DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS
|
|
- Natália Jónás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ZÁVECZ ÁGNES GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 2015
2 KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Pénzügy és Számvitel Tanszék A doktori Iskola vezetője: Prof. Dr. KEREKES SÁNDOR DSc egyetemi tanár Témavezető: Gáspár Bencéné Dr.Vér Katalin egyetemi docens AZ IPARÁGI SAJÁTOSSÁGOK ÉS SZABÁLYOZÁS HATÁSAI A VILLAMOSENERGIA-HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁS ÁRAIRA ÉS A BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEKRE Készítette: ZÁVECZ ÁGNES KAPOSVÁR 2015
3 TARTALOM 1. BEVEZETÉS 4 2. IRODALMI ÉS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Bevezetés Fogalmi alapvetések Hálózat és hálózatos szolgáltatás Közszolgáltatás Reguláció, dereguláció, rereguláció, liberalizáció Monopólium, verseny és tökéletlen versenypiac A szabályozás gazdaságtanának kritikus pontjai A szabályozás gazdaságtanának alapjai és tárgya Szükséges és indokolt-e a szabályozás? A szabályozási eszköztár Szabályozási környezet Az uniós szabályozás A hazai szabályozás jellegzetességei A piac hálózati szegmensének jellemzői Rendszerirányítás Átviteli hálózat Elosztóhálózat A hálózati beruházások főbb kérdései Összefoglalás A DISSZERTÁCIÓ CÉLKITŰZÉSEI ANYAG ÉS MÓDSZER EREDMÉNYEK A villamosenergia-árak és az árszerkezet Árazási ciklusok Az ár összetevői
4 5.1.3 A megtérülések alakulása Az éves átlagos RHD kalkulációja Az árak belső szerkezetének elemzése Beruházások A hálózati beruházások alakulása A beruházások forrása A beruházási ciklus és az árak kapcsolata Elégséges-e a hálózati beruházás? KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS IRODALOMJEGYZÉK Könyvek Folyóirat-cikkek és internetes források Statisztikai adatok Jogszabályok és hivatali határozatok ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK Ábrajegyzék Táblázatjegyzék A DISSZERTÁCIÓ TÉMAKÖRÉBEN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK SZAKMAI ÉLETRAJZ FÜGGELÉK Rövidítések jegyzéke Táblázatok
5 Megtérülési mutatók A hálózatról kiadott mennyiség havi profilsúlyai Kalkulált rendszerhasználati díjak Árindex adatsorok Beruházási- és ár-idősorok korrelációs értékei Szolgáltatás-színvonali mutatók alakulása A vizsgált cégek pénzárama A hálózatok hosszának alakulása A villamosenergia-piaci modell Történelmi áttekintés A jelenleg fennálló piaci modell Termelés Kereskedelem
6 1. BEVEZETÉS Amikor jelentkeztem a doktori képzésre és az áram és gázpiacokkal kezdtem foglalkozni (immár nem csak a munkám, hanem a belső indíttatásból végzett tanulmányaim kapcsán is), még nem sejtettem, hogy a közeljövőben milyen aktuálissá válik majd a téma. A közbeszéd évek óta az energiaárak témakörétől hangos. A hangzatos, gazdasági és iparági szemszögből nézve nem mindig megalapozott kijelentések és ígéretek mögött teljes iparágak működnek, a maguk törvényszerűségeivel, szereplőivel és hosszú idő alatt kialakult viszonyrendszerével. Az energetika gazdaságunk egyik meghatározó jelentőségű területe. Valamilyen energiahordozóra szükségünk van ahhoz, hogy vacsorát főzzünk, fűtsünk, a számítógépet bekapcsoljuk, a termelést vezérlő gépeket működtessük, és így tovább. Ám ahhoz, hogy ez a számunkra oly jelentős valami rendelkezésünkre álljon, egy egész iparágnak kell szerteágazó, mégis ezer szállal összefüggő tevékenységek sorát elvégeznie. Mivel az energia napjaink egyik meghatározó tényezője, és minden jel szerint az marad a jövőben is, elengedhetetlenül fontos megérteni, hogy milyen összefüggések jellemzik hazánk energiaszektorát. Habár az energiaipari beruházások és az árak összefüggései általában is érdekelnek, az utóbbi évek eseményei és a tapasztalataim arra késztettek, hogy a témát szűkítsem: a villamosenergia-árak és az áramhálózati beruházások összefüggéseinek témakörét kívánom megvizsgálni. Az iparági választás lényegében adott volt: munkából fakadóan tapasztalataim és ismereteim meghatározó része innen származik. A villamosenergia-ipari beruházások önmagában is tágas témakörén belüli fő fókuszomat a hálózatok kérdései képezik. Ennek több oka is van. Az iparági beruházások másik nagy területét képviselő erőművi beruházások már széleskörűen kutatott téma. A monopol piacként működő hálózatokkal szemben a termelés mára nagyobbrészt versenypiaci alapokon működő terület, azaz sok esetben egészen más viselkedési és döntési logika érvényesül a két területen. Bár az erőművi beruházások - 4 -
7 is rengeteg érdekes kérdést vetnek fel elég a közelmúlt erőmű-bezárásaira, a megújuló termelés kérdéseire vagy a német nagykereskedelmi piacokon előállt negatív árakra gondolni mégis azt gondolom, hogy a hálózati beruházások témaköre legalább ennyi érdekességet rejt, és érzésem szerint méltatlanul elhanyagolt, holott az ország egyik alapvető infrastruktúrájára gyakorolnak hosszú távon is döntő hatást. A hálózat kérdéseit a kutatók többsége más szemszögből tartja kutatásra érdemesnek: ilyenek például a fizikai áramlások, hálózati számítások, vagy a határkeresztező kapacitások elszámolásának témakörei. Végül a hálózat iránti érdeklődésem személyes jellegű is: munkám során a hálózat működésének, irányításának számos aspektusával megismerkedhettem, és minden alkalommal lenyűgözött, milyen nagy kiterjedésű és összetett fizikai és szervezeti rendszerek szükségesek ahhoz, hogy az erőművekben megtermelt energia végül megjelenjen a konnektorokban. A hétköznapokban természetesnek tartjuk, hogy az áram feltétel nélkül, bármikor rendelkezésünkre áll. Ritkán gondoljuk végig, micsoda erőfeszítés és milyen összehangolt, bonyolult tevékenység szükséges ehhez. Az áram elérhetősége és a gazdaságban betöltött szerepe nagyban függ annak az alapvető infrastruktúrának az állapotától, amely eljuttatja az energiát a termelés helyétől a fogyasztási helyig. Ilyen tekintetben a villamos energia különleges: fogyasztása, felhasználása olyan technikai feltételeket kíván, amelynek a fenntartása nemzetgazdasági szinten is jelentős tétel. Ez az infrastruktúra maga a hálózat, annak számtalan elemével. Kezelését az elmúlt két évtizedben részben privatizált, részben pedig máig/vagy újra állami kézben lévő vállalkozások végezték és végzik. A hazai energiaszektor viszonylag csekély számú nagyvállalata sajátos környezetben működik. Jóllehet bizonyos szegmensekben a liberalizációs folyamat következtében jelen van a verseny, a szereplők alacsony száma és gazdasági ereje mégis a versenykorlátozás irányába hat (Gordos, 2005). Ezt a hatást más motivációval ugyan, de a szolgáltatás természetéből adódóan az állam jelentős befolyása is erősíti. Az állami beavatkozás mind az a rendszer-használati és a - 5 -
8 kisfogyasztói árképzésre, mind a szolgáltatási feltételekre vonatkozóan megjelenik. A gazdaságpolitikai intézkedések hatása érvényesül továbbá a különféle villamosenergia-ipari szolgáltatások szétválasztásában, valamint a hálózati beruházások és tulajdon kérdéseiben is. Kutatásaimnak különös aktualitást ad a jelenleg érvényesülő kormányzati hozzáállás, amely a verseny szűkítése, a liberalizációs folyamatok visszafordítása és az állami tulajdon növelése irányába tartó folyamatokat indított el. A szektorbeli működés által megkövetelt komoly tőkeerő miatt jellemző az állami kézben lévő szervezetek és a nagy, többnyire multinacionális vállalatok jelenléte. Ezek a vállalatok sokszor országhatárokon túlnyúló beruházási és tőkeallokációs döntéseket hoznak. A terület további sajátossága e beruházási döntések időtávja, a hosszú távú tervezés fontossága. Ezt a képet érdemes árnyalni: az elmondottak csak az energetika valóban tőkeigényes résztevékenységeire igazak maradéktalanul, mint a termelés és a hálózat. A legújabb szabályozási fejlemények és az előrehaladó liberalizációs folyamat következtében mára megjelentek a kizárólag kereskedelemmel foglalkozó vállalakozások is, amelyek egészen más kihívásokkal szembesülnek. Mivel a jelen dolgozat fókuszában a beruházások kapcsolata és az árak áll, így a kereskedelmi tevékenység nem képezi közvetlenül az értekezés tárgyát, bár bizonyos pontokon a teljes kép bemutatása érdekében érinteni fogom. Tekintve, hogy az energia árának a hálózati működést, így annak fenntartását és fejlesztését is fedező része szigorú állami ellenőrzés alatt áll, nem lehet kétséges, hogy az érvényesülő szabályozás is tárgyát képezi az e témában készülő értekezésnek. Mi több, a szabályozás-gazdaságtan a téma elméleti hátterének gerincét adja. Bár az energia végső árának szintje húsbavágó a gazdaság számára, az infrastruktúra fenntartását és fejlesztését finanszírozni szükséges. Így a szabályozás feladata megtalálni vagy kikényszeríteni a gazdaságilag optimális árszintet, biztosítani a minőségi és fogyasztóvédelmi ellenőrzést, amelynek eredményeképpen a megfelelő minőségű infrastruktúrát a legkisebb költséggel állítja elő a gazdaság
9 A dolgozat első részében áttekintem a téma szakirodalmi és piacszerkezeti, működési hátterét. Ennek részeként bemutatom a legfontosabb fogalmakat és a vonatkozó szabályozás-gazdaságtani eredményeket. A szabályozási rész tartalmaz egy rövid összefoglalást az Európai Unió és Magyarország villamosenergiavonatkozású szabályozásáról is. Terjedelmi okokból az iparág rövid történelmét és a dolgozat szempontjából relevánsnak két évtized során fennállt piacszerkezeti és szabályozási rendszerek bemutatása a Függelékben kapott helyet, a főszövegben csupán a hálózati szegmens kerül bemutatásra. Szintén a Függelékben kerülnek bemutatásra a legfontosabb adatsorok, amelyek főszövegben való elhelyezése terjedelmi okokból nem volt megoldható. A témát érintő rendeletek, határozatok és tájékoztatások nagy számossága és gyakori változása miatt az ezekre való pontos hivatkozás nem minden esetben volt megoldható, így ezekben az esetekben csupán általános, a szabályozóra vonatkozó hivatkozásokat tettem. A háttér összefoglalása után következnek a dolgozat célkitűzéseit, a téziseimet és az ezek elérésére alkalmazott módszertant bemutató fejezetek. Az 5. fejezet tartalmazza az elért eredmények bemutatását. Elsőként az árak, ezen belül is kiemelten a rendszerhasználati díjak elemzésével foglalkozom. Ezt követi a hálózati beruházások értékelése, elemzése. Végül összefoglalom az árak és a beruházások közötti kapcsolatokat feltáró vizsgálati eredményeket
10 2. IRODALMI ÉS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 2.1 BEVEZETÉS A magyar villamosenergia-ipar története a XIX. század végén kezdődött, az első villamos társaságok megalakulásával. Kezdetben városi társaságok jöttek létre. A XX. század során rohamos fejlődés következett be, a termelő kapacitások bővültek és a hálózatok egyre kiterjedtebbé váltak: egyre több fogyasztót kapcsoltak be a hálózatba, az eredetileg városi hálózatokat pedig összekötötték. Ezeket a magántársaságokat a század közepén államosították (MAVIR, 2009). A legutóbbi időkig az energiához kapcsolódó különféle szolgáltatások nem különültek el: a termelés, a kereskedelem, az energia fogyasztókhoz való elszállítása és elosztása területileg egy kézben volt. E téren változás csupán a rendszerváltozás után történt: rövid időn belül a szektor teljes vertikumát lefedő mamutvállalatait kisebb, jobban kezelhető egységek létrehozása érdekében feldarabolták és részvénytársasági formába szervezték át. Az így létrehozott vállalatok privatizációjára 1995 és 1996 folyamán került sor. A cél tőkeerős szakmai befektetők számára történő értékesítés volt. Az iparági privatizációt folyamatában és utóbb is heves kritikák érték, amelyek kifejtésével ehelyütt nem foglalkozom, mivel a dolgozatnak nem célja a privatizáció módját vagy hatásait vizsgálni. Nem kívánok állást foglalni sem a privatizáció elvi kérdései tekintetében (kell-e, szabad-e privatizálni), sem pedig a rendszerváltást követően lezajlott privatizáció milyensége tekintetében. Mindezeket témám tekintetében adottságnak, egy korábbi rendszerből kapott struktúrának tekintem. A villamos energia tekintetében meg kell említeni egy igen fontos fizikai jellemzőt: az áram nem (csak nagyon rossz hatékonysággal) tárolható. Ez a tény messzemenő következményekkel bír: a piac szereplőinek szervezeti és tulajdonosi hovatartozástól függetlenül, a valós idő minden pillanatában összefüggő, egységes rendszert kell alkotniuk. Az energia eljuttatása a termelési helytől a fogyasztóig, mérése és pontos elszámolása csak akkor megvalósítható, ha ez a teljes rendszer folyamatosan összhangban működik
11 A vizsgált piac igen sajátos: ún. vezetékes vagy hálózatos iparágról beszélünk. Az áram felhasználásának alapvető feltétele egy megfelelő hálózat léte. Hiába adott ugyanis az energia elérhetősége annak termelési helyén, a gazdaságban funkciót csak akkor tud kifejteni, ha eljut rendeltetési helyére, a fogyasztókhoz. Ehhez szükséges az áramot szállító hálózat, amely hálózat (1) használatának ára, (2) a hálózat érdekében eszközölt beruházások, valamint (3) az árak és a beruházások összefüggéseinek témakörei képezik érdeklődésem fő területét. A szakirodalmi áttekintés során elsőként az általam legfontosabbnak tekintett fogalmakat ismertetem. Ezt követi a szabályozott iparágak alapvető kérdéseivel foglalkozó szabályozás-gazdaságtan áttekintése villamosenergia-piaci szemszögből. Végül rátérek a szabályozási környezet, majd a piac hálózati szegmensének alapvető tudnivalóira. A teljes témakör rendkívül tágas voltából adódóan bizonyos szűkítésekre kényszerültem: a dolgozat főszövegében csupán a kutatás kontextusba helyezéséhez feltétlenül szükséges, szűken vett tudnivalókat mutatom be. Szintén terjedelmi okokból de az érthetőség javítása céljából egy, a villamosenergia-piac történetét és felépítését bemutató rész a Függelékben került elhelyezésre. A kutatásom alapvető elméleti hátterét képező szabályozási, szabályozásgazdaságtani témának létezik a hazai szakirodalomban alapos és átfogó feltárása: az MTA Verseny és Szabályozás címmel, évek óta számos kérdésre kiterjedő évkönyvet szentel a témakörnek. Ezen belül is a hálózatos iparágak kapcsán a hazai irodalomban kiemelkedő fontosságú Kiss Ferenc és Valentiny Pál munkássága. Mivel a vonatkozó elméleti háttér hazai feldolgozásának gerincét néhány szerző adja, továbbá a dolgozat céljaival összhangban a jelen fejezet elsődleges célja nem a vonatkozó elméleti háttér újrafeldolgozása és kiegészítése, hanem a kutatási téma megfelelő kontextusba helyezése, a továbbiakban alapvetően az ő cikkeikre támaszkodva tekintem át a szabályozás gazdaságtanának fő attribútumait, kiegészítve azt a számomra kritikus energiapiaci fókusszal
12 2.2 FOGALMI ALAPVETÉSEK Az értekezésben tárgyaltak megalapozása céljából elsőként áttekintem a téma szempontjából legfontosabb fogalmakat, amelyek mentén a villamos-energia piacának sajátosságai elhatárolhatóak. Ennek megfelelően kitérek (1) a hálózat és a hálózatos szolgáltatások fogalmára és jellemzőire, (2) a közszolgáltatásnak tekintett tevékenységek fő attribútumaira, (3) a szabályozás fogalmaira, valamint (4) az iparágat jellemző piacszerkezetekre. Ezzel szemben feltételezve a szakmai olvasó tájékozottságát e téren nem fejtem ki az olyan általánosan ismert, nem hálózati vagy energetikai specifikumnak tekintett témákat, mint amilyenek például a pénzügyek tárgykörébe tartozó alapfogalmak Hálózat és hálózatos szolgáltatás Mivel a villamos-energia az esetek túlnyomó többségében elválaszthatatlanul kötődik az azt továbbító hálózathoz, e tanulmányban elengedhetetlen legalább említés szintjén foglalkozni a hálózat fogalmával. A hálózat nem más, mint csomópontok halmaza, amelyek között összeköttetések léteznek. Hozzátehető még, hogy a hálózatokat rendszerint ún. hálózati externáliák jellemzik (Schmalensee, 1995). A villamos-energia esetében a szolgáltatás nyújtásának alapvető feltétele egy olyan fizikai hálózat megléte, amelyen keresztül az energia eljut a felhasználóhoz, ezért beszélünk hálózatos iparágról. A hálózat lehet termelési és fogyasztási hálózat is, attól függően, hogy a termelés vagy a fogyasztás terén jelennek-e meg hálózati hatások és jellegzetességek. Ennek megfelelően a hálózati szolgáltatások is két fő csoportba sorolhatók: a termelési hálózathoz való hozzáféréshez, illetve a hálózat fogyasztói használatához kapcsolódó szolgáltatásokra. Továbbá a hálózatos működést jellemző externáliák is előfordulhatnak bármelyik esetben: azok egy része a hozzáférés, másik része pedig a szolgáltatások használata kapcsán azonosítható (Kiss, 2010, o). A hálózatos iparágak közgazdaságtani irodalma a kezdetekben a telekommunikáció területéhez kapcsolódott (Jaag-Trinkner, 2011). Ez utóbb kibővült más iparágakkal
13 is, mint például a dolgozat tárgyát képező villamos energia-szolgáltatás. Ezekkel az iparágakkal a modern szabályozás-gazdaságtan kiemelten foglalkozik. A hálózatos szolgáltatások esetében, ha csak dióhéjban is, de feltétlenül szót kell ejteni néhány kapcsolódó alapfogalomról: ezek a nélkülözhetetlen eszközök, a hálózati externáliák, a speciálisan a villamos-energia esetében jelentős hálózati veszteség, valamint a hálózatok összekapcsolása Nélkülözhetetlen eszköz A szabályozott iparágak tekintetében azt a tőkeállományt nevezzük nélkülözhetetlen eszköznek (essential facilities), amely nélkül az iparágban a működés nem lehetséges, illetve amely reális erőbefektetéssel nem reprodukálható, ugyanakkor a versenytársak hozzáférése az eszköz használatához a verseny (a fogyasztók, azaz a társadalom) szempontjából kívánatos (Valentiny-Kiss, 2009). A fogalomnak létezik ennél megengedőbb értelmezése is, így például Motta (2007) csupán az adott iparágban való működéshez való szükségességet hangsúlyozza. Ugyanakkor a szabályozás szempontjából a társadalmi érdek (közérdek) fennállása kritikus, ezért a kutatási téma szempontjából az első definíciót tartom megfelelőnek. Kiss (2009, 64.o) gondolatmenete a hálózati alapú termelést a bérelt tőkejószág egy sajátos esetéből vezeti le, amikor a működésben meg nem kerülhető szerepet játszik a más közszolgáltató(k) termelési folyamataiban jelen lévő hálózati tőkeállomány azaz a nélkülözhetetlen eszköz közös használata. Az ilyen iparágat társadalmi szempontból e tőkeállomány közös használatának kívánatos volta jellemzi. A hozzáférésnek és a nélkülözhetetlen eszköz használatának az ára a hozzáférési ár. A nélkülözhetetlen eszközökhöz kapcsolódó alapvető elméleti kérdés, hogy mely esetekben kívánatos a közös eszközhasználatot szabályozni, kötelezővé tenni, szabályokat alkotni a használat feltételrendszerét illetően; illetve hogy hogyan kell szabályozni a hozzáférési árat. A hozzáférési árra vonatkozóan alkalmazható a hatékony tényezőárazási szabály, amely szerint az ésszerű ár közgazdasági szempontból hatékony, azaz egyensúlyba hozza a kérdéses eszközhöz való
14 hozzáférés keresletét és kínálatát (Armstrong, 2008). Ugyanakkor a tökéletes piacot nem lehet szabályozói eszközökkel szimulálni, így reális célkitűzés legfeljebb a megtámadható piacok másolása, azaz a megtámadhatóság megteremtése lehet. Ennek eszköze a hozzáférési árak szabályozása. Ez az elmélet azonban homogén szolgáltatásokat feltételez. Ha a szolgáltatások differenciáltak, akkor a belépő és a már piacon levő (azaz inkumbens) vállalat számára is sokféle lehetőség nyílik a másik fél piaci pozícióinak befolyásolására. Erre a problémára a Laffont és Tirole (1996) által javasolt megoldás a hatékony tényezőárazási szabály kombinálása volt a globális ársapkával. Az árazás kérdéskörének további, mélységében való kibontása képezi a 2.3-as fejezetben bemutatott szabályozás-gazdaságtan egyik fő kérdését. Nyilvánvaló, hogy az villamosenergia-piac szempontjából a hálózat (ide értve az átviteli- és az elosztóhálózatot is) nélkülözhetetlen eszköznek tekinthető, hiszen annak léte és hozzáférhető volta nélkül a termelés helyén hiába áll rendelkezésre az áram, nem juttatható el a fogyasztóhoz. Természetesen lehetséges egy párhuzamos hálózat kiépítése az eszközállomány duplikálásával, ez azonban olyan tőkeigénnyel bír, ami mind társadalmi, mind vállalati szinten teljességgel gazdaságtalanná teszi ezt a megoldást. Ezért a hálózathoz való hozzáférés szabályrendszere és annak ára központi szerepet játszik az elemzett iparág körülményeinek tekintetében Hálózati hatások és externáliák A modern közgazdaságtan egyik alapvető jelentőségű kérdéskörét a különféle negatív és pozitív külső (externális) hatások képezik, amelynek fogalmát és hatásait az elsők között Pigou és Coase írták le. Az externália fogalma alatt a közgazdasági irodalom olyan gazdasági hatást ért, amely akkor következik be, amikor a külső gazdasági hatás a gazdaság egyik szereplőjének a magatartása által egy másik szereplő jólétében idéz elő olyan hatást, amely nem jelenik meg dollár-, vagyis piaci tranzakciókban (Samuelson-Nordhaus, 1988, o). Az externáliák kezelésének klasszikus módja a hatás internalizálása, vagyis az árakban való megjelenítése
15 A hálózati hatások és externáliák egyik, a dolgozatban tárgyalt kérdések szempontjából jelentős kategóriája a hálózatok működése során jelenik meg. Ezek a hálózati hatások (network effects) részét képező ún. hálózati externáliák (network externalities). Kiss (2010) szerint a hálózati hatás a hálózat jellemzője, tulajdonsága, a fogyasztási folyamat jellemzője, a hálózati externáliák pedig nem mások, mint a hálózati hatások kompenzálatlan részhalmaza. Bár a témával foglalkozó szakirodalom többnyire a telekommunikáció területéről hoz példákat (például Rohlfs, 1974 és Katz-Shapiro, 1994), a hálózati externáliák közül a villamos-energia szempontjából is kiemelten fontosnak tartom a keresztfinanszírozások kialakulását, a piacnagyságra gyakorolt hatásokat, a piaci erő témakörét, a szabványosítás és kompatibilitás hatásait, a hálózatok összekapcsolását, illetve az útfüggőség kérdését. A hálózati externáliák kötődhetnek a hálózathoz való csatlakozáshoz vagy annak használatához, továbbá egyaránt előfordulhatnak pozitív vagy negatív hatásként is Hálózati veszteség A villamos-energiáról szólva nem lehet említés nélkül hagyni az ún. hálózati veszteség problémakörét sem. A termelés és felhasználás közötti áramszállítás során fellép egy bizonyos mértékű veszteség. Ennek fő két része van: az egyik egy műszaki veszteség, amit az ellenállás, a szivárgás, és egyéb műszaki okok okoznak, a másik pedig a lopás ezt a szakmai köznyelv társadalmi veszteségnek nevezi. A veszteség finanszírozásának megoldási módja időnként vitatott. A gyakorlatban és a szabályozásban jellemző a technológiai veszteség árakban való elismerése (MEH, 2012), ellenben a társadalmi veszteség kezelése változó, a fogyasztókra való közvetlen áthárítás nem minden esetben elfogadott A hálózatok összekapcsolása A hálózatok összekapcsolása a hálózatos iparágak egyik alapvető témaköre. Az ilyen iparágakban ugyanis a szolgáltatás hasznossága a hálózat kiterjedtségének függvényében növekszik (Laffont-Tirole, 1996). Bár a vonatkozó szakirodalom
16 jelentős részben a távközlésben való összekapcsolásról ír, bizonyos analógiák az energetikára is alkalmazhatóak. Így például az összekapcsolással a hálózat hasznossága a fogyasztó számára növekvő az üzem- és ellátásbiztonság javulása miatt: több hurok, nagyobb hálózat, több erőmű által termelt energia válik elérhetővé, sőt regionális léptékű összekapcsolás (megfelelő kapacitású határkeresztező összeköttetések léte) esetén mindez az országos piacokon túl nagyobb földrajzi területen is megvalósulhat Közszolgáltatás A hálózatos jellegből adódó fizikai/topológiai vetülete mellett a hálózatos energetika más tekintetben is figyelemre méltó téma: e szolgáltatásokról beszélve nem kerülhető meg a közszolgáltatások kérdésköre, hiszen széleskörű elterjedésük, általánossá válásuk óta hagyományosan mind az elmélet, mind a gyakorlat e körbe tartozónak tekinti és ekként is kezeli őket. Mivel a közszolgáltatások számos olyan jellemzővel bírnak, amelyek sajátos problémákat vetnek fel és elkülönítik őket a normál javaktól, érdemes áttekinteni legalább az alapvető sajátosságaikat. A közszolgáltatásokat távolabbról megközelítve az állami funkciókból, illetve a közjavak elméletéből vezethetjük le. Az állam fő funkcióiként a következő három a villamos energia tekintetében kivétel nélkül relevánsnak tekinthető területet szokás megemlíteni (Bácskai-Bánfi, 1999): Allokáció: a gazdaság erőforrásainak felosztása piaci kudarc esetén, vagyis amikor a piac önmagában nem képes a gazdaság számára optimális egyensúly létrehozására. Az energiapiacok kapcsán ide tartozik a hálózati beruházások felügyelete és szabályozással való befolyásolása, a beruházási tevékenység irányítása a termelési kvóták allokálásán keresztül, a piaci alapon épülő erőművek és hálózatok szabályozása, felügyelete. Idevágó témakör továbbá a hosszú távú erőművi megállapodások felbontatása, de a különféle extra adók, az energiaadó, közvetve pedig a kötelező energiatanúsítvány is ide tartoznak
17 Disztribúció: a társadalom által igazságosnak, elfogadhatónak tekintett jövedelemelosztás elősegítése, amely elosztás eltérhet a piaci mechanizmusok által létrehozott állapottól. Ennek tökéletes példája az energiaszolgáltatás olyan szabályozása, amely a gyenge érdekérvényesítő képességgel bíró, így állami védelemre szorulónak tekintett kisfogyasztók (például a háztartások) számára védett környezetet biztosít. Ez az ún. egyetemes szolgáltatás keretében mind az árakat, mind a szolgáltatásból való kizárás (a kikapcsolás) szabályait érinti. További példák az energiához kapcsolódó támogatások: a rászorulók számára biztosított támogatás, az áramtermelés átalakítását elősegíteni hivatott, hírhedt szénfillér, a különböző fogyasztói csoportok közötti keresztfinanszírozások beépítése a tarifarendszerbe, amelyek kivétel nélkül mind a javak elosztásán módosítanak. Stabilizáció: a gazdaság jelentős hullámzásainak kisimítását célzó állami tevékenységek összessége. Itt említhető például az energiaárak mint az infláció fontos tényezői, a gazdasági növekedést befolyásoló tényezők befolyásolására irányuló törekvés, vagy az energiaipart célzó különadók. Fontos látni, hogy a közszolgáltatás fogalma korántsem olyan egyértelműen definiált, mint a téma egyéb fogalmai. Értelmezése alapvetően az idővel változó politikai-közjogi felfogás kérdése. Hagyományosan a többnyire államilag nyújtott, hálózati alapú természetes monopóliumokat takarja (Finger-Finon, 2011), ám az elmúlt évtizedekben épp e területeken zajlott le jelentős mértékű szemléletváltozás és ehhez köthető dereguláció. Erre aligha találhatunk jobb példát az energiaiparban lezajlott változásoknál. Ha a legtágabb, közszolgáltatás az, amit közösségi szolgáltatás keretében lehet igénybe venni 1 típusú definíciónál alaposabban is meg kívánjuk érteni a 1 Például: a közszolgáltatás közcélú, illetve közérdekű szolgáltatást jelent, mely egy nagyobb közösség minden tagjára nézve azonos feltételek mellett vehető igénybe (Illés, 2000, 9.o.)
18 közszolgáltatások jellemzőit, úgy azokat legegyszerűbben közjavak fogalomköréből levezethető alapvető kritériumokon keresztül határozhatjuk meg. A közjavak szakirodalma hosszú múltra tekint vissza és igen széleskörű. Eszerint meghatározható néhány olyan kritérium, amelyek fennállása esetén az adott jószág közjószágnak tekinthető. Ezek Samuelson-Nordhaus (1988) alapján a következő módon foglalhatóak össze: (1) a fogyasztás nem versengő: az egyik fogyasztó fogyasztása nincsen hatással más fogyasztókra, nem csökkenti a szolgáltatás elérhetőségét; (2) a fogyasztásból való kizárás nem lehetséges, a fogyasztó gyakran nem adásvétel útján jut hozzá, hanem az állam a fogyasztók nevében eljárva, adókból vásárolja vagy állítja elő ezeket a szolgáltatásokat; (3) a szolgáltatást a piac nem, vagy elégtelen mértékben állítaná elő. Az ilyen javakat/ szolgáltatásokat maga az állam biztosítja vagy piaci alapokon működő cégekre bízza. Gyakorlatilag minden közszolgáltatási tevékenység végezhető piaci alapon is, egyidejű állami szabályozás és felügyelet mellett. Például az USA-ban komoly hagyományokkal bír az energetikai szolgáltatások piaci alapú működése. Ellentétben a közjavak klasszikus példáival itt a honvédelmet szokás említeni az energiaszolgáltatás nem tekinthető egyértelműen a tiszta közjavak közé tartozónak. Mégis számos esetben jellemző, hogy a gyakorlatban közszolgáltatásként kezelik, és az állam gondoskodik róla. Ennek történeti okai sokrétűek: stratégiainak tekintett iparággal van dolgunk, ahol piaci kudarcok iskolapéldáit azonosíthatjuk, illetve a társadalom által többnyire nélkülözhetetlennek tekintett szolgáltatásokról beszélünk. Érdemes tehát a közszolgáltatás fogalmát alaposabban is értelmezni. Ez többféle értelmezésben is megközelíthető. A továbbiakban Valentiny (2011) logikáját követve összegzem a legalapvetőbb értelmezési lehetőségeket. A leggyakoribb megközelítés a kínálati oldal felől közelít: eszerint a közszolgáltatás olyan szolgáltatás, amelyet az állam nyújt polgárai számára, illetve amelynek nyújtásában az államnak valamilyen jelentős aktív szerepe van. Az állami jelenlét létrejöhet akár szociális megfontolásokból következő elosztási problémák, akár a hatékony működést akadályozó piaci zavarok miatt. (Valentiny, 2011, 232.o.). Emellett a
19 közszolgáltatás definiálható a fogyasztói oldalról is: az adott szolgáltatás a fogyasztó számára alapvető fontosságú; mindenki által keresett (magas penetrációjú), mindenki számára elérhető és megfizethető kell legyen. A szerző meglepő módon további jellemzőként hozza fel, hogy a szolgáltatás kínálatában az állam is szerepet játszik, holott a fogyasztói oldali megközelítésben ez nem logikus. A megfizethetőség jelentőségét az adja, hogy ez esetben a fogyasztás társadalmilag kívánatos: a társadalmi összhaszon nagyobb, mint az összköltség, így az állam szerepe a megengedhetőség biztosítása ott, ahol a fogyasztás csak társadalmilag kívánatos, de egyénileg nem, mert az egyéni hasznosság kisebb, mint az egyéni költség. Ezt akár jogi szempont is támogathatja, amennyiben a társadalom a közszolgáltatás fogyasztásához való jogot alapvető emberi jogként ismeri el. A harmadik értelmezés a közszolgáltatások elosztási folyamatai szempontjából közelít, eszerint az elosztási mechanizmus lehet piaci körülmények között nyújtott (ilyen például a vizsgált energiaszolgáltatás) vagy nem piaci közvetítés is. Mindezek ismeretében megvizsgáltam, mennyiben igazak a közszolgáltatás ismertetett feltételei a villamosenergia-szolgáltatásra: A hálózati szolgáltatások tekintetében többnyire igazak: o A fogyasztás nem versengő, amennyiben egy stabilan üzemelő hálózat létezik. Természetesen technikailag lehet alkalmatlan vagy elégtelen kapacitású a hálózat a fogyasztók megfelelő kiszolgálására. o A kizárás fizikailag bizonyos szintig lehetséges, de társadalmilag kevéssé elfogadott ennek belátásához elegendő a kikapcsolások esetén keletkező rendszeres botrányokra gondolni. o A hálózati szolgáltatást továbbra is természetes monopóliumnak tekintjük. A termelés és kereskedelem tekintetében megoszlanak a vélemények: o Versengő fogyasztás: ha csak arra gondolunk, hogy az árfelhajtó termelésvisszafogás lehetséges, sőt elő is fordul, nem is kérdéses, hogy a fogyasztás versengő
20 o Kizárhatóság: megvalósítható, kivéve az áramlopást, amire viszont a gyakorlatban igen kreatív módok léteznek. o A társadalmi közmegegyezés továbbra is tekintheti olyan alapvető szolgáltatásnak, amely jár a gazdaság szereplői számára A mai gazdasági viszonyok között mindhárom részszolgáltatási terület a stratégiai iparág része, mivel önmagában egyik sem képes az áramellátást biztosítani, energia nélkül pedig a gazdaság bármely szereplője gyakorlatilag életképtelen. A megfizethető áron előálló, megfelelő mennyiségű energia nemzetgazdasági kérdés is, nem csupán az egyes piaci szereplők egyedi érdeke. Európában egészen a 80-as évek privatizációs hullámáig az állami energiatársaságok által nyújtott szolgáltatás volt a jellemző. Ugyanakkor az elmúlt néhány évtizedben a hálózatos közszolgáltatások alapvető felfogása jelentős változáson ment keresztül, amelynek főbb európai fejleményei az alábbiak szerint foglalhatóak össze Valentiny (2011) és Finger-Finon (2011) alapján: A közszolgáltatásokkal szemben támasztott követelmények jelentősen megváltoztak. A fogyasztókra jellemző a korábbinál határozottabb joggyakorlás, a választék, a minőség, az áralakulás és a szolgáltatók közötti választási lehetőség növekvő jelentősége. Egyre gyakoribb verseny a közszolgáltatási területeken. A korábban különlegesnek, nem piaci tulajdonságokkal bírónak tekintett szolgáltatásokat egyre inkább a többi áruhoz hasonlónak, kereskedésre alkalmasnak tekintik (a piacot liberalizálják). Korábban a közszolgáltatások a magánszektor számára gazdaságtalannak minősültek, ezért a fejlesztetések elsősorban közpénzekből történtek. Ma a magánszektor sokhelyütt ígéretes befektetéseknek tekinti a közszolgáltatók finanszírozását. Ezt a hatást erősíti az is, hogy számos országban a költségvetés finanszírozási lehetőségei kimerültek. Mindez olyan hatással is bír, hogy
21 szolgáltatói érdekeltség keletkezik a vonzó, illetve a fogyasztókat megtartó díjszabások kialakítására. Gyors és alapvető technológiai változások következtek be sok területen, így az energiaipar egyes területein is (például megújuló forrásra támaszkodó energiatermelés). A piacosítás kapcsán a hazai felfogás szkeptikusnak és ingadozónak mondható. Bár az EU csatlakozással vállalt liberalizációs feladatok kapcsán igen nagy előrelépések történtek a versenyalapú energiapiacok kialakítása felé, mind a fogyasztók, mind a kormányzat részéről máig erős ellenérzések tapasztalhatóak. Mi több, az utóbbi években a kormányzat retorikájában és gyakorlati megközelítésében egyaránt ismét határozottan az energiaszolgáltatás nem működhet jól piaci alapon hozzáállás felé közelít Reguláció, dereguláció, rereguláció, liberalizáció A közszolgáltatási szektor utóbbi évtizedekben történt átalakulásának főbb címszavai közé tartoznak a szabályozás átalakításához kötődő fogalmak, a dereguláció, rereguláció és a liberalizáció. Igen fontos ezek pontos definiálása, mert bár gyakran kerülnek egyidejűleg, illetve időnként egymás szinonimáiként említésre az energiapiac kapcsán, mégsem összekeverendőek. A reguláció, azaz szabályozás alatt értjük a piaci körülmények, feltételek, erőviszonyok állami eszközökkel, illetve egyéb például iparági testületek által történő közvetlen és közvetett befolyásolását. Közvetlen eszköz például egy törvény vagy iparági sztenderd felállítása, míg közvetett a szabályozó hatóság felállítása, amely meghatározott mértékben felügyeletet gyakorol a piacon tevékenykedő vállalatok felett. Nem szabad elfelejteni, hogy a szabályozás lényegében újraelosztást jelent (Spiller, 2011): adminisztratív eszközökkel igyekszik letörni a monopolista árait, megakadályozni a piaci erővel való visszaélést, beavatkozni a piaci viszonyokba. Ez azonban az adóknál és a támogatásoknál jóval kevésbé
22 transzparens, hatásai nehezebben számszerűsíthetőek, ráadásul jellegzetes terepe különféle érdekcsoportoknak, amelyek a számukra kedvező szabályozás elérése érdekében igyekeznek befolyásolni annak kialakítását. Ennek ellenére szabályozás szükséges ahhoz, hogy a közszolgáltatások közgazdaságilag indokolható áron és minden szereplő számára diszkriminációmentesen hozzáférhetőek legyenek. A reguláció fő eszközei napjainkban a versenyző és szabályozott tevékenységek szétválasztása, a hálózati szolgáltatások újraszabályozása, valamint az alapvető szolgáltatásnak tekintett egyetemes szolgáltatás kereteinek meghatározása. A dereguláció a szabályozási kötöttségek feloldása, a szabályozás leépítése. A liberalizáció kezdetén uralkodó felfogás szerint a dereguláció automatikusan előidézi egy hatékonyan működő versenypiac kialakulását. A liberalizáció célja a versenypiac megteremtése, a korábban monopol módon működő piacok megnyitása a verseny számára, vagyis a korábbi erősen szabályozott, monopolista gazdasági berendezkedés helyett egy hatékonyabb rendszer kialakítása. Alapvető eszköze a szabályozási korlátok, kötöttségek feloldása, vagyis a dereguláció. A liberalizáció mögött az az alapvető elképzelés áll, miszerint a gazdaság számára optimális megoldást a verseny állítja elő: ily módon a monopóliumok bizonyos nem hatékony jellemzői megszüntethetők és a tranzakciós költségek csökkenhetnek. A verseny bevezetése a közszolgálati piacokra azonban igen hosszú átmenetet jelent. Szintén megemlítésre méltó ugyanakkor, hogy a liberalizáció kudarcai egyben olyan megfontolásokat is útnak indítottak, amelyek megkérdőjelezik a liberalizáció indokolt és helyes voltát. A kezdeti, mai szemmel nézve idealista elképzelések ellenére a tapasztalatok azt mutatták, hogy az érintett piacokon az adminisztratív korlátok lebontása után sem alakult ki automatikusan az optimális állapotot előidéző verseny. Ehelyett új problémák jelentek meg, amelyek továbbra is szükségessé tették a szabályozást. Ennek következményeként jelent meg a rereguláció vagy újra-szabályozás, vagyis a változó körülmények lekövetése a szabályozásban
23 A liberalizáció úttörője az Egyesült Államok volt a távközlés, postai szolgáltatások és az energiapiacok terén. Mára az uniós szolgáltatási piacok zöme is változó mértékű verseny színhelye, de még mindig nagy számban akadnak tökéletlen versenypiacok. Fontos megjegyezni az energiaipari vállalatok működésének hatékonyságával kapcsolatban, hogy a vonatkozó vizsgálatok szerint a privatizált vállalatok teljesítményének változásaiban alapvetően nem a privatizáció időpontja, hanem a piac-liberalizálási és reorganizációs lépések megtétele bizonyult döntőnek (Zhang és társai, 2007). Továbbá érdemesnek tartom megkülönböztetni a tisztán jogi értelemben vett liberalizációt a ténylegesen megvalósuló liberalizált piactól. Az előbbi alatt értem a jogi-adminisztratív korlátok lebontását, a verseny jogi, szabályozási lehetővé tételét. Ezzel szemben ténylegesen liberalizáltnak nevezek egy piacot akkor, amennyiben azon ki is alakult a verseny. Igen szemléletes példa e különbségtétel kapcsán a hazai lakossági (kisfogyasztói) energiapiac: bár a verseny törvényi feltételei adottak, a szolgáltatók részéről nem mutatkozik törekvés versenyezni eme fogyasztói szegmensért, a fogyasztók részéről nem érhető tetten igény arra, hogy versenypiacon vásároljanak, és különösebben a kormányzat sem ösztönzi az ez irányú fejlődést Monopólium, verseny és tökéletlen versenypiac Az energiaszektor alapvetően nagyvállalatok, pontosabban az iparág vertikumának nagy részét átfogó vállalatcsoportok révén működik. Ezek közül nem egy állami tulajdonban áll, sok nagy energetikai cég pedig multinacionális vállalatként működik. Ennek megfelelően az energiapiacok vizsgálata során érdemes szem előtt tartani az ilyen cégek jelenlétével jellemezhető, rendszerint monopol és oligopol piaci helyzetek tulajdonságait. Az EU liberalizációs törekvései kapcsán elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt növekvő jelentőséggel bír továbbá az ún. tökéletlen versenypiac is
24 Monopólium és természetes monopólium A monopólium a közgazdaságtan egyik közismert alapfogalma: monopólium az a vállalat, amely egy adott terméket vagy szolgáltatást egymaga kínál a piacon (Varian, 2001). Amennyiben a termék (szolgáltatás) jól helyettesíthető más vállalat által kínált termékkel (szolgáltatással), úgy nem tekintjük monopóliumnak. Kialakulásának és fennmaradásának számos oka lehet, például közvetlen gazdasági okok (növekvő hozadék, magas belépési költségek, az ún. természetes monopólium), állami szabályozói beavatkozás (társadalmi-politikai megfontolásokból, közszolgáltatás ellátására, stratégiai fontossággal bíró szolgáltatások esetén), illetve akár az is, hogy egy piacon úttörőnek számító cég korai sikerei után másnak már nehéz belépnie ugyanarra a piacra. Európában a villamos energia termelése, kereskedelme és a megtermelt vagy importált energiának a fogyasztókhoz való eljuttatása egy-egy földrajzi térségben egészen a 80-as évek végéig jellemzően egy kézben volt. A területi monopóliumot egyidejűleg erőteljes vertikális integráció is jellemezte: a különféle szolgáltatások nem különültek el egymástól, azokat mind a területileg illetékes szolgáltató nyújtotta (MAVIR, 2009). Ennek a megtestesülése volt a közelmúltig fennálló közüzemi szolgáltatás. A közüzem keretében minden felhasználó államilag meghatározott, a szolgáltatás nyújtásának tényleges költségét nem feltétlenül, vagy legalábbis nem minden fogyasztói csoport esetében tükröző árakon juthatott villamos energiához. 2 Ez a kiinduló állapot egy olyan, a nemzet-gazdaságot behálózó stratégiai szerepkörű szervezet volt, amely a foglalkoztatás-politikától a szociális juttatások kézbesítéséig terjedően társadalmi, szociális feladatokat is ellátott. Részben a társadalmi funkció betöltésének ellentételezéseként a szolgáltató vállalatok 2 Ilyen a villamos energia piacán a lakossági fogyasztók szociális alapon való, kedvező árú ellátása. Bár az ellátás fajlagos költsége ebben a fogyasztói körben jelentősen magasabb, mint az ipari és nagyfogyasztóké, számos időszakban jellemző volt a lakosság olcsóbb ellátásának keresztfinanszírozása a nem lakossági fogyasztás magasabb árán keresztül
25 kizárólagos jogokkal rendelkezhettek. Ilyen helyzetben a szolgáltatás minőségének, a termelékenységnek a javítására nemigen ösztönzött semmi. Valentiny (2011, 238.o). E téren jelentős változásokat az Európai Unió egységes piaci törekvéseiből következő lépések hoztak. A közösség energiapolitikájának egyik alappillére az egységes versenypiacok megteremtésének szándéka. A versenytől általánosságban azt várjuk, hogy az erőforrások optimális elosztásához vezet, ide értve olyan pozitív hatásokat, mint a hatékonyság, költségcsökkenés, alacsony árak, folyamatos innováció, emelkedő minőség. Ezért az unió a korábbi struktúra helyett egy versenypiacot kíván létrehozni, amelyen számos szereplő versenyez, ily módon segítve elő a gazdaság számára az olcsó és jó minőségű energia rendelkezésre állását. Ugyanakkor a hálózatos iparágak fontos ismérve, hogy a szolgáltatásaik egy részét a szakirodalom ún. természetes monopóliumnak tekinti, amelynek neoklasszikus fogalmát költségalapon definiálja: a monopólium természetes, ha az adott terméket vagy szolgáltatást az adott körülmények között a leggazdaságosabban ilyen módon lehet nyújtani (Fiáth-Megyes, 2010). Ennek jelentőségét Kiss (2009, 25.o.) a következő módon foglalja össze: olyan piacokon, ahol a kínáló természetes monopólium, a versenynek a társadalmi jólétet csökkentő hatása van, ezért előállhat, hogy a társadalmilag optimális piaci forma nem a verseny, hanem a szabályozott monopólium. Vagyis létezhet olyan piac, ahol a monopólium minden problémája és az általa okozott holtteher-veszteség ellenére is előnyösebb a monopol piaci szerkezet a versenynél. Ennek tipikus esetei a hálózatos szolgáltatások, ahol a költségek jelentős része a hálózat létrehozásához, majd fenntartásához kötődő fix költség, nem pedig a konkrét szolgáltatás érdekében merül fel. Emiatt társadalmilag az a hatékony megoldás, ha egy hálózat kerül kiépítésre. A természetes monopólium kialakulásának egy további oka lehet a kezdeti nagy tőkeberuházás szükségessége a hálózat kiépítésekor, ami jelentős belépési korlátot jelent. A technológiai és gazdaságelméleti haladás a fentebb leírtak megítélésén változtathat. Erre igen jó példa az energiaipari tevékenységek megítélésében lezajlott
26 változás. Az Európai Unió ugyanis a már említett versenypiaci törekvések érdekében előírta, hogy csak a valóban természetes monopóliumnak tekinthető tevékenységek végezhetőek a továbbiakban is monopol módon. Minden más tevékenység esetében a tagállamok kötelesek voltak piaci liberalizációt végrehajtani és megteremteni a versenypiaci működés szabályozási kereteit. Ennek következtében az energiaiparban a termelést és a kereskedelmet már nem tekintjük természetes monopóliumnak, holott korábban ilyen elképzelés fel sem merült. Továbbra is monopolisztikus tevékenységnek minősülnek azonban a hálózati alapú átvitel, az elosztás, a rendszerirányítás és a rendszerszintű szolgáltatások nyújtása Tökéletlen verseny Bár a liberalizáció célja versenypiac kialakítása azon területeken, ahol ez lehetséges, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az újonnan létrehozott versenypiacok ritkán mentesek a tökéletlenségektől. Ilyenek jelenségek például a jelentős piaci erejű szolgáltatók létezése, a termelési folyamatok belső gazdaságosságai, a fogyasztói kereslet egyes tulajdonságai, a fogyasztási externáliák hatásai. Emellett a piaci verseny önmagában is lehet önpusztító, azaz piaci tökéletlenségeket létrehozó és tendenciájában a monopólium felé tartó hatású. Ezért a liberalizált piacok többnyire ún. tökéletlen versenypiacként működnek, mintegy a klasszikus monopólium és a hagyományos, idealizált versenypiac közötti skála valamely fokán. További elméleti vita tárgya, hogy a tökéletlen versenypiacok idővel átalakulnak-e valódi versenypiaccá vagy sem. A gyakorlatban a liberalizált piac számos esetben csupán jogi liberalizációt jelent, azaz a verseny jogi-szabályozási feltételeinek megteremtését. Ez önmagában nem feltétlenül vezet versenyképes gazdasági szereplők azonnali felbukkanásához és a piacra való belépéséhez. Ezzel együtt elmondható, hogy amennyiben a kormányzat és a szabályozás a liberalizációs célkitűzéseket folyamatosan és konzekvensen érvényesíti és elősegíti, a liberalizált piacokat a verseny felé való folyamatos haladás jellemzi. Úgy is megfogalmazható,
27 hogy a verseny fokozatosan alakul ki és intenzitása fokozatosan növekszik. Ez az átmenet és annak különféle formái alkotják a tökéletlen versenypiacokat. A tökéletlen versenypiacok kutatásával a hazai szakirodalomban Vince (2009, 2012), Nagy (2009) és Valentiny (2010, 2012) foglalkoztak, továbbá a Budapesti Corvinus Egyetem REKK kutatócsoportja is rendszeresen végez különböző szempontú vizsgálatokat, ezek közül is kiemelném a REKK (2008, 2012) tanulmányait. A tökéletlen verseny kapcsán kiemelten fontosnak tartok tisztázni néhány további alapfogalmat: ezek a vertikális integráció és a piaci erő. Vertikális integráció: Bár a vertikális integráció már a monopolista időszaknak is a sajátossága volt, és annak napjainkig létező öröksége, mégis a tökéletlen versenynél tartom fontosnak szót ejteni róla. A klasszikus monopolista időben ugyanis ennek a kérdésnek jóval kisebb jelentőséget tulajdonítottunk. Az integráció témaköre a liberalizáció, dereguláció, a szolgáltatások szétválasztása, az új szabályozás-gazdaságtan szempontjából vált kritikussá. Kiss (2009, 47.o) definíciója szerint az integráció termelési technológiák egybekapcsolásával különféle termékek közös termelési folyamat és/vagy szervezet kereteiben történő előállítása. Ha az integrált termelési folyamatok közül egy vagy egyesek outputjai másnak vagy másoknak az inputjai, akkor vertikális integrációról beszélünk. A villamosenergia-iparban a már említett állami és multinacionális vállalatcsoportok keretein belül az erőművek, az átviteli és elosztó társaságok, kisés nagykereskedők és energiaszolgáltatók vertikálisan integráltan teszik lehetővé a piaci kereslet kielégítését. Az integráció hatásai lehetnek pozitívak, amennyiben növekszik az előállított termékek száma és/vagy volumene, bővül a közös termelési folyamatból származó outputok köre, növekszik a közösen használt inputok száma. A technológiák belső gazdaságosságainak költségelőnyeit is fokozza a termelési volumen növelése és a méretgazdaságosság fokának emelése révén. Ezáltal költségmegtakarítás, ennek
28 következtében pedig árcsökkenés, minőségbeli javulás, választékbővülés lehetséges. Ugyanakkor negatív hatásokkal is bírhat, mint például a piaci erő megerősödése és kiterjesztése. Emiatt az integráció az általános versenyszabályozásnak és az ágazati szabályozásnak is tárgya. Piaci erő A piaci erő, erőfölény vagy hatalom a szolgáltatónak az a képessége, hogy meghatározza, de legalábbis befolyásolja az általa nyújtott szolgáltatás árát (Nagy, 2009). E jelenség a tökéletlen versenypiacok egyik központi kérdése, hiszen piaci kudarchoz vezet(het): versenyellenes magatartást tesz lehetővé, például kiszorító árazást vagy a termékek és szolgáltatások összekapcsolását. Utóbbival igen gyakran társul árdiszkrimináció, amely eredményezheti például a versenypiaci tevékenységnek a monopolizált tevékenységen át történő keresztfinanszírozását. Vince (2009) és Paizs-Mészáros (2003) szerint a piac hatalom-gyakorlás a hálózatokkal összefüggésben több módon is megnyilvánulhat. Például elképzelhető a hálózati szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozása: a vertikálisan integrált (azaz a hálózattal is rendelkező) vállalkozás ellehetetlenítheti, vagy anyagilag kedvezőtlenné teheti más szolgáltatók hozzáférését a hálózathoz. Továbbá lehetséges a versenyző üzletágak hálózati üzletágakon keresztül való finanszírozása: az árak mesterséges leszorítása a termelési tevékenység keresztfinanszírozásával, vagy a kereskedelmi üzletág keresztfinanszírozása a drágán hozzáférhető hálózaton keresztül. Horizontális piachatalom-gyakorlás szintén lehetséges: ilyen a kínálat mesterséges szűkítése, amely a villamosenergia-piacon nagyon életszerű, hiszen az áram nem (illetve csak nagyon rossz hatásfokkal) tárolható, rövidtávon pedig a kereslet és a kínálat is rugalmatlan. Így amennyiben nincsenek jelentős alternatív kapacitások (például határkeresztező összeköttetéseken át elérhető import), a termelés csökkenése jelentős árnövekedéssel jár. Kiss (2009) elméleti összefoglalása szerint a piaci erő problematikája a versenynek a közszolgáltatási piacokra való bevezetésével vált jelentőssé. Érvelésében tökéletlen versenypiacon piaci erő leginkább akkor létezhet, ha a piacon kevés kínáló magas
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Pénzügy és Számvitel Tanszék A doktori Iskola vezetője: Prof. Dr. KEREKES SÁNDOR DSc egyetemi tanár Témavezető: Gáspár Bencéné Dr.Vér
RészletesebbenModellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Modellváltás a földgázellátásban Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Témakörök Áttekintés a szabályozás, a tulajdonosi és vállalati szerkezet, valamint a szereplők és funkcióik változásairól Az
Részletesebben1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)
Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan
RészletesebbenElméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége
RészletesebbenA jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán
A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenDebreceni Egyetem AGTC
Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)
RészletesebbenA rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.
A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai
RészletesebbenKözgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd
RészletesebbenAZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenA megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben
A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben Kárpát-medencei Magyar Energetikusok XX. Szimpóziuma Készítette: Tóth Lajos Bálint Hallgató - BME Regionális- és
RészletesebbenÁllami szerepvállalás
Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenA liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály
A liberalizált villamosenergia-piac működése Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály 1 A villamosenergia-piac liberalizációja A belső villamosenergia-piac célja, hogy az Európai Unió valamennyi
RészletesebbenÚton az ügyfélfókuszú energetikához a földgáz- és villamosenergia-piacok evolúciója
Úton az ügyfélfókuszú energetikához a földgáz- és villamosenergia-piacok evolúciója Szabó Gergely, vezérigazgató, MET Magyarország Zrt. 2017. november 7. Mint szabályozott iparágak, az energiapiacok hasonló
RészletesebbenAZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE
AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE 2017. november 2. DR. HABIL. SZUCHY RÓBERT PHD EGYETEMI DOCENS DÉKÁNHELYETTE A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK HELYZETE JOGI MEGKÖZELÍTÉSBEN
RészletesebbenKözüzemekkel kapcsolatos politika EKP2/ 2010
Közüzemekkel kapcsolatos politika EKP2/ 2010 Alapvetés A közüzemekre vonatkozó szabályozás alapja: közérdekű szolgáltatások A közérdekű szolgáltatások köre és hozzáférésének módja alapvető egy-egy állam
RészletesebbenPiac, reguláció és hatékonyság a villamosenergia-iparban
Piac, reguláció és hatékonyság a villamosenergia-iparban MTA Elektrotechnikai Tudományos Bizottsága Tudományos Ülése 2018. május 11. Sőrés Péter Márk, egyetemi tanársegéd sores.peter@vet.bme.hu Villamos
RészletesebbenA VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.
A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai
RészletesebbenA h a h tóság i iára r lk l a k lm l a m zás s pél é dái Villamos o e nergia Távhős ő zo z l o gá g l á ta t t a ás Szemé lys y zá z llí á tás
A hatósági ármeghatározás kérdései előadó: Sugár Dániel (TIG-RES Rt.) CMC minősítés 2004. február 10. Piaci árak vs. hatósági árak A piaci ár kialakulása: P S Egyensúlyi ár A láthatatlan kéz D Hatósági
RészletesebbenLevelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén
Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök
RészletesebbenGazdasági szabályozás 7. hét Természetes monopólium és hálózatos szolgáltatások
Gazdasági szabályozás 7. hét Természetes monopólium és hálózatos szolgáltatások ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja
RészletesebbenMikroökonómia - 6. elıadás
Mikroökonómia - 6. elıadás A FOGYASZTÁSI ELMÉLET KITERJESZTÉSE Bacsi, 6. ea. 1 A fogyasztói többlet p1 p2 p3 * A további termékegységekért megadandó árak Rezervációs ár: az a legnagyobb ár, amelyet az
RészletesebbenAz MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció
Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport vertikálisan integrált vállalatcsoportként az energia értéklánc jelentős részén jelen van termelés
RészletesebbenEnergiamenedzsment kihívásai a XXI. században
Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság
RészletesebbenAz energiapiac. Az EU közös villamos energiapiacának kialakítása (96/92/EC direktíva, jón. 20.)
Az energiapiac liberalizálása Az EU közös villamos energiapiacának kialakítása (96/92/EC direktíva, 1996. jón. 20.) 1997.02.19. Az irányelv életbe lépett 1998.02.19. Harmonizációs feladatok felülvizsgálata
Részletesebben6. Az energiatermelés és ellátás és gazdaságtana 3.
6. Az energiatermelés és ellátás és gazdaságtana 3. Árképzési módszerek költségfedezeti hosszú távú határköltségen alapuló támogatott hatósági ÁR piaci (tőzsdei) 1 Az energiaszolgáltatás természetes monopólium
RészletesebbenPROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA
PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
RészletesebbenÉrtékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)
Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok
RészletesebbenTestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor
soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenKovács Csaba Magyar Energia Hivatal GasCon szakkonferencia 2007. február 21.
Felkészülés a piacnyitásra a tevékenységek szétválasztása Kovács Csaba Magyar Energia Hivatal GasCon szakkonferencia 2007. február 21. Az előadás célja és tartalma A tevékenység-szétválasztás (unbundling)
RészletesebbenA gazdálkodás és részei
A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít
RészletesebbenAz állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató
Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca
Részletesebben09. Május 25 Budapest Készítette: Fazekasné Czakó Ilona
Mintacím szerkesztése Villamos energiapiaci liberalizációs tapasztalatok önkormányzati szemmel avagy az önkormányzatok nagy kihívása: szabadpiac vagy egyetemes szolgáltatás 09. Május 25 Budapest Készítette:
RészletesebbenTémakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?
Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági
RészletesebbenGAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA. Tananyag. gpolitika? Mi a gazdaságpolitika? Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek)
Tananyag GAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA, BCE, adjunktus http://uni-corvinus.hu/gazdasagpolitika istvan.madar@uni-corvinus.hu Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek) Számonk
RészletesebbenEngedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában
Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Vinkovits András BERT üzleti vezigh. MEE 56. Vándorgyűlés Balatonalmádi 2009. szeptember 9. Tartalom Iparág a piacnyitásnak nevezett változási folyam
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
Részletesebben1. hét Bevezetés. Piaci struktúrák elemzése a közgazdaságtanban. Az SCP modell. Piaci koncentráció és piaci hatalom mérése.
1. hét Bevezetés. Piaci struktúrák elemzése a közgazdaságtanban. Az SCP modell. Piaci koncentráció és piaci hatalom mérése. Tananyag: Carlton -Perloff 1. és 3. fejezet 8.fejezet 279-282.o. A piacelmélet
RészletesebbenKÖZPONTI OKOSHÁLÓZATI MINTAPROJEKT
KÖZPONTI OKOSHÁLÓZATI MINTAPROJEKT Kudor Attila műszaki igazgató attila.kudor@komzrt.hu KOM KÖZPONTI OKOS MÉRÉS ZRT. 100%-os MAVIR tulajdonú projektvállalat A Központi Okoshálózati Mintaprojekt végrehajtója
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
RészletesebbenCorvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc
Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29 Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból Bánhidi Ferenc Tartalom 2 A fogalom jogi értelmezése és előélete Kísérlet ex-ante versenyszabályozási
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenDigitális átállás a pénzforgalomban a sikeres alkalmazkodás öt pontja
Digitális átállás a pénzforgalomban a sikeres alkalmazkodás öt pontja Bartha Lajos Pénzügyi infrastruktúrák igazgató Magyar Közgazdasági Társaság 55. Közgazdász vándorgyűlés, Eger 2017. szeptember 8. 1
RészletesebbenPiac az egészségügyben
Rezidensi törzstanfolyam Piac az egészségügyben Dr. Buzás Norbert intézetvezető egyetemi docens ÁOK Egészség- gazdaságtani Intézet Ha ennyi nyűg van az egészségügyi ellátórendszer megszervezésével, akkor
RészletesebbenAZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
RészletesebbenA MAVIR ZRt. Intelligens Hálózati Mintaprojektje. Lengyel András MAVIR ZRt szeptember 6.
A MAVIR ZRt. Intelligens Hálózati Mintaprojektje Lengyel András MAVIR ZRt. Az okos hálózatok kiépítése sokrétűen támogatja a Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseit A Nemzeti Energiastratégia pillérei Az
RészletesebbenKözgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás
RészletesebbenSzélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH
Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését
RészletesebbenMikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN
MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010.
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAz állami gazdaságszabályozás
Az állami gazdaságszabályozás A piacgazdaság kudarcai, az állami szerepvállalás szükségessége Tökéletlen verseny Externáliák Közjavak Tökéletlen informáltság Az állam gazdasági feladatai Allokáció Redisztribúció
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
Részletesebben5. Előadás. Piaci kudarcok
5. Előadás Piaci kudarcok Piaci kudarcok A piaci ármechanizmus által vezérelt egyéni döntéshozatal képes az egyéni viselkedések koordinálására, és (meghatározott feltételek mellett) figyelemre méltó hatékonysági
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenFenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest
Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek
RészletesebbenÁllami beavatkozás, externáliák, közjavak. Kiss Károly. Mikor kell beavatkoznia az államnak a gazdaságba?
Állami beavatkozás, externáliák, köz Kiss Károly Mikor kell beavatkoznia az államnak a gazdaságba? az állam gazdasági beavatkozásának szükségessége piaci kudarcok esetén redisztribúció céljából hatékonyságvesztés
RészletesebbenSTRATÉGIA: Növekedésre programozva
STRATÉGIA: Növekedésre programozva 1) MODERN KONCEPCIÓ: SMART ENERGY MANAGEMENT: Az energiatermelés, kereskedelem és összetett szolgáltatások rugalmas és kifinomult kombinációja. A piacon egyedülálló.
RészletesebbenAz energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár
Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság
RészletesebbenIMPLEMENTING INNOVATION IN TRADITIONAL ENERGY EUROPEAN. MET Magyarország Zrt. bemutatkozó prezentáció MARKETS
IMPLEMENTING INNOVATION IN TRADITIONAL EUROPEAN ENERGY MARKETS MET Magyarország Zrt. bemutatkozó prezentáció Vezérigazgatói üzenet Alapértékünk és egyben sikerünk kulcsa, hogy olyan testreszabott üzleti
RészletesebbenTermékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet
Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny Carlton -Perloff 7. fejezet 2012.10.25. Monopolisztikus verseny és jellemzői Chamberlin (1933) valós piacokon: Monopolista elem negatív lejtésű keresleti
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenJogi és menedzsment ismeretek
Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák
RészletesebbenAlternatív üzemanyagok a közszolgáltatásban a magánvállalkozások lehetőségei, piaci perspektívái
Alternatív üzemanyagok a közszolgáltatásban a magánvállalkozások lehetőségei, piaci perspektívái Járku Tamás ügyvezető Trans-Tour 90 Kft., Trans-Vonal Kft. KözlekedésVilág Konferencia, Budapest, 2017.
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján
RészletesebbenHogyan befolyásolja az új gázpiaci modell az árak alakulását? Farkas Zoltánné osztályvezető 2007.02.21
Hogyan befolyásolja az új gázpiaci modell az árak alakulását? Farkas Zoltánné osztályvezető 2007.02.21 Érintett témák Szabályozott rendszerhasználati tarifák Szállítás Elosztás: időszakos teljesítmény
RészletesebbenPolányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma.
Polányi elosztási elmélete Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban Bauer András Berács József Reciprocitás Redisztribúció Piac 2 A piaci csere A piaci csere nem az
RészletesebbenKereskedés a villamosenergia-piacon: a tréder egy napja
Kereskedés a villamosenergia-piacon: a tréder egy napja Energetikai Szakkollégium Budapest, 2017. április 11. 1. OLDAL Villamos energia mérleg A villamos energiát műszaki-gazdasági szempontból nem lehet
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenSzintvizsga Mikroökonómia május 5.
Szintvizsga Mikroökonómia 2010. május 5. Név:. Fontos tudnivalók: A feladatsor megoldásához számológépet, vonalzót és kék színű tollat használhat! A számításoknál nem elegendő a végeredmény feltüntetése,
RészletesebbenElméleti alapvetések A versenyjog szabályozási területei
Az előadás vázlata I. Elméleti alapvetések II. Versenykorlátozó megállapodások (101. cikk) III. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés (102. cikk) IV. Fúziókontroll (139/2004/EK rendelet) V. Kereskedelmi
RészletesebbenPiaci szerkezet és erõ
. Elõadás Piaci szerkezet és erõ Kovács Norbert SZE KGYK, GT A vállalati árbevétel megoszlása Gazdasági költség + gazdasági profit Számviteli költségek + számviteli profit Explicit költségek + elszámolható
RészletesebbenA lakossági villamosenergia-árak változásának okai Magyarországon (1996-2014)
A lakossági villamosenergia-árak változásának okai Magyarországon (1996-2014) előadó: Perger András Sajtótájékoztató Budapest, 2015. február 24. A TANULMÁNY HÁTTERE IVF -- V4 országok közös kutatása Szükséges
RészletesebbenSzerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban
Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári
RészletesebbenFentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.
Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett
RészletesebbenOPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről
OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,
RészletesebbenTantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:
Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): MIKROÖKONÓMIA (AV_KMNA223-K6) 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Bauerné Dr. Gáthy Andrea, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:
Részletesebben2651. 1. Tételsor 1. tétel
2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás
RészletesebbenVálogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból
Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból 1. A személyszállítás közgazdasági jellemzői és gazdasági szabályozása Levelező tagozat 2016 ősz Készítette: Prileszky István http://www.sze.hu/~prile A
RészletesebbenPiaci elégtelenségek. Az externáliák és a közjavak problémája
iaci elégtelenségek Az externáliák és a közjavak problémája Externália fogalma Externáliáról vagy külső gazdasági hatásról akkor beszélünk, ha egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül
RészletesebbenMikroökonómia - 9. elıadás
Mikroökonómia - 9. elıadás PIACI ELÉGELENSÉGEK, KÖZJAVAK, EXERNÁLIÁK, AZ ÁLLAMI BEAVAKOZÁS INOKAI 1 A piac tökéletlen mőködése P egyensúlyi ár többlet hiány egyensúlyi mennyiség S Q Gazdasági koordináció
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Tantárgyi útmutató 1 Tantárgy megnevezése: HALADÓ VEZETŐI SZÁMVITEL Tantárgy kódja: Tanterv szerinti óraszám:
Részletesebben"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)
"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés
RészletesebbenAz elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010
Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 2. Konzultáció Hatékonyan működő versenypiac és a szolgáltatók közti kapcsolatok Konzultáció A konzultációk szerepe Az érintettek
RészletesebbenÁttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás
Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban
RészletesebbenA villamosenergiarendszer
A villamosenergiarendszer jellemzői 1. TÉTEL, VILLANYSZERELŐ SZAKMAI VIZSGA 9/6/2018 2:43 PM GYURE.PETER@MORAVAROSI.HU 1 Fogalmak, feladatok A villamosenergia-ellátás alapfeladata a fogyasztói igények
RészletesebbenKörnyezetelemzés módszerei
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági
RészletesebbenZöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból
Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust
RészletesebbenA hazai gáztőzsde piaci hatásai és hozzájárulása az energiabiztonsághoz
A hazai gáztőzsde piaci hatásai és hozzájárulása az energiabiztonsághoz Medveczki Zoltán CEEGEX Zrt. Budapest, 2011. szeptember 22. Nyugat-európai gyakorlat felismerése Nyugat-Európa gázpiaca likvid és
Részletesebben(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.
(makro modell) Vannak kihasználatlat erőforrások. Árak és a bérek lassan alkalmazkodnak. Az, hogy mit csináltunk most, befolyásolja a következő periódusbeli eseményeket. Minden erőforrást felhasználnak.
RészletesebbenA közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül
tanulmányok LAPSÁNSZKY ANDRÁS A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül A gazdaságba beavatkozó közigazgatás határainak,
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
RészletesebbenFEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január
FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenA globalizáció hatása a munkaerőpiaci
A MUNKAERŐPIAC FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A globalizáció hatása a munkaerőpiaci folyamatokra Globális felmelegedés Globális gazdaság
RészletesebbenDigitális átállás a pénzforgalomban a sikeres alkalmazkodás öt pontja
Digitális átállás a pénzforgalomban a sikeres alkalmazkodás öt pontja Bartha Lajos Pénzügyi infrastruktúrák igazgató Magyar Közgazdasági Társaság VII. Kárpát-medencei Fiatal Közgazdászok Találkozója XXXVII.
Részletesebben