Nemzetközi Politikai Gazdaságtan

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzetközi Politikai Gazdaságtan"

Átírás

1 Nemzetközi Politikai Gazdaságtan Első fejezet: Az ÚNGR(ezt állítólag nem szokták kérdezni) Vincent Cable: a II. vh utáni időszak legfontosabb eredménye a gazdasági integráció I. vh előtti szintjének helyreállítása Hans Morgenthau: Politics Among Nations (1972) viselkedési szabályok a nemzetek békés egymás mellett éléséhez; Scientific Man vs. Power Politics (1946) esztelenség kizárólag az eszmék erejében bízni George Little: Gilpin tanára Vermontban, szerinte túl naiv és irreális amit G. fiatal korában a nk.-i politika eseményeiről gondol Martin Wright: Power Politics ő keresztény pacifista Michael Doyle: Ways of War and Peace (1977) a realista gondolkodásnak sokféle változata létezik, de közös alapelvek a nk.-i rend anarchikus volta és az állam elsődlegessége Államközpontú realizmus: Thuküdidész, Macchiavelli, Morgenthau (ld. 4-gyel feljebb) az állam szuverén, nincs fölötte semmi, nk.-i kapcsolatok fő szereplője; a nk.-i rendszer anarchikus, nincsen döntőbíró (az államok felett) Rendszerközpontú realizmus: Kenneth Waltz: Theory of International Politics (1979) nemzetközi rendszerben az államok között hatalommegosztás; az államok helyett a nk.-i rendszert kell vizsgálni E. H. Carr: a hatalom és a hatalmi kapcsolatok a nk.-i kapcsolatok meghatározói, ez a hatalom lehet katonai, gazdasági, sőt pszichológiai kapcsolat is Robert Gilpin: War and Change in World Politics (1981) egy társad. gazdaság- és külpolitikája tükrözi a nemzet érdekeit, melyeket az adott állam domináns politikai elitje definiál Kenneth Waltz: önsegélyező nemzetközi rendszer (ezt a fogalmat ő találta ki) Richard Rosecrance: a kereskedő állam a nk.-i kapcsolatok fontos tényezője, de a II. vh. utáni fejlődéshez kellett a kapitalista országok biztonsági együttműködése is + saját hadiipar Konstruktivizmus: Alexander Wendt a konstruktivizmus két alaptétele: (1) az emberi struktúrákat a materiális erők helyett a közös eszmék határozzák meg, (2) az emberek identitását és közös érdekeit ezen közös eszmék konstruálják George Kennan: feltartóztatási doktrína (a SZU-é) Jacob Viner: Power vs. Plenty as Objectives of Foreign policy in the Seventeenth and Eighteenth Century közvetlen kapcsolat a nk.-i gazdasági és biztonsági kapcsolatok között ezt elsőként ő mutatta ki Ralph Hawtrey: Economic Aspects of Sovereignity (1952) a gazdasági kapcsolatok és a nemzeti biztonság hosszú távon kölcsönösen feltételezik egymás létét Polányi: a 19. sz.-i civilizáció összeomlott ÚNGR: 1974-ben indul, főleg a fejlődőket segítette volna, de nem működött Második fejezet: A politikai gazdtan. természete Adam Smith: The Wealth of Nations (1776) a politikai gazdtan. az államférfi, ill. a törvényhozó tudománya John Stuart Mill: a politikai gazdtan. tudomány, ami megtanítja a nemzeteknek, hogyan váljanak gazdaggá 1

2 Alfred Marshall: a modern közgazdtan. atyja, ő hátat fordított a politikának; Principles of Economics (1890) eddig: politikai gazdaságtan ezután: közgazdaságtan Lionel Robbins: The Nature and Significance of Economic Science (1932) A közgazdaságtan az emberi viselkedés megértésének az a tudománya, amely a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások és az alternatív felhasználások közötti kapcsolatot vizsgálja. Chicago-i iskola: Gary Becker, Richard Posner, Anthony Downs a közgazdtan. módszertana az emberi viselkedés minden típusára alkalmazható; ez az ún. közgazdasági imperializmus Edmund S. Phelps: a politikai gazdtan. magának a gazdasági rendszernek a megválasztása Jack Hirschleifer: a közgazdtan. az egyetlen és egyedüli valós társadalomtudomány Neoklasszikus institucionalizmus: az intézmények minden típusának (társadalmi, politikai, gazdasági) eredetét, fejlődését és működését úgy próbálja magyarázni, mint a racionális egyének haszonmaximalizáló törekvéseinek eredményét; jelentős képviselője Douglas C. North Public Choice (Közösségi választások) iskola: James Buchanan és Gordon Tullock: The Calculus of Constent (1962) a politikusok, bürokraták önérdekkövető magatartása igenis torzítja a piac rendes működését, mivel az államapparátust személyes érdekeik érvényesítésére használják Új politikai gazdtan.: Anne Krueger: a közpolitika egyének vagy érdekcsoportok azon erőfeszítéseinek eredménye,hogy a közösség vagyonát és eszközeit saját érdekeinek szolgálatába állítsa Robert Heilbroner, William Milberg: a mai közgazdaságtan a modern nyugati kapitalizmus kiszolgálója, és elsődleges célja e zavaros rendszer működtetése (ők marxisták) Raymond Vernon: az MNC-k segíteni fogják a világ szűkös erőforrásainak a hatékony felhasználását, felgyorsítják a gazdasági fejlődést Stephen Hymer: az MNC-k az amerikai imperializmus eszközei a világ más országainak kizsákmányolására James Mayall: új gazdasági nacionalizmus 1934 Kölcsönös Kereskedelmi Egyezmény 1944 Bretton Woods-i konferencia (44 állam vesz részt rajta) Neomarxista elméletek: Wallerstein, Samir Amin, Weeks; nemzetközi kizsákmányolás, világrendszer elmélet, centrum-periféria probléma, kereskedelmi imperializmus Harmadik fejezet: A gazd. neoklassz. felfogása Neoklasszikus közgazdaságtan: Alfred Marshall (ld 1. fej.), John Maynard Keynes: General Theory of Employment, Interest and Money (1936), Paul Samuelson: Közgazdaságtan (1955) ebben neoklasszikus szintézis = a közgazdásztársadalom elméleti konszenzusa (ez már összeomlott); ennek alapelemei pl. racionális egyéni magatartás, tökéletes informáltság, piac szabályozó szerepe + mindent p és q segítségével ír le Módszertani individualizmus: azt feltételezi, hogy a racionális, önérdekkövető egyének a gazdaság alapvető szereplői, egységei Thomas Carlyle: a közgazdaságtan komor tudomány Paul Krugman: a közgazdaságtan tárgyát maguk a modellek definiálják, amiről nincs modell az nem érdekli a közgazdtan.-t (ceteris paribus elv: a modellen kívül minden más dolog változatlan ez a közgazdaságtani modelleknek egy fontos alapfeltevése) 2

3 Gary Becker: The Economic Approach to Human Behavior (1976) közgazdasági módszertan alapfeltevései: (1) racionális kalkuláció ( többi társtud.); (2) stabil preferenciák ezek univerzálisan minden emberben kialakulnak, bárhol, bármikor alkalmazhatók; (3) a piacok természete, hogy koordinálják a résztvevők tevékenységeit (= módszertani individualizmus v. racionális-választás modell) ( a határhaszon elve (ha q, az adott dolog értéke ) alóli egyetlen kivétel a vagyon iránti vágy, mert az korlátlan az emberekben) Fritz Machlup: az egyensúly absztrakt fogalom; az, hogy elméletben létezik egyensúly nem jelenti azt, hogy ez a gyakorlatban is így lenne Joseph Schumpeter: alkotó/teremtő rombolás amikor a piac a nagyobb hatékonyság elérése érdekében kikényszerít új megoldásokat, és ezek kiszorítják a régieket (6.fej.: ez a kapitalizmus dinamikája) Komparatív statika: először David Hume alkalmazta ( aranypénz áramlási mechanizmus elmélete), a módszert azonban csak John Hicks 1939-es műve és P. Samuelson: Foundations of Economic Analysis (1947) c. műve öntötte formába a gazd. pillanatnyi állapotait hasonlítja össze: (1) induló egyensúly, (2) destabilizáló egyensúly, (3) új egyensúly Gottfried Leibnitz: a változások a gazdaságban nem ugrásszerűek, hanem folyamatosak, evolutívak Gene M. Grossman, Elhenan Helpman: Innovation and Growth in the Global Economy (1991) művükben azt tételezik fel, hogy a technológiai újításokról biztos és teljes körű információval rendelkezünk (ez nyilvánvalóan abszurd feltevés); egy másik munkájukban a gazdasági növekedést és a nk.-i versenyképességet a tudástőkével magyarázzák, a technológiai kezdeti előny behozhatatlanná válhat (ez a 8. fej.-ben van) Milton Friedman: nincs jelentősége annak, hogy a közgazdtan. feltevései reálisak-e vagy sem; a lényeg azok empirikus tesztelhetősége, és az, hogy általuk a közgazdászok képesek legyenek pontos előrejelzések megtételére Wassily Leontief: Leontief-paradoxon az USA-nak elvileg a tőkeintenzív termelésben kellet volna komparatív előnyének lennie, ez mégis a munkaintenzív agrártermelésben jelentkezett ennek megoldására vezették be a humán-tőke és a méretgazdaságosság fogalmát Joseph Stiglitz: a közgazdászok a közgazdaságtant elemző v. leíró alapvető elméletben sem képesek megegyezni Daniel Bell, Irving Kristol: a közgazdtan. legtöbb ellentmondása a gazdasági realitás természetében mutatkozó különbségekben rejlik Charles E. Lindblom: a politikai demokrácia és a gazdasági liberalizmus általában egymást kísérő jelenségek a mai világban Charles Kindleberger: kozmopolita állapot Paul McCracken bizottság: a 70-es évek válságának okait vizsgálták az OECD megbízásából McCloskey: kevés elméletet tesztelnek empirikusan, és sok nem is tesztelhető Negyedik fejezet: Az NPG tudománya David Ricardo: komparatív előnyök elve (ld. még H-O modellnél) Joseph Grieco: az államok inkább a relatív, mintsem az abszolút hasznokkal foglalkoznak, ami nehézségeket okoz a nk.-i együttműködés megvalósításában 3

4 Kenneth Waltz: az USA döntése, miszerint saját maga kárára segíti az európai szövetségesei hatalmának erősödését, eddig a történelemben először fordult elő (ld. még 1. fej.) Albert Hirschman: National Power and the Structure of Foreign Trade (1969) a gazdasági függőség legtöbbször kölcsönös, de aszimmetrikus(!) Robert Keohane, Joseph Nye: érzékenységi (sensitivity) és sebezhetőségi (vulnerability) interdependenciát különböztettek meg; az előbbi inkább közgazdasági, utóbbi inkább politikai gazdaságtani megközelítés ( sebezhető az a gazdaság, melynek partnere képes csökkenteni vele szemben az érzékenységét) Bretton Woods-i intézmények: aranydeviza rendszer, Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), Nemzetközi Valutaalap (IMF), Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) USA nem írja alá, így nem jön létre helyette lesz később a GATT, majd ebből WTO eddigi bilateralizmus helyett multilateralizmus problémák a rdsz.-rel: csak a nk.-i áruforgalom rendjét és a monetáris rendet szabályozta; nem jelent megoldást a fejlődő országok problémáira Robert Keohane: After Hegemony (1984) ő a legbefolyásosabb tudós a rezsimelmélet kidolgozásában, a nk.-i rezsimek szükségesek a nk.-i gazdaság stabilizálásához és fenntartásához; nk.-i együttműködés akkor jön létre, amikor a szereplők a politikai együttműködés folyamatán keresztül hozzáigazítják viselkedésüket mások valódi vagy előre jelzett preferenciáihoz (ld. még kettővel feljebb) ezzel szemben született meg a hegemón stabilitás elmélete (USA a vezető és rendszerfenntartó hatalom) Susan Strange: a rezsimelmélet legnyíltabb kritikusa; szerinte a nk.-i rezsimek mind amerikai befolyás alatt állnak, és az ő érdekeit szolgálják ( rezsimelmélet: ezek függetlenek, önálló hatalmak) Robert Axelrod: ismétlődő játék elmélete, ebben a megismételt fogolydilemma típusú helyzetek és a szemet szemért elv alkalmazása megteremtik a felek között a bizalmat és együtt fognak működni George Downs, David Rocke: neoinstitucionalizmus: ez a tranzakciós költség közgazdaságtana és a nem együttműködő játszmákkal foglalkozó játékelmélet laza összessége James Mayall: a nk.-i rezsimek a hazai társadalmi jólét csupán csekély feláldozását eredményezték Barry Eichengreen: (1989) a hegemón stabilitás elméletének ő adta a legrészletesebb és legszisztematikusabb kritikáját DE! elemzésével mégis inkább úgy tűnt, hogy sikerült alátámasztania ezt az elméletet; (1993) ezúttal a nk.-i monetáris rdsz. helyett a nk.-i kereskedelmi rdsz.-re fókuszált itt is a hegemón (USA) erőteljes befolyásoló szerepe derült ki Robert Mundell: a nk.-i monetáris rendszer stabilitása egy domináns hatalom létezésétől függ Robert Baldwin, Bruno Frey: szükség van a hegemón hatalomra Mancur Olson: a világ jobban működik, ha van egy hegemón hatalom, akinek érdeke, hogy a nk.-i kollektív javak rendelkezésre álljanak Charles Kindleberger: The World in Depression (1973) a válság azért volt nagyon súlyos és hosszú, mert nem volt vezető hatalom, amely a világgazdaság megfelelő működéséhez szükséges feladatokat ellátta volna; vezető hatalom funkciói: (1) normál: tőkekölcsön nyújtása, valutarezsim kialakítása, makrogazdasági koordináció; (2) válság: felvevőpiac a túltermelt áruknak, extra kínálat a szűkös javakból; (3) súlyos válság: végső menedék bankja 4

5 Stephen Krasner: megkülönböztet vezető és hegemón államot, az előbbi kozmopolita gazdasági érdekei miatt teremt liberális nk.-i gazd.-ot, míg az utóbbi elsősorban politikai-biztonsági érdekei biztosítása végett (szövetségesek) Relatív előny: (csak több ország viszonyában értelmezhető) egy ország megváltoztatja (javítja) egyensúlyát a többi/más ország(ok)éhoz képest; ez zéró összegű játék; ebben nincs v. csak korlátozott nk.-i együttműködés Abszolút előny: (független más országoktól) egy ország számára realizálható plusz haszon; nem zéró összegű; elérésére kialakulhat nk.-i együttműködés Ruggie: beágyazott liberalizmus kompromisszuma: teljes foglalkoztatás, állami beavatkozás, nk.-i gazdasági szabályok elfogadása Ötödik fejezet: Új gazdasági elméletek Paul Krugman: a gazdasági kapcsolatok neoklasszikus megközelítéséből hiányzik a tér- és időbeli dimenzió, azt feltételezi, hogy ezek történelemtől és helytől megfosztott absztrakt világban zajlanak az új gazdasági elméletek már e tényezőkre is tekintettel vannak, de nem kérdőjelezik/tagadják meg a közgazdtan. alapfeltevéseit (ld. még 3. fej.) Új gazdasági elméletek: a társadalom racionális egyénekből áll akik célja saját hasznuk maximalizálása (neoklassz. elvek), de itt már (1) nemtökéletes, oligopol piacok, (2) hangsúlyozott szerep a történelemnek, útfüggőségnek (ezeket értelmező változóként használják) + földrajz is meghatározó, (3) technológiai újítások nem hozzáférhetők mindenki számára, monopolizálhatók ( neoklassz: teljes informáltság); 3 ága: az (1) új növekedési elmélet, az (2) új gazdaságföldrajz és az (3) új kereskedelemelmélet Neoklasszikus hosszú-távú növekedési elmélet: Robert Solow modellezte: növekedés forrásai a tőke (K), a munka (L) és a technológiai fejlődés, de csökkenő hozadék törvénye a K és L esetén, így valójában csak a technológiai fejlődés okoz valódi növekedést ez exogén változó Konvergencia elmélet: a gazdag országok lassabban gazdagodnak tovább mint a szegények, így a különbségek lassan eltűnnek közöttük Reziduum v. Solow-maradvány: mivel a technológiai fejlődés hatása közvetlenül nem mérhető, ezért a másik két tényező (K, L) hatásának kiszámítása után a maradék növekedés lesz ennek köszönhető Új növekedési elmélet v. Endogén növekedés elmélete: először Paul Romer és Robert Lucas vázolta fel; az elmélet újításai: növekvő méretgazdaságosság v. skálahozadék ( neoklassz. csökkenő hozadék törvénye), technológiai fejlődés endogén kezelése; árelfogadó magatartás helyett vállalati ármeghatározás (ok: növekvő méretgazd. és ebből oligopol piac), automatikus konvergencia tagadása (lásd 2-vel lejjebb) Romer megállapításai: (1) a profitérdekelt vállalkozások K+F beruházásai a növ. fontos tényezői (2) a K+F eredményei tovagyűrűznek, hatnak az egész gazd.-ra (3) az új technológia legtöbb előnyét azért a beruházó élvezi (4) a piac kudarca lehet az optimálisnál kevesebb K+F beruházás ekkor állami ösztönzés szükséges (5) egy ország humán-tőke állománya meghatározza annak fejlődését, sikerességét 5

6 Christopher Freeman, Richard Nelson, Kevin Pavitt: az innováció nemzeti rendszereinek első kutatói, ők mutattak rá először a technológiai kutatás gazdasági növekedésben betöltött szerepére Jeffrey Sachs, Felipe Larrain: amint tudatosítjuk, hogy a humántőke-ellátottság döntően meghatározó egy gazdaság fejlődésében, láthatóvá válik, hogy a gazdag országok előnye korlátlanul fenntartható megfelelő intézkedésekkel divergencia az államok között (csak akkor tudják a szegény országok közelíteni a gazdagabbakat, ha többet fektetnek humán-tőkébe) Új gazdaságföldrajz (ÚGF): útfüggőség fogalma (Brian Arthur, Paul David): kis, véletlenszerű változások is óriási hatással járhatnak ( neoklassz.: ok nagysága megh. a követk. nagyságát is); (Paul Krugman) kezdeti előny jelentősége (ennek oka lehet teljesen véletlen is, de következményei döntően meghatározóak); nemtökéletes verseny; pozitív visszacsatolási mechanizmusok, kumulatív interakciók (öngerjesztő fejlődés) mindezek következménye a centrumperiféria szerkezet kialakulása; ezen centripetális (koncentrációt gerjesztő, centralizáló) hatások mellett centrifugális (decentralizáló) hatások is jelentkeznek (periférián alacsonyabb bérek), amik serkenthetik a növekedést Neoklassz. kereskedelemelmélet: Eli Heckscher és Bertil Ohlin dolgozta ki; ez a tényezőellátottságon és a komparatív előnyök elvén alapul (H-O modell ld. NKGT) Új v. stratégiai kereskedelemelmélet (SKE): James Brander, Barbara Spencer: a piaci szerkezetek (IO industrial organisation theory) teoretikusai; Avinash Dixit, Gene Grossman (őt ld. még 3. fej.), Paul Krugman (őt ld. még a fej. elején): a nemtökéletes verseny matematikai modelljeit és különféle játékelméleti modelleket vontak be a kereskedelemelmélet tanulmányozásába; lényege: a vállalatok és kormányok magatartása stratégiaivá válik a nemtökéletes (oligopol) piacokon, ami által javítható a kereskedelmi mérleg, növelhető a nemzeti jólét; eszközei pl.: a dömping és az elrettentés v. a megelőző beruházás; jelentős szerepet tulajdonít a kormányzati támogatásoknak (pl. új piacra lépés esetén); feltételezi, hogy bizonyos gazdasági szektorok fontosabbak, mint mások támogatásuk indokolt lehet, különösen piaci kudarc (kevés K+F) esetén ( neoklassz. felfogás); az elmélet ezáltal igazolta a nemzeti protekcionista politikákat (ezzel viszont lassult a világszintű fejlődés); fontos még továbbá a méretgazdaságosság, a választékgazdaságosság és a tapasztalatszerzés hatása (learning-by-doing) Henry Rosovsky: az export érdekében történő importvédelem stratégiája magyarázhatja a japán ipar sikerét a II. vh. után Hatodik fejezet: Az új gazdasági elméletek politikai jelentősége Douglas C. North (őt ld. még 2. fej.): társadalmi ösztönző szerkezet = a gazdasági struktúrák és intézmények; a politikai gazdaság nemzeti rendszere a hazai int.- ekre és struktúrákra vonatkozik Techno-gazdasági paradigma: a technológiai változással összefüggő gazdasági és intézményi átalakulás leírása Nathan Rosenberg, L. Birdzell Jr.: How the West Grew Rich a nyugat gazdasági sikerének titka az egyéni vállalkozók szabadságában rejlik, aminek köszönhetően különleges gazdasági, politikai és intézményi újításokat vezettek be, és ezek hozzájárultak a technológiai haladáshoz, a tőkefelhalmozáshoz és a gyors gazdasági növekedéshez 6

7 John Hicks (őt ld. még 3. fej.): a növekvő skálahozadék a gazdasági elmélet nagy részének összeomlását eredményezi Neumann János, Oscar Morgenstern: Theory Games and Economic Behavior (1944) a játékelmélet olyan helyzeteket vizsgál, melyekben kevés szereplő több viselkedési alternatívából választhat, a döntéseik függnek mások várt döntéseitől, a helyzetüket stratégiai bizonytalanság és interdependens döntéshozatal jellemzi Mancur Olson: The Rise and Decline of Nations (1982) rámutat, hogy a fejlődés bizonyos fokát elért vállalatok aktuális vezető helyzetük megőrzése/biztosítása végett ellenezhetik, akadályozhatják az új technológiák fejlesztését, érdekük a status quo fenntartása Robert Barro, Xavier Martin: a gazdagok és szegények közötti konvergenciára vonatkozó jóslat nem következett be, sőt a valóság épp ennek ellenkezőjét, divergenciát mutat Moses Abramovitz: konvergencia csak hasonló társadalmi képességekkel rendelkező államok között jöhet létre Paul Krugman (már sokadszor): a világgazdasági rendszer (ipari kp.-ok, vagyoneloszlás, stb.) főként előre nem látott események, önkényesség, illetve történelmi véletlenek eredménye; centrum-periféria modell: kialakulnak vezető (centrum) gazdaságok, akik birtokolják a legfontosabb gazdasági tevékenységeket, míg mások (periféria) csak a kisebb hozzáadott értékű szektorokban tudnak tevékenykedni Hetedik fejezet: A politikai gazdtan. nemzeti rdsz.-ei Az USA rendszere: a piaci kapitalizmus neoklassz. alapelvek versenypiaci felfogás fogyasztásorientáltság társad.-i jólét iránt érzéketlen laissez faire elve állami beavatkozás csak a szabályozásra szorítkozik részvényesi (shareholder v. stockholder) kapitalizmus rövid-távú érdekek a Nagy Válság ( ) után változás: keynesiánus gazdpol. a 80-as években Reagan elnök újra visszatér a kezdeti elvekhez Adolf Berle, Gardner Means: a nagyvállalatok megjelenésével az amerikai gazdaság elmozdult a tőkés versenykapitalizmus felől a kevesek által uralt oligopolkapitalizmus felé Stephen G. Breyer, Richard B. Stewart: a kormányzat beavatkozása a gazd.-ba csak akkor tekinthető indokoltnak, ha a piaci zavarok kiigazítására, azok megszüntetésére irányul Carl Kester: az ő kifejezése a vállalatok ellenőrzéséért folytatott globális harc Japán rendszere: a fejlesztő államkapitalizmus a rdsz. egyéb elnevezései: sintoista kapitalizmus, törzsi kapitalizmus, kollektív kapitalizmus, jóléti korporatizmus, versenyző kommunizmus, hálózati kapitalizmus, kompanizmus, termelő kapitalizmus, érdekcsoport kapitalizmus, stratégiai kapitalizmus, Japán Rt. Japán Ipari és Külkereskedelmi Minisztérium (MITI) állam gazdaságirányító szerepe a gazd. alárendelt a társad. szociális és politikai céljainak 7

8 sok közfunkciót a magánszféra lát el jogrend privatizálása keiretsuk (ebből vannak vertikálisak és horizontálisak) érintetti (stakeholder) kapitalizmus hosszú-távú stratégiák Ryjutaro Komiya: Industrial Policy in Japan Japánnak 1868 után (Meidzsi reformok) az volt a célja, hogy a gazdaságot önellátóvá tegye és utolérje a Nyugatot Chalmers Johnson: MITI and the Japanese Miracle: The Growth of Industrial policy, (1982) Japán gazdasági sikerei az állami beavatkozásnak köszönhetők, az export sikerek pedig a neomerkantilista exportvezérelte gazdasági stratégiának Carl Kester: bizonyítja, hogy a keiretsu a gazdasági tevékenységeket hatékonyan és racionálisan szervező mechanizmus, komoly világpiaci versenyző Ronald Dore: a keiretsuk hozzásegítették Japánt ahhoz, hogy könnyen alkalmazkodjon a gazdasági, technológiai és egyéb változásokhoz Németország rendszere: a szociális piacgazdaság egyéb elnevezései: korporatista v. jóléti államkapitalizmus állam, nagybankok stratégiai szerepe érintetti (stakeholder) kapitalizmus hosszú-távú stratégiák Alexander Gerschenkron, Thorstein Veblen (ő korábban): rámutattak, hogy az iparosodás időpontja kulcsszerepet játszik a tőkefelhalmozás és az ipari rdsz. nemzeti struktúrájának kialakulásában (blue chip: biztonságos, kockázatmentes befektetést biztosító társaságok értékpapírjai, elsőrangú részvények) Alfred Chandler: a technológiai fejlődés minden egyes szintje új és megfelelő intézményi kereteket igényel folyamatos átalakulás szükséges Robert Wade: az állami irányítású iparosítás kiválóan alkalmas a gazdasági felemelkedés elérésére, de egy már iparosodott ország esetében a legjobb megoldás a nyereségmaximalizálás amerikai módszere Jeffrey Hart: Rival Capitalists: International Competitiveness in the United States, Japan and Western Europe (1992) az egyes gazdaságok sikerei másoktól eltérő állami-társadalmi intézkedéseikkel magyarázhatók Peter Katzenstein: a kis Ny-Eu.-i korporatív országok kimagasló sikereit elemzi Nathan Rosenberg, L. E. Birdzell: How the West Got Rich (1986) a kormánypolitikáknak és a társadalmi-gazdasági intézményeknek egy hatékony, rugalmas és innovatív gazdasági magatartás kialakulását kell támogatniuk, a társad.-nak ösztönöznie kell a vállalkozási kedvet, az innovációt, a felhalmozást és a termelési tényezők hatékony felhasználását (uőket. ld. még 6. fej.) Paul Krugman (és megint): egy gazdaság teljesítményének legmegfelelőbb mérőszáma a nemzet termelékenysége, és nem a kereskedelmi v. a nk.-i fizetési mérleg egyenlege Gunnar Eliasson: a versenyképesség egy nemzet önmaga megújítására való képességeként definiálható; a kompetitív állam koncepciója az ő ötletéből származik Vincent Cable: egy versengő nemzet arra törekszik, hogy erősítse vállalatai világgazdasági pozícióit és magához vonzza a külföldi tőkét Strukturális Akadályok Felszámolásának Kezdeményezése (SII Structural Impediments Initiative): ez az USA és Japán között a 80-as évek végén Susanne Berger, Ronald Dore: National Diversity and Global Capitalism (1996) e kötet tanulmányai azt vizsgálták létezik e intézményi konvergencia az egyes országok között; következtetéseik: (1) csekély konvergencia, a nemzeti intézmények rugalmatlanok, (2) az egyformán hatékony, de különböző nemzeti intézmények 8

9 akadályozzák a konvergenciát, (3) a külső kényszerek fontosak, de a változás mindenütt egyedi, hazai tényezőktől függ, (4) a nemzeti intézmények konvergenciája nk.-i tárgyalások eredménye, nem automatikusan a globalizációé, (5) a glob. hazai hatásai többnyire az adott államtól függenek Reciprocitás, speciális reciprocitás: a reciprocitás elve a partnerországok által egymásnak nyújtott kölcsönös engedményeket jelent; a speciális reciprocitás elvét az USA és Ny-Eu. vezette be, lényege, hogy addig nem nyújtanak kedvezményeket, amíg a partnerek nem teljesítik előző megállapodásokban vállalt kötelezettségeiket (USA Japán irányított kereskedelem ) Kína rendszere: sajátos (~piaci) kommunizmus komcsi párt politikai uralma, gazdaságot felügyelik piaci és állami gazdaságszabályozás egyszerre Nyolcadik fejezet: A kereskedelmi rendszer Paul Bairoch: a szabadkereskedelem a tört. során inkább a protekcionizmus szabálya alóli kivétel volt Alexander Hamilton: ő érvel először amellett, hogy a csecsemő iparágak védelme (külső piacokkal szemben) az egyetlen dolog, ami indokolhatja a kereskedelemkorlátozást Friedrich List: National System of Political Economy (1841) szükséges a protekcionista politika a kialakuló iparágak védelmében, a fejlett államok is ezt alkalmazták, és csak miután megerősödött iparuk képes lett állni a világpiaci versenyt, akkor lettek a szabadkereskedelem elkötelezett hívei; a szabadkereskedelem az erős államok politikája Stolper-Samuelson tétel: a szabadkereskedelem azoknak kedvez (országon belül), akik bővében vannak a tényezőknek, és azokat fogja károsítani, akiknek szűkösek a forrásaik (a kereskedelemkorlátozás hatása pont ellentétes) Mundell-féle ekvivalencia tétel: a termelési tényezők (K, L) és a termékek nk.-i áramlása azonos törvények szerint megy végbe és tökéletesen helyettesítik egymást Tényező-ár kiegyenlítődés elve: a kereskedelem hatására az egyes termelési tényezők megtérülési rátája (bér, profit) idővel kiegyenlítődik Raymond Vernon: termék-élet görbe elmélet (ebben a technológiai innováció az FDI-t magyarázó változó) Michael Porter: egy nemzetgazd. belső jellemzői határozzák meg kompetitív előnyök kifejlődését bizonyos iparágakban; ezek a nemzeti kultúra, a K és L helyzete, a kereslet jellege, a támogató iparágak állapota, a gazd. ipari szerkezete; speciális ipari szektorokat vizsgál (ún. klasztereket, nem vállalatokat v. országokat); szerinte is fontos lehet az állami beavatkozás új iparok védelmére; kompetitív előny (tudatos, szándékos választás) fogalmával helyettesíti a komparatív előnyt (adottság) Gyémánt modell (kb. ez, ami ide le van írva) GATT: multilateralizmus, általános reciprocitás elve (Kennedy forduló), tárgyalási fórum, nem alkot szabályokat, létrehozott egy szabály alapú kereskedelmi rendszert (tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat elleni kódex Tokiói forduló) Új kereskedelmi agenda: munkaügyi szabályozás, emberi jogok, környezetvédelem, nemzeti szuverenitás kérdéseivel foglalkozik Seattle-i WTO tárgyalás (1999. november): sikertelen, mert tapasztalatlan az új főtitkár (Mike Moore), Clinton szankciókat helyez kilátásba a munkaügyi szabályokat megsértő 9

10 államokkal szemben (LDC-k ez ellenük irányul), a nagyhatalmak (USA, EU) nem támogatják a kereskedelmi liberalizációt (ez máig konfliktusforrás ez tőlem) Eddig összesen 8 (5 GATT + 3 WTO) forduló volt (a TK szerint, viszont most zajlik az idén záruló Hongkongi forduló, szóval ez +1 ez is tőlem) Prebisch-Singer tétel: az elsődleges javak exportjára szakosodott országokban a cserearány romlik; oka: alacsony árelaszticitás; a gazdagok ezzel elszivattyúzzák a szegényektől az erőforrásokat Kilencedik Fejezet: A nemzetközi monetáris rendszer Nemzetközi monetáris rendszer: alapvető funkciója a reálgazdasági (keresk., termelés) tranzakciók előmozdítása Nemzetközi pénzügyi rendszer: alapvető funkciója a gazdasági tevékenységhez és fejlődéshez szükséges beruházási tőke biztosítása IMF: elsődleges feladata a tagországok számára megfelelő devizatartalékok biztosítása valutájuk árfolyamának előre meghatározott szinten tartásához; ennek eléréséhez rövid-távú hiteleket nyújt; DE! (ez már 12. fej.) szerepe az adósságválság után megváltozott: gazdaságfejlesztő hivatallá vált, mely közép-távú hiteleket is nyújt, ehhez viszont bizonyos makro- (ez eddig is) és mikro-feltételeknek (!; ez eddig nem volt) is eleget kell tennie az adott gazd.-nak Bretton Woods-i rdsz: (nagyon röviden) (1) a nemzeti valutákat a dollárhoz kötik, (2) a dollárt az aranyhoz, (3) a nagyhatalmak informálisan egyeztetik, összehangolják gazdpol. jukat; a tagok valutáinak stabilitásáért az IMF lett a felelős Szenioritás: az, aki biztosítja valamely gazdaság (v. az USA esetén a világgazdaság) valutáját ezáltal különféle privilégiumokat élvez Smithonian megállapodás: a dollárt 1971 decemberében újra leértékelik (ez évben már egyszer megtette Nixon elnök az aranyra válthatóság felmondásakor) Jamaikai konferencia (1976): létrehozzák a rugalmas árfolyamok rendszerét (ez van ma is) Következménye: növekvő interdependenciák (nemzetek kölcsönösen függnek egymástól és a nk.-i tőkeáramlástól) Lehetetlen szentháromság: (1) rögzített árfolyam, (2) autonóm monetáris politika, (3) szabad tőkeáramlás Barry Eichengreen: a gazdasági és politikai változások miatt ma már lehetetlen visszatérni a rögzített árfolyamok rendszeréhez; arany bilincs = aranystandard (őt ld. még 4. fej.) Tizedik fejezet: A nemzetközi pénzügyi rendszer Hazai hatás: Kína és Japán pénzügyeket, tőkeáramlásokat ellenőrző, szabályozó magatartása Martin Feldstein, Charles Horioka: a szabad tőkeáramlás nem integrálta a nk.-i pénzügyeket oly mértékben, mint azt sokan hiszik, még mindig meghatározó a nemzetgazdaság szerepe Modern pénzügyi válságok: (1) a 70-es évek végén 80-as évek elején az LDC-k válsága a túl sok külföldi hitel miatt; (2) 1992-ben az ERM összeomlása; (3) ben a mexikói peso összeomlása (majdnem teljes latin-amerikai válság lett); (4) 1997-es ázsiai válság (ez elsőként a teljes világgazdaságra jelentős hatással volt) 10

11 Charles Kindleberger: a világgazd.-ot az utóbbi évszázadokban a nk.-i kapitalizmust megrázó pénzügyi őrület, pánikok és krachok jellemezték; a piacok irracionálisan működnek ( tömegpszichológia ), a spekulációt a csordaszellem (az egyéni racionális viselkedés összességében irracionális eredményhez vezet) jellemzi (őt ld. még 4. fej.) Hyman Minsky: pénzügyi-instabilitási elmélet: e szerint a pénzügyi válságok hozzá tartoznak a kapitalista gazdasági rendszerhez, a válságok pályája a következő: (1) kiszorítás v. külső sokk; ha ez elég mély (2) egy gazdasági szektorban megnőnek a profitlehetőségek; (3) ezt pár tőkeerős vállalkozó/befektető megpróbálja kiaknázni, és ha ez valóban nyereséges lesz az (4) befektetési lázhoz és ezzel óriási tőkeátcsoportosításhoz vezet, ezzel buborék keletkezik, ami akkor pukkan ki, amikor a (5) pánik stádiumában minden befektető elkezd megszabadulni kockázatos befektetéseitől és vissza akar térni a biztonságos eszközökhöz, ekkor az árak lezuhannak, a hitelpiac összeomlik; a (6) gazdaság csak lassan tud kilábalni a válságból és helyreállni Új nemzetközi pénzügyi architektúra : Clinton javasolta, fő célja a gazdasági válságok terjedésének feltartóztatása és a jövőbeli krízisek megelőzése Tobin-adó : a határokon átnyúló pénzáramlás nemzetközi adóztatása Milton Friedman, Walter Wriston, George Schultz, William Simon: az IMF-et fölöslegesnek, sőt károsnak tartják, a piacra bíznák a nk.-i pénzügyek szabályozását Tizenegyedik fejezet: Az állam és az MNC-k Paul Krugman: Janus-arcú hozzáállás az MNC-khez; hagyományos: MNC-k nem tekinthetők a nk.-i gazdaság szignifikáns tényezőinek új: az oligopol piacon működő MNC-k stratégiai viselkedése az állami intézkedéseket (protekcionizmus, támogatások), sőt akár a nk.-i szabályozást is befolyásolhatja Richard Caves: a kisajátítási képesség fontosságát hangsúlyozza; ennek lényege, hogy egy vállalat akkor tud járadékot kisajátítani, ha értékes gazdasági aktívákat birtokol v. tart irányítás alatt (pl.: márkanév, gyártási technológia); internalizálódás koncepciója: az MNC-k olyan oligopolisztikus vállalatok, amelyek tulajdonosi jogaikban rejlő, v. egyéb vállalat-specifikus előnnyel rendelkeznek Alfred Chandler: a válgazd.-ban először ő foglalkozik az MNC-k viselkedésének elemzésével Raymond Vernon: Sovereignity at Bay termékélet-ciklus modell: (kifejlesztés,) bevezetés, érettség, hanyatlás, elavulás (őt ld. még 8.fej.) John Dunning: nevéhez fűződik a Reading School eklektikus elmélete: az MNC-k kialakulásában a technológia szerepe a meghatározó ez tette lehetővé a globális méretű irányítás és szervezés megvalósítását a tranzakciós költségek jelentős csökkentésével; OLI-paradigma ez a kompetitív előnyökről szól (Ownership, Location, Internalisation) Michael Porter: Competitive Advantage of Nations (1990) stratégiai elmélet: az MNC-ket a kitermelési, gyártási és piaci (marketing) tevékenységek értékláncával jellemzi a vállalat eldöntheti melyiket hol végzi, ami nagy stratégiai mozgásteret ad neki; a vilgazd. iparilag kiemelkedő nemzeti klaszterek mentén szerveződik (őt ld. még 8.fej.) Marxista és radikális kritikai elméletek: Stephen Hymer (őt ld. még 2. fej.): megkülönbözteti egymástól az FDI és a portfólió-beruházások céljait: előbbié lehet vállalatspecifikus v. monopolisztikus előnyök megszerzése, míg utóbbié a 11

12 kamatráták eltéréseinek kihasználása; a monopolkapitalizmus (MNC-k) két alapvető törvénye: (1) a vállalati méretek növekedésének elve és az (2) egyenlőtlen fejlődés elve Államközpontú felfogás: az MNC-k olyan nemzeti vállalatok, melyek a világpiacon versengenek egymással Paul Doremus: The Myth of the Global Corporation (1980) az MNC-k saját hazájuk termékei és hűen tükrözik annak társadalmi, gazdasági és politikai értékrendjét John Stopford, Susan Strange: Rival States, Rival Firms (1991) az MNC-k a nk.-i kapcsolatok legjelentősebb tényezői Kenichi Ohmae: The Borderless World a globális vállalatok a homogén fogyasztói ízléssel jellemezhető, határok nélküli világgazdaságra adott természetes válaszreakciók, elvesztették korábbi nemzeti jellegüket Tizenkettedik fejezet: Az állam és a gazdasági fejlődés Fejlődésgazdaságtan/-elmélet: képviselői: Albert Hirschman, Arthur Lewis, Gunnar Myrdal, Raul Prebisch, Paul Rosenstein-Rodan, Max Singer lényege: alapvető különbség a fejlődő és a fejlett gazdaságok között, mivel más magyarázó változók írják le működésüket ( a neoklassz. változók csak a fejlettekre igazak); fejlesztő állam nélkül a nk.-i keresk. sem segít rajtuk; túlságosan elkéstek a fejlődéssel (No. és Japán még ki tudta használni lemaradottságából fakadó előnyeit, de a mai LDC-k már lekéstek erről), csak külső beavatkozások (nk.-i közösségi és kormányzati) révén fejlődhetnek; aszimmetrikus piacnyitást javasolnak (pl. EU GSP rdsz.) Arthur Lewis: a fejlődők mg.-i szektorában alacsony termelékenység és munkaerőtöbblet jellemző ez lehetne a fejlődés motorja Raul Prebisch: erős protekcionizmusra és importhelyettesítésre van szüksége az LDCknek, hogy fel tudják építeni saját gazdaságukat Gunnar Myrdal: a szegénység által generált körkörös és kumulatív folyamatok akadályozzák a fejlődést; ördögi kör: (1) kevésbé fejlettek természetüknél fogva elszegényednek, (2) szegényeknél kevés megtakarítás kevés beruházás, (3) iparágak nem hatékonyak, nem versenyképesek, (4) ez további elszegényedéshez vezet Paul Rosenstein-Rodan: nagy lökés (ez kell az LDC-knek): az államnak kell vállalkoznia (mások híján) és ösztönöznie a közberuházásokat Neoliberalizmus: elveti az állami beavatkozást, a neoklasszikus elvek híve, a kormányok feladata hibás gazdaságpolitikájuk következményeinek (infláció, nagy államadósság) felszámolása, a piaci erők érvényesítése (hatósági árak Ø, piacnyitás); importhelyettesítés helyett exportvezérelte fejlődés; nem korrumpálható, technokrata kormányzat kell Theodore Schultz: kimutatta hogy az LDC-k gazdái is a piaci tv.-ek szerint maximalizálják hasznukat, és nem olyan tehetetlenek, mint a fejlgazdtan. szerint Fejlesztő állam modellje: Alice Amsden: Asia s Next Giant (1989); Robert Wade: Governing the Market (1990) (őt ld. még 7. fej.) lényege: az állam a stratégiailag fontos iparágakba tereli a vállalkozásokat; alkalmazói hisznek benne, hogy az állam által kiválasztott és támogatott iparágak 12

13 fogják felnövekvésük után a legnagyobb társadalmi megtérülést biztosítani; az állam irányítja a piaci folyamatokat A DK-ázsiai országok fejlődésének jellemzői: (1) megfontolt makropolitika (alacsony infláció, kevés adósság), piachoz alkalmazkodó gazdpol. (világpiaci árak) (2) magas megtakarítási és beruházási szint, jól képzett munkaerő (3) exportvezérelt növekedési stratégia Moses Abramovitz: a gazdasági fejlődés alapvető követelménye a társadalmi kapacitás a fejlődésben minden nemzetgazd. számára alapvető fontosságúak a társadalmipolitikai változók (ld. még 6. fej.) Tizenharmadik fejezet: A regionális integrációk politikai gazdaságtana Albert Fishlow, Stephan Haggard: különbséget tesznek piac vezérelte és politika irányította regionális integrációk között Ernest Mandel: a gazdasági integrációk a transznacionális tőkés osztályok tőkefelhalmozásának a bővítésére szolgálnak Jacob Viner: The Customs Union Issue (1950) a közös külső vámtarifáknak nem csak kereskedelemtermelő, hanem kereskedelemterelő hatása is van; emiatt a gazdasági jólétre gyakorolt hatása bizonytalan David Mitrany: A Working Peace System ebben írja le ún. funkcionális elméletét (funkcionalizmus); ennek lényege: a világon a funkcionális és technikai területek (egészségügy, posta, kommunikáció) nk.-i szabályozásával elkerülhetnék a háborúkat; ezen intézmények mentén a világ már erősen integrálódott, ezek a nemzet-államoktól függetlenül, és azoktól hatékonyabban képesek működni Ernst Haas: a neofunkcionalizmus elméletének megalkotója; ennek lényege: a funkcionalizmushoz hasonlóan az intézményi integrációt támogatja, ám azt nem a kormányok megfontolt politikája eredményének tekinti, hanem az önérdekeiket követő érdekcsoportokénak; az integráció okaival nem foglalkozik, de ha az egyszer beindul, akkor az előnyöket látva további együttműködésre sarkall majd; tkp. a méretgazdaságosság (gazd.)/jobb érdekérvényesítés (pol.) fokozatosan szélesebb együttműködésre ösztönöz Neoinstitucionalizmus: Robert Keohane: szükségesek a nk.-i intézmények, mert csökkentik a tranzakciós költségeket és megbirkóznak a piaci kudarcokkal, és egyéb problémákkal (ld. még 4. fej, rezsimelmélet) (Liberális) Intergovernmentalizmus: regionális integrációk létrehozásában lényegesek a gazdasági érdekek; kellenek a nk.-i intézmények az integrációs folyamat fenntartásához; DE a leglényegesebb szereplők a nemzeti kormányok, fontos a hazai érdek az integráció során Andrew Moravcsik: Európában a nemzeti gazdasági lobbik érdekeinek közeledése gerjesztette az integrációt, és emellett csak másodsorban volt politikai indíttatású (Államközpontú) Realizmus: a regionális integrációkat egy v. több központi ország irányítja, mely hajlandó hatalmát latba vetni az integráció előrehaladásáért Jacob Viner (ld. fentebb) Joseph Grieco: az államoknak fontosak az integrációkkal szerezhető relatív előnyök, ezért hosszú távon (is) kénytelenek együttműködni, hogy tovább mélyíthessék az integrációt; de vannak területek, ahol ütköznek a nemzeti érdekek, és ezek megoldására kell egy erős vezető állam, akinek érdeke az integráció további mélyítése (őt ld. még 4. fej.) 13

14 Robert Mundell: optimális valutaövezet elmélete: célszerű a regionális integráció, ha fix árfolyamok mellett az alkalmazkodás kevesebb költséggel jár, mint rugalmas árfolyamok mellett Tizennegyedik fejezet: A nemzetállam szerepe a világgazdaságban Daniel Yargin, Joseph Stanislaw: az államoktól a piac ragadta magához a gazd. feletti irányítást és ellenőrzést, és ezzel az állam domináns gazdasági szerepének vége A Fed eszközei az USA gazdaságának irányítására: (1) államkötvények eladása (kevesebb pénz lassítja) v. felvásárlása (több pénz gyorsítja) (2) repo kamatláb (a bankok ilyen kamatért kapnak tőle hitelt) megváltoztatása (ha csökkenti több hitel, pörgeti a gazdaságot; ha emeli lassul) (3) bankok minimális tartalékainak meghatározása (csökkenti több hitelt tudnak kihelyezni, pörgeti a gazdaságot) Bázeli Egyezmény (1988): célja a banki tartalékokra vonatkozó, világszerte egységes szabályozás létrehozása Szentes: versenyképesség: termék v. szolgáltatás: használati és csereérték vállalat: versenyképes termékek, piaci részesedés nem ország: hazai versenyképes vállalatok száma, nk.-i keresk.-i részesedés Tizenötödik fejezet: A világgazdaság irányítása Richard Cooper: Economics of Interdependence (1968) nk.-i rdsz. legnagyobb problémái: a gazdasági és technológiai erők erősödő ellentmondása, a világ folyamatos fragmentálódása; gazdaság: ellenállhatatlan erők politika: megingathatatlan célok ; legjobb megoldás a világgazdaság nk.-i irányítása lenne, de kételkedik, hogy ezért a nemzetek feladnák szuverenitásukat, autonómiájukat Neoliberális institucionalizmus (! neoinstitucionalizmus!): az államok továbbélését jósolja és együttműködésüket feltételezi; a relatív helyett az abszolút hasznok elérése lesz a nemzetek célja; a nk.-i intézmények az aktuális problémákhoz folyamatosan alkalmazkodva képesek működni Új medievalizmus: az államot aláásta a fejlődés, a helyébe új nem-kormányzati erők (NGO) lépnek Wolfgang H. Reinicke: Governing Without Government (1998) a modern világban a kormány és a kormányzati funkciók elválnak egymástól Anne-Marie Slaughter: NGO-k szerepe növekedésének okai: hidegháború Ø félelmek csökkenése, megnyílik az út a transznacionális civil társadalom előtt; internet a cégek és kormányok információs monopóliuma megtörik; MNC-k hatalmának növekedése is integráló tényező Államközpontú realizmus: az államok között örökös konfliktus és versengés Robert Gilpin: az ő véleményét ld. 14. fej. + egész könyv Transzgovernmentalizmus: hisz a nemzetek továbbélésében, de a kormányzati hivatalok közötti nk.-i együttműködés (kormányközi testületek v. hálózatok) váltja fel a mai centralizált nemzeti kormányokat; hisz a kormányzati feladatok feloszthatóságában (ld. még új medievalizmus) Graham Allison: a nemzetállamok alkotórészeikre bonthatók, és ezek önállóan is együttműködhetnek más nemzetek megfelelő kormányzati hivatalaival; feltételezi, 14

15 hogy nincs hierarchikus viszony a kormányzatok érdeklődési területei között (nemz. bizt., külpol.?) (ITO Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet; GATT Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény; WTO Világkereskedelmi Szervezet; LDC Least Developed Countries; UNCTAD Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlődési Konferenciája; ILO Nemzetközi Munkaügyi Szervezet; SDR különleges lehívási jog, ez az IMF által bevezetett új tartalékeszköz nem terjed el; NGO nem kormányzati szervezet; NIE Újonnan iparosodó gazdaságok) 15

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében)

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében) Kereskedelempolitika Kereskedelempolitika: az államnak a belföldi és külföldi áru és szolgáltatás - forgalommal kapcsolatos magatartása, valamint az ezt megvalósító eszköz és intézményrendszer. Csoportosítását

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK (ortodoxia vs. új monaterizmus) Kolozsvár 2013. 11. 22. Tartalomjegyzék 1. Gazdasági egyensúlytalanság okai? 2. Korlátlan pénzteremtés következményei? 3. Mi a megoldás? 1.

Részletesebben

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról 86 A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról A Zrínyi Kiadó a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakmai gondozásában

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Fejlődési paradigmák. A mai óra témái. Neoklasszikus megközelítés. Szent-Iványi Balázs Világgazdasági Tanszék

Fejlődési paradigmák. A mai óra témái. Neoklasszikus megközelítés. Szent-Iványi Balázs Világgazdasági Tanszék Fejlődési paradigmák Szent-Iványi Balázs Világgazdasági Tanszék A mai óra témái Neoklasszikus növekedéselmélet Klasszikus fejlődésgazdaságtani irányzatok Strukturalista / dependencia iskola Neoliberális

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói. Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói. Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu Tananyag-egyéb tudnivalók Tankönyv:Vigvári András: Pénzügy(rendszer)tan. KJK-KERSZÖV.

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Külkereskedelem és innováció

Külkereskedelem és innováció Külkereskedelem és innováció Mit tudnak a közgazdászok és azt hogyan lehet(ne) felhasználni Magyarországon? Békés Gábor, PhD MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Közép-európai Egyetem Portfolio.hu EXPORT

Részletesebben

A globalizáció visszásságai

A globalizáció visszásságai A globalizáció visszásságai Alapfogalmak Modernizáció = fejlődés? Jólét = boldogság? Információ = szabadság? Deszakralizáció = technológia uralma? Igény = szükséglet? Mi a növekedés? Munkahelyteremtés,

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek Chapter. Előadás Közgazdaságtan Economy oikonomos (görög) az aki a háztartást vezeti Háztartás sok döntés Szűkös erőforrásokat oszt szét Képesség, erőfeszítés, vágy Társadalom sok döntés Szétoszt erőforrásokat

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Az emberi tőke elmélet és alkalmazásának néhány területe

Az emberi tőke elmélet és alkalmazásának néhány területe Az emberi tőke elmélet és alkalmazásának néhány területe TÓTH LÁSZLÓ Eszterházy Károly Főiskola, Gazdaságtudományi Intézet, Vállalkozás-gazdaságtan Tanszék, Egészségház u. 4, Eger 3300 tothl@ektf.hu A

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan)

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Dr. habil. Farkas Szilveszter PhD egyetemi docens, tanszékvezető BGF, PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék http://dr.farkasszilveszter.hu farkas.szilveszter@pszfb.bgf.hu 2 1

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

Matus János Globalizáció és társadalom

Matus János Globalizáció és társadalom 1 Matus János Globalizáció és társadalom 1. A globalizáció első szakasza A globalizáció az államok kapcsolataiban növekvő intenzitást, az érintkezések felületeinek kiterjedését és ezzel párhuzamosan a

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül

A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül tanulmányok LAPSÁNSZKY ANDRÁS A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül A gazdaságba beavatkozó közigazgatás határainak,

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK

KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK SZIE KLÍMAGAZDASÁGTANI ELEMZŐ ÉS KUTATÓKÖZPONT KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK /LOW-CARBON PRODUCTION AND SERVICE/ DR. FOGARASSY CSABA Karbongazdaság (zöldből kékbe) Az alacsony-széntartalmú

Részletesebben

A nemzetközi rezsimek elmélete: egy politikai gazdaságtani megközelítés

A nemzetközi rezsimek elmélete: egy politikai gazdaságtani megközelítés A nemzetközi rezsimek elmélete: egy politikai gazdaságtani megközelítés Vigvári Gábor A rezsimelmélet a nemzetközi politikai gazdaságtan (NPG) tudományának egyik központi kutatási témája körülbelül az

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGYEK International economics Tantárgyi tájékoztató Érvényes a 2004/2005.

Részletesebben

CENTRUMRA ÉS PERIFÉRIÁRA OSZTOTT EURÓPA. KÖZÉP-KELET-EURÓPA ESÉLYEI.

CENTRUMRA ÉS PERIFÉRIÁRA OSZTOTT EURÓPA. KÖZÉP-KELET-EURÓPA ESÉLYEI. CENTRUMRA ÉS PERIFÉRIÁRA OSZTOTT EURÓPA. KÖZÉP-KELET-EURÓPA ESÉLYEI. FARAGÓ LÁSZLÓ MRTT VÁNDORGYŰLÉS, EGER, 2015 NOVEMBER 19 20. Készült az NK 104985 sz. OTKA támogatásával CENTRUM-PERIFÉRIA VISZONY A

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

5. A területi verseny és főbb jellemzői

5. A területi verseny és főbb jellemzői Amerre nézek, amerre járok, hívnak a szőke, bús délibábok, a csalfa múltból hiú jövőbe küszködve bukni mindég előre! (Kosztolányi Dezső: Tíz év után) 5. A területi verseny és főbb jellemzői A globalizációs

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Nappali tagozat FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KIÚT A VÁLSÁGBÓL?

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Nappali tagozat FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KIÚT A VÁLSÁGBÓL? BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KIÚT A VÁLSÁGBÓL? Egy autóipari vállalat versenyképességét

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Czirják László bemutatkozás

Czirják László bemutatkozás Czirják László bemutatkozás Társalapitó és ügyvezető partnere az ieurope Capital regionális magántőke befektetési alapnak - www.ieurope.com A United Way Magyarország Alapitvány elnöke - www.unitedway.hu

Részletesebben

Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia)

Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia) Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia) Biztosítói kihívások 2006 Öregedő társadalom Hiányzó válaszaink hol késnek? Új kockázatkezelés

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan?

Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan? (Csaba László: Európai közgazdaságtan. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2014.) Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan? Ha egy amerikai közgazdászt kérdeznénk, jó esélylyel nemleges választ kapnánk. E válaszszal

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan)

KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan) KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan) előadó: Dr. Fábián Attila, egyetemi docens afabian@ktk.nyme.hu Szakirodalom: Lengyel I. Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan. Dialóg- Campus, Budapest-Pécs,

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A nemzeti gazdaságpolitikák környezete: a globalizáció. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

A nemzeti gazdaságpolitikák környezete: a globalizáció. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) A nemzeti gazdaságpolitikák környezete: a globalizáció Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) I. A globalizáció értelmezése II. A globalizáció externáliái III. A globalizáció újratervezése A globalizáció

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári titkárságvezető

2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári titkárságvezető Curriculum Vitae Családnév: Szepesi Keresztnév: Balázs Született: 1974, Szekszárd, Magyarország e-mail: szepesibalazs@hetfa.hu Munkahelyek 2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben