KPMG Energetikai Évkönyv 2010

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KPMG Energetikai Évkönyv 2010"

Átírás

1 ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS KPMG Energetikai Évkönyv 2010 TANÁCSADÁS

2 KPMG Energetikai Évkönyv 2010 Impresszum Kiadja és terjeszti: KPMG Tanácsadó Kft Budapest Váci út 99. Felelős kiadó: Kiss Péter, KPMG Főszerkesztő: Hlavay Richárd, energiainfo.hu Vezető szerkesztő: Dr. Drucker György, energiainfo.hu Szerkesztők: Pintér Judit, KPMG Pásztor Edina, KPMG Osztrozics Dóra, energiainfo.hu Szakmai lektor: Dr. Molnár László Fotók: Pesti András, Print-It Kft. KPMG-fotógaléria Címlapfotó: PHOTODISC / Getty Images Grafikai munka: Tréfás András, KPMG A kéziratok lezárásának dátuma: április 16. Készült a KPMG Tanácsadó Kft. gondozásában ISSN

3 KPMG Energetikai Évkönyv Tisztelt Olvasó! Tekintettel arra, hogy a tavaly először megjelent KPMG Energetikai Évkönyv összes nyomtatott példánya igen gyorsan elfogyott, nem volt kérdés számunkra, hogy a évi kiadást is elkészítjük. évtizede kincset érő tapasztalat a fejlődő világ energia szektorainak átalakításához és beruházásaihoz. Olyan történelmi korszak küszöbén állunk, mint amilyen 1885 volt, amikor Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly szabadalmaztatta a transzformátort. Kiss Péter, Partner, A KPMG energetikai és közüzemi tanácsadásának globális és közép-kelet-európai vezetője Az érdeklődés egyébként teljesen megalapozott, hiszen itt állunk a 21. század elején anélkül, hogy lenne egyértelmű megoldásunk arra, hogy hogyan fogjuk a következő generációk energiaigényét Földünk fenntartható fejlődésével együtt biztosítani. A kérdés igazán az, hogy van-e a magyar vállalkozásokban és szakemberekben elég ambíció ahhoz, hogy a fejlődő világ energetikai projektjeinek motorjai, vezetői, és szakértői legyenek. Mert az igény gyakorlatilag végtelen és a magyar szak - emberek tudása és tapasztalata világhírű. * IEA becslése alapján Az energiatermelés és felhasználás hatása az üvegházhatású gázok kibocsátott mennyiségére és így a fenntarthatóságra már régen nem magyar, európai uniós, hanem globális kérdés. Olyan kérdés, amelyre csak globális választ lehet adni. A fejlődő világ, beleértve Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát, Dél-Afrikát, energiaéhsége csillapíthatatlan. Ezen országok villamosenergia-igényük jelentős részét továbbra is szénbázison fogják előállítani. A szén-dioxid szó hallatán önkéntelenül is működésbe lépő klímavédelmi reflexek és aggodalmak mellett ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy csak Indiában több mint 500 millió emberhez egyáltalán nem jut el áram, ezért sem világítani, sem hűteni nem tudnak és egészséges ivóvízhez sem jutnak hozzá. A világon 2030-ig közel milliárd* amerikai dollárt kellene elkölteni energetikai beruházás okra beleértve a szénbányászatot, az olaj-és gázipart illetve a villamosenergiatermelést, szállítást és elosztást. Ez a lépték komoly kihívás; vajon rendelkezésre áll-e ennyi tőke, technológia, de legfőképp szak - ember, hogy ennyi projektet fejlesszen, kivitelezzen, majd üzemeltessen és karbantartson? A magyar energetikai ipar és szakemberek számára történelmi lehetőség nyílott, hogy a világ energetikai beruházásainak meghatározó irányítói és szakértői legyenek. A magyar olaj, földgáz és villamosenergia-ipar folyamatos átalakulásának közel két Bár sajnálatosnak tartom, valahol mégis megértem, hogy a szellemi tőke és tapasztalat ellenére, Magyarországnak a mai napig nincs egyértelmű és világos, az egységes iparpolitika részét képező energiastratégiája és nem alakult ki az ehhez kapcsolódó kiszámítható szabályozói környezet. Hiszen az energetikai szektor elmúlt két évtizedének folyamatos változása, beleértve a privatizációt, a liberalizációt, az EU folyamatos kísérletező szabályozói környezetét, a politikai retorika végfogyasztói árakra gyakorolt hatásait, a szakmát érthető módon szkeptikussá, befelé fordulóvá tette. Meggyőződésem, hogy a globális tapasztalat és ezáltal a kitekintés képessége nagymértékben hozzá tudna járulni ahhoz, hogy Magyarország és a régió jövőjét meghatározó energetikai stratégiai irányvonal és az azt támogató konstans és kiszámítható szabályozói környezet végre kialakuljon. Ez be tudná végre indítani az energetikai beruházásokat, a hálózatok, határkeresztező kapacitások fejlesztését, bővítését, erőműveket a Dunán, azon innen és túl. Hogy az évtizedes előkészítési fázisok, disputák végre munkahelyeket és adóbevételt tudjanak generálni a Magyar gazdaság számára. Ezek tükrében ajánlom Önöknek a magyar energetikai szektor vezetőinek véleményét a 2009-ben történtekről. Számomra a nagy kérdés az, hogy a 2009-ben történtek hogyan járulnak hozzá a 21. század biztonságos, fenntartható és hatékony energiaellátásához KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

4 4 KPMG Energetikai Évkönyv 2010 Tartalomjegyzék Villamosenergia-ipar 6 Regionális kitekintés Élénkülő verseny Brázai Miklós, KPMG 8 A szektor alakulása Magyarországon 2009-ben Válságtünetek Antosik Máté, KPMG 14 Felül-nézetből: A magyar villamosenergia-szektor Hosszú távra terveznek Csiba Péter, Dunamenti Erőmű zrt. 18 Alkalmazkodni kell a piachoz Kóbor György, E.ON Energiaszolgáltató Kft. 22 Kell egy állami csapat Mártha Imre, Magyar Villamos Művek Zrt. 26 Ütemes építkezés Süli János, Paksi Atomerőmű Zrt. 30 Kényes egyensúly Tari Gábor, MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. 34 Földgáz- és olajipar 38 Regionális kitekintés Sokkoló évkezdet Kiss Péter, KPMG 40 A szektor alakulása Magyarországon 2009-ben Magyarországi földgázpiaci helyzet: (m)erre tovább? Lajtai Roland, KPMG 44 Felül-nézetből: A magyar földgázszektor Készletezésből jeles Dr. Bártfai Béla, Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség 50 Piacnyitás teljes gázzal Dott. Cesare Cuniberto, TIGÁZ Zrt. 54 Piacosodás Koncz László, Fővárosi Gázművek Zrt. 58 Ázsia diktál Mosonyi György, MOL Nyrt. 62 Regionalizálódó gázpiac Stephan Parthier, E.ON Földgáz Storage Zrt. 66 Együttműködési kényszer Dr. Zsuga János, FGSZ Földgázszállító Zrt. 70 Megújulóenergia-ipar 74 Regionális kitekintés Lassú közeledés Herczeg Sándor, KPMG 76 A szektor alakulása Magyarországon 2009-ben Zöldülő utakon Szepesi Attila, KPMG 80 Felül-nézetből: A magyar megújulóenergia-szektor A kockázat nincs elvetve Ifj. Chikán Attila, ALTEO Energiaszolgáltató Zrt. 84 Újabb ipari forradalom Gyimóthy Dénes, PannErgy Nyrt. 88 Szivattyús energiatározó nélkül nem megy Dr. Szeredi István, Magyar Villamos Művek Zrt. 92 Nehéz menet Tóth Balázs, ELMIB Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Zrt. 96 Megújuló-szabályozás Tóth Tamás, Magyar Energia Hivatal 100

5 KPMG Energetikai Évkönyv Távhőszektor 104 Regionális kitekintés Felfűtött remények Fekete Csaba, KPMG 106 A szektor alakulása Magyarországon 2009-ben Versenyképes? Lengyel András, KPMG 110 Felül-nézetből: A magyar távhőszektor Több távhő kevesebb szén-dioxid Gérard Bourland, Dalkia Energia Zrt. 114 Stabil környezetre várnak Nicolas Katcharov, Budapesti Erőmű Zrt. 116 Érdekazonosság Kovács Lajos, Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. 120 Távhő nélkül nem megy László György, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége 124 Energetikai szabályozás 128 Regionális kitekintés Együtt a magunk módján Ságodi Attila, KPMG 130 A szektor alakulása Magyarországon 2009-ben Korrekciók éve Losonczy Géza, KPMG 134 Felül-nézetből: A magyar energetikai szabályozás Fenntartható jövőt Dr. Gerse Károly, Magyar Villamos Művek Zrt. 140 Kell az állami szerepvállalás Hatvani György, MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. 144 Tiszta helyzet kell dr. Kaderják Péter, Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont 148 Középúton Dr. Matos Zoltán, Magyar Energia Hivatal 152 Interjúk 156 Lassú átmenet Kiss Péter, KPMG 158 Piackonform irányítás Ságodi Attila, KPMG 162 Zárszó 166 Politikai bátorság Hlavay Richárd, energiainfo.hu 166

6 Villamosenergia-ipar

7

8 8 Villamosenergia-ipar Regionális kitekintés Brázai Miklós Élénkülő verseny Az előrejelzések szerint a világ villamosenergia-fogyasztása várhatóan a jelenlegi szint duplájára növekedhet 2030-ig. A növekedés jelentős hányadát a fejlődő országok adhatják, hiszen a fejlett országokban a villamosenergia-ellátás mértéke szinte teljesnek mondható, sőt az energiahatékonyság térnyerése, illetve a gazdasági válság együttes hatása rövid távon akár csökkentheti is a villamos energia iránti igényt a fejlett országokban. Brázai Miklós, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadó csoportjának menedzsere a villamosenergia-ipar alakulását tekintette át közép-kelet-európai viszonylatban. Az elmúlt évet csökkenő fogyasztás mellett csökkenő árak jellemezték a közép-kelet-európai villamosenergiapiacon. Avilág energiafogyasztásának jelentős részét, mintegy 13,5 százalékát teszi ki a villamos energia ( TWh-ból TWh-t). A mintegy TWh fogyasztásból az UCTE-országok éves felhasználása TWh és ebből a közép-kelet-európai régió piaca 461 TWh. A korábbi trendek szerint a villamos - energia-piac az egyik legintenzívebb növekedést mutató piac az energia - szektor területén. Növekedését jól jellemezte, hogy az elmúlt közel 40 év alatt a fogyasztás és azt követve a beépített kapacitások is több mint háromszorosára emelkedtek. A megelőző évek gyors és dinamikus növekedése a fogyasztás folyamatos emelkedését vetítette előre egészen a globális gazdasági válság bekövetkeztéig. A 2008/2009-es év fordulójára bekövetkezett krízis a villamosenergiaszektorra is jelentős hatással volt. Alapvetően a válság nem közvetlenül, hanem közvetetten érintette a villamosenergia-piacot, elsősorban a fogyasztás csökkenése mentén. A villamosenergia-fogyasztás prognózisa során általában az országok GDP-növekedését vizsgálva jeleztek előre fogyasztásváltozást a nemzetközi kutatóintézetek. Amennyiben a jövőben is fennáll ez a kapcsolat a villamos energia és a GDP között, akkor rövid távon fogyasztáscsökkenés is várható a villamos energia piacán. A jelenlegi előzetes adatok szerint az Európai Unió reál GDP-csökkenése 4,1 százalékos volt 2009-ben.

9 Villamosenergia-ipar Regionális kitekintés 9 Ehhez képest a közép-kelet-európai régióba tartozó országok ennél jelentősen magasabb reál GDPcsökkenést jelentettek, átlagosan közel 8 százalékot. A csökkenés mértéke komoly fordulópont, hiszen korábban ezek az országok éves átlagban közel 6 százalékos növekedést produkáltak. A GDP-trendeknek megfelelően a villamosenergia-fogyasztás változása is hasonló adatokat mutat. A korábbi éves 2-3 százalékos növekedéshez képest a kép teljesen megfordult, és a közép-kelet-európai régió villamosenergia-fogyasztása az előzetes adatok alapján 2 százalékos csökkenést mutat. Ez az adat az évek óta dinamikusan növekvő villamosenergia-piacokon új folyamatokat indított be. Piaci reakciók A válsághatások csökkentése miatt egyrészről a fenntartható működés megőrzése érdekében rövid távon a tervezett beruházások elhalasztása mellett a nem megfelelő nyereségességet termelő eszközök értékesítése merült föl. Természetesen, mint minden nagy nemzetközi társaság, a nagy villamosenergia-ipari cégek is próbálják működésüket is hatékonyabbá tenni és megtakarításokat elérni. Másrészről, hogy a kialakult helyzet hosszabb távon ne veszélyeztesse a társaságok működését, az üzleti modellek újragondolása szükséges. Ráadásul a piaci környezet folyamatos változása további feladatokat ró a villamosenergia-ipar résztvevőire. Ilyen feladat például az Európai Unió harmadik csomagjának való megfelelés vagy szintén az unió által előírt 3-szor 20 százalékos célok teljesítése (az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentése, az energiahatékonyság 20 százalékos növelése, valamint a primer energiaforrás felhasználásában elérni, hogy a megújuló energia 20 százalékot fedezzen 2020-ban). A fent említett hatások a villamosenergia-ipar teljes egészét érintették, beleértve az erőműveket, az átvitelirendszer-irányítókat, az elosztó társaságokat, az egyetemes szolgáltatókat és kereskedőket, valamint a fogyasztókat.

10 10 Villamosenergia-ipar Regionális kitekintés Az atomerőműveik bezárására kötelezett országokban erőteljes kormányzati szándék és lakossági támogatás mutatkozik új atomerőművi blokkok létesítésére, továbbá a régióban más, korábban atomerőművi kapacitással nem rendelkező országokban. Villamosenergia-termelés A villamosenergia-termelő szektorban a krízis hatására a verseny élesedett. Az előzetes adatok alapján a fogyasztás a két évvel korábbi szintre esett vissza, így a kapacitások kihasználtsága csökkent, és a termelők közötti árverseny nőtt. A közép-kelet-európai villamosenergiapiacon a termelés jelentős részét széntüzelésű erőművek adják. A teljes erőművi beépített kapacitásban a széntüzelésűek szerepe kiemelkedő, a közép-kelet-európai régióban a termelőkapacitások mintegy 49 százalékát ilyen típusú erőművek adják. Leginkább Lengyelországban és Csehországban domináns a széntüzelésű villamosenergia-termelés. Ugyanakkor a széntüzelés magas aránya miatt ezen országok villamosenergiapiacai vannak a legnagyobb mértékben kitéve az emissziós piac alakulásának, és ezen országoknak lesz a legnehezebb elérni a szén-dioxid-kibocsátásuk jelentős csökkentését. Így a régióban ezeken a piacokon várható a leginkább, hogy szükségessé válik a szén-dioxid leválasztását és tárolását szolgáló (Carbon Capture and Storage CCS) rendszerek kiépítése, így csökkentve az emissziós piacnak való kitettséget. Habár a fent tárgyalt indokok miatt jelenleg a befektetők nagy kockázatot látnak a szén-, illetve a lignitbázisú villamosenergia-termelésben, ezen tüzelőanyagok hosszú távú szerepe a régióban megkérdőjelezhetetlen. Ezen források előnye, hogy nagy részben helyi primer energiaforrásra épülnek, így az oly sokszor hangoztatott ellátásbiztonság (amelyet a januári gázválság még inkább felerősített) fokozásában jókora szerephez jutnak. A beépített kapacitások tekintetében a közép-kelet-európai régióban a második helyet a nagy vízerőművek foglalják el. Ezen kapacitások a teljes beépített kapacitás 23 százalékát képviselik. A nagy vízerőmű-kapacitások szerepe a régióban folyamatosan nő. Egyrészről termelésük segít elérni az országos megújulóenergia-termelésre vonatkozó célokat, másrészről a rugalmas vízerőművi kapacitások (szivattyús tározós erőművek) jelentős mértékben hozzájárulnak az egyéb időjárásfüggő megújulótermelési kapacitások kiegyenlítéséhez. A régióban komoly projektek indultak nagy kapacitású tározós erőművek létesítésére, melyek akár határokon átívelően is tudnak kiegyenlítő energiát szolgáltatni a villamosenergiarendszerek számára. Ilyen projektek futnak például Romániában vagy Litvániában. Romániában a tarnita-lapustesti szivattyús tározós erőművet a már meglévő alsó tározó (Tarnita) felső tározóval történő kiegészítésével tervezik létrehozni MW beépített kapacitással. Legfőbb célja a cernavodai nukleáris erőmű és a tervezett szélerőmű-beruházások kiegyenlítése és egyéb rendszerszintű szolgáltatások biztosítása. A projektnek már több évre visszanyúló története van. Litvániában a Lietuvos Energija bővíteni tervezi a már működő, jelenleg 900 MW beépített kapacitással rendelkező Kruonis szivattyús tározós erőművét további 200 MW-tal, hogy megfeleljen a szélerőművek fokozódó rendszerbe állítása miatt megnövekedett kiegyenlítési igényeknek. Az erőművet annak idején úgy építették meg, hogy az akkor rendszerbe állított négy blokk mellett további néggyel bővíteni lehessen. Ezek közül egy blokkal történő bővítést terveznek most megvalósítani. A harmadik legjelentősebb termelési forma a nukleáris villamosenergiatermelés. Ezen kapacitások hozzávetőlegesen a régió beépített kapacitásának 10 százalékát teszik ki, ugyanakkor a termelésben a részesedésük a 17 százalékot is eléri. Az elmúlt időszakban talán a legnagyobb változás ebben a termelési szektorban történt. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltételeként Bulgáriának, valamint Szlovákiának is be kellett zárnia néhány atomerőművi blokkját.

11 Villamosenergia-ipar Regionális kitekintés 11 Litvánia szintén bezárta az Ignalina atomerőmű teljes kapacitását. Így összesen a térség atomerőműkapacitásának több mint harmada tűnt el a rendszerből. Ennek ellenére az atomerőműveik bezárására kötelezett országokban erőteljes kormányzati szándék és lakossági támogatás mutatkozik új atomerőművi blokkok létesítésére, továbbá a régióban más, korábban atomerőművi kapacitással nem rendelkező országokban (Lengyelország, Észtország, Lettország) is erős kormányzati támogatást élvez új blokkok létesítése. A létesítési tervek közül leginkább előrehaladottnak tekinthetők azon projektek, ahol a rendszerváltás előtti időszakban a blokkok építése megkezdődött, majd a rendszerváltást követően félbeszakadt. Idetartozik Szlovákiában a Mochovce 3-4, Bulgáriában a Belene 1-2, illetve Romániában a Cernavoda 3-4. Ezen egységek üzembe helyezése a 2010-es évek közepén megvalósulhat. Az ignalinai atomerőmű bezárására kötelezett Litvánia Észtország, Lettország és Lengyelország bevonásával két új atomerőműblokkot szándékozik létesíteni az egykori ignalinai atomerőmű telephelyén. A projekt hivatalos kezdéseként a litván parlament június 28-án törvényt fogadott el az új, Visaginas névre keresztelt atomerőmű létesítéséről. A litván állam az erőmű üzembe helyezését szintén a 2010-es évek második felére várja. Ezen meglehetősen előrehaladott projektek mellett komoly politikai szándék mutatkozik több országban is atomerőmű létesítésére. Csehországban a temelíni erőmű két blokkal való bővítését szorgalmazza a Cseh Villamos Művek (ČEZ). Bulgáriában felmerült a kozloduji atomerőmű bővítése további blokkokkal a belenei atomerőmű üzembe helyezését követően. Szlovéniában kormányzati szándék mutatkozik a krškói atomerőmű bővítésére. A már működő krškói blokktól eltérően az új blokkot a szlovén állam Horvátország bevonása nélkül kívánja megvalósítani, kizárólag hazai termelésre. Az új lengyel energiastratégia a litván atomerőműprojektben való részvétel mellett megemlíti egy lengyelországi atomerőmű létesítésének a lehetőségét is. Az atomenergia iránti regionális érdeklődésnek megfelelően Magyarországon is nagyon erős szándék fogalmazódott meg, illetve megindult az új atomerőművi blokkok létesítésének vizsgálata, amely a Paksi Atomerőmű bővítésével valósul meg. A termelőkapacitások rangsorában a negyedik helyet foglalja el a földgázalapú villamosenergia-termelés. Ennek részesedése a beépített kapacitásokból a kelet-közép-európai régióban hozzávetőlegesen 9 százalék.

12 12 Villamosenergia-ipar Regionális kitekintés A földgáztüzelésnek a termelt villamos energiából is hasonló a részesedése. Az elmúlt évek során a régióban számtalan földgázbázisú erőmű létesítésének tervéről jelentek meg hírek. Ennek alapvető oka, hogy a kiöregedő, bezárásra kerülő kapacitások a legkönnyebben ezen technológiával pótolhatók. A kombinált ciklusú gázturbinás erőművek hatásfoka a jelenleg elérhető legmodernebb technológia alkalmazásával már elérheti a 60 százalékot, illetve a magas hatásfok és a tiszta tüzelőanyag miatt alacsony az egységnyi szén-dioxid-kibocsátás. Mindemellett a kombinált ciklusú erőművek további előnye, hogy a technológia telepítése jelentősen rövidebb időt igényel, mint más technológiák esetében (általában a pénzügyi zárást követően 2 3 év alatt megépíthető az erőmű), illetve ezen erőművek rugalmasan terhelhetők, így könnyen tudnak alkalmazkodni az aktuális piaci igényekhez. Habár a beruházók a gázár kockázatának nagymértékben ki vannak téve ezen technológiák alkalmazása során, az alacsony engedélyezési, építési és finanszírozási kockázatok miatt ez az erőműtípus továbbra is kedvelt a befektetők körében. Természetesen a 2009 eleji gázválság, valamint a villamos energia piacán bekövetkezett árcsökkenés visszavetette ennek a technológiának is a keresettségét. A gáztüzelésű erőművek kapcsán nem szabad megfeledkezni a kapcsoltan termelő erőművekről, gázmotorokról sem, amelyek a kapcsolt termelésben rejlő magas hatásfokkal nagyon versenyképes körülmények között állítják elő a villamos energiát. A beépített termelőkapacitások tekintetében az utolsó helyet a megújuló villamosenergia-termelés foglalja el. Habár a beépített kapacitás tekintetében ez a termelési típus csak néhány százalékot képvisel a teljes kapacitásból, szerepe egyre meghatározóbb, elsősorban a nemzeti céloknak, illetve technológiai fejlődésnek köszönhetően. Rendszerirányítás Az európai villamosenergia-piac rendszerirányítóinak az elmúlt évben, illetve az elkövetkező években is a harmadik energiacsomagnak való megfelelőség mellett az országok által kitűzött megújulócélok elérése jelent kihívásokat (szabályozás fejezet a szerk.). A közép-kelet-európai rendszerirányítók esetében már az országok jelentős részében megtörtént a tulajdonosi szétválasztás, így ezen államoknak ebben a tekintetben a feladataik limitáltak, de néhány országnak, köztük Magyarországnak is ki kell alakítani, hogyan fog illeszkedni a harmadik energiacsomag előírásaihoz. Természetesen a harmadik csomag egyéb területeken is feladatokat ró a rendszerirányítókra, mint például nemzetközi együttműködés erősítése vagy az évente elkészítendő 10 éves hálózatfejlesztési és beruházási terv. Ezeken a területeken a helyi regulátor mellett a szintén a harmadik csomag által definiált Agency for the Cooperation of Energy Regulators (ACER) fogja felügyelni, illetve támogatni az átviteli rendszerirányítókat. A megújulóenergia-termelés támogatásával és terjedésével az átviteli rendszerirányítók egyre nagyobb mértékben szembesülnek azzal a faktorral, hogy a villamosenergia-hálózat termelői oldalán is növekszik azon kapacitások száma, melyek által termelt villamos energia csak részben tervezhető. Az elmúlt 10 évben elsősorban a támogatási rendszereknek

13 Villamosenergia-ipar Regionális kitekintés 13 köszönhetően szerepük olyan mértékűvé vált, hogy a rendszerirányítás szempontjából komoly tényezőként jelennek meg. Az ilyen típusú termelési források térnyerését segíthetik a következő eszközök: a dinamikus termelési források üzembe állítása (szivattyús tározós erőművek), a fogyasztásoldali szabályozás lehetősége, az erőművek, illetve a fogyasztók hálózati csatlakozásának újragondolása, illetve az időjárásfüggő termelési források menetrendjének minél pontosabb előrejelzése, valamint ezen erőművek lehetőség szerinti szabályozása. Elosztók Az elosztó hálózati engedélyesek hasonló kihívásokkal állnak szemben, mint az átviteli rendszerirányítók. A harmadik csomag előírása mellett az elosztó társaságok is szembesülnek a megújulóenergia-termelési célok által keltett befektetések hálózati csatlakozási igényeivel. A régió sok országában a megújulóenergia-termelés terjedésének (elsősorban ez a szélerőművek tekintetében merül fel) egyik fő akadálya, hogy az elosztóhálózat-üzemeltetők nem tudják kiszolgálni a befektetőket kellő számú csatalakozási ponttal. Amennyiben a megújulóenergiatermelési célok azt megkövetelik, valószínűleg jelentős fejlesztésekre lehet szükség mind az elosztó mind az átviteli hálózatokban, a középkelet-európai régióban, hogy a megnövekedett csatlakozási igényeket ki tudják majd szolgálni. Az egyetemes szolgáltatók szempontjából egy további fontos kérdés a felkészülés a szabadpiaci kereskedőkre, amelyek a lakossági piacon veszik majd fel a versenyt. Ez a szolgáltatóváltás, valamint a versenyhelyzet kezelése szempontjából igényel felkészülést ezen szolgáltatók részéről. A villamosenergia-piac fogyasztóiért intenzívebb verseny zajlott a 2009-es évben, mint korábban. Mint azt a régió villamosenergia-piacai jelezték, a villany ára 2009-ben a közép-kelet-európai régió piacain közel 30 százalékkal csökkent. A fogyasztás mértéke is évek óta először csökkenő trendet mutatott, így a fogyasztók szempontjából tekintve túlkínálat jellemezte a piacot. Az elosztó társaságoknak is egyrészről a harmadik csomag által támasztott új elvárásoknak, kihívásoknak kell megfelelniük. Ezek többek között: a gyors, díjmentes szolgáltatóváltás biztosítása a fogyasztók számára (a harmadik csomag három hétben definiálja a szolgáltatóváltás idejét), a szélesebb körű adatközlés és adathozzáférhetőség a fogyasztók számára, az intelligens fogyasztásmérők elterjesztésének vizsgálata, a hálózatfejlesztés során szükséges figyelembe venni az energia - hatékonyság, illetve a fogyasztás - oldali szabályozás lehetőségeit. Amint azt a fenti felsorolásban jeleztük, az intelligens fogyasztásmérők vizsgálatát rendeli el a harmadik csomag. Előírása, hogy amennyiben az intelligens fogyasztásmérők értékelése során pozitív eredmény keletkezik, 2020-ig a fogyasztók 80 százalékát fel kell szerelni ilyen fogyasztásmérő eszközökkel. Ezeken a területeken felül a harmadik csomag támogatja az elosztó rendszerek modernizációját, smart grid kialakítását, valamint a decentralizált villamosenergia-termelést. Kereskedők és egyetemes szolgáltatók Az elmúlt évet csökkenő fogyasztás mellett csökkenő árak jellemezték a közép-kelet-európai villamosenergiapiacon. Ezek a körülmények új pozíciókat nyitottak a kereskedők számára. A fenti viszonyok miatt a verseny élesedett, és a kereskedők számára ismét kiemelten fontos tényezőnek számít, hogy milyen forrásokhoz férnek hozzá a piacon. Ezt a helyzetet jól jellemzik a régiós villamosenergia-tőzsdéken az elmúlt évben végbement folyamatok. A lengyel villamosenergia-tőzsdén a 2009-es évet ármérséklődés jellemezte a évhez képest. Itt 2008-ban a villamos energia ára csúcsot döntött, majd 2009 elején az ár meredeken esni kezdett, év végére a zsinóráram ára a nyitó 55 euróról visszaesett a MWh-kénti 40 euró körüli árszintre. Hasonló folyamat zajlott le a cseh és román villamosenergia-tőzsdéken is ban a villamos energia ára csúcsot döntött, majd jelentős mértékű árcsökkenés volt megfigyelhető. Mindkét piacon a 2009 elején jellemző 60 eurós átlagárról a zsinóráram ára visszaesett a MWh-kénti 40 euró környéki szintre. Másrészről a fogyasztók védelme tekintetében a harmadik csomag újabb előírásokat tartalmaz, illetve támogatja új szolgáltatók megjelenését, hogy esetleg kialakuljon verseny a lakossági piacon is, erre egyelőre nincs példa még regionális szinten sem. A fogyasztók szempontjából is új lehetőséget jelenthet majd az intelligens mérés és hálózatok elterjedésének lehetősége (smart meetering, smart grid), amely segíthet a fogyasztóknak az energiatudatos fogyasztás megértésében, illetve új termékek megjelenését teheti lehetővé akár a lakossági piacon is.

14 14 Villamosenergia-ipar A szektor alakulása Magyarországon 2009-ben Antosik Máté Válság - tünetek Visszatekintve az elmúlt évre, a magyar gazdaságot és ezen belül a villamosenergia-piacot legnagyobb mértékben befolyásoló esemény a még a év második felében begyűrűzött pénzügyi és gazdasági válság volt. A krízis több területen is éreztette a hatását: a villamos energia iránti csökkenő kereslet kedvezőtlenül hatott a villamosenergia-ipari társaságok eredményére, valamint jelentős mértékben csökkentette a beruházási hajlandóságot is. Antosik Máté, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadó csoportjának szenior tanácsadója a villamosenergia-ipar alakulását tekintette át hazai viszonylatban. A válság a beruházások finanszírozását is visszavetette, a projektfinanszírozási volumen drasztikusan csökkent világszerte minden szektorban, így az energiaágazatban is. Mivel a magyar gazdaság jelentős mértékben kitett az eurózóna gazdasági teljesítményének, a külső gazdasági környezet romlása és a belső kereslet csökkenése miatt 2009-ben a magyar GDP igen nagy mértékben, 6,7 százalékkal csökkent. Az egyik legfontosabb külső tényező a magyar export közel harmadát kitevő német gazdaság, amely 2009-ben meglepő mértékű, 5 százalékos GDPzuhanást produkált. A csökkenő kivitel és a lanyhuló belső fogyasztás óhatatlanul is a termelés több mint 10 százalékos visszaeséséhez vezetett Magyarországon, s ez magával húzta a villamosenergiakeresletet is. Az előzetes becslések alapján 2009-ben a bruttó villamosenergia-fogyasztás a fentiek miatt legalább 5 százalékkal csökkent Magyarországon 2008-hoz képest. A válság a beruházások finanszírozását is visszavetette, a projektfinanszírozási volumen drasztikusan csökkent világszerte minden szektorban, így az energiaágazatban is. Ugyanakkor a krízis hatására bekövetkezett infláció következtében az energetikai beruházásokhoz szükséges tőke- és hitelköltségek megnőttek. A forint év eleji nagymértékű gyengülése is a beruházási kedv ellen hatott. A villamosenergia-iparban egyes eszközök tulajdonosi szerkezetének a változása is megfigyelhető volt az elmúlt évben. Ennek oka, hogy a válságot megelőzően több vállalat is nagy felvásárlásokat hajtott végre. A villamosenergiakereslet visszaesése miatt azonban a likviditási helyzetük romlott, emiatt portfóliótisztítást kellett végezniük.

15 Villamosenergia-ipar A szektor alakulása Magyarországon 2009-ben 15 A válság lefolyásának hosszára számos elemzés készült, várhatóan azonban nem tartós visszaesésről van szó, bár kétségtelen, hogy 2009-ben a nemzetgazdaságok teljesítményének általános csökkenéséről lehet beszélni. A makrogazdasági előrejelzések szerint a különböző gazdaságélénkítő csomagoknak köszönhetően 2010-ben már bizonyos élénkülésre lehet számítani a világgazdaságban. Egyes elemzések a válság lecsengését követően a gazdaságoknak a korábbinál mérsékeltebb növekedését prognosztizálják. Más kutatások azt valószínűsítik, hogy a gazdasági válság hosszú távú hatása kisebb lesz, emiatt számítani lehet az ún. utolérési hatásra. Magyarországon a villamosenergiakereslet előrejelzésénél általánosan használt elemzések a korábbi növekedésnél alacsonyabb mértékű emelkedéssel számolnak. A villamosenergia-kereslet és -kínálat alakulása A válság lecsengésének módjától és a nemzetgazdaságok konszolidációjától függetlenül ahhoz nem fér kétség, hogy közép-, illetve hosszú távon az energiaigény azon belül is a villamosenergia-kereslet növekedése vetíthető előre. Ennek kielégítésére hosszú távon jelentős erőművi kapacitások megépítésére van szükség Magyarországon. Ezenkívül erőmű-leállításokkal is számolni kell, ugyanis a jelenlegi nagyerőművi egységek átlagéletkora meghaladja a 24 évet, melyek közül számos blokk 30 évesnél is idősebb, és legtöbbjük hatásfoka nem éri el a 30 százalékot. Ebből következően nemcsak környezetvédelmi, de gazdaságossági szempontból is szükséges az erőműpark felújítása. A korábbi években Magyarország villamosenergiakínálatában meghatározó szerepet betöltő importkapacitások folyamatosan beszűkültek. Emiatt valószínűsíthető, hogy hosszú távon többletforrás importból nem áll majd rendelkezésre. A fenti okok miatt a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) becslése alapján 2025-ig mintegy MW új erőművi kapacitás létesítésére lesz szükség az ellátásbiztonság zavartalansága érdekében. Ezt a kapacitásnagyságot a legpesszimistább szakértői becslések is legalább MW-ra teszik. A futó projekteket és a tervezett beruházásokat vizsgálva hosszú távon a földgáz szerepe továbbra is meghatározó - nak látszik a magyar villamosenergiatermelésben, valamint alapvető fontosságú marad az atomenergia, de úgy tűnik, a modern technológiájú lignitbázisú termelés is nélkülözhetetlen lesz. Ezenkívül hosszú távon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia arányának növekedése várható, hiszen Magyarországnak teljesítenie kell az Európai Unió által tagállamonként meghatározott 2020-ra elérendő arányt. Egyelőre ennek mértéke még kérdéses, ugyanis a korábbi irányelvekben meghatározott értékeknél szigorúbb vállalásokat szeretne az unió vezetése elfogadtatni a tagállamokkal. A magasabb vállalásokkal szembeni ellenállásból jól látható azonban, hogy a gazdasági válság hatására a korábban kitűzött nemes célok háttérbe szorulhatnak, amennyiben azok az egyébként sem rózsás gazdasági helyzetben rövid távon csökkentenék az EU versenyképességét.

16 16 Villamosenergia-ipar A szektor alakulása Magyarországon 2009-ben Mindenesetre a megújulók mellett a hazai lignit- és a nukleárisenergiatermelés jelenthet alternatívát a földgázzal szemben. A földgázbázisú villamosenergiatermelés mennyiségének növelése ellen folyamatosan az az érv hangzik el, hogy ezzel Magyarország energia - függősége nemhogy csökkenne, hanem tovább nőne. A földgázüzemű erőművek hosszú távú meghatározó szerepe mellett a rövid távú dominanciájukhoz jelen állás szerint nem fér kétség. Ennek főbb okai, hogy a létesítésük relatíve gyors, a tőkeköltségük nagyságrendekkel alatta marad például a szén- vagy a nukleáris erőműének, ezenkívül a fosszilis energiahordozók közül a legtisztább termelést biztosíthatják. Az atomenergia előtérbe kerülése az utóbbi időben nemzetközi jelenség. Ennek legfőbb oka, hogy komoly aggályok merülnek fel az éghajlat - változással és a primer energia ellátásbiztonságával (pl. gázkrízis) kapcsolatban. Ezekre lehetséges megoldást kínálhat a nukleáris energia. A tekintetben nagyjából mindenki egyetért, hogy atomenergia-termelés nélkül hosszú távon nem biztosítható Magyarország energiaellátása. Az Országgyűlés április 2-án kiadott határozata (25/2009.) a Paksi Atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének az előkészítéséhez előzetes, elvi hozzájárulását adta. Ezt követően júliusban az MVM csoport megalapította a Lévai Projektet. A beruházásnak várhatóan mintegy 5-8 milliárd euró lesz a bekerülési értéke. A projekt fő célja az erőmű bővítése érdekében történő előkészületek elvégzése. Ezen belül is kiemelten kell kezelni a finanszírozás biztosítását, a szállítói tender előkészítését, az engedélyeztetési eljárás előkészítését, valamint a szakmai elemzéseket a környezeti hatásokról, a villamos energia iránti hosszú távú keresletről, az új blokkokhoz kapcsolódó hálózatfejlesztési igényekről. Az előzetes tervekben két MW-os blokk szerepel. Nem megalapozott az az ellenérv, miszerint túlságosan is az atomenergia felé billenne a villamosenergia-termelés, hiszen egy gyors döntés után a legjobb esetben is legkorábban év múlva állhatnának üzembe az új reaktorok. Igaz ugyan, hogy a Paksi Atomerőmű jelenlegi négy blokkjának meghosszabbított üzemideje majd csak ban jár le, mire azonban az új reaktorok munkába állhatnak, a várakozások szerint az ország villamosenergia-igénye is megnő. Bár Magyarország földrajzi adottságai miatt viszonylag korlátozottak a villamos energia megújuló energiaforrásból történő termelését célul tűző fejlesztési lehetőségek, az EU által erre vonatkozóan 2010-re előírt 3,6 százalékos részarányt már 2006-ban elérte. A gázos és a nukleáris források fejlesztése mellett az egyetlen számottevő hazai forrás, a lignitbázis kiaknázására a legelőrehaladottabb állapotban a Mátrai Erőmű új 400 MWos blokkja van. A tervek alapján az új blokk legkorábban 2015 második felében állhat üzembe. Ezenkívül a későbbiekben a bükkábrányi lignitvagyonra alapozott erőműberuházás is megvalósulhat. Megújuló energiaforrások Az európai energiapolitikának alapvető célja a fenntartható, versenyképes és biztonságos energiaszolgáltatás. A megújuló energiaforrások használata segíti a klímaváltozás elleni küzdelmet, ugyanakkor növeli az ellátás biztonságát is. Bár Magyarország földrajzi adottságai miatt viszonylag korlátozottak a villamos energia megújuló energiaforrásból történő termelését célul tűző fejlesztési lehetőségek, az EU által erre vonatkozóan 2010-re előírt 3,6 százalékos részarányt már 2006-ban elérte. Elsősorban több mint 70 százalékos részesedésével a biomasszából termelt villamos energia a meghatározó a megújulókon belül, de kiemelendő a szél- és a víz-, valamint a nagyobb potenciált kínáló geotermikus energia is. A megújuló energiaforrások közül Magyarország kiváló agrárgazdasági adottságait figyelembe véve nem meglepő, hogy a biomassza-tüzelésű erőművek viszik a prímet. Jelentőségük elsősorban abban van, hogy hozzájárulnak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, helyi erőforrásokra építenek, valamint mérséklik az importfüggőséget. A biomassza mellett említést érdemel még a biogázalapú villamosenergiatermelés is. A mezőgazdasági eredetű biológiailag gázosítható biomassza tömege 8-10 millió tonnára tehető Magyarországon. Jelenleg a főbb bázisait főleg a nagyobb állattartó telepek jelentik. Ezenkívül lehetőség van még biogáz előállítására kommunális hulladéklerakókban (depóniagáz), valamint a szennyvíztisztító telepek is kiegészíthetők biogáztermelő egységekkel. Azt, hogy a biogázalapú termelés iránt nagy és egyre növekvő az érdeklődés, jól jelzi a beadott engedélykérelmek száma. Ezek közül hét erőmű kapott engedélyt az elmúlt év során a Magyar Energia Hivataltól (MEH). Az egyik leggazdaságosabb megújuló energiaforrás a szélenergia, ezért Európa-szerte ez a leginkább alkalmazott technológia. Bár Magyarországon is a második legelterjedtebb megoldás, azonban a potenciálok kihasználása egyelőre elmaradt az európai trendtől ben a szélenergia a teljes magyar villamosenergia-fogyasztás kevesebb mint 1 százalékát tette ki.

17 Villamosenergia-ipar A szektor alakulása Magyarországon 2009-ben 17 Ez évig csupán 330 MW szélenergiakapacitást engedélyezett a Magyar Energia Hivatal a hazai villamosenergiarendszer biztonságos üzemeltetéséért felelős MAVIR véleményére alapozva. Ebből 2009 végéig közel 200 MW épült meg. A korlátozás indoka az, hogy a szélsebességtől függően termelő szélerőművek komoly rendszerstabilitási kérdéseket vetnek fel. Működésükhöz ugyanis a megfelelő üzembiztonság fenntartása mellett jelentős rugalmas szabályozó kapacitásokkal kellene a villamosenergia-rendszernek rendelkeznie. Ilyen kapacitás azonban csak korlátozottan áll rendelkezésre. Az egyre több működő szélerőmű tapasztalatai alapján 2008 októberében a MAVIR tanulmányt készített a szélerő - művi kapacitásbővítés lehetőségeiről és feltételeiről. A tanulmány megállapította: amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek, a magyarországi szélerőművi kapacitás további 410 MW-tal növelhető. A kutatás eredményeire és az előzetes konzultációkra alapozva a MEH újabb pályázatot írt ki. Amennyiben az összes, 740 MW-nyi szélerőművi kapacitás kiépül, a Magyarországon általános 20%-os kihasználtsággal számolva 1,3 terawattórányi villamos energiát tud majd termelni, ez a 2020-ra várt bruttó hazai villamosenergia-fogyasztás kevesebb mint 3 százaléka. A magyarországi geotermális potenciálra nagyszabású tervek születtek. Megvalósításuk azonban ez idáig nagyrészt elmaradt. A különböző tervek kidolgozásában elsősorban a MOL és a PannErgy volt aktív. Ezenkívül több önkormányzat és agrárvállalkozás épített ki kisebb földhőhasznosító létesítményt a távhőszolgáltatás vagy a melegházi termelés támogatására, gazdaságosságának javítására. Magyarország EU-s vállalásait volt hivatott elősegíteni a megújuló energiaforrásokat használó villamos - energia-termelés támogatásával a kötelező átvételi rendszer. Ez azonban nem váltotta be teljes mértékben a hozzá fűzött reményeket, ugyanis a vártnál lassúbb ütemben növekszik a megújulók részesedése a magyarországi primerenergiafelhasználáson belül. Az energia - hatékony termelés folytán a kötelező átvételi rendszerben ugyancsak érintett villamos energiát kapcsoltan termelő erőművi kapacitások száma azonban nagymértékben megnőtt a számukra kifizetett összeggel együtt. A kérdés megítélése nem egyszerű, több szempontot is figyelembe kell venni. Hatékonyabb primerenergiahasznosításukkal ugyanis jelentős mértékben hozzájárulnak az ország szén-dioxid-kibocsátásának csökkenéséhez. Másfelől viszont a kapcsolt energiatermelés kipróbált technológiai alapokon nyugszik, amely bizonyos mérethatár fölött akár tisztán piaci alapon is versenyképes lehet. Ezzel ellentétben a megújuló energiaforrások fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a közvetlen állami támogatás. Enélkül a jelenlegi technológiai színvonalon a ma ismert és Magyarországon elérhető megoldások, források nem gazdaságosak, és nem versenyezhetnek a fosszilis alapú energiatermeléssel. A rendszert már a 2005-ös bevezetésétől heves szakmai vita övezi. A vita tárgya, hogy kik tartozzanak a kötelező átvétel által támogatottak körébe. Az eredetileg a megújuló energiaforrások felhasználásának, valamint a károsanyag-kibocsátás csökkentésének ösztönzésére hivatott intézmény keretein belül kifizetett összegek nagy része mostanra már a kapcsolt energiatermelésben érdekelt társaságokhoz kerül. Egyes vélemények szerint emiatt szükség van a rendszer átalakítására, hogy jobban ösztönözze a megújulók fejlesztését. Egyes elemzések szerint bizonyos kapcsoltan termelők a méretük, a hatékonyságuk és a rugalmasságuk miatt a termelt villamos energiát a szabadpiacon értékesítve is gazdaságosak lennének. A kötelező átvétel körének ilyen alapon történő szűkítésével becslések szerint a fogyasztók költségei jelentősen csökkenthetők lennének. Más elemzések alapján viszont ha figyelembe veszik a társadalmi költségeket is a kötelező átvétel rendszerének a jelen formában történő fenntartása indokolt. Szervezett villamosenergia-piac Régóta megvan az igény a 2008-as piacnyitás óta különösen, hogy a magyar villamosenergia-piac rendelkezzen egy általánosan elfogadott transzparens villamosenergia-árral. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségű, hogy a MAVIR Zrt. leányvállalata, a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt. az év során megkapta működési engedélyét a Magyar Energia Hivataltól. A kereskedés elindításához és folyamatos működéséhez szükséges még a finanszírozás megszerzése. Ez iránt több hazai és külföldi befektető is érdeklődik. A tervek szerint a magyar tőzsdét összevonnák az osztrák és a román piaccal. Létezik egy integrációs kezdeményezés a régióban elsőként, 2007-ben Prágában létrejött energiatőzsdével történő összevonásáról is. A prágai tőzsdén egyébként ez év márciusától lehet magyar árammal is kereskedni. Mivel a cseh és a szlovák szervezett árampiacot korábban már egyesítették, a tőzsdék esetleges összevonása egy közép-kelet-európai tőzsde kialakulását eredményezné.

18 18 Villamosenergia-ipar Felül-nézetből Hosszú távra terveznek Csiba Péter vezérigazgató, Dunamenti Erőmű zrt.

19 Villamosenergia-ipar Felül-nézetből 19 Az erőművi befektetésekhez hosszabb távon kiszámítható környezetre lenne szükség a Dunamenti Erőmű zrt. vezérigazgatója szerint. Csiba Péter úgy véli, a nukleáris energia, a földgáz és a megújulók bázisán létesülő új és megújuló kapacitások egészséges egyensúlyára van szükség Magyarországon. Biztos benne, idővel kialakul a regionális piac a balkáni és a visegrádi országok részvételével. Mennyiben tekinthető kialakult versenypiaci környezetnek az, amely jelenleg Magyarországon van? Alapvetően a piaci viszonyok határozzák meg, melyik erőmű és milyen kihasználtsággal működhet. Az egész energiaszektor sosem lesz igazi szabad - piac, hiszen viszonylag kisszámú résztvevő van, és nagyok a belépési korlátok. Mindennek tetejében mindegyiküknek teljesen más adottságai vannak. Ilyen értelemben ez soha nem fog úgy működni, mint például a kiskeres - kedelemben vagy akár a távközlésben. Ráadásul az energia mindenhol stratégiai kérdés. A másik dolog, amely jelenleg a szabadpiaci viselkedést gátolja, az, hogy a gazdasági válság miatt mindenki kínálati pozícióban van. A szabályozás egyébként megfelelő környezetet teremtene? Azt is megkockáztatnám, hogy a magyar piac túlszabályozott. Vannak olyan tételek, amelyek nagyban befolyásolják, ilyen például a kötelező átvétel rendszere, az üzemi vagy a működési szabályzatok. Ezek nyilvánvalóan mindig is vitatottak lesznek, hiszen nem kedveznek egyformán minden résztvevőnek. De úgy gondolom, előbb-utóbb mint minden ilyen piacon kialakulnak olyan szakmai diskurzusok amelyeknek egyébként már vannak jelei, amelyekből elfogadható szabályozási környezet születhet. Nagyon fontos lenne, hogy valamiféle piaci likviditás megjelenjen. Úgyhogy azt kell mondanom, teljesen mindegy, ki csinálja a tőzsdét, csak legyen egy platform, ahol ez ténylegesen működik, ahogy egy tőzsdének működnie kell. Megfelelőnek tartja a szabályozást abból a szempontból, hogy világos iránymutatást ad a befektetésekre vonatkozóan a piaci szereplőknek? Abszolút nem. Ha én lennék a tulajdonos, nem biztos, hogy a mai gazdasági környezetben elköltenék ennyi pénzt. Még a gázbázisú energiatermelés esetében is pedig ez a legrövidebb ciklusú energiatermelés mindenki évvel számol. Ennek pedig alapfeltétele, hogy átlátható gazdasági környezet és átlátható szabályozás legyen, legalábbis nagy vonalakban. Azt senki sem tudja garantálni, hogy 30 évig ugyanazok a szabályok maradnak érvényben, de a jelenleginél lényegesebben nagyobb stabilitásra lenne szükség. Ha most csak az energiapolitikát nézzük, mit sugall a mai szabályozási környezet egy új piaci szereplőnek? Csak a praktikus oldaláról tudom megközelíteni. El sem tudom képzelni, hogy valaki new gamer -ként megjelenjen. Pedig lehetőségek lennének, hiszen általában az erőművek átlagéletkora nálunk lényegesen magasabb, mint Nyugat-Európában. A beruházások elsősorban nyilvánvalóan a selejtezést célozzák, s nem arról van szó, hogy itt ennyi addicionális kapacitásra lenne szükség. Ezekre a fejlesztésekre van lehetőség. Ugyanakkor Magyarország geopolitikai helyzete alapvetően meghatározza, milyen típusú beruházások jöhetnek itt szóba. Mindenképpen azokra kellene fókuszálni. A MAVIR már régóta mondja, hogy belátható időn belül megawattnyi új kapacitásra lenne szükség, ám állandó vitatéma, hogy az mi legyen. Ön szerint mi lenne az ideális mix Magyarország számára? Nyilvánvalóan a gáz-, a megújuló és a nukleáris energia jöhet szóba. Mindenki az esetleges szénalapú befektetéseket emeli ki. Magyarországon ugyanúgy nincs szén, mint ahogy gáz sincs. A gázt viszonylag könnyen, kiszámítható szerződésekre alapozva ide lehet vezetni. Tehát evidens, hogy ennek a háromnak az ideális egyensúlyára lenne szükség. Az egyetlen probléma, hogy a korszerű atomerőműblokkok nem 400, hanem akár megawatt teljesítményűnek épülnek, ekkora kapacitás megjelenése pedig biztosan anomáliákat okozna a piacon. Magyarország geopolitikai helyzete alapvetően meghatározza, milyen típusú beruházások jöhetnek itt szóba. Mindenképpen azokra kellene fókuszálni.

20 20 Villamosenergia-ipar Felül-nézetből Ezek a beruházások meglehetősen sokba kerülnek. Az államnak leginkább az a szerepe, hogy olyan környezetet teremtsen, amelyben a beruházók ide mernek jönni, és be mernek fektetni 100 millió eurós nagyságrendű összegeket húsz-harminc-ötven évre az országba. Ha atomerőműről beszélünk, ott ráadásul lényegesen nagyobb pénzről van szó. Ez az első számú szempont. A termelők azután nyilván gondoskodnak majd arról, hogy kellő hatékonysággal szolgáltassanak. Előbb-utóbb lesz regionális piac. Most hosszú lenne elemezgetni, most miért nincs, de lesz, ez teljesen nyilvánvaló, és onnantól kezdve a piaci viszonyok valahol garantáltak. Ön szerint hogyan néz majd ki a regionális piac? Azt gondolom, hogy az ekkora országok között, amilyenek Kelet-Közép-Európában vannak, szinte evidens választás lenne egyfajta regionális piacnak a jelenléte. Hiszen a magyar piac csúcsa jelenleg megawatt alatt van. A gázberuházásokra nyilvánvalóan szükség van, ezek ideális kiegészítői a hazai környezetben a rendszernek. Hiszen nagy szükség van kiegyenlítő, menetrendkövető erőművekre. Mint ismert, Magyarországon semmiféle tárolókapacitás nincs. Ráadásul, ahogy növeljük a nem szabályozható zöldkapacitások arányát, ez fokozza a kiegyenlítő energia iránti igényt. Ön szerint hogy nézne ki éves távlatban az ideális magyarországi energiamix? A megújulóban egyértelmű kötelezettségeink vannak, amelyeket előbb-utóbb célszerű hozni. A kérdés az, ki tudjuk-e ezt fizetni. Tudomásul kell venni, hogy momentán a megújuló energiákból nyert áram különösen akkor, amikor a jelenlegi kötelező átvételi rendszerben gondolkozunk sokba kerül. Ideális esetben az alapterhelést az olcsó nukleáris vagy lignitalapú termelésből kellene hozni. Térjünk vissza a szabályozásra. Mit gondol, egészséges mértékben van jelen az állam az energiaiparban, a szabályozásban? Azt gondolom, hogy az ekkora országok között, amilyenek Kelet-Közép-Európában vannak, szinte evidens választás lenne egyfajta regionális piacnak a jelenléte. Lehet, hogy ideális kereskedelmi vagy piaci környezetet tudna teremteni. Ebből a szempontból azonban alapvető kérdés a határkeresztező kapacitásoknak a megléte vagy a hiánya. Ha azt nézzük, merre indulhatunk egyáltalán, a Balkán vagy a visegrádi országok felé, nos azt hiszem, mind a kettő célszerű nyitási irány. Az alapvető energiaáramlás mindig északról jött dél felé legalábbis eddig ez volt a helyzet. Most tekintsünk el az idei kríziskörnyezettől, de ez továbbra is meghatározónak tűnik. Megfelelőnek tartja a hálózati társaságok és a MAVIR hálózat - fejlesztési terveit, tevékenységét? A térség államaiban a hálózati kapcsolatok, kapacitások nagyjából azonos mértékben fejlődnek? Az egyforma ütemet nehéz lesz biztosítani. Különösen térségünkben, ahol kisebb és teljesen különböző gazdasági helyzetű országok vannak. S meglehet, most egyformán rossz helyzetben van mindenki, de ez nyilván nem mindig lesz így.

21 Villamosenergia-ipar Felül-nézetből 21 A jelenlegi projektek mindenféleképp kapacitásbővítést eredményeznek, így a jövőre nézve is a jelenlegi méretben gondolkozunk, vagyis megawatt környékén. Különböző erőforrásokat szánnak hálózatfejlesztésre, de mindenképpen az az irány, hogy ezek az országok intenzíven tudjanak egymással kereskedni. Nagyon szívesen adnék el bárhova máshova mint termelő is. Adott esetben nagyon szívesen venném meg máshonnan az energiát, ha nem éri meg nekem termelni a magyarországi árviszonyok között. Ha már az árak szóba kerültek, milyen ártrendre számít öt-tíz éves távlatban? Erről egy olajárszakértőt kellene megkérdezni, mert amíg Magyarországon ennyire domináns a gázalapú termelés, egyértelműen az olajárhoz kötöttek a villamosenergiaárak is. Innentől kezdve a villamos energia gázból történő előállítása csupán technikai kérdés. A jelenlegi technikai színvonalon nyilván mindenki képes elérni az ötven-egynéhány százalékos hatékonyságot. Ha most a Dunamenti Erőmű jövőjét nézzük, mondjuk tíz év múlva hol lesz a helyük a magyar árampiacon? A Dunamenti Erőmű a tipikus példája annak, hogyan lehet kontrollált költségek mentén viszonylag árhatékonyan termelni. Nem azért tartjuk meg egyelőre a régi, kevésbé hatékony blokkokat, mert teljesen hülyék vagyunk. Hanem egész egyszerűen ha állandóan csak beruháznánk, akkor olyan magas termelési költségeink lennének, amelyek nagyon drágává, vagyis piacképtelenné tennék a termékünket. Ez egyfajta egyensúlyi folyamat fenntartása kellő mennyiségű új, hatékony termeléssel és a régi blokkok lehető legtovábbi használatával. Vagyis a túlélésre játszanak? A telephely túlélésére? Abszolút. Mindig elmondtam az összes ilyen beruházási projektünknél: nem arról van szó, hogy ezt megéri, vagy nem éri meg csinálni. Ez az egyetlen mód arra, hogy ez az erőmű tartósan fennmaradhasson. Mit gondol, ötven-hatvan év múlva is lesz erőmű Százhalombattán, az önök telephelyén? Ezt nehéz megmondani ilyen hosszú távra. De ha a gázpiac úgy alakul, és gáz előreláthatólag lesz év múlva is, akkor ez egyfajta jól kézben tartható és tiszta technológiát jelent, amely különösen a magyarországi elhelyezkedés miatt mindenképp adekvát technológia. A Dunamenti Erőmű ebben a tekintetben különösen ideális helyzetben van. Csak felújításban gondolkodnak, vagy a regionális piac kialakulásával kapacitásbővítésben is? A jelenlegi projektek mindenféleképp kapacitásbővítést eredményeznek, így a jövőre nézve is a jelenlegi méretben gondolkozunk, vagyis megawatt környékén. Ez mindenképpen arra predesztinálja az erőművet, hogy adott esetben képes legyen országon kívüli piacok ellátására is. Tüzelőanyag-váltásról lehet szó hosszabb távon? Egyelőre örülünk, hogy gázon vagyunk. A korábbi nehézolaj-tüzelés tarthatatlan volt, elsősorban kibocsátási, környezetvédelmi szempontból. Korábban szó volt feketeszenes tervekről. Nem gondolom, hogy Magyarországon ez az importszénügy reális lenne. Bár ha valamelyik erőmű, hát a Dunamenti az olcsó szállítási útvonal miatt erre igazán alkalmas lenne. Ha kialakul egy olyan szénpiac, ahol biztonsággal meg lehet kötni a beszállítási szerződéseket, nem elvetendő az ötlet. De gondolkozunk más projektekben is, lehet biomassza, lehet kommunális hulladék is. Nagy előnyünk, hogy hihetetlenül nagy a telephely, s nagyon jó az elhelyezkedése is. Most elsősorban a tüzelőanyag-szállításra gondolok. Úgyhogy számunkra ez egy abszolút nyitott lehetőség a jövőben.

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához Munkaanyag a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére Energiaszolgáltatási Bizottság 2010.12.08. Exogén tényezők (policy trendek)

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport vertikálisan integrált vállalatcsoportként az energia értéklánc jelentős részén jelen van termelés

Részletesebben

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország Áttekintés IEA World Energy Outlook 2017 Globális trendek, változások Európai környezet

Részletesebben

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

MET 7. Energia műhely

MET 7. Energia műhely MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Energetikai Szakkollégium Egyesület Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Nagyok és kicsik a termelésben

Nagyok és kicsik a termelésben Nagyok és kicsik a termelésben Tihanyi Zoltán osztályvezető Forrástervezési Szolgálat MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Smart Grid Hungary Budapest, 26. november 3. 1 45

Részletesebben

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról

Részletesebben

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu A szélenergia termelés hazai lehetőségei Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu 2008. dec. 31-i állapot (forrás www.mszet.hu) Energia másképp 2009.04.02. 2 Hány darab erőmű torony képvisel 1000 MW

Részletesebben

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Fő kihívások az EU és Magyarország

Részletesebben

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató Sajtótájékoztató 2009. február 11. Kovács József vezérigazgató 1 Témakörök 2008. év értékelése Piaci környezet Üzemidő-hosszabbítás Teljesítménynövelés 2 Legfontosabb cél: A 2008. évi üzleti terv biztonságos

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

A magyarországi nagykereskedelmi villamosenergia-piac 2017-es évének áttekintése

A magyarországi nagykereskedelmi villamosenergia-piac 2017-es évének áttekintése A magyarországi nagykereskedelmi villamosenergia-piac 217-es évének áttekintése Mezősi András REKK Workshop 218. 5. 18. EURÓPAI TRENDEK 2 A megújuló kapacitások előtérbe kerültek az EU-ban Beépített kapacitás

Részletesebben

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató Sajtótájékoztató 2010. január 26. Süli János vezérigazgató 1 A 2009. évi üzleti terv Legfontosabb cél: biztonságos üzemeltetés stratégiai projektek előkészítésének és megvalósításának folytatása Megnevezés

Részletesebben

A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve

A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve I. BEVEZETŐ A Magyar Energia Hivatalnak (MEH) szélesebb felhatalmazást kell kapnia, képessé kell válnia az Energiastratégia implementációját igénylő tervezési

Részletesebben

A Csepel III beruházás augusztus 9.

A Csepel III beruházás augusztus 9. A Csepel III beruházás 2010. augusztus 9. Áttekintés 1. Anyavállalatunk, az Alpiq 2. Miért van szükség gáztüzelésű erőművekre? 3. Csepel III beruházás 4. Tervezés és engedélyeztetés 5. Ütemterv 6. Csepel

Részletesebben

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

A megújulóenergia-termelés Magyarországon

A megújulóenergia-termelés Magyarországon GAZDASÁGI PANORÁMA 2018 A megújulóenergia-termelés Magyarországon Csapó Róbert Az új megújuló kapacitásoknak köszönhetően jelentősen átalakul a villamosenergiatermelés Globálisan a legtöbb kormányzat elkötelezte

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter Túlélés és kivárás átmeneti állapot a villamosenergia-piacon 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Biró Péter 2 Kereslet Kínálat rendszerterhelés 3 4 Árak 5 Termelői árrés 6 Költségtényezők Végfogyasztói árak, 2012

Részletesebben

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana A megújuló energiaforrások közgazdaságtana Ságodi Attila Partner KPMG Tanácsadó Kft. Energetikai és közüzemi tanácsadás Energetikai körkép FAKT Konferencia 214. október 7. AGENDA I. Megújulók helyzete

Részletesebben

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai XX. MKET Konferencia Balatonfüred A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai 2017. március 22 23. Tompa Ferenc Veolia Energia Magyarország Zrt. ENERGIA Az EU Tiszta Energia

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. MEE Szakmai nap 2008. Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Hatvani György az Igazgatóság elnöke A hazai erőművek beépített teljesítőképessége

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben > Balatonalmádi, 212. március 22. Giczey András termelési igazgató 1 > Ha egyetlen mondatban akarnánk összefoglalni az Energiastratégia fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés

Részletesebben

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak?

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak? Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak? Tihanyi Zoltán igazgató MAVIR ZRt. ElectroSalon 2010. MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Energiapolitika Magyarországon

Energiapolitika Magyarországon Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás?

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás? Csepel III Erőmű 2 Miért van szükség új erőművekre? A technikai fejlődés folyamatosan szükségessé teszi az erőműpark megújítását. Megbízható, magas hatásfokú, környezetbarát erőműpark tudja biztosítani

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS

A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 188 193. A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS MVM Zrt. drzsuga@gmail.com Absztrakt: A földgáz mint a jövő potenciálisan meghatározó

Részletesebben

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

2017. évi december havi jelentés

2017. évi december havi jelentés 2017. évi december havi jelentés Az Energetikai Szakreferens szerződés, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2015. évi LVII. törvény által előírtaknak megfelelően. 1. Összes energiafogyasztás

Részletesebben

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben Kárpát-medencei Magyar Energetikusok XX. Szimpóziuma Készítette: Tóth Lajos Bálint Hallgató - BME Regionális- és

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül

Részletesebben

A hazai gáztőzsde piaci hatásai és hozzájárulása az energiabiztonsághoz

A hazai gáztőzsde piaci hatásai és hozzájárulása az energiabiztonsághoz A hazai gáztőzsde piaci hatásai és hozzájárulása az energiabiztonsághoz Medveczki Zoltán CEEGEX Zrt. Budapest, 2011. szeptember 22. Nyugat-európai gyakorlat felismerése Nyugat-Európa gázpiaca likvid és

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

GDF SUEZ. Cége velünk csak megtakaríthat!

GDF SUEZ. Cége velünk csak megtakaríthat! GDF SUEZ Cége velünk csak megtakaríthat! Cége velünk csak megtakaríthat! Időt Pénzt ENERGIÁT Amit biztosan elvárhat tőlünk: földgázt, szakértelmet, egyszerű ügyintézést személyes kapcsolattartó segítségével,

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Az előadás vázlata 1. A METÁR bevezetésének előzményei 2. A METÁR főbb elemei 3. Kérdések

Részletesebben

MVM szerepe a magyar és regionális energiaszektorban (kitekintéssel a magyar-orosz együttműködési területekre)

MVM szerepe a magyar és regionális energiaszektorban (kitekintéssel a magyar-orosz együttműködési területekre) MVM szerepe a magyar és regionális energiaszektorban (kitekintéssel a magyar-orosz együttműködési területekre) Tokai Magdolna, SVH feladatokért felelős / Üzletfejlesztési osztályvezető, MVM Zrt. OKK Konferencia

Részletesebben

A MAVIR ZRt. Intelligens Hálózati Mintaprojektje. Lengyel András MAVIR ZRt szeptember 6.

A MAVIR ZRt. Intelligens Hálózati Mintaprojektje. Lengyel András MAVIR ZRt szeptember 6. A MAVIR ZRt. Intelligens Hálózati Mintaprojektje Lengyel András MAVIR ZRt. Az okos hálózatok kiépítése sokrétűen támogatja a Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseit A Nemzeti Energiastratégia pillérei Az

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke Sajtótájékoztató Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, Zrt. az Igazgatóságának elnöke Hamvas István vezérigazgató Budapest, 2015. február 4. stratégia Küldetés Gazdaságpolitikai célok megvalósítása Az Csoport

Részletesebben

AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE

AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE 2017. november 2. DR. HABIL. SZUCHY RÓBERT PHD EGYETEMI DOCENS DÉKÁNHELYETTE A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK HELYZETE JOGI MEGKÖZELÍTÉSBEN

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ február 01. Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ február 01. Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2011. február 01. Baji Csaba PA Zrt. Igazgatóságának elnöke Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója Hamvas István PA Zrt. vezérigazgatója 1 A 2010. évi eredmények - Az erőmű történetének

Részletesebben

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István

Részletesebben

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár

Részletesebben

Az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ észrevételei az Európai Bizottság határozatához

Az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ észrevételei az Európai Bizottság határozatához Az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ észrevételei az Európai Bizottság határozatához Budapest, 2016. 02. 11. Tárgy: Állami támogatás SA.38454 (2015/C) (ex 2015/N) Magyarország A

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

Európai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai

Európai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai Európai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai 2014. február 13-án rendezte meg az Energetikai Szakkollégium, MEE Energetikai Informatika Szakosztálya és a MEE Mechwart

Részletesebben

Szerző: Tamás Zsanett EverHolding Zrt

Szerző: Tamás Zsanett EverHolding Zrt 2017 Szerző: Tamás Zsanett EverHolding Zrt. 2017.01.23. Tiszta Jövő: EverSales és Tinmar Energiakereskedő Együttműködése A Tinmar az egyik legnagyobb román áramkereskedő magánvállalat. A csoport már 2000-es

Részletesebben

A magyar villamosenergiarendszer. szabályozása kilátások. Tihanyi Zoltán Rendszerirányítási igazgató MAVIR ZRt. MEE ElectroSalon május 20.

A magyar villamosenergiarendszer. szabályozása kilátások. Tihanyi Zoltán Rendszerirányítási igazgató MAVIR ZRt. MEE ElectroSalon május 20. A magyar villamosenergiarendszer szabályozása kilátások Tihanyi Zoltán Rendszerirányítási igazgató MAVIR ZRt. Tartalom A fogyasztói igények alakulása A források összetételének változása A VER szabályozási

Részletesebben

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután Az "Energiewende" energiagazdálkodási, műszaki és gazdasági következményei Hárfás Zsolt energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök az atombiztos.blogstar.hu

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében REKK projekt konferencia Budapest, 2005.december 8. A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében Hatvani György helyettes államtitkár Az energiapolitika lényege Az

Részletesebben

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség

Részletesebben

Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök

Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök Felhasznált források: www.mnnsz.hu EPIA Global market outlook for PV 2013-2017

Részletesebben

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár Külgazdasági értekezlet, 2015. június 23. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei Büki Gergely Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században MTA Energiakonferencia, 2014. február 18 Villamosenergia-termelés, 2011 Villamos

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben