KÉRDÉSEK ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREK. Jegyzet. Jeremiah Hurley, Ph.D. David Feeny, Ph.D. Mita Giacomini, Ph.D. Paul Grootendorst, Ph.D.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÉRDÉSEK ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREK. Jegyzet. Jeremiah Hurley, Ph.D. David Feeny, Ph.D. Mita Giacomini, Ph.D. Paul Grootendorst, Ph.D."

Átírás

1 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE 1 1. modul KÖZGAZDASÁGI SZEMLÉLET AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN: ALAPVETŐ KÉRDÉSEK ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREK Jegyzet Jeremiah Hurley, Ph.D. David Feeny, Ph.D. Mita Giacomini, Ph.D. Paul Grootendorst, Ph.D. John Lavis, MD, MSc. Greg L. Stoddart Ph.D. George Torrance, Ph.D. Centre for Health Economics and Policy Analysis McMaster University T HE W ORLD B ANK 1

2 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE 1 Fordította: Tényi György Lektorálta: Evetovits Tamás Gaál Péter Ivády Vilmos Hungarian Translation SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központ T HE W ORLD B ANK 2

3 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE 1 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ... 5 EGY EGÉSZSÉGPOLITIKAI FORGATÓKÖNYV COLTRANE ORSZÁG... 7 ALAPVETŐ ADATOK ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK... 7 A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG MUTATÓSZÁMAI... 7 SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁK... 8 A PRIORITÁSMEGHATÁROZÓ BIZOTTSÁG FEJEZET A HATÉKONYSÁG I. BEVEZETÉS: ALAPFOGALMAK ÉS ESZKÖZÖK I.1. A hatékonyság ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK REFERENCIÁK AJÁNLOTT IRODALOM FEJEZET A MÉLTÁNYOSSÁG I. BEVEZETÉS II. A MÉLTÁNYOSSÁG ELEMZÉSE II.1. Az elemzés alapvető elemei II.2. A javak típusai II.3. Mi álljon a politikai programok középpontjában: a tisztességes eljárás vagy a tisztességes végállapot? II.4. A potenciális jogosultak jellemzői ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK REFERENCIÁK AJÁNLOTT IRODALOM FEJEZET A HATÉKONYSÁG ÉS A MÉLTÁNYOSSÁG MÉRÉSE I. A HATÉKONYSÁG KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE (ECONOMIC EVALUATION) I.1. A gazdasági értékelés elemzési technikái I.2. Mikor melyik elemzési technikát alkalmazzuk? I.3. A gazdasági értékelés nézőpontjai I.4. A diszkontálás a gazdasági értékelésben II. A GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉS ALKOTÓELEMEI II.1. A költségek II.2. A következmények III. KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG ELEMZÉS: AZ ELEMI PROBLÉMA KÉT LEHETŐSÉG ÉRTÉKELÉSÉVEL III.1. A növekményelemzés III.2. Lehetséges kimenetelek két választási lehetőség esetén IV. KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG ELEMZÉS: PROBLÉMÁK KETTŐNÉL TÖBB PROGRAM ESETÉN V. A MÉLTÁNYOSSÁG ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI BEAVATKOZÁSOK ÉS PROGRAMOK ÉRTÉKELÉSE V.1. Méltányossági feltevések a hatékonyság gazdasági értékelésének módszereiben V.2. Az egészségpolitikai programok méltányossági/igazságossági következményeinek értékelése ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK REFERENCIÁK AJÁNLOTT IRODALOM T HE W ORLD B ANK 3

4 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE 1 4. FEJEZET A PIAC JELLEMZŐI ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS PIACAI I. BEVEZETÉS II. A PIAC JÓ MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI III. A PIAC MŰKÖDÉSE III.1 Kereslet és kínálat III.2. Kereslet és Kínálat függvények (Demand and supply schedules) III.3 A piac hatékonysága (efficiency) IV. PIACOK ÉS A PIACI KUDARC (MARKET FAILURE) V. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS MINT ÁRUCIKK ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS PIACAI V.1 Az egészségügyi ellátás mint árucikk (commodity) V.2 Az egészségügyi ellátás piaca ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK REFERENCIÁK AJÁNLOTT IRODALOM FEJEZET EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PIAC ÉS KORMÁNYZATI SZEREP I. AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS A BIZTOSÍTÁSI PIACOK II. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS KORMÁNYZATI SZEREP ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK REFERENCIÁK AJÁNLOTT IRODALOM FEJEZET FORRÁSTEREMTÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS SZÁMÁRA I. FORRÁSTEREMTÉS, FINANSZÍROZÁS ÉS JAVADALMAZÁS - NÉHÁNY BEVEZETŐ MEGKÜLÖNBÖZTETÉS II. FORRÁSTEREMTÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS SZÁMÁRA - NÉHÁNY ALAPFOGALOM II.1. A forrásteremtés lehetőségei II.2. Hatékonyság az egészségügyi ellátás forrásteremtésében II.3. Igazságosság (méltányosság) az egészségügyi ellátás forrásainak megteremtésében ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK REFERENCIÁK AJÁNLOTT IRODALOM SZÓJEGYZÉK T HE W ORLD B ANK 4

5 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE 1 ELŐSZÓ Önnek, mint az egészségügyben illetékes döntéshozónak folyamatosan nehéz döntésekkel kell szembenéznie abban a tekintetben, hogyan lehet az egészségügyi ellátás rendszerét optimálisan kialakítani. Számos választási lehetőség van, mindegyiknek vannak hívei, akik az egyes alternatívák előnyei mellett kardoskodnak. Csak néhány példa: az alapellátást kiemelő, a vásárló és az ellátó szétválasztására épülő reform; irányított ellátás (managed care) szabályozott verseny (managed competition) keretei között; a költségek megtérítése igénybevételi díj (user charges) bevezetése útján és így tovább. Zavarba ejtő a sokféleség. Hogyan tudja Ön felmérni, hogy mely reformok a legbölcsebbek az Önök viszonyai között, és melyek teszik lehetővé, hogy elérjék a rendszerük elé tűzött célokat? Ez a rövid modul nem képes választ adni ezekre a kérdésekre (egyébként éppúgy, mint ahogy a polcról leemelhető egyetlen tankönyv sem). Természetesen azt reméljük, hogy az egészségügy reformjával és fenntartható finanszírozásával foglalkozó teljes Döntés-Hozó Program végére jutva, Ön képes lesz kritikusan felmérni minden ilyen szakmapolitikai alternatívát. Ennek a modulnak az a célja, hogy bemutassa azokat az alapvető közgazdaságtani fogalmakat, amelyeket felhasználhat annak elemzésére, hogy az Önök körülményei között gazdasági szempontból melyik egészségpolitikai alternatívának van értelme. A hangsúly ezért a közgazdaságtannak azokra a fogalmaira és elemzési eszközeire esik, amelyek felhasználhatók az egészségügyben. Célunk az, hogy megismertessük Önnel az egészségügy reformjának közgazdaságtani megközelítését alkotó lényeges gondolatokat. Elismerjük, hogy a hatékonyság (efficiency) és a méltányosság (equity) kritériuma, amelyet a közgazdasági megközelítési mód hangsúlyoz, csak részhalmaza mindazon kritériumok teljes körének, amelyeknek jelentőségük van az egészségügy reformja szempontjából. 1 Ez a modul abból a feltevésből indul ki, hogy az egészségügy közgazdaságtana alapfogalmainak alapos ismerete szükséges noha nem elégséges feltétele az egészségügyi reformalternatívák átfogó elemzésének (és nem meglepő módon annak is, hogy a további Döntés-Hozó modulok a lehető leghasznosabbak legyenek az Ön számára). Ezeket a fogalmakat a közgazdaságtudomány belső magvát alkotó, és szinte minden közgazdaságtani tankönyvben megtalálható elméletekből merítettük, de mivel az egészségügyi ellátásnak vannak olyan sajátos jellemzői, amelyek megkülönböztetik a standard jószágoktól és szolgáltatásoktól (például a cipőtől, kalapácstól, a hajvágástól, a képmagnóktól, a jogi szolgáltatásoktól, stb.), a közgazdaságtani fogalmakat nem mindig lehet az egészségügyben minden további nélkül alkalmazni. Részben ez az oka annak, miért olyan érdekes és izgalmas terület az egészségügy közgazdaságtana. Hol lehetne például kétségbe vonni egy olyan alapvető közgazdasági igazságot, minthogy valamely jószág ára csökken, ha szállítóinak száma nő. Ezzel szemben az egészségügyben azt tapasztaljuk, hogy az orvosok számának növekedése az árak emelkedésével járt együtt. Ha azonban megértjük az 1 Az ilyen tágabb értékelési apparátus egy újabb keletű példáját illetően lásd például World Health Organization (1993): Evaluation of Recent Changes in the Financing of Health Services. WHO Technical Report Series No Geneva: World Health Organization. T HE W ORLD B ANK 5

6 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE 1 egészségügyi ellátásnak, mint árucikknek és az egészségügyi ágazat felépítésének a természetét, akkor ez az eredmény nem meglepő. Sőt, felhasználhatjuk az alapvető közgazdaságtani fogalmakat annak a piaci dinamikának a megértésére, amely ilyen rendellenes eredményre vezetett. A közgazdasági fogalmakat nem szaktudományos módon, hanem olyan szinten fogalmazzuk meg, amely megfelel azoknak, akik már hallottak számos ilyen fogalomról, de rendszeresen még sohasem dolgoztak velük. Saját oktatási tevékenységünkben amelyben a hallgatók széles köre vesz részt, a közgazdaságtani háttérrel nem rendelkező klinikustól a közgazdaságtudományi egyetemek felsőéves hallgatójáig három tanulási célszintet különböztetünk meg. Az elsőt ismerkedésnek nevezzük. Ebben a tanuló eljut odáig, hogy alaposan megismerkedjék a közgazdaságtani fogalmakkal, szerezzen némi jártasságot a mindennapi életre való alkalmazásukban (például abban, hogy olvassa és kritikusan elemezze a hírközlő eszközökben megjelenő riportokat), de csak kevéssé megy ezen túl. A második szintet nevezzük alkalmazásnak. Ez a megértés mélyebb szintjéhez viszi el a tanulót, lehetővé teszi számára, hogy alapos jártasság birtokában szisztematikusan és átgondolt módon alkalmazza a fogalmakat az egészségpolitikai alternatívák elemzésére. Végül a harmadik szint a gyarapítás, amelynél a tanuló már képessé válik arra, hogy maga is hozzájáruljon az egészségügy kögazdaságtanának fejlődéséhez. Ennek a modulnak az a célja, hogy az olvasókat felhozza az ismerkedés szintjére, sokukat pedig az alkalmazás első szakaszainak szintjére. A Döntés-Hozó Programot alkotó további modulokban Önnek lehetősége lesz ezeket a fogalmakat konkrét egészségügyi reformkérdésekre alkalmazni, ami biztosítja, hogy teljes mértékben elérje a megértés alkalmazási szintjét, ami olyannyira fontos Önnek, mint egészségügyi elemzőnek és döntéshozónak a szerepe szempontjából. A jelen anyagot távoktatás céljára dolgoztuk ki. Teljesen önálló, ami azt jelenti, hogy a munka eredményes befejezéséhez nincs szükség másra, mint amit az anyag tartalmaz (noha más anyagok ha rendelkezésre állnak segíthetnek). Kiindulunk egy feltételezett egészségpolitikai forgatókönyvből, amely megalapozottabb megközelítést nyújt az anyaghoz, és felhasználható azoknak a politikai problémáknak és feladatoknak a szemléltetésére, amelyeknek megoldása szempontjából a közgazdaságtani fogalmak hasznosak lehetnek. Minden fejezet tartalmaz alapvető ismeretanyagot, példákat és szemléltetéseket, amelyek segítenek abban, hogy a fogalmak világosabbakká és konkrétabbakká váljanak az olvasó számára, tartalmaz egy sor ellenőrző kérdést, ezenfelül további javasolt olvasmányokat, ha alaposabban el akar mélyedni egy adott kérdéskörben. Szószedetben gyűjtöttük össze a kulcskifejezéseket és fogalmakat a könnyű visszakeresés érdekében. A szószedetben felsorolt kifejezések első előfordulását a szövegben vastag szedéssel emeltük ki. Az anyag szekvenciális módon épül fel, ahogy Ön végighalad a modulon, noha kísérletet tettünk arra, hogy hivatkozások elhelyezésével megkönnyítsük a korábbi fejezetekben bemutatott kulcsfogalmak felidézését. A távtanulás gyakran meglehetősen frusztráló, magányos élmény lehet. Reméljük, hogy ez az igyekezetünk mégis termékennyé és élvezetessé teszi az anyag feldolgozását! T HE W ORLD B ANK 6

7 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE 1 EGY EGÉSZSÉGPOLITIKAI FORGATÓKÖNYV COLTRANE ORSZÁG ALAPVETŐ ADATOK ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK Coltrane alacsony-közepes jövedelmű fejlődő ország ban Coltrane lakossága elérte a 15,1 milliót, és az utóbbi évtizedben évi 2,1%-os ütemben nőtt. Az ország lakosainak összesen 55%-a él városi területeken, többségük az ország fővárosában. A főváros a maga majdnem 2,3 millió lakosával az ország fő gazdasági központjává vált, lényegesen túlszárnyalva a másik két jelentős várost. A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG MUTATÓSZÁMAI Coltrane gazdasági teljesítménye az elmúlt évtizedben csalódást keltett. A GDP (bruttó hazai termék, Gross Domestic Product) mindössze 0,2%-os évi átlagos ütemben nőtt. Az egy főre jutó GDP tehát - figyelembe véve a népesség növekedését - ténylegesen csökkent (lásd 1. táblázat). 1. táblázat GDP milliárd PPP a dollárban 54,2 54,3 54,4 54,5 54,6 Egy főre jutó GDP PPP dollárban a vásárlóerő-paritáson átszámított A stagnáló gazdasági teljesítmény mellett Coltrane-nek kemény küzdelmet kellett vívnia az inflációval, amely az utóbbi öt év folyamán egyes esetekben akár 90 %-os éves növekedési ütemet is elért. A modernizálási törekvések ennek megfelelően általában kudarcot vallottak, úgyhogy Coltrane gazdasága továbbra is számottevően elmaradott. Még mindig a mezőgazdasági termelés Coltrane fő gazdasági ágazata, és az összes munkaerő 56%-át foglalkoztatja (lásd 2. táblázat). Coltrane fő mezőgazdasági terménye és exportbevételeinek fő forrása a kávébab. Az utóbbi években a kedvezőtlen időjárás és a világméretű verseny jelentősen csökkentette az ország kávébab-exportjából származó bevételét. Az utóbbi öt évben a kávébab-export bevételek 65 %-kal csökkentek, és Coltrane jelenleg komoly deficittel küzd a folyó fizetési mérleg tekintetében. T HE W ORLD B ANK 7

8 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE 1 2. táblázat Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás Összesen Foglalkoztatott munkaerő %-a GDP %-a A csökkenő exportbevétel a kormányzati túlköltekezéssel együtt költségvetési deficitet és a külföldi hitelfelvételek növekedését okozta től 1996-ig a külfölddel fennálló teljes adósságállomány 26,0 milliárd dollárról 39,3 milliárd dollárra emelkedett. Az adósságszolgálati költségek ebből eredő növekedése súlyosan korlátozza a kormány mozgásterét (lásd 3. táblázat). 3. táblázat Teljes külső adósságállomány Év Milliárd US dollár a GDP %-ában Adósságszolgálat a javak exportjának %-ában , , , A mélyülő adósságproblémák következtében a nemzetközi szervezetek, mint például a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap komoly nyomást gyakorol Coltrane-ra, hogy gazdaságának átszervezésére és pénzügyeinek rendbetételére késztesse. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁK 1996-ban az egészségügyre és közoktatásra fordított összes kiadás a GDP %-ában 3,4 illetve 2,5% volt, amiből az állami kiadás a GDP %-ában 2,3 és 2,1%. Coltrane lakosságának átlagos iskolai végzettsége alacsony, mindössze 33% részesül oktatásban 12 éves korán túl. Az elmúlt T HE W ORLD B ANK 8

9 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE 1 évtizedben Coltrane-ban a felnőttek körében az írni-olvasni tudás arányszáma lassan növekedett és jelenleg 73%. Coltrane egészségügyi ellátó rendszere mind a finanszírozás, mind pedig az ellátás tekintetében vegyes. Működik államilag finanszírozott és irányított kórházak és klinikák rendszere, amelyek ingyenesen rendelkezésre állnak valamennyi állampolgárnak. A közalkalmazottaknak külön társadalombiztosítási rendszerük van, amelyet munkaadói járulékok és kormányzati támogatás finanszíroz, és van egy kicsiny, de növekvő, szabályozatlan magánszektor azok számára, akik zsebből képesek fizetni. Az elmúlt évtizedben Coltrane államilag finanszírozott egészségügyi ellátó rendszerében jelentősen csökkentették a pénzügyi támogatást a kormányzat csökkenő költekezési lehetőségeinek következtében től 1996-ig az egy főre jutó éves egészségügyi közkiadások reálértékben 85 dollárról 52 dollárra csökkentek ban az összes lakosságnak csak 62%-a jutott hozzá az egészségügyi ellátáshoz, minthogy a vidéki népesség csak csekély mértékben, vagy egyáltalán nem juthat akut ellátáshoz. Tekintettel a nehéz pénzügyi helyzetre és általánosabban az átszervezés szükségességére, Coltrane-nek szüksége van arra, hogy az egészségügyi ellátásra fordítható erőforrásait jobban használja fel. Az ország előtt álló egyik fő feladat az, hogy kordában kell tartani a költekezését, egyúttal azonban javítani kell az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás lehetőségét a vidéki lakosság számára és meg kell oldania néhány hosszú ideje fennálló szükségletekkel kapcsolatos problémát. A PRIORITÁSMEGHATÁROZÓ BIZOTTSÁG Az egész prioritás felállítási folyamat részeként a kormány létrehozta a Prioritásmeghatározó Bizottságot, amely az államfőből (miniszterelnök), az egyes miniszterekből és egyéb kulcspozíciót betöltő kormányhivatalnokokból áll. Az átszervezési folyamat részeként ezért az egészségügyi ágazatnak versenyeznie kell a többi ágazattal a szűkös állami pénzekért. Az egészségügyi miniszter felismerve e bizottság tárgyalásainak fontosságát felkérte Önt arra, hogy elemzőként segítse a bizottságban tett erőfeszítéseit. Arra fogják Önt kérni, hogy készítsen tájékoztatókat, végezzen elemzéseket a miniszter számára, és hajtson végre egyéb olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az Egészségügyi Minisztérium álláspontja megfelelően kifejezésre jusson. Nem kívánják azonban Öntől, hogy politikai elemzéseket készítsen, mert ezt a miniszter saját maga számára tartja fenn. A következő hónapok folyamán a Prioritásmeghatározó Bizottság megvizsgálja, adjon-e pénzt, milyen feltételekkel és mennyit az alábbi új kezdeményezésekre: 1. védelmi kiadás, amelyet új repülőgép vásárlására fordítanak; 2. a kártevők elleni védekezéssel kapcsolatos kutatás és az eredmények elterjesztése a mezőgazdaságban; T HE W ORLD B ANK 9

10 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE 1 3. országos írás-olvasás oktatási program felnőttek számára; 4. országos dohányzásellenes kampány; 5. vertikálisan szervezett malária-megelőzési és -kezelési program; 6. a meglévő anya- és csecsemőgondozási program bővítése; 7. országos gyógyszerlista kidolgozása a vényköteles gyógyszerekre; 8. az alapellátó rendelők országos hálózatának teljessé tétele; 9. a vesedializáló és szervátültető létesítmények bővítése az országos központi kórházban; 10. útépítés, különös hangsúllyal az autópályák feljavítására; és 11. futballstadion építése az ország fővárosában. A Bizottság továbbá vizsgálja az új programok finanszírozásának alternatív módszereit is. T HE W ORLD B ANK 10

11 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE 1 1. FEJEZET A HATÉKONYSÁG 2 Minthogy Coltrane költségvetési korlátai igen szigorúak, a miniszterelnök utasította a Prioritásmeghatározó Bizottságot, hogy a finanszírozandó kezdeményezések közötti választás során győződjön meg arról: csak olyan alternatívákat javasol, amelyeknek hatékonysága (efficiency) igazolható. Amikor azonban Ön áttekinti a Bizottság elé terjesztett anyagokat, és a Bizottság első megbeszéléseit, rádöbben arra, hogy sok miniszter, amikor javaslata mellett érvel, úgy tűnik, igen különböző dolgokra gondol, a hatékonyság kifejezést használva és hogy értelmezésük gyakran különbözni látszik attól, amit a Bizottság számára háttéranyagokat készítő közgazdászok használnak. Amikor elkezdte ezt a munkát, azt hitte, tudja, mit jelent a hatékonyság, most azonban már teljesen össze van zavarodva. Mi is valójában a hatékonyság? I. BEVEZETÉS: ALAPFOGALMAK ÉS ESZKÖZÖK I.1. A HATÉKONYSÁG A közgazdaságtan (economics) annak tanulmányozásával foglalkozik, hogyan osztják el az egyének és a társadalmak szűkös termelési erőforrásaikat az egymással versengő alternatív felhasználási lehetőségek között, és hogyan osztják szét az ezekből a felhasználásokból eredő termékeket a társadalom tagjai között. Az egészségügyi ellátást és az egészséget mindannyian fontos terméknek tekintjük, ezekre minden társadalom fordít erőforrásokat. Az egészségügy közgazdaságtana (health economics) ebből következően annak vizsgálatával foglalkozik, hogyan kell elosztani a szűkös erőforrásokat a betegségek ellátása, illetve az egészség fejlesztése (promotion), fenntartása (maintenace) és javítása (improvement) szempontjából létező alternatív felhasználási lehetőségek között. Felöleli továbbá annak vizsgálatát, hogyan oszlik meg az egészségügyi ellátás és az azzal kapcsolatos szolgáltatás, a költség, a hozam és maga az egészség az egyének és a társadalmi csoportok között. Az erőforrások (resources) kifejezés a termelés alapvető ráfordításait (inputs) az egyének munkaidejét és képességeit, a földterületet és a természeti erőforrásokat (levegő, víz, ásványi anyagok stb.), a tőkét (épületek, felszerelések stb.), valamint a termelési folyamatokkal kapcsolatos ismereteket jelenti. A pénz noha fontos csere- és igen hasznos mérőeszköz a közgazdászok meghatározása szerint önmagában véve nem erőforrás; a pénzügyi költségvetés jelentősége például pusztán abból a tényből származik, hogy rendelkezési lehetőséget biztosít az erőforrások fölött azok számára, akiknek befolyásuk van a költségvetés elkészítésére és felhasználására. 2 Elsődleges szerzők: Greg Stoddart és John Lavis T HE W ORLD B ANK 11

12 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE 1 Minden társadalom előtt ott áll egy alapvető probléma és éppen ez a közgazdaságtan, mint tudományág létének értelme hogy tudniillik az erőforrások szűkösek. A szűkösség (scarcity) azt jelenti, hogy nincs és soha nem is lehet elegendő erőforrásunk arra, hogy minden emberi igényt (want) és szükségletet (need) kielégítsünk. Ez a megállapítás különösen nyilvánvaló, amikor az egészség és a betegség kérdései kerülnek szóba, de hasonlóképpen igaz az emberi tevékenység más területeire is. Állandó konfliktus van az erőforrások alternatív felhasználásai között, tehát minduntalan választanunk kell az alternatív felhasználási lehetőségek tekintetében. Ennélfogva a közgazdászok valamely tevékenység (például a kórházi ellátás) valóságos költségét úgy határozzák meg, mint azoknak az egyéb eredményeknek (egyéb egészségügyi szolgáltatások, például védőoltások; vagy más, nem egészségügyi szolgáltatások és javak, például honvédelem és gépkocsik) az összes értékét, amelyekről le kell mondanunk annak következtében, hogy az erőforrásainkat az előbbi célra használtuk fel. A közgazdászok ezt a fontos alapfogalmat haszonáldozat költségnek (opportunity cost) nevezik. Az alábbi 1.1. és 1.2. keretben a haszonáldozati költség néhány példáját ismertetjük. A programalkotók előtt minden társadalomban napról-napra állnak olyan döntések, amelyekben ilyen átszámításokat kell elvégezniük keret: A haszonáldozat költség (opportunity cost) problémája a tervezésben Az előzetes elemzés során hamar felismerjük, hogy ha elfogadjuk a Hadügyminisztérium által új repülőgépek vásárlására beadott igényt, akkor gyakorlatilag minden más új kezdeményezés lehetetlenné válik. Gondoskodni akarunk arról, hogy a Bizottság legyen tisztában ennek az igénynek a magas haszonáldozat költségével, ezért elkezdjük annak vizsgálatát, mi történne, ha a Minisztérium igényét felére csökkentenénk. Az érintett programterületek szakértőivel együttműködve és a szakirodalmat áttanulmányozva arra a következtetésre jutunk, hogy a védelmi igény 50%-os csökkentésével az országos írni-olvasni tudás arányát 10%-kal lehetne növelni, vagy 15%-kal csökkenteni lehetne a dohányosok számát, ha a másutt már sikeresnek bizonyult programok alapján kidolgozott új programokat hajtanánk végre. A közgazdasági elemzés két alapvető jellemzője a haszonáldozat költség fogalmából következik. A közgazdaságtan először is azzal foglalkozik, hogy értékelje az alternatív cselekvéssorokat és válasszon közöttük, függetlenül attól, hogy explicit módon meg vannak-e határozva. Másodszor, ennek a tevékenységének a során vizsgálja az alternatívák költségeit és következményeit. Az elsődleges kritérium, amelyet a közgazdaságtan ezeknek az elemzéseknek a megszervezése és végrehajtása során alkalmaz, a hatékonyság (efficiency). A hatékonyság alapvető fogalma, ahogy ezt a kifejezést szinte mindenki érti a mindennapi használatban, rendkívül egyszerű: hozzuk ki a lehető legtöbbet szűkösen rendelkezésre álló erőforrásainkból. Csakhogy ezen a kézenfekvő tanácson túlmenően nem mindig világos, hogy T HE W ORLD B ANK 12

13 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE 1 mit is jelent ez, vagy hogyan lehet megvalósítani, pedig a közgazdászok erre mindjárt az elején figyelmeztetnünk kell az olvasót igen pontos jelentés-együttest társítanak a hatékonyság fogalmához. Néhány ilyen jelentés talán nem teljesen kézenfekvő, esetleg nem mindenki fogadja el vagy érti meg (Reinhard, 1992, 1998) keret: A kórházi kiadások és az ágazatközi haszonáldozat költség Az egészségügyi ellátás finanszírozásával kapcsolatos konkrét döntés ágazatközi következményeit igen szemléletesen illusztrálja Ontario kanadai tartomány esete. Az pénzügyi évben a tartományi kormányzat 350 millió dolláros költségvetésnövekedést engedélyezett a kórházi ellátás számára. Egy népegészségügyi kutató rámutatott arra, hogy ennyi pénzből állami támogatásban részesülő lakást lehetett volna építeni az alacsony jövedelmű családok számára, vagy állami támogatásban részesülő férőhelyet lehetett volna létrehozni a gyermekek számára, amely alternatívák mindegyikét az egészségbe való alternatív beruházási lehetőségnek kell tekinteni (Labonte, 1990). Mielőtt részletesebben vizsgálnánk ezeket az értelmezéseket, érdemes egy pillanatra elgondolkodni azon, milyen óriási nagyságrendű erőforrás-allokációs probléma áll a társadalmak előtt, ha figyelembe vesszük az erőforrások szűkösségéből, az erőforrások egymással versengő felhasználási lehetőségeiből, az egymással ütköző szükségletekből és igényekből fakadó következményeket. Ezt szemléltetjük az 1.1. ábrán, különös tekintettel az egészségügyi ellátás és az egészség szerepére. Az 1.1. ábra azt mutatja, hogyan lehet az erőforrásokat alternatív módon felhasználni egészségügyi szolgáltatások, egészség és általános jólét előállítására. A hatékonyság fogalmát és alább tárgyalt értelmezéseit mindegyik ilyen alternatívára alkalmazhatjuk (Lavis és Stoddart, 1994). Minthogy a hatékonyság céljaink elérésének eszközére utaló fogalom, mindig világosan meg kell határoznunk a kívánt eredményt (outcome), vagy az előállítandó kibocsátást (output). Az 1.1. ábra szerint az erőforrásokat sokféle célra lehet felhasználni, amelyeket ebben az esetben három kategóriába sorolunk: az egészségügyi ellátás, az egészség egyéb meghatározó tényezői és a jólét egyéb meghatározó tényezői kategóriákba. Az egészségügyi ellátás az egészségi állapotra gyakorolt hatása útján befolyásolja az általános jólétet, éppúgy, mint az egészség egyéb meghatározó tényezői, mint például az oktatás, a jövedelempótló programok és a biztonságos munkahelyek. Az egészségi állapotnak ezek az egyéb meghatározó tényezői azonban közvetlenül is hatnak az általános jólétre. A harmadik kategória a jólét egyéb meghatározó tényezői általában csak közvetlenül hat a jólétre, noha lehetnek egyes fogyasztói javak (például az élelmiszerek) amelyek közvetve, az egészségre gyakorolt hatás útján is befolyásolják a jólétet. T HE W ORLD B ANK 13

14 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE 1 A hatékonyság három fő eleme (Pauly, 1970; Culyer, 1985) a mindennapok nyelvére lefordítva a következőképpen foglalható össze: 3 1. Ne pazaroljuk az erőforrásokat; 2. Minden terméket a legkisebb költséggel termeljünk; 3. Azokat a terméktípusokat és -mennyiségeket állítsuk elő, amelyeket az emberek a legtöbbre értékelnek. Az erőforrások hatékony elosztása az, amely egyidejűleg teljesíti mindhárom fenti követelményt. Az első két követelmény kizárólag a termelésre vonatkozik; a harmadik vezeti be a fogyasztást, ezáltal egyesítve a termék- és szolgáltatáscsere kínálati (supply) és keresleti (demand) oldalát. (A kínálat és kereslet fogalmát a 4. fejezetben fejtjük ki részletesebben.) A hatékonyság fenti első eleme azt írja elő, hogy bármely adott kibocsátás-mennyiség esetén az előállítására felhasznált ráfordítások mennyiségét minimalizálnunk kell. (Ez a követelmény úgy is megfogalmazható, hogy a ráfordítások bármely adott kombinációjából a maximális kibocsátást kell előállítani.) Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor az erőforrások más elrendezése útján vagy arra nyílik lehetőségünk, hogy több kibocsátásra tegyünk szert, vagy pedig arra, hogy az erőforrások egy részét felszabadítsuk alternatív célokra anélkül, hogy a jelenlegi kibocsátásból bármennyit is fel kellene áldoznunk. A hatékonyságnak ezt az elemét nevezzük technikai hatékonyságnak (technical efficiency). Az olyan kórház, amely nagyobb, mint amekkorára az általa ellátott közösség szükségleteinek kielégítésére szükség van, jó példa a technikailag nem hatékony erőforrásfelhasználásra (technical inefficiency). Az 1.3. keret egy másik esetet mutat be. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy egy meghatározott szintű kibocsátáshoz a ráfordításoknak számos technikailag hatékony kombinációja tartozik (például a munkaerő és az eszközök kombinációi). 3 Az előzetes közgazdaságtani ismeretekkel rendelkező hallgatók talán szívesebben fogalmazzák meg ezeket az elemeket közgazdász-zsargonban a következőképpen: 1) valamely isoquant-on (nem pedig azon belül) kell mozognunk; 2) az isoquant és a költségvetési egyenes érintési pontjába kell helyezkednünk; és 3) olyan helyzetbe kell kerülnünk, amelyben a kibocsátás termelésében a transzformációs határráta (marginal rate of transformation) egyenlő a fogyasztásban megnyilvánuló helyettesítési határrátával (marginal rate of substitution). T HE W ORLD B ANK 14

15 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE ábra: A társadalom előtt álló erőforrás-allokációs probléma nagyságának illusztrálása EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS alapellátás kórházi ellátás gyógyszerek stb. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYÉB MEGHATÁROZÓI ERŐ- FORRÁ- SOK oktatás jövedelembiztonsági programok EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ÁLTALÁNOS JÓLÉT biztonságos munkahelyek stb. A JÓLÉT EGYÉB MEGHATÁROZÓI fogyasztói javak közlekedés honvédelem stb. T HE W ORLD B ANK 15

16 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE keret: Technikai hatékonyság az egészségbiztosításban: az Egyesült Államok példája Woolhandler és Himmelstein (1991) igazolta, hogy az Egyesült Államok egészségbiztosítási rendszerében technikai hatékonyságveszteség mutatható ki, aminek oka a rengeteg magánbiztosító társaság létezése. Az egyetlen finanszírozóval működő, állami igazgatás alatt álló egészségbiztosítási rendszerrel - mint amilyen például a kanadai rendszer összehasonlítva a technikai hatékonyságveszteség több forrása tűnik szembe....a nagy számú biztosító létezése szükségessé teszi a jogosultság megállapítását, ami fölösleges lenne, ha mindenki egyetlen átfogó program keretében kapna biztosítást. Nem egyetlen igényfeldolgozó apparátus működik minden régióban, hanem több száz. A szétszabdaltság csökkenti a biztosított csoportok nagyságát, ami korlátozza a méretből származó megtakarítások lehetőségeit... A biztosítók közötti verseny a marketing költségek növekedéséhez és a költségek áthárításához vezet, ami hasznos az egyes biztosítók számára, de növeli az egész rendszer költségeit... Az igénybevételi díj (co-payment), önrészesedés (deductible) és kizárások érvényesítése költséges... ( o.)...az állami programok egyik nagy előnye a hatékonyság szempontjából a meglévő adóbeszedési struktúrák igénybevétele, aminek következtében nincs szükség párhuzamos bürokratikus struktúrákra az egészségügyi ellátás járulékainak beszedése céljából. (1257. o.)...az a tény, hogy az Egyesült Államokban több finanszírozó működik, adminisztratív költségeket ró az egészségügyi ellátókra is. A kórházaknak több biztosítási program számára kell számlázniuk, eltérő és igen terjedelmes biztosítási, jogosultsági és dokumentációs szabályok figyelembevételével. Ezen felül a betegenkénti számlázás kiterjedt belső számviteli apparátust igényel, amely a költségeket illetve díjakat az egyes betegek és biztosítók között felosztja... (1257. o.) Ez a technikai hatékonyságcsökkenés igen sokba kerül. Woolhandler és Himmelstein becslése szerint az Egyesült Államokban az adminisztratív költség az egészségügyi ellátásra fordított összes kiadásnak 19-24%-át teszi ki, Kanadára vonatkozó becslésük pedig csupán 8-11%. Ha az Egyesült Államok egészségbiztosítási rendszere technikai értelemben annyira hatékony lenne, mint Kanadáé, akkor napjainkban az éves megtakarítás 100 milliárd dollár körül mozogna. A hatékonyság második eleme a technikai hatékonyságra épül, de figyelembe veszi a különböző ráfordítások viszonylagos költségét is. Azt írja elő, hogy a technikai hatékonyság megvalósításán túlmenően a ráfordításokat úgy kell kombinálnunk, hogy bármely adott T HE W ORLD B ANK 16

17 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE 1 kibocsátás költségét minimálissá tegyük. (Másként ezt a követelményt úgy lehet megfogalmazni, hogy adott költség mellett maximalizálni kell a kibocsátást.) Például, ha a munkaerő bőségesen rendelkezésre áll és olcsó valamely gazdaságban az eszközökhöz, gépekhez képest (egy másik ország gazdaságához hasonlítva), akkor a legkisebb költséggel járó termelési módszer az első gazdaságban viszonylag több munkaerőt vesz igénybe. A hatékonyságnak ezt az elemét nevezzük költség-hatékonyságnak (cost-effectiveness) 4. Noha valamely kibocsátás költség-hatékony előállítási módja a körülményektől függően változhat, bármely adott kibocsátás és meghatározott környezet esetében a ráfordításoknak rendszerint csak egy költség-hatékony kombinációja létezik. (Csak akkor állíthatjuk, hogy a ráfordítások valamely konkrét kombinációja költség-hatékony módon állít elő egy adott kibocsátást, ha összehasonlítottuk ezt a kombinációt az ugyanilyen célra felhasznált ráfordítások egy vagy több alternatív kombinációjával.) Megjegyezzük azt is, hogy noha a költség-hatékonyság választ adhat arra a kérdésre, hogyan állítsunk elő valamely kibocsátást a legkisebb költséggel, azt a kérdést nem képes megoldani, hogy a szóban forgó kibocsátást célszerű-e előállítani. Ha valamit nem érdemes csinálni, akkor azt jól csinálni sem érdemes. A hatékonyság harmadik eleme a kibocsátások kínálatát kapcsolja össze az irántuk megnyilvánuló kereslettel azáltal, hogy kiterjeszti az elemzést a társadalom mindazon tagjainak preferenciáira és értékeire, akik a kibocsátásokat fogyasztják. Ez az elem azt írja elő, hogy a technikai hatékonyság és a költség-hatékonyság megvalósításán túlmenően az erőforrásokat úgy kell felhasználnunk, hogy azokat a kibocsátástípusokat és -mennyiségeket állítsuk velük elő, amelyek legjobban megfelelnek az emberek igényeinek, vagyis amelyeket az emberek a legmagasabbra értékelnek. A hatékonyság ilyen mindent felölelő fogalmának leírására a közgazdászok az alloációs hatékonyság (allocative efficiency) kifejezést használják. Lehetséges, hogy az erőforrások valamilyen elosztása technikailag hatékony, sőt még költség-hatékony is, de allokációs szempontból nem hatékony, ha a termelők túlságosan sokat vagy keveset állítanak elő valamely jószágból vagy szolgáltatásból a fogyasztók kívánságához képest. Ha a kisgyermekes anyák az egészséges gyermekek gyakori ellenőrző vizsgálata helyett inkább a magatartási problémákkal kapcsolatos tanácsadást igényelnek, akkor az allokációs hatékonyság javítható olymódon, hogy megváltoztatjuk az alapellátási szolgáltatások összetételét, még abban az esetben is, ha az egészséges gyermekek ellenőrző vizsgálatát költség-hatékony módon végezték mindaddig. A mindennapi nyelvhasználatban tehát a hatékonyság azt jelenti, hogy jót csináljunk (allokációs hatékonyság), s jól (technikai hatékonyság és költség-hatékonyság). Az 1.4. keret szemlélteti a hatékonyságnak ezt a három elemét az alapellátás kapcsán. Ezenfelül hogy az egészségügyi ellátást vegyük példaként nincs az egészségügyi ellátás hatékony nyújtásának egyetlen helyes, nemzetközileg elfogadott megoldása. Elvben ugyan minden ország hozzáférhet ugyanazokhoz a termelési ismeretekhez, de a különböző ráfordítások (például ápolók, illetve orvosok, gyógyszerek, illetve kórházi ápolás) árarányai országonként eltérőek, és a különböző országok állampolgár-fogyasztóinak különbözőek a preferenciáik és 4 A közgazdaságtani tanulmányok szerzői nem mindig tesznek különbséget a technikai hatékonyság és a költséghatékonyság között. Egyesek a "technikai hatékonyság" kifejezésbe mindkét fogalmat beleértik (például McGuire és munkatársai, 1988) T HE W ORLD B ANK 17

18 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE 1 értékeik. Ebből adódóan lehetséges (sőt várható), hogy az országok között különbségeket tapasztalunk abban a tekintetben, hogyan nyújtják ezeket a szolgáltatásokat, mely szolgáltatásokat nyújtanak és kiknek, függetlenül bármiféle esetleg fennálló hatékonyságkülönbségtől. Az allokációs hatékonysággal kapcsolatos megítélés szükségképpen tartalmaz értékítéleteket arra nézve, hogy milyen kritériumokat alkalmazzunk annak eldöntésére, hogy egy adott erőforrás-allokáció optimális módon kielégíti-e az embereket, vagy hogy ezt értékelik-e a legmagasabbra, vagy hogy túlságosan sok vagy kevés van-e bizonyos javakból vagy szolgáltatásokból. A közgazdaságtanban alkalmazott standard kritérium a gazdaságelméletnek a jóléti gazdaságtan (welfare economics) néven ismeretes ágából származik. Ezt a kritériumot Pareto-kritérium néven ismerjük (nevét a 19. századi szociológusról és közgazdászról, Vilfredo Pareto-ról kapta), és azt mondja ki, hogy az allokációs hatékonyságot akkor sikerül elérni, amikor már nem tudjuk az erőforrások allokációját olymódon megváltoztatni, hogy akár csak egyetlen személy is jobban járjon anélkül, hogy legalább egy másik személy rosszabbul ne járna (Boadway és Bruce, 1984). A Pareto-kritériumon alapuló hatékonyságnak legalább két másik fontos jellemzője van (Culyer, 1985; Boadway és Bruce, 1984). Először is ez a hatékonyságfogalom individualisztikus: a társadalmi jólétről feltételezi, hogy az pusztán az egyéni jólétek függvénye, továbbá minden egyénről feltételezi, hogy ő a legjobb bírája saját nyereségeinek és veszteségeinek, ráadásul azt is feltételezi, hogy az egyéni jólét kizárólag az egyén által elfogyasztott javaktól és szolgáltatásoktól függ. (A valóságos világban mindezek a feltevések problematikusak. Az emberek igenis törődnek mások társadalmi csoportjuk és közösségük jólétével. Az egyéneknek gyakran kell mások nevében döntéseket hozniuk. És ha még csak saját magukat tartják is szem előtt, az emberek akkor is törődnek egyéb dolgokkal is - például annak a társadalomnak a jellegzetességeivel, amelyben élnek, az általuk elfogyasztott javakon és szolgáltatásokon túlmenően.) Másodszor, a hatékonyság eme fogalmának megfelelően előállított hatékony kimenetelek nagymértékben függnek attól, hogyan oszlik meg a jövedelem és a gazdagság a társadalom tagjai között. Más szavakkal: a Pareto-kritérium alapján nem létezik az erőforrásoknak olyan kitüntetett elosztása, amely az (egyetlen és kizárólagos) hatékony elosztás lenne; hanem ehelyett a hatékony elosztások sorozatát kapjuk, a jövedelem és a vagyon minden különböző elosztására nézve egyet-egyet. A gyakorlatban ezt a nehézséget úgy kerülhetjük el, hogy elfogadjuk a jövedelem és a vagyon fennálló megoszlását, noha ez igen súlyos értékítélet, amelyet a hatékonyság elemzésében nyíltan meg kellene fogalmazni (noha ez ritkán történik meg) keret: A hatékonyság kérdése az alapellátó egészségügyi központokról szóló javaslatban Amikor az alapellátó egészségügyi központok országos hálózatának teljessé tételére vonatkozó javaslatot vizsgáljuk, felmerül bennünk a kérdés, hogy hatékonyak-e ezek a központok, úgyhogy elhatározzuk: felhasználjuk a hatékonyság három elemét (technikai T HE W ORLD B ANK 18

19 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE 1 hatékonyság, költség-hatékonyság és allokációs hatékonyság) a javaslat közelebbi vizsgálatára. Először is megvizsgáljuk az orvosok és ápolók létszámát a közösség várható alapellátási szükségletét leíró vizsgálatok alapján. Ha a létszámokat a szükséglethez képest túlságosan magasan állapították meg, akkor egyes orvosok vagy ápolók a nap számottevő részében munka nélkül üldögélnek, ez pedig technikai értelemben hatékonyságveszteség. (Technikai hatékonyságveszteség eredhet eredménytelen orvosi eljárások elvégzéséből is, de arra a következtetésre jutunk, hogy ennek a kérdésnek a megítélése céljából orvosszakértőktől kell segítséget kérnünk.) Tételezzük fel, hogy a létszám célszerűnek tűnik, úgyhogy most áttérhetünk a költséghatékonyság vizsgálatára. Megállapítjuk, hogy a javaslat szerint orvosok fognak elvégezni olyan rutinszerű szolgáltatásokat is, mint a védőoltások beadása és az egészséges gyermekek vizsgálata, amelyeket pedig ápolók is elvégezhetnének ugyanolyan minőségben. Az orvosok azonban lényegesen magasabb fizetést kapnak, mint az ápolók, tehát úgy tűnik, hogy a javaslat költség-hatékonyságát javítani lehetne, ha az ellátók összetételét módosítanák olymódon, hogy több legyen az ápoló és kevesebb az orvos. Végül megvizsgáljuk azokat a szolgáltatástípusokat, amelyeket a központokban nyújtani kívánnak, és kételyeink merülnek fel a javaslat allokációs hatékonysága tekintetében. Tudjuk például, hogy egyes közösségek beszámolói szerint (ahol már működnek ilyen központok) az anyák úgy érzik, hogy nagyon kevés tanácsadást kapnak (esetleg egyáltalán semmit sem) a gyermekek táplálkozási, illetve magatartási problémáival kapcsolatban, noha szívesebben vennének ilyen szolgáltatásokat néhány olyan ellátás helyett, amelyben jelenleg részesülnek. Ebből adódóan tere lehet az allokációs hatékonyság javításának az új (és a meglévő) központokban. Tisztában vagyunk azzal, hogy a javaslatot eredetileg az alapellátásban dolgozó orvosok egyik egyesülete szövegezte meg, megszerezték hozzá az Egészségügyi Minisztérium támogatását, és hogy ez a javaslat ennek a társaságnak bizonyos preferenciáit tükrözi a praxis megszervezését és a nyújtandó szolgáltatások típusát illetően; ennek ellenére úgy döntünk, felkérjük a Minisztériumot, hogy az előterjesztés módosított változatában adjon választ az ellátók összetételével (költség-hatékonyság) és a nyújtandó szolgáltatások típusával (allokációs hatékonyság) kapcsolatos aggályainkra. Az allokációs hatékonyság szokásos közgazdaságtani megközelítésének ezek a jellemzői azt jelentik, hogy a társadalom szempontjából lehetséges valamilyen (Pareto-értelemben) nemhatékony erőforrás-allokációt előnyben részesíteni egy hatékony allokációval szemben, ha például a társadalom tagjai úgy ítélik meg, hogy ez az utóbbi valamilyen értelemben igazságosabb (Culyer, 1985, 1989; Reinhard, 1998). Az az intézkedés, amely a magánkórházak állami támogatását megszüntette az ingyenes állami szakrendelők bővítése javára, jó példa lehet erre. Másképpen megfogalmazva ezt a kérdést azt mondhatjuk, hogy az T HE W ORLD B ANK 19

20 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE 1 allokációs szempontból hatékony erőforrás-allokációk között nem a hatékonyság, hanem más kritériumok alapján kell választanunk (McGuire és munkatársai, 1988). A Pareto-kritérium a gyakorlatban csak nagyon korlátozottan használható, mert az erőforrásallokációban bekövetkező legtöbb változás valójában rosszabb helyzetbe hoz egyes embereket. Tehát szinte bármely program esetén egyaránt vannak nyertesek és vesztesek. A kritérium hatókörének kiterjesztése céljából egyes közgazdászok azt javasolják, hogy annak eldöntésében, hogy az erőforrás-allokáció valamilyen változása az (allokációs) hatékonyság javulását eredményezi-e, tekintsük elégséges feltételnek, hogy a változás nyertesei nyereségüket elég nagynak tartják ahhoz, hogy elvben kártalanítani tudják a veszteseket az utóbbiakat ért veszteségért, és ily módon a vesztesek ugyanolyan helyzetbe kerüljenek, mint a változás előtt (Boadway és Bruce, 1984). Ez az úgynevezett potenciális Paretokritérium nem követeli meg, hogy a kártérítés tényleges kifizetésére sor kerüljön, márpedig ezt számos megfigyelő beleértve egyes közgazdászokat is erkölcsileg elfogadhatatlannak tartja (Baumol, 1977; Reinhardt, 1992, 1998). Tételezzük fel például, hogy az igénybevételi díjak bevezetése javítja az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást a gazdagok számára, de rontja a szegények számára. Ha a gazdagok nyeresége elég nagy ahhoz, hogy belőle kárpótolni lehessen a szegényeket, akkor a potenciális Pareto-kritérium szerint ezt a programot hatékonynak kell tekinteni még akkor is, ha a gazdagok valójában nem kártalanítják a szegényeket az ellátáshoz való hozzájutásuk romlásáért. Ennek ellenére ez a potenciális Pareto-kritérium adja azt az alapot, amelyre a közgazdászok a költség-haszon elemzés technikáját építik (ezt a 3. fejezetben írjuk le). A közgazdászokat egyre inkább foglalkoztatja azoknak a szubjektív és kulturális alapoknak a kérdése (a javak és szolgáltatások egyéni fogyasztása helyett), amelyeknek alapján a társadalmak megítélik, hogy az erőforrás-allokáció változása javulást hoz-e (Rice, 1998; Hurley, 1998; Mooney, 1998). Ez különösen jelentős az egészségügyi ellátás és az egészség területén. A méltányosság vagy igazságosság (equity) szempontjait a következő fejezetben tárgyaljuk. Legyen itt elég arra rámutatni, hogy az allokációs hatékonyság ahogy azt fentebb meghatároztuk nem vonja szükségképpen maga után a társadalmi kívánatosságot, hacsak nem élünk néhány nagyon konkrét és vitatható értékítélettel. Minthogy az értékítéletek és az etikai elvek ilyen fontos részét képezik az allokációs hatékonyság kritériumainak a programalkotók valóságos világában, az igazságosság (equity) mérése gyakran szétbogozhatatlanul összefonódik a hatékonyság mérésével. Ezeket a mérési kérdéseket együttesen vizsgáljuk a 3. fejezetben. Az allokációs hatékonyságnak a potenciális Pareto-kritérium alkalmazásával levezethető általános feltételei technikai úton leírhatók a közgazdászok határ (margin)-fogalmának alkalmazásával (lásd 1.5. keret). Ezek azonban intuitíve nagyon egyszerűek, és hasonlítanak (társadalmi méretekben) azokhoz a szabályokhoz, amelyeket az egyének minden nap alkalmaznak annak eldöntésében, mire fordítsák idejüket és pénzüket. Egyénileg állandóan ítéleteket alkotunk arról, hogy valaminek az elvégzésével (például egy új ing vásárlásával, több édesség elfogyasztásával, barátaink gyakoribb meglátogatásával) együttjáró külön előnyök megérik-e a velük járó külön költségeket. Hajlamosak vagyunk arra, hogy akkor hagyjunk abba valamilyen cselekvést, amikor a többletköltség meghaladja a többlethasznot. T HE W ORLD B ANK 20

21 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE 1 Ugyanez érvényes a társadalmakra is, az egészségügyi ellátással és az egészséggel összefüggő célok követése tekintetében. Az allokációs hatékonyság megvalósításához az szükséges, hogy minden tevékenységet vagy kibocsátást csak addig végezzünk, illetve termeljünk, amíg ebből a tevékenységből, vagy termelésből származó többlethaszon egyenlővé nem válik a többletköltséggel. A gyakorlatban azonban ezt természetesen nehéz eldönteni. A gazdaságelmélet egyik fontos vívmánya volt annak igazolása, hogy ez a követelmény kielégíthető (például minden előállított termék vagy szolgáltatás esetében elérhető, hogy a társadalmi határköltség (marginal social cost, MSC) egyenlővé váljon a társadalmi határhaszonnal (marginal social benefit, MSC)), és az erőforrások stabil allokációja határozható meg az árak és piacok rendszerének igénybevételével. A közgazdasági problémának - hogy tudniillik mely javakat és szolgáltatásokat termeljünk, és milyen mennyiségben, hogyan termeljük őket és hogyan osszuk el őket - ez a megoldása azonban csak néhány igen speciális feltétel érvényessége esetén alkalmazható, amelyeket a piacokkal foglalkozó 4. fejezetben írunk le. Amikor ezek a feltételek sérülnek, azt mondjuk, hogy a piac kudarcot vall (market failure) abban az értelemben, hogy nem valósítja meg az erőforrások hatékony allokációját. Továbbá, hacsak nem valósítunk meg kompenzációs programokat, az árak és piacok rendszere hallgatólagosan elfogadja azt az értékítéletet, hogy egyrészt a fizetési képesség (ability to pay) és fizetési hajlandóság (willingness to pay) az a megfelelő kritérium, amelyre alapozni lehet a javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutást, másrészt pedig, hogy a jövedelem és a gazdagság fennálló megoszlása, amely a vásárlást és fogyasztást lehetővé teszi, elfogadható. Az egészségügyi ellátás esetében a piac kudarca mindennapos jelenség, és a fenti értékítéleteket a szolgáltatások bizonyos kategóriái tekintetében sokan elutasítják (Hsiao, 1995). Ezekkel a problémákkal foglalkozunk a 2. és 4. fejezetben, amelyek az egészségügyi ellátás piacainak természetével és az igazságosság/méltányosság (equity) kérdéseivel foglalkoznak. T HE W ORLD B ANK 21

22 H EALTH S ERVICES M ANAGEMENT T RAINING C ENTRE F LAGSHIP P ROGRAM S EMMELWEIS U NIVERSITY OF M EDICINE MODULE keret: Az allokációs hatékonyság határfeltételei A közgazdászok valamely kibocsátás határköltségét (marginal cost) úgy definiálják, mint a szóbanforgó kibocsátás utolsó (vagy következő) egységének előállítása során felmerülő többletköltséget. Hasonlóképpen a határhaszon (marginal benefit) a kibocsátás utolsó (vagy következő) egységének elfogyasztása útján szerzett többlethaszon. Hatékonyan működő világban a határköltség és a határhaszon minden kibocsátás esetén egyenlő, noha nagysága kibocsátásonként változhat. Ha például egy kórház bővíteni kívánja vesedialízis-programját, az allokációs hatékonyság szempontja azt írja elő, hogy nem szabad azon a ponton túl bővíteni, amelytől kezdve az erre a célra szükséges további erőforrások (személyzet, alapterület, fogyóeszközök és berendezések) nagyobb hasznot lennének képesek előállítani a kórház valamely más programjának keretei között. Más szavakkal: annak a többlethaszonnak az értéke, amelyre az egyének és a társadalmak bármely kibocsátás utolsó elfogyasztott egysége révén szert tesznek, pontosan egyenlő azoknak az erőforrásoknak a haszonáldozat költségével (vagyis a következő legjobb felhasználásban mutatott értékével), amelyeket a szóbanforgó kibocsátás-egység előállítói felhasználnak. T HE W ORLD B ANK 22

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelési tényezők piaca 8. lecke A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián   Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián e-mail: k.krisztian@efp.hu Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Irodalom Tankönyv: Jack Hirshleifer Amihai Glazer David Hirshleifer:

Részletesebben

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek Chapter. Előadás Közgazdaságtan Economy oikonomos (görög) az aki a háztartást vezeti Háztartás sok döntés Szűkös erőforrásokat oszt szét Képesség, erőfeszítés, vágy Társadalom sok döntés Szétoszt erőforrásokat

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Debreceni Egyetem AGTC

Debreceni Egyetem AGTC Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)

Részletesebben

Az egészségügyi rendszer

Az egészségügyi rendszer Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi

Részletesebben

Lovas Kornélia 2010. június 3.

Lovas Kornélia 2010. június 3. A Betegbiztonság Ára 9. Betegbiztonsági Fórum Lovas Kornélia 2010. június 3. Fogalmak Nyereség Költség Menetrend Költség-hatékonyság Példák Fogalmak Efficacy hatásosság ideális körülmények között Efficiency:

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=102184.263634 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők) Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan

Részletesebben

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26.

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26. Gazdasági alapok Vállalkozási formák 2016. október 26. Globalizáció Globalizáció alatt a különböző társadalmi rendszerek (például a gazdaság, a politika, a kultúra, a kereskedelem és a kommunikáció) nemzetközi

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás. A közgazdaságtan társadalomtudomány, a társadalom tagjait vizsgálja. Közgazdaságtan főbb területei: 1. Mikroökonómia: egyéni viselkedéseket vizsgálja (1. féléves anyag) 2. Makroökonómia: a gazdasági szereplők

Részletesebben

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Költségvetési egyenes Költségvetési egyenes = költségvetési korlát: azon X és Y jószágkombinációk

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS 2015. február 14. STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos,

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI

Az Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között A kutya vacsorája Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között Magyarországon az E-alap a 2010-es évben 1376 milliárd forintot kezel, amiből az ország egészségügyi közkiadásainak tetemes része

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

Az állami gazdaságszabályozás

Az állami gazdaságszabályozás Az állami gazdaságszabályozás A piacgazdaság kudarcai, az állami szerepvállalás szükségessége Tökéletlen verseny Externáliák Közjavak Tökéletlen informáltság Az állam gazdasági feladatai Allokáció Redisztribúció

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN. 1.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN. 1.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén 1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN Gyakran felmerül, hogy a piac és az állam egymást kizáró intézmények. Neves közgazdászok között is találkozhatunk hasonló nézetet vallókkal (Pl. A.Smith, M. Friedman).

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A makrogazdasági tevékenység számbavétele 13. lecke SNA (System of National

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK I. TÉTEL A. Olvassa el figyelmesen a következő kijelentéseket. a) Az első öt (1-től 5-ig) kijelentésre vonatkozóan jelölje a kijelentésnek megfelelő számot, és

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI

AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI DEBRECENI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR XXXII. ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ Hódmezővásárhely-Szeged, 2015. április 8-10. AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI MAGATARTÁSÁNAK

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet

4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet 213.1.21. hapter hapter 7 4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság Fogyasztói Jóléti közgazdaságtan Hogyan hat az erőforrások allokációja a gazdasági jólétre Fizetési hajlandóság z a maximum

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Költségvetési Bizottság 18.7.2012 2011/0282(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE KORSZRŰ MENEDZSMENT RENDSZEREK ÉS TECHNIKÁK TÁMOGATÁSA* Támogatás mértéke: *Forrás: www.gkm.hu A projekt elszámolható költségének

Részletesebben

A közgazdaságtan alapfogalmai

A közgazdaságtan alapfogalmai A közgazdaságtan alapfogalmai A közgazdaságtan fogalma A közgazdaságtan főbb részei Mikroökonómia Makroökonómia A közgazdaságtan főbb eszközei és módszerei Gazdasági modell Ceteris paribus módszere A termelési

Részletesebben

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének előadása Közgazdász Vándorgyűlés Eger 2012. szeptember 29. Hogyan segíti az ÁSZ a Költségvetési Tanács munkáját?

Részletesebben

(közgazdas. zgazdasági) gi) alapok. Az erőforrások, az igények és a szűkösség. A közgazdaságtan:

(közgazdas. zgazdasági) gi) alapok. Az erőforrások, az igények és a szűkösség. A közgazdaságtan: Ökonómiai (közgazdas zgazdasági) gi) alapok Az erőforrások, az igények és a szűkösség. - Avagy mi szükség van a közgazdaságtanra? - Az emberi igények határtalanok. Az erőforrások, melyekkel ki tudnánk

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform

Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető Előzmények 1990- BSE Reformok az Európai Unió élelmiszer politikájában egyik alappillér a

Részletesebben

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország

Részletesebben

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Makroökonómia 1. dolgozatra gyakorló feladatlap 2013. tavasz 1. feladat. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Összes kibocsátás 10000 Folyó termelőfelhasználás

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A közgazdask zgazdaságtan gtan részei: r Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan

Részletesebben

A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet

A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet 1 Egészségügyi Rendszer HATALMI FUNKCIÓK EÜ. SZOLGÁLTATÁSOK 1. Parlament (eü. jogalkotás)

Részletesebben

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje 1 Jogszabályi háttér 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása

Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása Kell-e finanszírozni a biodiverzitást? A biodiverzitást a környezet változásai szabják meg Változások: természetesek+mesterségesek Változások a rugalmasságot

Részletesebben

Közgazdaságtan I. (N_AKA6, NGB_AK007_1, NGF_AK057_1, NGF_EG007_1) Az oktató adatai. Kötelező és ajánlott irodalom

Közgazdaságtan I. (N_AKA6, NGB_AK007_1, NGF_AK057_1, NGF_EG007_1) Az oktató adatai. Kötelező és ajánlott irodalom Közgazdaságtan I. (N_AKA6, NGB_AK007_1, NGF_AK057_1, NGF_EG007_1) 2014/2015. tanév, őszi félév ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az oktató adatai Dr. Koppány Krisztián PhD egyetemi docens, dékánhelyettes fogadóóra

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2013.

Részletesebben

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1 II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Vezetői és humán számvitel

Vezetői és humán számvitel SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK Emberi erőforrások felsőoktatási szakképzés (I.) ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZAT Vezetői és humán számvitel c. tárgy tanulmányozásához 2016/2017. tanév II. félév

Részletesebben

Tájékoztató a határon túli támogatások központi nyilvántartó rendszeréről

Tájékoztató a határon túli támogatások központi nyilvántartó rendszeréről HATÁRON TÚLI MAGYAROK HIVATALA 1518 BUDAPEST 112, PF. 43 I. BÉRC U. 13-15. ( 372-9502 372-9561 - htmh@htmh.gov.hu Tájékoztató a határon túli támogatások központi nyilvántartó rendszeréről A szomszédos

Részletesebben

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között!

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! 2015. május A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Mi a kérdés? Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak,

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Új változatelemzési útmutató a közép-kelet-európai régióban:

Új változatelemzési útmutató a közép-kelet-európai régióban: MaSzeSz XII. Országos Konferencia Megvalósított csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások értékelése Új változatelemzési útmutató a közép-kelet-európai régióban: DCCC módszer (Dynamic Cost Comparison

Részletesebben