A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági ırtestülete a Magyar Királyi Csendırség Híven, becsülettel, vitézül címő

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági ırtestülete a Magyar Királyi Csendırség Híven, becsülettel, vitézül címő"

Átírás

1 A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági ırtestülete a Magyar Királyi Csendırség Híven, becsülettel, vitézül címő kiállítás kalauza

2 A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági ırtestülete a Magyar Királyi Csendırség Híven, becsülettel, vitézül címő kiállítás kalauza* A kiállítás létrehozói a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum, valamint dr. LÓRÁNT Csaba a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság tagja. * - Utasítás a Magyar Királyi Csendırség számára. Budapest, 1881, Pesti Könyvnyomda.1..3.p. A csendırség a közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt katonailag szervezett ırtestület /III.tc. a közbiztonsági szolgálat szervezésérıl. 1.. A közbiztonsági szolgálat ellátására katonailag szervezett Magyar Királyi Csendırség állíttatik fel.

3 PARÁDI József A csendırség Magyarországon A Magyar Királyi Csendırséget ( ) katonailag szervezett közbiztonsági ırtestületként hozták létre, melynek belsı függelmi viszonyai katonaiak voltak, a személyi állomány katonai rendfokozatot viselt. Mivel a csendırök személyükben katonának minısültek, így a honvédelmi tárca felügyelete alatt is álltak. A szervezet azonban mint rendvédelmi testület a belügyi tárca kompetenciájába tartozott. A testület hatásköre, a városok kivételével az ország egész területére kiterjedt. Kiváló hatásfokkal ténykedett. Mőködési területén olyan kitőnı közbiztonsági állapotot hozott létre, majd tartott fenn, amelyet a megszőntetése óta még nem sikerült elérni. Diszlokációját a decentralizáltság, metodikáját a megelızés jellemezte. Személyi állományának 90 % feletti része közterületi szolgálatot látott el. A testület jogosultságai és kötelezettségei nem voltak kiterjedtebbek a társ rendvédelmi testületeknél. A személyi állományának ellátmánya néhány jelentéktelen specifikumtól eltekintve megegyezett a közigazgatás, illetve a társ rendvédelmi testületek munkatársainak ellátmányával. Az és között zajló politikai csatározások kezdetén szőntették meg a testületet a magyar zsidóság deportálásában való részvételének indoklásával. Ebbıl fakadóan a szervezet társadalmi megítélése a harmadik évezred elején is differenciált. A csendırség intézményét Magyarországon is Európa más államaihoz hasonlóan a XIX. században hozták létre. A XIX. század a csendırség diadalszázada volt, mivel kontinensünk valamennyi országában létrehozták a szervezetet. Ennek oka az volt, hogy kitőnıen megfelelt a polgári állam közbiztonsági igényeinek és kiváló hatásfokkal mőködött. A Kárpát-medence területén az elsı csendırséget a neoabszolutizmus idején a HABSBURGOK hozták létre 1849-ben. Már az es forradalom és szabadságharcot megelızıen is kezdeményezték a fırendi ház tagjai csendırség felállítását, amelynek a költségeire győjtést is indítottak. Ekkor azonban a kezdeményezés még nem nyerte el az uralkodó egyetértését. A neoabszolutizmus kiépítésének a részeként azonban a teljes Habsburg-birodalomban bevezették a csendırséget a lombardiai csendırség mintájára. Lombardiába a csendırség intézménye pedig Franciaországból került. A napóleoni császárság idején ugyanis Lombardia a francia vazallus államok közé került, amelyekben a francia közigazgatást vezettek be, ennek részeként állították fel ezen államokban a csendırséget. NAPÓLEON bukása után Lombardia ugyan ismét visszakerült a Habsburgbirodalomhoz, azonban a tartományban a csendırséget nem oszlatták fel, tekintettel a közbiztonság terén elért kiváló eredményeire. A lombardiai csendırség vált a Habsburg csendırség mintájává. 3

4 A csendırség intézményét Magyarország területén három ízben hozták létre és szőntették meg. Elıször 1849-ben a neoabszolutizmus rendvédelmi testületeként állították fel. A testület ugyan kimagasló eredményeket ért el a közbiztonság fejlesztése terén, azonban a magyar hazafiak üldözése terén is jeleskedett, amellyel kivívta a lakosság ellenszenvét. A kiegyezés után újjászervezıdı magyar állam politikai megfontolások nyomán a császári csendırséget nem vette át. Az erdélyi csendırség azonban megmaradt a kiegyezés után is a közös haderı kötelékében, mivel Erdélyt esetleges fegyveres konfliktus esetén valószínősíthetı hadmőveleti területnek tekintették, ahol elsırendő érdek volt a közbiztonság fenntartása. Erre azonban a csendırségen kívül más szervezet nem látszott alkalmasnak. Ez a helyzet azonban nem volt összhangban a kiegyezési törvényben foglaltakkal, így az erdélyi csendırséget a közös hadsereg állományából a magyar kormány 1876-ban átvette. A Magyar Királyságban Erdély kivételével a közbiztonsági helyzet állapotának a kiegyezés utáni romlása miatt azonban tenni kellett valamit. A legkedvezıtlenebb közbiztonsági helyzetbe kerülı területekre a kormánybiztosok kinevezése ugyanis csupán átmeneti megoldásnak bizonyult. Ugyancsak eredménytelennek bizonyult a falurendırségek koncepciója. TISZA Kálmán ekkor tőzte zászlajára a Magyar Királyi Csendırség felállítását, melyet az 1881/III.tc.-kel hoztak létre. Így jött létre a csendırség másod ízben Magyarországon. Az Osztrák-Magyar Monarchiában miután a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság által közösen igazgatott Bosznia-Hercegovinában is felállították a bosnyák csendırséget, három csendırség mőködött az osztrák az Osztrák Császárságra, a magyar a Magyar Királyságra és a bosnyák Bosznia- Hercegovinára kiterjedıen. A horvát csendırség ugyan a horvát bánnak volt alárendelve azonban a magyar csendırség autonóm módon mőködı részét alkotta. Az elsı világháború éveit leszámítva amikor a csendırség személyi állományának döntı többségét a frontra irányították, helyüket pedig a katonai szolgálatra kevésbé alkalmas és a közrendvédelmi teendık terén járatlan személyi állománnyal töltötték fel a Magyar Királyi Csendırség kiváló hatásfokkal mőködött. A Tanácsköztársaság idıszakában azonban ismét deklaráltan politikai megfontolások nyomán a társ rendvédelmi testületekkel megegyezıen a csendırséget is felszámolták, illetve beolvasztották a Vörös İrségbe. A Tanácsköztársaság leverése után ismét létrehozták a csendırséget immár harmadszor. A testület pedig a dualizmuskori eredményeihez hasonló kiváló hatékonysággal mőködött. A második világháború végén azonban Magyarország német megszállása nyomán, a társ rendvédelmi testületekkel közösen belekényszerült a magyar zsidóság deportálásának dicstelen cselekményébe. Erre való hivatkozással az ideiglenes nemzeti kormány a Magyar Királyi Csendırséget az 1 690/1945.ME. rendelettel feloszlatta. Annak ellenére, hogy a deportálásban nem vett részt a testület teljes személyi állománya és a tiszti kar egy része tiltakozott is a szervezet törvénytelen alkalmazása ellen, az ellenállókat azonban 4

5 a németek és kiszolgálóik elfogták, majd kivégezték. A megfélemlített többség pedig vonakodva ugyan, azonban kénytelen kelletlen teljesítette a megszállók elvárásait a társ rendvédelmi testületekkel együttmőködve. Kizárólag a csendırség tagjaival szemben olyan rendszabályokat alkalmaztak 1945 után, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette az igazolásukat a közigazgatásban való alkalmazásukat, még az özvegyektıl is megvonták a nyugdíjukat. Önként adódik a kérdés a háború után miért nem a bőnösök felkutatására törekedtek az illetékesek, vajon miért kívánták a testület teljes személyi állományát bőnösnek nyilvánítani függetlenül attól, amit egyénileg cselekedtek? Ennek ismét politikai okai voltak. Magyarország a második világháború után a szovjet érdekszféra zónájába került. A kommunisták által vezetett baloldal szovjet mintára kívánta átalakítani az országot a szovjetek segítségével. A magyar rendvédelmi testületek közül a csendırséget lehetett a legkevésbé beilleszteni az átalakulás folyamatába. A csendırség feloszlatásával pedig a testület kompetenciáit átvehette a társ rendvédelmi szervezet a rendırség, ahová a testület megnövekedett feladatainak az ellátása érdekében tömegesen lehetett felvenni baloldali kádereket, ily módon kommunista szimpatizáns többséget kialakítva a rendırségben. A rendırségnek a rendvédelemben megvalósuló túlsúlyából fakadóan pedig lényegében a magyar rendvédelem kommunista vezetés alá került. Hasonló folyamat játszódott le a honvédelem terén a honvédség és a határırség tekintetében is. Ily módon a magyar állam honvédelmi és rendvédelmi szervezeteinek döntı része kommunista irányítás alá kerülhetett. A csendırséget Magyarországon tehát három ízben hozták létre és szőntették meg. Létrehozásának mindhárom alkalommal közbiztonsági, megszőntetésének pedig politikai okai voltak. Az igazi cél tulajdonképpen nem is a csendırség, hanem a magyar állam volt. Az elsı két esetben azonban amikor az új politikai kurzus már a magáénak érezte az államot a csendırséget reorganizálta mivel a polgári állam érdekében kiválóan alkalmazható volt a testület. Harmadjára azonban már nem a polgári állam reorganizálására, hanem pártállam kiépítésére került sor, amelyben nem lehetett helye a csendırségnek. Fennállása idıszakában a testület alkotta a magyar rendvédelem gerincét. A dualizmus idıszakában és a két világháború közötti idıszakban a trianoni határok között a testület létszáma fı volt, melyet a területvisszacsatolások nyomán, illetve a háborús tapasztalatok alapján létesített csendır zászlóaljak felállításával fı körüli létszámra duzzasztottak. Összehasonlító adatként érdemes figyelembe venni, hogy a rendszerváltást megelızıen a határırség létszáma fı körüli volt a magyar rendırség létszáma pedig 2010-ben fıt tett ki. A Magyar Királyi Csendırség a megalakulás és az I.vh. éveit leszámítva 90% körüli bőnfelderítési eredményeket ért el, amelyet azóta egyetlen magyar rendvédelmi testületnek sem sikerült megközelítenie. Különösen szembetőnı ez a dualizmus idıszakában, ahol a mintegy km 2 területő Magyar Királyság lakosainak a száma csaknem 20 millió fı volt. A törvényhatósági jogú 5

6 városok kivételével pedig, a Magyar Királyi Csendırség látta el a rend fenntartását az egész országban. A katonai függelmi viszonyok szerint mőködı Magyar Királyi Csendırségben szigorú fegyelem uralkodott. A szolgálat megterhelı volt, a személyi állományt azonban gondosan válogatták és kiválóan felkészítették hivatása ellátására, amelyhez a szükséges tárgyi és financiális feltételeket biztosították. A személyi állomány felkészültsége a kor színvonalához viszonyítva kimagasló volt. A személyi állomány több mint 90%-a rendszeres közterületi szolgálatot látott el. Az elhelyezést kis létszámú ırsök formájában dekoncentrált módon valósították meg. A parancsnokságok csupán néhány fıs létszámmal mőködtek. A tiszti kar aránya a személyi állományon belül az 5%-ot nem haladhatta meg. A tisztek feladatát kizárólag ellenırzés, irányítás és képzés alkotta, az állampolgárokkal hatósági személyként nem kerülhettek kapcsolatba. A testületben kialakított szigorú rend és erkölcsös magatartás nyomán a csendırök a lakosság körében tekintéllyel rendelkeztek. A sértettek bizalommal fordultak a testülethez gondjaikkal, mivel biztosak lehettek abban, hogy a csendırök inkább elıbb, mint utóbb a végére járnak a problémának. A csendırségnél felderítetlen ügyet nem lehetett lezárni. A testület személyi állományának a tagjait néhány kisebb kivételtıl eltekintve ugyanazok a jogosultságok illették meg mint a közigazgatás és a rendvédelem, illetve a honvédelem területén szolgálatot teljesítı állami alkalmazottakat. A csendırséget mindhárom esetben akkor állították fel, amikor a közbiztonság leromlott és mindhárom alkalommal a testület mőködési területén helyre állították a közbiztonságot. A magyar állam korábbi vezetıi a testület tevékenységével elégedettek voltak. Idézet PRESZLY Lóránd: A csendırség úttörıi. Budapest, 1926, Hírlap Nyomda. mővébıl. ELİSZÓ május hó 1-én vette át a m. kir. kormány a cs. és kir. közös hadügyminiszter fennhatósága alól az akkori cs. és kir. 10. számú országos csendırparancsnokságot s helyezte azt mint»magyar királyi erdélyi csendırségi parancsnokság«-ot a m. kir honvédelmi miniszter legfıbb vezetése alá. Ennek most ötven esztendeje. 6

7 Az erdélyi csendırségbıl fejlıdött tovább az 1881/III. tc.-el Magyarország egész területére kiterjesztett mai csendırségünk, amely hazánk európai hírő legkiválóbb intézményévé fejlıdött, s amelyre minden magyar szeretı büszkeséggel tekinthet. Az ötven év nevezetes határkövénél a magyar királyi kormány kegyelettel adózik néhai borosjenıi Tisza Kálmán m. kir. miniszterelenök és néhai Szende Béla m. kir. honvédelmi miniszter nemes emlékének, kik tiszteletreméltó lelkesedéssel és kitartó buzgalommal fáradoztak azon, hogy a volt cs. kir. csendır ezredek Erdélyben visszahagyott maradványát cs. és kir. 10. számú országos csendırparancsnokságot, évben átvegyék s a magyar kormány fennhatósága alá helyezzék, másrészt nagy elırelátással készítsék elı és szorgalmazták a magyar csendırségnek általános megszervezést, melyet a magyar törvényhozás az 1881/III. tc.-el meg is valósított. Ezzel egy olyan intézménnyel ajándékozták meg hazánkat, mely az elsı ötven év súlyos megpróbáltatásai közepette szilárdan állotta meg a helyét, a kötelességek teljesítésében mindenkor elöljárva erıs vára maradt a jogrendnek és a közbiztonságnak, lelkes szeretettel él hivatásának, megingathatatlan hőséggel szolgálva a magyar haza és a magyar nép érdekeit. Ezért lett a m. kir. csendırség intézménye hazánknak legremekebb alkotása és egyik elsırendő tényezıje. Szinte repülve szállt fel Európa elsırendő hasonló intézményeinek nívójára, s méltó társa lett ezek legjobbjainak. A magyar csendırség nem csak a magyar múlt, hanem a magyar jövınek is biztos oszlopa. Az ötven év határtmezsgyéjénél helyes érzékkel állít emléket e könyv írója Preszly Lóránd dr. a csendırség úttörıinek, azoknak a nagy embereknek, akik átérezve a csendırség fontos hivatását állami életünkben, alkotó munkájukkal kitőnıen megszervezték és megalapozták azt. Budapest, év május hó. Bethlen István gróf m.kir. miniszterelnök PARÁDI József Csendırség-történeti kiállítások Magyarországon Az elsı csendırség-történeti kiállításokat Magyarországon a két világháború között hozták létre. Az elsı kiállítás a Hadtörténeti Intézet- és Múzeumhoz, korabeli nevén Hadimúzeumhoz kapcsolható II. 14.-én az államfı részvételével csendır hısök emléktáblát avattak a Hadimúzeumban ünnepélyes külsıségek között. Ehhez kapcsolódott a Hadimúzeum csendırség-történeti kiállítása, amely napjainkig e témakörben a leggazdagabb hazai kiállításnak bizonyult. 7

8 A Magyar Királyi Csendırségnél a testületi napot a szervezet létrehozásának 53. évfodulóján, államfıi jóváhagyással vezették be. A testületi nap a testületet létrehozó törvény szentesítésének (uralkodói jóváhagyásának) a napja. A szervezet hagyományival, történetével való foglalkozás a testület fél évszázados fennállása során vált intenzívvé, bár már korábban is születtek testülettörténeti alkotások (pld.: PRESZLY Lóránd: A Magyar Királyi Csendırség története Budapest, 1920, Honvédelmi Sajtóvállalat.; PRESZLY Lóránd: A csendırség úttörıi. Budapest, 1926, Hírlap Nyomda.) 1934-ben a fıs személyi állományú Magyar Királyi Csendırségnél 17 tiszt és 506 altiszt hısi halottat tartottak nyílván. A Magyar Királyi Csendırség emlékbizottsága minden hısi halottnak egyéni emléklapot nyomtatott, amelyen a csendır hısök emléktáblájának a motívuma volt látható, alatta pedig a hısi halott neve, rendfokozata, és a hısi halál körülményeinek rövid leírása volt olvasható. Az egyéni emléklapokat azok az ırsök kapták meg, amelyek állományában a hısi halott csendır halálát megelızıen szolgálatot teljesített. Amenynyiben ezen ırs elcsatolt területre esett azon ırs kapta meg az egyéni emléklapot, amelynek a mőködési területén a hısi halált halt csendır született. Amenynyiben pedig a hısi halált halt csendır szülıföldje is a trianoni határokon kívülre került, a szolgálati helyéhez legközelebb esı határmenti csendır ırs kapta meg az emléklapot. A testületnél rendeletben szabályozták, hogy az emléklapokat házi ünnepség keretében kell méltó körülmények között az ırs épületében elhelyezni és azokat minden évben a csendırségi napon megkoszorúzni. A csendır nap és a csendır hısök-emléktábla avatási ünnepsége kapcsán vers is született, amelynek a szavalása a következı évek csendırnapi hısi koszorúzásainak viszszatérı motívumává vált. A csendır mártírok korabeli szóhasználat szerint a csendır vértanuk számára 1928-ban szobrot emeltek a Böszörményi úti csendırlaktanyában. A szobor talpazatába a csendır vártanúk neveit vésték. FERY Oszkár csö. altbgy. és BORHY Sándor valamint MENKINA János csö. tisztek, akik a Tanácsköztársaság alatt vértanú halált haltak 1921-ben emléktáblát is kaptak, amit a hajdani Mozdony utcai amit az emléktábla avatás kapcsán FERY Oszkár utcára kereszteltek át tanítóképzı intézmény falán helyeztek el. A lakásukról elhurcolt három csendır tisztet a Vörös İrség CSERNYkülönítmény tagjai a Mozdony utcai tanítóképzıben berendezett fıhadiszállásukra hurcolták, ahol mindhármukat bestiális módon halálra kínoztak, majd holttestüket hajnalban a Dunába dobták. Budapest ostroma után a FERY Oszkár utcát átkeresztelték a megszálló szovjet csapatokkal még a megszállás kezdete elıtt együttmőködésre törekvı KISS János altábornagy nevére. Az emlékhelyeket Magyarország szovjet megszállása nyomán kialakult politikai csatározások következményeként ma már ismeretlen személyek felszámolták. 8

9 A magyarországi harcok, illetve azt követı politikai légkör nyomán az enyészet martalékává vált a Magyar Királyi Csendırség szépen gyarapodó testület-történeti győjteménye is a Hadimúzeum csendırség-történeti győjteményéhez hasonlóan. A pártállam idıszakában múzeumok és magánszemélyek egyaránt szabadulni igyekeztek a Magyar Királyi Csendırség relikviáinak maradványaitól, nem ok nélkül tartva a retorzióktól. A pártállam idıszakában nem csupán a testület-történeti győjtemények és emlékhelyek váltak az enyészet martalékává. A nyomtatott emlékek is csaknem erre a sorsra jutottak. Csupán azok a kiadványok menekültek meg rendkívül korlátozott példányszámban a megsemmisüléstıl, amelyek bekerültek a kijelölt néhány könyvtár zárt osztályaira. Ezeknek az osztályoknak az anyagait ugyan csak külön engedéllyel lehetett megismerni, azonban legalább fennmaradhattak az érintett mővek. A rendszerváltással a tiltások feloldódtak ugyan, azonban attól nem lettek nagyobb példányszámúak a közönség elıl korábban gondosan elzárt kiadványok. Napjainkban már nem a tiltás, hanem a korlátozott példányszám akadályozza meg ezen szakirodalom szélesebb körő megismerését. Annak ellenére, hogy a megoldást nyilvánvalóan a szakirodalom digitalizációja képezheti, a rendszerváltás óta a magyar államnak nem jutott elég ideje és energiája arra, hogy a digitalizációt megvalósítsa, holott a csendırségi szakirodalom kiadványai fellelhetı példányszámainál lényegesen nagyobb példányszámú publikációk digitalizálását megvalósította. A világháború során a késıbbi vasfüggönyön túlra került csendırök döntı többsége nem tért haza, mivel értesültek a magyar hatóságok csendırüldözı tevékenységérıl. A csendırök ugyan öt világrész országaiban telepedtek le, azonban összefogta ıket az emigrációban létesített Magyar Királyi Csendır Bajtársi Közösség társadalmi szervezet. A nyugaton élı volt csendırök hasonlóan a magyar haderı nyugaton maradt tagjaihoz összeadták a náluk maradt felszerelési tárgyakat, amelyekbıl testület-történeti kiállítást hoztak létre Kanadában. A rendszerváltás után a torontói csendırség-történeti győjtemény a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság közremőködésével, valamint dr. PARÁDI József és dr. SZAKÁLY Sándor segítségével hazatért. A győjteményt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum fogadta be. A győjtemény gondozásában és hazaszállításában aktív szerepet vállalók közül néhány fı Honvédelemért Kitőntetı Cím elismerésben részesült, köztük HERTELENDY József, KOROKNAY Imre. A hazatért emlékanyag ünnepélyes átadás-átvételénél jelen volt a Hadtörténelmi Intézet- és Múzeum akkori fıigazgatója dr. SZAKÁLY Sándor, az akkori Múzeumigazgató dr. LUGOSI József, a Magyarok Világszövetségének az elnöke CSOÓRI Sándor és a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelemtörténeti Tudományos Társaság képviseletében dr. PARÁDI József elnököt távollétében helyettesítı dr. İRY Károly alelnök. 9

10 A győjtemény hazatérését követı anyagrendezés nyomán kiállították a Hadtörténeti Intézet- és Múzeumban, majd az anyag állandó kiállítás formájában a Rendırség-történeti és Bőnügyi Múzeum tarnamérai filiáléjában került bemutatásra. Anyagi okokból fakadóan azonban a filiálét fel kellett számolni, így a győjtemény visszakerült a Hadtörténeti Múzeum raktárába. Közben a rendszerváltás utáni szabadsággal élve Magyarországon is elkezdıdött a csendırség-történeti relikviák győjtése. Sajnálatos módon a még fellelhetı rekvizítumok jelentıs része külföldre került, mivel a külföldi győjtık jóval tıkeerısebbnek bizonyultak magyarországi társaiknál. Ennek ellenére is sikerült azonban dr. LÓRÁNT Csabának a 24. órában kialakítania egy csendırség-történeti győjteményt. Döntıen a hazatért és az itthon összegyőjtött csendırség-történeti győjtemények anyagainak felhasználásával készült a jelenlegi csendırségtörténeti kiállítás. 10

11 A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági ırtestülete a Magyar Királyi Csendırség Híven, becsülettel, vitézül A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság közös kiállítása Mőtárgyak: Dr. LÓRÁNT Csaba magángyőjteménye HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Látványterv: NAGY András Grafika: HANGAY Gabriella Kivitelezés: KURUCZ János PALYAGA László Közremőködtek: Dr. LÓRÁNT Csaba Dr. BACZONI Tamás ırgy. Cs. KOTTRA György SZÁNTÓ Nóra ZÁVODI Szilvia Dr. SALLAY Gergely SOÓS Péter fhdgy. PAP Péter nyá. r. alez. A kiállítás kezdeményezıje és fı szervezıje dr. LÓRÁNT Csaba győjtı ezúton fejezi ki köszönetét BÉKEFFY Bélának, BOGNÁR Istvánnak, FARBAKY Ákosnak, FRÁTER Jánosnak, dr. KOVÁCS Jenınek, LÁM Bélának, LENGYEL Lászlónak, PERJÉSI Györgynek és VÉGH Istvánnak, akiknek az áldozatos és önzetlen tevékenysége nélkül a kiállított tárgyak többségének a megmentésére nem kerülhetett volna sor. 11

12 A kiállítási terembe belépéskor csendır laktanya tábla gyalog- és lovas csendır karddal látható. A terem közepén, illetve a bal és a jobb oldali fal menti tárlókban, a tárlók között pedig falitáblákon helyezték el a kiállítási tárgyakat illetve képanyagot

13 A kiállítás termében balról jobbra haladva I. TÁRLÓ A Magyar Királyi Csendırség elıírásszerően felszerelt járıre a Magyar Királyság két világháború közötti idıszakában

14 II. TÁRLÓ A Magyar Királyi Csendırség által az Osztrák-Magyar Monarchia idıszakában használt felszerelési tárgyak 11 Az Osztrák-Magyar Monarchia idıszakában a Magyar Királyi Csendırségnél rendszeresített dolmány ırmesteri rendfokozattal. Az Osztrák-Magyar Monarchia idıszakában a Magyar Királyi Csendırségnél rendszeresített zubbony járırvezetıi jelvénnyel és sípzsinorral A dualizmus idıszakában a Magyar Királyi Csendırség számára rendszeresített 1881 M. Kropatschek-karabély 14 14

15 A dualizmus idıszakában a Magyar Királyi Csendırség nél rendszeresített Gasser típusú forgópisztoly. A dualizmus idıszakában a Magyar Királyi Csendırségnél rendszeresített 1919 M. Frommer Stop ismétlıpisztoly a testületnél ezt a marokfegyvert 1937-ig használták A Gasser és az 1919 M. Frommer Stop ismétlıpisztoly között az 1910 M. Frommer ismétlıpisztolyt használták a testületnél. A 1910 M. Frommer ismétlıpisztolyt magyar fegyvergyár hozta létre a testület számára és darabot le is gyártott a Magyar Királyi Csendırség részére. Ezt a fegyvert máshol nem rendszeresítették. 15

16 A dualizmus idıszakában a Magyar Királyi Csendırség számára rendszeresített tiszti tábori sapka. - Balról az elsı jelvény : Erdélyi Portyázó különítmény. Megengedett jelvény. Az Erdélyi Portyázó Különítmény a honvédség rohamcsapat alakulataként jött létre az elsı világháború második felében az évi erdélyi román betörés nyomán. Az Erdélyi Portyázó Különítményt csendır tiszt hozta létre csendırökbıl és honvédekbıl, akik a sapkájukon viselték e jelvényt. Az alakulat a román haderı Erdélyt megszálló csapatait eredményes rajtaütésekkel pusztította. Az Erdélyi Portyázó különítmény a Magyar Királyi 39. Honvéd Rohamzászlóalj elıalakulata volt. - Balról a második jelvény : a közös hadsereg tábiri csendır jelvénye kuk. Feldgendarmerie szöveggel ben rendszeresített jelvény. - Balról a harmadik jelvény: a Magyar Királyi 38-as Honvéd Hadosztály jelvénye az elsı világháborúban. Megengedett jelvény. A csendırök is viselték azon alakulatok jelvényét, amelynek a kötelékében a tábori csendıri szolgálatot ellátták. 17 A dualizmus idıszakában a Magyar Királyi Csendırség számára rendszeresített tábori csendır karszalagok 18 16

17 FALITABLÓ A dualizmus kori Magyar Királyi Csendırséget bemutató életképek 19 17

18 III. TÁRLÓ Csendırök a két világháború közötti Magyar Királyság idıszakában 20 Csendır százados 1926 M. öltözékben Csendır tiszthelyettes 1940 M. öltözékben

19 FALITABLÓ A két világháború közötti Magyar Királyi Csendırséget bemutató életképek 23 19

20 IV. TÁRLÓ A két világháború közötti idıszakban a a Magyar Királyi Csendırségnél rendszeresített dísz egyenruhák és egyéb felszerelési tárgyak háttérben a csendırségi szolgálatot megörökítı festmények 24 A Magyar Királyi Csendırség századosi dolmánya a két világháború közötti idıszakból A Magyar Királyi Csendırség fıhadnagyi kistársasági zubbonya és tiszti sapka, továbbá nyakszegély a két világháború közötti idıszakból A Magyar Királyi Csendırségnél a két világháború közötti idıszakban rendszeresített 1937 M. 9 mm-es Frommer ismétlıpisztoly 27 20

21 Az emigrációból hazakerült v. FOLKUSHÁZY Lajos altbgy. nak tulajdonított kitőntetések - balról az elsı : III. osztályú Vaskereszt Rend hadidíszítménnyel és kardokkal - balról a második: III. osztályú Katonai Érdemkereszt hadidíszítménnyel és kardokkal - balról a harmadik: Károly Csapatkereszt frontszolgálatért. - balról a negyedik: porosz II. osztályú Vaskereszt - jobb alsó sarokban: Magyar Érdemrend Tiszti Keresztje hadidíszítménnyel és kardokkal 28 v. FOLKUSHÁZY Lajos altbgy. kitőntetései viselési sorrendben: - Magyar Érdemrend Középkeresztjéhez a csillag /1938/; - Magyar Érdemkereszt II. osztálya /1934/; - Magyar Érdemkereszt III. osztálya /1925/; - Katonai Érdemkereszt III. osztálya hadidíszítménnyel és kardokkal; - Bronz Katonai Érdemérem a Katonai Érdemkereszt szalagján a kardokkal /1915/; - Bronz Katonai Érdemérem piros szalagon; - Kormányzói Dicsérı Elismerés (szalagján az elmaradt III. osztályú Vaskoronarenddel hadidíszítménnyel és kardokkal); - Nemzetvédelmi Kereszt /1941/; - Magyar Háborús Emlékérem karddal és sisakkal /1929/; - Tiszti Szolgálati Jel II. osztálya; - Katonai Jubileumi Kereszt /1908/; as Emlékkereszt. A zárójelben elhelyezett évszámok az adományozás évét jelölik. 21

22 FALITÁBLA BESSENYE László Albert kinevezési okmánya 29 22

23 V. TÁRLÓ Csapatcsendır zubbony és csendırségi felszerelési tárgyak M. 8 mm-es Mannlicher karabély A Mannlicher karabélyt a testületnél 1895-ben rendszeresítették, melyet 1931-ben lıszerváltozásból fakadóan módosítottak. Az 1931 M. Mannlicher karabélyt ismételten módosították ben. A csendırségi endszeresítése a során a karabélyt több alkalommal nem módosították. 31 Csapatcsendır zubbony járırvezetıi jelvénnyel Kistollforgós tábori sapka

24 VI. TÁRLÓ Magyar tábori csendır a második világháborúból Csendır fıtörzsırmester 1944 M. tábori csendır jelvénnyel és 1943 M. Király géppisztoly 34 A géppisztoly hivatalos elnevezése Danuvia volt, azonban a tervezıje után a legelterjedtebben a Király géppisztoly elnevezést használták. Nem jutott a testület minden tagjának géppisztoly ezért a Magyar Királyi Csendırség fennállásának utolsó éveiben a Mannlicher karabély és a Király géppisztoly egyaránt rendszeresített fegyver volt. A járırvezetıi jelvénnyel (7., 8., 9., 10., 11., 12. és 35. képeken) egyezett meg a csapatcsendır és a tábori csendır jelvény (30., 32. és 35. képeken) azzal a különbséggel, hogy a jelvényen csapatcsendır vagy tábori csendır felirat is szerepelt. A tábori csendırök 1944-tıl a német tábori csendırséghez hasonló megkülönböztetı jelzést kaptak (34. és 35. képeken.) 35 24

25 VII. TÁRLÓ Külföldi csendırségek olasz carabinieri és osztrák gendarmerie zubbony valamint belga Gendarmerie sisak és spanyol Guardia Civil fejfedı FALITABLÓ Összeállítás a külföldi csendırségek életébıl Összeállítás a külföldi csendırségek életébıl

26 VIII. TÁRLÓ Csendır tisztek a két világháború közötti idıszakban Csendır százados szolgálati díszben Csendır ezredes teljes díszben A csendırségi zubbonyok álló gallérja helyett 1939-tıl fektetett gallért rendszeresítettek. A vállszíjat a testületnél 1919-tıl 1941-ig használták. 26

27 A terem közepén lévı tárló sorban elhelyezett tárgyak JENİFI István csı. alhdgy. személyes tárgyai csendırségi szakkönyvek, kalapzsinór, kardbojt, kitőntetések és fényképek 42 VÉGH István csı. thtts. személyes tárgyai 43 27

28 Csendırségi emléktárgyak a két világháború közötti idıszakból csendır tisztjelöltek csoportképe a Böszörményi úti laktanyában 1932, csendırségi szakkönyvek, csendır felügyelıi dícsérı okirat, nyomozásnál használt tárgyak 44 Emigrációból hazahozott emléktárgyak emigráns csendırök számára adományozott külföldi kitőntetések és emléktárgyak 45 KÖSZÖNJÜK, HOGY MEGTEKINTETTE A KIÁLLÍTÁST! 28

29 A csendır eskü szövege a dualizmus idıszakában Én ünnepélyesen esküszöm a mindenható Istenre, hogy felséges fejedelmünk és urunk Elsı Ferencz József, Isten kegyelmébıl ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya, s hazánk szentesített törvényei iránt hőséggel és hódolattal viseltetem. Esküszöm, hogy kötelességeimet mint magyar királyi csendır (csendırtiszt) a közrend-, és biztonsági szolgálatban az idevonatkozó utasítások szerint, és mint katona a hadi-törvények és szabályok szerint mindenkor és mindenben teljesítem; minden körülmény között csakis a szolgálatot, İ Felsége és az állam javát mozdítom elı; a törvényeknek, valamint az arra hivatott hatóságok, elöljáróim és fölebbvalóim parancsainak és meghagyásainak készséggel engedelmeskedem, és a szolgálati titkot híven megırzöm. Isten engem úgy segéljen. Amen. A csendır eskü szövege a két világháború között Én ünnepélyesen esküszöm a mindenható Istenre, hogy Fıméltóságú vitéz nemes nagybányai Horthy Miklós, mint Magyarország törvényesen megválasztott kormányzója, a magyar alkotmány, s hazánk szentesített törvényei iránt hőséggel és hódolattal viseltetem. Esküszöm, hogy kötelességeimet, mint a m. kir. csendır a közrend, a közcsend és a közbiztonság szolgálatában az idevonatkozó utasítások szerint, mint katona pedig a haditörvények és szabályok szerint mindenkor és mindenben teljesítem, haza és nemzetellenes vagy olyan irányzat szolgálatába, amely a hadsereg vagy a csendırség katonai fegyelmét aláásni igyekszik, nem lépek, semmiféle titkos társaságnak nem vagyok és nem leszek tagja. Minden körülmények között csakis a szolgálat, a kormányzó és az állam javát mozdítom elı, a törvények, elöljáróim és feljebbvalóim parancsának készséggel engedelmeskedem és a szolgálati titkot híven megırzöm. Isten engem úgy segéljen, AMEN! 29

30 Csendır tízparancsolat 1. Megemlékezzél arról, amivel Istenednek tartozol! 2. Én vagyok a Te hazád: Nagymagyarország! 3. Hőséged, becsületed, vitézséged nem eladó! 4. Légy erkölcsös, józanélető, engedelmes! 5. Tiszteld elöljáróidat, mint atyádat; szeresd bajtársadat mint tenmagadat! 6. Tanulj és tudj; a tudás második fegyvered! 7. Védd a másét, a magadét ne pazarold! 8. Mögötted a törvény, elıtted is az legyen! 9. Igaztalanul ne vádolj, fegyvered ártatlant ne bántson! 10. A család szentély; ha magadnak nincs, ırsödben megtalálod! v. NEMEREY Márton tábornok, Csendırségi Lapok, XXX.évf. (1940) 14.sz. Magyar csendır induló Édes hazám magyar róna, magyar erdı, magyar vég. Téged járlak éjjel-nappal, télen-nyáron, nagyon rég. Népem biztonságát ırzöm megrendíthetetlenül. Érted élek érted halok magyar népem egyedül. Érted élek, érted halok híven, becsülettel, vitézül. Számőzetés lett s sorsunk, idegen föld borul ránk. Ne felejtsd el hő fiaid: érted éltek, szép hazánk. Kakastollunk nem leng többé, járırbe már nem megyünk. Szeresd, ırizd kicsi népünk, amikor már nem leszünk. Helyettünk is védjed ıket, erre kérünk Istenünk. Elsı versszak: FEJÉR Károly Második versszak: v. KISS Gábor 30

31 Tartalomjegyzék PARÁDI József: A csendırség Magyarországon...3.p. PARÁDI József: A csendırség-történeti kiállítások Magyarországon p. A kiállítás létrehozói p. 1.sz. kép Csendır laktanya tábla csendır lovassági és gyalogsági szablyával p. 2.sz. kép Középsı tárló sor a bejárat felöl p. 3.sz. kép Baloldali tárló sor p. 4.sz. kép Jobboldali tárló sor p. 5.sz. kép Középsı tárló sor oldalnézetbıl p. 6.sz. kép A kiállító terem végén felállított tárló p. 7.sz. kép Csendır járır (I. tárló) p. 8.sz. kép Csendır járır (I. tárló) p. 9.sz. kép Csendır járırvezetı (I. tárló) p. 10.sz. kép Csendır járırtárs (I. tárló) p. 11.sz. kép Dualizmuskori csendırség felszerelési tárgyai (II. tárló)...14.p. 31

32 12.sz. kép Dualizmuskori csendır dolmány (II. tárló) p. 13.sz. kép Dualizmuskori csendır zubbony (II. tárló) p. 14.sz. kép Kropatchek karabély (II. tárló) p. 15.sz. kép Forgópisztoly (II. tárló) p. 16.sz. kép Frommer Stop ismétlıpisztoly (II. tárló) p. 17.sz. kép Csendır tiszti tábori sapka az I. világháborúból (II. tárló) p. 18.sz. kép Tábori csendır karszalagok az I. világháborúból (II. tárló)...16.p. 19.sz. kép Csendırségi életképek (falitablón) p. 20.sz. kép Csendırök utcai viseletben (III. tárló) p. 21.sz. kép Csendır százados 1926 M. öltözetben (III. tárló) p. 22.sz. kép Csendır tiszthelyettes 1940 M. öltözetben (III. tárló) p. 23.sz. kép Csendırségi életképek (Falitabló) p. 32

33 24.sz. kép A két világháború közötti csendırség felszerelési tárgyai (IV. tárló)...20.p. 25.sz.kép A két világháború közötti csendırségi dolmány (IV. tárló) p. 26.sz. kép Csendırségi kis attila tiszti sapka és nyakszegély (IV. tárló) p. 27.sz. kép 1937 M. 9 mm-es ismétlıpisztoly (IV. tárló) p. 28.sz. kép v. FOLKUSHÁZY Lajos altbgy. emigrációból hazakerült kitőntetései (IV. tárló) p. 29.sz. kép BESSENYE László Albert kinevezési okmánya (Falitábla) p. 30.sz. kép Csapatcsendır felszerelési tárgyak (V. tárló) p. 31.sz. kép Manlicher karabély (V. tárló) p. 32.sz. kép Csapatcsendır zubbony (V. tárló) p. 33.sz. kép Kistollforgós csendır tábori sapka (V. tárló) p. 34.sz. kép Csendır fıtörzsırmester 1944 M. tábori csendıri jelvénnyel és Király géppisztoly (VI. tárló) p. 35.sz. kép Csendır, csapatcsendır és tábori csendır jelvények p. 33

34 36.sz. kép Olasz, osztrák, belga és spanyol csendırségek felszerelési tárgyai (VII. tárló) p. 37.sz. kép Olasz, osztrák, belga és spanyol csendırségek felszerelési tárgyai (VII. tárló) p. 38.sz. kép Összeállítás a külföldi csendırségek életébıl (Falitabló). 25.p. 39.sz. kép Összeállítás a külföldi csendırségek életébıl (Falitabló). 25.p. 40.sz. kép Csendırs százados szolgálati díszben a két világháború közötti idıszakban (VIII. tárló)...26.p. 41.sz. kép Csendır ezredes teljes díszben a két világháború közötti idıszakban (VIII. tárló)..26.p. 42.sz. kép JENİFI István csı. alhdgy. személyes tárgyai (Középsı tárlósor)...27.p. 43.sz. kép VÉGH István csı. thtts. személyes tárgyai (Középsı tárlósor) 27.p. 44.sz.kép Csendırségi emléktárgyak a két világháború közötti idıszakból (Középsı tárlósor)...28.p. 45.sz. kép Emigrált csendırök számára adományozott külföldi kitőntetések és emléktárgyak (Középsı tárlósor) 28.p. Csendır eskü szövege a dualizmus idıszakában...29.p. Csendır eskü szövege a két világháború között.29.p. NEMEREY Márton: Csendır tízparancsolat...30.p. FEJÉR Károly KISS Gábor: Magyar csendır induló.30.p. 34

A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági őrtestülete a Magyar Királyi Csendőrség Híven, becsülettel, vitézül

A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági őrtestülete a Magyar Királyi Csendőrség Híven, becsülettel, vitézül A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági őrtestülete a Magyar Királyi Csendőrség Híven, becsülettel, vitézül A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Szemere Bertalan

Részletesebben

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György 1 Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György gyalogsági zubbony 1798-1808 között kép: Ottenfeld Magyar gránátos és tiszt 1805-ből,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

ARTNER RAMÓNA AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA HADEREJÉNEK TÁBORI CSENDİRSÉGE

ARTNER RAMÓNA AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA HADEREJÉNEK TÁBORI CSENDİRSÉGE ARTNER RAMÓNA AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA HADEREJÉNEK TÁBORI CSENDİRSÉGE A dualizmus idıszakában a hadügy minden kétséget kizáróan a közös érdekeltségő viszonyok csoportjába tartozott. 800 Ennek alapján

Részletesebben

Program- és feladatterv 2014. évre

Program- és feladatterv 2014. évre HONVÉD BAJTÁRSI EGYESÜLET SÁRBOGÁRD Program- és feladatterv 201 évre Fsz. Központilag szervezett rendezvények: 1. BEOSZ küldöttgyőlés, választmányi ülés 201 április 2. BEOSZ-KDR tagegyesületi ök értekezlete

Részletesebben

Elıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a

Részletesebben

A somogy megyei hadkiegészítés 1955-tıl

A somogy megyei hadkiegészítés 1955-tıl A somogy megyei hadkiegészítés 1955-tıl A Honvédelmi Tanács határozata értelmében 1955. július 01.- hatállyal alakult meg a Somogy Megyei Kiegészítı Parancsnokság kaposvári székhellyel. Elsı parancsnoka

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia

A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia Korrupciós cselekmények testületi megjelenési formái 1. tényleges ellenszolgáltatás igénylése

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

ÁBTL-4.2.-1 0-2 1 /41/1964

ÁBTL-4.2.-1 0-2 1 /41/1964 BELÜGYMINISZTÉRIUM SZIGORÚAN TITKOS! 10-21/41/1964. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK 0041. számú PARANCSA Budapest, 1964. évi október hó 12-én. Tárgy: A fegyveres testületek személyi állománya

Részletesebben

318/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet

318/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 318/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételérıl, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

1956 MAGYAR NEMZETŐRSÉG ÖLTÖZKÖDÉSI UTASÍTÁSA. MN. Öltözködési utasítás 1

1956 MAGYAR NEMZETŐRSÉG ÖLTÖZKÖDÉSI UTASÍTÁSA. MN. Öltözködési utasítás 1 1956 MAGYAR NEMZETŐRSÉG ÖLTÖZKÖDÉSI UTASÍTÁSA 1 1956 Magyar Nemzetőrség formaruházata és rendfokozati jelzései Az 1956 Magyar Nemzetőrség szervezetéhez tartozó nemzetőrök formaruházata egységes, és egyértelműen

Részletesebben

Ruházati- és Öltözködési szabályzat

Ruházati- és Öltözködési szabályzat Ruházati- és Öltözködési szabályzat Az egyenruha viselése az együvétartozás, az egy testvéri közösség kinyilvánítása. Minden nemzetőrnek törekednie kell arra, hogy öltözéke mindig kifogástalan legyen és

Részletesebben

Beszámoló a Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány (2801. Tatabánya, Fı tér 4. Pf. 1244.) 2007. évi tartalmi tevékenységérıl

Beszámoló a Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány (2801. Tatabánya, Fı tér 4. Pf. 1244.) 2007. évi tartalmi tevékenységérıl Beszámoló a Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány (2801. Tatabánya, Fı tér 4. Pf. 1244.) 2007. évi tartalmi tevékenységérıl A Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány és kuratóriuma elsısorban pályázati támogatások

Részletesebben

A HIVATÁSOS SZOLGÁLATI TÖRVÉNY ELEMZÉSE

A HIVATÁSOS SZOLGÁLATI TÖRVÉNY ELEMZÉSE A HIVATÁSOS SZOLGÁLATI TÖRVÉNY ELEMZÉSE Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Mőszaki Kar TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT 2007. Készítette: Pántya Péter tőzoltó hadnagy I. évfolyamos védelmi

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata (az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2008. július 04. jóváhagyta) 1. / A szervezet megnevezése: Munkaügyi Közvetítıi

Részletesebben

2./ Rendezvények biztosításában való részvétel: ( A teljesség igénye nélkül )

2./ Rendezvények biztosításában való részvétel: ( A teljesség igénye nélkül ) Sárospataki Polgárır Egyesület 2012. évi beszámolója Egyesületünk 2004. június 4-én alakult. Taglétszámunk 31 fı. A 31 fıbıl 15 fı alapító tag. Megalakulásunk óta nagyon sok energiát fordítottunk arra,

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

1956 MAGYAR NEMZETŐRSÉG ÖLTÖZKÖDÉSI UTASÍTÁSA. MN. Öltözködési utasítás 1

1956 MAGYAR NEMZETŐRSÉG ÖLTÖZKÖDÉSI UTASÍTÁSA. MN. Öltözködési utasítás 1 1956 MAGYAR NEMZETŐRSÉG ÖLTÖZKÖDÉSI UTASÍTÁSA 1 1956 Magyar Nemzetőrség formaruházata és rendfokozati jelzései Az 1956 Magyar Nemzetőrség szervezetéhez tartozó nemzetőrök formaruházata egységes, és egyértelműen

Részletesebben

A 68. Jászkun gyalogezred zászlói

A 68. Jászkun gyalogezred zászlói A 68. Jászkun gyalogezred zászlói A cs. és kir. 68. gyalogezred zászlóaljai külön zászlóaljzászlóval rendelkeztek. Az I. zászlóaljé 1837 M. festett sárga zászló volt, amelynek mindkét oldalán a császári

Részletesebben

Szakály Sándor, egyetemi tanár: Egy közbiztonsági testület létrehozása és feladata a XIX-XX. század fordulóján

Szakály Sándor, egyetemi tanár: Egy közbiztonsági testület létrehozása és feladata a XIX-XX. század fordulóján Szakály Sándor, egyetemi tanár: Egy közbiztonsági testület létrehozása és feladata a XIX-XX. század fordulóján (A magyar királyi csendırség) A XIX-XX. századi magyar társadalom konfliktusainak, konfliktushelyzeteinek

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Újabb emlékhelyek Edelényben

Újabb emlékhelyek Edelényben Újabb emlékhelyek Edelényben Az Edelényi Füzetek 32. köteteként jelent meg 2004 tavaszán az Emlékhelyek Edelényben címő könyv, amely a városban található emléktáblákat, szobrokat, emlékmőveket és a nevezetes

Részletesebben

Sellyei-szigetvári kistérség

Sellyei-szigetvári kistérség Sellyei-szigetvári kistérség Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya Sellyei Turisztikai és Szolgáltató Iroda 7960 Sellye, Dózsa Gy. u. 1. e-mail: turisztika@sellye.hu sellyetourinfor@freemail.hu telefon: 73/580-900

Részletesebben

A Kormányzó Úr Ő Főméltósága lf. rendelete, a magyar érdemrend alapszabályainak módosításáról.

A Kormányzó Úr Ő Főméltósága lf. rendelete, a magyar érdemrend alapszabályainak módosításáról. A Kormányzó Úr Ő Főméltósága lf. rendelete, a magyar érdemrend alapszabályainak módosításáról. A magyar királyi miniszterelnöknek a magyar királyi kormány nevében tett előterjesztésére elrendelem, hogy

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

Felkelõcsoport a Corvin közben

Felkelõcsoport a Corvin közben EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot

Részletesebben

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945 Sallay Gergely Témavezető: Dr. Phil. habil. Püski Levente, egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Orosz nyelvtanfolyamok középiskolásoknak 2013 elsı félévében. Mit ér az irodalom, ha magyar és oroszul szólal meg?

Orosz nyelvtanfolyamok középiskolásoknak 2013 elsı félévében. Mit ér az irodalom, ha magyar és oroszul szólal meg? Orosz nyelvtanfolyamok középiskolásoknak 2013 elsı félévében 2013 elsı felében folytatódtak az ingyenes orosz nyelvtanfolyamok középiskolásoknak az ELTE Ruszisztikai Központjában. 2013 januári metodikai

Részletesebben

Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége:

Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége: Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége: 2010. január 14. a Sátoraljaújhelyi Városvédő és Szépítő Egyesülettel, az Eötvös József Klubbal közösen megemlékezést

Részletesebben

Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON. A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945

Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON. A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945 Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945 Bevezető Az emberiség történelme során a legtöbb találmányt, újdonságot vagy hadviselés céljából hozta

Részletesebben

XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július

XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július ÚNYI ÚJSÁG XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július T A R T A L O M Fejezetek Úny község történelmébıl Óvodai hírek Iskolai hírek Testületi Tallózó Anyakönyvi hírek Berhidai

Részletesebben

REGÉNYI KUND AZ ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATAL INTEGRÁLT ÜGYELETI FİOSZTÁLYÁNAK KIALAKÍTÁSA ÉS TAPASZTALATAI. Bevezetés

REGÉNYI KUND AZ ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATAL INTEGRÁLT ÜGYELETI FİOSZTÁLYÁNAK KIALAKÍTÁSA ÉS TAPASZTALATAI. Bevezetés REGÉNYI KUND AZ ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATAL INTEGRÁLT ÜGYELETI FİOSZTÁLYÁNAK KIALAKÍTÁSA ÉS TAPASZTALATAI Bevezetés A rendvédelmi szervek felépítését vizsgálva elmondható, hogy azok, tükrözve a konzervatív

Részletesebben

A halottakkal kapcsolatos eljárás egészségügyi feladatai a fegyveres testületeknél

A halottakkal kapcsolatos eljárás egészségügyi feladatai a fegyveres testületeknél A halottakkal kapcsolatos eljárás egészségügyi feladatai a fegyveres testületeknél Csizmár Attila sz. szds., egészségügyi tiszt MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG EGÉSZSÉGÜGYI FŐNÖKSÉG HM Tel.:

Részletesebben

A büntetés-végrehajtás egyenruháinak rövid történeti áttekintése

A büntetés-végrehajtás egyenruháinak rövid történeti áttekintése Papp János A büntetés-végrehajtás egyenruháinak rövid történeti áttekintése 1852-ben, a forradalom és szabadságharc bukását követően Magyarországon elfogadták az osztrák büntető-törvénykönyvet, amely kimondta,

Részletesebben

Kismagyar és honvédruha

Kismagyar és honvédruha 2013 március 15. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Ha március 15., akkor Petőfi Sándor, a Nemzeti Múzeum lépcsője és a

Részletesebben

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett 1 / 7 2010.11.08. 14:25 Kisalföld, www.kisalfold.hu Minden jog fenntartva. 56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett SZEGHALMI BALÁZS 2010.11.08. 04:07 Hegyeshalomtól

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

18/2008. (VIII. 6.) HM rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések

18/2008. (VIII. 6.) HM rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 18/2008. (VIII. 6.) HM rendelet a tőzvédelem és a mőszaki mentés honvédelmi ágazatra vonatkozó különös szabályairól A tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki

Részletesebben

Szakály Sándor. Történettudományi Intézet, Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék 1088 Budapest Reviczky utca 4.

Szakály Sándor. Történettudományi Intézet, Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék 1088 Budapest Reviczky utca 4. Szakály Sándor I. Személyi adatok Születési dátum: 1955. november 23. Munkahely: Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történettudományi Intézet, Új- és Jelenkori Magyar Történeti

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Képek a megemlékezésről

Képek a megemlékezésről 2012 Közgyűlések Felderítő Napi megemlékezés 2012. november 11.: az immár hagyományosan a családtagok részvételével tartott ünnepi megemlékezésünkre rendkívül kulturált környezetben, a Művészetek Palotájában

Részletesebben

IRATFORMÁZÁSI SZABÁLYZAT

IRATFORMÁZÁSI SZABÁLYZAT IRATFORMÁZÁSI SZABÁLYZAT Tartalomjegyzék Bevezetés.. 3 Nyílt irat 4 Kérelem, beadvány 5 Nyílt iratminta, melléklettel...6 Parancs, intézkedés 7 Sokszorosított parancs, intézkedés 8 Jegyzőkönyv..9 Elektronikus

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Korok, Képek, Kamerák címő fotográfiatörténeti állandó kiállítás beszámolója

Korok, Képek, Kamerák címő fotográfiatörténeti állandó kiállítás beszámolója Korok, Képek, Kamerák címő fotográfiatörténeti állandó kiállítás beszámolója 1. A kitőzött pályázati cél megvalósul, a Dömötör Zoltán fotótörténeti anyagát bemutató, Korok, Képek, Kamerák címő kiállítás

Részletesebben

A NYUGATI RENDVÉDELEM HATÁSA A XIX-XX. SZÁZADI MAGYAR RENDVÉDELEMRE

A NYUGATI RENDVÉDELEM HATÁSA A XIX-XX. SZÁZADI MAGYAR RENDVÉDELEMRE PARÁDI JÓZSEF A NYUGATI RENDVÉDELEM HATÁSA A XIX-XX. SZÁZADI MAGYAR RENDVÉDELEMRE XI. Rendvédelemtörténeti Tudományos Konferencia, Budapest, 1998. szeptember. 22-25. A magyar rendvédelemtörténet gyarapodó

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Vas Megyei Közgyűlés a Batthyány Év 2007 Vas megyei tervezett rendezvényei méltó megvalósításának érdekében

Részletesebben

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM rendelete a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli

Részletesebben

A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára

A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára Nedec vára a Dunajec felıl A Balaton észak-nyugati csücskének környékén több település is ápol lengyel partnerkapcsolatokat, elsısorban Dél-Lengyelországban, azaz Kis-

Részletesebben

SZKA_207_05. Európából jöttünk. Versenyben a világ újrafelosztásáért

SZKA_207_05. Európából jöttünk. Versenyben a világ újrafelosztásáért SZKA_207_05 Európából jöttünk Versenyben a világ újrafelosztásáért 48 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK DIÁKMELLÉKLET DIÁKMELLÉKLET EURÓPÁBÓL JÖTTÜNK 7. ÉVFOLYAM 49 ÔSLAKÓK ÉS HÓDÍTÓK 5/1

Részletesebben

Egy rétsági gyűjtő bemutatkozása

Egy rétsági gyűjtő bemutatkozása Egy rétsági gyűjtő bemutatkozása Pfaff László vagyok, 65 éves nyugdíjas. 1966-67-ben voltam előfelvételis vegyi- sugárfelderítő Hódmezővásárhelyen. Szakaszparancsnokom Cserhalmi Mihály fhdgy., aki vezérőrnagyként

Részletesebben

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13 Magyar-arab kapcsolatok Kovács Viktória Bernadett 13 J. NAGY LÁSZLÓ (2006): Magyarország és az arab térség: kapcsolatok, vélemények, álláspontok, 1947-1975. JATEPress, Szeged. 159 p. Nem is gondolnánk,

Részletesebben

Dr. André László m. kir. csendőr százados

Dr. André László m. kir. csendőr százados Dr. André László m. kir. csendőr százados Budapesten született 1915. január 16-án köztisztiviselői családban. Nagyapja a Belügyminisztériumban dolgozott a Csendőrgazdászati Osztály irányításában, így már

Részletesebben

PÉCSI HATÁRİR TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK IX.

PÉCSI HATÁRİR TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK IX. TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK IX. Pécs 2008 TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK IX. TANULMÁNYOK A RENDÉSZET ÉS RENDVÉDELEM KIHÍVÁSOK A XXI. SZÁZADBAN CÍMŐ TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁRÓL Szerkesztette: Gaál Gyula Hautzinger Zoltán

Részletesebben

I. Általános információk az elıadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

I. Általános információk az elıadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Kar Történelem és Filozófia Egyetemi év: 2008-2009 Félév 2. I. Általános információk az elıadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve:

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Készült Polgárdi Város Képviselı-testület 2008. április 29. napján 14.00 órakor megtartott ülésén. Alagsori terme

JEGYZİKÖNYV. Készült Polgárdi Város Képviselı-testület 2008. április 29. napján 14.00 órakor megtartott ülésén. Alagsori terme JEGYZİKÖNYV Készült Polgárdi Város Képviselı-testület 2008. április 29. napján 14.00 órakor megtartott ülésén. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal Alagsori terme Jelen vannak: Borbély István polgármester,

Részletesebben

A Magyar Mezıgazdasági Múzeum kiadványai

A Magyar Mezıgazdasági Múzeum kiadványai A Magyar Mezıgazdasági Múzeum kiadványai A Múzeum kiadványaihoz a Múzeum nyitvatartási idejében a Kiadványárudában vagy postai utánvéttel (amelyre a postaköltséget felszámítjuk) lehet hozzájutni. A 100

Részletesebben

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település

Részletesebben

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor 90 éve, hogy megbukott a demokratikus "népuralmi" berendezkedés, de korántsem a kommunisták forradalma

Részletesebben

1. Általános rendelkezések. 1. (1) Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

1. Általános rendelkezések. 1. (1) Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 37/2011. (VI. 1.) önkormányzati rendelete a városi önkormányzati jelképekrıl és a Szekszárd név használatáról * a módosításokkal egységes szerkezetben

Részletesebben

PARÁDI JÓZSEF INTEGRÁLT RENDVÉDELEM A POLGÁRI MAGYAR ÁLLAMBAN 1867-1945

PARÁDI JÓZSEF INTEGRÁLT RENDVÉDELEM A POLGÁRI MAGYAR ÁLLAMBAN 1867-1945 PARÁDI JÓZSEF INTEGRÁLT RENDVÉDELEM A POLGÁRI MAGYAR ÁLLAMBAN 1867-1945 Amikor egy korábbi idıszakban az integráció témájával kívánunk foglalkozni egy szakterület jelen esetben a rendvédelem tekintetében

Részletesebben

Balatonrendes Község Képviselő-testület 9/2010. (VIII.03.) r e n d e l e t e. Egyes kitüntetések alapításáról és adományozás rendjéről

Balatonrendes Község Képviselő-testület 9/2010. (VIII.03.) r e n d e l e t e. Egyes kitüntetések alapításáról és adományozás rendjéről Balatonrendes Község Képviselő-testület 9/2010. (VIII.03.) r e n d e l e t e Egyes kitüntetések alapításáról és adományozás rendjéről A település önkormányzata a település gazdasági gyarapodását, továbbfejlődését,

Részletesebben

A LOGISZTIKA A HARCI ERŐ ALAPJA, amelyet úgy lehet leírni mint egy híd, ami összeköti a nemzet hadra kelt erőit a nemzet gazdaságával

A LOGISZTIKA A HARCI ERŐ ALAPJA, amelyet úgy lehet leírni mint egy híd, ami összeköti a nemzet hadra kelt erőit a nemzet gazdaságával A LOGISZTIKA A HARCI ERŐ ALAPJA, amelyet úgy lehet leírni mint egy híd, ami összeköti a nemzet hadra kelt erőit a nemzet gazdaságával NATO kiadvány Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság Honvédelmi

Részletesebben

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben

Részletesebben

LEGÁNYI NORBERT FİAPÁT ÉS AZ OBLÁTUSSÁG

LEGÁNYI NORBERT FİAPÁT ÉS AZ OBLÁTUSSÁG Várszegi Asztrik OSB LEGÁNYI NORBERT FİAPÁT ÉS AZ OBLÁTUSSÁG Az oblátusintézmény végigkíséri a szerzetesség történetét, korszakonként más és más hagyományt alakítva ki magának. Az obláció Istennek adott

Részletesebben

I. Áttekintés/bevezetés. II. Rendeltetése. III. A m. kir. csendőrség története. Előzmények

I. Áttekintés/bevezetés. II. Rendeltetése. III. A m. kir. csendőrség története. Előzmények Contents I. Áttekintés/bevezetés... 2 II. Rendeltetése... 2 III. A m. kir. csendőrség története... 2 Előzmények... 2 A m. kir. csendőrség megszervezése... 3 Az I. világháború és a kommunista diktatúra...

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7 Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG a 2013. június 26-i Választmányi ülés napirendjéhez

HÁTTÉRANYAG a 2013. június 26-i Választmányi ülés napirendjéhez HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete - közhasznú szervezet- 8000 Székesfehérvár, Malom u. 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255 E-mail: htbk.szfvár@regiment.hu HÁTTÉRANYAG a 2013. június

Részletesebben

Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE

Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE a díszpolgári cím adományozásáról Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31.

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31. A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31. A júniusi elmaradt nemzetközi lovas verseny nem szegte kedvét a szervezőknek. A HM támogatásával,

Részletesebben

A kamara elsı választásának szabályai

A kamara elsı választásának szabályai 24/1998. (VI. 9.) BM rendelet a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Vilonyáért Egyesület 8194 Vilonya, Hétvezér út 22. Adószám: 18937765-1-19. http://www.vilonya.eu E-mail: vilonyaert@vilonya.eu

Vilonyáért Egyesület 8194 Vilonya, Hétvezér út 22. Adószám: 18937765-1-19. http://www.vilonya.eu E-mail: vilonyaert@vilonya.eu Vilonyáért Egyesület 8194 Vilonya, Hétvezér út 22. Adószám: 18937765-1-19. http://www.vilonya.eu E-mail: vilonyaert@vilonya.eu EGY KÖZSÉG A TÉRKÉPEN: VILONYA. DE NEKÜNK, ENNÉL SOKKAL TÖBB! 2009-05-03 Az

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015. 1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008 2015. Tartalomjegyzék Bevezetés Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései 3 A helyi kulturális stratégia elvei

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2016. ( ) HM rendelete

A honvédelmi miniszter.../2016. ( ) HM rendelete A honvédelmi miniszter../2016. ( ) HM rendelete a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 24/2005. (VI. 30.) HM rendelet módosításáról A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint

Részletesebben

Utasítások a Magyar Királyi Csendőrség számára. Budapest, 1888, Pesti Nyomda. 224 p.

Utasítások a Magyar Királyi Csendőrség számára. Budapest, 1888, Pesti Nyomda. 224 p. Utasítások a Magyar Királyi Csendőrség számára. Budapest, 1888, Pesti Nyomda. 224 p. TARTALOM (a lapszámok a könyv oldalaira és nem a pdf oldalakra vonatkoznak!) I. Szervezeti utasítás. A) A csendőrség

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter

A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter Ismertetem Magyarország köztársasági elnökének és honvédelmi miniszterének határozatait elismerésekről. A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter

Részletesebben

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok Negyedik alkalommal rendezték meg a Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napokat június 12-14. között. A program fővédnöke Hende Csaba

Részletesebben

MUNKATERV. a 2011-es évre

MUNKATERV. a 2011-es évre BÉKEFENNTARTÓK BAJTÁRSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE MUNKATERV a 2011-es évre A tevékenység fő irányelvei: 1. Részvétel a békefenntartással és a katonai ellenőrzés hagyományainak ápolásában. A területi kapcsolatok

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 Horváth Attila 1 Az amerikai és brit légierő tömeges légitámadás sorozata a kiválasztott magyarországi célpontok

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

SUBA János. Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban

SUBA János. Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban SUBA János Védhírszerzőszolgálat kiépítése 1918-ban SUBA János Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban A háború utolsó évében a hadsereg több mint fele már nem a frontokon harcolt,

Részletesebben

2.4.2. Az intézmény által alaptevékenysége keretében gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái

2.4.2. Az intézmény által alaptevékenysége keretében gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái 2.4.2. Az intézmény által alaptevékenysége keretében gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái 1. A SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS ADATKÖRE a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyárólszóló

Részletesebben

A Magyar Királyi Ludovika Akadémia szellemisége egy életen át

A Magyar Királyi Ludovika Akadémia szellemisége egy életen át A Magyar Királyi Ludovika Akadémia szellemisége egy életen át Vitéz Szende László ny. gyalogsági ezredest, 98. születésnapja alkalmából, otthonában köszöntötte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem képviseletében

Részletesebben