A MAGYARORSZÁGI TERMÁLKUTAK HASZNOSÍTÁSI

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYARORSZÁGI TERMÁLKUTAK HASZNOSÍTÁSI"

Kinga Oroszné
7 évvel ezelőtt
Látták:

A MAGYARORSZÁGI TERMÁLKUTAK HASZNOSÍTÁSI SZERKEZETE ÉS A KIHASZNÁLATLAN KAPACITÁSOK HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A

4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és

1 A MAGYARORSZÁGI TERMÁLKUTAK HASZNOSÍTÁSI SZERKEZETE ÉS A KIHASZNÁLATLAN KAPACITÁSOK HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. FŐISKOLAI DOCENS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI TANSZÉK A kutatás a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2 Kutatási célok Magyarországi termálkút állomány hasznosítási szerkezetének elkészítése; Milyen változások, hangsúlyeltolódások mentek végbe az elmúlt 14 év alatt; Mekkora a kihasználatlan kapacitás; A kihasználatlan kapacitások hol helyezkednek el; Milyen a településekhez, potenciális felhasználókhoz viszonyított területi elhelyezkedésük. 1

alatt; Mekkora a kihasználatlan kapacitás; A kihasználatlan kapacitások hol

3 Adatok és módszerek ADATFORRÁSOK 2008-ig 1453 db termálkút Adatforrások: - VITUKI 1994-es Magyarország Hévízkút Katasztere (Kék Kötetek), - Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) 2010-ben lezárt digitális hévízkút katasztere. VIZSGÁLATI SZAKASZOK - Létesítési cél: létesítéskor tervezett hasznosítás alapján felállított szerkezet es hasznosítási szerkezet, es hasznosítási szerkezet, - változások elemzése, - kihasználatlan kapacitások kiszűrése a 2010-es szerkezetből, - kihasználatlan kapacitások területi elhelyezkedése: település, külterület, belterület 2

VIZSGÁLATI SZAKASZOK - Létesítési cél: létesítéskor tervezett hasznosítás alapján felállított szerkezet - 1994-es hasznosítási szerkezet, -

4 Tervezett hasznosítási cél megoszlása az ismeretlen hasznosítású termálkutak figyelembe vételével Tervezett hasznosítási cél megoszlása az ismeretlen hasznosítású termálkutak nélkül ipari 6% tervezett hasznosítás ismeretlen 9% észlelő 4% gyógyászati 1% kombinált hasznosítás 1% termelővisszasajtoló 1% fürdő 26% ipari 6% kommunális 10% észlelő 4% gyógyászati 2% kombinált hasznosítás 1% termelővisszasajtoló 1% fürdő 29% kommunális 9% vízmű 12% db vízmű 11% % 198 mezőgazdaság 18% % 54 mezőgazdaság 20% /1322 kút 3

termelővisszasajtoló 1% fürdő 26% ipari 6% kommunális 10% észlelő 4% gyógyászati 2% kombinált hasznosítás 1% termelővisszasajtoló 1% fürdő 29%

5 Kezdetben nem hasznosított meddő CH-ok 1994-es hasznosítása 64 kommunális (1db) mezőgazdasági (2db) ipari (1db) észlelő(8db) kombinált (3db) eltömött (7db) Meddő CH-ok hasznosítási megoszlása ágazatonként (%) (gyógyászati) 3% (észlelő) 3% (ipari) 5% (visszasajtoló) 1% (vízmű) 2% (szerkezetkutató fúrás) 0,5% (vízkutató fúrás) 0,5% 32% 30? lezárt (15db) hasznosítás ismeretlen (3db) (mezőgazdasági) 27% db 70 64? nincs benne a kataszterben (21db) fürdő (3db) Meddő CH-ok hasznosítási megoszlása ágazatonként (db) (fürdő) 27% db?? (fürdő) (mezőgazdasági) 9 (ipari) 6 6 (észlelő) (gyógyászati) 3 2 (visszasajtoló) (vízmű) 1 1 (szerkezetkutató fúrás) (vízkutató fúrás) 4

lezárt (15db) hasznosítás ismeretlen (3db) (mezőgazdasági) 27% 20 10 0 db 70 64?

6 Hasznosítási szerkezet az 1994-es felmérésben szereplő összes termálkút viszonylatában Hasznosítási szerkezet az 1994-es felmérésben szereplő, ismert hasznosítású termálkutakkal kombinált hasznosítás 7% észlelő 7% ipari 6% nincs benne a kataszterben 5% hasznosítás ismeretlen 2% fürdő 19% mezőgazdaság 15% kombinált hasznosítás 10% észlelő 10% ipari 8% fürdő 26% db vízmű 8% kommunális 10% eltömve 10% lezárva 11% db vízmű 12% kommunális 13% mezőgazdaság 21% /969 kút 5

mezőgazdaság 15% kombinált hasznosítás 10% észlelő 10% ipari 8% fürdő 26% db vízmű 8% kommunális 10% eltömve 10% lezárva 11% db vízmű 12%

7 A kombinált vagy többcélú termálkút hasznosítás típusai és azok mennyisége a tervezés idején, 1994-ben és 2010-ben. tervezett fürdő+hévízmű 4 fürdő+ipari fürdő+ipari+mezőgazdasági 1 2 fürdő+kommunális fürdő+kommunális+ipari 3 2 fürdő+kommunális+mezőgazdasági 4 4 fürdő+kommunális+mezőgazdasági+ipari 3 2 fürdő+mezőgazdaság fürdő+mezőgazdasági fűtés 2 fürdő+palackozás 1 fürdő+visszasajtoló 1 fürdő+vízmű 9 8 ipari+ivóvízellátás ipari+kommunális 3 2 ipari+kommunális -többcélú 1 ipari+kommunális vízmű (ivóvízellátás) 1 ipari+mezőgazdaság 2 3 ipari+mezőgazdasági+kommunális fűtés 1 1 ipari+szociális (ivóvízellátás) 1 kommunális fűtés+használati melegvíz 1 1 kommunális+gyógyászati+fürdő 1 kommunális+mezőgazdasági (fűtés) 1 1 mezőgazdasági+fürdő+palackozás 1 mezőgazdasági+vízmű 3 3 visszasajtoló+kommunális 1 vízmű+ipari 2 1 vízmű+kommunális 2 2 ÖSSZESEN

fürdő+kommunális+mezőgazdasági+ipari 3 2 fürdő+mezőgazdaság 3 27 27 fürdő+mezőgazdasági fűtés 2 fürdő+palackozás 1 fürdő+visszasajtoló 1 fürdő+vízmű 9 8 ipari+ivóvízellátás 1 1 2 ipari+kommunális 3 2

8 Hasznosítási szerkezet a 2010-es felmérésben szereplő összes termálkút viszonylatában hasznosítás ismeretlen 6% kombinált 7% észlelő 8% ipari 5% kommunális 1% termelővisszasajtoló 1% gyógyászati 0,1% fürdő 22% Hasznosítási szerkezet a 2010-es felmérésben szereplő, ismert hasznosítású termálkutakkal kombinált hasznosítás 10% észlelő 11% ipari 6% kommunális 3% fürdő 31% db 350 eltömve 10% 320 vízmű 13% lezárva 13% mezőgazdaság 14% db vízmű 19% mezőgazdaság 20% /1022 kút 7

termálkutakkal kombinált hasznosítás 10% észlelő 11% ipari 6% kommunális 3% fürdő 31% db 350 eltömve 10% 320 vízmű 13% lezárva 13% mezőgazdaság 14%

9 Termálkutak számának változása az egyes ágazatokban ( ) 100% 90% 80% 76 kút 65 kút 94 kút 116 kút 94 kút 100 kút ipari észlelő kombinált 70% 60% 114 kút 189 kút vízmű 50% 130 kút 31 kút kommunális 40% 210 kút 201 kút mezőgazdasági 30% 20% 10% 251 kút 320 kút fürdő 0%

kombinált 70% 60% 114 kút 189 kút vízmű 50% 130 kút 31 kút kommunális

10 Jász-Nagykun-Szolnok megye termálkútjainak hasznosítási szerkezete 2010-ben Hasznosítás jellege nem üzemel, lezárva vagy eltömve balneológia +geotermikus fűtés fürdő+gyógyászat mg+állattenyésztés geotermikus fűtés kommunális-vízmű mezőgazdasági monitoring-kút gyógyászat fürdő ipari A település neve, mögötte zárójelben a kutak száma: Jászberény (3) A kördiagram mérete a települési hévízkutak számának függvényében. 1 Jásztelek (2) Jászboldogháza (3) Újszász (2) Zagyvarékas (6) Alattyán (3) Szolnok (25) Szandaszőlős (3) Jászszentandrás (3) Jászapáti (14) Jászivány (1) Jászkisér (12) Jánoshida (3) Jászladány (8) Szászberek (2) km 2 Besenyszög (4) Kőtelek (1) Törökszentmiklós (6) Szajol (1) Tószeg (1) Kengyel (1) Tiszatenyő (1) 5 7 Örményes (1) 4 Tiszafüred (2) Tiszaörs (2) Nagyiván (1) Tiszaszentimre (2) Abádszalók (2) Berekfürdő (4) 6 Kunhegyes (1) Kisújszállás (8) Túrkeve (3) Karcag (8) Martfű (3) Kétpó (1) Mezőhék (4) Mezőtúr (18) Tiszaföldvár (1) Tiszainoka (1) Cserkeszőlő (6) 3 Mesterszállás (2) Jász-Nagykun-Szolnok megye statisztikai kistérségei 1 Jászberényi 2 Szolnoki 3 Kunszentmártoni 4 Mezőtúri 5 Törökszentmiklósi 6 Tiszafüredi 7 Karcagi 9

11 A magyarországi lezárt hévízkutak területi elhelyezkedése (2010) Lezárt kutak száma 1 db 2 db 3 db km 3-nál több 10

A Békés megyében álló lezárt hévízkutak területi elhelyezkedése (2010) JELMAGYARÁZAT Bucsa Lezárt kutak száma 1 db 2 db 3 db 3-nál több Dévaványa Szeghalom (4db) Körösladány Körösújfalu Gyomaendrőd

12 A Békés megyében álló lezárt hévízkutak területi elhelyezkedése (2010) JELMAGYARÁZAT Bucsa Lezárt kutak száma 1 db 2 db 3 db 3-nál több Dévaványa Szeghalom (4db) Körösladány Körösújfalu Gyomaendrőd Köröstarcsa Vésztő Szarvas (6db) Bélmegyer Mezőberény Kondoros Sarkad Nagyszénás Békéscsaba Csorvás JELMAGYARÁZAT külterület belterület belterületi termálkút külterületi termálkút Orosháza Csanádapáca Pusztaföldvár Békéscsaba K-1042 Tótkomlós Mezőkovácsháza Végegyháza Mezőhegyes K-953 B km B-880: Baromfifeldolgozó K-953: 2. sz. hévízfeltáró fúrás K-1042: Május 1. Mgtsz 11

Csorvás JELMAGYARÁZAT külterület belterület belterületi termálkút külterületi termálkút Orosháza Csanádapáca Pusztaföldvár Békéscsaba K-1042

13 Kaszkád rendszerű geotermikus fűtési rendszer hőlépcsői Magyarországon felszínre hozható legmagasabb vízhőmérsékletek hőszivattyú padlófűtés radiátoros fűtés 3 C C A lezárt kutak legmagasabb kifolyóvíz hőmérsékletei 30 C 102 C 12

hőszivattyú padlófűtés radiátoros fűtés 3 C 30 40 50 60 70 80 90

14 Összegzés A 14 év alatt a hasznosítási területek arányában jelentős átrendeződés nem történt; A nevezéktan pontos definiálása szükséges; Az adatbázisokból nem derül ki, hogy a kutakat az ágazatokon belül, milyen alágazatok/gazdasági területek hasznosítják, és milyen célra; Az adatbázisokból nem derül ki, mely kutakat használják geotermikus energia termelésre; Az országban 194 termálkút áll kihasználatlanul; Területi elhelyezkedésüktől függően és egyedi kútvizsgálatokat, valamint gazdasági elemzéseket követően, települési geotermikus hasznosításuk megfontolandó. 13

adatbázisokból nem derül ki, mely kutakat használják geotermikus energia termelésre; Az országban 194 termálkút áll kihasználatlanul; Területi

15 Az eredmények hasznosíthatósága Energiaellátás biztonsága, Kiszolgáltatottság csökkentése, Környezeti szempontok, Megújuló energetikai célok teljesítése, Szennyezőanyag kibocsátási célok teljesítése, Költséghatékonyság Helyi megújuló energetikai lehetőségek kihasználása, Decentralizált hálózatok kialakítása, Települési energetikai önellátás megvalósítása 14

Szennyezőanyag kibocsátási célok teljesítése, Költséghatékonyság Helyi megújuló

16 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

Hasonló dokumentumok

MAGYARORSZÁG TERMÁLKÚT ÁLLOMÁNYÁNAK HASZNOSÍTÁSI SZERKEZETE ÉS KIHASZNÁLAZTLAN KAPACITÁSAI

MAGYARORSZÁG TERMÁLKÚT ÁLLOMÁNYÁNAK HASZNOSÍTÁSI SZERKEZETE ÉS KIHASZNÁLAZTLAN KAPACITÁSAI XXXII. MHT VÁNDORGYŰLÉS, SZEGED MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR