Klímabarát települések

Átírás

1 Klímabarát Települések Szövetsége Klímabarát települések Rendkívüli időjárási jelenségek lehetséges társadalmi válaszok Készült a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

2 Tartalom Köszöntő Köszöntő Bemutatkoznak a klímabarát települések Albertirsa Alsómocsolád Hegyvidék Hosszúhetény Küngös Pilis Pomáz Székkutas Szekszárd Szügy Tápiószentmárton Tatabánya Vecsés Klímabarát települések Magyarországon Ma, január 17-én túl vagyunk a meteorológiai tél felén, azonban ez a tél eddig legalábbis bizonyosan nem a havazások és fagyok extremitása miatt kerül fel az emlékezet üzenőfalára, annál inkább a melegrekordokat hozó januári tavasz miatt. Nap nap után dőlnek meg a melegrekordok, és lassan már fel sem kapjuk a fejünket ezekre a változásokra, sőt, nem egyszer még örülünk is nekik. Hiszen ki nem szeret tavaszi, könnyed ruházatban sétálgatni a januári tavaszban úgy, hogy közben az otthoni fűtésszámla is rekordalacsony összegeket számlál. Azonban, mint a közbeszéd mondja: nincs ingyen ebéd ez ebben az esetben is valószínűsíthető. Az évszakok eltolódása és az időjárási jelenségek szélsőségei negatív előjellel is megjelennek olyan jelenségek képében, amelyeket eddig bizonyos szélességi körökön eddig nem ismertek, vagy nem akkor, nem abban az intenzitásban és nem akkora földrajzi kiterjedésben. Az enyhe telek mellett megjelennek a vízözönszerű esőzések, szélviharok, aszályok, hőhullámok és mindezek kísérőjelenségei. Ezek a jelenségek nem szoríthatóak határok közé, és olyan katasztrófahelyzeteket hozhatnak létre, amelyekre eddig nem készültek fel sem a kormányok, sem a katasztrófavédelmi szervek, sem a települések, és legfőképpen nem a civil lakosság. Amíg az elmúlt évtizedekben élénk vita folyt tudományos körökben az antropogén eredetű klímaváltozásnak egyáltalán csak a létezéséről is, addig a 21. század emberének sajnálatos módon, de egyre inkább tényszerűen kell szembenézni a klímaváltozás okozta kihívásokkal, rendkívüli időjárási helyzetekkel. Mindezekről a hatásokról sokkoló képsorokban láthatunk híradásokat a nemzetközi elektronikus médián keresztül, de ezek a jelenségek valóban csak a távoli földrészek és népek problémájának tekinthetőek? A tapasztalati tények és a tudományos kutatások mind egy irányba mutatnak, miszerint a probléma igenis itt kopogtat az ajtón, és ha be kívánjuk invitálni, ha nem, mindenképpen be fog lépni az életünkbe. A Klímabarát Települések Szövetsége azért jött létre, hogy segítse a fenntartható, klímatudatos közösségi modellek elterjedését, és hatékony érdekképviseletet biztosítson ezen a területen. Megbízható partnere szeretnénk lenni ebben a munkában minden településnek, hogy sikerre vihessünk minden helyi közösséget az elkerülhetetlen változásokhoz történő alkalmazkodásban, a kihívásokra történő felkészülésben. Bízom benne, hogy élvezettel és haszonnal forgatják kiadványunkat, és kedvet kapnak ahhoz, hogy csatlakozzanak a szövetség munkájához. Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke 2 3

3 Albertirsa A városi rangot 2003-ban elnyert Albertirsa Alberti és Irsa községek 1950-ben történt közigazgatási egyesítésekor alakult. A Pest megye déli részén található kisváros úgynevezett ingázótelepülés: munkavállaló lakóinak zöme naponta utazik (nagy többségében fővárosi) munkahelyére. Ugyanakkor a legutóbbi évtizedek pozitív fejleménye, hogy mind több jelentősnek mondható foglalkoztatót találunk Albertirsán. A várost elsősorban kiváló közlekedési kapcsolatai (megközelíthetősége) és jó infrastrukturális fejlettsége teszi vonzóvá. Lakosságának lélekszáma huszonegyedik esztendeje növekszik, s jelenleg meghaladja a főt. Évente lebonyolításra kerülő programjai közül a nyári napfordulóhoz kapcsolódó Szent Iván-éji tűzgyújtás, valamint a községegyesítéshez (szeptember 6.) kötődő Városnap a legnépszerűbb. Legjelentősebb építészeti értéke az Ybl Miklós által tervezett, ben romantikus stílusban felépített temetőkápolna. A település legnevesebb szülötte Tessedik Sámuel, a honi mezőgazdaság és pedagógia nagy reformere. Albertirsa 2009-ben alapító tagként csatlakozott a Klímabarát Települések Szövetségéhez. A következő évben létrejött a Gerje Klímabarát Kör, amely azóta szervezi a témával összefüggő programokat, ismeretterjesztő előadásokat. A legnagyobb sikert Jane Goodall évi látogatása és a két alkalommal megrendezett őszi hulladékhasznosító program, valamint az esztendőnként megtartott tavaszi határtakarítás jelentette, jelenti. Továbbá a Klímabarát Kör 2009 óta társszervezőként igen aktív résztvevője az úgynevezett Dolina teljesítménytúrának. Az országos programok részeként évenként május hónapban, 10, 20, 30, 40 és 50 kilométeres távon megrendezett túra sikere óriási: az utolsó három esztendőben a résztvevők száma 1500 és 1700 fő között alakult elején a kör arról határozott, hogy ezentúl évenként parkká alakít a város közterületén található teresedések közül egyet-egyet azért, hogy hozzájáruljon a zöld város koncepció megvalósításához, s egyben Albertirsa szépítéséhez. Az önkormányzat képviselő-testülete 2009-ben elfogadta a város klímastratégiáját. A benne foglaltak végrehajtását kiemelt feladatunknak tartjuk. 4 5

4 Alsómocsolád Alsómocsolád 356 lelket számláló zsáktelepülés Baranya megye északi szegletében ben elnyerte az Ifjúságbarát Önkormányzat, az Idősbarát Önkormányzat címet és a Magyarországi Falumegújítási Díj első helyezését. Jutalmul részt vehetett az európai falvak versenyében, ahol a II. kategóriában a komplex fejlesztési tevékenységéért első helyezést ért el. Az önkormányzat a településen élőkkel együtt nagy gondot fordít a környezetvédelemre ben elfogadott Helyi Localagenda 21 programmal rendelkezik. A Hét Patak Gyöngye Natúrpark központja. Az önkormányzat a településben rejlő termelési és szolgáltatási lehetőségek felélesztése és továbbfejlesztése érdekében 2013-ban meghirdette a Magunk kenyerén című, hároméves helyi gazdaságfejlesztési programot, amelyhez tízmillió forint támogatást rendelt. A helyi kereskedelem és szolgáltatás igénybevételek megkönnyítésére az önkormányzat a hivatalos fizetőeszközt (forint) helyettesítő helyi fizetőeszközt vezetett be rigac elnevezéssel. A helyi fizetőeszköz használata jelentősen megkönnyíti a helyben megtermelt áruk cseréjét. Ezáltal a bevétel helyben képződik rigacban, amelyért helyben megtermelt áru vagy helyi szolgáltatás vehető igénybe, illetve szolgáltatás végzése ajánlható fel a közösségnek vagy az önkormányzatnak. A programban részt vevők az önkormányzattól kapott támogatást rigacban is visszafizethetik, és helyi adó is fizethető rigacban. A forint 1:1 arányban rigacra váltható. A rigac forintra váltása húsz százalék kezelési díj levonásával történik. Az önkormányzat úgy ítéli meg, hogy a jól működő helyi gazdaság generálója és biztosítéka lehet a dinamikus növekedésnek, kiegészítő jövedelmet teremtve a programban részt vevő családoknak, biztosítva ezzel az életszínvonal emelkedését. Mindez hosszú távon a helyi szintű környezettudatos viselkedést és gondolkodást segíti elő a már most érezhető kereskedelmi, szállítási költség csökkenésen túl. A község a következő évtizedekben is őrizni kívánja jelenlegi értékeit. Természeti és szellemi erőforrásaival takarékosan, de hatékonyan gazdálkodik. Fejlesztései során a környezettudatosság jelentős hangsúlyt kap az alternatív energiák alkalmazásán és a község mikroklímájának védelmén keresztül. A helyi pénz A helyi pénz olyan alternatív fizetőeszközt jelent, amelynek használata területileg behatárolt (egy településen vagy egy tágabb régióban használatos). Általában nyomtatott pénzjegyek formájában jelenik meg, de létezik csak elektronikusan működő helyi pénz is. Abban különbözik a hivatalos fizetőeszköztől, hogy ezt nem kötelező elfogadni, önkéntes alapon csatlakoznak hozzá a lakosok és az elfogadóhelyek. A kibocsátó lehet önkormányzat, vállalkozások egy csoportja vagy civilek, civilszervezetek. 6 7

5 Hegyvidék A Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék méreteit és lakosságát tekintve a budapesti középmezőnyben található. A kerület a főváros területének 5,1 százalékán helyezkedik el, lakosainak száma majdnem eléri a főt. A főváros szempontjából a kerület legfontosabb szerepe a Budapest tüdeje szerepkör, amely minősítést összefüggő erdőinek, zöldfelületekben való gazdagságának köszönheti. Az urbanizáció erősödésével egyidejűleg a változatos táji, természeti adottságok rekreációs és kiránduló célponti szerepet is biztosítottak a kerületnek. Fentiekkel párhuzamosan azonban a kerület természeti értékei fokozatosan növekvő terhelésnek vannak kitéve; a megőrzés, valamint a karbantartás, megújítás, a felszereltségek fejlesztése elengedhetetlen. Az utóbbi évek kerületi energetikai fejlesztései közül kiemelendők a megújuló energiaforrásokra is alapozott intézményfelújítások: három önkormányzati fenntartású óvodában is napelemes (fotovoltaikus) villamosenergia-ellátást alakítottunk ki, a MOM Művelődési Központban szennyvízhő hasznosításával oldottuk meg az intézmény épületének fűtését, hűtését. A zöldfelületek karbantartását, fejlesztését tekintve fontos lépésnek tekinthető a kerületi fakataszteri (zöldvagyon-kataszteri) felmérés elindítása, amely hatékony segítséget nyújt a saját faállomány kezelésében, a fasorok karbantartásában. Hasonlóképpen a zöldfelületek megóvását célzó lépés a kerület egyik legjelentősebb faállományát alkotó vadgesztenyefák kártevő-mentesítésének támogatása. A kerületben keletkező kommunális hulladék mennyiségének csökkentését több akcióval és hosszabb távú programmal céloztuk meg. Ezek közül kifejezetten a helyben történő hasznosítást segíti a jelenleg mintegy hat éve működő komposztálási programunk, és az újrahasznosítás mértékének növelését igyekeztünk elérni a szelektív hulladékgyűjtés 2011-ben történt kiterjesztésével, a kerületi házhoz járó begyűjtési rendszer kiépítésével. Kifejezetten a klímavédelem és az alkalmazkodás témakörét érinti, hogy egy telepített UV-sugárzásmérő berendezés adatait feldolgozva az erős és veszélyes mértékű UV-B sugárzási szint elérésekor figyelmeztető sms-t kapnak azok a kerületi lakók, akik korábban regisztráltak az e célra létrehozott honlapunkon. A kerületben 2013 ban hívtuk életre helyi piacunkat, ahol a speciális, nagyvárosi adottságok miatt nem helyi, hanem Budapest környéki termelők kínálják áruikat. Az utóbbi időszakban számos olyan kezdeményezés, környezet- és klímavédelmi program látott napvilágot kerületünkben, amely a fenntarthatóság felé mutat, és célunk ezen programok támogatása a jövőben is. 8 9

6 Hosszúhetény Hosszúhetény a Zengő és a Hármas-hegy lábánál elterülő, közel 3500 lelkes település. A Klímabarát Települések Szövetségének egyik alapító tagjaként indult el a változás útján től több programot is szerveztünk. Részt vettünk a Védegylet által meghirdetett, Vigyázat, ehető című filmhéten, több Zengő-Pengő Cserevásárt tartottunk, idén volt a 2. Hosszúhetényi Magbörze. Januárban elindultak a Kertbarát Kör rendezvényei előadásokkal, gyakorlati bemutatókkal, az élelmiszer-önellátás fontos alapköveiként. A helyi rendezvények zöldítését is fontos célunknak tekintjük. A civil klímakör a kezdeti lendület és az első kezdeményezések után némileg erejét vesztette, az utóbbi két évben azonban újra életre kelt egy aktív civil összefogás. Ennek a munkának új lendületet adott a 2013 októberében megrendezett Átalakulás! Indulás! című tréning, amelyen a tenni akaró civilek vettek részt. A tréning eredményeként csatlakoztunk a Kisközösségek Átalakulásban elnevezésű kétéves projekthez. Az önkormányzat az elmúlt években több energiatakarékos beruházást hajtott végre. A polgármesteri hivatal épületét napelemmel látták el, és megtörtént a homlokzati nyílászárók cseréje is. Az általános iskolára napkollektor került. A település közvilágításának LED-es lámpákra történő korszerűsítése 2013 végén kezdődött elején a hivatal együttműködési megállapodást írt alá a Buy Smart nemzetközi projektben való közreműködésre, energiahatékony/zöld (köz)beszerzésekre vonatkozóan. Szép példája volt a hivatali és civil összekapcsolódásnak a 2013 őszén megszervezett közösségi cseresznyefa-ültetési akciónk. Az egykor híres cseresznyefasor újratelepítése önkormányzati háttérmunkával és nagyarányú civil részvétellel zajlott le. Körülbelül háromszáz ember volt jelen az akción, ahol a csemetéket a falu lakói saját kezűleg ültették el. Hosszú távú céljaink közé tartozik a közétkeztetés zöldítése is. Jelenlegi munkánk fókuszában az áll, hogy a civil és az önkormányzati célkitűzések egyre szorosabb összefonódását érjük el

7 Küngös Küngös a Balaton keleti partjához közel, Balatonkenesétől 9 kilométerre, Veszprém megyében található. Küngös lélekszáma jelenleg 580 fő. Terveink nagy része a Balaton közelségére s az eredeti falusi környezet, a mezőgazdasági kultúra fennmaradt hagyományainak bemutatásra épülő idegenforgalom, vendéglátás kibontakoztatását tartalmazza. Az alábbiakban településünk jelenleg egyik legfontosabb momentumát, remélhetőleg jövőjét meghatározó kezdeményezését szeretnénk ismertetni, közhírré tétetni. A településünkön mindig is aktív volt a mezőgazdaság és háztáji kertművelés, azonban mára a megművelt kertek száma megcsappant. Pedig óriási lehetőség rejlik a művelésben, hiszen a megtermelt javakat eltehetjük télire, de friss fogyasztásra is alkalmasak. Így pénzt spórolhatunk, és igazán egészséges ételek kerülhetnek asztalunkra. Éppen ezért szeretnénk a helyieket visszavezetni az önellátás útjára. Küngös Község Önkormányzata pályázat útján forintot nyert az Új Széchenyi Terv keretében. A támogatásból Szent Kinga Termelő-iskola létrehozása Innovatív foglalkoztatási kezdeményezés Küngösön című projekt indult, amelynek keretében lehetőség nyílik negyven fő térségben élő, hátrányos helyzetű munkanélküli zöldség-gyümölcs termesztő és feldolgozó képzésére, önfoglalkoztatóvá válásának segítésére. Az önkormányzat részéről már korábban is voltak társadalmi vállalkozásokhoz köthető kezdeményezések, mint például a Küngösi Szociális Szövetkezet létrehozásának támogatása. Jelen projekt keretében is olyan hosszú távon fenntartható projekt létrehozása a cél, amely a helyiek foglalkoztatásához és önellátó képességük fejlesztéséhez kapcsolódik. Tervezzük hat fő továbbfoglalkoztatását a létrejövő zöldség-gyümölcs feldolgozó üzemben és kertben, a szövetkezet keretein belül. Az üzem feldolgozókapacitása lehetővé teszi a felvásárlást az önfoglalkoztatóvá (őstermelő, szociális szövetkezeti tag) váló képzett helyi termelőktől. Az elsajátított szakmákkal lehetőség nyílik a munkaerőpiacon való sikeres állásszerzésre is. Küngös Község Önkormányzata azzal a céllal indította a képzést 2013 októberében a térségben élőknek, hogy a mezőgazdasági hagyományokra épülve a családok saját ellátásra termeljenek zöldséget és gyümölcsöt, valamint megtanulják a termények tartósítását házi jelleggel és kisüzemi körülmények között. Az önkormányzat a jelen projekttől a helyi munkanélküliség csökkenését, valamint az életminőség javulását reméli. Önfenntartó közösségek Napjainkban egyre nagyobb érdeklődés figyelhető meg a kiskerti termesztés iránt. Ez több okra vezethető vissza. Az élelmiszerbotrányok, a növekvő árak, de ezzel együtt romló íz és minőség. A saját termesztésű zöldségek, gyümölcsök, fűszer- és gyógynövények íze teljesen más, mint a megszokott nagyüzemi termékeké. Egyre több ember vágyik arra, hogy saját kertje legyen, esetleg saját gazdaságában tudjon állatokat tartani, hiszen a legegészségesebb táplálék a helyben, ökomódon előállított élelmiszer. Sokan meg is valósították vágyaikat, és önellátó közösségeket hoztak létre. Az ilyen közösségek pontos száma még nem ismert hazánkban, hiszen gomba módra szaporodnak és sajnos szűnnek meg az ilyen típusú kezdeményezések. Az önfenntartó települések főleg kisebb falvakban jellemzőek, de önfenntartó közösségek nagyobb városokban is kialakulóban vannak. Az élelmiszer előállítás terén jóval kisebb területek is elegendőek ahhoz, hogy egy helyi közösség minőségi élelmiszert tudjon önellátásra termeszteni. A minőség és a mértékletesség a fő szempont az önellátó közösségek számára, példát mutatva ezzel a jövő nemzedékek felé

8 Pilis Pilis város földrajzi elhelyezkedése szerint Pest megye szívében, Budapesttől 46, a Ferihegyi repülőtértől mindössze 26 kilométerre fekszik a 4. számú főút mellett. Közel 12 ezres állandó lakosú kisváros, amely a régió egyik leggyorsabban növekvő települése. Természeti értékekben gazdag a várost körülölelő táj, ezek közül is kiemelkedik a védett Gerje-patak és forrásvidéke, a Dolina, Pilis északi részén található, szelíd lankáival, erdeivel, szépen megművelt szántóival február 5-én alakult meg a Pilisi KlímaBarát Kör. Pilis városában is tapasztalható, hogy az úgynevezett falusias, önellátó, önfenntartó, kiskertes, állattartásos életmód teljesen kiszorulóban van. Az információk átörökítési láncolata megszakadt. A falusiak védekező, alkalmazkodó, túlélési tudománya elveszőfélben van. Mindezek következményei beláthatatlanok egy krízishelyzetben, természeti, időjárási katasztrófahelyzet esetén. Több pilisi magánszemély a vázolt okok és az elérendő cél miatt vezérelve döntött úgy, hogy klímabarát mozgalmat indítanak el, csatlakozva települési szinten is a Klímabarát Települések Szövetségéhez ben alakult meg a KlímaBarát Iskola Sk+Hu kezdeményezés: 8 szlovák és 8 magyar iskola igazgatója írja alá az elvi keretegyezményt Pilis városában. Jane Goodall is részt vett a KlímaBarát Iskola mozgalom éves konferenciáján (2009). A Pilisi KlímaBarát Kör alapító jelmondata: Mi, a PILISI KlímaBarát Kör tagjai tudatában annak, hogy az éghajlatváltozás gyorsulása a Föld bolygóra, az emberi társadalomra, utódainkra nézve milyen kockázatokat rejthet vállaljuk, hogy helyi szinten, itt Pilisen tenni kívánunk az emberi tevékenység természeti környezetre gyakorolt negatív hatásai ellen, valamint csökkenteni kívánjuk annak káros következményeit. Rendszeres KlímaBarát tevékenységek a városban: KlímaBarát Kör összejövetelei, Pilisi MagBörze, Tanulókert programok, Négyszögletű Gyerekerdő parknapok, Föld Órája akció, tavaszi szemétszedési városi akciónap, növénycserebere-nap, Föld napja, hagyományőrző főzőesték, közös programok a Pilisi MadárBarát Körrel, Fülemülék éjszakája, Dolina teljesítménytúrák, rendszeres biciklis túrák a közelben, Európai Mobilitási Hét, Csillagos Ég Napja, PilisiBiciklis Körbetekerő, Gyógynövény nap, KisLépték Érdekvédelmi Szövetség programjai, kapcsolatfejlesztés török, cseh és szlovák szervezetekkel, intézményekkel, adventi vasárnapokon a városi ünnepségeken aktív szerepvállalás, bejgliégető túrák

9 Pomáz Pomáz, a Pilis kapuja páratlan adottságokkal rendelkezik. A főváros határában, a Dunakanyarban, a történelmi Pilis peremén, sőt abba mélyen belenyúlva terül el. Sokakban felvetődhet: minek kéne törődnünk a klímaváltozással, a környezetvédelemmel? Ha picit romlik is a helyzet, még mindig irigylésre méltóan jól állunk. Épp ezért! Ez a páratlan kincs sérülékeny. Az elmúlt majd egy évtizedben még a klímaváltozást tagadók számára is világossá vált, hogy földünk s benne szűk környezetünk rossz irányba halad. Mi, akik ez ellen tenni szeretnénk, két úton járhatunk: a megelőzés és a tájékoztatás útján. Képes-e Pomáz város lakossága megakadályozni a klímaváltozást? Egyedül semmiképp sem. De ha a klímabarát települések példáján felbátorodva egyre több közösség gondolkodik környezettudatosan, akkor van rá esély, hogy csökkentsük az éghajlatváltozás káros következményeit. Pomáz Tatabányával és Hosszúheténnyel együtt a legelején csatlakozott a klímabarát mozgalomhoz. Még a városon belül is nehéz volt megértetni az emberekkel, hogy mi ez, miben más ez, mint egy másik környezetvédő szervezet. Sokáig kerestük, a mai napig keressük a helyünket, szerepünket. Pomáz, ez a kisváros a Dera-patak mentén fekszik. Régen évenként volt egy-egy nagyobb árvíz, az elmúlt 15 évben pedig kettő. Nem véletlen, hogy a helyi klímakör nagyon sok programja kapcsolódik a vízhez. Az elmúlt idők leginkább embert próbáló feladata is kapcsolódott a patakhoz. A Dera-patak töltésén 2,5 kilométer hosszan kerékpározásra alkalmas lehetőséget teremtettünk. Ezzel az első lépést megtettük, hogy városunkat és a Dera-medence többi települését rá tudjuk kapcsolni a Duna-menti kerékpárútra. A kerékpárút további, Pilis felé tartó szakaszát is a patak mentén szeretnénk folytatni. Ezzel a Dera partja zöld folyosó lehetne a városban, és azon kívül is. Több mint tíz éve nem volt akkora áradás a Dera-patakon, mint május 16-án. Az idei és a következő évek másik fő feladata lehetne a Pomáz és Szentendre közötti Tófenék turisztikai hasznosítása. Egy tanösvénnyel kezdenénk, amely a terület ökológiai értékeit mutatná be, de ha merünk nagyot álmodni, egy waterworld-öt, egy tavakból, csatornákból álló vízivilágot képzelünk el, amely igazi turistalátványosság lehetne. Tisztában vagyunk azzal, hogy ehhez sajnos több százmillió forint és erős környezetvédelmi elkötelezettségű beruházó kellene. Mi itt is megtesszük az első lépést. Ki jön velünk? 16 17

10 Székkutas Székkutas község Magyarország Dél-Alföld Régiójában, Csongrád megye középső részének keleti felén, a Hódmezővásárhelyi Kistérségében fekszik. A kistérség a Körösök és a Maros folyó által lehatárolt Körös Maros közi síkság területén helyezkedik el, a Dél-Tisza völgyét és a Csongrádi-síkot érinti. A település népessége: 2362 fő. A község 1950-ben Vásárhelykutas néven kivált Hódmezővásárhely közigazgatása alól, önállóvá vált. A település nevét az újonnan alakuló városi tanács változtatta Székkutasra. A Szeged Békéscsaba főútvonal mellett fekvő falu Herbária üzeme évente több mint négymillió doboz kivételes székkutasi gyógynövényeket tartalmazó filteres teával látja el az országot. A kutasi puszta másik kincse a település határában elterülő Körös Maros Nemzeti Park természetvédelmi területe, amelyen a magyar szürke szarvasmarhák legeltetésével fontos génmegőrzési munka is folyik. A Dél-Alföld legjelentősebb, immáron védett szikes tava és a Kárpát-medence egyik kiemelkedően fontos madárszállója is itt található, a kardoskúti Fehér-tó. Székkutas természeti csodái idilli környezetet biztosítanak az itt felnövekvő nemzedéknek. Környezetünk védelme érdekében a hulladékok hasznosítása kiemelten fontos terület, ezért településünkön szelektív hulladékgyűjtő sziget került kialakításra a műanyag, üveg-, fém- és papírhulladékok gyűjtésére. Önkormányzatunk minden évben csatlakozik a TeSzedd! és a Föld napja alkalmából megrendezett szemétgyűjtési akcióhoz, amelynek keretében a település polgáraival együtt bel- és külterületen is összegyűjtjük az illegálisan elhelyezett hulladékokat. A szelektív hulladékgyűjtés mellett a megújuló energiaforrások kihasználására is kiemelt figyelmet fordít a településvezetés. A 2013 októberében átadott Székkutasi Emlékházat napelemekkel látták el, így biztosítva az épület belső világítását. Az egészséges életmód és a környezetvédelem jegyében, a helyi és a környéken élő polgárok nagy örömére egyre több kerékpárút épül a térségben

11 Szekszárd Szekszárd Megyei Jogú Város 2009-ben csatlakozott az országos Klímabarát Települések Szövetségéhez. Ezt követően a hatékonyabb munkavégzés érdekében január 25-én megalakult a Szekszárdi Klímakör, és létrejöttek a klímakörhöz szorosan kapcsolódó ágazati munkacsoportok (energiagazdálkodási, közlekedési, környezeti nevelési, vízgazdálkodási és hulladékgazdálkodási). A klímakör koordinálását a Zöldtárs Környezet-védelmi Közhasznú Alapítvány látja el Szekszárd MJV Önkormányzatával karöltve. A klímakör munkájának támogatására, illetve a helyi klímastratégia megvalósítása érdekében Szekszárd MJV Önkormányzata létrehozta a klímaalapot. A klímaalapból olyan helyi programok megvalósítására lehet támogatást igényelni, amelyek Szekszárd klímastratégiájával összhangban vannak. A 2011-es és 2012-es évben összesen forint támogatás állt a pályázók rendelkezésére a klímaalap által eleje óta több mint ötven program valósult meg. Köszönhetően az igen sokszínű programoknak, amik eddig valósultak meg, nem könnyű a választás, hogy mit mutassunk be részletesen. Európai Mobilitási Hét 2002 óta kerül megrendezésre az Európai Mobilitási Hét, amely megmozduláshoz 2010 óta Szekszárd MJV Város is minden évben csatlakozik. A minden év szeptember között megtartott esemény szervezői mindig igyekeznek változatossá és sokszínűvé tenni a programot. Tekintettel arra, hogy az Európai Mobilitási Hét egybeesik az autómentes nappal, így 2010 óta Szekszárdon minden évben a programsorozat egyik fő része a kerékpártúra. Három évig a Szekszárd Őcsény Szekszárd (20 km), illetve a Szekszárd Decs Szekszárd (25 km) volt a megszokott táv, azonban 2013-ban ez megváltozott, és Szekszárd Keselyűs Szekszárd (25 km) lett. A mobilitási hét folyamán a hétköznapokon a belváros szívében próbálják mozgásra ösztönözni a lakókat, ennek érdekében táncos, mozgásos rendezvényekkel várják minden évben az érdeklődőket. Az utóbbi években a program már kiegészült egy tansövénytúrával is, amelyre igen szép számban jelentkeznek a mozogni vágyók. Programjainkról bővebben:

12 Szügy Szügy Nógrád megyében, Budapesttől 85 kilométerre található. Szép természeti környezetben helyezkedik el a Cserhátalja dombjainak és az Ipoly völgyének a találkozásánál. Lakosainak száma 1573 fő. A település a képviselő-testület évi döntése alapján kérte felvételét a Klímabarát Települések Szövetségébe, amelyre még abban az évben sor is került. A helyi klímakör Antal Z. László tiszteletbeli elnök jelenlétében alakult meg 2013 hóviharos tavaszán. A község elkötelezett a környezetvédelem ügye iránt, amelyet bizonyít az is, hogy lassan tíz éve működik a környezet- és természetvédelmi bizottság. A képviselő-testület a falu költségvetésből immár második éve 1 1,5 millió forintot különített el a környezetvédelmi alapba. Ez az összeg tette lehetővé 2013-ban a házi komposztálás népszerűsítését a Szike Egyesület bevonásával. A házi komposztálást segítendő beszereztünk ötven darab komposztkeretet, amelyeket az érdeklődő lakosoknak osztunk ki. Szügyben több éves hagyománya van a közösségi komposztálásnak, amelyre a falu szélén, a temető mellett van lehetőség. Az összegyűjtött zöld javakat minden évben összeapríttatjuk. A megújuló energiahordozók felhasználása az iskola felújításával vette kezdetét, amikor is a használatimelegvíz-ellátás biztosítására napkollektort szereltek az épületre. A következő lépés a Művelődési Ház fűtésének korszerűsítéséhez kötődik, amelyet egy faaprítékot használó kazánnal oldottunk meg. A tüzelőt részben helyben állítjuk elő az önkormányzat tulajdonában álló faapríték-készítő géppel. A jelenleg zajló bölcsődefelújításnál már kombináltuk a faapríté kos kazánt a napkollektoros használatimelegvíz-ellátással, továbbá napelemek felszerelésével. Természeti értékeink megőrzésének érdekében 2014-ben a helyi jelentőségű védett területek kijelölését és védetté nyilvánítását kívánjuk támogatni a környezetvédelmi alapból, amelyhez nagy segítséget nyújt hazánk és régiónk legnagyobb természetvédelmi egyesülete, a Magyar Madártani Egyesület. Reméljük, a Klímabarát Települések Szövetségének tevékenysége is hozzájárul ahhoz, hogy helyben is készüljünk a klímaváltozás immár elkerülhetetlen és életünket óhatatlanul megváltoztató hatásaira

13 Tápiószentmárton Az ország középső Pest megye középkeleti részén elterülő tájat Tápiómentének nevezik. A Tápió vidéke sokarcú, változatos táj. Itt találkozik a Gödöllői dombvidék az Alföld pereméhez tartozó, néhol homokbuckás síksággal. Ennek egyik jellegzetes települése Tápiószentmárton. Ősidők óta lakott hely. Nevét a település védőszentjéről, Szent Márton tours-i püspökről és később (előtagként) a Tápió patakról kapta. Ennek az Alsó-Tápió melletti településnek a földjéből került elő a szkíta aranyszarvas. Itt született Kincsem, a csodakanca (54 verseny, 54 győzelem). Talán itt állhatott egykor a hun fejedelem, Attila fapalotája is. A nagyközség természeti értékei is csodálatosak. Növényritkaságai: héricsek, kosborok, fehér zászpa. Településünk 2008-ban csatlakozott a Klímabarát Települések Szövetségéhez, felismerve annak jelentőségét, hogy az ökológiai kihívásokra klímabarát válaszokat kell adni. A helyi lakosok együttműködését kértük abban, hogy ők maguk is tevékeny résztvevők legyenek a kitűzött célok elérésében. Már a csatlakozás előtt is kiemelt figyelmet kapott a helyi iskolában a környezeti tudatosság és a fenntartható fejlődés koncepciója. Túrákon, vetélkedőkön ismerhették meg a tanulók a település természeti és építészeti értékeit. A helyi szakemberek segítenek azoknak, akik szakdolgozatokat írtak a település értékeinek bemutatásáról. A felnőttek közül több mint kétszázan vállalták, hogy klímabarát módon fognak tevékenykedni. Ennek eredményeként az elmúlt években 260 kg használt elemet adtunk át feldolgozásra. Múlt évtől, a kiégett izzók és fénycsövek begyűjtését és elszállítását is megszerveztük. Tovább folytatjuk a szelektív hulladékgyűjtést, hangsúlyozva ennek fontosságát. A helyi kábeltelevízióban a Zöldike és a Klímabarát című műsorok keretében tájékoztatjuk a lakosságot az aktuális hírekről, eredményekről (például hőség- és UV-riasztás, energiatakarékos megoldások stb.). Vigyázunk öreg fáinkra. Ettől az évtől a szülők fát ültethetnek újszülött gyermekük tiszteletére. Továbbra is részt kívánunk venni értékeink felkutatásában, megőrzésében és fejlesztésében. Szándékunk felhívni a figyelmet a főváros vonzáskörzetéhez tartozó Tápiómente természeti, építészeti, történeti és művészeti értékeire. Tiszta szándékkal hívunk és idevárunk minden kedves érdeklődő vendéget

14 Tatabánya Tatabánya Megyei Jogú Város Környezeti Nevelési és Klímavédelmi Intézkedési Terve Tatabányán az elmúlt évtizedben a környezeti nevelés és a klímavédelem terén jelentős előrelépések történtek. Tatabánya Megyei Jogú Város környezeti nevelési intézkedési tervét 2005-ben határozta meg ötéves időtartamra, folyamatos fejlesztéssel, felülvizsgálattal. Klímavédelmi programját pedig 2007-ben fogadta el. Azokat a feladatokat, kezdeményezéseket valósítja meg a város, amelyekkel a nemzetközi és a hazai jogszabályok kitűzött céljaival és feladataival összhangban vannak, azokkal lépést tud tartani. A város költségvetésében a környezetvédelmi alapjának környezeti nevelési sorát, valamint a települési klímastratégia klímaprogram sorát folyamatosan biztosítja. Magyarországon a Környezetvédelmi Törvény (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól) rögzíti, hogy minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteik fejlesztésére. A törvény a továbbiakban kifejti, hogy a környezeti nevelés mind az iskolai rendszeren belüli, mind azon kívüli formáiban elsősorban állami és önkormányzati feladat. Az ENSZ 57. közgyűlése december 20-án a közötti évtizedet a fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi szervezet egy teljes évtizedet szánt annak a célnak az elérésére, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. Ennek értelmében Tatabánya célja is az, hogy a tudatformálás eredményeképpen a természeti és emberi környezet állapotában tartós és megalapozott javulás következzen be. Mindannyiunk közös érdeke az, hogy javuljon a környezeti nevelők együttműködése, hogy hatékonyabb legyen a munkájuk, hogy jobban támaszkodhassanak az elérhető forrásokra, és mindennek eredményeképpen javuljon a társadalom egészének környezeti tudatossága, és ennek nyomában a környezet állapota is. Tudatosítani kell, hogy a környezeti oktatás, nevelés hosszú távon ugyan, de rendkívül hatékonyan megtérülő fejlesztés, beruházás. A szemléletváltáshoz elengedhetetlen a következetes tanítás és tanulás. Továbbá a NÉS-sel összhangban a települési klímaprogramban elfogadott irányvonalat, cselekvési lehetőségeket is tovább kell folytatni, hiszen a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás, a negatív változások megelőzése, a szemlélet- és tudatformálás mind elengedhetetlen része az élhetőbb, egészségesebb környezet kialakításának, az életkörülmények javításának. A környezeti, klímavédelmi nevelés olyan tudatformáló lehetőség, amely egy új életszemléletre tanítja meg az emberiséget, ehhez a környezeti nevelés szempontjából különösen kiemelkedő jelentősége van az élményalapú, tevékenységközpontú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. A teljes személyiségfejlesztést magában foglaló, ideális környezeti nevelési intézkedési terv az ismert életkori sajátosságokra épít, univerzális, jövőközpontú, problémaközpontú, tevékenységközpontú, folyamatos, tudományközi, és a kísérletezésre, a közvetlen tapasztalatszerzésre épít. Fontos, hogy meggyőzzük a lakosságot, hogy az események alakulása függ a saját viselkedésünktől, és nemcsak a szerencse, az esély, a sors, a hatalommal rendelkező mások befolyása vagy a helyzeten munkálkodó összetett erők eredménye. A környezeti nevelési és klímavédelmi intézkedési terv finanszírozása Tatabánya környezeti nevelési és klímavédelmi intézkedési tervének finanszírozását a környezetvédelmi alap keretén belül hajtja végre. A hazai és uniós támogatások elnyerésével lehetőségünk van a környezeti nevelési és klímavédelmi intézkedési tervek költségvetésének külső forrásokkal történő kiegészítésére. A részletes tervek, programok a oldal Környezetünk menüpontjának dokumentumtárában találhatóak meg

15 Vecsés Vecsés 2009 januárjában csatlakozott a Klímabarát Települések Szövetségéhez. A település addig is és azóta is több olyan lakossági akciót szervezett és beruházást valósított meg, amely a klímabarát települések tevékenységi körébe illik. Az alábbiakban szeretnénk röviden bemutatni a település klímabarát tevékenységeit. Településünkön 2002 óta tiltja önkormányzati rendelet a zöldhulladékok, fagallyak elégetését, illetve a tüzelőberendezésekben a nem tüzelőanyagok használatát. Ezzel párhuzamosan az önkormányzat gondoskodik a zöldhulladékok és a gallyak évente kétszeri, valamint az egyéb zöldhulladékok folyamatos begyűjtéséről és elszállításáról a lakosságtól ban szervezett városunk először lakossági faültetési akciót, amelynek során az önkormányzat facsemete biztosításával lehetőséget nyújtott a lakosok számára, hogy a házuk előtti közterületen fát tudjanak telepíteni. Első évben mintegy hatszáz darab fát ültettünk, azóta is minden évben megvalósítjuk ezt az akciót, és bár az elültetett fák száma ugyan csökkent, de a kiültetett darab csemetével így is új fasorokat létesítünk, zöldfelületeket telepítünk, hiányzó fákat pótolunk. Az akció a lakosság körében nagy népszerűségnek örvend ban került átadásra az új Bálint Ágnes Kulturális Központ, amelyben geotermikus fűtési-hűtési rendszert alakítottak ki. Az épület központi fűtési, illetve a központi használati melegvíz-fűtési, valamint a levegő fűtés hőenergia szolgáltatása, megújuló energiaforrásra (napenergia, talajhő, távozó levegő hővisszanyerése) épül. A városüzemeltetés több nagy forgalmú önkormányzati útra és közútra forgalomlassító műtárgyakat (útszűkítő virágládákat az utak szélére, fekvőrendőröket) helyezett ki. Külterületi önkormányzati útjainkat mezővédő sorompókkal zártuk le több helyen, amellyel az illegális szemétlerakást és erdeinkből a falopásokat kívántuk megakadályozni. Önkormányzatunk a évben lakossági akció keretén belül komposztálóládákat osztott ki a lakosság körében, illetve látta el közintézményeit (iskolák, óvodák, bölcsőde) komposztálókkal. Ezt a programot a jövőben is szeretnénk folytatni, hogy a településen élőket minél szélesebb körben ismertessük meg ezzel a környezetbarát megoldással, és mentesítsük önkormányzatunkat a zöldhulladékok elszállításának költségétől. Ugyancsak a 2013-ban valósult meg a fényszennyezést megszüntető lámpatestek elhelyezése a Petőfi téren

16 Klímabarát települések Klímabarát települések kutatás Albertirsa Alsómocsolád Balatonfőkajár Berhida Hegyvidék Hosszúhetény Küngös Pilis Pomáz Székkutas Szekszárd Szügy Tápióbicske Vác Az MTA Szociológiai Kutatóintézete több éves kutatómunkát végzett, amelynek alapkérdése az volt, hogy a mai társadalmak képesek-e a külső környezethez való alkalmazkodásra. Az Egyesült Királyságban és Magyarországon végzett kutatások eredményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a természet változásai miatt a társadalom működőképességének megőrzése érdekben szükségesnek tartott lépések és ezek megvalósíthatósága között az Egyesült Királyságban és Magyarországon a jelenlegi társadalmi és gazdasági feltételek között feloldhatatlan ellentmondások feszülnek. Ezek az ellentmondások megakadályozzák azt, hogy az ökotudatos társadalmi normák érvényesülni tudjanak. A fogyasztói társadalom keretei között az Egyesült Királyságban és Magyarországon és számos más, ilyen részletességgel nem vizsgált országban az alkalmazkodás előnytelen mintái alakultak ki. A természet további várható változásaihoz alkalmazkodásra akkor van lehetőség, ha kialakulnak és megerősödnek azok az új társadalmi normák és az ezeken a normákon alapuló új társadalmi és új gazdasági feltételek, amelyek között az eddig feloldhatatlan ellentmondások feloldhatóvá válnak. Több éves kutatásaik alapján azt a hipotézist fogalmazták meg, hogy a társadalmak hosszú távú megmaradását lehetővé tevő, új társadalmi normák helyi szinten, a helyi közösségek részvételével alakulhatnak ki. Ezek a normák akkor erősödhetnek meg, ha nemcsak a természettel való kapcsolatra adnak új és az eddigieknél jobb választ, hanem az emberi élet alapvető kérdéseire is. Az éghajlatváltozás jelensége így túlmutat a természet és a társdalom közötti harmonikus kapcsolat kialakításáért folytatott erőfeszítéseken, mert egy olyan új értékrend kialakulását eredményezheti, amelyre alapozva olyan új társadalmi, gazdaság is politikai feltételek alakulhatnak ki, amelyekkel a jelenleginél harmonikusabb emberi és társadalmi kapcsolatok kialakítása is lehetővé válhat. Antal Z. László, a Klímabarát Települések Szövetségének tiszteletbeli elnöke Tápiószentmárton Tatabánya Vecsés 30 31

17 Klímabarát Települések Szövetsége Elérhetőségeink Cím: 1531 Budapest, Pf. 98. Honlap: Készült a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával.