Bravermann: Labor and Monopoly Capital

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bravermann: Labor and Monopoly Capital"

Átírás

1 Bravermann: Labor and Monopoly Capital 4. fejezet Tudományos vezetés Fordította: Szépe András A klasszikus közgazdászok voltak az elsők, akik elméleti nézőpontból közelítették meg a munkaszervezés problémáját kapitalista termelési viszonyok között. Ezért őket tekinthetjük az első szervezési szakértőknek. Az ipari forradalom későbbi szakaszában olyan szerzők folytatták munkájukat, mint Andrew Ure és Charles Babbage. Köztük és a következő lépés, a szervezetelmélet késő kilencvenes és a korai húszas évekbeli átfogó megalkotása közt, több mint fél évszázados szakadék húzódik, mely időszakban a vállalatok méreteinek hatalmas növekedése zajlott le, megkezdődött a monopolisztikus iparszerkezet és a tudománytermelésben való céltudatos és módszeres alkalmazásának korszaka. A 19. század utolsó évtizedeiben Fredrick Winslow Taylor által kezdeményezett tudományos munkaszervezés elmélet ezen erők hatására nyert létjogosultságot. Logikailag, a taylorizmus a vezetési módszerek és a munkaszervezés, nem pedig a technológia fejlődéséhez járult hozzá, mely utóbbiban kis szerepet játszott. A tudományos munkaszervezés, úgyszólván, kísérlet a tudományos módszerek azon mindinkább komplex problémákra való alkalmazására, melyek a munka irányításában a gyorsan növekvő kapitalista vállalatoknál felmerülnek. Híján van az igazi tudomány jellemvonásaink, mert feltételezései semmi mást nem tükröznek, mint a tőkés szemléletét, mely a termelés feltételeire koncentrál. Az alkalmankénti ennek ellentmondó kijelentések ellenére, nem az ember, hanem a tőkés nézőpontjából indul ki, szemléletének lényege az ellenlábas munkaerő megszervezése a létező antagonisztikus társadalmi viszonyok között. Nem kísérli meg felfedni e körülmény okát, hanem elfogadja, mint megváltoztathatatlant, mint természetes adottságot. A munkát nem általában, hanem mint a tőke szükségleteihez alkalmazkodó, azt kiszolgáló munkát vizsgálja. Nem a tudomány képviselőjeként lép be a munkahelyre, hanem a tudomány álruhájába bújva a vezetés képviselőjeként. A taylorizmus alapelveinek átfogó és kimerítő ismertetése nélkülözhetetlen nézőpontunkból, nem az általánosan ismert dolgok -stopperóra, sürgetés stb.- miatt, hanem mert ezek mögött a közhelyek mögött egy olyan elmélet bújik meg, ami nem kevesebb, mint a termelés tőkés módjának világos megfogalmazása. Ám mielőtt elkezdeném ennek bemutatását, számos előzetes megjegyzés szükséges a Taylor-iskola szervezetelméletben betöltött szerepének tisztázásához. Lehetetlen túlbecsülni a tudományos munkaszervezés elméletének jelentőségét a modern vállalatok és a kapitalista társadalom minden olyan intézményének fejlődésében, mely munkafolyamatra épül. A közkeletű vélekedés, miszerint a taylorizmust meghaladták az ipari pszichológia és a human relations későbbi iskolái, melyek szerint az megbukott Taylor amatőr és naiv emberről alkotott nézetei miatt, mert a munkások ellenállását váltotta ki, vagy mert Taylor és különböző követői szembeszálltak a munkásokkal és olykor vezetéssel is esetleg mivel kiment a divatból, mert bizonyos taylori jellegzetességeket, mint a funkcionális felügyelők rendszeré vagy az ösztönző bérrendszer, sokkal kifinomultabb módszerek váltották fel: mindezen

2 állítások a munkaszervezés jelenlegi fejlődésének szerencsétlen félreolvasásai. Taylor a munkafolyamatok megszervezésének és felügyeletének alapjaival foglalkozott. Hugo Münstenbergnek, Elton Mayonak és más hasonló szerzőknek későbbi irányzatai elsősorban a munkásoknak a már zajló termelési folyamatba történő beillesztésével foglalkoztak, mely folyamatot a mérnökök előzetesen megterveztek. Taylor követői a mérnökök, a munkaszervezők és a felső vezetők között találhatók; míg Münstenberg és Mayo követői a személyzeti osztályon és az ipari pszichológiai, szociológiai iskoláiban. A taylori alapelvek magának a munkának a megszervezésére irányultak, míg a személyzeti osztályon és iskolákban az emberi erő kiválasztásával, képzésével, manipulációjával, megszelídítésével és munkafolyamatba illesztésével foglalkoznak. A taylorizmus uralkodik a termelés világában; az ipari pszichológia és a human relations gyakorlói képezik az emberi gépezet karbantartó brigádját. Hogy a taylorizmus ma nem létezik, mint önálló iskola, azért van, mert - eltekintve a név rossz hangzásától - többé nem egy konkrét csoport sajátja, mivel meghatározó tanításai minden munkafolyamat-szervezés alapját képezik. Úgy tűnik, csak a kapitalista korszakban kerül előtérbe, hogy a munka vizsgálata azok által vagy azok nevében történik, akik irányítják, semmint azok által, akik végzik. Nehezen védhető, hogy ez korábban is létezett volna. Kevés a közös Taylor és az őt megelőző vagy követő fiziológusok, illetve pszichológusok között, akik az ember képességeivel kapcsolatos tudás összegyűjtését kísérelték meg a tudományos érdeklődés szellemében. Azok a feljegyzések illetve becslések, amiket Taylor a termeléshez készített, végtelenül nyersek, és ezáltal olyan kritikusai, mint Georges Friedmann könnyen megtorpedózhatták különböző kísérleteit (ezek közül a legtöbbet egyáltalán nem kísérletnek, hanem erőteljes és túlzó szemléltetésnek szánta). Friedmann úgy kezeli a taylorizmust, mintha az a munka tudománya lenne, pedig valójában a mások által végzett munka irányításának tudománya kíván lenni kapitalista viszonyok között. Amit Taylor tenni akar az nem a legjobb módszer megalkotása az általában vett munka elvégzéséhez, ahogy azt Friedmann feltételezni látszik, hanem egy válasz arra a sajátos problémára, hogy miként vonjuk leginkább ellenőrzésünk alá az elidegenült munkát - ahogyan mondani szokták, a vásárolt és eladott munkaerőt. Taylor gondolatainak második megkülönböztethető sajátossága az ellenőrzésről alkotott koncepciója. Története során az ellenőrzés mindvégig központi sajátossága volt az irányításnak, de Taylornál példanélküli dimenziókat ért el. A munkaszervezeti ellenőrzés állomásai Taylor előtt magukban foglalták: a munkások összegyűjtését egy műhelybe és a napi munkaidő hosszának meghatározását; a munkások felügyeletét, a szorgalmas, intenzív és folyamatos igyekezet biztosítása érdekében; a munkavégzést megszakító szórakozás (beszélgetés, dohányzás, munkaterület elhagyása stb.) elleni szabályok kikényszerítését, termelési minimumok megalkotását; stb. Egy munkás akkor van a vezetés ellenőrzése alatt, ha alá van rendelve ezeknek a szabályoknak, vagy ezek bármilyen kiterjesztésének és variációjának. De Taylor az ellenőrzés koncepcióját egy teljesen új síkra helyezte, amikor azt állította, hogy a megfelelő vezetéshez szükségszerűen hozzátartozik a munka elvégzési módjának precíz előírása a munkások számára. Taylor előtt is általánosan feltételezték, hogy a vezetésnek megvan a joga a munka ellenőrzésére, de a gyakorlatban ez a jog általában csak a feladatok általános előírását jelentette, kevés közvetlen beavatkozással arra vonatkozóan, hogy a munkások miként végezzék

3 el őket. Taylor hozzájárulása ezen gyakorlat megváltoztatása és ellenkezőjére fordítása volt. A vezetés, ragaszkodott Taylor, csak egy korlátozott és frusztráló vállalkozás lehet, amíg bármely munkával kapcsolatos döntést a munkásokra hagy. Rendszere csupán egy eszköztár volt az irányítás részére, mely lehetővé tette minden munkatevékenység elvégzési módjának teljes ellenőrzését, a legegyszerűbbtől a legbonyolultabbig. Mialatt idáig eljutott, messze nagyobb forradalmat hajtott végre a munkamegosztás terén, mint azt megelőzően bárki. A történet központi eleme az egynapi munka nagysága, amit Taylor rendes munkaként emleget. Erre vonatkozóan Taylor egy nyers fiziológiai értelmezést ad: mindaz a munka, amit a munkás egészségének veszélyeztetése nélkül el tud végezni, olyan sebességgel, amit egész aktív élete során fenn tud tartani. (Valójában a tevékenységnek ezt a szintjét szélsőségesen nagynak képzelte el, olyan sebességet meghatározva, amit csak a néhányan tudnak tartani, és ők is csak nagy megerőltetés árán.) Nem teljesen érthető, hogy a rendes munkát miért fiziológiai maximumként határozta meg. A rendesség fogalmának egy pontos meghatározásának kísérletében legalább annyi, ha nem több értelme lenne annak, ha úgy határoznánk meg a rendes munkát, hogy az a termeléshez hozzáadott szükséges *munkamennyiség, melynek értéke megegyezik a munkások fizetésével; ilyen feltételek mellett természetesen lehetetlen lenne profitot termelni. A rendes munka kifejezést ezért inherensen értelmetlennek kell tekintenünk, és olyan tartalommal megtölteni, amilyet a kereslet-kínálat viszonyban szereplő felek próbálnak adni neki. Taylor azt a maximumot vagy optimumot tűzi ki céljaként, ami egy napi erőfeszítéssel elérhető. A dolgozók, mondja első könyvében leginkább azért nem tudnak a kívánatos mértékben alkalmazkodni a követelményekhez, mert megszokták a lassú munkatempót, hozzászoktak a lézengéshez, lógáshoz, 'helybenjárához'. Minden későbbi alkalommal rendszerének leírását ugyanezzel kezdi, és ezt többszörösen kihangsúlyozza. A teljesítményvisszatartás okait két csoportba sorolja: a lógás kialakulás két okra vezethető vissza. Először is minden ember igyekszik a dolgok könnyebb végét megfogni ezt nevezhetjük természetes lógásnak. A másik ok jóval bonyolultabb: az emberek közötti viszonyból fakad, és eredményét szisztematikus lógásnak, teljesítmény visszatartásnak (soldiering) nevezhetjük. Gyorsan igyekszik kijelenteni, hogy a másodikra kell koncentrálnunk: Az emberek természetes lustasága komoly probléma, de a dolgozók és munkaadók sokkal többet szenvednek a teljesítmény visszatartástól, amely mindkét fél számára a legnagyobb >>baj<<. Olyan jelenségről van szó, amely a legtöbb szokásos vezetési séma sajátja, és amely a dolgozók legfontosabb érdekeikről alkotott véleményből fakad. A teljesítmény visszatartás gyakoribb esete azonban az, amikor a résztvevők szándékosan el akarják titkolni munkaadóik elől, hogy milyen gyorsan lenne a munka elvégezhető. Ez a fajta magatartás annyira általános, hogy egy nagy szervezetben alig találunk olyan munkást dolgozzon havi- vagy darabbérben, szerződéssel (akkordban), vagy bármilyen más szokásos bérezési formában-, aki ne töltené idejének jelentős részét annak tanulmányozásával, hogy milyen lassan tud dolgozni, illetve azzal, hogy vezetőjét jó munkatempójáról meggyőzze. Ennek oka egyszerűen az, hogy gyakorlatilag minden munkásnak van fogalma arról, hogy saját kategóriájában mi a maximális bér - akár órabérről akár darabbérről van szó.

4 Az, hogy a munkáért fizetett bér társadalmilag meghatározott a hasonló munkaerőt alkalmazó munkáltatók között, és nagyjából független a termelékenységtől, ismert volt Taylor számára. Munkások, akik kétszer vagy háromszor annyit termelnek, mint korábban, ezáltal nem kapják dupláját vagy tripláját fizetésüknek, de társaikkal szemben egy kicsi előnyük lehet, mely előny eltűnik, ha az ő termelési szintjük általánossá válik. Tehát a termékbe beépülő egynapi munkavégzés nagysága körüli küzdelem, nagyjából független a bér szintjétől, amit főleg a piaci, a társadalmi, és a történeti tényezők határoznak meg. A munkás ezt ismétlődő élményekből tanulja meg, akár óra-, akár darabbéres: Tulajdonképpen mégis állítja Taylor a teljesítménymérés által teremtett feltételek között alakul ki igazán a teljesítmény-visszatartás. Ha a munkás a darabbér bevezetésekor úgy találja, hogy egy darab elkészítéséért mindössze a felét vagy harmadát fogja kapni annak, amit addig kapott, csak azért, mert korábban jól dolgozott és fokozta teljesítményét, elkeseredésében arra a következtetésre fog jutni, hogy bére akkor nem fog tovább csökkeni, ha teljesítmény-visszatartással azt megakadályozza. Ehhez hozzá kell tenni, hogy még ahol a darabbér vagy a különböző ösztönző rendszerek lehetőséget is adnak a munkásnak fizetésének növelésére, ott sem szűnik meg, sőt erősödik a küzdelem, mert a termelési eredmények határozzák meg a fizetési normák nagyságának megállapítását és felülvizsgálatát. A következtetések a következőképpen foglalhatók össze: A munkások, akiket csak általános parancsok és fegyelem által irányítanak, nincsenek eléggé ellenőrzés alá vonva, mivel így megőrzik mozgásterüket az aktuális munkafolyamatot tekintve. Amíg ők maguk ellenőrzik magát a munkafolyamatot, meghiúsítják a potenciálisan bennük rejlő munkaerő kinyerésére tett erőfeszítéseket. A helyzet megváltoztatásához a munkafolyamatok feletti ellenőrzést a vezetőségnek kell átvennie, nemcsak formai értelemben, hanem a munkafolyamat minden egyes lépésének ellenőrzését és előírását, a véghezvitel módját is beleértve. A cél elérése érdekében, semmilyen szenvedés nem elég nagy, semmilyen erőfeszítés sem túlzott, mert az eredmény megér minden erőfeszítést és költséget. Miként Taylornak, a teljesítmény visszatartás általános gyakoriságába, sőt valójában elkerülhetetlenségébe vetett hitét már tapasztalhattuk, ő nem tanácsolja a munkások kezdeményezőképességébe vetett bizalmat. Az ilyen gyakorlatot, a felügyelet feladásához vezetőnek tartja: Tulajdonképpen az volt a gyakorlat ami sok műhelyben ma is gyakorlat országunkban -, hogy a dolgozók vezetik az üzemet és nem a főnökök. A dolgozók együttesen pontosan megtervezték, hogy milyen gyorsan kell az egyes munkákat elvégezni. A baj forrását abban véli felfedezni, hogy a vezetőség figyelmen kívül hagyja a munkásoktól elvárható, tényleges napi teljesítményt. Ő tudta, hogy habár ő a művezető, a hozzá beosztott munkások tudása és ügyessége összesen legalább tízszer volt több az ővénél. Ez volt a probléma forrása és a tudományos munkaszervezés kiindulópontja. Taylor azzal töltötte életét, hogy az ellenőrzés alapelveit kidolgozza, és különböző feladatokra alkalmazza: mozgatható anyagok lapátolása, erdők kitermelése, golyós csapágyak ellenőrzése, de különösen a gépész szakma különböző területei stb. Hitte, hogy az ellenőrzés azon formái, amelyeket javasolt, nem csak egyszerű munkák esetében használhatók, hanem kivétel nélkül a munka sokkal komplexebb formáinál is. És valójában a módszerek ott voltak a gépgyártó műhelyekben, a kőműveseknél és azon fejlettebb kisipari műhelyek gyakorlatában, ahol Taylor és közvetlen követői a legnagyobb sikereiket érték el.

5 A kezdetektől az ipari forradalomig a munkafolyamat alapvető egysége a szakma, a mesterség volt. Minden szakmában a munkásról feltételezték, hogy a hagyományos tudásanyag birtokosa, és a módszerek, eljárások alkalmazását saját belátására bízták. Minden munkásban benne rejlett az anyagok és eljárások felhalmozott tudása, mely által a szakmában a termelés végbement. A fazekas, a tímár, a kovács, a takács, az asztalos, a pék, a molnár, a pohárkészítő, a suszter stb., mindegyikőjük a társadalmi munkamegosztás egy ágazatát reprezentálta, az adott ágazat technikáinak élő tárháza volt. A munkás testben és lélekben kombinálta a fogalmakat és a szakmára jellemző kézügyességet: a technika és az effajta megértés, miként sokszor megfigyelték, a tudomány elődje és leszármazottja. Minden szakma közül a legfontosabb és leginkább széles körben elterjedt mesterség a földművelés volt és maradt napjainkig. A földművelő család kombinálta mesterségét számos más mesterség tényleges gyakorlatával, beleértve a kovácsot, a kőművest, az ácsot, a hentest, a molnárt, a péket, stb. A hagyományos mesterségek esetében a megkövetelt tanoncság háromtól hét évig terjedt, és a földműves esetében ez értelemszerűen ennél is tovább tartott, magába foglalva gyermekkorának nagy részét, serdülőkorát, és felnőttkorának kezdetét. Az elsajátítandó tudásra, a megszerzendő kézügyességre és arra a tényre való tekintettel, hogy a mesterember mint szakember arra volt kötelezve, hogy tökéletesen elsajátítsa és a sajátos termelési problémák kezelésénél alkalmazza a szakterülethez tartozó tudást, a gyakornokság évei szükségesek voltak abban a tanulási folyamatban, mely a mesterré váláshoz elengedhetetlen bérmunkás években csúcsosodott ki. Ez igaz azokra a szakmákra, mint például a gépész, melyek a leginkább elterjedtek és a modern ipar számára legfontosabbak voltak Taylor idejében. Taylor idejében a gépészek az üzemi rajzolással kezdték a munkát, majd esztergályoztak, kallóztak, fúrtak, faragtak, tervrajzokat készítettek, földeltek, reszeltek, és egyéb gépi és kézi folyamatok végeztek a megfelelő fadarabon, hogy a kívánt és előre megrajzolt alakot kapják. A döntések sorozata, melyeket a munkafolyamat során meghoztak ellentétben az olyan egyszerű munkával, mint a nyervastömb cipelés természetesen kiterjedt. Egyedül az esztergapadnál, figyelmen kívül hagyva minden kiegészítő feladatot, mint a megfelelő fadarab kiválasztása, lemérése, a vágások bejelölése, tehát csak az esztergálás műveletét tekintve a lehetőségek tárháza hatalmas. Maga Taylor tizenkét változóval dolgozott, beleértve a fém keménységét, a szerszám anyagát, a forgács vastagságát, a vágószerszám alakját, a vágás során használt hűtőfolyadékot, a vágás mélységét, a szerszám két élezése közti idő tartamát, a szerszám vágószögét, a vágás merevségét vagy a munkadarab rugalmasságát, a munkadarab átmérőjét, a forgács nyomását a szerszám vágófelületére, és a gép húzó erejének sebességét, és előtolásának állandóságát. Mindegyik változó széleskörűen megválasztható, a hűtőanyag kiválasztásának és használatának kevés lehetőségétől egészen a vastagsággal, az alakkal, mélységgel, időtartammal, sebességgel, stb. kapcsolatos tényleges választások nagy számáig. Tizenkét változó, amelyek közül mindegyik nagy mennyiségű értéket vehet fel, a lehetséges kombinációk és sorrendek számát tekintve csillagászati értékeket eredményez, miként ezt Taylor hamarosan észlelte is. De a gépész ezen döntésein nem csak a pontosság és a termék minősége múlik, hanem a termelés sebessége is. Cseppet sem csüggedve, Taylor elhatározta, hogy a vezetés számára összegyűjt minden alapvető információt, amely hatással van a munkafolyamatra őszén a Midvale-i Acél Üzemben egy 25 évig tartó kísérlet-sorozatba kezdett, mely 30,000 és 50,000 közötti vizsgálatot eredményezett, melynek során több mint 800,000 font vasat és acélt daraboltak fel a kísérlet céljára fenntartott 10 különféle gépen.

6 Az alapelvek, melyekre ez épült, ma alapvetők minden komolyabb munkaszervező vagy ipari mérnök számára, fontos, hogy részletesen megvizsgáljuk ezeket. És mivel bár manapság ritkán ismerik el - Taylor tulajdonképpen az egyedüli, aki pontos meghatározását adja az alapelveknek, legjobb, ha a vizsgálatot Taylor saját megfogalmazásainak segítségével tesszük. Első alapelv A vezetők...magukra vállalják minden olyan tradicionális tudás összegyűjtését, melyet a múltban a munkások birtokoltak, majd osztályozzák, rendszerezik és törvényekbe, szabályokba, formulákba foglalják azt.... Ennek illusztrációját láttuk már az esztergályosok és a nyersvastömb rakodók esetében. A nagy különbség ezen tevékenységek és a róluk begyűjthető tudás között azt szemlélteti, hogy Taylor számára miként a mai vezetők számára nincs olyan feladat, amely vagy annyira egyszerű vagy annyira összetett, hogy ne lehetne ily módon tanulmányozni. Vagyis a vezetőség minden feladatra vonatkozóan képes legalább annyi információ összegyűjtésére, amennyi a feladatot rendszeresen végző munkás birtokában van. Ez véget vet annak a helyzetnek, melyben a munkaadóknak az egyes munkák időtartamáról való tudása három forrásból származhat: saját tapasztalatukból, amely idővel elkopik; a beosztottak esetleges és rendszertelen megfigyeléseiből, illetve legfeljebb azokból a nyilvántartásokból, amelyek a munkák elvégzéséhez felhasznált legrövidebb időt mutatják. Ez képessé teszi a vezetést arra, hogy feltárja és kikényszerítse azokat a gyorsabb módszereket, amelyeket maguk a munkások mesterségük vagy feladataik gyakorlása közben megtanulnak vagy kitalálnak, és saját belátásuk szerint használnak. Egy ilyen kísérleti megközelítés új módszereket is alkot, amelyek csak a szisztematikus vizsgálódás segítségével szerkeszthetők meg. Ezt az első alapelvet úgy is hívhatnánk, mint a munkafolyamat elválasztása a munkások képességeitől. Ez a munkafolyamatot a szakmától, a hagyománytól és a munkás tudásától függetlenné alakítja, mely ettől kezdve egyáltalán nem a munkások hozzáértésének, hanem teljes mértékben a vezetőség által meghatározott gyakorlatoknak a függvénye. Második alapelv Minden lehetséges agyi munkát távol kell tartani a műhelytől és a tervezési vagy a szervezési osztályon kell koncentrálni. Mint azt Taylor jól felismerte, és különös hangsúllyal kezelte, ez az alapelv a kulcsa a tudományos munkaszervezésnek, így fontos, hogy részletesen megvizsgáljuk. Az embernek, mint azt láthattuk, az alapvető jellegzetessége, amely munkaképesség tekintetében az állat fölé helyezi, a megvalósítás megfeleltetése a létrehozandó dologról alkotott elképzeléseivel. De amint az emberi munka egyre inkább társadalmi mintsem egyéni jelenséggé válik, lehetséges lesz, hogy ellentétben az állatokkal, ahol a mozgatóerő, az ösztön, elválaszthatatlan a cselekvéstől elváljon az elképzelés a megvalósítástól. A munkafolyamat ilyenfajta elembertelenedése, amelyben a munkások a munka állati formájához közeli szintre alacsonyodnak le, értelmetlen és elképzelhetetlen egy termelő közösség önszerveződő és magáért való társadalmi munkája esetén, ugyanakkor elengedhetetlenné válik a bérmunka megszervezéséhez. Ha a munkások cselekedeteit a saját elképzeléseik irányítják, nem lehetséges, mint láthattuk, a tőke által megkívánt elméleti hatékonyság vagy munkairam kikényszerítése. A tőkés ezért az elejétől kezdve megtanulja kihasználni az emberi munkaerő ezen lehetőségét, és megtörni a munkafolyamat egységét. Erre az alapelvre sokkal inkább illene az elképzelés elválasztása a megvalósítástól

7 megnevezés, mint a megszokott szellemi és fizikai munka szétválasztása kifejezés (még ha ez hasonlóvá is válik a későbbiekben, és gyakran azonos a gyakorlatban). Ez azért van, mert a szellemi munka, a munka, amit elsősorban agyunkkal végzünk, az elképzelés elválasztása a megvalósítástól alapelvének szintén ki van téve: a szellemi munkát először elválasztják a fizikai munkától, és mint látni fogjuk, ugyanazon szabályok szerint szigorúan feldarabolják. Az alapelv első következménye, hogy a Taylor féle munkatudományt soha nem a munkás fejleszti, mindig a vezetés. Ez az elképzelés, amely kétségtelenül olyan természetes és vitathatatlan manapság, valójában erőteljesen vitatott volt Taylor idejében. Ez a tény jól mutatja, hogy kevesebb, mint egy évszázad alatt milyen messze haladtunk a munkafolyamatról alkotott fogalmak átalakításának útján, és hogy Taylor elvei, amelyeket szenvedélyesen képviselt, rövid idő alatt teljességgel átformálták az általános szemléletmódot. Taylor szembesült a kérdéssel - miért kell a vezetésnek és nem magának a munkásnak tanulmányoznia a munkát; miért nem tudományos munkásság, mint tudományos vezetés? - újra meg újra, és minden leleményességét latba vetette, hogy válaszokat eszeljen ki, habár ezt nem mindig szokásos őszinteségével tette. A Tudományos vezetés alapelveiben, rámutat hogy a tudományos vezetés régebbi rendszere minden munkás számára szükségessé teszi azt, hogy szinte egymaga viselje a teljes felelősséget munkájának egészéért és minden apró részletéért, sőt gyakran a használt eszközökért is. Ráadásul a tényleges fizikai munka egészét is neki kell elvégeznie. Ugyanakkor a tudomány fejlődése sok szabály, formula, törvény kitalálásával jár. Ezek helyettesítik a munkás egyéni megítélését, de csak akkor lehet őket hatékonyan alkalmazni, ha egyúttal rendszeres nyilvántartásuk megoldott. A tudományos adatok gyakorlati hasznosításához egy olyan helyiségre is szükség van, ahol a könyvek, a nyilvántartások stb. megtalálhatók, ahol a tervező munkát végző személy íróasztala elhelyezhető. Mindazt a tervező munkát, amit a régi rendszerben a munkás végzett egyéni tapasztalatainak felhasználásával, az új rendszerben szükségszerűen a vezetőségnek kell végeznie a tudomány törvényeinek alkalmazásával; hiszen ha a munkás alkalmas is lenne a tudományos adatok létrehozására és alkalmazására, akkor is fizikailag lehetetlen lenne számára, hogy egyidejűleg a gépén és az íróasztal mellett is dolgozzon. Az is világos, hogy a legtöbb esetben egészen más típusú emberek szükségesek a munka előkészítéséhez, illetve konkrét végrehajtásához. A munkahely fizikai berendezésével kapcsolatos ellenvetések nyilvánvalóan kevéssé fontosak, és az akadályok tudatos túlbecsülését jelzik, melyek, még ha kellemetlenségként léteznek is, aligha leküzdhetetlenek. A szükséges más típusú emberre való hivatkozás, több mint hamis, mivel ezek a más típusú emberek aligha létezhettek, míg a munkamegosztás létre nem hozta őket. Taylor megértette, hogy a mesterség birtoklása a munkást a munka tudományos fejlődésének legjobb kiindulópontjává tette; a rendszerezés gyakran, de kezdetben mindenképp, annak a tudásnak az összegyűjtését jelenti, amelyet a munkások már birtokolnak. Ám Taylor megszállottan hitt az általa javasolt elképzelés ésszerűségében, nem állt meg ezen a ponton. A Képviselőház Különleges Bizottsága előtt tett tanúvallomásában, nyomás alatt, védekező pozícióba kényszerülve más érveket is előhozott: Tisztázni szeretném, Elnök úr, hogy a vezetés ilyenfajta munkavégzése a tudomány fejlődéséhez járul hozzá, míg a munkás számára egy tudomány

8 fejlesztése lehetetlen. Sok munkás van, akik rendelkeznek sok agyi kapacitással, akik intellektuálisan éppannyira alkalmasak egy tudomány fejlesztésére, mint a vezetés oldalán lévők. De bármilyen munka végzésének tudományát nem lehet a munkások által fejleszteni. Miért? Mert se idejük, se pénzük nincs erre. Bármilyen munka végzésével foglalkozó tudomány fejlődése mindig két ember munkáját igényli, egy emberét, aki épp végzi a tanulmányozandó munkát, és egy másik emberét, aki közelről figyeli a dolgozót, és közben tanulmányozza az idő és a mozgás adott munkához kapcsolódó problémáit. Nincs olyan munkás, akinek lenne pénze vagy ideje, hogy ilyenfajta kísérleteket végezzen. Ha magának dolgozik, senki sem fogja fizetni azért, hogy más mozgását tanulmányozza. A vezetésnek kell és illik fizetni ilyen munkákért. Ezért a munkás számára egy tudomány fejlesztése lehetetlenné válik. Nem azért mert intellektuálisan nem alkalmas, hanem mert se ideje, se pénze erre, és így belátja hogy a vezetés feladata ennek intézése. Taylor itt amellett érvel, hogy a munka rendszeres tanulmányozása és ennek minden gyümölcse a vezetéshez tartozik, ennek oka ugyanaz, mint a gépek, gyárépületek, stb. esetében; vagyis az, hogy munkaidőbe kerül az ilyen vizsgálat kivitelezése, és csak a tőke birtokosai rendelkeznek idővel. A munkaidő birtokosai, saját maguk nem tehetnek semmit munkaidejükkel, kivéve, hogy létfenntartási eszközökért cserébe eladják. Igaz, hogy a kapitalista viszonyok közti termelésnek ez a szabálya, és az ebben az ügyben Taylor által használt érvek kiválóan megmutatják hova vezet a tőke uralma: Nemcsak a tőke a tőkés, hanem maga a munka is a tőke részévé válik. Nem csak a termelő eszközök feletti ellenőrzést vesztik el a munkások, hanem saját munkájuk, és ennek elvégzési módja feletti ellenőrzést is el kell hogy veszítsék. Ez az irányitás azok kezébe kerül, akik megtehetik hogy tanulmányozzák a munkát, annak érdekében, hogy jobban ismerjék maguknál a munkásoknál a saját élettevékenységüket. De Taylor még nem fejezte be érvelését: Ráadásul, mondta a Bizottság előtt, ha bármely munkás találna is egy új és gyorsabb munkavégzési módot, vagy ha kifejlesztene egy új módszert, belátható, hogy érdekében állna a fejlesztés önmagának való megtartása, más munkások elől való eltitkolása. Az az érdeke, amit a munkások mindig is tettek, hogy mestersége titkait megtartsa magának és barátainak. Ez a szakmai titok régi képzete. A munkás saját magának tartja meg tudását, a tudomány fejlesztése, mások tanítása, vagy a köztulajdonná tétel helyett. A céhtitkok régi elképzeléséhez történő visszanyúlás mögött Taylor tartós és alapvető elképzelése áll, miszerint a munkamódszerek munkások által történő tökéletesítése kevés hasznot hoz a vezetés számára. Másutt tanúvallomásában társának, a kőművesek által használt módszerek tanulmányozásával hosszú éveket töltő Frank Gilbrethnek munkáját taglalva őszintén bevallja: nemcsak lehetséges a kőművesség tudományának fejlesztése munkások által, hanem ez kétségtelenül meg is történt: Nem csekély a gyanúm, hogy a Gilberth úr által kifejlesztett módszerek közül nem keveset maguk a munkások ajánlottak az elmúlt négyezer év során. Mivel azonban a munkások birtokolta tudás nem hasznos a tőkének, Taylor megkezdi a tudományos munkaszervezésért kiáltó kívánalmainak listáját: Először. A kőművesség tudományának fejlődése a vezetés és nem a munkások által. A munkások, magyarázza, nem alkalmaznak semmilyen eljárást vagy módszert, ami ártalmas rájuk vagy társaikra nézve. Elképzelhető-e az vajon mondja a nyersvastömb-pakoló munkára utalva hogy a saját csoportjukból hét embert elküldenek, s csak a nyolcadikat tartják meg? Nem! Végül, Taylor jobban értette a Babbage-alapelvet, mint bárki más az ő idejében, és ez

9 mindig legelső volt számításaiban. A munka tanulmányozásának célja, Taylor elképzelései szerint, soha nem az, hogy a munkás képességeit fokozzuk, vagy hogy a munkásokat nagyobb tudományos tudáshoz juttassuk, vagy hogy a technika előrehaladása által biztosítsuk, hogy a munkás is fejlődhessen. Sokkal inkább cél a munkás olcsóbbá tétele, képzésének csökkentésével és termelésének növelésével. Korai könyvében, az Üzemvezetésben, őszintén bevallja, hogy rendszerének minden lehetősége csak akkor valósul meg, ha az üzemben szinte valamennyi gépet olyan munkások kezelnek, akik gyengébb képességűek és tudásúak, és ezért olcsóbbak, mint azok, akikre a régi rendszerben szükség volt. Tehát, a vezetés irányításának és a munkások olcsóbbá tételének érdekében, az elképzelést és a megvalósítást a munka különálló szféráivá kell tenni. Ezen cél érdekében a munkafolyamatok tanulmányozását a vezetés számára kell fenntartani és távol kell tőle tartani a munkásokat, akikhez az eredmények csak leegyszerűsített instrukciók által irányított egyszerű munkafeladatokként jutnak el. Ettől kezdve kötelességük gondolkodás és a technikai indoklás és adatok megértése nélkül követni ezeket. Harmadik alapelv A régi típusú rendszer alapvető lényege, miként Taylor írta, hogy minden munkás a saját szakmájában képzettebbé válik, mint bárki a vezetők közül, és éppen ezért a munkavégzés részletkérdéseinek eldöntése a a munkásra tartozik. Ezzel ellentétben: A korszerű tudományos vezetés, talán legszembetűnőbb eleme a feladat elve. A vezetőség minden munkás munkáját legalább egy nappal előre megtervezi. Minden ember a legtöbb esetben teljes körű írásos utasítást kap, amely részletesen leírja az elvégzendő feladatot és a felhasználandó eszközöket...a feladat nem csak azt írja elő, hogy mit kell tenni, hanem azt is, hogy milyen módon és pontosan mennyi idő alatt. E feladatok előkészítése és végrehajtása a tudományos vezetés legfontosabb építőköve. Ennél az alapelvnél, nem a műveleti utasítás írásbelisége a lényeges. Taylornak nem volt szüksége utasítási kártyára Schmidtnél, és sokszor nem is használt ilyet más esetekben sem. Az alapvető elem inkább a munkafolyamat minden elemének szisztematikus előzetes megtervezése és kiszámítása, amely munkafolyamat többé nem létezik folyamatként a munkás képzelete számára, hanem csak a speciális vezető testület számára. Tehát, ha az első alapelv a munkafolyamatokra vonatkozó tudás összegyűjtése és fejlesztése, a második pedig ennek a tudásnak a vezetőség kezébe történő koncentrálása melynek velejárója az ilyen tudás hiánya a munkások közt akkor a harmadik alapelv a tudás feletti monopólium arra való felhasználása, hogy ellenőrizzük a munkafolyamat minden egyes lépését és a megvalósítás módját. Mivel a tőkés ipari, hivatali, és piaci gyakorlatok ennek az alapelvnek megfelelően fejlődtek, így végül az elfogadott szokás és rutin részévé vált. Minél inkább így volt, annál inkább növekedett a folyamatok tudományos jellege és bonyolultsága, miközben a munkás nem vehetett részt ebben a növekedésben, s ez egyre nehezebbé tette a számára azon folyamat megértését, melyben működött. De a kezdetekben, miként Taylor azt jól látta, egy hirtelen lélektani törés volt szükséges. Láthattuk az egyszerű Schmidt-esetben az első munkás kiválasztására és az új munkakörülmények meghatározására alkalmazott eszközöket. A gépészüzem sokkal összetettebb esetében Taylor a felelősségnek ezt a részét a művezetőre hárítja. Alapvető, mondja a brigádvezetőkről, hogy bátorítani és támogatni kell őket abban, hogy követeljék meg a munkásoktól a műveleti utasítások pontos betartását. Ez az elején nagyon

10 nehéz, hiszen a munkások hosszú éveken keresztül hozzászoktak ahhoz, hogy a feladataik részletkérdéseit saját elképzeléseik szerint oldják meg. Emellett a legtöbben a főnökkel is közeli barátságban vannak, és úgy gondolják, hogy maguk is értenek annyit a termeléshez, mint a vezetők. Ezek az alapelvek képezik a modern munkaszervezés alapjait. Elméleti konstrukcióként és rendszeres gyakorlatként merültek fel abban a periódusban, melyben a képességekre alapozott munkafolyamatok tudományra alapozott munkafolyamatokká való átalakulása a legnagyobb sebességét érte el. Szerepe abban állt, hogy tudatossá és módszeressé formálja a tőkés termelés korábban öntudatlan folyamatait. Vagyis biztosította, hogy a mesterségek eltűnése által a munkás lesüllyedjen az általános és differenciálatlan munkaerő szintjére, alkalmazhatóvá váljon az egyszerű feladatok hosszú sorának elvégzésére, miközben a tudomány növekedésével a vezetés irányítása alá kerül.

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Készült a Magyar Sclerosis Multiplex Társaság és a Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesületének szakmai útmutatása alapján Ez a kiadvány

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

Az Etikai kódex azonban tartalmazhat a nemzeti törvényeknél szigorúbb követelményeket is.

Az Etikai kódex azonban tartalmazhat a nemzeti törvényeknél szigorúbb követelményeket is. Etikai kódex 1 Bevezetés Etikai kódexünket minimális irányadó normaként alkalmazzuk célunk, a termelési környezet és a munkafeltételek folytonos etikai és szociális szempontból esedékes - javítása érdekében.

Részletesebben

AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT

AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT COLLEGE OF EUROPE, EURÓPAJOGI ÉS KÖZGAZDASÁGI ANALÍZIS SPECIALIZÁCIÓ 2008-2009 2009. május 5. 1 REITER

Részletesebben

Minőségirányítási Kézikönyv

Minőségirányítási Kézikönyv FVM MGI Oldal: 1/7 4. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 4.1. Általános követelmények Olyan minőségirányítási rendszert hoztunk létre, dokumentáltunk és tartunk fenn, amely megfelelő eszköz arra, hogy tevékenységünk

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

A változások kényszere

A változások kényszere Péterfi Ferenc: A változások kényszere Milyen közösségi kihívások várnak a szakmánkra és a művelődési intézményekre, szervezetekre? peterfi@kkapcsolat.hu A változások természetéről - A változás állandósul;

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba I. előadás Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva Informatika Tanszék A 602 szoba Tárggyal kapcsolatos anyagok megtalálhatók: http://www.sze.hu/~egertne Konzultációs idő: (páros tan. hét) csütörtök 10-11 30

Részletesebben

Belső ellenőrzési terve

Belső ellenőrzési terve Belső ellenőrzési terve A vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus és más munkakörben foglalkoztatottak ellenőrzése, értékelése az éves munkatervben ütemezett módon történik. Az intézmény egy tanévre

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi

Részletesebben

Mi a karbantartás feladata. Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft.

Mi a karbantartás feladata. Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft. Mi a karbantartás feladata Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft. A karbantartás hagyományos értelmezése A karbantartás feladata a berendezések képességeinek

Részletesebben

Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata

Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata ELŐSZÓ Az adományszervezők számos területen, különböző országokban, és különböző körülmények között dolgoznak, de van néhány alapvető, közös értékük

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Humán erőforrás menedzsment

Humán erőforrás menedzsment Humán erőforrás menedzsment Kerekes Kinga kinga.kerekes@econ.ubbcluj.ro kinga.kerekes5@gmail.com 508-as iroda Tematika 1. Az emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma. Munkaidő és szabadidő 2. Az emberi erőforrás-gazdálkodás

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

2.Fák ábrázolása Célja: Lehetséges ábrázolási módok bemutatása Kérdések: Milyen ábrázolásbeli eltéréseket látsz a képeken?

2.Fák ábrázolása Célja: Lehetséges ábrázolási módok bemutatása Kérdések: Milyen ábrázolásbeli eltéréseket látsz a képeken? KOVÁCSNÉ DANI TÜNDE Projektfeladat Problémafelvetés Az alsó tagozatos gyerekek minden évfolyamon ismerkednek természetismeret órákon az erdő élővilágával. Vizuális nevelés terén is sokszor tananyag az

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György A VCA/SCC biztonsági, egészség- és környezetvédelmi ellenőrző listája a beszállítók és alvállalkozók SHE (safety, health, environment) értékelési és

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com franzkatona@gmail.com A különböző gazdasági egységek rendeltetésük szerinti feladataik végrehajtása érdekében a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával kifejtett céltudatos tevékenysége a gazdálkodás.

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá:

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: 1. A munka és a magánélet egyensúlya Az infografika és a kreatív vizualitással bemutatott mutatók iránt érdeklődők kedvéért: http://www.oecdbetterlifeindex.org/topics/work-life-balance/

Részletesebben

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek Chapter. Előadás Közgazdaságtan Economy oikonomos (görög) az aki a háztartást vezeti Háztartás sok döntés Szűkös erőforrásokat oszt szét Képesség, erőfeszítés, vágy Társadalom sok döntés Szétoszt erőforrásokat

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

2. Technológiai rendszerek- Sisteme de producţie

2. Technológiai rendszerek- Sisteme de producţie 2. Technológiai rendszerek- Sisteme de producţie Mint láttuk a technológiai folyamat legegyszerűbb ábrázolása a blokk séma. A 2.1. ábrán is látható a transzformációs folyamatba a betáplált nyersanyag és

Részletesebben

Turisztikai vállalkozások szervezése

Turisztikai vállalkozások szervezése Turisztikai vállalkozások szervezése 1 Mi a szervezés? Az emberi munkának és a vállalkozási eszközöknek a szolgáltatások előállításához való tervszerű hozzárendelését értjük. A szervezési tevékenység célja?

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

ZÁRÓBESZÁMOLÓ. OTKA nyilvántartási szám: F 020234 Témavezetõ: Tardos Katalin Téma címe: Az emberi erõforrás gazdálkodás új vállalati stratégiái.

ZÁRÓBESZÁMOLÓ. OTKA nyilvántartási szám: F 020234 Témavezetõ: Tardos Katalin Téma címe: Az emberi erõforrás gazdálkodás új vállalati stratégiái. 1 ZÁRÓBESZÁMOLÓ OTKA nyilvántartási szám: F 020234 Témavezetõ: Tardos Katalin Téma címe: Az emberi erõforrás gazdálkodás új vállalati stratégiái. A kutatás célja A kutatás célja az volt, hogy rendszerezett

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

A 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók

A 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók A 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók 1 Az év vége sikeréhez, célkitűzéseink eléréséhez, áruházaink hatékony és jövedelmező működéséhez elengedhetetlen, hogy a 2013. év

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

MENTORÁLÁSI TERV. Mentor neve: Csiki Paula A mentorált tanuló neve: Sz. Á. Évfolyam/életkor: 7. évfolyam, 13 éves

MENTORÁLÁSI TERV. Mentor neve: Csiki Paula A mentorált tanuló neve: Sz. Á. Évfolyam/életkor: 7. évfolyam, 13 éves MENTORÁLÁSI TERV Mentor neve: Csiki Paula A mentorált tanuló neve: Sz. Á. Évfolyam/életkor: 7. évfolyam, 13 éves A mentorálásba való beválasztás indoklása: Á. kiváló tanuló, magatartásával sincs probléma.

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

A vállalkozás vezérelvei

A vállalkozás vezérelvei A vállalkozás vezérelvei Developing the future. Magunkról: Raiffeisen evolution project development Cégünk egy Ausztriában, Közép- és Kelet-Európában működő, bécsi székhelyű ingatlanvállalkozás. Sikerünk

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

5S Tréning. A minőségi munkakörnyezet kialakítása és fenntartása

5S Tréning. A minőségi munkakörnyezet kialakítása és fenntartása 5S Tréning A minőségi munkakörnyezet kialakítása és fenntartása 1 Az 5S a termelékenység alapja Az 5S jelentősége Profit kézbentartása Költség Termelés Minőség Határidő Működés Berendezés Készlet Szabványosítás,

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Benkei Kovács Balázs PHD Andragógia Tanszék ELTE PPK A PROJEKTMÓDSZER FŐ JELLEGZETESSÉGEI

Benkei Kovács Balázs PHD Andragógia Tanszék ELTE PPK A PROJEKTMÓDSZER FŐ JELLEGZETESSÉGEI A PROJEKTMÓDSZER Benkei Kovács Balázs PHD Andragógia Tanszék ELTE PPK A PROJEKTMÓDSZER FŐ JELLEGZETESSÉGEI Definíció: A résztvevők érdeklődése, az oktató és a résztvevők közös tevékenységére építő módszer,

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről I. Általános rendelkezések 1. Az ajánlás célja és hatálya Az ajánlás célja az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság

Részletesebben

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a tanulóközpontú pedagógusi, oktatói gondolkodás és gyakorlat kapcsolata. Farkas Éva Einhorn Ágnes

MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a tanulóközpontú pedagógusi, oktatói gondolkodás és gyakorlat kapcsolata. Farkas Éva Einhorn Ágnes A MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER BEVEZETÉSE SZAKMAI KONZULTÁCIÓVAL EGYBEKÖTÖTT KONFERENCIA OKTATÁSI HIVATAL - TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY Budapest, 2015. május 6. MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a

Részletesebben

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Dr. Horváth Zsolt 2014 A kockázat az új ISO 9001-ben MSZ/T ISO/DIS 9001:2014 (ISO/DIS 9001:2014): Bevezetés 05. Kockázatalapú gondolkodás

Részletesebben

Változásmenedzsment.

Változásmenedzsment. Változásmenedzsment. A változásmenedzsment a változások kezelésére használt folyamatok, eszközök és technikák összessége, annak érdekében, hogy a lehető legjobb eredményt érhessük el. Felhasznált eredmények,

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Egy TITOK az idegen nyelv tanulásával kapcsolatban Amire senki nem gondol Nagy Erika, 2014 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bevezető 9

TARTALOMJEGYZÉK. Bevezető 9 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 9 1. rész 13 Mielőtt belevágsz 13 Köztes megálló 1. 23 Coachingülés előtt 33 Köztes megálló 2. 47 Mitől lesz coaching a coaching? 51 Mi működik a coachingban? 65 A szavak valóságot

Részletesebben

A HACCP rendszer fő részei

A HACCP rendszer fő részei A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges

Részletesebben

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás?

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? Program 14.00-14.15 Megnyitó 14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? 15:00-15.30 Komócsin Laura International Coach Federation Magyar

Részletesebben

Megjegyzések a gyakorlati oktatási kézikönyvhöz

Megjegyzések a gyakorlati oktatási kézikönyvhöz Megjegyzések a gyakorlati oktatási kézikönyvhöz Oktatás - Gyakorlat - Innováció TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0009 Soós Gabriella - Dr. Kádek István Eger, 2015. január 22. Alapelvek A kézikönyv a gyakorlati

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK Meggyőződésünk, hogy az üzlet csak olyan társadalmakban lehet sikeres, ahol védik és tiszteletben tartják az emberi jogokat. Elismerjük, hogy az üzleti

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE

VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE MUNKAERŐPIACI ISMERETEK A MUNKAERŐ KIVÁLASZTÁSÁNAK FOLYAMATA Célja: egy üres állás betöltése, teljesítménynövelés, piacbővítés, megfelelő helyen, megfelelő időben a megfelelően

Részletesebben

Gyakornoki képzési program

Gyakornoki képzési program Gyakornoki képzési program A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális

Részletesebben

A készítmény leírása

A készítmény leírása A készítmény leírása Bevezetõ A sablon a postforming lapok eredményes összekapcsolására szolgál. Az áttetsző műanyag szerkezete, az egyes elemek egyértelmű leírása a sablonba vésve, több összefüggő ütköző,

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

A legjobbak esélyei Pályakezdők toborzása és kiválasztása

A legjobbak esélyei Pályakezdők toborzása és kiválasztása A legjobbak esélyei Pályakezdők toborzása és kiválasztása Az elmúlt egy évben számtalan megkeresést és biztatást kaptunk, hogy folytassuk a megkezdett kutatásokat, vizsgáljuk tovább a pályakezdők helyzetét.

Részletesebben

A munkavédelmi szakma jövője az Egyesült Államokban

A munkavédelmi szakma jövője az Egyesült Államokban MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkavédelmi szakma jövője az Egyesült Államokban Tárgyszavak: munkavédelem; szakmai fejlődés; szerkezetátalakítás; képzés; változáskezelés; prezentáció. Az Egyesült Államokban a munkavédelmi

Részletesebben

Dr. Nagy Tamás E-learning és duális képzés

Dr. Nagy Tamás E-learning és duális képzés E-learning és duális képzés A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Tartalom Felsőoktatás változása E-learning megoldások Duális képzés Vélemények

Részletesebben

A szánhúzó kutyák közül is csak az első élvezi a szép kilátást 2

A szánhúzó kutyák közül is csak az első élvezi a szép kilátást 2 dr. Gaál Zoltán 1 : A szánhúzó kutyák közül is csak az első élvezi a szép kilátást 2 Napjaink versenytempóját jól jellemzi a címül választott, fiatalok által megfogalmazott bölcsesség. Igen, mert azért

Részletesebben

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

3/2014.(XII.22.) számú jegyzői intézkedés a közösségi média használat szabályairól a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira vonatkozóan

3/2014.(XII.22.) számú jegyzői intézkedés a közösségi média használat szabályairól a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira vonatkozóan 3/2014.(XII.22.) számú jegyzői intézkedés a közösségi média használat szabályairól a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira vonatkozóan A közösségi média használatra vonatkozó jogi és etikai

Részletesebben

Karbantartási filozófiák. a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere.

Karbantartási filozófiák. a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere. Karbantartási filozófiák a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere. TPM Total Productive Maintanance Teljeskörű hatékony karbantartás, Termelésbe integrált

Részletesebben

Rendszer bevezetés. Hogyan kezdjük el?

Rendszer bevezetés. Hogyan kezdjük el? Rendszer bevezetés. Hogyan kezdjük el? Nehéz a változás Mint minden új projekt, egy minőségmenedzsment rendszer bevezetése is változásokat fog hozni cége életében. Úgy kellemeseket, mint kellemetleneket

Részletesebben

A munkavédelem szabályozási rendszere Terjék László MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949: XX.Tv.70/D. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLİKNEK JOGUK VAN A LEHETİ LEGMAGASABB SZINTŐ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ.

Részletesebben

Témazáró. 11. évfolyam Vállalkozási ismeretek A vállalkozás személyi feltételeinek biztosítása

Témazáró. 11. évfolyam Vállalkozási ismeretek A vállalkozás személyi feltételeinek biztosítása Témazáró 11. évfolyam Vállalkozási ismeretek A vállalkozás személyi feltételeinek biztosítása 1. Válaszolj az alábbi kérdésekre: Milyen feladatok tartoznak a létszámgazdálkodáshoz? Mit jelent az atipikus

Részletesebben

Az oktatási módszerek csoportosítása

Az oktatási módszerek csoportosítása 1 Az oktatási módszerek csoportosítása 1. A didaktikai feladatok szerint: Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere A képességek tanításának/tanulásának módszere Az alkalmazás tanításának/tanulásának

Részletesebben

Vezetésfejlesztés, kultúraváltás a HR működési átalakulásához kapcsolódóan

Vezetésfejlesztés, kultúraváltás a HR működési átalakulásához kapcsolódóan Vezetésfejlesztés, kultúraváltás a HR működési átalakulásához kapcsolódóan Milyen mértékben jellemző, hogy a HR BP szerepkör, illetve az új HR szervezeti modell bevezetését Vezetőfejlesztési programok

Részletesebben

Plazmavágógépek 400V LPH 35, 50, 80, 120

Plazmavágógépek 400V LPH 35, 50, 80, 120 Plazmavágógépek 400V LPH 35, 50, 80, 120 Mindenféle elektromosan vezető anyag, úgymint ötvözött és ötvözetlen acélok, öntött vas, alumínium, bronz, réz és ötvözeteik vágására alkalmas, konvencionális,

Részletesebben

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai Bárány László Baromfi termék Tanács Elnök 19. DERZSY NAPOK 2011. június 2 3. A mai előadás csak egy rövid összefoglaló lesz a magyar állattenyésztés,

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Szeminárium és napi tréning exkluzív ajánlat

Szeminárium és napi tréning exkluzív ajánlat Szeminárium és napi tréning exkluzív ajánlat 1. Bevezetés 1.1.1. Az XM (a továbbiakban Vállalat vagy XM ) a nicosiai cégbíróságon a HE 251334 nyilvántartási számon bejegyezett Ciprusi Befektetési Cég és

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

Milyen pluszfeladatokkal jár a Mesterpedagógus besorolás?

Milyen pluszfeladatokkal jár a Mesterpedagógus besorolás? Milyen pluszfeladatokkal jár a Mesterpedagógus besorolás? 2.0* Készítette: Szakál Ferenc Pál *A korábbi változatokban ma már nem aktuális, nem érvényes tartalmak lehetnek, így azok tartalmáért e változat

Részletesebben

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás MAGYAR VEGYIPARI SZÖVETSÉG SEVESO irányelv és a hazai szabályozás Gáspárné Bada Magda KOZMOS konferencia Visegrád 2013. 11.05. Az előadás tartalma SEVESO szabályozás háttere, filozófiája és mutatói A katasztrófavédelmi

Részletesebben

Szállodavállalatok irányítási eszközei. Master of Arts International Hotel (Companies) Management

Szállodavállalatok irányítási eszközei. Master of Arts International Hotel (Companies) Management 1 Master of Arts International Hotel (Companies) Management 9. Szállodavállalatok emberi erőforrás gazdálkodás irányítása Cél, az emberi erőforrás gazdálkodás szállodavállalati szintű irányításának áttekintése

Részletesebben