Tartalomjegyzék. A Magyar Edzôk Társaságának állásfoglalása...4 SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék. A Magyar Edzôk Társaságának állásfoglalása...4 SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR"

Átírás

1 Tartalomjegyzék Rigler Endre A Magyar Edzôk Társaságának állásfoglalása I. Országos Edzôi Kongresszus programja Ormai László Az edzôk helyzete, a szakma jövôje Köpf Károly Az edzôi szakmai jövôje I Szekeres Pál Az edzôi szakma jövôje II. a fogyatékosok sportja szemszögébôl Kolláth György Jogi és etikai érdekvédelem Füleky András Munkamegosztás a sportszakmai irányításban Frenkl Róbert Az edzôképzés dilemmái Kovács Etele Edzôképzés a hazai felsôoktatásban, a képzés perspektívája Tamás István Képzés és továbbképzés a TFTI-ben Nádas Pál A sportoló fogyatékosok és az edzôik helyzete Egervári Sándor Magyar labdarúgóedzôk helyzete Kiss László Szakmai és hivatás Mocsai Lajos A kézilabda edzôképzés európai modellje Gallov Rezsô Nemzetközi kitekintés kreativitás, fegyelem, humorérzék Szabó S. András Sportolók folyadékszükséglete Gallov Rezsô Lemhényi Butykó ars poetikája: tanulni, megfigyelni, újítani Lochmayer György Athén felé félúton Gallov Rezsô Szakemberképzés érdekvédelem kilátások Beszélgetés dr. Tamás Istvánnal Bognár Gábor Nagykáldi Csaba Kállai Ákos Küzdôképesség az öttusában Farkas János Viofor terápia a sportban MET új tagok SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR TF TOVÁBBKÉPZÔ INTÉZET 1123 BUDAPEST, ALKOTÁS U. 44. TEL.: FAX: MAGYAR EDZÔ Hungarian Coach 6. évf Megjelenik negyedévenként Elôfizethetô a szerkesztôségnél kapható csekken Éves elôfizetési díj: 1 500,- Ft Felelôs szerkesztô dr. Mónus András Szerkesztô Gallov Rezsô Olvasószerkesztô Bendiner Nóra Dr. Gombocz János Szerkesztô kollégium dr. Harsányi László elnök dr. Bakanek György Egervári Sándor Haász Sándor Köpf Károly Medvegy Iván dr. Szabó S. András dr. Szabó Tamás dr. Tihanyi József Kiadja a Magyar Edzôk Társasága Elnök dr. Ormai László Fôtitkár dr. Tamás István Titkárság és szerkesztôség 1143 Budapest Dózsa György út 1-3. Tel/fax: (36-1) nora.bendiner@helka.iif.hu Hirdetésfelvétel a szerkesztôség címén Borító, lapterv és tipográfia Somogyi György Nyomdai munkálatok PENTI Nyomda, Budapest ISSN Támogatók Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Magyar Olimpiai Bizottság Nemzeti Sportszövetség Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány

2 4 MAGYAR EDZŐ I. Országos Edzôi Kongresszus 2003/1 A Magyar Edzôk Társaságágának állásfoglalása * Az évezred fordulója nem csupán a naptár átállításának feladatát hozta. Olyan új idôszámítás vette kezdetét, amely igazodik a mindennapjainkat gyökeresen megváltoztató, robbanásszerû fejlôdéshez. Szükségszerû, hogy a társadalmi munkamegosztás alapján szakosodó foglalkozási ágak, különbözô civil szervezetek, érdekképviseleti és érdekegyesítô egyesülések ugyancsak értékeljék s ha kell, átértékeljék! szerepüket, a közösség érdekében vállalt tevékenységüket, azaz küldetésüket. Ezzel a törekvéssel találkozunk mi is, amikor, mint a testnevelés és a sport területén, a Magyar Edzôk Társasága keretében munkálkodó szakemberek egyesületünk jövôbeni mûködésének jobbá tételét szorgalmazzuk. A mielôbbi intézkedések meghozatalát az alábbi felismerések sürgetik: A magyar össznépesség megkülönböztetetten az ifjúság biológiai értéke igen erôsen romlik. A folyamat megállítása és megfordítása széleskörû összefogást igényel, és ennek keretében a testnevelôtanár- és edzôtársadalom koordinált együttmûködését kívánja. Látva a sport világméretû fejlôdését, nem tûr halasztást a hazai sport, élsport szervezeti mûködésének áttekintése, a hatékony és eredményes versenyrendszerek feltételeinek biztosítása. Napjainkban az edzôi életpálya presztízse sajnálatos módon meg sem közelíti azt a szintet, amelyet e hivatás a korábbi évtizedekben már élvezett, és amelyet a szakterület jelen társadalmi értéke és fontossága alapján megérdemel. Az edzôi minôsítettség különbözô színterei (oktató, edzô, szakedzô, mesteredzô) a kollégák szakmai rátermettségén kívül a képzésben eltöltött idôt és az elsajátított elméleti és gyakorlati tudást is tükrözik. Bármely indíttatásból kezdeményezett néhány hetes tanfolyamokon megszerzett végzettséggel nem lehet sem a fentebb említett szintek szakembereinek kinevelését, sem szakirányú értelmiségi képzésüket helyettesíteni, avagy ami még inkább sérelmes, a már megszerzett jogosultságukat a munkavállalás szempontjából semmisnek tekinteni! Az edzôk immár több ezer fôs társadalma elérkezettnek látja az idôt arra, hogy egyesületét, a Magyar Edzôk Társaságát olyan érdekérvényesítô és érdekképviseleti intézménnyé alakítsa, amely a hajdani céhek történelmi példájának nyomdokán a lehetô legszélesebb alapú törvényi garanciát jelenti, biztonságos és zavartalan mûködést tesz lehetôvé tagsága minôségi munkájához. A jelenlévôk kinyilvánítják azon véleményüket, hogy a fenti gondolatokkal egyetértenek, és ezek megvalósítása érdekében feljogosítják a Társaság mindenkori Elnökségét az érdekképviselethez és érdekérvényesítéshez szükséges intézkedések megtételére. Prof. Dr. Rigler Endre tanszékvezetô, intézetigazgató *A dr. Rigler Endre professzor által megfogalmazott állásfoglalás elhangzott a Magyar Edzôk Társasága december 11-i közgyûlésén (Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest). A közgyûlés az állásfoglalást tartózkodás és ellenszavazat nélkül, egyhangúlag elfogadta. Az I. Országos Edzôi Kongresszus képeit készítette: Jocha Károly

3 2003/1 I. Országos Edzôi Kongresszus MAGYAR EDZŐ 5,,A szakma jövôje I. Országos Edzôi Kongresszus Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) november 4. FÔVÉDNÖKÖK: Köpf Károly helyettes államtitkár (GYISM) Szekeres Pál helyettes államtitkár (GYISM) A KONGRESSZUS CÉLJA Az edzôi, sportoktatói szakma jövôjének az elsôdleges kulcsa ugyanúgy, mint más humán erôforráson alapuló szakmák esetében a korszerû ismeretek és az értékteremtô, versenyképes tudás elsajátítása, továbbá a szakma érdekeinek képviselete, menedzselése és védelme. A Magyar Edzôk Társasága ezen a sporttörténeti jelentôségû tanácskozáson a társrendezôkkel és a közremûködô szervezetekkel, intézményekkel együtt az edzôi, sportoktatói szakma helyzetét, s legfôképpen a jövôjét alapvetôen meghatározó tényezôket, társadalmi és állami tennivalókat kívánja körvonalazni, hozzájárulva a magyar sport jövôjét hosszú távra meghatározó nemzeti sportstratégia kimunkálásához. PROGRAM Regisztráció Délelôtti ülés, üléselnök: dr. Nyerges Mihály TF-dékán dr. Ormai László: MET-elnöki megnyitó Köpf Károly Szekeres Pál: Az edzôi szakma jövôje dr. Kolláth György: Jogi és etikai érdekvédelem Füleky András: Munkamegosztás a sportszakmai irányításban dr. Frenkl Róbert: A képzés és továbbképzés dilemmái Kérdések, hozzászólások, üléselnöki zárszó Szünet: büfé-ebéd Délutáni ülés, üléselnök: dr. Frenkl Róbert egyetemi tanár dr. Kovács Etele: Az edzôképzés perspektívái a TF-en dr. Tamás István: Képzés és továbbképzés a TFTI-ben Nádas Pál: A sportoló fogyatékosok edzôinek helyzete Egervári Sándor: Labdarúgó edzôk képzettsége Kiss László: Szakma és hivatás Mocsai Lajos: A kézilabda edzôképzés európai modellje Gallov Rezsô: Nemzetközi kitekintés Kérdések, hozzászólások, üléselnöki zárszó A kongresszus szervezôi nevében minden résztvevônek és közremûködônek köszönetét fejezi ki a Magyar Edzôk Társasága KIEGÉSZÍTÔ PROGRAM : Tápszer- és táplálékkiegészítô kiállítás, mûszerbemutató, folyóirat- és szakkönyvvásár TÁRSSZERVEZÔ ÉS KÖZREMÛKÖDÔ SZERVEZETEK, INTÉZMÉNYEK Gyermek Ifjúsági és Sportminisztérium, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Magyar Olimpiai Bizottság, Magyar Olimpai Akadémia, Magyar Sporttudományi Társaság, Magyar Sportorvos Társaság, Nemzeti Sportszövetség, Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet, Budapest Sportiroda, Országos Sportegészségügyi Intézet

4 6 MAGYAR EDZŐ I. Országos Edzôi Kongresszus 2003/1 Az edzôk helyzete, a szakma jövôje Mindenekelôtt szeretném megköszönni minden megjelentnek, a Minisztérium, a társadalmi szervezetek képviselôinek, az idôsebb és ifjabb generációkhoz tartozó kollégáknak egyaránt, hogy ily nagy számban megtisztelték a kongresszust. Külön szeretném köszönteni a Mesteredzôi kollégium tagjait, valamint azokat a nem kis számban megjelent nagy sikereket elért nagynevû mestereket, akik szaktudásukkal, elhivatottságukkal, fanatikus sportszeretetükkel, életük munkásságával hozzájárultak a magyar sport nemzetközi hírnevéhez, világraszóló sikeréhez. Az itt jelenlévôk megjelenésükkel is visszaigazolták a Kongresszus életrehívásának indokoltságát és a programban szereplô témák iránti érdeklôdésüket. Az utóbbi évtizedekben a sportkultúra fontosságának társadalmi elismertsége ezen belül mozgósító hatása révén, a nemzeti büszkeség egyik megjelenítôjeként az élsport is az egész világon óriási fejlôdésen ment keresztül. Soha nem tapasztalt érdeklôdés kíséri a nagy világversenyeket, az olimpiákat, az ott elért eredményeket, a sikeres sportolókat. A nagy érdeklôdés, népszerûség azt is eredményezte, hogy rendkívül gyorsan nôtt a sportban résztvevôk száma és javultak az élsportolók teljesítményei. A sokszor már hihetetlennek tûnô teljesítmények mögött kiépült egy terebélyes, szerteágazó tudományos háttér a különbözô tudományágak képviselôibôl, erre szakosodott intézményekbôl és magasan kvalifikált, a tudomány eredményeit ismerô, felhasználni tudó, nagy tapasztalatú edzôkbôl. Nem akarok úgy járni, mint az eladók a lóvásáron, ahol és amikor mindenki a saját lovát dícséri, de nehéz lenne tagadni, hogy a sportolók eredményeiben sikerben és kudarcban egyaránt az edzôknek kiemelt szerepe van. Évtizedekre visszamenôleg ki- Ormai László Magyar Edzôk Társasága, Budapest mutatható, hogy egy-egy nagy edzôegyéniség feltûnésének, munkálkodásának mekkora hatása van az adott sportágra, versenyszámra. Ezért mindenképpen indokoltnak érzem, hogy vizsgáljuk, támogassuk olyan környezet kialakítását, amely elôsegíti a sportszakemberek, edzôk szakmai tudásának növelését, szélesítését, kiemelkedô edzôi mûhelyek meglétét, mûködését. Különösen aktuális ez a kérdés hazánkban most, azután, hogy az elmúlt két évtizedben, de különösen a 80-as évek közepétôl kezdôdôen sok kedvezôtlen, - a világtendenciáktól eltérô hatás érte nálunk a sport világát. Közte számtalan olyan, amely súlyosan érintette az edzôi társadalmat is. Csak néhányat említve a teljesség igénye nélkül: gazda és megfelelô koordináció hiányában a szakmai-módszertani munka háttérbe szorult, az edzôk szervezett, kötelezô továbbképzése megszûnt, az edzôi hivatás becsülete devalválódott, nôtt az edzôk egzisztenciális bizonytalansága, folyamatosan és drasztikusan csökkent az edzôknek munkahelyet adó egyesületek, szervezetek és ezzel együtt az edzôt igénylô sportolók száma, ami szinte kikényszerítette fajsúlyos, nagy tudású edzôk külföldre távozását, vagy a sporttól való eltávolodását. Az akkor kialakult helyzetben érzôdött egyre jobban annak a hiánya, hogy az edzôknek, sportoktatóknak nem volt egy olyan szervezete, fóruma, kamarája, amely megfelelô keretet jelentett volna a szakmai, etikai érdekérvényesítéshez, amely segíthette, ösztönözhette, szervezhette volna a szakma mûvelését, a szakmai tudás növelését, a szakmai ismeretek naprakészségét, amely alkalmas lett volna kapcsolatteremtésre más társszervezetekkel, amely képviselhette, közvetítette volna ennek a nem kis létszámú társadalmi csoportnak az érdekeit. Ezt a hiányt igyekezett enyhíteni a MAGYAR EDZÔK TÁRSASÁGA (MET), 1993-ban történô megalakulásával. A 9 éves mûködés nem felhôtlen sikertörténet, az anyagi nehézségek, a lét-nemlét naponta felmerülô kérdései sokszor elkeserítôek voltak, mégis talán méltán lehetünk büszkék arra, hogy a gondokkal, bizonytalanságokkal együtt is a Társaság mûködött, létezett, tevékenykedett, és ha araszolva is, de kicsit mindig többet tudott tenni a szakmáért: szakmai konferenciákat, továbbképzô elôadásokat kezdeményeztünk, és azok szervezésében, rendezésében mûködtünk közre, beindítottuk és sikerült fenntartani a Mesteredzô utódaként a Magyar Edzô címû szakfolyóiratunkat, amelybôl ez évben eddig már 3 szám jelent meg (a 4. elôkészítés alatt van), a MET tagjai térítés nélkül kapják, és amelynek nagyon jó a visszhangja, sikerült életben tartani a Mesteredzôi Kollégiumot és az edzôi szakmának a Mesteredzôi díjat, mint a legmagasabb szakmai elismerést, amelynek létét komoly veszély fenyegette, napjainkra sikerült elérni az 500 fôs taglétszámot, úgy, hogy most októberben közel 100 fôvel nôtt a létszám, (a lap nyomdába adásakor ez a szám már meghaladja a 600 fôt). Itt ez a nyilvánosság igen jó alkalom arra, hogy megköszönjem mindazon szervezeteknek, akik támogattak és támogatnak bennünket e munkában, így: a Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztériumnak, illetve elôdeinek, a TF-nek és a TFTI-nek, a MOB-nak, a Gerevich, illetve most a Wesselényi Sportközalapítványnak, a Központi Sportiskolának, illetve a Nemzeti Utánpótlásnevelési Intézetnek a Nemzeti Sportszövetségnek, amellyel a héten írjuk alá az együttmûködési megállapodást (azóta megtörtént), és végül, de nem utolsósorban a velünk legszorosabb együttmûködésben, munkamegosztásban dolgozó Magyar Sporttudományi Társaságnak, amely nagy pénztelenségünkben társbérletbe fogadott bennünket, akkor is, amikor nem tudtunk fizetni sem lakbért, sem a rezsit. Külön köszönöm az elnök úrnak, dr. Frenkl Róbert prof. úrnak és dr. Mónus Andrásnak a Társaság fôtitkárának ezeket a gesztusokat.

5 2003/1 I. Országos Edzôi Kongresszus MAGYAR EDZŐ 7 Hogy a támogatásokat nem pazarolták méltatlanokra, azt mutatja az is, hogy sikerült megszervezni ezt a rendezvényt, a Magyar Edzôk I. Kongresszusát, és hogy a kongresszus két fô témájában: egyrészt a korszerû ismeretek, értékteremtô, versenyképes tudás másrészt a szakma és a szakemberek érdekeinek képviselete és védelme kérdéskörben meghatározó szakmai tekintélyek, hogy sportkifejezéssel éljek, igazi nagyágyúk fogadták el elôadásra vonatkozó felkérésünket. A növekvô támogatottság, érdeklôdés, egy elfogadható mértékû anyagi biztonság felbátorította a Társaság Elnökségét, hogy egy hosszú távú megújulási programot, stratégiát fogadjon el, amely ugyan a MET programja, de hatása, eredményei az egész sportszakma érdekeit szolgálják, végrehajtásuk pedig szinte minden sporttal foglalkozó szervezet közremûködését igényli. Bár a program fô vonalaiban már megjelent a Magyar Edzôben, néhány elemét fontosnak tartom kiemelni: Szervezeti átalakulás, taglétszám. Ha a kezdeti 50 fôhöz mérjük a mostani 500 fôt, szép az eredmény, de ha a tízezres nagyságrendû edzôi karhoz, akkor ez kevés. Ezért fogtunk hozzá egy erôteljes tagtoborzáshoz, amelynek már látszik az eredménye, ezért szeretnénk létrehozni területi tagszervezeteket és sportági szakbizottságokat. Ez azonban nem csak elhatározás kérdése, mert ilyen szervezeti egységek csak önszervezôdéssel jöhetnek létre, ott ahol erre igény, szándék és összefogásra alkalmas környezet, személyek vannak. Kérek mindenkit, segítsen ebben a munkában, aki még nem tag, lépjen be Társaságunkba, és ösztönözze erre környezetét, edzôtársait. A szervezeti átalakulás érdekében alapszabály módosítást tervezünk, felvetôdött a kamarai átalakulás gondolata is, az etikai, jogi érdekvédelem felvállalása, ez azonban fontosságuk, bonyolultságuk miatt hosszabb elôkészítést igényel. Képzés, továbbképzés. Mielôbb, az edzôk presztízsének érdekében érvényt kell szerezni annak a logikus, természetszerû a gyakorlatban mégsem érvényesülô követelménynek, hogy csak képesített edzôk foglalkozhassanak hivatásszerûen a sportolókkal. Pontosan meg kell határozni, milyen végzettség mire jogosít, és ennek érvényt kell szerezni. A képzést, továbbképzést egységes alapelveken, pontrendszeren nyugvó, rugalmas, minden érdekelt szervezet, intézmény együttmûködésén alapuló rendszerben kell kialakítani és megindítani. Az általános és specifikus szakmai képzés mellett pedig a jövôben egyre nagyobb súlyt kell helyezni nyelvtanulásra, ösztönözni kell az idegen nyelv ismeretét és az informatikai jártasságot. Ezek már ma is, de a következô években méginkább nélkülözhetetlen ismeretek lesznek. Szakfolyóirat. A Magyar Edzôt ez évben a GyISM anyagi támogatásával külsôleg is, tartamában is megújítottuk; új külalak, nagyobb terjedelem és példányszám, új rovatok, nagyobb hangsúly az utánpótlás nevelésen, nyitás a labdarúgás felé, markánsabb munkamegosztás a Sporttudományi Szemlével az elméleti-gyakorlati orientáció vonatkozásában. Szeretnénk az eddiginél közvetlenebb kapcsolatot kialakítani olvasói körünkkel, ezért lesz egy Megválaszoljuk rovatunk, amelyben a közérdeklôdésre igényt tartható kérdéseket szaktekintélyek fogják megválaszolni. Várjuk az észrevételeket, kérdéseket, javaslatokat a lap tartalmát illetôen is és nem utolsósorban a szerzôket. Terveink és szándékaink tehát vannak. Ha az érdekeltek, a szakma, a sportvezetés, társszervezeteink egyetértenek és támogatják törekvéseinket, programunkat, akkor együtt nagyon sokat tehetünk az edzôk helyzetbe hozásáért, az edzôk presztízsének helyreállításáért és növeléséért, természetesen a magyar sport érdekében. Ebben a munkában számítunk Önökre, a reményeim szerint növekvô tagságra, támogató intézményeinkre, partnerszervezeteinkre, bízunk abban, hogy mind több felelôs beosztású és tenniképes vezetô ismeri fel, hogy a MET támogatása nem csupán egy szervezet támogatása, hanem egy olyan befektetés, amely az Önök, az edzôk munkáján keresztül a magyar sport eredményességében térül majd meg. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében nyitom meg az elsô országos kongresszusunkat, és kívánok eredményes, elôremutató tanácskozást. Könyvismertetô Megvásárolható: Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar Jegyzetbolt Budapest, Alkotás u. 44. Telefon: /9293 Ára: 2 400,- Ft Megrendelhetô: A szerkesztôség címén: Magyar Tájfutó Szövetség Szerkesztôsége 8200 Veszprém, Gyöngyvirág u. 16/F., vagy a Magyar Tájfutó Szövetségben 1143 Budapest, Dózsa Gy. út 1-3. Elôfizethetô: postai csekken, vagy átutalással: Zirci Takarékszövetkezet: vagy a versenyeken. Elôfizetési díj 2003-ra: 2400,- Ft. (400,- Ft/szám). Egy szám ára: 480,- Ft

6 8 MAGYAR EDZŐ I. Országos Edzôi Kongresszus 2003/1 Az edzôi szakma jövôje I. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az Elsô Országos Edzôi Kongresszuson én beszélhetek az edzôi szakma jövôjérôl, de egyben nagyon nehéz feladat is, hiszen elôttem Ormai László bôségesen felsorolta, hogy az elmúlt 15 évben milyen gondok, problémák érték a sportot, az edzôi társadalmat, amelyek erôteljes kihatással voltak az edzôi szakma megbecsültségére, értékeire. Ezzel együtt azt szeretném mondani, hogy látom a szakma jövôjét, mert, ha nem látnám, akkor nem vállaltam volna el ezt a feladatot, ezt az elôadást. Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy a jövôt lássuk, mindenféleképpen vissza kell tekintenünk a múltba. Bár az edzôi szakma fiatal a szakmák között, mégis nagyon hosszú idô telt el addig, amíg az edzôi szakma a mai szintjére, a mai értékére eljutott. Az edzôképzésnek a csírái a testnevelô tanárképzéshez kötôdnek. Tehát a hivatalos edzôképzés Magyarországon a hivatalos testnevelô tanárképzéssel egyidejû, de az edzôi szakma korántsem ekkor született, hiszen a múlt században a modern sport megjelenésével egyben megjelentek az edzôk is. Talán nem degradálása az edzôi szakmának, ha azt mondom, hogy az edzôk, az emberedzôk nagyon sokat tanultak a lósporttól, hiszen a lósport annak idején sokkal elôrehaladottabb volt mind gyakorlatában, mind elméletében, s az állatidomárok nagyon sok olyan fogást alkalmaztak, amelyeket késôbb átvettek az emberekkel foglalkozó edzôk is. Azt mondják, hogy a XX. század a sport százada volt. Ez valóban így van. Hiszen a sport szinte forradalmi fejlôdésen, változáson ment keresztül. Különösen érvényes ez a II. világháború utáni idôszakra. Ennek politikai okai is voltak. Hiszen a létrejött szocialista világrendszer elôször a sporton keresztül akarta bebizonyítani felsôbbrendûségét, és központba helyzete a sporteredményeket. Gondoljunk itt az NDK eredményeire, de akár az ötvenes Köpf Károly Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest évek magyar sportvilágára és sporteredményeire is. Ugyanakkor a kapitalista világ egy idô után felvette a kesztyût, és pont a sporteredményeken keresztül igyekezett bizonyítani a fejlettebb humán-, gazdasági-, kulturális potenciálját. A növekvô vetélkedés jót tett a sportnak. Azt lehet mondani, hogy forradalmi változások történtek a sport elméletében és gyakorlatában. A kiemelkedô sporteredményekben és a rohamosan fejlôdô sportban bizonyára kulcsszerepet töltöttek be az edzôk. A versenyzôk mellett az edzôk lettek a sportnak a kulcsfigurái, a fejlôdésnek a meghatározói. Bár a fejlôdésben az idôk során egyre inkább a csapatmunka került elôtérbe, mivel egyre több tudományág, egyre több szakember kapcsolódott be a sportolók felkészítésébe, mégis a vezetô szerep az edzôé volt. Hiszen az edzônek kellett integrálni mindazokat az ismereteket, amelyek a különbözô tudományterületekrôl érkeztek. Neki kellett ezeket közvetíteni a versenyzôhöz, hiszen ô volt közvetlen, személyes kapcsolatban a versenyzôvel. Ez azt jelentette, hogy az edzôi szakma egy nagyon integratív, és nagyon sokoldalú, széleskörû felkészültséget igénylô szakmává vált. Nyilvánvaló, hogy ennek a képzésben is meg kellett nyilvánulnia, és azt lehet mondani, hogy a világszínvonalú magyar edzôképzés éppen ebben volt nagy, hogy már korán olyan tudományágak ismeretanyagát közvetítette az edzôk számára, amelyeket a világ talán késôbb fedezett csak fel. Az edzôi szakma elismertsége Magyarországon több tényezôtôl függött és függ ma is. Függ attól, hogy a mindenkori állami vezetés hogyan értékeli a sportot. Említettem már elôbb az ötvenes éveket, de gondoljunk a hetvenes évekre, amikor a kiemelt egyesületek idôszakában A-B-C kategóriás szakosztályok mûködtek, és szigorúan elô volt írva, hogy az egyes szinteken hány fôfoglalkozású, hány mellékfoglalkozású edzôt kellett foglalkoztatni. Talán azt lehet mondani, hogy az edzôi szakma virágkora volt ez, fôként az A-kategóriás szakosztályok keresték a kiválóan felkészült edzôket, és nemcsak keresték, hanem jól meg is fizették. Ehhez képest tényleg azt lehet mondani, hogy az elmúlt 15 év komoly hanyatlást hozott. Sajnos a szakosztályok, az egyesületek ma olyan helyzetben vannak, hogy nem igazán tudják a fôfoglalkozású edzôket megfizetni. Tehát a pálya elvesztette korábbi vonzerejét. Függ természetesen az edzôi szakma elismertsége a sportágtól is. Vannak felértékelôdött, anyagilag is elismert edzôi státusok, olyan sportágak, ahol az edzôket nagyon jól megfizetik, és vannak olyan sportágak, ahol az edzôk minimálbérért dolgoznak, vagy netán társadalmi munkában. Függ az edzôi szakma elismertsége attól is, hogy az edzô a sport hierarchiájában milyen szinten dolgozik. Sok-

7 2003/1 I. Országos Edzôi Kongresszus MAGYAR EDZŐ 9 szor említett - és visszatérô - probléma az utánpótlásedzôknek az alulfizetettsége, pedig az egyik legfontosabb területen dolgoznak. Az állami sportvezetés nagyon sokat tehet azért, hogy az edzôi szakma felértékelôdjön. Elsôsorban mivel? Elsôsorban pénzzel. Hiszen az edzôket illô módon meg kellene fizetni. Úgy gondolom, hogy ezen a szinten, szinte egyenlôségjelet lehet tenni a pedagógus és az edzô közé. Hiszen az edzôk legalább olyan fontos pedagógiai tevékenységet végeznek, és több százezer fiatallal foglalkoznak. Ez mindenféleképpen társadalmi elismertséget érdemelne. Meg kell fizetni az edzôket! A másik dolog a jogi elismertség. Szó volt itt az elôbb errôl, és mindenki nagy örömmel üdvözölte azt a kormányrendeletet, amely a sportban elôírta az egyes állások betöltéséhez szükséges végzettséget. Úgy gondolom, hogy ez nagyon jelentôs elôrelépés volt. Itt most már a legfontosabb teendô az, hogy ennek a rendeletnek minden szinten érvényt szerezzünk. Ebben lehet nagyon nagy segítségére a Magyar Edzôk Társasága az állami sportvezetésnek. Döntô tényezô, hogy a sport továbbra is jelentôs változáson megy keresztül. Az elmúlt húsz évben rengeteg új sportág jelent meg. Elég annyit mondani, hogy az 1970-es években körülbelül 38 sportágat tartottunk nyilván Magyarországon, ma 66 bejegyzett országos sportági szakszövetség mûködik, s ezen kívül még legalább 20 olyan sportág létezik hazánkban, amelynek nincs elismert sportági szakszövetsége. Rengeteg új sportág nagyon látványos fejlôdésen ment keresztül. Ezek a sportágak egyre több szakembert, egyre több szakképzett munkaerôt igényelnek. Az egyik oldalon tehát a lehetôségek beszûkülését, a másik oldalon pedig jelentôs bôvülését tapasztaljuk az edzôi szakmában. Úgy gondolom, hogy - ahogy a XX. század a sport évszázada volt - a XXI. század valószínûleg az emberi teljesítmény, a teljesítmény korszaka lesz. Minden területen: a tudományban, a technikában, a humán szférában is a teljesítmény-orientáltság át fogja hatni az egész társadalmat, az élet minden rezdülését, mozzanatát. A teljesítményhez a legjobb iskola a sport. A sport az, amely megtanítja az embert legyôzni a másikat, de ami ennél még fontosabb, legyôzni saját magát. Ezt azért mondom, mert nemcsak a versenysport, hanem a szabadidô sport is tulajdonképpen arra nevel, hogy felülmúljuk önmagunkat. A pedagógus tanít, az orvos gyógyít, a mérnök tervez, az edzô az, akinek a feladata, hogy az emberbôl kihozza a legjobb teljesítményt: legyen az a versenysportban dolgozó edzô vagy akár a szabadidô sportban dolgozó szakember. Tehát motivációt ad az egyénnek, hogy mozgósítsa minden erejét azért, hogy egy bizonyos teljesítményt elérjen. Azt hiszem, hogy ez egy óriási dolog, s talán az edzôi szakma jövôjének ez a kulcsmondata. Az, hogy az embereket megtanítsa a teljesítményre, a teljesítmény orientáltságot közvetítse a társadalom számára. Azt hiszem, hogy az az edzô, aki hivatásának tekinti ezt a szakmát, elsôsorban erre kell, felkészüljön. Erre kell, felkészüljön, és azt hiszem, hogy az edzôképzésnek is elsôsorban ez kell, hogy legyen az alapja, hiszen azoknak a kihívásoknak, azoknak a követelményeknek, amelyek elôttünk állnak a következô évszázadban, csak olyan emberek, csak olyan sportolók, és olyan egyének tudnak megfelelni, akik valóban minden erejüket, legjobb tudásukat tudják mozgósítani az elérendô feladat megoldására. Talán azt lehet mondani, hogy a jövô az, hogy minden embernek legyen egy edzôje. Az, aki mögötte áll, aki sarkallja, és aki a legjobb teljesítményre ösztönzi ôt. Fölvetôdik a kérdés végül, hogy ki fog az edzô mögött állni? Hiszen ôt is mindig a legjobb teljesítményre kell ösztönözni. Azt hiszem, hogy itt, az edzô mögött elsôsorban maga az edzô áll, aki lépést tart a kor kihívásával, aki versenyképes tudást közvetít a versenyzôje számára. Aki valóban integrálja a legkorszerûbb ismereteket, és aki - úgy gondolom - az egyik legfontosabb dolgot közvetíti az emberek számára: a tiszta, becsületes, küzdeni tudó személyiséget az egyik oldalon, a másik oldalon pedig azt az egészséget, azt a pozitív életszemléletet, ami a jövôben az egész társadalmat kell, hogy jellemezze, ha a XXI. században Európa kihívásainak eleget akarunk tenni.

8 10 MAGYAR EDZŐ I. Országos Edzôi Kongresszus 2003/1 Az edzôi szakma jövôje II. A FOGYATÉKOSOK SPORTJA SZEMPONTJÁBÓL Szekeres Pál Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest Egyszerre könnyû és nehéz helyzetben vagyok. Egyrészt Köpf államtitkár úr nagyon sok olyan dolgot elmondott, amit el szerettem volna mondani. Másrészrôl pedig az a helyzet, hogy ez a húsz perc, amit ketten kaptunk, úgy gondolom, egy kicsit kevés, ezért igyekszem rövid lenni. Lehet, hogy egy-két fontosabb gondolatot, információt esetleg kihagyok, de remélem, hogy élnek majd a lehetôséggel, és a kérdéseik vagy a megkeresések során válaszként elmondjuk azokat a dolgokat, amelyek esetleg még bennünk maradtak. Egy kicsit szeretnék filozofálgatni itt, a legelején, hiszen 76 óta vagyok a sportban, és jó néhány iskolába is jártam. Azt kell elmondanom, hogy az edzô az a pedagógus, akivel az ember több idôt tölt együtt, mint a családtagjaival, vagy a többi tanárával. Sok esetben ez a személy az a pedagógus, akihez a tanítvány a legközelebb kerül, akár még közelebb, mint a szüleihez. Ezért egy edzônek olyan komplex információkkal kell rendelkeznie, ami nemcsak a sporttevékenységet foglalja magában, hanem akár az elsô randevút, és ettôl kezdve még nagyon sok más egyéb problémát is felölel. Ezért úgy gondolom, hogy igen nehéz feladat arról beszélni, milyen az edzôi szakma jövôje. Azon mindenképpen el kell gondolkodni, hogy a problémák ellenére nagyon kevés olyan piacképes szakma van ma a világban, amit mi magyarok ne tudnánk produkálni. Gondoljunk csak bele, akárhová, bármelyik sporteseményre is megyünk, a magyar nyelv rendkívül jól használható. Mondok erre egy parasport példát. Az atlantai paralimpián a spanyol, a brazil és a német vívócsapat vezetôedzôje egy asztalnál ült, és anyanyelvükön, magyarul beszélgettek. Még számos ilyen példát említhetnék számos területrôl. A másik kérdés az, hogy az informatikai társadalom fejlôdésével mi legyen az emberek egyre több szabadidôjével Bízzunk benne, hogy az EUba kerülésünkkel Magyarországra is ez a jövôkép vár! Mivel tölthetik el az emberek helyesen a szabadidejüket? Egyrészt legyenek minél többet a családjukkal, másrészt hirdessék az egészséges életmódot, sportoljanak, járjanak sokat kirándulni, és fizikai aktivitással éljék ki fölös energiáikat. Mi minden kell ehhez? Ehhez szakember kell. Olyan szakember, aki ezeket a tevékenységeket jól koordinálja, megtanítja, hogy hogyan kell ezeket a tevékenységeket helyesen ûzni. A sportolás olyan tevékenység, amely bizony veszélyeket is rejt magában. Nemcsak olyan autóbalesetekre gondolok, mint az enyém, hiszen az csak áttételesen került kapcsolatba a sporttal, hanem nyilvánvalóan meg is lehet sérülni, túledzetté is válhat az ember, és mindenféle baja származhat tôle. Szakemberre mindig szükség lesz. Hogy kerül mindez kapcsolatba a fogyatékosok sportjával? Sajnos egyre több fogyatékos van. Minek köszönhetô mindez? Köszönhetô ez a többi közt annak, hogy rohanó világban élünk. Sietünk, rohanunk, és egy ilyen havas napon mi más juthatna az eszébe az embernek, hogy bizony, ezen a mai napon is jó néhány sorstárssal fog gyarapodni ez a kör, amelyikbe én is tartozom.

9 2003/1 I. Országos Edzôi Kongresszus MAGYAR EDZŐ 11 Az integrálódás kérdése? Ahogy látjuk, itt is integráltan vagyunk jelen. Jó néhány ismerôs arcot látok a széksorok között, akik a fogyatékosok sportjában dolgoznak. Meg tudjuk-e csinálni azt, amit a múlt alkalommal? Megkérem azokat, akik a fogyatékosok sportjában is dolgoznak, vagy akik fogyatékosokkal esetleg edzôpartnerként kapcsolatba kerültek, tegyék fel a kezüket! Lássák a többiek, hogy milyen sokan vannak! Tegyék csak föl! Bizony szép számmal vannak. Nagyon remélem, hogy a most felvázolt jövôképnek köszönhetôen, mondjuk a TF századik születésnapján, szinte mindenki fölteszi majd a kezét. Mit kell ehhez tennünk? Elsôként is ehhez olyan törvénykezési kultúra kell, hogy a sportolók által használt helyszínek akadálymentesek legyenek, ezeknek megfelelô szakmai programokat kell beindítani. Másrészt pedig olyan szakképzéseket kell beindítani és támogatni, amelyek éppen az idén ôsztôl indultak be egy OKI-s képzés keretében a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége koordinálásában. Azon kívül meg kell valósítani azt a fajta képzésintegrációt, amelyik azt fogja eredményezni, hogy a sportszakma minden egyes képviselôje elegendô tanult tudással rendelkezik majd ahhoz, hogy a fogyatékosok sportjával is tudjon foglalkozni. Hiszen egyre több integrált egyesület van. Egyre több olyan szakember van, aki mind az épek, mind a fogyatékosok sportjában dolgozik. Mit kell ehhez tenni egy ágazati minisztériumnak? Sokat! Sokkal többet, mint amennyit tudunk és amennyit szeretnénk. De itt azért szeretném zárójelben megjegyezni, hogy e téren nemcsak a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumnak van felelôssége és munkája, hanem természetesen a kompetenciák nagy része az Oktatási Minisztériumban jelenik meg. Egyrészrôl nekünk támogatnunk kell azokat a fellegvárakat, például a Magyar Testnevelési Egyetemet, ahol ez a szakemberképzés folyik. Nemcsak azzal, hogy besegítünk a mûködésbe, hanem az akadálymentesítésben, a képzésben, a szakmai támogatásban nyújtott segítséggel is. Azon kívül olyan programokat kell elindítani, olyan pályázatokat kell kiírni, majd beindítani, ahol maguk az edzôk az elôírt igények teljesítésével megszerezhetik a kívánt tudást, képesítést. Ugyanis jelen pillanatban a fogyatékosok sportjában dolgozó kollégáknak csak a tizenöt százaléka rendelkezik edzôi képesítéssel. Ez nagyon kevés. Kik képviselik a maradék nyolcvanöt százalékot? Gyógypedagógusok, konduktorok, képesítés nélküliek, sok-sok olyan lelkes aktivista, aki szeretné a tudását és az életét ennek az ügynek szentelni. De ahogy látjuk, a parasportmozgalom dinamikus fejlôdésével igyekszik utolérni a nagytestvért, és ezért azok a szakemberek, akik nem rendelkeznek elméleti tudással, egyre inkább kiszorulnak a területrôl. Nálunk is ugyanazokra a feltételekre van szükség, mint az épek sportjában. Tehetséges, motivált versenyzôkre, megfelelô szakmai háttérrel, a felkészült edzôvel együtt. Enélkül nincsen eredmény. Ehhez viszont emelni kell a parasport presztízsét is, amit a parasportedzôi járadékkal, a parasportedzôk jutalmazásával, és olyan, például a Wesselényi Közalapítvány által nyújtott támogatásokkal lehet elérni, amelyek mind e kérdéses terület presztízsét emelik. Természetesen ilyen konferenciákra is szükség van. A minisztériumnak továbbra is feladata, hogy szakmai konferenciákat, szakmai kiadványok kiadását, megjelentetését segítse. Hiszen éppen az a másik nagy hiányossága a területnek, hogy jelen pillanatban nagyon kevés olyan kiadvány van, amelybôl tanulni lehetne. Úgy gondolom, hogy az a magyar edzôtársadalom talán egyik legnagyobb hibája, amivel én is és sok nagy vívóedzô is szembesült, hogy bizony a nagy öregek közül sokan sírba viszik a titkaikat. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos azt a tudást, amivel rendelkeznek, amivel rendelkeztek, egymásnak elmondani. Mindig irigyeltem az orosz edzôket. Ôk leültek, és kielemezték egymás iskoláját, akár egymás versenyzôinek a harcmodorát is, és ebbôl építkeztek. Nagyon remélem, hogy az edzôi konferenciáknak lesznek olyan mûhelybeszélgetései, ahol önök, ti, egymásnak ezeket az apró fortélyokat el merítek, és el is tudjátok mondani, hiszen ezzel és ettôl lehet igazán épülni. Azokat a titkokat, amelyet egy éves szakember az élet során összegyûjtött, megszerzéséhez, ha elvész, bizony ismételten megint csak ugyanannyi esztendô kell. Hiába ad kitûnô alapot a Testnevelési Egyetem és a sok-sok szakmai konferencia, ám az élettapasztalatot semmi más nem tudja helyettesíteni. Mit tudnék még mondani? Talán azt, hogy a jövôben remélhetôleg lesz minôségbiztosítás. Nem fordulhat elô olyan, hogy mindenféle alapítványokban szakképesítés nélküli tanfolyamocskák keretében lehet esetleg sportolni, hanem valóban szakemberek fogják oktatni a sportokat. S ez különös tekintettel legyen igaz a fogyatékosok sportjára, hiszen ott olyan, úgymond, normálistól eltérô fizikai, szellemi képességek vannak, amelyek miatt fokozottabban van szükség arra a figyelemre és arra a tudásra, ami esetleg nem okozhat nagyobb bajt. Köszönöm, hogy meghallgattak. Kívánok önöknek nagyon jó konferenciát! Remélem, hogy én is hallhatok majd olyan titkokat, amelyre jómagam is kíváncsi vagyok! Köszönöm szépen.

10 12 MAGYAR EDZŐ I. Országos Edzôi Kongresszus 2003/1 Jogi és etikai érdekvédelem Kolláth György Elnök Úr! Fôvédnök Urak! Tisztelt Sportbarátok! Kedves Lazányi Péter és Bíber Pali Bácsi! Hölgyeim és Uraim! Elnézésüket kérem a formabontó bevezetésért. A két név, két kiváló sportszakemberé, akik ifi koromban elindítottak a pályán. Nem lettem bajnok, mégis örök hálával tartozom nekik. A nevelô-edzôjével mindenki így van. Mindenki, kivéve talán az állami sportirányítást. Utóbbiból sok minden hiányzik, ami nekünk lényeges. Jelzés-értékû, hogy a sportszakma csúcstalálkozóján nem miniszter, hanem 2 köztisztviselô a legmagasabb rangú személyiség. Egészségügy, oktatás, honvédelem, belügy, külügy, igazságügy nem sorolom tovább: elképzelhetô vajon másutt, hogy nem tiszteli meg az övéit a kormányférfi a legfôbb rendezvényen? Mégis: ki van kiért? Az unott, közönyös gesztus azt üzeni, hogy más a fontos. Bárcsak tudnánk, micsoda? Kaptam a MET vezetôitôl egy nehéz címet és bô 20 percet. Ragaszkodom jegyzeteimhez, hogy sok dologról szólhassak. Mondanivalóm honlapunkon már olvasható. Kiinduló tételeim: I. A rendszeres testgyakorlók aránya tizede Európának A világversenyeken elért fényes sikerek ép ésszel itthon, avagy egy külföldi számára megmagyarázhatatlanok. A gyôzelmek, a jó helyezések nem következnek a magyar sport közállapotaiból. Testkultúránk egésze Európában nem versenyképes, bázisa szûk és széttört, a magyar sport tengôdik és zsugorodik, mégsem omlott össze. Mi vagyunk az a kártyás, aki 19-re mindíg alsót húz?! Tények: itthon megközelítôleg sincs annyi focista nôi, kispályás stb. együtt sem -, mint Németországban futballbíró. A rendszeres testgyakorlók aránya tizede Európának. Egy külföldi nem hiszi el, hogy egy sikersportágban mondjuk a kajak-kenu, az öttusa vagy a vívás terén mennyi igazolt versenyzônk van. Talán százszor többet képzel. A mostoha feltételek ellenére meglévô sikerek oka 3 dolog: 1.) akik ma nyernek, éve egy relatíve jobb, kiszámíthatóbb helyzetben indultak. Van köztük tanítványom is, tôlük tudom: jó részük, ha ma kezdhetné, aligha a sportot választaná. Szét kell szakadni, és nem az edzôpályán mondják. Ellenpélda külföldrôl: egy Atlantában leégett, Sydney-ben nyerô brit sportoló gyôzelmének fô okát így jelölte meg: életében elôször 4 éven át úgy mehetett be egy szupermarketbe vásárolni, hogy nem kellett néznie az árcédulát. Biztonságban készülhetett, más dolga sem volt. 2.) Bajnokaink tehetsége és állhatatossága a másik jó ok. Fanyar humor: ami nem öl meg, az megedz. A mai közegben aki fennmarad, küzdeni megtanul. Csakhogy, nem mindenki csinálja végig. Sok tehetség tudása felét sem váltja valóra. Kiég, elkallódik, nem lép a helyébe senki. A szükség nem mindíg erény. 3.) A harmadik ok: Önök, szakemberek együttvéve. Pont úgy, mint az egészségügyben a nehézségekkel évtizedek óta dacoló orvostársadalom. Ami pénzben és infrastruktúrában hiányzik, azt lelemény, hivatástudat, rátermettség, sikerorientált alapállás pótolja. Fel nem adnák a világért sem. Ilyen a sportember. Ám erre építeni folyton kevés és nem is fair azok részérôl, akik a szisztéma egészéért felelôsek. Csak szóinflációra képes szurkoló, mint vezetô nem visz elôre. A döntésképtelenség: bûn. II. Akkor van, megy rendben egy alrendszer, jelesül a sport, ha benne 4 fô összetevô harmonikusan, egymást segítve és kiegészítve mûködik. Ezek: a szakma, a pénzügyek, a szabályozás, és a napi vezérlés, irányítás és koordináció, ide értve a hibaelhárítás üzemszerû módjait is. Ideális esetben ez együtt 100 %-ot tesz ki. Honi viszonyaink között e négy szegmens együtthatása talán 50 %. 1.) A szakma devalválódik, olykor a krémje a lábával szavaz, vagyis külföldön próbál szerencsét. Nagyon sikeresnek és makacsnak kell lennie, aki marad, netán kalandvágyból visszajön. E körben megjelent a munkanélküliség, továbbá ma is dolgoznak edzôk, szakmai segéderôk ezer forintos költségtérítésért. A többi szakmai feszültség-pontról (pl. utánpótlás-helyzet) inkább Önök szólhatnak hitelesen. Jellemzésül: a sporttörvény 3 helyen, illetve körben beszél a sportszakemberrôl. Definíciója (Stv pont) sportszakember: az a természetes személy, aki a KSH elnökének a foglalkozások egységes osztályozási rendszerérôl (FEOR) szóló 9029/1993. (SK ) KSH közlemény szerinti szakképesítéssel rendelkezik és sportszervezettel munkaviszonyban vagy munka végzésére irányuló egyéb jogviszonyban sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el. Sportszakember különösen a sportegyesületi vezetô, az edzô, a pályaedzô, a mérkôzésvezetô, a versenybíró, a sportorvos, a gyúró. Idézet bezárva. Megjegyzés: reszkessenek a licenszes foci-edzôk, mert ide nem tartoznak, ellenben örüljenek is, mivel a sporttörvény fogalmi rendje fôleg csak arra való, hogy szankcionálni lehessen. Elônyt a javadalmazás, fôleg az olimpiai járadék ad, keveseknek.

11 2003/1 I. Országos Edzôi Kongresszus MAGYAR EDZŐ 13 Életpálya modellnek, hivatásbeli kedvezményeknek, az eredményekhez kötôdô érdekvédelemnek nincs nyoma. 2.) A sport-közgazdaság már nem még nem helyzetben bukdácsol. Megszûnt a kényelmes egycsatornás finanszírozás, soha nem is jön vissza, de máig sem sikerült átállni a plurális modellre. Az állam már nem tartja el, nem tartja mozgásban a sport vertikumot, a helyi és a civil társadalom, az önkormányzat, s a piac, illetve a polgári önerô pedig még nem képes erre. Átmeneti helyzet tart immár éve, mégsincs, aki ezt hozzáértôen menedzselné. Könyörgésre, voluntarista törekvésekre, álmokra, illetve vészhelyzetben van pénz, de a sport un. államháztartási és más reformját egy évtizede senki sem gondozza. Egy korrekt, decentralizált és sportbarát, nem csak direkt pénzosztó, hanem indirekt módon ösztönzô sportfinanszírozás körvonalai sem látszanak. Jól megbélyegezték ez év közepén az utódok az elôdök gyakran tényleg felelôtlen költekezését. Ám máig nincs fogalmuk arról, mikor, miféle, mennyire végiggondolt és szakmailag támogatott korrekció, új koncepció következzék?! nap befelé fordulás, önépítés, alibijáték mutatkozott az új tárcánál. Lám: a minisztériumi rang önmagában semmi. Egy áramvonalas, reformorientált kormányhivatal ennél többet érne. Egy takarékos kormányzat aligha ad pénzt csak úgy, kegyelembôl, világos prioritások, markáns célok és hiteles elhatározások nélkül. Ilyenek pedig ma nincsenek. Mintha a kapitányi hídon nem állna senki. Ebben a helyzetben a fehér könyv fügefalevél, kétségbeesett írásmunka, semmi több. Számtalan hibája mellett a fô baja: következtetések, konzekvenciák, tennivalók és számon kérhetô követelmények megfogalmazásával adós marad, tehát a semmibôl jön és sehová se tart ben jobb alapozó munka készült, s akkor abból kinôtt egy színvonalas parlamenti határozat. 3.) A 4 elembôl a harmadik a szabályozásé, az állami-közhatalmi jelenlété volna. Dermesztô a helyzet. Nem tanultunk az eddigi két sporttörvény masszív kudarcából. Most megint erôbôl vagy revánsvágyból törvényt akarnak csinálni, de legalább módosítani. A fehér könyv szemléleti hibája feltartóztathatatlan: az a jó, ha valaki vagy valami benne van a törvényben. Mintha ez sima presztízskérdés volna. Pedig a törvény nem szaknévsor, hanem a -ba kényszerített, merevített állami erôszak, amivel csínján kellene bánni. Nem megy. Májusban említettem: az elsô 100 napban ki lehetett, kellett volna szórni a sporttörvénybôl a lomot. Kb. 30 %-át deregulálhattuk volna, felszabadult volna így a sport a béklyók alól. Saját lábára állva nagyobb törvénytisztelet és eredményesség lehetne ma már a szint, s a mérce. Hozzá sem láttak, halványlila elgondolás sincs, mit kéne itt tenni. Az inkompetencia súlyos felelôsségi kérdéseket is felvet. Az Alkotmánybíróság határozata nyomán ez év végéig rendbe kéne tenni a stadionbeli kamerázást, amibe beleöltek több mint 5 milliárdot, értelmetlenül és felelôtlenül. A törvényjavaslatnak már a T. Ház asztalán kellene lennie, valójában sehol sincs. A korábbi idôszak erôszakos paternalizmusát bénultság váltotta fel. Az állami, közhatalmi szerep másik súlypontja a törvényesség feltétlen, gyakorlati biztosítása volna minden egyes sportágban, a futballban is. Nyomai sem látszanak: sem szerzôdési rend, sem nézôtéri biztonság, sem korrekt közteherviselés, sem olajozott jogvita-megoldás nincsen. Kiismerhetetlen farkastörvények vannak, melyek pl. licensz-ügyeket, betokosodott jogsértéseket aszalnak éveken át. Egy rátermett sportminiszter ezzel kezdhette volna: 3-4 hónapot kapnak az érintettek arra, hogy a tacepao-értékû licensz-papíros helyett államilag legitimált követelmény álljon minden sportszakember elôtt. Ennyi idô alatt ki lehet és ki is kell dolgozni azt a törvényes megoldást, ami alap-, közép-, és felsôfokú rendben ad konvertálható diplomát, s egyben lépcsôzetesen megteremti a kötelezô továbbképzések rendszerét is. Megkövetelné: legyen számadás a jelenlegi visszásságokról, készüljön komplex intézkedési terv, benne határidô, felelôs, jelentési rend, bevont közremûködôk, jogszabály-tervezetek és forrásigények. A szaktárcánál én úgy látom ma ebbôl 5 % sincs elôkészületben. Kudarckerülôsen 8-tól fél ötig adminisztrálják a napi ügyeket, s itt-itt mondanak pár felszínes körmondatot. Néha a saját kormány elhatározásai sem számítanak. Megfigyelhetô volt: 5 nappal ez elôtt ugyanitt parlamenti bizottsági ülés volt, ahol több tárca adott elô a tervekbôl és a tennivalókból. Mégis egyesegyedül Istvánfi professzor idézett egy mondatot a mai kormányprogramból, vette azt komolyan. Mások nem adták jelét, hogy ismerik és elfogadják, teljesítik azt. Ma a sportban általában is csak az tartja tiszteletben az elôírást, akinek pillanatnyilag érdekében áll, aztán késôbb esetleg már ô sem. 4.) A negyedik tétel a sportvertikum önmaga által való megszervezése, irányítása, fair együttmûködése, belsô hiba-elhárítása, azaz a nemzetközi trendeknek megfelelô mûködtetése. Mindent egybe véve még ez áll a legjobban. Éppen ezért a sporttörvény felszabadíthatná a szakszövetségeket, rájuk bízhatná mindazt, ami élenjáró normaként a nemzetközi vérkeringés révén úgy is jön, hat, érvényre jut. Egy sportág nívója úgyis vagy olyan lesz, mint amit az érintettek megengedhetnek maguknak, vagy pedig olyan, mint mit eltûrnek és meg is érdemelnek. Ha még mindíg az állam, a minisztérium tudja jobban, s tôle errearra engedélyt kell kérni, akkor kár a benzinért. Sajnos, nem is tudjuk, hogy a sport ma itthon hány lábon áll. Állam, törvénnyel életre hívott szövetségek, helyi önkormányzatok, szakszövetségek, egyéb sport-érdekhordozók, pl. a MET is, aztán a sport egész civil társadalma és üzleti szektora, az egyesületek, a sportvállalkozások, az iskolák, a rendvédelem szervei és nem sorolom tovább. Ez idô szerint semmiféle koncepció nincsen ezek tartalmimûködésbeli szintetizálására. A magyar sport XXI. századi jövôképe kialakulatlan, nem dolgozik rajta senki, pedig még 400 nap, s az Európai Unió megadja besorolásunkat, még ha abban nem lesz is sok köszönet.

12 14 MAGYAR EDZŐ I. Országos Edzôi Kongresszus 2003/1 III. Ma a magyar sport egész egyszerûen nincsen kitalálva. Nem tudni pl. ezentúl alulról vagy felülrôl építkezike? Arrafelé megy-e a testkultúra, amerre az ország? Ha szembe megy vele, marginalizálódik. Az ország minden fontos közügye olyan pályán halad, mely rendszer-alkotó elveket követ. Így: szociális piacgazdaság, plurális demokrácia és pluralizmus majd minden más fontos dologban is. Demokratikus jogállamiság, törvény által korlátozott közhatalom, ellenben szabad és a hatalom ellenôrzését is elvégzô civil társadalom, melyet következetesen decentralizált megoldások, a legalsóbb szinten is életképes formák és alapvetô emberi jogok éltetnek, mûködtetnek. Ami az egyén számára jog, az a közösségnek egyfajta szolgálat és kötelesség. Nem mehet tehát egy nosztalgikus államközpontú, központilag vezérelt és finanszírozott pályán tovább a sport sem, ellenben az átmenet nehézségeit oldani, kezelni kellene. Ehhez kellene egy világos nemzeti stratégia, egy modernizációs és reform-koncepció. Idézet a kormányprogramból: A Kormány...fokozatosan megvalósítja a magyar sport egy évtizede késlekedô európai modernizálását és esélyteremtô fordulatát. Összesen 17 mondatnyi ilyen, stratégiai elhatározás szerepel ugyanitt. Az Önöket leginkább érdeklô és érintô részt még idézném: 1.7pont: A Kormány hatékony, tervezhetô, ösztönzô és részrehajlás nélküli támogatást juttat a sport-mûhelyeknek, szakembereinknek, legjobbjainknak. Korszerûsíti az ösztöndíj-, és a pályázati rendszert. A sportszakmai támogatás mindenekelôtt az utánpótlás-nevelést és a nemzetközi versenyképességet veszi alapul. Ez év végén ha kell a sporttárcától függetlenül is érdemes értékelni a tett és az elmulasztott lépéseket, s arról akár egy hamuszürke füzet is készülhet. Reméljük, nem szegénységi bizonyítvány lesz. Májusban egy a maihoz hasonló szakmai fórumon, egy nappal az után, hogy az új GYISM bizalmat kapott, három kívánság visszhangzott: 1.) Ne a megalakulás napján legyen a csúcson az újjászervezôdô minisztérium. 2.) 5 azonnali feladat van, ami nem tûr halasztást: szakmai és közgazdasági számvetés a múltról és korrekció, önkormányzatbarát intézkedés, továbbá pénz az iskolai sport javára, törvényi dereguláció, nemzeti sportstratégia, és 2003-ra egy valódi sport-tömegmozgalom beindítása. 3.) Vissza kell állítani sportmozgalom demokratizmusát és partneri együttmûködését. Az elsô két elem nagyrészt kudarcot vallott, a harmadik formálódik, ám a bizalom, s a türelem fogytán. Rosszul állunk. Fárasztó a helybenjárás. IV. Tisztem a jog és az erkölcs néhány összefüggésérôl is beszélni. Három megállapításra jut idô. 1.) Elôször: szilárd törvénytisztelet alapozhat meg csak igazi etikai mércéket. A törvény szintje felett lehet etikai kódex, fair játék iránti elvárás, de azzal szemben vagy annak alatta képtelenség. Szétzilálódott viszonyok közt erkölcsrôl prédikálni azonban nem erkölcsös. Viszont, nem látni messzebb, mint a mai válság-állapot: együgyûség. Holnap talán éppen az erkölcsi stabilitás és plusz-hajtóerô kell az aranyéremhez. 2.) Talán éppen a sport az a közeg, amelyben a sportszerûség soha fel nem adható. Anélkül ez közönséges fogd, ahol éred!? Ha fair viselkedésre a gyermekeinket nem tanítjuk meg pályán és nézôtéren egyaránt, csak veszíthetünk. Méltatlanul, bundával, idegen eszközökkel nyerni nem siker, Európa a mindenáron való megoldásokat nem díjazza. A világ jogfejlôdése arra tart, hogy elôbb-utóbb az is törvénybe ütközik - pl. luxemburgi bíró elé kerül -,ami csak inkorrekt, jó erkölcsbe ütközô vétek. Pusztán zavarja a fogyasztók érdekét, a piac nívóját. Bizonyosan letisztul itthon is mindaz a lázas nyomulás, ami az elsôdleges meggazdagodás mohóságával történt. Az európai értékrend és szokásrend meghonosodik nálunk is. A polgár ráér önmagára figyelni, saját magába befektetni. Meg is engedheti majd magának, hogy fitt legyen, minôségben éljen, ne pusztán sokáig. 10 év, s ez elérhetô lesz a társadalom zömének. Rákészülni ma kell. Vízválasztó lehet, ki az, aki szilárd erkölcsi elvek szerint él, sportol, verseng, s ki csupán megélhetési spíler, nem egyéb. Ma nevelik Önök a tízes évek lehetséges bajnokait. 3.) Végül, alapvetô etikai mérce épp a sportban az, hogy vannak-e kivételezések, sumák részrehajlások vagy elnézések X,Y, vagy Z javára, illetve rovására. Nem célom a futballt deresre húzni. De az se tartható, hogy a labdarúgás bûnei miatt hoznak eszetlen és kegyetlen sporttörvényt 79 másik sportág ellen is. Teszik ki mindet nonszensz megszorításoknak, ámde a foci mégis úgy tesz, mintha ôt ez nem érintené, nem is érdekelné. Véget kell vetni az amit szabad Jupiternek... elvének. Azt mondja a kormányprogram: A részrehajló állami szerep helyébe a törvényes rend és a befektetôk ösztönzése lép. Azt is mondja még:...minden késôbbi, jelentôs elhatározásról elfogulatlan hatástanulmány alapján dönt a Kormány. Mindezek, illetôleg a futball jogállami és piacgazdasági rendjének megteremtése érdekében még semmi sem történt. Etikai gubanc is, hogy amit a pályán, a tv-ben látunk, s mit arról magyarázatként hallunk: nincs szinkronban. Nem mehetne ennyire másfelé a szó és a tett. Elidegenedés, jóllakottság, sok link duma fémjelzi ezt a futballt. Egyelôre belsôleg nincs erkölcsi bátorság gondjait, jövôjét ôszintén napirendre venni. A mandarinok uralma így sokáig ránk marad. Amíg ilyen a közeg, nem várható, hogy Európa üzleti hídfôállást létesítsen nálunk, mivel semmi garancia nincs a tiszta piaci viszonyokra. A végletesség persze csak árthat: a minden lében kanál futball-kormány láttuk - nem járható út, csakúgy, mint a gondok elôl elmenekülô adminisztráció koncepciótlan sodródása. A sportszakma tûzhetné napirendre a megújítást, amihez egy jó bázis-elemzés kellene. Ennek ma se híre, se hamva. Szkeptikus vagyok. V. Végül néhány elemzô mondat és ajánlás az érdekvédelemrôl: Elôször a fejekben tennék rendet. Az állami közhatalomnak tetszik -nem tetszik mindenki alá van rendelve. Amikor viszont az állam szponzorál, mecenatúrát folytat, akkor a miénket osztja, s a mi felhatalmazásunk nyomán, tehát a döntése szakmai és közgazdasági racionalitást követ, és nem uralmi kérdés. Amikor pedig a szakmával kommunikál, akkor egyenjogú és mellérendelt fél ô maga is, sôt a társadalom ellenôrzi a hatalom gyakorlását, nem pedig fordítva. Az érdekvédelem ebbe a 3. kosárba tartoznék, ám ennek egyelôre kevés jele. Ha van ideje, kedve a felsôbbségnek, akkor szóba áll a szövetségekkel, de ha nem egyeztet, akkor sem kap senki intést. Nagyon alattvalók vagyunk még, akik ilyenkor sokáig nyelnek, legyintenek. Aztán, ha betelt a pohár, jönnek a kemény mondatok: Lásd pl. fehér könyv. Mit lehetne tenni? Javaslat: 1.) Nyilvánítsa ki a fô-fô gazda, hogy ô márpedig addig nem ír alá, amíg a döntés-tervezetet a szakma legalább két az ügyben érintetlen -prominense nem szignálta egyetértôleg. 2.) Jelezze a szakma, hogy már az ötlet felmerülésétôl kezdve igényt tart bevonására, sôt kész elôzetes anyagot készíteni, külföldi áttekintést adni, alternatívákon gondol-

13 2003/1 I. Országos Edzôi Kongresszus MAGYAR EDZŐ 15 kodni, hatásokat modellezni és utánaszámolni stb. Ne utólag rázza a fejét a fôtitkár, hogy ez így nem lesz jó, hanem elejétôl együtt dolgozzanak. Hozzák térben és idôben elôre azt a fázist, amit egy kései és már komoly módosításra esélytelen egyeztetés nem kezelne. 3.) Vessenek be közös monitoringmegoldásokat, azaz olyan folyamatos értékelési és visszacsatolási rendszert, amely ôszinte, idôbeni és senki presztízsét nem rombolja. Én a futball-huliganizmus kapcsán láttam vagy százszor, mennyire hiányzik ez, s ennek hiányában se felelôs, se leszûrt tanulság nincsen. Ehelyett úsznak az árral és mellébeszélnek. 4.) Ha majd az együttmûködés a józan ész, a kétoldalúan felismert szükségszerûség parancsa lesz, akkor sokat lendíthetnek az együttmûködési megállapodások, közös munkatervek, hazai és nemzetközi egyezmények, akciók és kötelezettség-vállalások is. Ma ezek zöme holt papír. Ámbár épp pár hete egy hazai közigazgatási bíró merész döntést hozott: kb. azt mondta ki, hogy amennyiben két közjogi partner egymásra van utalva, akkor az egyik nem zárkózhat le a kapcsolat-felvételtôl bizonyos feltételeket támasztva. Mondta ki már azt is bíróság, hogy ha valakinek véleményezési joga van csupán, de ôt meg sem kérdezték a döntés elôtt, ez törvénysértés, ami miatt meg kell ismételni a döntéshozatalt. Egyelôre mégse jutottunk 5- rtôl a 6-ra. Ma még a jog itt erôtlen, a politika pedig kényelmes, közönyös, A szerzô könyvének a labdarúgás edzésmódszertanához írt bevezetôjében írta a következôket: A technika és a tudomány forradalmában sem mellôzhetô a könyv, a szakkönyvek szerepe, ezért vállalkoztam egy olyan oktatásmódszertani könyv megírására, mely egyrészt szintetizálja az eddigi módszertani anyagot, másrészt felöleli saját tapasztalataimat, melyet közel 40 éven keresztül gyûjtögettem oktatói-edzôi tevékenységem közben. Már korábban érlelôdött bennem hogy nem teljes (tökéletes, hibátlan) az a módszer, melyet a labdarúgás oktatásában követünk. Ezt késôbb csak megerôsítette bennem a német, holland vagy angol anyagok tanulmányozása. Azt tapasztaltam, hogy ezeket a módszereket kritikai elemzés nélkül követi edzôink többsége. A közelmúltban megjelentek olyan utánpótlás-képzéssel foglalkozó szakanyagok, melyek nem tudták pótolni az elmúlt idôszak hiányosságait. és rátarti. 5.) Mindennél nagyobb fantáziát látnék a vízszintesen képzôdô, az azonos jogállásúak közti együttmûködésben. Sokszor egy-egy erre rendelt és alkalmas személyiség a gondok zömét simán megoldja, annak elejét veszi. E körben a fair play, az adott szó becses kincs, és mûködik is. 6.) E század egyik kulcsa az információ, a másik pedig a humán erôforrás. Ezek kihasználása mégis esetleges, nehézkes és felületes. Nézem a sportszervezetek honlapjait. Kevés jó van, sok helyütt meg nincs is semmi. Jelentôs postaköltség volna megtakarítható. A világhálón jelen nem lenni: középkor. Jó példával kell elôl járni. Ez a beszéd már ott van a MET szerkesztôségében. Szegényes kapacitásom ellenére ígérhetem: azok a tipikus, sokakat érdeklô kérdések, amelyek Önöktôl érkeznek, érdekvédelmi választ kapnak. Erre rovat is áll rendelkezésre. Érdemes így és más módon is gyûjteni azokat a tapasztalatokat, jelzéseket, amelyek a sporttörvény felülvizsgálatakor hasznosíthatók. Ezeket magam is összegereblyézem, idôvel közreadom. Ennél konkrétabb kötelezettséget nem vállalhatok, ma nincs szükség profi segítségnyújtásra. Tiltakoznék, ha megint megvezetnék a sportszakmát egy alibitörvénnyel. De pl. együtt léphetnénk fel egy XXI. századi magyar sport-modell igényes kimunkálásáért. Tekintetünket bô egy évtizedre elôre kell vetnünk. Csak ez használ. Záró gondolatom az, amit humán erôforrásnak hívnak. Valós példa jelzi, mire is kell számítanunk. Megkeresett nemrég ügyvédként egy fiatalember. Fel volt dúlva, alkotmányellenes diszkriminációt emlegetett. Kapott egy hazai, közismert multi-cégtôl egy levelet, aminek örülnie kéne. Megijedt tôle. Gratuláltak neki, hogy sikerült az álláspályázat második körébe kerülnie. Behívták egy beszélgetésre, a levél végére pedig odaírták: Ütôjét ne felejtse el magával hozni! Ettôl begazolt! - Mit akarnak tôle, ugye, ez csak beugratás, joguk van hozzá, és ha ô üres kézzel megy? Mit vigyen magával: teniszütôt, ping-pong-ütôt, golfütôket, fallabda-ütôt, baseball-ütôt, egyet vagy kettôt, újat vagy használtat stb? Mondtam neki: - nyugi, csak arra kíváncsiak, ütôképes vagy-e, hogyan reagálsz kihívásra, van-e vér a pucádban?! A Te helyedben én vinnék egyegy használt teniszütôt és ping-pongütôt, s lazán megkérdezném: ki lesz a partnerem?! Annál a cégnél a tapraesettség is benne van a borítékban. Ott rendszeresen van remek hangulatú házi olimpia. Nos, mi a történet vége?? A fiú végül is nem mert odamenni. Ma egy kis cégnél dolgozik, kedvetlenül. Azt az állást pedig egy karakán lány töltötte be. Ígéri, hogy sportmenedzser is szeretne majd lenni. Szükség lehet rá, mert a honi sport kicsit olyan, mint amikor az ateista macska kerülgeti a templom egerét. Köszönöm, hogy figyelmükkel megtiszteltek. Göltl Béla: Labdarúgás lépésrôl lépésre Az UEFA edzôtovábbképzéseken való részvételem, az ottani tapasztalatok arra az elhatározásra késztettek, hogy egyszer és mindenkorra tisztázni kellene a labdarúgás oktatásmódszertanát, a játék felépítését a kiválasztástól a serdülôkorig. Göltl Béla könyve kitûnô oktatás-módszertani munka, amely szisztematikusan felépített útmutatást ad mindazoknak a szakembereknek, akik ennek a korosztálynak a labdarúgás oktatásával foglalkoznak. A KÖNYV MEGVÁSÁROLHATÓ: 1. A Magyar Sporttudományi Társaságnál 1143 Budapest, Dózsa Gy. út 1-3. Tel/fax: nora.bendiner@helka.iif.hu Ára: 3 136,- Ft Nagyobb példányszám megvásárlása esetén kedvezményes fizetési feltételek! 2. Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar Jegyzetbolt 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Tel: / Nemzeti Labdarúgó Akadémia XIII. Budapest, Pannónia u. 11. Tel: ,

14 16 MAGYAR EDZŐ I. Országos Edzôi Kongresszus 2003/1 Munkamegosztás a sportszakmai irányításban Két személyes megjegyzéssel szeretném kezdeni az elôadást. Az egyik az, hogy valójában és nem frázisként mondom, megtiszteltetés számomra elôadást tartani az ország legfelkészültebb sportszakemberei, edzôi és sportvezetôi elôtt. Annak az egyetemnek a falai között, ahol magam is néhány évet eltölthettem. Elsô alkalom, hogy újdonsült felelôs köztisztviselôként, állami vezetôként olyan témáról szólhatok, ami átfogja a magyar élsport és utánpótlás-nevelés legizgalmasabb szervezeti irányítási együttmûködési kérdéseit. A másik személyes megjegyzés, hogy nagyon nehéz a helyzetem, Kolláth professzor úr után elôadást tartani. Nem is egyeztettünk. Amit el fogok mondani, az lehet, hogy nagyon sok helyen, sok témájában, sok gondolatában egészen más lesz, mint amit Kolláth úr elmondott. Nyilvánvalóan más székbôl, más felelôsséggel, másfajta aspektusokból táplálkoznak az én gondolataim. Elôadásom címe: Munkamegosztás a sportszakmai irányításban. Megpróbálom ezt egy logika mentén felvázolni. Remélem mindenki számára világos és érthetô lesz. Miért vetôdik fel ma a magyar sportban a munkamegosztás szükségessége? Azt gondolom, hogy az elsô tézis, amit meg kell állapítani az, hogy az elmúlt évek során elbizonytalanodás alakult ki a sport szakmai irányításában, hiányoznak azok a fórumok, lehetôségek, ahol a szakmáról beszélni lehet. A másik téziskör sokkal tartalmasabb ennél, hiszen a magyar versenysport és utánpótlás-nevelés jelentôs szakmai értékeken nyugszik. Olyan értékeken, mint a tehetséges fiatalok, a nagyszerû és felkészült edzôk és szakemberek, az az interdiszciplináris elmélet és módszertan, amely megjelenik az egyes sportágak felkészítô munkájában, azok a tradíciók, amelyek év távlatában Füleky András Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, Versenysport és Utánpótlás-nevelési Fôosztály reprezentálják a magyar sportot, és az a nagyfokú eredményorientáltság, amely a magyar emberben, a magyar sportolóban, a magyar edzôben megjelenik. Úgy gondolom, hogy a munkamegosztás szükségességérôl azért is beszélni kell, mert a magyar versenysport és élsport utánpótlás-nevelését további jellemzôkkel lehet leírni. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez a terület bonyolult és sokrétû, sokszereplôs, érdekellentéteket és ellenérdekeltségeket hordoz magában. Adott a tradicionálisan kialakított hazai- és nemzetközi intézményrendszere, a finanszírozása több csatornára épül és amellyel bizonyára Kolláth professzor úr is egyet fog érteni mélyen alulfinanszírozott. Melyek a munkamegosztás színterei? Az alap, ahonnan minden elindul: az edzô és a versenyzô közös munkája. A másik szint az én logikám szerint a szakosztály és az egyesület, vagy ahogy ma egyre gyakrabban beszélünk róla, azok a szakmai mûhelyek, amelyek a magyar élsport és utánpótlás-nevelésben meghatározó szerepet játszanak. Az e fölötti szint, a munkamegosztás egy magasabb szintje: az országos szövetségek, amelybôl Köpf úr elôadásából hallhattuk ma már 69 létezik az országban. A szövetségek által alkotott szervezetek jelentik a következô szintet, illetve maga az állami sportirányítás. Elôadásom homlokterébe a szövetségek szintjét és az a fölötti, az állami sportirányításhoz kapcsolódó aspektusait szeretném kicsit áttekinteni. Hiszen nem tisztem, hogy errôl a helyrôl az edzô, a versenyzô vagy a szakosztály és az egyesület problematikáiról beszéljünk. Bár azt gondolom, hogy pontosan ismerjük és tudjuk, hogy milyen hihetetlenül nehéz helyzetben vannak ezek ma. Fontosnak tartom meghatározni a szakmai irányítás elemeit és érdekes módon külön úton, de nagyjából ugyanezekhez a fogalmakhoz jutottunk el, az elôzô elôadóhoz hasonlóan. Elsô helyen a szabályozás színterét emelném ki. Második helyen a tervezést. Harmadik helyen a szervezést. Negyedik helyen a finanszírozás gondolatát. Az állami szerepvállalást a szakmai irányításban ma több meglévô elem együttes hatása befolyásolja. Mindenekelôtt a január 1-én életbe lépett Sporttörvény, amely nagyon pontos fogalmi rendszerrel és sok száz paragrafuson keresztül kidolgozott jogi érvrendszerben határozza meg ezeket a feladatokat, illetve a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium meglévô szervezete és felfogása a sport szakmai irányításban felvállalható szerepérôl. Az elôbbi kérdés, hogy mi legyen a Sportminisztérium feladata a szakmai irányításban, ma is komoly hezitációkra ad lehetôséget. Senkinek sem kívánok a politikai érzékenységében bármifajta sértéseket végrehajtani, mégis engedtessék meg, hogy a korábbi idôszak néhány vezetési, együttmûködési, stratégiai elemét kiemeljem. A sportszakma irányításába a korábbi minisztérium nem kívánt belefolyni. Távolságtartó magatartásfor-

15 2003/1 I. Országos Edzôi Kongresszus MAGYAR EDZŐ 17 mát képviselt a sport különbözô szereplôivel kapcsolatban. Ágazati, miniszteriális irányító szerepet kívánt megjeleníteni. A szakmai kérdések irányítását a sportszervezetekre bízta. Törvényileg deklarálta a minisztérium stratégiai partnereit. Létrehozta, illetve megerôsítette ezeket a szervezeteket, és finanszírozta ezen szervezetek munkáját. Saját szervezetében pedig a funkcionális területen belül egy projekt rendszerû munkamegosztást alakított ki. A munkatársak között így csak informálisan léteztek szervezeti egységei. Megítélésem szerint még szándékában sem minôsítve az elmúlt idôszak vezetési gyakorlatát éppen a szakmai irányítás elemei deklarálják azt, hogy aki szabályoz, aki tervez, aki koncepciót alkot, aki szervezi az adott terület munka- és irányítási folyamatait, és aki mindezeket finanszírozza, illetve ezek finanszírozásához általa meghatározott elvek szerint forrásokat rendel, az hatásos eszközökkel irányítja a szakmát. Itt egy komoly ellentmondást vélek felfedezni az elsô megállapításommal szemben, amikor azt mondtam, hogy a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium elôdje az ISM a sport szakmai irányításába nem kívánt belefolyni. Állítom ugyanis, minden ilyen típusú döntésével a korábbi minisztérium közvetlenül kihatott a sportszakmára. Az egy másik kérdés, hogy nem biztos, hogy felmérte és elemezte, hogy ezeknek a döntéseknek milyen hatásmechanizmusai érvényesülnek majd a sportszakma területén. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium mai vezetési célrendszere a sportszakma területén a következô. A sporttörvény és a szabályozók igazítása, átalakítása a sportszakma igényeinek figyelembevételével. A sporttörvény módosításának elôkészülete folyamatban van. A Fehér Könyv elkészült. A Fehér Könyvre épülô sportstratégia rövidesen megjelenik. A sportstratégia mentén képzeljük el a törvénymódosítás legfontosabb passzusainak meghatározását széles körû társadalmi vitára alapozva. A második pont a minisztérium célrendszerében, hogy az állami feladatokat az állam a kormányzat sportszervezetein keresztül végezze el. A harmadik, hogy a magyar sportélet tradicionális szervezeti rendszerének - és az adott szervezet - szuverenitása mellett végezze el mindezt a feladatát.a negyedik egy szoros együttmûködés a sportélet szereplôivel. Az ötödik, a minisztérium vezetôi döntési szintjeinek meghozatala elôtt a döntés-elôkészítés folyamatában rendszeres konzultációkat folytasson a sportélet szereplôivel, a szakemberekkel, az egyesületekkel, a szövetségekkel, az ernyôszervezetekkel, mindazokkal, akikre ezek a döntések majd kihatnak. Szeretném bemutatni a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium régi-új szakmai szervezeti egységét. A GYISM Szervezeti és Mûködési Szabályzata megtartotta a négy szakmai terület irányítására hivatott helyettes államtitkárságok rendszerét, így: mûködik a gyermek és ifjúsági ügyekért felelôs helyettes államtitkárság, mûködik a fogyatékosok sportjáért felelôs helyettes államtitkárság, mûködik a kábítószerügyi koordinációért felelôs helyettes államtitkárság, és mûködik végezetül a mi munkánkat leginkább érintôen a sportügyekért felelôs helyettes államtitkárság, éppen Köpf Károly államtitkár úr irányításával. A sport helyettes-államtitkárság a minisztérium korábbi szervezetében is létezett. Mégis ez az államtitkárság két újonnan létrehozott fôosztályra épül, amely eddig nem volt. A két fôosztály a versenysport és utánpótlás fôosztály, illetve a szabadidô, iskolai és diáksport fôosztály. Ez a két fôosztály gyakorlatilag felöleli a magyar verseny- és utánpótlás-nevelés, szabadidô sport és iskolai sport leglényegesebb területeit. Mind a két fôosztály feladataiból adódóan két-két további osztályra tagozódik. A két fôosztályon összesen 16 munkatárs dolgozik. A helyettes államtitkárnak és a két fôosztálynak egy közös titkársága mûködik. A sport helyettes államtitkársága hogy el tudjuk helyezni a jelentôségét és nagyságrendjét a minisztérium költségvetésében mintegy húsz költségvetési sor gazdálkodásáért felel, amelynek az összértéke a 2003-as tervszinten is meghaladja a 12,4 milliárd forintot. Szeretném, ha lehetôséget kapnék arra, hogy a sport helyettes államtitkárság keretében mûködô versenysport és utánpótlás fôosztály legfontosabb feladatait az elôzô terminológia szerint ismertethessem, illetve néhányat kiemeljek közülük. A tervezés területén a fôosztály feladata, hogy kidolgozza a kiemelt sportági fejlesztési programokat, és felügyeli azok megvalósítását. Elkészíti az országos versenynaptárt. Javaslatokat dolgoz ki a sport célú állami ingatlanokkal kapcsolatos stratégiai kérdésekben. Stratégiai elemzéseket készít az olimpiai pályázattal kapcsolatban. Végezetül a tervezés területén még egy kiemelendô feladat: elkészíti a versenysport területét érintô költségvetési koncepciókat. A fôosztály feladatai a szabályozás területén. Kidolgozza a sport célú központi állami pénzeszközök felhasználásának és elosztásának szabályait, végzi a sport célú támogatásra vonatkozó pályázatok kiírását, kidolgozza a hazai rendezésû világesemények normatív támogatásának rendjét, kidolgozza a hazai sportnorma szakmai elveit, és részt vesz a minisztérium szabályozó-, rendeletalkotó tevékenységében, képviseli a sport szakmai szervezeteket, a sport szakmai érdekeit. A finanszírozás kérdéseirôl röviden szólok, hiszen az elôzô pontban már említettem, hogy a fôosztály, illetve a sport helyettes államtitkárság kezelésében, mintegy 12,4 milliárd forint van. Az egyik legmarkánsabb költségvetési fejezetet képviseli a minisztérium gazdálkodásában. A szervezés, a kapcsolattartás és munkamegosztás kérdéseirôl azt gondolom, hogy lényeges, és kapcsolódik az elôzô elôadáshoz alapkérdése a szervezésben és a kapcsolattartásban az együttmûködés a sportélet szereplôivel. Kiemelten fontos a 107 éves Magyar Olimpiai Bizottsággal, a tavaly létrehozott Nemzeti Sportszövetséggel, és a sportági szakmai szervezetekkel, a szakszövetségekkel való kapcsolattartás, együttmûködés. Nagyon fontos, hogy ismételten a minisztériumnak legyen kapcsolata az önkormányzatok sportigazgatóságaival, a sportegyesületekkel, a sportegyesületek által létrehozott szervezettel, a Sportegyesületek Országos Szövetségével, és a szakmai mûhelyekkel, a szakosztályokkal, egyesületekkel. Fontos feladata a fôosztálynak a közvetlen felügyelet gyakorlása a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet és a Nemzeti Labdarúgó Akadémia felett. Lényegesen új elem, hogy sport szakmai alapú együttmûködést kívánunk megvalósítani a szakma képviselete érdekében a Magyar Sportvagyont Kezelô Sportfólió kht.-vel. Folytatjuk a korábbi minisztérium által létrehozott köztestületi koordinációs bi-

16 18 MAGYAR EDZŐ I. Országos Edzôi Kongresszus 2003/1 zottság mûködtetését, amelynek az lenne a feladata, hogy a Nemzeti Sportszövetség, a Magyar Olimpiai Bizottság és a minisztérium olyan közös koordinációs testületet mûködtessen, amellyel lehetôséget adunk arra, hogy a minisztérium vezetôi szintû döntéseinek meghozatala elôtt egyeztethessünk a sportélet összefogó szervezeteivel. Amikor a fôosztály munkájáról beszélünk, nem tekinthetünk el attól, hogy ne említsek néhány gondolatot a fôosztályon belül kialakított munkamódszerekrôl. Néhány kulcsszó, amelyeket nyugodtan mondhatom, hogy a homlokunkra írtunk - és ezek nem frázisok - mindenekelôtt a sport ügyének a szolgálata, az együttmûködés, az együttgondolkodás és véleménycsere lehetôségének megteremtése a partnereinkkel, jelen lenni a sportélet mindennapjaiban, eseményeken, rendezvényeken, versenyeken, informálni a sportélet szereplôit a minisztérium elképzeléseirôl, és információt kapni a sportélet szereplôitôl. Éppen elég kritikát kaptunk azért, hogy ez korábban nem pontosan így mûködött. Mindannak érdekében, hogy ez a munkamódszer megvalósulhasson, néhány szervezeti átalakítást hoztunk létre a minisztérium versenysport és utánpótlás fôosztályában. A munkatársak körében kialakítottuk a szövetségi referentúra rendszerét, amely azt jelenti, hogy a szövetségeket felosztottuk a munkatársak között, így a munkatársaink személyi kapcsolatokat tudnak kialakítani a szövetségi vezetôkkel, és egy oda-vissza kapcsolatrendszer jelenik majd meg a minisztérium részérôl. A munkatársak feladatait kétszintû mátrixba rendeztük. Munkatársaink foglalkoznak általános gazdálkodási és szakmai feladatokkal és emellett a másik dimenzióban konkrét szövetségi, önkormányzati kapcsolattartással is. Ezt olyan módon szabályoztuk, hogy az egyes munkatársak, az egyes szakmai feladatok ellátásában jól tudjanak együttmûködni. Lényeges, hogy a munkamódszer a fôosztályon belül és a versenysport és a szabadidô sport Magyar Edzôk Társasága 1143 Budapest, Dózsa György út 1-3. Tel/fax: , nora.bendiner@helka.iif.hu BELÉPÉSI NYILATKOZAT A Magyar Edzôk Társaságának tagja kívánok lenni. Az éves tagdíjat befizetem. fôosztálya között a feladatok ellátásában a zökkenômentes kommunikáció és átjárhatóság valósulhasson meg. Végezetül annak érdekében, hogy a fôosztály sikeresen mûködjön, a szervezett és tervezhetô munkamegbeszélések rendjét visszaállítjuk, és rendszeressé tesszük. Így újra mûködik a fôtitkári értekezlet, új-régi formákat újjáélesztünk, mint a sportdiplomaták klubját, vagy a sportigazgatói értekezletek rendjét. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Hallgatóság! Próbáltam ebben az összefoglalásban képet adni arról, hogy a minisztérium Versenysport és Utánpótlás-nevelési Fôosztálya milyen munkamegosztást, és milyen elveket kíván megvalósítani a sportszakma irányításában. Azt hiszem, hogy jó úton indultunk el. Nyilvánvaló, hogy az önök véleménye és majd az együttmûködés tapasztalatai határozzák meg azt, hogy jó helyre értünk-e el. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Név:..... Szül. év:... Edzôi végzettség:... Levelezési cím (irányítószámmal):..... Telefon:... Fax: Munkahely:..... Munkahelyi beosztás: Edzôi munkahely:... Edzôi beosztás:... Legmagasabb iskolai végzettség:..... Nyelvismeret:... Sportág:... Kelt: aláírás Tájékoztató - A Magyar Edzôk Társasága (MET) várja várja mindazoknak a jelentkezését, akik a Társaság tagjai kívánnak lenni. - A MET éves tagdíja április 30-tól aktívaknak évi 1 000,- nyugdíjasoknak, diákoknak 500,- Ft. E tagdíjak fejében a Magyar Edzô c. folyóirat évi négy számát is megkapják. - A tagdíjat csekkel a MET sz. számlájára kérjük befizetni. A befizetés rovatba szíveskedjék beírni azt az évszámot, amely évre a tagdíjat befizette. - A belépési nyilatkozatot a fenti címre kérjük elküldeni.

17 2003/1 I. Országos Edzôi Kongresszus MAGYAR EDZŐ 19 Az edzôképzés dilemmái Frenkl Róbert Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék A kétpólusú világ megszûnte az élet számos területén nemcsak a nagypolitikában, vagy azzal összefüggésben számos változást hozott. Nem kivétel ez alól a sportélet sem. Talán a korábbi elôítéletek miatt is, melyek szerint a szocialista országok sportsikerei kizárólag a kiemelt állami támogatásnak voltak betudhatók, az edzôi szakma válságba került. Átmenetileg háttérbe szorultak a sport szakmai alapjai, nálunk ehhez sajátosan hozzájárult az a vadkapitalista nézet, hogy aki fizet, az eldöntheti, mi történjen az egyesületben, a szakosztályban, ki irányítsa, edzôként, akár a szakmai munkát. Azután gyorsan változott a helyzet. A fejlett országok józanul szembesültek a volt szocialisták sikereinek szakmai vonatkozásaival, többek között a színvonalas edzôi tevékenységgel és számos orosz, kelet-német, bolgár, román, kínai edzôt szerzôdtettek több sportágban. Azt, hogy itt valóban a piac diktált, mutatja, hogy Magyarország sem maradt ki a folyamatból. Jelenleg is több mint negyven vívóedzônk dolgozik külföldön, de több vízilabda- és kajakkenuedzô szerzôdtetése is jelzi, a külföld is pontosan tisztában van értékeinkkel. Az edzôképzés dilemmái összefüggésben az edzôi pálya dilemmáival, szinte végtelenek, e jelen munkában tárgyalandókat az 1. táblázat foglalja össze. Szükség van-e edzôre? A kérdés immár nem a bevezetôben elemzett összefüggésben, hanem a szakma oldaláról merül fel. Szükség van-e edzôre akkor, amikor számítógépes, ellenôrizhetô edzésprogramok állnak a versenyzôk rendelkezésére? Amikor sok egyéb szakember segítségét igénybe vehetik? Amikor megnô a tudatosság szerepe a sportolók felkészülésében és versenyzésében? Mindez nem mond ellent az edzôi munka primátusának? Az edzô a kulcsszereplô a sportágakban. Igaz ez általánosságban is valamennyi egyéni és csapatsportágban, de jellemzôek a sportágak közötti sajátságok. Színezi a képet néhány klasszikus edzôtípus. Például a vívásban az a nevelô edzô, aki évtizedeken át hozta fel a tehetségeket, de felnôtt korukban átadta ôket kollégáinak. A képzés, nem a versenyeztetés volt az ideálja, erôssége. Az edzô a stabil személyiség a rendszerben. A nemzedékek váltakoznak, a sportban gyorsan jár az óra, ô végzi a dolgát. Az említett nevelô edzôhöz, képest a másik véglet az élvonalbeli csapatjáték edzô, aki általában három évet tölt el egy-egy gárdánál, késôbb akár vissza is tér. Változatos, de nem nélkülözhetô az edzôi munka. A sokféle szakember megjelenése a sportban, a számos igény nem kérdôjelezi meg, megerôsíti ezt. Az edzô integrálja, hasznosítja az orvostól, a gyúrótól, a pszichológustól, a biomechanikustól, a teljesítmény-diagnosztától stb. származó információkat. Övé a döntés joga és felelôssége. Ugyancsak nem mond ellent, hanem erôsíti az edzôi munka szükségességét az a tény, hogy az egyéni sportágak nagy személyiségei a csúcson már valamennyire függetlenednek. Azaz tapasztalataikban integrálódik a sokféle ismeret, melyek alapján részt tudnak venni meghatározó módon felkészülésük tervezésében, végrehajtásában. A szelekció és a képzés után jön ez az állapot, amelyben többnyire nem teljes a függetlenítés. Hasonló folyamat a labdajátékokban is megfigyelhetô, itt a tapasztalt edzô épít is a kiforrott klasszisokra, véleményükre, improvizatív képességükre. Marco van Basten a holland futballsztár mondása inkább a szellemesség kategóriájába tartozik, de jellemzi a csúcsokon dolgozó edzôk helyzetét. Van Basten szerint tíz edzôje közül hat tanácsaival inkább rontott a csapat spontán várható teljesítményén, három közömbösen hatott és legfeljebb egy tett hozzá a sikerhez. Szükség van-e edzôképzésre, ez az alapvetô dilemma, a választ a 3. táblázat összegzi. E hat dilemmára kísérlünk meg válaszokat adni. Az elsô dilemmát és a válaszokat a 2. táblázat tünteti fel. Akik feleslegesnek tartják a képzést, többnyire a korábbi versenyzôi pályára hivatkoznak, mint amihez nincs mit hozzátenni. Való igaz, hogy ritka kivétellel a játékosokból,

18 20 MAGYAR EDZŐ I. Országos Edzôi Kongresszus 2003/1 versenyzôkbôl lesznek az edzôk. De abban már nincs szabályszerûség, hogy a kiváló játékos lesz a kiváló edzô is. És vannak zseniális kivételek, mint a mi Széchy Tamásunk, aki úszó versenyzôi múlt nélkül nevelt olimpiai bajnokokat, világklasszisokat. Tehetsége mellett éppenséggel a képzés, nem utolsósorban az önképzés emelte a legnagyobbak közé. Az is jól ismert, hogy minden ország edzôképzése, a magyar is, elismeri a kimagasló játékos-pályafutást, a korábbi nagyságok azonnal a legmagasabb szintû edzôi oklevélre aspirálhatnak. Az említett kivételektôl eltekintve tehát megállapítható, hogy általában szükséges, de nem elégséges a korábbi versenyzôi tapasztalat az edzôi pályához. A csak saját tapasztalat beszûkíti a palettát. Érdekes példa erre minden idôk egyik legjobb vízilabda játékosának, Faragó Tamásnak eddigi edzôi pályája. Férfi csapatoknál is sikeres volt, de szemlátomást bénította tanítványait önmagából kiinduló maximalizmusa. A nôi válogatottnál felszabadult, valóban edzôvé vált, már nem játékos szemlélettel itt is a csúcsra ért. Szükség van edzôképzésre azért is, mert jól meghatározható a pályához szükséges ismeretanyag, van a képzésnek realitása. Hasonlóan más értelmiségi pályákhoz jó mesteremberek képezhetôk, akiket a praxis mûvésszé avathat. A képzés garanciát jelent a társadalomnak. Az edzôkre, akár a pedagógusokra, orvosokra rábízzuk gyermekeinket. Ebben mindig van kockázat. A képzés sem abszolút garancia, de az egyetlen lehetôség a társadalmi kontrollra. De az edzô oldaláról nézve is fontos a képzés. Számára is a képzettség adja a tartós hitelt. Szerencsével gyors sikert érhet el egy szerényebb képzettségû fiatal edzô. De a tartós hitelességet csak a megfelelô felkészültség nyújtja. Ez segít át gyengébb periódusokon is. Fontos az ismeretek folyamatos frissítése, a továbbképzés is. Ezt is az alaptudás alapozza meg, erre lehet építeni a sportági változások közben. Diploma vagy licenc? ez a következô dilemma, a választ a 4. táblázat jelzi. Az 5. táblázat összegzi a talán leginkább alapvetô dilemmára adandó választ. Mi legyen a képzés tartalma? Itt derül ki a legegyértelmûbben, hogy bizony szükség van a képzésre, melynek sajátos nehézsége, hogy sokféle ismerettel kell felruházni az edzôket. Alapvetôek a bioszociális lény, az ember biológiai összetevôi. Ezekrôl tájékoztatnak a természettudományos alapok, melyek nélkül nem képzelhetô el tudatos edzôi tevékenység. Az emberi szervezet felépítésének és mûködésének az ismerete az edzôi munka alapja. Szerény sportorvosi ismeretanyag, szemlélet is szükséges. A bioszociális lénybôl természetesen a szociális oldal dominál az együttélésben. A társadalomtudományok teszik edzôvé az edzôt, akit a pedagógia, a pszichológia, a szociológia segít eligazodni a mindennapi munkában. Hiszen a sportolót nemcsak biológiai adottságai, hanem lelki alkata, emberi kapcsolatai, érzelemvilága határozzák meg. Ezek figyelembe vétele nélkül nem lehet sikeres az edzôi munka. Mindehhez járulnak a konkrét sportági ismeretek és az a módszertani arzenál, amely révén az edzés céljai megvalósíthatók. A mai edzônek ezeken kívül egyre inkább jártasnak kell lennie az információ, a kommunikáció, a média világában. Ezek után jogos a kérdés, a következô dilemma: kicsoda végül is az edzô? A klasszikus kérdést feltéve, értelmiségi vagy idomár? Egykor ugyanis, a lósport mintájára az edzôt idomárnak minôsítették, dresszírozónak, mozgásokra idomítónak. A licenc-rendszert edzôképzésnek elképzelôk megkésett utódai e gondolkodásnak. A 6. táblázat összegzi a választ: az edzô értelmiségi, partnere elsôsorban a humán értelmiségnek. E tekintetben az edzô pedagógus. Ez a legfontosabb jellemzôje. Tanít, képez és nevel. Rossz a kérdés. Mindkettô szükséges lehet. Diploma és licenc, amennyiben az utóbbit is igényli a hazai, vagy a nemzetközi porondon a sportág. A diploma tanúsítja a felkészültséget, ahogy kifejtettük jelenti a garanciát. A licenc mûködési engedélyt jelent. Többnyire vizsgához kötött, melyben általában a gyakorlathoz szükséges alapismereteket, edzésvezetési készséget ellenôrzik. A licenc megszerzését segíthetik tanfolyamok, de lényegében a diplomára épül. A hazai labdarúgás jelenlegi viszonyait jellemzi, hogy a világon egyedülálló módon a licenc-rendszer bevezetésével meg akarják szüntetni az edzôképzést. Ez természetesen nem lehet sikeres törekvés. Az edzôképzés és a licenckiadás összehangolása szükséges. Abban is hasonlít az egyéb humán értelmiségi pályákhoz, hogy egyre inkább általánosságot fejez ki az, hogy valaki edzô, akárcsak az, hogy orvos. Ez utóbbi is csak az alapdiplomát jelöli, ezután lehet sebész, vagy belgyógyász, sok

19 2003/1 I. Országos Edzôi Kongresszus MAGYAR EDZŐ 21 egyéb klinikai szakma mûvelôje, lehet háziorvos, vagy kutató, a közegészségügyben, vagy az államigazgatásban dolgozó. Az edzôk eleve differenciálódnak a sportág szerint. Ez azonnal sokszínûséget jelent az alapvetô hasonlóság mellett. Azután dolgozhat az edzô az utánpótlás-nevelés területén, de a felnôtt szakosztályban is, lehet szakszövetségi alkalmazott válogatott mellett, kirándulhat a rekreáció, vagy akár a testedzéssel végrehajtott rehabilitáció területére. Végül a 7. táblázat arra a dilemmára válaszol, hogy vane jövôje az edzôi pályának? Pozitív a válasz. A 21. század még inkább a sport százada lesz, mint a 20. volt. A sport kevesek kedvtelésébôl sokak szükségletévé vált. Növekszik a sport fontossága, eszközrendszerét igényli a modern társadalom a vészesen terjedô inaktív életmód kompenzálásában. Ahhoz, hogy a sport betöltse szerepét a modern társadalomban, szükség van az edzôkre. De arra is szükség van, hogy az edzôk vállalják, felemelt fejjel, identitásukat, vállalják a szakmaiságot, a sporttudományt, az edzéstudományt. És legyen köztük szolidaritás, vállalják az érdekvédelmet, a szükséges szervezôdést. És természetesen a folyamatos megújulást, az ehhez szükséges magas fokú siker- és kudarctoleranciát. A könyv a 4 úszásnem, a fordulók és a fejesugrás, valamint a technikajavító gyakorlatokat tartalmazzák. Foglalkozik a sérült gyermekek oktatásával és a játékkal. A mûvelet az ismeretátadás módszereit és a kisgyermekek életkori sajátosságait egészítik ki. Ajánljuk egyetemi hallgatóknak, edzôknek, oktatóknak és az úszással foglalkozó pedagógusoknak. Terjedelme: 116 oldal 200 db 3 dimenziós számítógépes programban készült képpel. Ára: 2 500,- Ft Megrendelhetô: Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar Jegyzetbolt 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Tel: /9293 HIRDESSEN A MAGYAR EDZÔBEN! Folyóiratunkat 2003-ban négy alkalommal 1000 példányban tervezzük megjelentetni. Eljuttatjuk az országos sportági szakszövetségek szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, az olimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társaságokhoz, intézetekhez, valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tanszékére, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, a sportági és más sportszakmai folyóiratok szerkesztôségeihez. Hirdetési feltételek 2003-ban: 1. Hátsó-külsô, belsô és elsô-belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése ,- Ft 2. A lap közepén befûzve: 4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése ,- Ft 3. 4 oldalas fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése ,- Ft 4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel ,- Ft 5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal ,- Ft 6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos. 7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 25% kedvezményt adunk. Egyéb feltételek külön megállapodás szerint! 8. A fenti árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak!! Fizetés: a megrendelést követôen számla ellenében átutalással! 9. A hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési területnek és a lap tükrének megfelelô méretben kérjük megküldeni a szerkesztôség címére. További felvilágosítás: a (1) vagy a telefonon! A szerkesztôség

20 22 MAGYAR EDZŐ I. Országos Edzôi Kongresszus 2003/1 Kovács Etele Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest Bevezetés Ismeretes, hogy a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának jogelôd intézményében Magyar Királyi Testnevelési Fôiskola, Magyar Testnevelési Fôiskola, majd Magyar Testnevelési Egyetem az egyszakos középiskolai testnevelôtanár-képzés mellett az edzôképzés az alapítástól kezdôdôen jelen volt, jóllehet a fôiskolai szintû, államilag elismert szakedzôképzés csak a 60-as évek elején indult. (1. ábra) A TF alapításának és tevékenységének idôvonala mutatja, hogy a magyar felsôoktatás szakstruktúrájában immár több mint 40 éve jelen van a fôiskolai végzettséget és szakképzettséget adó szakedzôi szak. A szakedzôi szak mûködésének intézményi hátterét kezdettôl fogva a TF adta és mind a mai napig a hazai felsôoktatási intézmények közül egyedül jogosult a szakedzôi diploma kiadására. A szak az indulás kezdeti éveiben fôleg a magyar szempontból nagy múltú és sikeres olimpiai sportágakban indította szakirányait, amelyek az évek során újabb és újabb sportágakkal egészültek ki. A szakirányok bôvülése mellett a képzési formák is kiegészültek, a levelezô képzés mellett igen korán, ben beindult az egyszakos, 6 féléves nappali képzés, majd a 80-as évektôl a nappali tagozatos testnevelô tanárok szakképzés formájában lebonyolított kurzusai is módot adtak a szakedzôi diploma megszerzésére. Ez utóbbi képzési forma a tanári szakon a 90-es évek végére lényegében szakpáros képzési formává vált. 1. ábra. Szakedzôképzés a TF-en Edzôképzés a hazai felsôoktatásban, a képzés perspektívái 2. ábra. Képzési formák a szakedzô képzésben Levelezô képzés A testkulturális felsôoktatás képesítési követelményeinek elfogadása (2001) adta meg a rövidebb képzési idejû, másoddiplomás képzési forma beindításának lehetôségét. A szakedzôi szakon a jelenleg létezô képzési formákat a 2. ábra szemlélteti. A szakedzôi szak levelezô és nappali tagozatain különbözô képzési formákban - az elsô diplomák kiadásának évétôl 1963-tól napjainkig 37 sportágban mintegy 3600 szakedzô nyert diplomát. A képzési formák közül meghatározó jelentôségû a 4 éves, levelezô tagozatú alapképzés, de a testnevelô tanár szak nappali tagozatán az ún. szakképzés formájában megvalósuló, lényegében szakpáros képzés az iskolai testnevelés és sport szempontjából ugyancsak alapvetô.a nappali alapképzés (3 év) alkalmanként induló, kis létszámú (15-20 fô) képzési forma. Az elmúlt években fôleg úszás és vívás sportágak hallgatói végeztek e képzési formában szervezett kurzusokon. A nappali szakpáros (4 év) és a levelezô másoddiplomás (2 év) képzés új oktatás szervezési forma a szakedzô szakon. A különbözô oktatás szervezési formában több mint 40 éve folyó szakedzôképzés hatékonysága, hasznossága, a befektetett anyagi és szellemi erôforrások és azok megtérülésének viszonya megbecsülhetetlen, de feltételezhetô, hogy ez idôszak alatti 9 olimpiai részvétel magyar sikereihez, ha nem is direkt, de közvetett úton a felsôoktatás szintjére emelt edzôképzés is hozzájárult. A felsôoktatás terében mûködô edzôképzés jövôjét befolyásoló tényezôk A felsôoktatáshoz kötôdô edzôképzés kilátásait, jövôbeni szerepét több Nappali képzés 1. levelezô tagozatos alapképzés (4 év) 2. levelezô tagozatos másoddiplomás-képzés (2 év) 3. nappali tagozatos alapképzés (3 év) 4. nappali tagozatos alapképzés, szakképzés formájában (2+1 év) 5. nappali tagozatos alapképzés szakpáros képzési formában (4 év) nem iskolarendszerû képzés, 1960/61. elsô tanév a levelezô nyári tanfolyamok tagozaton, képzési idô: 3 év, késôbb 4 év, 1961/62. elsô tanév a nappali tagozaton, képzési idô: 3 év

Sport szakember sportszakember

Sport szakember sportszakember Sport szakember sportszakember Tájékoztató előadás 2018. március 9. dr. Reinhardt Ákos EMMI Sportért Felelős Államtitkárság, Sportirányítási Főosztály, főosztályvezető Irányadó jogszabályok a sportról

Részletesebben

SPORTSZAKEMBEREK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEIT ÉS FELADATAIT TARTALMAZÓ SZABÁLYZAT

SPORTSZAKEMBEREK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEIT ÉS FELADATAIT TARTALMAZÓ SZABÁLYZAT MAGYAR ASZTALITENISZ SZÖVETSÉG SPORTSZAKEMBEREK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEIT ÉS FELADATAIT TARTALMAZÓ SZABÁLYZAT Hatályos: 2017. július 5. napjától PREAMBULUM Magyar Asztalitenisz Szövetség (a továbbiakban:

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA Hatályos: 2015február 01 napjától TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETŐ 3 I FEJEZET 4 A KIEMELT EDZŐ PROGRAM CÉLJA, HATÁLYA 4 II FEJEZET

Részletesebben

Magyar Úszó Szövetség. Képesítési Szabályzat

Magyar Úszó Szövetség. Képesítési Szabályzat Magyar Úszó Szövetség Képesítési Szabályzat A Magyar Úszó Szövetség (a továbbiakban: Szakszövetség) elnöksége a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. (1) bekezdésének f) pontja, a 77. p) pontja, a sport

Részletesebben

MAGYAR EDZŐK TÁRSASÁGA

MAGYAR EDZŐK TÁRSASÁGA Az edzők helyzete, edzőképzés és továbbképzés egy kérdőíves felmérés alapján KÖPF KÁROLY FŐTITKÁR 1993-ban alakult, néhány tucat taggal Ma 1200 tagja van Korábban csak olimpiai sportágak, ma szabadidősport,

Részletesebben

IRÁNYELVEK, CÉLKITŰZÉSEK

IRÁNYELVEK, CÉLKITŰZÉSEK IRÁNYELVEK, CÉLKITŰZÉSEK Tokyo 2020 2020. júl. 24. 2020. aug. 9. Várhatóan 207 ország részvételével, 11.090 sportoló indulhat. 33 sportágban 339 aranyérem kerül kiosztásra. 40 versenyhelyszín és több mint

Részletesebben

Iskolai testnevelés és diáksport az önkormányzati politikában

Iskolai testnevelés és diáksport az önkormányzati politikában Iskolai testnevelés és diáksport az önkormányzati politikában Dr. Gémesi György Nemzeti Sportszövetség elnöke Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), 1123 Budapest Alkotás u. 44. AULA

Részletesebben

A MOTORSPORT TERÜLETÉN KÉPESÍTÉSHEZ KÖTÖTT TEVÉKENYSÉGEK GYAKORLÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT

A MOTORSPORT TERÜLETÉN KÉPESÍTÉSHEZ KÖTÖTT TEVÉKENYSÉGEK GYAKORLÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT A MOTORSPORT TERÜLETÉN KÉPESÍTÉSHEZ KÖTÖTT TEVÉKENYSÉGEK GYAKORLÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT 2019. A Magyar Motorsport Szövetség Elnöksége az Alapszabály 24. (2) bek. d) pontjában meghatározott

Részletesebben

MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG

MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG 1 A MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 2005. 2 A MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. p) pontjának, valamint a sport területén képesítéshez

Részletesebben

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT 2014 A Magyar Triatlon Szövetség KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1 A Magyar Triatlon Szövetség (a továbbiakban: MTSZ) elnöksége a sportról szóló 2004. évi I. törvény a továbbiakban Stv.- 23.

Részletesebben

A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén

A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén G Ö M ÖRI Z S O LT, E L N Ö K M AGYA R PA R A L I M P I A I B I Z OT T S ÁG Fogyatékosok sportját érő társadalmi hatások összetevői

Részletesebben

A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG (MOB) AZ EDZŐKÉRT DR. BARTHA CSABA SPORTIGAZGATÓ-HELYETTES

A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG (MOB) AZ EDZŐKÉRT DR. BARTHA CSABA SPORTIGAZGATÓ-HELYETTES A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG (MOB) AZ EDZŐKÉRT DR. BARTHA CSABA SPORTIGAZGATÓ-HELYETTES A XXX. nyári Olimpiai Játékok nemzetek közötti összesített éremtáblázata LONDON 2012 / Éremtáblázat Aranyérem Ezüstérem

Részletesebben

Jegyzőkönyv. a Magyar Olimpiai Bizottság 2014. szeptember 23 i Elnökségi üléséről

Jegyzőkönyv. a Magyar Olimpiai Bizottság 2014. szeptember 23 i Elnökségi üléséről Jegyzőkönyv a Magyar Olimpiai Bizottság 2014. szeptember 23 i Elnökségi üléséről Készült: a Magyar Olimpiai Bizottság Elnökségének 2014. szeptember 23. napján 9:00 órakor, a Magyar Olimpiai Bizottság (1124

Részletesebben

A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG

A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 2011. A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. p) pontjának, valamint a sport területén képesítéshez

Részletesebben

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 31/2013. (X.31.) és a 29/2018.(VI.27.) Ör-rel módosított

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 31/2013. (X.31.) és a 29/2018.(VI.27.) Ör-rel módosított Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 31/2013. (X.31.) és a 29/2018.(VI.27.) Ör-rel módosított 20/2012. (IV.26.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által ellátott sporttal kapcsolatos

Részletesebben

Dr. Szabó Tamás a Nemzeti Sport Intézet főigazgatója MOB-alelnök

Dr. Szabó Tamás a Nemzeti Sport Intézet főigazgatója MOB-alelnök NEMZETI SPORT INTÉZET Dr. Szabó Tamás a Nemzeti Sport Intézet főigazgatója MOB-alelnök LEZÁRULT EGY KORSZAK A tehetséggondozó programok 9-10 évesek. Új struktúra áll fel. Új források jelennek meg. HÁROM

Részletesebben

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2010. szeptember 15-től Kelt: Budapest, 2010. szeptember 15-én Lázár Vilmos elnök A MAGYAR LOVASSPORT SZÖVETSÉG (a továbbiakban: Szövetség) elnöksége a sportról szóló 2004.

Részletesebben

MAGYAR CURLING SZÖVETSÉG SZAKEMBER KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA

MAGYAR CURLING SZÖVETSÉG SZAKEMBER KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA A MAGYAR CURLING SZÖVETSÉG SZAKEMBER KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA Készült: Előterjesztve: Elfogadva: 2010. június 7-én 2010. június 17-i elnökségi ülésre 2010. június 17-i elnökségi ülésén 2 A Magyar Curling

Részletesebben

AZ EDZŐKÉPZÉS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TENDENCIÁI

AZ EDZŐKÉPZÉS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TENDENCIÁI AZ EDZŐKÉPZÉS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TENDENCIÁI Bicskei Bertalan MLSZ FKI Edzőképzés Vezetője A Magyar Edzők Társasága Elnökségének tagja A Mesteredzői Kollégium tagja 1. EDZŐKÉPZÉS EURÓPÁBAN, RÉGEN SZOCIALISTA

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Sportközgazdasági Szakosztály. perspektívái

Sportközgazdasági Szakosztály. perspektívái Sportközgazdasági Szakosztály A sportközgazdász képzés jelene és perspektívái Közgazdász Vándorgyűlés Eger, 2017. szeptember 8. Előadó: Prof. dr. habil Borbély Attila PhD, MBA Debreceni Egyetem, egyetemi

Részletesebben

MOB 2015. évi állami sportcélú támogatásianak költségvetési terve (2015. évi Költségvetési tv. Javaslat szerint)

MOB 2015. évi állami sportcélú támogatásianak költségvetési terve (2015. évi Költségvetési tv. Javaslat szerint) MOB 2015. évi állami sportcélú támogatásianak költségvetési terve (2015. évi Költségvetési tv. Javaslat szerint) 23 6 Az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését

Részletesebben

Új kihívások, régi válaszok a magyar versenysport utánpótlás nevelésben

Új kihívások, régi válaszok a magyar versenysport utánpótlás nevelésben Új kihívások, régi válaszok a magyar versenysport utánpótlás nevelésben Velenczei Attila Kutatóhely: Nemzeti Sport Intézt és SE-TSK, Társadalomtudományi Tanszék Témavezető: Földesiné Dr. Szabó Gyöngyi

Részletesebben

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Egy kis számtan Magyarország lakossága: 10.000.000 ember 600.000 fogyatékkal élő felnőtt ember 80.000 fogyatékkal élő diák

Részletesebben

A SZABADIDŐSPORT TÁMOGATÁSI

A SZABADIDŐSPORT TÁMOGATÁSI A SZABADIDŐSPORT TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEI Dr. Fazekas Attila Erik helyettes államtitkár előadása alapján Sport egy életen át MET, MSTT és NYOSZ konferencia dr. Géczi Mariann EMMI Sportért Felelős Államtitkárság

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

A FODISZ SZEREPE A FOGYATÉKOSOK SPORTJÁBAN. FODISZ: Több, mint sport!

A FODISZ SZEREPE A FOGYATÉKOSOK SPORTJÁBAN. FODISZ: Több, mint sport! A FODISZ SZEREPE A FOGYATÉKOSOK SPORTJÁBAN FODISZ: Több, mint sport! A FODISZ megalakulásának indítékai Közel 80.000 fogyatékos diák tanul integrált és szegregált oktatási intézményekben Magyarországon;

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

A 10 éves Egri Városi Sportiskola és az 5 éves Agriasport köszönti a megjelenteket!

A 10 éves Egri Városi Sportiskola és az 5 éves Agriasport köszönti a megjelenteket! A 10 éves Egri Városi Sportiskola és az 5 éves Agriasport köszönti a megjelenteket! A sport minden férfi és minden nő öröksége, és hiányát soha nem pótolhatja semmi. /Pierre de Coubertin/ 2001. Az EVSI

Részletesebben

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM SPORT ÉS PARASPORT ÖSZTÖNDÍJÁNAK ALAPSZABÁLYA

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM SPORT ÉS PARASPORT ÖSZTÖNDÍJÁNAK ALAPSZABÁLYA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM SPORT ÉS PARASPORT ÖSZTÖNDÍJÁNAK ALAPSZABÁLYA (Módosítva: 2016. szeptember, PTE Sport és Parasport Bizottság) 2016. 1 A Pécsi Tudományegyetem Sport és Parasport Ösztöndíjának alapszabálya

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG ÖSZTÖNDÍJAK RENDSZERE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG ÖSZTÖNDÍJAK RENDSZERE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG ÖSZTÖNDÍJAK RENDSZERE Előterjesztő: Jóváhagyta: MESZ elnöksége. november 8. TARTALOM I. Ösztöndíjak célja... II. Ösztöndíjak rendszere... III. Ösztöndíjra való jogosultság...

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL A Fővárosi Bíróság 55. szám alatt nyilvántartásba vette a Magyar Diáksport Szövetséget az 1997.évi CLVI.tv.22. /3 / bekezdése alapján 1998. január 1-től kiemelkedően

Részletesebben

Utánpótlás-nevelési programok

Utánpótlás-nevelési programok Utánpótlás-nevelési programok Héraklész Bajnok program A sportolók kiválasztása, képzése. A felnőtt kor küszöbére a korosztályos nemzetközi színvonalat elérő versenyzők felnevelése Héraklész Csillag Program

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

MAGYAR EDZŐK TÁRSASÁGA ÉVI TOVÁBBKÉPZÉSI SZABÁLYZAT ÉS PROGRAM A KEP EDZŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSÉHEZ

MAGYAR EDZŐK TÁRSASÁGA ÉVI TOVÁBBKÉPZÉSI SZABÁLYZAT ÉS PROGRAM A KEP EDZŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSÉHEZ MAGYAR EDZŐK TÁRSASÁGA 2019. ÉVI TOVÁBBKÉPZÉSI SZABÁLYZAT ÉS PROGRAM A KEP EDZŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSÉHEZ A KEP program által támogatott edzők fölött a munkáltatói jogkört 2017. február 1-től a magyar

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 1/5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club (a továbbiakban: sportegyesület) az

Részletesebben

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2010. október 9-én megtartott rendkívüli ülésének

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2010. október 9-én megtartott rendkívüli ülésének EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2010. október 9-én megtartott rendkívüli ülésének a./ Tárgysorozata b./ Jegyzőkönyve c./ Határozata T Á R G Y S O R O Z A T 1./ Javaslat a képviselő-testület

Részletesebben

JUDO. SPORTÁGI VEZETŐ: Dr. Hetényi Antal. Előadó: Preiszler Gábor Junior válogatott edző. Magyar Edzőt Társasága 2011. június 9.

JUDO. SPORTÁGI VEZETŐ: Dr. Hetényi Antal. Előadó: Preiszler Gábor Junior válogatott edző. Magyar Edzőt Társasága 2011. június 9. JUDO SPORTÁGI VEZETŐ: Dr. Hetényi Antal Előadó: Preiszler Gábor Junior válogatott edző Magyar Edzőt Társasága 2011. június 9. BEVEZETŐ Mi a judo: egy sajátos etikai, nevelési, testnevelési és harcművészeti

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

2011. Július 4. Czene Attila államtitkár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárság

2011. Július 4. Czene Attila államtitkár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárság Változóban a sport A sportfinanszírozás új rendszere Magyar Sport Háza 2011. Július 4. Czene Attila államtitkár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárság A kormányzat sportpolitikai

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A Magyar Edzők Társaságának 2011. évi szakmai programja

A Magyar Edzők Társaságának 2011. évi szakmai programja A Magyar Edzők Társaságának 2011. évi szakmai programja I. A 2010. évi szakmai program teljesítésének értékelése A Magyar Edzők Társasága 2010. évi működéséhez nyújtott állami támogatást, a tárgyévi szakmai

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2..

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2.. Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. Ózd Város Önkormányzata a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Tv.) 55.. (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete az önkormányzat testnevelés és sport feladatairól, a helyi testnevelés és sporttevékenység támogatásáról Sarkadkeresztúr

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

PÁLYÁZAT INTÉZMÉNYVEZETŐ (MAGASABB VEZETŐ)

PÁLYÁZAT INTÉZMÉNYVEZETŐ (MAGASABB VEZETŐ) PÁLYÁZAT ZALAKAROSI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐ (MAGASABB VEZETŐ) BEOSZTÁS ELLÁTÁSÁRA Kiíró: Emberi Erőforrások Minisztere Pályázó: Grófné Csatos Andrea Grófné

Részletesebben

A mennyiségből a minőségbe az MKOSZ stratégiai terve ELŐADÓ SZALAY FERENC MKOSZ-ELNÖK

A mennyiségből a minőségbe az MKOSZ stratégiai terve ELŐADÓ SZALAY FERENC MKOSZ-ELNÖK A mennyiségből a minőségbe az MKOSZ stratégiai terve ELŐADÓ SZALAY FERENC MKOSZ-ELNÖK A sok munka és a türelem megtalálja a tehetséget A kiválasztás fejlesztése, tehetséggondozás A kiválasztás mentális,

Részletesebben

Ajka város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Testülete 2015. december 21-én 14.30 órakor megtartott ülésről és közmeghallgatásról.

Ajka város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Testülete 2015. december 21-én 14.30 órakor megtartott ülésről és közmeghallgatásról. AJKA VÁROS ROMA NEMZETISÉGI Ö N K O R M Á N Y Z A T A 8401 AJKA, Városháza Szabadság tér 12. (88) 521-100 fax:(88) 212-794 Ügyszám: 1/58-10/2015. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Ajka város Roma Nemzetiségi

Részletesebben

Tájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

Tájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

1. Pedagógiánk a szentignáci lelkigyakorlatok felismeréseire támaszkodik közösen reflektálunk a tapasztalatainkra, és megosztjuk

1. Pedagógiánk a szentignáci lelkigyakorlatok felismeréseire támaszkodik közösen reflektálunk a tapasztalatainkra, és megosztjuk TANÁRI KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE Az iskola vezetősége 6 novemberében arra kérte a tanárokat, hogy e kérdőív kitöltésével segítsék az iskola fejlődését és adjanak visszajelzést arra, hogy látják az iskolát,

Részletesebben

MAGYAR EDZŐK TÁRSASÁGA SZAKMAI PROGRAM 2017

MAGYAR EDZŐK TÁRSASÁGA SZAKMAI PROGRAM 2017 MAGYAR EDZŐK TÁRSASÁGA SZAKMAI PROGRAM 2017 I. CÉLOK A fennállásának 24. évébe lépő Magyar Edzők Társaságának szerepe és súlya a magyar sportéletben 2017-ben jelentősen megváltozik. Eddigi tevékenységünknek

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség Pontozásos Ágazat. 2018/19. évi szezon

Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség Pontozásos Ágazat. 2018/19. évi szezon Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség Pontozásos Ágazat 2018/19. évi szezon Bevezető Cél: Reformálás Lezárult az előző Olimpiai Ciklus Új jövőkép felállítása klasszikus megbízható rendszerek, 21. századi

Részletesebben

JELENTKEZÉSI ÚTMUTATÓ. a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj keretében megvalósuló ösztöndíjprogramra való jelentkezéshez 2013/2014. tanév 2.

JELENTKEZÉSI ÚTMUTATÓ. a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj keretében megvalósuló ösztöndíjprogramra való jelentkezéshez 2013/2014. tanév 2. JELENTKEZÉSI ÚTMUTATÓ a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj keretében megvalósuló ösztöndíjprogramra való jelentkezéshez 2013/2014. tanév 2. félév Alapvető cél A Kormány a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjról

Részletesebben

Miért van szükség közigazgatási minimumra?

Miért van szükség közigazgatási minimumra? Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemzõ, az MKKSZ szakmapolitikai vezetõje, a KözigPress fõszerkesztõje Miért van szükség közigazgatási minimumra? Iránymutató és példaadó Mesterek után mindig nehéz szólni.

Részletesebben

Hosszú Katinka: Szeretnék többször a dobogón állni Budapesten

Hosszú Katinka: Szeretnék többször a dobogón állni Budapesten https://www.fina-budapest2017.com/hu/hirek/252/hosszu-katinka-szeretnek-tobbszor-a-dobogon-allni-budapesten Hosszú Katinka: Szeretnék többször a dobogón állni Budapesten 2017.01.13. 11:57 CET A háromszoros

Részletesebben

1. Az iskola nevelési programja...5. 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

1. Az iskola nevelési programja...5. 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 1. Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja...5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...5 1.1.1. A nevelés-oktatás alapelvei...5 1.1.2.

Részletesebben

AJÁNLÁS A SZAKEMBERKÉPZÉS ÉS A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉS MEGÚJÍTÁSÁRA

AJÁNLÁS A SZAKEMBERKÉPZÉS ÉS A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉS MEGÚJÍTÁSÁRA TESTKULTÚRA A KLEBELSBERGI KULTÚRPOLITIKÁBAN ORSZÁGOS SZAKMAI-MÓDSZERTANI KONFERENCIA AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT MEGÚJÍTÁSÁRA 2010. október 16. AJÁNLÁS A SZAKEMBERKÉPZÉS ÉS A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

Lányok Napja 2016 Hálózatépítő esemény BME Informatika épület

Lányok Napja 2016 Hálózatépítő esemény BME Informatika épület Lányok Napja 2016 Hálózatépítő esemény BME Informatika épület 2015. októberében megszervezett eseményünk célja kettős volt: először is az, hogy a Lányok Napja fogadó cégei, kutatóintézetei és felsőoktatási

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

Intézményértékelés összehasonlítása tanár és diák szemszögéből

Intézményértékelés összehasonlítása tanár és diák szemszögéből Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Intézményértékelés összehasonlítása és szemszögéből Képet készítette: adam44 Készítette: Bozóki Judit és minőségbiztosítási

Részletesebben

KAJAK PÓLÓ FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM 2015

KAJAK PÓLÓ FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM 2015 PROGRAMTERVEK Magyar Kajak-Kenu Szövetség KAJAK PÓLÓ FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM 2015 KAJAK-KENU SPORT SZAKMAI DOKUMENTUMAI Programok felelősei és a dokumentumok készítői: OLIMPIAI CIKLUS: 2012-2016 Rio TERVEZÉSI

Részletesebben

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

/2013/EH Határozati javaslat

/2013/EH Határozati javaslat MOB Elnökségi ülés -2013. október 14. 7. napirendi pont: Döntés a "Fogyatékosok versenysportjának támogatása - 70 M Ft", valamint a "Speciális Világjátékokon történő részvétel támogatás - 16 M Ft" felosztásáról,

Részletesebben

Jegyzőkönyv. a Magyar Olimpiai Bizottság elektronikus úton történő döntéséről

Jegyzőkönyv. a Magyar Olimpiai Bizottság elektronikus úton történő döntéséről Jegyzőkönyv a Magyar Olimpiai Bizottság elektronikus úton történő döntéséről A Magyar Olimpiai Bizottság Elnöksége 2015. március 17-i ülésén megtárgyalásra került a 2. napirendi pont a Gerevich-ösztöndíjakról,

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

Szakmai beszámoló. A kiszámítható életpálya c. konferenciáról, Budapest, 2014. november 26. Országos Széchényi Könyvtár

Szakmai beszámoló. A kiszámítható életpálya c. konferenciáról, Budapest, 2014. november 26. Országos Széchényi Könyvtár Az előttünk álló évek egyik kiemelt feladata a kulturális területen dolgozók társadalmi megbecsültségének és elismertségének növelése Szakmai beszámoló A kiszámítható életpálya c. konferenciáról, Budapest,

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. (2) bekezdésének

Részletesebben

Pedagógiai Program (Nevelési Program)

Pedagógiai Program (Nevelési Program) Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája Pedagógiai Program (Nevelési Program) BEVEZETŐ AZ ISKOLA MOTTÓJA: A sport megtanít arra, hogyan lehet győzni és emelt fővel veszíteni. A sport

Részletesebben

SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISOFÓRUM TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISOFÓRUM TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT! ISO EGYESÜLET SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISO TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT! ISO Elnökség ISO Tavasz * 2018. ápr. 20. 1 ÉRTÉKRENDÜNK Közhasznú tevékenységet végző civil egyesület Jogszerűen és a tagság

Részletesebben

Referenciaintézményi szolgáltatások működtetésének minőségbiztosítása

Referenciaintézményi szolgáltatások működtetésének minőségbiztosítása OM: 201026-004 Referenciaintézményi szolgáltatások működtetésének minőségbiztosítása R. M. Á. I. Kazinczy Ferenc Tagiskola OM: 201026-004 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK:... 2 1 A CÉLJA:... 3 2 A SZOLGÁLTATÁSOK

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit!

Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit! Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit! A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb nevelőeszköze. /Szent-Györgyi Albert/ AZ EGRI VÁROSI

Részletesebben

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK JEGYZŐKÖNYVE A 2013. NOVEMBER 07. NAPJÁN TARTOTT RENDKÍVÜLI NYÍLVÁNOS ÜLÉSÉRŐL.

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK JEGYZŐKÖNYVE A 2013. NOVEMBER 07. NAPJÁN TARTOTT RENDKÍVÜLI NYÍLVÁNOS ÜLÉSÉRŐL. Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete TERKA 27/2013. sz. Jegyzőkönyv Készült: 2013. november 7-én 14:00 órai kezdettel tartott rendkívüli nyilvános Képviselőtestületi ülésről. Testületi ülés

Részletesebben

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban Csizmazia Sándorné szakmai vezető TÁMOP 3.2.2.Dél-dunántúli RHK Garay János Általános Iskola és AMI Záró konferencia a Dél-dunántúli

Részletesebben

Sportról másképpen! Innovatív gondolkodás a sportban című nemzetközi tudományos konferenciára

Sportról másképpen! Innovatív gondolkodás a sportban című nemzetközi tudományos konferenciára A Magyar Sporttudományi Társaság SportInnovációs Szakbizottsága, és a Sakk és Sakkelméleti Szakbizottsága tisztelettel meghívja a Sportról másképpen! Innovatív gondolkodás a sportban című nemzetközi tudományos

Részletesebben

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 Prügy, 2009. március 25. A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: 2011. december 20-án, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről

Jegyzőkönyv. Készült: 2011. december 20-án, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről Jegyzőkönyv Készült: 2011. december 20-án, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről Az ülés helye: Megyeháza II. emeleti Barkóczy terme Eger, Kossuth Lajos utca 9. Jelen voltak: Bossányi László,, Dr. Gondos István,

Részletesebben

Fővárosi Törvényszék Budapest, Pf.:16 16.Pk /2017/2

Fővárosi Törvényszék Budapest, Pf.:16 16.Pk /2017/2 Fővárosi Törvényszék 1 A Fővárosi Törvényszék a Magyar Grappling Szövetség nyilvántartásba vételi ügyében meghozta az alábbi V É G Z É S T A bíróság elrendeli a Magyar Grappling Szövetség országos sportági

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

tovább örökítő város legyen!

tovább örökítő város legyen! K Ö R M E N D I F Ó R U M 3 tovább örökítő város legyen! kampányról, tervekről, a város jövőjéről hogy milyen szakokra lenne még szükség a mezőgazdasági képzések mellett, így például a fémipari szakmák

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete. dr. Rétvári Bence. Parlamenti Államtitkár

LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete. dr. Rétvári Bence. Parlamenti Államtitkár LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete dr. Rétvári Bence Parlamenti Államtitkár Lobbi 2 Lobbi Lobby előcsarnok előszoba. Európában külön törvényi szabályozás: Nagy Britannia, Franciaország,

Részletesebben

MOKSZ STRATÉGIA

MOKSZ STRATÉGIA MOKSZ STRATÉGIA 1 2016-24. MOKSZ SZERVEZETI STRUKTÚRA KÖZGYŰLÉS MOKSZ KFT Váradi Orsolya... Média PR Holub Katalin Fáber Dávid MOKSZ HIVATAL ELNÖKSÉG Kósa Lajos elnök Dr. Bathó Ferenc alelnök Orendi Mihály

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK INTERJÚ KÉSZÍTÉSE

KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK INTERJÚ KÉSZÍTÉSE KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT Csapatnév Vörösmarty-Fröccs Település Pincehely Interjúalany Spacérné Szili Zsuzsanna INTERJÚALANY: SPACÉRNÉ SZILI ZSUZSANNA CSAPAT NEVE: VÖRÖSMARTY-FRÖCCS 1/1

Részletesebben

Agilis vezető, eredményes csapat. 2015. április 16.

Agilis vezető, eredményes csapat. 2015. április 16. MEGHÍVÓ LEAN Office Konferencia Agilis vezető, eredményes csapat 2015. április 16. MEGHÍVÓ Vezetőként az a legfőbb dolgom, hogy a csapatban mindenkit jobbá tegyek. (Kemény Dénes) A vállalat, akár az emberi

Részletesebben

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A pedagógus önértékelő kérdőíve A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0

Részletesebben

JELENTKEZÉSI ÚTMUTATÓ. a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj keretében megvalósuló ösztöndíjprogramra való jelentkezéshez 2014/2015. tanév 1.

JELENTKEZÉSI ÚTMUTATÓ. a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj keretében megvalósuló ösztöndíjprogramra való jelentkezéshez 2014/2015. tanév 1. JELENTKEZÉSI ÚTMUTATÓ a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj keretében megvalósuló ösztöndíjprogramra való jelentkezéshez 2014/2015. tanév 1. félév Alapvető cél A Kormány a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjról

Részletesebben

Rétság Városi Sport Egyesület

Rétság Városi Sport Egyesület - Rétság Városi Sport Egyesület - Részlet az alapszabályból: A Rétság Városi Sport Egyesület az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján önállóan m köd társadalmi szervezet. Az egyesület a

Részletesebben

Sportágfejlesztési Program ismertetése. Budapest, 2013. október 31.

Sportágfejlesztési Program ismertetése. Budapest, 2013. október 31. Magyar Birkózó Szövetség Sportágfejlesztési Program ismertetése Budapest, 2013. október 31. A sportágfejlesztési program céljai Igazolt versenyzői létszám növelése Egyesületi rendszer megerősítése, minőségi

Részletesebben

MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2016.

MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2016. A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2016. A MÚSZ közgyűlése által 2016. április 24.-én elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege. A módosítások vastagított szöveggel vannak jelölve.

Részletesebben

Rövid történeti áttekintés

Rövid történeti áttekintés Rövid történeti áttekintés Kialakulása Európában a világháborúkhoz szorosan kapcsolódik sport, mint a rehabilitáció eszköze Oktatási intézmények (vakok, mozgássérültek) 1903. Nyomorék Gyerekek Menhelye

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem

Nyugat-magyarországi Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer tavaszi felmérésről Gyorsjelentés Nyugat-magyarországi Egyetem Intézményi rész Jelenleg

Részletesebben