New Symbiosis: Municipalities, Private Contractors and Non-governmental Organizations for Provision of Local Public Services. Tamás M.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "New Symbiosis: Municipalities, Private Contractors and Non-governmental Organizations for Provision of Local Public Services. Tamás M."

Átírás

1 New Symbiosis: Municipalities, Private Contractors and Non-governmental Organizations for Provision of Local Public Services Tamás M. Horváth

2 Copyright 1999 Tamás M. Horváth This research report was downloaded from the Research Support Scheme Electronic Library at The report was published by the Higher Education Support Program of the Open Society Institute. The digitization of the report was supported by the publisher. OPEN SOCIETY INSTITUTE HIGHER EDUCATION SUPPORT PROGRAM Open Society Institute Higher Education Support Program Nádor u. 11 H-1051 Budapest Hungary This research report was made possible with a grant from the Research Support Scheme of the Open Society Support Foundation. Research Support Scheme Bartolomějská Praha 1 Czech Republic The digitization and conversion of this report to PDF was completed by Virtus. Virtus Libínská Praha 5 Czech Republic The information published in this work is the sole responsibility of the author and should not be construed as representing the views of the Open Society Institute. The Open Society Institute takes no responsibility for the accuracy and correctness of this work. Any comments related to the contents of this work should be directed to the author. All rights reserved. No part of this work may be reproduced, in any form or by any means without permission in writing from the author.

3 Contents Bevezetés A decentralizáció jelentősége a közszolgáltatások megszervezésében Új Közszolgáltatási Menedzsment az angolszász országokban Szolgáltatásszervezés a francia közigazgatás útján Igazgatásszervezési reform a német közszolgáltatási rendszerben A magánszektor szerepe a helyi közszolgáltatások biztosításában A közszolgáltatások privatizációja Értelmezések Tükörkép: a helyi szolgáltatásszervezés átalakulása Mozgásirány Közszolgáltatási feladatok átadása magánszervezeteknek A delegált közfeladat-ellátás történeti fejlődése Igazgatási megoldások A közszolgáltatási jogviszony sajátosságai a francia modellben A közfeladat-ellátás belső és külső igazgatásának elválasztása a német rendszerben A magyarországi települési privatizációs folyamat értelmezése Két dimenzió az önkormányzatok privatizációs szerepében Piacosítás a kommunális szolgáltatásokban Nyers privatizáció a lakásszektorban A verseny szimulálása a humán szolgáltatásokban A változások értéktartalma A funkcionális önkormányzás térhódítása a humán szolgáltatásokban A politikai decentralizáció folyamata és ellentmondásai Szolgáltatási decentralizáció A civil szervezetek helyi szolgáltatási szerepe Az egyházi, karitatív szolgáltatások restitúciója Szektorsemlegesség A speciális felelősségű önkormányzatok föléledése és bukása Maradandóságok...57 Következtetések...59 Irodalom...63 Municipalities, Private Contractors and Non-governmental Organizations for Provision of Local Public Services...67 Sub-studies in English Municipal autonomy and intergovernmental relations Structure and functions Characteristics of autonomy Basics of the structure Trends: changing intergovernmental relations Horizontal relations Regional relations Intergovernmental finance Towards a multi-dimensional local public administration Outcomes...77 References...79 Appendix Interpretation of the Privatization Process within Communities Two Dimensions of the Role Played by Local Governments in Privatization Marketization of Communal Services Raw Privatization in the Housing Sector Simulating Competition in Human Services Value of the Changes...97 References Decentralization in human services The process and contradictions of political and administrative decentralization Service decentralization...102

4 2.1 The local service provider role of non-profit organizations The restitution of church and charity services Sector-neutral financing Deficit in the community consumption Single purpose boards (special districts) References...110

5 1 Bevezetés Bevezetés Közép-Európa volt szocialista országaiban a rendszerváltás folyamatának fontos része a demokratikus helyi önkormányzatok kialakulása. Talán Magyarországra igaz leginkább, hogy a folyamat nem előzmények nélkül való, hiszen a nyolcvanas évek második felében átfogó finanszírozási reformot hajtottak végre. A politikai átalakulásnak ezért nem változatlan feltételrendszer közepette kellett lezajlania. A szabadon megválasztott parlament egyik első feladata volt a helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadása. Új intézményi kereteket és szervezeti struktúrákat alakítottak ki. A többpártrendszerű helyi választások nyomán immár gyökeresen megváltozott keretek között épülhetett ki az új lokális hatalmi berendezkedés. Az első szakasz tehát az intézményépítés korszaka volt. Jellemzően széles felelősségű, nagy hatáskörrel rendelkező önkormányzatok alakultak meg az ország minden településén. A rájuk ruházott szerepkör átfogta a hálózatos, műszaki infrastruktúra létesítésének és működtetésének jelentős részét, a települési humán szolgáltatásokat, a rendészeti szolgáltatások egy meghatározott csoportját. A politikai és feladatellátási értelemben viszonylag jelentős pozíció, melyet már az új rendszer felhatalmazásával nyertek, jó szolgálatot tett az átalakulással együtt járó megszorítási politika közepette. Az önkormányzatok több éven keresztül ellenállni látszottak a legalapvetőbb struktúrákat is érintő pénzügyi korlátozásoknak. Az autonómia eme korszakát azonban két fokozatosan megerősödni látszó folyamat kezdi aláásni a kilencvenes évek végére. Az egyik, hogy az államháztartás egészére kiterjedő átalakítás végül csak eléri ezt a szektort is. Ezért elkerülhetetlen a feladatok és szerepek újraértelmezése. Másfelől, az önkormányzatiság kezd túlterjedni a helyi önkormányzatok falain, azaz szigorúan vett intézményrendszerén. A helyi társadalom különböző aktorai és csoportosulásai köztevékenységeik színtereként egyre kevésbé fogadják el a helyhatósági védernyőt. Közcélú tevékenységük elismerését, folytatásának garantálását követelik. Hipotézisünk ezért, hogy a rendszerváltás önkormányzati fejlődésének új szakasza elé nézünk. Nevezzük ezt funkcionális decentralizációnak. Lényege: az önkormányzatiság a helyi közösségi tevékenységcsoportok típusai szerint különbözőképpen tova terjed a társadalom különböző szektoraiban. A helyi önkormányzat szerepe ezzel a változással bizonyos értelemben csökken, más oldalról nézve azonban mindenekelőtt átalakul. Autonómia-törekvések helyett mindinkább a különböző lokális társadalmi szereplőkkel való partnerségre kell törekednie. Az új szimbiózis lényege tehát a közfeladatok ellátásának intézményes kapcsolatrendszerében való átalakulásban mutatkozik meg. A helyi önkormányzat partnerévé válnak a következők: a) A magánszektor szereplői. A legszélsőségesebb esetben, a korábbi közfeladat privatizációjakor a helyhatósági szerepkör a magánosítási folyamatban való részvételre korlátozódik. Egyébként viszont a piaci szereplők versenyeztetése, menedzselése a közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében a választott testületek és a hivatalok dolgozóinak új mentalitását, szerepfelfogását követeli. b) A civil szektor szerveződései. A különböző nem igazgatási, nonprofit szervezetek formájában sok olyan társadalmi közfeladatot el lehet látni, amelyekre igény van, de a normális ellátás köréből valamilyen oknál fogva kihullanak vagy mellőzik őket. Másfelől a civil szektor versenyt és kihívást jelent döntően a humán szolgáltatások biztosításában. Ott tehát, ahol hagyományosan nehéz, szinte lehetetlen volt érvényesíteni a piacihoz hasonló környezeti feltételeket. c) Az egycélú önkormányzatok testületei és szervezetei. A funkcionálisan szervezett önkormányzatok kihívást jelentettek az általános felelősségű helyhatóságokkal szemben. A különböző szolgáltatási területeken a jelen lévő szereplők szélesebb köre közvetlen

6 2 Bevezetés reprezentációt igényel. Nem fogadva el mindenekfölöttinek az általános választásokon nyert politikai legitimáció képviseleti szerepét. A nem állami szektorokon kívül a közfeladatok ellátásának szervezésében való jelenlétüket így más érdekeltek is biztosítani tudják. Magyarországon az utóbbi kapcsolati hálózat életképes kísérleti periódus után elernyedni látszik. Mutatva ezzel, hogy a potenciális lehetőségek nem mindegyike valósul meg ténylegesen. A szektorok közötti kapcsolatrendszerek más formái és intézményi mechanizmusai azonban dinamikusan fejlődnek. Az új szimbiózis lényege pedig ebben a viszonylatban áll. A fejlődés tényei mutatják ennek a jelenségnek a létezését és fejlődését. Dolgozatomban ennek leírására és a nemzetközi gyakorlat alapján történő értelmezésére teszek kísérletet. Milyen hatással lehet e feltevés bizonyítása a szélesebb értelemben vett önkormányzati fejlődésre? Először is rámutat a közszolgáltatások szervezésének komplexitására a helyi és regionális viszonyok közepette. A különböző állami eszközrendszereket ennek tudatában és ismeretében lehet és kell alkalmazni. A települési és megyei önkormányzatok szerepére ez úgy hat vissza, hogy az globálisan korlátozódik ugyan, de megmaradó részében gyökeresen átalakul. Szakbürokratikus karakterét sok tekintetben menedzsmentszemlélet és a vele konform eszközök alkalmazása váltja föl. Mindenekelőtt azonban a kormányzati és a helyi társadalompolitikának (public policy) kell átalakulnia. A közösségi célok kitűzésekor, az elérési módok meghatározásakor építeni kell a rendelkezésre álló megoldási módok korábbinál szélesebb választékára, számolva a forráshozzáadás szükségességével. Az önkormányzásnak a társadalmi szereplők szimbiózisában megnyilvánuló új paradigmája ennek a kettősségnek az országos és lokális szintű felismerését egyaránt megköveteli. Az előre vetített fejlődési irány érdekes módon illeszkedik a rendszerváltás egész folyamatába. Az átalakulás kulcskérdése az állam szerepének újraértékelése. Az erre való kényszert mindenekelőtt az 1990 kerüli években a GDP jelentős csökkenése alapozta meg, ami a szocializmusból örökölt termelési struktúrák összeomlásából törvényszerűen következett. Az állami pozíciók átalakulása tehát egyrészt a magángazdasági viszonyok uralkodóvá válásából, másrészt közkiadások szerkezetének szükséges változatásából adódik. A nyugat-európai minták követése ezen a ponton kézenfekvővé vált. A közigazgatás szükséges átalakítását elsősorban az ú. n. Új Közszolgáltatási Menedzsment (New Public Management) irányzata közvetítette. A konzervatív kormányok nyolcvanas és kilencvenes évek elején pereferált igazgatási filozófiája ugyanúgy a megtakarítások és az e kényszerből kisarjadó átalakítások, innovációk logikáját vallotta, mint amit az "államháztartási reform" szókapcsolattal a magyar átalakítás gazdaságpolitikus hívei szerettek módszerként előrevetíteni. A helyi viszonyok közszolgáltatási tartalmú átértékelése ennek a kettős célrendszer érvényesítésének fontos területe lett. A megtakarítási kényszer és másfelől a társadalmi innovációk támogatása persze csak konfliktusosan illeszthető össze. A restrikció önmagában csak szűkített újratermelést eredményez. A közszolgáltatások bővítése pedig feltétlenül a rendszerbe való beruházásokat igényel. Ráadásul a kilencvenes évek végére szembe kell nézni az új menedzsment értékrendjének bizonyos meghaladási igényeivel a nyugati államokban. Eszerint az új módszerek beültetése és alkalmazása ugyan hasznosságában legtöbb esetben nem kérdőjelezhető meg, kérdéses azonban, hogy a ráfordítások hatékonyságának számbavételekor el lehet-e tekinteni a társadalmi hasznosságtól. A szakracionális hatékonyság-fogalom helyébe, vagy inkább talán mellé, egyre inkább a szociális partnerség szempontjait helyezik. Ebből következően a mintakövetés során tehát figyelemmel, de kritikus figyelemmel kell lenni a nyugati fejlődés újabb eredményeire. Az új menedzsment eredményei nem megkerülhetők, beépítésük és kihordásuk a hazai rendszerben sem takarítható meg. Ugyanakkor a közkiadások felhasználásának gazdaságossági szempontjai mellett a társadalmi összetevőket célszerű nem

7 3 Bevezetés elhanyagolnunk. Ezért az új igazgatási technikák adaptációja mellett a társadalmi működés államon kívüli szektorainak kapcsolati lehetőségeire kell elsősorban figyelemmel lenni. Amennyiben előrevetítjük egy új lokális társadalompolitika feltételeinek bővítését, építve a létező kedvező és követhetőnek ítélt folyamatokra, akkor a mintakövetés során ezzel a megközelítéssel elmozdulás érhető el az egyszerű másolástól az alkotóbb adaptáció irányába. Amikor az új tendenciák tartalmát és hazai feltételeit keressük, egy ilyen eredmény elérésének megalapozásához akarunk segítséget, alapokat nyújtani. A kifejtés során a helyi közfeladatok ellátásának felfogásában és gyakorlatában bekövetkezett, e század végi változásokat veszem számba először. Több alapvető európai modell összefoglalására kerül sor a kép árnyaltsága érdekében. Az angolszász mintán kívül a francia és a német modell kerül terítékre. Utóbbi a hagyományos kötődések okán, ami a közigazgatás és az önkormányzatiság körében meglehetősen sokszálú. A francia tapasztalatok értékelését pedig bizonyos strukturális hasonlóságok teszik nagyon indokolttá és érdekessé. A munka további részeiben a magánszektor, valamint a civil szektor, az egyházak helyi közszolgáltatási szerepét tekintem át a hazai viszonyok között. Főleg abból a szempontból, hogy miként kapcsolódnak tevékenységükkel a helyhatósági szerepkörök ellátásához, milyen kontaktusok épültek már ki a rendszerváltás eddigi folyamatában, a kezdetektől eltelt csaknem egy évtized során.

8 4 1. A decentralizáció jelentősége a közszolgáltatások megszervezésében 1. A decentralizáció jelentősége a közszolgáltatások megszervezésében A helyi önkormányzatok szerepének értelmezésére a szakirodalomban számos modellvariációval dolgoznak (Montin, 1998). Az egyik széles körben viszonyítási alapként elfogadott elmélet szerint (Kjellberg, 1988) az önkormányzat hagyományos, klasszikusan 19. századi típusa az autonómia-modell. Az alapelv szerint a feladatok az állam központi és a helyi szervek között szigorúan el vannak határolva. A területi önállóságot garanciák védik. A jóléti állam korszakában ezzel szemben az ú. n. integrációs modell érvényesült. Ebben nem az elhatároláson volt a hangsúly, hanem az állam egységén, amelynek alapján a közfeladatokat ellátását delegálták területi és helyi szintre. Az integrációs (jóléti) modell érvényesülésének nagy korszaka a világháborút követően a hetvenes évek közepéig tartott. Az önkormányzati feladatok és párhuzamosan az elvárások folyamatosan bővültek. Ugyanakkor ez a folyamat mégsem eredményezte az önkormányzati jogok töretlen kiteljesedését. A növekvő feladatokhoz rendelt források ugyanis alapvetően nem helyi szinten képződtek, továbbá a feladatellátás iránti követelmények megfogalmazása, jóléti jogosultságok formájában, ugyancsak központi szinten történt (Bennett, 1998: ). A jóléti állam korszakát követte az állam neoliberális felfogásának kurzusa, ami a konzervatív kormányok uralmával nagyjából a 90-es évek elejéig tartott. Szoros összefüggésben az ekkor alkalmazott gazdaságpolitikával, a helyi szintű kiadások jelentős visszafogását valósították meg. Ezzel az önkormányzatok esélye a tevőleges önállóságra jelentősen csökkent. A neoliberális modell ettől azonban nem lett teljesen defenzív. Az önkormányzatoknak mindenekelőtt a döntési szabadságát hangsúlyozták. Úgy értelmezték ezt, hogy a közösségi döntések következményeit szorosan össze kell kapcsolni a rendelkezésre álló forrásokkal. Ugyancsak előtérbe kerültek a közfeladatok ellátásának, a közszolgáltatások biztosításának minőségi mutatói. A belső elszámolás, valamint a teljesítmények mérhetővé tétele és a fogyasztói szempontok alapján való értékelése igyekezett új hangsúlyokat teremteni a közszféra ellátási rendszereiben. A konzervatív politika - a szociáldemokrata ellenzékek által soha el nem ismert - célja nem egyszerűen a leépítés volt, hanem ezzel összefüggésben a szükséges állami szerepek újraértelmezése és értékelési rendszerének új alapokra helyezése. A helyi önkormányzatok esetében ez a megközelítés a közösségi szolgáltatások megszervezésének nem bürokratikus, ú. n. alternatív módszereit állította előtérbe. A kilencvenes évek közepére a kormányok helyhatósági politikáinak olyan kritikája erősödött meg, amelyik a hatékonyság mindenek fölé helyezését egyre inkább formálisnak tartotta. Vele szemben a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítését mint alapvető követelményt állították föl. A jóléti logikához való visszatérésről tehát nem lehetett szó, miként azt a konzervatív kormányokat fölváltó, mérsékelt szociáldemokrata irányzatok általában véve sem vetették föl. Ugyanakkor előtérbe állították a kormányzás társadalom felé forduló formációit. Az önkormányzatokat az önkormányzás egyik, de nem kizárólagos formájaként értelmező megközelítés a közfeladatok ellátásában a különböző társadalmi szereplők és szektorok partnerségét hangsúlyozza. Ebből a helyzetből adódik az önkormányzati forma új modellje is, amelyik a neoliberális "képessé tevés" ethosza mellett az együttműködés és az ösztönzés formáira helyezi a hangsúlyt (v. ö. Bennett, 1998: 49.). Az önkormányzási modell tulajdonképpen az önkormányzat és a civil társadalom viszonyára reagáló elméletek közül való (Montin, 1998: 9-10.). Jelen dolgozat témaválasztása szempontjából a megközelítés leglényegesebb eleme a közigazgatási szerepkör újraértelmezése ebben a relációban (Stoker, 1998).

9 5 1. A decentralizáció jelentősége a közszolgáltatások megszervezésében A kormányzás mibenlétének átformálására pedig praktikusan igen jó alapot adnak az önkormányzatok, amelyek a közösségi tevékenységek szervezésének és szerveződésének sokasága közepette, velük különböző mélységű és tartalmú interakcióban végzik tevékenységüket. Az új modell a neoliberális korszak időszakában fogant és ott élte magzati fejlődését. A társadalmi erőforrásokhoz való fordulás akkor vált létszükségletté a kimerülő költségvetési eszközök helyett. A mostani folyamat épül a már létező és működő eredményekre. Egyelőre azonban kiteljesedett mintáról még távolról sem beszélhetünk. Ennyiben tehát ez a modell egy kicsit kilép eddigi korszakolásunk deskriptív megközelítéséből és bizonyos értelemben normatív hozzáállással fogalmazódik meg. A stílusváltás jogosságát talán azzal indokolhatjuk meg elfogadhatóan, hogy jelenleg a modellek közötti átmenet korát éljük. Ezért is hasznos az eredmények és folyamatok számbavétele. Hiszen új utakat csak efféle áttekintés után célszerű előnyben részesíteni. A nyugati fejlődés szemünk előtt zajló modellváltása egyben utal a lehetséges választásokra az átalakuló közép-európai igazgatási rendszerekben. Noha itt más tényezőkkel is számolni kell, mindenképpen föltűnő a mintakövetés jelentősége. Emiatt a vázolt elméleti keretben érdemes áttekinteni néhány alapvető fejlődési formát. A közösségi szolgáltatások megszervezésének rendszerei országonként, de legalább is országcsoportonként különbözőek. A miértek közül most kihagyjuk a közhelyszerűen felemlíteni szokott okokat, amilyen a gazdasági feltételekre vagy nemzeti tradíciókra való hivatkozás. Noha ezek természetesen nem mellékesek, itt két másik, speciálisabb körülmény jelentőségét kell kiemelni. Egyrészt modellenként változóak azok az értékrendek, amelyekbe a közfeladatok ellátásának az alapvető elvei beágyazódnak. Noha ezek együttese országonként sem valami időtől független, konstans tényező, azaz adott helyen történetileg változó, azért letagadhatatlanul hordoz csak arra a nemzetre vagy nemzeti közösségre valló jellegzetességeket. Márpedig mindez erőteljesen kihat a közszolgáltatások biztosításának rendszerére. A témánk szempontjából különösen fontos másik meghatározó tényező pedig az, hogy a helyiterületi feladatellátás milyen mintái működnek az adott országcsoportban. Értve ezalatt nem csupán az önkormányzati rendszert, hanem a közfeladatok megszervezésének tágabb lokális környezetét is. Eltérnek mindegyikben azok a történelmi körülmények és folyamatok, amelyek eredményeként a jelen intézményrendszerek és azok sajátlagos működési rendje kialakult. Az összehasonlítás arra koncentrál, hogy az új menedzsment mozgalmai milyen módon érvényesültek, egyben miféle korlátokat hordoznak önmagukban. Miként valósul meg a folyamatok alakulásában a különböző közigazgatási rendszerek saját meghatározottsága? Az eredményből a további fejezetek elemzése alapján következtetni lehet majd a közép-európai, mindenekelőtt a magyar helyi és területi közigazgatási mintakövetés valóságos és célszerűen folytatandó irányultságaira. 1.1 Új Közszolgáltatási Menedzsment az angolszász országokban 1. A magánszektor és a közszektor értékrendszere alapvetően eltérő. Még akkor is igaz ez, ha a szokásos leegyszerűsítéssel szemben az állami közfeladat-ellátást a közszektor részeként, nem kizárólagos letéteményesének tekintjük. Szembesíthetők egymással a főbb mozgatók (Stewart és Ranson, 1994: 58.). Eszerint a magánszférát egyebek mellett a piacon való individuális választások, a kínálat és az árak, a fogyasztói szempontok, a verseny jellemzik. Ezzel szemben a közösségi szektort nagy vonalakban a kollektív választások, a szükségleti szempontok, az állampolgári jogon járó juttatások és jogosultságok rendszere határozza meg. A felsorolt értékek adják a menedzsment céljait, és meghatározzák azokat a peremfeltételeket, amelyekből levezethetők az alapvető közösségi vagy magán ellátás-szervezési feladatok. Aszerint, hogy magán- vagy köz-igazgatásról van szó (Pollitt és Harrison, 1992: 1 23.) eltér a menedzsment-

10 6 1. A decentralizáció jelentősége a közszolgáltatások megszervezésében tevékenységnek a döntéshozatali folyamatba való kapcsolódása. Különböznek továbbá olyan alapvető szervezési tevékenységek és mozzanatok, amilyen a költségvetés tervezése, az ellenőrzés módja, a szolgáltatást igénybe vevőkkel való külső kapcsolatok rendje, általában véve a szervezeti közeg kialakítása és még számos más elem. A közszektor szervezésére irányuló reformtörekvések talán már létrejöttével és elismerésével egyidőben megkezdődtek. Az elmúlt három évtizedben mindenesetre számos országban sok program született erre. A folyamat a nyolcvanas évekre öltött egységes formát. Ekkortól datálhatjuk az ú. n. Új Közszolgáltatási Menedzsment (New Public Management) átfogó ágazatpolitikai kezdeményezésének általános elterjedését. Az általánosság nem jelent mindenütt egyforma mélységet. Valójában az úttörők egyes angolszász országok voltak. De az egész országcsoportról elmondató, hogy náluk váltak átfogó érvényűvé az új megközelítés elvei és szempontjai. Közöttük is voltak olyanok, amelyekben a politikai kezdeményezés ideológiailag jobban át volt szőve, mindenekelőtt a Thatcher-i Nagy- Britanniában vagy Új- Zélandon. A tapasztalatok, ha nem is ugyanolyan intenzitással, tova gyűrűztek a frankofon befolyási övezetű régiókra (Adamolekun, 1997). Továbbá ugyancsak jelen vannak a latin-amerikai országok közigazgatási reformjaiban (Peterson, 1997). Mi volt a "mozgalom" és a belőle kinövő folyamat újdonsága? Nem más, mint a közszféra és a magánszektor értékeinek új fajta kapcsolása a menedzsment szerepének kialakításában. A magánszektorra jellemző értékeket bevitték közszektorba. Tették ezt úgy, hogy a közfeladatok megszervezése mint tevékenység elé célként magánigazgatási, tehát piaci vagy ahhoz nagyon hasonló értékeket állítottak. Ily módon kialakult egy, a hagyományos igazgatási modellel szembeállítható menedzsment, amelyik struktúrájában, megoldásaiban, személyzetének alkalmazását tekintve, valamint kultúrájában valóban merőben új és szokatlan rendszert alkotott (Stoker és Mossberger, 1995). Ennek lényege a hierarchizált, bürokratikus és központosított szerkezettel szemben a kevésbé merev rendszert alkotó, de inkább az elérendő célra koncentráló, decentralizált megoldások kialakítása volt. A mozgékonyabb szervezetek eredményességi mutatói léptek a hivatali ellenőrzés mechanizmusai mellé. A minőség mérésére alkalmas paramétereket állították a társadalmi érdekek elvont kritériuma helyébe. 2. Hogy mindez, különösen az angolszász országokban nem csupán egy volt a technokrata törekvések közül, azt bizonyítani mindenekelőtt a kiváltó társadalmi és gazdasági kényszerek felidézésével lehet (Flynn és Strehl, 1996). A hetvenes évektől általánossá váló gazdasági válság hatására új megvilágításba került az állami szerepvállalás kérdése. Csökkentek az adóbevételek, ugyanakkor a társadalmi feszültségek hatására erősödött a szociális és egyéb közkiadások növelése iránti társadalmi igény. A költségvetések e feszültség hatására tartósan deficitessé váltak. A közkiadásokat ezért radikálisan csökkenteni kellett. Különösen a brit Thatcher-kormány járt élen az ebből a helyzetből való kilábalást meghirdető konzervatív gazdaságpolitika vitelében, és benne a következményeknek a közigazgatás egészére történő átvezetésében (Flynn, 1993). Az egész politika következménye a neoliberalizmus társadalmi értelemben vett széles térhódítása lett a második világháború utáni szociáldemokráciával szemben. Nem kétséges, hogy a politikai és ideológiai változás az állam szerepének, mint általános kérdésnek a megítélésével összefüggésben, mélyen kihatott az állami működés különböző formáinak alakítására. Nagy-Britanniában e program része volt az önkormányzatok "megregulázása", amelynek keretében bevezettek a központi kontrolt a helyi túlköltekezés ellen, átalakították az adórendszert, jelképnek is beillő módon eltörölték a Nagy-Londoni Tanácsot. Jó másfél évtizedes folyamatban csaknem minden közszolgáltatási rendszer átalakítására sort kerítettek. A lakásrendszert a privatizáció jegyében alakították át; az oktatási rendszerben lehetővé tették az intézmények önkormányzati

11 7 1. A decentralizáció jelentősége a közszolgáltatások megszervezésében fennhatóság alóli tömeges kivonását; az egészségügyi ellátásban az ú. n. belső piacok (kvázi-piac) kialakításával honosítottak meg új, a teljes finanszírozás alapjául szolgáló teljesítménykövetelményeket. Az ideológiára épülő közigazgatási "ágazatpolitika" lehatolt tovább, egészen a menedzsment technikákig. Úgy, hogy a még oly szakracionális megoldások magyarázatában és indokoltságában azért világosan föllelhetők az alapul fekvő motívumok. Talán ezért is volt képes a konzervatív politika mindig is befogadni témái közé a közszolgáltatás-szervezés kérdéseit. A piac szerepének erősítését a közfeladatok biztosításában, a verseny előtérbe állítását ezért összekapcsolhatták az igazgatási megoldások és technikák kifejezetten a szóban forgó célok realizálására orientált új eszközrendszerének kialakításával. A közkiadások visszaszorításának célját mindenekelőtt az egységnyi költség csökkentésével, valamint a teljesítménymérés technikáinak addig nehezen alkalmazható területekre való bevezetésével kísérelték meg érvényesíteni. Érdekes, hogy a logikát az ellenzők is átvették. A teljesítménymérés általánosság tétele a közszférában például nemcsak létszámcsökkentés és új munkamódszerek bevezetésének alapjául szolgálhatott, hanem védekezésül is a megalapozatlan leépítési törekvésekkel szemben (Flynn és Strehl, 1996). 3. Milyen témákat, megoldási formákat állított előtérbe az Új Közszolgáltatási Menedzsment? A válasz megadáshoz érdemes többféle ismérv szerinti csoportosítást alkalmazni. Egyrészt azért, mert valóban rendkívül szerteágazó elemeket találunk. Másfelől a különböző megközelítésű rendszerezések felvillantják a törekvés sokszínűségét és gazdag tartalmát. a) Az első ismérv a javasolt megoldások társadalmi kihatásának mértéke szempontjából kategorizál. Eszerint vannak makroszintű változásokat kiváltó szolgáltatásszervezési megoldások, illetve szakágazati szintű technikák, amelyek az új menedzsment által szolgálni kívánt értékek realizálódását segítik elő. Az Új Közszolgáltatási Menedzsment jelentősége makroszinten a következő folyamatokkal összefüggésben ragadható meg: a közigazgatás növekedési ütemének csökkentése a költségvetés és a személyi állomány vonatkozásában (Hood, 1991:3.); a piacosítás és a privatizáció révén az állam egyoldalú ellátó szerepéhez képest előtérbe kerül a szubszidiaritás a közszolgáltatások biztosításában (v. ö. Hood, 1991: 3.); kialakítják a legnehezebben piacosítható közszolgáltatások (oktatás, egészségügy) belső piacait különböző szimulációs megoldásokkal (Walsh, 1995: ); fogyasztói orientáció a közszolgáltatások szervezésében a korábbi jóléti állam jogosultsági alapú megközelítésével szemben. Látható tehát, hogy az új menedzsment célkitűzései nagyon is illeszkednek egy társadalomszervezési elvrendszerhez, az abban középpontba állított értékrendhez. A témák másik csoportja már kevésbé kötődik a politikai értékekhez, bár visszavezethető azokra. Közös jellemzőjük inkább az igazgatási szakracionalitás, amelynek új technikáit kísérli meg mindegyikük hétköznapi gyakorlattá tenni. A teljesítményorientáció jegyében kerülnek előtérbe a következő követelmények: a kifelé irányuló, "társadalmi" teljesítmény egyértelmű mutatókkal való mérése; a közszolgáltató, a köz-megrendelő és a fogyasztó kapcsolatainak mindig konkrét szerződéses rendezése; a szolgáltatásszervező egységek önállósítása elszámolás, felelősség és érdekeltség szempontjából;

12 8 1. A decentralizáció jelentősége a közszolgáltatások megszervezésében a szervezési folyamatok átalakítása azáltal, hogy kulcsszerepet kap a stratégiai szemlélet (külső célorientáció), valamint a kimeneti teljesítmény kontrolja; a tervezési és költségvetési rendszerek módosulása, jelentőségének növekedése a pusztán szervezeti eszközökkel való igazgatás eszközeivel szemben; a nem pusztán közfeladatként ellátott megoldások, az ú. n. alternatív szolgáltatásszervezés felértékelődik. Látható tehát, hogy a konkrét célkitűzések és jellemzően alkalmazott technikák nagyon is kifejezik az új menedzsment legfőbb sajátosságát. Nevezetesen azt a motivációt, miszerint a magánszektorra jellemző igazgatási eszközöket és mentalitást igyekeznek kialakítani a közszférában is, mégpedig mind a szolgáltató, mind a fogyasztó és igénybevevő oldaláról. A fenti csoportosítás lényeges hazai szempontból is. A rendszerváltást követően lezajló társadalom-átalakulási folyamatok hatására a közigazgatásban is megjelentek az új szemlélet elemei. A helyi-területi igazgatás e tekintetben különösen fogadókész volt (Horváth és Kiss, 1996). De legalább ennyire fontosak a jogalkotás sok tekintetben paradigmaváltásra valló fejleményei. Mindezek alapján felismerhetők azok a makroszintű tendenciák az igazgatás szerepével összefüggésben, amelyeket az első csoportban felsorolt jellemzőkkel írtunk le az imént. Ezzel szemben nálunkegyelőre jóval kevésbé láthatóak az igazgatásszervezés ágazatpolitikájában azok a technikaibbnak tűnő változások, amiket a fenti második blokk gyűjtött csokorba. A változások ilyen részletekig még nem jutottak el. Összességében csak mérsékelt elmozdulások történtek. Bár egyes területeken a feltételek megértek a változásra, és biztató kezdeményezések tanúi lehetünk. (Például a kiszerződés révén létrejövő ú. n. kiszervezés területénvagy a projekt menedzsmentben.) b) A második ismérv, ami szerint csoportosíthatjuk az Új Közszolgáltatási Menedzsment által középpontba állított témaköröket az a változások fókuszának közigazgatáson belülre vagy kívülre való helyezése. A közigazgatásra magára irányuló célkitűzés (Cheung, 1997: ) a tevékenység társadalmi hatékonyságának növelése, a pénzügyi menedzsment reformja, a decentralizáció, a közszolgálat átalakítása és általában az új igazgatásszervezési technikák alkalmazása. Ezzel szemben "kifelé" irányuló követelmény a privatizáció, a magánszektorra vonatkozó dereguláció, a fogyasztói részvétel a szolgáltatásszervezésben, a szolgáltatói szervezetek önállóságának növelése, a piaci mechanizmusok bevonása a közszektor működési rendszereibe. A belső változási tendenciák lényege a közszektor növekedésének, másfelől pedig centralizációjának a korlátozása. A kifelé irányuló törekvések ezzel tökéletesen egybe csengnek, amikor az állam visszavonulásával keletkező vákuumot a privát szektor szereplőinek az aktivizálásával kívánják betölteni. 4. Mi a helyi és területi szintek szerepe az Új Közszolgáltatási Menedzsment filozófiájában és gyakorlatában? Mint az eddigi témafelsorolásokból látható volt, a központosítás gyakorlata ellenében valók legfőképpen az alapvető törekvések. Ez a megközelítés közvetlenül is kifejeződik az alsóbb szintű kormányzati szinteket előtérbe helyező decentralizáció fontosságának hangsúlyozásával. Másfelől, az államigazgatási szervezetrendszeren belüli dekoncentráció is tágabb értelemben előkerül, amennyiben az önelszámoló egységek körének növelését hangsúlyozzák. Mégis, e kérdés kapcsán nem a decentralizáció és a dekoncentráció hagyományos értelmezését kell középpontba állítani. Valójában ugyanis az Új Közszolgáltatási Menedzsment nem áll meg az állam határainál! Amikor decentralizációt mond, nem egyszerűen és nem is elsősorban a helyi és területi önkormányzatokra gondol, hanem a közfeladat-ellátás társadalmi decentralizálására. Azaz a magánszektor közmegbízásaira, az önkéntes szervezetek aktív szolgáltatói helyzetbe hozására, a fogyasztói kontrolra, a kiszervezéssel mozgósítható piaci erőforrásokra és így tovább.

13 9 1. A decentralizáció jelentősége a közszolgáltatások megszervezésében Megvan persze ebben az önkormányzat szerepe is. Csakhogy nem feltétlenül abban, hogy az ő szerepe növekedjék a központi szinttel szemben. Sokkal inkább generátornak kell lennie, amelyik segíti és menedzseli a társadalmi és piaci szervezésű közcélú tevékenységeket. Vagyis a decentralizáció fókuszában itt nem a közjogi értelemben vett helyi önkormányzati intézményrendszer áll, hanem maga az önkormányzatiság. Ez utóbbi nem közjogi, de még csak nem is közösségi, hanem egyszerűen (értékmentesen) társadalmi kategória. Ugyanez a logika érvényes a dekoncentráció értelmezésére. A lényeg itt nem a hivatali láncolaton belüli szétpontosítás. Sokkal inkább az állami kötelékről való részleges vagy teljes leválasztás, az önelszámolás, a versenyhelyzetbe helyezés. Csupa olyan elv tehát, amiről azonnal a privatizációra asszociálnánk. Csakhogy vannak olyan közfeladatok ahol ez tömegesen lehetetlen. Nos, az Új Közszolgáltatási Menedzsment logikája szerint ilyenkor belülről kell szimulálni a piacot. Az állami szektoron belül, például az egészségügyi ellátásban kell olyan finanszírozási és szervezési feltételeket "csinálni", amelyek imitálják a magánszektor mechanizmusait. Ehhez pedig elengedhetetlenül fontos elem az egymástól elkülönülő, összemérhető, versengő alapegységek léte. 5. Az angolszász országok által kibontott, majd más országcsoportokban is többé-kevésbé átvett menedzsment mozgalomnak azonban kezdettől fogva számos kritikával kellett szembenéznie. A kilencvenes évekre az ellenérzések egyre erősebbek lettek. Ez azzal a körülménnyel is összefüggött, hogy a gyakorlat több nem kívánatos következményt hozott. A kritikusok szerint (Stoker, 1997a) az új megoldásokat és elveket zászlajára tűző mozgalom bár kétségkívül számos részeredményt ért el, összességében sokat tett a demokrácia és a helyi önkormányzat szerepének, súlyának csökkentéséért. Ennek a bírálatnak több rétege van. A helyi önkormányzatok elleni támadás közvetlenül is érzékelhető volt például Nagy-Britanniában. De általában véve mondható, hogy a célorientált területi igazgatási szervek, valamint az egyes szolgáltatások szervezésére kialakított ú. n. speciális kerületek valóban csökkentették az átfogó helyi vagy regionális politikai áttekintés lehetőségét. Még akkor is, ha egyenként demokratikus testületi kontrol alatt állt e szervezetek működése. További általánosításként leszögezhető, hogy a közszolgáltatás-szervezésre orientált fogyasztói demokrácia nem kedvez a képviseletre alapozott helyi demokráciának. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ebben az összefüggésben csökken a választott testületek befolyási lehetősége. Bár a fogyasztói kontrol, ha működik, szintén korlát a közösségi érdekek megsértésével szemben, de csak bizonyos határig. Nem képes ugyanis közösségi fórumon kifejezésre juttatni az átfogó mérlegelés politikai szempontjait. Nemcsak ezen az ideológiai síkon bírálják egyre hevesebben az új-konzervatív megalapozottságú igazgatásszervezési elveket és megoldásokat. A szakracionálisnak vélt megoldásokat az ellenzők úgy aposztrofálják, mint amik mozgalmi részeredmények csupán. A teljesítménymutatók például szerintük önálló életre keltek, önmagáért valók lettek. Az új menedzsment által mindenhatónak vélt kiszerződéses rendszerre is szkepszissel tekintenek, mint olyan technikára, amellyel nem sikerült mégsem kiküszöbölni a közszektor megbízásaival kapcsolatos korrupciót és apparátusi ellenérdekeltséget. A kritikai hangok fölerősödtek az évi brit munkáspárti kurzusváltás nyomán. De jelen voltak már ezek a nézetek a demokraták amerikai kormányzásának kilencvenes évekbeli kezdetétől. Skandináviában továbbá talán soha nem is tűntek el teljesen. Ezzel együtt a bírálók is elismerik, hogy azért a mozgalom számos, "általa nem szándékolt" eredményt ért el, mint amilyen például a közfeladatokkal kapcsolatos ellátásszervezés kérdéseinek nyilvánossága. Tény továbbá, hogy még a konzervatív kormányok idején az ellenzék is élt az új menedzsment követelményeinek előtérbe helyezésével, legfeljebb más hangsúlyokat érvényesítve. Ebből úgy tűnik, az eredmények tartósan be fognak épülni a közfeladatok megszervezésének társadalmi mechanizmusaiba (l. Stoker, 1997b).

14 10 1. A decentralizáció jelentősége a közszolgáltatások megszervezésében 1.2 Szolgáltatásszervezés a francia közigazgatás útján A francia szakirodalomban és a közigazgatás gyakorlatában az Új Közszolgáltatási Menedzsment nem jelentett akkora nóvumot. Egyszerűen azért, mert a fogalommal érintett alapvető kérdéskör, a köz- és a magánszektor viszonya, a francia rendszernek a 19. század eleje óta témája volt. Más kérdés, hogy az új fogalomkör bevezetése itt is más megvilágítást teremtett számos igazgatási probléma megközelítéséhez (Vayrou, 1995). Elsősorban a politika és az igazgatás viszonyának új szemlélete volt vagy lehetett volna érdekes. Ezzel együtt, a francia közigazgatásban a magánszervezetekkel való kapcsolatrendszer kialakítására hagyományosan az államszervezési módszer jellemző. Talán ezzel az alkati eltérésből eredő "fogadóképtelenséggel" magyarázható, hogy az angolszász országokhoz hasonló ideológiai és igazgatási értelemben szakracionális paradigmaváltás ebben a közegben nem következett be. Annál érdekesebbek azonban azok a finommozgások, amelyek révén az eredendően jóval kiépültebb közigazgatási rendszer reagált az új kihívásokra. Induljunk ki abból az alapvető körülményből, hogy a közfeladatok igazgatásának hagyományos francia rendszere (gestion public) korántsem azonos azzal a szintén létező fogalomkörrel, amit a közszolgáltatási menedzsment (management public) takar (Auby, 1996: 1 7.). Az előbbi államszervezési kérdés elsősorban, míg az utóbbi, elkülönült témaként, a magánszektor közfeladatok ellátásba való illesztését, ennek megfelelően a közszektor bizonyos átformálását fókuszálja. 1. A helyi közszolgáltatások joga rendkívül kidolgozott joganyag, amibe beletartozik a finanszírozási rendszer intézményeinek részletezése is. Jellemző, hogy a kompilált matéria és tartalomelemzése két kötetes vaskos kézikönyv (Droit, 1995), amelynek törzsanyaga a közigazgatási jog alapvető része (Moreau, 1995: ). Mint a francia közigazgatási jogban általában, a fejlődésnek ezen a területen sem a jogalkotás az egyetlen húzóereje, hanem legalább ilyen súllyal esik latba a közigazgatási bírósági gyakorlat szerepe, amit a Conseil d'état működése testesít meg. A helyi önkormányzatoknak törvény szerint kötelező és szabadon felvállalható feladataik vannak. Hogy az ezek megvalósításaként szervezett közszolgáltatásokat közvetlenül maguk végzik-e vagy más feladatellátó révén, esetleg delegálják a szolgáltatás teljesítését, az szabad választásuk kérdése ami a rendszer alapelve. A jogintézmények részletesen kidolgozottak. Ennek alapján fölvázolhatók a helyi közszolgáltatások ellátásának fő csoportjai. Számunkra e helyen a közszféra szerepének megnyilvánulási lehetőségei az érdekesek. Eszerint a helyi önkormányzat közszolgáltatást, illetve felvállalt közfeladatot a következőképpen láthat el: Saját feladatkörként. Ekkor a feladat ellátását költségvetésből oldják meg. De nem szükségképpen a saját szervezet keretein belül, hanem például megfelelő munkaszervezet alapításával (pl. turista iroda). Önkormányzati részvételű magántársaság útján. A kötelező feladatkörbe nem tartozó területeken a közigazgatási szerv magánszereplőkkel egyenrangúan vehet részt olyan társaságokban, amelyek valamilyen közösségi érdekeltséget hordozó tevékenységet végeznek (pl. városfejlesztő társaság). Közfeladat ellátásának átruházása magánérdekeltségű szervezetre vagy szerveződésre. Mindig szerződéssel történik, és lényege a hasznok és kockázatok megosztása. Ennek különböző mértékei és arányai szerint, különböző szerződéstípusok és azok tradicionális gyakorlata alakult ki (pl. menedzsment szerződés, koncesszió). Egyes, közszolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységekre szóló megbízás adásával. Ilyenkor meghatározott munka vagy tevékenység végzését, illetve községi tulajdonú dolog hasznosítását adja ki másnak a közigazgatási szerv. A jogviszony alaptermészetét

15 11 1. A decentralizáció jelentősége a közszolgáltatások megszervezésében jól jellemzi, hogy szemben az előbbiekkel, eredetileg erre nézve a polgári jog szabályai voltak irányadóak. A típusok árnyaltsága jól mutatja, hogy a francia rendszerben a közszolgáltatások, közfeladatok ellátásában való magánszervezeti részvétel nem igazgatási újítás és mozgalom kérdése, hanem az államszervezési tradícióé. A megoldások jogi kidolgozottsága és bejáratott gyakorlata azonban mégsem valami merev dogmatikán alapul. A részletes szabályozás ellenére sincsen semmilyen formakényszer. A szerződések tartalma a köz- és a magánszektor szereplői között szabadon alakítható. Valahogy úgy érvényesülnek tehát a szabályozott formák, miként a polgári jogban az egyes szerződésfajtákra vonatkozó előírások, amelyektől a felek egyező akarattal többnyire eltérhetnek. Ennek következményeként a valóságos szerződések egyik típusból gyakran átnőnek a másikba, amit a közszolgáltatások szervezését vizsgáló felmérések pontosan igazolnak (Lorrain, 1992: ). A gyakorlat tehát fontos szerepet kaphatott a tradíció kialakulásában és megszilárdulásában. A közigazgatási bíráskodás esetjogi gyakorlata ebből a szempontból nézve kiemelt jelentőséget nyer. A jogfejlesztésre ily módon fontos szerep juthatott. Mindezek a tényezők együtt a részletes szabályozás és a rigorózus esetjogi gyakorlat ellenére is a rendszer flexibilitását biztosítják. Tanulságos azonban, hogy kezdetben a kötöttségek erősebbek voltak, az írott jog prototípusait nem lehetett áthágni. Csak utóbb oldottak a kötöttségeken (Lorrain, 1992: , Lorrain, 1995). Magyar szemmel nézve a szabályozás és a gyakorlat rendkívüli árnyaltsága figyelemreméltó. Érdemes felfigyelni a feladatellátási típusokban testet öltő, a valóságos viszonyokból eredeztethető megkülönböztetésekre, amelyeket aztán a szabályozási következmények híven átvezetnek. Fontos a közmegbízások és a kiszerződés megkülönböztetésére. Utóbbi esetben a feladat és a szerződéses viszony közszolgáltatási jellege meghatározó. Éppen ezért a hasznok kockázatok telepítése és megosztása a központi kérdés, kevésbé az egy feladat elvégzésére szóló felkérés. Ez nagyon lényeges disztinkció, noha a közigazgatási szabályozás jogosultságát mindkét esetben (bár nem azonos okból) megalapozza, hogy a megállapodásban szereplő egyik fél a közszférából való. A hasznok és a kockázatok telepítésének módja, mértéke is eltér az delegált feladatellátás különböző formái esetében. Ennek részleteire a későbbiekben még visszatérek. Az érdekeltségi elemek tisztázása, a közigazgatási kontrolok beépítése teszi lehetővé a sok kis önkormányzat, illetőleg a nagyobb szolgáltató szervezetek között mégis az egyenértékűség alapján való megállapodások rendszerének működését. Fontos az önkormányzati szerepek különbözőségének modellezése. A közfeladat megvalósítását (például egy beruházás formájában) elválasztják a közszolgáltatás nyújtásától, még inkább annak szervezésétől. A különböző alakzatok a társadalmi szükségletek által megkívánt sajátos jogviszonyok változatait állítják össze. 3. Az újabb fejlődés iránya az, hogy a köz- és a magánszektor nem kívánatos összefonódásait igyekeznek nyesegetni jogalkotási és más közigazgatás-szervezési eszközökkel. A kilencvenes évek első felében a közfeladatok delegálásának további szabályozása, valamint az átláthatóság erősítése került napirendre. Az utóbbira néhány látványos és botrányos korrupciós ügy nyomán került sor. A kontrolok jelentősége valóban nagy, mivel a közhatalom visszaélhet hatalmával, befolyásával, és azt könnyen konvertálhatja a magánszférával való kapcsolatban materiális előnyökké. A magánszektor a jól fizető és viszonylag kockázatmentes közmegbízásokért köztudottan hajlamos megvesztegetésre. A franciaországi tapasztalatok is bizonyítják ennek létét. Sőt, nem ritka a közösségi szabályozási eszközök fölötti alku sem, például a helyi adók vagy a szolgáltatási díjak megállapítása és a bevétel felhasználása tekintetében.

16 12 1. A decentralizáció jelentősége a közszolgáltatások megszervezésében A korrupció alapjául szolgál az a rendszerjellemző, ami a feladatot delegáló közmegrendelő és a szolgáltató monopolcégek különböző kapacitásai között fennáll. A francia szétaprózott helyi igazgatási rendszerben fokozottan szembesülhetnek az információs aszimmetriával a közmegbízások terén. Ezért a szerződésekben, angolszász példákra hivatkozással, újabban forszírozzák a mérhető és objektív mutatók alkalmazását (Bouinot, 1997). További kihívást jelent az itteni önkormányzatokat sem elkerülő pénzszűke, ami a közpénzek felhasználásának célszerűségét állítja előtérbe a helyi-területi színtereken is. Végül az Európai Unió közbeszerzési és közszerződési szabályai ösztönöznek még a köz- és a magánszféra közötti megállapodások rendszerének teljesítményelvű szabályozásnak kiegészítésére. A francia rendszert is érintik tehát olyan kényszerek, amelyek a piaci szektor szerepének tisztázására, szerepének erősítése irányában hatnak. Az angolszász országokkal szemben azonban itt kevésbé a magánszektor közfeladat-ellátásban játszott szerepét, annak terjedelmét törekszenek növelni. Inkább a kapcsolat tartalmát igyekeznek megtisztítani a nem kívánatos ballasztoktól. Különbség az is, hogy ezt a célt kevésbé menedzsment eszközökkel, inkább közjogi és közigazgatási jogi szabályozással, de nem kizárólag jogalkotással, próbálják megvalósítani. 4. Franciaországban tehát az Új Közszolgáltatási Menedzsment szerepe viszonylag gyenge. Jelen van ugyan a mozgalom technikáiban (Flynn és Strehl, 1996: ). Ez ki is mutatható bizonyos megoldások alkalmazásában és újabban elterjedésében. Ilyen például az önelszámoló egységek bővülő szerepe a közigazgatás szervezetrendszerében. Ezek a menedzseri eszközök azonban megmaradnak a technikai megoldások világában. Nem csapnak át és nem egyesülnek olyan rendszerré, amelyeket ideológiailag megalapoznak, sőt, politikai mozgalmakban is felhasználnak. A modell más megközelítésben mond sokat a közszolgáltatások szervezésének állami eszközeiről. Állami eszközökről, amelyek egyáltalán nem államosítást takarnak. A magánszektor közfeladatok ellátásával való megbízása itt rendszerszerű. Szabályozási technikái sokkal inkább előtérben állnak, mint az angolszász rendszerekben. A decentralizáció szerepe a francia közszolgáltatás-szervezési szisztémában a közigazgatás oldaláról nézve magától értetődő. A mintegy 36 ezer önkormányzati egység önálló alanya a közfeladatok ellátásának, következésképp a közmegbízások adásának, a feladatok delegálásának is. A történelmi fejlődés folyamatából nem kevésbé egyértelmű, hogy a kis kapacitású önkormányzatok saját szervezésben képtelenek feladataikat teljesíteni. Ezért a megfelelő méreteket különböző megoldások útján "érik el". A szolgáltatásszervezésben ilyen a magán- vagy ú. n. köz magánvállalatok szolgáltatásszervező tevékenysége, amely mintegy begyűjti a kis egységek közmegrendeléseit. A másik integrációs megoldás a társulások kiépült rendszere, amely szintén elsősorban a közszolgáltatások és közfeladatok közös és szervezett ellátásának formája. Mindezek az integrációs megoldások azonban nem eliminálják a decentralizációt szolgáltatásszervezési értelemben sem, hiszen a feladatellátás jogosítottjai továbbra is a kis önkormányzati egységek maradnak. Emiatt és ezen keresztül alakulhatott ki a közmegbízások és feladat-átruházások bemutatott rendszere. A tanulság számunkra az, hogy a decentralizációnak még az államszervezési eszközei sem szükségképpen rekednek meg az állam, az önkormányzat szervezeti rendszerén belül. Azon túlnyúlnak, piaci és társadalmi környezetükkel tervezett és szervezett interakcióba lépnek. 1.3 Igazgatásszervezési reform a német közszolgáltatási rendszerben A német államiság tradíciója a porosz fejlődésből eredeztethető. Lényegét, működési alapjait a weberi leírás jellemezte először. Bár ez a közeg a század közepe óta számos változáson ment keresztül, azért nem véletlen, hogy a közszolgáltatások menedzsmentjének reformja viszonylag későn, csak a kilencvenes évek elején ért el idáig.

17 13 1. A decentralizáció jelentősége a közszolgáltatások megszervezésében 1. Tulajdonképpen egy beépítési, recepciós folyamatról van szó, amelyben az átvételt követően az új elemeket saját képükre formázva, hatékonyan építették be a rendszerbe. A "neues Steuerungsmodell", azaz új igazgatási modell az önkormányzatok tanácsadási ügynöksége (KGSt) által 1993-ban kiajánlott módszerek együtteséből állt. Ennek fő elemei voltak a következők (Klages és Löffler, 1996: ): kimenet-orientált költségvetési tervezés, az igazgatási eredmények költségeinek számbavétele a magánszférában szokásos könyvelési rend bevezetése önelszámoló szervezeti egységek kialakítása minőségi mutatók definiálása fogyasztói orientáció külső források bevonása, kiszervezés, privatizáció nyitottság a versenyre a közfeladatok ellátás terén is. A rendszert más néven Tillburgi Modellként ismerik. Az elnevezés a holland szervezeti minta városára ural, ahol ebben a régióban először és kiterjedten alkalmazták a fenti technikákat. A "honosítás" ilyen gyakorlata nagyon jellemző. A reformot kezdettől alapvetően igazgatásszervezési változtatásként fogták föl, aminek elsőszámú jellemzője, hogy alulról, az önkormányzatoktól indul ki. Nincs tehát központi kezdeményezés a háttérben, mint az angolszász országok esetében. Ebből az is következik, hogy a politikai ideológiai motivációk is háttérbe szorultak. Kevésbé a magánosításra, a közszektor visszaszorítására helyezték a hangsúlyt. Sokkal inkább olyan földhözragadt, de nagyon is ésszerű szempontra, mint a bürokrácia tevékenységének racionalizálása. Amikor itt társadalmi hatékonyságról beszélnek, az nem jelent sem kevesebbet, sem többet, mint a hivatali szervezet tevékenységének minősítését. Nincs mögötte viszont az állam társadalmi szerepének alakítására irányuló szemléletváltoztatás képzete. Az ideológián túl az ágazatpolitikai szempontok érvényesítése sincs annyira előtérben. Az átszervezések motorja nem feltétlenül a célkitűző politikai akarat határozottabb kifejezésre juttatása. Megmaradtak inkább a kézzelfoghatóbb szervezeti és eljárási megoldások szisztematikus javításánál. Éppen e gyakorlat-közeliség miatt a reform alapvetően a helyi közigazgatás problémájaként merült föl mindvégig. Ilyenként azonban szép karriert futott be. A kezdeményezés a nemzetközi fejlődés eredményeinek rigorózus átvételén alapult (v. ö.: Banner, 1993: ). Szinte mindent átvettek az angolszász igazgatásszervezési mozgalmaktól. De szigorúan csak igazgatásracionalizálási megoldások formájában (l. Damkowski és Precht, 1995), annak kiterjesztésétől következetesen távol tartották magukat. Az ebben a szemléletben testet öltő technicizmus az igazgatás és a célkitűző politika határozott szétválasztásából indul ki. A két elkülöníthető szféra kapcsolatának pontos feltárása szolgálhat eszerint az igazgatási technikák megújításának igazi alapjául. A közfeladat-ellátás összes mozzanatát ez alapján lehet tökéletesíteni, a döntéselőkészítő modellalkotástól a kimeneti kontrolig (KGSt, 1993). Az aprólékos elemzés alapján olyan praktikus specialitások is külön kezelhetők, mint amilyen a kis önkormányzatok igazgatási racionalizálásának problémája vagy a keletnémet tartományok hivatali működési korszerűsítése (KGSt, 1993: ). Különösen az utóbbi mutatja, hogy a részletektől való közelítés igazán nagy horderejű és -volumenű kérdések kezeléséig vezethetett. A "neues Steuerungsmodell" ezen az úton képes volt valóságos igazgatásracionalizálási tömegmozgalommá válni az önkormányzatok között.

18 14 1. A decentralizáció jelentősége a közszolgáltatások megszervezésében A folyamatok eredményeként jelentek meg utóbb a politikai összefüggések. Fordított okozati sorban tehát, mint az angolszász országokban. Itt ugyanis az átszervezések nyomán következtek be a szükségképpeni hatalmi átrendeződések az igazgatáson belül, illetve a hivatali szervezet és a politikai testületek, tisztségviselők között (Adamaschek et al., 1997: Einführung, 1 37.). Az a probléma is előtérbe került, hogy az igazgatási teljesítmény mérése, a költségvetési kontrol technicizált megoldásai végül is a politika átfogó, mérlegelés-képes szerepét gyengítik. Ezzel, ad absurdum, a helyi demokráciával szembeni konkurencia lehetőségéhez jutunk. E decentralizációs konfliktus a racionalizálási modell érdekes folyománya. 2. A "neues Steuerungsmodell" igazgatásszervezési megoldásaitól el kell választani az önkormányzatok tulajdoni részesedésének menedzsmentjét (Beteiligungsmanagement). A helyi közfeladatok ellátását részben a polgári jog hatálya alá tartozó kft-k és rt-k végzik, amelyekben a helyhatóságoknak kisebb, nagyobb vagy éppen 100 %-os tulajdoni részesedésük van. Attól függően, hogy milyen fontosságot tulajdonítanak az illető feladat közösségi befolyásolásának, illetve milyen tulajdoni pozíciót képes megszerezni ennek érdekében a helyi közhatalom, szigorúan piaci szereplőként. Itthon használatos kifejezéssel talán portfolió-igazgatásról beszélnénk. Ez formailag fedi is a tevékenység mibenlétét. Azonban a német rendszerben ez elsősorban a közfeladatok magántársasági formában való ellátását jelenti, akár 100 %-os részesedés mellett is, pl. a vízművek, a csatornázási szolgáltatás üzemeltetését ideértve. Nálunk ezzel szemben nem erre gondolnak elsősorban, hanem a vállalkozói vagyon pl. termelőcégekben szerzett részesedés, kötvények, értékalapok kezelésére és forgatására. A német rendszerben szigorúan a közfeladat-ellátás egyik formájáról van szó, amit az önkormányzat nem közhatalomként, hanem magánjogi alanyként befolyásol. A konszernként működő város (konzern Stadt) fogalma ezt a tevékenységet fogja át (Vogelgesang et al., 1997: ). Noha igazgatási reformmal e téren is szembesülünk, azt itt nem tekintik szoros összefüggésben állónak a hivatali szervezési rendszer egészét érintő, adminisztratív indíttatású kezdeményezésekkel. Jellemző ez a disztinkció! Pontosan ellentétes a francia vagy az angolszász megközelítéssel. A jobb megértés érdekében fogadjuk el egyelőre, és haladjunk a német helyi közigazgatás logikája szerint. A szűken értelmezett, belső igazgatási reform elemeit vesszük számba az alábbiakban. 3. Miben áll az új kormányzati-szervezési modell tartalma? Ezt a kérdést itt azért érdemes föltenni, mert a német reformgyakorlatban mindennél világosabban fogalmazódik meg, hogy szervezéstani értelemben mi az alapvető különbség a hagyományos, illetve az új közigazgatási működés között. Szembeállítják az új stratégiai és a hagyományos operatív menedzsmentet. A stratégiai menedzsment a piaci vállalkozások, a magántulajdonú társaságok igazgatási szemléletét mintázza. Az új modell célja ennek a módszernek az átültetése a közigazgatás területére, oly módon, hogy a bürokratikus szerv kifelé irányuló tevékenységében aszerint működjön, ilyen megoldásokat alkalmazzon. Tehát például ne egyszerűen a ráfordítás-arányos eredményben legyen érdekelt, hanem a külső teljesítmény célzott hatásának maximalizálásában is. Az igazgatási mozzanatokat elemző leírásokból (l. pl. Rembor, 1996) világosan kiderül, hogy az operatív menedzsment mennyire "befelé forduló". Önmagához képest viszonyít, amikor az eredményt csak a ráfordításokkal méri amivel elszakad a társadalmi hatás megfelelő értékelésétől. Ezzel szemben a stratégiai menedzsment minden tevékenységet, eredményt kívülről, a társadalmi hatás és következmények oldaláról vesz számba. Az utóbbi irányultságot igyekeznek érvényesíteni az előtérbe állított értékek (Adamaschek et al, 1997: Einführung, 1 37.), amilyen többek között a teljesítmény demokratikus kontrolja, a polgár- és fogyasztói orientáció, a kooperáció a politika és az igazgatás között, a decentralizált vezetés elve vagy az innováció- és fejlődőképesség verseny révén erősítése.

19 15 1. A decentralizáció jelentősége a közszolgáltatások megszervezésében Az igazgatásszervezési megközelítésben tehát a külső, társadalmi motiváció teret kap ugyan, de csakis úgy, mint egy belsővé tett, interiorizált érték. Az igazgatás számára "előírják" a fogyasztói szempontok előtérbe állítását. Ez azonban nem ugyanaz, mint mikor, mondjuk, megrendelői vagy fogyasztói oldalon van folyamatos választási lehetőség a szolgáltatást nyújtók között. Előbbi esetben csak igazgatásszervezésről, az utóbbinál társadalompolitikai tartalmakról is szó van. A német modellben a privátszektor normáinak az állami bürokrácia gépezetébe való beültetése áll előtérben. Nem vitás, hogy mint azt a kétségbe vonhatatlan eredmények bizonyítják ez önmagában sem alábecsülendő célkitűzés. A decentralizáció előtérbe kerülése ebben a megközelítésben egyértelmű. Hagyományos értelemben az államon belüli hatalmi súlypontok központból való kihelyezése összhangban áll a vázolt szervezési logika érvényesítésével. A korszerűsítéshez ugyanis az alapegységek elhatároltabb önállóságát kell előfeltételül biztosítani. Igaz ez nemcsak az önkormányzatok és a központi kormányzat, hanem általában véve a nagyszervezetek és azok kisebb egységeinek vonatkozásában is. 4. A közszolgáltatási menedzsment új szemléletének különböző közigazgatási modellekben való érvényesülése, azok összehasonlítása fontos tanulságokkal szolgál. A német út mindennél világosabban mutatja, hogy társadalmi értelemben szűkebb és tágabb megközelítéssel kell számolnunk. Valójában a társadalompolitikai összefüggések akkor is felvetődnek, ha azokat eredetileg nem szándékoznak kezelni, miként azt a decentralizációs konfliktus felmerülése mutatja. Az igazgatásracionalizálás e nemzetközi tendenciája tehát nem választható el az állam közszolgáltatások biztosításában játszott szerepének átfogó értékelésétől. Márpedig ez alapvető közösségi értékek megítélésével áll elszakíthatatlan kapcsolatban. A mi hazai fejlődésünkben az Új Közszolgáltatási Menedzsment mozgalmának szervezetracionalizálási céljait semmiképpen sem szabad elszakítani a társadalompolitikai tartalmaktól, amit ez a változtatási irány hordoz. Már csak azért sem, mert a rendszerváltás közege viszonylag kedvező az ilyesfajta szakracionalitások és azok tágabb kihatásainak együttes felvetésére és megítélésére. Ugyanakkor nem lehet eléggé kiemelni az intézményes megoldások kimunkáltságának fontosságát, amire a francia évszázados gyakorlat hív fel. Miként az aprólékos szervezési megoldások érvényesítésére a német modell szolgál következetes példaként.

20 16 2. A magánszektor szerepe a helyi közszolgáltatások biztosításában 2. A magánszektor szerepe a helyi közszolgáltatások biztosításában A versenyszféra szerepet játszik a közfeladatok ellátásában, elsősorban a közszektor megbízásainak teljesítése útján. Az érdekeltség léte nem kétséges, hiszen a közbeszerzés mindig nagy és biztos megrendelés. Ebben a kapcsolatrendszerben az állami oldalnak is meghatározott szerepek jutnak, amelyek gyökeresen más hozzáállást követelnek, mint ha a feladatellátás közvetlenül szervezett. A magánszféra közfeladatok ellátásához integrálása közigazgatási rendszerektől függő, történetileg kialakult jelenségeket alakít ki. Az alábbiakban az általános összefüggéseket úgy kísérlem meg bemutatni, hogy ahhoz néhány nagy modell jellegzetességeit használom föl. A magánszektor szerepe így több oldalról kerül megvilágításba, miközben elkerülhető a világban zajló tendenciák félrevezető uniformizálása. Három nagy közigazgatási rendszerben, az angolszász, a francia és a német modellben három féle oldalát mutatja ez a nyugodtan mondhatjuk globális jelenség: 1) a (közszolgáltatási) privatizáció leginkább az angolszász országokban érvényesülő átfogó magyarázat a magánszféra közszektorban vagy éppenséggel annak ellenében játszott szerepének leírására; 2) a közfeladatok átadása magánszervezeteknek a francia mintát követő rendszerek tradícionális modellje; 3) a német rendszereket pedig e témakörrel összefüggésben leginkább a közfeladatok ellátásának szervezésében a belső és a "külső" igazgatás karakteres elválasztása jellemzi. A privát szervezetek közfeladatok ellátásában való részesedédét mindhárom vonás jellemzi. Rendszerfüggő, hogy melyik oldal kerül előtérbe, válik adott esetben túlsúlyossá. Most azért tekintjük át a fő karakterjegyeket, hogy jobban érthetővé váljék a jelenség maga. A megismerésnek és a megértésnek ez a folyamata hozzásegít a hazai viszonyok önálló, egyoldalú mintakövetéstől mentes értékeléséhez. 2.1 A közszolgáltatások privatizációja A privatizáció a konzervatív kormányzati kurzusok idején igazán globalizálódó jelenségnek látszott. Kevés olyan ország lehetett a polgári államok között, amelyik a nyolcvanas évtized folyamán ki tudta volna vonni magát e folyamat hatásai alól. Mindazonáltal a szóban forgó kurzus igazán bombasztikus ideológiai és cselekvési irányai elsősorban az angolszász orientációjú világban formálódtak meg Értelmezések A privatizáció több féle dolgot jelent (Hughes, 1994:128.; Sharp, 1990: ). Szűkebb értelemben a vagyon köztulajdonból magántulajdonba kerülésének folyamatát határozzák meg így. Tágabb értelemben viszont általában a kormányzati szerepvállalás csökkenését, a magánszférának a közösségi feladatok ellátásában való előretörését értik alatta. Ebben az esetben az állami visszavonulás mikéntjét és tartalmát a termelésben, az ellátásszervezésben, a támogatási rendszerekben, a szabályozásban egyaránt nyomon kell követni. Az értelmezésbeli kettősség igaz a közép- és kelet-európai átalakulás lehetséges felfogásaira is. A privatizációs folyamatok eddigi nagy hullámát összehasonlítóan elemző megközelítések eddig főleg az első értelmezésre koncentráltak (pl. Brada, 1996). Kevésbé elemezték a nyugati szakirodalomban is használatos tágabb értelmezés érvényesülésének esélyeit az átalakuló társadalmak működésében. A privatizáció említett tágabb értelmezése különösen sokoldalú jelentéstartalommal bír a közszolgáltatási szerepkörök elemzése szempontjából. A következő fő megoldási szempontokra kell figyelmünket fordítani:

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

A közszolgálat és a személyiségfejlesztés kapcsolata. Veszprém, 2014. november 28.

A közszolgálat és a személyiségfejlesztés kapcsolata. Veszprém, 2014. november 28. személyiségfejlesztés kapcsolata Veszprém, 2014. november 28. A mai előadás tartalma A közszolgálat fogalmának megközelítési módjai A közigazgatás fejlődésének vázlatos története Közigazgatás a mai Magyarországon

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Az oktatási rendszerek. Kaposi József

Az oktatási rendszerek. Kaposi József Az oktatási rendszerek Kaposi József Az oktatási rendszer és funkciói Az oktatási rendszer funkciói az egyének személyiségének alakítása, a kultúra újratermelése, a társadalmi struktúra újratermelése vagy

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A cloud szolgáltatási modell a közigazgatásban

A cloud szolgáltatási modell a közigazgatásban A cloud szolgáltatási modell a közigazgatásban Gombás László Krasznay Csaba Copyright 2011 Hewlett-Packard Development Company HP Informatikai Kft. 2011. november 23. Témafelvetés 2 HP Confidential Cloud

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Közszolgáltatási szerződési rendszerek főbb európai modelljei

Közszolgáltatási szerződési rendszerek főbb európai modelljei BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. Közszolgáltatási program Városüzemeltetési közszolgáltatási szerződések fejlesztése Horváth M. Tamás Közszolgáltatási szerződési rendszerek főbb európai

Részletesebben

CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN

CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN EGY MEGYEI SZINTŰ HELYZETFELTÁRÓ KUTATÁS TANULSÁGAI Bevezető Kinyik Margit Jelen tanulmány az önkormányzati és civil szektor kapcsolatára

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum Önkormányzati nyzati reform: nemzetgazdasági gi megtakarítások Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum 1 Az önkormányzati

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Amiről a félévben szó lesz... Közigazgatási jog I-II kapcsolódás Közig. I. Közigazgatás

Részletesebben

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben

A Közintézményi menedzsment reformok bevezetési stratégiájának menedzseri, (közpolitikai) és (jogi) összetevői

A Közintézményi menedzsment reformok bevezetési stratégiájának menedzseri, (közpolitikai) és (jogi) összetevői BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség A Közintézményi menedzsment reformok bevezetési stratégiájának menedzseri, (közpolitikai) és (jogi) összetevői

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon Pálné Kovács Ilona palne@rkk.hu A források Intézeti és saját több évtizedes kutatási tapasztalat Lőrincz Lajos akadémikus

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TECHNIKÁK

KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TECHNIKÁK Sióagárd Község Önkormányzata ÁROP 1.A.2/A-2008-0234 KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TECHNIKÁK A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz IV. évfolyam szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szolgáltatás menedzsment tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szolgáltatás menedzsment Tanszék: Tantárgyfelelős

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

A tárgy oktatásának célja

A tárgy oktatásának célja 1 A tárgy oktatásának célja Elérni azt, hogy a hallgatók képesek legyenek a településüzemeltetési ismeretek felsőfokú elsajátítására, logikus összefüggésekben és nagy rendszerekben gondolkodjanak, és tudják

Részletesebben

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14.

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. A Jó Állam építőkockái előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. 1 A Jó fogalma Jelentése: Magas minőségű (tulajdonság, tárgy, termék, dolog), ami kedvező, megfelelő, elfogadható a körülményekhez

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban

Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban 2013. 04. 11. 1 Az előadás részei: Bevezetés 1. Összefoglalás a költségvetési gazdálkodásról 2. Összefoglalás az államháztartás külső ellenőrzésének

Részletesebben

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA Budapest, 2007. KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI SZOLGÁLTATÓ ÉS KÖZIGAZGATÁSI KÉPZÉSI KÖZPONT Szerző 1. fejezet, 2. fejezet 1. pont, 5. fejezet

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET - the Greenstitute WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Előadó: dr. Barna Orsolya ügyvéd, közbeszerzési és fenntarthatósági tanácsadó barnao@kozbeszerzesiintezet.hu

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. BEVEZETÉS A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet, az átalakulások korszakát élő közszolgáltatások, a közigazgatási

Részletesebben

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A helyi önkormányzatok finanszírozási rendszere általában

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének előadása Közgazdász Vándorgyűlés Eger 2012. szeptember 29. Hogyan segíti az ÁSZ a Költségvetési Tanács munkáját?

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Szociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter

Szociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter Szociális Szövetkezetek Magyarországon Kovách Eszter Létrejöttének okai Társadalmi problémák fenntartható kezelése - Neoliberális gazdaság alternatívája: közösségi gazdaság Munkanélküliség - Lokális gazdaság

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I.

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I. SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZÁMVITEL I. Accounting I. Tantárgyi tájékoztató Érvényes az 2003/2004. tanévtől Előadó: Koncsárné

Részletesebben

Számvitel szabályozása

Számvitel szabályozása Számvitel szabályozása 1. A számvitel szabályozása Magyarországon (Törvények és Kormány rendeletek) előzmények és a jelen a szabályozás váltás (a számviteli tv.) indoka, céljai, jelentősége a tv. hatálya

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez

Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez 15 pontos kérdések 1. kérdés: Mutassa be a pénz és a pénzügyi igazgatási rendszer szerepének alakulását

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6. A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6.1 A választás és az első lépés A vállalat több minőségi filozófia és minőségbiztosítási rendszer közül választhat, tetszése szerint dönthet.

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen

Részletesebben

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a politikai átmenet fényében Saule A. Zhankuliyeva A kazahsztáni politikai átalakulás egyik fontos tendenciája volt a civil társadalom kialakulása,illetveazintézményeineklétrehozásáhozésműködtetéséhezszükségesfeltételekmegteremtése.ésvicaversa,aciviltársadalomésintézményei,ígytöbbekközötta

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon Felelős vállalatirányítás és köztulajdon -Elvárások és lehetőségek- Dr. Szuper József 2012.11.23. Miről lesz szó? I. Felelős vállalatirányítás és állami vállalatok Miért kell ez? Történelmi alapvetés Az

Részletesebben