Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály évi tevékenységéről

Átírás

1 Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály évi tevékenységéről A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Főosztály) a kormányhivatalok április 1-ei átalakítása során létrejött szervezeti egység, amely az addigi Földművelésügyi Igazgatóság és Erdészeti Igazgatóság megnevezésű szakigazgatási szervek egyesítése révén jött létre. A Főosztályon belül két osztály szintű szervezeti egység található: Földművelésügyi Osztály és Erdészeti Osztály. A két szervezeti egység évi tevékenységét még igazgatóságként végezte. A jelenlegi osztályok által ellátott feladatok megegyeznek a korábban igazgatósághoz rendelt feladatokkal. Ennek megfelelően a Főosztály évi tevékenysége két külön pontban, a szervezeti egységek szerinti tagolásban kerül ismertetésre. I. Földművelésügyi Osztály évi tevékenysége. A szervezeti egység évi tevékenységéhez kötődően szükséges megemlíteni, hogy az ún. falugazdász munkakört betöltő személyek január 1-től átkerültek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezetébe. Ezzel az általuk a gazdálkodók felé végzett tanácsadási tevékenység, továbbá a gazdálkodók által a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos adatszolgáltatások fogadása, összesítése, az őstermelői igazolványok kiadása is átkerült a NAK feladatkörébe. A szervezeti egység létszáma 14 fő. I. A. Földművelésügyi hatósági feladatok. I.A.1. Családi gazdálkodók nyilvántartása: A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján évben 143 db kérelem érkezett a hatósághoz a családi gazdaság nyilvántartásba vételére, törlésére, illetve módosítására vonatkozóan. A nyilvántartott családi gazdaságok száma a tárgyév végén 764 db, a családi gazdaságok által használt földterület hektár. I.A.2. Mezőgazdasági hitelek: A mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez nemzeti hatáskörben nyújtott kedvezményes hitel-és lízingdíj-támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 114/2008. (IX. 5.) FVM rendelet alapján 18 esetben, 851,7 millió Ft értékre került kiállításra hatósági bizonyítvány, mezőgazdasági gépek vásárlásához kapcsolódó lízingdíj támogatás vonatkozásában.

2 I.A.3. Termelői szerveződések: Megyénkben az előző évi 10 db termelői csoportból, a GIRASOL olajos növény csoport megszűnése után, 2014-ben 9 működött, melyből 6 termelői csoport minősített elismeréssel rendelkezik. A termelői csoportok taglétszáma 1.384, döntően természetes személy, jogi személy kevés esetben (104 ) fordul elő. A termelői csoportok megyei összes árbevétele meghaladta a 7 milliárd forintot, melyhez 157 millió Ft támogatást nyertek el. A termelői csoportok közül 4 gabona, 2 olajos mag, 2 baromfi és 1 méz termékpályán működik. A méhész termelői csoport országosan az egyik legjelentősebb termelői szerveződés. A gyümölcságazatban két Termelő és Értékesítő Szövetkezet (TÉSZ) tevékenykedik, mindkét szervezet rendelkezik szabályozott légterű hűtőkapacitással évben a csoportok beruházást nem eszközöltek. I.A.4. Mezőőrség: A mezőőri támogatás igénylésével kapcsolatosan elmondható, hogy van egy olyan része az önkormányzatoknak, amely tud mezei őrszolgálatot üzemeltetni, illetve igénybe tudja venni az őrszolgálathoz kötődő támogatást. Az őrszolgálat működésére a legkisebbtől a legnagyobb településig nagy szükség lenne, azonban az önkormányzatok sok esetben támogatással sem tudják működtetni azt év folyamán 389 db ügyirat keletkezett a mezei őrszolgálat felügyeletére vonatkozó munkához kötődően. 41 db önkormányzat 91 fő mezőőrrel működtetett mezei őrszolgálatot, melynek működéséhez ,- Ft/hó/fő támogatást igényelhettek. I.A.5. Elemi károk: A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló évi CLXVIII. törvény és a végrehajtására kiadott a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 21/2012. (III. 9.) VM rendelet alapján a földművelésügyi hatósághoz évben 451 db elemi kárral kapcsolatos kárbejelentés érkezett. A bejelentett károsodott területek nagysága hektár. A jellemző elemi károk formája az árvízkár, jégkár, viharkár és belvízkár. A kárbejelentéseket követően a bejelentett területek döntő többségét a hatóság munkatársai szemlézték, a szemlékbe a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei falugazdászait is bevontuk. 281 esetben a termelőnek a káreseményről hatósági bizonyítványt adtunk ki. Kárenyhítési kérelmet 88 termelő nyújtott be, amelyeket feldolgoztunk, ellenőriztünk, majd - hatósági bizonyítvány kiállítása mellett - továbbítottunk az MVH BAZ Megyei Kirendeltségének. A 44/2007.(VI.8.) FVM rendelet, az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetre hivatkozva 155 db szakhatósági állásfoglalást küldtünk meg az MVH BAZ Megyei Kirendeltségének. I.A.6. Mezőgazdasági tevékenység igazolása: A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, továbbá a Nemzeti Földalap felé az őstermelő és családi gazdálkodói jogviszony igazolásával kapcsolatosan 96 db igazolást adtunk ki.

3 I.A.7. Őstermelők ellenőrzése: A 228/1996.(XII.26.) Korm. rendelet alapján évben rendszeresen ellenőriztük az őstermelői igazolvány jogszerű használatát (140 őstermelő ellenőrzése). Az ellenőrzések a megyében található vásárok és piacok mellett a szezonális alkalmi árusító helyekre is kiterjedtek. Indokolt esetben a piaci ellenőrzést a termelő telephelyén helyszíni szemle is követte. A tapasztalt szabálytalanságok szankcionálásra kerültek, szóbeli figyelmeztetés, figyelmeztető határozat megküldése formájában, súlyos jogszabálysértés esetében az őstermelői igazolványt legfeljebb 24 hónap időtartamra bevontuk (15 db őstermelői igazolvány került bevonásra). A bevonó határozat jogerőre emelkedését követően a bevonás tényéről minden esetben értesítettük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a NAK és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) illetékes szervét, a jogerős bevonó határozat egy eredeti példányának megküldésével. A folyamatos ellenőrzéseknek és az őstermelők tájékoztatásának köszönhetően év végére egyre kevesebb szabálytalanságot tapasztaltunk. I.A.8. Gázolaj jövedéki adó visszaigényléséhez kiadott hatósági igazolásokkal kapcsolatos feladatok: A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszaigénylése a 341/2007. (XII.15.) Korm. rendeletben szabályozott január 1. - december 31. között a NAV elektronikus formában történő megkeresésére 87 db igazolást adtunk ki. I.A.9. Mák termesztéssel kapcsolatos ellenőrzési és jelentési feladatok ellátása: A földművelésügyi hatóság a termeltetőkkel egyezteti a megyében kiadott mák vetőmag és termőterületeket. Ezután vizsgálja, hogy a termelő eleget tett-e bejelentési kötelezettségének, illetve helyszínen ellenőrzi a terület nagyságát és a növényzet állapotát, még a betakarítás előtt. A termőterületekről tájékoztatást ad a Megyei Rendőr-főkapitányságnak, valamint a NÉBIH-en keresztül jelentést küld a Földművelésügyi Minisztérium részére. A megyében évben 3 fő máktermelő gazdálkodó volt, ebből 1 fő ipari mákot, 2 fő étkezési mákot termelt, összesen 76 hektár területen. I.A.10. Hegyközségek törvényességi felügyelete: A hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvényben előírt törvényességi felügyeleti feladatokat az illetékességi területünkön található 12 hegyközség tekintetben láttuk el. A hegyközségi tanács ülésein, illetve a hegyközségek közgyűlésein (hegyközségek száma: 12) folyamatosan részt vettünk. A hegyközségek által megküldött jegyzőkönyvek, iratok jogszerűségét folyamatosan vizsgáltuk, a hegyközségeknél helyszíni átfogó törvényességi ellenőrzést nem végeztünk, tekintettel arra, hogy az előző két éven ez valamennyi hegyközség esetében megtörtént. I.A.11. Földárverés: augusztus 1-től kezdődően a földművelésügyi hatóság új feladatként végzi a mező-és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítését (191/2014. (VII.31.) Korm. rendelet szerint). Ebben a feladatkörben megjelölt időszakában 59 db árverést tűztünk ki hirdetményi úton, a határidőkhöz kötött eljárásrendnek megfelelően ebből 5 árverés megtartására került sor a tárgyévben. I.A.12. Nemzeti támogatású beruházások ellenőrzése, jelzálogjogtörlés:

4 A nemzeti támogatásból finanszírozott előtti beruházások utóellenőrzése folyamatosan történik, a Magyar Államkincstárral együttműködve évben 22 ellenőrzést végeztünk. A támogatással megvalósult beruházások - működtetési kötelezettségének lejártát követően az ügyfelek kérelmére a jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom törlését folyamatosan végeztük a kormányhivatal jogi-és perképviseleti főosztályának közreműködésével. I.A.13. Földkiadás: Az alább felsorolt mezőgazdasági termelőszövetkezetek Kossuth Mg. Tsz. Borsodivánka Rákóczi Mg. Tsz. Nagyrozvágy Rákóczi Mg. Tsz. Pálháza Kossuth Mg. Tsz. Sárospatak és az Új Erő Mg. Tsz. Sátoraljaújhely részarány-tulajdonosai esetében - akik termőföld iránti igényt nem nyújtottak be, a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló évi II. törvény 9/D. (1)-(2) és (4) bekezdései alapján - hivatalból megindítottuk a kártalanítási eljárást. A jogszabályban meghatározott Ft/AK kártalanításáról rendelkeztünk. A határozatok kézbesítésre kerültek, azokban az esetekben, ahol a kézbesítés sikertelen volt, a döntések hirdetőtáblán történő kifüggesztése iránt az intézkedés megtörtént. A földművelésügyi hatóság megkeresést intézett az illetékes önkormányzatokhoz az elhunyt részaránytulajdonosok örököseinek a felkutatása céljából. A határozatok jogerőre emelkedését követően a NÉBIH Költségvetési Igazgatóságához a döntések felterjesztésre kerülnek az összeg jogosultak részére történő kifizetése érdekében. A jogosultak által benyújtott termőföld iránti igénylések az Fkbtv. 9/D. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően továbbításra kerültek a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet részére. A kérelmek elbírálására a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nyilatkozatának a megadását követően kerülhet sor. A Borsodsziráki Bartók Béla MGTSZ vonatkozásában - a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló évi II. törvény 4/B. (5) bekezdése, valamint a 9/B. (1)-(7) bekezdései alapján november 18. napján, Miskolcon megtartottuk a részarány földterületek sorsolását. A november 21. napján jogerőre emelkedett sorsoláson létrejött egyezségnek és a sorsolás eredményének megfelelően a részarány-kiadással kapcsolatos határozatok meghozatalra és postázásra kerültek a jogosultak részére. A levelek több ízben visszaérkeztek azzal, hogy a cím nem azonosítható, illetve a címzett ismeretlen, továbbá, hogy a címzett elhalálozott. Ezekben az esetekben a jogosult lakcíme szerint illetékes önkormányzathoz fordultunk a határozat kifüggesztése iránti kérelemmel. A kézbesített határozatok esetében a jogerősítést követően a döntések megküldésre kerültek az Edelényi Járási Földhivatal részére a termelőszövetkezeti különlapokon nyilvántartott aranykorona érték törlése céljából. Az AK érték törlését követően a döntés és a tulajdonjog bejegyzés iránti megkeresés továbbításra került az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatalnak a tulajdonjog részaránykiadás jogcímen az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyezése végett.

5 Tekintettel arra, hogy a Borsodsziráki Bartók Béla MGTSZ aranykorona hiányos szövetkezet, ezért a részarány-kiadásra rendelkezésre álló földterületek nem fedezték az igényeket, ezért lehetőség van arra, hogy a jogosultak a Nemzeti Földalap földkészletéből termőföldet igényelhetnek vagy kártalanításra tarthatnak igényt Ft/Ak értékben. A részarány-tulajdonost a kérelemre induló eljárás során a választás joga egyszer illeti meg. A nemzeti földalap földkészletéből történő termőföld iránti kérelmet benyújtani a végsorsolást követő hat hónapon belül lehet. Az igényt írásban kell eljuttatni a hatósághoz. A kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkező személyek a Nemzeti Földalap földkészletéből történő termőföldigénylésre irányuló kérelmüket május 18. napjáig adhatták be. A határidő jogvesztő, tehát annak lejárta után termőföld iránti igény nem nyújtható be. Kérelem hiánya esetén a kiadatlan részaránytulajdonnal rendelkező jogosult javára hivatalból indított eljárás keretében pénzbeli kártalanításról rendelkezünk. A maradványföldek állami tulajdonba adásáról az évi II. tv. (Ámt.) 25. (1)-(6) bekezdésében, valamint a 25/A. -ban foglaltak alapján a évben 18 db szövetkezet esetében rendelkeztünk. A tulajdonba adásról szóló határozatok a jogerősítést követően az ingatlan-nyilvántartáson átvezetésre kerültek. Ennek eredményeképpen a megye valamennyi szövetkezete esetében befejeződött a földkiadási eljárás. I.B. Vadászati hatósági feladatok: I.B.1. Vadászterületenkénti nyilvántartások naprakészen tartása: A vadászterületekről (119 db) és a hozzá kapcsolódó dokumentumokról, adatokról a nyilvántartás folyamatosan vezetésre került. A bejelentett levelezési, vagy képviselő címváltozásokat mind az iktató, mind a címadat nyilvántartó programunkban bevezettük, a változásokat megküldtük az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak elektronikus formában. I.B.2. Vadászterületek kialakítása: évben új vadászterület kialakítására, vadászterület határának módosítására nem került sor. I.B.3. Vadászatra jogosultak nyilvántartásba vétele, aktualizálása: A tavalyi évben egy alkalommal került sor új vadászatra jogosult nyilvántartásba vételére. A vadászatra jogosultak nyilvántartásának aktualizálása adott esetben az új vezetőség, illetve levelezési címek változásának regisztrálásában jelentkezett. I.B.4. Vadgazdálkodási üzemtervek jóváhagyása, módosítása: A vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásával, módosításával kapcsolatban a tavalyi évben nem volt feladata hatóságunknak. I.B.5. Éves vadgazdálkodási tervek jóváhagyása: A megyében működő 119 vadászatra jogosult határidőben benyújtotta hatóságunkhoz az éves vadgazdálkodási tervét. Az éves terveket vadgazdálkodási körzetenként csoportosítva, az előző évek

6 adatait figyelembe véve egyedileg bíráltuk el. A terv jóváhagyása folyamán az egyes vadfajokra előirányzott állománykezelési elveket és kvótaszámokat vette figyelembe hatóságunk, melyek nagyvad esetében többnyire állománycsökkentést irányzott elő. Ennek megfelelően csak emelés, illetve korosztály hasznosítási arányszámok mellett történtek módosítások. A vadgazdálkodási tervek teljesítésének elősegítése érdekében a vadászati hatóság 69 db vadászterületen hivatalból engedélyezte a gímszarvas borjú és ünő idényen kívüli vadászatát. I.B.6. Éves vadgazdálkodási tervek módosítása: Az éves tervmódosítási kérelmek jellemzően az év második felében érkeznek hatóságunkhoz. A módosítási kérelmek nagy része az apasztási tervszámok emelésére céljából kerül benyújtásra évben 35 db tervmódosítási kérelmet bírált el hatóságunk. I.B.7. Éves vadgazdálkodási tervek teljesítésének ellenőrzése: Hatóságunk a komplex ellenőrzések keretén belül ellenőrizte vissza az éves vadgazdálkodási tervek teljesítését. Az ellenőrzés a vad által okozott károsítás szempontjából legnagyobb problémát jelentő vaddisznóra, valamint a gímszarvasra terjedt ki. Az éves tervtől való engedély nélküli eltérés következtében 4 esetben szabott ki büntetést hatóságunk. I.B.8. Vadászatra jogosultak komplex ellenőrzése: A 2014-es évben 15 komplex ellenőrzést végzett hatóságunk a vadásztársaságok között. Az ellenőrzés során az egyéni és társas vadászati naplók tételes átvizsgálására kerül sor. Ellenőrizte hatóságunk az azonosító jel felhasználás és a jelentés pontosságát, továbbá a naplók zsákmányrovatainak és a vadgazdálkodási jelentés összhangját. Vizsgáltuk az elejtett trófeás vadak számának és a bírálatra bemutatott trófeák darabszámának egyezését. Komplex ellenőrzések kiterjedtek a hivatásos vadász szolgálati- felszerelésének és ruhájának a meglétére, a szolgálati napló vezetési kötelezettség teljesítésére, továbbá jogosult részéről a balesetvédelmi oktatás megtartására, naplózására. Az átfogó vadászati ellenőrzésen feltárt jogszabálysértések miatt 6 esetben került sor vadgazdálkodási bírság kiszabására. A társas vadászatok ellenőrzése októbertől február végéig tartó idényfeladata hatóságunknak. A tárgyévben 18 db ellenőrzésére került sor. A Szalonka monitoring programmal kapcsolatosan 9 db vadászatra jogosult ellenőrzését végeztük el. I.B.9. Megyei Állami Vadászvizsga Bizottságban történő részvétel: Vadászati hatóságként 1 fő munkatársunk vett részt a vadászvizsga bizottság munkájában. A évben megszervezett vizsganapokon minden alkalommal jelen volt a vadászati hatóság képviselője. I.B.10. Hivatásos vadászok nyilvántartásba vétele: A vadászatra jogosultak alkalmazásában lévő hivatásos vadászokról a vadászati hatóság folyamatos nyilvántartást vezet. Ez tartalmazza a vadászati törvény által előírt adatokat, amelyek változását folyamatosan vezeti a hatóság. A jogosultak területének megfelelő létszámú hivatásos vadász létszám változását folyamatosan követjük és az esetleges eltérés esetén a jogosultat felszólítjuk a létszám pótlására. Tavaly 25 fő új hivatásos vadász került felvételre a hivatásos vadász-nyilvántartásba. A hivatásos vadászok szolgálati jelvényét és igazolványát a 2014-es évben már a rendőr hatóság adta ki.

7 I.B.11. Vadgazdálkodási és vadvédelmi bírságok kiszabása: Hatóságunk évben 21 személlyel szemben folytatott eljárást vadvédelmi bírság kiszabása ügyében. 13 személlyel szemben került sor vadvédelmi bírság kiszabására ,- Ft értékben. 3 fő vadásszal szemben megszüntetésre került az eljárás. Öt esetben az eljárást - a folyamatban lévő bírósági eljárások lezárásáig - felfüggesztette a vadászati hatóság. A 2014-es évben hat vadászatra jogosulttal szemben indított hatóságunk vadgazdálkodási bírság kiszabására irányuló eljárást, mely eljárások végén ,- Ft vadgazdálkodási bírság kiszabására került sor. I.B.12. Trófeabírálat: A trófeabírálatok határidőben és fennakadásmentesen történő elvégzésének érdekében, minden hónap első hétfőjére és keddjére határozta meg a trófeabírálati napokat. A trófeabírálati napokon előforduló hosszú várakozási időket elkerülendő, előzetes telefonos egyeztetés esetén, hatóságunk az év bármely munkanapján elvégezte a bemutatott trófeák bírálatát. A vadászati hatóság, a trófeák bírálatra alkalmas állapotának megállapítását követően, évben db trófea bírálatát végezte el, ebből 630 db érmes trófea került ki. I.B.13. Vadazonosítók kiadása, nyilvántartása: Hatóságunk az előző évi vadelejtési adatok alapján, a 2014/2015. vadgazdálkodási évre db vadazonosító jelet igényelt, amire még db pótigénylést adtunk le, így évvégéig db vadazonosító jelet adtunk ki a vadászatra jogosultak részére. I.B.14. Vadászati engedélyek kiadása: évben 604 db havi és 21 db éves vadászati engedélyt adtunk ki. A megyénkben vadászati engedélyt váltó külföldi vadászok nemzetiségét tekintve, a német és osztrák vadászok állnak az első két helyen, a harmadik helyen a szlovák, negyedik helyen pedig a román állampolgárok állnak. I.C. Halászati hatósági feladatok: I.C.1. Halászati vízterületek nyilvántartása: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 240 db nyilvántartott halgazdálkodási vízterület szerepel a hatósági nyilvántartásban, mintegy ha területen. A nyilvántartott vizek közt van holtág, víztározó, kavicsbánya-tó és természetes úton kialakult vízterületek (folyók, patakok). A megyénkben kb. 30 %-os arányban vannak a folyók, patakok éven 4 db halászati vízterület nyilvántartásba vételére került sor. I.C.2. Halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása: Az elsőfokú halgazdálkodási hatóság 131 jogosultat tart nyilván, akiknek fele a tulajdonában lévő vízterületén gazdálkodik. A magántulajdonban lévő vizek közt található az egészen kicsi, 0,5 ha-os vízfelülettől kezdődően a jelentős, 350 hektárt kitevő vízfelület is éven 4 db halgazdálkodásra jogosult nyilvántartásba vételére került sor. I.C.3 Halgazdálkodási, halvédelmi bírságok kiszabása:

8 2014-ben 3 esetben szabott ki halgazdálkodási bírságot hatóságunk, Ft értékben, haltelepítéshez kötődő szabálytalanság miatt. Halvédelmi bírság kiszabása 328 esetben történt, ,- Ft összegben, jellemzően jogosulatlan horgászat és halászat miatt, de a tilalmi idő megsértése és a méret- darabszám korlátozás megsértése miatt is lett kiszabva halvédelmi bírság. A három botos és a négy botos horgászat elkövetése miatt a kiszabott bírságok aránya 10 %. Az elmúlt években a kiszabott bírságok mennyisége csökkenő tendenciát mutat, köszönhetően a magasabb büntetési tételek alkalmazásának, továbbá az ellenőrzések gyakorisága miatt. I.C.4. Halgazdálkodásra jogosultak ellenőrzése: Az ellenőrzés során az elsőfokú halgazdálkodási hatóság elsősorban a haltelepítéseket, a horgászok nyilvántartását, a horgászversenyek résztvevőit, a pontytilalom alóli mentességet ellenőrzi. A haltelepítések ellenőrzésére 12 esetben, egyéb ellenőrzésre alkalomszerűen került sor a tárgyévben. I.C.5. Halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok felmérésére, riasztására, gyérítésére kötelezés: A Dél-Borsodi Agrár Kft. használatában álló halgazdálkodási vízterülethez kötődően történt kormorángyérítés. I.C.6. Tömeges halpusztulás: A tárgyi évben tömeges halpusztulás nem történt. I.C.7. Halgazdálkodási terv jóváhagyása: A 2014-es évben 77 db halgazdálkodási vízterületen történt tervjóváhagyás. A terveket jellemzően az aszályos idő miatt, a halállomány megvédése érdekében kellett megváltoztatni. I.C.8. Haszonbérleti pályázati felhívás kiírásra: Pályázatok kiírására, véleményezésére az elmúlt évben nem került sor, mivel a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló évi CII. törvényhez kötődően, a pályáztatás szabályozására nem jelent meg végrehajtási rendelet. I.C.9. Halászati engedély kiadása: Szerződés alapján 14 db halászati engedély került kiadásra. I.C.10. Állami halászjegy kiadása: Állami halászjegy 301 személy számára lett kiállítva. I.C.11. Állami horgászjegy kiadása: A db állami horgászjegy kiadása 14 db bizományosi partneren keresztül valósult meg. Egy partnerrel a bizományosi értékesítési szerződés felbontásra került. I.C.12. Fogási tanúsítvány, fogási napló ellenőrzése: Az ellenőrzés 13 esetben lett elvégezve. I.C.13. Társadalmi halőr megbízása, vizsgáztatása, továbbképzése, szolgálati igazolvány és szolgálati napló kiadása:

9 A tárgyévben 15 esetben került sor társadalmi halőr megbízásának kiadására. I.C.14. Horgászvizsgáztatás: Szerződés alapján 10 szerződéses partner végezte el B-A-Z megyében a horgászvizsgáztatást. I.C.15. A horgászok és a halászok ellenőrzése: A megye természetes vizein 15 esetben, szúrópróbaszerűen, jellemzően a rendőrhatósággal közös akciókban valósult meg az ellenőrzés. II. Erdészeti Osztály évi tevékenysége. Az Erdészeti Osztály illetékességi területe a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 68/2015. (III.30.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdés szerinti, annak 1. számú mellékletében nevesített erdőtervezési körzetek területe, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területétől eltér. Az egyes erdőtervezési körzetekhez tartozó településeket az erdőterv rendelet előkészítésének és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II.4.) FVM rendelet 1. számú melléklete nevesíti. A megjelölt jogszabályokat figyelembe véve az alábbi Borsod- Abaúj-Zemplén megyei települések közigazgatási területe nem tartozik az Erdészeti Osztály illetékességi területéhez: a) Mezőkövesdi járásból: Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Szomolya, Tard b) Ózdi járásból: Arló, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Bükkmogyorósd, Csernely, Domaháza, Farkaslyuk, Hangony, Járdánháza, Kissikátor, Ózd c) Putnoki járásból: Sajónémeti Az erdészeti feladatokra vonatkozó alábbi anyag a megjelölt illetékességi területre vonatkozik. II.A. Erdőtervezési feladatok Az erdőtervezési feladatok végrehajtása az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény (Evt.), a 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.), a 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet, a 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelet, a 60/2013 (VII. 19) VM rendelet, 47/2014. (IV. 24.) VM rendelet, valamint a szakmai irányító szerv (NÉBIH) által az országos összehangolás érdekében - kiadott Erdőtervezési Útmutató szerint folyik. Az erdőtervezés célja a körzeti erdőterv elkészítése, azaz erdőrészletenkénti erdőleltározás (az erdők állapotfelvétele, leírása, térképezése), valamint a tartamos (fenntartható) gazdálkodásnak megfelelő középtávú (10 éves) erdőgazdálkodási feladatok meghatározása. Ennek során - az erdőgazdálkodók, a természetvédelmi kezelő szervek és az érintett hatóságok széleskörű előkészítést követő bevonásával - a természeti adottságokat, lehetőségeket és az igényeket is figyelembe vevő olyan szakmai terv készül, melyben a gazdálkodási lehetőségek meghatározása során érvényre jutnak a jogszabályoknak megfelelő sorrendben - a védelmi, közjóléti és gazdasági célok, valamint más hatóság által elvárt szakmai követelmények. Egy adott körzeti erdőterv elkészítése másfél évig tart és belőle készülnek a körzetben tevékenykedő erdőgazdálkodók erdőtervei, melyek gazdálkodásukat (haszonvételi lehetőségeiket, kötelezettségeiket) 10 évre alapvetően meghatározza.

10 2014. évben három évjáratú körzeti erdőtervezési munkák zajlottak. Január-február során a évi körzeti erdőtervezés (ún. Jósvafői és Hernád-völgyi erdőtervezési körzetek) lezárásra került, a lakossági egyeztető fórum és a záró-tárgyalás megtartásával. A zárótárgyaláson a tervezést érintő véleményeltérés nem fogalmazódott meg, az együttműködők elfogadták a terv őket érintő tartalmát. Az érintett két körzetben ha erdő (3.990 db erdőrészlet) adatainak felvételére és feldolgozására került sor. A évi körzeti erdőtervezés (Tornai és Fonyi erdőtervezési körzetek) terepi felvételei augusztusig folytak, ezt követően az adatrögzítés, társhatóságokkal való egyeztetése zajlott az érintett két körzetre vonatkozóan. Felvételre került ha erdő (2.625 db erdőrészlet). A tervezés lezárása - a korábbi évekhez hasonlóan - idén is februárban történt, majd a változások (az országban elsőként elvégezve) átvezetésre kerültek az Országos Erdőállomány Adattárban (továbbiakban: Adattár). A évi erdőtervezés (Csereháti és Gönci erdőtervezési körzetek) előzetes egyeztető tárgyalásai júniusban folytak, a terepi munkák szeptembertől kezdődtek. A tárgyévben ezekből a körzetekből ha erdő (1.510 db erdőrészlet) felvételére került sor. II. B. Erdőfelügyeleti és hatósági feladatok Az erdőfelügyeleti és hatósági feladatok lényegében az ágazati jogszabályokban (Evt. és a végrehajtására kiadott rendeletek) meghatározott feladatokat, vagyis az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetését, az erdők állapotára, valamint a bennük folyó erdőgazdálkodásra vonatkozó adatgyűjtést és az erdőterv szerinti gazdálkodás megvalósulásának (erdőművelési és fahasználati tevékenységek) szakmai felügyeletét jelentik. Fontos tevékenység továbbá az erdő védelméhez, fennmaradásához kötődő feladatok, a jogsértésekhez kötődő szankciók (igen széleskörű) alkalmazása és a támogatási kérelmek elbírálásához szükséges adatok gyűjtése. Mindezen tevékenységekhez - az adminisztrációs kötelezettségeken túl - számos (határidős és eseti) helyszíni ellenőrzés, szemle, rendszeres terepi jelenlét és kiterjedt ügyfélkapcsolat (szakmai jogszabályok és előírások értelmezése, tájékoztatás) tartozik. II.B.1. Erdőgazdálkodó nyilvántartás: Illetékességi területünkön a tárgyév végén db erdőgazdálkodó szerepelt a nyilvántartásban. Erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételt, illetve nyilvántartásból való törlést 183 db kérelemben kezdeményeztek az ügyfelek. Ez a feladat a megváltozott jogszabályi környezetben, az ügyfelek tájékoztatási igénye miatt jelentős munkaként jelenik meg az erdészeti hatóság tevékenységében. II.B.2. Erdőtelepítések: Az új erdők telepítése - elsősorban a más művelési ágú termőföldek kedvező területalapú támogatási feltételei, az EU-s támogatási ciklus átmeneti éve, továbbá az előfinanszírozás tőkeigénye miatt meglehetősen kevés területen, összesen 55 hektáron történt az ültetési szezonban. A fás szárú energetikai ültetvények létesítésére folyamatos az igény, 2014-ben 13 ügyben 156 ha engedélyezésére került sor.

11 A természetes szukcesszió megyénkben szerencsére túlnyomóan őshonos fafajú erdők keletkezéséhez vezet, főként a hegylábi és dombvidéki felhagyott mezőgazdasági területeken, volt zártkertekben és szőlőültetvények helyén. Az erdőtervezés során és a hatósági eljárásokhoz kapcsolódva több, mint 600 ha új (talált) erdő került rögzítésre (leírás, térképezés) az Adattárban. II.B.3. Erdők igénybevétele (más célú hasznosítása): Erdő igénybevételére vonatkozóan 37 engedélyezési eljárás folyt. Ki kell emelni a fontosságuk és számuk miatt a gátépítéseket (Bodrogköz és Taktaköz), gyorsforgalmú úthálózat fejlesztésével (M os elkerülő), valamint az erdei közjóléti fejlesztésekkel összefüggő (erdei kilátók és pihenőhelyek, lillafüredi libegő) eljárásokat. A többi ügy főként vonalas létesítményt (pl. légvezeték cseréje) érintett. Erdő más célú hasznosítása, a beruházás megvalósulása miatt - főként gátépítések okán - összesen 24 ha erdő szűnt meg. II.B.4. Erdőterv szerinti gazdálkodás: Erdőterv kiadása, átmeneti erdőterv megállapítása iránt 107 db kérelmet bírált el az erdészeti hatóság. Erdőterv módosításra 157 db ügyben került sor, melyek döntő része a májusi viharkárhoz és az aszály miatti fenyőszáradáshoz köthető. A tárgyévben 670 db tervezett erdőgazdálkodási tevékenységre vonatkozó bejelentés érkezett, amelyek közül 100 db esetében hivatalból indított eljárásban korlátozással, tiltással éltünk, a többi bejelentést tudomásul vettük. A jellemzően szakhatósági közreműködéssel lefolytatott eljárások célja az erdő fenntartásához fűződő közérdek, így különösen a természetvédelmi célok érvényesítése volt. A végrehajtott erdőgazdálkodási munkákat érintően 715 db bejelentés érkezett, melyekhez adminisztratív és jogszabályban előírt, kockázatelemzésen alapuló terepi ellenőrzésén túl jelentős adatrögzítési, Adattár vezetési feladat társult. Nagy számú, 927 db bejelentés érkezett a fásításokból és szabad rendelkezésű erdőből történő fakitermelésre vonatkozóan, ahol 311 esetben indult hivatalból eljárás a bejelentés tiltására, korlátozására, a többi bejelentés tudomásul vétel mellett záradékolásra került. Az eljárások nagyobb részben az erdők védelme érdekében folytak, de sok esetben (védett, vagy Natura 2000 területen) a természeti értékek védelmét célozták. II.B.5. Helyszíni ellenőrzések: Az éves ellenőrzési tervnek megfelelően, jogszabályban előírt esetekben, rendőrség, természetvédelmi kezelő szerv, vagy ügyfél bejelentésére, illetve kockázatelemzésen alapuló saját döntés alapján helyszíni ellenőrzésre került sor az erdő állapotának, a gazdálkodás jogszerűségének, illetve a bejelentés tényállásának, valamint az elrendelt tevékenységek (fakitermelés, erdő igénybevétel) végrehajtásának vizsgálata érdekében db erdőrészletben. Éves ellenőrzési terv keretében végzett munkák: Fahasználatok műszaki átvételét (fakitermelések jogszerűségének helyszíni ellenőrzése) 72 erdőgazdálkodót érintően 328 db erdőrészletben végeztünk. 16 esetben a mulasztás (végrehajtás bejelentés) pótlására felhívást adtunk ki, 9 esetben eljárás indult súlyos jogszerűtlenség miatt.

12 Vad által okozott károsítások helyszínelésére 272 ha-on (28 vadászatra jogosultnál, 92 db erdőrészletben) került sor, 11 vadászatra jogosulttal szemben (22 db erdőrészletre) indult eljárás. Erdősítések műszaki átvételének (erdősítési határidők teljesítésének) helyszíni ellenőrzésére db erdőrészletben került sor és 66 esetben indult eljárás a határidő túllépése miatt az erdőgazdálkodóval, illetve tulajdonossal szemben. Befejezett erdősítések felülvizsgálatára 40 erdőgazdálkodónál 361 ha-on (75 db erdőrészlet) került sor. Károsítás miatti pusztulás okán 2 esetben (6 ha) kellett újraerdősítést elrendelni. A fakitermelés jogszerűségének igazolására előírt dokumentumok (műveleti lap, illetve szerződés) meglétének ellenőrzése 72 esetben történt, 4 esetben jogsértés miatt eljárás indult. II.B.6. Jogsértések szankcionálása: Bár jogsértés esetén figyelmeztetéssel éltünk akkor, ha arra jogszabály lehetőséget biztosított és az eredeti állapot visszaállítható volt. Ennek ellenére egy rendkívüli, környezetkárosítással járó jogszerűtlen fakitermelés esetét is figyelembe véve, nagyon jelentős mértékű, 101 millió forintot meghaladó bírság kivetésére került sor. Az erdészeti szabályok megsértése miatt 82 esetben erdőgazdálkodási bírságot (főként jogosulatlan fakitermelés, illetve erdőfelújítás elmaradása), 61 esetben erdővédelmi bírságot (jellemzően jogszerűtlen fakitermelés és vadkár miatt) alkalmaztunk. II.B.7. Erdészeti szakszemélyzet nyilvántartása: A tárgyévben 16 fő erdészeti szakszemély tett erdész esküt az erdészeti hatóság vezetője előtt. Ezen túl az erdészeti hatóság 8 fő rendészeti feladatot ellátó szakszemélyzet nyilvántartásba vétele ügyében működött közre a rendőrhatósági eljárás során. II.B.8. Egyéb feladatok: Az erdőkről gyűjtött adatok közhiteles hatósági nyilvántartásának, az Adattárnak a vezetése, a változások átvezetése állandó, az erdészeti hatóság minden intézkedéséhez kötődő feladat. A tárgyévben 79 db szakhatósági állásfoglalást adott ki az erdészeti hatóság. Hatósági bizonyítvány kiadására 60 esetben került sor. Jelentős számú, 549 db ügyben teljesítettünk adatközlést belföldi jogsegély keretében, túlnyomó részben a NAV részére. Településrendezési tervek (módosítások) készítéséhez 67 esetben működtünk közre. Egyéb ügyben (pl. művelési ággal kapcsolatban) 58 esetben adtunk ki szakmai véleményt. Erdőgazdálkodási tevékenység elrendelésére került sor erdőfelújításokban 81 eljárásban a bekövetkezett károsítások (aszály, tűz, lopás) miatt, a rendkívüli időjárás (viharkár, jégtörés és dőlés) miatt az utak megtisztítását, a veszély elhárítását célzó fakitermelések elvégzésére (41esetben), továbbá erdészeti létesítmény (kerítés) elbontására (12 esetben).

13 Egyedi ügyként meg kell említeni a Bükk-hegységre jóváhagyott erdőtervek Natura 2000 célokra gyakorolt hatásainak felülvizsgálatát. Erre a ENVI EU pilot program keretében, egy esetleges Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárás elkerülése érdekében került sor. A Földművelésügyi Minisztérium által elrendelt egyedi többlet feladatot a meghatározott határidőre teljesítettük. II.C Erdészeti nyilvántartási feladatok A nyilvántartási és a térképészeti munkák az Adattár működtetésével és az annak részét képező térképi adatállomány változásainak állandó vezetésével egyaránt kapcsolódnak a körzeti erdőtervezéshez és az erdőfelügyeleti, hatósági tevékenységhez. Ide tartozik továbbá az erdőgazdálkodói nyilvántartásból és az Adattárból történő adatszolgáltatás. Hivatalból indult eljárás keretében 228 db erdőterv határozat meghozatalára és az erdőgazdázdálkodók részére történő kiadására került sor. A tárgyévben 37 ügyben került sor az Adattárból adatszolgáltatásra (szemle másolat kiadására), továbbá 33 esetben egyéb, jellemzően térképi és statisztikai adatszolgáltatást kellett teljesíteni. II.D. Pályázatkezelési és támogatási feladatok A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által delegált, alábbi erdészeti jogcímekhez kötődő támogatáskezelési feladatok ellátását végeztük: - agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületen történő első létrehozása, - erdő-környezetvédelmi intézkedések, - rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítése, - erdészeti potenciál helyreállítása, - erdőszerkezet átalakítása, - mezőgazdasági területek erdősítése, - fiatal erdők állománynevelése, - Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzáció, - erdei közjóléti létesítmények megvalósítása, - erdőterületeket érintő tűzkárok megelőzése, - erdőtelepítések támogatása (nemzeti hatáskörű támogatás), - erdőfelújítások támogatása (nemzeti hatáskörű támogatás). Az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósuló erdészeti támogatási jogcímek esetében 2014-ben 442 db támogatási kérelem és 620 db kifizetési kérelem feldolgozása történt meg. A támogatási jogcímek közül kiemelkedő a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás jogcímhez kötődően elvégzett munka, ami az előzőekben ismertetett támogatási és kifizetési kérelmekből 575 db-ot jelentett. Ezen jogcímen országosan jelentkező támogatások közel egyharmadát az illetékességi területünkön lévő erdőgazdálkodók veszik igénybe. A szervezeti egység 774 esetben vett részt társellenőrként az előzőekben megjelölt támogatási jogcímek valamelyikét érintő helyszíni ellenőrzésen.

14 Az állammal szemben fennálló, határidőre meg nem fizetett köztartozások esetében 76 db megkereséssel élt az Igazgatóság az illetékes adóhatóság felé. A megkeresések hatására 137 db részbeni, vagy teljes befizetési tétel realizálódott az év során. A, illetve a jogelőd szakigazgatási szervek által éven ellátott államigazgatási feladatokra vonatkozóan összegzésképpen megállapítható, hogy azok a jogszabályokban és a szakmai irányító által meghatározott határidőben, szakszerűen lettek ellátva. Miskolc, június 9. Csomós János főosztályvezető