AZ ÁGAZATI PÁRBESZÉD MAGYARORSZÁGON /2014/

Átírás

1 A LIGA /2012 azonosító számú, A szociális párbeszéd bővítése különböző szinteken című projekthez kapcsolódóan AZ ÁGAZATI PÁRBESZÉD MAGYARORSZÁGON /2014/ Készítette: Dr Kiss Mihály

2 Tartalomjegyzék: BEVEZETŐ I. FEJEZET Az ágazati dialógus törvényi szabályozása a kollektív szerződések kiterjesztésének lehetőségei. (jogi és nem jogi) II. FEJEZET Az ágazati dialógus helyzetei a) Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság /BÁPB/ b) Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság [Gázipari A/ÁPB] c) Kőolajipari párbeszéd d) Villamosenergia-ipari Alágazati Párbeszéd Bizottság (VÁPB) e) Víziközmű Ágazati Párbeszéd Bizottság f) Összefoglaló az ágazatai párbeszédről általában g) Az ÁPB-ken kívüli, ágazatokat érintő párbeszéd fórumok. III. FEJEZET Az ágazati dialógus megújítására történt kezdeményezések az utóbbi időszakban. a) a dialógus útjában álló akadályok (munkáltatói, szabályozási akadályok - törvényi, politikai) b) a szociális dialógusra való igény (témák, amelyek középszintű szabályozást igényelnek, a szociális partnerek szükségletei) IV. A dialógus sikeres megújítási törekvései, és a lehetséges kitörési pontok, ajánlások. IRODALOM JEGYZÉK 2

3 BEVEZETŐ Jelen szakértői munka a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA) felkérésére, a LIGA és az Innowation Norway között létrejött szerződés végrehajtására létesített, /2012 azonosító számú projekt kertében került elvégzésre. Az elemzés során az elvégzett munka négy fő fejezetbe lett rendezve. Az első fejezetben az ágazati párbeszéd törvényi szabályozása, ezen belül részletesen a kollektív szerződések kiterjesztésének lehetőségei kerültek elemezésre a évi LXXIV. törvény, az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről segítségével. A második fejezetben az ágazati párbeszéd gyakorlatban megvalósuló helyzetei kerültek elemzésre a vízügyi; gázipari; kőolajipari; bányászati és villamosenergia-ipari ágazatokban megvalósuló ágazati dialógus bemutatásával. Az ágazati párbeszéd bizottságokban végzett tevékenységet az ÁPB-k beszámolói alapján, a tevékenység keresztmetszetét bemutató beszámolókból vett kiemelésekkel igyekszik bemutatni. Továbbá a fejezet végén az ágazati párbeszédről egy általános összefoglaló, illetve az ÁPB-ken kívüli, ágazatokat érintő egyéb párbeszéd fórumokról egy áttekintés található. A harmadik fejezet az ágazati párbeszéd megújítására tett kezdeményezéseket elemzi a dialógus útjában álló akadályok; a szociális dialógusra való igény és a dialógus sikeres megújítására tett törekvések tükrében. E fejezet elkészítése során nagymértékben támaszkodtam a párbeszéd bizottságok szereplői által elmondottakra, felhasználva a tőlük kapott információkat. A negyedik fejezet a lehetséges kitörési pontokat elemzi, továbbá ajánlásokat fogalmaz meg. Az ajánlások során igyekeztem a szereplők által elmondottakból kiindulni és a javaslatokban szerepeltetni az általuk elmondottakat. 3

4 I. FEJEZET Az ágazati dialógus törvényi szabályozása a kollektív szerződések kiterjesztésének lehetőségei. (jogi és nem jogi) Az Országos Munkaügyi Tanács 2001 februárjában döntött az ágazati érdekegyeztetés fejlesztését célzó, "Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése" c. PHARE program indításáról, amelynek közvetlen célja ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB-k) megalakítása volt. Az ÁPB-k az ágazati szintű, kétoldalú munkaadói érdekképviseletek és szakszervezetek közötti közvetlen párbeszéd fórumai, amelyek keretet biztosítanak ágazati megállapodások és kollektív szerződések kötéséhez, valamint a szociális partnerek konzultációjához. A program január 27-én egy nagyszabású záró-konferenciával zárult. Ezt követően, a program eredményeként a szociális partnerek és a kormány szeptember 22-én írták alá az ágazati párbeszéd bizottságok működésének feltételeiről és rendjéről szóló megállapodást. Ez a megállapodás keretbe foglalta az ágazati párbeszéd bizottságok működési feltételeit és rendjét. A megállapodást aláíró felek, ezzel új fejezetet nyitottak a szociális párbeszéd hazai történetében, és egyúttal lerakták egy új fórumrendszer alapjait. A megállapodás erejét mutatja, hogy az érdekeltek konszenzusával jött létre, s az önszerveződő bizottságokat alkotó szervezetek elfogadták az abban foglaltakat, valamint a törvény megalkotásáig eltelt öt év során, ez alapján működtették az ágazati szociális párbeszéd intézményét. Ezt követően az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseletei között a középszintű szociális párbeszéd fejlődését, e szervezetek érdekvédelmi és érdekképviseleti jogainak érvényesülését, valamint meghatározza az ágazati párbeszéd intézményrendszerének kereteit, s ezzel hozzájáruljon az ágazati politikák megalapozásához, a rendezett munkaügyi kapcsolatok erősítéséhez, a munkabéke megteremtéséhez és fenntartásához, a munkafeltételek javításához, az ágazati kollektív szerződések elterjedéséhez, az Európai Unió gyakorlatára is figyelemmel megalkotta a 2009.évi LXXIV. törvényt, az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről A törvény értelmezésében szociális párbeszéd: a szociális partnerek közötti kétoldalú kommunikáció, amely magában foglalja a rendszeres információcserét, a konzultációt, a kollektív tárgyalást, megállapodások létrehozását, közös szakpolitikák kidolgozását és megvalósítását A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő kérdésekben a szociális partnerek, a nemzetgazdasági ág, ágazat, alágazat, szakágazat (a továbbiakban: ágazat) szintjén, illetve a munkavállalók meghatározott csoportjait érintően párbeszédet folytathatnak, e célból kétoldalú szociális párbeszéd bizottságot hozhatnak létre. 4

5 A törvény főszabályozási területe az Ágazati Párbeszéd Bizottságokra vonatkozó törvényi előírások megfogalmazása (emellett foglalkozik a megváltozott munkaképességűek és az őket foglalkoztatók érdekképviseletei közötti szociális párbeszéd feltételeivel is). A középszintű szociális párbeszéd elsősorban az ágazati (valamint az al- és szakágazati) szintet jelenti. Az ágazati párbeszéd törvényben szabályozott rendszere a versenyszférában működik. Ez alól azok a munkáltatók, illetve érdek-képviseleti szerveik kivételek, amelyek költségvetési szervként a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztatják. Ez esetben ugyanis ágazatokon átívelő szociális párbeszédről van szó, amelynek során indokolt, hogy valamennyi érintett dolgozó érdekeinek képviselete lehetővé váljék. Kikre terjed ki törvény hatálya? Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók és munkáltatók párbeszéd bizottságot alkotó érdekképviseleteire, a nemzetgazdasági ági, ágazati, alágazati, szakágazati, illetve a rehabilitációs párbeszéd bizottságra, a szociális párbeszéddel kapcsolatos feladatot ellátó kormányzati szervekre, az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsára, a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató munkáltatók érdekképviseleteire abban az esetben is kiterjed a törvény hatálya, ha az érdekképviseletben tagsággal rendelkező munkáltatók a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartoznak. Ágazati Párbeszéd Bizottság létrehozása: Ágazati Párbeszéd Bizottság hozható létre egy vagy több nemzetgazdasági ágra, ágazatra, alágazatra, szakágazatra kiterjedően. Egy nemzetgazdasági ágban, ágazatban, alágazatban, szakágazatban egy bizottság jöhet létre. Az Ágazati Párbeszéd Bizottság a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati munkáltatói érdekképviseletek (a továbbiakban: munkáltatói oldal) és az ágazati szakszervezetek (a továbbiakban: munkavállalói oldal) részvételével működő kétoldalú szociális párbeszédet folytató testület. Az Ágazati Párbeszéd Bizottság feladata és hatásköre: Az ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése, az ágazati szintű autonóm szociális párbeszéd megvalósítása, amelynek célja a megfelelő munkafeltételek kialakítása, a munkabéke megőrzése és a munkaerő-piaci folyamatok jogszerűségének előmozdítása. Az Ágazati Párbeszéd Bizottság az ágazat helyzetét, fejlődését, gazdasági és munkaügyi folyamatait érintő kérdésekkel foglalkozik. 5

6 Az Ágazati Párbeszéd Bizottság keretei között az Ágazati Párbeszéd Bizottság oldalai, illetve az oldalon részt vevő érdekképviseletek egymást tájékoztatják, konzultációt folytatnak, az Ágazati Párbeszéd Bizottság álláspontját, javaslatát összefoglaló nyilatkozatot adnak ki. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságban az erre jogosultak kollektív szerződést, illetve egyéb megállapodást köthetnek, továbbá kérhetik a kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztését a társadalmi párbeszédért felelős minisztertől. Az államigazgatás feladata: Az ágazatban dolgozók, valamint az ágazatban működő munkáltatók érdekeit jelentősen érintő kérdésekben, az ágazatban hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv köteles tájékoztatást adni az ágazatban működő Ágazati Párbeszéd Bizottság részére, illetve az Ágazati Párbeszéd Bizottság kezdeményezésére konzultálni. Az ágazati párbeszéd bizottság tagsága, létrejötte, megszűnése: Ágazati Párbeszéd Bizottságot a törvényben foglalt feltételeknek megfelelő, azonos ágazatba tartozó ágazati munkáltatói érdekképviseletek és ágazati szakszervezetek hozhatnak létre. A törvény alkalmazásában érdekképviselet, illetve érdekképviseleti szövetség az egyesülési jogról szóló törvény szerint létrejött egyesület; amelynek alapszabályában szereplő elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése (a továbbiakban: szakszervezet), vagy amelynek alapszabályában meghatározott céljai között szerepel a munkáltatók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme és képviselete. Ágazati az az érdekképviselet, amely a fentiekben foglaltakon túlmenően tevékenységét ágazati szinten szervezi és munkavállalókból, illetve szakszervezetekből vagy munkáltatókból, illetve munkáltatókat tömörítő érdekképviseleti szervezetekből álló tagsággal rendelkezik. Az ágazati szintű szociális párbeszédben részt vehet: A törvény kritériumokat állít fel az ágazati párbeszédben való részvételi jogosultság megszerzését illetően, külön a szakszervezetek és külön a munkáltatói szervezetek számára. Az ágazati szakszervezetek részvételi kritériumai: Az adott ágazatban legalább tíz munkáltatónál, alapszabálya szerint képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik és az e munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatott érdekképviseleti tagok létszáma eléri az ágazatban, munkaviszonyban foglalkoztatottak létszámának egy százalékát, vagy 6

7 Legalább három munkáltatónál, ahol az érdekképviselet alapszabálya szerint képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik, az érdekképviseleti tagok száma eléri az ágazatban, munkaviszonyban állók létszámának tíz százalékát. Az ágazati munkáltatói érdekképviselet részvételi kritériumai: Az a munkáltatói érdekképviselet, amelynek az adott ágazatba főtevékenysége szerint besorolt tagjai foglalkoztatják az ágazatban, munkaviszonyban álló munkavállalók legalább öt százalékát, vagy Amelynek, vagy amely tagszervezeteinek legalább negyven, az ágazatba főtevékenysége alapján besorolt munkáltató a tagja. Amennyiben az ágazati érdekképviselet tevékenysége több ágazatra terjed ki, nyilatkoznia kell arról, hogy a fentiekben meghatározott adatok az egyes ágazatok között tényleges ágazati jelenlétének megfelelően milyen arányban oszlanak meg. Az érdekképviseletet abban az ágazatban lehet ágazatinak tekinteni, amely vonatkozásában a megosztott adatok megfelelnek a fentebb szereplő mértéknek. A fentebb részletezetteken túl az Ágazati Párbeszéd Bizottság tagja olyan ágazati érdekképviselet lehet, amely e tevékenységét legalább két éve folytatja. Az e feltételnek való megfelelést jelenti, ha az érdekképviseletet érintő jogutódlás így különösen átalakulás, szétválás, egyesülés, illetve érdekképviseleti szövetség létrehozatala esetén, legalább egy jogelőd vagy tag érdekképviselet e tevékenységét a jogutódlás, illetve az érdekképviseleti szövetség létrejötte időpontját közvetlenül megelőzően legalább két évig megszakítás nélkül folytatta. Az ágazati szintű szociális párbeszédben való részvétel feltételeinek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdekképviseletei egymással koalícióra léphetnek. A törvény a független, tripartit Ágazati Részvételt Megállapító Bizottságra bízza a részvételi feltételeknek való megfelelés elbírálását. Ehhez részletes szempontrendszert tartalmaz, az ágazati súly meghatározása érdekében. A szempontoknak való megfelelést ötévente felül kell vizsgálni. A törvény szabályozza az Ágazati Párbeszéd Bizottság létrehozásának alapvető eljárási kereteit, kimondva, hogy az Ágazati Párbeszéd Bizottság létrehozása nyilvános eljárás keretében a szervezetek megállapodásán alapul. Az előírások garantálják, hogy az Ágazati Párbeszéd Bizottsághoz később is csatlakozhassanak olyan szervezetek, amelyek a törvényi feltételeknek megfelelnek. Az Ágazati Párbeszéd Bizottság tagjai az ilyen szervezetek csatlakozását nem akadályozhatják meg. 7

8 Ágazati Párbeszéd Bizottság létrehozása: Supported by the Norway Grants, through the Fund for Legalább egy ágazati munkáltatói érdekképviselet és legalább egy ágazati szakszervezet kezdeményezheti Ágazati Párbeszéd Bizottság létrehozását, feltéve, hogy az adott ágazatban Ágazati Párbeszéd Bizottság nem működik, illetve létrehozását 6 hónapon belül nem kezdeményezték. A kezdeményezést az ágazat, valamint a kezdeményezők, törvényben előírt adatainak megjelölésével a miniszter hivatalos lapjában hozzák nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozatal időpontjától számított harminc napig más, a törvény feltételeinek megfelelő érdekképviselet is írásban tájékoztathatja a megalakításban való részvételi szándékáról a kezdeményezőket, illetve az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottságot. A harminc napos határidő leteltével a kezdeményező és a részvételi szándékukat bejelentő érdekképviseletek Ágazati Párbeszéd Bizottság létrehozásáról állapodnak meg. A megállapodásnak tartalmaznia kell: az Ágazati Párbeszéd Bizottság létrehozására irányuló nyilatkozatot, az Ágazati Párbeszéd Bizottság munkáltatói, illetve munkavállalói oldalain részt vevő érdekképviseletek felsorolását, nevüket, székhelyüket, valamint a képviseletükre jogosult személyt, nyilatkozatot arról, hogy az Ágazati Párbeszéd Bizottságot létrehozó szervezetek döntési rendjüket maguk alakítják ki a törvény ide vonatkozó előírásai szerint vagy kérik az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság erre vonatkozó, a törvényben szereplő eljárását, továbbá a szervezetek képviselőinek aláírását. A megállapodás egy-egy példányát el kell juttatni a miniszternek, valamint az eljárást kezdeményező kérelemmel együtt az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottságnak. A törvényben szereplő eljárási szabályok és határidők betartását követően az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság határozatot hoz az Ágazati Párbeszéd Bizottság megalakulásáról, amely a határozat jogerőre emelkedése napjától kezdheti meg működését. Az Ágazati Párbeszéd Bizottsághoz megalakítását követően tagként csatlakozhat minden olyan ágazati munkáltatói szervezet, illetve ágazati szakszervezet, amely teljesíti a törvény által meghatározott feltételeket. A csatlakozás feltétele, hogy a csatlakozni szándékozó érdekképviselet ezen szándékát jelezze az Ágazati Párbeszéd Bizottságnak és az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottságnak, amely a feltételek fennállása esetén megállapítja a jogosultságot. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságnak megszűnik, ha: tagjai megállapodnak megszűnésében, a működési területére tartozó valamennyi ágazatot törlik a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszeréből (a továbbiakban: TEÁOR), az egyik oldalon valamennyi Ágazati Párbeszéd Bizottsági tag tagsága megszűnik, vagy 8

9 a törvényben foglalt kivételes esetben a munkáltatónál vagy munkáltatóknál foglalkoztatottak száma az ágazatban munkaviszonyban állók létszámának nyolcvan százaléka alá csökken. Az érdekképviselet Ágazati Párbeszéd Bizottsági tagsága megszűnik, ha: az érdekképviselet jogutód nélkül megszűnik, az érdekképviselet az Ágazati Párbeszéd Bizottságból kilép, az érdekképviselet az adott ágazatban megszünteti érdekképviseleti tevékenységét, vagy valamely, az érdekképviseletnek minősüléshez, illetve az Ágazati Párbeszéd Bizottságban való részvételhez előírt feltételnek nem felel meg. Az Ágazati Párbeszéd Bizottság, illetve az Ágazati Párbeszéd Bizottsági tagság megszűnését az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság állapítja meg, a megszűnés az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság határozatának jogerőssé válásával következik be. Az ágazati párbeszéd bizottság működése, a tagok jogai A tagok jogai tekintetében a törvény megkülönböztet tanácskozási és döntési jogosultságot. A törvény mellékleteiben szereplő feltételek teljesülése alapján szerezhető pontok alapján határozható meg, hogy az adott érdekképviselet milyen jogosítvánnyal rendelkezik. Az az érdekképviselet, amely nem éri el a 10 megszerezhető pontot; az tanácskozási joggal rendelkezik, Az az érdekképviselet, amelyik eléri, vagy meghaladja a 10 pontot; az döntési joggal vesz részt az Ágazati Párbeszéd Bizottság munkájában. A törvény a mellékletei szerinti kritériumok szerint, külön- külön a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek számára meghatározza a reprezentativitás feltételét, amely legalább 10 pont elérését írja elő. Az Ágazati Párbeszéd Bizottság működését a jogszabályok keretei között maga határozza meg. Ennek keretében írásban kell megállapítani: az Ágazati Párbeszéd Bizottság konzultációs és döntéshozatali eljárását, az Ágazati Párbeszéd Bizottság oldalait, illetve az egyes tagokat a törvény szerinti reprezentativitás alapján megillető jogosultságokat, az oldalakon belüli szavazás rendjét vagy a törvényben meghatározott szavazási rend alkalmazását, az Ágazati Párbeszéd Bizottság szervezetét, tisztségviselőit. 9

10 Az ágazati párbeszéd bizottságban kötött megállapodások, a kollektív szerződés megkötése és hatályának kiterjesztése Az Ágazati Párbeszéd Bizottság: megállapodásokat köthet, illetve kollektív tárgyalásokat folytathat kollektív szerződés létrehozása érdekében, A megállapodásokat a munka törvénykönyvben (2012. évi I. tv.), valamint az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényben (2009. évi LXXIV. tv.) meghatározott szabályok szerint köthetnek a felek. Az ágazati szintű kollektív szerződés megkötésére azonban kizárólag az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvény előírásait kell alkalmazni a szerződést kötő feleknek. A kollektív szerződés kötésének szabályai: Egy Ágazati Párbeszéd Bizottságban egy nemzetgazdasági ágra, ágazatra, al- vagy szakágazatra vonatkozóan adott szinten csak egy kollektív szerződés köthető. A kollektív szerződés kötésére irányuló tárgyalásokon az Ágazati Párbeszéd Bizottság valamennyi tagja tanácskozási joggal részt vehet. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságban kollektív szerződés megkötésére az érdekképviselet akkor jogosult, ha alapszabálya, illetve legfelsőbb döntéshozó szerve erre felhatalmazza. Kollektív szerződéskötésre a munkáltató csak egy munkáltatói érdekképviseletnek adhat felhatalmazást. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságban kollektív szerződés megkötésére az Ágazati Párbeszéd Bizottság egyes oldalain részt vevő valamennyi érdekképviselet együttesen jogosult. Ha a kollektív szerződés együttes megkötése nem lehetséges, azt az oldal valamennyi döntési joggal rendelkező érdekképviselete együtt köti meg. Ha a kollektív szerződés megkötése a döntési joggal rendelkező érdekképviseletek által sem lehetséges, azt az oldal reprezentatív érdekképviseletei együtt kötik meg. Ha a kollektív szerződés megkötése a reprezentatív érdekképviseletek által sem lehetséges, annak megkötésére az egyes oldalakon azok a reprezentatív ágazati érdekképviseletek jogosultak, amelyek együttesen megszerezték az oldalon szereplő reprezentatív érdekképviseletek összpontszámának kétharmadát. A fenti feltételeket az Ágazati Párbeszéd Bizottság oldalaira külön-külön kell figyelembe venni. Kollektív szerződés úgy is köthető, hogy az oldalak nem azonos feltételek alapján váltak aláírásra jogosulttá. 10

11 A kollektív szerződés időbeli hatálya: Supported by the Norway Grants, through the Fund for A kollektív szerződés eltérő megállapodás hiányában a megkötését követő tizenöt nap eltelte után következő hónap első napján lép hatályba. A munkáltatói érdekképviselet köteles elősegíteni, hogy a kollektív szerződést a tagjai által foglalkoztatott munkavállalók megismerjék. A kollektív szerződés személyi hatálya: Az Ágazati Párbeszéd Bizottságban kötött kollektív szerződés hatálya kiterjed a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdekképviselet tagjára és a vele munkaviszonyban álló munkavállalókra. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságban kötött kollektív szerződés az Ágazati Párbeszéd Bizottsághoz később csatlakozó munkáltatói érdekképviselethez tartozó munkáltatókra, illetve a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra abban az esetben terjed ki, ha az Ágazati Párbeszéd Bizottsághoz a kollektív szerződés megkötését követően csatlakozó munkáltatói érdekképviselet nyilatkozik arról, hogy az Ágazati Párbeszéd Bizottságban kötött kollektív szerződéshez is csatlakozik, továbbá a munkáltatói érdekképviseletben tag munkáltatónál működő, kollektív szerződéskötésre jogosult szakszervezet, illetve szakszervezetek együttesen a kollektív szerződéshez való csatlakozással előzetesen egyetértenek, vagy a fent megjelölt szakszervezet hiányában a kollektív szerződéshez való csatlakozásról a munkavállalók szavaznak. A szavazás akkor érvényes, ha ezen a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók több mint fele részt vesz. A csatlakozáshoz a résztvevők több mint felének igen szavazata szükséges. Az első bekezdéstől eltérően, ha az azt megkötő munkáltatói érdekképviselet érdekképviseleti tevékenysége több ágazatra (alágazatra, szakágazatra) is kiterjed, a kollektív szerződés előírhatja, hogy a kollektív szerződés kiterjesztése által érintett szabályok csak az abba az ágazatba főtevékenységük szerint tartozó munkáltatókra hatályosak, amely szerinti Ágazati Párbeszéd Bizottságban a kollektív szerződést megkötötték. A kollektív szerződés felmondásának szabályai: Ha a kollektív szerződést az Ágazati Párbeszéd Bizottságban több ágazati szakszervezet kötötte, és azt bármelyik szakszervezet felmondja, a kollektív szerződés csak akkor veszti hatályát, ha e szakszervezet részvétele nélkül a kollektív szerződés nem lett volna megköthető. Nem illeti meg a felmondás joga a kollektív szerződéshez később csatlakozott munkáltatói érdekképviselet tagmunkáltatójánál képviselettel rendelkező szakszervezetet. Felmondás esetén a kollektív szerződés hatálya hat hónapos felmondási idő leteltével szűnik meg. Ha a kollektív szerződést az Ágazati Párbeszéd Bizottságban több munkáltatói érdekképviselet kötötte és azt bármelyikük ideértve a kollektív szerződéshez később csatlakozott munkáltatói érdekképviseletet is felmondja, a kollektív szerződés az Mt. 11

12 ának és ának figyelembe vételével, csak az azt felmondó munkáltatói érdekképviselethez tartozó munkáltatókra nézve veszti hatályát. A kollektív szerződés hatályát veszti továbbá, amennyiben a megkötését követően bekövetkezett változás eredményeként a kollektív szerződés kötési jogosultság feltételeinek egyike sem áll fenn. A kollektív szerződés kiterjesztésének szabályai: Az Ágazati Párbeszéd Bizottságban megkötött kollektív szerződés normatív része; a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét érintő szabályainak hatályát, a miniszter az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatókra kiterjesztheti. A kiterjesztés kérelemre történik. A kérelmet az Ágazati Párbeszéd Bizottság két oldala együttesen nyújtja be. A kérelemről a miniszter a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló évi XCIII. törvény szerinti országos munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek képviselői, valamint az illetékes ágazati miniszter véleményének kikérése után dönt. Ha a kollektív szerződést nem az Ágazati Párbeszéd Bizottságban kötötték, a kiterjesztésre a szerződést kötő szervezetek együttes kérelme esetén ugyanezen törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával kerülhet sor. A kiterjesztés feltétele, hogy a kollektív szerződés aláíró munkáltatói érdekképviseletekben tag munkáltatók együttesen az ágazatban munkaviszonyban állók többségét foglalkoztassák, valamint amennyiben a kollektív szerződést nem az Ágazati Párbeszéd Bizottságban kötötték a kötő ágazati szakszervezetek között legyen legalább egy, amely az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvény szerint reprezentatívnak minősülő érdekképviselet. A kollektív szerződés hatálya nem terjeszthető ki; ha a kollektív szerződés jogszabállyal ellentétes, illetve az ágazatban korábban kiterjesztett és tágabb személyi hatályú ágazati kollektív szerződésben foglaltaknál kedvezőtlenebb rendelkezést tartalmaz a munkavállalóra nézve, kivéve, ha a tágabb személyi hatályú kollektív szerződés az eltérést kifejezetten megengedi. A miniszter eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás eljárási szabályait kell alkalmazni. 12

13 A kiterjesztés hatályát veszti, ha Supported by the Norway Grants, through the Fund for a bíróság jogszabálysértés miatt a kiterjesztésre vonatkozó határozatot hatályon kívül helyezi, illetve a miniszter a kiterjesztést az arra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával visszavonja. Ha a kollektív szerződések nyilvántartásához érkezett bejelentés alapján a miniszter tudomására jut a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés megszűnése, illetve ha a kiterjesztés törvényi feltételei nem állnak fenn, a kiterjesztést határozatával visszavonja. A visszavonás hatálybalépésére figyelemmel a közzétételre vonatkozó 30 napos határidőre is legkorábban az utolsó módosításra vonatkozó kiterjesztéstől számított egy év elteltével kerülhet sor. A miniszter a kiterjesztéssel kapcsolatos, valamint a kiterjesztés visszavonásáról szóló határozatát, továbbá a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés szövegét a Magyar Közlönyben közzéteszi. A határozat a közzététel napjától számított 30 nap elteltével lép hatályba. A Rehabilitációs Párbeszéd Bizottság A különböző ágazatokban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozókat képviselő szakszervezetek és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatók érdekképviseletei közötti a munkaügyi kapcsolatok és a munkaviszony, valamint a foglalkoztatás kérdéseiben folytatott kétoldalú szociális párbeszéd fóruma. Az Rehabilitációs Párbeszéd Bizottságokra az Ágazati Párbeszéd Bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a törvényben részletezett néhány eltéréssel. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa A miniszter és az ágazati párbeszéd bizottságok munkavállalói, illetve munkáltatói oldalainak képviselőiből álló háromoldalú testület. Feladata, hogy intézményi keretet nyújtson az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működéséhez szükséges koordinációs tevékenység ellátásához. Ennek keretében az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa, illetve annak oldalai egymást tájékoztatják, véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek, nyilatkozatot adhatnak ki. 13

14 Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa: Supported by the Norway Grants, through the Fund for megalkotja saját döntéshozatala rendjéről, szervezetéről és működéséről szóló alapszabályát és munkatervét, konzultál a kétoldalú autonóm párbeszéd finanszírozásának rendjéről, a törvényben szabályozott eljárás szerint javaslatot tesz a miniszternek az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság tagjainak személyére. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa tagjai az Ágazati Párbeszéd Bizottságok: munkavállalói oldala által delegált ágazatonkénti egy-egy képviselő, munkáltatói oldala által delegált ágazatonkénti egy-egy képviselő, valamint a miniszter képviselői. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok oldalai maguk alakítják ki az oldalt alkotó személyek delegálásának és visszahívásának rendjét. Az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság Feladata: Kérelemre megállapítja; hogy az érdekképviselet megfelel-e az ágazati párbeszéd bizottságban való, a törvény szerinti részvétel feltételeinek, továbbá az Ágazati Párbeszéd Bizottság jogszerű létrejöttének, valamint megszűnésének tényét. az egyes tagokat megillető jogosultságok, illetve az oldalakon belüli szavazás rendjéről szóló megállapodás hiányában, hogy az érdekképviselet a törvényben foglalt tanácskozási, vagy döntési jogosultságok gyakorlásához kapcsolódóan hány ponttal rendelkezik. szakhatóságként eljárva, hogy az érdekképviselet megfelel-e az ágazati reprezentativitás feltételeinek, továbbá a kollektív szerződés kiterjesztéséhez szükséges, a törvényben meghatározott feltételnek. A feladatai első három pontja tekintetében ismételten megállapító határozatot hoz: a megelőző határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével, ha az ágazati érdekképviselet, amelynek jogos érdekét a határozat érinti, a megelőző határozat jogerőre emelkedésétől számított három év elteltét követően azt kezdeményezi, vagy ha a miniszter a kollektív szerződés kiterjesztésére vonatkozó határozatának felülvizsgálata érdekében a törvény ide vonatkozó részének való megfelelés vizsgálatát kéri. 14

15 Az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság összetétele: Az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság hat elsősorban a munkaügyi közvetítésben, döntőbíráskodásban jelentős tapasztalattal rendelkező, büntetlen előéletű tagból álló testület. Két tagját a miniszter delegálja, további két-két tagját az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa munkáltatói oldala, illetve munkavállalói oldala választja meg, az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa tagjai által állított jelöltek közül. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa minden tagja legfeljebb két jelöltet állíthat. A kijelölt, illetve megválasztott tagokat a miniszter bízza meg öt év időtartamra. A törvény részletesen szabályozza a tagok megbízatásának megszűnését, az összeférhetetlenség szabályait, valamint az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa által kezelhető adatokra vonatkozó előírásokat. A szociális párbeszéd működési feltételei A miniszter; támogatja az Ágazati Párbeszéd Bizottságok szakmai programjainak megvalósulását, elősegíti az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működésével összefüggő adminisztratív, gazdálkodási, pénzügyi, információs tevékenység ellátását, biztosítja az Ágazati Párbeszéd Bizottságok, valamint az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanács működésének infrastrukturális feltételeit, biztosítja az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság működését, ideértve az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság működéséhez szükséges adminisztratív és technikai feladatok ellátásának személyi feltételeit. A 2009.évi LXXIV. törvény, az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről és a Évi I. törvény a munka törvénykönyvéről kapcsolata Az Ágazati Párbeszéd Bizottságban kötött ágazati kollektív szerződés esetében, az ágazati párbeszédről szóló fentebb jelölt törvény csak két helyen hivatkozik a munka törvénykönyv rendelkezéseire. Nevezetesen a kollektív tárgyalásokra, illetve kollektív szerződés létrehozására, ( a kollektív szerződés kötésére való jogosultságra vonatkozó rendelkezések kivételével az Mt.-ben, valamint az e törvényben meghatározott szabályok szerint kell eljárni.), továbbá a kollektív szerződés felmondása esetén rendeli alkalmazni annak előírásait. Ezen kívül a személyi hatálya tekintetében fogalmaz úgy az ágazati párbeszédről szóló törvény, hogy az a munka 15

16 törvénykönyv hatálya alá tartozó munkavállalók és munkáltatók párbeszéd bizottságot alkotó érdekképviseleteire terjed ki. A munka törvénykönyv külön, direkt módon egyáltalán nem foglalkozik az ágazati kollektív szerződések kérdésével. A kapcsolódási pontokat csak a munka törvénykönyv egyes rendelkezéseinek értelmezése útján találjuk meg. Az első ilyen kapcsolat, hogy az ágazati kollektív szerződés rendelkezései nem ütközhetnek hatályos törvényekkel, így a munka törvénykönyv rendelkezéseivel sem. A következő kapcsolat, hogy a munka törvénykönyv 276. (5) bekezdése szerint a munkáltató csak egy kollektív szerződést köthet, illetve lehetőséget ad több munkáltató által, több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés megkötésére. Erre az esetre a munka törvénykönyv alkalmazni rendeli a 277. (4) bekezdés azon szabályát, miszerint a szűkebb hatályú kollektív szerződés az általánostól ennek eltérő rendelkezése hiányában csak a munkavállaló javára térhet el. Megjegyzendő, hogy a fentebb említett több munkáltatóra kiterjedő kollektív szerződés nem azonos az ágazati kollektív szerződéssel! Az itt leírt szabályok az ágazati kollektív szerződés, rendszerbe illesztése érdekében analógia útján alkalmazandók. Ezek után felvetődik a kérdés, hogy mit szabályozhat az ágazati kollektív szerződés? A munka törvénykönyv a kollektív szerződés kifejezést általános értelemben használja, ebből következik, hogy a kollektív szerződések tartalmára vonatkozó szabályokat az ágazati kollektív szerződés esetében is alkalmazni kell. Ez azonban nem zárja ki, hogy az ágazati kollektív szerződést kötő felek az ágazati kollektív szerződés kötelmi részében, az együttműködésüket, jogaik gyakorlását, kötelezettségeik teljesítését érintő olyan kérdésekben is megállapodjanak, amelyekre vonatkozóan a munka törvénykönyvében nincs szabály. Természetesen az ilyen megállapodások sem sérthetnek hatályos törvényt. A jogi kereteken túlmutató megállapítások A fentebb részletezett jogi kereteken felül az ágazati szociális párbeszéd működtetésének elengedhetetlen feltétele a szociális partnerek párbeszédre való igénye. A kezdeti időszakban a párbeszéd útjában álló egyik legnagyobb akadályt a munkáltatói oldalak szervezetlensége jelentette. Személyes élményem fűződik ahhoz, hogy a villamosenergia-iparban az évet követő privatizáció eredményeként az ágazatban működő szakszervezetnek milyen erőfeszítéseket kellett tennie annak érdekében, hogy megfelelő felhatalmazottsággal bíró tárgyaló partnere legyen a munkáltatói oldalon. A párbeszédre és az ennek nyomán létre jövő megállapodások iránti igény a szakszervezeti oldalon jelent meg első sorban. Ennek az igénynek, és a kialakult nyomásnak köszönhetően kezdtek megalakulni a munkáltatói szervezetek, illetve a korábban kizárólag szakmai érdekképviseleti funkciók mellé felvették a munkáltatói érdekképviseleti funkciót is. A fenti jogszabályi keretek között jelenleg 19 ágazati, 9 al- és 2 szakágazati párbeszéd bizottság (ÁPB) működik. A 30 db ÁPB 22 db pénzügyi finanszírozási egységet alkot. A 30 16

17 ÁPB-ben összesen 81 érdekképviselet képviselteti magát (41 munkaadói és 40 munkavállalói). Az ÁPB-k jelenleg 19 Európai Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottság tevékenységében vesznek részt. Ők a motorjai annak a folyamatnak, amely 2002-től a PHARE programmal indult. A kormány a szociális partnerek függetlenségének tiszteletben tartása mellett támogatja az ÁPB-k működésének feltételeit, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Felügyeleti, Ellátási és Társadalmi Párbeszéd Főosztályának Társadalmi Párbeszéd Osztálya keretein belül. E jelentős szám ellenére a megkötött kollektív szerződések száma, illetve azok személyi hatálya nem éri el a kívánt szintet. A munkáltatói szövetségek által aláírt kollektív szerződések száma 19, de ebből mindössze 3 olyan van, amely a kiterjesztés által az egész ágazatra, illetve alágazatra hatályos lenne. A tárgykörbe tartozóan három kiterjesztett ágazati kollektív szerződés van hatályban Magyarországon. Az építőipar, a vendéglátóipar és a villamosenergia-ipar területén. A szerződéskötő felek tekintetében vegyes a kép. A munkáltatói oldalon jellemzően több munkáltatói országos szövetség a szerződő fél azon munkáltatók nevében, akik erre őket felhatalmazták, kivétel a vendéglátóipar ahol egy országos szövetség a szerződést kötő fél az előzőek szerinti felhatalmazással. (megjegyzés: a villamosenergia-iparban a munkáltatók e célból önálló munkáltatói szövetséget hoztak létre) A szakszervezeti oldalon jellemzően egy ágazati szakszervezet a szerződést kötő fél, kivétel az építőipar és a villamosenergia-ipar, ahol két ágazati szintű szakszervezeti szövetség a szerződést kötő fél. A sütőipari és a vendéglátó ipari szakszervezetek közvetlenül képviselik a teljes ágazat munkavállalóit, míg az építőipar és a villamosenergia-ipar esetében ágazati szinten a helyi szakszervezetek által létrehozott szövetségek képviselik a munkavállalókat. II. FEJEZET Az ágazati dialógus helyzetei a) Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság /BÁPB/ A Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság május 7-én aláírt Megállapodással nyilvánította ki megalakulását. A foglalkoztatási és munkaügyi miniszter a megalakulást július 2-án kelt levelében tudomásul vette. A Részvételt Megállapító Bizottság november 29-ei ülésén határozatban mondta ki, hogy a Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság mindenben megfelel a vonatkozó kritériumoknak, legitim fóruma az ágazati szociális párbeszédnek. A Parlament által elfogadott évi LXXIV. törvény, az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről létrejötte következményeként valamennyi ÁPB december 31-vel megszűnt. Az ágazati párbeszéd bizottságoknak, immár a Törvény által meghatározott szabályoknak megfelelően meg kellett újra alakulniuk. 17

18 2010. január 19-én az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság (ÁRMB) határozata alapján a Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (BÁPB) jogszerűen létrejött. Alapító szervezetek és jelenlegi tagok: Munkaadói Oldal: Magyar Bányászati Szövetség [amely tagja a MGYOSZ-nak, tagja az EU szintű munkaadói szakmai szövetségeknek: EUROMINES, EURACOAL, IMA, UEPG valamint az EU Bányászati Ágazati Párbeszéd Bizottságnak] Munkavállalói Oldal: Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete [amely tagja az MSZOSZnek, tagja az EU szintű IndustriAll Európai Szakszervezetnek, amely három európai (fémipari; bányász-, energiaipari; textil-, ruházati-, bőripari) szakszervezeti szövetség egyesüléséből jött létre május 16-án, valamint az EU Bányászati Ágazati Párbeszéd Bizottságnak] MOL Bányász Szakszervezet Tevékenysége: A tevékenység bemutatása során felhasználásra kerültek az elmúlt időszak beszámolói, illetve a munkáltatói és munkavállalói oldal képviselőtől származó nyilatkozatok a jelenlegi helyzet értékeléséről. A beszámolókat időrendi sorrendben vizsgálva, kiemelésre kerültek a Párbeszéd Bizottság napirendjén szereplő témák és egy- két fontosabb megállapítás év fontosabb eseményei: A BÁPB ebben az évben elsősorban szakma politikai kérdésekkel foglalkozott. A Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT) kapcsolódóan tanulmányt készített és kezdeményezésükre önálló fejezetként került az az NFT-be a természeti erőforrások hatékony kihasználása, összhangban a környezetvédelmi kritériumokkal. A kezdeményezésükre került napirendre az EU energiapolitikai és nyersanyag stratégiai koncepciójának kialakítása, annak hazai kidolgozása a szakmai szervezetek részéről év fontosabb eseményei: Előkészítő tárgyalásokat kezdtek az ágazati kollektív szerződés megkötése érdekében. Nemzetközi konferenciát szerveztek: az"ipari kapcsolatok és szociális párbeszéd a bányaipari szerkezeti átalakítás gyakorlatának jobbítása érdekében a szociális partnerekkel - perspektívák és megoldások a bányaiparban néhány új EU tagországban és tapasztalatok a csatlakozó országok számára." címmel. A nemzetközi kapcsolatokban betöltött szerepe, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalnak kiemelkedő. 18

19 2007. év fontosabb eseményei: Supported by the Norway Grants, through the Fund for Az év jelentős eseménye volt a Bánya törvény aktualizálása, amely során a BÁPB GKM-el együttműködve vett részt. A BÁPB közös állásfoglalás formájában fellépett a CO 2 kibocsátás kvótája mértékének felemeléséért, amely biztosítja a munkahelyek megtartását. A fellépés eredményeként a kormány az érveket elfogadta és közvetítette azt EU illetékes bizottsága felé év fontosabb eseményei: A bányászatot érintő rendelet tervezetekkel kapcsolatos szakmai egyeztetés keretében tanácskozásra került sor, melynek során közös álláspont kialakítására került sor. A nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel során az ágazatot érintő szakmai kérdések voltak napirenden. Például az alábbiak: Euromines Stratégiai ülésén EUROMINES stratégiáját vitatta meg, (mely alapját képezi az EU Bányaipari ÁPB Munkaadói Oldal célkitűzéseinek) a Verheugen intézkedési tervhez. Ennek lényege, hogy közös álláspontot kell kialakítani az iparág érdekének védelmében, figyelembe véve az EU nyersanyagokkal kapcsolatos politikáját. Az EMCEF Szociális Párbeszéd Bizottság soros ülésén többek között megtárgyalták: "A szakmaközi szociális párbeszéd", "Az ágazati párbeszéd bizottságok", "Az EMCEF kongresszus előkészítése." című témákat. Nemzetközi munkaadói oldalegyeztetésre került sor, mely az EU kitermelő-ipari szakmai szövetsége, az EUROMINES közgyűlésének részeként a "Verheugen stratégia" és a szociális párbeszéd ezzel kapcsolatos feladatait, a hazai bányászat szempontjából rendkívül fontos javaslatait tárgyalta meg év fontosabb eseményei: Az év eseményeinek áttekintése során feltűnő, hogy nincs olyan kiemelt téma, amely a BÁPB teljes ülése elé került volna. A munkáltatói oldal két ülést is tartott, melyek témái: Egyeztetés a bányászati hulladékkal kapcsolatos EU irányelv-tervezetről. A konfliktustérképek kapcsán felmerül problémák törvény és rendeletmódosításokkal történő megoldása. A munkavállalói oldal a nemzetközi szervezetek munkájában való részvételt tartotta kiemelendőnek, illetve az általa szervezett konferencia megtartását, mely a Magyar Köztársaság Energiapolitikai Stratégiájáról szólt. 19

20 2010. év fontosabb eseményei: Supported by the Norway Grants, through the Fund for A kiküldött meghívó-, valamint az előre meghirdetett napirendi pont alapján január 25- én került sor a Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (BÁPB) alakuló ülésére, amely a törvény előírásának megfelelően minden ÁPB újjá alakulását írta elő. Az alakuló ülés napirendje során az oldalak képviselői kifejtették álláspontjukat az BÁPB tevékenységének iránya tekintetében. A munkavállalói oldal az ágazattal összefüggő hatósági ügyek, a nemzetközi kapcsolatok és nem utolsó sorban az Ágazati Kollektív Szerződés (ÁKSZ) megkötésének lehetőségét emelte ki. A munkáltatói oldal Vértesi Erőmű és a Márkushegyi bánya tovább működtetése melletti kiállást emelte ki, amellyel a munkavállalói oldal is egyetértett év fontosabb eseményei: A BÁPB fontosnak tartotta ismételten, közös álláspontként megfogalmazni, hogy A Bányaipari ÁPB érdekérvényesítő szakmai munkájával egész nemzetgazdasági ágat lefed. A bányászatot, mint valódi értékteremtő nemzetgazdasági ágat érintően a BÁPB elősegíteni kívánja a nemzetgazdaság fejlesztésének kormányzati célkitűzéseit, az energia importfüggőség mérséklését, az ásványi nyersanyagellátást. A BÁPB tevékenysége szorosan összefügg az EU szintű Kitermelőipari ÁPB napirendre tűzött témaköreivel. Az év során a következő kiemelt szakmai területekkel foglalkoztak: Nemzetközi konferencia: Mértékadó és legjobb gyakorlatok az EU Kitermelőiparában Megfelelni az elvárásoknak/az európai kitermelésben az ásványi források technikai, környezetvédelmi és biztonsági kiválóságának bemutatásai. címmel. Korkedvezményes és bányász nyugdíjrendszer Párbeszéd az iparág foglalkoztatási és szociális helyzetéről, a szociális partnerség alapjairól, a konfliktusokról, azok feloldásának lehetőségeiről, valamint az egységes fellépés szükségességét a mindenkori kormányzat irányába. Konferencia kertében tárgyaltak a felek az ország biztonságos energiaellátása érdekében történő szénbányászati fejlesztések lehetőségeiről, különös tekintettel a regionális célkitűzésekre év fontosabb eseményei: BÁPB ülés keretein belül a következő témakörökkel foglalkoztak a tárgyaló felek: az elfogadott törvények (nyugdíj, adó) és kormányrendeletek, valamint a tervezett intézkedések hatása a bányász munkavállalókra, a bányászati tevékenységet folytató cégek évi foglalkoztatási és üzleti terveire, valamint a munkahelyi szintű szociális párbeszédre. A legfontosabb tárgyalandó témakörök: A jogszabályi változások utáni szociális partnerség fontossága, a kiegyensúlyozott kapcsolat szükségessége. A bányásznyugdíjak változása, annak hatása. 20

21 A korkedvezményes nyugdíjrendszerrel kapcsolatos tenni valók. A kölcsönzött és közvetített munkavállalók helyzete a bányaiparban év fontosabb eseményei: A BÁPB napirendjén szerepelt a MECSEKÉRC Zrt. és a MECSEK-ÖKO Zrt. társaságok jövőképe, a radioaktív hulladékkezelés, az uránérc bányászat esetleges újraindítása és ezek hatása a foglalkoztatásra és a kollektív szerződések helyzetére. Párbeszédet folytattak a bauxitbányászat helyzetéről. A Cselekvési Terv témaköreihez kapcsolódóan megállapították, hogy: évben szükséges rendbe tenni a Cselekvési Terv kormányhatározatába a bányászati statisztikát. Az adatkezelési törvény módosításával cél egy bányászati iparstatisztika. Vannak adatok, melyekre a szakmának égető szüksége lenne. A főtevékenység szerinti besorolás a bányászat jelentőségét alapvetően csorbítja. A cél, hogy be lehessen mutatni, hogy az ágazatban ténylegesen mennyien dolgoznak (lsd. ÁPB keretfelosztás), mi a valódi értékteremtésben a nemzetgazdasági jelentősége. Legyen egy bányászati statisztika is az építőipar iparstatisztikai adatainak példájára. Infópontos jelentések a társadalmi párbeszéd során felvetett témakörökről: A projekt során, a programban résztvevők közül a különböző ágazatokban és munkahelyeken információs pontok lettek kijelölve, ahol az ott dolgozó kollégák közül kaptak felkérést, hogy a projekt tevékenységét ismertessék a munkavállalókkal, illetve időszakos jelentéseket készítsenek a területükön zajló eseményekről. A jelentések bemutatják, hogy milyen témák kerültek a felek által megvitatásra, illetve az egyes témák milyen formában, milyen esemény keretében kerültek feldolgozásra. A bányaipar egyik ilyen kijelölt infópontja a Mátrai Erőmű Zrt. Alábbiakban ezekből a 2013-as évet érintő jelentésekből emeljük ki a jelentősebbeket: A személyzeti költségek csökkentését célzó projekthez készült háttérelemzés megvitatása, a megoldási javaslatok kidolgozása, a munkahelyek megőrzése mellett a kompenzációs csomag tartalmának meghatározása szerepelt a munkáltató és munkavállalói oldal képviselőinek tárgyalásain. A bérfejlesztés hatásairól, a bér és személyzeti költségek időarányos teljesülését elemezték a felek. A munkavédelmi program eredményességét és hatékonyságát tekintették át. A konszern átépítés hatásairól, következményeiről, az RWE AG új struktúrájáról tárgyaltak a felek. 21

22 A kollektív szerződés módosítás leglényegesebb kérdéseiben megállapodtak a szerződő felek. Megállapodás született a évi személyi költségek nagyságáról és az előirányzott költségcsökkentés mértékéről. Elindításra került a MERT E LEVÉL elektronikus tájékoztató rendszer, melyen célirányosan lehet információt küldeni a munkavállalóknak, többek között az egészség megőrzési programokról is, melynek keretében az egészséges életmódra nevelő pályázati programban 225 fő vett részt. A Bányaipari Ágazati Párbeszéd jelenlegi helyzetének értékelése során kikértem a munkáltatói és a szakszervezeti oldal képviselőjének a véleményét is. A munkáltató oldal képviselőjének véleménye szerint a BÁPB a legintenzívebb és legsikeresebb bizottságok közé tartozik. Kiemelte, hogy a BÁPB rendkívül szűkös keretből gazdálkodva (ezáltal oldalanként jelentős saját forrás igénybevételével) végzi hatékony munkáját. A forráshiány okaként ismételten kiemelte a BÁPB által már korábban határozatba foglalt álláspontnak megfelelően a torz KSH számbavételi konstrukciót, amely alapvetően csorbítja a főtevékenység szerinti bányászat jelentőségét. A Bányaipari ÁPB nemzetgazdasági ágként reprezentatívan lefedi a szén-, urán-, érc-, kő-, kavics-, homok-, agyag-, valamint egyéb ásványi nyersanyagok bányászatát, továbbá a Munkaadói Oldal részéről a hazai kőolaj-, földgázbányászattal foglalkozó vállalkozások egészét. Tevékenysége során a Bányaipari ÁPB-ot kezdettől fogva az vezérli, hogy a hazai és EU szintű szociális párbeszédet is kihasználva, javaslataival és szakmai észrevételeivel elősegítse Hazánk gazdasági és foglalkoztatási fellendülését, a nemzetgazdasági ágat-, ágazatot érintő államigazgatási döntések megalapozását. A munkavállalói oldal képviselőjének véleménye szerint a bányaiparban a munkaadói és a munkavállalói oldal is szervezett, a közös rendezvények lebonyolításában partneri kapcsolat alakítható ki. Az iparág jövőjét, a foglalkoztatás megőrzését vagy bővítését célzó együttes fellépés, az ezt szolgáló megállapodások megkötése biztosított. Gondot jelent azonban, a munkaadói oldal felhatalmazottságának hiánya a cégek részéről a szociális típusú megállapodások megkötéséhez. Ezen felhatalmazottsági hiány sok esetben nehezíti az érdemi tárgyalások lebonyolítását. Ennek egyenes következménye, hogy hiányzik az iparági kollektív szerződés. Összegzés: Az írásos forrásokból, illetve a munkáltatói és munkavállalói oldal véleményéből megállapítható, hogy a BÁPB-ben intenzív munka folyik. Magas színvonalú az iparágat érintő szakmai jellegű párbeszéd. Lényegesen kevesebb a szociális típusú téma, a tárgyaltak között is inkább olyanok szerepelnek, amelyek törvénykezési hatáskörbe tartoznak (pl.: korkedvezményes nyugdíj). Ezekben a témákban a tárgyaló feleknek sikerül közös álláspontra helyezkedni. A munkavállalókat érintő, a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben általában nincs egyeztetés. Egyet kell érteni a munkavállalói oldal képviselőjének véleményével, hogy nincs meg a munkáltatói oldalnak a felhatalmazottsága a cégek részéről. Ennek oka lehet az ágazaton belüli sokszínűség, úgy az egyes alágazatok, mint a tulajdonosi szerkezet tekintetében. 22