Vidékfejlesztés és közösségi javak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vidékfejlesztés és közösségi javak"

Átírás

1 Popp JózsefJ Agrárgazdas rgazdasági gi Kutató Intézet Vidékfejlesztés és közösségi javak Kihívások a modern élelmiszergazdaságban c. konferencia Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), Európai Földtulajdonosok Szervezete (ELO) és Syngenta Budaörs

2 Vázlat Az EU költségvetés felülvizsgálata a KAP reform tükrében Az élelmezés-, energia- és környezet-biztonság kölcsönhatása KAP-reform 2013 után: vidékfejlesztés Közjavak szolgáltatásának mechanizmusai Agrárpolitikai, szabályozási kérdések

3 EU 2020 gazdaságpolitikai stratégiája Lisszaboni stratégia ( ) kudarca: az EU nem lett a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága: az EU világpiaci súlya csökkent! Európa: status quo = szabadtéri múzeum? EU 2020 stratégia főbb pontjai tudásalapú gazdasági növekedés megteremtése - termelékenység javítása, innováció, egységes online piac, digitális integráció környezetbarát (zöld) gazdaság oktatás és képzés fejlesztése Lisszaboni szerződés Az EU 2020 stratégia prioritása: a legnagyobb társadalmi jólétet és gazdasági növekedést szolgáló támogatásokat helyezi előtérbe (nem a hagyományos támogatást) - Kutatás + Fejlesztés + Innováció + Képzés - Természeti erőforrások megőrzése (környezetvédelem) A KAP reform várhatóan illeszkedni fog az EU 2020 gazdaságpolitikai stratégiájába

4 EU költségvetési előirányzata 2010-re Igazgatás 5,6% 2010: 141 mrd Természeti erőforrások: Piachoz kapcsolodó kiadások és közvetlen támogatások 31% A természeti erőforrások megőrzése Vidékfejles ztés; 24,1% Halás zat 1,6% (44% környezet) Környeze tvéde lem 0,5% Egyéb intézke dése k és programok (be leértve a decentralizált hivatalokat is) 0,1% Természeti erőforrások összesen: 42,1% 59,5 mrd Fenntartható növekedés 45,4% Az EU, mint globális szereplő 5,7% Ebből: 85% kohézió a növekedésért és foglakoztatásért Uniós polgárság, szabadság, biztonság és jog érvényesülése; 1,2% Természeti erőforrások: vidékfejlesztés, környezetvédelem és halászat 11,1% Mezőgazdaság és vidékfejlesztés 58 mrd Halászat 1 mrd Környezetvédelem: 0,5 mrd Egyéb fő előirányzatok: Piachoz kapcsolodó kiadások é s közvetlen támogatások 73% Regionális politika 39 mrd Kohéziós alap 10 mrd Kutatás + információs társ. 7 mrd Forrás: European Commission, 2010

5 EU költségvetés felülvizsgálata: a rendszerszemlélet hiánya A túl nagy ismeretanyag csak elenyésző része fér az ember fejébe A versengő tudományok a specialistát díjazzák (scientometria a tudomány GDP-je: a sebességet mutatja, nem az irányt) Szakember-mítosz, territorium féltés, ágazati érdek érvényesítése (lásd agrárgazdaság: élelmezés-/környezetbiztonság) Következmény: komplex problémák tüneti kezelése szakterületenként ( A pokolhoz vezető út jó szándékkal van kikövezve )

6 Ágazatok, régiók és tagországok közötti különbségek csökkentése, de átalánytámogatás sem lesz A KAP 2013 után: kérdések Jövedelembiztosítás: termelői összefogás határidős ügyletekre uniós és nemzeti támogatással; adópolitika; pénzalap gyümölcs-/ zöldségszektor mintájára SPS reformja Biztonsági háló Közvetlen kifizetések Jövedelem Piacok HGKGY Ártámogatás/ kvótareform 1. tengely (szerkezetváltás) 2. tengely (környezet) Leépítés? Közjavak Vidékfejlesztés 3. tengely (földhasznosítás és diverzifikáció) Szerkezetátalakítás Jövő: versenyképesség javítása (környezetbarát beruházási, fejlesztési, innovációs és képzési támogatás) piacnélküli közjavak előállításának ösztönzése (biodiverzitás, klímaváltozás, vízgazdálkodás, stb.) HGKGY: Helyes gazdálkodási és környezetvédelmi gyakorlat

7 A vidékfejlesztési támogatások előirányzata között 3. tengely - vidéki éle tminősé g/dive rzifikáció; 13% Magyarország 12% 3. és 4. tengely: térségi funkció! 4. tengely - Le ader; 6% A KAP költségvetésének 22%-a vidékfejlesztési forrás: - ebből 44% megy környezetre, földhasználatra technikai segítségnyújtás; 3% 1. tengely - verse nyképe ssé g; 34% Magyarország 48% A támogatott terület 57%-a LFA, ami kritika tárgya: a definíció nem egyértelmű, könnyen kijátszható! 2. tengely - környezet/földhasználat; 44% Magyarország 30% 1. és 2. tengely: szektorális funkció! A 2. tengely kifizetéseinek jelentősége nő: Magyarországon a 30%-os arány alacsony, a támogatás 2/3-át könnyen lehívható jogcímek teszik ki; egyéb jogcímeknél kevés tapasztalat! Forrás: European Commission, 2008

8 Piaci kudarc a környezetvédelemben globális kitekintés Constanza et al. (1997) Globális ökoszisztéma értéke: 1994-ben 33 billió USD (10¹²) volt; 1,8 x GDP (globális GDP 1,8-szorosa) WWF (2005) Living Planet report Globális ökolábnyom 30% > globális erőforráskészlet (minden ember a Földön átlagosan 30%-kal több erőforrást fogyaszt, mint amennyi globálisan előállítható) Stern Review (2006) Economics of climate change Cselekvési program nélkül a veszteség és kockázat értéke évente eléri a globális GDP 5%-át Cselekvési programok költsége a globális GDP 1%-ára csökkenthető United Nations Millennium Ecosystem Assessment (2003) A biodiverzitás elvesztése jelentős és többnyire irreverzibilis The Economics of Ecosystems & Biodiversity: TEEB (2008) Erdőirtás kumulált vesztesége: 14 billió USD között = a globális GDP 7% -a Roewer (2008): az ipar környezetvédelmi kiadásai az EU-ban között 2004-ben 45,6 billió USD, GDP 0,4%-a, bruttó hozzáadott-érték 2,4%-a feldolgozás 80%, villany, gáz és víz 17%, bányászat 3% EU IRENA 35 környezetvédelmi indikátor Holland Mezőgazdasági, természetvédelmi és Élelmiszerügyi Minisztérium Megéri beruházni a természetbe és tájképbe RISE Foundation (2009): Public Goods from Private Land A cselekvési programok eredménye eltörpül a problémák nagysága mellett Forrás: RISE Task Force (2009): Public goods from private land.

9 Ökológiai lábnyom igényünk összetevői Globálisan 17,6 milliárd hektár biológiailag produktív terület kellene (2,7 ha/fő lábnyom esetén). Ezzel szemben 2005-ben 13,4 milliárd hektár volt = 2,1 ha/fő lábnyom: ez már 31%-os túllépés ban az emberiség már 40%-kal több erőforrást használt fel, mint amennyi a Földön újraképződött! 1986-ban használtunk fel annyi megújuló erőforrást, mint amennyi abban az évben képződött, azóta nem létező környezeti hitelből (2008-ban 98 nap volt) élünk. Szemléletváltás nélkül a 2030-as években két Földre lenne szükség életmódunk fenntartásához. Albert Einstein: egyetlen probléma sem oldható meg abban a szemléletben, amely létrehozta azt. Városi terület Gyepterület Erdőterület Ökológiai lábnyoml Ökológiai lábnyom Halászati terület Szántóterület Forrás: Wackernagel, M.: Involving Society in Valueing Ecosystem Services. World Science Forum, Budapest, november 6.

10 Az agrárpolitikai cselekvés motivációjának problémája A biodiverzitás és ökoszisztémák értéke hiányzik: Közülük nagyon sok nem is ismert (de ez változik); széleskörű a tudatlanság Az értékeket általában nem veszik figyelembe az értékelésnél és döntéshozatalnál Általában nem integrálják a gazdasági és piaci előrejelzésekbe a gazdaság ezért gyakran nem része a megoldásnak (néhány kivételtől eltekintve: PES) Milyen forrásokra van szükség a közjavak előállításához? Környezetvédelmi Indokolt Közjavak szolgáltatás értéke > támogatás > előállításának költsége Hogyan lehet internalizálni az externáliákat? Ez a ki fizet kérdése? Élelmiszerfogyasztó Élelmiszertermelő (a fenntarthatóság érdekében a teljes társadalmi és környezetvédelmi költséggel kell számolni) A környezet közvetlen használója Adófizető Az opció függvényében változik a költség/hatékonyság és tisztesség Forrás:.RISE Task Force (2009): Public goods from private land.

11 A közjavak széleskörű értelmezése Egyes ökoszisztéma szolgáltatások magánjavak pl. élelmiszer- és fatermelés Mások tiszta közjavak pl. klímaszabályozás és klímaváltozás mérséklése, genetikai diverzitás stb. Más közjavak magánjavak jellemzőit hordozzák pl. víztisztítás, tájképi érték és ökoturizmus, rekreáció, genetikai ismeretek - Vittel eset: Vittel ásványvíz palackozó fizet a gazdáknak, ha megváltoztatják a gazdálkodási gyakorlatot a palackozott víz minőségének biztosítása érdekében - Erdő/vízgyűjtő terület gazdálkodási gyakorlatának kompenzációja a (tiszta) vízhez való hozzáférésért USA, Mexikó, Új-Zéland - Ökoturizmus gyorsan növekvő piac - Genetikai ismeret gyógyszerek előállítása; hagyományos ismeretekhez való hozzáférés és profitosztozkodás - A klímaváltozás mérsékléséhez való hozzájárulás (erdőirtás nélkülözése, erdőtelepítés) Az ökoszisztéma szolgáltatások értékének elismerése hozzájárul a jobb döntésekhez - A földhasználat különböző lehetőségeinek hatása a közjavak/magánjavak előállítására - Érték figyelembe vétele a döntéshozatalnál - Közjavak előállítását célzó állami szabályozás Forrás: TEEB The Economics of Ecosystems and Biodiversity for National and International Policy Makers Summary: Responding to the Value of Nature 2009.

12 A közjavak legfontosabb jellemzői: A közjavak jellemzői Nem versengő az egyik piaci szereplő fogyasztása nem csökkenti a többi szereplő számára rendelkezésre álló javak mennyiségét Nem kizárólagos ha a közjavak elérhetőek egy szereplő számára, más szereplők nem zárhatók ki fogyasztásukból, vagyis korlátlan mértékben fogyaszthatók Az elméleti definíció fontos A közjavak szolgáltatásának mechanizmusát a fentebb leírt jellemzők befolyásolják Piaci vagy állami beavatkozás Magánjavak Méz Közjavak Beporzás Forrás: RISE Task Force (2009): Public goods from private land.

13 Közjavak: kínálat és kereslet A piac nem tudja biztosítani a közjavak szolgáltatását A közjavaknak nincs piaca, nincs értéke, amikor a gazdák termelési döntéseket hoznak közjavak alulkínálatához vezet A kínálati oldalon a legnagyobb profittal kecsegtető javak előállítását választják a gazdák A fogyasztók többsége nem hajlandó fizetni a közjavakért, ami gyakran a termőföld kizsigereléséhez vezet A közjavak piaca tehát nem tud létrejönni Működő piac hiányában állami beavatkozásra van szükség, hogy a társadalmi igényeknek megfelelő szinten kerüljön sor közjavak előállítására Forrás: RISE Task Force (2009): Public goods from private land. IEEP

14 Mezőgazdasági eredetű főbb közjavak az EU-ban Környezetvédelmi jellegű közjavak Mezőgazdasági tájkép Biodiverzitás Vízminőség Vízkészlet védelme Talaj termőképességének megőrzése Klímastabilitás (ÜHG kibocsátása) Klímastabilitás (szén tárolása) Levegőminőség Rugalmas alkalmazkodás tüzekhez és árvízekhez Társadalmi jellegű közjavak Élelmezésbiztonság Élhető vidék fenntartása Állatjólét- és- egészségügy Forrás: Cooper, T., Hart, K. and Baldock, D. (2009): The provision of public goods through agriculture in the European Union, Report for DG Agriculture and Rural Development, Contract No 30-CE /00-28, Institute for European Environmental Policy: London

15 Stabilitás Rugalmasság Hatékonyság Például mire jó a biodiverzitás? (minden szinten) Egykori működésének eredménye a mai energiabőség! Miben? Atmoszféra szabályozás Klímaszabályozás Hidrológiai szabályozás Anyagciklusok szabályozása Kártevők szabályozása Beporzás Talajképzés stb. Hosszabb távon: evolúcióképességet befolyásolja ökoszisztéma szolgáltatások

16 A mezőgazdasági termelés jellemzői befolyásolják a közjavak szolgáltatásának szintjét A közjavak előállításának eloszlása nem egyenletes és időben sem állandó A leghasznosabb gazdálkodási rendszerek a közjavak előállításához: Extenzív(ebb) állattenyésztés és vegyes gazdálkodás Hagyományos ültetvénygazdálkodás Biotermelés A magas termelékenységű, intenzív gazdálkodásnak is komoly lehetőségei vannak a környezetbarát termelési gyakorlat elsajátítására új technológiák alkalmazásával Energia-hatékonyság javítása és az ÜHG kibocsátás csökkentése tipikusan intenzív állattenyésztéshez kapcsolódik A jövő szempontjából fontos szempont a földhasználat-változás körüli vita és a különböző közjavak közötti kompromisszum (trade-offs) kihívása Forrás: Cooper, T., Hart, K. and Baldock, D. (2009)

17 A közjavak szolgáltatásának veszélyei A piaci erők, termékárak és a műszaki haladás intenzifikációra ösztönöz A környezetbarát gazdálkodás lehetőség-költsége (opportunity cost) változik és valószínűleg magasabb termelékenyebb területeken Ez a közjavak előállítását célzó intézkedések teljesítésének magasabb támogatását feltételezi azokon a területeken, ahol kényszerítő környezetvédelmi beavatkozásra van szükség (a gazdák önkéntes részvételéről van szó) Földhasználat-változás (biomassza előállítás következményeként) Marginális területek kialakulásának, művelés felhagyásának veszélye Az extenzív gazdálkodás és a kedvezőtlen adottságú területek gazdasági életképessége csökken E gazdálkodási rendszerek támogatása az új szabályozás kialakításának kritikus pontja Ahol alacsonyabb az opportunity cost, ott a közjavak előállítása komparatív előnyt élvez, tehát célszerű ezt figyelembe venni a célzott támogatásoknál Forrás: Cooper, T., Hart, K. and Baldock, D. (2009)

18 Az állami beavatkozás esete Nem áll rendelkezésre elégséges pénzforrás az összes közjószág előállításához az összes gazdálkodó bevonásával A közjavak alulkínálata a társadalmi elvárások szintjéhez képest kollektív cselekvést igényel A közjavak előállítását célzó intézkedések költsége kisebb, mint a cselekvés hiányából származó veszteség Az állam szerepe A társadalmi igények megismerése/felmérése (a jelen és jövő generáció számára) Az igények kielégítéséhez szükséges célkitűzések meghatározása a társadalmilag kívánatos szint biztosítása A gazdák által előállított közjavak kínálatának garantálása A beavatkozás formái: Szabályozás, pénzügyi ösztönző, képzés és tanácsadás A pénzügyi ösztönzés tipikus esete, amikor a társadalom fizet a gazdálkodóknak a termelési tényezők közjavak előállítása érdekében végrehajtott újraelosztásáért Forrás: Cooper, T., Hart, K. and Baldock, D. (2009)

19 Mit kell a társadalomnak fizetni Környezeti minőség Állami beavatkozás esete Környezetvédelmi cél Költséget a társadalom viseli Referencia-szint Költséget a gazdálkodó viseli Gazdasági optimum a gazdálkodó számára - Ösztönzés - Kompenzáció - Piaci eszközök - Helyes gazdálkodási gyakorlat szabályozása/standardok bevezetése Közjavak véletlenszerű előállítása Tanácsadás, Kapacitások fejlesztése Forrás: RISE Task Force (2009): Public goods from private land.

20 Közjavak előállításának mechanizmusa Közvetlen előállítás: magán- vagy jótékonysági szervezetek klubok Földet szereznek közjavak előállítása érdekében (természetvédelmi parkok) Közjavak értékének beépítése a magánjavak és magánszolgáltatások árába Egyéb piacok (biotermékek, földrajzi árujelzés, eredetvédelem) önkéntes szabványok bevezetésével alakultak ki, közvetlen kapcsolatot teremtve a létező magánjavak (élelmiszer) és környezetvédelmi szolgáltatás (élővilág figyelése) között Piacok létrehozása lehetőség szerint az állami költségek minimalizálása érdekében Az állami szabályozás fontos eszköz a piacok létrehozásában, mert a szabályozás alá tartozó vállalatokat szigorú környezetvédelmi előírások betartására kényszeríti Környezetvédelmi előírások (CO 2, vízminőség, biodiverzitás pótlása) bevezetésével létrejön a közjavak piaca, illetve a közjavak iránti kereslet Akkreditált szervezetek a piacképes közjavakat esetében lebonyolítják a tranzakciókat A piacalapú eszközök (adó, bírság, közjavak kereskedelmének engedélyezése) hatékonyabb környezetvédelmi célkitűzések elérésére, mint a szabályozás önmagában Költségvetési támogatás gazdálkodók számára A környezetvédelmi szolgáltatások költség-haszon viszonya nagy eltéréseket mutat Költséghatékonyság heterogén térségi kompenzációs kifizetésekkel érhető el Közjavak díjazása: kölcsönös megfeleltetés, agrár-környezetgazdálkodási programok, KAT támogatása, környezeti érték piramis A közjavak piaca nem helyettesíti a hagyományos, támogatott agrárkörnyezetgazdálkodási programokat Forrás: RISE Task Force (2009): Public goods from private land.

21 Példa: klímapolitika ÜHG kibocsátásának kötelező csökkentése a fejlett országokban (USA kivételével) ÜHG kibocsátását csökkentő projektek fejlődő országokban Kötelező környezetvédelmi előírás bevezetése (CO 2, vízminőség, biodiverzitás pótlása) az EU-ban és az USA-ban (Észak-keleti államok); klímacsomag törvénytervezet az USA-ban Ausztrália kormánya is kötelező környezetvédelmi előírásokat tervez bevezetni: közjavak előállításának pénzügyi ösztönzése + energiafelhasználás korlátozása és a kibocsátás csökkentése USA: környezetvédelmi előírások regionális szinten + klímacsomag törvénytervezet EU: Emisszió Kereskedelmi Rendszer Forrás: RISE Task Force (2009): Public goods from private land.

22 Agrárszabályozási kérdések A mezőgazdasági földhasználat és a gazdálkodási gyakorlat változása módosítja a közjavak előállításának formáit A földhasználatért folytatott ádáz verseny hangoztatása valószínűleg túlzott, de a termelés intenzifikációja és a szántóföldi művelési ág jelentősége várhatóan nő közvetlen konfliktust idéz elő a közjavak szolgáltatásában A hasznos gazdálkodási gyakorlat és a közjavak véletlenszerű előállítása csökken, habár néhány pozitív trend is megfigyelhető (ÜHG kibocsátásának csökkenése, energia-hatékonyság javulása) A művelt terület jelentős részén, elsősorban az intenzívebb szántóföldi régiókban agrárpolitikai beavatkozásra van szükség A közjavak koncentrált előállításához kapcsolódó területek, nevezetesen az extenzíven legeltetett gyepterületek speciális intézkedéseket igényelnek Az EU agrárpolitikájának kihívásai: Konzisztens (következetes) szabályozás környezetvédelmi célok integrálásának kihangsúlyozása Intézkedések hatékonyságának javítása Megfelelő célkitűzések meghatározása,végrehajtás javítása, hatékony monitoring and értékelés Elégséges költségvetés forrás biztosítása Forrás: Cooper, T., Hart, K. and Baldock, D. (2009)

23 KÉRDÉSEK? KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!! Tudjuk, hogy innen hová kerül a biodiverzitás a távoli emlékezetbe és történelem könyvekbe. LÉGY SPECIFIKUS, NE ÁLTALÁNOS!

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már megtett lépések Kis Miklós Zsolt agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Közgazdász Vándorgyűlés Kecskemét

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet KAP-reform AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, 2011.02.25. Papp Gergely papp.gergely@aki.gov.hu Agrárgazdasági Kutató Intézet www.aki.gov.hu Mi a Közös Agrárpolitika (KAP)? A KAP olyan működő közösségi politika,

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Víz- és energiatakarékos öntözés a mezőgazdaságban Szarvas 2015. július 9. Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztésért

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból

Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Balczó Bertalan Vidékfejlesztési

Részletesebben

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása A LIFE Éghajlat-politika Alprogram 2016. évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása II. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. június 30. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás megelőzése és csökkentése érdekében NÉB)( Maradék nélkül konferencia 2016. november 18. Szöllősi Réka Élelmiszer-feldolgozók Országos

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22. A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás?

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Kálmán Zoltán mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata Magyarország állandó képviselője az ENSZ római székhelyű mezőgazdasági és élelmezési

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása

A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása Olti Máté osztályvezető I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. I. A LIFE Program A LIFE az Európai Unió pénzügyi finanszírozási

Részletesebben

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program prioritásai. Tervezett forrásarányok a VP-n belül

Vidékfejlesztési Program prioritásai. Tervezett forrásarányok a VP-n belül Vidékfejlesztési Program (VN) prioritási területei Tervezett forrásarányok a VP-n belül Vidékfejlesztési Program prioritásai 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben

Részletesebben

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4.

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4. A Dunastratégia és a mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4. A Duna-régió stratégia és a mezőgazdaság 2 A Duna-vízgyűjtő felszíni és felszín alatti

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika 2013 után Magyar érdekek és lehetőségek PAPP GERGELY

A Közös Agrárpolitika 2013 után Magyar érdekek és lehetőségek PAPP GERGELY A Közös Agrárpolitika 2013 után Magyar érdekek és lehetőségek PAPP GERGELY Előadás szerkezete A Közös Agrárpolitika jövője Magyar érdekek és lehetőségek Kérdések A Közös Agrárpolitika jövője FOLYAMATOS

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Cím port XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 0 i kezelésű előirányzatok Vidékfejlesztési és halászati programok Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II.

Részletesebben

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései Mihálffy Szilvia Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály Az előadás tartalma: Mi a halgazdálkodás? Milyen

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben