Vidékfejlesztés és közösségi javak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vidékfejlesztés és közösségi javak"

Átírás

1 Popp JózsefJ Agrárgazdas rgazdasági gi Kutató Intézet Vidékfejlesztés és közösségi javak Kihívások a modern élelmiszergazdaságban c. konferencia Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), Európai Földtulajdonosok Szervezete (ELO) és Syngenta Budaörs

2 Vázlat Az EU költségvetés felülvizsgálata a KAP reform tükrében Az élelmezés-, energia- és környezet-biztonság kölcsönhatása KAP-reform 2013 után: vidékfejlesztés Közjavak szolgáltatásának mechanizmusai Agrárpolitikai, szabályozási kérdések

3 EU 2020 gazdaságpolitikai stratégiája Lisszaboni stratégia ( ) kudarca: az EU nem lett a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága: az EU világpiaci súlya csökkent! Európa: status quo = szabadtéri múzeum? EU 2020 stratégia főbb pontjai tudásalapú gazdasági növekedés megteremtése - termelékenység javítása, innováció, egységes online piac, digitális integráció környezetbarát (zöld) gazdaság oktatás és képzés fejlesztése Lisszaboni szerződés Az EU 2020 stratégia prioritása: a legnagyobb társadalmi jólétet és gazdasági növekedést szolgáló támogatásokat helyezi előtérbe (nem a hagyományos támogatást) - Kutatás + Fejlesztés + Innováció + Képzés - Természeti erőforrások megőrzése (környezetvédelem) A KAP reform várhatóan illeszkedni fog az EU 2020 gazdaságpolitikai stratégiájába

4 EU költségvetési előirányzata 2010-re Igazgatás 5,6% 2010: 141 mrd Természeti erőforrások: Piachoz kapcsolodó kiadások és közvetlen támogatások 31% A természeti erőforrások megőrzése Vidékfejles ztés; 24,1% Halás zat 1,6% (44% környezet) Környeze tvéde lem 0,5% Egyéb intézke dése k és programok (be leértve a decentralizált hivatalokat is) 0,1% Természeti erőforrások összesen: 42,1% 59,5 mrd Fenntartható növekedés 45,4% Az EU, mint globális szereplő 5,7% Ebből: 85% kohézió a növekedésért és foglakoztatásért Uniós polgárság, szabadság, biztonság és jog érvényesülése; 1,2% Természeti erőforrások: vidékfejlesztés, környezetvédelem és halászat 11,1% Mezőgazdaság és vidékfejlesztés 58 mrd Halászat 1 mrd Környezetvédelem: 0,5 mrd Egyéb fő előirányzatok: Piachoz kapcsolodó kiadások é s közvetlen támogatások 73% Regionális politika 39 mrd Kohéziós alap 10 mrd Kutatás + információs társ. 7 mrd Forrás: European Commission, 2010

5 EU költségvetés felülvizsgálata: a rendszerszemlélet hiánya A túl nagy ismeretanyag csak elenyésző része fér az ember fejébe A versengő tudományok a specialistát díjazzák (scientometria a tudomány GDP-je: a sebességet mutatja, nem az irányt) Szakember-mítosz, territorium féltés, ágazati érdek érvényesítése (lásd agrárgazdaság: élelmezés-/környezetbiztonság) Következmény: komplex problémák tüneti kezelése szakterületenként ( A pokolhoz vezető út jó szándékkal van kikövezve )

6 Ágazatok, régiók és tagországok közötti különbségek csökkentése, de átalánytámogatás sem lesz A KAP 2013 után: kérdések Jövedelembiztosítás: termelői összefogás határidős ügyletekre uniós és nemzeti támogatással; adópolitika; pénzalap gyümölcs-/ zöldségszektor mintájára SPS reformja Biztonsági háló Közvetlen kifizetések Jövedelem Piacok HGKGY Ártámogatás/ kvótareform 1. tengely (szerkezetváltás) 2. tengely (környezet) Leépítés? Közjavak Vidékfejlesztés 3. tengely (földhasznosítás és diverzifikáció) Szerkezetátalakítás Jövő: versenyképesség javítása (környezetbarát beruházási, fejlesztési, innovációs és képzési támogatás) piacnélküli közjavak előállításának ösztönzése (biodiverzitás, klímaváltozás, vízgazdálkodás, stb.) HGKGY: Helyes gazdálkodási és környezetvédelmi gyakorlat

7 A vidékfejlesztési támogatások előirányzata között 3. tengely - vidéki éle tminősé g/dive rzifikáció; 13% Magyarország 12% 3. és 4. tengely: térségi funkció! 4. tengely - Le ader; 6% A KAP költségvetésének 22%-a vidékfejlesztési forrás: - ebből 44% megy környezetre, földhasználatra technikai segítségnyújtás; 3% 1. tengely - verse nyképe ssé g; 34% Magyarország 48% A támogatott terület 57%-a LFA, ami kritika tárgya: a definíció nem egyértelmű, könnyen kijátszható! 2. tengely - környezet/földhasználat; 44% Magyarország 30% 1. és 2. tengely: szektorális funkció! A 2. tengely kifizetéseinek jelentősége nő: Magyarországon a 30%-os arány alacsony, a támogatás 2/3-át könnyen lehívható jogcímek teszik ki; egyéb jogcímeknél kevés tapasztalat! Forrás: European Commission, 2008

8 Piaci kudarc a környezetvédelemben globális kitekintés Constanza et al. (1997) Globális ökoszisztéma értéke: 1994-ben 33 billió USD (10¹²) volt; 1,8 x GDP (globális GDP 1,8-szorosa) WWF (2005) Living Planet report Globális ökolábnyom 30% > globális erőforráskészlet (minden ember a Földön átlagosan 30%-kal több erőforrást fogyaszt, mint amennyi globálisan előállítható) Stern Review (2006) Economics of climate change Cselekvési program nélkül a veszteség és kockázat értéke évente eléri a globális GDP 5%-át Cselekvési programok költsége a globális GDP 1%-ára csökkenthető United Nations Millennium Ecosystem Assessment (2003) A biodiverzitás elvesztése jelentős és többnyire irreverzibilis The Economics of Ecosystems & Biodiversity: TEEB (2008) Erdőirtás kumulált vesztesége: 14 billió USD között = a globális GDP 7% -a Roewer (2008): az ipar környezetvédelmi kiadásai az EU-ban között 2004-ben 45,6 billió USD, GDP 0,4%-a, bruttó hozzáadott-érték 2,4%-a feldolgozás 80%, villany, gáz és víz 17%, bányászat 3% EU IRENA 35 környezetvédelmi indikátor Holland Mezőgazdasági, természetvédelmi és Élelmiszerügyi Minisztérium Megéri beruházni a természetbe és tájképbe RISE Foundation (2009): Public Goods from Private Land A cselekvési programok eredménye eltörpül a problémák nagysága mellett Forrás: RISE Task Force (2009): Public goods from private land.

9 Ökológiai lábnyom igényünk összetevői Globálisan 17,6 milliárd hektár biológiailag produktív terület kellene (2,7 ha/fő lábnyom esetén). Ezzel szemben 2005-ben 13,4 milliárd hektár volt = 2,1 ha/fő lábnyom: ez már 31%-os túllépés ban az emberiség már 40%-kal több erőforrást használt fel, mint amennyi a Földön újraképződött! 1986-ban használtunk fel annyi megújuló erőforrást, mint amennyi abban az évben képződött, azóta nem létező környezeti hitelből (2008-ban 98 nap volt) élünk. Szemléletváltás nélkül a 2030-as években két Földre lenne szükség életmódunk fenntartásához. Albert Einstein: egyetlen probléma sem oldható meg abban a szemléletben, amely létrehozta azt. Városi terület Gyepterület Erdőterület Ökológiai lábnyoml Ökológiai lábnyom Halászati terület Szántóterület Forrás: Wackernagel, M.: Involving Society in Valueing Ecosystem Services. World Science Forum, Budapest, november 6.

10 Az agrárpolitikai cselekvés motivációjának problémája A biodiverzitás és ökoszisztémák értéke hiányzik: Közülük nagyon sok nem is ismert (de ez változik); széleskörű a tudatlanság Az értékeket általában nem veszik figyelembe az értékelésnél és döntéshozatalnál Általában nem integrálják a gazdasági és piaci előrejelzésekbe a gazdaság ezért gyakran nem része a megoldásnak (néhány kivételtől eltekintve: PES) Milyen forrásokra van szükség a közjavak előállításához? Környezetvédelmi Indokolt Közjavak szolgáltatás értéke > támogatás > előállításának költsége Hogyan lehet internalizálni az externáliákat? Ez a ki fizet kérdése? Élelmiszerfogyasztó Élelmiszertermelő (a fenntarthatóság érdekében a teljes társadalmi és környezetvédelmi költséggel kell számolni) A környezet közvetlen használója Adófizető Az opció függvényében változik a költség/hatékonyság és tisztesség Forrás:.RISE Task Force (2009): Public goods from private land.

11 A közjavak széleskörű értelmezése Egyes ökoszisztéma szolgáltatások magánjavak pl. élelmiszer- és fatermelés Mások tiszta közjavak pl. klímaszabályozás és klímaváltozás mérséklése, genetikai diverzitás stb. Más közjavak magánjavak jellemzőit hordozzák pl. víztisztítás, tájképi érték és ökoturizmus, rekreáció, genetikai ismeretek - Vittel eset: Vittel ásványvíz palackozó fizet a gazdáknak, ha megváltoztatják a gazdálkodási gyakorlatot a palackozott víz minőségének biztosítása érdekében - Erdő/vízgyűjtő terület gazdálkodási gyakorlatának kompenzációja a (tiszta) vízhez való hozzáférésért USA, Mexikó, Új-Zéland - Ökoturizmus gyorsan növekvő piac - Genetikai ismeret gyógyszerek előállítása; hagyományos ismeretekhez való hozzáférés és profitosztozkodás - A klímaváltozás mérsékléséhez való hozzájárulás (erdőirtás nélkülözése, erdőtelepítés) Az ökoszisztéma szolgáltatások értékének elismerése hozzájárul a jobb döntésekhez - A földhasználat különböző lehetőségeinek hatása a közjavak/magánjavak előállítására - Érték figyelembe vétele a döntéshozatalnál - Közjavak előállítását célzó állami szabályozás Forrás: TEEB The Economics of Ecosystems and Biodiversity for National and International Policy Makers Summary: Responding to the Value of Nature 2009.

12 A közjavak legfontosabb jellemzői: A közjavak jellemzői Nem versengő az egyik piaci szereplő fogyasztása nem csökkenti a többi szereplő számára rendelkezésre álló javak mennyiségét Nem kizárólagos ha a közjavak elérhetőek egy szereplő számára, más szereplők nem zárhatók ki fogyasztásukból, vagyis korlátlan mértékben fogyaszthatók Az elméleti definíció fontos A közjavak szolgáltatásának mechanizmusát a fentebb leírt jellemzők befolyásolják Piaci vagy állami beavatkozás Magánjavak Méz Közjavak Beporzás Forrás: RISE Task Force (2009): Public goods from private land.

13 Közjavak: kínálat és kereslet A piac nem tudja biztosítani a közjavak szolgáltatását A közjavaknak nincs piaca, nincs értéke, amikor a gazdák termelési döntéseket hoznak közjavak alulkínálatához vezet A kínálati oldalon a legnagyobb profittal kecsegtető javak előállítását választják a gazdák A fogyasztók többsége nem hajlandó fizetni a közjavakért, ami gyakran a termőföld kizsigereléséhez vezet A közjavak piaca tehát nem tud létrejönni Működő piac hiányában állami beavatkozásra van szükség, hogy a társadalmi igényeknek megfelelő szinten kerüljön sor közjavak előállítására Forrás: RISE Task Force (2009): Public goods from private land. IEEP

14 Mezőgazdasági eredetű főbb közjavak az EU-ban Környezetvédelmi jellegű közjavak Mezőgazdasági tájkép Biodiverzitás Vízminőség Vízkészlet védelme Talaj termőképességének megőrzése Klímastabilitás (ÜHG kibocsátása) Klímastabilitás (szén tárolása) Levegőminőség Rugalmas alkalmazkodás tüzekhez és árvízekhez Társadalmi jellegű közjavak Élelmezésbiztonság Élhető vidék fenntartása Állatjólét- és- egészségügy Forrás: Cooper, T., Hart, K. and Baldock, D. (2009): The provision of public goods through agriculture in the European Union, Report for DG Agriculture and Rural Development, Contract No 30-CE /00-28, Institute for European Environmental Policy: London

15 Stabilitás Rugalmasság Hatékonyság Például mire jó a biodiverzitás? (minden szinten) Egykori működésének eredménye a mai energiabőség! Miben? Atmoszféra szabályozás Klímaszabályozás Hidrológiai szabályozás Anyagciklusok szabályozása Kártevők szabályozása Beporzás Talajképzés stb. Hosszabb távon: evolúcióképességet befolyásolja ökoszisztéma szolgáltatások

16 A mezőgazdasági termelés jellemzői befolyásolják a közjavak szolgáltatásának szintjét A közjavak előállításának eloszlása nem egyenletes és időben sem állandó A leghasznosabb gazdálkodási rendszerek a közjavak előállításához: Extenzív(ebb) állattenyésztés és vegyes gazdálkodás Hagyományos ültetvénygazdálkodás Biotermelés A magas termelékenységű, intenzív gazdálkodásnak is komoly lehetőségei vannak a környezetbarát termelési gyakorlat elsajátítására új technológiák alkalmazásával Energia-hatékonyság javítása és az ÜHG kibocsátás csökkentése tipikusan intenzív állattenyésztéshez kapcsolódik A jövő szempontjából fontos szempont a földhasználat-változás körüli vita és a különböző közjavak közötti kompromisszum (trade-offs) kihívása Forrás: Cooper, T., Hart, K. and Baldock, D. (2009)

17 A közjavak szolgáltatásának veszélyei A piaci erők, termékárak és a műszaki haladás intenzifikációra ösztönöz A környezetbarát gazdálkodás lehetőség-költsége (opportunity cost) változik és valószínűleg magasabb termelékenyebb területeken Ez a közjavak előállítását célzó intézkedések teljesítésének magasabb támogatását feltételezi azokon a területeken, ahol kényszerítő környezetvédelmi beavatkozásra van szükség (a gazdák önkéntes részvételéről van szó) Földhasználat-változás (biomassza előállítás következményeként) Marginális területek kialakulásának, művelés felhagyásának veszélye Az extenzív gazdálkodás és a kedvezőtlen adottságú területek gazdasági életképessége csökken E gazdálkodási rendszerek támogatása az új szabályozás kialakításának kritikus pontja Ahol alacsonyabb az opportunity cost, ott a közjavak előállítása komparatív előnyt élvez, tehát célszerű ezt figyelembe venni a célzott támogatásoknál Forrás: Cooper, T., Hart, K. and Baldock, D. (2009)

18 Az állami beavatkozás esete Nem áll rendelkezésre elégséges pénzforrás az összes közjószág előállításához az összes gazdálkodó bevonásával A közjavak alulkínálata a társadalmi elvárások szintjéhez képest kollektív cselekvést igényel A közjavak előállítását célzó intézkedések költsége kisebb, mint a cselekvés hiányából származó veszteség Az állam szerepe A társadalmi igények megismerése/felmérése (a jelen és jövő generáció számára) Az igények kielégítéséhez szükséges célkitűzések meghatározása a társadalmilag kívánatos szint biztosítása A gazdák által előállított közjavak kínálatának garantálása A beavatkozás formái: Szabályozás, pénzügyi ösztönző, képzés és tanácsadás A pénzügyi ösztönzés tipikus esete, amikor a társadalom fizet a gazdálkodóknak a termelési tényezők közjavak előállítása érdekében végrehajtott újraelosztásáért Forrás: Cooper, T., Hart, K. and Baldock, D. (2009)

19 Mit kell a társadalomnak fizetni Környezeti minőség Állami beavatkozás esete Környezetvédelmi cél Költséget a társadalom viseli Referencia-szint Költséget a gazdálkodó viseli Gazdasági optimum a gazdálkodó számára - Ösztönzés - Kompenzáció - Piaci eszközök - Helyes gazdálkodási gyakorlat szabályozása/standardok bevezetése Közjavak véletlenszerű előállítása Tanácsadás, Kapacitások fejlesztése Forrás: RISE Task Force (2009): Public goods from private land.

20 Közjavak előállításának mechanizmusa Közvetlen előállítás: magán- vagy jótékonysági szervezetek klubok Földet szereznek közjavak előállítása érdekében (természetvédelmi parkok) Közjavak értékének beépítése a magánjavak és magánszolgáltatások árába Egyéb piacok (biotermékek, földrajzi árujelzés, eredetvédelem) önkéntes szabványok bevezetésével alakultak ki, közvetlen kapcsolatot teremtve a létező magánjavak (élelmiszer) és környezetvédelmi szolgáltatás (élővilág figyelése) között Piacok létrehozása lehetőség szerint az állami költségek minimalizálása érdekében Az állami szabályozás fontos eszköz a piacok létrehozásában, mert a szabályozás alá tartozó vállalatokat szigorú környezetvédelmi előírások betartására kényszeríti Környezetvédelmi előírások (CO 2, vízminőség, biodiverzitás pótlása) bevezetésével létrejön a közjavak piaca, illetve a közjavak iránti kereslet Akkreditált szervezetek a piacképes közjavakat esetében lebonyolítják a tranzakciókat A piacalapú eszközök (adó, bírság, közjavak kereskedelmének engedélyezése) hatékonyabb környezetvédelmi célkitűzések elérésére, mint a szabályozás önmagában Költségvetési támogatás gazdálkodók számára A környezetvédelmi szolgáltatások költség-haszon viszonya nagy eltéréseket mutat Költséghatékonyság heterogén térségi kompenzációs kifizetésekkel érhető el Közjavak díjazása: kölcsönös megfeleltetés, agrár-környezetgazdálkodási programok, KAT támogatása, környezeti érték piramis A közjavak piaca nem helyettesíti a hagyományos, támogatott agrárkörnyezetgazdálkodási programokat Forrás: RISE Task Force (2009): Public goods from private land.

21 Példa: klímapolitika ÜHG kibocsátásának kötelező csökkentése a fejlett országokban (USA kivételével) ÜHG kibocsátását csökkentő projektek fejlődő országokban Kötelező környezetvédelmi előírás bevezetése (CO 2, vízminőség, biodiverzitás pótlása) az EU-ban és az USA-ban (Észak-keleti államok); klímacsomag törvénytervezet az USA-ban Ausztrália kormánya is kötelező környezetvédelmi előírásokat tervez bevezetni: közjavak előállításának pénzügyi ösztönzése + energiafelhasználás korlátozása és a kibocsátás csökkentése USA: környezetvédelmi előírások regionális szinten + klímacsomag törvénytervezet EU: Emisszió Kereskedelmi Rendszer Forrás: RISE Task Force (2009): Public goods from private land.

22 Agrárszabályozási kérdések A mezőgazdasági földhasználat és a gazdálkodási gyakorlat változása módosítja a közjavak előállításának formáit A földhasználatért folytatott ádáz verseny hangoztatása valószínűleg túlzott, de a termelés intenzifikációja és a szántóföldi művelési ág jelentősége várhatóan nő közvetlen konfliktust idéz elő a közjavak szolgáltatásában A hasznos gazdálkodási gyakorlat és a közjavak véletlenszerű előállítása csökken, habár néhány pozitív trend is megfigyelhető (ÜHG kibocsátásának csökkenése, energia-hatékonyság javulása) A művelt terület jelentős részén, elsősorban az intenzívebb szántóföldi régiókban agrárpolitikai beavatkozásra van szükség A közjavak koncentrált előállításához kapcsolódó területek, nevezetesen az extenzíven legeltetett gyepterületek speciális intézkedéseket igényelnek Az EU agrárpolitikájának kihívásai: Konzisztens (következetes) szabályozás környezetvédelmi célok integrálásának kihangsúlyozása Intézkedések hatékonyságának javítása Megfelelő célkitűzések meghatározása,végrehajtás javítása, hatékony monitoring and értékelés Elégséges költségvetés forrás biztosítása Forrás: Cooper, T., Hart, K. and Baldock, D. (2009)

23 KÉRDÉSEK? KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!! Tudjuk, hogy innen hová kerül a biodiverzitás a távoli emlékezetbe és történelem könyvekbe. LÉGY SPECIFIKUS, NE ÁLTALÁNOS!

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program prioritásai. Tervezett forrásarányok a VP-n belül

Vidékfejlesztési Program prioritásai. Tervezett forrásarányok a VP-n belül Vidékfejlesztési Program (VN) prioritási területei Tervezett forrásarányok a VP-n belül Vidékfejlesztési Program prioritásai 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4.

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4. A Dunastratégia és a mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4. A Duna-régió stratégia és a mezőgazdaság 2 A Duna-vízgyűjtő felszíni és felszín alatti

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Búsi Lajos Vidékfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 szakterületei 1. Agrárgazdas rgazdaság 2. Vidékfejleszt

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felels helyettes államtitkár 2014. október 29. Budapest, VHT Szakmai napok Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések dr. Szöllősi László helyettes államtitkár 2011. október 26. Stratégiák,

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben