TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK A GYAKORLATBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK A GYAKORLATBAN"

Átírás

1 TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK A GYAKORLATBAN

2 A kötet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat megbízásából készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Európai Integrációs Irodájának gondozásában Szerkesztõk: Bali István Ürmössy Ildikó Szerzõk: Bali István, Garai Katalin, Halász Sándorné, Rátfai György, Ürmössy Ildikó, Varju Irén Fotó: Mészáros János Felelõs kiadó: Tokár István, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyûlés elnöke Nyomdai elõkészítés: Krónika-4 Bt. Sokszorosítás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezete Készült: 250 példányban

3 1. Elõszó Európát építeni, közös európai megoldásokat találni az egész Európát érintõ problémákra csak úgy lehet, ha az emberek, a tagállamok szervezetei és intézményei együttmûködnek egymással, tanulnak egymástól, új gyakorlatot teremtenek. A nemzetközi kapcsolatok építésének egyik legelterjedtebb formáját jelentik napjainkban a testvérvárosi, testvértelepülési kapcsolatok, amelyek megnyitják az utat a települések számára a nemzetközi programokban történõ részvételre, új lehetõségeket teremtenek a fiatalok számára. A testvértelepülési kapcsolatok a polgárok kezdeményezésére épülnek, és bár a hivatalos együttmûködés kereteit az önkormányzatok képviselõ-testületei alakítják ki, csak azok a kapcsolatok bizonyulnak életképesnek és hoznak eredményt, amelyben a lakosság, a civil szervezetek, a vállalkozások aktívan részt vesznek és amelyeket magukénak éreznek. A testvételepülési kapcsolatok nem pusztán cserekapcsolatok, segítik az emberek egymás mellett élését, a szolidaritást, közelebb hozzák és egyben egymás iránt megértõbbé teszik a különbözõ kultúrákban élõ embereket Jász-Nagykun-Szolnok megye testvérkapcsolatainak történetében a rendszerváltás hozott jelentõs változást. Városaink és falvaink a korábbi tanácsoknál nagyobb önállósággal rendelkezõ önkormányzatokat alakítottak, amelyek újfajta cselekvési, önmegvalósítási területeket is kerestek a hagyományos igazgatási feladatok mellett. Megyénk 1993-ban kezdte kiépíteni nemzetközi kapcsolatait, ebben az évben jöttek létre az elsõ testvérmegyei megállapodások a lengyelországi Bielsko vajdasággal, a franciaországi Pas-de-Calais és a romániai Máramaros megyékkel. Azóta folyamatosan bõvült az együttmûködõ partnerek köre. Ma már 11 országgal tart fent testvérmegyei kapcsolatot önkormányzatunk, négy-öt megyével pedig írásos megállapodás nélküli, tartalmas együttmûködésünk van. A rendkívül gazdag, sokszínû kapcsolatrendszer hozzájárult a megyei települések és a megyei fenntartású intézmények nemzetközi kapcsolatainak bõvítéséhez. Településeink több mint félszáz 3

4 külföldi várossal, községgel tartanak fent mûködõ partneri viszonyt, azaz olyat, amiben évi rendszerességgel szerveznek közös programokat. A Megyei Önkormányzat sokoldalúan támogatja a testvértelepülési kapcsolatok létrehozását, sok esetben konkrét segítséget is nyújt a programok megvalósításához. A megye településeinek és önkormányzatainak kiemelkedõ jelentõségû közös programja volt a Testvérmegyék és települések Millenniumi Találkozója 2000-ben, 2002-ben a Testvértelepülési kapcsolatok európai menedzsmentje szeminárium, melynek sikeres megrendezését május 15-én a lengyelországi Poznanban Arany Csillag díjjal jutalmazta az Európai Bizottság szeptember 23-án Szolnokon az Európa Tanács Kitüntetõ Zászlaját vehette át megyénk a több, mint egy évtizedes nemzetközi kapcsolatépítésének, az Európa népei közötti összefogás és megértés segítése érdekében kifejtett tevékenységének elismeréséül. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyûlés Európai Integrációs és Regionális Bizottsága kezdeményezésére, a Közgyûlés támogatásával az Európai Integrációs Iroda munkatársai olyan módszertani könyvet állítottak össze, amely remélhetõleg sok segítséget fog adni a települési önkormányzatoknak ahhoz, hogy az új Európában fejlesszék nemzetközi kapcsolataikat, újabb és újabb testvértelepülési együttmûködések alakuljanak ki. Az így létrejövõ közös programok gazdagítják és közelebb hozzák egymáshoz a települések lakóit, lehetõvé teszik, hogy fiataljaink a miénktõl eltérõ történelmû, kultúrájú és életmódú népekkel ismerkedhessenek meg, és saját élményeik alapján ismerjék meg Európát, amelynek állampolgárai lettek. Bízom abban, hogy a könyv hasznos segítséget fog nyújtani a nemzetközi kapcsolatok szervezéséhez, ápolásához, és közvetve hozzájárul a gazdasági, turisztikai, kulturális, ifjúsági és sport területen megvalósuló együttmûködések legkülönbözõbb formáinak létrehozásához, és segíti a különbözõ hazai és európai uniós pályázatok sikerét. Tokár István Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyûlés elnöke 4

5 2. Testvértelepülési kapcsolatok Európában: új Európa építése A testvérvárosi eszme Nyugat-Európából ered, s mind a mai napig az Európai Unió területén, annak tagországaiban található a legtöbb testvértelepülés. Már az elsõ világháború után Európa települései közül sokan törekedtek közvetlen kapcsolat kialakítására más nemzetekkel. Kapcsolatok alakultak ki néhány francia és belga, francia és nagy-britanniai, svájci és német település között. Ezek a kapcsolatok fõként az együtt átélt és fõleg háborús tragédiákon, a közös emlékeken alapultak. A települések igazi testvérkapcsolatai azonban csak a második világháború befejezésével szélesedtek ki, de ezúttal már új akarattal, új dimenzióval: közösen részt venni a béke és ezáltal Európa építésében. Ebben a szellemben írták alá az elsõ francia-német testvérkapcsolatot május 31-én Montbéliard és Ludwigsbourg között, ezt követte még sok más testvérvárosi kapcsolat születése. Minden megállapodás elsõdleges célja volt kibékíteni és közelebb hozni egymáshoz az állampolgárokat, kialakítva a polgárok Európáját. A városok közötti kapcsolatok fejlesztése hozzájárult és segített a német-francia megbékélésben, melyet január 22-én pecsételt meg Adenauer kancellár és Charles de Gaulle tábornok: az egyezmény aláírása után több mint 120 francia és német város létesített egymással testvérvárosi kapcsolatot. Az Európai Tanács, az EU tagállamai állam- és kormányfõinek testülete, amely félévenkénti üléseinek egyikét 1984-ben a franciaországi Fontainebleauban tartotta, létrehozott egy olyan bizottságot, amely arra tett javaslatot, hogyan tudná az európai közösség arculatát erõsíteni a polgárok és a világ szemében, milyen tevékenységek szervezésével tudna hozzájárulni az emberek ezzel kapcsolatos elvárásainak kielégítéséhez. A felállított bizottság elnökérõl elnevezett, úgynevezett Adonnino-jelentés hangsúlyozta: a tagországok állampolgárai közötti szolidaritás, kölcsönös megértés és együttmûködés, melyek elengedhetetlen feltételei az európai integrációnak, széles körben népszerûsíthetõk a testvértelepülések mozgalma által. Az Európai Parlament 1988-ban szintén felhívta a figyelmet arra az igen komoly hozzájárulásra, amelyet a testvértelepülési mozgalom tett az európai tudat kialakításáért. Nemcsak az örvendetes fejlõdést húzta alá azonban, hanem a negatívumokat is. A földrajzi távolság, a nyelvi korlátok, több település sokszor kicsiny mérete gyakorta bizonyult akadálynak. A jelentés rámutatott arra, hogy a testvértelepülések rendszere egyenlõtlenül oszlott meg. Az EGK-t megalapító Benelux államok, az akkori Nyugat-Németország, Olaszország és Franciaország területén sokkal sûrûbb volt a hálózat, mint a késõbb csatlakozott tagállamokban, illetve a Közösségen kívüli országokban. Napjainkban Európa szerte lehetünk tanúi a helyi ügyek iránti érdeklõdés növekedésének. A demokrácia sarokköve éppen az, hogy a polgárok egyre szabadabban vehetnek részt azoknak a problémáknak a kezelésében, megoldásá- 5

6 ban, amelyek a legjobban érinti õket. Ez elsõsorban egyes települések ügyeit jelenti. A települési önkormányzatok autonómiája elengedhetetlen a városok, falvak felvirágzásához, jövõjéhez. A 25 tagállamra kibõvült Európai Unió vezetõi tudatában vannak annak, hogy mindez tükrözõdik a polgárok Európája gondolatban. Az Unió mindent megtesz azért, hogy a polgárokat és a választott képviselõket bekapcsolja az európai integráció e nemes vállalkozásába, ezáltal az integrációnak egy olyan dimenziót adva, amely talán még mindig hiányzik belõle. A települések lakóinak bevonása a határokon átívelõ kezdeményezésekbe alkalmas arra, hogy erõsödjön az állampolgárok európaiság tudata, fejlõdjön a népek közötti interkulturális párbeszéd. A testvérvárosi kapcsolatok megnyitják az utat a települések számára a nemzetközi programokban történõ részvételre, és ami különösen fontos, perspektívát adnak a fiatalok számára. A testvérvárosi kapcsolatok, amelyek elsõsorban a népek közötti megbékélésre irányultak, az elmúlt ötven év során két nagy szervezet, az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa (CEMR) és az Egyesült Városok Szervezete (UTO) tevékenységének köszönhetõen dinamikusan fejlõdtek. Jelenleg több mint tizenháromezer európai település a falutól a nagyvárosig vesz részt a testvérvárosi, -települési kapcsolatok építésében, fenntartásában. Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa (CEMR) központja Párizsban van, de mûködik egy irodája Brüsszelben is. Elnöke Giscard d Estaing, korábbi francia államfõ. A CEMR keretében mûködik a Testvérvárosi Munkabizottság. A nemzetközi szervezet négyévente rendezi meg az európai testvérvárosi kongresszust. Ez a mozgalom fõ rendezvénye, melynek keretében összegzik a megelõzõ évek történéseit, továbbá kitûzik a jövendõbeli célokat ben Antwerpenben rendezték meg a 8. Európai Testvérvárosi Kongresszust a következõ címmel: Testvérvárosi kapcsolatok Európában - több, mint csereprogram. A címmel a szervezõk azt az alapgondolatot fejezték ki, hogy a testvérvárosi kapcsolatok többet jelentenek, mint egyszerû csereprogramokat. A kongresszus fõ témái közé tartozott a népek közötti együttélés, a szolidaritás, a kölcsönös megértés. Megvitatták, hogy a testvérvárosi kapcsolatok hogyan képesek segíteni az európai emberek együttélésében, milyen együttmûködési formák lehetségesek, hogyan lehet a kommunikációval erõsíteni a kapcsolatrendszert, milyen lehet a fiatalok szerepe a mozgalomban, milyen újszerû gyakorlati módszereket alkalmazhatnak a partnerek az együttmûködés során. 6

7 3. A testvértelepülési kapcsolatok szervezése 3.1 Testvértelepülési bizottságok létrehozása és mûködése A testvértelepülési kapcsolatok folyamatos gondozása, mûködése nagyon fontos feladat. Ennek elõsegítése érdekében célszerû megfelelõ szervezeti kereteket is biztosítani. A gyakorlatban ez kétféleképpen valósulhat meg: a helyi önkormányzat integráns részeként létrehozott bizottság vagy egy erre a célra alakult független egyesület keretei között. Bármilyen formát is válasszunk, a lényeg az, hogy az annyi helyi érdeket ötvözzön, amennyit csak lehetséges, és a különbözõ közösségek, iskolák, szakmai csoportok, a különbözõ korú és társadalmi hátterû emberek véleménye, érdekei mind-mind nyerjenek kifejezést általa. A testvérvárosi kapcsolatok alapvetõen a civil szféra, azaz a polgárok kezdeményezésére épülnek, és bár a formális együttmûködés kereteit az önkormányzatok képviselõ-testületei biztosítják, csak azok a kapcsolatok bizonyulnak életképesnek és hoznak eredményt, amelyeket a lakosság, illetve a civil szervezetek és vállalkozások magukénak éreznek, s amelyek megvalósításában aktívan részt vesznek. A települési önkormányzat jelentõs kompetenciája a testvértelepülési kapcsolatok létesítése és ápolása. A kapcsolatok gondozása igazi közszolgáltatási forma lehet: biztosítani a lakóknak a részvételi lehetõséget a testvértelepülési kapcsolatokban a tervezéstõl a határozatok meghozatalán át a megvalósításig. Az önkormányzat feladata az is, hogy biztosítsa a kapcsolatok anyagi hátterét. Az önkormányzat kiemelkedõ szerepét jelenti a testvértelepülési kapcsolatok irányításában az a legelfogadottabb nemzetközi gyakorlat, hogy az egyesületek, társadalmi szervezetek és intézmények képviselõinek bevonásával testvérvárosi/testvértelepülési bizottságot hoznak létre. A testvértelepülési bizottságok elnöke legtöbbször a polgármester, az alpolgármester pedig a pénzügyekkel megbízott személy. Ez a helyzet adja a választott tisztségviselõk felelõsségét is egyúttal, mivel a kapcsolatokra biztosított összeg nagy része elsõsorban az önkormányzatok költségvetésében szerepel. A testvértelepülési bizottság felelõs a közös programok létrehozásért és a megvalósítás összehangolásáért. A bizottság felelõs a szükséges pénzügyi források megteremtéséért, értékeli a programok végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat, és segíti a partnertelepülések közötti folyamatos információcserét. A bizottság feladata igen széleskörû, hiszen biztosítania kell - a kapcsolatok szervezését és folyamatosságát, valamint - a lakosság aktív részvételét és a települési önkormányzat képviseletét az egyes programokban. 7

8 A testvértelepülési bizottságnak megvan az az elõnye, hogy a helyi társadalom különbözõ rétegeit képviselheti, emellett az együttmûködés folyamatosságát is tudja biztosítani. Attól függõen, hogy a településen hány és milyen típusú projektet kívánnak megvalósítani, célszerû külön munkacsoportokat is létrehozni. A testvértelepülési kapcsolatok programjainak tervezésében a két település bizottságainak együtt kell dolgozniuk azért, hogy meghatározzák az együttmûködés elsõdleges célját, amelyre az éves programok épülhetnek. A mindkét fél részérõl felmerülõ különbözõ ötletek, az együttes munka gazdagíthatja a két bizottság munkáját, egymás jobb megismerését. Minden évben közös találkozót, megbeszélést lehet szervezni annak érdekében, hogy megvonják a mérleget az éves tevékenységrõl, a közös programok megvalósításáról, és elkészítsék a következõ évre vagy hosszabb távra szóló tervet. Ez az egyeztetés természetesen elvégezhetõ más formában is. A testvértelepülési bizottságok kezdeti tevékenysége általában az iskolákra, a helyi egyesületekre, klubokra koncentrálódik, mivel ezek a szervezetek, intézmények könnyebben mozgósíthatók, a cserekapcsolatokat megkönnyíti a hasonló tevékenység, érdeklõdés és sok esetben nyelvi akadály sem mutatkozik. Sok testvértelepülési bizottság szervez nyelvtanfolyamokat a lakosságnak, különösen a felnõtteknek. Bizottság hiányában a tervezett tevékenységek folyamatos koordinálása, ellenõrzése, politikai hátterének biztosítása a polgármester vagy az alpolgármester feladata lehet. A képviselõtestületi üléseken õ terjeszti elõ a kapcsolatok kivitelezésére szánt programokat, azok pénzügyi tervét. Ezzel a formával találkozunk a leggyakrabban a településeken. A kapcsolatokkal összefüggõ szervezési feladatokkal célszerû az önkormányzat egyik szervezeti egységét, illetve munkatársát megbízni. Az egyesületi forma elsõsorban a kis lélekszámú településeken mûködik. Az elõnye tagadhatatlan: az egyesületi élet keretében lehetõvé teszi a lakosok hatékonyabb mozgósítását a testvértelepülési kapcsolatok megvalósításában, a kapcsolatokra szánt különbözõ anyagi források felkutatását, megszerzését. Sokszor nehézséget jelenthet viszont a tartós és kiegyensúlyozott, jó kapcsolat létrehozása és fenntartása az egyesület, valamint a helyi önkormányzat között. A testvértelepülési kapcsolat kiépítése és mûködtetése közös ügy, és nem lehet ellentétes a képviselõ testület stratégiájával, döntéseivel. Jó megoldás lehet megállapodás aláírása a települési önkormányzat és az egyesület között a testvértelepülési kapcsolatok ápolásával összefüggõ felelõsség és tennivalók megosztásáról. 8

9 3.2 Kapcsolatfelvétel: a partnerek kiválasztása, elõzetes látogatás Nagyon fontos jól átgondolni a testvértelepülési kapcsolat motivációit, hiszen ezek ismeretében lehet kiválasztani a partnertelepülést, mellyel hosszútávú együttmûködés jöhet létre. A legfontosabb kérdés, hogy milyen célt kívánnak a partnerek megvalósítani, mi az, amit a testvértelepülési kapcsolattól várnak. A testvértelepülési kapcsolat alapja a helyi önkormányzat és a lakosság szándéka. Mindkettõ elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a testvérkapcsolat elérje célját. A kapcsolat létrehozását a helyi képviselõ testület hagyja jóvá, és megbízza mûködtetésével az erre kijelölt szervezetet. Az együttmûködés azonban nem lehet sikeres akkor, ha megvalósításában nem vesznek részt a civil szervezetek, sport-, kulturális- és szociális egyesületek stb. A partner kiválasztása fontos, egyben különleges, összetett feladat: egy okos választás megkönnyíti a késõbbi projektek kivitelezését. Néhány olyan fontos kritérium, amely megkönnyíti a partner kiválasztását: A két település hasonló mérete (lakosság létszáma, a településen található közintézmények száma, típusa); A település földrajzi elhelyezkedése (az ország melyik nagyobb tájegységéhez tartozik, közlekedési helyzete, távolsága a fõvárostól és a legközelebb fekvõ más, nagyobb településektõl); A település típusa (tájcentrum, agglomerációhoz tartozó település, ipari, mezõgazdasági település, egyetemi város, turisztikai jellemzõk stb.); Kulturális, sport tevékenységek; Helyi egyesületek tevékenysége (lehetséges együttmûködési formák az egyesületek között). Elõfordul, hogy a testvérkapcsolat más kritériumokon is alapszik: közös történelmi gyökerek, esetleg szociokulturális vagy nyelvi összefüggések egyaránt hatással lehetnek a választásra. Amikor sikerül partnertelepülést találni, célszerû elõkészítõ találkozókat szervezni a két helyi önkormányzat között. Az elsõ alkalommal általában egy kis létszámú (3-6 fõs) küldöttség utazik a kiszemelt településre, hogy eldöntse, az együttmûködésnek mely formái tûnnének alkalmazhatónak, és hogy véglegesítsék a részleteket. A delegációban általában részt vesz a polgármester és a testvérvárosi kapcsolatokért felelõs alpolgármester, a testvérvárosi bizottság kiszemelt elnöke és egy-két egyesületi tag is. Szerzõdés-tervezetek készítése teszi teljessé az elõkészítõ szakaszt. Igen gyakran egyfajta teszt-utazást szerveznek a partnerek, amely egy-egy kulturális vagy sporteseménnyel esik egybe. Az elsõ látogatások alkalmat adnak arra, hogy a leendõ partnerek megismerjék egymást. A testvérvárosi kapcsolatokat létrehozó ceremóniát megelõzõen azonban több kérdést kell megoldani. Néhány hónap mindenképpen eltelik a szerzõdés-tervezet aláírása és a hivatalos ünnepség között. A megfelelõ elõké- 9

10 szítésnek nem csupán a szervezõ tevékenységre kell kiterjednie, hanem biztosítania kell azt, hogy a település lakosai minél nagyobb számban vegyenek részt az ünnepélyes eseményen. A partner település kiválasztása még nem garancia arra, hogy a projekt eredményes lesz: a testvértelepülési kapcsolat mindkét fél közös elhatározásán alapszik. Az elõkészítés folyamán ki kell jelölni a közös programokat, s a második találkozón már közös eseménynaptárt is készíthetnek. Ebben a szakaszban is sokféle programra kerülhet sor: Elsõ találkozók egyesületek között (sport, kulturális, stb.), hogy mozgósítsák a település lakóit a testvérvárosi programokon való részvételre; Hivatalos ünnepség elõkészítése, programok, testvérvárosi szerzõdés szövegének megírása, egyeztetése, delegációk összetételének megbeszélése stb.; Találkozók, cserekapcsolatok szervezése fiatalok, ifjúsági szervezetek között stb. 3.3 A testvértelepülési kapcsolat létesítésének hivatalos keretei A kapcsolat hivatalos létrehozására egy olyan ünnepség keretében kerül sor, amelynek során a partnertelepülések önkormányzatainak vezetõi a lakosság és az önkormányzat képviselõinek jelenlétében írják alá a testvérvárosi (települési) megállapodást. A megállapodás szövegének a települések között kialakítandó tartós kapcsolatot és az európai integráció iránti elkötelezettséget kell hangsúlyoznia. Az eseménynek ünnepélyesnek kell lennie, ki kell fejeznie az európaiság gondolatát. Szokás szerint elõbb az egyik, majd másik településen tartják meg az ünnepségeket, ugyanabban az évben vagy gyakrabban két egymás követõ évben. A testvérvárosi, -települési megállapodás a következõket tartalmazhatja: A megállapodást kötõ felek megnevezése (célszerû az önkormányzati testületeket megnevezni); A megállapodás általános célja, alapeszméi (a partnerországok népei, valamint az európai országok és települések közti kapcsolatot illetõen); A megállapodás konkrét célja az érintett települések és lakosságuk tekintetében; Az együttmûködésben résztvevõ partnerek (önkormányzati testületek, tisztségviselõk, más társadalmi, gazdasági, mûvészeti és ifjúsági stb. szervezetek); Az együttmûködés különbözõ formái: információcsere, szakmai tapasztalatcsere-látogatások (gyakoriság, létszám, költségek viselése stb.), más együttmûködési formák, az együttmûködési módozatok szükség és lehetõség szerinti bõvítésére való utalás; A testvértelepülési megállapodás hatályba lépése, érvényességi idõtartama, megvalósításának rendje; 10

11 A megállapodás hivatalos nyelve, példányszáma (mindkét szerzõdõ fél nyelvén készült megállapodás-szöveg hiteles); Keltezés, aláírások, pecsétek. A megállapodásból készülhet - az irattári hivatalos példányokon kívül - kétnyelvû díszes példány is, a települések címereivel ellátva. A testvértelepülési megállapodás aláírásának tiszteletére szervezett ünnepség elsõdleges célja, hogy a partnerek lakossága számára is emlékezetessé tegyék az eseményt. Az ünnepség lefolyásának megvan az általánosan elfogadott, klasszikus formája, de ez természetesen nem kötelezõ érvényû. A szervezésnél figyelembe kell vennünk a helyi lehetõségeket, sajátosságokat, a hagyományokat és minden ország sajátos protokoll szabályait. Az ünnepség javasolt programja: A testvértelepülési delegáció fogadása a Polgármesteri Hivatalban; A városháza, községháza kulcsának szimbolikus átadása; Felvonulás az ünnepség színhelyére; Zászlófelvonás, himnuszok (nemzeti és EU); A testvértelepülési bizottság elnökének beszéde; A polgármesterek beszéde; A testvérvárosi eskü, megállapodás felolvasása és aláírása; A testvértelepülési kapcsolatok létrejöttét üdvözlõ beszédek néhány meghívott személyiség részérõl. Más programokat is beiktathatunk az ünnepi eseménybe: Egy utca, tér vagy épület felavatása, melyet a testvértelepülésrõl nevezhetnek el; A testvértelepülési kapcsolatot jelzõ tábla elhelyezése a település határánál, emlékfa ültetése stb. Az ünnepséget követheti fogadás, hagyományos bankett, sporttalálkozó a két testvértelepülés sportegyesületei között, kulturális, vagy mûvészeti rendezvény (kiállítás, koncert), fórum, népünnepély (bál, tûzijáték.) stb. Ne felejtsük el azonban, hogy a kapcsolatokat életben kell tartani. Az ünnepség befejezõdése után, a testvértelepülési kapcsolatok elkezdõdnek, lehetõvé kell tenni, hogy a testvértelepülési bizottság munkája folyamatos és dinamikus legyen, és hogy a település civil szervezeteibõl lehetõleg minél többen vegyenek részt a találkozókon, cserekapcsolatokban A kapcsolatok anyagi háttere A testvértelepülési tevékenység kiadásokat is jelent. Ezeknek biztosít külön forrást többnyire a település költségvetése. Maguk a résztvevõk is hozzájárulhatnak a kapcsolatok pénzügyi hátterének biztosításához akár gyûjtéssel, akár kü- 11

12 lönleges események, pl. bálok, tombolák, vásárok szervezésével. A települések lakosságának ötletessége és bõkezûsége a költségvetés tervezését erõsen befolyásolja. A hozzájárulások nemegyszer természetben érkeznek, helyiségeket, irodai felszereléseket adnak kölcsönbe vagy örökbe. Az önkéntes munka, pl. fordítás, tolmácsolás vagy szaktanácsadás is nagy segítséget jelenthet. A pénzügyi támogatás érkezhet a lokálpatrióták körén túl is megyei vagy regionális önkormányzatoktól, az Európai Unió speciális programjaiból, különbözõ pályázatokból. Sokan úgy vallják, hogy a testvértelepülési kapcsolatok sokba kerülnek. Ez valóban így van. Minden attól függ azonban, mit akarunk csinálni és fõleg, hogyan akarjuk csinálni. A legszerencsésebb az, ha mindenki a saját anyagi lehetõsége szerint szervezi a kapcsolatokat, és nem akar rivalizálni a partnerével. A kapcsolatok során általában a következõ fõbb kiadásokkal kell számolnunk: utazási költségek; biztosítási költségek; a fogadás költségei: szállás és az étkezés költsége (ezek a költségek általában csökkenthetõk, ha a vendégeket családoknál helyezzük el); különbözõ belépõjegyek (pl. múzeum, színház); ajándékok; különbözõ rendezvények szervezési költségei (sport, kulturális, turisztikai, konferenciák stb.). A bevételeknél a következõ fõbb tételekkel számolhatunk: az önkormányzat költségvetési támogatása; a cserekapcsolatokban résztvevõ önkéntesek hozzájárulása; a helyi rendezvények bevételei: bál, falusi ünnepek stb.; a helyi vállalkozók támogatása; a megyei, regionális önkormányzatok támogatásai, pályázatai; az Európai Unió különbözõ programjaiból megpályázott támogatások; egyéb pályázati támogatások. 3.5 A vendégek fogadásának néhány gyakorlati kérdése Szálláshely és étkezés Fontos szerepe van a szálláshely minõségének abban, hogy a partner településekrõl érkezõk otthon érezzék magukat. Az elhelyezés a családoknál a testvérvárosi kapcsolatok egyik alapvetõ megoldása, ami nem elsõsorban a költségek leszorítása miatt célszerû, hanem kiváló alkalmat ad arra, hogy megismerkedjünk a partner települések lakóinak mindennapi életével is. Ez nemcsak új szokások, hagyományok megismeréséhez, megtanulásához segíthet hozzá, hanem a családok közötti új barátságok kialakulásához is. Van azonban olyan csereprogram, és esemény is, amelyre hivatalos (esetleg magas rangú) delegációt várunk, s ilyenkor a szálloda, vagy ehhez hasonló szállás a legjobb megoldás. Nagyobb létszámnál, fiatalok fogadása esetében pedig ifjúsági szállást érdemes igénybe venni, különösen ha ennek költségeit beépítettük egy nyertes pályázatunkba. 12

13 A szálláshely a külföldrõl érkezõ és oda utazó vendégek szemében az elsõ benyomás a partnerrõl. Ha színvonal alatti, zajos, nem megfelelõen kényelmes szálláshelyen történik egy hivatalos delegáció tagjainak elszállásolása, az alapvetõen ronthatja egy még oly sikeres szakmai program hatását is. A szállás és étkezés költségét rendszerint a vendéglátó, míg az utazás költségét a vendég fizeti. A szálláshely vonatkozásában fõ szempont a viszonosság, azaz a külföldön tett látogatás alkalmával tapasztalt színvonallal megegyezõ kategóriájú szálláshely biztosítása. Ez hivatalos delegáció esetében általában három csillagos szállodai szobát, illetve ehhez közelítõ minõségû panzióban történõ elhelyezést jelenthet. Alapelv, hogy a hivatalos delegáció minden tagja külön szobát vehessen igénybe, több személy egy szobában történõ elhelyezése külön kérésre történik. A szobák kiválasztásakor érdemes figyelmet fordítani a delegáció összetételére: idõsebb személy számára inkább földszinti, vagy elsõ emeleti szobát célszerû biztosítani, a szobák lehetõség szerint egymás közelében legyenek. A szobák beosztását a vendégek érkezése elõtt személyesen egyeztessük a szálloda recepciójával. Ha még nem vettük igénybe az adott szálloda szolgáltatásait, tartsunk helyszíni terepszemlét a megrendelés elõtt. A vendégeknek szánt ajándékcsomagot - az adott delegáció nyelvén írt üdvözlõkártyával együtt - a szállodai szobában lehet elhelyezni. Nem hivatalos delegáció (sportcsapatok, nagyobb létszámú mûvészeti csoportok, ifjúsági csoportok stb.) esetén kempingben, panzióban, vendégházban történõ elszállásolás ajánlott, ám ebben az esetben is ellenõrizni kell a szálláshely tisztaságát, kulturáltságát. Jellemzõ - fõként iskolai csoportoknál - a családoknál történõ elhelyezés, ami egyrészt a fogadó országról alakíthat ki kedvezõ képet, másrészt jelentõsen csökkentheti a felmerülõ költségeket. Ilyen esetben a vendéglátó családok legalább alapszintû idegen nyelvû kommunikációra készüljenek fel. A vendégek fogadása során fontos, hogy elõre gondoljuk át az étkezés biztosításával összefüggõ kérdéseket is. Minden ország büszke gasztronómiájára, sajátos ételeire, ízeire. Éppen ezért alapelv, hogy külföldi tartózkodásunk idején igyekezzünk elkerülni az ízlésünknek nem megfelelõ ételek feltûnõ elutasítását. Külföldi vendégeink számára lehetõség szerint többféle jellegû ételt biztosítsunk a különbözõ étkezések alkalmával. Kerüljük a zsíros, nehéz ételeket, ami nem zárja ki az ún. magyaros ételek kínálását, de célszerû ezek könnyített változatát kérni. Az érkezés elõtt meg kell kérdeznünk, hogy van-e vegetáriánus (vagy cukorbeteg, lisztérzékeny) a vendégek között, ennek megfelelõen érdemes az ételrendelést megadni. Érdemes megtudni elõzetesen, hogy mely ételeket nem fogyasztják a vendégek (például a rántott gomba vagy szelet nem igazán népszerû). Az egyes étkezések elõtt célszerû részletes menü- és árajánlatot kérni, majd ajánlott az étkezéseket ennek alapján megrendelni. Közöljük az étteremmel az étkezés lebonyolítására rendelkezésre álló idõt. Figyeljünk arra, hogy elkerüljük a hagyományos ételek ismétlõdését. 13

14 Ha nagyobb létszámú küldöttség étkeztetése a feladat, érdemes papírból névkártyákat készíteni, az ültetési rendet összeállítani, és a névkártyákat az asztalon elõre elhelyezni. A tolmács lehetõleg a fõvendég mellett üljön. A megfelelõ ültetési rend elõzetes kialakítása különösen fontos a protokolláris jellegû étkezéseknél Kommunikáció és tájékoztatás A kommunikáció - fordítás és tolmácsolás - néhány fontos kérdése A nemzetközi együttmûködéseknek csak kisebb hányadára jellemzõ, hogy magyarlakta területekre irányul, vagy szerencsés körülmények folytán anyanyelvünkön beszélõ partner van a társtelepülésen, társintézményben. Ma még az is gyakori jelenség, hogy a kapcsolattartásban közvetlenül érintett, meghatározó személyiségek - politikai és szakmai döntéshozók, intézményvezetõk, szakemberek - nem beszélik olyan mértékben a testvérek nyelvét, hogy idõnként ne lenne szükség fordítóra és tolmácsra. Ez természetesen nemcsak magyar sajátosság. Gondoljunk csak bele: míg egy-egy sokak által beszélt európai nyelvet anyanyelvként használó külföldi partnerünk szinte magától értetõdõnek tartja, hogy a magyar fél biztosítja azt, hogy a levelezés, tárgyalás az õ nyelvén történhessék, fordítva ez korántsem ennyire magától értetõdõ. Miközben tehát számításba vesszük, hogy magunknak is meg kell teremtenünk a zökkenõmentes, szakszerû idegennyelvi kommunikáció feltételeit, mi is jogosan várjuk el ugyanezt partnereinktõl. A kapcsolatfelvétel kezdetén mindenképpen tisztáznunk kell, mi lesz a késõbbi kapcsolattartás hivatalos nyelve. Ez különösen akkor fontos, ha mind mi, mind a külföldi fél ún. közvetítõ nyelvet vesz igénybe. (Pl. egy finn partner esetén ez lehet az angol) A kapcsolattartás során ugyanis számos dokumentum - együttmûködési megállapodás, akcióterv, projekttervek stb. - készül, s ezek kezelését, nyomon követését jelentõsen megkönnyíti az egységes nyelv használata. Egyszerûbbé válik a kommunikáció, ezáltal jelentõsen csökkenthetõk a fordítási, tolmácsolási költségek. Következõ lépésként célszerû olyan munkatársat megbíznunk a kapcsolat állandó gondozásával, aki beszéli a kiválasztott nyelvet. Vegyük figyelembe azt is, hogy míg a mindennapos kapcsolattartás viszonylag szerényebb nyelvtudással is megvalósítható, a hivatalos dokumentumok fordítása (együttmûködési megállapodás, közös pályázat stb.) és a hivatalos események tolmácsolása (ünnepi testületi ülés, közös konferencia stb.) mindenképpen magasan képzett, a fordítás és tolmácsolás alapelemeit ismerõ szakembert igényel. Ha az önkormányzat nem rendelkezik ilyen szakemberrel, lehetõleg olyan munkatársat keressünk, aki folyamatosan közre tud mûködni ezeknek a feladatoknak a megoldásában. Emellett célszerû feltérképeznünk azt is, kik azok, akikre szükség esetén számíthatunk az idegennyelvi kommunikációs feladatok megoldásában. Ez azért lényeges, mert egy-egy nagyobb létszámú delegáció vagy rendezvény esetén kipróbált, és az elõzményeket ismerõ személyeket vonhatunk be a beszélgetésekbe. 14

15 A lehetõleg állandó fordító-tolmács személye azért fontos, mert az általa ellátott tevékenységekhez a közvélekedéssel ellentétben nem elegendõ az adott nyelv kiváló ismerete (bár természetesen alapfeltétel), hanem szükséges hozzá az általános (esetenként speciális) szakmai felkészültség, a jó kapcsolatteremtõ képesség, a kellõ szakmai és emberi alázat, valamint a tevékenységre vonatkozó protokoll szabályok megfelelõ ismerete is. Az elõzmények és a partnerek ismerete pedig mindenképpen segíti a zökkenõmentes kommunikációt. Figyeljünk arra, hogy ne a kiemelt programon, pl. az ünnepi ülésen foglalkoztassuk elõször a kiszemelt szakembert (kivéve, ha kitûnõ referenciákat kaptunk róla általunk ismert és becsült kollégáktól), célszerû elõtte kisebb megbízások során kipróbálnunk. Tájékoztatás - a programok nyilvánosságának biztosítása Napjainkban egyre inkább felértékelõdik a nyilvánosság szerepe. A helyi közösségek elvárják, hogy idõben részletes tájékoztatást kapjanak a programokról, és lehetõleg a tágabb környezet is megismerje, milyen jelentõs programok valósulnak meg a településen. Ezért elengedhetetlen, hogy egy-egy esemény kapcsán már az elõkészítés fázisában tervezzük meg, hogyan, milyen tömegtájékoztatási eszközök segítségével fogjuk biztosítani a kellõ nyilvánosságot. Nagyobb, összetettebb program esetén célszerû ún. kommunikációs tervet is készítenünk, amelyben pontosan meghatározzuk, hogy kiknek, mikor, milyen módon juttatjuk el a szükséges információkat. (Ilyen terv készítése egyes pályázatok esetén követelmény is, mivel az elért eredmények terjesztésének kulcsszerepe van a program pozitív megítélése szempontjából.) Jelöljük ki azt a munkatársat is, aki felelõs lesz a program egészével kapcsolatos tájékoztatásért, a szükséges dokumentumok elkészítéséért, az esetleges közremûködõk bevonásáért. A tájékoztatás céljára sokféle eszköz áll rendelkezésünkre a helyi laptól a programot ismertetõ szórólapig, rádió- és tévé híradásokig. Érdemes számba vennünk: elsõsorban kiket akarunk tájékoztatni, és milyen információkat akarunk eljuttatni az érintettekhez. Alapvetõen ez határozza meg, hogy milyen eszközt veszünk igénybe. Két példa: A testvértelepülésrõl kulturális delegációt fogadunk, amelynek tagjai be is mutatkoznak a helyi közönségnek. Ekkor már jóval a program tervezett idõpontja elõtt el kell kezdenünk a nézõk toborzását, többek között a könyvtárban, iskolában, egyéb közösségi helyeken elhelyezett egyszerû szórólapokkal, a helyi média igénybevételével, a regionális média tájékoztatásával stb. Az iskola vendégtanárokat fogad cserelátogatás keretében néhány napra. Ezt az információt is el kell juttatnunk a lakossághoz a hagyományos települési hírcsatornákon keresztül, ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítanunk a program szakmai jellegére. Ezért küldjünk tartalmas, tömör, jól szerkesztett információs anyagot a megyei módszertani intézménybe (pl. peda- 15

16 gógiai intézet), a társintézményekhez, a regionális médiumokhoz. Speciális, pályázati forrással támogatott program esetén informáljuk az országos szakmai fórumokat is. A hagyományos hírforrások mellett kiemelkedõ lehetõséget biztosít a programok hírelésére az internet. Saját településünk, intézményünk honlapja mellett számos honlapon elhelyezhetjük a híreket, ha a megfelelõ anyagot elektronikus formában a mûködtetõ rendelkezésére bocsájtjuk. (A települések és a megyei intézmények hírei, pl. megállapodás alapján elhelyezhetõk a megyei önkormányzat honlapjának eseménynaptárában is.) A tömegtájékoztatási eszközök általában szívesen közzéteszik a színes, érdekes rövid híreket. Azonban számoljunk azzal, ha egyéb eszközöket kell igénybe vennünk azért, hogy a kitûzött célt elérjük - pl. szórólap, nagyobb terjedelmû anyag, rövidebb-hosszabb hírlapmelléklet -, ennek a költségeit is terveznünk kell. Pályázat esetén ezek egy részét beépíthetjük a támogatási öszszegbe. Nagyon fontos tennivalónk, hogy a tájékoztatási folyamat során megjelent valamennyi dokumentumot, hírt stb. archiváljuk, megõrizzük. Gondoskodjunk arról, hogy minden programunk alaposan dokumentált legyen: õrizzük meg a képeket, filmeket, magnófelvételeket, cikkeket, nyomtassuk ki a honlapon megjelent információkat stb. Mindezt természetesen rendszerezve, áttekinthetõ módon õrizzük meg. Amellett, hogy szép emlékeket idéznek fel, ezeket kell felhasználnunk a beszámolók elkészítéséhez, a nyilvánosság biztosításának igazolásához, a pályázati elszámolásokhoz. 4. Az együttmûködés fõ területei 4.1 Gazdaságfejlesztés A települések közötti kapcsolatok hozzájárulhatnak a helyi gazdaság fejlõdéséhez. A gazdasági fejlõdést segítheti többek között az üzleti partnerek kapcsolatfelvétele; a vállalkozási tevékenységek ösztönzése; a kölcsönös részvétel egymás vásárain; projektek indítása; a tapasztalatok és a legjobb gyakorlati módszerek kölcsönös átvétele; a pénzügyi támogatási forrásokhoz jutás lehetõségeinek megismerése. Figyelemreméltó és a tapasztalatcsere-jellegû programokban felhasználható az a finn üzleti tanácsadó (business mentor) gyakorlat, amelynek során nyugdíjas, korábban sikeres üzletemberek adnak segítséget kisebb önkormányzatoknak az üzleti életben való sikeres szerepléshez. 16

17 A testvértelepülések közötti együttmûködést megkönnyítheti az internetes kapcsolat, a meghatározott szektorokban mûködõ vállaltok közötti párbeszéd, a partnerek számára egymás honlapján elérhetõ reklámfelületek. 4.2 Oktatás, szakképzés A testvértelepülési kapcsolatok kiemelkedõen fontos és sok lakos bevonását lehetõvé tevõ területét jelentik az iskolák közötti kapcsolatok. A tanulók révén érintetté válnak a családtagok, a szomszédok, akik közvetlenül is megismerhetik a külföldi partnerek szokásait, gyakorolhatják a nyelvet, ha az ehhez szükséges alapismeretekkel rendelkeznek. A hagyományos nyelvgyakorlás és az idegenforgalmi látványosságok megismertetése mellett célszerû bõvítenünk a közös szervezésû programok körét. Ez annál is inkább fontos, mert napjainkban és a jövõben még inkább minden állampolgár számára egyre nélkülözhetetlenebbé válik az idegennyelvi kommunikáció, amit a kifejezetten erre a célra kialakított programokkal hatékonyabban fejleszthetünk, másrészt a különbözõ pályázati támogatási lehetõségeket is csak szakmai-módszertani szempontból újszerû projektekre vehetjük igénybe. Néhány javasolt program: Szervezhetünk közösen kialakított képzési programot a társintézménnyel, amelynek során egy jól elõkészített elektronikus kapcsolattartási folyamatot követõen a tanárok/tanulók egy olyan tananyag-egységet (modult) fejlesztenek ki a közösen meghatározott témában (a népi hagyományoktól a vállalkozói ismeretekig, környezetvédelemig számos lehetõség kínálkozik erre iskolatípustól, érdeklõdéstõl függõen), amit késõbb ki-ki beilleszt a saját tantervébe. vendégtanárt fogadhatunk-küldhetünk egy-egy általunk, vagy a partnerünk által kevéssé ismert témakör oktatására. Több külföldi és hazai partner részvételével szervezhetünk programot egyegy témakör játékos feldolgozására úgy, hogy közben a résztvevõkkel kiki megismerteti a saját országában ehhez kapcsolódó gyakorlatot (a fogyatékosság elfogadása, tolerancia a másság iránt, egészséges életmód stb.). Megszervezhetjük tanulók és tanárok külföldi vállalkozásoknál folytatott rövidebb-hosszabb szakmai gyakorlatát. Részképzést biztosíthatunk egymás tanulóinak néhány hétre. A sor hosszan folytatható! Ügyeljünk azonban arra, hogy már a tervezésnél vegyük számításba, hogyan vonhatunk be minél több érdeklõdõt az eseményekbe, hogyan tudunk gondoskodni arról, hogy a lehetõ legtöbb haszonélvezõje legyen a sok energiát igénylõ programunknak. 17

18 4.3 Ifjúság, kultúra, sport A testvértelepülési kapcsolatok egyik alapvetõ célja a fiatalok egymáshoz közelebb kerülése, hogy ezáltal is szilárdabbá váljanak az európai népek és kultúrák közti kötelékek. Ez legegyszerûbben az oktatási intézményeken keresztül érhetõ el. Igen gyakran keresnek a partner települések testvériskolákat. Az iskolai csereprogramok egyértelmûen nevelõ hatásúak és nagyon jelentõs a nyelvtanulás, a nyelvgyakorlás lehetõsége. A testvértelepülési kapcsolat általában virágzó kulturális cserekapcsolatokat jelent. Az ezen a területen lehetséges tevékenységeket hosszan lehet sorolni: folklór együttesek, zenekarok, színházi társulatok (természetesen amatõrök is) látogatásai, helyi mûvészek kiállításai, gyûjtõk közötti találkozók stb. Az ehhez hasonló programok felhívják a figyelmet nemcsak a partnertelepülések, hanem az adott ország kulturális értékeire, hagyományaira, az új Európa kulturális sokszínûségre. A kulturális kapcsolatok erõsítik a testvérvárosi kapcsolatokat és katalizátorként hatnak az európai integrációra. Elsõsorban az amatõr sport kaphat szerepet a partneri kapcsolatokban. A sporteseményeken célszerû a részvétel és nem a gyõzelem fontosságára helyezni a hangsúlyt, persze nem elhanyagolva a versenyszerûséget. A sportesemények nem igényelnek bonyolult elõzetes szervezést, s jelentõs létszámot képesek megmozgatni. A sporttalálkozók igen népszerûek a testvértelepülési kapcsolatok programjaiban. Mindenféle sportágban rendezhetõk különbözõ megmérettetések, sõt az olimpia, vagy a Játék határok nélkül vetélkedõk mintájára megrendezett versenyek akkor izgalmasak, ha több testvértelepülés csapata vesz rajta részt. Megyénkben nagyon népszerûek a hagyományõrzõ népi- és sportjátékok (Abádszalók, Kunhegyes) a falusi sportnapok, (Kuncsorba, Kengyel, Tiszaörs,) amelyek sok embert mozgósítanak korra és nemre való tekintet nélkül, és gyakorta vesznek részt a külföldi testvértelepülések képviselõi is sporttalálkozókon. 4.4 Önkormányzati tapasztalatok Az Európai Unióban és térségünk legtöbb államában a helyi önkormányzatok a decentralizációnak köszönhetõen széleskörû döntési jogkörrel rendelkeznek a helyi ügyeket illetõen. A testvértelepülési mozgalom számára ez az együttmûködés új lehetõségeit jelenti. A partnertelepülések közösen kereshetnek megoldást az õket érintõ gondokra, valamint kicserélhetik az egyes területekre vonatkozó tapasztalataikat. Együttmûködés lehetséges például a településfejlesztés, a kistérségi együttmûködések, a környezetvédelem, a szakképzés, a bevándorlók integrálása, a fogyatékkal élõk integrálása, a bûnmegelõzés, a kábítószer elleni harc, a gyermekvédelem, az új technológiák alkalmazása, a munkanélküliség elleni küzdelem területén. A tapasztalatok összehasonlítása átfogóbb megközelítést segíthet elõ, ezáltal javaslatok dolgozhatók ki a megoldásra. Sok jó példa van arra, hogy a hason- 18

19 ló méretû, hasonló természetû problémával szembesülõ partnertelepülések önkormányzatai összehangoltan valósítják meg cselekvési programjaikat. A gyakorlati eredmények, az együttes munka segíti azt, hogy hasznos ismeretekre tegyenek szert, ugyanakkor mindez szilárdan megalapozhatja a testvértelepülések együttmûködését. Ezekre a tapasztalatokra alapozva eredményes EU támogatású közös projekteket is kezdeményezhetünk. 4.5 Környezetvédelem A testvértelepülési kapcsolatokban külön kiemelést érdemelnek a környezetvédelmi integrációs feladatok önkormányzati vonatkozásai is. A kapcsolatok segítenek a hasznosítható tapasztalatok átvételében, közös uniós projektekben való részvételben (LIFE projektek), valamint a közös beruházások megvalósításában. A tapasztalatcserék elõsegíthetik a környezetvédelem problémáinak átfogó megértését, tudatosítását. Több példa van arra, hogy a külföldi partnertelepülés támogatásával, tapasztalatcserén alapuló projektek megvalósítása hozzájárul az uniós harmonizációs elvárások teljesítéséhez pl. a következõ területeken: a települési szilárd hulladékok kezelése és elhelyezése, kommunális hulladéklerakó-építése; a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása; a településeken keletkezõ szennyvizek, illetve szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezése. 4.6 Szociális intézmények, civil szervezetek A szociális intézmények és a munkájukat segítõ különbözõ egyesületek mûködésük során olyan kapcsolatokat tudnak teremteni, amelyek lehetõséget biztosítanak arra, hogy minél több lakos tudjon bekapcsolódni a nemzetközi programokba. Ezek általában olyan cserekapcsolatok, amelyek a szakmai és emberi kapcsolatteremtést és a turisztikai lehetõségek kölcsönös kihasználását egyaránt lehetõvé teszik. A szociális intézmények közötti szakmai-szociális kapcsolatok mind a gondozók, mind a gondozottak számára sokrétû, gyümölcsözõ programokat jelentenek. A belgiumi Antwerpenben májusában megrendezett 8. Európai Testvérvárosi Kongresszus a testvérvárosi együttmûködésben rejlõ lehetõségek egyik fontos feladatként jelölte meg új célcsoportok bevonását. Ezek a fiatalok, a fogyatékkal élõk, a hátrányos helyzetûek, az idõsek és a szegények. Ezeknek a csoportoknak az elérésében tudnak különösen sokat segíteni a civil szervezetek, amelyek részvétele elengedhetetlen a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztésében, újszerû programok kialakításában. 19

20 5. Pályázatkészítés a gyakorlatban A nemzetközi kapcsolatok ápolása az önkormányzatok önként vállalt feladatai közé tartozik. A költségvetési források szûkössége következtében a kötelezõ feladatok ellátása mellett rendkívül nehéz biztosítani a meglévõ kapcsolatok fenntartását, esetleg bõvítését, vagy újabb partnerségek kialakítását. Ma már a kapcsolatok ápolása egyre inkább decentralizált, azaz az önkormányzat koordinátori, menedzseri szerepének fejlesztése mellett mind több konkrét feladatot, programot a település intézményei, civil szervezetei valósítanak meg. Egyre elfogadottabbá válik, hogy a résztvevõk (a közvetlen haszonélvezõk ) anyagilag is hozzájáruljanak az események megvalósításához. A forrásbõvítés legcélszerûbb módja a pályázati lehetõségek feltárása és igénybevétele. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a várható programokat jó elõre megtervezzük. 5.1 A pályázás egyik kulcsa: a tervezhetõség Tapasztalataink szerint megoszlanak a vélemények és a gyakorlat is abban, hogy mennyire szükséges és lehetséges a nemzetközi kapcsolatokat elõre megtervezni. Az önkormányzatok egy része az éves költségvetésben egy olyan keretösszeget határoz meg, amit - természetesen szabályozott módon - az év folyamán javasolt nemzetközi kapcsolatokkal összefüggõ kiadások finanszírozására használhatnak fel. A konkrét terv készítését általában azért tartják indokolatlannak, mert nehézkes lehet az elõzetes egyeztetés a partnerekkel; sokféle elõre nem látható partneri javaslat és új megkeresés merülhet fel; a támogatási lehetõségek függvényében elmaradhatnak, de létre is jöhetnek újabb programok. Tény, hogy valamennyi felsorolt lehetõséggel számolnunk kell. Álláspontunk szerint azonban ezek ellenére is célszerû már a költségvetés készítésének idõszakában elkészítenünk a következõ évre vonatkozó nemzetközi tervünket. A terv készítésének kiindulópontját az önkormányzati testületek határozatai, illetve az intézményi stratégia erre a területre vonatkozó elemei jelentik. Összegeznünk kell azoknak a tárgyalásoknak a megállapításait, amelyeket az év során a partnerekkel folytattunk, továbbá a megvalósított programok eredményeit, emellett elõzetesen tájékozódnunk kell a testvértelepülések és -intézmények elképzeléseirõl is. Ezek alapján el tudunk készíteni egy olyan megalapozott tervet, ami ha nem is valósítható meg minden elemében (errõl a döntés elõkészítés és -hozás folyamatában pontos tájékoztatást kell adnunk a döntéshozók számára!), de nagy biztonsággal végrehajtható. Mit tartalmazzon feltétlenül a nemzetközi kapcsolatok terve? a programok címe; a cél és a várható eredmény; a résztvevõk köre (pl. képviselõk, intézményvezetõk, tanulók, vállalkozók) és létszáma; a bevonható partnerek, közremûködõk; a várható költségek (vegyük számba az útiköltségtõl a biztosításig valamennyi kiadási tételt); 20

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Előterjesztés 8. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Pályázat előkészítése és benyújtása az Európa a polgárokért testvérvárosi találkozók programra Az

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám Kedves Klaszter Tagok! Továbbra is korlátozott a pályázati lehetőségek száma, de a friss lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk Önöket. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,

Részletesebben

I. kommunikációs csomag:

I. kommunikációs csomag: Az uniós pályázatok kedvezményezettjei eltérő tartalmú kommunikációs csomagokat kötelesek megvalósítani. Ezt minden esetben a pályázati útmutató rögzíti a projekt jellegének és mertének megfelelően.a szigorú

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 27-i rendkívüli ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 27-i rendkívüli ülésére Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 27-i rendkívüli ülésére Tárgy: Pályázat előkészítése és benyújtása az Európa a polgárokért testvérvárosi találkozók programra

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

2011. április 7-i ülésére

2011. április 7-i ülésére Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 7-i ülésére Tárgy: Pályázati felhívás a dombóvári kisebbségi önkormányzatok részére elkülönített támogatási

Részletesebben

KÉPZŐI FELHÍVÁS. I. A felhívás célja:

KÉPZŐI FELHÍVÁS. I. A felhívás célja: KÉPZŐI FELHÍVÁS Tárgy: EVS (Európai Önkéntes Szolgálat) önkéntesek nem-formális tanulási folyamatát támogató képzések, találkozók: - Megérkezés utáni képzés (2 alkalom) - Félidős értékelő találkozó (2

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyúléshezaz

ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyúléshezaz Ügyiratszám: 59.863/2012/XIV. Ügyintéző: Véghné Sinkovicz Ágnes NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE -> 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-520, Fax: (42) 524-521 E-maii:

Részletesebben

HASZNOS TANÁCSOK ÉS GYAKORI KÉRDÉSEK EURÓPA A POLGÁROKÉRT PROGRAM, 2015

HASZNOS TANÁCSOK ÉS GYAKORI KÉRDÉSEK EURÓPA A POLGÁROKÉRT PROGRAM, 2015 HASZNOS TANÁCSOK ÉS GYAKORI KÉRDÉSEK EURÓPA A POLGÁROKÉRT PROGRAM, 2015 ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK Magánszemélyek illetve for-profit szervezetek részt vehetnek az Európa a polgárokért programban? Magánszemélyek

Részletesebben

Svájci-Magyar Együttműködési Program. Testvértelepülési és Partnerségi Pályázati Alap

Svájci-Magyar Együttműködési Program. Testvértelepülési és Partnerségi Pályázati Alap Svájci-Magyar Együttműködési Program Testvértelepülési és Partnerségi Pályázati Alap Alapadatok A Svájci-Magyar Együttműködési Program speciális allokációja (Keretmegállapodás) 237/2008. (IX. 26.) Korm.

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére 1181-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére Tárgy: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az Egész

Részletesebben

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ 2004 KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK 1. Mit jelent a tematikus konferencia és a training szeminárium? 2. Ki szervezhet konferenciákat és szemináriumokat? 3. Ki pályázhat? 4.

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

EFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA

EFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA EFOP-1.3.9-17 ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA PÁLYÁZAT CÉLJA: A felhívás célja, hogy összhangban az Európai Unió és Magyarország között létrejött Partnerségi Megállapodás irányelveivel

Részletesebben

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Tengerecki Alapítvány www.tengereckialapitvany.hu Óriás Társas Játsszunk egy nagyot! Pályázat 2015.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Tengerecki Alapítvány www.tengereckialapitvany.hu Óriás Társas Játsszunk egy nagyot! Pályázat 2015. FELHÍVÁS A pályázatot hirdet magyarországi és európai pályázók számára Óriás Társas játékpark használatára. A által meghirdetett pályázat célja: - a játékkultúra fejlesztése - élő társasjátékok használata

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (II.09.) rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról.

Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (II.09.) rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról. Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (II.09.) rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról Preambulum Tahitótfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a közművelődési,

Részletesebben

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015.(V.29.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat közművelődési és közgyűjteményi feladatairól Kunszentmárton Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján Melléklet a 70/2015. (IV. 14.) önkormányzati határozathoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján 2015.

Részletesebben

A Gyermek és Ifjúsági Konferencia (GYIK) PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA Kódszáma:FM-KISTELEPULES/2008

A Gyermek és Ifjúsági Konferencia (GYIK) PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA Kódszáma:FM-KISTELEPULES/2008 A Gyermek és Ifjúsági Konferencia (GYIK) Kódszáma:FM-KISTELEPULES/2008 A Gyermek és Ifjúsági Konferencia (GYIK) pályázatot hirdet a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, a Finn Köztársaság Oktatási Minisztériuma,

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap Székesfehérvár 2014. november 27. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referense Az MNVH célja,

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Kreatív Európa Program (1.46 milliárd)

Kreatív Európa Program (1.46 milliárd) Kreatív Európa Program (1.46 milliárd) 2014-2020 Támogatást biztosít: Kulturális és kreatív szakemberek/művészek képzése Műfordítások Határokon átnyúló együttműködések Európai filmek, TV műsorok, videojátékok

Részletesebben

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete a közmuvelodésrol A kulturális javak védelmérol és a muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és

Részletesebben

KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ

KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ Program Pályázat megnevezése (magyar) Pályázat megnevezése (angol) Pályázat kódja Erasmus+ Európai szakpolitikai kísérletek az oktatás, a képzés és az ifjúságpolitika

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós

Részletesebben

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ Helyzetfelmérés Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy erőforrás

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A Sport, Ifjúsági, Civil és Kisebbségi Bizottság március 24-ei ülésén tárgyalta az előterjesztést és az alábbi határozatokat hozta:

A Sport, Ifjúsági, Civil és Kisebbségi Bizottság március 24-ei ülésén tárgyalta az előterjesztést és az alábbi határozatokat hozta: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET gag j^v 5W 003, KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT ' ^OTDRU KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Budapest, AMA...: Sport, Ifjúsági,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Tengerecki Alapítvány Hétköznapi Óriás Társas Pályázat 2017.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Tengerecki Alapítvány  Hétköznapi Óriás Társas Pályázat 2017. FELHÍVÁS A pályázatot hirdet magyarországi és európai pályázók számára Óriás Társas játékpark használatára. A által meghirdetett pályázat célja: - a játékkultúra fejlesztése - élő társasjátékok használata

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tartalma 1. A kommunikációs terv célja 2. Hatókör 3. A kommunikáció felelősei 4. A kommunikáció

Részletesebben

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül :

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül : AGGTELEK KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2002.(IV.11.)SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA Aggtelek Község Önkormányzatának képviselő-testülete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Balatonakarattya, 2017. február 01. Polgár Beatrix jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Balatonakarattya

Részletesebben

LLP program - Comenius. Tempus Közalapítvány LLP Nemzeti iroda

LLP program - Comenius. Tempus Közalapítvány LLP Nemzeti iroda LLP program - Comenius Tempus Közalapítvány LLP Nemzeti iroda Comenius Közoktatás Egész életen át tartó tanulás program LLP Erasmus Felsıoktatás és felsıfokú szakképzés Leonardo da Vinci Grundtvig Felnıttoktatás

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodás elfogadására a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezetével

Részletesebben

ÉTA DIÁKÖNKÉNTES ÉS KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT PROGRAM

ÉTA DIÁKÖNKÉNTES ÉS KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT PROGRAM ÉTA DIÁKÖNKÉNTES ÉS KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT PROGRAM (köznevelési, közérdekű iskolai közösségi szolgálat) 2012. Előzmények, célok A ÉTA szövetség, mint fogadó szervezet 2011. második félévében kezdte meg a

Részletesebben

A MNVH tevékenységei projektötleti felhívások. Dr. Barancsi Ágnes MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei referens FELADATOK

A MNVH tevékenységei projektötleti felhívások. Dr. Barancsi Ágnes MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei referens FELADATOK A MNVH tevékenységei projektötleti felhívások Dr. Barancsi Ágnes MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei referens Magyarország legszebb konyhakertje Karcag, 2013. november 15. FELADATOK A politikai -, a szakmai-

Részletesebben

A MNVH tevékenységei projektötleti felhívások Dr. Barancsi Ágnes MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei referens

A MNVH tevékenységei projektötleti felhívások Dr. Barancsi Ágnes MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei referens A MNVH tevékenységei projektötleti felhívások Dr. Barancsi Ágnes MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei referens Magyarország legszebb konyhakertje Karcag, 2013. november 15. FELADATOK A politikai -, a szakmai-

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) c. pályázati

Részletesebben

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL ZOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETE 7/2007. /V.7./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL 2 Zomba község Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megye Turisztikai Értéke cím

Jász-Nagykun-Szolnok Megye Turisztikai Értéke cím JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS 4/2012. (III. 30.) KR. sz. rendelete a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés kitüntető címeinek adományozási rendjéről A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés a helyi

Részletesebben

KÉPZŐI FELHÍVÁS. Roma fiatalokkal foglalkozó szervezeteknek szóló képzés levezetése

KÉPZŐI FELHÍVÁS. Roma fiatalokkal foglalkozó szervezeteknek szóló képzés levezetése KÉPZŐI FELHÍVÁS Tárgy Roma fiatalokkal foglalkozó szervezeteknek szóló képzés levezetése Kiíró NCSSZI Fiatalok Lendületben Programiroda és a Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete Határidő 2013. február

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós

Részletesebben

elkészítési segédlete

elkészítési segédlete ÚMVP IV. tengely (Leader) keretében a Sárköz-Dunavölgye-Siómente Helyi Akciócsoport területén meghirdetett célterületre benyújtandó pályázatokhoz kötelezően csatolandó mellékletek elkészítési segédlete

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS II. FORDULÓ. Kisújszállás Város Önkormányzata által megbízott Közvetítő Szervezet

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS II. FORDULÓ. Kisújszállás Város Önkormányzata által megbízott Közvetítő Szervezet PÁLYÁZATI FELHÍVÁS II. FORDULÓ Kisújszállás Város Önkormányzata által megbízott Közvetítő Szervezet pályázatot hirdet az ÉAOP-2009. 5.1.1/D-09-2f 2011 0006 számú, Kisújszállás városközpont funkcióbővítő

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 47/2007. (VIII. 31.) rendelete 1

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 47/2007. (VIII. 31.) rendelete 1 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 47/2007. (VIII. 31.) rendelete 1 a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 8/1996. (IV. 1.) rendelet módosításáról Óbuda-Békásmegyer

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3, AZ 56/2012. (XI. 30.) 4, A 21/2015.

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; oktatás; képzés; esettanulmány; biztonság; tájékoztatás. Az Európai Unió munkavédelmi

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 1.) Az egységes pályázati rendszer kiterjed: a) a Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi szervezeti egységének tevékenységi körébe tartozó, b) a szervezeti

Részletesebben

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő Igényfelmérés 2011 Adatok Neme: 7 férfi 67 nő életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő szakmai végzettség: középfokú felsőfokú munkakör: beosztott középvezető

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Roma Nemzetiségi Önkormányzat január 23. napján tartandó rendkívüli üléséhez

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Roma Nemzetiségi Önkormányzat január 23. napján tartandó rendkívüli üléséhez ELŐTERJESZTÉSEK Gyomaendrőd Város Önkormányzata Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2015. január 23. napján tartandó rendkívüli üléséhez 1. NAPIRENDI PONT A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2015. január 23-i ülésére

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam: 2007-2013 Költségvetés: 885.000.000 Célcsoport: 13-30 éves fiatalok 2 A Fiatalok

Részletesebben

Telenor Tedd Oda Nap szervezési dokumentáció

Telenor Tedd Oda Nap szervezési dokumentáció Telenor Tedd Oda Nap szervezési dokumentáció Közösségért szervezett nap tippek a hatékony szervezéshez Előszó A Telenor felelős vállalatként fontosnak tartja, hogy a legkorszerűbb mobiltechnológiai szolgáltatások

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Közösségfejlesztés Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket

Részletesebben

III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum

III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum 2010. április 16-18. között rendezte meg a III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórumot a CESCI, a zentai Ci-Fi Civil Központ segítségével. A találkozónak

Részletesebben

GINOP Gyakornoki program - támogató szolgáltatások. ismertető

GINOP Gyakornoki program - támogató szolgáltatások. ismertető GINOP-5.2.5-16 Gyakornoki program - támogató szolgáltatások ismertető A GINOP-5.2.5-16 Gyakornoki program - támogató szolgáltatások projekt A projekt célja: A GINOP 5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések. Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális javak

Részletesebben

Pályázat benyújtása a Kultúra Magyar Városa cím elnyerésére. Ádám Ibolya osztályvezető Kulturális és Vendégforgalmi Osztály

Pályázat benyújtása a Kultúra Magyar Városa cím elnyerésére. Ádám Ibolya osztályvezető Kulturális és Vendégforgalmi Osztály MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE Kvo.: 31.402/2007 Pályázat benyújtása a Kultúra Magyar Városa 2008. cím elnyerésére Összeállította: Ádám Ibolya osztályvezető Kulturális és Vendégforgalmi Osztály

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 23-AI ÜLÉSÉRE

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 23-AI ÜLÉSÉRE Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Amit tudni kell a pályázatról:

Amit tudni kell a pályázatról: A PÁLYÁZAT KIÍRÁSA Amit tudni kell a pályázatról: Az EU élethosszig tartó tanulás programjának közoktatási intézményekre vonatkozó pályázata, Az Egész életen át tartó tanulás program gyerekkortól id skoriő

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében pályázati felhívást tesz közzé az alábbi területeken:

Részletesebben