Bravermann: Labor and Monopoly Capital

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bravermann: Labor and Monopoly Capital"

Átírás

1 Bravermann: Labor and Monopoly Capital 4. fejezet Tudományos vezetés Fordította: Szépe András A klasszikus közgazdászok voltak az elsők, akik elméleti nézőpontból közelítették meg a munkaszervezés problémáját kapitalista termelési viszonyok között. Ezért őket tekinthetjük az első szervezési szakértőknek. Az ipari forradalom későbbi szakaszában olyan szerzők folytatták munkájukat, mint Andrew Ure és Charles Babbage. Köztük és a következő lépés, a szervezetelmélet késő kilencvenes és a korai húszas évekbeli átfogó megalkotása közt, több mint fél évszázados szakadék húzódik, mely időszakban a vállalatok méreteinek hatalmas növekedése zajlott le, megkezdődött a monopolisztikus iparszerkezet és a tudománytermelésben való céltudatos és módszeres alkalmazásának korszaka. A 19. század utolsó évtizedeiben Fredrick Winslow Taylor által kezdeményezett tudományos munkaszervezés elmélet ezen erők hatására nyert létjogosultságot. Logikailag, a taylorizmus a vezetési módszerek és a munkaszervezés, nem pedig a technológia fejlődéséhez járult hozzá, mely utóbbiban kis szerepet játszott. A tudományos munkaszervezés, úgyszólván, kísérlet a tudományos módszerek azon mindinkább komplex problémákra való alkalmazására, melyek a munka irányításában a gyorsan növekvő kapitalista vállalatoknál felmerülnek. Híján van az igazi tudomány jellemvonásaink, mert feltételezései semmi mást nem tükröznek, mint a tőkés szemléletét, mely a termelés feltételeire koncentrál. Az alkalmankénti ennek ellentmondó kijelentések ellenére, nem az ember, hanem a tőkés nézőpontjából indul ki, szemléletének lényege az ellenlábas munkaerő megszervezése a létező antagonisztikus társadalmi viszonyok között. Nem kísérli meg felfedni e körülmény okát, hanem elfogadja, mint megváltoztathatatlant, mint természetes adottságot. A munkát nem általában, hanem mint a tőke szükségleteihez alkalmazkodó, azt kiszolgáló munkát vizsgálja. Nem a tudomány képviselőjeként lép be a munkahelyre, hanem a tudomány álruhájába bújva a vezetés képviselőjeként. A taylorizmus alapelveinek átfogó és kimerítő ismertetése nélkülözhetetlen nézőpontunkból, nem az általánosan ismert dolgok -stopperóra, sürgetés stb.- miatt, hanem mert ezek mögött a közhelyek mögött egy olyan elmélet bújik meg, ami nem kevesebb, mint a termelés tőkés módjának világos megfogalmazása. Ám mielőtt elkezdeném ennek bemutatását, számos előzetes megjegyzés szükséges a Taylor-iskola szervezetelméletben betöltött szerepének tisztázásához. Lehetetlen túlbecsülni a tudományos munkaszervezés elméletének jelentőségét a modern vállalatok és a kapitalista társadalom minden olyan intézményének fejlődésében, mely munkafolyamatra épül. A közkeletű vélekedés, miszerint a taylorizmust meghaladták az ipari pszichológia és a human relations későbbi iskolái, melyek szerint az megbukott Taylor amatőr és naiv emberről alkotott nézetei miatt, mert a munkások ellenállását váltotta ki, vagy mert Taylor és különböző követői szembeszálltak a munkásokkal és olykor vezetéssel is esetleg mivel kiment a divatból, mert bizonyos taylori jellegzetességeket, mint a funkcionális felügyelők rendszeré vagy az ösztönző bérrendszer, sokkal kifinomultabb módszerek váltották fel: mindezen

2 állítások a munkaszervezés jelenlegi fejlődésének szerencsétlen félreolvasásai. Taylor a munkafolyamatok megszervezésének és felügyeletének alapjaival foglalkozott. Hugo Münstenbergnek, Elton Mayonak és más hasonló szerzőknek későbbi irányzatai elsősorban a munkásoknak a már zajló termelési folyamatba történő beillesztésével foglalkoztak, mely folyamatot a mérnökök előzetesen megterveztek. Taylor követői a mérnökök, a munkaszervezők és a felső vezetők között találhatók; míg Münstenberg és Mayo követői a személyzeti osztályon és az ipari pszichológiai, szociológiai iskoláiban. A taylori alapelvek magának a munkának a megszervezésére irányultak, míg a személyzeti osztályon és iskolákban az emberi erő kiválasztásával, képzésével, manipulációjával, megszelídítésével és munkafolyamatba illesztésével foglalkoznak. A taylorizmus uralkodik a termelés világában; az ipari pszichológia és a human relations gyakorlói képezik az emberi gépezet karbantartó brigádját. Hogy a taylorizmus ma nem létezik, mint önálló iskola, azért van, mert - eltekintve a név rossz hangzásától - többé nem egy konkrét csoport sajátja, mivel meghatározó tanításai minden munkafolyamat-szervezés alapját képezik. Úgy tűnik, csak a kapitalista korszakban kerül előtérbe, hogy a munka vizsgálata azok által vagy azok nevében történik, akik irányítják, semmint azok által, akik végzik. Nehezen védhető, hogy ez korábban is létezett volna. Kevés a közös Taylor és az őt megelőző vagy követő fiziológusok, illetve pszichológusok között, akik az ember képességeivel kapcsolatos tudás összegyűjtését kísérelték meg a tudományos érdeklődés szellemében. Azok a feljegyzések illetve becslések, amiket Taylor a termeléshez készített, végtelenül nyersek, és ezáltal olyan kritikusai, mint Georges Friedmann könnyen megtorpedózhatták különböző kísérleteit (ezek közül a legtöbbet egyáltalán nem kísérletnek, hanem erőteljes és túlzó szemléltetésnek szánta). Friedmann úgy kezeli a taylorizmust, mintha az a munka tudománya lenne, pedig valójában a mások által végzett munka irányításának tudománya kíván lenni kapitalista viszonyok között. Amit Taylor tenni akar az nem a legjobb módszer megalkotása az általában vett munka elvégzéséhez, ahogy azt Friedmann feltételezni látszik, hanem egy válasz arra a sajátos problémára, hogy miként vonjuk leginkább ellenőrzésünk alá az elidegenült munkát - ahogyan mondani szokták, a vásárolt és eladott munkaerőt. Taylor gondolatainak második megkülönböztethető sajátossága az ellenőrzésről alkotott koncepciója. Története során az ellenőrzés mindvégig központi sajátossága volt az irányításnak, de Taylornál példanélküli dimenziókat ért el. A munkaszervezeti ellenőrzés állomásai Taylor előtt magukban foglalták: a munkások összegyűjtését egy műhelybe és a napi munkaidő hosszának meghatározását; a munkások felügyeletét, a szorgalmas, intenzív és folyamatos igyekezet biztosítása érdekében; a munkavégzést megszakító szórakozás (beszélgetés, dohányzás, munkaterület elhagyása stb.) elleni szabályok kikényszerítését, termelési minimumok megalkotását; stb. Egy munkás akkor van a vezetés ellenőrzése alatt, ha alá van rendelve ezeknek a szabályoknak, vagy ezek bármilyen kiterjesztésének és variációjának. De Taylor az ellenőrzés koncepcióját egy teljesen új síkra helyezte, amikor azt állította, hogy a megfelelő vezetéshez szükségszerűen hozzátartozik a munka elvégzési módjának precíz előírása a munkások számára. Taylor előtt is általánosan feltételezték, hogy a vezetésnek megvan a joga a munka ellenőrzésére, de a gyakorlatban ez a jog általában csak a feladatok általános előírását jelentette, kevés közvetlen beavatkozással arra vonatkozóan, hogy a munkások miként végezzék

3 el őket. Taylor hozzájárulása ezen gyakorlat megváltoztatása és ellenkezőjére fordítása volt. A vezetés, ragaszkodott Taylor, csak egy korlátozott és frusztráló vállalkozás lehet, amíg bármely munkával kapcsolatos döntést a munkásokra hagy. Rendszere csupán egy eszköztár volt az irányítás részére, mely lehetővé tette minden munkatevékenység elvégzési módjának teljes ellenőrzését, a legegyszerűbbtől a legbonyolultabbig. Mialatt idáig eljutott, messze nagyobb forradalmat hajtott végre a munkamegosztás terén, mint azt megelőzően bárki. A történet központi eleme az egynapi munka nagysága, amit Taylor rendes munkaként emleget. Erre vonatkozóan Taylor egy nyers fiziológiai értelmezést ad: mindaz a munka, amit a munkás egészségének veszélyeztetése nélkül el tud végezni, olyan sebességgel, amit egész aktív élete során fenn tud tartani. (Valójában a tevékenységnek ezt a szintjét szélsőségesen nagynak képzelte el, olyan sebességet meghatározva, amit csak a néhányan tudnak tartani, és ők is csak nagy megerőltetés árán.) Nem teljesen érthető, hogy a rendes munkát miért fiziológiai maximumként határozta meg. A rendesség fogalmának egy pontos meghatározásának kísérletében legalább annyi, ha nem több értelme lenne annak, ha úgy határoznánk meg a rendes munkát, hogy az a termeléshez hozzáadott szükséges *munkamennyiség, melynek értéke megegyezik a munkások fizetésével; ilyen feltételek mellett természetesen lehetetlen lenne profitot termelni. A rendes munka kifejezést ezért inherensen értelmetlennek kell tekintenünk, és olyan tartalommal megtölteni, amilyet a kereslet-kínálat viszonyban szereplő felek próbálnak adni neki. Taylor azt a maximumot vagy optimumot tűzi ki céljaként, ami egy napi erőfeszítéssel elérhető. A dolgozók, mondja első könyvében leginkább azért nem tudnak a kívánatos mértékben alkalmazkodni a követelményekhez, mert megszokták a lassú munkatempót, hozzászoktak a lézengéshez, lógáshoz, 'helybenjárához'. Minden későbbi alkalommal rendszerének leírását ugyanezzel kezdi, és ezt többszörösen kihangsúlyozza. A teljesítményvisszatartás okait két csoportba sorolja: a lógás kialakulás két okra vezethető vissza. Először is minden ember igyekszik a dolgok könnyebb végét megfogni ezt nevezhetjük természetes lógásnak. A másik ok jóval bonyolultabb: az emberek közötti viszonyból fakad, és eredményét szisztematikus lógásnak, teljesítmény visszatartásnak (soldiering) nevezhetjük. Gyorsan igyekszik kijelenteni, hogy a másodikra kell koncentrálnunk: Az emberek természetes lustasága komoly probléma, de a dolgozók és munkaadók sokkal többet szenvednek a teljesítmény visszatartástól, amely mindkét fél számára a legnagyobb >>baj<<. Olyan jelenségről van szó, amely a legtöbb szokásos vezetési séma sajátja, és amely a dolgozók legfontosabb érdekeikről alkotott véleményből fakad. A teljesítmény visszatartás gyakoribb esete azonban az, amikor a résztvevők szándékosan el akarják titkolni munkaadóik elől, hogy milyen gyorsan lenne a munka elvégezhető. Ez a fajta magatartás annyira általános, hogy egy nagy szervezetben alig találunk olyan munkást dolgozzon havi- vagy darabbérben, szerződéssel (akkordban), vagy bármilyen más szokásos bérezési formában-, aki ne töltené idejének jelentős részét annak tanulmányozásával, hogy milyen lassan tud dolgozni, illetve azzal, hogy vezetőjét jó munkatempójáról meggyőzze. Ennek oka egyszerűen az, hogy gyakorlatilag minden munkásnak van fogalma arról, hogy saját kategóriájában mi a maximális bér - akár órabérről akár darabbérről van szó.

4 Az, hogy a munkáért fizetett bér társadalmilag meghatározott a hasonló munkaerőt alkalmazó munkáltatók között, és nagyjából független a termelékenységtől, ismert volt Taylor számára. Munkások, akik kétszer vagy háromszor annyit termelnek, mint korábban, ezáltal nem kapják dupláját vagy tripláját fizetésüknek, de társaikkal szemben egy kicsi előnyük lehet, mely előny eltűnik, ha az ő termelési szintjük általánossá válik. Tehát a termékbe beépülő egynapi munkavégzés nagysága körüli küzdelem, nagyjából független a bér szintjétől, amit főleg a piaci, a társadalmi, és a történeti tényezők határoznak meg. A munkás ezt ismétlődő élményekből tanulja meg, akár óra-, akár darabbéres: Tulajdonképpen mégis állítja Taylor a teljesítménymérés által teremtett feltételek között alakul ki igazán a teljesítmény-visszatartás. Ha a munkás a darabbér bevezetésekor úgy találja, hogy egy darab elkészítéséért mindössze a felét vagy harmadát fogja kapni annak, amit addig kapott, csak azért, mert korábban jól dolgozott és fokozta teljesítményét, elkeseredésében arra a következtetésre fog jutni, hogy bére akkor nem fog tovább csökkeni, ha teljesítmény-visszatartással azt megakadályozza. Ehhez hozzá kell tenni, hogy még ahol a darabbér vagy a különböző ösztönző rendszerek lehetőséget is adnak a munkásnak fizetésének növelésére, ott sem szűnik meg, sőt erősödik a küzdelem, mert a termelési eredmények határozzák meg a fizetési normák nagyságának megállapítását és felülvizsgálatát. A következtetések a következőképpen foglalhatók össze: A munkások, akiket csak általános parancsok és fegyelem által irányítanak, nincsenek eléggé ellenőrzés alá vonva, mivel így megőrzik mozgásterüket az aktuális munkafolyamatot tekintve. Amíg ők maguk ellenőrzik magát a munkafolyamatot, meghiúsítják a potenciálisan bennük rejlő munkaerő kinyerésére tett erőfeszítéseket. A helyzet megváltoztatásához a munkafolyamatok feletti ellenőrzést a vezetőségnek kell átvennie, nemcsak formai értelemben, hanem a munkafolyamat minden egyes lépésének ellenőrzését és előírását, a véghezvitel módját is beleértve. A cél elérése érdekében, semmilyen szenvedés nem elég nagy, semmilyen erőfeszítés sem túlzott, mert az eredmény megér minden erőfeszítést és költséget. Miként Taylornak, a teljesítmény visszatartás általános gyakoriságába, sőt valójában elkerülhetetlenségébe vetett hitét már tapasztalhattuk, ő nem tanácsolja a munkások kezdeményezőképességébe vetett bizalmat. Az ilyen gyakorlatot, a felügyelet feladásához vezetőnek tartja: Tulajdonképpen az volt a gyakorlat ami sok műhelyben ma is gyakorlat országunkban -, hogy a dolgozók vezetik az üzemet és nem a főnökök. A dolgozók együttesen pontosan megtervezték, hogy milyen gyorsan kell az egyes munkákat elvégezni. A baj forrását abban véli felfedezni, hogy a vezetőség figyelmen kívül hagyja a munkásoktól elvárható, tényleges napi teljesítményt. Ő tudta, hogy habár ő a művezető, a hozzá beosztott munkások tudása és ügyessége összesen legalább tízszer volt több az ővénél. Ez volt a probléma forrása és a tudományos munkaszervezés kiindulópontja. Taylor azzal töltötte életét, hogy az ellenőrzés alapelveit kidolgozza, és különböző feladatokra alkalmazza: mozgatható anyagok lapátolása, erdők kitermelése, golyós csapágyak ellenőrzése, de különösen a gépész szakma különböző területei stb. Hitte, hogy az ellenőrzés azon formái, amelyeket javasolt, nem csak egyszerű munkák esetében használhatók, hanem kivétel nélkül a munka sokkal komplexebb formáinál is. És valójában a módszerek ott voltak a gépgyártó műhelyekben, a kőműveseknél és azon fejlettebb kisipari műhelyek gyakorlatában, ahol Taylor és közvetlen követői a legnagyobb sikereiket érték el.

5 A kezdetektől az ipari forradalomig a munkafolyamat alapvető egysége a szakma, a mesterség volt. Minden szakmában a munkásról feltételezték, hogy a hagyományos tudásanyag birtokosa, és a módszerek, eljárások alkalmazását saját belátására bízták. Minden munkásban benne rejlett az anyagok és eljárások felhalmozott tudása, mely által a szakmában a termelés végbement. A fazekas, a tímár, a kovács, a takács, az asztalos, a pék, a molnár, a pohárkészítő, a suszter stb., mindegyikőjük a társadalmi munkamegosztás egy ágazatát reprezentálta, az adott ágazat technikáinak élő tárháza volt. A munkás testben és lélekben kombinálta a fogalmakat és a szakmára jellemző kézügyességet: a technika és az effajta megértés, miként sokszor megfigyelték, a tudomány elődje és leszármazottja. Minden szakma közül a legfontosabb és leginkább széles körben elterjedt mesterség a földművelés volt és maradt napjainkig. A földművelő család kombinálta mesterségét számos más mesterség tényleges gyakorlatával, beleértve a kovácsot, a kőművest, az ácsot, a hentest, a molnárt, a péket, stb. A hagyományos mesterségek esetében a megkövetelt tanoncság háromtól hét évig terjedt, és a földműves esetében ez értelemszerűen ennél is tovább tartott, magába foglalva gyermekkorának nagy részét, serdülőkorát, és felnőttkorának kezdetét. Az elsajátítandó tudásra, a megszerzendő kézügyességre és arra a tényre való tekintettel, hogy a mesterember mint szakember arra volt kötelezve, hogy tökéletesen elsajátítsa és a sajátos termelési problémák kezelésénél alkalmazza a szakterülethez tartozó tudást, a gyakornokság évei szükségesek voltak abban a tanulási folyamatban, mely a mesterré váláshoz elengedhetetlen bérmunkás években csúcsosodott ki. Ez igaz azokra a szakmákra, mint például a gépész, melyek a leginkább elterjedtek és a modern ipar számára legfontosabbak voltak Taylor idejében. Taylor idejében a gépészek az üzemi rajzolással kezdték a munkát, majd esztergályoztak, kallóztak, fúrtak, faragtak, tervrajzokat készítettek, földeltek, reszeltek, és egyéb gépi és kézi folyamatok végeztek a megfelelő fadarabon, hogy a kívánt és előre megrajzolt alakot kapják. A döntések sorozata, melyeket a munkafolyamat során meghoztak ellentétben az olyan egyszerű munkával, mint a nyervastömb cipelés természetesen kiterjedt. Egyedül az esztergapadnál, figyelmen kívül hagyva minden kiegészítő feladatot, mint a megfelelő fadarab kiválasztása, lemérése, a vágások bejelölése, tehát csak az esztergálás műveletét tekintve a lehetőségek tárháza hatalmas. Maga Taylor tizenkét változóval dolgozott, beleértve a fém keménységét, a szerszám anyagát, a forgács vastagságát, a vágószerszám alakját, a vágás során használt hűtőfolyadékot, a vágás mélységét, a szerszám két élezése közti idő tartamát, a szerszám vágószögét, a vágás merevségét vagy a munkadarab rugalmasságát, a munkadarab átmérőjét, a forgács nyomását a szerszám vágófelületére, és a gép húzó erejének sebességét, és előtolásának állandóságát. Mindegyik változó széleskörűen megválasztható, a hűtőanyag kiválasztásának és használatának kevés lehetőségétől egészen a vastagsággal, az alakkal, mélységgel, időtartammal, sebességgel, stb. kapcsolatos tényleges választások nagy számáig. Tizenkét változó, amelyek közül mindegyik nagy mennyiségű értéket vehet fel, a lehetséges kombinációk és sorrendek számát tekintve csillagászati értékeket eredményez, miként ezt Taylor hamarosan észlelte is. De a gépész ezen döntésein nem csak a pontosság és a termék minősége múlik, hanem a termelés sebessége is. Cseppet sem csüggedve, Taylor elhatározta, hogy a vezetés számára összegyűjt minden alapvető információt, amely hatással van a munkafolyamatra őszén a Midvale-i Acél Üzemben egy 25 évig tartó kísérlet-sorozatba kezdett, mely 30,000 és 50,000 közötti vizsgálatot eredményezett, melynek során több mint 800,000 font vasat és acélt daraboltak fel a kísérlet céljára fenntartott 10 különféle gépen.

6 Az alapelvek, melyekre ez épült, ma alapvetők minden komolyabb munkaszervező vagy ipari mérnök számára, fontos, hogy részletesen megvizsgáljuk ezeket. És mivel bár manapság ritkán ismerik el - Taylor tulajdonképpen az egyedüli, aki pontos meghatározását adja az alapelveknek, legjobb, ha a vizsgálatot Taylor saját megfogalmazásainak segítségével tesszük. Első alapelv A vezetők...magukra vállalják minden olyan tradicionális tudás összegyűjtését, melyet a múltban a munkások birtokoltak, majd osztályozzák, rendszerezik és törvényekbe, szabályokba, formulákba foglalják azt.... Ennek illusztrációját láttuk már az esztergályosok és a nyersvastömb rakodók esetében. A nagy különbség ezen tevékenységek és a róluk begyűjthető tudás között azt szemlélteti, hogy Taylor számára miként a mai vezetők számára nincs olyan feladat, amely vagy annyira egyszerű vagy annyira összetett, hogy ne lehetne ily módon tanulmányozni. Vagyis a vezetőség minden feladatra vonatkozóan képes legalább annyi információ összegyűjtésére, amennyi a feladatot rendszeresen végző munkás birtokában van. Ez véget vet annak a helyzetnek, melyben a munkaadóknak az egyes munkák időtartamáról való tudása három forrásból származhat: saját tapasztalatukból, amely idővel elkopik; a beosztottak esetleges és rendszertelen megfigyeléseiből, illetve legfeljebb azokból a nyilvántartásokból, amelyek a munkák elvégzéséhez felhasznált legrövidebb időt mutatják. Ez képessé teszi a vezetést arra, hogy feltárja és kikényszerítse azokat a gyorsabb módszereket, amelyeket maguk a munkások mesterségük vagy feladataik gyakorlása közben megtanulnak vagy kitalálnak, és saját belátásuk szerint használnak. Egy ilyen kísérleti megközelítés új módszereket is alkot, amelyek csak a szisztematikus vizsgálódás segítségével szerkeszthetők meg. Ezt az első alapelvet úgy is hívhatnánk, mint a munkafolyamat elválasztása a munkások képességeitől. Ez a munkafolyamatot a szakmától, a hagyománytól és a munkás tudásától függetlenné alakítja, mely ettől kezdve egyáltalán nem a munkások hozzáértésének, hanem teljes mértékben a vezetőség által meghatározott gyakorlatoknak a függvénye. Második alapelv Minden lehetséges agyi munkát távol kell tartani a műhelytől és a tervezési vagy a szervezési osztályon kell koncentrálni. Mint azt Taylor jól felismerte, és különös hangsúllyal kezelte, ez az alapelv a kulcsa a tudományos munkaszervezésnek, így fontos, hogy részletesen megvizsgáljuk. Az embernek, mint azt láthattuk, az alapvető jellegzetessége, amely munkaképesség tekintetében az állat fölé helyezi, a megvalósítás megfeleltetése a létrehozandó dologról alkotott elképzeléseivel. De amint az emberi munka egyre inkább társadalmi mintsem egyéni jelenséggé válik, lehetséges lesz, hogy ellentétben az állatokkal, ahol a mozgatóerő, az ösztön, elválaszthatatlan a cselekvéstől elváljon az elképzelés a megvalósítástól. A munkafolyamat ilyenfajta elembertelenedése, amelyben a munkások a munka állati formájához közeli szintre alacsonyodnak le, értelmetlen és elképzelhetetlen egy termelő közösség önszerveződő és magáért való társadalmi munkája esetén, ugyanakkor elengedhetetlenné válik a bérmunka megszervezéséhez. Ha a munkások cselekedeteit a saját elképzeléseik irányítják, nem lehetséges, mint láthattuk, a tőke által megkívánt elméleti hatékonyság vagy munkairam kikényszerítése. A tőkés ezért az elejétől kezdve megtanulja kihasználni az emberi munkaerő ezen lehetőségét, és megtörni a munkafolyamat egységét. Erre az alapelvre sokkal inkább illene az elképzelés elválasztása a megvalósítástól

7 megnevezés, mint a megszokott szellemi és fizikai munka szétválasztása kifejezés (még ha ez hasonlóvá is válik a későbbiekben, és gyakran azonos a gyakorlatban). Ez azért van, mert a szellemi munka, a munka, amit elsősorban agyunkkal végzünk, az elképzelés elválasztása a megvalósítástól alapelvének szintén ki van téve: a szellemi munkát először elválasztják a fizikai munkától, és mint látni fogjuk, ugyanazon szabályok szerint szigorúan feldarabolják. Az alapelv első következménye, hogy a Taylor féle munkatudományt soha nem a munkás fejleszti, mindig a vezetés. Ez az elképzelés, amely kétségtelenül olyan természetes és vitathatatlan manapság, valójában erőteljesen vitatott volt Taylor idejében. Ez a tény jól mutatja, hogy kevesebb, mint egy évszázad alatt milyen messze haladtunk a munkafolyamatról alkotott fogalmak átalakításának útján, és hogy Taylor elvei, amelyeket szenvedélyesen képviselt, rövid idő alatt teljességgel átformálták az általános szemléletmódot. Taylor szembesült a kérdéssel - miért kell a vezetésnek és nem magának a munkásnak tanulmányoznia a munkát; miért nem tudományos munkásság, mint tudományos vezetés? - újra meg újra, és minden leleményességét latba vetette, hogy válaszokat eszeljen ki, habár ezt nem mindig szokásos őszinteségével tette. A Tudományos vezetés alapelveiben, rámutat hogy a tudományos vezetés régebbi rendszere minden munkás számára szükségessé teszi azt, hogy szinte egymaga viselje a teljes felelősséget munkájának egészéért és minden apró részletéért, sőt gyakran a használt eszközökért is. Ráadásul a tényleges fizikai munka egészét is neki kell elvégeznie. Ugyanakkor a tudomány fejlődése sok szabály, formula, törvény kitalálásával jár. Ezek helyettesítik a munkás egyéni megítélését, de csak akkor lehet őket hatékonyan alkalmazni, ha egyúttal rendszeres nyilvántartásuk megoldott. A tudományos adatok gyakorlati hasznosításához egy olyan helyiségre is szükség van, ahol a könyvek, a nyilvántartások stb. megtalálhatók, ahol a tervező munkát végző személy íróasztala elhelyezhető. Mindazt a tervező munkát, amit a régi rendszerben a munkás végzett egyéni tapasztalatainak felhasználásával, az új rendszerben szükségszerűen a vezetőségnek kell végeznie a tudomány törvényeinek alkalmazásával; hiszen ha a munkás alkalmas is lenne a tudományos adatok létrehozására és alkalmazására, akkor is fizikailag lehetetlen lenne számára, hogy egyidejűleg a gépén és az íróasztal mellett is dolgozzon. Az is világos, hogy a legtöbb esetben egészen más típusú emberek szükségesek a munka előkészítéséhez, illetve konkrét végrehajtásához. A munkahely fizikai berendezésével kapcsolatos ellenvetések nyilvánvalóan kevéssé fontosak, és az akadályok tudatos túlbecsülését jelzik, melyek, még ha kellemetlenségként léteznek is, aligha leküzdhetetlenek. A szükséges más típusú emberre való hivatkozás, több mint hamis, mivel ezek a más típusú emberek aligha létezhettek, míg a munkamegosztás létre nem hozta őket. Taylor megértette, hogy a mesterség birtoklása a munkást a munka tudományos fejlődésének legjobb kiindulópontjává tette; a rendszerezés gyakran, de kezdetben mindenképp, annak a tudásnak az összegyűjtését jelenti, amelyet a munkások már birtokolnak. Ám Taylor megszállottan hitt az általa javasolt elképzelés ésszerűségében, nem állt meg ezen a ponton. A Képviselőház Különleges Bizottsága előtt tett tanúvallomásában, nyomás alatt, védekező pozícióba kényszerülve más érveket is előhozott: Tisztázni szeretném, Elnök úr, hogy a vezetés ilyenfajta munkavégzése a tudomány fejlődéséhez járul hozzá, míg a munkás számára egy tudomány

8 fejlesztése lehetetlen. Sok munkás van, akik rendelkeznek sok agyi kapacitással, akik intellektuálisan éppannyira alkalmasak egy tudomány fejlesztésére, mint a vezetés oldalán lévők. De bármilyen munka végzésének tudományát nem lehet a munkások által fejleszteni. Miért? Mert se idejük, se pénzük nincs erre. Bármilyen munka végzésével foglalkozó tudomány fejlődése mindig két ember munkáját igényli, egy emberét, aki épp végzi a tanulmányozandó munkát, és egy másik emberét, aki közelről figyeli a dolgozót, és közben tanulmányozza az idő és a mozgás adott munkához kapcsolódó problémáit. Nincs olyan munkás, akinek lenne pénze vagy ideje, hogy ilyenfajta kísérleteket végezzen. Ha magának dolgozik, senki sem fogja fizetni azért, hogy más mozgását tanulmányozza. A vezetésnek kell és illik fizetni ilyen munkákért. Ezért a munkás számára egy tudomány fejlesztése lehetetlenné válik. Nem azért mert intellektuálisan nem alkalmas, hanem mert se ideje, se pénze erre, és így belátja hogy a vezetés feladata ennek intézése. Taylor itt amellett érvel, hogy a munka rendszeres tanulmányozása és ennek minden gyümölcse a vezetéshez tartozik, ennek oka ugyanaz, mint a gépek, gyárépületek, stb. esetében; vagyis az, hogy munkaidőbe kerül az ilyen vizsgálat kivitelezése, és csak a tőke birtokosai rendelkeznek idővel. A munkaidő birtokosai, saját maguk nem tehetnek semmit munkaidejükkel, kivéve, hogy létfenntartási eszközökért cserébe eladják. Igaz, hogy a kapitalista viszonyok közti termelésnek ez a szabálya, és az ebben az ügyben Taylor által használt érvek kiválóan megmutatják hova vezet a tőke uralma: Nemcsak a tőke a tőkés, hanem maga a munka is a tőke részévé válik. Nem csak a termelő eszközök feletti ellenőrzést vesztik el a munkások, hanem saját munkájuk, és ennek elvégzési módja feletti ellenőrzést is el kell hogy veszítsék. Ez az irányitás azok kezébe kerül, akik megtehetik hogy tanulmányozzák a munkát, annak érdekében, hogy jobban ismerjék maguknál a munkásoknál a saját élettevékenységüket. De Taylor még nem fejezte be érvelését: Ráadásul, mondta a Bizottság előtt, ha bármely munkás találna is egy új és gyorsabb munkavégzési módot, vagy ha kifejlesztene egy új módszert, belátható, hogy érdekében állna a fejlesztés önmagának való megtartása, más munkások elől való eltitkolása. Az az érdeke, amit a munkások mindig is tettek, hogy mestersége titkait megtartsa magának és barátainak. Ez a szakmai titok régi képzete. A munkás saját magának tartja meg tudását, a tudomány fejlesztése, mások tanítása, vagy a köztulajdonná tétel helyett. A céhtitkok régi elképzeléséhez történő visszanyúlás mögött Taylor tartós és alapvető elképzelése áll, miszerint a munkamódszerek munkások által történő tökéletesítése kevés hasznot hoz a vezetés számára. Másutt tanúvallomásában társának, a kőművesek által használt módszerek tanulmányozásával hosszú éveket töltő Frank Gilbrethnek munkáját taglalva őszintén bevallja: nemcsak lehetséges a kőművesség tudományának fejlesztése munkások által, hanem ez kétségtelenül meg is történt: Nem csekély a gyanúm, hogy a Gilberth úr által kifejlesztett módszerek közül nem keveset maguk a munkások ajánlottak az elmúlt négyezer év során. Mivel azonban a munkások birtokolta tudás nem hasznos a tőkének, Taylor megkezdi a tudományos munkaszervezésért kiáltó kívánalmainak listáját: Először. A kőművesség tudományának fejlődése a vezetés és nem a munkások által. A munkások, magyarázza, nem alkalmaznak semmilyen eljárást vagy módszert, ami ártalmas rájuk vagy társaikra nézve. Elképzelhető-e az vajon mondja a nyersvastömb-pakoló munkára utalva hogy a saját csoportjukból hét embert elküldenek, s csak a nyolcadikat tartják meg? Nem! Végül, Taylor jobban értette a Babbage-alapelvet, mint bárki más az ő idejében, és ez

9 mindig legelső volt számításaiban. A munka tanulmányozásának célja, Taylor elképzelései szerint, soha nem az, hogy a munkás képességeit fokozzuk, vagy hogy a munkásokat nagyobb tudományos tudáshoz juttassuk, vagy hogy a technika előrehaladása által biztosítsuk, hogy a munkás is fejlődhessen. Sokkal inkább cél a munkás olcsóbbá tétele, képzésének csökkentésével és termelésének növelésével. Korai könyvében, az Üzemvezetésben, őszintén bevallja, hogy rendszerének minden lehetősége csak akkor valósul meg, ha az üzemben szinte valamennyi gépet olyan munkások kezelnek, akik gyengébb képességűek és tudásúak, és ezért olcsóbbak, mint azok, akikre a régi rendszerben szükség volt. Tehát, a vezetés irányításának és a munkások olcsóbbá tételének érdekében, az elképzelést és a megvalósítást a munka különálló szféráivá kell tenni. Ezen cél érdekében a munkafolyamatok tanulmányozását a vezetés számára kell fenntartani és távol kell tőle tartani a munkásokat, akikhez az eredmények csak leegyszerűsített instrukciók által irányított egyszerű munkafeladatokként jutnak el. Ettől kezdve kötelességük gondolkodás és a technikai indoklás és adatok megértése nélkül követni ezeket. Harmadik alapelv A régi típusú rendszer alapvető lényege, miként Taylor írta, hogy minden munkás a saját szakmájában képzettebbé válik, mint bárki a vezetők közül, és éppen ezért a munkavégzés részletkérdéseinek eldöntése a a munkásra tartozik. Ezzel ellentétben: A korszerű tudományos vezetés, talán legszembetűnőbb eleme a feladat elve. A vezetőség minden munkás munkáját legalább egy nappal előre megtervezi. Minden ember a legtöbb esetben teljes körű írásos utasítást kap, amely részletesen leírja az elvégzendő feladatot és a felhasználandó eszközöket...a feladat nem csak azt írja elő, hogy mit kell tenni, hanem azt is, hogy milyen módon és pontosan mennyi idő alatt. E feladatok előkészítése és végrehajtása a tudományos vezetés legfontosabb építőköve. Ennél az alapelvnél, nem a műveleti utasítás írásbelisége a lényeges. Taylornak nem volt szüksége utasítási kártyára Schmidtnél, és sokszor nem is használt ilyet más esetekben sem. Az alapvető elem inkább a munkafolyamat minden elemének szisztematikus előzetes megtervezése és kiszámítása, amely munkafolyamat többé nem létezik folyamatként a munkás képzelete számára, hanem csak a speciális vezető testület számára. Tehát, ha az első alapelv a munkafolyamatokra vonatkozó tudás összegyűjtése és fejlesztése, a második pedig ennek a tudásnak a vezetőség kezébe történő koncentrálása melynek velejárója az ilyen tudás hiánya a munkások közt akkor a harmadik alapelv a tudás feletti monopólium arra való felhasználása, hogy ellenőrizzük a munkafolyamat minden egyes lépését és a megvalósítás módját. Mivel a tőkés ipari, hivatali, és piaci gyakorlatok ennek az alapelvnek megfelelően fejlődtek, így végül az elfogadott szokás és rutin részévé vált. Minél inkább így volt, annál inkább növekedett a folyamatok tudományos jellege és bonyolultsága, miközben a munkás nem vehetett részt ebben a növekedésben, s ez egyre nehezebbé tette a számára azon folyamat megértését, melyben működött. De a kezdetekben, miként Taylor azt jól látta, egy hirtelen lélektani törés volt szükséges. Láthattuk az egyszerű Schmidt-esetben az első munkás kiválasztására és az új munkakörülmények meghatározására alkalmazott eszközöket. A gépészüzem sokkal összetettebb esetében Taylor a felelősségnek ezt a részét a művezetőre hárítja. Alapvető, mondja a brigádvezetőkről, hogy bátorítani és támogatni kell őket abban, hogy követeljék meg a munkásoktól a műveleti utasítások pontos betartását. Ez az elején nagyon

10 nehéz, hiszen a munkások hosszú éveken keresztül hozzászoktak ahhoz, hogy a feladataik részletkérdéseit saját elképzeléseik szerint oldják meg. Emellett a legtöbben a főnökkel is közeli barátságban vannak, és úgy gondolják, hogy maguk is értenek annyit a termeléshez, mint a vezetők. Ezek az alapelvek képezik a modern munkaszervezés alapjait. Elméleti konstrukcióként és rendszeres gyakorlatként merültek fel abban a periódusban, melyben a képességekre alapozott munkafolyamatok tudományra alapozott munkafolyamatokká való átalakulása a legnagyobb sebességét érte el. Szerepe abban állt, hogy tudatossá és módszeressé formálja a tőkés termelés korábban öntudatlan folyamatait. Vagyis biztosította, hogy a mesterségek eltűnése által a munkás lesüllyedjen az általános és differenciálatlan munkaerő szintjére, alkalmazhatóvá váljon az egyszerű feladatok hosszú sorának elvégzésére, miközben a tudomány növekedésével a vezetés irányítása alá kerül.

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Készült a Magyar Sclerosis Multiplex Társaság és a Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesületének szakmai útmutatása alapján Ez a kiadvány

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR PH.D. DISSZERTÁCIÓ JUHÁSZ MÁRTA A BIG FIVE FAKTOROK ÉS SKÁLÁK ALKALMAZÁSA A SZEMÉLYZETI KIVÁLASZTÁSBAN ÉS A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSBEN. AZ ELŐREJELZŐ

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Turisztikai vállalkozások szervezése

Turisztikai vállalkozások szervezése Turisztikai vállalkozások szervezése 1 Mi a szervezés? Az emberi munkának és a vállalkozási eszközöknek a szolgáltatások előállításához való tervszerű hozzárendelését értjük. A szervezési tevékenység célja?

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá:

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: 1. A munka és a magánélet egyensúlya Az infografika és a kreatív vizualitással bemutatott mutatók iránt érdeklődők kedvéért: http://www.oecdbetterlifeindex.org/topics/work-life-balance/

Részletesebben

Mi a karbantartás feladata. Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft.

Mi a karbantartás feladata. Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft. Mi a karbantartás feladata Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft. A karbantartás hagyományos értelmezése A karbantartás feladata a berendezések képességeinek

Részletesebben

Az Etikai kódex azonban tartalmazhat a nemzeti törvényeknél szigorúbb követelményeket is.

Az Etikai kódex azonban tartalmazhat a nemzeti törvényeknél szigorúbb követelményeket is. Etikai kódex 1 Bevezetés Etikai kódexünket minimális irányadó normaként alkalmazzuk célunk, a termelési környezet és a munkafeltételek folytonos etikai és szociális szempontból esedékes - javítása érdekében.

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 Egységesen eredményesebben

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

A HACCP minőségbiztosítási rendszer

A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem

Részletesebben

Minőségmenedzsment alapok

Minőségmenedzsment alapok MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN (BMEGT20A001) Z ALAPKÉRDÉSEK 2007/08/2 félév 3. zárthelyi dolgozat Minőségmenedzsment alapok Tesztek (A zh-n nem ugyanebben a sorrendben szerepelnek a válaszok, egy

Részletesebben

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Részletesebben

Wesley János Lelkészképző Főiskola A DEÁK DIÁK ÁLTALÁNOS ISKOLA 7. ÉS 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK PÁLYAORIENTÁCIÓS DÖNTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

Wesley János Lelkészképző Főiskola A DEÁK DIÁK ÁLTALÁNOS ISKOLA 7. ÉS 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK PÁLYAORIENTÁCIÓS DÖNTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Wesley János Lelkészképző Főiskola A DEÁK DIÁK ÁLTALÁNOS ISKOLA 7. ÉS 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK PÁLYAORIENTÁCIÓS DÖNTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK szakdolgozat Szerző: Mulik Tünde Pedagógia Szak Témavezető:

Részletesebben

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül Szabó Zsuzsanna & Mádi-Szabó Zoltán Minőségellenőrzési

Részletesebben

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6. A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6.1 A választás és az első lépés A vállalat több minőségi filozófia és minőségbiztosítási rendszer közül választhat, tetszése szerint dönthet.

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész

Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész ESETTANULMÁNY Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. szeptember (799 818. o.) Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész A szerzõ az új intézményi

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest 2013 Nyomtatott kommunikáció

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Kisbej András vezető tanácsadó 2007. április 5. Projektszerű működés és a funkcionális szervezeti működés szabályozása nem egyen szilárdságú

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

NYÍLT KÉPZÉS. Élményalapú fejlesztés nyomozó és riporter közreműködésével. KEVESEKBŐL A JÓKAT Toborzás-kiválasztás folyamatfejlesztés

NYÍLT KÉPZÉS. Élményalapú fejlesztés nyomozó és riporter közreműködésével. KEVESEKBŐL A JÓKAT Toborzás-kiválasztás folyamatfejlesztés NYÍLT KÉPZÉS Élményalapú fejlesztés nyomozó és riporter közreműködésével. KEVESEKBŐL A JÓKAT Toborzás-kiválasztás folyamatfejlesztés MIÉRT? A program résztvevői számára nyilvánvalóvá válnak a toborzás

Részletesebben

Változásmenedzsment.

Változásmenedzsment. Változásmenedzsment. A változásmenedzsment a változások kezelésére használt folyamatok, eszközök és technikák összessége, annak érdekében, hogy a lehető legjobb eredményt érhessük el. Felhasznált eredmények,

Részletesebben

PMMENB 402 segédlet a PTE PMMK építő mérnök hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

PMMENB 402 segédlet a PTE PMMK építő mérnök hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK M E N E D Z S M E N T II. PMMENB 402 segédlet a PTE PMMK építő mérnök hallgatói részére Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÁRPITOS MESTERKÉPZÉSI PROGRAM

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÁRPITOS MESTERKÉPZÉSI PROGRAM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÁRPITOS MESTERKÉPZÉSI PROGRAM 2013 I. Általános irányelvek 1. A mesterképzés szabályozásának jogi háttere A mesterképzési program a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

IV. A munkaköri leírás és elemzése

IV. A munkaköri leírás és elemzése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IV. A munkaköri leírás és elemzése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Humán erőforrás menedzsment

Humán erőforrás menedzsment Humán erőforrás menedzsment Kerekes Kinga kinga.kerekes@econ.ubbcluj.ro kinga.kerekes5@gmail.com 508-as iroda Tematika 1. Az emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma. Munkaidő és szabadidő 2. Az emberi erőforrás-gazdálkodás

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Gyakornoki képzési program

Gyakornoki képzési program Gyakornoki képzési program A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális

Részletesebben

The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in

The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in Határok és korlátok The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in Az emberi gondolkodás kezdeteitől fogva létezik

Részletesebben

A HACCP rendszer fő részei

A HACCP rendszer fő részei A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges

Részletesebben

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba I. előadás Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva Informatika Tanszék A 602 szoba Tárggyal kapcsolatos anyagok megtalálhatók: http://www.sze.hu/~egertne Konzultációs idő: (páros tan. hét) csütörtök 10-11 30

Részletesebben

A kompetenciamérés szezonja van: Ki mint vet, úgy arat?

A kompetenciamérés szezonja van: Ki mint vet, úgy arat? szezonja van: Ki mint vet, úgy arat? Írta: dr. Majoros Mária Ezt a cikket gondolatébresztőnek szánom. Semmit sem szeretnék állítani, hiszen a magyar közoktatás jelenlegi helyzete nagyon összetett és a

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat Dr. Szőrös Gabriella NRSZH Előadás kivonat Alkalmassági vizsgálatok Rehabilitációs alkalmasság Motivációs vizsgálatok Gépjárművezetői alkalmasság Munkaszimulátoros vizsgálatok Jogszabályi változás Mkcs

Részletesebben

Engedélyszám: 10023-1/2011-EAHUF. 2345-06 Szakmódszertan követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 10023-1/2011-EAHUF. 2345-06 Szakmódszertan követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Kórházában dolgozói továbbképzésen a gyakorlatvezetés minőségbiztosítási folyamatának ismertetésére kérték fel. Készüljön fel az előadásra! Előadásában térjen ki: minőség fogalma minőségirányítás,

Részletesebben

AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT

AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT COLLEGE OF EUROPE, EURÓPAJOGI ÉS KÖZGAZDASÁGI ANALÍZIS SPECIALIZÁCIÓ 2008-2009 2009. május 5. 1 REITER

Részletesebben

AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO 50001 SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL

AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO 50001 SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO 50001 SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL FONTOS ELŐÍRÁS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGRÓL SZÓLÓ 2012/27 EU DIREKTÍVÁBAN ÉS A 2015. ÉVI

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZAKÁCS MESTERKÉPZÉSI PROGRAM

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZAKÁCS MESTERKÉPZÉSI PROGRAM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZAKÁCS MESTERKÉPZÉSI PROGRAM 2014 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Cím: 1054 Budapest, Szabadság tér 7. Telefon: +36 (1) 457-5401 E-mail: dolgozvatanulj@mkik.hu Honlap:

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Vezetési stílus

SZERVEZETI VISELKEDÉS Vezetési stílus SZERVEZETI VISELKEDÉS Vezetési stílus Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz - Vezetési stílus Hogyan lesz Ön hatékony vezető? leadership 27 Mi a vezetési

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE

1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE 1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE 1428-06/1 AZ ÉLELMEZÉSI ÜZEMRE VONATKOZÓ MUNKAVÉDELMI, ÉRINTÉSVÉDELMI, BALESET- ÉS TŰZVÉDELMI, VALAMINT A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ

Részletesebben

MENEDZSMENT IRÁNYZATOK, ISKOLÁK

MENEDZSMENT IRÁNYZATOK, ISKOLÁK MENEDZSMENT IRÁNYZATOK, ISKOLÁK MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN c. tárgy BSc képzés A menedzsment alapkérdései Hogyan növelhető a szervezeti teljesítmény, az eredményesség és a hatékonyság? Hogyan

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Bármilyen tevékenységet is végzünk, mindenki ki van téve valamilyen

Részletesebben

A tudás alapú társadalom iskolája

A tudás alapú társadalom iskolája Ollé János A tudás alapú társadalom iskolája A társadalom iskolája Az oktatásban csak nehezen lehet találni olyan életkori szakaszt, képzési területet, ahol ne lenne állandó kérdés a külvilághoz, környezethez

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel.

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. Bognárné Laposa Ilona (Zala Megyei Kórház) Intézetünk sikerrel pályázott a GYEMSZI

Részletesebben

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György A VCA/SCC biztonsági, egészség- és környezetvédelmi ellenőrző listája a beszállítók és alvállalkozók SHE (safety, health, environment) értékelési és

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS?

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Több mint 25 éves hívő életem során számtalanszor találkoztam a címben megfogalmazott kifejezéssel. Először persze nem tudtam, hogy mi is állhat mindennek

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó..

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. Munkaszervezés A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. A szervezés fogalma.. A szervezés szó

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

ÁCS, ÁLLVÁNYOZÓ MESTERVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

ÁCS, ÁLLVÁNYOZÓ MESTERVIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÁCS, ÁLLVÁNYOZÓ MESTERVIZSGA KÖVETELMÉNYEI I. Az Ács, állványozó mestervizsgára jelentkezés feltételei 1. A mestervizsgához szükséges szakképesítési feltételek Az Ács, állványozó mestervizsgára jelentkezéshez

Részletesebben

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 1. fejezet: A gyülekezetnövekedés és az égő vágy........... 7 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK 2. fejezet: Hogyan lehet nagy dolgokat elvégezni

Részletesebben

Munkavédelmi felügyelői útmutató

Munkavédelmi felügyelői útmutató Psychosocial Risk Assessments Munkavédelmi felügyelői útmutató The Committee of Senior Labour Inspectors (SLIC) www.av.se/slic2012 With support from the European Union Az ellenőrzés előtt A következő szektorokban

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Együttműködési megállapodással kapcsolatos számviteli és adózási szabályok GOP 1-3-1 B

Együttműködési megállapodással kapcsolatos számviteli és adózási szabályok GOP 1-3-1 B 1 Együttműködési megállapodással kapcsolatos számviteli és adózási szabályok GOP 1-3-1 B 2 Két vagy több kapcsolt vállalkozás illetve független vállalkozások közötti keret-megállapodás: szerződéses viszony,

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER

INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER Itsz.:III-476/2015 INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER A Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola Pedagógus Elvárás Rendszere Felsőpakony, 2015. október Készítette: Önértékelési Csoport 1. Pedagógiai módszertani

Részletesebben

A minőségbiztosítás folyamata, szereplők

A minőségbiztosítás folyamata, szereplők 7. A minőségbiztosítás folyamata, szereplők 7.1 A minőségbiztosítás bevezetésének folyamata A bevezetés első lépése és feltétele a vezetők egyöntetű és egyértelmű szándékának és elkötelezettségének kialakítása.

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA ME-04 BELSŐ AUDIT Átdolgozta és aktualizálta:... Tigerné Schuller Piroska minőségirányítási vezető Jóváhagyta és a bevezetést elrendelte:... Dr. Gábor Ferenc Jegyző

Részletesebben

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: "Képes segíteni a tanulók iskolai tanulmányi munkáját, a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Számviteli alapfogalmak I.

Számviteli alapfogalmak I. Számviteli alapfogalmak I. 1. A számvitel fogalma: a gazdálkodás (a gazdasági tevékenység) rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. 2. A számvitel területei: a törvény

Részletesebben