Számunk elé ELŐSZÓ. vesztik benne az etikai normák, az igazságosság, szeretet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Számunk elé ELŐSZÓ. vesztik benne az etikai normák, az igazságosság, szeretet"

Átírás

1 ELŐSZÓ Számunk elé z Egyházfórum olvasói többször jelezték, hogy minden számban szívesen látnának egy rövid előszót, amely mintegy ízelítőt nyújtana az adott számból. A tartalomjegyzék olyan, mint az étlap: eligazítást nyújt, néha talán még az azt böngésző érdeklődését is felkeltheti, de a kóstolót nem teszi lehetővé. A bevezető viszont egy-két gondolat kiemelésével megmutathatja, hogy egy szerző hogyan közelít a témához, mit tart fontosnak, vagy mire hívja fel a figyelmet, esetleg elárulhatja a szerkesztői szándékot is. A feszes és rohanó hétköznapokban azonban a szerkesztők is örülnek, ha végre összeáll egy szám, és bizony nem marad idő arra, hogy azt még egy jó előszóval is ellássuk. Most mégis kísérletet teszünk arra, hogy az említett olvasói igénynek elébe menjünk. Majd meglátjuk, mennyiben sikerül! Hónapok óta a média uralkodó témája a globális pénzügyi-gazdasági válság. Sokan közülünk saját bőrünkön is érezzük ennek hatásait. A szakemberek és politikusok pártállástól függően gyakran egymásnak szögesen ellentmondó megoldásokat kínálnak, de szinte valamennyien megfeledkeznek a saját felelősségükről, ami természetesen a betöltött pozíciótól és ellátott feladattól függően nagyon is különböző lehet. Bizonyára nekünk sem esne nehezünkre sorolni a jogos sérelmeket és égbekiáltó igazságtalanságokat, ehelyett azonban inkább önvizsgálatra hívjuk olvasóinkat. Súlyponti rovatunkban Reinhold Knoll bécsi professzor a mindannyiunk számára ismert Gazdálkodj okosan (pontosabban ennek osztrák megfelelője, a Spekuláció ) gyerekjátékon keresztül mutatja be, hogyan szívtuk magunkba szinte már az anyatejjel a privatizáció, a tőkefelhalmozás, a hitelezés és az eladósodás szabályait, és váltunk feltétlen híveivé a liberalizációnak. A gyermekjáték előrevetítette a pénzügyi krízist és a kapitalizmus válságát, mégsem jutott senkinek eszébe, hogy egy alapszabályreformon gondolkodjék. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a következő vasárnap nem fogunk játszani és de facto ez a motívum minden játékos megalapozatlan reménye: hogy nyerni kell, és ezáltal a frusztráció is kisebb lehet Ennek a gazdaságszemléletnek a keresztény, pontosabban protestáns etika volt a lelki alapja, állítja Max Webertől kiindulva Erdős Zoltán. A kialakult polgári értékrend eszménye a haszonelvű hitelképes úriember, aki formálisan becsületes, mert például betartja a fizetési határidőket, józan, tartózkodik mindenféle terméketlen és káros költekezéstől és kicsapongástól. Ennek az etikának azonban egyre kevésbé része a vallási megalapozás. A gazdaság a saját törvényszerűségei szerint működik, értelmüket vesztik benne az etikai normák, az igazságosság, szeretet és együttérzés. Így jutunk el Jürgen Habermas szavaival a testvérietlenség világuralmához. Sokunkat azonban nem az erkölcs hiánya, hanem a gazdasági válság rázott föl, és máris elkezdtük a hajszát a felelősök a fékevesztett neoliberális kapitalizmus, az elképesztő jövedelmekkel rendelkező menedzserek és a gazdagok után, akiket meg akarunk büntetni, mondja Paul M. Zulehner, az Egyházfórum társalapítója. Az evangélium azonban egy másik látásmódot mutat nekünk. Leleplezi a játékunkat, és felszólít, hogy ezt hagyjuk abba, mert az anyagiak utáni sóvárgásunkkal mi mindnyájan felelősök vagyunk a válságért. Az alternatíva a szerető szolidaritás, amely egyrészt közvetlenül segítő, másrészt politikai jellegű, vagyis felelősséget vállal a közért. A teológia ezt így fejezi ki: aki misztikus, az feltétlenül politikus is; aki Istenbe belemerül, az Istennel együtt a szegények mellett fog felbukkanni. Az emberi létkérdések mint az egzisztencia, a bűn és kinyilatkoztatás teológiai és filozófiai megközelítéséről értekezik Szirtes András Bultamannról és Heideggerről írott tanulmányának második részében. Egy gyakorlati lelkipásztori kérdésnek, a családtervezés problematikájának szenteli figyelmét Vigh Szabolcs, aki szerint az ezzel kapcsolatos egyházi tanítás meglehetősen ellentmondásos. A mai egyházi állásfoglalásokban is megtalálható ugyanis az a gnosztikus szemlélet, amely szerint az érzéki élvezet önmagában rossz, amit csak a termékenységre való nyitottság tehet jóvá. Vajon nem kellene-e végre megtisztítani a gnosztikus eretnekség maradványaitól az egyház tanítását?, kérdi a szerző. Székely Tibor visszaemlékező sorozatának harmadik, befejező része a Központi Szemináriumból ben eltávolított kispapok állambiztonsági megfigyeléséről számol be. Szécsi József a Keresztény Zsidó Társaság titkára pedig a keresztény-zsidó párbeszéd szükségességéről, annak akadályairól és lehetőségeiről értekezik. Kívánom, hogy találjanak az olvasók ebben a számban is egy-két olyan írást, amely felkeli figyelmüket és továbbgondolkodásra, talán új cselekvése is serkenti őket. Wildmann János 2009/3 3

2 SÚLYPONT: A VÁLSÁG Ahogy a kapitalizmust tanuljuk avagy mi marad egy kereskedői talentumból... z 1945 utáni gazdasági fellendülés során éppen a kellő pillanatban újra felfedeztek egy megfelelő gyermekjátékot, amely Ausztriában már 1936-ban is ismert volt a következő néven: Spekuláció. 1 Sok éven át gyakran és szenvedélyesen játszották az emberek, habár a játékban egyfajta üzleties kereskedelmet kellett favorizálniuk, amely nagy általánosságban nézve hasonló volt az (osztrák) gazdasági csoda belső motorjához. Amikor a sok építési telket, de még a vasúthálózatot és a nagyfeszültségű áramvezetékeket is eladták 2, majd később a telkekre felépítették éppen azokat az ominózus házacskákat, amelyek jócskán feltornázták a játékosok által kifizetendő lakásbérleti díjakat, a játék elérte a célkitűzését, ám magának a játéknak koránt sem volt még vége. Amikor az első körökben a hat játékos megpróbált tulajdont szerezni magának, a bank birtokában volt még szinte az összes (játék)pénz. A későbbiek folyamán a bankba befolyt értékesítési bevételt úgy is tekinthetnénk, hogy egy állami bank mindent megpróbált eladni, ami tulajdonképpen a kezdeteknél közösségi tulajdonnak számíthatott. A játék kezdete előtt feltehetően létezett egyfajta szocialista őstársadalom. 3 Ha egy pillanatra elte- 1 Magyarországon Gazdálkodj okosan! néven terjedt el az 50-es években ugyanez a társasjáték, és mai formájában is igen népszerű a ford.megj. 2 A fent nevezett időszak előtt még létezett az a politikai bölcsesség, hogy a magán és a közösségi gazdaság között egy kiegyensúlyozott viszonyt kell megcélozni, ahogyan az Ausztiára oly jellemzően, a szociális és a gazdasági partnerek hatáskörében kifejeződésre jutott, és a bér- és árviszonyok szerződésben szabályozott arányainak meghatározását szolgálta. Összefoglalóan: Reinhold Knoll, Anton Mayer: Az osztrák konszenzusos demokrácia elméletben és gyakorlatban. Az állam, az érdekszövetségek, a pártok és a politikai valóság. Bécs, Számos hipotézis létezik arra vonatkozóan, milyen társadalmi viszonosságok léteztek egyrészt a történelem előtti gazdaságok formáiban, másrészt hol vannak azok a pusztán spekulatív okok szerepeltetve, amelyek az egyes gazdálkodási stílusok megváltozását előidézték. /Klaus Wasserburg/ Reinhold Knoll Pécsett kintünk a játéktól, azt is állíthatnánk, hogy megmagyarázhatatlan okokból amelyeket egyetlen történész sem szeret fejtegetni hat szereplő, akik jelen esetben játékosként jelennek meg, megpróbálta ezt a társadalmi-gazdasági alakzatot megváltoztatni. 4 Itt már nem segít a játékszabályban megfogalmazott felhívás sem a gazdasági morál elsajátításához: Az a játékos lesz ennek az üzleti versenynek a győztese, amelyik megfelelő óvatossággal és körültekintéssel gazdálkodik. 5 Köztulajdonból magántulajdon 6 Tehát így kezdődött el egy nagy ívű privatizációs hullám. A játékosok azt remélték, hogy egy kis szerencsével a kockadobásoknál számottevő tulajdonhoz juthatnak hozzá. Hogy a játékosok a vásárlásaikhoz szükséges készpénzt fel tudták mutatni, a bank nagyvonalú támogatásainak köszönhették, amikor is a startmezőn áthaladtak. Ez a kifi zetés olyan volt, mint egyfajta beruházási hitel, de mindenesetre nem kellett visszafizetni. 7 Hosszú időszakokra beköszöntött egy stabil gazdasági egyensúly állapota. Ez keltette a szociális piacgazdaság látszatát az emberekben. 8 A játékosok kevéske készpénze átgondolt költekezésekre kényszerített, emiatt a résztvevők csak egyetlen vásárlást tudtak meg- 4 Ehhez általánosságban ld. Friedrich Schneider (Hg.): Közösségi vállalatok privatizációja és deregulációja a nyugat-európai államokban. Bécs, Lásd: 1. oldal. 6 Az alcímek a szerkesztőtől származnak. 7 Az Európai Újjáépítési Programot eredetileg George Marshall amerikai külügyminiszter fejlesztette ki. Vö. M. J. Hogan: A Marshall-terv. Amerika, Nagy-Britannia, és Nyugat-Európa rekonstrukciója, Cambridge, A fogalom: Szociális piacgazdaság Alfred Müller-Armack által lett meghonosítva az 50-es évek elején, és a tőke és munka közötti alapvető harmóniát jelentette. Vö. Ludwig Erhard, Alfred Müller-Armack: A szociális piacgazdaság, a jövő rendje, Frankfurt, /3

3 SÚLYPONT: A VÁLSÁG engedni maguknak körönként. Így aztán a tényleges különbség a tőke és a tulajdon nagysága között igen csekély volt. Az a játékos, aki szerencsétlen dobása után semmi lényeges dolgot nem tudott magának megszerezni, több készpénzt birtokolt, míg sikeresebb ellenfele ugyan tulajdonhoz jutott, de a kör végére kevesebb pénze maradt. Ezen játékos egyáltalán nem tudhatta, hogy ő a kálvinista gazdasági ethosz megtestesítőjeként jelenik meg. A szerencsés és szerencsétlen kockadobások normális eloszlású matematikai függvényének hála a tulajdon, a föld és a tőke koncentrációja sok kör után sem jött igazán létre. A játékszabály itt úgy hatott, mint egy korai alkotmány, és megakadályozta egyesek gyors meggazdagodását. Minden játékos, aki hozzájutott a privatizált javakhoz (építési telkek, földterületek, vasútvonalak, légi társaságok vagy energiaszolgáltatók), relatíve kedvező bérleti vagy használati díjat fizetett értük. Ezekből az ember nem tehetett szert jelentős nyereségre, de ha mégis ez bekövetkezett, akkor szerencsés felvásárlások sorával monopolistává kellett válnia, és a mindenkori rokon ágazatokat egyetlen kézben egyesítenie. A kockadobásoktól való függés miatt azonban a profit nagyarányú emelése lehetetlen volt. Ezen körülmények mellett a játék szinte a végtelenségig folytatódhatott volna. A liberális fordulat Monopoly csak játék? monopóliummá változott át, másrészről a játékostársakat körről-körre mindig magasabb kifizetésekre lehetett rákényszeríteni mindez a monopólium-építés eredménye is egyben. Akinek ez sikerült, az az ellenfelét tényleg meg tudta zsarolni egy rémisztő mértékű áremeléssel. Végül a bank kifizetései a folyó költségek fedezése érdekében túl kevésnek bizonyultak, ráadásul az állami bank a saját dotációs politikája miatt, amely a támogatások igazságos és azonos mértékű szétosztására vonatkozott, a fizetésképtelenség állapotába kormányozta magát. Így aztán ezt a fajta állami intervencionalizmust 10 már nem lehetett fenntartani. Az eredetileg az elosztórendszerben fennálló gazdasági igazságosság a továbbiakban már nem volt finanszírozható. Mielőtt a bank csődje bekövetkezett, a játékosok hangsúlyozták, hogy messze nem érték el a saját gazdasági érdekeik diktálta céljaikat. Majd a bank csődje ellenére is síkra szálltak a játék folytatása mellett. 11 Ebben az új helyzetben a játékosok mérlegelték azt is, hogy ők csak egy fi zetőképes állami bank fennállása esetén tudják a játékot folytatni, ezért a banknak hitelekhez kellett folyamodnia. Ezzel a bankot szándékosan belekényszeríttették a privatizációba. 12 Így tudta csak a bank saját helyzetét újra stabilizálni és ezzel a kisebb-nagyobb nyereségek megszerzése a továbbiakban már kockázatmentes vállalkozás lett. Ez a gyermekek számára túl unalmas volt. 9 Azért, hogy őket a folytatásra rábírják, a játékosok elkezdték megváltoztatni a szabályok értelmezését. Tulajdonképpen az alapszabály megváltoztatását általában mindenki óhajtotta, és általánosságban a liberalizáció irányába. Mindez lehetővé tette az eddig illegálisnak számító kétoldalú megállapodásokat a játékosok közt, akik saját szerződéses partnereiket megpróbálták efféle szinergia-effektusokkal tudatosan hátrányos helyzetbe hozni. A játékszabályból csak a játék célját tartották meg, nevezetesen hogy nyerni kell, ez azonban már nem volt egyfajta gazdasági alaptörvénnyel megszorítva, hanem éppen ellenkezőleg: az elsöprő nyereségnövekedés iránti személyes sóvárgás által fel lett lazítva. Nyerni ebben az új formában már csak úgy volt lehetséges, hogy ha egyik oldalról a tulajdonviszony 9 A játék folytatására irányuló hajlandóság csökken, ha a motiváció elégtelen vagy a játék célja a gyermeki képzelőerőnek nem felel meg. Vö. Dorothy Singer, Jerome Singer: Rejtelmek háza. Gyermekjátékok és a fejlődő képzelőerő. Cambridge Mass, A gazdasági életbe való állami beavatkozás szószólóit a 19. században általánosságban katedra-szocialistáknak nevezték, úgy, mint pl. Albert Schäffle, Gustav Schmoller, Lujo Brentano, Adolph Wagner. Modernebb formákban a gazdasági válság egyes fázisaiban létezik egy ezzel összevethető közgazdasági elgondolás, amelyet elsősorban John M. Keynes a deficit spending /kb. kiadások költségvetési hiányból való fi nanszírozása/ kifejezésben képviselt. John M. Keynes: A foglalkoztatás, a kamatok és a pénz általános teóriája. München, Alapvetően ez ellen lép fel a neoliberális iskola. Friedrich A. Hayek: A szolgasághoz vezető út. Erlenbach-Zürich, Ennek az eseménynek többek között vannak előfeltételei is, de amikor Bécsben az Allgemeiner Boden-Credit-Bank ben a katasztrofális fejlemények dacára összehasonlíthatóan is magas osztalék-kifi zetések után összeomlott, ennek is hasonló következményei voltak. A túlélés érdekében a Credit-Anstalttal való fúziója 1931-ben aztán annak bukásához vezetett. Erről ld. Karl Ausch kitűnő elemzését: Amikor a bankok elhullottak a politikai korrupció szociológiájához. Bécs, Ld. Friedrich Schneider (Hg.): Privatizáció Még kézenfekvőbb Talcott Parsons: A modern társadalmak rendszere, München 1985, 99. o.: A pénz a saját árucsere- és értékmérő funkciója által egyre inkább a gazdaságban zajló folyamatok privát kontrolleszközévé vált. 2009/3 5

4 SÚLYPONT: A VÁLSÁG Hiába tekintették volna most már a játék folytatását biztosítva, valamint azt az érdeket is, hogy valaki győztes és ezzel milliomos is legyen, létrejött volna egy nagyon hosszadalmas és egyenlőtlen arányú jövedelem- és nyereség-felosztási séma a játékosok között, ami természetesen lecsökkentette volna a játék iránti érdeklődést. 13 Ezért rendszeresen újabb hitelfelvételekre került sor, hogy az állami bankot életben tudják tartani, másrészt ezzel a szegényebb játékosok fizetőképességét is félig-meddig megkönnyítették. Ez az új rendszer sikeres volt több körön át kinek-kinek a saját szerencséje szerint, mert nem minden mező volt csak mondjuk egy játékos tulajdonában, ráadásul a játéktáblán voltak szabad mezők, amikért nem kellett fizetni. A tőke koncentrációja Mivel azonban a két-három leggazdagabb játékos szerette volna maximalizálni győzelmi kilátásait, a továbbiakban már nem állt érdekükben, hogy a banknak újabb hiteleket nyújtsanak. Effajta hitelezés mellett ugyanis lehetetlen lett volna magas bevételeket elérni. Másik oldalról viszont a gyengébb játékosok fordulóról fordulóra szegényebbek lettek. Az esélyegyenlőség elvét felváltották a verseny alapelvével, amelyről mindenütt hangsúlyozták, ez fogja az innováció, a kreativitás és a növekedés alapját képezni. A szegényebb versenytársakat arra kényszeríttették, hogy idegenítsék el a birtokukban lévő földterületeket és a különböző üzemekben meglévő részesedéseiket. A verseny és az érdekek objektív védelme nevében úgy határoztak, hogy ezeket a vagyonelemeket el fogják árverezni. Az eladók ezzel egyetértettek, mivel az utolsó lehetőségük volt, hogy készpénzhez jussanak. Habár ezeknek a részesedéseknek a forgalmi értéke a korábbi vételár segítségével definiálható volt, az árverezés olyan magasságokba hajtotta fel ezen üzletrészek árát, hogy az eladási érték az értékpapírok reális értékét sokszorosan felülmúlta. A pénzes érdeklődők abban a helyzetben voltak, hogy ezt a vételárat is meg tudják fizetni a drámaian felülértékelt tulajdonrészekért, mert ehhez felhasználhatták a banknak korábban átengedett hitelösszegeiket. Így lehetett tehát megfigyelni azt az érdekes hatást, hogy a készpénzigény és a tranzakciók 13 Talcott Parsons elméleti munkássága alaptézisei közt egyértelműen ott szerepelt az a cél, hogy a relatíve stabil szociális rendszert meg kell őrizni. A piac történelmileg a helye - locus classicus a versengő individualizmusnak Emiatt van az, hogy a kapitalista elméletek nagy része mindig arra koncentrált, hogy a versenyfeltételek tisztaságát, az esélyegyenlőség mintáját garantálni tudják. Nagyon sok arca van az egyensúlyi állapotnak az egyenlőség és különféle sikerek közt Talcott Parsons: A modern társadalmak rendszere, 141. o. Kölcsön magas kamatra mérete jócskán meghaladta a forgalomban lévő játékpénz mennyiségét. Tulajdonképpen két formája jött létre a valutának, egy valós és egy fiktív típusú, az utóbbit értékpapírok és adósságlevél formájában a játékosok a banknál letétben helyezték el. A játékpénz mellett, amely még a valódi értékeken nyugodott, kifejlődött egy képzeletbeli valuta is, amelyet csak az elszámolásokhoz tudtak felhasználni. A vagyontárgyak eladói megkapták a kézzel gyorsan kiállított értékpapírokat, végre újra pénz birtokába kerültek, és játékosként való túlélésük hosszú időn át biztosítottnak tűnt. Úgy játszottak a következő körökben, mint az elszegényedő arisztokraták. A vásárlók azonban hirtelen csak nagyon kevéske tőkefedezettel rendelkeztek, akik aztán legtöbbször a két fennmaradó játékost kényszeríttették, és a tőkeerős, ám a profitszerzés minden esélyéből kizárt és ezzel hamarosan újra szegényebb játékosoktól a pénzüket elszedték. A tőke, ellentétben a kezdeti állapotokkal, egyértelműen a felsőbb rétegek felé kezdett vándorolni. Ezzel együtt azonban egy paradox helyzet következett be, nevezetesen az, hogy az elszegényedő játékosok dobásai a módosabb ellenfelek győzelmi esélyeit is meghatározták. Ezzel lényegében a játék célja is nagymértékben módosult, bár a szándék, hogy végül győzedelmeskedni kell, a játékosokat mégis nagy lépések megtételére sarkallta. Okos érvekkel, ígéretekkel vagy némi díjazással próbálták az elszegényedő játékostársakat rábírni arra, hogy a játékot ne hagyják abba idő előtt. És valóban, ők elfogadták az ajánlatot. 14 Gyerekek esetében is mindig ez a helyzet, ha felismerik, hogy egy játékban már nem győzhetnek, először fenyegetőznek, hogy anarchistákká válnak, azonban némi ígérgetéssel hamar rábírhatók lesznek arra, hogy a játékot mégis folytassák Az, hogy a játékot ebben a pillanatban nem szakították félbe, vagyis egyfajta forradalom keletkezett, annak köszönhető, amit Joseph A. Schumpeter munkájában leírt. Művében, Az imperializmus szociológiája -ban előadta, hogy a kapitalista gazdaság diktátumai közé tartozik az is, amikor a tartás nélküli értelmiségieket, a bértől függő hivatalnokokat vagy az alkalmazottakat az irodában nem csak ebbe a bajos szociális helyzetbe akarják belenyomni, hanem őket ráadásul ennek a rendszernek a fő szószólóivá is teszik. Ld. ehhez dolgozatát, in: Joseph A. Schumpeter, Szociológiai tanulmányok. Tübingen, Ha Christopher Lasch pszichoanalitikusan megfogalmazott feltevése helyes, hogy a kapitalizmus és a nárcisztikus személyiségjegyek egyfajta szoros vegyi-kötést hoznak létre, akkor ennek a jelenségnek a mai korban is léteznie kell. Az elszegényedő játékos nárcisztikus önismeretének megfelelnek ezek az ígéretek, aki ezáltal egy váratlan bérjuttatással és egyfajta önigazolással is találkozik. Christopher Lasch: A nárcizmus kora /3

5 SÚLYPONT: A VÁLSÁG Nyereség és tulajdon paradox előfeltételek A proletariátus megjelenése A játéknak ebben a fázisában a kapitalizmus felfedte saját valódi arcát. A haszon- és profitérdekek mentén a sikeresek kerültek előtérbe, azonban a többiek már nem találták vidámnak ezt az egészet, és kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy ők csak kizsákmányoltakként maradhatnak bent a játékban. Szó szerint vagy tárgyakká váltak, vagy úgy játszottak tovább, hogy közben régi terminológiával élve megtapasztalták saját elidegenedésüket vagy proletarizációjukat. Ahogy tehát ez a fajta kapitalizmus a játék elején jól álcázta magát, hiszen akkor ott még állítólag esélyegyenlőség uralkodott, mely mindenesetre a szerencse változásával vagy egy-egy pechszéria által lépésről-lépésre odaveszett, ugyanígy most hosszú előélet után a kapitalizmus nyíltan a színre lépett. A mind nagyobb egyenlőtlenségeket a bank megpróbálta még hosszabb időn át kiegyenlíteni, de ezt, mint az előbb láttuk, nem lehetett tartósan megtenni. A pénzügyi tartalékok kimerítése, a készpénzállomány és megtakarítások jelentős hiánya mellett az állami bank stabilizáló szerepe sem működött. A kapitalizmus azután a játékszabályok kreatív megváltoztatásával jelentkezett, a szabályok új tartalomjegyzékét a gazdag játékosok, mint alkotmányjogászok jegyezték, persze kisajátították a hajdani állami bankot is, a saját érdekük céljaira. Ezzel a lényeges alaptörvény-módosításokat véglegesen befejezték, amelyekből az egyik például az esélyegyenlőség megőrzéséről a felvásárlások során a következőt mondja: A kölcsön összege nem haladhatja meg. az eladási ár 50%-át, ezen felül az ilyen telkekből sem bérleti díjat, utazási költséget stb. nem szabad behajtani. A ellenőrzött privatizáció intézménye nem csak, hogy kezdettől el lett döntve, mert a banknak eddigi köztulajdont kellett értékesítenie, hanem ennek a rendszersajátosságnak a fejlődése a privát tulajdonlás felé utólagosan is meggyengítette a játékszabályok érvényességét, amelyek áttekinthetetlen üzletekké és egyezségekké alakultak át. Az árverések körüli lendületes üzletelgetés hozta el végül az értékelvű kapcsolatok teljes összeomlását, a határok nélküli licitálgatás, amely aztán kezdte elbúcsúztatni az összes eddigi meglévő gazdasági racionalitást. 6 Azonban: a játéknak ennek a pontján mindenki azt a prognózist mérlegelte, hogy a játéknak most már akár bármely pillanatban vége szakadhat. Egy bekövetkezendő krízis előre történő prófétálása hiteles cselekedet lehetne. Ám ez egy újabb paradoxon a kapitalizmus történetében: ezek a prognózisok alapvetően nem szoktak beválni. 16 Hosszú idő óta meg lehetett már figyelni, hogy a játék során a korábbi rendszeres események megváltoztak, a vásárlások és a pénzkifizetések akadoztak, mivel egyrészt nem volt mit megvásárolni, másrészt a szegényebb játékosoknak nem volt mivel fizetniük. A legfontosabb esemény a játék képében egyre inkább az adós elismervények (váltók) jegyzése lett. Ezt a jelenséget hevesen vitatták, támadták, a kockadobásokat is manipulálták, és a játék általános hangulata kezdett kívánnivalókat hagyni maga után. A gazdálkodók becsületes hozzáállásából és a rizikóvállalásukból egy etikailag is aggasztó csalás- és átverés-sorozat kerekedett. A játékszabályok közt azonban a tisztességesség kifejezetten hangsúlyos követelményként szerepelt: nem szabad a banki kölcsönökön túl semmilyen adósságot csinálni, a kifizetéseket, bérleti díjakat, útiköltségeket, büntetéseket mindig azonnal és készpénzben ki kell egyenlíteni. Ennek alapján az ember azt gondolhatta volna, hogy a különböző kereskedelmi események, a beruházások gondos mérlegelése kedvezni fog egy józan kereskedelmi életnek, és összességében egy liberális, de szabályozott kereskedelmi piac egy szép és izgalmas játékot fog eredményezni, ahol a nyertes egy kicsivel több vagyont tarthat meg magának, mint a többi játékostársa. A valóságban azonban, amit senki nem gondolt volna, a nyitott és szabad piacnak ez az ideális állapota nyomás alá került a bank szubvenciós politikája jobban mondva invesztíciói által és a kiszámíthatósága miatt. A bank ugyanakkor éppen a pénzpiacokat felügyelte. A matematikai játékelmélet Hasonló módon írja le Fredmund Malik a jelenlegi gazdasági krízist: Csak nagyon kevés hozzáértő ismerte fel korábban a deflációs folyamatot, amely pedig most mindnyájunk szeme láttára bontakozott ki, zuhanó részvényárfolyamokban, összekapcsolódó ingatlanpiaci és alapanyagárakban. A mainstreamközgazdászok azonban zavartalanul tartják magukat falsnak bizonyult véleményeikhez, mint ahogyan még 2008 júniusában is az év végére 2-3%-os növekedést jósoltak a világgazdaságban. Fredmund Malik idézett havi jelentéséből, 1/09, Helyzetelemzés és kilátások 2009-re (malik-management-zentrumst.-gallen), 6. o. 17 A kapitalista rendszerek tartósságának paradoxiájáról írt Lester Thurow az ázsiai kistigrisek sorsának példáján át a 90-es években. A kapitalizmus jövője. Düsseldorf, /3 7

6 SÚLYPONT: A VÁLSÁG alapján az ember azt gondolhatta volna, hogy eredménytelen dobások után majd egy szerencsesugár az eshetőségeket kijavítja, de a végére ott maradt az a dilemma, hogy a szerencsét és a sikert az egyre liberálisabb szabályok egymástól függetlenítették, és az egyre elborzasztóbb változatok pedig a játékot és magát ezt a rendszert is a végletekig vezették el. A szürkezóna kialakulása Ezen kívül a szereplők a munka világától teljesen eltávolodva tudtak létezni és cselekedni, ez nem eredményezett számukra semmiféle fizetéscsökkentést, sem a munkaerőpiacon nehézségeket vagy bármilyen alkalmazkodási kényszert egy üzem átalakulásakor. Ők feltehetően kezdettől fogva a teljesen automatikus termelés (bevételek) szerencsés helyzetében voltak, a munkaerő-piaci helyzettől függetlenítve, és sem magas adókat, sem pedig társadalombiztosítási járulékokat nem kellett megfizetniük az államnak; sem munkavállalói, sem munkaadói oldalról. Ennek a kivételesen kedvező és már csaknem protekcionistának tűnő gazdasági helyzetnek az elismerését egyáltalán nem honorálták (a társadalom felé a ford.megj.) a játékosok, sokszor inkább maguk zúgolódtak az amúgy is csekély mértékű közforgalmú díjak miatt, amit esetenként nekik teljesíteniük kellett. A nyereségvágy egocentrikussá tette őket, és a sikerelvárások minden kisebb csökkentése mértéktelenül felingerelte őket. Ezen felül úgy tűnt, hogy egy variáns a játék alakulását különösen gyakran és erőteljesen fogja módosítani. Nagy gyakorisággal említettek fel olyan szituációkat, amelyek kezdetben azt a benyomást tették, mintha azok lennének a továbbiakban a siker előfeltételei. Mindenesetre ezeknek a bevezetése egy előfeltételt támasztott, amelyet a legtöbb közgazdasági teóriánál elsikkasztanak: a nyereség fokozásának és a tulajdon növelésének kettős spirálja habár ott van a játék motivációi között, és állítólag elősegíti a játék folytatását paradox módon nem túl gyakran következik be. Nem a gazdagok tudják a folytatást kierőszakolni, hanem azon játékosok döntenek erről nagy tömegeikben, akik már a szegénységi küszöb alá estek. Nevezetesen, amikor ők szerencsésen a szabad mezőket elérik, akkor a kizsákmányoltság állapotából kikerülnek. A rendszer számára még fenyegetőbb volt, amikor a szegényebb játékosoknak sikerült fogságba esniük, és így a játékból három kör erejéig kimaradniuk. 18 De mivel nem volt bevétel és így nyereség sem, nem lehetett pénzmozgás és további tőkefelhalmozás sem. Ekkor létrehoztak egy sajátságos dolgot: a játék tagadásának a játékát. A gazdag játékosok erre felkínálták a fogvatartottak számára a kaució megfizetését is, csakhogy a játék menetét ne veszélyeztessék. Aztán kidolgozták ezek a fejlett gazdaságok a jogbizonytalanság intézményét, és szívesebben látták a társadalmat az etikai megosztottság állapotában. Ezt követően a szegényebbek elmenekültek a szociális szürke zónákba, hagyták magukat kriminalizálni és saját fogságukat úgy ünnepelték meg, mintha egy új szabadság állapotát élvezhették volna. 19 A játéknak nem azért lett vége, mert a gyerekek egy forradalmi megmozdulással a játékot egyszerre abbahagyták, hogy a bábukat az asztalról a földre söpörjék, hanem mert a gazdasági kapcsolatokban tartósan akadályozva voltak. Aztán végül a profithúzók a nyereségüket oly sokszor számolgathatták össze, a bankjegy-kötegeiket pakolgathatták, mégsem tudtak a sikerük miatt boldogok lenni, mert a szegény játékosok inkább kiestek, mivel arra büszkébbek voltak, hogy a játék (végső) célját el tudták kerülni. Nem akartak számtalan kifizethetetlen tartozás áldozataivá válni. Nincs kiszállás? 18 Egyes matematikai modellek alkalmazásának lehetőségét a gazdaságra és később a társadalomtudományokra is először Oskar Morgenstern fejlesztette ki 1935-ben Bécsben. Oskar Morgenstern: Játékelmélet és gazdaságtudományok. Bécs, Ezek a sikeres átültetési folyamatok a matematika világából a közgazdaságtanra erősen befolyásolták a gazdasági elméletet és annak felhasználási területeit. Ennek során a kérdésfel- A szélsőséges alternatívája ennek a gyakori jelenségnek egy másik kezelési módszer. Nem azoknak a veszteseknek a kollektív frusztráltság-élményében gyökeredzik, akik közvetlenül éppen saját romjaik előtt állnak, és egymással legalább érzelmileg szolidaritást vállalnak, hanem a játéknak ezen fordulatát éppen egy gazdag játékos idézheti elő. Ha nem lenne kapitalizmus és az ehhez tartozó individualizmus, akkor az üzleti kereskedelem ilyenféle egyéni megoldásait kizárnák. Tucatnyi okból kifolyólag éppen egy nagyon sikeres játékos juthat arra az álláspontra, hogy a folytonos nyereség- és sikerkényszer taposómalmát elhagyja. Ki akar szállni. Lehetséges, hogy ezzel a döntésével magát elhamarkodottan biztos győztesnek érezte, de az is lehet, hogy a játékkedvét veszítette el. Tételezzük fel azt az esetet, hogy a játékos a vagyonát sikeres dobásainak köszönhetően kezdte öszszegyűjteni, és most gazdálkodótársai számára ezt szeretné vagy eladni, vagy elajándékozni. A játéktevésekben láthatóan sok leegyszerűsítésre került sor csakúgy, mint kb. a fajok biológiai evolúciójának elméletében és ennek későbbi kihatásaiban a társadalomtudományokra. 19 Ez a társasjáték meglepő nyíltságában a társadalom növekvő kriminalizációját láttatja a hat játékos példáján keresztül, mint jellemző vonását a modern ipari társadalmaknak növekvő egyenlőtlenségek esetén /3

7 SÚLYPONT: A VÁLSÁG Játékosok vasárnap folytatjuk szabály tételesen ezt a paradox viselkedésmódot nem zárja ki. Tehát ha a vagyonát most elajándékozza, a játékos vesztesként száll ki, és ezzel pervertálni fogja a játék lényegét. Ezt a viselkedésformát a játékostársak azonban éretlen dacoskodásként fogják értékelni, stigmatizálni fogják őt, mint a játék elrontóját, és ez után és még a játékon kívül is felháborító visszautasításokat kell, hogy elszenvedjen. 6 Szándékosan idő előtt elrabolja a játék báját, és az odaajándékozott gazdagság 20 nem teremt objektívan mérhető, valamint általában jobb szociális helyzetet. 21 Ezek az adományok inkább elmélyítik azokat a relációkat, amelyek még az egyébként sokat vitatott alapjövedelem megléte esetén is fennállhatnak, nevezetesen hogy az infláció a már meglévő szociális biztonságot is nagyon gyorsan erodálja. A gazdag játékosokat jó időben ellátják tanácsokkal, hogy szkeptikus altruizmusukat most már ne is gyakorolják tovább. Ha a játékos tényleg a boldog győztesek táborához 20 A játék menetének megváltoztatásával egy abszurd cselekményvariáns realisztikusként fog megjelenni, amely a valós életben ugyanúgy megfigyelhető: Annál a pontnál, ahol a modernitás saját post pozícióját eléri, a fogházak falait ledöntik, így aztán a szerző és/vagy szereplő már nem kívülről, éppen mivel már nincsenek is falak, amelyek a fogvatartás területét kijelölnék rögtön ezzel a feladattal néz szembe... Id. Zygmunt Bauman: Korzózók, játékosok és turisták, Esszék a posztmodern életformáról. Hamburg, o. 21 Ilyen döntés előtt álltak körülbelül az orosz arisztokraták, akik a szociálrevolúcionista vagy akkor még csak anarchista mozgalomhoz csatlakoztak pl. Michail Bakunyin vagy Alexander Herzen, aki természetes fia volt gróf Jakovlev-nek. Friedrich Engels továbbra is egy textilgyár tulajdonosa maradt, amelynek a nyereségéből az I. Internacionalét és magát Karl Marxt is támogatni tudta. Ugyanígy járt el Victor Adler a saját örökségével, aki ezt alapító tagként, a szociáldemokrata párt támogatására használta fel. Ennek tudatában Lenin közvetlenül 1917 után átírta az orosz örökösödési jogot, hogy a jövőben megakadályozza az ellenzéki csoportok jelentős pénzügyi támogatását. Ehhez ld. Manès Sperber: Élni ezekben az időkben. Hét kérdés a hatalomról. München, akarna tartozni, akkor vagyonát valahol el kellene adnia igazán jó áron. Ebben rejlik az alapítványok létesítésének egyik motívuma is. Ideális helyzetben a kilépő gazdag marad, győztes, és az alapítványi célok szerint vagy jótevő, vagy mecénás lesz. A játék nélküle is folytatódhat. Mindenesetre azt megállapíthatjuk, hogy a játék menete most már eljutott odáig, hogy minden egyes kilépés egy sor veszélyt rejt magában. Ha azonban megtörténne az értékesítés, adódik a kérdésfeltevés, a játék menete vajon milyen fordulatot venne? A bank nem tudja felvásárolni ezt a hatalmas tulajdont, mivel maga is régóta már a túlélésért küzd. A játékosok ahhoz szintén nagyon kevés pénz felett rendelkeznek, hogy részt tudnának venni egy árverezésben. A következmény egy általános értékvesztés lesz, ami éppen azokat sújtja, akik önmagukat korábban biztos győztesnek gondolták. Nekik a játék szabályai szerint nem csak fel kellett kínálniuk házaikat a banknak fél áron eladásra, hanem végig kellett nézniük, ahogyan számukra csak az építési telkek nominális értéke fog megmaradni. Hasonlóképpen akár egyetlen éjszaka alatt is elveszíthették befektetett értékeik nagy részét. Így kényszeríti őket rá a kapitalizmus, hogy mégis játékban maradjanak. A játékos ezután egy paradox létezési formába menekül, amikor végül megtagadja a játékban való részvételt, felmondja a játékostársaihoz kötődő gazdasági kapcsolatait és ezzel a meglévő gazdasági rendet szétrombolja anélkül, hogy menekülhetne ettől a helyzettől. Ezen abszurditás miatt kezdett bele egykor Karl Marx a kapitalista polgári társadalmak analízisének elkészítésébe. De minden variáció esetén bizton számíthatunk rá, hogy ha azon alapvető faktorok kihullnak, amelyek a játék menetét biztosítják, akkor a kapitalizmus elérkezett saját végéhez a széteséshez. Feltehetően ez a gyermekjáték látnoki módon, a játékmezőkön a pénzügyi krízist előre vetíthette. A krízisre adott konkrét válasz ugyanúgy ötlettelen, mint a korábban a játék feladásának frusztráló helyzete miatti. Senkinek nem jutott eszébe, még ha a játék rendjének meg/kijavítása akarata a napirenden lett volna is, hogy egy alapszabályreformon gondolkodjék körülbelül mintha visszatérnénk az eredetileg szigorúnak mondható játékszabályokhoz. Legördül egy fekete függöny, mintha már minden játéklehetőség kimerült volna. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a következő vasárnap nem fogunk játszani és de facto ez a motívum minden játékos megalapozatlan reménye: hogy nyerni kell, és ezáltal a frusztráció is kisebb lehet Reinhold Knoll 22 Fordította: Fenyvesi Zsolt 22 A szerző a Bécsi Egyetem nyugalmazott szociológiaprofesszora. 2009/3 9

8 SÚLYPONT: A VÁLSÁG A kapitalista gazdaság vallási és etikai vonatkozásai A 20. század eleji német szociológiát erősen foglalkoztatta a kapitalizmus eredete és lényege. A kutatás kiindulópontja az volt, hogy a modern kapitalizmus kialakulása valamilyen módon a vallási tanok hatásával függ össze. A vallások ugyanis különböző világgal szembeni álláspontokat dolgozhattak ki, illetve implikálhattak; Max Weber fogalmaival kifejezve: másfajta lelkületet és társadalmi magatartást feltételez a kontemplatív vallásosság, mást a világot elutasító aszkézis, és megint mást a világon belüli aszkézis. 23 A kapitalizmus eredetére vonatkozóan különféle megoldásokat dolgozott ki Werner Sombart, és Ernst Troeltsch; Max Weber tőlük eltérően a legfőbb mozzanatot a századi protestantizmus irányzataiban fedezte fel. Műveinek célja az volt, hogy láthatóvá tegyék a protestantizmus azon világtörténelmi jelentőségű elemeit, amelyek lehetővé tették a racionális gazdasági etika, végül pedig a kapitalista szellem kialakulását. Weber alapgondolata, hogy a protestáns etika rendszere vált egy sajátos, a kor polgári gazdaságszemléletének és a gazdaság racionalizációjának megfelelő lelkület alapjává. Az ezeken az alapokon kialakult racionális kapitalista formák és a gazdasági éthosz azonban idővel önállósultak a valláserkölcsi megalapozástól, sőt a 18. század végére már béklyónak tekintették azt. 24 A protestáns etika a kapitalista gazdasági rendszerhez vezető út legjelentősebb váltóállítása, amely meghatározta, mely pályán mozgatja tova az érdekek dinamikája a cselekvést. 25 Tanulmányomban a kialakult kapitalista gazdaság etikai komponenseit vizsgálom meg, alapvetően Weber műveiből és a hozzájuk kapcsolódó hagyományból kiindulva; az angolszász gazdasági etikákat, amelyek egészen más perspektívát kínálnak, itt nem tudom elemezni. Más irányban azonban kitágítom Max Weber gondolatmenetének értelmezési keretét. Ez az oka annak, hogy a jellegzetesen weberi kapitalizmus szelleme megjelölés helyett a modernitás terminust fogom használni, jelezve, hogy ezek a megvilágítandó jellemzők egy tágabb összefüggés, a modernség, a modernitás kultúrájának részei. A racionális gazdaság etikai alapjai A 20. század elején a német szociológiában több ellentétes nézet alakult ki a kapitalizmus lényegét illetően. Voltak, akik a 19. századi liberálkapitalizmus rendszerét vetítették vissza a koraújkorba, a könyörtelen és korlátozásmentes szerzést, az önérdek és a gazdasági individualizmus uralmát, amit nem korlátoz semmilyen vallási etika. Werner Sombart szerint a kapitalizmus alapvetően evilági jellegű, a földi örömök igenlésével kapcsolódik össze, ezért a protestantizmus intenzív vallásossága és metafizikai irányultsága miatt nem kedvezett a kapitalizmus kialakulásának. 26 Weber evvel szemben egészen más fogalommal dolgozott. Számára a kapitalizmus (legalábbis kezdeti formájában) a racionális, józan és önmegtartóztató szerzéssel volt azonos. Ilyen értelmezésben (és ezt Weber korai elemzői közt már Ernst Troeltsch is hangsúlyozta) az etika gazdasági folyamatokat szabályozó ereje nemhogy nem akadályozza, hanem segíti a kapitalizmus kialakulását. 27 Míg Sombart olvasatában a puritán szerzők élesen tiltakoznak a kapitalista szerzés és a gazdagság minden formája ellen, addig Weber szerint éppen evvel az etikai szigorúsággal járultak hozzá a kapitalista magatartásban lényeges polgári erények (józanság, mértékletesség, takarékosság) kialakulásához. A túlzott, visszataszító szerzési ösztönnek a gazdaság racionális és eticizált megszervezése szabott gátat, amely hosszú távra előre biztosította a gazdaság működőképességét: Az eredmény a szerzési ösztönnek mérsékelt játékteret biztosító szabályozott gazdaság. 28 Evvel ellentétben az egyéni érdek és szerzési vágy éppen ott érvényesült a leginkább gátlástalanul, ahol a polgári kapitalista fejlődés visszamaradt, ahol nem állt rendelkezésre racionális gazdasági etikai rendszer. 29 A kapitalizmus tehát Weber számára nem a korlátlan haszonszerzési vágyat jelenti, hanem a szükségletek kielégítését és a többlettermelést racionális vállalkozás útján. Formai jellemzőinek tekinthetjük a szabad bérmunka alkalmazását és a racionális üzemszervezést (mérlegkészítés, a kockázat és a haszon tervezése). Tartalmi jellemzője pedig a kötelességtudat és az aszketikus életvitel: a pénz fialtatása (Benjamin Franklin szavával) erkölcsi kötelesség, a vagyont a nyereség 23 Weber ; 274. Vö.: Münch Weber Weber 1982a Schluchter ; Felkai Molnár Weber Weber /3

9 SÚLYPONT: A VÁLSÁG megújulása érdekében nem szabad felhasználni, így a kapitalista vállalkozót azért, hogy megvonja a szájától a falatot, csak a kötelesség teljesítése felett érzett irracionális öröm kárpótolja. 30 A kapitalizmus etikai szempontból két egymással ellentétes irányú folyamatot indított el. Egyrészt a külső kényszerítőerőket igénybe vevő és külsődleges magatartásmintákat kiformáló jog elválik az etikától, pontosabban a jogi személy morális motívumaitól, és pusztán elvont engedelmességet követel meg. Másrészt viszont az autonóm etika egyre bensőbbé válik, a jogtól egészen elütő típusai alakulnak ki (érzület- és felelősségetika), ami már szinte kizárólag az ember belső világára korlátozódik, kizárólag a viselkedés belső kontrollját látja el. 31 Mindez azt is jelenti, hogy megváltozik az individualizmus és a közösségiség viszonya. Az egyén többé nem a közösség részeként értelmezhető, hanem épp fordítva, a közösség áll össze az egyénekből, a közösség csak másodlagos, származtatott. Ugyanakkor a korábban homogén erkölcsi-vallási közösség felbomlott. Míg régebben a keresztény univerzalizmus korában mindenki közel azonos etikai álláspontot képviselt (illetve kellett, hogy képviseljen), ez az egyetemesség most versengő felekezetekre és szektákra bomlott. Míg azelőtt mindenkire egyként kiterjedő etika nem csak a jog komplementere lehetett, hanem megegyezhetett a joggal, most a jog uralma mellett sokféle vallási és etikai nézet terjedt el, és többé nem követelhető meg, hogy két ember ugyanazon erkölcsi mérce alapján ítélje meg a dolgokat. 32 Az etikai szabályozó kis közösségek és az egyének belső ügyévé változott. Ezt a folyamatot Weber a modernitás egyik alapvető jellegzetességeként diagnosztizálja. Korunknak, melyre a világ racionalizálása, s mindenek előtt a varázslat alól való feloldása a jellemző, az a sorsa, hogy éppen a végső, és legmagasabb rendű értékek húzódtak vissza a nyilvánosságból, mégpedig vagy a misztikus élet világon túli birodalmába, vagy az egyének közvetlen kapcsolatainak testvériségébe. 33 A következőkben evvel a kettős tendenciával foglakozom. Egyrészt az etikai szabályozó kiszorul az élet bizonyos területeiről, másrészt azonban egy egészen új típusú etika veszi át a szerepét, amely csak az egyéni életre és a közvetlen személyes kapcsolatokra korlátozódik. 30 Molnár Schluchter Habermas Ezt a pluralitást tartja az újkor egyik legfontosabb ismérvének Ernst Troeltsch is. (Felkai ) 33 Weber Max Weber a kapitalizmus szellemét kutatta Az új szolgaság háza Max Weber a modernitással kapcsolatban két lehetséges magatartást írt le: vagy férfiasan szembenézünk korunk állapotával, vagy pedig visszatérhetünk a régi vallásokhoz, elfogadva azok metafizikai világképét és etikai rendszerét. 34 Tudósoknak és leendő tudósoknak tartott előadásában azonban nem vette figyelembe a gazdaságban tért nyerő harmadik lehetőséget, amit etikai nihilizmusnak nevezhetnénk: a kapitalizmus rendszerszerű folyamatainak vallási és minden egyéb objektív etika szabályozása nélküli igenlését, illetve ezekbe az eltárgyiasult viszonyokba való kényszerű betagolódást. A vállalkozó lélektani kényszernek engedve szenteli magát hivatásának, az ügynek, mert vállalkozása csak így marad működőképes, mert ezt követeli meg a dolgok rendje. A gazdaság belső logikája rabul ejti a vállalkozót, akinek így elvész egyéni szabadsága és minden személyes megfontolása, a kapitalista gazdaság gépezetének elemévé válik. Etikailag szabályozni csak emberek személyközi viszonyait lehet, racionális üzleti kapcsolatok és folyamatok rendszerét nem lehet a konkrét személyekhez intézett karitatív felszólításokkal szabályozni. A gazdaság a saját törvényszerűségei szerint működik, értelmüket vesztik benne az etikai normák, az igazságosság, szeretet és együttérzés. 35 A gazdasági viszonyokat így kizárólag a jog, illetve egy abszolút személytelen etika szabályozza. Természetesen szükség van az etikai minimum értelmében vett jó kereskedelmi erkölcsök 36 jelenlétére. Azonban a becsület itt mindössze annyit jelent, hogy az üzletfelek az üzletmenet zavartalansága érdekében azt várják egymástól, hogy a másik feltétlenül állja a szavát. 37 A piaci etika tehát végtelenül formális, a külsődlegeség és a személytelenség értelmében. Az etikai szabályozó térvesztését a gazdaságban Weber jól körülhatárolható történeti folyamatként írja le. A pro- 34 Weber Úr és szolga viszonya elvégre maradéktalanul szabályozható, épp azért ugyanis, mivel személyi viszony. Nem vihető végbe ugyanez, legalábbis nem hasonló értelemben és hasonló sikerrel, záloglevelek váltakozó birtoklói ( ) között, hiszen semmilyen személyi kötelék nincs közöttük. Ennek magyarázata a pénz természetében keresendő: a legelvontabb és legszemélytelenebb dolog, ami csak a világon létezik. Így a racionális kapitalista gazdaság, minél inkább saját törvényszerűségeit követi, annál hozzáférhetetlenebb bármilyen vallásos testvériségetika számára. (Weber 1982a Vö.: Weber Schluchter ) 36 Weber Weber /3 11

10 SÚLYPONT: A VÁLSÁG testáns etika életre hívott egy önmagával analóg gazdasági rendszert, amelynek a későbbiekben többé nem volt szüksége a teológiai alapokra. Isten birodalmának görcsös kutatása oldódni kezdett a józan hivatáserények folytonos gyakorlásában s a vallásos gyökérzet halódni kezdett, hogy helyet engedjen az utilitarista világiságnak. 38 A jellegzetes polgári erények megmaradtak; a vállalkozó legfőbb jó tulajdonsága és sikerének kulcsa a szorgalom, a józanság, a racionális kalkuláció volt. A protestáns etika alapelemei azonban jelentős változáson mentek át: vallási alapjuk eróziójával a kapitalista gazdaság szerkezeti összetevőjévé vált a formális jog, a szekularizált munkaetika, és erkölcsi tartalmától megfosztva spontán mechanizmusként működött tovább az a szerep, amely a gazdaság negatív hatásait volt hivatva tompítani, és amelyet korábban vallási-etikai normák viseltek. A gazdaság belső logikája aztán átnyúlik a többi életszférába és uralma alá hajtva a maga képére formálja, eltárgyiasítja azokat. 39 Ugyanez a folyamat megy végbe a jog területén, amelynek hordozói szociológiai értelemben a bürokratikus állam és a hivatalnokok. A hivatalnok akkor végzi jól a feladatát, ha tárgyszerűen, a személyre való tekintet nélkül jár el, kizárólag az állam racionális jogi rendjének pozitív szabályait követi. 40 Az ilyen elveken alapuló bürokratikus szervezet éppolyan mereven és ellentmondást nem tűrően határozza meg a hétköznapi életet, mint a kapitalista gazdaság formái, a gyártósorok gépesítéséhez hasonló eleven gépként: Ez a gép a holt géppel szövetkezve munkálkodik ma azon, hogy felépítse a jövő szolgaságának házát, ahova az emberek egykor talán tehetetlenül fejet hajtva kényszerülnek majd belépni, mint az óegyiptomi állam fellahjai, ha ügyeik intézésében szemükben a végső és egyetlen érték a technikailag jó, azaz a racionális hivatalnoki igazgatás és gondolkodás marad. 41 Jürgen Habermas rámutat arra, hogy a protestáns etika egy sajátos, funkcionális moralitást biztosított a kapitalizmus számára, ami viszont a továbbiakban már egy másfajta racionalitást részesített előnyben. A testvériségetika nem tudott intézményesülni a gazdaság öntörvényű fejlődésével, és a kialakuló hedonisztikus életstílussal szemben; így alakult ki a testvérietlenség világuralma. 42 Ezt a folyamatot erősítette a jog fejlődé- 38 Weber Vö.: Felkai Vö. Sombart diagnózisával: a kapitalista gazdasági forma nem elégszik meg a gazdasági érdekszférába tartozó jelenségek megragadásával, hanem átnyúlik az emberi kultúra más területeire is, és tendenciaszerűen proklamálja az üzleti érdekek primátusát a teljes értékvilág felett. (Ld.: Felkai ) 40 Weber 1982a Weber Id.: Felkai Habermas Jürgen Habermas a testvérietlenség világuralma se is, amelynek modern intézményes formáját a pozitivitás, a legalizmus (a jogi személyeknek a jog nem tulajdonít erkölcsi motívumokat), és a formalitás (amely a magánszemélyek legitim önkényének határait írja körül) jellemzi. A jog pusztán funkcionálisan használható szervező eszköz, amely elkülönül a moralitástól, és amelynek szempontjából a moralitás irracionálisnak tűnik. 43 A szervezetekben a sikerorientált, célracionális cselekvés egyáltalán nem veszi figyelembe a tagok szubjektív értékválasztásait, független azok erkölcsi, lelkiismereti motívumaitól, sőt elnyomja azokat. Weber ezért látja a modernizációban az egyéni szabadság veszélyeztetettségét, sőt a szolgaság házát. 44 Weber korában általánosan elfogadott nézet volt, hogy mik lehetnek mindennek a következményei. A szociológusok figyelmeztettek arra, hogy az életformákat a holt technika kezdi uralni, a személyes kapcsolatok formalizálódnak, és a racionális-számító gondolkodás teret nyer a gazdaságon kívüli területeken is. 45 Weber mindezt sorsszerű, elkerülhetetlen folyamatnak és állapotnak látta. Az evilági aszkézis hatására az anyagi javak olyan növekvő, s végül is annyira menthetetlen hatalomra jutottak az emberek felett, mint még a történelemben soha korábban. 46 A kapitalista gazdaság a dolgok uralmának köszönhetően kényszerűséggé vált, olyan rendszerré, amelyből többé nem lehet kilépni; az emberiség ismeretlen jövőjére nyíló kapu fölé az van írva: hagyj fel minden reménnyel! 47 A posztkonvencionális etika Az etika visszaszorulása a jog és gazdaság szférájában azonban korántsem általánosítható az élet valamennyi területére. A modernségben, etikai értelemben is komoly, bár korántsem problémamentes potenciál rejlik. Habermas szerint a racionalizáció folyamatát az értékés cselekvésszférák, valamint a hozzájuk kapcsolódó érvé- 43 Habermas Habermas ; Sombart ennek a folyamatnak három elemét írja le. Az eltárgyiasulás azt jelenti, hogy a korábban kommunikáción alapuló, személyes és informális viszonyokat felváltják a szerződés- és előírásszerűen szabályozott kapcsolatok. Az elpolgáriasodás az emberi viszonyok racionalizálódását és kontraktualizálódását jelöli, a proletarizálódás pedig a természetes életformák kiüresedését és elszegényedését. (Felkai ) 46 Weber (Ld.: Tomka ) Weber aggályai az ipari termelés acélkemény burkával kapcsolatban a 20. század tapasztalatai alapján megalapozottnak bizonyultak. (Habermas ) /3

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Ferenczi Gábor Tartalomjegyzék: A közgazdasági, pénzügyi törvényekről3 Megtakarítás, befektetés, biztosítás, hitel3 Megtakarítások3 Befektetések4 Biztosítás5 Fogalmak:6

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását.

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. Etikai Kódex Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. A bels ellen rzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz

Részletesebben

Kihívások a fehér galléros bűnözés kezelésében

Kihívások a fehér galléros bűnözés kezelésében www.pwc.com Felelősség szélcsendben és viharban Mi az ellenőrző bizottságok szerepe a társaságirányításban? Kihívások a fehér galléros bűnözés kezelésében Együttműködő partnereink Fejéregyházi Attila 2012.

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

MÁK program Készült: 2011.03.21 12 óra 43 perc 1.Lap Önkormányzati költségvetési szervek 2010. évi beszámolója (2010.2. időszak)

MÁK program Készült: 2011.03.21 12 óra 43 perc 1.Lap Önkormányzati költségvetési szervek 2010. évi beszámolója (2010.2. időszak) 1.Lap 01 Könyvviteli Mérleg ezer ft ESZKÖZÖK 1. 1.Alapítás-átszervezés aktivált értéke (1111,1121) 0 0 2. 2.Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (1112,1122) 0 0 3. 3.Vagyoni értékű jogok (1113,1123) 27715

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás A Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott neoliberális diktátum és a Szent Korona Értékrend szabadság-őrző intézkedéseinek összehasonlítása Felépítés 1. nap

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Számviteli alapfogalmak I.

Számviteli alapfogalmak I. Számviteli alapfogalmak I. 1. A számvitel fogalma: a gazdálkodás (a gazdasági tevékenység) rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. 2. A számvitel területei: a törvény

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e az önkormányzat költségvetéséhez és a zárszámadáshoz csatolandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeinek meghatározásáról

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Alaphang tréning 2. rész - Családreform

Alaphang tréning 2. rész - Családreform Alaphang tréning 2. rész - Családreform Munkafüzet 2. Alaphang tréning 2. Családreform 2. rész Ideje másképp látni a világot és a gyereked 2. lecke Mintamókus 2. 1. Eszközök és az ő forrásuk azaz kinek

Részletesebben

Az innováció és az ember

Az innováció és az ember Az innováció és az ember Németh Zsolt ELTE IK 2008. március 28-29. Tartalom 1 Bevezetés 2 A kutatók és fejlesztők szemszöge 3 A felhasználók szemszöge 4 A befektetők szemszöge 5 A tudós, mint bonyolult

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK A legkevésbé fontos feladat Sok fontosabb feladat van Közepes fontos feladat Fontos feladat A legfontosabb feladat Sokkal szegényebb szegényebb Ugyanolyan gazdagabb Sokkal gazdagabb Sokkal Ugyanolyan jobb

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA MIHÁLYI PÉTER A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA 1. KÖTET PANNON EGYETEMI KÖNYVKIADÓ VESZPRÉM MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPEST 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. kötet ELŐSZÓ 5 TARTALOMJEGYZÉK 7 BEVEZETÉS

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések Vallásszociológia avagy azok a bizonyos végső kérdések Az ősidők óta. Vagyis minden emberi társadalomban létezett. Durkheim: A társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól Def: a szent dolgokra

Részletesebben

MÁK program Készült: 2010.03.03 08 óra 27 perc Központi költségvetési szervek 2009. évi beszámolója (2009.2. időszak) Intézményszintü kiiratás

MÁK program Készült: 2010.03.03 08 óra 27 perc Központi költségvetési szervek 2009. évi beszámolója (2009.2. időszak) Intézményszintü kiiratás 1.Lap 01 Könyvviteli Mérleg ezer ft állományi érték előző év tárgyév ESZKÖZÖK 1. 1.Alapítás-átszervezés aktivált értéke (1111,1121) 0 0 2. 2.Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (1112,1122) 0 0 3. 3.Vagyoni

Részletesebben

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 81 MOSOLYGÓ ZSUZSA LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ A közgazdasági elméletek egyik alapvetõ témája a lakossági megtakarítások vizsgálata.

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

Kiszorító magatartás

Kiszorító magatartás 8. elõadás Kiszorító magatartás Árrögzítés és ismételt játékok Kovács Norbert SZE GT Az elõadás menete Kiszorítás és információs aszimmetria Kiszorító árazás és finanszírozási korlátok A BOLTON-SCHARFSTEIN-modell

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

Miért van szükség közigazgatási minimumra?

Miért van szükség közigazgatási minimumra? Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemzõ, az MKKSZ szakmapolitikai vezetõje, a KözigPress fõszerkesztõje Miért van szükség közigazgatási minimumra? Iránymutató és példaadó Mesterek után mindig nehéz szólni.

Részletesebben

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI Vigyázz Kész - Rajt (Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI MI AZ ADOMÁNYSZERVEZÉS? Forrásteremtés Az adományszervezési (fundraising) stratégia a szervezet működéséhez, céljainak megvalósításához

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

IFRS 9. Pénzügyi instrumentumok - megjelenítés és értékelés. Megjelenítés. Besorolás. Kezdeti értékelés. Követő értékelés. Kivezetés RDA 2014.10.21.

IFRS 9. Pénzügyi instrumentumok - megjelenítés és értékelés. Megjelenítés. Besorolás. Kezdeti értékelés. Követő értékelés. Kivezetés RDA 2014.10.21. Pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos standardok IAS 32 IFRS 13 2014. január 1-től Pénzügyi instrumentumok - megjelenítés és értékelés IFRS 7 2013. január 1-től Megjelenés: 2014. július, Alkalmazás: 2018.

Részletesebben

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

Az edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata.

Az edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata. Vincze Virgil Az edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata. Révész László TF alapján Az edző a változás szakembere, aki segít másoknak felelősséget vállalni és cselekedni képességei

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

használata és kockázatai A hitelkártya Ön is kapott már bankjától kecsegtető hitelkártyaajánlatot? Esetleg rendelkezik is hitelkártyával?

használata és kockázatai A hitelkártya Ön is kapott már bankjától kecsegtető hitelkártyaajánlatot? Esetleg rendelkezik is hitelkártyával? A hitelkártya használata és kockázatai Ön is kapott már bankjától kecsegtető hitelkártyaajánlatot? Esetleg rendelkezik is hitelkártyával? Érdemes átgondolnia, mikor és mire használja ezeket a fizetőeszközöket,

Részletesebben

A szociális kérdés. A jóléti állam megjelenése. Robert Nozick. A szociális kérdés és a mérsékelt állam. A szociális kérdés és a mérsékelt állam

A szociális kérdés. A jóléti állam megjelenése. Robert Nozick. A szociális kérdés és a mérsékelt állam. A szociális kérdés és a mérsékelt állam A jóléti állam megjelenése A szociális kérdés Államelmélet elıadás Az áruviszonyok általánossá válása, a korábbi ellátórendszerek felbomlása A társadalombiztosítási rendszer kiépülése A világháború alatti

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 6.EA

Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozás fogalmának kibontása új és értékes dolog --> valami új létrehozásra kerül folyamat --> nem egyeszeri lépéssort követ időt és erőfeszítést igényel --> alapötlettől

Részletesebben

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban)

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) 1. Általános háttér információ A Bátai Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Társaság),

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Jó befektetési lehetőség kell? - Ebben van minden, amit keresel

Jó befektetési lehetőség kell? - Ebben van minden, amit keresel Jó befektetési lehetőség kell? - Ebben van minden, amit keresel 2014.11.18 14:17 Árgyelán Ágnes A jelenlegi hozamsivatagban különösen felértékelődik egy-egy jó befektetési lehetőség. A pénzpiaci- és kötvényalapok

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Tartalomjegyzék Űrlap megnevezés 01 K1-K8. Költségvetési kiadások 04 B8. Finanszírozási bevételek

Tartalomjegyzék Űrlap megnevezés 01 K1-K8. Költségvetési kiadások 04 B8. Finanszírozási bevételek Tartalomjegyzék Szám Űrlap megnevezés 01 K1-K8. Költségvetési kiadások 04 B8. Finanszírozási bevételek - 2 - Szám Üres űrlapok jegyzéke Űrlap megnevezés - 3 - 01 - K1-K8. Költségvetési kiadások 01 Törvény

Részletesebben

A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága. Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem

A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága. Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem 1. BEVEZETÉS Feltételezésem szerint egy megfelelően kialakított

Részletesebben

Balatonederics Község Önkormányzata. Képviselő-testületének. 5/2015. (IV.07.) Önkormányzati rendelete

Balatonederics Község Önkormányzata. Képviselő-testületének. 5/2015. (IV.07.) Önkormányzati rendelete Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (IV.07.) Önkormányzati rendelete Balatonederics község Önkormányzatnak 2015. évi költségvetéséről szóló 2/2015. (II.27.) önkormányzati

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Integrál Pszichológia képzés 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia Az erkölcsi gondolkodás Gyerekeknek el kell sajátítaniuk a társadalom erkölcsi normáit, a helyes viselkedés

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz hírkomp.hu Kft. Adószám: 24102670-2-43 Cégjegyzékszám: 01-09-990571 Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz A hírkomp.hu Kft. alaptevékenysége folyóirat, időszaki kiadvány kiadása. A cég belföldi

Részletesebben

16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete

16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete 16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete Szentgotthárd Város Önkormányzatának tulajdonában lév lakások elidegenítésének szabályairól Módosítva: a 4/2002.

Részletesebben

Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetés- Vis maior keretből igényelt támogatás

Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetés- Vis maior keretből igényelt támogatás EU támogatással megvalósuló pályázatok Projekt megnevezése: TÁMOP 4.3.1/B-09 Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastrukturális fejlesztése A halmaji Körzeti Iskola és Óvoda rekonstrukciója,

Részletesebben

INFORMÁCIÓ.... mint a GLOBAL MARKETS Ltd. ügyfelének részéről a.sz. Szerződés alapján, Ügyfélszám:..

INFORMÁCIÓ.... mint a GLOBAL MARKETS Ltd. ügyfelének részéről a.sz. Szerződés alapján, Ügyfélszám:.. INFORMÁCIÓ 3. sz. Melléklet a pénzügyi lehetőségekről, befektetési célokről, szakképzettségről és tapasztalatról, kockázatvállalási készségről... mint a GLOBAL MARKETS Ltd. ügyfelének részéről a.sz. Szerződés

Részletesebben

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy

Részletesebben

2008/2009-es tanév. Kedves Kollégák!

2008/2009-es tanév. Kedves Kollégák! 2008/2009-es tanév tankönyvi elemzések, bemutatások is segíteni kívánják Önöket a bonyolult világunkban történő könnyebb eligazodásban. Kitekintés rovatunkban olyan külföldi tapasztalatokat mutatunk be,

Részletesebben

Játékelmélet. előadás jegyzet. Kátai-Urbán Kamilla. Tudnivalók Honlap: http://www.math.u-szeged.hu/~katai Vizsga: írásbeli.

Játékelmélet. előadás jegyzet. Kátai-Urbán Kamilla. Tudnivalók Honlap: http://www.math.u-szeged.hu/~katai Vizsga: írásbeli. Játékelmélet Kátai-Urbán Kamilla Tudnivalók Honlap: http://www.math.u-szeged.hu/~katai Vizsga: írásbeli Irodalom előadás jegyzet J. D. Williams: Játékelmélet Filep László: Játékelmélet 1. Előadás Történeti

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében Kaleta Jánosné Címválasztás oka Aktualitása Internet A területfejlesztés nélkül elképzelhetetlen a jövő fejlesztés, eddigi gyakorlat

Részletesebben