minőségére talajnélküli termesztésben A talajnélküli termesztés legfontosabb jellegzetessége, hogy mindazokat a lényeges funkciókat, amelyeket a talaj képes nyújtani a növény számára, másképp kell biztosítanunk. A talajt mint egy polifunkciós, heterogén diszperz rendszert kiiktatva, sok bizonytalansági tényező is kikapcsolható. Ezáltal a növény víz- és tápanyagellátása kívülről szabályozható, a növényi fejlődés nagyrészt irányíthatóvá válik. A talajnélküli termesztés jellegzetessége, hogy más termesztési módokkal összevetve a termesztés jövedelmezősége itt reagál legérzékenyebben az öntözővíz kémiai paramétereire. Hazánkban jelenleg átlagosan naponta mintegy 2,7 millió m 3 vizet termelnek ki a felszín alól. A ku lönböző felszín alatti víztípusok között majdnem fele arányban szerepel a rétegvíz és mintegy huszadrész a talajvíz. A termesztési gyakorlatban a tápoldat készítés alapja az öntözővíz, ezért az öntözővíz természetes összetételét, mint lényeges köru lményt messzemenően figyelembe kell vennu nk. Az alföldi medence rétegvizei a negyedidőszaki, folyóvízből lerakott porózus rétegekből, továbbá az alatta elhelyezkedő, nagy vastagságú pannóniai tavi rétegekből származnak rendkívu l heterogén kémiai paraméterekkel, mely a sóérzékeny étkezési paprika esetében hozamcsökkentő hatású lehet. A kísérlet körülményei A Délkertész és a SZIE-GAEK Tessedik Campus-a (Szarvas) egy közös kísérlet keretén belu l vizsgálta öt fehérhúsú étkezési paprikafajta termésparamétereit és hozamát három eltérő nátrium koncnetrációjú öntözővíz kijuttatása mellett. A kísérlet a SZIE GAEK Tessedik Campusának tanu zemében egy kis légterű (5x20 m), fűtés nélku li PE borítású fóliasátorban történt május 18. és október 3. között. A növényeket 7 liter kókuszrost közegben 2 szálas metszés mellett, 3,27 növény/m 2 tőszámmal, ikersoros elrendezéssel helyeztu k el. A 40-, 80- és 120 mg/l Na koncentrációra beállított tápoldatokat 3 db, egyenként 1000 literes IBC tartályból az egytartályos rendszernek megfelelően u zemeltettu k, így biztosítva a folyamatos sóterhelést három egymástól fu ggetlen vízkörön. Az öntözés egy K-Rain RPS 469 típusú idővezérelt automatikával történt, figyelembe véve az öntözési alkalmanként elfolyó 15% drén meglétét. A drénvízminták gyűjtése fajtánként és sóterhelésenként három ismétlésben történt. A léghőmérséklet és a relatív páratartalom folyamatos rögzítését egy WS-8610 típusú adatgyűjtő biztosította. A tíz szedési alkalom során feljegyezték a négyzetméterenkénti hozamot, az osztályozottságot, a Ca-hiányos, foltos és antociános elszíneződésű termések számát, valamint a termesztési ciklus végén a légszáraz gyökértömeget. Hőmérséklet és páratartalom A 2012-es évet jól jellemzi, hogy 52 hőségés 17 forró (Tmax 35 C) napot regisztráltak Szarvason, a hosszú adatsorok átlagával szemben, amikor 30, illetve 1-5 nap a hasonló hőmérsékletű napok száma. A termesztőberendezésen belu l a hőségnapokon a nappali órák hőmérsékletének kedvezőtlenu l magas értékei már a délelőtti órák folyamán beálltak (pl.: július 5., de. 11:20), és csak a hajnali órákban csökkentek 30 C alá (július 6., 0:55). A relatív páratartalom 25%-os értékig su llyedt ezidő alatt. E napok további jellemzője, hogy a hajnali órákban is csak 57, illetve 62% páratartalomra frissu lt a levegő, akkor is meglehetősen rövid időre. A légköri aszályt a növénysorok között agrotextillel fedett talaj frissítő öntözése sem tudta ellensúlyozni. Ugyancsak kedvezőtlenek a forró napok magas hajnali hőmérsékleti értékei. Az ún. trópusi éjszakák (Tmin 20 C) során a növény a napközben elraktározott asszimiláták egy részét disszimilálja, lebontja, ezzel is erősítve a generatív folyamatokat. Egyes Ca-hiányra érzékeny fajták bogyóinak minőségromlása, ugrásszerűen bekövetkezett egy-egy ilyen hőhullámot követő szedési alkalmakkor. Terméseredmények A termésmennyiségek alakulása a tíz szedési alkalom során a Brendon, a Carma és a Zalkod fajták esetében hasonló lefutást mutattak. Az első szedéstől kezdve (1-1,5 kg/m 2 ) folyamatosan csökkenő termés- 15 Na-sótűrés kísérlet beállítása (Fotók: Vanó Imre)

16 16 TECHnolÓgia Hozam (kg/m 2 ) 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 3,1 Korai termésmennyiség fajtánként, Na terhelés szerint, mg/l 4,6 4,0 4,0 3,9 4,0 3,7 3,8 3,3 3,0 3,9 3,9 3,9 3,9 4,2 40mg 80mg 120mg 1,0 0,5 mennyiségeket 0,0 Brendon Carma Celtic Cinema Zalkod regisztráltunk a negyedik szedési alkalomig, ahol sóterheléstől fu ggetlenu l átlagosan 0,5 kg/m 2 mennyiségig csökkent a betakarított terméstömeg. Az egyes fajták nem reagáltak egyértelmű termésmennyiség csökkenéssel a növekvő sótartalomra. Egyes fajták, így a Brendon, termésnövekedéssel válaszolt az öntözővíz növekvő sótartalmára. Hasonló megfigyelést közölt Reshef (2004) egy Közel-Keleten kedvelt blocky típusú fajta (Mazurka) esetében, ahol a növekvő EC mellett sem csökkent a hozam. A Carma és a Cinema fajták ugyan némi csökkenést mutattak, de meg Na-sótűrés kísérlet termő állomány Fajta kell jegyezni, hogy a legjobb termésminőséget ez a két fajta produkálta. Teljes terméshozam fajtánként és Na terhelés szerint, kg /m 2 Brendon Carma Celtic Cinema Zalkod 40 mg Na 9,4 11,1 9,8 9,1 10,9 80 mg Na 10,7 11,7 11,5 11,0 11,8 120 mg Na 11,1 10,1 12,3 9,4 11,6 Korai termések aránya, termésminőség A korai terméshányad fontos adatot szolgáltat a jövedelmezőség szempontjából. Az első négy szedési alkalmat tekintettu k korainak, ahol a Brendon és a Carma fajtáktól eltekintve 3,9 és 4,0 kg/m 2 köru li termést takarítottunk be. A Celtic fajta nagy korai hozamokra volt képes a kísérleti köru lmények között. A magas korai hozamokon túl a korai termések 80-90%-át az Extra és I. osztályban hozta, mindezek mellett rendkívu l vastag húsfalával tűnt ki a többi fajta közu l. A fajta esetében elmondható, hogy a 6. szedéstől kezdve nemcsak a vállátmérő kezd csökkenni jelentősen, hanem a Ca-hiányos termések is nagy százalékban jelennek meg, ami egészen a szezon végéig jellemezte a fajtát. A Cinema termésminősége az első szedések alkalmával, zömmel az Extra és I. minőségi kategóriába esett. Ha figyelembe vesszu k, hogy az első és második szedési alkalmakon nagy hozamokat is produkált a jó minőség mellett, akkor a Celtic-hez hasonlóan jó korai termésminőségű fajtaként könyvelhetju k el az adott kísérleti köru lmények között. A Carma a korai termések minősége szempontjából, ku lönösen az első és második szedés alkalmával kimagasló volt (80%-os Extra és I. osztályú). A harmadik és negyedik szedésnél még mindig magas az I. osztályú termések aránya, de ettől a szedéstől kezdve határozottan csökken a vállátmérő. A bogyó ku lleme a vizsgált öt fajta közu l az egyik legtetszetősebb. A Zalkod korai termései a harmadik és negyedik szedésre javultak nagymértékben, ekkor az Extra minőség aránya egyes kezeléseknél elérte vagy meghaladta az 50%-ot. A fajta további jellegzetessége, hogy egészen a hetedik szedési alkalomig elhanyagolható volt a III. osztályú termések aránya, majd innen az utolsó három szedési alkalommal csökkent csak számottevően az Extra méretkategória. Ezzel párhuzamosan a III. osztályú termések aránya megnőtt. Hátránya volt a fajtának, hogy a görbe, deformált és horpadt termések mindvégig nagy százalékban voltak jelen. Ez valószínűleg a fajta magas N-igényével magyarázható, amit nem sikeru lt kielégíteni (itt figyelembe kellett vennu nk az egy öntözővízkörön lévő másik négy fajta mérsékeltebb N-igényét). Sótűrés A tápoldatok és az elfolyó drén laboratóriumi elemzése arra enged következtetni, hogy a magas szerves kolloid tartalmú kókuszrost rendkívu l nagy kationmegkötő képességének köszönhetően a fajták hozama a folyamatos sóterhelés mellett (mely a hőségnapokon napi 12 öntözési alkalmat jelentett) sem csökkent számottevően. A magasabb sóterhelés hatására azonban egyes fajták termésminősége fokozottan romlott, növekedett a Ca-hiány tu nete és a deformált termések aránya. dr. Vanó Imre, Rácz Istvánné dr. SZIE, Gulyá János, Ledóné dr. Darázsi Hajnalka, DélKerTÉSZ

17 TECHnolÓgia Öntözéstechnikai eszközök összehasonlítása a talaj nélküli paprikatermesztésben A talaj nélküli paprikatermesztés és az öntözés viszonylatában három nagyobb egymással szorosan összefüggő témakört kell megemlíteni. A stabil vízellátást, a megfelelő színvonalú tápanyag-utánpótlást és a kívánt páratartalom biztosítását. 17 A stabil vízellátás alapja a megfelelő mennyiségű, illetve minőségű víz. A mennyiségi hiányt napi tartály közbeiktatásával pótolhatjuk, a rossz minőségű víz (pl. magas EC, magas vastartalom) azonban csak igen költséges módon javítható. A biztonságos termesztéshez feltétlenu l indokolt egy tartalék szivattyú biztosítása. Az egyenletes kijuttatás eszközei az alacsonyabb minőségűtől a kiváló felé haladva a következők: csepegtető szalag, csepegtető cső, csepegtető gomba. A cső és a gomba lehet szabályzott, a gomba kettős szabályzású is. Minden esetben fontos a megfelelő csőkeresztmetszet megválasztása, a csőhálózat vonalvezetésének optimalizálása a minél kisebb nyomásveszteség elérése végett. A tápanyag utánpótlásával szemben támasztott legfontosabb elvárásunk, hogy a kívánt EC- és PH-értéket a lehető legegyenletesebben tudjuk tartani, a szu kséges makro- és mikroelemeket optimális időben tudjuk a növény rendelkezésére bocsátani. Mindez előre elkészített tápoldat kijuttatásával, vagy törzsoldat(ok) öntözés közbeni bekeverésével történhet. Ennek módjai a következők: ventúri felszívók, membrános vagy dugattyús adagolók, EC-, PHmérővel szerelt tápoldatozó gépek. Az előre elkészített tápoldat hátránya, hogy kisebb tartály estén gyakran kell új oldatot készítenu nk, nagy tartály esetén viszont nem lehet elég gyorsan változtatni a tápoldat összetételén. A ventúri felszívók hátránya, hogy nagy nyomásveszteséggel (40-50%) működnek, nem kettős szabályzású csepegtetők esetén induláskor túl tömény oldatot készítenek. A membrános, illetve a dugattyús adagolók ezeket a hibákat már kiku szöbölik, de néhány borsos árú kivételtől eltekintve még nem mérik a kimenő oldat EC-, PH-értékét, továbbá egyetlen kultúra tápoldatozására alkalmasak. A gyári tápoldatozó gépeknek talán csak egy hibáját említhetju k, ez pedig a beszerzési ár. A kapható típusok között is az ár, néhány apróbb eltérő műszaki paraméter, vagy a hozzá tartozó szerviz szolgáltatás alapján választhatunk. Aki nem tudja megfizetni ezeket a gépeket, de mégis automata tápoldatozóval szeretne dolgozni, választhatja a magyarországi vállalkozók által készített másolatokat. Ezek általában csak egy kultúra tápoldatozására alkalmasak, alapfunk- ciókat látnak el, de az áruk kárpótol minket a hiányosságaikért. A páratartalom szabályozásával kapcsolatban azonban megoszlanak a vélemények arról, hogy egy fejlett állományban szu kség van-e párásító berendezésre. Az viszont nem lehet kérdéses, hogy egy nyári u ltetésű állomány sikeresen csak plusz párásítással nevelhető fel. Szerencsére a paprika nem tartozik azon fajok közé, amelyek érzékenyen reagálnak a lombozatot ért vízcseppekre, így többféle párásítást is alkalmazhatunk. Legegyszerűbb, egyben legolcsóbb megoldás a mikroszórófejes párásítás. Csepegésgátlóval ellátott szórófejek esetén néhány másodperces működési idő is beállítható, csökkentve ezzel a vízfelhasználást. A 4-4,5 bar-on működő párásítók 100 mikronos cseppmérettel működnek, ezért ha kellő légtér áll rendelkezésre, illetve rövid, néhány másodperces működési időt választunk, az állomány gyakorlatilag szárazon tartható a párásítás ideje alatt is. Aki a tökéletesre törekszik, az választhatja a 70 bar-on működő ködölő berendezéseket is, ennek gazdaságossága azonban megkérdőjelezhető. A gazdaságos termesztés feltétele, hogy az eddigiekben említett megoldások mind egymással, mind a termesztéstechnológia többi elemével összhangban valósuljanak meg. Dandé Gábor ügyvezető, Dan-Aqua Öntözéstechnikai Kft. Növényvédelem a természet erejével... Sikeres termesztést kíván a Szentes-Bio Kft!

18 18 tápanyag-utánpótlás A tápanyag-utánpótlás legfontosabb kérdései és a gyakran elkövetett hibák a talajnélküli termesztésben A talajnélküli termesztés során a gyökérközegek térfogatának korlátozott mérete miatt fokozottabban oda kell figyelni a tápanyag-utánpótlásra, mert a növények sokkal érzékenyebbek a környezeti tényezőkre. Öntözővízhez illesztett termesztési időszakhoz és fajtához korrigált tápelem-arányú recepteket kell használni. Megfelelő minőségű műtrágyát kell választani. A törzsoldatkeverés szabályait be kell tartani. Az öntözőgépek karbantartását, a mérőműszerek kalibrálását folyamatosan és rendszeresen el kell végezni, éppúgy, mint a csepegtető rendszerét. Figyelemmel kell lenni az eltömődésekre, a szűrők tisztítására. Figyelni kell az öntözőhálózat nyomását, aminek változása szivárgást, csőtörést vagy éppen dugulást jelezhet. Mindig az időjárásnak (besugárzás) megfelelő mennyiségű tápoldatot kell kijuttatni. Naponta ellenőrizni kell a kiadott tápoldat mennyiségét, értékeit, a drén menynyiségét, a közeg értékeit. A berendezés több pontján kell ellenőrző helyeket kijelölni, a gyűjtött adatokat táblázatban kell rögzíteni, mert a változás tendenciája segít eldönteni a beavatkozás módját. Tápoldat összetétel (recept) A növények a tápanyagokat oldott formában (ionok) veszik fel, a tápelem tartalom mellett nagyon fontos a tápelemek egymáshoz viszonyított aránya is. Vannak tápelemek melyek segítik és vannak amelyek Fogalmak Tápanyag utánpótlás = öntözés Recept a tápoldatozáshoz felhasználandó műtrágyák mennyiségét tartalmazza, ami meghatározza a tápanyag összetételét is Tápoldat a törzsoldatok hígításával és összekeverésével létrejövő beállított töménységű és kémhatású oldat Törzsoldat a recept alapján bekevert műtrágyák oldata EC elektromos vezetőképesség, amely a folyadékban feloldott összes só mennyiségét jellemzi ph a kémhatást jellemezzük vele, a tápanyagok felvehetősége miatt fontos, 5,5-6,5 között ideális Öntözési forduló két öntözés között eltelt idő Öntözési (ciklus) adag egy öntözésre kijuttatott tápoldat mennyiség Napi vízadag a növény tényleges vízigénye és a technológia fenntartásához szükséges tápoldat mennyisége Drén a növény tényleges vízigényén felül kijuttatott és a közegből elfolyó tápoldat akadályozzák, gátolják egymás felvételét a tápoldatból. A termesztés során ku lönböző összetételű tápoldatokat használunk, a tápoldat összetételét a növény faj-, fajta, termesztési, fenológiai állapota szerint változtatjuk (termesztőközegek feltöltése, indító, erős terhelés, standard recept). Ionantagonizmusok N, K Ca NH4 Ca, Mg, K Mn, P Fe,Zn, K Ca,Mg, Ca K, Fe, B Mn Fe Zn Fe B Mo Na K Általában az azonos töltésű ionok akadályozzák egymás felvételét (pl.: NH 4 + a Ca 2+ ), az ellentétes töltésű ionok segítik egymást (pl: NO 3 - és a Ca 2+ ). A tápoldat recept megírásánál figyelembe kell venni a tápoldatozáshoz használt víz, összetételét. A standard recept összetételét kutatások és vizsgálatok során állították össze, ami a növények számára megfelelő arányban tartalmazza a tápelemeket. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok alapján a standard tápelem összetételén végezzu k el a változtatásokat, a fenológiai stádium és a mért értékek alapján. A standard tápoldat tápelemtartalma mmol/l vagy mg/l vagy mgeé/l vagy ppm-ben van megadva. A standard recepttől eltérni a fenológiai fázis miatt és a növényeken tapasztalt megfigyelések alapján lehet. Megfelelő időközönként, 2 hetente, havonta a termesztő közegekből mintát kell venni, és a laboratóriumban történő mérések után a tápoldat-összetételen korrekciókat kell elvégezni. A korrekciós receptet általában 2 hétig kell alkalmazni, majd vagy a standard receptre kell visszatérni, vagy újabb vizsgálatot kell végeztetni, és újabb korrekciós receptet kell használni. Törzsoldatkészítés A szaktanácsadó a termelőnek megadja törzsoldat készítéshez szu kséges recepteket, ami már műtrágya kg-ban mutatja a bekeveréshez szu kséges műtrágyamennyiségeket. Általában a recepten 1000 liter százszoros töménységű törzsoldat készítésére szolgáló műtrágyamennyiség van feltu ntetve. Az öntözővíz minősége Fizikai jellemzők lebegő anyagok 50 mg/l mennyiség fölött az öntözőrendszer dugulását okozhatják, ami az öntözővíz egyenetlen kijuttatásához vezet hőmérséklete Kémiai jellemzők sótartalom (Na, Cl, Fe, Mn) kémhatás (HCO 3 ) Biológiai jellemzők mikroorganizmusok Törzsoldat készítésre használható műtrágyák vízoldhatóság megfelelő vízben maradék nélkül oldódnak tápanyagtartalom kémiailag tiszta anyagok (idegen anyagot nem tartalmaznak, alacsony a vezetőképességük (EC) A recept megku lönböztet A, B és savtartályt, az A tartályba a kalcium és a mikroelem kelát, a B tartályba a foszfát és szulfát tartalmú műtrágyák keru lnek. Amennyiben a recept savat is tartalmaz a salétromsav mindkét, a foszforsav csak a B tartályba rakható. Sok sav használata esetén a törzsoldatban lévő kelátok károsodhatnak. A törzsoldatkészítés során a megadott műtrágyákból a megfelelő mennyiségeket a recept szerint kimérju k és a megfelelő törzsoldat-tartályba bekeverju k. Tápoldat készítés A bekevert törzsoldatokból hígítással tápoldatot készítu nk. Amennyiben a recept jól volt kiszámolva és bekeverve, az öntözőgépnek csak a százszoros hígítását kell elvégeznie. A savtartályban lévő sav, esetleg lúg a ph beállítását szolgálja, a bekevert sav mennyisége általában a tartály térfogatának 10%-a. Tápoldat ellenőrzése A tápoldat ellenőrzését elvégezhetju k úgy, hogy 10 liter vízhez 100 ml törzsoldatot keveru nk az A és B tartályból is, és összekeverés után a recepten lévő EC-t kell mérnu nk. Hibák: a mérleg használatának mellőzése, hideg vízben nehezen oldódnak a műtrágyák, túl sok műtrágya nem oldódik fel (maximum kétszázszoros töménység), sokáig fel nem használt törzsoldatban tápanyag-kicsapódások jöhetnek létre. Tápoldat kijuttatása A tápoldatnak az összetételén kívu l jellemzője az EC- és a ph-érték. Az EC-érték a sótartalom (tápanyag) mennyiségét jelzi (víz EC + táp-

19 tápanyag-utánpótlás 19 anyag EC = tápoldat EC). A tápoldat EC-értékét a növény fenofázisa és a termesztési időszak alapján állítjuk be. Alacsony fényintenzitáskor magasabb, magas besugárzásnál alacsonyabb EC-értéket tartunk. Paprikánál 1,6 és 3,5 EC közötti adagolást használunk. A ph-érték folyamatos figyelése és ellenőrzése a tápelemek felvehetősége miatt fontos, hogy a tápanyagok a növény számára folyamatosan elérhetők legyenek. A foszfor és a vas felvétele korlátozódik leginkább a ph eltolódás miatt. Elkövetett hibák A termesztés indulásánál Az öntözőrendszer állapota nem megfelelő kicsi a teljesítmény; a legnagyobb vízigényre kell méretezni (2 l/óra) 8-10-l/nap. Egy öntözés során ml tápoldatot öntözu nk ki m 2 -ként. Az adott napi vízmenynyiséget sűrűbben elosztva nedvesítju k a közeget, a növényeket vegetatív irányba terelju k, ritkábban adva, nagyobb mennyiséggel öntözve szárítjuk a közeget, és generatív irányba terelju k a növényeket. Az öntözőrendszer egyenetlen maximum 5% eltérés fogadható el az egyes csepegtetők által kijuttatott tápoldat mennyiségben, kultúraváltáskor az öntözőrendszer karbantartása elengedhetetlen. A karbantartás elvégezhető hipós, savas átmosással, és az eldugult csepegtetők cseréjével. El kell keru lni, hogy a karbantartáskor használt vegyi anyagok az öntözőrendszer csöveiben maradjanak, és utána a közegbe jutva a növények károsodását, pusztulását okozzák. A közeg feltöltésénél A közeg tápoldattal való feltöltése során a közeg teljes térfogatát telíteni kell a meghatározott értékekre beállított tápoldattal, hogy a termesztés folyamán a növény gyökere a rendelkezésére álló teljes térfogatot ki tudja használni, ez fontos a növények termőképességének kihasználásához. A drén kijutásának biztosítása (paplankivágás) a tápoldattal feltöltött ter mesztőközegből el kell vezetni azt a mennyiséget, amelyet az a gravitáció ellen nem tud megtartani, ideális a 70-30% víz-levegő arány. Arra kell u gyelni, hogy pangó víz ne maradjon a paplanban, a drénkivágás ne keru ljön a növény alá, és a későbbiekben se záródjon, tömődjön el a drénnyílás. A tápoldat mennyiségének meghatározásánál A tápoldat mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni a növény magasságát, a fűtés intenzitását, a fény intenzitását. Besugárzott J-onként és m 2 -enként 2,5-3 ml tápoldattal számolunk, melyből 2 ml a növény vízfelvétele, 0,5-1 ml a drén. Minél rosszabb az öntözővíz minősége, annál magasabb drént kell tartani. Tápelemek felvehetősége a ph fu ggvényében A megfelelő mennyiségű drén nem felesleges pazarlás, mert kiegyenlíti a növények közötti tápanyag és vízfelvételi ku lönbségeket, és kimossa a felhalmozódó sókat a közegből. A mérések alapján mennyisége szabályozható, így a felesleges pénzpazarlás és a környezetszennyezés is elkeru lhető. A tápoldat aluladagolása a növény teljesítményének csökkenését, pusztulását okozza. A termesztés folyamán is ellenőrizni kell a kijuttatott tápoldat mennyiségét, EC-jét, a kijuttatás egyenletességét, a dugulások mértékét. A tápoldatnak minden növényhez megfelelő elosztásban és menynyiségben kell eljutnia. A tápoldat túladagolása a növény generatív-vegetatív egyensúlyának felborulását, gyökérvesztést okoz, jelentősen emeli a termesztés költségeit és környezetszennyező! A megfelelő tápoldat-mennyiség megállapításához folyamatosan mérni kell a gyökérközegben uralkodó köru lményeket (közeg hőmérséklet, EC, ph, nedvességtartalom) és az elfolyó víz mennyiségét, EC- és ph-értékét. A paprika esetében az adagolt EC és a drén vagy gyökérközeg EC közötti ku lönbség 0,5-1 EC legyen. Az alacsony és magas közeghőmérséklet tápanyag-felvételi és gyökérnövekedési zavarokat okoz, optimálisnak a C-os közeghőmérséklet mondható. Az öntözővíz hőmérsékletének szabályzásával segíthetu nk a növényeknek a szélsőséges köru lmények átvészelésében. A magas hőmérsékletű öntözővíz kevés oldott O 2 -t szállít a gyökerekhez. Az EC és ph napi ellenőrzésével nyomon követhetők a gyökérközegben történő változások. Megfelelő drén esetén az emelkedő EC rossz napi vízelosztásra utalhat. Fontos, hogy a paplan-, vagy a drénmintavétel a napnak ugyanabban a szakában történjen, óra között, mert így kapunk összehasonlítható értékeket. A mérési eredmények nyilvántartása megmutatja a tendenciát, és választ ad a szu kséges beavatkozás mikéntjére is. A termesztés során folyamatosan ellenőrizni kell a mérőműszerek állapotát, a mért értékek helyességét, rendszeresen kalibrálni kell a műszereket, és időnként a kalibráló folyadékokat is cserélni kell. Az EC-értékeket nem csak az öntözőgépeknél, hanem a kijuttatás helyén is ellenőrizni kell, mert a növényektől távol lévő tápoldatozó esetén változó értékekkel találkozhatunk. Buleca Csaba szaktanácsadó, DélKerTÉSZ Az OROSCO Kft. sikerfajtái Claudius Cindel Celtic Kapirex OROSCO KFT Orosháza, Székács József utca 37. Értékesítés és szaktanácsadás: Halasy Endre 06-30/ Darius

20 20 növényvédelem A szabadföldi paprikatermesztés integrált növényvédelme Védekezés a betegségek ellen A szabadföldi paprika növényvédelmében a helyes vetésforgó betartásának rendkívu l nagy jelentősége van. Ha csak tehetju k, a szántóföldi paprikát kalászosok után termesszu k. A napraforgó, kukorica, a cukor- és takarmányrépa, valamint a bab elővetemények után a paprika makrofominás szárkorhadása és tőhervadása (Macrophomina phaseolina) fellépésének veszélye miatt a paprika termesztése kockázatos. Napégés paprika termésén A palántanevelőben elhagyhatatlan a növényvédelmi kezelés a vetés után, illetve kelés után a palántaágy beöntözése a paprika rizoktóniás palántadőlése (Rhizoctonia solani) ellen mankozeb hatóanyagú szerrel. A szabadföldi paprikán a paprika bokrosodása (CMV), a paprikamozaik vírus (TMV, TMGMV, PMMV, AMV, TAV, CMV), továbbá a paprikalevél érszalagosodása (PVY) fordul elő. A CMV, a TAV, az AMV és a PVY növénynedvvel és levéltetvekkel vihető át. Ellenu k tehát a levéltetvek elleni rendszeres, többször ismételt kémiai védekezés indokolt. Az étkezési paprikafajták legtöbbje már TMV és ToMV, valamint egyes fajták PVY ellenállósággal is rendelkeznek. Szabadföldön az állományvédelem két baktériumos betegség ellen irányul. Az egyik a paprika pszeudomonászos betegsége (Pseudomonas syringae pv. syringae), amely levélfoltosságot és hajtáscsúcs elhalást okoz. Előfordulása és kártétele rövid időszakra, május végére és június első felére korlátozódik. A betegség járványos fellépésének feltétele a hírtelen lehűlés és a csapadékos időjárás. Ezzel szemben a paprika xantomonászos betegsége (Xanthomonas vesicatoria) egész tenyészidőben károsíthat. Főleg meleg nyarakon, csapadékos időjárás esetén, vagy öntözött állományban jelentkezik. Mindkét baktériumos betegség terjedésének mérséklése érdekében törekedni kell arra, hogy a növényállomány felu lete estére felszáradjon. A tu netek megjelenése előtt, megelőző jellegű kémiai védekezésre a rézoxid, a rézhidroxid vagy a rézoxiklorid tartalmú szerek hatásosak. Védekezés a kártevők ellen Szabadföldi paprikatermesztésnél a talajlakó kártevők, az intenzív növekedés stádiumában a vírusterjesztő levéltetvek, majd a gyapottok-bagolylepke a meghatározó jelentőségű kártevő. Általános szabályként hangsúlyozni kell, hogy a kártevőtől mentes palánta a szántóföldi termesztésnél is kiemelten fontos követelmény. A palántanevelőben is előforduló kártevők (nyugati virágtripsz, levéltetvek, gyökérgubacs-fonálféreg) eleve meghiúsíthatják a későbbi termesztés sikerét. A palántanevelésre használt közegnek azon túl, hogy a palánta optimális növekedéséhez szu kséges tulajdonságokkal rendelkezik, gyökérgubacs-fonálféregtől feltétlenu l mentesnek kell lennie. A palántanevelőben szigorúan betartott higiénés rendszabályokkal elkeru lhető a melegkedvelő kártevők fennmaradása. Palántanevelőben a megelőző higiénés rendszabályok betartásán túl feltétlenu l szu kséges állományvédelem a levéltetvek és a nyugati virágtripsz ellen. A levéltetvek elleni védelemre felszívódó hatású pimetrozin, acetamiprid, tiametoxam hatóanyagú készítményeket használhatunk. A gyorsan növekvő palántákon a levéltetvek elleni védelemre és ku lönösen a vírusterjesztés megelőzésére a paraffinolaj hatóanyag ismételt használatát javasoljuk. A nyugati virágtripsz elleni védelemben a palántanevelés során a teljes mentességre kell törekedni. Az acetamiprid, abamektin, spinozad, tiametoxam hatóanyagú rovarölő szerekkel végzett állománypermetezés a kártevő megjelenésének megelőzését szolgálja. A szabadföldi paprikatermesztésnél a gyökérgubacs-fonálféregtől mentes szaporítóanyag u ltetése elsődleges védekezési módszer. Amennyiben a teru let a szabadföldön is áttelelő gyökérgubacs-fonálféreg (M. hapla) fajjal fertőzött, paprikatermesztésre ne használjuk. A talajlakó kártevők kártétele a szántóföldön termesztett paprikán elsősorban akkor jelentkezik, ha a teru let a korábbi esztendők folyamán gyomos, elhanyagolt volt. A talajlakó kártevők ellen a teflutrin hatóanyag használható. Amennyiben az előveteményként termesztett kalászos vetésekor rovarölő szeres talajkezelést végeztu nk, a paprika u ltetése előtt ku lön kezelésre rendszerint nincs szu kség. A szántóföldi paprikatermesztésnél a palántázást követően a vetési bagolylepke (Agrotis segetum) lárvák által, a palánták kirágásával okozott kártétel jelentős lehet. A vetési bagolylepke imágói a táblán kívu li teru letekről telepednek be a növényállományba, ezért az u ltetés előtti rovarölő szeres talajkezelés teljesen hatástalan. A paprika növényállományban elhelyezett szexferomoncsapdákkal az imágók rajzása megfigyelhető, és a lárvák kelése előrejelezhető. A paprika levelein táplálkozó fiatal lárvák ellen mielőtt a talajba húzódnának eredményesen védekezhetu nk. A védekezés deltametrin, alfametrin, lambdacihalotrin, cipermetrin, spinozad, indoxakarb, lufenuron hatóanyagok valamelyikével, állománypermetezés formájában történhet. A levéltetvek a szántóföldi paprikatermesztés jelentős kártevői. A kiu ltetést követő begyökeresedés után az erőteljesen növekvő paprika állományokban a ku lső teru letekről berepu lő levéltetvek optimális táplálkozási feltételeket találnak. A növények szívogatásával és a vírusos betegségek terjesztésével egyaránt jelentős veszteséget idéznek elő. A növényállományban Gyökérgubacs fonárféreg által károsított fűszerpaprika állomány (Fotók: dr. Pénzes Béla)

A MAGYAR PAPRIKA NAPJA SZENTES 2012. AUGUSZTUS 31.

A MAGYAR PAPRIKA NAPJA SZENTES 2012. AUGUSZTUS 31. A MAGYAR PAPRIKA NAPJA SZENTES 2012. AUGUSZTUS 31. KIÁLLÍTÓI TÁJÉKOZTATÓ Kapcsolat: Jasper Attila szakmai referens TÉSZ -ÉSZ Nonprofit Kft. Tel: 06-70-426-1797 E-mail: teszesz@gmail.com Fax: 06-1-209-1697

Részletesebben

A 2011. évi piaci folyamatok a termelıi szervezet szemszögébıl 2011.09.23. Ledó Ferenc DélKerTÉSZ Elnöke TÉSZ Főbizottság Elnöke

A 2011. évi piaci folyamatok a termelıi szervezet szemszögébıl 2011.09.23. Ledó Ferenc DélKerTÉSZ Elnöke TÉSZ Főbizottság Elnöke A 2011. évi piaci folyamatok a termelıi szervezet szemszögébıl AGRYA, Budapest 2011.09.23. Ledó Ferenc DélKerTÉSZ Elnöke TÉSZ Főbizottság Elnöke I. szakasz: januártól május közepéig Tárolt zöldségek: /hagyma,

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Paradicsom info. Hidrokultúrás paradicsom. Tapasztalatok, tendenciák, fajták - 2016. Piaci trendek itthon és külföldön

Paradicsom info. Hidrokultúrás paradicsom. Tapasztalatok, tendenciák, fajták - 2016. Piaci trendek itthon és külföldön Paradicsom info Hidrokultúrás paradicsom Tapasztalatok, tendenciák, fajták - 2016 A hidrokultúrás termesztésben megtörtént a szemléletváltás, az elmúlt néhány évben a saját utas próbálkozásokat mindinkább

Részletesebben

Fehér és csípős paprika

Fehér és csípős paprika Fehér és csípős paprika fehér paprika Kertész kollégák! Amikor találkozunk Önökkel szakmai rendezvényeinken, bemutatóinkon mindig nagy érdeklődéssel várjuk, hogy új fajtáinkat hogyan fogadják, mennyire

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Összefoglaló beszámoló a Küldöttközgyűlés számára a VSZT munkájáról

Összefoglaló beszámoló a Küldöttközgyűlés számára a VSZT munkájáról Összefoglaló beszámoló a Küldöttközgyűlés számára a VSZT munkájáról 2008 2013 Martonvásár, 2013. május 16. Takács Géza elnök Elnökségi ülések Az Elnökség évente ülést tartott az elmúlt időszakban és minden

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23.

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Fiatal gazdálkodók javaslatai a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Helyzetértékelés 1. Zöldség: 68.000 ha 1144 ezer tonna Gyümölcs: 93.000 ha 766 ezer tonna Szőlő: 80.000 ha

Részletesebben

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása Gazdálkod lkodás s Baráti Köre K Gazdálkod lkodás s Szerkesztőbizotts bizottsága Agrárgazdas rgazdasági gi Kutató Intézet EU-tagságunk 10 évének agrár- és vidékgazdasági tapasztalatai Budapest, 2014. április

Részletesebben

Mezőgazdasági Bizottság Kertészeti albizottsága

Mezőgazdasági Bizottság Kertészeti albizottsága Mezőgazdasági Bizottság Kertészeti albizottsága A gombaipar a kertészet sikerágazata lehet dr. Bittsánszky János FruitVeB társelnök 2012. február 28. Európai Uniós adatok Az EU 27 tagállamában megközelítőleg

Részletesebben

A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei. Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei. Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar zöldség-gyümölcs termelés legfőbb jellemzői Bruttó termelési érték (folyó áron) Mezőgazdasági

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

HR Tm2, IR TSWV, IR M

HR Tm2, IR TSWV, IR M HR Tm2, IR TSWV, IR M Folytonnövő, csüngő, kúp alakú, szép fehér, édes, nagy bogyójú hibrid. A termés tömege 120-140g. Szedéséretten fehér, teljesen beérve piros. Növekedési erélye nagy, ízközei aránylag

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN DR. ORAVECZ MÁRTON elnök Sárváriné Lakatos Éva 2014. május 20. Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Genealógia (származástan) 74/2012.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015.

ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015. ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015. Vetőmag Szövetség Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Növények Szekció Juhász Zoltán Sumi Agro Hungary Kft XVI. KALÁSZOSGABONA FÓRUM Visegrád, 2015. szeptember 8-9. Ki mi(n)t

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Jogszabály-változások a szaktanácsadásban

Jogszabály-változások a szaktanácsadásban NEMZETI AGÁRGAZDASÁGI KAMARA Jogszabály-változások a szaktanácsadásban SZÉKELY ERIKA Székesfehérvár, 2014. november 27. Tájékoztatás, tanácsadás, szaktanácsadás Agrár-tanácsadás Térítésmentes tanácsadás

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13.

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13. KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13. PILZE-NAGY KFT. Tevékenység: Laskagomba termesztés Laskagomba

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány Kezdetek A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) kormányrendelet meghatározta a mezőgazdasági

Részletesebben

Fehér és hegyes erős paprika katalógus

Fehér és hegyes erős paprika katalógus Fehér és hegyes erős paprika katalógus Fehérben órzi egészségét Termelői vélemény HORVÁTH JÓZSEF, Árpád-Agrár Zrt.Kertészeti Igazgató: SV97PP F1 HR Tm:-3 IR TSWV Az SV97PP fehér paprika fajtát már két

Részletesebben

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

Tapasztalatok a konténeres uborkahajtatásról

Tapasztalatok a konténeres uborkahajtatásról 2009. június Zöldségtermesztők figyelmébe Tapasztalatok a konténeres uborkahajtatásról Rova tvezető: Dr. Terbe István egyetemi tanár Dr. Slezák Katalin BCE Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A fenntartható szőlőtermesztés fajtaválasztékának bővítése új nemes-rezisztens fajtákkal, fajta specifikus környezetkímélő termesztés-technológia kialakítása és innovatív bio termék prototípusának kifejlesztése

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY

TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY dr. Nagy Réka, vidékfejlesztési referens Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezet Témák HELYI

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014 Megjelenik kéthetente május 7. Felelős szerkesztő

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program

Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program Berentén a munkaprogram 2012.03.01-én indult.14 fő kapott itt munkát, 8 órás munkaidőben.

Részletesebben

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet 1924-1949 1922 1924 Országos Kender- és Lentermesztési Kísérleti Állomás Növénytermesztési

Részletesebben

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai Pallóné Dr. Kisérdi Imola osztályvezető HÍR BB elnök FM Eredetvédelmi Főosztály OMÉK - HÍR Gála 2015. szeptember 24. Védjegyek

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Főszerpaprika Kutató-Fejlesztı Nonprofit Közhasznú Kft. Kalocsa 2009. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

Főszerpaprika Kutató-Fejlesztı Nonprofit Közhasznú Kft. Kalocsa 2009. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS Főszerpaprika Kutató-Fejlesztı Nonprofit Közhasznú Kft. Kalocsa 1. 2009. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS TARTALMA: 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ 2. KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA 3. VAGYONFELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS

Részletesebben

Várható változások a csávázás szabályozásában

Várható változások a csávázás szabályozásában Várható változások a csávázás szabályozásában 2014.05.22. VSZT/SGS ESTA fórum Ruthner Szabolcs Előadás tartalma: ESTA minősítések helyzete: Miért alkalmazzuk az ESTA-t? Európai helyzetkép (résztvevő országok,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

A Növényi Diverzitás Központ tevékenységei

A Növényi Diverzitás Központ tevékenységei A Növényi Diverzitás Központ tevékenységei Ponicsánné Gyovai Ágnes Kollár Zsuzsanna, Simon Attila, Baktay Borbála Növényi Diverzitás Központ Tápiószele A NöDiK főbb tevékenységei Génforrások felkutatása,

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Versenyképes Zöldségágazati Platform. Stratégiai Kutatási Terv

Versenyképes Zöldségágazati Platform. Stratégiai Kutatási Terv Versenyképes Zöldségágazati Platform Stratégiai Kutatási Terv 2010 Készült a Nemzeti Technológiai Platformok Támogatása 2, FKTPKT28 azonosító jelű, Fenntartható kertészet- Versenyképes Zöldségágazati Platform

Részletesebben

TÖRTÉNET. trehozása. (KAV-Farkaslaka,, Hargita. llalkozás. vállalkozv. mogatása. VállalkozV. Program keretében, amelynek szakmai támogatt.

TÖRTÉNET. trehozása. (KAV-Farkaslaka,, Hargita. llalkozás. vállalkozv. mogatása. VállalkozV. Program keretében, amelynek szakmai támogatt. TÖRTÉNET Az első közösségalapú vállalkozás s létrehozl trehozása (KAV-Farkaslaka,, Hargita megye) a FRUTRAD projekt keretében valósult meg a Norvég g Alap támogatásával 2009-2011 2011 időszakban. A második

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

2012. december 03. (hétfő)

2012. december 03. (hétfő) PROGRAM az erdészeti és vadgazdálkodási, élelmiszeripari, kertészeti, mezőgazdasági gépészeti szakképzést folytató iskolák igazgatói, szakmai vezetői és szaktanárai továbbképzésére A továbbképzés ideje:

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre

A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre Kolumbán Gábor,Székelyudvarhely, Civitas Alapítvány, Székelygyümölcs

Részletesebben

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Dr Schlégelné dr Békefi Csilla 1 Gyógyhatású készítmények kereskedelmének átalakulása egyenetlen gyógyszerfogyasztás fejlett ipari országokra esik

Részletesebben

Vállalkozás általános bemutatása

Vállalkozás általános bemutatása Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés keretében Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése célterületre benyújtott

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Felhívás azonosító tervezett ideje VP4-10.1.1-15 Agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetés 158.6 egyszerűsített október VP4-11.1.1-11.2.1-15

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

C é g t ö r t é n e t

C é g t ö r t é n e t C é g t ö r t é n e t t a l a p a s p o r t k f t. z ö l d s é g - g y ü m ö l c s n a g y k e r e s k e d é s A Talapa Sport Kft. 1994. április 11- ével alakult, határozatlan idôre. A cég alapítója és

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I. FEJEZET A korszerű tápanyagellátás és környezeti feltételrendszere

Tartalomjegyzék. I. FEJEZET A korszerű tápanyagellátás és környezeti feltételrendszere Tartalomjegyzék I. FEJEZET A korszerű tápanyagellátás és környezeti feltételrendszere 1. A korszerű tápanyagellátás jellemzői............................................... 11 2. A korszerű tápanyagellátás

Részletesebben

A FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG TAPASZTALATAI A VM (MAGYAR TERMÉK) RENDELET KAPCSÁN. 2014. május 20.

A FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG TAPASZTALATAI A VM (MAGYAR TERMÉK) RENDELET KAPCSÁN. 2014. május 20. A FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG TAPASZTALATAI A VM (MAGYAR TERMÉK) RENDELET KAPCSÁN 2014. május 20. FONTOSABB JOGSZABÁLYOK egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló

Részletesebben

A Mórakert TÉSZ információs rendszere

A Mórakert TÉSZ információs rendszere A Mórakert TÉSZ információs rendszere Berecz Patrícia DE AMTC GVK SU 2009-2009.08.27 Tartalom A Mórakert TÉSZ bemutatás Informatikai ellátottság Kommunikáció Egyéb informatikai rendszerek A Mórakert TÉSZ

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Transzgénikus (GM) fajták globális termesztésének eredményei és következményei

Transzgénikus (GM) fajták globális termesztésének eredményei és következményei BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző részben bemutattuk a növényi géntechnológia történetét és tudományos jelentőségét, valamint felvázoltuk gazdasági növények módosításának

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap Székesfehérvár 2014. november 27. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referense Az MNVH célja,

Részletesebben

MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT

MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT VEISZ OTTÓ Bevezetés Hogyan hat a mezőgazdasági termelésre a klímaváltozás? Ennek a kérdésnek a megválaszolását

Részletesebben

A búza rozsdabetegségei

A búza rozsdabetegségei NÖVÉNYVÉDELEM ROVATVEZETŐ: Dr. Békési Pál c. egyetemi tanár Veszélyes növénybetegségek (II./2.) A sorozat megtervezésében és szerkesztésében közreműködik Dr. Békési Pál és Dr. Fischl Géza A burgonya Y

Részletesebben