TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...5 BEVEZETÉS...9

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...5 BEVEZETÉS...9"

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...5 BEVEZETÉS...9 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...23 IDEGEN NYELVŰ RÖVIDÍTÉSEK...23 MAGYAR NYELVŰ RÖVIDÍTÉSEK...24 DUNA TISZA ÁRUELLENŐRZŐ RT. (Z 1331)...25 KÖZÉP-EURÓPAI KERESKEDELMI ÉS ÁRUCSERE-FORGALMI RT. (Z 771, 1274, 1456)...26 TITKÁRSÁG (Z 771)...27 A) TAGGYŰLÉSI, KÖZGYŰLÉSI, IGAZGATÓSÁGI ÜLÉSI IRATOK...27 B) ÁLTALÁNOS CÉGÜGYEK...27 C) FELJEGYZÉSEK A VÁLLALAT MŰKÖDÉSÉRŐL...27 D) INGATLANFENNTARTÁS, -BÉRLET, GÉPKOCSIÜGYEK...28 E) ÁLLAMKÖLCSÖNÖK, ÉRTÉKPAPÍRÜGYEK...28 F) PERES ÜGYEK...28 G) ADATSZOLGÁLTATÁSOK A VÁLLALATRÓL...28 H) ISMERTETÉSEK, TANULMÁNYOK...28 I) A KÖZPONTI IRODA LEVELEZÉSE...29 J) PÉNZÜGYI IRATOK...29 K) SZEMÉLYZETI ÉS MUNKAÜGYI IRATOK...31 L) A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI KIVITELI ÉS BEHOZATALI RT. LIKVIDÁCIÓS OSZTÁLYÁNAK IRATAI...33 M) AZ ÜZEMI BIZOTTSÁG IRATAI...34 KERESKEDELMI OSZTÁLY (Z 1274)...35 A) ÁLLATKERESKEDELEM...36 B) TERMÉNYKERESKEDELEM...36 C) FAKERESKEDELEM...37 D) BŐR-, CSERZŐANYAG-, TEXTIL- ÉS EGYÉB ÁRUKERESKEDELEM IRATAI...41 E) AZ 1945 UTÁNI ÁLLAMKÖZI EGYEZMÉNYEK KERETÉBEN EURÓPAI államokkal KÖTÖTT KOMPENZÁCIÓS ÜZLETEK, JÓVÁTÉTELI SZÁLLÍTÁSOK...44 E) JÓVÁTÉTELI ÉS KOMPENZÁCIÓS SZÁLLÍTÁSOKBAN RÉSZTVEVŐ VÁLLALATOK, INTÉZMÉNYEK, MAGÁNOSOK IRATAI...48 F) KÜLKERESKEDELMI SZOLGÁLAT IRATAI...49 G) KÉPVISELETI OSZTÁLY IRATAI...49 H) IGAZGATÓK és CÉGVEZETŐk VÁLLALATON BELÜLI ÜZLETI ÉS MAGÁNLEVELEZÉSE...49 I) LEVELEZÉS HATÓSÁGOKKAL, HIVATALOKKAL, EGYESÜLETEKKEL, INTÉZMÉNYEKKEL és MAGÁNOSOKKAL...50 J) PÉNZINTÉZETEKKEL, BANKOKKAL, BIZTOSÍTÓINTÉZETEKKEL FOLYTATOTT LEVELEZÉS...55 K) LEVELEZÉS ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEKKEL...55 L) EXPORTLEVELEZÉS KÜLFÖLDI CÉGEKKEL...55 KÖZÉP-EURÓPAI KERESKEDELMI ÉS ÁRUCSERE-FORGALMI RT. IGAZOLÓ BIZOTTSÁGA (Z 1456)...72 MAGYAR ETIÓPIAI KERESKEDELMI KFT. (Z 1277)...73 A) KERESKEDELMI VONATKOZÁSÚ IRATOK...73 B) BELFÖLDI LEVELEZÉS...73 C) KÜLFÖLDI LEVELEZÉS...74 D) KÖNYVELÉSI IRATOK...74 MAGYAR FINN KERESKEDELMI RT. (Z 1282)...75 A) KERESKEDELMI LEVELEZÉS...75 B) KÖNYVELÉSI IRATOK

2 MAGYAR ÁLTALÁNOS ÁRUCSERE-FORGALMI KFT. (Z 772 )...76 A) A VÁLLALAT MŰKÖDÉSE SORÁN KELETKEZETT IRATOK...76 B) KERESKEDELMI LEVELEZÉS...76 MAGYAR ÁRUCSERE-FORGALMI INTÉZET RT. (Z 773)...79 MAGYAR BEL- ÉS KÜLFORGALMI RT. (Z 774)...80 NEMZETKÖZI GÉPKERESKEDELMI RT. (Z 775)...81 A) A VÁLLALAT BELSŐ (INTERN) LEVELEZÉSE...82 B) ÜZLETI LEVELEZÉS...82 C) BELFÖLDI ÉRDEKELTSÉGI VÁLLALATOK...83 D) KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGI VÁLLALATOK...83 E) BELFÖLDI KERESKEDELMI LEVELEZÉS...83 F) KÜLFÖLDI KERESKEDELMI LEVELEZÉS...89 G) EXPORTLEVELEZÉS FÖLDRÉSZEK SZERINT, ORSZÁGOK, AZOKON BELÜL A CÉGEK BETŰRENDJÉBEN...90 H) SZEMÉLYZETI IRATOK...91 I) KÖNYVELÉSI IRATOK...91 EXPORTKERESKEDELMI ÉS ÁRUBESZERZŐ RT. (Z 776)...93 A) KÖZGYŰLÉSI IRATOK...93 B) IGAZGATÓSÁGI IRATOK...93 C) ALAPÍTÁS, IPARIGAZOLVÁNY...93 D) ADATSZOLGÁLTATÁSOK...93 E) HELYISÉGBÉRLET, TÁVBESZÉLŐ...94 F) KERESKEDELMI VONATKOZÁSÚ IRATOK...94 G) KÖNYVELÉSI IRATOK...94 H) SZEMÉLYZETI ÉS MUNKAÜGYI IRATOK...94 I) BELFÖLDI LEVELEZÉS...94 J) EXPORTLEVELEZÉS FÖLDRÉSZEK SZERINT, ORSZÁGOK, AZOKON BELÜL A CÉGEK BETŰRENDJÉBEN...97 MAGYAR BRAZIL KERESKEDELMI RT. (Z 777) MAGYAR EGYIPTOMI KERESKEDELMI RT. (Z 778) A) ALAPÍTÁSI IRATOK B) KÖZGYŰLÉSI IRATOK C) IGAZGATÓSÁGI IRATOK D) ÉRDEKELTSÉGEK IRATAI E) KÖNYVELÉSI IRATOK DUNAI RAKTÁRHÁZAK RT. (Z 781) MAGYAR BÁNYATERMÉK- ÉS FÉMÉRTÉKESÍTŐ RT. (Z 782) A) TESTÜLETI IRATOK B) KERESKEDELMI LEVELEZÉS C) LEVELEZÉS HIVATALOKKAL, HATÓSÁGOKKAL, BANKOKKAL, MAGÁNOSOKKAL D) EXPORTLEVELEZÉS ORSZÁGOK, AZOKON BELÜL A CÉGEK BETŰRENDJÉBEN E) SZEMÉLYZETI IRATOK F) KÖNYVELÉSI IRATOK MAGYAR VASNAGYKERESKEDŐK KÖZPONTI IRODÁJA (Z 783) A) A VÁLLALAT FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSA, ÜGYINTÉZÉSE B) KARTELL-ÜGYEK IRATAI C) LEVELEZÉS TAGVÁLLALATOKKAL D) JOGÜGYI IRATOK E) JÓVÁTÉTEL F) SZEMÉLYZETI IRATOK

3 G) KÖNYVELÉS SINGER VARRÓGÉP RT. (Z 784) A) A VÁLLALAT MŰKÖDÉSE SORÁN KELETKEZETT IRATOK B) LEVELEZÉS KÜLFÖLDI SINGER VÁLLALATOKKAL C) JOGÜGYI IRATOK D) MŰSZAKI IRATOK E) SZEMÉLYZETI IRATOK F) KÖNYVELŐSÉGI IRATOK AUTOMOBIL-IPARI ÉS KERESKEDELMI RT. (Z 785) MAGYAR BORÉRTÉKESÍTŐ RT. (Z 786) MAGYAR VADTENYÉSZTŐK KIVITELI ÉS KERESKEDELMI RT. (Z 787) A) A VÁLLALAT MŰKÖDÉSE SORÁN KELETKEZETT IRATOK B) LEVELEZÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÓ VÁLLALATOKKAL, HIVATALOKKAL, BIZTOSÍTÓINTÉZETTEL C) EXPORTLEVELEZÉS BÉKACOMBELADÁS ÜGYÉBEN D) EXPORTLEVELEZÉS ÉLŐVADELADÁS ÜGYÉBEN E) EXPORTLEVELEZÉS LŐTTVADELADÁS ÜGYÉBEN F) EXPORTLEVELEZÉS PIÓCAELADÁS ÜGYÉBEN G) EXPORTLEVELEZÉS VEGYES VADELADÁS ÜGYÉBEN H.) SZEMÉLYZETI ÜGYEK I) KÖNYVELÉSI IRATOK MAGYAR APRÓVAD ÉRTÉKESÍTŐ KFT. (Z 1312) A) A VÁLLALATVEZETÉS HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK B) LEVELEZÉS C) EXPORTLEVELEZÉS AGANCSELADÁS ÜGYÉBEN ORSZÁGOK, AZOKON BELÜL CÉGEK BETŰRENDJÉBEN D) LŐTTVAD-ELADÁS EXPORTÜGYLETEI AZ ORSZÁGOK, AZOKON BELÜL A CÉGEK BETŰRENDJÉBEN E) LEVELEZÉS NYÚLBŐRIMPORT ÜGYÉBEN F) KÖNYVELÉSI IRATOK MAGYAR VADKIVITELI EGYESÜLÉS (Z 1313) MAGYAR ÉLELMISZER-SZÁLLÍTÓ ÉS ÁRUKERESKEDELMI RT. (Z 788, Z 1457, Z 1458) KERESKEDELMI OSZTÁLY (Z 788) A) LEVELEZÉS MINISZTÉRIUMMAL, HATÓSÁGOKKAL, HIVATALOKKAL, SZERVEZETEKKEL B) LEVELEZÉS BANKOKKAL C) LEVELEZÉS ÉRDEKKÉPVISELETEKKEL, ÉRDEKVÉDELMI SZERVEKKEL D) LEVELEZÉS NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÓ CÉGEKKEL, EXPORTŐRÖKKEL E) KOMPENZÁCIÓS ÜGYEK IRATAI F) KERESKEDELMI LEVELEZÉS BELFÖLDI CÉGEKKEL, ÜGYFELEKKEL G) KERESKEDELMI LEVELEZÉS KÜLFÖLDI CÉGEKKEL SZEMÉLYZETI OSZTÁLY (Z 1457) KÖNYVELŐSÉGI IRATOK (Z 1458) NOSTRA ÁLTALÁNOS ÁRUKÖZRAKTÁRAK ÉS KERESKEDELMI RT. (Z 1459) INDUSTRIA MAGYAR ÁLTALÁNOS IPARI RT. (Z 789) MAGYAR ERDŐBIRTOKOSOK FAÉRTÉKESÍTŐ RT. (Z 790) MAGYAR FA RT. (Z 1256) A) A VÁLLALATVEZETÉSSEL KAPCSOLATOK IRATOK B) SZEMÉLYZETI IRATOK C) KÖNYVELÉSI IRATOK

4 BÁNYAFA-ÉRTÉKESÍTŐ KFT. (Z 1257) A) A VÁLLALAT MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS IRATOK B) KERESKEDELMI VONATKOZÁSÚ BELFÖLDI LEVELEZÉS C) KERESKEDELMI VONATKOZÁSÚ KÜLFÖLDI LEVELEZÉS D) SZEMÉLYZETI IRATOK E) KÖNYVELÉSI IRATOK IPARI SZABADALMAKAT ÉRTÉKESÍTŐ RT. (Z 870 ) ÁLTALÁNOS IRATOK KERESKEDELMI FONDTÖREDÉKEK (Z 1460) FELHASZNÁLT IRODALOM NÉVMUTATÓ

5 BEVEZETÉS A külkereskedelem alakulását, fejlődési lehetőségeit alapvetően meghatározza az ország földrajzi fekvése, gazdasági-társadalmi fejlettsége, tőkeereje és nem utolsósorban a kivitelre szánt termékek eladhatósága a világpiacon. Magyarország gazdasága Európában sajátosnak mondható utat járt be, hiszen a Habsburghatalom keleti orientációját a belső vámok évi ausztriai, majd évi magyarországi életbe léptetése már a kiegyezést megelőzően nyilvánvalóvá tette. Ez a tudatos birodalomépítő akarat húzódott az olmützi alkotmányban is rögzített egységes birodalmi vámterület megalkotásának szándéka mögött is október 1-jén került sor a köztes vámvonalak részleges, majd július 1-jén a dohánymonopólium és a fogyasztási adórendszer kiterjesztésével egyidejűleg teljes felszámolására. Egyedi volt ez az út abban az értelemben, hogy Magyarország, amely addig nemigen foglalkoztatta Európa államait, az 1867-ben a kontinens közepén létrejött és területi arányait, népességét, gazdasági erőforrásait tekintve domináns Osztrák Magyar Monarchia részeként már Anglia számára is kihívást jelentett. Másfelől elsősorban népessége, mezőgazdasági súlya, nyersanyag-készlete és tőkebefektetést indukáló lehetőségei miatt szintén sajátos volt az ország helye a Monarchia gazdaságán belül is. Mindezek folytán jelentős tényezővé vált a birodalmi piacon, emellett összekötő szerepet játszott az iparilag fejlettebb, osztrák cseh területek, valamint az elmaradottabb Galícia, Bukovina és Dalmácia között. A hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar a 19. század második felétől gyors fejlődésnek indult, ami összefüggött a nyugat-európai piacok agrár- és nyersanyagigényével. Ekkor ugyanis az Európa-központú világkereskedelem a fejlett és iparosodott Nyugat-Európa és az elmaradottabb agrár- és nyersanyagtermelő Dél-, Kelet- és Észak-Európa közötti áruforgalmon nyugodott között 67% volt Európa világkereskedelmi részesedése, a többi földrész csak az első világháború idején zárkózott föl, illetve kezdett dominánssá válni. Magyarország népességének 75 80%-a még a dualizmus első éveiben is a mezőgazdaságból élt, és mindössze 10%-a foglalkozott iparral. Ebből következik, hogy az állam árukivitele főként a mezőgazdasághoz kapcsolódott, és az export 89 90%-át az 1840-es években a mezőgazdasági nyerstermékek, elsősorban az élő állat és az állati termékek adták. A kiegyezés utáni években a nyerstermékek részaránya 64%-ra csökkent, és 29%-os részarányával a gabona került az első helyre. Az ipari termékek 36%-os kiviteli arányából 15%-kal részesedett az élelmiszeripar, míg a gabona és a liszt együttesen a kivitel 38%-át adta. Ezekben az években a búzatermés 39 40%-át, az egész gabonatermés egynegyedét exportálták, ezzel szemben az 1880-as években ez a szám 33%, illetve 18% volt. A mezőgazdasági termékek mellett a sertés, a bor, a gyapjú és a fa volt a legfőbb kiviteli cikk. Az 1880-as évek végén a szarvasmarha- és a cukorkivitel lendült fel. Az import túlnyomó részét, mintegy 80%-át az ipari termékek alkották, ezek háromnegyede fogyasztási cikkekből, textil- és ruházati termékekből tevődött össze. Az 1867 utáni években a beruházási javak részaránya nőtt, az 1880-as években viszont a további feldolgozást igénylő, félkész gyártmányok behozatala erősödött. Mindez a még mindig korszerűtlen gazdasági szerkezet meglétét mutatta, de már tapasztalható volt bizonyos elmozdulás annak modernizációja felé. A külkereskedelem követte a gazdaság hullámzását. Az as években a külkereskedelmi forgalom jelentős arányú növekedését regisztrálták, ami között lelassult, majd az 1880-as években lendült fel újra. Az ország nemzetközi áruforgalma egyrészt a birodalom közös piacán belüli árucsere volt, amely a vámok hiánya és a közös pénzrendszer miatt belkereskedelemnek tekinthető külkereskedelemnek valójában a birodalmon kívüli, úgynevezett vámkülföldi országokkal folytatott 9

6 kereskedelem minősült. A birodalmon belüli árucsere az ország áruforgalmának háromnegyed részét tette ki, és különösen a behozatalban növekedett a Monarchia másik felének részesedése. A hazai kivitel 1860-as évekbeli látványos felfutása mögött a vámkülföldi export gyors növekedése állt. A kivitel 11 12%-a Németország felé irányult, amelyet a sorban a 2 3%-kal részesülő Anglia, Franciaország, Svájc és a Balkán követett. Az es években Magyarország akadálytalanul helyezhette el Európa nyugati piacain agrártermékeit, különösen a búzát és a lisztet. Ezt a lendületet lelassította az 1873-ban kirobbant válság, majd az azt követő, az évtized végéig elhúzódó regresszió, amely a magyar gazdaságot különösen nagy erővel rázta meg, és véget vetett a nyugati és keleti területek közötti szabadkereskedelmi áruforgalomnak. Nyugat-Európa országai sorra kiépítették védővámjaikat, majd 1879-ben a legfontosabb külkereskedelmi partner, Németország is ezt az akadályt gördítette a gabona és az élőállat importja elé. Az Osztrák Magyar Monarchia sem maradt adós a birodalom gazdaságát körülbástyázó védővámok megalkotásával ban új általános vámtarifát dolgoztak ki, amelyet 1882-ben és 1887-ben egyre növekvő díjtételekkel újabbak követtek. Ezek a rendelkezések a vámtarifák mértékét tekintve már teljesen az európai gyakorlathoz, a megemelt ipari és agrár védővámokhoz igazodtak. Nem elhanyagolható a Monarchia és a Balkán kapcsolata sem. Az itteni országokból a behozatal 8%-ot tett ki, éppen ezért volt jelentős az 1875-ben Romániával, majd 1881-ben Szerbiával a kölcsönös vámmentességről megkötött kereskedelmi szerződés. A balkáni országok részesedése ezzel szemben a román vámháború idején erőteljesen visszaesett. Az évi válságot követően a vámkülföldi gabona- és lisztkivitel mértéke az 1880-as években már stagnált, majd 1890 után csökkenni kezdett. Ezeket a termékeket a század végén egyre nagyobb mennyiségben a közös vámterület vette fel. A Nyugat-Európában és a Monarchiában az agrártermelés mint húzóágazat fejlődését elindító folyamat többek között hazánkban is olyan fokú gazdasági növekedést eredményezett, amely a hitelrendszer kiépítéséhez, a korszerű, európai színvonalú közlekedés megteremtéséhez és a mezőgazdasághoz kapcsolódó világszínvonalú malomipar kiépüléséhez vezetett. A hasonlóképpen sikeres hazai szalámi- és cukorgyártás is vezető szerephez jutott a Monarchia piacain. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyes ágazatainak bővülése a nehézipar néhány ágának jelentős fejlődését váltotta ki, pl. a Ganz gyár világszínvonalú technikát honosított meg vasúti kocsik kéregöntésű kerekeinek megalkotásával. Az első világháború előtt a magyar gazdaság növekedésének alapját nem a belső felhalmozás, hanem a külföldi tőkebeáramlás jelentette között kétmilliárd forint külföldi tőkét fektettek be a magyar gazdaságba, ami túlnyomóan francia, német, osztrák, kisebb mértékben angol, belga, holland és svéd eredetű volt. A belső tőkefelhalmozás fő forrása a kiegyezés utáni két évtizedben a mezőgazdaság és a kereskedelem maradt között a magyar gazdaság finanszírozásában 55:45 volt a belső forrás és a külső befektetés aránya. A későbbiekben a külföldi tőke aránya tovább csökkent, hiszen az első világháború kirobbanása idején a külső forrás részaránya már csak 25% volt, jelezve a magyar gazdaság autonóm jellegét. A századforduló éveiben megkezdődött a magyar tőke balkáni expanziója. Míg a hűbéri eredetű nagy- és középbirtokosoknál felhalmozott pénzvagyon jelentős részét reprezentációs célokra használták fel, addig a kereskedelemben és kiváltképpen a terménykereskedelemben felhalmozott tőke nagyobb mértékben áramlott a gazdaság egyéb szektoraiba. A hazai tőkés kereskedők részben külföldi tőkével főként az 1850-es évek végétől kezdeményező szerepet játszottak a bankok, illetve ipari üzemek alapításában és a vasútépítésben is. Elsősorban a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparba, jellemző módon az élelmiszer-, ezen belül a malomiparba való behatolásuk emelhető ki, de bekapcsolódtak a sör-, a vegyi- és a bőriparba, a fűrésztelepek és az építőgyárak alapításába is. A cukoripar kezdetben az osztrák tőke vállalkozásai alatt fejlődött, majd a század végén egyre inkább a magyar bankok vették át 10

7 a vezető szerepet. A textilipar a protekcionista vámrendszer miatt tengődött, töretlen felfutása az 1920-as évektől vált érzékelhetővé. A dualizmus és az ország gazdasági fejlődésének, egyúttal a hazai tőkés gazdaság 1945 előtti százéves történetének legdinamikusabb időszakát az közötti évek jelentették. A Monarchia közös piaca a gazdaság bázisa maradt az első világháború végéig, ugyanakkor az 1880-as évektől elsősorban Németországgal megerősödtek a vámkülföldi kereskedelmi kapcsolatok ban annak egyharmad része, a Monarchián kívüli tőkeimportnak pedig csaknem fele Németország felé irányult. Az árubehozatal növekedése ellenére a századforduló után a német tőkeimport erősen visszaesett. A magyar gazdaság tőkeellátásában Franciaország mellett Anglia, Hollandia és Svájc szerepe növekedett. A hazai bankrendszer fokozatosan függetlenedett a külföldi tőkétől, hiszen a századfordulón a vezető pénzintézetek részvényeinek többségi, 55%-os külföldi érdekeltsége mellett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Rt. már magyar tőkecsoport tulajdonában volt. A Rotschildbankcsoporthoz tartozó Magyar Általános Hitelbank Rt.-nél a magyar nagytőke egyre növekvő szerephez jutott, a külföldi tőke szerepe inkább a nagybankok második vonalába tarozó, újabb alapítású Magyar Olasz Bank és az Angol Magyar Bank esetében volt domináns. Az 1890-es években a fizetési mérleg vámkülföldi viszonylatban egyensúlyban volt, mind a külkereskedelem, mind a tőkeforgalom pozitív mérleggel zárt. Az első világháború előtt növekedett a külkereskedelmi mérleg hiánya, de a fizetési mérleget a kivándorlók hazaküldött pénzei még egyensúlyba hozták. Az ország birodalmon belüli fizetési mérlege egy-két évtől eltekintve hiányt mutatott. Ezt az áru- és idegenforgalmi mérleg hiánya, valamint az Ausztriának kifizetett kamatok és osztalékok okozták, és ezen sem a tőkeforgalom pozitív mérlege, sem az Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok átutalásai nem segítettek. A századforduló után a tengerentúli országok fokozódó gazdasági térnyerése következtében a Monarchia örökös tartományai maradtak a magyar agrártermékek biztos piacai, amelyeken az évi agrárprotekcionista vámok bevezetése következtében monopolhelyzethez jutottak cserében iparcikkeket, félgyártmányokat kapott az ország. A közös vámterületek nyújtotta komparatív előnyök érvényesültek a magyar gazdaságban is, mert csak olyan termékeket gyártottak, amelyek előnyösek voltak számára. Az összforgalom háromnegyed része vámbelföldön zajlott, a kivitel kilenctizedét nyersanyag, félgyártmány és élelmiszeripari termék tette ki, a behozatal kétharmada iparcikkekből, ezen belül mintegy 31%-a textíliából állt. A századfordulót megelőző évtizedben, a tőke és a termelés koncentrációjával párhuzamosan alakultak ki az ipari monopóliumok. A világháború előtti évtizedben 56 osztrák magyar és 26 magyar kartell működött. Ezek versenykorlátozó szándéka idővel a fejlődés gátjává vált, de folyamatosan működtek a Nehézipari Központ (NIK) évi megalakulásáig. Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlásával mintegy két évszázados gazdasági kapcsolatrendszer szűnt meg. Elveszítve a birodalom egységes piacát, közös pénzét és hitelrendszerét, az ország gazdasága minden átmenet nélkül kikerült a világpiacra, így a továbbiakban felértékelődött a külkereskedelem szerepe. A trianoni területvesztések után az iparosodottabb, de zömében nyersanyag-behozatalra szoruló gazdasági ágak maradtak magyar területen. Az ország gazdaságának általános helyzetét az új határok között is a mezőgazdaság határozta meg. Az első világháború előtt a nemzeti jövedelem 58%-át a mezőgazdaság termelte meg, az ipar részesedése 28%, a kereskedelemé és a közlekedésé pedig 14% volt. Az agrártermékek és agrár iparcikkek világpiaci elhelyezése a behozatali szükségletek biztosítása miatt létkérdéssé vált. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a Monarchia vámkülföldivé vált örökös tartományai, Ausztria és Csehország világpiaci áron és nem liszt, hanem gabona formájában vették át a magyar gabonát, amivel a malomipart is válságba sodorták, hiszen a megmaradt 65 millió mázsa őrlőkapacitás számára az ország szántóterületein legfeljebb millió mázsa gabona 11

8 termett. Hasonló értékesítési gondokkal küzdött a főként Budapestre koncentrálódott sör- és cukoripar is. A Monarchia felbomlása, a négyéves háború, a központi hatalmak elleni blokád, a nemzetközi kapcsolatok teljes szétzilálódása, az ország megszállása, a rossz termésátlagok, a fokozódó áruhiány és infláció, a gazdaság reorganizálása komoly próbatétel elé állította az országot. Mindezeket csak tetézte a szomszédos, újonnan létrejött utódállamok ellenséges magatartása, gazdasági elzárkózása, illetve az Európa országaiban is tapasztalható protekcionizmus erősödése. Az Európa-szerte terjedő elzárkózó politika alkalmazása alól Magyarország sem vonta ki magát, és július 15-től behozatali tilalmat rendelt el, elsősorban az ipari késztermékekre. A világpiacra kikerülve a magyar gazdaságnak olyan problémákkal is szembe kellett néznie, mint például a gabonatermelés túlsúlya, magas termelési költsége, elmaradott technikája, az állati termékek viszonylag alacsony feldolgozottsága. Mindezeken túl tőkehiány lépett fel, mert miután Ausztria is adós országgá vált, a bécsi pénzcsoportok elvesztették korábbi erejüket. Németország mint kereskedelmi partner átmenetileg kiesett, és a hagyományos külső források is kiapadtak. A tőkeimport megindulását 1924-től a jóvátételi kötelezettség sürgette, aminek értelmében húsz év alatt 200 millió aranykoronát kellett az országnak kifizetnie. Magyarország 1923 tavaszán nagyrészt hosszú lejáratú kölcsönt igényelt, a megszavazott, 307 milliárd aranykorona értékű népszövetségi kölcsönt 1924 júniusától folyósították. A népszövetségi kölcsön elnyerésének feltétele egyrészt a Monarchia Magyarországra eső 1345 millió pengő adósságának visszafizetése, másrészt a tilalmi rendszer felszámolása és kereskedelmi kapcsolatok felvétele volt a szomszédos államokkal között az 1,3 milliárd pengő hosszú lejáratú hitel mellett 1,7 milliárd pengőnyi áruhitel, valamint közép és rövid lejáratú kölcsön áramlott be az országba. Ezek miatt az angol amerikai befolyás súlya megnőtt, és vele együtt a korábbi függést az osztalékoktól a nyugati hatalmak diktálta pénzügyi függés váltotta fel. Az általuk nyújtott tőkehitelek a térség gazdasági helyreállítását célozták. Míg az első világháború előtt Németország és Ausztria a hitel mellett piacot is biztosított a magyar gazdaság számára, addig az 1920-as évek hitelfelvételei már nem jelentettek eladási lehetőséget is. Az elzárkózó gazdaságpolitikai stratégián ütött rést az június 1-jén Németországgal megkötött ideiglenes, a legnagyobb kedvezmény elvén alapuló megállapodás. Ezt követte az 1920 decemberében életbe léptetett magyar osztrák, majd január 21-én a magyar lengyel kompenzációs árucsere-egyezmény, és nem utolsó sorban az Ausztriával kötött, 1921 februárjában ratifikált kompenzációs egyezmény. Ezek a megállapodások segítették az áttérést a béketermelésre, illetve a hozzáférést a csak külföldről beszerezhető, nélkülözhetetlen ipari termékekhez és nyersanyagokhoz. Magyarországon a nem abszolút tilalmat jelentő rendszer bevezetésén túl kormányengedélyhez kötötték a behozatalt és kivitelt, ami bizonyos jövedelmet biztosított az államkincstárnak augusztus 1-jétől, az 1920-ban, az első világháború alatt bevezetett kötött devizagazdálkodás megszüntetése után a kormány ismét ehhez az eszközhöz nyúlt, majd az december 12-i, 250/1924. M. E. számú rendelet az összes behozatali tilalmat eltörölte. A magyar külkereskedelmi politika új mérföldköve volt az évi XXI. tc. értelmében január 1-jén életbe léptetett, 2244 vámtételt tartalmazó vámtarifarendszer. A protekcionista vámvédelem jegyében kidolgozott autonóm vámtarifák magas, átlagosan 30%-os értékvámokat írtak elő, ami főleg a fogyasztási iparcikkek kirekesztésével importhelyettesítő iparfejlesztésre késztette a gazdaságot. A szabad mozgásteret követelő kereskedelmi tőke hevesen ellenezte a védővámos elzárkózást, ami nem csoda, hiszen a Monarchia vámközösségén izmosodott meg. Az első világháború előtt a belső felhalmozásban élen járó terménykereskedők elveszítették korábbi gazdaságalakító szerepüket. 12

9 Az évtized második felében tapasztalható mérsékelt gazdasági fellendülés hatására az ipari termelés 1929-ben több mint 12%-kal volt magasabb, mint 1913-ban, termékszerkezet-váltásról azonban nem beszélhetünk sem az iparban, sem a mezőgazdaságban. A behozatali tilalmak és a kirekesztő vámok a korábban hiányzó vagy gyenge iparágak fejlődésének kedveztek, például a textiliparénak, amely az évtized végére megháromszorozta termelését. Történt mindez akkor, amikor Nyugat-Európa már régen túljutott az ipari forradalom első hullámán, az akkor vitathatatlanul húzóágazatot képviselő textilipar hihetetlenül gyors fejlődésén, és ekkor az ipari forradalom második nagy szakaszának haszonélvezőjeként új energiahordozók, a kőolaj és az elektromos energia birtokában új alapanyagok, az acél, a vasbeton és az alumínium felhasználója volt. Ezeken a területeken olyan korszerű technikai vívmányok honosodtak meg, mint az autó, a repülőgép, a drót nélküli távíró és a rádió, valamint új iparágak váltak meghatározóvá, többek között a vegyipar, az elektromos ipar, az autógyártás és a repülőgépgyártás. A könnyű-, textil-, bőr- és papíripari ágazatok felfutása az 1920-as évek második felében nem tekinthető hazai sajátosságnak. A szomszédos országok a népszövetségi konferenciákon megfogalmazott szabadkereskedelmi elvvel ellentétben hasonlóképpen az elzárkózó politika jegyében elmaradt iparágazataik importhelyettesítő fejlesztését támogatták. Ez a gazdaságpolitikai irányvonal különösen az exportban okozott nehézségeket, hiszen az importhelyettesítő iparosítás egyfelől csökkenti, másfelől viszont éppen megnöveli az importot az exportnehézségek így a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának hiányát idézték elő. A külkereskedelmi mérleg deficitje és a külföldi tőketörlesztések hátrányosan érintették a fizetési mérleg egyensúlyát, ami erősen megnövelte az országok adósságállományát. Magyarországon az 1920-as évek végére állandósult a cserearányok erőteljes romlása, 1929-ben, egy évtizeddel a háború befejezése után az országnak ugyanolyan értékű importcikkért a korábbinál 10 20%-kal több terméket kellett exportálnia. Az as gazdasági világválság alapjaiban rázta meg a magyar gazdaságot. A jelentős kiviteli felesleggel rendelkező országban a válság egy csapásra felszínre hozta a mezőgazdaság elmaradottságát, azaz a gépesítés hiányát, a termelés magas önköltségét, a mezőgazdasági támogatás alacsony mértékét, a szűk belső piacot és a szemtermelés túlsúlyát. A gabonaárak jelentős mértékben csökkentek, a búza nagykereskedelmi ára az közötti évek átlagához képest 1933-ra a harmadára zuhant. A növényi eredetű termékek áresése a válság alatt 54%-os, az állatok és állati termékek árcsökkenése 48%-os volt. Az as gazdasági válság a magyar gyáripar ágaiban nem egy időben és nem egyforma intenzitással hatott. A termelés leginkább a vas- és fémipar, a gépgyártás, az építőanyag- és faipar területén esett vissza, 1932-ben az évi 52%-ára. A hitelezők sietve mondták fel a rövid lejáratú hiteleket, az adósok többsége fizetésképtelenné vált. Magyarország 4,3 milliárd pengős külföldi adósságának jelentős része rövid lejáratú hitelekből tevődött össze. A hitelek folyósításától megfosztott, a gazdasági válság hatásától fulladozó kelet-európai országok számára olyan pénzügyi megoldások bevezetése vált létfontosságúvá, mint a bankzárlat, a külfölddel szemben fennálló tartozások kifizetésének felfüggesztése vagy a kötött devizagazdálkodás bevezetése. Ez utóbbi a nemzeti valuták szabad átváltását szüntette meg, és a deviza ki-, illetve befizetéseket a nemzeti bankok hatáskörébe utalta, amivel a külkereskedelmi tevékenység állami felügyelet alá került december 22-én a kormány teljes transzfermoratóriumot rendelt el, amivel hivatalosan is beszüntette a külföldre irányuló kifizetéseket. A Nemzeti Bankban létrehozták az ún. Külföldi Hitelezők Alapját, ide fizették be a magyar adósok külföldi tartozásaikat és egyéb kifizetéseiket, amelyek továbbításáról a bank gondoskodott. A kereskedelmi mérleg egyensúlyának helyreállítására az egyetlen járható út a behozatal radikális korlátozása maradt között ismét a vámvédelem eszközéhez nyúltak a környező államok mindegyikében, azaz megtiltották a belföldi termeléssel előállítható termé- 13

10 kek behozatalát elején Magyarországon külön kormányengedélyhez kötötték a külföldi ipari készáruk behozatalát. A kontingentális rendszer keretében központi előírás alapján határozták meg, hogy az egyes cikkekből mekkora mennyiség behozatala engedélyezhető. A kötött devizagazdálkodáshoz kapcsolható a valutafeláras rendszer életbe léptetése is. A kezdetben árucikkenként megállapított állami támogatás a kivitt árukért 20 50% felárat biztosított, így a magyar áruk versenyképessé váltak külföldön. A Magyar Nemzeti Bank nem a hivatalos árfolyamon váltotta be a külföldi devizákat, hanem Magyarország, Románia és Jugoszlávia esetében valutaleértékeléssel 30 40%-kal alacsonyabb árfolyamot alakított ki. Ezzel fokozták a termékek versenyképességét, hiszen a külföldi vásárló ugyanannyi devizáért 30 40%-kal több nemzeti valutát kapott től a felárrendszert állandó kulcsokat megállapítva az egyes valutákhoz kötötték. A szabad devizájú sterlingblokk országai Anglia, Franciaország, Svájc, Belgium valutáira a legmagasabb, 50%-os felárat alkalmazták. A valutaleértékelés másik pozitív hatása az volt, hogy ugyanennyi százalékban drágította az importot, így a felárrendszer megemelt vámként működött. A pénzügyi szanálást szolgáló intézkedések talán leghatékonyabb formája volt az áttérés a klíring-elszámolásokra. Ez a kétoldalú szállítások keretén belül működő protekcionista rendszer a külkereskedelem állami felügyelete mellett a kölcsönös áruszállításoknál devizát csak a különbözet kiegyenlítésénél számolt el után Közép- és Kelet-Európában Németország kötött klíring alapon kereskedelmi egyezményeket. A rendszer sikerét jelzi, hogy Magyarország 1935-ben külkereskedelmének 63%-át bonyolította ebben a formában. A nyugati hatalmak által magukra hagyott, gazdasági gondjaikkal és egymással küszködő közép- és kelet-európai országok gazdasági orientációja a termékeiknek piacot biztosító nyugat-európai államok, illetve Németország felé irányult. Ha azonban a piacot egy nagyhatalom biztosítja, az gazdasági függőséget jelent. Magyarország esetében is ez történt, a háború végére külforgalmának 80%-a Németországgal bonyolódott. A Németországgal kötött évi kereskedelmi szerződés ún. második pótegyezményeként február 21-én aláírt német magyar kereskedelmi megállapodásban a német kormány kötelezettséget vállalt nagyobb mennyiségű mezőgazdasági termék átvételére, amihez a behozatali kontingens biztosításán túl a magas agrárvámok részbeli visszatérítésére 15 millió márkás kormányalapot létesített. A Magyarország számára kétségkívül kecsegtető megállapodás alapján a magyar exporttermékekre évente 22 millió pengő ártámogatást fizetett a kormány. Minden mázsa búza után 4 6, minden mázsa disznózsír után 74 pengő ártámogatást térített vissza a német kormány, viszonzásként a német iparcikkek 20 30%-os vámkedvezményt élveztek. Ezek után nem csoda, hogy Németország Magyarországra irányuló exportja között 12%-ról 24%-ra növekedett. A politika függvényében Németország mellett Magyarország intenzív kereskedelmi kapcsolatot alakított ki Olaszországgal és Ausztriával is. A következő években tovább emelkedett Németország részesedése a magyar exportból ben a két állam kereskedelmi egyezményben rögzítette, hogy Magyarország búza- és rozsfölöslegének felét, kukoricafölöslegének 80%-át, illetve teljes olajosmag-fölöslegét Németországba szállítja. Az ipari nyersanyagok kivitele is emelkedett, ben az évi másfél millió tonnáról kétmillió tonnára. A magyar olajtermés 50 60%-a is Németországba került. Ehhez járult még a hazai hadiipar, amely 1942-ben többet termelt a német fél, mint a magyar honvédség számára. Mindezeket a tételeket a német kormány nem minden esetben ellentételezte, ami azt eredményezte, hogy a német tartozásokkal együtt a hadikiadás 1941-ben a nemzeti jövedelem 20, 1944-ben 44%-át emésztette fel. Az 1935 után megindult gazdasági fejlődés mind a mezőgazdaságban, mind az iparban struktúraváltást eredményezett. A hagyományos élelmiszeripari ágak hanyatlásával egyidejűleg újak indultak fejlődésnek, mindenekelőtt a konzervipar: a gyümölcs- és paradicsomkonzerv gyártás világpiaci viszonylatban is modern ágazattá vált. Bár az élelmiszeripar aránya 14

11 csökkent az évihez képest, közel 29%-os részarányának köszönhetően a legerősebb iparágak közé tartozott. A protekcionista védővámos rendszer a textilipar megerősödését eredményezte, hiszen a második legjelentősebb iparágként 1938-ban a gyáripari termelés több mint 26%-át állította elő az évi 15%-kal szemben. A növekedés mellett azonban nem szüntették meg az ipar szerkezeti elmaradottságát. Míg a nehézipari ágak, azaz a vas-, fém-, gép-, elektromos és vegyészeti ipar termelése 1913-ban az össztermelés 38%-át adta, addig 1938-ban kevesebb mint 36%-át. A hadigazdaság kiépülése viszont megváltoztatta az ipar ágazati struktúráját, miután nem kedvezett a könnyűipari ágazatok fejlődésének. Az élelmiszeripar tovább vesztett súlyából, a nehézipari ágak részaránya pedig tovább emelkedett. Jelentősen módosult az import összetétele is. Míg a kész iparcikkek behozatala 1913-ban az összes behozatal 62%-át tette ki, addig 1937-re az évi 40%-ról 27%-ra esett vissza. Szerencsés egybeesés, hogy az importpótló iparfejlesztések éppen olyan nyersanyag- és félgyártmányok behozatalát igényelték az évi 38%-kal szemben ez 1937-ben 73%-ot jelentett, amelyek világpiaci árszintje követte a mezőgazdasági termékek árszintzuhanását. Ez javította a cserearányt, így annak 1933-ig tapasztalt romlását sikerült megállítani. A külkereskedelmi forgalom mérlege 1930-tól a második világháború végéig az 1940-es üzletév kivételével mindvégig pozitív maradt. A két világháború között az iparosodás előrehaladt, és a két évtized alatt 30%-ról 36%-ra emelkedett az ipar részesedése a nemzeti jövedelem megtermeléséből, a mezőgazdaság részaránya ezzel szemben 42%-ról 37%-ra csökkent. Ezt a keresők százalékos arányszámában bekövetkezett változások is mutatják: az ipari népesség aránya 1941-re az évi 21%-ról 25% fölé emelkedett, a kereskedelmi és közlekedési ágazatokban foglalkoztatottak együttes aránya pedig 30%-ról 35%-ra növekedett. A kár, amelyet az ország a második világháború alatt elszenvedett 1938-as árakon számolva ,9 millió pengőt tett ki, ebből a kereskedelemre az összes kár 6,2%-a, azaz 1365,4 millió pengő esett. A veszteséghez a szovjet hadsereg által hadizsákmányként elhurcolt nemzeti javak, kulturális értékek is hozzájárultak. Az emberi és anyagi veszteségeken túl a szétzilált gazdaság rendbetétele is hatalmas erőfeszítést igényelt az országtól. A külkereskedelmi kapcsolatok visszaesését mutatja, hogy az évi, 1938-as árakon számítva 803 millió pengőnyi tőkés behozatalhoz és 950 millió pengő értékű kivitelhez képest 1945-ben a kivitel és behozatal együttesen mindössze 3,7 millió pengőt tett ki. A második világháborút követő szovjet nagyhatalmi érdekek mind Magyarországtól, mind a környező országoktól új gazdasági kapcsolatrendszer kiépítését követelték meg július 20-án Romániával ideiglenes árucsereegyezmény, októberben Lengyelországgal és Csehszlovákiával kompenzációs megállapodások jöttek létre. Magyarország 1945 utáni első kereskedelmi szerződését augusztus 27-én Moszkvában írták alá. Mindezen megállapodások célja az volt, hogy a gyáripart el tudják látni nyersanyaggal. A Szovjetunióval megkötött egyezmény a két ország közötti gazdasági együttműködésről is tartalmazott megállapodást, amelynek értelmében a magyarországi timföldgyártásban, a bauxit- és olajbányászatban, illetve -kutatásban, a hajózásban, valamint a légi közlekedésben 50 50%-os részvényérdekeltséggel magyar szovjet vegyes vállalatok alakultak. Ezáltal a Szovjetunió a legjelentősebb külföldi tulajdonosként vett részt a magyar gazdasági életben. A nyugati országokkal, Svájccal és Ausztriával folyatatott tárgyalások 1946-ban, késéssel indultak meg. A tőkés országokból származó import 1946 első felében az összes behozatal 10%-át tette ki, és a stabilizációt követő évben a külkereskedelmi forgalom jelentős hányadát adta. Az január 20-án, Moszkvában aláírt fegyverszüneti szerződés súlyos kötelezettségek vállalalására kényszerítette a magyar vezetést. A Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugo- 15

12 szláviának hat év alatt 300 millió dollár értékű jóvátételt tartozott fizetni az ország, főként áruszállítás formájában, ebből 200 millió illette a Szovjetuniót, 70 millió Jugoszláviát és 30 millió Csehszlovákiát. Az áruszállításoknál az évi, 10 15%-kal megnövelt világpiaci árakat alapul véve mindez 1,5 milliárd pengő jóvátételi szállítást jelentett. Az erőteljes világpiaci áremelkedés miatt az 5,15 pengős helyett az évi jóvátételnél 10,21 pengős dollárkulccsal számoltak, és mivel között a késztermékek világpiaci ára a kétszeresére emelkedett, a jóvátételi szállítás értéke négyszeresére nőtt. Az első évben az ország képtelen volt teljesíteni a jóvátételt, majd az os gazdasági évben a nemzeti jövedelem 17%-át, ben 10%-át, az ezt követő években pedig tovább csökkenő aránnyal annak 7-7%-át emésztették fel a szállítások egészen 1952-ig, a fizetések befejeződéséig ben összesen 131 millió dollár jóvátételt fizetett ki az ország. A nagyhatalmak potsdami értekezletén döntés született arról, hogy a Magyarországon lévő összes német tulajdont a Szovjetunió kapja meg. A második világháború küszöbén a német tőke meghatározó szerepet játszott a külföldi tőkés érdekeltségek között: a magyar gyáripar külföldi részvényeinek közel negyedét birtokolta, illetve az összes magyar bánya és iparvállalat 13 14%-át ellenőrizte. A potsdami döntés értelmében a magyarországi külföldi tőkés ipari érdekeltségek több mint fele került a Szovjetunió tulajdonába. Több mint 400 vállalatot és telephelyet, több száz különböző ingatlant kapott meg így, amelyek visszavásárlásától között nem zárkózott el. Mivel az átadandó német vagyont a magyar kormány nem minden esetben tudta az január 20-i állapot szerint megóvni, az ezután keletkezett károk fejében további millió dollárt kényszerült fizetni. Sajátos módon alakult a magyar kormány Németországgal szembeni kárigényének teljesítése. A háború alatti fedezetlen áruszállítások összege elérte a 280 millió dollárt, és az ország a németek által okozott, közel 900 millió dollárra becsült háborús veszteségért sem igényelhetett kártérítést. Teljesítenie kellett viszont a német kormány Magyarországgal szembeni követeléseit, ami nagyjából azonos terhet jelentett a jóvátétellel, és aminek keretében között 30 millió dollárt fizettek ki. A jóvátételi szállítások koordinálására létrehozott Jóvátételi Hivatal ellentétben a Gazdasági Főtanáccsal nem rendelkezett rendeletkibocsátási joggal, viszont utasításai, megrendelései alapján bármely iparost vagy iparvállalatot kötelezhette a szükséges árucikkek, anyagok meghatározott idő alatti, megszabott árú előállítására és leszállítására. A Hivatal gyakorlatilag az egész magyar nehézipar felett ellenőrzési és irányítási hatáskörrel rendelkezett. Az 1945 utáni külkereskedelmi irányváltás másik mozzanata a térség kis országainak fokozódó gazdasági együttműködése volt. Ezt a háború után kirajzolódni látszó, a korábbi, közel három évtizedes elzárkózó politikát felváltó, új, a dunavölgyi országok együttműködésére épülő gazdasági egységet a Szovjetunió nem támogatta folyamán felmerült a két vagy több ország közötti vámunió terve, és ez az elképzelés egészen 1948 elejéig tartotta magát. A kisebb országok szorosabb együttműködése helyett azonban inkább a Szovjetunióval kötött kétoldalú kapcsolatok erősödtek. A szocialista tábor körvonalazódása mellett Magyarország külkereskedelmében 1949-ben is jelentős maradt a tőkés országokkal bonyolított áruforgalom. A kivitelből 26 27%-kal részesülő Szovjetuniót Svájc követte 20,5%-kal, de Anglia, Ausztria, Svédország és Olaszország szerepe sem volt elhanyagolható. A külkereskedelmi orientáció mindenesetre módosult, hiszen a kelet-európai országok egymással folytatott kereskedelmének aránya a háború előtti 10 16%-ról 30 70%-ra emelkedett. Az ország gazdasági és politikai irányvonala 1947 júliusában az európai gazdasági újjáépítést szolgáló Marshall-terv elutasításakor tovább differenciálódott. Ehhez köthető Európa gazdasági kettészakadása, illetve a tervet elutasító kelet-európai országok egy tömbbe tömörítése. A külgazdasági kapcsolatok átrendeződését a háború alatt létrehozott Külkereskedelmi Hivatal segítette, amely biztosította az állami akarat érvényesülését a külkereskedelemben. A 16

13 háború után a hivatal helyére lépő Külkereskedelmi Igazgatóság felügyeletét a kereskedelmi tárca látta el. Az új kormányhivatal feladata az államközi megállapodásokra épülő áruforgalom operatív irányítása és ellenőrzése mellett az egyes cégek külkapcsolatainak engedélyezése és ellenőrzése lett. A Külkereskedelmi Igazgatósághoz tartozott a Külkereskedelmi Árkiegyenlítő Alap, amely árkiegyenlítéssel, illetve árlefölözéssel jövedelemszabályozó feladatot látott el. Az irányítási rendszer változása ellenére a külkereskedelmi forgalom lebonyolítása a hároméves terv kezdetén is túlnyomórészt a magáncégek kezén maradt. A magyar gazdaság számára a politika útmutatása alapján kijelölt út fontos állomását jelentette a több lépcsőben végrehajtott államosítás. A kormány június 1-jén az államosítás első fázisaként állami ellenőrzés alá helyezte a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó tíz legnagyobb bankot, a bankok élére pedig széles hatáskörrel rendelkező miniszteri biztosokat küldött ki október végén a minisztertanács, novemberben a nemzetgyűlés jóváhagyta a nagybankok és az érdekeltségükbe tartozó pénzintézetek, illetve ipari és kereskedelmi érdekeltségeik magyar tulajdonú részvényeinek államosítását. Közvetlenül a háború előtt készült felmérés szerint a nagybankok a pénzintézeti tőke 72%-át tartották kezükben, ezzel a lépéssel tehát véglegesen a szocialista szektorba kerültek a kereskedelmi vállalatok, hiszen 91 vállalat tartozott az államosított bankok érdekeltségébe, és az állami vállatok száma a bankállamosítás után 110 lett. A pénzügyminiszter a nagybankok élére december 31-i hatállyal miniszteri biztosokat küldött ki, és ezek hatáskörébe a nagybankok érdekeltségi vállalatai is beletartoztak. A miniszteri biztosok tevékenysége a bankok és érdekköri vállalatok ellenőrzésén túl a pénzintézetek vagyonállagának ellenőrzésére és nem utolsó sorban az államosítás előkészítésére terjedt ki. A folyamat végére 1949-ben az államosításokat eddig elkerülő külföldi tulajdonban lévő vállalatok állami kezelésbe vétele, illetve a tíz munkásnál több alkalmazottat foglalkoztató magánvállalatok decemberi államosítása tett pontot. Ezzel a lépéssel kialakult az állami szektor a bányászatban, az iparban, a közlekedésben és a nagykereskedelemben, valamint a bankokban is. * * * A repertóriumban szereplő, között alakult kereskedelmi vállalatok alapítói között a magyar állam mellett hazai és külföldi bankokat, pénzintézeteket, hazai kereskedelmi és ipari vállalatokat, szövetkezeteket, külföldi vállalatokat, valamint magánszemélyeket találunk. Mint a legtöbb vállalat alapítója a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt., az Angol Magyar Bank Rt. és a Magyar Olasz Bank Rt. emelhető ki. A bankok részvényérdekeltségük mellett kereskedelmi tevékenységet is folytattak. A jövedelmező kereskedelmi ügyletek túlnőttek a banki szervezeten, és a megnövekedett adminisztráció vállalati keretek létrehozását igényelte. Így alakult meg pl. a Közép-európai Kereskedelmi és Árucsere-forgalmi Rt. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kompenzációs üzleteinek lebonyolítására, továbbá az Angol Magyar Bank Gépkereskedelmi Osztálya jogutódjaként jelentékeny külföldi tőke közreműködésével létrehozott Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. A fenti bankok mellett a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt., a Hazai Bank Rt., a Magyar Általános Hitelbank Rt., a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt. és a Magyar Országos Központi Takarékpénztár Egyesület alapított kereskedelmi vállalatot. Vállalatalapításba külföldi pénzcsoportok, többnyire bankok Angol Magyar Bank Rt., Magyar Olasz Bank Rt., Banque Misr, Kairo, útján vagy tőkeérdekeltségek, vállalkozások D. Roditi & Sons., L. Polnauer et Co., The Singer Manufacturing Company., Fiat SA Torino révén kapcsolódtak be. A hazai cégalapítók között a Borértékesítő Rt.-t, az Első Magyar Részvény Serfőzde Rt.-t, illetve az Erdőbirtokos és Fakitermelő Rt.-t találjuk. Az állam részéről a Magyar Államkincstár, a Hungária Vegyi- és Kohóművek Rt., a Földművelésügyi Minisztérium, a két állami szövetkezeti szervezet, a többségi állami tulajdonú Hangya Termelő-, Értékesítő- és Fogyasztási 17

14 Szövetkezet, valamint a Futura Magyar Szövetkezeti Központi Áruforgalmi Rt. voltak vállalatalapítók. Némely esetben kereskedelmi vállalat is szerepelt cégalapítóként, pl. a Magyar Általános Árucsere-forgalmi Kft., a Magyar Egyiptomi Kereskedelmi Rt., a Magyar Etiópiai Kereskedelmi Kft., a Magyar Élelmiszer-szállító és Árukereskedelmi Rt., valamint a Közép-európai Kereskedelmi és Árucsere-forgalmi Rt. E tőkeerős kereskedelmi vállalatok mögött kizárólag a hazai és külföldi pénzpiac szereplői, azaz a bankok álltak. A társasági keretek között tevékenykedő vállalatok az évi XXXVII. tc.-ben, a Kereskedelmi Törvényben foglaltak alapján végezték munkájukat és alakították ki szervezeteiket. A vállalatok kiterjedt európai, ázsiai, afrikai és tengerentúli piacokkal, képviseletekkel rendelkeztek. A külföldi piacokon az élelmiszeripari termékek, élő és vágott állatok, élő és lőtt vad mellett általában vegyipari cikkeket, textilárut, konfekcionált cikkeket helyeztek el, cserében a hazai ipar ellátására nyersanyagokat, acél- és félgyártmányokat, fenyő- és fűrészárukat, személy- és haszonjárműveket, gépalkatrészeket, varrógépet, déligyümölcsöt, kávét, bőrt, méhviaszt, illetve tengeri és olajos halat hoztak be. A kormányzat az 1890-es évektől kezdve a közel-keleti, a balkáni és az afrikai piacok megszerzésével igyekezett új gazdasági kapcsolatokat kiépíteni. Az Egyiptom felé irányuló, 1912-től fellendülő export közkedvelt termékei közé tartoztak a világszínvonalú Jendrassik-motor, a speciális klímát tűrő motoros kocsik mellett az erőátviteli telepek, a szivattyúk, az öntözőművek. A mezőgazdasági kivitelt már az első világháború előtt a monopolszervezetek, az ún egykezek bonyolították le. Az állami akarat nemcsak közvetett módon határozta meg a külkereskedelem hazai helyzetét, fejlődési irányvonalát, hanem közvetlenül szerepet is vállalt benne. Általános tendencia, hogy kritikus gazdasági periódusokban erősödik az állami beavatkozás, hiszen az ideális összkapitalista magánérdekektől mentesen irányítja, koordinálja a gazdasági ágatazok fejlődését. Hazánkban az első világháború, majd az as gazdasági világválság adott alapot az állam közvetlen beavatkozásának erősödésére, mivel a külkereskedelmi mérleg aktivitása a kötött devizagazdálkodás bevezetésével elmaradó hitelek miatt biztosította az ipari nyersanyagok behozatalát. A külkereskedelem ezáltal állami ellenőrzés alá került. Az állami akarat megtestesítői voltak az egykezek, háttérbe szorítva ezzel a magánkereskedelmi vállalatokat, ez utóbbiak számára így nem maradt más lehetőség, mint újabb üzletágak felkutatása. Itt is csak addig működhettek, amíg gazdaságilag nem mutatkoztak nyereségesnek, akár az agrárexport, akár iparcikkek kivitele terén. Mivel a jelentősebb iparvállalatok minden piacon külön képviselővel rendelkeztek, a magánvállalatok a belkereskedelembe igyekeztek bekapcsolódni. Egykéz rendszerű vállalatként működött a Magyar Általános Árucsere-forgalmi Kft., a Magyar Bányatermék- és Fémértékesítő Rt., a Magyar Vadtenyésztők Kiviteli és Kereskedelmi Rt. és a Magyar Fa Rt. Több vállalat is kapott állami megbízást egyes termékek kizárólagos forgalmazására. A gazdaság számára nélkülözhetetlen ipari nyersanyagok egykézrendszerű elosztása az állam számára garanciát jelentett a zökkenőmentes ellátás biztosítására. Ez természetesen az élelmiszeripari nyersanyagokra is vonatkozott ben pl. csak abban az esetben kaptak engedélyt az importőrök törökországi mogyoró behozatalára, ha igazolták, hogy az átvett mennyiség 75%-át az édesipar rendelkezésére bocsátják. A későbbiekben a Magyar Árucsere-forgalmi Intézet Rt. a Magyar Csokoládé- és Cukorkagyárak Szövetsége felkérésére a behozott mennyiség minisztérium által megállapított kulcs szerinti elosztását ellenőrizte. Az állami megrendelések államközi kompenzációs áruszállításokra is kiterjedtek, a kormány több kelet- és nyugat-európai országgal kötött ilyen megállapodásokat. Az állami megrendelések mellett, a nyersanyagok és az energia állami elosztása képezte a beavatkozás fő irányvonalát, amely különösen a háború alatt volt jellemző, másik intenzív módja volt a ke- 18

15 reskedelmi vállalatok állami felügyelet alá vonása a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságán keresztül. A második világháború után a kormányzat a jóvátételi és kompenzációs szállítások kapcsán amelyeket 1945 után többek között a Közép-európai Kereskedelmi és Árucsereforgalmi Rt. végzett adott megrendeléseket a vállalatok részére. A cseh jóvátétel fejében teljes tervdokumentációval ellátott alumíniumgyárat állítottak üzembe bauxit timfölddé, illetve timföld alumíniummá alakítására építési, gép- és villamosberendezési tervekkel, a csehszlovák személyzet betanításával, továbbá az épületek építési anyagainak átadásával együtt. A Varsóban október 4-én aláírt lengyel magyar államközi szerződéssel életbe léptetett ún. kis kompenzáció a főváros és a MÁV szénellátását szolgálta, a további lengyel kompenzációs szállítások folyamán a Rimamurány Salgótarjáni Vasmű Rt. és a MÁVAG kokszszükségletét biztosították. A magyar fél főleg bauxitot, esztergapadot, telefonkészüléket, kvarclámpát, keltetőgépet, rövidhullámú vevőkészüléket, elektromos mérőkoffert, gyógyszert, kefeárut és mezőgazdasági cikkeket szállított ben látott napvilágot az Üzemi Bizottságok szervezéséről szóló 14700/1945 KKM. sz. rendelet, amely alapján a kereskedelmi társaságoknál létrehozták az üzemi bizottságokat. A közös irányítású vállalatoknál közös bizottságokat szerveztek. A magánkereskedelmi vállalatok sorsa már az államosításokat megelőzően megpecsételődött, hiszen az állami vállalatok hitelellátottságuk folyamatossága, adósság-visszafizetési terheik mellőzése, illetve a kormányzattal szembeni adó- és illetékfizetési kötelezettségeik elmulaszthatósága miatt korábban is előnyt élveztek magántársaikkal szemben. Az államosítások után az állami kereskedelem megszervezését a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium irányította ben egyes termékek, illetve terménycsoportok exportjára, importjára szakosodott állami külkereskedelmi monopolszervezeteket hoztak létre a belkereskedelmi vállalatok mintájára. Az elsőként alapítottak között volt a Mezőgazdasági Kiviteli és Behozatali Rt. (Agrimport), az Egyedárusági Cikkek Export-Import Vállalata (Monimpex), a Nehézipari Külkereskedelmi Vállalat (Nikexport) és a Műszaki Külkereskedelmi Vállalat (Ferunion). * * * A kereskedelmi vállalatok iratanyaga a Magyar Országos Levéltáron kívül az ország valamennyi önkormányzati levéltárában és Budapest Főváros Levéltárában kutatható. Ezen iratanyag levéltári begyűjtésére 1945 után került sor, az első begyűjtés törvényi alapját az évi 29. tvr. biztosította. A megszűnt, korábban magánkézben lévő vállalatok iratainak átvétele a magyar levéltárügy sürgős feladata volt, hiszen a háborús irat- és irattárpusztulás már pótolhatatlan károkat okozott. Tulajdonképpen az összegyűjtött iratok biztonságos elhelyezésére alakult meg 1953-ban a Központi Gazdasági Levéltár, amelyet az iratmentési feladatok befejeztével 1962-ben, tízéves működés után számoltak fel, illetve olvasztottak be a Magyar Országos Levéltárba. Az iratok többségét kitevő országos jelentőségű bankok, bányák, ipari és kereskedelmi, valamint közlekedési vállalatok a Magyar Országos Levéltár őrizetébe kerültek, míg a helyi hitel- és biztosító intézetek, vállalatok, közüzemek forrásanyagát Budapest Főváros Levéltára vette át. A levéltárak feladatkörét meghatározó, évi LXVI. törvény (Levéltári törvény) rögzítette a levéltárak gyűjtőköri illetékességét, ez alapján a Magyar Országos Levéltár az országos jelentőségű, korábban minisztériumi felügyelet alatt álló vállalatok szocialista kori dokumentumainak, illetve a jogelőd tőkésvállalatok iratanyagának átvételére és őrzésére jogosult. Budapest Főváros Levéltára gyűjtőterületi munkája szűkebb jogosítvánnyal a közüzemekre, a tanácsi irányítású, illetve önkormányzati vállalatokra, valamint a tevékenységeiket a főváros területére koncentráló vállalatokra terjed ki. 19

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban Nem 1990-ben kezdődött sem a keleti, sem a nyugati nyitás Jelentős kapcsolatok az un fejlődőországokkal és a KGST országokkal is A devizában történőeladósodás,a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás 1. A kubai gazdaság hagyományos szerkezete és a szovjet összeomlás hatásai

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1.1. sz. melléklet Bevételek táblázat C. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet C. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége 0013 Jelentés a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzéséhez fűződő állami érdekek érvényesülése a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tevékenységén keresztül

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése A teljeskörû

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Török Köztársaság parlamentáris demokratikus köztársaság Ankara Terület

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15. Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth

Részletesebben

A) ELEMI KÖLTSÉGVETÉS

A) ELEMI KÖLTSÉGVETÉS Fejezeti jellemző adatok Önkormányzati jellemző adatok A fejezet megnevezése, székhelye: Az irányító szerv:...... fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet településtípus............ A fejezet megnevezése,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok LUXEMBURG I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Luxemburgi Nagyhercegség (franciául: Grand Duché de Luxembourg,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Agrárgazdaság EU-kitekintéssel

Agrárgazdaság EU-kitekintéssel HORN PÉTER Agrárgazdaság EU-kitekintéssel Horn Péter állatgenetikus, egyetemi tanár az MTA rendes tagja Az emberi civilizáció kialakulása a mezôgazdaságon alapult 1942-ben született. 1965-ben agrármérnökként

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus Kiss Judit AGRÁRKERESKEDELMÜNK A CEFTA-VAL Habár az agrárgazdaság súlya csökkenő tendenciát mutat a magyar kivitelben, az elkövetkezendő

Részletesebben

Pénzügyi előirányzatok mérlege

Pénzügyi előirányzatok mérlege Remeteszőlős Község Önkormányzat 1.1. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez Pénzügyi előirányzatok mérlege 1. sz. táblázat Bevételek Ezer forintban Bevételi jogcím Eredeti előirányzat Módosított

Részletesebben

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban 2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. 1. ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár (továbbiakban Pénztár) területi elven működő nyitott kiegészítő Egészségpénztár,

Részletesebben

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet 3.

Részletesebben

2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Sorszám

2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Sorszám B E V É T E L E K 1. melléklet a 2/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelethez 1.1. sz. táblázat Csatka község Önkormányzat Ezer forintban 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Bevételi jogcím 1 2

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai börzék pluszban, az amerikai részvényindexek mínuszban zártak tegnap. 300-as szint alá erősödött az euró/forint árfolyam ma reggel.

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

A TANÁCS 261/2008/EK RENDELETE

A TANÁCS 261/2008/EK RENDELETE 2008.3.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 81/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 261/2008/EK RENDELETE (2008. március

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

Győrújbarát Község Önkormányzat2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK 1.1. ÖSSZEVONT melléklet a.../2015. MÉRLEGE (...) önkormányzati rendelethez

Győrújbarát Község Önkormányzat2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK 1.1. ÖSSZEVONT melléklet a.../2015. MÉRLEGE (...) önkormányzati rendelethez Győrújbarát Község Önkormányzat2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK 1.1. ÖSSZEVONT melléklet a.../2015. MÉRLEGE (...) önkormányzati rendelethez 1. sz. táblázat Sorszám Bevételi jogcím 2015. évi Ezer forintban 2015.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

B E V É T E L E K. Sorszám Bevételi jogcím 2014. évi előirányzat 2014. évi előirányzat

B E V É T E L E K. Sorszám Bevételi jogcím 2014. évi előirányzat 2014. évi előirányzat 1.1. melléklet a 8/2014.(VI.18.) önkormányzati rendelethez Sokorópátka Község Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat B E V É T E L E K Bevételi jogcím 2014. évi előirányzat

Részletesebben

Bakonyság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (V. 12.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról

Bakonyság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (V. 12.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról Bakonyság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (V. 12.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról Bakonyság Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Finn Köztársaság köztársaság Helsinki (Helsingfors) 338 145 km² Népesség 5

Részletesebben

Lengyelország üzleti környezet. 2012 május. Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda

Lengyelország üzleti környezet. 2012 május. Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda Lengyelország üzleti környezet 2012 május Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda Gazdaság állapota, kilátások Tartósan növekedő gazdaság (3,8% 2010, 4,3% 2011, 3,0% 2012) A növekedés fő hatóereje: belső

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

1. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének összesített

1. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének összesített Bakonyság Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (V. 12) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 3/2014. (III. 10.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Részletesebben

12/2014.NII1.28.1 számú. az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 3/2014.1111.6./szárnú rendeletének módosításáról

12/2014.NII1.28.1 számú. az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 3/2014.1111.6./szárnú rendeletének módosításáról Szendrő Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2014.NII1.28.1 számú önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 3/2014.1111.6./szárnú rendeletének módosításáról Szendrő

Részletesebben

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt.

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt. Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 25. Hírlevél TERMÉNYPIACI

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

III. Mérleg. Egy Kft. alábbi leltára alapján állítsa össze a vállalkozás mérlegét!

III. Mérleg. Egy Kft. alábbi leltára alapján állítsa össze a vállalkozás mérlegét! 1. feladat (M) III. Mérleg Egy Kft. alábbi leltára alapján állítsa össze a vállalkozás mérlegét! Leltár.. év, december 31. I. Eszközök 1. Immateriális javak: Vagyoni értékű jogok 2.500.000 /külön nyilvántartás

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete

TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete I. Pénztár jellemző adatai Pénztár megalakulásának időpontja: 1995. június 02. Tevékenységi engedély száma

Részletesebben

á á Ö á é ő ü é ö á á é ö é é é ő í í é é ő ü á ö é é á á á ö é í á ö á ő ó ó é ö é é é á á á ó ó ó é ö é é é á á á á á ó ó ó ö é é á í ó ő ő á é á ö í á é ö é é é őó ó é ö é é é ő ő é ö é őí á á ö é é

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Sorszám

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Sorszám 1 1.1. melléklet a 3/2015. (III. 13.) önkormányzati rendelethez Szakoly Község Önkormányzat 2015. ÉVI SZAKOLY KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat Sorszám B E V É T E L E K Bevételi jogcím

Részletesebben

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2014. évi. Sorszám Bevételi jogcím Eredeti előirányzat. Módosított előirányzat.

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2014. évi. Sorszám Bevételi jogcím Eredeti előirányzat. Módosított előirányzat. 1.1. melléklet a 15/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelethez Kazincbarcika Városi Önkormányzat 2014. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK PÉNZÜGYI MÉRLEGE 1. sz. táblázat Ezer forintban Sorszám Bevételi jogcím Eredeti

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL Rekord magasságokban a hazai befektetési alapok Újabb csúcsra ért a magyar befektetési alapok vagyona áprilisban, köszönhetően a tavaly nyár óta tartó nettó

Részletesebben

Külkereskedelmünk átalakulásának jellemző vonásairól

Külkereskedelmünk átalakulásának jellemző vonásairól Földrajzi Értesítő XLIl. évf. 1993. l^f. füzet, pp. 282-290. Külkereskedelmünk átalakulásának jellemző vonásairól ABONYI GYÖNGYI A külkereskedelem jelentősége Hazánk nyitott gazdaságú ország, így a nemzetközi

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben