ÁGYÚTORONY (Rondella)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÁGYÚTORONY (Rondella)"

Átírás

1 ÁGYÚTORONY (Rondella) XV. századi lôportörô mozsár Salétromfôzô üst (XVI XVII. sz., Dobó István Vármúzeum) Salétromtörô kôkaspó (XVI. sz., Corvin János Múzeum) Famozsár mozsárütôvel (XVIII. sz., Orlai Petrics Soma Gyûjtemény) Kén, salétrom és faszén a lôporgyártás alkotóelemei XV. századi ágyúfogat Szakállas puskacsövek (XV XVI. sz., Dobó István Vármúzeum, Magyar Nemzeti Múzeum) Gátágyú (XVII. sz., Déri Múzeum) Bombaváz (XVII. sz., Magyar Nemzeti Múzeum) Rudas ágyúgolyó (XVII. sz., Magyar Nemzeti Múzeum) Golyóöntô forma (XVI. sz., Erkel Ferenc Múzeum) Bombatöredék, Buma (XVI. sz., Erkel Ferenc Múzeum) Tüzesfazekak, bombák (XVI. sz., Erkel Ferenc Múzeum) Tüzérek ábrázolása a gyulai vár ostrománál (Erkel Ferenc Múzeum) Ágyúgolyók (XVI XVII. sz., Erkel Ferenc Múzeum) A térben: XVI. századi kézi lôpormalom rekonstrukciója (Corvin János Múzeum)

2 KÁPOLNA A KÖZÉPKORI KÁPOLNA A gyulai vár jeles helyisége a várkápolna, az épület egyetlen terme, melyet biztonsággal azonosítani tudunk. A kápolnát június 10-én szentelte fel Miklós tripolisi püspök, egri segédpüspök az Apostolfejedelmek tiszteletére. A püspök engedélyezte, hogy a kápolnában búcsút is lehessen nyerni, mindazoknak a híveknek, akik ôszinte gyónást végeznek és a kápolnát az Úr ünnepein, azonkívül Szent Mihálykor, Keresztelô Szent János és Péter Pál apostolok napján, Mindenszentek ünnepén, Halottak napján, a kápolna felszentelésének évfordulóján, továbbá bármelyik vasárnap a kápolnát ájtatosság céljából felkeresik, vagy esteli harangszóra térden állva három Üdvözlégy Máriát és egy Hiszekegyet imádkoznak a két apostolfejedelem tiszteletére, minden alkalommal negyvennapi búcsúban részesüljenek. Hozzájárult továbbá, hogy ha a várbeli és vár körüli betegek a városi templomba nem juthatnak el, akkor a kápolnában hallgathassanak szentmisét. Legrészletesebb várleltárunk, az évi az alábbi tárgyakat sorolja fel a kápolnában: 3 db selyem (samlyoth) oltártakaró, 1 db fehér oltárterítô szintén selyembôl, 1 db papi ruha, 2 db régi oltárterítô, 1 db piros színû papi ruha tartozékaikkal együtt, 1 db zöld papi ruha, 1 db régi ruha, tartozékokkal, 1 db szintén használt ruha tartozékokkal, 1 db aranyozott ezüst láda, amely ôrzésre szolgál, 1 db ezüst kehely, 1 db ezüst tálka, 1 db ostya abrosz, 1 db vörös selyembôl készült oltárterítô, 2 db réz gyertyatartó, 1 db rézbôl készült csengô, 1 db régi, pergamenekbôl készült misekönyv, 1 db nyomtatott misekönyv, 2 db ón ampolna július 30-án Corvin János a határvédelemre fordított 5200 forint tartozása fejében átadta Bakócz Tamás egri püspöknek, késôbbi esztergomi érseknek, a gyulai várban ôrzött feszületét ereklyetartójával együtt, azaz a Corvin- vagy Mátyás-kálváriát. Jelenleg az Esztergomi Fôszékesegyházi Kincstár felbecsülhetetlen értékû mûkincse. A kálvária másolatát Fábry Attila készítette.

3 BÖRTÖN (kivégzôeszközök) 1. Pallosjog jelvénye pallossal (XV. sz., Szántó Kovács János Múzeum, illetve rekonstrukció) 2. Középkori kivégzési módok (1509) 3. XIX. századi oszlopakasztófa kampóval, összeszûkülô létrával és zsámollyal (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 4. Bott Ferenc hóhérnak, Damjanich János aradi vértanú kivégzôjének adott bizonyítvány (1849) 5. XIX. századi oszlopakasztófa vasszerkezettel (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 6. XVI. századi lefejezô tôke lefejezô bárddal (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 7. XVI. századi hóhérpallos (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 8. XVIII. századi hóhérszék (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 9. Az elsô magyar lefejezés ábrázolás. II. (Vak) Béla kivégezteti az ôt megvakíttató fôurakat (1131) 10. XVI. századi oszlopos kerékbetörô kerék (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 11. XVI. századi csonttörô kerék éllel (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 12. Kerékbetörés (kassai táblakép, 1480 körül) 13. XVII. századi karók kötéllel (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 14. Pápa várát a töröknek átadni akaró vallon zsoldosok karóba húzása 1600-ban 15. XVII. századi oszlop kötéllel és máglyával (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 16. Pika Gáspár és társainak kivégzése (1672) 17. XVII. századi horogravetô állványzat, horoggal és kötéllel (rekonstrukció, Corvin János Múzeum)

4 BÖRTÖN (kínzókamra) 1. XV. századi kínzóeszközök 2. XVIII. századi kínzólétra (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 3. Égetés kínzólétrán (1769) 4. Basta kínoztatja Némethy Balázs hajdúkapitányt (1604) 5. XVIII. századi spanyolcsizma (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 6. Kínzómódszerek és eszközök (1769) 7. Kötélfûzés (1769) 8. XVIII. századi kínzókötél (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 9. XVIII. századi vallatóöv, szájkörte, ujj- és hüvelykszorítók (rekonstrukció, Corvin János Múzeum, dr. Gulyás István Magángyûjteménye, Magyar Nemzeti Múzeum) 10. Kínzómódszerek és eszközök (1769) 11. XVIII. századi hússzaggató pókok (Corvin János Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum) 12. Szemkiszúrás (1540) 13. XVI. századi szemkiszúró (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 14. XVI. századi nyelvcsonkító (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 15. Kínzás kínzópadon (XVIII. sz.) 16. XVIII. századi kínzópad kínzóhengerrel és kínzókôvel (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 17. Nyelvcsonkítás (1576)

5 BÖRTÖN (Fogvatartás, testfenyítés) 1. Megvesszôzés, korbácsolás és botozás (szepeshelyi táblakép, 1499.) 2. Nô a deresen (XVIII. sz. vége) 3. XIX. századi fenyítôlapát (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 4. Gyulai deres a XIX. század elejérôl (Erkel Ferenc Múzeum) 5. A börtöncella berendezésének tárgyait az Erkel Ferenc Múzeum és a Corvin János Múzeum kölcsönözte 6. XVIII. századi kéz-lábbilincs, nehézvasak (Corvin János Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum) 7. Talpbôrrel való megveretés (Lôcse, XIV. sz.)

6 BÖRTÖN (megszégyenítés, hóhér) 1. XVIII. századi talapzatos szégyenoszlop, lánccal és szégyenkôvel (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 2. Jobbágy a szégyenoszlopnál 3. Vashegedû (XVIII. sz., Magyar Nemzeti Múzeum) 4. XVIII. századi boszorkánypellengér nyakvassal (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 5. XIX. századi nyak- és kéz kaloda (Orlai Petrics Soma Gyûjtemény) 6. A könyörületes asszony nyaklókalodában (Lipótvár, XVII. sz.) 7. XVIII. századi páros- vagy köpködôkaloda (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 8. XVIII. századi csengettyûgallér (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 9. XVIII. századi hegedûkaloda (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 10. XVIII. századi pellengérpad kötéllel (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 11. XVIII. századi szégyenálarc (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 12. Szégyenbakon ülô asszony (esztergomi misekönyv, 1377) 13. Asszonyok az ülôkalodában (XV. sz.) 14. XIX. századi székesfehérvári szégyentábla (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 15. XVIII. századi kéz- és lábkaloda (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) 16. Kéz- és lábkalodába zárt rabok a vöröskôi várban (XVIII. sz.) 17. Miklós hóhér portréja a kassai börtön nôi zárkájának falán (XVIII. sz.) A hóhér elôkészül a kerékbetöréshez (XVIII. sz.) 18. XVIII. századi állókaloda (rekonstrukció, Corvin János Múzeum)

7 ÉLÉSTÁR A VÁRBAN TÁROLT ÉLELMISZEREK ÉS KONYHAI ESZKÖZÖK 1528-BAN 208 oldal szalonna, 1 db régi edény túróval, 33 db különbözô helyekrôl begyûjtött sajt, 68 db egész sajt, 36 db füstölt és szárított hal, 1 halom aratás idején készült füstölt marhahús, tíz ökör húsával ér fel, 141 köteg friss fokhagyma, 3 vödör aszalt gyümölccsel, 2 köböl (vödör) arullana, 3/ 4 vödör dohos árpa, 1/6 köböl árpakása, 1 korsó harmadáig telve mézzel, 54 pint vaj négy cserépfazékban és egy edényben, vagy csöbörben, 1887 db kész gyertya, 19 db szatyor az egész vár és a konyha használatára, 1 kis edény sózott tavalyi káposzta, 4 adag faggyú, közismerten faggyw, 1 db, a konyhai asztalok tisztítására való eszköz, közismerten rostwonyow, 1 db húsvágó bárd konyhai használatra, 1 db borókamaggal teli edény, 1 db széles és nagy pecsenye hordására való tál, 1 db rézüst, 9 db konyhai használatra való kis és nagy üst, 2 db konyhai használatra való kiskanál, 2 db kisebb vastál, 2 db az élelmiszerek vágására alkalmas konyhakés, 2 db vasnyárs, egy nagyobb és egy kisebb, 4 db vasrostély, 2 db edény, közismerten szûrôszita (sewrewsitha sûrûszita), 1 db vaseszköz, közismerten sütôvas (sythovas), 1 db fakeretre helyezet rétegekbôl álló tormareszelô, közismerten tormamaró (thormamaro), 5 db új ólomtányér, 1 db nagy, lyukas ólomtányér, az élelmiszerek letakarására, 4 db közepes nagyságú ólomtányér, az egyikük repedt, 2 db kis, asztalra való tányér ecetnek vagy tormának, közismerten thormakvalo, 12 db új ólomtányér az urak asztalára, 1 db edény a víz konyhai tárolására, 3 db három (lábú edény) a kút mellett a víz tárolására, közismerten wabni (forraló?), 3 db nagy dézsa, amelyekben a konyhába viszik a vizet, 11 db lisztes edény a konyha mellett, 9 db lisztes edény ugyanebben a liszt-tárházban, 10 lisztes edény a hosszú pincében, amelyet közismerten pathlohazypincze-nek neveznek, egy-egy köbölt tartalmaz minden egyes váza. Az összes mennyiség 165 köböl, 15 köböl árpa ugyanitt db kôsó az említett tárházban, ahol az ugyancsak van 74 db vámból származó nagy darab kôsó, 1 db nagy kenyérsütô teknô, 7 db deszkalap, amelyre a kenyeret helyezik, 2 db sütôlapát, amellyel a kenyeret kemencébe teszik, 1 db rézüst, 2 db edény vagy vödör a víz hordására, 1 db szobai asztal stb. Zsákok (XVIII. sz., Erkel Ferenc Múzeum) Fa mérleg (XVIII. sz., Corvin János Múzeum) Kézi ôrlômalom (rekonstrukció, Corvin János Múzeum és Jantyik Mátyás Múzeum) Ácsolt láda (XVI. sz., Corvin János Múzeum) Famozsár ütôvel (XVIII. sz., Corvin János Múzeum) Nagy tojástartó (XVIII XIX. sz., Corvin János Múzeum) Asztal (XVI. sz., fiókjában késôbbi bevésés: 1784 (Corvin János Múzeum) Az asztalon: Olajtartó edény (XVIII. sz., Orlai Petrics Soma Gyûjtemény), XVI. századi gyertyatartó (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) Köszörûpad köszörûkôvel (XIX. sz., Jantyik Mátyás Múzeum) Ácsolt láda (XVI. sz., Corvin János Múzeum), rosta (XVIII. sz., Jantyik Mátyás Múzeum) Sókockák (Corvin János Múzeum) Kômozsár (XVI. sz., Corvin János Múzeum) A polcon és a térben: Bödönök, túrósbödön, mérôedények, favödör, vékák, dongaedények, nagy dézsa, hordó, csobolyó (XVI XIX. sz., Corvin János Múzeum, Damjanich János Múzeum, Dobó István Vármúzeum, Erkel Ferenc Múzeum, Jantyik Mátyás Múzeum)

8 SÜTÔHÁZ A teremben található kemence ugyan a XVIII. században készült elsôsorban a várban ülésezô megyei tisztikar, az uradalmi személyzet és a rabok kiszolgálására, de ittléte alapvetôen határozta meg, hogy a korabeli sütôházat ide helyezzük. A helyiségben kiállított tárgyakat az alábbi múzeumok kölcsönözték: Budapesti Történeti Múzeum, Corvin János Múzeum, Damjanich János Múzeum, Déri Múzeum, Dobó István Vármúzeum, Erkel Ferenc Múzeum, Jantyik Mátyás Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Orlai Petrics Soma Gyûjtemény, Szántó Kovács János Múzeum. XV XVI. századi konyhaábrázolások

9 FAZEKASMÛHELY 1. GERENCSÉREK, CSEREPESEK, FAZEKASOK Az Árpád-házi királyok korában Magyarországon a fazekasok (szláv nevûkön gerencsérek) a király szolgáló népeihez tartoztak. Ha a régi okleveleket nézzük, a legkorábbi idôktôl hol helynévként, hol családnévként mindenütt megtaláljuk a cserépipar történetének emlékeit. Találunk Cherep és Cherepes családbelieket. Fazekgyartho Mihályra (1438) és Fazekgyartho Gallusra (1504) is mestersége okán ragadt rá e vezetéknév, nem beszélve a XV XVI. századtól tömegesen megjelenô Fazekas, Fazakas családnevekrôl. A nyelvi emlékek nem csak a fazekasság iparosait, de még nyersanyagának nevét is megôrizték: Agyagosbérc, Agyagvápa, Agyagtelök, Agyagverem, Agyagszó (vagyis Agyagszárító). A cserépmûvesség nagy a történelem során többször felfedezett és olykor elfelejtett technikai vívmányát, a fazekas korongot (korongh) már 1274-ben említi oklevél. A korong használatát jól datált cserépedény-leleteink is igazolják. Az égetett agyag a középkori élet szinte minden területén jelen volt. A tégla, a díszes formába öntött idomtégla, a sima és mintás padlótégla: építôelem és építészeti dísz volt. A háztartási és díszkerámiát készítô fazekasmesterek egy része kályhaszemek gyártására szakosította magát, átállt kályhák építésére: kályhás lett. Mikor ez a specializálódás végbement, már rég ismerték a korongot és a kályhacsempe elôállításához szükséges formázó eszközöket. A középkor végére már budai gerencsér mesterek is ellesték Faenza titkát, a fajanszot, s a török által el nem foglalt országrész minden városában dolgozott fazekas és kályhás. 2. ALFÖLDI KÁLYHÁK, OROMCSEMPÉK, KÁLYHASZEMEK Az alföldi faluásatások és várak leletei között szép számmal találunk olyan dongás hátú, mérmûves kályhacsempét, illetve töredéket, melyek az általános bögrés típusoktól teljesen eltérô jegyeket viselnek. Szembeötlô, hogy a falvakban ezek a csempék rendszerint más leletanyagba szétszórva, beásásokba keveredve fordulnak elô. Ebbôl adódik, hogy teljesebb együttesüket nem ismerjük, és olyan szerencsés leletre sem támaszkodhatunk, amely kulcsát adná kutatásuknak. Elôkerülési körülményeikbôl ugyanakkor arra következtethetünk, hogy a hódoltság korára ezeket a kályhákat már lebontják, csempéiket kidobják. A szentkirályi faluásatás során olyan mázatlan, dongás hátú csempék is elôkerültek, amelyek alacsony mesterségbeli tudással udvari mûhelyek elôképeit próbálták utánozni. Ugyanakkor magasabb szintû, hasonlóan udvari mintára készülô mázazott kályhák is álltak falusi épületekben, mint ahogy ezt a nyársapáti, baracsi és más ásatás leletei bizonyítják. Az ország központi részén létezett a népies kályháknak egy zömében szemekbôl épített változata, melynek külalakját különbözô fogásokkal igyekeztek gazdagabbá tenni. Ezek közé sorolható a tál alakú szemek elôlappal vagy a közepükbe helyezett hagyma alakú szemmel való díszítése. Szórványosan elôfordulásuk (pl. Lakitelek) arra utal, hogy csak az úri szobák fûtésére állították fel ezeket. Készítési helyeik a nagyobb mezôvárosok lehettek, erre utal a debreceni és a nagyváradi céhszabályzat is.

10 A háromszögû oromcsempék eddig eredeti alakjukban az Alföldön Nyársapát példányaival szerepelnek. A Kecskemét környéki falvak gazdag kályhaszem sorozata mutatja, hogy a XVI. századi kályhák esetében azonos arányokkal, de nagyon változatos megoldásokkal készülnek az oromcsempék. Az oromcsempék népi változatának végét mutatják azok az inkább már a kályhaszemek formájába átalakult példányok, amelyeket a XX. század elsô éveinek néprajzi gyûjtésébôl is ismerünk, Bács-Bodrog vármegyébôl. A XVI. század folyamán elpusztult alföldi falusi házak feltárásának egyik jelentôs eredménye volt a Kecskemét-környéki kályhás-kemencés változat megismerése. Az ezeknél alkalmazott áttört rácsos kályhaszemek faragott-kimetszett díszítés létrehozásával a vidéki mester felfogását a gótikus mûvészet is befolyásolta. Korongozó fazekas (XVI. sz.) XV XVI. századi kályhaszemek az egykori Bács-Bodrog és Csongrád vármegye területérôl (Katona József Múzeum, Koszta József Múzeum) XVI. századi kályhaszemek a gyulai és a szolnoki vár ásatásából (Damjanich János Múzeum, Erkel Ferenc Múzeum) XV XVII. századi kerámiák (Budapesti Történeti Múzeum, Damjanich János Múzeum, Dobó István Vármúzeum, Erkel Ferenc Múzeum) A gyulai uradalom földesurainak és a vár tisztségviselôinek címerei kályhacsempéken: Maróti László macsói bán, Corvin János herceg, Frangepán Beatrix várúrnô, Mágocsi Gáspár fôkapitány elsô és második címere, Kerecsényi László fôkapitány, Olcsárovics Demeter kapitány, Balázsdeák Márton hadnagy, Gyulai Ispán Gál udvarbíró, Gyula város Középkori kályharekonstrukció (Sabján Tibor tervei alapján) A terminálon három nyelven megnézhetô a gyulai vár története, valamint oktatófilmek láthatók a múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz.

11 VÁRÚRNÔI LAKOSZTÁLY ELÔSZOBA XVI. század végi imazsámoly (másolat, Iparmûvészeti Múzeum) Német szobrász: Mária a gyermek Jézussal (XVI. sz. vége, Corvin János Múzeum) Kelengyeláda (XVII. sz., Déri Múzeum) A ládában XVI. századi ötvöstárgyak (másolat, Móra Ferenc Múzeum) XV. századi falitéka ötvöstárgyakkal (rekonstrukció Corvin János Múzeum, másolat Móra Ferenc Múzeum) Asztal (XVI. sz., Magyar Nemzeti Múzeum) XVI. századi ollós székek (másolat, Magyar Nemzeti Múzeum) XV. századi könyvtartó állvány (másolat, Magyar Nemzeti Múzeum) Könyv Corvin Jánost ábrázoló metszetnél kinyitva (1686., Déri Múzeum) XV. századi ládika (másolat, Móra Ferenc Múzeum) FOGADÓSZOBA Itáliai festô: Feltámadt Krisztus Atyaistennel (XVI. sz., Corvin János Múzeum) Fiókos szekrény (XVII. sz., Iparmûvészeti Múzeum) Fiókos szekrény (XVI. sz., Corvin János Múzeum) A kandallóban: XVI. századi tûzikutyák (Erkel Ferenc Múzeum) A kandalló elôtt: XV. századi gótikus ülôpad (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) XVI. századi bölcsô (másolat, Iparmûvészeti Múzeum) XV. századi pihenôszék (másolat, Déri Múzeum) HÁLÓSZOBA XVI. század végi mosdószekrény (másolat, Iparmûvészeti Múzeum) XVI. századi nôi ruha (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) XVI. századi ollós szék (másolat, Magyar Nemzeti Múzeum) XVI. századi hímzôráma (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) XVI. századi ágy (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) XVI. századi kályharekonstrukció (Sabján Tibor tervei alapján) XVI. századi tükör (másolat, Iparmûvészeti Múzeum) Faragott láda (XVII. sz., Déri Múzeum) A ládában XVI. századi ötvöstárgyak (másolat, Móra Ferenc Múzeum)

12 A VÁR UTÓÉLETE A vár alapozása Paolo Mirandola tervrajza a gyulai várról (1562., Erkel Ferenc Múzeum) A gyulai-várkastély nyugatdélrôl (1745., Erkel Ferenc Múzeum) Mogyoróssy János rajza a várról és a kastélyról (1857., Erkel Ferenc Múzeum) Gyulay László: Várbelsô részletek (1879., Erkel Ferenc Múzeum) A vár földszintjének és emeletének építési periódusai (Feld István nyomán)

13 VÁRNAGY SZOBÁJA XVI. századi sodronying, sisak és pajzs (Déri Múzeum, Erkel Ferenc Múzeum) Láda (XVII. sz., Déri Múzeum) Asztal (XVI. sz., Iparmûvészeti Múzeum) XV. századi ollós karosszékek (másolat, Iparmûvészeti Múzeum) XV. századi könyvtartó állvány (másolat, Magyar Nemzeti Múzeum) XV. századi pajzs (Déri Múzeum) XVI. századi gyertyatartó (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) Kosaras pallosok (XVI. sz. második fele, Déri Múzeum) Magyar szablya (XVI. sz., Hadtörténeti Múzeum) Alabárdok (XVI. sz., Erkel Ferenc Múzeum) XVI. századi ágy (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) Pénzes vasláda (XVII. sz., Magyar Nemzeti Múzeum)

14 VÁRÚR LAKOSZTÁLYA HÁLÓSZOBA XVI. századi kazettás ágy gyertyatartóval (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) XVI. századi fôúri mente (rekonstrukció, Déri Múzeum) Reneszánsz láda (1629., Magyar Nemzeti Múzeum) Karosszék (XVI. századi stílusú, Déri Múzeum) A kandallóban és elôtte: XVI. századi tûzikutyák (Erkel Ferenc Múzeum és rekonstrukció, Corvin János Múzeum) XV. század végi könyvszekrény (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) A szekrényben reneszánsz kötésû könyvek (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) A szekrény könyvpultján kinyitva: Antonio Bonfini: Rerum Hungaricarum decades. Frankfurt, 1581., a Gyulát 1566-ban ábrázoló metszet: Ortelius: Der Ungarischen Kriegs Frankfurt, (Déri Múzeum)

15 VÁRÚR LAKOSZTÁLYA FOGADÓSZOBA Lovassági tárcsapajzs (XVI. sz. eleje, Déri Múzeum) Nadányi Miklós kapitány portréja (1649., Sárréti Múzeum) Reneszánsz láda (XVII. sz. eleje, Magyar Nemzeti Múzeum) A falon XVI. századi fegyverek: Huszárkard hüvellyel, szablya rézveretes hüvelyben, szablya karabella markolattal, pengéjén GENOVA felirattal, karabella, tollas buzogány, buzogány, alabárdok (Déri Múzeum, Erkel Ferenc Múzeum, Hadtörténeti Múzeum) A kandallóban és elôtte: XVI. századi tûzikutyák (Erkel Ferenc Múzeum) Két karosszék, itáliai reneszánsz stílusban (XIX. századi másolat, Iparmûvészeti Múzeum) XVI. századi gyertyatartó (rekonstrukció, Corvin János Múzeum) A térben: Asztal (1600 körül, Iparmûvészeti Múzeum) Az asztalon: XV. századi könyvtartó állvány (másolat, Magyar Nemzeti Múzeum) Az asztal körül négy reneszánsz támlásszék (XVII. sz. eleje, Iparmûvészeti Múzeum)

16 A TÖRÖK BÉG HIVATALI SZOBÁJA Baloldali vitrinben: Tegez, krími tatár lovassági íj, perzsa nyílvesszôk, szpáhi sodronying, pajzs, szpáhi kengyelpár (XVII. sz., Corvin János Múzeum, Déri Múzeum) Falmélyedésben, asztali tárlóban: Balkáni ezüstcsészék, ezüst érmenyaklánc, arany fülbevaló pár, írókészlet és tolltartó, üvegedények, rézedények (XVI XVII. sz., Damjanich János Múzeum, Déri Múzeum, Erkel Ferenc Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum) Jobboldali vitrinben: Szpáhi sisakok, török szabják, pajzs, kovás puska és pisztoly (XVII. sz., Corvin János Múzeum, Déri Múzeum, Erkel Ferenc Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum) A falon: Szônyeg, brokátok és mécses (XVIII. sz., Corvin János Múzeum, Déri Múzeum, Erkel Ferenc Múzeum) A térben: Láda (XVII. sz., Déri Múzeum) Törökkori kályharekonstrukció (XVII. sz., Sabján Tibor tervei alapján) Nagy imaszônyeg rajta hangszerek: töröksíp, qanun (pengetôs hangszer), korántartó koránnal. A kisebb szônyegen asztalka terítôvel, rajta kávéskészlet pipákkal és réz kancsókkal. Az asztal körül ülôpárnák. (XVII XVIII. sz., Corvin János Múzeum, Déri Múzeum, Erkel Ferenc Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum) Bábún török viselet: Kaftán, mellény, öv, papucs (XVII. sz., Corvin János Múzeum) Parázstartó vagy mangál (XVIII. sz., Magyar Nemzeti Múzeum)

17 ALABÁRDOSTEREM 1. KÖZÉPKORI VÁRURAK ÉS VÁRÚRNÔK 1403-ban a gyulai uradalmat Maróti János macsói bán, a Zsigmond király legszûkebb társaságát alkotó Sárkány-rend tagja nyeri el az uralkodótól. A báni tisztségben késôbb ott találjuk fiát, Lászlót és unokáját, Mátét is. A bánokon kívül tartósan a várban élnek feleségeik is. Máté felesége nem volt más, mint Horogszegi Szilágyi Margit, vagyis Mátyás király unokatestvére ban, a Maróti család fiú ágon való kihalása után, az uradalom visszaszáll Mátyás királyra, aki 1482-ben természetes fiának, Corvin Jánosnak adományozza. Corvin felesége, Frangepán Beatrix is jeles családból származott, dédapja V. Alfonz Aragónia, Nápoly és Szicília királya volt, felmenôi között ott találunk több horvát-szlavón bánt, édesanyja, Aloysia dei Marzano y de Aragon, Mátyás feleségének, Aragóniai Beatrixnak az unokatestvére volt ben Corvin János elhunyt. Frangepán Beatrix 1505-ben, a várban tartott családi tanács eredményeként Hedvig mazóviai hercegnô és Frangepán Beatrix házassági szerzôdést kötnek gyermekeik, Szapolyai György, a késôbbi király, Szapolyai János öccse és Corvin Erzsébet egybekelésére. Beatrix ben férjhez ment Brandenburgi György ôrgrófhoz, aki II. Ulászló unokatestvére és II. Lajos király gyámja volt, tehát ô is egyértelmûen kötôdött a királyi udvarhoz ban Szapolyai János király bizalmi embere Czibak Imre ostromolja, s annak föladása után meg is szerzi a várat ben Czibak gyilkosság áldozata lett, s az erôsség unokaöccse, Patócsi Miklós kezére került. Miklós 1542-ben elhunyt, s a várat testvére Ferenc örökölte, majd 1552-ben özvegye elcserélte Boldogkô váráért Ferdinánd királlyal ben, a várban hunyt el Báthory Erzsébet, Báthory István erdélyi fejedelem, késôbb lengyel király testvére, Kerecsényi László második felesége. Összefoglalóan: a gyulai vár megépítésétôl a töröknek való feladásáig döntôen a királyi és fejedelmi udvarhoz köthetô, vagy rokoni címen, vagy pedig úgy, hogy maga a király vagy a királyi család tagja az uradalom, s annak központja, a gyulai vár birtokosa. 2. A GYULAI VÁR XVI XVII. SZÁZADI OSTROMAI Az elsô ostromra 1529-ben került sor, a várost és a huszárvárat Czibak Imre, Szapolyai János király híve el is foglalta, a várat pedig körülzárta. Az ostrom nem sokáig tartott, de a bennrekedt ôrség 75 napos fegyverszünetet kért. Ez idô alatt nem jött Brandenburgi Györgytôl segítség, így a várat 1530-ban átadták a védôk. Szulejmán szultán 1566-ban, utolsó hadjárata idején rokonát és másodvezérét, Pertáf pasát küldte Gyula ellen. A kétezer fônyi várvédô között Közép-Európa szinte minden népe (magyar, osztrák, horvát, szerb, cseh) képviselve volt. A törökök július 2-án értek Gyulára, s elsô lépésként a vár árkaiból elvezették a vizet. Miután Kerecsényi László kapitány július 6-án a tarthatatlan várost felgyújtatta, július 11-én megkezdôdött a vár ostroma. Elôször a törökök a vár leggyengébb részét, a huszárvárat ostromolták, amelyet a várvédôk csak július 23-ig tudtak tartani. Ezután következett a külsô vár hôsies védelme, amely majdnem egy hónapig, kb. augusztus ig folyt. Kerecsényi tisztjeivel és katonáival összesen 14 rohamot vert vissza a vár ostroma alatt.

18 A kutak idôközben kiapadtak, vérhasjárvány tört ki. Bizonyos, hogy Kerecsényi csak az utolsó órában kezdett tárgyalásokat Pertáf pasával. A fegyverszünet nyolc napig tartott. Augusztus 30-án Pertáf szabad elvonulást ígért, ám szeptember 2-án délben a törökök a kivonuló ôrség nagy részét felkoncolták. Kerecsényi maga is török rabságban halt meg. Egyetlen más magyar erôsség sem tudta 62 napig feltartóztatni az oszmán hadakat ôszén a gyulai ostromzárat Polland tábornokra bízták, melynek eredményeként december elején a török védôsereg már éhezett, s nem volt más lehetôség, mint alku a vár feladásáról. Mehmed pasa szabad elvonulást kért. I. Lipót császár karácsonykor megerôsítette a szerzôdést január 17-én vonultak ki a törökök a várból. A vár ôrzésére Nothnagel kapitány parancsnoksága alatt 200 németet, 250 hajdút és 50 huszárt hagytak. A Rákóczi-szabadságharc kezdetén a várban 500 szerb és osztrák katona állomásozott. Károlyi Sándor tábornok véget akart vetni a szerbek támadásainak, ezért május 31-én a várat ostrom alá vette. A huszárvár hamar a kurucoké lett, de a belsô várral nem bírtak. 3. A GYULAI VÁR EDDIG ISMERT VÁRNAGYAI ÉS FÔKAPITÁNYAI VÁRNAGYOK 1405 Vízközi Benedek és VízköziAndrás Szakolyi Bálint (1439-ben Szakolyi Balázs is) 1450 Porkoláb István Kamonyai Miklós Szakolyi Bálint 1467 Kemendi László és Polyák Petri Dersi Lôrinc Petri Dersi Lôrinc és Petri Dersi Antal 1486 Etelei György és Farnosi László Enyingi Török Imre (1494-ben Szilasi Balázs is) Derencsényi Péter és Enyingi Török András 1497 Derencsényi Péter 1498 Móri (Enyingi) Török András 1499 Porkoláb Márton 1505 Enyingi Török Imre Dudics András Scardonai Sadobrich Péter és Salfinai Simon 1509 Ábránfi Péter és Mágocsi (Porkoláb) Márton 1510 Szilasi Balázs Scardonai Sadobrich Péter és Szilasi Balázs Horváth István 1517 Skaricza György Gyulai Ispán Gál és Skaricza György Ábránfi István és Patócsi Péter 1524 Német (Ahorn) János és Facsáti Bekes János Ahorn János és Scardonai Sadobrich Péter Scardonai Sadobrich Péter és Facsáti Bekes János 1529 Scardonai Sadobrich Péter és Móré Gáspár Scardonai Sadobrich Péter és Simai Mátyás 1545 Mágocsi Gáspár 1552 Hennyei István és Montaneis Péter FÔKAPITÁNYOK Mágocsi Gáspár (Hevesi) Bornemissza Benedek 1560 Törteli Kun Balázs Kerecsényi László 4. GYULA A TÖRÖK KORBAN A törökök a vár feladása után egyik közigazgatási egységük, a szandzsák székhelyét Aradról Gyulára helyezték át. A belsô várban csak a bég lakott, egyébként raktárnak használták. A török katonaság és az ôket kiszolgáló személyzet a külsô várban felépített kis házakban lakott. Az

19 1579-es defter szerint 54 családot írnak össze itt. A palánkvár bejárata eredetileg a délnyugati oldalon nyílott. A mai, a kastély területén álló északnyugati kaputorony török kori voltára utal, hogy a bejárata két oldalán egy-egy szamárhátíves ülôfülke található. A palánk a török ostrom során elpusztult. Legkülsô cölöpsorát nem is építették ujjá. A várban és a városban összeírt muzulmánok legalább 80%-át a katonák tették ki, hat %-ot képviseltek az iparosok, kereskedôk. A városban két dzsámi és három mecset állt, s volt egy dzsámi a várban is. A mai plébániatemplom helyén álló kápolna dzsámivá alakítása Pirsziz Ali bég nevéhez köthetô, aki között többször is a szandzsák élén állt. ôt e dzsámi mellett kialakított türbébe temették el. A mellette lévô fürdôt négy kupolával fedett épületként ábrázolták, a gôzfürdôk közé tartozott. A híres utazó, Evlia Cselebi 1665 körül járt Gyulán, bár leírását megfelelô kritikával kell kezelnünk. Szerinte a város Velencére emlékeztet: egyik házból a másikba... mindenki csónakon megy... Az utcák deszkaburkolatúak, s a házak belseje is deszkával van fedve. Négy városrészbôl áll, négy imádkozó hellyel. Van benne kilenc derviskolostor, három középiskola, két kolostor, három elemi iskola és tizenegy fürdô, valamint 200 bolt, s a külsô városban három templom. A visszafoglaló tábornokok kiéheztetési taktikája bevált, mert Mehmed pasa 129 éves török uralom után, január 12-én feladta a várat. 5. SZÁLFEGYVEREK A honfoglaló magyarság egyik fô fegyvere a kopja, egy vascsúccsal felszerelt, fanyelû döfôfegyver volt, melyet vívásban, szétszórt harcban használtak. A magyar sereg egyik része kopját, a másik pedig szablyát hordott, és az egész sereg minden tagja íjjal is fel volt fegyverezve. A kopjának a magyarban öt fajta elnevezését ismerjük. A lándzsa németbôl átvett szó és fegyver, levél alakú csúcsa volt, át lehetett vele szúrni a nyugati hadiöltözetet is. A hajítólándzsa nyugati eredetû, neve gerely, melynek egyik változata a dárda, a dzsida a kopja mongol megfelelôje. A kopja kúpos köpûvel készült, pengéje keskeny, levél alakú. A kis lobogóval ellátott kopják a csapattestek összetartozását jelezték. Az idôk során a kopjacsúcsok változtak, hosszabbak, keskenyebbek lettek, nagyobb, bôvebb köpûvel készültek, rúdjuk a régebbi kb. két méter helyett elérte a négy métert is. Késôbb a kopja helyét a huszárságnál a lôfegyver foglalta el. A lándzsák visszavonultak a tornafegyverek körébe. A XIV XVI. században a gyalogosok döfôfegyverei az alabárdfélék voltak. Átalakult a penge és az éllap, megszûnt vágófegyver jellege, elsôsorban döfôfegyverré vált. Elôfordult, hogy a bárdlap és a nyárspenge hossza elérte a 180 cm-t is, a nyél átlagos hossza pedig cm volt. Számtalan formája jelent meg, csak annyi közös bennük, hogy mindegyik döfôfegyver. Ilyen például a gléfe (XV XVI. sz.), az ostromkasza (XVII. sz.), az ívelt pengéjû couse, a partizán (XV XVII. sz.). A falon körben: XVI XVIII. századi ábrázolások a gyulai várról (másolatok, Erkel Ferenc Múzeum) A falon körben XV XVII. századi szálfegyverek: Hajítógerelyek, lándzsák, csáklyák, kopják, pikák, alabárdok, partizánok, spontonok, csatacsépek, csatacsillagok, csatabunkók (Déri Múzeum, Dobó István Vármúzeum, Erkel Ferenc Múzeum, Hadtörténeti Múzeum, Móra Ferenc Múzeum) A térben: XVI XVII. századi asztal, karosszék, könyvtartó és gyertyatartó másolatok, fiókos szekrények (Corvin János Múzeum, Iparmûvészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum)

20 FEGYVERTÁR 1. VÁGÓFEGYVEREK A szablya ôsi fegyvereink közé tartozik. Jellemzôje, hogy pengéje hajlított, egyélû, a penge végén fokél van, markolata ellentétes irányban görbül. Markolatvédôje a pengére merôleges rövidebbhosszabb pálca. A fokélen, vagyis a szablya pengéjének végén mindkét élrész visszaköszörült. Az államalapítás utáni idôszakban a szablya helyett az egyenes, kétélû, ún. nyugati típusú kardok terjednek el a fegyverviselôk körében. A szablya majd csak a XVI. századtól kap ismét szerepet. A nehéz, lóra való pallos, az ellenséges fegyverzet, ruházat átvágására szolgált, amelynek az aránylag könnyû pengéjû szablya elégtelennek bizonyult. A pengehegy kétélûre köszörült, hogy szúrásra is alkalmas legyen. A kard, mint vágóeszköz a vértezettel felszerelt harcosok ellen nem volt hatásos, ezért a kardpengét mind hegyesebbre készítették. A hegyes kardpengék továbbra is élesek és hajlékonyak maradtak, hegyükkel már behatoltak a vértezet elemei közé, a fedetlen testrészekhez. Ebbôl alakult ki a csak szúrásra alkalmas penge, ezt nevezték hegyes tôrnek. Fôleg a huszárság használta, négy vagy hat éle volt e fegyverpengének. A hegyes tôr a sodronypáncél karikái közé is behatolt. A tôr rendszerint rövid pengéjû döfô fegyver, amelyet közelharcban hirtelen elhatározott szúrásra, nem ritkán orvtámadásra használtak. Nyugati eredetû fegyverfajta. Pengéje áthatolt a lemezvértezeten is. A keresztvas a markolat tövében van, és a marok védelmét szolgálja. A tôrrel adták meg az ellenfélnek a kegyelemdöfést is. 2. ÜTÔ ÉS SÚJTÓ FEGYVEREK Az ütôfegyverrel az emberiség ôskora óta véd és támad, ebbôl alakult ki a buzogány. Formailag nagyjából hasonlók voltak, elôbb fából, aztán kôbôl csiszolta ôsünk, késôbb bronzból öntötte a bunkó fejét. Majd gyûrûs bronzöntvények készültek, kerületükön csillagszerûen elhelyezett gúla alakú tüskékkel, középen lyukkal, itt húzták fel egy bot végére. A különbözô korszakokban a buzogány fejét és nyelét is díszítették. A honfoglaló magyarság nem használta a buzogányt, azok csak a XIII. századtól jelentek meg a kárpát-medencei régészeti anyagban. A királyi Magyarországon már a király díszfegyverei között is megtaláljuk. A gótika és a reneszánsz is kedvelte, a buzogányfejet díszítették, a markolatot általában nem. A buzogányfejre elhelyezett lemezek számával különböztetik meg a fegyvert. A lemezeket tollak -nak említik. A mindinkább fejlôdô, elnehezedô védôfegyverzettel szemben a támadó fegyverek hatásosságát is növelni kellett. A szablya, a kard, majd pedig a buzogány nem volt elég eredményes fegyver a nyugati sisakok ellen, így újabb támadó fegyverfajtákat alkalmaztak. Így fegyvernek is megfelelt a fejsze, a bárd és a szekerce. A hosszabb nyélre szereltet bárdnak hívták, a rövidebb nyelûeket pedig szekercének. A bárdok sokfélék, de mind hasonlítanak az ácsszerszámhoz. A fokosbalta és a csákánybalta a fokosnak, illetve a csákánynak, valamint a baltának a célirányosan

21 kialakult keveréke. A csákányok szintén a huszárok kezében voltak veszedelmes fegyverek, a XVI. században váltak általánossá. Hosszabb vagy rövidebb nyéllel, hosszabb vagy rövidebb fejjel és a fej végén vékony csúccsal készültek. 3. VÉDÔFEGYVEREK Az egyes fémkarikákból álló sodronyfonás (sodronyvértezet) keletrôl származott Európába. A sodronyinghez szükséges huzal rendszerint vasból vagy sárgarézbôl, ritkábban ezüstbôl készült. A Képes Krónika egyik miniatúráján figyelhetjük meg elôször egy XIV. századi lovag sodronyos öltözetét. Kezdetben a keletrôl ellesett minták alapján készítik a gyûrûket, lemezbôl kivágva. Keresztmetszetük nem kör alakú, hanem lapos, ezáltal nagyobb felületet takarnak, és védôhatásuk is hatékonyabb. A harcos teljes testfelületét óvó vértezetek a középkorban jelentek meg. Igen drága mestermunkák voltak, sajnos nem sok maradt ránk. A fegyverek hatékonyságának növekedése során a vértek egyre kevésbé törekedtek a szépségre, inkább a test védelmére. A XVIII. században a vértek kimennek a használatból a golyós fegyverek gyôznek, a vértek csak az egykori katonai bátorság emlékei maradnak. A védôfegyverek legôsibb és igen változatos formájú csoportját a sisakok alkotják. A XIV. századig a fazéksisak vált be legjobban, melyet belül párnával béleltek. A lapos sisaktetôk ormát a bevésett családi címer ékesítette. A késôbbi sisakok fémcsíkokból állnak, kúpos harangúak, fôleg a huszárok viselik. A két fülre lehajló fülvédôt kapcsolnak hozzájuk, elôl egy meghajlított és fel-le állítható rudacska az orrot és arcot védte. A huszár sisakok leggyakoribb darabja a rákfarkas sisak arcvédôvel, szemellenzôvel, fülvédôvel. A rákfarkas rész a nyak hátsó védelmét szolgálta. 4. HAJÍTÓ SZERKEZETEK A legôsibb távolraható fegyver, amelynek nyomait már a történelem elôtti korban is megtaláljuk, az íj, melynek legkezdetlegesebb formája egy rugalmas faág és a rákötött ideg. Ha a kifeszített, felajzott idegre rátámasztjuk egy olyan hosszú vesszô végét, amely az íjra ráfekszik, majd a feszítést megszüntetjük, az elôre lendülô ideg nagy erôvel és gyors sebességgel löki elôre a vesszôt. A honfoglalók íjmerevítô csontlemezekkel megerôsített visszacsapó, ún. reflexíjat használtak. Ha éppen nem használták az íjat, levették az ideget, az íj karjai visszafelé fordultak. A nyilakat nyíltegezben tartották, az íjakat íjtegezben. A legôsibb, mechanikusan megszerkesztett távolra ható lôfegyver a számszeríj, mely a Távol- Keletrôl eredeztethetô finom szerkezet. Hátránya volt azonban a súlya. Hazánkban döntôen gyalogsági fegyverként használták. A középkori számszeríj nagyobb szarukból álló ív, amelyet a törzshöz erôsítettek. Az ideg beakasztásához nem volt elég a kéz ereje, ezért számszeríj felhúzó horgot használtak hozzá. A számszeríj törzse fából készült, a felsô részén kivájt homorú csatornába illeszkedett be az íj, amelyet zsinór- vagy szíjköteggel kötöttek egybe. A törzs felsô lapján vájatot találunk a nyílvesszô fekvésére úgy, hogy pontosan középre irányuljon. 5. KÉZI TÛZFEGYVEREK A lôpor feltalálása és elterjedése Európában, valamint a kohóipar sikerei a tûzfegyverek feltalálásához és széles körû alkalmazásához vezettek a XIV. század derekán. A XIV XIX. század között a technikai feltételek hiányosságai miatt a puskák még elöltöltôsek voltak. Ezeknél a függôleges fegyvercsôbe beletöltötték a lôport, efölé került a kanócból, rongyból vagy papírból

22 készült fojtás, majd a golyó következett esetleg újabb fojtással. A korai ún. kanócos puskák lövései még roppant bizonytalanok voltak. A puskák elsütésekor jelentkezô meglehetôsen nagy visszaható erô felfogására alakították ki a XV. sz. második felében a csô torkolata alatti vasnyúlványt, a szakállt. A szakállas puskákat fôképpen megerôsített helyek védelmére használták: a könnyebbek puskának, a nehezebbek ágyúnak tekinthetôk. Magyarországon a puskák már a XV. században megjelentek, de inkább csak a városok és várak védelmében. A puskák felhasználása a harcászatban a gyalogságot tette csatadöntô fegyvernemmé. Az elsütôszerkezet tökéletesítésével a XV. század közepétôl kialakult kanócos lakatszerkezetet Magyarországon még a XVIII. század elején is használták. A legjellegzetesebb kanócos, majd kanócos lakatszerkezetes puska a muskéta volt. Magyarországon I. Ferdinánd spanyol és vallon zsoldosai révén terjedt el. A gyújtást tovább mechanizálta a kanóc helyett a lôporra szikrát vetô, ehhez forgó acélkereket és piritet alkalmazó ún. keréklakat, mely a XVI. században terjedt el. Ekkor tûnt fel a célgömb és a csô hátsó részére épített célzócsövecske is. A következô században megjelent a pirit helyett kovát használó francia lakatszerkezet. A pisztolyok a XV. században jelentek meg, s technikai fejlôdésük 1530 körül annyira felgyorsult, hogy már nyújtott karral is lehetett velük tüzelni. Ha a puskák a gyalogság, akkor a pisztoly a lovasság fôfegyvere lett. Könnyebb használatuk fokozatosan nélkülözhetôvé tette a lovasok felszerelésében a különbözô ütôfegyvereket. A pisztolyokra is felkerültek a keréklakatok a XVI. században. A keréklakatos fegyverek lovassági célú módosításával újabb lôfegyvertípus keletkezett: az aránylag rövid és könnyû lovaspuska, az arquebuse, mely 1589 óta másik francia neve után karabin, magyarul karabély néven ismeretes. A pisztolyok egyébként napjainkig követik a puskák fejlôdését. A kézi tûzfegyverek fontos eszközei a felporzók, vagy lôportartók, amelyek vaslemezbôl, csontból, üvegbôl, fából készültek. A puskagolyót fogó alakú formákba öntötték, ónból, bronzból, vasból készültek. 6. LOVASFELSZERELÉS A lovas harcos felszerelésének nélkülözhetetlen kiegészítôje a nyereg, amelyet a ló hátára a derékon átkötött heveder segítségével rögzítenek. A honfoglalók nyerge könnyû típusú volt, a lovast nem zavarta a mozgásban. Késôbb megpróbálkoztak a magas kápás, nehéz nyugati nyergekkel, de ezek sok-sok idô múlva sem váltak be. Az anyaga fa volt, bôrszíjakkal fogatták össze, és amikor a modern katonaság létrejött, az 1840-es években ugyanilyen nyergeket készítettek számukra. A lovagi tornákon is ez a típus volt a legalkalmasabb. Az ilyen könnyû fanyergeket füredi nyeregnek hívták, mert kiváló mesterei Tiszafüreden éltek. A nyergeken különösen szép mûvészi munka látható, a kárpitosok és ötvösök díszítették mindig a kornak megfelelô stílusban. A selyem, a brokát, a bársony kedvelt anyag volt, a rajta található ötvösmunkák pedig általában ezüstbôl készültek. A kengyelvas a nyereg kiegészítôje, a lábfej tartására használatos. Igen sok fajtája ismeretes, a körte alaktól a díszesebb talpalásig. A zabla a ló irányítására szolgál. Sok fajtája alakult ki, melyek közül alapvetô a csikózabla és a feszítôzabla. A csikózabla két vaskarikából és két tengelyvasból áll. A két tengely felôl össze van kapcsolva. A feszítôzabla feszíti a ló száját, így jobban irányítható. Ezeket az alapformákat mesterien díszítették kinek-kinek ízlése, a kor és a saját tehetsége szerint. A sarkantyú a lovasnak az a felszerelési tárgya, amellyel a lovát gyorsabb futásra serkenti. Félkör alakban meghajlított szárból áll, amely a lábbeli sarkát öleli körül, közepétôl kinövô tüske vagy forgó taréjjal ellátott nyak, és végül a szárak végének nyílásába illesztett, a felcsatolásra szolgáló szíjazat és csat.

23 XIII XVI. századi pallosok XVI XVII. századi kosaras kardok, pallosok Harci dob (1787), kürtök (XVIII. sz.) Több funkciós fegyverek, topor (XVIII XIX. sz.) Nyereg (XVII. sz.) XVIII XIX. századi szabják es zászló és fegyverek XV XIX. századi ütô- és sújtófegyverek Lovasfelszerelés (kengyelek, zablák, sarkantyúk) Nyereg (XVII. sz.) XIII XVII. századi sújtófegyverek, buzogányok XVII. századi számszeríj és felhúzó szerkezete XVII XIX. századi lôfegyverek és lôportartók XV XVII. századi védôfegyverek (sodronying, sisakok, pajzsok, lovassági félvértezet) A térben: XVI. századi tornaöltözet (XIX. századi másolat, Magyar Nemzeti Múzeum) A mennyezeten: A Hunyadi, Kerecsényi, Derencsényi, Frangepán, valamint az Enyingi Török, Derzsi Petri, Czibak, Szapolyai családok címerei A fegyvertárban kiállított tárgyakat az alábbi múzeumok kölcsönözték: Budapesti Történeti Múzeum, Corvin János Múzeum, Damjanich János Múzeum, Déri Múzeum, Dobó István Vármúzeum, Erkel Ferenc Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Móra Ferenc Múzeum, Munkácsy Mihály Múzeum, Szántó Kovács János Múzeum

24 LOVAGTEREM Címerek a falon az ajtótól balra kezdve: Zsigmond király, Mátyás király, Gyula város, Aragóniai Beatrix királyné, Derencsényi család, Maróti János macsói bán, várúr, Brandenburgi György ôrgróf, várúr, Frangepán Beatrix várúrnô, Corvin János herceg, várúr, II. Ulászló király Középkori kályharekonstrukció (Sabján Tibor tervei alapján)

Kedves látogató! Fegyverek, harcban használt eszközök. Védőfegyverek. Támadófegyverek

Kedves látogató! Fegyverek, harcban használt eszközök. Védőfegyverek. Támadófegyverek Kedves látogató! Szeretettel köszöntünk kiállításunkban, mely a 18-19. századi Perzsiát [ma Irán] mutatja be. A kiállítási termekben lenyűgöző tárgyak sorával képviselteti magát a férfiak világa, az írástudók

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról 2011 szeptember 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1684-ben a Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence Szent Liga

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 A Kárpátoktól az Altáj hegységig terjedt egykor a sztyeppevidéken élő szkíta műveltségű népek köre. Európában szkítáknak, Közép-Ázsiában szakáknak nevezték

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

Műleírás a gyulai vár állandó kiállításának felújításához

Műleírás a gyulai vár állandó kiállításának felújításához Műleírás a gyulai vár állandó kiállításának felújításához Általános megjegyzések Építészeti-belsőépítészeti szempontból az impozáns falakkal, valódi és igényesen felújított, jó karban tartott terekkel

Részletesebben

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.

Részletesebben

Történelem. A Bécsi Fegyvert{r

Történelem. A Bécsi Fegyvert{r Történelem A Bécsi Fegyvert{r Szacsky Mih{ly (első közlés 1990/3 Venatus) Bécsben a Ringből nyílik egy sug{rút, az Arsenal, amelynek egyik oldal{n egy nagy park közepén {ll névadója, az Arsenal, azaz a

Részletesebben

A rondell tőrök kialakulása és használata

A rondell tőrök kialakulása és használata A rondell tőrök kialakulása és használata Onozó Ervin Tartalom Tartalom...2 Bevezető...1 A fegyver...2 Kialakulása, változatai, megnevezésük...3 Használata...5 Összefoglalás...8 Felhasznált irodalom...9

Részletesebben

Reneszánsz utak reneszánsz kutak

Reneszánsz utak reneszánsz kutak A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Buzás Gergely Reneszánsz utak reneszánsz kutak 2016 A napokban jelent meg Györkös Attila Reneszánsz utazás,

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):...

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):... NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):........ 1. Párosítsd össze a múzeumokat a bennük látható kiállításokkal, tárgyakkal! Ha a kiállítási tárgyak betűjelét beírod a megfelelő négyzetbe,

Részletesebben

Hidán Csaba SzÔllÔsy Gábor: Fegyver- és lószerszámgyûjtemény a tápiószelei Blaskovich Múzeumban. Hidán Csaba SzÔllÔsy Gábor

Hidán Csaba SzÔllÔsy Gábor: Fegyver- és lószerszámgyûjtemény a tápiószelei Blaskovich Múzeumban. Hidán Csaba SzÔllÔsy Gábor Hidán Csaba SzÔllÔsy Gábor: Fegyver- és lószerszámgyûjtemény a tápiószelei Blaskovich Múzeumban Hidán Csaba SzÔllÔsy Gábor Fegyver- és lószerszámgyûjtemény a tápiószelei Blaskovich Múzeumban HIDÁN CSABA

Részletesebben

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1986. 638285 GYULA Műemlékek Gyula Budapesttől 220 km-re az ország délkeleti határszélén fekszik, s a várostól néhány száz méternyire

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

Indulj el egy úton Marosvásárhely-Kecskemét városismereti vetélkedő 2011/2012. III. forduló: MAROSVÁSÁRHELY IPARA, KERESKEDELME, NÉPHAGYOMÁNYAI

Indulj el egy úton Marosvásárhely-Kecskemét városismereti vetélkedő 2011/2012. III. forduló: MAROSVÁSÁRHELY IPARA, KERESKEDELME, NÉPHAGYOMÁNYAI Indulj el egy úton Marosvásárhely-Kecskemét városismereti vetélkedő 2011/2012. III. forduló: MAROSVÁSÁRHELY IPARA, KERESKEDELME, NÉPHAGYOMÁNYAI 1. IDŐSZALAG Tegyétek időrendi sorrendbe a Marosvásárhellyel

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

A szentesi Petőfi szálló nyíláskeretekhez kapcsolódó fémszerkezeteinek restaurátori felmérése

A szentesi Petőfi szálló nyíláskeretekhez kapcsolódó fémszerkezeteinek restaurátori felmérése A szentesi Petőfi szálló nyíláskeretekhez kapcsolódó fémszerkezeteinek restaurátori felmérése 2007 Készítette: Csányi Szabolcs, okl. restaurátor, K3_447 A Petőfi szálló ajtó és ablaknyílásaiban, a fa nyílászárók

Részletesebben

Jobbágytelki Falumúzeum

Jobbágytelki Falumúzeum Jobbágytelki Falumúzeum Tárgylista Tárgy száma Megnevezése Készült Adományozó Adományozó születési dátuma 1 Borsörlő 1950 Kiss Péter 1932 május 19 2 Papi szék Kiss Péter 1932 május 19 3 Menyasszonyi blúz

Részletesebben

2009/szeptember (137. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus)

2009/szeptember (137. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) 2009/szeptember (137. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) Jog & Fegyver Mielőtt az e havi témába kezdenék, az olvasóknak érdemes visszalapozni a Kaliber 2008. novemberi számát, mert

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2013. (X.04.) számú rendelete Lakitelek jelképeiről és névhasználatáról

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2013. (X.04.) számú rendelete Lakitelek jelképeiről és névhasználatáról LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2013. (X.04.) számú rendelete Lakitelek Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2013. (X.04.) számú rendelete a 34/2014. (XI.14.) számú rendelettel formailag egységes szerkezetben

Részletesebben

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A Kárpát-medence népei és kultúrájuk a honfoglalás előtt V. század: népvándorlás germán népek, mongol-türk eredetű lovas-nomád népek, avarok, szlávok A magyarok eredete

Részletesebben

Sárközújlak, református templom

Sárközújlak, református templom Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban

Részletesebben

Vitézi Próba. Apród: Tárgyi feltételek: ing nadrág íj tegez 5 db nyílvessző

Vitézi Próba. Apród: Tárgyi feltételek: ing nadrág íj tegez 5 db nyílvessző Vitézi Próba Apród: ing nadrág 5 db nyílvessző fegyverek felismerése, megnevezése (, szablya, fokos, kelevéz) saját név leírása rovásírással 10 m-ről 40 cm oldalú négyzetbe 5 lövésből legalább 3 találat

Részletesebben

MŰGYŰJTŐK HÁZA. 44/2. Gyertyatartó, indiai technika: sárgaréz méretek: 23 cm kikiáltási ár: 1.900 Ft leütési ár: 2.400 Ft

MŰGYŰJTŐK HÁZA. 44/2. Gyertyatartó, indiai technika: sárgaréz méretek: 23 cm kikiáltási ár: 1.900 Ft leütési ár: 2.400 Ft 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 44/2. Gyertyatartó, indiai technika: sárgaréz

Részletesebben

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye V.2008.3.1. 1. Ruhásszekrény sifon 2. Fenyőfából készített, gazdagon díszített asztalos munka. A bútor egész felületét beborítják a sárga és a szürkésfehér alapozásra festett növényi indákkal összekötött

Részletesebben

GLÜCK FRIGYES GYŰJTEMÉNYE.

GLÜCK FRIGYES GYŰJTEMÉNYE. GLÜCK FRIGYES GYŰJTEMÉNYE GLÜCK FRIGYES GYŰJTEMÉNYE. V ^ \ ALAMELY ORSZÁG vagy ^O ^ város gazdagságára és műveltfóy )J s^ meglehetős biztosságere ^*-r gal következtethetünk magángyűjteményeinek számából

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

A három Mária. Aranyozott faszobor

A három Mária. Aranyozott faszobor E 94.77.1 A három Mária. Aranyozott faszobor K 94.56.1 A Sasfiók mellszobra. Márkus Emília ajándéka Gobbi Hildának. Edmond Rostand: A sasfiók Nemzeti Színház, 1942. február 21. Ferenc, reichstadti herceg:

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága Kulturális Javak Bizottsága 2011. január 19-i ülés 1. A KJB 2010. éve KJB / 2009.02.05. A KJB 11 ülést tartott (2007: 11 ülés; 2008: 10 ülés, 2009: 10) A KJB összesen 75 napirendi pontot tárgyalt (2007:

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

A BÁCSKAI ASZTALOSOK

A BÁCSKAI ASZTALOSOK Beszédes Valéria A BÁCSKAI ASZTALOSOK Apám emlékére írásomban rövid áttekintést adok a bácskai falusi asztalosok működéséről a XVIII. század közepétől a nagyüzemi asztalosipar megjelenéséig. Kizárólag

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2012 december 29. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 A hunok harci technikája a hadtörténelem során a legsikeresebb volt.

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor

KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor A kerekfüstölő helye: Orosháza határában, a Felső-sós tanya 115. sz. alatt, Fekete Béla bekerített tanyaház portáján, a vásárhelyi Pusztán. A tanyát magát a jelenlegi tulajdonos

Részletesebben

Wah múmiája és sírja. ledózerolták, hogy az ókori sírok további kifosztását megakadályozzák és a megfelelő régészeti feltárásukat megkezdhessék.

Wah múmiája és sírja. ledózerolták, hogy az ókori sírok további kifosztását megakadályozzák és a megfelelő régészeti feltárásukat megkezdhessék. Wah múmiája és sírja Mivel a Neszperennubot bemutató cikk sikert aratott, úgy döntöttem készítek egy hasonlót, egy korábban élt személyről, így akár össze is lehet hasonlítani kettejük temetkezését. A

Részletesebben

Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről.

Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. A módosítására kiadott 14/2012 (VI. 01.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

Részletesebben

A tételhez segédeszköz nem használható.

A tételhez segédeszköz nem használható. A vizsgafeladat ismertetése: A központi vizsgafeladatok az alábbi témakörök alapján kerülnek összeállításra: Az üvegművészet története, fejlődése Az üveggyártás alapanyagai, díszítő technikái Az üveggyártás

Részletesebben

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196 TEMPLOMVÁRAK Erdély kisebb, mezõvárosias vagy falusi településeinek lakói általában a helység központjában emelkedõ templomukat erõdítették az ellenséges támadások ellen, életük és javaik védelmére. Marosvásárhelyen

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Nyárád. Református templom

Nyárád. Református templom Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.

Részletesebben

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám:

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám: Iskolai történelem verseny 2013 Szulejmán kora Csapattagok: Elért pontszám: 1. Történelmi totó Karikázzátok be a helyesnek ítélt válasz jelét (1, x vagy 2)! Mit ígért Szulejmán Zrínyi Miklósnak, ha feladja

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Kalandozok.hu. Kotariai hegyivadász

Kalandozok.hu. Kotariai hegyivadász MAGUS Kalandozok.hu Kotariai hegyivadász Hegyivadászok, vagy hozzájuk hasonlító harcosok szinte minden vidékén megtalálhatók Ynevnek, ahol magas, nehezen járható hegyeken, vagy amellett élnek emberek,

Részletesebben

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE 14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE Manapság is tapasztalhatjátok azt, hogy ha nincs otthon kenyér, akkor az emberek úgy érzik, hogy nincs otthon étel. Pedig a hűtőszekrény roskadozik a finomságoktól, de ha

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

VAN ÚJ A FÖLD. Katalógus. 2010. április 16. 2011. március 31. VÁLOGATÁS A 2009. ÉVI LEGSZEBB LELETEIBŐL

VAN ÚJ A FÖLD. Katalógus. 2010. április 16. 2011. március 31. VÁLOGATÁS A 2009. ÉVI LEGSZEBB LELETEIBŐL VAN ÚJ A FÖLD ALATT VÁLOGATÁS A. ÉVI LEGSZEBB LELETEIBŐL Katalógus 2010. április 16. 2011. március 31. Szkíta kor, 1. vitrin 1. Bögre Szürke színű gyorskorongolt, felhúzott fülű kónikus kis bögre. Ltsz.:

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő

ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő 634.0:069 ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő A Bükk-hegység nyugati részén a Szilvásváradi Erdészet területén a festői szépségű Szalajka völgyben található az első szabadtéri Erdei Múzeum. Építése társadalmi

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

OBJECT CATALOGUES. of the Museum of Hungarian Agriculture Vol. 2. József Bányai HUNTING WEAPONS AND ACCESSORIES

OBJECT CATALOGUES. of the Museum of Hungarian Agriculture Vol. 2. József Bányai HUNTING WEAPONS AND ACCESSORIES OBJECT CATALOGUES of the Museum of Hungarian Agriculture Vol.. József Bányai HUNTING WEAPONS AND ACCESSORIES Museum of Hungarian Agriculture Budapest, 00 Targykatalogus uj.indd /0/0 0:: AM A Magyar Mezôgazdasági

Részletesebben

SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY NAPJAI CSÍKRÁKOSON

SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY NAPJAI CSÍKRÁKOSON SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY NAPJAI CSÍKRÁKOSON Időpontja: 2009. Június 25-28. (4 nap) A rendezvény eszmeisége: Sok évszázados, vagy akár évezredes székely hagyomány megjelenítése történik meg, tehát minden program

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

Magyar Népi építészet. A lakóház fejlődése

Magyar Népi építészet. A lakóház fejlődése Magyar Népi építészet A lakóház fejlődése VI-XI. sz. Szállítható és szilárd építmények együttes előfordulása Szaltovói kultúra Veremház, nyílt tüzelő középen, vagy a sarokban Föld feletti tapasztott nád

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

Női fegyverek Körömgyűszű Képességküszöb: T/k: Ké: Té: Vé: Sebzés: Fp/Ép: Súly: Ár: Átütő erő: Méreg:

Női fegyverek Körömgyűszű Képességküszöb: T/k: Ké: Té: Vé: Sebzés: Fp/Ép:  Súly: Ár: Átütő erő: Méreg: Női fegyverek Az alábbiakban néhány olyan tipikus női fegyver bemutatása következik, amik nem is mindig fegyverek igazán, sokszor egyéb célokra készültek, és csak az emberi találékonyság és akarat hatására

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák:

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák: Jébert Katalin Festőres-taurátor művész Oklevél száma: I-17/1986 Restaurátorkamara névjegyzéki száma: F1-373 Tel.: 06 20 77-19-2-19 jebertka@gmail.com Szakirányú képesítés 1986-1991 Magyar Képzőművészeti

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Általános információ. 1/325-1633; 1/325-1600 44-205 mellék. jakusch.gabriella@m ail.militaria.hu. MEGTEKINTHETİ KIÁLLÍTÁSOK Idıszaki kiállítás

Általános információ. 1/325-1633; 1/325-1600 44-205 mellék. jakusch.gabriella@m ail.militaria.hu. MEGTEKINTHETİ KIÁLLÍTÁSOK Idıszaki kiállítás HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Budapest MÚZEUM ADATAI Múzeum neve Megye Település Pontos cím Honlapcím Budapest 1014 Budapest, Kapisztrán tér 2-4. www.militaria.hu Jakusch Gabriella Általános információ

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS NEVELÉS

RAJZ ÉS VIZUÁLIS NEVELÉS játék játszótéri felszerelés hangszer csengető óra konyhatechnika táblatechnika Taneszköz térkép labortechnika mikroszkóp vetítéstechnika hangtechnika video tv bútor " a teljesség igényével " 8002 Székesfehérvár,

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

33. lecke A honfoglalás és a kalandozások logisztikai háttere

33. lecke A honfoglalás és a kalandozások logisztikai háttere 33. lecke A honfoglalás és a kalandozások logisztikai háttere Honfoglalás Ha a mai kifejezést használjuk a logisztikai teljesítmény is figyelemreméltó. Azaz a teljes állatállományát is magába foglaló,

Részletesebben

A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata

A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Szőke Balázs A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata 2014 1.) A siklósi várkápolna szentélyboltozata

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2.

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2. Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (I.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának történelmi zászlóiról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

Nimród Próbája. A nap végén egy kétkarú mérlegen mérjük le, hogy milyen rangot ért el az íjász. (nyom-e akkora sújt tallérjainak az összessége)

Nimród Próbája. A nap végén egy kétkarú mérlegen mérjük le, hogy milyen rangot ért el az íjász. (nyom-e akkora sújt tallérjainak az összessége) Nimród Próbája A próba célja, hogy egy olyan kihívást teremtsen íjászainknak, amely szolgálja azok testi és szellemi fejlıdését, valamint megpróbálja kitartását, erejét, ügyességét, gyorsaságát és í jásztudását.

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés Középkori magyar királyok emlékei kutatási program Zárójelentés A program célja az volt, hogy a 11 15. századi magyar uralkodók személyes tárgyi és szöveges emlékeit, udvari reprezentációjának kellékeit,

Részletesebben

Leltári szám: 2008. 2. 1-2. Darab: 2 Elhelyezés: történeti tárgyi gyűjtemény, 1956-os gyűjt. Megnevezés: Vasládika kulccsal

Leltári szám: 2008. 2. 1-2. Darab: 2 Elhelyezés: történeti tárgyi gyűjtemény, 1956-os gyűjt. Megnevezés: Vasládika kulccsal Leltári szám: 2008. 2. 1-2. Darab: 2 Elhelyezés: történeti tárgyi Megnevezés: Vasládika kulccsal Anyag, technika: vas, kézi kovácsolás Méret, terjedelem: m: 12,5 cm, sz: 25,3 cm, h: 30 cm Készítés helye,

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

Jan Peterson. A viking balták osztályozása

Jan Peterson. A viking balták osztályozása Jan Peterson A viking balták osztályozása A legnehezebben osztályozható fegyverek. Ez részben azért van, mert a fejszék nem csak fegyverek, hanem szerszámok is lehetnek, így még szerepüket is nehéz meghatározni.

Részletesebben

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása Mezőberény három nemzetiségű település, külön színfoltot jelentett a településen a szlovákok öltözködése. Ők alkották

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről

Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről ZALAI MÚZEUM 14 2005 Költő László Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről 1987. május 21.-én a pusztaszemesi Új Kalász Tsz homokbányájában Kerekiben (1. kép 1-2), homokkitermelés

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Ajánlott túraútvonalak Faluséta

Ajánlott túraútvonalak Faluséta MONOSTORAPÁTI Monostorapáti a Veszprém és Tapolca között húzódó út mentén fekszik, az Eger-patak völgyében, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Határai: északon az Agártető, délkeleten a

Részletesebben

Happy Box Kft., 2045 Törökbálint, Hosszúrét 062/6. (Raktárvárosi út, DEPO II. kapu) Telefon: 06 1 80-20-200 Fax: 06 1 80-20-230, info@happybox.

Happy Box Kft., 2045 Törökbálint, Hosszúrét 062/6. (Raktárvárosi út, DEPO II. kapu) Telefon: 06 1 80-20-200 Fax: 06 1 80-20-230, info@happybox. 106070035 YANG SD-15 porcelán szobor császár 8*27*8 6 990 Ft 106070036 YANG ZPC-19 irattartó szekrény magas v.barna 60*135*36 99 990 Ft 106070037 YANG ZPC-20 irattartó szekrény alacsony v.barna 60*105*36

Részletesebben

6. (1) A közterületeket legkésőbb a nemzeti ünnepeket megelőző munkanapon fel kell lobogózni.

6. (1) A közterületeket legkésőbb a nemzeti ünnepeket megelőző munkanapon fel kell lobogózni. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2012.(V.14.) önkormányzati rendelete Balatonboglár Város címeréről és zászlajáról, valamint a közterületek fellobogózásáról Balatonboglár Város

Részletesebben

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója.

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. Képes melléklet 1. kép Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. 2. kép 3. kép A Somogyi Győző grafikáival

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Herendi templom litofán ablaka

Herendi templom litofán ablaka Herendi Római Katolikus templom Herend, Kossuth Lajos u. 38 TARTALOM: Borító Tartalomjegyzék Bevezető Lokalizáció Az ablak templomba kerülésének története (Hudi József Herend története) Csapváry Károly

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben