A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági ırtestülete a Magyar Királyi Csendırség Híven, becsülettel, vitézül címő

Átírás

1 A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági ırtestülete a Magyar Királyi Csendırség Híven, becsülettel, vitézül címő kiállítás kalauza

2 A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági ırtestülete a Magyar Királyi Csendırség Híven, becsülettel, vitézül címő kiállítás kalauza* A kiállítás létrehozói a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum, valamint dr. LÓRÁNT Csaba a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság tagja. * - Utasítás a Magyar Királyi Csendırség számára. Budapest, 1881, Pesti Könyvnyomda.1..3.p. A csendırség a közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt katonailag szervezett ırtestület /III.tc. a közbiztonsági szolgálat szervezésérıl. 1.. A közbiztonsági szolgálat ellátására katonailag szervezett Magyar Királyi Csendırség állíttatik fel.

3 PARÁDI József A csendırség Magyarországon A Magyar Királyi Csendırséget ( ) katonailag szervezett közbiztonsági ırtestületként hozták létre, melynek belsı függelmi viszonyai katonaiak voltak, a személyi állomány katonai rendfokozatot viselt. Mivel a csendırök személyükben katonának minısültek, így a honvédelmi tárca felügyelete alatt is álltak. A szervezet azonban mint rendvédelmi testület a belügyi tárca kompetenciájába tartozott. A testület hatásköre, a városok kivételével az ország egész területére kiterjedt. Kiváló hatásfokkal ténykedett. Mőködési területén olyan kitőnı közbiztonsági állapotot hozott létre, majd tartott fenn, amelyet a megszőntetése óta még nem sikerült elérni. Diszlokációját a decentralizáltság, metodikáját a megelızés jellemezte. Személyi állományának 90 % feletti része közterületi szolgálatot látott el. A testület jogosultságai és kötelezettségei nem voltak kiterjedtebbek a társ rendvédelmi testületeknél. A személyi állományának ellátmánya néhány jelentéktelen specifikumtól eltekintve megegyezett a közigazgatás, illetve a társ rendvédelmi testületek munkatársainak ellátmányával. Az és között zajló politikai csatározások kezdetén szőntették meg a testületet a magyar zsidóság deportálásában való részvételének indoklásával. Ebbıl fakadóan a szervezet társadalmi megítélése a harmadik évezred elején is differenciált. A csendırség intézményét Magyarországon is Európa más államaihoz hasonlóan a XIX. században hozták létre. A XIX. század a csendırség diadalszázada volt, mivel kontinensünk valamennyi országában létrehozták a szervezetet. Ennek oka az volt, hogy kitőnıen megfelelt a polgári állam közbiztonsági igényeinek és kiváló hatásfokkal mőködött. A Kárpát-medence területén az elsı csendırséget a neoabszolutizmus idején a HABSBURGOK hozták létre 1849-ben. Már az es forradalom és szabadságharcot megelızıen is kezdeményezték a fırendi ház tagjai csendırség felállítását, amelynek a költségeire győjtést is indítottak. Ekkor azonban a kezdeményezés még nem nyerte el az uralkodó egyetértését. A neoabszolutizmus kiépítésének a részeként azonban a teljes Habsburg-birodalomban bevezették a csendırséget a lombardiai csendırség mintájára. Lombardiába a csendırség intézménye pedig Franciaországból került. A napóleoni császárság idején ugyanis Lombardia a francia vazallus államok közé került, amelyekben a francia közigazgatást vezettek be, ennek részeként állították fel ezen államokban a csendırséget. NAPÓLEON bukása után Lombardia ugyan ismét visszakerült a Habsburgbirodalomhoz, azonban a tartományban a csendırséget nem oszlatták fel, tekintettel a közbiztonság terén elért kiváló eredményeire. A lombardiai csendırség vált a Habsburg csendırség mintájává. 3

4 A csendırség intézményét Magyarország területén három ízben hozták létre és szőntették meg. Elıször 1849-ben a neoabszolutizmus rendvédelmi testületeként állították fel. A testület ugyan kimagasló eredményeket ért el a közbiztonság fejlesztése terén, azonban a magyar hazafiak üldözése terén is jeleskedett, amellyel kivívta a lakosság ellenszenvét. A kiegyezés után újjászervezıdı magyar állam politikai megfontolások nyomán a császári csendırséget nem vette át. Az erdélyi csendırség azonban megmaradt a kiegyezés után is a közös haderı kötelékében, mivel Erdélyt esetleges fegyveres konfliktus esetén valószínősíthetı hadmőveleti területnek tekintették, ahol elsırendő érdek volt a közbiztonság fenntartása. Erre azonban a csendırségen kívül más szervezet nem látszott alkalmasnak. Ez a helyzet azonban nem volt összhangban a kiegyezési törvényben foglaltakkal, így az erdélyi csendırséget a közös hadsereg állományából a magyar kormány 1876-ban átvette. A Magyar Királyságban Erdély kivételével a közbiztonsági helyzet állapotának a kiegyezés utáni romlása miatt azonban tenni kellett valamit. A legkedvezıtlenebb közbiztonsági helyzetbe kerülı területekre a kormánybiztosok kinevezése ugyanis csupán átmeneti megoldásnak bizonyult. Ugyancsak eredménytelennek bizonyult a falurendırségek koncepciója. TISZA Kálmán ekkor tőzte zászlajára a Magyar Királyi Csendırség felállítását, melyet az 1881/III.tc.-kel hoztak létre. Így jött létre a csendırség másod ízben Magyarországon. Az Osztrák-Magyar Monarchiában miután a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság által közösen igazgatott Bosznia-Hercegovinában is felállították a bosnyák csendırséget, három csendırség mőködött az osztrák az Osztrák Császárságra, a magyar a Magyar Királyságra és a bosnyák Bosznia- Hercegovinára kiterjedıen. A horvát csendırség ugyan a horvát bánnak volt alárendelve azonban a magyar csendırség autonóm módon mőködı részét alkotta. Az elsı világháború éveit leszámítva amikor a csendırség személyi állományának döntı többségét a frontra irányították, helyüket pedig a katonai szolgálatra kevésbé alkalmas és a közrendvédelmi teendık terén járatlan személyi állománnyal töltötték fel a Magyar Királyi Csendırség kiváló hatásfokkal mőködött. A Tanácsköztársaság idıszakában azonban ismét deklaráltan politikai megfontolások nyomán a társ rendvédelmi testületekkel megegyezıen a csendırséget is felszámolták, illetve beolvasztották a Vörös İrségbe. A Tanácsköztársaság leverése után ismét létrehozták a csendırséget immár harmadszor. A testület pedig a dualizmuskori eredményeihez hasonló kiváló hatékonysággal mőködött. A második világháború végén azonban Magyarország német megszállása nyomán, a társ rendvédelmi testületekkel közösen belekényszerült a magyar zsidóság deportálásának dicstelen cselekményébe. Erre való hivatkozással az ideiglenes nemzeti kormány a Magyar Királyi Csendırséget az 1 690/1945.ME. rendelettel feloszlatta. Annak ellenére, hogy a deportálásban nem vett részt a testület teljes személyi állománya és a tiszti kar egy része tiltakozott is a szervezet törvénytelen alkalmazása ellen, az ellenállókat azonban 4

5 a németek és kiszolgálóik elfogták, majd kivégezték. A megfélemlített többség pedig vonakodva ugyan, azonban kénytelen kelletlen teljesítette a megszállók elvárásait a társ rendvédelmi testületekkel együttmőködve. Kizárólag a csendırség tagjaival szemben olyan rendszabályokat alkalmaztak 1945 után, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette az igazolásukat a közigazgatásban való alkalmazásukat, még az özvegyektıl is megvonták a nyugdíjukat. Önként adódik a kérdés a háború után miért nem a bőnösök felkutatására törekedtek az illetékesek, vajon miért kívánták a testület teljes személyi állományát bőnösnek nyilvánítani függetlenül attól, amit egyénileg cselekedtek? Ennek ismét politikai okai voltak. Magyarország a második világháború után a szovjet érdekszféra zónájába került. A kommunisták által vezetett baloldal szovjet mintára kívánta átalakítani az országot a szovjetek segítségével. A magyar rendvédelmi testületek közül a csendırséget lehetett a legkevésbé beilleszteni az átalakulás folyamatába. A csendırség feloszlatásával pedig a testület kompetenciáit átvehette a társ rendvédelmi szervezet a rendırség, ahová a testület megnövekedett feladatainak az ellátása érdekében tömegesen lehetett felvenni baloldali kádereket, ily módon kommunista szimpatizáns többséget kialakítva a rendırségben. A rendırségnek a rendvédelemben megvalósuló túlsúlyából fakadóan pedig lényegében a magyar rendvédelem kommunista vezetés alá került. Hasonló folyamat játszódott le a honvédelem terén a honvédség és a határırség tekintetében is. Ily módon a magyar állam honvédelmi és rendvédelmi szervezeteinek döntı része kommunista irányítás alá kerülhetett. A csendırséget Magyarországon tehát három ízben hozták létre és szőntették meg. Létrehozásának mindhárom alkalommal közbiztonsági, megszőntetésének pedig politikai okai voltak. Az igazi cél tulajdonképpen nem is a csendırség, hanem a magyar állam volt. Az elsı két esetben azonban amikor az új politikai kurzus már a magáénak érezte az államot a csendırséget reorganizálta mivel a polgári állam érdekében kiválóan alkalmazható volt a testület. Harmadjára azonban már nem a polgári állam reorganizálására, hanem pártállam kiépítésére került sor, amelyben nem lehetett helye a csendırségnek. Fennállása idıszakában a testület alkotta a magyar rendvédelem gerincét. A dualizmus idıszakában és a két világháború közötti idıszakban a trianoni határok között a testület létszáma fı volt, melyet a területvisszacsatolások nyomán, illetve a háborús tapasztalatok alapján létesített csendır zászlóaljak felállításával fı körüli létszámra duzzasztottak. Összehasonlító adatként érdemes figyelembe venni, hogy a rendszerváltást megelızıen a határırség létszáma fı körüli volt a magyar rendırség létszáma pedig 2010-ben fıt tett ki. A Magyar Királyi Csendırség a megalakulás és az I.vh. éveit leszámítva 90% körüli bőnfelderítési eredményeket ért el, amelyet azóta egyetlen magyar rendvédelmi testületnek sem sikerült megközelítenie. Különösen szembetőnı ez a dualizmus idıszakában, ahol a mintegy km 2 területő Magyar Királyság lakosainak a száma csaknem 20 millió fı volt. A törvényhatósági jogú 5

6 városok kivételével pedig, a Magyar Királyi Csendırség látta el a rend fenntartását az egész országban. A katonai függelmi viszonyok szerint mőködı Magyar Királyi Csendırségben szigorú fegyelem uralkodott. A szolgálat megterhelı volt, a személyi állományt azonban gondosan válogatták és kiválóan felkészítették hivatása ellátására, amelyhez a szükséges tárgyi és financiális feltételeket biztosították. A személyi állomány felkészültsége a kor színvonalához viszonyítva kimagasló volt. A személyi állomány több mint 90%-a rendszeres közterületi szolgálatot látott el. Az elhelyezést kis létszámú ırsök formájában dekoncentrált módon valósították meg. A parancsnokságok csupán néhány fıs létszámmal mőködtek. A tiszti kar aránya a személyi állományon belül az 5%-ot nem haladhatta meg. A tisztek feladatát kizárólag ellenırzés, irányítás és képzés alkotta, az állampolgárokkal hatósági személyként nem kerülhettek kapcsolatba. A testületben kialakított szigorú rend és erkölcsös magatartás nyomán a csendırök a lakosság körében tekintéllyel rendelkeztek. A sértettek bizalommal fordultak a testülethez gondjaikkal, mivel biztosak lehettek abban, hogy a csendırök inkább elıbb, mint utóbb a végére járnak a problémának. A csendırségnél felderítetlen ügyet nem lehetett lezárni. A testület személyi állományának a tagjait néhány kisebb kivételtıl eltekintve ugyanazok a jogosultságok illették meg mint a közigazgatás és a rendvédelem, illetve a honvédelem területén szolgálatot teljesítı állami alkalmazottakat. A csendırséget mindhárom esetben akkor állították fel, amikor a közbiztonság leromlott és mindhárom alkalommal a testület mőködési területén helyre állították a közbiztonságot. A magyar állam korábbi vezetıi a testület tevékenységével elégedettek voltak. Idézet PRESZLY Lóránd: A csendırség úttörıi. Budapest, 1926, Hírlap Nyomda. mővébıl. ELİSZÓ május hó 1-én vette át a m. kir. kormány a cs. és kir. közös hadügyminiszter fennhatósága alól az akkori cs. és kir. 10. számú országos csendırparancsnokságot s helyezte azt mint»magyar királyi erdélyi csendırségi parancsnokság«-ot a m. kir honvédelmi miniszter legfıbb vezetése alá. Ennek most ötven esztendeje. 6

7 Az erdélyi csendırségbıl fejlıdött tovább az 1881/III. tc.-el Magyarország egész területére kiterjesztett mai csendırségünk, amely hazánk európai hírő legkiválóbb intézményévé fejlıdött, s amelyre minden magyar szeretı büszkeséggel tekinthet. Az ötven év nevezetes határkövénél a magyar királyi kormány kegyelettel adózik néhai borosjenıi Tisza Kálmán m. kir. miniszterelenök és néhai Szende Béla m. kir. honvédelmi miniszter nemes emlékének, kik tiszteletreméltó lelkesedéssel és kitartó buzgalommal fáradoztak azon, hogy a volt cs. kir. csendır ezredek Erdélyben visszahagyott maradványát cs. és kir. 10. számú országos csendırparancsnokságot, évben átvegyék s a magyar kormány fennhatósága alá helyezzék, másrészt nagy elırelátással készítsék elı és szorgalmazták a magyar csendırségnek általános megszervezést, melyet a magyar törvényhozás az 1881/III. tc.-el meg is valósított. Ezzel egy olyan intézménnyel ajándékozták meg hazánkat, mely az elsı ötven év súlyos megpróbáltatásai közepette szilárdan állotta meg a helyét, a kötelességek teljesítésében mindenkor elöljárva erıs vára maradt a jogrendnek és a közbiztonságnak, lelkes szeretettel él hivatásának, megingathatatlan hőséggel szolgálva a magyar haza és a magyar nép érdekeit. Ezért lett a m. kir. csendırség intézménye hazánknak legremekebb alkotása és egyik elsırendő tényezıje. Szinte repülve szállt fel Európa elsırendő hasonló intézményeinek nívójára, s méltó társa lett ezek legjobbjainak. A magyar csendırség nem csak a magyar múlt, hanem a magyar jövınek is biztos oszlopa. Az ötven év határtmezsgyéjénél helyes érzékkel állít emléket e könyv írója Preszly Lóránd dr. a csendırség úttörıinek, azoknak a nagy embereknek, akik átérezve a csendırség fontos hivatását állami életünkben, alkotó munkájukkal kitőnıen megszervezték és megalapozták azt. Budapest, év május hó. Bethlen István gróf m.kir. miniszterelnök PARÁDI József Csendırség-történeti kiállítások Magyarországon Az elsı csendırség-történeti kiállításokat Magyarországon a két világháború között hozták létre. Az elsı kiállítás a Hadtörténeti Intézet- és Múzeumhoz, korabeli nevén Hadimúzeumhoz kapcsolható II. 14.-én az államfı részvételével csendır hısök emléktáblát avattak a Hadimúzeumban ünnepélyes külsıségek között. Ehhez kapcsolódott a Hadimúzeum csendırség-történeti kiállítása, amely napjainkig e témakörben a leggazdagabb hazai kiállításnak bizonyult. 7

8 A Magyar Királyi Csendırségnél a testületi napot a szervezet létrehozásának 53. évfodulóján, államfıi jóváhagyással vezették be. A testületi nap a testületet létrehozó törvény szentesítésének (uralkodói jóváhagyásának) a napja. A szervezet hagyományival, történetével való foglalkozás a testület fél évszázados fennállása során vált intenzívvé, bár már korábban is születtek testülettörténeti alkotások (pld.: PRESZLY Lóránd: A Magyar Királyi Csendırség története Budapest, 1920, Honvédelmi Sajtóvállalat.; PRESZLY Lóránd: A csendırség úttörıi. Budapest, 1926, Hírlap Nyomda.) 1934-ben a fıs személyi állományú Magyar Királyi Csendırségnél 17 tiszt és 506 altiszt hısi halottat tartottak nyílván. A Magyar Királyi Csendırség emlékbizottsága minden hısi halottnak egyéni emléklapot nyomtatott, amelyen a csendır hısök emléktáblájának a motívuma volt látható, alatta pedig a hısi halott neve, rendfokozata, és a hısi halál körülményeinek rövid leírása volt olvasható. Az egyéni emléklapokat azok az ırsök kapták meg, amelyek állományában a hısi halott csendır halálát megelızıen szolgálatot teljesített. Amenynyiben ezen ırs elcsatolt területre esett azon ırs kapta meg az egyéni emléklapot, amelynek a mőködési területén a hısi halált halt csendır született. Amenynyiben pedig a hısi halált halt csendır szülıföldje is a trianoni határokon kívülre került, a szolgálati helyéhez legközelebb esı határmenti csendır ırs kapta meg az emléklapot. A testületnél rendeletben szabályozták, hogy az emléklapokat házi ünnepség keretében kell méltó körülmények között az ırs épületében elhelyezni és azokat minden évben a csendırségi napon megkoszorúzni. A csendır nap és a csendır hısök-emléktábla avatási ünnepsége kapcsán vers is született, amelynek a szavalása a következı évek csendırnapi hısi koszorúzásainak viszszatérı motívumává vált. A csendır mártírok korabeli szóhasználat szerint a csendır vértanuk számára 1928-ban szobrot emeltek a Böszörményi úti csendırlaktanyában. A szobor talpazatába a csendır vártanúk neveit vésték. FERY Oszkár csö. altbgy. és BORHY Sándor valamint MENKINA János csö. tisztek, akik a Tanácsköztársaság alatt vértanú halált haltak 1921-ben emléktáblát is kaptak, amit a hajdani Mozdony utcai amit az emléktábla avatás kapcsán FERY Oszkár utcára kereszteltek át tanítóképzı intézmény falán helyeztek el. A lakásukról elhurcolt három csendır tisztet a Vörös İrség CSERNYkülönítmény tagjai a Mozdony utcai tanítóképzıben berendezett fıhadiszállásukra hurcolták, ahol mindhármukat bestiális módon halálra kínoztak, majd holttestüket hajnalban a Dunába dobták. Budapest ostroma után a FERY Oszkár utcát átkeresztelték a megszálló szovjet csapatokkal még a megszállás kezdete elıtt együttmőködésre törekvı KISS János altábornagy nevére. Az emlékhelyeket Magyarország szovjet megszállása nyomán kialakult politikai csatározások következményeként ma már ismeretlen személyek felszámolták. 8

9 A magyarországi harcok, illetve azt követı politikai légkör nyomán az enyészet martalékává vált a Magyar Királyi Csendırség szépen gyarapodó testület-történeti győjteménye is a Hadimúzeum csendırség-történeti győjteményéhez hasonlóan. A pártállam idıszakában múzeumok és magánszemélyek egyaránt szabadulni igyekeztek a Magyar Királyi Csendırség relikviáinak maradványaitól, nem ok nélkül tartva a retorzióktól. A pártállam idıszakában nem csupán a testület-történeti győjtemények és emlékhelyek váltak az enyészet martalékává. A nyomtatott emlékek is csaknem erre a sorsra jutottak. Csupán azok a kiadványok menekültek meg rendkívül korlátozott példányszámban a megsemmisüléstıl, amelyek bekerültek a kijelölt néhány könyvtár zárt osztályaira. Ezeknek az osztályoknak az anyagait ugyan csak külön engedéllyel lehetett megismerni, azonban legalább fennmaradhattak az érintett mővek. A rendszerváltással a tiltások feloldódtak ugyan, azonban attól nem lettek nagyobb példányszámúak a közönség elıl korábban gondosan elzárt kiadványok. Napjainkban már nem a tiltás, hanem a korlátozott példányszám akadályozza meg ezen szakirodalom szélesebb körő megismerését. Annak ellenére, hogy a megoldást nyilvánvalóan a szakirodalom digitalizációja képezheti, a rendszerváltás óta a magyar államnak nem jutott elég ideje és energiája arra, hogy a digitalizációt megvalósítsa, holott a csendırségi szakirodalom kiadványai fellelhetı példányszámainál lényegesen nagyobb példányszámú publikációk digitalizálását megvalósította. A világháború során a késıbbi vasfüggönyön túlra került csendırök döntı többsége nem tért haza, mivel értesültek a magyar hatóságok csendırüldözı tevékenységérıl. A csendırök ugyan öt világrész országaiban telepedtek le, azonban összefogta ıket az emigrációban létesített Magyar Királyi Csendır Bajtársi Közösség társadalmi szervezet. A nyugaton élı volt csendırök hasonlóan a magyar haderı nyugaton maradt tagjaihoz összeadták a náluk maradt felszerelési tárgyakat, amelyekbıl testület-történeti kiállítást hoztak létre Kanadában. A rendszerváltás után a torontói csendırség-történeti győjtemény a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság közremőködésével, valamint dr. PARÁDI József és dr. SZAKÁLY Sándor segítségével hazatért. A győjteményt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum fogadta be. A győjtemény gondozásában és hazaszállításában aktív szerepet vállalók közül néhány fı Honvédelemért Kitőntetı Cím elismerésben részesült, köztük HERTELENDY József, KOROKNAY Imre. A hazatért emlékanyag ünnepélyes átadás-átvételénél jelen volt a Hadtörténelmi Intézet- és Múzeum akkori fıigazgatója dr. SZAKÁLY Sándor, az akkori Múzeumigazgató dr. LUGOSI József, a Magyarok Világszövetségének az elnöke CSOÓRI Sándor és a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelemtörténeti Tudományos Társaság képviseletében dr. PARÁDI József elnököt távollétében helyettesítı dr. İRY Károly alelnök. 9

10 A győjtemény hazatérését követı anyagrendezés nyomán kiállították a Hadtörténeti Intézet- és Múzeumban, majd az anyag állandó kiállítás formájában a Rendırség-történeti és Bőnügyi Múzeum tarnamérai filiáléjában került bemutatásra. Anyagi okokból fakadóan azonban a filiálét fel kellett számolni, így a győjtemény visszakerült a Hadtörténeti Múzeum raktárába. Közben a rendszerváltás utáni szabadsággal élve Magyarországon is elkezdıdött a csendırség-történeti relikviák győjtése. Sajnálatos módon a még fellelhetı rekvizítumok jelentıs része külföldre került, mivel a külföldi győjtık jóval tıkeerısebbnek bizonyultak magyarországi társaiknál. Ennek ellenére is sikerült azonban dr. LÓRÁNT Csabának a 24. órában kialakítania egy csendırség-történeti győjteményt. Döntıen a hazatért és az itthon összegyőjtött csendırség-történeti győjtemények anyagainak felhasználásával készült a jelenlegi csendırségtörténeti kiállítás. 10

11 A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági ırtestülete a Magyar Királyi Csendırség Híven, becsülettel, vitézül A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság közös kiállítása Mőtárgyak: Dr. LÓRÁNT Csaba magángyőjteménye HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Látványterv: NAGY András Grafika: HANGAY Gabriella Kivitelezés: KURUCZ János PALYAGA László Közremőködtek: Dr. LÓRÁNT Csaba Dr. BACZONI Tamás ırgy. Cs. KOTTRA György SZÁNTÓ Nóra ZÁVODI Szilvia Dr. SALLAY Gergely SOÓS Péter fhdgy. PAP Péter nyá. r. alez. A kiállítás kezdeményezıje és fı szervezıje dr. LÓRÁNT Csaba győjtı ezúton fejezi ki köszönetét BÉKEFFY Bélának, BOGNÁR Istvánnak, FARBAKY Ákosnak, FRÁTER Jánosnak, dr. KOVÁCS Jenınek, LÁM Bélának, LENGYEL Lászlónak, PERJÉSI Györgynek és VÉGH Istvánnak, akiknek az áldozatos és önzetlen tevékenysége nélkül a kiállított tárgyak többségének a megmentésére nem kerülhetett volna sor. 11

12 A kiállítási terembe belépéskor csendır laktanya tábla gyalog- és lovas csendır karddal látható. A terem közepén, illetve a bal és a jobb oldali fal menti tárlókban, a tárlók között pedig falitáblákon helyezték el a kiállítási tárgyakat illetve képanyagot

13 A kiállítás termében balról jobbra haladva I. TÁRLÓ A Magyar Királyi Csendırség elıírásszerően felszerelt járıre a Magyar Királyság két világháború közötti idıszakában

14 II. TÁRLÓ A Magyar Királyi Csendırség által az Osztrák-Magyar Monarchia idıszakában használt felszerelési tárgyak 11 Az Osztrák-Magyar Monarchia idıszakában a Magyar Királyi Csendırségnél rendszeresített dolmány ırmesteri rendfokozattal. Az Osztrák-Magyar Monarchia idıszakában a Magyar Királyi Csendırségnél rendszeresített zubbony járırvezetıi jelvénnyel és sípzsinorral A dualizmus idıszakában a Magyar Királyi Csendırség számára rendszeresített 1881 M. Kropatschek-karabély 14 14

15 A dualizmus idıszakában a Magyar Királyi Csendırség nél rendszeresített Gasser típusú forgópisztoly. A dualizmus idıszakában a Magyar Királyi Csendırségnél rendszeresített 1919 M. Frommer Stop ismétlıpisztoly a testületnél ezt a marokfegyvert 1937-ig használták A Gasser és az 1919 M. Frommer Stop ismétlıpisztoly között az 1910 M. Frommer ismétlıpisztolyt használták a testületnél. A 1910 M. Frommer ismétlıpisztolyt magyar fegyvergyár hozta létre a testület számára és darabot le is gyártott a Magyar Királyi Csendırség részére. Ezt a fegyvert máshol nem rendszeresítették. 15

16 A dualizmus idıszakában a Magyar Királyi Csendırség számára rendszeresített tiszti tábori sapka. - Balról az elsı jelvény : Erdélyi Portyázó különítmény. Megengedett jelvény. Az Erdélyi Portyázó Különítmény a honvédség rohamcsapat alakulataként jött létre az elsı világháború második felében az évi erdélyi román betörés nyomán. Az Erdélyi Portyázó Különítményt csendır tiszt hozta létre csendırökbıl és honvédekbıl, akik a sapkájukon viselték e jelvényt. Az alakulat a román haderı Erdélyt megszálló csapatait eredményes rajtaütésekkel pusztította. Az Erdélyi Portyázó különítmény a Magyar Királyi 39. Honvéd Rohamzászlóalj elıalakulata volt. - Balról a második jelvény : a közös hadsereg tábiri csendır jelvénye kuk. Feldgendarmerie szöveggel ben rendszeresített jelvény. - Balról a harmadik jelvény: a Magyar Királyi 38-as Honvéd Hadosztály jelvénye az elsı világháborúban. Megengedett jelvény. A csendırök is viselték azon alakulatok jelvényét, amelynek a kötelékében a tábori csendıri szolgálatot ellátták. 17 A dualizmus idıszakában a Magyar Királyi Csendırség számára rendszeresített tábori csendır karszalagok 18 16

17 FALITABLÓ A dualizmus kori Magyar Királyi Csendırséget bemutató életképek 19 17

18 III. TÁRLÓ Csendırök a két világháború közötti Magyar Királyság idıszakában 20 Csendır százados 1926 M. öltözékben Csendır tiszthelyettes 1940 M. öltözékben

19 FALITABLÓ A két világháború közötti Magyar Királyi Csendırséget bemutató életképek 23 19

20 IV. TÁRLÓ A két világháború közötti idıszakban a a Magyar Királyi Csendırségnél rendszeresített dísz egyenruhák és egyéb felszerelési tárgyak háttérben a csendırségi szolgálatot megörökítı festmények 24 A Magyar Királyi Csendırség századosi dolmánya a két világháború közötti idıszakból A Magyar Királyi Csendırség fıhadnagyi kistársasági zubbonya és tiszti sapka, továbbá nyakszegély a két világháború közötti idıszakból A Magyar Királyi Csendırségnél a két világháború közötti idıszakban rendszeresített 1937 M. 9 mm-es Frommer ismétlıpisztoly 27 20

21 Az emigrációból hazakerült v. FOLKUSHÁZY Lajos altbgy. nak tulajdonított kitőntetések - balról az elsı : III. osztályú Vaskereszt Rend hadidíszítménnyel és kardokkal - balról a második: III. osztályú Katonai Érdemkereszt hadidíszítménnyel és kardokkal - balról a harmadik: Károly Csapatkereszt frontszolgálatért. - balról a negyedik: porosz II. osztályú Vaskereszt - jobb alsó sarokban: Magyar Érdemrend Tiszti Keresztje hadidíszítménnyel és kardokkal 28 v. FOLKUSHÁZY Lajos altbgy. kitőntetései viselési sorrendben: - Magyar Érdemrend Középkeresztjéhez a csillag /1938/; - Magyar Érdemkereszt II. osztálya /1934/; - Magyar Érdemkereszt III. osztálya /1925/; - Katonai Érdemkereszt III. osztálya hadidíszítménnyel és kardokkal; - Bronz Katonai Érdemérem a Katonai Érdemkereszt szalagján a kardokkal /1915/; - Bronz Katonai Érdemérem piros szalagon; - Kormányzói Dicsérı Elismerés (szalagján az elmaradt III. osztályú Vaskoronarenddel hadidíszítménnyel és kardokkal); - Nemzetvédelmi Kereszt /1941/; - Magyar Háborús Emlékérem karddal és sisakkal /1929/; - Tiszti Szolgálati Jel II. osztálya; - Katonai Jubileumi Kereszt /1908/; as Emlékkereszt. A zárójelben elhelyezett évszámok az adományozás évét jelölik. 21

22 FALITÁBLA BESSENYE László Albert kinevezési okmánya 29 22

23 V. TÁRLÓ Csapatcsendır zubbony és csendırségi felszerelési tárgyak M. 8 mm-es Mannlicher karabély A Mannlicher karabélyt a testületnél 1895-ben rendszeresítették, melyet 1931-ben lıszerváltozásból fakadóan módosítottak. Az 1931 M. Mannlicher karabélyt ismételten módosították ben. A csendırségi endszeresítése a során a karabélyt több alkalommal nem módosították. 31 Csapatcsendır zubbony járırvezetıi jelvénnyel Kistollforgós tábori sapka

24 VI. TÁRLÓ Magyar tábori csendır a második világháborúból Csendır fıtörzsırmester 1944 M. tábori csendır jelvénnyel és 1943 M. Király géppisztoly 34 A géppisztoly hivatalos elnevezése Danuvia volt, azonban a tervezıje után a legelterjedtebben a Király géppisztoly elnevezést használták. Nem jutott a testület minden tagjának géppisztoly ezért a Magyar Királyi Csendırség fennállásának utolsó éveiben a Mannlicher karabély és a Király géppisztoly egyaránt rendszeresített fegyver volt. A járırvezetıi jelvénnyel (7., 8., 9., 10., 11., 12. és 35. képeken) egyezett meg a csapatcsendır és a tábori csendır jelvény (30., 32. és 35. képeken) azzal a különbséggel, hogy a jelvényen csapatcsendır vagy tábori csendır felirat is szerepelt. A tábori csendırök 1944-tıl a német tábori csendırséghez hasonló megkülönböztetı jelzést kaptak (34. és 35. képeken.) 35 24

25 VII. TÁRLÓ Külföldi csendırségek olasz carabinieri és osztrák gendarmerie zubbony valamint belga Gendarmerie sisak és spanyol Guardia Civil fejfedı FALITABLÓ Összeállítás a külföldi csendırségek életébıl Összeállítás a külföldi csendırségek életébıl

26 VIII. TÁRLÓ Csendır tisztek a két világháború közötti idıszakban Csendır százados szolgálati díszben Csendır ezredes teljes díszben A csendırségi zubbonyok álló gallérja helyett 1939-tıl fektetett gallért rendszeresítettek. A vállszíjat a testületnél 1919-tıl 1941-ig használták. 26

27 A terem közepén lévı tárló sorban elhelyezett tárgyak JENİFI István csı. alhdgy. személyes tárgyai csendırségi szakkönyvek, kalapzsinór, kardbojt, kitőntetések és fényképek 42 VÉGH István csı. thtts. személyes tárgyai 43 27

28 Csendırségi emléktárgyak a két világháború közötti idıszakból csendır tisztjelöltek csoportképe a Böszörményi úti laktanyában 1932, csendırségi szakkönyvek, csendır felügyelıi dícsérı okirat, nyomozásnál használt tárgyak 44 Emigrációból hazahozott emléktárgyak emigráns csendırök számára adományozott külföldi kitőntetések és emléktárgyak 45 KÖSZÖNJÜK, HOGY MEGTEKINTETTE A KIÁLLÍTÁST! 28

29 A csendır eskü szövege a dualizmus idıszakában Én ünnepélyesen esküszöm a mindenható Istenre, hogy felséges fejedelmünk és urunk Elsı Ferencz József, Isten kegyelmébıl ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya, s hazánk szentesített törvényei iránt hőséggel és hódolattal viseltetem. Esküszöm, hogy kötelességeimet mint magyar királyi csendır (csendırtiszt) a közrend-, és biztonsági szolgálatban az idevonatkozó utasítások szerint, és mint katona a hadi-törvények és szabályok szerint mindenkor és mindenben teljesítem; minden körülmény között csakis a szolgálatot, İ Felsége és az állam javát mozdítom elı; a törvényeknek, valamint az arra hivatott hatóságok, elöljáróim és fölebbvalóim parancsainak és meghagyásainak készséggel engedelmeskedem, és a szolgálati titkot híven megırzöm. Isten engem úgy segéljen. Amen. A csendır eskü szövege a két világháború között Én ünnepélyesen esküszöm a mindenható Istenre, hogy Fıméltóságú vitéz nemes nagybányai Horthy Miklós, mint Magyarország törvényesen megválasztott kormányzója, a magyar alkotmány, s hazánk szentesített törvényei iránt hőséggel és hódolattal viseltetem. Esküszöm, hogy kötelességeimet, mint a m. kir. csendır a közrend, a közcsend és a közbiztonság szolgálatában az idevonatkozó utasítások szerint, mint katona pedig a haditörvények és szabályok szerint mindenkor és mindenben teljesítem, haza és nemzetellenes vagy olyan irányzat szolgálatába, amely a hadsereg vagy a csendırség katonai fegyelmét aláásni igyekszik, nem lépek, semmiféle titkos társaságnak nem vagyok és nem leszek tagja. Minden körülmények között csakis a szolgálat, a kormányzó és az állam javát mozdítom elı, a törvények, elöljáróim és feljebbvalóim parancsának készséggel engedelmeskedem és a szolgálati titkot híven megırzöm. Isten engem úgy segéljen, AMEN! 29

30 Csendır tízparancsolat 1. Megemlékezzél arról, amivel Istenednek tartozol! 2. Én vagyok a Te hazád: Nagymagyarország! 3. Hőséged, becsületed, vitézséged nem eladó! 4. Légy erkölcsös, józanélető, engedelmes! 5. Tiszteld elöljáróidat, mint atyádat; szeresd bajtársadat mint tenmagadat! 6. Tanulj és tudj; a tudás második fegyvered! 7. Védd a másét, a magadét ne pazarold! 8. Mögötted a törvény, elıtted is az legyen! 9. Igaztalanul ne vádolj, fegyvered ártatlant ne bántson! 10. A család szentély; ha magadnak nincs, ırsödben megtalálod! v. NEMEREY Márton tábornok, Csendırségi Lapok, XXX.évf. (1940) 14.sz. Magyar csendır induló Édes hazám magyar róna, magyar erdı, magyar vég. Téged járlak éjjel-nappal, télen-nyáron, nagyon rég. Népem biztonságát ırzöm megrendíthetetlenül. Érted élek érted halok magyar népem egyedül. Érted élek, érted halok híven, becsülettel, vitézül. Számőzetés lett s sorsunk, idegen föld borul ránk. Ne felejtsd el hő fiaid: érted éltek, szép hazánk. Kakastollunk nem leng többé, járırbe már nem megyünk. Szeresd, ırizd kicsi népünk, amikor már nem leszünk. Helyettünk is védjed ıket, erre kérünk Istenünk. Elsı versszak: FEJÉR Károly Második versszak: v. KISS Gábor 30

31 Tartalomjegyzék PARÁDI József: A csendırség Magyarországon...3.p. PARÁDI József: A csendırség-történeti kiállítások Magyarországon p. A kiállítás létrehozói p. 1.sz. kép Csendır laktanya tábla csendır lovassági és gyalogsági szablyával p. 2.sz. kép Középsı tárló sor a bejárat felöl p. 3.sz. kép Baloldali tárló sor p. 4.sz. kép Jobboldali tárló sor p. 5.sz. kép Középsı tárló sor oldalnézetbıl p. 6.sz. kép A kiállító terem végén felállított tárló p. 7.sz. kép Csendır járır (I. tárló) p. 8.sz. kép Csendır járır (I. tárló) p. 9.sz. kép Csendır járırvezetı (I. tárló) p. 10.sz. kép Csendır járırtárs (I. tárló) p. 11.sz. kép Dualizmuskori csendırség felszerelési tárgyai (II. tárló)...14.p. 31

32 12.sz. kép Dualizmuskori csendır dolmány (II. tárló) p. 13.sz. kép Dualizmuskori csendır zubbony (II. tárló) p. 14.sz. kép Kropatchek karabély (II. tárló) p. 15.sz. kép Forgópisztoly (II. tárló) p. 16.sz. kép Frommer Stop ismétlıpisztoly (II. tárló) p. 17.sz. kép Csendır tiszti tábori sapka az I. világháborúból (II. tárló) p. 18.sz. kép Tábori csendır karszalagok az I. világháborúból (II. tárló)...16.p. 19.sz. kép Csendırségi életképek (falitablón) p. 20.sz. kép Csendırök utcai viseletben (III. tárló) p. 21.sz. kép Csendır százados 1926 M. öltözetben (III. tárló) p. 22.sz. kép Csendır tiszthelyettes 1940 M. öltözetben (III. tárló) p. 23.sz. kép Csendırségi életképek (Falitabló) p. 32

33 24.sz. kép A két világháború közötti csendırség felszerelési tárgyai (IV. tárló)...20.p. 25.sz.kép A két világháború közötti csendırségi dolmány (IV. tárló) p. 26.sz. kép Csendırségi kis attila tiszti sapka és nyakszegély (IV. tárló) p. 27.sz. kép 1937 M. 9 mm-es ismétlıpisztoly (IV. tárló) p. 28.sz. kép v. FOLKUSHÁZY Lajos altbgy. emigrációból hazakerült kitőntetései (IV. tárló) p. 29.sz. kép BESSENYE László Albert kinevezési okmánya (Falitábla) p. 30.sz. kép Csapatcsendır felszerelési tárgyak (V. tárló) p. 31.sz. kép Manlicher karabély (V. tárló) p. 32.sz. kép Csapatcsendır zubbony (V. tárló) p. 33.sz. kép Kistollforgós csendır tábori sapka (V. tárló) p. 34.sz. kép Csendır fıtörzsırmester 1944 M. tábori csendıri jelvénnyel és Király géppisztoly (VI. tárló) p. 35.sz. kép Csendır, csapatcsendır és tábori csendır jelvények p. 33

34 36.sz. kép Olasz, osztrák, belga és spanyol csendırségek felszerelési tárgyai (VII. tárló) p. 37.sz. kép Olasz, osztrák, belga és spanyol csendırségek felszerelési tárgyai (VII. tárló) p. 38.sz. kép Összeállítás a külföldi csendırségek életébıl (Falitabló). 25.p. 39.sz. kép Összeállítás a külföldi csendırségek életébıl (Falitabló). 25.p. 40.sz. kép Csendırs százados szolgálati díszben a két világháború közötti idıszakban (VIII. tárló)...26.p. 41.sz. kép Csendır ezredes teljes díszben a két világháború közötti idıszakban (VIII. tárló)..26.p. 42.sz. kép JENİFI István csı. alhdgy. személyes tárgyai (Középsı tárlósor)...27.p. 43.sz. kép VÉGH István csı. thtts. személyes tárgyai (Középsı tárlósor) 27.p. 44.sz.kép Csendırségi emléktárgyak a két világháború közötti idıszakból (Középsı tárlósor)...28.p. 45.sz. kép Emigrált csendırök számára adományozott külföldi kitőntetések és emléktárgyak (Középsı tárlósor) 28.p. Csendır eskü szövege a dualizmus idıszakában...29.p. Csendır eskü szövege a két világháború között.29.p. NEMEREY Márton: Csendır tízparancsolat...30.p. FEJÉR Károly KISS Gábor: Magyar csendır induló.30.p. 34