Klímabarát települések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Klímabarát települések"

Átírás

1 Klímabarát Települések Szövetsége Klímabarát települések Rendkívüli időjárási jelenségek lehetséges társadalmi válaszok Készült a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

2 Tartalom Köszöntő Köszöntő Bemutatkoznak a klímabarát települések Albertirsa Alsómocsolád Hegyvidék Hosszúhetény Küngös Pilis Pomáz Székkutas Szekszárd Szügy Tápiószentmárton Tatabánya Vecsés Klímabarát települések Magyarországon Ma, január 17-én túl vagyunk a meteorológiai tél felén, azonban ez a tél eddig legalábbis bizonyosan nem a havazások és fagyok extremitása miatt kerül fel az emlékezet üzenőfalára, annál inkább a melegrekordokat hozó januári tavasz miatt. Nap nap után dőlnek meg a melegrekordok, és lassan már fel sem kapjuk a fejünket ezekre a változásokra, sőt, nem egyszer még örülünk is nekik. Hiszen ki nem szeret tavaszi, könnyed ruházatban sétálgatni a januári tavaszban úgy, hogy közben az otthoni fűtésszámla is rekordalacsony összegeket számlál. Azonban, mint a közbeszéd mondja: nincs ingyen ebéd ez ebben az esetben is valószínűsíthető. Az évszakok eltolódása és az időjárási jelenségek szélsőségei negatív előjellel is megjelennek olyan jelenségek képében, amelyeket eddig bizonyos szélességi körökön eddig nem ismertek, vagy nem akkor, nem abban az intenzitásban és nem akkora földrajzi kiterjedésben. Az enyhe telek mellett megjelennek a vízözönszerű esőzések, szélviharok, aszályok, hőhullámok és mindezek kísérőjelenségei. Ezek a jelenségek nem szoríthatóak határok közé, és olyan katasztrófahelyzeteket hozhatnak létre, amelyekre eddig nem készültek fel sem a kormányok, sem a katasztrófavédelmi szervek, sem a települések, és legfőképpen nem a civil lakosság. Amíg az elmúlt évtizedekben élénk vita folyt tudományos körökben az antropogén eredetű klímaváltozásnak egyáltalán csak a létezéséről is, addig a 21. század emberének sajnálatos módon, de egyre inkább tényszerűen kell szembenézni a klímaváltozás okozta kihívásokkal, rendkívüli időjárási helyzetekkel. Mindezekről a hatásokról sokkoló képsorokban láthatunk híradásokat a nemzetközi elektronikus médián keresztül, de ezek a jelenségek valóban csak a távoli földrészek és népek problémájának tekinthetőek? A tapasztalati tények és a tudományos kutatások mind egy irányba mutatnak, miszerint a probléma igenis itt kopogtat az ajtón, és ha be kívánjuk invitálni, ha nem, mindenképpen be fog lépni az életünkbe. A Klímabarát Települések Szövetsége azért jött létre, hogy segítse a fenntartható, klímatudatos közösségi modellek elterjedését, és hatékony érdekképviseletet biztosítson ezen a területen. Megbízható partnere szeretnénk lenni ebben a munkában minden településnek, hogy sikerre vihessünk minden helyi közösséget az elkerülhetetlen változásokhoz történő alkalmazkodásban, a kihívásokra történő felkészülésben. Bízom benne, hogy élvezettel és haszonnal forgatják kiadványunkat, és kedvet kapnak ahhoz, hogy csatlakozzanak a szövetség munkájához. Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke 2 3

3 Albertirsa A városi rangot 2003-ban elnyert Albertirsa Alberti és Irsa községek 1950-ben történt közigazgatási egyesítésekor alakult. A Pest megye déli részén található kisváros úgynevezett ingázótelepülés: munkavállaló lakóinak zöme naponta utazik (nagy többségében fővárosi) munkahelyére. Ugyanakkor a legutóbbi évtizedek pozitív fejleménye, hogy mind több jelentősnek mondható foglalkoztatót találunk Albertirsán. A várost elsősorban kiváló közlekedési kapcsolatai (megközelíthetősége) és jó infrastrukturális fejlettsége teszi vonzóvá. Lakosságának lélekszáma huszonegyedik esztendeje növekszik, s jelenleg meghaladja a főt. Évente lebonyolításra kerülő programjai közül a nyári napfordulóhoz kapcsolódó Szent Iván-éji tűzgyújtás, valamint a községegyesítéshez (szeptember 6.) kötődő Városnap a legnépszerűbb. Legjelentősebb építészeti értéke az Ybl Miklós által tervezett, ben romantikus stílusban felépített temetőkápolna. A település legnevesebb szülötte Tessedik Sámuel, a honi mezőgazdaság és pedagógia nagy reformere. Albertirsa 2009-ben alapító tagként csatlakozott a Klímabarát Települések Szövetségéhez. A következő évben létrejött a Gerje Klímabarát Kör, amely azóta szervezi a témával összefüggő programokat, ismeretterjesztő előadásokat. A legnagyobb sikert Jane Goodall évi látogatása és a két alkalommal megrendezett őszi hulladékhasznosító program, valamint az esztendőnként megtartott tavaszi határtakarítás jelentette, jelenti. Továbbá a Klímabarát Kör 2009 óta társszervezőként igen aktív résztvevője az úgynevezett Dolina teljesítménytúrának. Az országos programok részeként évenként május hónapban, 10, 20, 30, 40 és 50 kilométeres távon megrendezett túra sikere óriási: az utolsó három esztendőben a résztvevők száma 1500 és 1700 fő között alakult elején a kör arról határozott, hogy ezentúl évenként parkká alakít a város közterületén található teresedések közül egyet-egyet azért, hogy hozzájáruljon a zöld város koncepció megvalósításához, s egyben Albertirsa szépítéséhez. Az önkormányzat képviselő-testülete 2009-ben elfogadta a város klímastratégiáját. A benne foglaltak végrehajtását kiemelt feladatunknak tartjuk. 4 5

4 Alsómocsolád Alsómocsolád 356 lelket számláló zsáktelepülés Baranya megye északi szegletében ben elnyerte az Ifjúságbarát Önkormányzat, az Idősbarát Önkormányzat címet és a Magyarországi Falumegújítási Díj első helyezését. Jutalmul részt vehetett az európai falvak versenyében, ahol a II. kategóriában a komplex fejlesztési tevékenységéért első helyezést ért el. Az önkormányzat a településen élőkkel együtt nagy gondot fordít a környezetvédelemre ben elfogadott Helyi Localagenda 21 programmal rendelkezik. A Hét Patak Gyöngye Natúrpark központja. Az önkormányzat a településben rejlő termelési és szolgáltatási lehetőségek felélesztése és továbbfejlesztése érdekében 2013-ban meghirdette a Magunk kenyerén című, hároméves helyi gazdaságfejlesztési programot, amelyhez tízmillió forint támogatást rendelt. A helyi kereskedelem és szolgáltatás igénybevételek megkönnyítésére az önkormányzat a hivatalos fizetőeszközt (forint) helyettesítő helyi fizetőeszközt vezetett be rigac elnevezéssel. A helyi fizetőeszköz használata jelentősen megkönnyíti a helyben megtermelt áruk cseréjét. Ezáltal a bevétel helyben képződik rigacban, amelyért helyben megtermelt áru vagy helyi szolgáltatás vehető igénybe, illetve szolgáltatás végzése ajánlható fel a közösségnek vagy az önkormányzatnak. A programban részt vevők az önkormányzattól kapott támogatást rigacban is visszafizethetik, és helyi adó is fizethető rigacban. A forint 1:1 arányban rigacra váltható. A rigac forintra váltása húsz százalék kezelési díj levonásával történik. Az önkormányzat úgy ítéli meg, hogy a jól működő helyi gazdaság generálója és biztosítéka lehet a dinamikus növekedésnek, kiegészítő jövedelmet teremtve a programban részt vevő családoknak, biztosítva ezzel az életszínvonal emelkedését. Mindez hosszú távon a helyi szintű környezettudatos viselkedést és gondolkodást segíti elő a már most érezhető kereskedelmi, szállítási költség csökkenésen túl. A község a következő évtizedekben is őrizni kívánja jelenlegi értékeit. Természeti és szellemi erőforrásaival takarékosan, de hatékonyan gazdálkodik. Fejlesztései során a környezettudatosság jelentős hangsúlyt kap az alternatív energiák alkalmazásán és a község mikroklímájának védelmén keresztül. A helyi pénz A helyi pénz olyan alternatív fizetőeszközt jelent, amelynek használata területileg behatárolt (egy településen vagy egy tágabb régióban használatos). Általában nyomtatott pénzjegyek formájában jelenik meg, de létezik csak elektronikusan működő helyi pénz is. Abban különbözik a hivatalos fizetőeszköztől, hogy ezt nem kötelező elfogadni, önkéntes alapon csatlakoznak hozzá a lakosok és az elfogadóhelyek. A kibocsátó lehet önkormányzat, vállalkozások egy csoportja vagy civilek, civilszervezetek. 6 7

5 Hegyvidék A Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék méreteit és lakosságát tekintve a budapesti középmezőnyben található. A kerület a főváros területének 5,1 százalékán helyezkedik el, lakosainak száma majdnem eléri a főt. A főváros szempontjából a kerület legfontosabb szerepe a Budapest tüdeje szerepkör, amely minősítést összefüggő erdőinek, zöldfelületekben való gazdagságának köszönheti. Az urbanizáció erősödésével egyidejűleg a változatos táji, természeti adottságok rekreációs és kiránduló célponti szerepet is biztosítottak a kerületnek. Fentiekkel párhuzamosan azonban a kerület természeti értékei fokozatosan növekvő terhelésnek vannak kitéve; a megőrzés, valamint a karbantartás, megújítás, a felszereltségek fejlesztése elengedhetetlen. Az utóbbi évek kerületi energetikai fejlesztései közül kiemelendők a megújuló energiaforrásokra is alapozott intézményfelújítások: három önkormányzati fenntartású óvodában is napelemes (fotovoltaikus) villamosenergia-ellátást alakítottunk ki, a MOM Művelődési Központban szennyvízhő hasznosításával oldottuk meg az intézmény épületének fűtését, hűtését. A zöldfelületek karbantartását, fejlesztését tekintve fontos lépésnek tekinthető a kerületi fakataszteri (zöldvagyon-kataszteri) felmérés elindítása, amely hatékony segítséget nyújt a saját faállomány kezelésében, a fasorok karbantartásában. Hasonlóképpen a zöldfelületek megóvását célzó lépés a kerület egyik legjelentősebb faállományát alkotó vadgesztenyefák kártevő-mentesítésének támogatása. A kerületben keletkező kommunális hulladék mennyiségének csökkentését több akcióval és hosszabb távú programmal céloztuk meg. Ezek közül kifejezetten a helyben történő hasznosítást segíti a jelenleg mintegy hat éve működő komposztálási programunk, és az újrahasznosítás mértékének növelését igyekeztünk elérni a szelektív hulladékgyűjtés 2011-ben történt kiterjesztésével, a kerületi házhoz járó begyűjtési rendszer kiépítésével. Kifejezetten a klímavédelem és az alkalmazkodás témakörét érinti, hogy egy telepített UV-sugárzásmérő berendezés adatait feldolgozva az erős és veszélyes mértékű UV-B sugárzási szint elérésekor figyelmeztető sms-t kapnak azok a kerületi lakók, akik korábban regisztráltak az e célra létrehozott honlapunkon. A kerületben 2013 ban hívtuk életre helyi piacunkat, ahol a speciális, nagyvárosi adottságok miatt nem helyi, hanem Budapest környéki termelők kínálják áruikat. Az utóbbi időszakban számos olyan kezdeményezés, környezet- és klímavédelmi program látott napvilágot kerületünkben, amely a fenntarthatóság felé mutat, és célunk ezen programok támogatása a jövőben is. 8 9

6 Hosszúhetény Hosszúhetény a Zengő és a Hármas-hegy lábánál elterülő, közel 3500 lelkes település. A Klímabarát Települések Szövetségének egyik alapító tagjaként indult el a változás útján től több programot is szerveztünk. Részt vettünk a Védegylet által meghirdetett, Vigyázat, ehető című filmhéten, több Zengő-Pengő Cserevásárt tartottunk, idén volt a 2. Hosszúhetényi Magbörze. Januárban elindultak a Kertbarát Kör rendezvényei előadásokkal, gyakorlati bemutatókkal, az élelmiszer-önellátás fontos alapköveiként. A helyi rendezvények zöldítését is fontos célunknak tekintjük. A civil klímakör a kezdeti lendület és az első kezdeményezések után némileg erejét vesztette, az utóbbi két évben azonban újra életre kelt egy aktív civil összefogás. Ennek a munkának új lendületet adott a 2013 októberében megrendezett Átalakulás! Indulás! című tréning, amelyen a tenni akaró civilek vettek részt. A tréning eredményeként csatlakoztunk a Kisközösségek Átalakulásban elnevezésű kétéves projekthez. Az önkormányzat az elmúlt években több energiatakarékos beruházást hajtott végre. A polgármesteri hivatal épületét napelemmel látták el, és megtörtént a homlokzati nyílászárók cseréje is. Az általános iskolára napkollektor került. A település közvilágításának LED-es lámpákra történő korszerűsítése 2013 végén kezdődött elején a hivatal együttműködési megállapodást írt alá a Buy Smart nemzetközi projektben való közreműködésre, energiahatékony/zöld (köz)beszerzésekre vonatkozóan. Szép példája volt a hivatali és civil összekapcsolódásnak a 2013 őszén megszervezett közösségi cseresznyefa-ültetési akciónk. Az egykor híres cseresznyefasor újratelepítése önkormányzati háttérmunkával és nagyarányú civil részvétellel zajlott le. Körülbelül háromszáz ember volt jelen az akción, ahol a csemetéket a falu lakói saját kezűleg ültették el. Hosszú távú céljaink közé tartozik a közétkeztetés zöldítése is. Jelenlegi munkánk fókuszában az áll, hogy a civil és az önkormányzati célkitűzések egyre szorosabb összefonódását érjük el

7 Küngös Küngös a Balaton keleti partjához közel, Balatonkenesétől 9 kilométerre, Veszprém megyében található. Küngös lélekszáma jelenleg 580 fő. Terveink nagy része a Balaton közelségére s az eredeti falusi környezet, a mezőgazdasági kultúra fennmaradt hagyományainak bemutatásra épülő idegenforgalom, vendéglátás kibontakoztatását tartalmazza. Az alábbiakban településünk jelenleg egyik legfontosabb momentumát, remélhetőleg jövőjét meghatározó kezdeményezését szeretnénk ismertetni, közhírré tétetni. A településünkön mindig is aktív volt a mezőgazdaság és háztáji kertművelés, azonban mára a megművelt kertek száma megcsappant. Pedig óriási lehetőség rejlik a művelésben, hiszen a megtermelt javakat eltehetjük télire, de friss fogyasztásra is alkalmasak. Így pénzt spórolhatunk, és igazán egészséges ételek kerülhetnek asztalunkra. Éppen ezért szeretnénk a helyieket visszavezetni az önellátás útjára. Küngös Község Önkormányzata pályázat útján forintot nyert az Új Széchenyi Terv keretében. A támogatásból Szent Kinga Termelő-iskola létrehozása Innovatív foglalkoztatási kezdeményezés Küngösön című projekt indult, amelynek keretében lehetőség nyílik negyven fő térségben élő, hátrányos helyzetű munkanélküli zöldség-gyümölcs termesztő és feldolgozó képzésére, önfoglalkoztatóvá válásának segítésére. Az önkormányzat részéről már korábban is voltak társadalmi vállalkozásokhoz köthető kezdeményezések, mint például a Küngösi Szociális Szövetkezet létrehozásának támogatása. Jelen projekt keretében is olyan hosszú távon fenntartható projekt létrehozása a cél, amely a helyiek foglalkoztatásához és önellátó képességük fejlesztéséhez kapcsolódik. Tervezzük hat fő továbbfoglalkoztatását a létrejövő zöldség-gyümölcs feldolgozó üzemben és kertben, a szövetkezet keretein belül. Az üzem feldolgozókapacitása lehetővé teszi a felvásárlást az önfoglalkoztatóvá (őstermelő, szociális szövetkezeti tag) váló képzett helyi termelőktől. Az elsajátított szakmákkal lehetőség nyílik a munkaerőpiacon való sikeres állásszerzésre is. Küngös Község Önkormányzata azzal a céllal indította a képzést 2013 októberében a térségben élőknek, hogy a mezőgazdasági hagyományokra épülve a családok saját ellátásra termeljenek zöldséget és gyümölcsöt, valamint megtanulják a termények tartósítását házi jelleggel és kisüzemi körülmények között. Az önkormányzat a jelen projekttől a helyi munkanélküliség csökkenését, valamint az életminőség javulását reméli. Önfenntartó közösségek Napjainkban egyre nagyobb érdeklődés figyelhető meg a kiskerti termesztés iránt. Ez több okra vezethető vissza. Az élelmiszerbotrányok, a növekvő árak, de ezzel együtt romló íz és minőség. A saját termesztésű zöldségek, gyümölcsök, fűszer- és gyógynövények íze teljesen más, mint a megszokott nagyüzemi termékeké. Egyre több ember vágyik arra, hogy saját kertje legyen, esetleg saját gazdaságában tudjon állatokat tartani, hiszen a legegészségesebb táplálék a helyben, ökomódon előállított élelmiszer. Sokan meg is valósították vágyaikat, és önellátó közösségeket hoztak létre. Az ilyen közösségek pontos száma még nem ismert hazánkban, hiszen gomba módra szaporodnak és sajnos szűnnek meg az ilyen típusú kezdeményezések. Az önfenntartó települések főleg kisebb falvakban jellemzőek, de önfenntartó közösségek nagyobb városokban is kialakulóban vannak. Az élelmiszer előállítás terén jóval kisebb területek is elegendőek ahhoz, hogy egy helyi közösség minőségi élelmiszert tudjon önellátásra termeszteni. A minőség és a mértékletesség a fő szempont az önellátó közösségek számára, példát mutatva ezzel a jövő nemzedékek felé

8 Pilis Pilis város földrajzi elhelyezkedése szerint Pest megye szívében, Budapesttől 46, a Ferihegyi repülőtértől mindössze 26 kilométerre fekszik a 4. számú főút mellett. Közel 12 ezres állandó lakosú kisváros, amely a régió egyik leggyorsabban növekvő települése. Természeti értékekben gazdag a várost körülölelő táj, ezek közül is kiemelkedik a védett Gerje-patak és forrásvidéke, a Dolina, Pilis északi részén található, szelíd lankáival, erdeivel, szépen megművelt szántóival február 5-én alakult meg a Pilisi KlímaBarát Kör. Pilis városában is tapasztalható, hogy az úgynevezett falusias, önellátó, önfenntartó, kiskertes, állattartásos életmód teljesen kiszorulóban van. Az információk átörökítési láncolata megszakadt. A falusiak védekező, alkalmazkodó, túlélési tudománya elveszőfélben van. Mindezek következményei beláthatatlanok egy krízishelyzetben, természeti, időjárási katasztrófahelyzet esetén. Több pilisi magánszemély a vázolt okok és az elérendő cél miatt vezérelve döntött úgy, hogy klímabarát mozgalmat indítanak el, csatlakozva települési szinten is a Klímabarát Települések Szövetségéhez ben alakult meg a KlímaBarát Iskola Sk+Hu kezdeményezés: 8 szlovák és 8 magyar iskola igazgatója írja alá az elvi keretegyezményt Pilis városában. Jane Goodall is részt vett a KlímaBarát Iskola mozgalom éves konferenciáján (2009). A Pilisi KlímaBarát Kör alapító jelmondata: Mi, a PILISI KlímaBarát Kör tagjai tudatában annak, hogy az éghajlatváltozás gyorsulása a Föld bolygóra, az emberi társadalomra, utódainkra nézve milyen kockázatokat rejthet vállaljuk, hogy helyi szinten, itt Pilisen tenni kívánunk az emberi tevékenység természeti környezetre gyakorolt negatív hatásai ellen, valamint csökkenteni kívánjuk annak káros következményeit. Rendszeres KlímaBarát tevékenységek a városban: KlímaBarát Kör összejövetelei, Pilisi MagBörze, Tanulókert programok, Négyszögletű Gyerekerdő parknapok, Föld Órája akció, tavaszi szemétszedési városi akciónap, növénycserebere-nap, Föld napja, hagyományőrző főzőesték, közös programok a Pilisi MadárBarát Körrel, Fülemülék éjszakája, Dolina teljesítménytúrák, rendszeres biciklis túrák a közelben, Európai Mobilitási Hét, Csillagos Ég Napja, PilisiBiciklis Körbetekerő, Gyógynövény nap, KisLépték Érdekvédelmi Szövetség programjai, kapcsolatfejlesztés török, cseh és szlovák szervezetekkel, intézményekkel, adventi vasárnapokon a városi ünnepségeken aktív szerepvállalás, bejgliégető túrák

9 Pomáz Pomáz, a Pilis kapuja páratlan adottságokkal rendelkezik. A főváros határában, a Dunakanyarban, a történelmi Pilis peremén, sőt abba mélyen belenyúlva terül el. Sokakban felvetődhet: minek kéne törődnünk a klímaváltozással, a környezetvédelemmel? Ha picit romlik is a helyzet, még mindig irigylésre méltóan jól állunk. Épp ezért! Ez a páratlan kincs sérülékeny. Az elmúlt majd egy évtizedben még a klímaváltozást tagadók számára is világossá vált, hogy földünk s benne szűk környezetünk rossz irányba halad. Mi, akik ez ellen tenni szeretnénk, két úton járhatunk: a megelőzés és a tájékoztatás útján. Képes-e Pomáz város lakossága megakadályozni a klímaváltozást? Egyedül semmiképp sem. De ha a klímabarát települések példáján felbátorodva egyre több közösség gondolkodik környezettudatosan, akkor van rá esély, hogy csökkentsük az éghajlatváltozás káros következményeit. Pomáz Tatabányával és Hosszúheténnyel együtt a legelején csatlakozott a klímabarát mozgalomhoz. Még a városon belül is nehéz volt megértetni az emberekkel, hogy mi ez, miben más ez, mint egy másik környezetvédő szervezet. Sokáig kerestük, a mai napig keressük a helyünket, szerepünket. Pomáz, ez a kisváros a Dera-patak mentén fekszik. Régen évenként volt egy-egy nagyobb árvíz, az elmúlt 15 évben pedig kettő. Nem véletlen, hogy a helyi klímakör nagyon sok programja kapcsolódik a vízhez. Az elmúlt idők leginkább embert próbáló feladata is kapcsolódott a patakhoz. A Dera-patak töltésén 2,5 kilométer hosszan kerékpározásra alkalmas lehetőséget teremtettünk. Ezzel az első lépést megtettük, hogy városunkat és a Dera-medence többi települését rá tudjuk kapcsolni a Duna-menti kerékpárútra. A kerékpárút további, Pilis felé tartó szakaszát is a patak mentén szeretnénk folytatni. Ezzel a Dera partja zöld folyosó lehetne a városban, és azon kívül is. Több mint tíz éve nem volt akkora áradás a Dera-patakon, mint május 16-án. Az idei és a következő évek másik fő feladata lehetne a Pomáz és Szentendre közötti Tófenék turisztikai hasznosítása. Egy tanösvénnyel kezdenénk, amely a terület ökológiai értékeit mutatná be, de ha merünk nagyot álmodni, egy waterworld-öt, egy tavakból, csatornákból álló vízivilágot képzelünk el, amely igazi turistalátványosság lehetne. Tisztában vagyunk azzal, hogy ehhez sajnos több százmillió forint és erős környezetvédelmi elkötelezettségű beruházó kellene. Mi itt is megtesszük az első lépést. Ki jön velünk? 16 17

10 Székkutas Székkutas község Magyarország Dél-Alföld Régiójában, Csongrád megye középső részének keleti felén, a Hódmezővásárhelyi Kistérségében fekszik. A kistérség a Körösök és a Maros folyó által lehatárolt Körös Maros közi síkság területén helyezkedik el, a Dél-Tisza völgyét és a Csongrádi-síkot érinti. A település népessége: 2362 fő. A község 1950-ben Vásárhelykutas néven kivált Hódmezővásárhely közigazgatása alól, önállóvá vált. A település nevét az újonnan alakuló városi tanács változtatta Székkutasra. A Szeged Békéscsaba főútvonal mellett fekvő falu Herbária üzeme évente több mint négymillió doboz kivételes székkutasi gyógynövényeket tartalmazó filteres teával látja el az országot. A kutasi puszta másik kincse a település határában elterülő Körös Maros Nemzeti Park természetvédelmi területe, amelyen a magyar szürke szarvasmarhák legeltetésével fontos génmegőrzési munka is folyik. A Dél-Alföld legjelentősebb, immáron védett szikes tava és a Kárpát-medence egyik kiemelkedően fontos madárszállója is itt található, a kardoskúti Fehér-tó. Székkutas természeti csodái idilli környezetet biztosítanak az itt felnövekvő nemzedéknek. Környezetünk védelme érdekében a hulladékok hasznosítása kiemelten fontos terület, ezért településünkön szelektív hulladékgyűjtő sziget került kialakításra a műanyag, üveg-, fém- és papírhulladékok gyűjtésére. Önkormányzatunk minden évben csatlakozik a TeSzedd! és a Föld napja alkalmából megrendezett szemétgyűjtési akcióhoz, amelynek keretében a település polgáraival együtt bel- és külterületen is összegyűjtjük az illegálisan elhelyezett hulladékokat. A szelektív hulladékgyűjtés mellett a megújuló energiaforrások kihasználására is kiemelt figyelmet fordít a településvezetés. A 2013 októberében átadott Székkutasi Emlékházat napelemekkel látták el, így biztosítva az épület belső világítását. Az egészséges életmód és a környezetvédelem jegyében, a helyi és a környéken élő polgárok nagy örömére egyre több kerékpárút épül a térségben

11 Szekszárd Szekszárd Megyei Jogú Város 2009-ben csatlakozott az országos Klímabarát Települések Szövetségéhez. Ezt követően a hatékonyabb munkavégzés érdekében január 25-én megalakult a Szekszárdi Klímakör, és létrejöttek a klímakörhöz szorosan kapcsolódó ágazati munkacsoportok (energiagazdálkodási, közlekedési, környezeti nevelési, vízgazdálkodási és hulladékgazdálkodási). A klímakör koordinálását a Zöldtárs Környezet-védelmi Közhasznú Alapítvány látja el Szekszárd MJV Önkormányzatával karöltve. A klímakör munkájának támogatására, illetve a helyi klímastratégia megvalósítása érdekében Szekszárd MJV Önkormányzata létrehozta a klímaalapot. A klímaalapból olyan helyi programok megvalósítására lehet támogatást igényelni, amelyek Szekszárd klímastratégiájával összhangban vannak. A 2011-es és 2012-es évben összesen forint támogatás állt a pályázók rendelkezésére a klímaalap által eleje óta több mint ötven program valósult meg. Köszönhetően az igen sokszínű programoknak, amik eddig valósultak meg, nem könnyű a választás, hogy mit mutassunk be részletesen. Európai Mobilitási Hét 2002 óta kerül megrendezésre az Európai Mobilitási Hét, amely megmozduláshoz 2010 óta Szekszárd MJV Város is minden évben csatlakozik. A minden év szeptember között megtartott esemény szervezői mindig igyekeznek változatossá és sokszínűvé tenni a programot. Tekintettel arra, hogy az Európai Mobilitási Hét egybeesik az autómentes nappal, így 2010 óta Szekszárdon minden évben a programsorozat egyik fő része a kerékpártúra. Három évig a Szekszárd Őcsény Szekszárd (20 km), illetve a Szekszárd Decs Szekszárd (25 km) volt a megszokott táv, azonban 2013-ban ez megváltozott, és Szekszárd Keselyűs Szekszárd (25 km) lett. A mobilitási hét folyamán a hétköznapokon a belváros szívében próbálják mozgásra ösztönözni a lakókat, ennek érdekében táncos, mozgásos rendezvényekkel várják minden évben az érdeklődőket. Az utóbbi években a program már kiegészült egy tansövénytúrával is, amelyre igen szép számban jelentkeznek a mozogni vágyók. Programjainkról bővebben:

12 Szügy Szügy Nógrád megyében, Budapesttől 85 kilométerre található. Szép természeti környezetben helyezkedik el a Cserhátalja dombjainak és az Ipoly völgyének a találkozásánál. Lakosainak száma 1573 fő. A település a képviselő-testület évi döntése alapján kérte felvételét a Klímabarát Települések Szövetségébe, amelyre még abban az évben sor is került. A helyi klímakör Antal Z. László tiszteletbeli elnök jelenlétében alakult meg 2013 hóviharos tavaszán. A község elkötelezett a környezetvédelem ügye iránt, amelyet bizonyít az is, hogy lassan tíz éve működik a környezet- és természetvédelmi bizottság. A képviselő-testület a falu költségvetésből immár második éve 1 1,5 millió forintot különített el a környezetvédelmi alapba. Ez az összeg tette lehetővé 2013-ban a házi komposztálás népszerűsítését a Szike Egyesület bevonásával. A házi komposztálást segítendő beszereztünk ötven darab komposztkeretet, amelyeket az érdeklődő lakosoknak osztunk ki. Szügyben több éves hagyománya van a közösségi komposztálásnak, amelyre a falu szélén, a temető mellett van lehetőség. Az összegyűjtött zöld javakat minden évben összeapríttatjuk. A megújuló energiahordozók felhasználása az iskola felújításával vette kezdetét, amikor is a használatimelegvíz-ellátás biztosítására napkollektort szereltek az épületre. A következő lépés a Művelődési Ház fűtésének korszerűsítéséhez kötődik, amelyet egy faaprítékot használó kazánnal oldottunk meg. A tüzelőt részben helyben állítjuk elő az önkormányzat tulajdonában álló faapríték-készítő géppel. A jelenleg zajló bölcsődefelújításnál már kombináltuk a faapríté kos kazánt a napkollektoros használatimelegvíz-ellátással, továbbá napelemek felszerelésével. Természeti értékeink megőrzésének érdekében 2014-ben a helyi jelentőségű védett területek kijelölését és védetté nyilvánítását kívánjuk támogatni a környezetvédelmi alapból, amelyhez nagy segítséget nyújt hazánk és régiónk legnagyobb természetvédelmi egyesülete, a Magyar Madártani Egyesület. Reméljük, a Klímabarát Települések Szövetségének tevékenysége is hozzájárul ahhoz, hogy helyben is készüljünk a klímaváltozás immár elkerülhetetlen és életünket óhatatlanul megváltoztató hatásaira

13 Tápiószentmárton Az ország középső Pest megye középkeleti részén elterülő tájat Tápiómentének nevezik. A Tápió vidéke sokarcú, változatos táj. Itt találkozik a Gödöllői dombvidék az Alföld pereméhez tartozó, néhol homokbuckás síksággal. Ennek egyik jellegzetes települése Tápiószentmárton. Ősidők óta lakott hely. Nevét a település védőszentjéről, Szent Márton tours-i püspökről és később (előtagként) a Tápió patakról kapta. Ennek az Alsó-Tápió melletti településnek a földjéből került elő a szkíta aranyszarvas. Itt született Kincsem, a csodakanca (54 verseny, 54 győzelem). Talán itt állhatott egykor a hun fejedelem, Attila fapalotája is. A nagyközség természeti értékei is csodálatosak. Növényritkaságai: héricsek, kosborok, fehér zászpa. Településünk 2008-ban csatlakozott a Klímabarát Települések Szövetségéhez, felismerve annak jelentőségét, hogy az ökológiai kihívásokra klímabarát válaszokat kell adni. A helyi lakosok együttműködését kértük abban, hogy ők maguk is tevékeny résztvevők legyenek a kitűzött célok elérésében. Már a csatlakozás előtt is kiemelt figyelmet kapott a helyi iskolában a környezeti tudatosság és a fenntartható fejlődés koncepciója. Túrákon, vetélkedőkön ismerhették meg a tanulók a település természeti és építészeti értékeit. A helyi szakemberek segítenek azoknak, akik szakdolgozatokat írtak a település értékeinek bemutatásáról. A felnőttek közül több mint kétszázan vállalták, hogy klímabarát módon fognak tevékenykedni. Ennek eredményeként az elmúlt években 260 kg használt elemet adtunk át feldolgozásra. Múlt évtől, a kiégett izzók és fénycsövek begyűjtését és elszállítását is megszerveztük. Tovább folytatjuk a szelektív hulladékgyűjtést, hangsúlyozva ennek fontosságát. A helyi kábeltelevízióban a Zöldike és a Klímabarát című műsorok keretében tájékoztatjuk a lakosságot az aktuális hírekről, eredményekről (például hőség- és UV-riasztás, energiatakarékos megoldások stb.). Vigyázunk öreg fáinkra. Ettől az évtől a szülők fát ültethetnek újszülött gyermekük tiszteletére. Továbbra is részt kívánunk venni értékeink felkutatásában, megőrzésében és fejlesztésében. Szándékunk felhívni a figyelmet a főváros vonzáskörzetéhez tartozó Tápiómente természeti, építészeti, történeti és művészeti értékeire. Tiszta szándékkal hívunk és idevárunk minden kedves érdeklődő vendéget

14 Tatabánya Tatabánya Megyei Jogú Város Környezeti Nevelési és Klímavédelmi Intézkedési Terve Tatabányán az elmúlt évtizedben a környezeti nevelés és a klímavédelem terén jelentős előrelépések történtek. Tatabánya Megyei Jogú Város környezeti nevelési intézkedési tervét 2005-ben határozta meg ötéves időtartamra, folyamatos fejlesztéssel, felülvizsgálattal. Klímavédelmi programját pedig 2007-ben fogadta el. Azokat a feladatokat, kezdeményezéseket valósítja meg a város, amelyekkel a nemzetközi és a hazai jogszabályok kitűzött céljaival és feladataival összhangban vannak, azokkal lépést tud tartani. A város költségvetésében a környezetvédelmi alapjának környezeti nevelési sorát, valamint a települési klímastratégia klímaprogram sorát folyamatosan biztosítja. Magyarországon a Környezetvédelmi Törvény (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól) rögzíti, hogy minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteik fejlesztésére. A törvény a továbbiakban kifejti, hogy a környezeti nevelés mind az iskolai rendszeren belüli, mind azon kívüli formáiban elsősorban állami és önkormányzati feladat. Az ENSZ 57. közgyűlése december 20-án a közötti évtizedet a fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi szervezet egy teljes évtizedet szánt annak a célnak az elérésére, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. Ennek értelmében Tatabánya célja is az, hogy a tudatformálás eredményeképpen a természeti és emberi környezet állapotában tartós és megalapozott javulás következzen be. Mindannyiunk közös érdeke az, hogy javuljon a környezeti nevelők együttműködése, hogy hatékonyabb legyen a munkájuk, hogy jobban támaszkodhassanak az elérhető forrásokra, és mindennek eredményeképpen javuljon a társadalom egészének környezeti tudatossága, és ennek nyomában a környezet állapota is. Tudatosítani kell, hogy a környezeti oktatás, nevelés hosszú távon ugyan, de rendkívül hatékonyan megtérülő fejlesztés, beruházás. A szemléletváltáshoz elengedhetetlen a következetes tanítás és tanulás. Továbbá a NÉS-sel összhangban a települési klímaprogramban elfogadott irányvonalat, cselekvési lehetőségeket is tovább kell folytatni, hiszen a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás, a negatív változások megelőzése, a szemlélet- és tudatformálás mind elengedhetetlen része az élhetőbb, egészségesebb környezet kialakításának, az életkörülmények javításának. A környezeti, klímavédelmi nevelés olyan tudatformáló lehetőség, amely egy új életszemléletre tanítja meg az emberiséget, ehhez a környezeti nevelés szempontjából különösen kiemelkedő jelentősége van az élményalapú, tevékenységközpontú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. A teljes személyiségfejlesztést magában foglaló, ideális környezeti nevelési intézkedési terv az ismert életkori sajátosságokra épít, univerzális, jövőközpontú, problémaközpontú, tevékenységközpontú, folyamatos, tudományközi, és a kísérletezésre, a közvetlen tapasztalatszerzésre épít. Fontos, hogy meggyőzzük a lakosságot, hogy az események alakulása függ a saját viselkedésünktől, és nemcsak a szerencse, az esély, a sors, a hatalommal rendelkező mások befolyása vagy a helyzeten munkálkodó összetett erők eredménye. A környezeti nevelési és klímavédelmi intézkedési terv finanszírozása Tatabánya környezeti nevelési és klímavédelmi intézkedési tervének finanszírozását a környezetvédelmi alap keretén belül hajtja végre. A hazai és uniós támogatások elnyerésével lehetőségünk van a környezeti nevelési és klímavédelmi intézkedési tervek költségvetésének külső forrásokkal történő kiegészítésére. A részletes tervek, programok a oldal Környezetünk menüpontjának dokumentumtárában találhatóak meg

15 Vecsés Vecsés 2009 januárjában csatlakozott a Klímabarát Települések Szövetségéhez. A település addig is és azóta is több olyan lakossági akciót szervezett és beruházást valósított meg, amely a klímabarát települések tevékenységi körébe illik. Az alábbiakban szeretnénk röviden bemutatni a település klímabarát tevékenységeit. Településünkön 2002 óta tiltja önkormányzati rendelet a zöldhulladékok, fagallyak elégetését, illetve a tüzelőberendezésekben a nem tüzelőanyagok használatát. Ezzel párhuzamosan az önkormányzat gondoskodik a zöldhulladékok és a gallyak évente kétszeri, valamint az egyéb zöldhulladékok folyamatos begyűjtéséről és elszállításáról a lakosságtól ban szervezett városunk először lakossági faültetési akciót, amelynek során az önkormányzat facsemete biztosításával lehetőséget nyújtott a lakosok számára, hogy a házuk előtti közterületen fát tudjanak telepíteni. Első évben mintegy hatszáz darab fát ültettünk, azóta is minden évben megvalósítjuk ezt az akciót, és bár az elültetett fák száma ugyan csökkent, de a kiültetett darab csemetével így is új fasorokat létesítünk, zöldfelületeket telepítünk, hiányzó fákat pótolunk. Az akció a lakosság körében nagy népszerűségnek örvend ban került átadásra az új Bálint Ágnes Kulturális Központ, amelyben geotermikus fűtési-hűtési rendszert alakítottak ki. Az épület központi fűtési, illetve a központi használati melegvíz-fűtési, valamint a levegő fűtés hőenergia szolgáltatása, megújuló energiaforrásra (napenergia, talajhő, távozó levegő hővisszanyerése) épül. A városüzemeltetés több nagy forgalmú önkormányzati útra és közútra forgalomlassító műtárgyakat (útszűkítő virágládákat az utak szélére, fekvőrendőröket) helyezett ki. Külterületi önkormányzati útjainkat mezővédő sorompókkal zártuk le több helyen, amellyel az illegális szemétlerakást és erdeinkből a falopásokat kívántuk megakadályozni. Önkormányzatunk a évben lakossági akció keretén belül komposztálóládákat osztott ki a lakosság körében, illetve látta el közintézményeit (iskolák, óvodák, bölcsőde) komposztálókkal. Ezt a programot a jövőben is szeretnénk folytatni, hogy a településen élőket minél szélesebb körben ismertessük meg ezzel a környezetbarát megoldással, és mentesítsük önkormányzatunkat a zöldhulladékok elszállításának költségétől. Ugyancsak a 2013-ban valósult meg a fényszennyezést megszüntető lámpatestek elhelyezése a Petőfi téren

16 Klímabarát települések Klímabarát települések kutatás Albertirsa Alsómocsolád Balatonfőkajár Berhida Hegyvidék Hosszúhetény Küngös Pilis Pomáz Székkutas Szekszárd Szügy Tápióbicske Vác Az MTA Szociológiai Kutatóintézete több éves kutatómunkát végzett, amelynek alapkérdése az volt, hogy a mai társadalmak képesek-e a külső környezethez való alkalmazkodásra. Az Egyesült Királyságban és Magyarországon végzett kutatások eredményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a természet változásai miatt a társadalom működőképességének megőrzése érdekben szükségesnek tartott lépések és ezek megvalósíthatósága között az Egyesült Királyságban és Magyarországon a jelenlegi társadalmi és gazdasági feltételek között feloldhatatlan ellentmondások feszülnek. Ezek az ellentmondások megakadályozzák azt, hogy az ökotudatos társadalmi normák érvényesülni tudjanak. A fogyasztói társadalom keretei között az Egyesült Királyságban és Magyarországon és számos más, ilyen részletességgel nem vizsgált országban az alkalmazkodás előnytelen mintái alakultak ki. A természet további várható változásaihoz alkalmazkodásra akkor van lehetőség, ha kialakulnak és megerősödnek azok az új társadalmi normák és az ezeken a normákon alapuló új társadalmi és új gazdasági feltételek, amelyek között az eddig feloldhatatlan ellentmondások feloldhatóvá válnak. Több éves kutatásaik alapján azt a hipotézist fogalmazták meg, hogy a társadalmak hosszú távú megmaradását lehetővé tevő, új társadalmi normák helyi szinten, a helyi közösségek részvételével alakulhatnak ki. Ezek a normák akkor erősödhetnek meg, ha nemcsak a természettel való kapcsolatra adnak új és az eddigieknél jobb választ, hanem az emberi élet alapvető kérdéseire is. Az éghajlatváltozás jelensége így túlmutat a természet és a társdalom közötti harmonikus kapcsolat kialakításáért folytatott erőfeszítéseken, mert egy olyan új értékrend kialakulását eredményezheti, amelyre alapozva olyan új társadalmi, gazdaság is politikai feltételek alakulhatnak ki, amelyekkel a jelenleginél harmonikusabb emberi és társadalmi kapcsolatok kialakítása is lehetővé válhat. Antal Z. László, a Klímabarát Települések Szövetségének tiszteletbeli elnöke Tápiószentmárton Tatabánya Vecsés 30 31

17 Klímabarát Települések Szövetsége Elérhetőségeink Cím: 1531 Budapest, Pf. 98. Honlap: Készült a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával.

Önkormányzati klímavédelmi kezdeményezések

Önkormányzati klímavédelmi kezdeményezések Klímabarát Települések Szövetsége Önkormányzati klímavédelmi kezdeményezések Előadó: Kovács Lajos elnök Áradás 2013. június (Németország Passau) Árvíz, belvíz a Kapos folyó mentén 2013. 2014. január (Szolnok)

Részletesebben

Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos

Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos Klímabarát Települések Szövetsége elnök Gyakoribb szélsőségek a változó klímában Hőhullámok, extrém szárazság Szélsőséges csapadékviszonyok,

Részletesebben

Klímavédelmi kezdeményezések a Hegyvidéken

Klímavédelmi kezdeményezések a Hegyvidéken Klímavédelmi kezdeményezések a Hegyvidéken Budapest Főv. XII. kerület Hegyvidék Lakosság: ~58.000 fő Terület: 2667 ha Erdőterület nagysága: 971 ha 71 db oktatási-nevelési intézmény 16 db egészségügyi intézmény

Részletesebben

KLÍMABARÁT TELEPÜLÉSEK SZÖVETSÉGE 1255 Budapest Pf. 50. www.klimabarat.hu szovetseg@klimabarat.hu +36-1-224-6700 / 422

KLÍMABARÁT TELEPÜLÉSEK SZÖVETSÉGE 1255 Budapest Pf. 50. www.klimabarat.hu szovetseg@klimabarat.hu +36-1-224-6700 / 422 KLÍMABARÁT TELEPÜLÉSEK SZÖVETSÉGE 1255 Budapest Pf. 50. www.klimabarat.hu szovetseg@klimabarat.hu +36-1-224-6700 / 422 Pergő Margit Polgármester asszony részére Berhida Város Önkormányzata Berhida Veszprémi

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

Küngös község és helyi termékei

Küngös község és helyi termékei Küngös község és helyi termékei Küngös község nevének eredete Nevét a települést alapító IV. Béla király leányáról Kunigundáról kapta Szent Kinga: legidősebb gyermek 15 évesen kényszerű házasságot köt

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Öko Munkacsoport Munkaterve

Öko Munkacsoport Munkaterve DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA 036268 Öko Munkacsoport Munkaterve 2015/2016. tanév Készítette: Dorn Judit munkacsoport koordinátor Az Öko Munkacsoport tagjai: Dorn Judit Öko Munkacsoport Koordinátor

Részletesebben

Zöld Sziget project beszámoló 2009-2010. Szigethalom Városi Szabadidőközpont

Zöld Sziget project beszámoló 2009-2010. Szigethalom Városi Szabadidőközpont Zöld Sziget project beszámoló 2009-2010. Szigethalom Városi Szabadidőközpont A tavalyi év folyamán a Városi Szabadidőközpont intézménye is csatlakozott a Zöld Sziget projecthez. A project főbb témakörei:

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

- Az alapítók együttműködése az Önkormányzattal a 90-es évek végétől

- Az alapítók együttműködése az Önkormányzattal a 90-es évek végétől Klímavédelem és alkalmazkodás civil eszközökkel Boda Andrásné 2015. 01. 21. - Az Egyesület Megalakulása: 2009.01.05. (12 alapító taggal) - Az alapítók együttműködése az Önkormányzattal a 90-es évek végétől

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében térségében a fenntarthatóság jegyében Alapadatok TÁMOP 3.2.13/12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában című felhívásra beadott pályázat. A pozitív támogatói

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 I.CÉL: A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítása, elmélyítése, együttműködve a város önkormányzatával, a szülői házzal, társadalmi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

2015. március 26-i rendes ülésére

2015. március 26-i rendes ülésére 31. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 26-i rendes ülésére Tárgy: Belépés a Klímabarát Települések Szövetségébe Előterjesztő:

Részletesebben

2011. évi közhasznúsági jelentése. Bevezetés

2011. évi közhasznúsági jelentése. Bevezetés Börzsöny Természet- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány 2011. évi közhasznúsági jelentése Bevezetés A Börzsöny Természet- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány célja Pest és Nógrád megyében, szűkebben

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032)

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) Kedvezményezett: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium A projekt

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete. a község közművelődéséről.

Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete. a község közművelődéséről. Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete a község közművelődéséről. Rimóc Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990 évi LXV tv. 16.

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2010/2011.

Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2010. szeptember 30. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

15. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének május 5-i rendes ülésére

15. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének május 5-i rendes ülésére 15. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. május 5-i rendes ülésére Tárgy: A KEHOP-5.4.1 Szemléletformálási programok pályázati felhívásra

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

...R...~.~~:... rh..~ ...~.r... \.1/ REGYHÁZA ,~~ N Y. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83.

...R...~.~~:... rh..~ ...~.r... \.1/ REGYHÁZA ,~~ N Y. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +3642524-500 FAX: +36 42 524-501 E-MAIL: POLGARMESTER@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám: VFEJL/ 173-2 /2014. Ügyintéző:

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

BESZÁMOLÓ TEVÉKENYSÉGRŐL 2012. ÉV

BESZÁMOLÓ TEVÉKENYSÉGRŐL 2012. ÉV BESZÁMOLÓ TEVÉKENYSÉGRŐL 2012. ÉV VitaFutura az életért, a jövőért Közhasznú Alapítvány 1139 Budapest, Teve u. 9/c 3/15. Budapest, 2013. április 24. képviselő www.vitafutura.hu * info@vitafutura.hu * Tel.:

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN. Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor

FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN. Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor Kik vagyunk? Név: Felsőoktatási Fenntarthatósági Hálózat, (Mo.) Hungarian Sustainable University

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

MECSEK-VÖLGYSÉG-HEGYHÁT EGYESÜLET. Energetikai akciók a Mecsek- Völgység-Hegyhát HACS területén

MECSEK-VÖLGYSÉG-HEGYHÁT EGYESÜLET. Energetikai akciók a Mecsek- Völgység-Hegyhát HACS területén MECSEK-VÖLGYSÉG-HEGYHÁT EGYESÜLET Energetikai akciók a Mecsek- Völgység-Hegyhát HACS területén Előzmények - Informális kapcsolatok- Kocsis Tamás, DDRIÜ - Energiaklub - NAKVI LEADER Helyi Akciócsoportok

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Kivonat Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 18-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből: 141/2013. (IV. 18.) Kt.

Kivonat Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 18-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből: 141/2013. (IV. 18.) Kt. rendkívüli ülésének könyvéből: 141/2013. (IV. 18.) Kt. határozat Dombóvár Város Önkormányzatának megtárgyalta Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2020 társadalmi egyeztetési változatát és kéri

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Környezetvédő Egyesület Érd. www.avarosvedo.hu

Környezetvédő Egyesület Érd. www.avarosvedo.hu Környezetvédő Egyesület Érd www.avarosvedo.hu Küldetési nyilatkozat Az Érdi Környezetvédő Egyesület célja lakóhelyünk, Érd természeti, épített és kulturális értékeinek, megismerése, megismertetése, és

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról

Frank-Elektro Kft. EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A

Részletesebben

A település helyzete és sajátosságai

A település helyzete és sajátosságai Környezetvédelmi tapasztalatok Herceghalom Önkormányzatánál Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Program Tisztább Termelés Magyarországi Központja 2008. Február 20. Hadfalvi Ágnes Kertészmérnök Rónaszéki

Részletesebben

Zöld Iroda programok a Szegedi Tudományegyetemen József Attila Tanulmányi és Információs Központban

Zöld Iroda programok a Szegedi Tudományegyetemen József Attila Tanulmányi és Információs Központban Zöld Iroda programok a Szegedi Tudományegyetemen József Attila Tanulmányi és Információs Központban Erdélyi Evelyn intézmény igazgató SZTE TIK Szeged, 2013. március 13. A TIK, mint befogadó intézmény Közös

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2012/2013.

Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2012. szeptember 1. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A 15-29 éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára. 2010. május 26.

A 15-29 éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára. 2010. május 26. A 1- éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára 2010. május 26. A fiatalok véleménye a környezetvédelem jelentőségéről százalék A környezetvédelem

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Innovatív Dél Zala Vidékfejlesztési Egyesület beérkezett projektötletek rendszerezve 2011.03.16.

Innovatív Dél Zala Vidékfejlesztési Egyesület beérkezett projektötletek rendszerezve 2011.03.16. A projektötlet-gyűjtés eredményei A projektötlet-gyűjtést honlapon és e-mailben is népszerűsítettük. A 70 projektötlet-adatlapból 19 érkezett e-mailben, 11-et adtak fel postai úton vagy faxon, és 40 készült

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

A Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága 2015. évi munkaterve. Január

A Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága 2015. évi munkaterve. Január A Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága 2015. évi munkaterve Január 1. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. évi előzetes beszerzési terve 2.

Részletesebben

2014-ben a verseny megújul, változnak a településkategóriák a települések lélekszámától

2014-ben a verseny megújul, változnak a településkategóriák a települések lélekszámától Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 1_,::._H számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2014. évi "Virágos Magyarországért" országos környezetszépítő

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31.

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 2014 Ökoiskolai munkaterv Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 1. Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Tápai Zsuzsanna Tamás Emilia Élő Márta Jobbágy Miklósné Felker Fruzsina Lecsek

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13.

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13. Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció 2005. április 13. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HAZAI ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉRE EU

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben