az mvm magyar villamos művek közleményei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "az mvm magyar villamos művek közleményei"

Átírás

1 L. évfolyam szám az mvm magyar villamos művek közleményei Hazai stratégiai holdingból regionális energiacéggé válunk! Interjú Baji Csaba elnök-vezérigazgatóval További lendületet hoz az MVM megerősödött földgázdivíziója INTERJÚ HORVÁTH PÉTER VEZÉRIGAZGATÓVAL Visszatekintés MVM: ötven éve a biztonságos villamosenergia-ellátásért Interjúk az MVM korábbi vezérigazgatóival Interjúk az MVM Csoport nagyobb társaságainak vezetőivel

2 Az mvm MAGYAR VILLAMOS MŰVEK KÖZLEMÉNYEI Felelôs kiadó Baji Csaba Sándor Fôszerkesztô Dr. Gerse Károly Felelôs szerkesztô Felkai György Szerkesztô Kreissné Hartai Gabriella Szerkesztôbizottság Gerse Lajos, MVM Zrt. Kacsó András, MVM Partner ZRt. Kerényi A. Ödön, tanácsadó Király Géza, MVM Partner ZRt. Lengyel Enikô, MVM OVIT ZRt. Lengyel Gábor, MVM ERBE Zrt. Lovászi Zoltánné, MVM PA Zrt. Mayer György, újságíró Pintér Tamás, MVM GTER Zrt. Sándor József, MVM Zrt. Dr. Stróbl Alajos, Pöyry-Erôterv Formaelôkészítés Brand Content Kft. ISSN (nyomtatott) hu ISSN X (online) L. ÉVFOLYAM SZÁM Hazai stratégiai holdingból regionális energiacéggé válunk 1 interjú baji csaba elnök-vezérigazgatóval További lendületet hoz az MVM megerősödött földgázdivíziója 4 INTERJÚ HORVÁTH PÉTER VEZÉRIGAZGATÓVAL Visszatekintés 6 Dr. Gerse Károly MVM: ötven éve a biztonságos villamosenergia-ellátásért 40 interjúk az Mvm korábbi vezérigazgatóival Mayer György nagy projektek, fejlesztések Erőműépítések, kapacitástervezések egykor és most 51 Dr. Stróbl Alajos 750 kv-os nemzetközi összeköttetés: technológiai forradalom a távvezeték-építésben 55 Kimpián Aladár Feszültség alatti munkavégzés (FAM) az átviteli hálózaton 58 Kimpián Aladár A villamosenergia-rendszer irányításának fejlődése 59 Simig Péter A magyar villamosenergia-rendszer irányításának komplex információ-technológiai megújítása az ÜRIK projekt keretében 61 Kovács György Az MVM Tröszt átalakulása 65 Járosi Márton A magyar villamosenergia-rendszer nyugat-európai rendszerhez történő csatlakozása 71 Reguly Zoltán, Galambos László, ERŐMŰ-BÁNYA INTEGRÁCIÓ között 74 HOLLÓ VILMOS A magyar átviteli hálózat fejlődése 79 Tari Gábor A hazai villamosenergia-ipari privatizáció 84 Sándor József Erőművi Kapacitás Pályázat (1997) 88 Lovas Győző Gázturbinás erőművi projektek 91 Módos Géza Tőzsdeképességi Projekt 97 Dr. Bacskó Mihály A VILLAMOS-ENERGIA KERESKEDELEM TÖRTÉNETE AZ MVM CSOPORTNÁL 100 Kacsó András Interjúk az MVM Csoport nagyobb társaságainak vezetőivel 108 mayer györgy mavir az energia irányítója 116 hírek, információk 118

3 Hazai stratégiai holdingból regionális energiacéggé válunk! Interjú Baji Csaba elnök-vezérigazgatóval Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját szeptember 1-jével jött létre a Magyar Villamos Művek Tröszt. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az általa irányított társaságok együttesen alkotják Magyarország nemzeti energetikai társaságcsoportját, az MVM Csoportot. A sokrétű feladatkört ellátó cégcsoport tagjai szinte a teljes energetikai vertikumot lefedik, a villamosenergia-termeléstől, az átvitel, a rendszerirányítás területén át az energia kereskedelemig. A csoport az energiapiaci változásokhoz alkalmazkodva, a tulajdonos döntéseivel összhangban a hagyományos villamosenergia-ipari tevékenysége mellett megkezdte a gázpiaci terjeszkedést is. Az MVM Csoport június 1-jétől úgynevezett Elismert Vállalatcsoportként működik. Ennek köszönhetően az anyavállalat MVM Zrt. egységes, hatékony irányítási eszközrendszer birtokában koordinálja a cégcsoport valamennyi leányvállalatának üzleti tevékenységét. Az MVM 50 éves jubileuma kapcsán a jelen szerteágazó feladatairól és a jövő kihívásairól Baji Csaba elnök-vezérigazgatóval beszélgettünk. Milyen tervekkel vette át az MVM vezetését és milyen kihívások várták? Az eredményes tervezéshez, a fenntartható növekedéshez először is szükséges volt a társaságcsoport átvilágítása, jelentős veszteségforrásokat kellett megszüntetnünk. Nehéz döntéseket kellett hoznunk, amely elengedhetetlen volt ahhoz, hogy szilárd alapokról kezdhessük a következő növekedési időszakot. Ahogy a 2011-ben bemutatott középtávú stratégiánkban megfogalmaztuk, az MVM Csoport célja, hogy sikeres, nemzeti, regionálisan meghatározó, integrált energetikai vállalatcsoporttá váljon. Az elmúlt évek során jelentős erőfeszítéseket tettünk, hogy megteremtsük a hosszú távú, biztonságos ellátás és a jövőbeni növekedés szilárd alapjait. Középtávú stratégiánk hangsúlyos eleme az ország villamosenergia-termelésének több mint 45 százalékát biztosító MVM Paksi Atomerőmű Zrt. üzemidejének meghosszabbítása, amely az 1. blokk esetében évtizedes munka eredményeként már meg is történt. Meghatározó kihívás a bővítés előkészítése, amely feladatot új társaságunk, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. viszi tovább, előkészítve a majdani beruházásról szóló döntést. Felmérte a lehetséges hazai beszállítók, alvállalkozók körét és a szükséges munkaerő nagyságát, illetve áttekintette a biztonsági és műszaki szempontból szóba jöhető 3+ generációs, nyomott vizes reaktortípusokat ben megkezdett gázkereskedelmi tevékenységünk már az első üzleti évben eredményes volt. A piacralépés a likviditás növelésével a fogyasztók számára előnyösen befolyásolta a szabad piaci gázárakat. Ma már, a villamosenergia kiskereskedelemmel fennálló szinergiákat kihasználva, a nagykereskedelem, nagyfogyasztók ellátása mellett, számos kis fogyasztót is kiszolgálunk. Az E.ON gázüzletág átvétele, miközben elősegíti a nemzeti energiastratégiában megfogalmazott célok gázpiaci teljesülését, további nemzetgazdasági szintű hatékonyság javulást eredményezhet. az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2013/3-4 1

4 Stratégiánk további fontos eleme az MVM Csoport regionális jelenléte. A társaságcsoport a hazai villamosenergia-piac meghatározó, integráltan működő szereplője, erre építve egyre inkább az energetikai szektor regionális játékosává kívánunk válni. Ehhez hatékonyan, eredményesen kell működnünk, és a tulajdonosi tervekkel, a kormányzati energiapolitikával összhangban ki kell használnunk a kínálkozó piaci üzleti lehetőségeket. Mit sikerült megvalósítania az elképzeléseiből és mit tart a legfontosabbnak ezek közül? Tervszerűen haladunk a magunk és a társaságcsoport számára kijelölt úton. Alapvető, hogy a társaságcsoport stratégiájának tervezése és végrehajtása során a hagyományos pénzügyi-gazdasági tervek és célok mellett az össztársadalmi célokat, így a magyar energiarendszer fenntarthatóságát, az ellátás biztonságát is elsőrangú szempontnak tekintjük. Tavaly a társaságcsoport sikeresen teljesítette feladatait, történetének legsikeresebb évét zárta, árbevétele több mint 100 milliárd forinttal, közel 770 milliárd forintra bővült. Adózás előtti eredménye több mint felével, közel 100 milliárd forintra nőtt, igaz, ebben több egyszeri tétel, köztük a Vértesi Erőmű Zrt. sorsának rendezésére szánt, több éve visszatartott szénipari szerkezetátalakítási támogatás egy összegű bevételezése is közrejátszott. A több mint 70 milliárd forintos adózott eredményt, mint mindig, a hosszú távú társadalmi célok megvalósítására fordítjuk. Legnagyobb részét hazánk energiaellátásának további megszilárdítására, egy kisebb szeletét pedig egyetemes értékeink megóvására, a környezetvédelem, az oktatás, a kultúra, a sport és a rászorulók támogatására szánjuk. Természetesen az MVM Csoport sikereihez jelentősen hozzájárult villamosenergia-termelő portfóliónk ékköve, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Az ország villamosenergia-termelésének több mint 45 százalékát biztosító atomerőmű, kiemelkedő, példaszerű biztonsági színvonal mellett, termelési és árbevétel-rekorddal zárta az évet, és nagyot lépett előre üzemidejének meghosszabbítása terén. Az 1. blokk decemberben megkapta a 20 éves továbbüzemelési engedélyt, így hosszú E küldetés és a fenntartható működéshez szükséges gondos utánpótlás-tervezés érdekében például az Energia 2.0 Programsorozatunk a felsőoktatásban, a társaságcsoport jövője számára legtávon számíthatunk a kedvező árú, az üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül előállított villamos energiájára. Ez komoly eredmény. Fontos lesz a másik három működő blokk üzemidő-hoszszabbításának előkészítése is. Társaságcsoportunk egyik legjelentősebb feladata, hogy támogassa a mindenkori kormányzat energetikai és gazdasági célkitűzéseit. Története első 50 évében az MVM Csoport a szűken értelmezett villamosenergia-iparágban működött, ám az elmúlt években megkezdtük a valódi integrált, nemzeti energetikai társaságcsoporttá való átalakulást. Elhatároztuk, hogy a meglévő eszközeinkre és szakértelmünkre alapozva, az alaptevékenységhez jól illeszkedő területekre is belépünk. Ilyen az MVM Csoport országos optikai hálózatának hasznosítása: ma már az MVM NET Zrt. üzemelteti az állami intézményrendszer elektronikus hírközlési igényeit kiszolgáló Nemzeti Távközlési Gerinchálózatot. A következő években pedig a társaságcsoport földgázpiaci szerepvállalása lesz a fókuszban. Az MVM Csoport megjelenése a gázpiacon jelentős változást hoz a társaságcsoport életében, történetében. Mely lépéseket tartja a legfontosabbnak? Máris szép sikereket értünk el. A társaságcsoport energiakereskedő leányvállalata már 2011-ben megkezdte a földgáz egyelőre zártkörű értékesítését, majd az MVM OVIT Zrt. földgáz igazgatóságának kiválásával megalakult a Magyar-Szlovák Összekötő Földgázszállító Vezeték magyar szakasza megépítését irányító Magyar Gáz Tranzit ZRt. A földgázvezeték az Európai Unió észak-déli, Lengyelországot Horvátországgal összekötő gázfolyosójának fontos eleme. Az új társaság már megkezdte a hazai szakasz megépítését. Magyarország megbízható, biztonságos energiaellátása, az Európai Unióba vezető ellátási útvonalak diverzifikációja stratégiai feladat, ezért a kormány támogatásával az MVM és a Gazprom végső beruházási döntést hozott a Déli Áramlat földgázvezeték 229 kilométeres magyarországi szakaszának megépítéséről is. A hazai ellátásbiztonság növelésének következő lépése a kormányzat energiastratégiájával összhangban az E.ON magyar- országi földgázipari érdekeltségeinek, a gáztározók és a földgáz nagykereskedő megvásárlása. Történetének legnagyobb értékű tranzakciójával az MVM Csoport hazánk legnagyobb földgázkereskedőjévé válik, az adásvétel ez év második felében lezárult. A társaságcsoport nemzetközi szerepe az infrastruktúra-fejlesztések mellett a kereskedelemben is jelentősen bővült. A kereskedelmi terület fontos eredménye, hogy a hatékonyabb működés, a szinergiák kihasználása érdekében egyesült a cégcsoport két kereskedőtársasága az MVM Trade ZRt. és az MVM Partner ZRt. Miben változott a cég működése vezérigazgatói időszaka alatt? Ha röviden kellene megfogalmaznom: sikeres céget építünk. Az MVM Csoport feladat- és tevékenységi köre jelentősen bővült. A sikeres, eredményes működés, stratégiai céljaink megvalósítása és Magyarország hosszú távú energetikai ellátásbiztonságáért érzett felelősségünk azt is szükségessé tette, hogy bővítsük tevékenységi körünket. Néhány éve az MVM még a magyar gazdaság egyik kevésbé ismert, noha meghatározó kulcsszereplője volt. Ma már nagyságrendekkel nagyobbak és jóval ismertebbek vagyunk. Úgy gondolom, felelősségünk túlmutat az ellátásbiztonság hosszú távú szavatolásán és a sikeres, eredményes működésen. Az MVM Csoport piaci súlyának nemzetgazdasági jelentőségének megfelelő, komoly szerepet kell vállalnunk az össztársadalmi ügyek támogatásában is. A társaságcsoport szélesebb körben való megismertetésén túl, formálni szeretnénk napjaink és a jövő fogyasztóinak gondolkodását, véleményét környezetünk védelméről, az innovatív energiaforrásokról, iparágunk jövőjéről és az MVM abban betöltött szerepéről. Milyen változásokat eredményezett az össztársadalmi ügyekért, jövőért érzett felelősség az MVM megjelenésében? /3-4 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

5 fontosabb egyetemeken, főiskolákon is megjelent. Az eljövendő nemzedékek támogatását kiemelten fontosnak tartjuk, segíteni kívánjuk azokat, akik tudásukkal, tehetségükkel gazdagítják az országot. Munkáltatóként a gazdaságban, mecénásként és szponzorként a kultúrában és a sikeres versenysportban. A nyitás, a nyitottság a társaságcsoporton belül is látványos: az MVM Csoportot alkotó társaságok közti együttműködés egyre hatékonyabb, ami eredményekben is megnyilvánul. Mit tart a vállalat legnagyobb erősségének? A folyamatos megújulást. Talán nincs még egy olyan magyar vállalat, amely ilyen sebességgel, ilyen eredményesen lenne képes végrehajtani egy olyan hatalmas átalakulást, mint amilyenen az MVM Csoport megy át. Az elmúlt ötven év sikerei megbízható alapot adnak azokhoz a változásokhoz, amelyeket egyrészt a hazai és a regionális energiapiacon tapasztalható trendek, másrészt a magyar energiapolitika hangsúlyainak változásai igényelnek. Az MVM Csoport stratégiai holdingként való működése biztosítja, hogy az egyes tagvállalatok tevékenységében, az engedélyesi önállóság teljes körű érvényesítése mellett, a csoportszintű optimum kapjon prioritást, ami lehetővé teszi a szinergia lehetőségek kihasználását, az erőforrások hatékonyabb hasznosítását és ezek eredményeként a jövedelmezőség javítását, a cégcsoport piaci, tulajdonosi értékének növelését. A év meghatározó volt a társaságcsoport növekedésében, átalakulásában. Jól haladunk a 2011-ben bemutatott középtávú stratégiánk végrehajtásában, a kormányzat energiastratégiájával összhangban társaságcsoportunk gázpiaci szerepvállalásának kiszélesítésében. Jól halad az atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, és az MVM Paks II. Zrt. megalapításával újabb fontos mérföldkőhöz érkezett az új atomerőművi blokk, blokkok létesítésének előkészítése. Úgy ítélem meg, hogy jó úton járunk. Ötven év tapasztalatával, biztos alapokkal vághatunk neki a következő ötven évnek. Szeretnék köszönetet mondani szakmai és üzleti partnereinknek, a velünk kapcsolatban álló szervezeteknek, hogy segítik munkánkat és támogatnak bennünket céljaink elérésében. Végül, de nem utolsó sorban kiemelném társaságcsoportunk munkatársainak elkötelezettségét. Köszönöm áldozatos munkájukat, amellyel hozzájárultak az MVM Csoport fejlődéséhez és folyamatos megújulásához. Az MVM Csoport Központi Kereskedelmi Részlege (Central Trading Floor) az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2013/3-4 3

6 További lendületet hoz az MVM megerősödött földgázdivíziója INTERJÚ HORVÁTH PÉTER VEZÉRIGAZGATÓVAL Az MVM Magyarország legnagyobb nemzeti tulajdonú társaságaként a magyar gazdaság egyik fő letéteményese, valamint a kelet-közép-európai régió legfontosabb energetikai vállalatainak egyike. Az MVM középtávú stratégiájának megfelelően elhatározta, hogy meglévő eszközeire és szakértelmére alapozva, az alaptevékenységhez jól illeszkedő területek felé is nyit, ezért az MVM Csoport portfólióját diverzifikálva belépett a gázpiacra óta az MVM Partner ZRt. a földgáz nagykereskedelmi piacon is jelen van. Az MVM két fontosabb befektetése közül a Magyar Gáz Tranzit ZRt. a Magyar-Szlovák Összekötő Földgázvezeték, míg a Déli Áramlat Zrt. a Fekete-tengeren keresztül érkező orosz gázvezeték magyar szakaszának megépítéséért felel. Mindezeken felül az MVM Csoporthoz tartozó CEEGEX Zrt. üzemelteti a magyar gáztőzsdét január 1-je óta, illetőleg olyan további ellátásbiztonság-növelő projektet is tanulmányoz az MVM, mint az AGRI. Az MVM Zrt. közgyűlése 2013 augusztusában Horváth Pétert kérte fel, hogy készítse elő és szervezze meg az MVM Csoport átfogó földgázipari tevékenységének koordinált működését október 1-jén, az E.ON hazai földgázüzletágának megvásárlásával megalakult az MVM Csoport két új társasága: a Magyar Földgázkereskedő Zrt. és a Magyar Földgáztároló Zrt. Az MVM új társaságai révén a régió ellátásbiztonságát szavatoló földgáztárolás és kereskedelem területén is piacvezető szerepet tölt be. Az MVM Csoport gázüzletágának jövőjéről és az 50 éves MVM-ről beszélgettünk Horváth Péterrel, az MVM új vezérigazgatójával, aki személyes motivációjáról is beszélt. Milyen érzés volt a legnagyobb nemzeti tulajdonú, éppen félszáz esztendős Társaság életébe belépni? Megtiszteltetés számomra, hogy Magyarország egyik legnagyobb energetikai holdingjának, az MVM Csoport földgázüzletágának vezetésére kaptam felkérést. A gázüzletág szélesítése egy újabb komoly lépés az 50 éves energetikai múlttal rendelkező integrált nemzeti energetikai társaságcsoport életében, hiszen mindez akkora volumenű, hogy az MVM Csoport árbevétele, tevékenysége szinte a duplájára nő ezáltal. Az MVM ma már nem egy patinás háttérszervezet, hanem folyamatos megújulásra képes, 2010 óta intenzíven növekedő, megkerülhetetlen piaci szereplője a magyar gazdaságnak. Az E.ON magyarországi földgáz-kereskedelmi és földgáztárolási érdekeltségeinek megvásárlásával szinte az egész energetikai szektorban az MVM lett a hazai ellátásbiztonság letéteményese. A kormányzati energiapolitikával és a Nemzeti Energiastratégiával összhangban fontos lépést tettünk Magyarország energiabiztonságának megszilárdítása, a gazdaság hosszú távú növekedési potenciáljának további erősítése felé. A két új földgáz cég az MVM Csoportot a legnagyobb, közép-európai szinten is meghatározó, nemzeti tulajdonú társasággá emeli, hiszen a cégcsoport árbevétele jövőre az 1300 milliárd forintot is meghaladhatja. Egy ekkora társaságcsoport megfelelő, az ország és a lakosság érdekeit szem előtt tartó, mégis jelentős költségvetési befizetőként profitorientált irányítása igen komoly felelősséget ró mindannyiunkra. A Magyar Földgázkereskedő Zrt. és a hazai földalatti tárolói kapacitás kétharmada felett diszponáló Magyar Földgáztároló Zrt. mellett három gázvezeték építésében is érdekelt az MVM. Úgy látom, hogy az MVM Csoport rendelkezik a megfelelő tudással és szakembergárdával, emellett az utóbbi két évben megfelelően készült fel arra, hogy a földgázüzletág minden jelentős szegmensében piacvezető szereplőként további sikereket érjen el. Meggyőződésem, hogy a komoly kihívást jelentő fel- adatot kollégáimmal együtt sikerrel végezzük el. Hogyan látta korábban az MVM-et a regulátor szemével? Az energetika stratégiai jelentőségű iparág, amelynek fejlődése döntő hatással bír a hazai ipar versenyképességére, valamint a lakossági fogyasztók terheire. Éppen ezért indokolt, hogy az állam ne csak a szabályozás és felügyelet által legyen jelen az iparágban, hanem vállalatai révén az energiaellátásból is kivegye részét. Az MVM Csoport a Nemzeti Energiastratégiát támogató működésével sikerrel valósítja meg ezt az igényt, az állam energetikai mozgástere így tovább nőhet, ami biztosítja a hosszú távú, stratégiai jelentőségű befektetések megvalósulását. Az MVM egyre növekvő szerepe nemcsak a hazai energiabiztonságot, de a magyar gazdaság versenyképességének fejlődését is segíti. Melyek a közeljövő legfontosabb feladatai a gázüzletág területén? Ön mivel járulhat hozzá a sikerhez? /3-4 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

7 Amit én személyesen hozzáadhatok az MVM Csoport földgáz-divízió sikeréhez, az a több évtizedes vezetői, energetikai, nemzetközi tapasztalatom, illetve a korábbi megbízatásomból fakadóan a szabályozás mélyreható ismerete. Ez alapján olyan hosszú távú gázstratégia kialakítását tűztem ki célul, amely az MVM Csoport eredményességének növelésére, a magyar ellátásbiztonság további erősítésére és a fogyasztói árak megfizethető szinten tartására épül. Az elmúlt évek legnagyobb magyarországi akvizícióját követően, a társaságcsoporttal öszszemérhető árbevételű cégeket kell az MVM Csoportba integrálni úgy, hogy közben biztosítsuk a folyamatos és zavartalan működést. A Magyar Földgázkereskedő Zrt. látja el szinte teljes egészében az összes magyar gázszolgáltatót földgázzal, így közvetve a lakossági fogyasztókat is. A Társaság hosszú távú gázbeszerzési szerződéseivel több különböző forrásból biztosítja Magyarország ellátását, azonban a szerződések közül kiemelkedik az orosz hosszú távú gázbeszerzési megállapodás. Kiemelt fontosságú feladatnak tartom, hogy a két év múlva lejáró szerződésről a lehető leghamarabb megkezdjük a tárgyalásokat a Gazprommal. A Magyar Földgáztároló Zrt. négy földalatti tárolója, a Kelet-Közép-Európában legnagyobb kapacitású zsanai, a hajdúszoboszlói, a pusztaedericsi és a kardoskúti biztosítja a vállalkozások, illetve a lakosság ellátását a legkritikusabb időszakokban is. Ezen a területén az elsődleges cél a tárolói kapacitások kihasználtságának javítása, amelyen a tervezett és épülő gázvezetékek, illetve egy likvid gáztőzsde jelentősen lendíthet. A mostani tranzakcióval az MVM többségi tulajdonosának, az államnak jelentősebb beleszólása lesz a magyarországi közép- és hosszú távú gázárak alakulásába. Az infrastruktúra másik területén a magyar-szlovák interkonnektor építésének befejezése és a tesztüzem megkezdése az elsődleges feladat, amelyet fél éven belül realizálni kell, hiszen a vezeték a tervek szerint 2015-től kereskedelmi forgalmat lát el. Mit tart a legfontosabbnak az életben? Horváth Péter, augusztus 15. óta az MVM Zrt. vezérigazgatója és Igazgatóságának tagja. Az 51 éves, olajmérnök-közgazdász, aki korábban a Magyar Energia Hivatal elnöke volt, arra kapott felkérést, hogy készítse elő és szervezze meg az MVM Csoport átfogó földgázipari tevékenységének koordinált működését, alakítsa ki a cégcsoport földgáz-stratégiáját. Horváth Péter a moszkvai Gubkin Kőolaj- és Gázipari Egyetemen, ezt követően pedig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett, majd a MOL Nyrt.-nél dolgozott különböző vezető pozíciókban. Nemzetközi tapasztalatait többek között a társaság sikeres kazahsztáni szénhidrogén kutatási területén szerezte től a Magyar Energia Hivatal elnöke volt. Angolul és oroszul beszél. Úgy gondolom, hogy az egész életemet meghatározza a személyes példamutatás, mind a családban, mind a szakmában, valamint a kikapcsolódást jelentő kosárlabdában. Egy apa, egy vezető állandóan példát mutat, attól a pillanattól kezdve, hogy akár a személye, akár a munkája láthatóvá válik, ezért igyekszem úgy élni és dolgozni, hogy az a környezetem számára mértékadó legyen és mindig emelt fővel járhassak. az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2013/3-4 5

8 Visszatekintés Dr. Gerse Károly* * Dr. Gerse Károly, elnök-vezérigazgatói főtanácsadó, MVM Zrt ban több eseményre emlékezünk. Ebben az évben 125 éves a hazai villamosenergia-szolgáltatás, 50 éve alakult meg a Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT), 15 éve kezdte meg tevékenységét az MVM Adwest GmbH, 10 éve szolgálja a hazai villamos energia fogyasztókat az MVM Partner Zrt. Az alábbiakban ezek közül az MVM tevékenységére tekintünk vissza, bemutatva a társaság megalapítását, a szabályozási környezet, a feladatok változását, a szervezet alakulását, a tevékenység mérlegét, kitérve néhány fontosabb témakörre, mint az ország villamosításának befejezése, a beruházási, erőmű építési tevékenység, villamos energia árak alakulása, a tevékenység nemzetgazdasági megítélése. 1. Az alapítás A Magyar Villamos Művek Tröszt formálisan a nehézipari miniszter 667/1963. (VIII.28.) sz. határozatával, szeptember 1-én alakult meg. A társaság alapításakor fennálló, a II. világháborút követő változások az 1946-ban a háborús károk helyreállítása érdekében bekövetkezett részleges, majd az 1948 májusában végrehajtott általános államosítás, a vidéki áramszolgáltató vállalatok 1951-ben, az Erőmű Tröszt szeptember 1-én történt létrehozása eredményeként kialakult 1 iparszerkezetet az 1. ábra mutatja. Az egységes villamosenergia-rendszer is a szervezeti átalakulásokkal l együtt alakult ki, illetve bővült 1949 őszétől, az Országos Villamos Teherelosztó (OVT) tevékenységének beindulásától kezdődően, a korábban szigetüzemben működő rendszerek párhuzamos üzemének fokozatos kiépítésével. Az iparág irányítását a Nehézipari Minisztérium illetékes miniszterhelyettese látta el. A szervezeti ábrán jól látható, hogy az Erőmű Tröszt keretében az OVT mellett meg- 1 Az előzményeket, az alapítás körülményeit részletesen ismerteti Kerényi A. Ödön: A magyar villamosenergia-ipar története , Tények és személyes élmények, MVM, Budapest ábra: A villamosenergia-ipar szerkezete 1963-ban Miniszterhelyettes Vill. energ.ágazat vezetője Villamosenergiaipari Igazgatóság OVILLEF VILLENKI Erőmű Beruh. Váll. (ERBE) ERŐMŰ TRÖSZT Északdunántúli Áramszolg. V. Győr Déldunántúli Áramszolg. V. Pécs Északmagyarországi Áramszolg. V. Miskolc Délmagyarországi Áramszolg. V. Szeged Tiszántúli Áramszolg. V. Debrecen Budapest Főváros Elektromos Művei Erőmű Terv. Iroda (ERŐTERV) OVT Ajkai Erőmű Váll. Győri ü.ig. Pécsi ü.ig. Miskolci ü.ig Szegedi ü.ig. Debreceni ü.ig. Budafoki üz.oszt. Vill. Erőmű Terv. és Szerelő Vállalat Vill. en. ip. Tatarozó és Építő Váll. Vill. Hálózati Fejl. és Tervező Váll. OVTÁSZ OVRAM OTUSZ KTSZO KKSZ, KHSZ, KVSZ Vill. en.ip.váll. Közp.Anyagsz. Borsodi Hőerőmű Váll. Budapesti Fűtőerőművek Váll. Dorogi Erőmű Váll. Esztergomi ü.ig. Székesfehérvári ü.ig. Szombatheyi ü.ig. Kaposvári ü.ig. Keszthelyi ü.ig. Szekszárdi ü.ig. Egri ü.ig. Salgótarjáni ü.ig Bajai ü.ig. Békéscsabai ü.ig. Nagykörösi ü.ig. Nyíregyházi ü.ig. Szolnoki ü.ig. Pesterzsébeti üz. oszt. Szentendrei üz.oszt. Újpesti üz.oszt. Vill. Hálózati Szolg. ERŐKAR Dunamenti Hőerőmű Váll. Veszprémi ü.ig Ügyvitel Szerv. és Gépesítési szolg. OVIT ( kv) Kelenföldi Hőerőmű Váll. Ár és norma szolg. Mátravidéki Hőerőmű Váll. Komlói Erőmű Váll. November 7. Erőmű Váll. Oroszlányi Hőerőmű Váll. Pécsi Hőerőmű Váll. Salgótarjáni Erőmű Váll. Tatabányai Hőerőmű Váll. Tiszapalkonyai Erőmű Váll. Tiszalöki Vízerőmű Váll /3-4 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

9 2. ábra: Az iparirányítás és az MVMT szerkezete 1963-ban Nehézipari Miniszter Energiaügyi Miniszterhelyettes Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály Igazgatási Főosztály Pénzügyi és Vizori Főosztály Tervfőosztály Magyar Villamos Művek Vill.energiaipari Műsz. Főosztály Kereskedelmi Főosztály Iparszervezési Főosztály Személyzeti és oktatási Főosztály Kooperáló üzemi erőművek ERŐTERV VEIKI Országos Villamosenergia Felügyelet Erőmű Beruházási Váll. Ajkai Erőmű Váll. Mátravidéki Hőerőmű Váll. ÉDÁSZ DÉDÁSZ Villamos Erőmű Terv. és Szerelő Váll. Borsodi Hőerőmű Váll. November 7. Erőmű Váll. ÉMÁSZ DÉMÁSZ Vill.energiaip. tatarozó és építő Váll. Budapesti Fűtőerőművek Váll. Oroszlányi Hőerőmű Váll. TITÁSZ ELMŰ Dorogi Erőmű Váll. Pécsi Hőerőmű Váll. Országos Villlamos Távvezeték Váll. Dunamenti Hőerőmű Váll. Tatabányai Hőerőmű Váll. Kelenföldi Hőerőmű Váll. Tiszapalkonyai Hőerőmű Váll. Erőmű Javító és Karbantartó Váll. Országos Energiagazd. Hatóság Energiagazd. Intézet jelentek azok a központi szolgálatok 2 : OVTÁSZ, OVRAM, OTUSZ, KTSZO, KKSZ, KHSZ, KVSZ, amelyek az erőművek, illetve a villamos hálózatokat üzemeltető vállalatok tevékenységét egységes alapelvek alapján szolgálták ki. Az áramszolgáltató vállalatoknál a területi irányítást az egyes üzletigazgatóságokon, a fővárosban osztályokon keresztül végezték. 2 OVT: Országos Villamos Teherelosztó; OVTÁSZ: Országos Villamos Távközlési Szolgálat; OVRAM: Országos Relé-, Automatika, és Mérésügyi Szolgálat; OTUSZ: Országos Túlfeszültség-védelmi Szolgálat; KTSZO: Központi Tüzelőanyag-ellátási Szolgálat; KKSZ: Központi Karbantartó Szolgálat; KHSZ: Központi Hőirányítás-technikai Szolgálat; KVSZ: Központi Vegyészeti Szolgálat Előzmények Az alapítás előzményeihez tartozott az évi XVI. törvénycikket és az azt módosító helyreállítási (1946. évi XX.), államosítási (1948. évi XXV.) törvényeket felváltó évi IV. törvény a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről, elosztásáról. A törvény amellett, hogy meghatározta az iparág szervezetének, működésének alapvető feltételeit, néhány, a szocialista tervgazdaságra jellemző, a mai liberalizált energiapiacon furcsának tűnő rendelkezést is tartalmazott. Például: n A villamosmű és a benne fejlesztett, illetve az általa átvitt villamos energia ha a Minisztertanács kivételt nem tesz társadalmi tulajdonban állhat. n Villamos energiának külföldről az ország területére való behozatalát az ország területén való átvitelét és külföldre történő kivitelét a Minisztertanács engedélyezi. A törvény az együttműködő villamosenergia-rendszerben történő üzemben tartásról rendelkezett. A szabályozás a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelettel, a működéssel összefüggő lényeges döntéseket a tervgazdasági rendszerben természetesnek tűnő módon például: Az együttműködő villamosenergia-rendszer üzembiztosan igénybe vehető teljesítményének éves tervét az ipari miniszter állapítja meg és az Országos Tervhivatal elnöke hagyja jóvá., illetve Az együttműködésben részt vevő erőművek mindenkori hatásos és meddő terhelését (napi fejlesztési menetrendjét) a népgazdasági terv alapján az ipari miniszter állapítja meg. központi kézben tartotta. A központosítás öszszefüggésben lehetett a korra jellemző hiánygazdálkodással. Az eredmény A villamosenergia-ipari társaságokból létrehozott tröszt (2. ábra) az erőművek és a hálózati társaságok mellett magába olvasztotta a villamosenergia-ipari beruházó, tervező, szerelő, tatarozó és építő tevékenységet ellátó vállalatokat, valamint a villamosenergia-gazdálkodás felügyeletét ellátó Országos Villamosenergia Felügyeletet is. A vil- az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2013/3-4 7

10 3. ábra: Az MVMT belső szervezete 1963-ban V e z é rig a z g a tó Személyzeti és okt. főo. Terv és munkaügyi főo. Szem. o. Okt. csop. Tervoszt. Munkaügyi o. Jogi és iparig. O Műszaki vezigh. Gazdasági vezigh. Nemzetk. Koop. ÜBF Pű. és keresk. főo. Beruházási Ig. Termelési Ig. Hálózati Ig. Pénzügyi o. Értékesítési o. Beruházási műsz. elők. o. Beruházási műsz. leb. o. Távfűtési műsz. leb. o. Beruházási elvi o. Beruházási terv. és keretg. o. Beruházási gép és m. gazd. o. OVT OÜSZ ODSZ Erőművi üzemviteli főo. Termelési műsz. o. KKO KTSZO KHSZ KVSZ Erőművi műsz. fejl. főo. Korszerűsítési és műszszintt. o. Új létesitm. o. Hálózati üzemviteli főo. Ált. üzvit. o. Karb. o. Főszakértő Hálózati műsz. fejl. főo. Energia tervezési o. Hálózati fejl. o. Hálózati gép és készl. o. Hálózati létesitm. főo. Távvez. o. Alállomási o. Villamos szaksz. főo. OVRAM OTUSZ OVTÁSZ OMSZ Árosztály Számviteli és szervez. o. Anyagterv. és közg. o. Gépjármű és száll. o. Számv. beszám. főo. Anyaggazd. és beszerz. főo. Beszám. elemz. o. Erőművi anyago. Hálózati anyago. Villamos o. Revizori főo. Rrőművi revizori o. Belső ellenő. csop. Hálózati revizori o. Gazdasági Hiv. Központi ügyviteli o. Gondnoksági o. lamosenergia-ipar érdekkörébe tartozó vállalatok közül a távlati tervezést, erőművek, hálózatok generáltervezését végző ERŐTERV, illetve a kutatási tevékenységet végző VEIKI közvetlenül a minisztérium irányítása alatt maradt. A Tröszt megalapításával néhány kisebb erőmű vállalat megszűnt, beolvadtak a régióban tevékenykedő nagyobb vállalatokba. Az iparág integrálása, nagy állami, közösségi társaságok létrehozása a II. világháborút követő Európában általános gyakorlat volt. Az 1940-es évek végén jött létre az osztrák Verbund, az angol CEGB, a francia EdF, a belga Electrabel, és számos más, nemzeti vállalat. Az egységes vállalatok létrehozását a háborús károk gyors helyreállítása mellett az egységes rendszerek kialakítása, a gyorsan növekvő villamos energia-igények kielégítéséhez szükséges nagy léptékű beruházások tőkeigénye is indokolta. A francia állami villamos művek (EdF) akkori szervezete alapján kialakított tröszti belső szervezet felépítését a 3. ábra mutatja. A szakmai feladatokat a műszaki vezérigazgató-helyettes irányítása alatt három igazgatóság - termelési, hálózati, beruházási látta el. Az Erőmű Tröszt szervezetében korábban kialakult központi szolgálatok fennmaradtak, újabbakkal egészültek ki. A vállalatok formálisan önállóak maradtak, a felső szintű irányítást azok a belső szervezetek, szolgálatok jelentették, amelyek a különböző vállalatok közötti azonos funkciókat átvállalva tevékenységeket koordináltak. Az 1963-ban megalapított szervezet az 1991 végén végrehajtott, részvénytársasággá történt átalakulásig alapjaiban nem változott, csupán az új tevékenységek szervezetbe illesztése történt meg (22. ábra). Előnyök Mi volt az átalakulás előnye? Általában kijelenthető, hogy az integrált szervezet hatékonyabb, a különböző szintek között optimális feladatmegosztás, érdekegyeztetés lehetséges. Visszaemlékezőként ezen túlmenően a szakmai színvonal növekedését és a kiemelkedés lehetőségét említeném. Szakmai színvonal növekedést abból adódóan, hogy az integrált szervezeten belül a különféle problémák megoldása, különféle feladatok ellátása sokkal egységesebben, nagyobb erőforrások bevonásával történhetett meg, különös tekintettel a különféle szolgálatokra. A kiemelkedés lehetőségét az biztosította, hogy csaknem minden szakmai területen tevékenykedő munkatárs alsóbb szinten erőműben, hálózati társaságoknál kezdett, hogy ismerje a részleteket, fokozatosan egyre komolyabb feladatokat kapott és azt lehetett mondani, hogy aki a Trösztben annak idején beosztottként dolgozott, az valószínűleg vállalati osztályvezetőként is megállta volna a helyét. Hasonlóan a tröszti főosztályvezetői beosztás vállalati főmérnöki, igazgatói beosztással volt egyenértékű. Ebből adódott, hogy kellő szakmai ismerettel, a berendezések és a gyakorlati részletek ismeretével felvértezett emberek irányították a munkát /3-4 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

11 2. tevékenységek mérlege az alapítástól a rendszerváltásig Igénynövekedés, kapacitáshiány Az alapítás időszakát a villamosenergia-igények gyors emelkedése jellemezte, a 60-as évtized elején az éves igénynövekedés 9-10% körül volt. A lakossági, háztartási villamosenergia-igények aránya alacsony volt, a 13 TWh termelői, ágazati felhasználáshoz képest a lakossági fogyasztás alig érte el a 2 TWh-t (4. ábra). Az időszakot forráshiány jellemezte, a csúcsigény nagyobb volt a beépített teljesítőképességnél (5. ábra). A rendszerirányítás részéről nagy erőfeszítést igényelt az 50-es években megszokott rendszeres fogyasztói korlátozások elkerülése. A hazai forráshiányt szerény nagyságú import pótolta, Csehszlovákiából az 50-es években kiépített összeköttetéseken kezdetben 40, később 110 MW maximális teljesítménnyel importáltunk. Említésre méltó, hogy az alapítást megelőzően, 1962-ben született az első megállapodás a Szovjetunióból, közvetlenül Ukrajnából 60 MW villamos energia importjáról. A teljesítményhiány csökkentésére számos erőműépítés volt folyamatban ben az Országos Tervhivataltól engedélyt kap a 100 MW-os Bánhidai Erőmű, megkezdődik a Gyöngyösi (Gagarin, jelenleg Mátrai) Erőmű engedélyezése ban elkészült a 200 MW-os Oroszlányi Erőmű, befejeződik a 100 MW-os pécsi bővítés, döntés születik a gyöngyösi beruházási programról. A beruházásokra az időszak körülményei mellett jellemzők a késedelmek is, a Dunamenti Erőmű első 150 MW-os blokkja például csak a tervezett időpontnál másfél évvel később jön üzembe. Az alapítás időszakában létezett nagyfeszültségű hálózatot a 6. ábra mutatja. A hálózat általános feszültségszintje 120 kv volt, néhány korábban létesült 60 kv-os vezetékszakasszal. Csak a Vác-Bisztricsány és az Ukrajna irányába kiépített új távvezeték volt 220 kv-os feszültségszintű ban formálisan befejeződött a falu-villamosítás, az utolsó 16 falut, ütemezetten, augusztus 20-ra kapcsolták be. Ez azonban nem jelentette az ország tényleges, teljes villamosítását. 4. ábra: Villamosenergia-igények változása (GWh/év) Nettó fogyasztás 5. ábra: Teljesítőképesség, villamosenergia-igény változása Teljesítmény, Teljesítőképesség (MW) Gazdaság Háztartás ábra: Az alaphálózat 1962 végén Éves növekedés Csúcsigény BT TIT Import-export szaldó % 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Éves növekedés (%) az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2013/3-4 9

12 7. ábra: a Fogyasztók számának alakulása Fogyasztók száma (db) 1. táblázat: Tanyavillamosítás 1998-ban 8. ábra: Háztartásonkénti fogyasztás alakulása Fogyasztás (kwh/év, háztartás) Nem háztartási fogy Vidék Budapest Tanyák száma Ebből villamosított Fogyasztók száma darab DÉMÁSZ TITÁSZ ELMŰ Összesen Budapest Vidék került sor. Abban az időszakban ez a W-os villanyégőket, a telepes rádiót felváltó Néprádiót, esetleg az új villanyvasalót jelentette. A fogyasztók számának közötti változását bemutató 7. ábrán látható, hogy míg a fővárosban a fogyasztószám csak kismértékben (elsősorban a lakásépítések hatására) növekedett, addig vidéken erőteljesen nőtt, és 1990-re az alapítás évéhez viszonyítva csaknem megduplázódott a fogyasztók száma. A villamosítás az előbbi fejlődés ellenére még jelenleg sem tekinthető teljes körűnek. Az 1998-as állapotot bemutató 1. táblázat alapján valószínűsíthető, hogy még jelenleg is számos villamosítatlan tanya lehet. Ezek egy részének villamosítása azonban független, esetleg megújuló energiaforrásokat hasznosító áramtermelő egységekkel bizonyosan gazdaságosabb lehet, mint a közcélú hálózatból történő ellátás. A fővárosi fogyasztás a televíziók, mosógépek, villamos hűtőszekrények használatának általánossá válásával már a 70-es évek második felében telítődött. A vidéki lakosság fogyasztása az alacsonyabb életszínvonal, ennek lassúbb növekedése következtében, mint a 8. ábra mutatja csak az 1990-es évek elejére érte el a budapesti háztartások átlagos fogyasztását. Az utolsó évek növekedésében a szokásos háztartási készülékek, kisgépek beszerzése mellett nagy szerepe lehetett a hagyományos füstöléses tartósítást felváltó, fagyasztásos tartósításhoz szükséges mélyhűtő láda beszerzések gyors növekedési ütemének is. Az egy főre eső, 1100 kwh/év körüli hazai háztartási felhasználás azonban még jelenleg is csak mintegy fele az ausztriai értéknek. Növekedésre csak a gazdasági fellendülést, a lakosság életszínvonalának, a családok létszámának növekedését, és ezzel a lakásépítések beindulását követően lehet számítani. Az újonnan megalapított trösztnek ebből a vázlatos áttekintésből adódóan is nagy feladatokkal kellett megbirkózni: erőművek és átviteli hálózat-elemek létesítésével meg kellett teremteni a biztonságos és gazdaságos villamosenergia-ellátás hátterét, be kellett fejezni az ország villamosítását. A villamosítás általánossá tétele A falu-villamosítás 1963-ban történt formális befejezése csak lehetőséget teremtett a falusi lakosságnak, de az épületeken belüli hálózatok kiépítésére az idősebbeknél vállalkozó kedv és anyagi lehetőségek hiányában, a tényleges villamosításra csak lassan A kisfeszültségű hálózat fejlesztése A növekvő számú fogyasztó kiszolgálása intenzív elosztó hálózat fejlesztést igényelt. A 9. ábrán látható, hogy a kisfeszültségű hálózat hossza 1990-ig csaknem lineárisan növekedett. Az is megfigyelhető, hogy elsősorban a /3-4 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

13 9. ábra: 0,4 kv-os vezetékhossz alakulása ábra: 10%-nál nagyobb feszültségeséssel kiszolgált körzetek arányának alakulása 40 Vezetékhossz (km) Kábel Szabadvezeték >10 % feszültségeséssel kiszolgál t körzetek aránya (%) ábra: Csúcsigények, teljesítőképességek, import teljesítmény alakulása 12. ábra: Beépített új teljesítőképességek Teljesítmény, Teljesítőképesség (MW) Csúcsigény BT TIT Import-export szaldó Beépített új teljesítőképesség (MW) városokban egyre nagyobb arányban építettek kábelhálózatokat, illetve cserélték nagyobb üzembiztonságú kábelhálózatra a korábbi szabadvezetékes kiépítést ben a növekedést (a tsz majorokat ellátó mezőgazdasági hálózatok funkcióvesztése következtében) átmeneti csökkenés váltotta fel, azóta a növekedés a gazdasági környezet változásának megfelelően hullámzó, és szerényebb mértékű. A hálózathossz növekedése és az átépítések ellenére a szolgáltatás minősége csak a 60-as évtized végére javult annyira, hogy a 10%-nál nagyobb feszültségeséssel kiszolgált körzetek aránya 10% alá csökkenjen (10. ábra). A későbbiekben ez a mutató ingadozott, értéke a legutóbbi időkig sem csökkent lényegesen 5% alá. Erőműépítés A gyorsan növekvő igények kiszolgálása, kellő tartalékok biztosítása jelentős erőműfejlesztést igényelt. A szocialista gazdasági rendszer lehetőségeit kihasználva azonban a gazdaságpolitika nem törekedett teljes mértékű hazai ellátásra, hanem az igények egyre nagyobb részét elégítette ki importból. A 60- as évek elején kezdődött 60 MW-os szovjet import a 70-es évtized elejére csaknem 1000 MW-ra, a 80-as évtized első felére 1500 MW-ra, az évtized végére közel 2000 MW-ra növekedett (11. ábra). Az MVMT időszakában megszületett döntések alapján megvalósított nagyobb erőműveket, az egyes években üzembe helyezett teljesítőképességekkel a 2. táblázat, összesítve a 12. ábra mutatja. Megfigyelhető, hogy a 60-es évtizedben átlagosan 150 MW, a 70- es évtizedben 200 MW volt a beépített teljesítőképesség éves növekedése. A 80-as években az import erőteljes növelése mellett az erőműfejlesztés üteme lelassult, csupán a 4 paksi blokk üzembe helyezésére került sor. A további időszakokra a későbbiekben térünk ki. A nagyobb beruházásokról történő döntés, az állami forrásokból történő finanszírozásra is tekintettel, több lépcsős volt. Az ERŐTERV által elkészített távlati tervek alapján elkészült, majd jóváhagyásra került a beruházási program, az építés megkezdéséhez az Országos Tervhivatal engedélye kellett. Korlátok, lehetőségek A 60-as évtized elején a hazai energetikai gépgyártás nem volt olyan szinten, ahogy azt a villamosenergia-ipar igényelte volna. A kazángyártás 100 t/h, a turbinagyártás 50 MW teljesítményű egységeket tudott készíteni, előbbi a 40-es években tervezett Mátravidéki Erőmű kazánjai színvonalának felelt meg. 10 év alatt a háttéripar alig fejlődött. Ennek a következménye volt, hogy Pécsett orosz, Oroszlányban, a Borsodi Erőműben kelet-német kazánok épültek. Az energetikai gépgyártásban az áttörést 1968-ban a Bánhidai Erőmű létesítése, vagy kicsit korábban az 50 MW-os turbinák megjelenése, és az ahhoz tartozó hazai tervezésű, gyártású, olajtüzelésű kazánok Dunamenti Erőműbe történő beépítése jelentette. A villamosenergia-igények éves növekedési üteme nagyobb volt, mint 100 MW. Látszik az 5. ábrából, hogy a rendszer nagyobb gépegységeket is integrálni tudott volna, tehát már sokkal korábban lehetett volna jobb hatásfokú, MW-os egységeket építeni. Erre az akkori feltételrendszerben hazai gyártásból nem volt lehetőség. Ennek volt a következménye, hogy a az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2013/3-4 11

14 2. táblázat: Erőmű létesítések között Ajkai Pécsi Oroszlányi Bánhidai Dunamenti Mátrai Tiszai Paksi Atom ,5; erőmű Inotai GT Dunamenti GT Kelenföldi GT 3. táblázat: Beruházási költségek 2010-es árszinten Összes költség Fajlagos beruházási költség MrdFt Mft/mw /kw Mátrai Erőmű 115, Dunamenti ii-iii. bővítés 102, Paksi Atomerőmű 858, Paksi Atomerőmű bővítés 32,2 Tiszai I. Erőmű 100, Inotai Gázturbinák 14, Bicskei Hőerőmű 20,9 Dunamenti G1 31, Dunamenti G2 30, Kelenföldi gt 34, Dunamenti Erőműbe a 150 MW-os egységteljesítményű blokkok szovjet importból kerültek beszerzésre. A 60-as évtized végére a hazai energetikai gépgyártás német és svájci licencek alapján, valamint korszerű gyártóberendezések beszerzésével felkészült a nagyobb egységteljesítményű gépegységek gyártására, így a Mátrai Erőmű kazánjait, 100 MW-os blokkjait, két utolsó 200 MW-os blokkját, illetve a Dunamenti, Tiszai Erőművek gőzturbináit is hazai gyártásból lehetett megrendelni. Korabeli információk alapján az utóbbi két erőműben a kazánok is leszállíthatók lehettek volna hazai gyártásból, a politikai döntéshozók azonban a csehszlovák import mellett döntöttek. Beruházási források A fejlesztések finanszírozásához felhasznált beruházási forrásokat folyó áron a 13. ábra mutatja. Az ábrán az új erőművek létesítéséhez, a meglévő erőművek korszerűsítéséhez és a hálózatok fejlesztéséhez felhasznált források is megjelennek. A folyó áron számított beruházási forrásokat, göngyölt termelői inflációval 2010-es árszintre átszámítva kiadódott értékek a 14. ábrán láthatók. Megfigyelhető, hogy a 70-es évtized második felétől a Paksi Atomerőmű beruházásának befejezéséig, 2010-es árszinten Mrd Ft/év beruházás történt. A Paksi Atomerőmű létesíté /3-4 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

15 sét megelőzően a beruházási források közel fele-fele arányban fordítódtak erőművi és hálózati létesítményekre. A 3. táblázatban összefoglaltuk az egyes erőművek létesítési költségeit és fajlagos beruházási költségeit is. A számadatokból látható, hogy a fajlagos értékek lényegesen kisebbek voltak, mint a ma elérhető legkisebb beruházási költségek. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a 90-es évtized első felében üzembe került Dunamenti G1, Kelenföldi Gázturbinák fajlagos beruházási költségei már közelítenek a mai nagyságrendhez. A 15, 16. ábrák az egyes beruházások éves ráfordításainak lefutását is bemutatják mind folyóáron, mind 2010-es árszinten. Az ábrákon a félbehagyott erőmű beruházások (Paksi Atomerőmű bővítés, Bicskei Hőerőmű) adatai is szerepelnek. Ezekre a későbbiekben visszatérünk. Látható, hogy a beruházások tényleges megkezdését megelőzően is jelentős ráfordítási igények jelentkeztek. A ábrákon feltűnhet a működő erőművek beruházási ráfordításainak növekedése is. Ez a retrofit programmal volt összefüggésben. A 70-es évek második felétől kezdődően sor került az Inotai, Ajkai, Borsodi, Pécsi, Oroszlányi és Mátrai Erőművekben a technológiai főberendezések (kazánok, turbinák, esetenként tápszivatytyúk), irányítástechnika megújítására. Az as évek alacsony technológiai színvonalának konzerválását a korabeli gazdaságpolitika indokolta: meglévő berendezések felújítására inkább lehetett forrásokat szerezni, mint új beruházásokra. A Borsodi Erőmű retrofitjával összefüggésben a Budapesti Műszaki Egyetem Kalorikus Gépek Tanszéke által elvégzett elemzés kimutatta, hogy a gyűjtősínes körfolyamat kazánjainak megújítása helyett, két jobb hatásfokú, bánhidai típusú, 100 MW-os blokk beépítése a tüzelőanyag költségek csökkenéséből néhány éven belül kifizetődött volna. Az átviteli hálózat fejlesztése A fogyasztói igények növekedése, az új erőművek fejlesztése és a villamosenergia-import növelése, az átviteli hálózat gyors ütemű fejlesztését is igényelte. Kezdetben ez 120, 220 kv-on történt, majd a 60-as évek második felétől kezdődően a 400 kv-os feszültségszint lett a fejlesztés fő iránya (17. ábra). A jelentősen megnőtt szovjet villamosenergia-import biztonságos beszállításához a 70-es évek második felében üzembe került az Albertirsa- Zapadnoukrainszkaja alállomások közötti, 750 kv-os távvezeték is. Az alaphálózat (átviteli hálózat) összetételében jelentős változást eredményezett a részvénytársasággá alakulás előkészítése. Addigra a 220, 400 kv-os feszültségszintű átviteli hálózat (19. ábra) olyan fejlettségi szintet ért el, hogy a 120 kv-os feszültségen működő hálózatelemek döntő többsége átadható volt az áramszolgáltató társaságok részére, bár néhány vezeték a karbantartások, üzemzavarok idején még a nagyobb feszültségű hálózatelemek tartalékául szolgált. A 120 kv-os hálózatok átadásához az is hozzájárult, hogy ily módon az átviteli és elosztó hálózatok között kevesebb átadás-átvételi pont kialakítására volt szükség, ami lecsökkentette a társaságok közötti pontos, gyors elszámolás érdekében kialakítandó mérési rendszer beruházási költségeit, áttekinthetőbbé vált az átviteli hálózat betáplálási/kitáplálási pontjai közötti teljesítmény áramlás, az átviteli hálózat veszteségének megállapítása. 13. ábra: Beruházások alakulása folyóáron 14. ábra: Beruházások alakulása 2010-es árszinten Beruházás (MFt) egyéb vállalatok hálózati társaságok erőművek új erőművek Beruházás (MrdFt) egyéb vállalatok hálózati társaságok erőművek új erőművek ábra: Erőmű beruházások folyóáron 16. ábra: Erőmű beruházások 2010-es árszinten Beruházás (MFt) Mátrai erőmű Dunamenti II-III. bővítés Paksi atomerőmű Paksi atomerőmű bővítés Tiszai I erőmű Inotai Gázturbinák Bicskei hőerőmű Dunamenti G1 Dunamenti G2 Kelenföldi Gt Beruházás (MrdFt) Mátrai erőmű Dunamenti II-III. bővítés Paksi atomerőmű Paksi atomerőmű bővítés Tiszai I erőmű Inotai Gázturbinák Bicskei hőerőmű Dunamenti G1 Dunamenti G2 Kelenföldi Gt az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2013/3-4 13

16 17. ábra: Az alaphálózat nyomvonal-hosszúságának változása Nyomvonal hosszúság (km) ábra: Az alaphálózat 1967-ben 19. ábra: A nagyfeszültségű hálózat 1993-ban 60 kv 120 kv 220 kv 400 kv 750 kv Az MVMT időszakában végbement hálózatfejlesztés eredményeként bekövetkezett minőségi változást jól példázza a ábrák összehasonlítása. A korábbi sugaras kialakítást számos elemében a gyűrűs kialakítás, az (n-1) elv fokozatos alkalmazása váltotta fel, így 1-1 hálózatelem kiesése vagy kikapcsolása nem okozott fogyasztói korlátozást. a Rendszerirányítás fejlesztése A nemzetközi összeköttetések fokozatos kiépítése együttműködést igényelt a szomszédos rendszerirányítókkal is. A csehszlovák villamosenergia-rendszerrel már 1952-től, a tranzitvezeték üzembevételétől kezdődően szinkronüzemben járt a hazai rendszer. A számítógéppel vezérelt világból visszatekintve nehezen képzelhető el a kézzel, megfelelően szabályozható gőzturbinák és távműködtetés nélkül végzett frekvencia- és csereteljesítmény szabályozás. A söjtöri (1958-tól), illetve a szabadkai (1959-től) távvezetékeken csak szigetüzemben, sötét áttéréssel (a tervezett import nagyságának megfelelő méretű fogyasztói terület hazai rendszerről történő lekapcsolásával, majd a jugoszláv rendszerre történő bekapcsolásával) volt lehetőség importra. Hasonlóan, az 1968-ban üzembe helyezett Győr-Bécs távvezetéken is csak irány-, illetve szigetüzemi együttműködés történt. Az MVMT munkatársai által kifejlesztett pszeudoszinkron átkapcsolási módszer alkalmazásával a fogyasztók kikapcsolására nem volt szükség, a fogyasztók az áttérítést nem érzékelték. E távvezetékhez kapcsolódóan, meg kell említeni a 2000-es évek elejéig jól működő, szezonális villamos energia cserét. Téli időszakban az osztrák hálózathoz szinkronizált hő- (elsősorban az oroszlányi) erőműből irányüzemben szállítottunk villamos energiát Ausztriába, amelyet nyáron fogyasztói területet az osztrák hálózatra kapcsolva az értékviszonyoknak megfelelően 1,6 szoros mennyiségben, vízerőművekben termelt energiából kaptunk vissza. A szocialista országok közötti nemzetközi kooperáció elősegítésére még 1962-ben, az MVMT alapítása előtt létrejött a KGST tagállamok villamosenergia-rendszereinek egyesülése, amelynek központi teherelosztója, a CDU (Centralnaja Diszpecserszkaja /3-4 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

17 Usztanovka, más rövidítéssel CDO) állandó magyar munkatársakkal is, Prágában működött. A rendszerirányítás fejlődésében mérföldkövet jelentett az 1978-ban üzembe helyezett Hitachi gyártmányú, központi folyamatirányító számítógép, amely a volt szocialista országok közül elsőként, ténylegesen lehetővé tette az automatikus frekvencia és csereteljesítmény szabályozás megvalósítását, jóllehet a nagy szovjet villamosenergia-rendszerrel való szinkronüzem következtében a CDU rendszerben a hálózati frekvencia a Szovjetunióban beállított értéktől függött. Az iparág a rendszerirányítás mellett más területeken is élen járt a számítástechnika alkalmazásában. Az igények várható alakulásának téves előrejelzése Az előzőekben bemutatott lendületes villamosenergia-igény növekedés ban megtört, a korábbi évekre jellemző 7-9 %/év növekedés ~3,1 %/év értékre esett vissza (20. ábra). Miután a gazdasági prognózisok a további intenzív gazdasági növekedést jósolták, az iparág 1975-ben elkészített távlati terve a korábbi gyakorlatnak megfelelően, az igények 10 évenkénti megduplázódásával számolt és jelentős fejlesztéseket tervezett. Kerényi A. Ödön hivatkozott könyvéhez mellékelt diagram alapján például az éves villamosenergia-igény 1994-re elérte volna a 100 TWh/év értéket, a kooperációs csúcs értéke 2000-re a MW-ot (összehasonlításképpen a évi igény 42,3 TWh, a bruttó csúcsteljesítmény 6463 MW volt). Az erőmű létesítési tervek előkészítése is e várakozásoknak felelt meg ig 3200 MW, 2010-ig további 4000 MW új kapacitás létesítését tervezték. Különféle változatok vetődtek fel. Például lignittüzelésű Bükkábrányi Erőmű 8x250 MW (4x500 MW) teljesítménnyel, vagy Dunántúli (Bicskei) Gyűjtőerőmű barnaszéntüzeléssel, 3x500 MW teljesítménnyel, szovjet szállítású, szuperkritikus blokkokkal. Utóbbi, az eocén bányászati programhoz kapcsolódó döntések alapján ellehetetlenítette a bükkábrányi létesítést, majd az eocén program sikertelensége következtében a tényleges beruházás megkezdése előtt maga is ellehetetlenült. A nemzetgazdaságnak 2010-es árszinten így is ~21 Mrd Ft-ba került. Az előbbiek mellett folytatódott a jövőt megalapozó beruházások előkészítése (Bős-Nagymaros Vízerőmű-rendszer, Paksi Atomerőmű 2x1000 MW-os bővítés, Prédikálószéki 4x300 MW-os Szivattyús Tározós Erőmű). A részben csúcsra járatható Bős-Nagymarosi Vízerőmű-rendszert és a Prédikálószéki SzET-et a további nagy teljesítményű atomerőmű-blokkok létesítése következtében ellehetetlenüléssel fenyegető rendszer-szabályozás, a napi fogyasztói igényingadozás követésének megoldása sürgette. A vízerőmű-rendszer és a tározós erőmű mellett az időszakra 400 MW import növekmény mellett 600 MW új teljesítőképesség tűnt szükségesnek 3. Az új erőmű típusaként egy 380 MW teljesítőképességű, két gázturbinából és egy gőzturbinából álló kombinált ciklus létesítése vetődött fel a Dunamenti Erőműben, amely a hőigények jobb hatásfokú kielégítését is biztosítva, szükségtelenné tette a régi hőszolgáltató blokkok megújítását. Az 1000 MW-os atomerőmű blokkok üzembe lépését 1995 júliusra és 1997 decemberre tervezték, amelyet később (1989-ben) 1998 márciusára és 2000 szeptemberére módosítottak. Az alapváltozatban 1998 utáni időszakra, két évenkénti belépéssel további 4x1000 MW atomerőmű bővítés vetődött fel alternatívaként. A rendszerváltást követően, 1991 tavaszán a 2x1000 MW 3 Lengyel Gyula: A villamosenergia-igény várható növekedése, az erőmű építés fő irányai, Atomerőmű Nap, október ábra: Villamosenergia igények változása között Nettó fogyasztás (GWh/év) %/év bővítés előkészítése mintegy 32 Mrd Ft (2010-es árszinten) ráfordítását követően leállításra került. A gazdasági visszaesésből adódóan nyilvánvalóvá vált, hogy a tervezett beruházásokat nem tudjuk finanszírozni, ezért nyugati cégek bevonásával ben több tanulmány készült a kor követelményeinek megfelelő erőművek (például az import kőszenet felhasználó 3x570 MW-os Lábatlani Erőmű, francia szállítású atomerőmű blokk) építésére. Jogi, szervezeti változások Az MVMT a rendszerváltást a jövőre készülve, csaknem változatlan szervezettel érte meg. A vállalati struktúrában változás csak a kisebb erőművállalatok nagyobbakba olvasztásával, ennek következtében a Dorogi Erőmű, Mátravidéki Hőerőmű Vállalatok megszűnésével, a Budapesti Fűtőerőművek és a Kelenföldi Hőerőmű Vállalat öszszeolvadásával történt (21. ábra). A Tröszt és az egyes vállalatok jogállását az ipari miniszter által Ig- 782/1986 számon megküldött létesítő határozat az alábbiak szerint rögzítette: n Tröszt: államigazgatási felügyelet alatt működő, vállalatszerűen gazdálkodó egy gazdasági egységet, önálló költségvetési alanyt képező, jogi személyként működő szervezet. A tröszti vállaltokat műszaki-gazdasági kérdésekben irányítja, teljes körűen ellenőrzi, vagyonával a létesítő határozat keretei között önállóan rendelkezik. 3,1 %/év 2,0 %/év az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2013/3-4 15

18 21. ábra: Társasági szerkezet 1987-ben MVMT Ajkai HV Borsodi HV Budapesti HV Dunamenti HV Gagarin HV Oroszlányi HV November 7. HV Paksi AV Pécsi HV Tatabányai HV Tiszai EV ER KAR OVIT DÉDÁSZ DÉMÁSZ ÉDÁSZ ÉMÁSZ ELMÜ TITÁSZ VERTESZ VITÉV ERBE n Tröszti vállalat: államigazgatási felügyelet és tröszti irányítás alatt működő, nem önálló költségvetési alanyt képező, jogi személykén működő állami vállalat. Önállóságuk a tröszti jogosítványok által korlátozott, vagyonukkal a létesítő határozatban foglalt korlátozásokkal gazdálkodnak csak. Létrejön az MVMT vezérigazgatójából és a vállalati igazgatókból álló igazgatótanács, amelynek főbb feladatai: középtávú terv meghatározása, éves mérlegbeszámoló jóváhagyása, üzletés árpolitika, jövedelem elosztási elvek meghatározása, kötelező irányelvek kiadása. A tröszt feladatai: n a villamosenergia-rendszer és a tröszti vállalatok tevékenységének összefogása, irányítása, n a népgazdaság villamosenergiaszükségletének kielégítése, n intézkedés a villamos energia importjáról, exportjáról, tranzitjáról, a kapcsolódó külkereskedelmi feladatok ellátásáról (21/1967/V.27/ GB sz. határozat alapján), n tröszti vállalatok központi nagy- és célcsoportos beruházási tevékenységének összefogása, irányítása (46/1984 (XI. 6) MT sz. rendelet alapján), n atomenergetikai létesítmények biztonságos működési feltételeinek megteremtése, folyamatos biztosítása, az érintett hatóságokkal való együttműködés a vonatkozó törvény és más jogszabályok alapján. Az MVM rendszerváltást megelőző szervezeti felépítésén 4 (22. ábra) feltűnik a fejlesztési vezérigazgató-helyettesi tisztség, és az üzemvitelivé átnevezett műszaki vezérigazgató-helyettesi szervezetből a beruházási terület fejlesztési vezérigazgató-helyettesi szervezetbe történt átszervezése. A külön fejlesztési vezérigazgató-helyettesi funkció létrehozását a Paksi Atomerőmű létesítési munkáinak nagyságrendje, összetettsége indokolta. A vezérigazgató közvetlen szervezeten belül, új, alárendelt szervezeti egységek megjelenésével a személyzeti, jogi, terv-és üzemgazdasági szakterületeknél bővülés figyelhető meg. Közvetlen vezérigazgatói alárendeltségbe került az alapítás idején gazdasági vezérigazgató-helyettes alá rendelt revizori szervezet. Az új főegységek közül, az üzembiztonsági felügyelet (ÜBF), üzemviteli vezérigazgató-helyettes alatti, illetve a szervezési és számítástechnika alkalmazási szakterület gazdasági vezérigazgatóhelyettes alatti megjelenése említhető. A fő folyamatokat (a tröszti vállalatokat is beleértve): n a műszaki gazdasági tervezés, n villamos- és hőenergia termelés, n a villamosenergia-rendszer operatív üzemirányítása, n villamos energia átvitel, elosztás, szolgáltatás, 4 A Magyar Villamos Művek Tröszt Szervezeti és Működési Szabályzata, MVMT, Budapest április n karbantartás, rekonstrukció, n műszaki fejlesztés, n beruházás, n anyag és készletgazdálkodás, n jövedelemgazdálkodás, n keresetgazdálkodás, ösztönzési rendszer, n munkagazdálkodás, n tevékenység finanszírozása, pénzgazdálkodás, n árképzés áralkalmazás, n számvitel, n belső ellenőrzés, n szervezési és számítástechnikai tevékenység n személyzeti és oktatási tevékenység, n üzem- és munkabiztonsági felügyelet, n energiagazdálkodás, n környezetvédelem és hulladékhasznosítás képezték. Az alapítástól a rendszerváltásig tartó időszakot összefoglalóan értékelve megállapítható, hogy az MVMT teljesítette alapvető küldetését, az ország villamosenergia-ellátását fenntartható, és mint később bemutatom, a fogyasztók számára megfizethető módon, biztonságossá tette. Az időszak a generációk személyes felelősségére is példát mutat: az adott gazdasági rendszer lehetőségei között a vezetők a nemzetgazdaság számára legjobb megoldásokra, a hazai szellemi kapacitás, gyártási lehetőségek legjobb kihasználására törekedtek. Az ország villamosenergia-ellátását alapvetően ma is az akkor épített Paksi és Mátrai Erőművek biztosítják. A Paksi Atomerőmű 1. blokkja üzembe /3-4 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

19 22. ábra: Az MVMT szervezeti felépítése között Vezérigazgató Titkárság Polg. Véd-i Oszt. Szem-i Okt.-i F oszt. Üzemviteli vezérig.h. Fejlesztési vezérig.h. Gazdasági vezérig.h. Szem.-i Oszt. Okt-i Oszt. OVT ÜBF Termelési Igazgatóság Hálózati Igazgatóság Beruházási Igazg. Ár-Pénzügyi F o. Önáll. Szem-i Csop. Terv Oszt. Statisztikai Oszt. Szab-i és Alapgazd.Oszt. Jogi Oszt. Üzemrendészet Terv-és Üzgazd. F o. Jogi és Igazgatási F o. Revizori F o. Revizori Oszt. Nemzetk. Kapcs.F o. Munkaügyi Oszt. Közg.-i és Elemzési Oszt. Igazgatási és TÜK Oszt. OÜSZ ODSZ Számtechn. Szolg. Rendsz.-közi Kapcs. Oszt. Ált. M sz. Öá. Csop. Üzembizt. Oszt. Munkavéd-i Oszt. T zvéd-i Oszt. Iparjovéd. Öá. Cs. Term.-i M szaki O. KTSZO KVO Er m v. Üzemv.O. M sz-i Fejl. Oszt. KHSZ Közp.-i Karbant.-i O. Er m. Üz.-viteli F o. Er m vi M sz. fejl. F o Karbant.-i és Rekonstr. F o Villamos Oszt. Szám.techn. Öá. Cs. Rekonstr. Szakért.Törzs Alaphál-i Oszt. Fogy-i M sz.o Hál. fejl Energ.terv.O Távvezeték Oszt. OTUSZ OVTÁSZ Hál.Üzemv. F o. Hálózati M sz. fejl.f o Hál. szer. és tech.f o. Orsz Vill Szaksz.F o Hál.Köz.- és kisfesz. O Hál.Gép.Kész fejl.o. Alállomás Oszt. OVRAM Er m vi Nagyber.F o Nagyber. Törzskar Beruh.-i M sz.f o. Váll-i Beruh-i O. Célcsop. Beruh.-i O. Beruh-i Közgazd.F o. Beruh. Közg. Elvi O. Beruh-i Terv-Pü.O. Árosztály Tarifa Önálló Csop. Számviteli Oszt. Anyagellátási O. Gépjárm Oszt. Szerv-i Önálló Csop Készletgazdálk.O. Rendsz.- techn-i Öács. Számviteli F o. Anyag-áruforg F o. Szerv-i és Szt.-alkalm F o Gondnoksági Oszt. Pü-i és Ért.-i O. Közp-i ügyviteli O. Rendsz.fejl-i Önálló Csop M sz.tud. Együttm k.o. Külker. Önálló Csop. helyezésének 30 éves jubileumára az MVM Közleményei tematikus különszámot jelentetett meg ( sz.). 3. Rendszerváltás A részvénytársasági struktúra Az MVM esetében az előbbiekben vázolt tröszti szervezetet az évi XIII. törvény 5 alapján létrehozott, kétszintű részvénytársasági szervezet váltotta fel. Ennek előzményeit, előkészítését dr. Járosi Márton könyve 6 részletesen ismerteti. A szervezeti változás a belső működési modell lényeges változtatását is igényelte ben az előkészítésre az MVMT kétszintű részvénytársasággá való átalakulására vonatkozó döntést követően 15 munkabizottságban került sor, amelyekben tröszti munkatársak, vállalati vezetők, szakértők vettek részt. Ezek a munkabizottságok a vállalati struktúrától, kapcsolatrendszertől, a működési modellen, belső árrendszeren, vagyonértékelésen, új alapszabály tervezeten át évi XIII. (VI. 13.) törvény a gazdasági szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról 6 Járosi Márton: Életem a magyar energetikáért, Püski Kiadó, Budapest, 2010 az MVM, mint leendő tulajdonos társaság feladatainak és belső szervezeti felépítésének meghatározásáig, az új működési rend minden lényeges kérdésével foglalkoztak. A végleges döntéstől eltérő leányvállalati struktúra (csak három, több erőmű telephelyből álló erőműtársaság), egyszerűbb vállalati szervezetek (üzletigazgatóságok, kirendeltségek szerepe), főelosztó hálózatok optimális tulajdonlása is részletes elemzés tárgyát képezte. Az új belső ár- és járadékrendszer kialakítására öt évre visszatekintő költségelemzés alapján született javaslat. Társasági összevonásra csak három térségben került sor: az Ajkai és az inotai November 7. Erőmű a Bakonyi Hőerőmű Rt.-ben, az Oroszlányi és a Tatabányai Erőmű a Vértesi Erőmű Rt.-ben, illetve a Borsodi Hőerőmű és Tiszai Erőmű a Tiszai Erőmű Rt.-ben folytatta tovább tevékenységét. Utólag visszatekintve, egy-egy adott kérdéskör (társasági struktúra) eltérő megoldása lényegesen befolyásolhatta volna a későbbi privatizáció eredményét, mértékét is. A részvénytársasággá alakulás formálisan december 31-vel történt. A részvénytársasági formában történő működés ténylegesen február elején, az új igazgatóságok, felügyelő bizottságok megválasztásával, esetenként új, pályázati úton kiválasztott vállalati vezetők kinevezésével kezdődött meg. Az új testületekbe nagy számban kerültek be középvezetők, korábban vezető tisztséget be nem töltött személyek. A szervezeti átalakulás vagyonmozgással is járt: egyrészt az áramszolgáltató társaságok tulajdonába kerültek a 17. ábra kapcsán már említett főelosztó hálózatok, másrészt az OVIT-tól az MVM tulajdonába került az alaphálózat (átviteli hálózat). Az MVM Rt., mint holdingtársaság hálózatüzemeltetési, rendszerirányítási, nagykereskedelmi tevékenységet végzett. Az egyes társaságokban 50% tulajdoni részesedése volt, a másik 50%-on az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) és néhány százalék erejéig az önkormányzatok osztoztak. Megbízás alapján az Állami Vagyonügynökség részvényesi jogosítványait is az MVM Rt. gyakorolta. Az MVM Rt. közgyűlésén a többségi részvényesi joggyakorló az Ipari- és Kereskedelmi Minisztérium lett. Alapszerződés Közvetlen utasítási jog hiányában, a társaságcsoport működtetéséhez 1992 júliusában Alapszerződés megkötése vált szükségessé. A társaságokat az MVM Rt. összehangolt, műszaki, gazdasági és egyéb feltételeket magába foglaló szerződéses rendszer útján az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2013/3-4 17

20 működtette annak érdekében, hogy az együttműködő villamosenergiarendszer az adott körülmények között optimálisan elégítse ki a finanszírozhatóság, az irányíthatóság, a hosszú távú célkitűzések, a fogyasztói ellátás biztonsága, valamint a nemzetközi kapcsolatokból eredő jogok és kötelezettségek által támasztott követelményeket. Az Alapszerződés szabályozta a kétoldalú kereskedelmi szerződéseket, az ezekben alkalmazandó belső árakat, az árak és a tényleges működési költségek eltéréseit kiegyenlítő járadékrendszert. A nagykereskedelmi ár teljesítménydíjat és zónaidős áramdíjat tartalmazott. A szabályozható (kondenzációs) egységekre egy áramdíjas, a nem szabályozható, ellennyomású egységekre zónaidős árszabályozás volt érvényben. Járadékrendszer működött az értékesítési oldalon is, az áramszolgáltatók eltérő értékesítési és költségstruktúrájának figyelembevételével, a lehetőleg azonos nyereségtermelési képesség elérése érdekében. Az együttműködés érdekében az alábbi kétoldalú szerződések megkötésére került sor: n erőművi üzemviteli szerződés, az erőművek rendszer-igényeknek megfelelő üzembiztos, gazdaságos működtetésére, n erőművi kereskedelmi szerződés a tényleges kereskedelmi paraméterek (lekötött kapacitás, szállítandó villamos energia mennyiség és ezek tűrései, valamint ellenértéke) rögzítésére, n alaphálózati-üzemeltetési szerződés, az MVM tulajdonában lévő alaphálózat üzemeltetésével kapcsolatos együttműködés kereteinek, illetve a berendezések és eszközök működtetésére vonatkozó követelmények meghatározására, n elosztó hálózati üzemviteli szerződés, a műszaki jellemzők, működés terület rögzítésére, a villamosenergia-szolgáltatás paramétereire, n elosztó hálózati kereskedelmi szerződés, a tényleges kereskedelmi paraméterek (lekötött kapacitás igény, szállítandó villamosenergia mennyiség és ezek tűrései, valamint ellenértéke) rögzítésére, n rendszerérdekű fejlesztési szerződés, az esetleges rendszerérdekű fejlesztéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek rögzítésére. A társaságok pénzgazdálkodás és finanszírozás szempontjából önállóak voltak, ugyanakkor az éves beszámoló elkészítésénél, az MVM Rt. által a konszolidációs elveknek megfelelően előírt számviteli, értékesítési módszereket, eljárásokat kellett alkalmazniuk. Az MVM Rt. az áramszolgáltató társaságok részére az egy hónapos átlagos kintlévőség mértékéig fix kamatozású hitelt biztosított. Az erőművek stratégiai tüzelőanyag készletét megfinanszírozta, de az általános tüzelőanyag gazdálkodás decentralizálttá vált, szemben a korábbi centralizációval. A rendszerszintű fejlesztések finanszírozása (saját forrásból vagy hitelfelvétellel) az MVM feladata volt, a rendszerérdekű erőmű fejlesztések forrásaként, az erőmű társaságok technológiai berendezésein keletkezett amortizáció központosításra került. Az alapszerződéssel rögzített modell az 1994-ben elfogadott új Villamos Energia Törvénnyel szabályozott modell bevezetéséig, gyakorlatban az 1995-ben végrehajtott privatizációig megfelelően működött, megszüntetésére a privatizáció érdekében került sor. Új belső szervezet A feladatoknak megfelelően megváltozott belső szervezet felépítését a 23. ábra mutatja. A szakmai feladatokat az üzemviteli, fejlesztési, gazdasági 23. ábra: az MVM Rt. szervezeti felépítése 1992 januárjától Vezérigazgató Jogi és Igazgatási Főosztály Személyügyi Külkapcsolati Iroda PR Iroda Revizor Vezérigazgató-helyettes Üzemviteli Igazgatóság Fejlesztési Igazgatóság Gazdasági Igazgatóság OVT ODSZ OÜSZ SZTSZ OVRAM Erőművi Üzemviteli Főosztály Hálózati Üzemviteli Főosztály OVTÁSZ Erőművi Fejlesztési Főosztály Hálózati Fejlesztési Főosztály Stratégiai Környezetvédelmi Beruházástechnikai Informatikai és Gazd. Kontrolling Pénzügyi Főosztály Üzemgazdasági Kereskedelmi Vagyongazdálkodási és Befektetési Gazdasági Főosztály Számviteli Központi Ügyviteli Szolgáltató Üzem Munkagazdasági /3-4 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport vertikálisan integrált vállalatcsoportként az energia értéklánc jelentős részén jelen van termelés

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Fenntarthatósági Jelentés

Fenntarthatósági Jelentés 2004 M V M T Á R S A S Á G C S O P O R T Fenntarthatósági Jelentés CSOPORT CSOPORT FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Az MVM Csoport Fenntarthatósági Jelentése 2004 Tartalom Köszöntõ A társaságcsoport A

Részletesebben

GERSE KÁROLY VILLAMOSENERGIA-PIACOK

GERSE KÁROLY VILLAMOSENERGIA-PIACOK GERSE KÁROLY VILLAMOSENERGIA-PIACOK Gerse Károly Villamosenergia-piacok Gerse Károly: Villamosenergia-piacok Első kiadás Szerzői jog Gerse Károly, 2014 Tartalomjegyzék Oldalszám Előszó 3 1. Villamosenergia-szolgáltatás

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke Sajtótájékoztató Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, Zrt. az Igazgatóságának elnöke Hamvas István vezérigazgató Budapest, 2015. február 4. stratégia Küldetés Gazdaságpolitikai célok megvalósítása Az Csoport

Részletesebben

Az MVM Rt. Igazgatósága és Közgyűlése elfogadta az MVM Rt. középtávú üzleti stratégiáját

Az MVM Rt. Igazgatósága és Közgyűlése elfogadta az MVM Rt. középtávú üzleti stratégiáját 0 Az MVM Rt. Igazgatósága és Közgyűlése elfogadta az MVM Rt. középtávú üzleti stratégiáját Az MVM Rt. Igazgatósága 60/2005. (VII.13.) számú határozatával, illetve a társaság rendkívüli Közgyűlése 39/2005.

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

1. Az MVM GTER Zrt. az MVM Csoport tagja

1. Az MVM GTER Zrt. az MVM Csoport tagja Tájékoztatás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján az MVM GTER Gázturbinás Erőmű Zrt. i tagjai, továbbá a vezető besorolású, valamint

Részletesebben

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában Tihanyi Zoltán vezérigazgató-helyettes MAVIR ZRt. MESZ XXI. Országos Konferenciája Hódmezővásárhely, 2014.10.14. Tartalom A NES címszavai a villamos energiára,

Részletesebben

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga BME Közgazdaságtudományi Kar: TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirányt választott IV. éves hallgatók MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgya keretében, a: TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS és HÍRKÖZLÉS

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Szolgáltatások erőművek, kiserőművek részére. GA Magyarország Kft.

Szolgáltatások erőművek, kiserőművek részére. GA Magyarország Kft. Szolgáltatások erőművek, kiserőművek részére GA Magyarország Kft. GA Magyarország Kft. Piaci Portfolió Energiatermelés Energiaelosztás és telekommunikáció Energiafelhasználás Fosszilis energiatermelés

Részletesebben

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. Stratégia Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. komplex energetikai szolgáltatóként kíván tevékenykedni az alábbi területeken: Fókuszban az energiatermelés és a szinergikusan

Részletesebben

Nagyok és kicsik a termelésben

Nagyok és kicsik a termelésben Nagyok és kicsik a termelésben Tihanyi Zoltán osztályvezető Forrástervezési Szolgálat MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Smart Grid Hungary Budapest, 26. november 3. 1 45

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

A hazai gáztőzsde piaci hatásai és hozzájárulása az energiabiztonsághoz

A hazai gáztőzsde piaci hatásai és hozzájárulása az energiabiztonsághoz A hazai gáztőzsde piaci hatásai és hozzájárulása az energiabiztonsághoz Medveczki Zoltán CEEGEX Zrt. Budapest, 2011. szeptember 22. Nyugat-európai gyakorlat felismerése Nyugat-Európa gázpiaca likvid és

Részletesebben

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11.

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11. ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade Budapest, 2009. május 11. A nagyfogyasztó régiók importfüggősége növekszik A nagyfogyasztó országok, régiók import szükséglete

Részletesebben

MET 7. Energia műhely

MET 7. Energia műhely MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály totht@eh.gov.hu Magyar Energia Hivatal VIII. Energia Műhely: Pénzügyi körkép az energetikáról Magyar Energetikai

Részletesebben

MVM szerepe a magyar és regionális energiaszektorban (kitekintéssel a magyar-orosz együttműködési területekre)

MVM szerepe a magyar és regionális energiaszektorban (kitekintéssel a magyar-orosz együttműködési területekre) MVM szerepe a magyar és regionális energiaszektorban (kitekintéssel a magyar-orosz együttműködési területekre) Tokai Magdolna, SVH feladatokért felelős / Üzletfejlesztési osztályvezető, MVM Zrt. OKK Konferencia

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Modellváltás a földgázellátásban Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Témakörök Áttekintés a szabályozás, a tulajdonosi és vállalati szerkezet, valamint a szereplők és funkcióik változásairól Az

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály A liberalizált villamosenergia-piac működése Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály 1 A villamosenergia-piac liberalizációja A belső villamosenergia-piac célja, hogy az Európai Unió valamennyi

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve

A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve I. BEVEZETŐ A Magyar Energia Hivatalnak (MEH) szélesebb felhatalmazást kell kapnia, képessé kell válnia az Energiastratégia implementációját igénylő tervezési

Részletesebben

1 MVM PÉNZÜGYI JELENTÉS 2009

1 MVM PÉNZÜGYI JELENTÉS 2009 1 CSOPORT PÉNZÜGYI TÁJÉKOZTATÓ 2 1 T A R T A L O M A. A társaságcsoport bemutatása 9 A.1. A társaságcsoport főbb jellemzői, tevékenysége 10 A.1.1. A társaságcsoport kialakulása, célja és főbb tevékenységei

Részletesebben

Napelemre pályázunk -

Napelemre pályázunk - Napelemre pályázunk - Napelemes rendszerek hálózati csatlakozási kérdései Harsányi Zoltán E.ON Műszaki Stratégiai Osztály 1 Erőmű kategóriák Háztartási méretű kiserőmű P

Részletesebben

GDF SUEZ. Cége velünk csak megtakaríthat!

GDF SUEZ. Cége velünk csak megtakaríthat! GDF SUEZ Cége velünk csak megtakaríthat! Cége velünk csak megtakaríthat! Időt Pénzt ENERGIÁT Amit biztosan elvárhat tőlünk: földgázt, szakértelmet, egyszerű ügyintézést személyes kapcsolattartó segítségével,

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

A Hálózat Üzemeltetési Központ működése. Előadó: Somogyi István. irányítási osztályvezető

A Hálózat Üzemeltetési Központ működése. Előadó: Somogyi István. irányítási osztályvezető HÜK A Hálózat Üzemeltetési Központ működése Előadó: Somogyi István MAVIR Üzemeltetés irányítási osztályvezető MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

09. Május 25 Budapest Készítette: Fazekasné Czakó Ilona

09. Május 25 Budapest Készítette: Fazekasné Czakó Ilona Mintacím szerkesztése Villamos energiapiaci liberalizációs tapasztalatok önkormányzati szemmel avagy az önkormányzatok nagy kihívása: szabadpiac vagy egyetemes szolgáltatás 09. Május 25 Budapest Készítette:

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

OROSZLÁNY Város távfűtésének jövője

OROSZLÁNY Város távfűtésének jövője MET Energia Fórum 2012. OROSZLÁNY Város távfűtésének jövője Közbenső értékelés Előadó: Takács Károly, polgármester Balatonalmádi, 2012. március 22.. Oroszlányi távfűtés jövője Termelő oldali előzmények

Részletesebben

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás?

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás? Csepel III Erőmű 2 Miért van szükség új erőművekre? A technikai fejlődés folyamatosan szükségessé teszi az erőműpark megújítását. Megbízható, magas hatásfokú, környezetbarát erőműpark tudja biztosítani

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Előterjesztés a Városgazdálkodási és üzemeltetési bizottság 2012. június 14. napján tartandó ülésére

Előterjesztés a Városgazdálkodási és üzemeltetési bizottság 2012. június 14. napján tartandó ülésére MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Ügyiratszám: MH:17-074/100/2012 Üi.: Vincze Csaba Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Városgazdálkodási és üzemeltetési Bizottsága Melléklet: - Miskolc Holding

Részletesebben

Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével

Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével III. BMF energetikai konferencia 2008. november 25. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Bakos Béla Okos hálózat projektvezető MAVIR 2013. szeptember 10. Nemzeti Energiastratégia és az okos hálózat A Nemzeti Energiastratégia pillérei Az okos hálózatoktól

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek

Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek előadó: Harsányi Zoltán E.ON Műszaki stratégiai osztály A 2007 évi LXXXVI törvény (VET) alapján saját üzleti kockázatára bárki

Részletesebben

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Kaposvári Vagyonkezelő Zrt Távfűtési Üzem Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Zanatyné Uitz Zsuzsanna okl. gépészmérnök Nyíregyháza, 2011. szeptember

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Piacnyitás, verseny, befagyott költségek, fogyasztói árak

Piacnyitás, verseny, befagyott költségek, fogyasztói árak 5 Piacnyitás, verseny, befagyott költségek, fogyasztói árak A kormány jóváhagyta a Villamos Energia Törvény (VET) tervezetét, amelyet a Parlament várhatóan ez év elsô félévében elfogad. Ütemterv készült

Részletesebben

Az alaphálózati stratégia megvalósítása

Az alaphálózati stratégia megvalósítása Az alaphálózati stratégia megvalósítása Tari Gábor 2012. október 4. Az átviteli hálózat fejlıdése 19. század vége Villamosenergia szolgáltatás kezdete 20. század első fele Feszültségszint növekedése (60-ról

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Kooperatív tréningek a MAVIR ZRt. egyesített tréningszimulátorán

Kooperatív tréningek a MAVIR ZRt. egyesített tréningszimulátorán 2 Kooperatív tréningek a MAVIR ZRt. egyesített tréningszimulátorán Decsi Gábor üzemirányítási üzemvezető MAVIR ZRt. 2015. szeptember 17. 3 Visszatekintés: 2000-2009 SIEMENS Diszpécseri Tréning Szimulátor

Részletesebben

Napenergia kontra atomenergia

Napenergia kontra atomenergia VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

91/2007. (XI. 20.) GKM rendelet

91/2007. (XI. 20.) GKM rendelet 91/2007. (XI. 20.) GKM rendelet a Magyar Energia Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási és a felügyeleti díj fizetésének szabályairól A villamos energiáról

Részletesebben

A gazdasági szereplők és a felsőoktatás kapcsolódási pontjai a Paksi Atomerőműben

A gazdasági szereplők és a felsőoktatás kapcsolódási pontjai a Paksi Atomerőműben A gazdasági szereplők és a felsőoktatás kapcsolódási pontjai a Paksi Atomerőműben Dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató A régió felsőoktatásának jelene és jövője konferencia Pécs, 2013. május 6. 1 Energiaellátási

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-1113/03 ÜGYINTÉZŐ: Petróczy Lajos TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7707 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; petroczyl@eh.gov.hu TÁRGY:

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A hazai földgázszállítási infrastruktúra regionális szemszögből ma és holnap

A hazai földgázszállítási infrastruktúra regionális szemszögből ma és holnap A hazai földgázszállítási infrastruktúra regionális szemszögből ma és holnap Gellényi Zoltán Rendszerirányítás és Kapacitáskereskedelem igazgató 2015. április 15. Emelkedő pályán hetvenöt év tapasztalatával

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

Az MVM OVIT Zrt. működési területe az egész országra kiterjed, Magyarország számos térségében vannak telephelyei.

Az MVM OVIT Zrt. működési területe az egész országra kiterjed, Magyarország számos térségében vannak telephelyei. Tájékoztatás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt. vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése Kaderják Péter Kutatóközpont vezető Dunagáz konferencia Visegrád, 2011. április 13. Az energiastratégia pillérei

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

MET Energiaműhely 2011.10.04. Budapest. Dr. Zsuga János CEO

MET Energiaműhely 2011.10.04. Budapest. Dr. Zsuga János CEO MET Energiaműhely 2011.10.04. Budapest Dr. Zsuga János CEO 1 A régió import igénye jelentősen növekedik a következő 10 évben bcm 140,00 Indegineous Production and Import demand in the SEE region 120,00

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói Biogázból villamosenergia: a menetrendadás buktatói Szárszó Tibor Budapest 2012.11.27 Biogáz üzem Jogszabályok 2007. évi LXXXVI. törvény 9. (2) A megújuló energiaforrás, valamint a hulladék, mint energiaforrás

Részletesebben

1. Az MVM Zrt. állami szerepvállalásának ismertetése

1. Az MVM Zrt. állami szerepvállalásának ismertetése Tájékoztatás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai,

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

A befektetői elvárások gyakorlati megoldásai Kisigmánd Ibedrola szélpark alállomási bővítése

A befektetői elvárások gyakorlati megoldásai Kisigmánd Ibedrola szélpark alállomási bővítése A befektetői elvárások gyakorlati megoldásai Kisigmánd Ibedrola szélpark alállomási bővítése Siófok, 2010. szeptember 17. GA Magyarország Kft., Papp László Tartalom 1. Bevezetés 2. Terjedelem 3. Megoldandó

Részletesebben

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. Az atomenergia jövője Magyarországon Új blokkok a paksi telephelyen Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. 2015. Szeptember 24. Háttér: A hazai villamosenergia-fogyasztás 2014: Teljes villamosenergia-felhasználás:

Részletesebben

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István

Részletesebben

1. Az MVM Zrt. állami szerepvállalásának ismertetése

1. Az MVM Zrt. állami szerepvállalásának ismertetése Tájékoztatás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai,

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Az ELMŰ, mint városi villamosenergia szolgáltató - Fejlesztési elképzelések

Az ELMŰ, mint városi villamosenergia szolgáltató - Fejlesztési elképzelések Az ELMŰ, mint városi villamosenergia szolgáltató - Fejlesztési elképzelések Bessenyei Tamás - ELMŰ Hálózati Kft. Hálózat-optimalizálási osztály Városi energiafelhasználás Óbudai Egyetem 2010. november

Részletesebben

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Óbudai Egyetem 2011. november 10. Bessenyei Tamás, Gurszky Zoltán 1. OLDAL Érintett témák Napelemes háztartási méretű kiserőművek Rendszerhasználattal,

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

A Mátrai Erőmű nyersanyagbázisa a Mátra és a Bükk hegység déli előterében lévő jelentős lignitvagyon

A Mátrai Erőmű nyersanyagbázisa a Mátra és a Bükk hegység déli előterében lévő jelentős lignitvagyon A Mátrai Erőmű nyersanyagbázisa a Mátra és a Bükk hegység déli előterében lévő jelentős lignitvagyon A Mátra déli előterében a pliocén korú lignittelepek több helyen már 16 mélységben megtalálhatóak. A

Részletesebben

2015. évi VII. törvény

2015. évi VII. törvény 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés az Alaptörvény Q) cikkében

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben