TANULMÁNY. (Összefoglalás) Tárgy: Az Autonóm társadalmi párbeszéd erősítése Phare program előkészítése. K o h á s z a t

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TANULMÁNY. (Összefoglalás) Tárgy: Az Autonóm társadalmi párbeszéd erősítése Phare program előkészítése. K o h á s z a t"

Átírás

1 KOHÁSZATI ÁGAZAT TANULMÁNY (Összefoglalás) Tárgy: Az Autonóm társadalmi párbeszéd erősítése Phare program előkészítése K o h á s z a t Vaskohászat Alumíniumkohászat Színesfémkohászat Fémöntés Budapest, 2002 január

2 T AR T A L O M Oldal BEVEZETŐ 1 I. A kohászat (fémalapanyag gyártása) jellege, struktúrája, 3 gazdasági helyzet, az EU csatlakozás hatása 1. Az ágazat struktúrája 3 2. A vállalkozások nagyság szerinti megoszlása, a foglalkoztatottak száma Vaskohászat Alumíniumkohászat Színesfémkohászat Fémöntés 4 3. A privatizáció szintje Vaskohászat (illetve az MVAE tagvállalatai) Alumíniumkohászat Színesfémkohászat Fémöntés 7 4. Az ágazat jelenlegi gazdasági helyzete Vaskohászat Alumíniumkohászat Színesfémkohászat Fémöntés Az EU csatlakozás és jövőkép Vaskohászat Alumíniumkohászat Színesfémkohászat Fémöntés 17 II. Munkaügyi kapcsolatok szereplői A vaskohászatban működő jelentősebb szakszervezeti szerveződések A szakszervezeti szövetségek együttműködése A kohászatban működő munkáltatói érdekképviseletek A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége A Magyar Öntészeti Szövetség HUNGAMOSZ, Magyar Alumíniumipari Munkaadók Országos Szövetsége 28

3 2 III. A kollektív alku jellemzői A vaskohászati bérmegállapodás Többletmunkáltatós kollektív szerződés, bér-, és szociális megállapodás A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés létrehozása A vaskohászat Szakágazati Kollektív Szerződés jellegzetességei A VSZKSZ, illetve annak szerves részét képező bér-, és szociális megállapodás fontosabb előírásai évi problémák A Szakágazati Kollektív Szerződéses lefedettség a munkáltatói érdekképviseletek érdekeltségi körében A középszintű szabályozás érvényesülése, hatása a munkahelyeken A kollektív párbeszéd a fémöntés területén Öntészeti szakmai bérmegállapodás Az Öntészeti szakmai bérmegállapodás megszűnése Törekvések az Öntészeti Szakmai Kollektív Szerződés (ÖSZKSZ) megkötésére Kollektív alku az alumíniumkohászatban A szociális párbeszéd Az együttműködés keretei, személyi, tárgyi feltételei Tanácskozások, kezdeményezések Részvételi intézmények Vaskohászat Alumíniumkohászat Színesfémkohászat Fémöntés 13 Összefoglaló megállapítások 47

4 B E V E Z E T Ő Az anyagot a munkaadói és a munkavállalói oldal által készített részletes tényfeltáró tanulmányok alapján állítottuk össze. Az egyes témák a szövetségek eltérő feladatköréből adódóan más-más súllyal szerepelnek a résztanulmányokban, így például a munkaadói oldal összeállításában részletesebb a gazdasági helyzet vázolása és a jövőkép, a munkavállalói oldal anyagában pedig a szakszervezetek jellemzése, a kollektív párbeszéd kifejtése jóval alaposabb. A kohászat helyzetéről átfogó képet három tanulmány együtt ad. Jelen tanulmány I. fejezetében a kohászati ágazat (vaskohászat, alumíniumkohászat, színesfémkohászat, fémöntés) gazdasági helyzetének, gazdálkodási körülményeinek, jövőképének alakulását követhetjük nyomon. Az elemzésben igyekeztünk nagyobb hangsúlyt helyezni a foglalkoztatást befolyásoló körülményekre és a kereseteket alakító jövedelemtermelő képességre, így a válsághelyzetekre, a szerkezetváltásra, a reorganizációra, a privatizációra. Az Európai Uniós csatlakozás és a jövőkép bemutatása megalapozza azt a helyzetet, amelyben a középszintű munkaügyi kapcsolatokról, a párbeszéd továbbfejlesztéséről egyáltalán gondolkodni lehet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szakszervezetek szerepének 90-es évek elején elkezdődött csökkenése a kohászatban nem következett be olyan drasztikusan, mint esetleg a gazdaság egészében. A kohászaton belül különösen a vaskohászatban, ahol még döntően nagyvállalati formában folyik a gazdálkodás, az elmúlt évtizedben is szükség volt a munkavállalói érdekképviseletek szerepére, segítő támogatására, elsősorban azért, hogy a létszámleépítések humánus módszerei valósuljanak meg. Ezért is volt lehetőség arra, hogy a párbeszéd középszinten is folytatódjon, mégha a régiónkénti foglalkoztatási körülmények eltérései (munkanélküliség, bérek) több társaság csatlakozását egy-egy szerződéses megállapodáshoz nem tették lehetővé. Az összeállítás II. fejezete már a projekt alapvető céljai megközelítését készíti elő. A kohászati ágazatban fellelhető, működő munkavállalói szervezetek bemutatása, alátámasztja azt a tényt, hogy a szakszervezetek szétesése, szétválása, újak megalakulása miatt mennyire fontos e szervezeteknél az összefogás.

5 2 A III. fejezetben bemutatjuk az ágazatban létrejött kollektív párbeszéd alapvető jellemzőit. A tapasztalatok, dokumentumok igazolják, hogy középszinten minden nehézség ellenére, mindkét fél törekedett a munkabéke megőrzésére és kollektív szerződés előkészítésére, megkötésére ben érvényes szerződés volt a vaskohászat területén a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (megelőzően a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége) és a Vasas Szakszervezeti Szövetség között. A fémöntés alágazatban a Magyar Öntészeti Szövetség és a Vasas Szakszervezeti Szövetség előkészített egy szerződést, de ez az első lépcsőben nem jött létre. Megállapodások megkötésével kezdte meg az előkészületeket az alumíniumkohászat. A színesfémkohászat egyetlen vállalkozásánál a párbeszéd jelenleg nem folyik. Az anyag és függelékei részletesen bemutatják a Vaskohászati Vállalatok Középszintű Kollektív Szerződés (VSZKSZ) megkötéséhez vezető utat, annak főbb téziseit és a továbblépés lehetőségeit. Itt jegyezzük meg, hogy a VSZKSZ-hez a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés több, nem vaskohászati tagvállalata, és más nem egyesülési, de a vaskohászat tevékenységéhez szorosan kapcsolódó társaságok is csatlakoztak. Végül az eddigi munkaügyi kapcsolatok és kollektív alku tapasztalatai alapján a szociális párbeszéd és annak intézményrendszere továbbfejlesztéséhez vázoljuk a jövőbeni elképzeléseket. Ez a szándék és törekvés mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseleteknél megvan, a munkabéke megőrzéséhez történő pozitív hozzáállás mindkét oldalon fellelhető.

6 3 I. A kohászat (fémalapanyag gyártása) jellege, struktúrája, gazdasági helyzet, az EU csatlakozás hatása 1. Az ágazat struktúrája Az Európai Unió megfelelő osztályozásán alapuló egységes ágazati osztályozási rendszer (TEÁOR 98) szerint a kohászat az alábbiak, illetve az egyes besorolások csoportosítása szerint értelmezhető: Nemzet gazdsági ág D Alág Ágazat DJ Alágazat Szakágazat A végzett tevékenység megnevezése 27 FÉMALAPANYAG GYÁRTÁSA 28 FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA 27.1 Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása (ECSC)* Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása (ECSC)* 27.2 Csőgyártás Öntöttvas cső gyártása Acélcső gyártás 27.3 Vas, acél egyéb feldolgozása Hidegen húzott vas-, acéltermék gyártása Hidegen hengerelt keskeny acélszalag gyárt Hidegen alakított acélidom gyártása Acélhuzal gyártás Vas, acél egyéb, máshova nem sorolt feldolgozása 27.4 Nem vasfém-alapanyag gyártása Nemesfémgyártás Alumíniumgyártás Ólom, cink, ón gyártása Réz gyártása Egyéb nem vas fém gyártása 27.5 Fémöntés Vasöntés Acélöntés Könnyűfémöntés Egyéb nem vas fém öntése * ECSC: European Coal and Steel Community, ** nem ECSC- vasötvözet gyártása

7 4 2. A vállalkozások nagyság szerinti megoszlása a foglalkoztatottak száma A tanulmánynak elsősorban a kohászati ágazat jellemzőire, munkaügyi kapcsolataira kell kiterjednie, de az egyes érdekképviseleti szerveződések, illetőleg társaságok (részvénytársaságok), amelyek hajdani nagyvállalati formájukban valóban a kohászati ágazatot fedték le, ma már számos más ágazatba tartozó céget is magukba foglalnak. Így az a helyzet alakul ki, hogy a gazdasági elemzések általában a kohászatra vonatkoznak (döntően itt jelenik meg a termelési érték, a hozzáadott érték és a létszám meghatározó hányada), a munkaügyi kapcsolatok viszont az érdekeltségi körbe tartozó összes tagvállalatot érintik. Ennek megfelelően az ágazatok társaságainak számára, a társaságok létszámára az alábbiak jellemzők: 2.1. Vaskohászat (a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülési (MVAE) tagságot figyelembe véve végezhető el a bemutatás) Eszerint, az MVAE-nek jelenleg 28 tagvállalata van, amelyből 15 sorolható a vaskohászatba. A 28 társaságból 4 a kisvállalkozás, 8 a közepes vállalkozás és 16 nagyvállalkozás. Az MVAE-be tartozó cégek által foglalkoztatott létszám 2001-ben átlagosan fő volt, ebből a vaskohászati társaságoké fő Alumíniumkohászat (A Magyar Alumínium Rt. (MAL Rt.) tagjain keresztül bemutatva) A szociális párbeszéd szempontjából az elemzésbe bevonva 16 tagvállalat, amelyből 6 a kisvállalkozás, 3 a közepes cég és 7 a nagyvállalat. A foglalkoztatottak száma mintegy fő Színesfémkohászat A színesfémkohászatban a Csepeli Fémmű Rt. képviseli e szakágazatot, mivel egyéb számottevő gyártó nincs. A dolgozói létszám kb. átlag 980 fő Fémöntés (A Magyar Öntészeti Szövetség (MÖSZ) tagságon keresztül jellemezve e társasági kört.) Az elemzésbe (mivel információkkal e cégekről rendelkezik a MÖSZ) bevonva 107 db öntöde. Az öntödék száma azonban ennél jóval több, de ezek jórészt mikro-, vagy egyéni vállalkozások.

8 5 A vizsgált 107 öntödéből 27 a mikro-, 37 a kisvállalkozások (összesen 64 db) száma, a közepes cégeké 36, míg mindössze 7 a nagyvállalkozás. A foglalkoztatott létszám jelenleg (2000. év) mintegy fő (a fenti megjegyzés miatt ez reprezentatív). Összefoglalva tehát megállapítható, hogy néhány nem kohászatba sorolt társasággal (de ezen ágazathoz csatlakozva a szociális párbeszédnél, illetve a munkaadói érdekképviseleti tevékenységnél) együtt, összesen 152 db cégről nyerhetünk általános gazdasági és alapvető munkaügyi orientációjú képet az elemzés során. Az összes átlagos foglalkoztatott létszám fő, amelyből az első három alágazat, szakágazat elsősorban nagyvállalati formában foglalkoztat az öntödék pedig a mikro-, kis-, és közepes kategóriába tartoznak. 3. A privatizáció szintje 3.1. Vaskohászat (illetve az MVAE tagvállalatai) Az 1980-as évek végén a 90-es évek elején az acélipar válságával egy időben indultak meg a szervezeti változások a nagy állami vállalatoknál. A vállalatok a különféle termelőés szolgáltató tevékenységekre önálló vállalkozásokat hoztak létre. Ezzel párhuzamosan elindult a privatizáció, a maga ellentmondásaival, problémáival együtt. A nem vaskohászati besorolású tagvállalatok közül ma már csak a DUNAFERR társaságok vannak részben vagy egészben állami tulajdonban. A többi társaságot már privatizálták vagy már, eleve magántulajdonú cégként alakultak. A privatizáltság foka (a konszolidált jegyzett tőkére vetítve) M.e.: % Állami tulajdon Külföldi tulajdon Belföldi* tulajdon Egyéb** Vaskohászat összesen 49,2 32,4 9,4 9,0 Nem vaskohászati tagvállatok össz. 64,3 24,6 11,1 0 MVAE tagvállalatok összesen 50,1 31,9 9,5 8,5 * Belföldi társaságok, illetve magánszemélyek ** Önkormányzatok, társadalombiztosítás, stb.

9 6 M.e.: % Állami tulajdon Külföldi tulajdon Belföldi tulajdon Egyéb Csepel 100,0 Észak-Magyarország 10,7 68,2 21,1 0 DUNAFERR társaságok 73,5 10,9 1,0 14,6 Az MVAE tagvállalatai jelenleg még közel 50 %-ban állami tulajdonban vannak, e mérték változása alapvetően a DUNAFERR társaságcsoport magánosításától függ. Külföldi tulajdonban van az ózdi és miskolci acélgyártás döntő része (Ózdi Acélművek Kft., Finomhengermű Munkás Kft., Diósgyőri Acélművek (Steel) Rt., a DUNAFERR Lőrinci Hengermű Kft., valamint a DWA DUNAFERR Voest Alpine Hideghengermű Kft. egy része. A kapcsolódó cégek közül külföldi tulajdonú a Rath-Hungária Rt. (tűzállótéglagyártás). A külföldi tulajdon hányada a tagvállalatoknál mintegy 32 %-os Alumíniumkohászat A társaság jogelődjét, a Magyar Alumínium Kft-t magyar magánszemélyek a hazai alumíniumipar teljeskörű privatizációjának megkezdésekor, 1995-ben alapították. Az alapítás célja az alumíniumipar privatizációs folyamatába történő bekapcsolódás volt. Az közötti időszakban lezajlott privatizációk során fokozatosan a társaság teljes vagy részleges tulajdonába kerültek az alumíniumiparhoz szorosan kapcsolódó vállalkozások (bauxitbánya, timföldgyár, alumíniumkohó), miközben a társaság részvénytársasággá alakult át. A Magyar Alumínium Rt. (MAL Rt.) néhány éven át legfontosabb termelő társaságait, az Ajkai Timföld Kft-t, az Inotai Alumínium Kft-t és a KÖBAL Kőbányai Könnyűfémmű Kft-t holding rendszerű szervezeti felépítéssel és irányítással működtette szeptember 29-én az Ajkai Timföld Kft-vel és az Inotai Alumínium Kft-vel összeolvadva, azokat ágazatként magába integrálva kialakult a társaságcsoport mai szervezete, a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Rt. (MAL Rt.).

10 Színesfémkohászat A társaság a Magyar Hitelbank vagyonkezelésében álló, állami tulajdonú cégként privatizálásra került novemberében. Ekkortól egyedüli tulajdonosa a CSMW Invest Kft., mely magánszemélyek tulajdona. A fő tulajdonos egy osztrák-magyar kettős állampolgár, résztulajdonosai a társaság privatizáláskori menedzsmentje és néhány további vezető állású alkalmazottja, 8-10 magyar magánszemély Fémöntés Azt állami tulajdonú öntödék privatizációja év végére gyakorlatilag befejeződött. A privatizációra jellemző volt, hogy az alacsonyabb műszaki színvonalú, kedvezőtlenebb piaci helyzetben lévő vas- és acélöntödék döntően magyar magántulajdonba kerültek. Hasonló volt a helyzet a rézalapú ötvözetekből öntvényt gyártó önálló árutermelő öntödék esetében is. Az alumíniumöntödék közül az öntvények iránti élénk külföldi kereslet, valamint a korszerűbb technikai színvonal miatt a nyomásos öntödéket azonnal külföldi szakmai befektetők vásárolták meg. A továbbiakban is elsősorban külföldi tulajdonú alumíniumöntödék épültek zöldmezős beruházással és csak az utóbbi időben telepítettek egy új vasöntödét. A magyar tulajdonú alumíniumöntödék közül néhány az elmúlt két-három évben már jelentős kapacitásbővítő és műszaki színvonal javítását célzó fejlesztést hajtott végre. A évi adatszolgáltatásban szereplő öntödék tulajdonos szerinti megoszlása a következő: Öntödék vas- és acélöntödék nemvasfém öntödék 100 % magyar 80,0 59,3 100 % külföldi vegyes tulajdonú 2,5 35,2 17,5 5,5 összesen 68,1 21,3 10,6 4. Az ágazat jelenlegi gazdasági helyzete (a terjedelem az egyes érdekképviseletek rendelkezésére álló információk, illetve az al(szak) ágazat súlya miatt eltérő)

11 Vaskohászat A magyar acéliparban az elmúlt évtized elején a gazdasági rendszerváltozás következtében, a piacgazdaság kialakulásával évekig tartó strukturális válság következett be, melyet a kormányzat állami segítséggel csak szűk körben tudott mérsékelni között a nyersacéltermelés 54 %-kal, a hosszútermékek gyártása 78 %-kal, a lapostermékek gyártása 23 %-kal, a varratmentes csövek gyártása 70 %-kal, a vaskohászatban foglalkoztatottak száma 50 %-kal csökkent. A magyar gazdaság és az acélfelhasználás 1992-ben volt a mélypontján; között mindkettő lassú fejlődésnek indult. Az acélfelhasználás ugyan 40 %-kal nőtt (1996-ban 130 kg/fő körül volt), de még mindig sokkal kisebb maradt a 80-as évek hazai, illetve az EU aktuális adatainál. A nyersacéltermelés 1994-ig nőtt, majd ezt követően 1,8-1,9 M t körül stabilizálódott. A lapostermékek termelése folyamatosan emelkedett és 1996-ban megközelítette a 80-as évek maximumát. A hosszútermékek termelése is nőtt; 1996-ban ugyan 44 %-kal nagyobb volt az 1992-esnél, de még mindig csak 32 %-a volt az 1998-as termelésnek. A vaskohászatban (a szorosabban vett termelő cégeket tekintve) 1985-ben is még mintegy főt foglalkoztattak. Ez a szám 1988-ig fővel mérséklődött, majd 1991-ben jóval drasztikusabb, összesen fős csökkenés következett be. Ebben az időben a létszámcsökkenés már több okra vezethető vissza. Egyrészt megkezdődött a szolgáltató, kereskedelmi és egyéb, nem az alaptevékenységgel összefüggő részlegek leválása, leányvállalatok, majd társaságok alakulása. Másrészt magára az alaptevékenységre, de abból is elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket létrehozó továbbfeldolgozott termékgyártásra szintén társaságok alakultak. Az MVAE tagvállalatai legtöbb volument jelentő termékeinek termelését az alábbi táblázat adatai jellemzik: M.e.: kt Megnevezés várható Nyersacél Mh. acéllemez és tekercs M.h. rúd-idom Hidegen továbbfeldolgozott lapos termékek Hidegen továbbfeldolgozott hosszú termékek

12 9 A nettó árbevétel alakulása M.e.: % Vaskohászat összesen (folyóáron) Vaskohászat összesen (összehasonlító áron) ,0 118,0 114,0 95,5 121,4 155,9 100,0 118,2 112,4 109,7 111,2 161, ben a vaskohászati alágazat összesített nettó árbevétele folyó áron 56 %-kal, összehasonlító áron 62 %-kal volt magasabb, mint 1996-ban. Folyó áron az éves átlagos növekedési ütem 12 %, míg összehasonlító áron 13 %. A vaskohászat árbevételének kb. háromnegyede a DUNAFERR RT vaskohászati besorolású vállalkozásainál keletkezik ben a kedvezőtlenül alakuló külső körülmények, a világgazdasági dekonjunktúra, az exportpiaci árak csökkenése, illetve a hazai gazdaság szerényebb mértékű bővülése miatt az acélipar árbevétele (folyóáron) várhatóan 8-10 %-kal alacsonyabb lesz mint az előző évben. A vizsgált időszakban a munka termelékenysége is jelentősen javult, az egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelési érték 2000-ben az évinek csaknem kétszerese, ugyanez igaz az 1 főre jutó hozzáadott értékre is. Egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelési érték és hozzáadott érték régiónkét (folyó áron) M.e.:1000 Ft/fő/hó Csepel É-Magyarország DUNAFERR társaságok Az árbevétel növekedésével azonban az acélipar költségei is lépést tartottak, sőt sok esetben meg is haladták azt. Emiatt az alágazat üzemi eredménye az 1998-as és a 2000-es év kivételével negatív volt.

13 10 Létszámalakulás M.e.: fő (teljes munkaidős létszám) Vaskohászat összesen ebből: fizikai szellemi Nem vaskoh. tagváll. össz ebből: fizikai szellemi Regionális összehasonlításban az átlagkeresetek alakulásában igen nagy eltérések mutatkoznak mind a növekedés mértékét, mind az egymáshoz viszonyított arányokat illetően. Átlagkeresetek alakulása Me: Ft/fő,hó Megnevezés Bázis index % 2000/1996 Átlagkereset ,4 láncindex % 100,0 118,2 118,7 111,0 121,6 Régiónkénti átlagkereset DUNAFERR vaskohászat ,5 Láncindex % 100,0 117,5 116,6 103,2 133,3 Észak-Magyarország ,0 láncindex % 100,0 113,4 116,3 121,8 105,2 Csepel ,5 láncindex % 100,0 116,4 116,6 108,2 133,8 Jelenleg az iparilag fejlett országokban szinte mindenütt kihasználatlan kapacitások vannak, az ipari termékek árai stagnálnak vagy csökkennek, a rendelésállomány visszaesett és a készletek felhalmozódnak. Mindezek következtében a hazai acélipari vállalkozásoknál is rendkívül kedvezőtlen helyzet alakult ki. Az acéltermékek ára az exportpiacokon erőteljesen %-kal mérséklődött (összességében átlagosan 12 %-kal). A belföldi piacokon pedig az alacsony árak miatt egyre növekvő import következtében, folyamatosan értékesítési nehézségekkel kell szembenézni. A hazai

14 11 valuta felértékelődése ugyanis az import beszerzéseket még a korábbinál is kedvezőbbé tette. Ez a nagy mennyiségű import még jó gazdasági körülmények között is jelentős piaczavarást, vállalati veszteséget okoz, recesszió esetén pedig még súlyosabb problémákat Alumíniumkohászat A társaság ágazatai termék kapcsolataikban vertikálisan illeszkednek egymáshoz, kiaknázva azt a sajátos adottságot, hogy a Magyarországon megtalálható és gazdaságosan kitermelhető bauxit teljes mennyisége hidráttá és timfölddé dolgozható fel, (a feldolgozás melléktermékeként előállított szintetikus zeolit és fém gallium mellett), ill. a hidrát és a timföld részben önálló termékként, részben a timföld kohósítása után különböző alumínium félgyártmányként értékesíthető. A társaságcsoport termékeinek 70-75%-át nyugateurópai országokba exportálja. A MAL Rt. tevékenységéhez szorosan kapcsolódik a Bakonyi Bauxitbánya Kft., a hazai bauxitvagyon egyedüli kitermelője. Az kt/év körüli bauxittermelés 3/4-ed részét a MAL Rt. Timföld Ágazata dolgozza fel. (A MAL Rt. 42%-ban résztulajdonosa is a 700 munkavállalót foglalkoztató bányászati társaságnak.) A MAL Rt. dinamikus fejlődésére és kiegyensúlyozott gazdálkodására jellemző, hogy 1998-ban 30 Mrd Ft árbevétel mellett közel 0,7 Mrd Ft, míg 1999-ben a mintegy 32 Mrd Ft árbevétel mellett már 0,9 Mrd Ft-ot meghaladó mérleg szerinti eredményt ért el. A társaságcsoport évi árbevétele és mérleg szerinti eredménye a kedvező piaci tendenciáknak köszönhetően is ugrásszerű növekedést mutat: az árbevétel 39 Mrd Ft felett, míg a mérleg szerinti eredmény 2,9 Mrd Ft körül alakult. A közel 50 éves múltú, ma már egyetlen magyar inotai alumíniumkohó szervesen illeszkedik a hagyományos alumíniumipari vertikumba, mivel a kohósítás alapanyagául szolgáló timföldet az ajkai timföldgyártól kapja. A t/év folyékony fém kapacitású kohó kezdetben tömböket, hengerlési és sajtolási tuskókat gyártott más tovább-feldolgozó üzemek részére, de később a folyékony fém nagyobbik részét huzal és szalag öntvehengerlő berendezések üzembe helyezésével saját maga dolgozta fel.

15 12 A cég élete kezdettől fogva összeforrt a fejlesztésekkel. Az újra, jobbra, gazdaságosabbra törekvő szemléletmódnak köszönhetően folyamatos fejlődés figyelhető meg a termékszerkezet változásában. Rekonstrukciók, bővítések, továbbá új technológiák alkalmazásával és új gépi berendezések beállításával lehetővé vált mind a durva huzalok, mind a szalagok tovább-feldolgozása, amelynek eredményeképp a cég termékpalettája fokozatosan kibővült. Az ötvözetlen és ötvözött öntvehengerelt durvahuzalból ma már különféle (villamos ipari, villámhárító, élelmiszeripari, hegesztő, fémszóró és fémgőzölő) húzott huzalok és sodratok, míg az öntvehengerelt keskenyszalagból hidegen hengerelt vékonyszalagok és hidegfolyatási tárcsák készülnek. E termékkörben a társaság ma döntően egyedüli hazai gyártó. Az ágazathoz tartozik az ajkai telephelyű, t/év kapacitású, öntészeti ötvözeteket és sajtolási tuskókat előállító ALU-FÉM divízió is. A cég jelentős beszállítója a villamos-, csomagolóanyag-, élelmiszer- és építőiparnak, termékeinek több mint 60%-át Nyugat-Európa és Közép-Kelet-Európa országaiba exportálja Színesfémkohászat A Társaság fő értékesítési iránya az export (2000-ben az árbevétel 73,2 %-át adta), ezen belül a fejlett ipari országok (EU és USA) 90 % feletti részt jelent. E piacokon válság van, a kereslet lényegesen csökkent idén II. negyedévtől. A piac romlása fokozottan hat ránk, mivel a végfelhasználók igénycsökkenéskor hagyományosan a fő szállító megtartására törekszenek, a kiegészítő szállítókat mellőzik. Emiatt minden termékkörünkben % közti mértékben csökkent az export rendelésállomány tavalyhoz képest. Erősödött a verseny a számunkra másodlagos belföldi piacon is: az otthon eladhatatlan árutömeggel itt jelentkeznek az európai gyártók, nagyvonalú hitelnyújtással és a forintfelértékelődés miatt csökkent árakkal. Következményképpen a tavalyi 153,6 M Ft adózott eredmény után idén legfeljebb 0 szaldót remélhetünk. Jövő évi előrejelzések és saját piaci felméréseink nem ígérnek javulást.

16 Fémöntés Az öntvénytermelés és értékesítés minimuma 1994-ben volt, amelyet a következő táblázatban mutatunk be: Öntvény Öntvénytermelés kt vasöntvény 179,8 40,5 69,3 acélöntvény 28,8 11,9 6,6 alumíniumöntvény 15,7 6,7 39,2 nehézfémöntvény 9,6 1,9 5,6 összes öntvény 233,9 61,0 120,7 A táblázat adataiból egyértelműen megállapítható, hogy az összes öntvénytermelés évben közel fele (51,6 %-a) volt az évinek. A táblázat azonban az öntvény-termelés szerkezetének korszerűsödését is jól mutatja, mivel az alumíniumöntvény-termelés részesedése az összes öntvénytermelésből az évi 6,7 százalékról 32,5 százalékra növekedett, amelye a fejlett ipari országok öntvénytermelésére jellemző. A vasöntvény termelésen belül a korszerű anyagminőségnek számító gömbgrafitos vasöntvény részaránya az évi 7,5 százalékról évben 20,0 százalékra emelkedett. Az acélöntvény-gyártáson belül kedvező változás, hogy a precíziós öntési eljárással öntött acélöntvények részaránya a bemutatott időszak 3,8 százalékról 9,1 százalékra növekedett. Hasonlóan pozitív változás, hogy az ötvözött acélöntvények részaránya 34,0 százalékról 43,4 százalékra nőtt. A vas- és acélöntvény gyártásunk műszaki színvonala a fejlett ipari, de a környező volt szocialista országok öntvénygyártásához viszonyítva is közepesnek ítélhető. Erre jellemző adat, hogy az egy főre eső átlagos vasalapú öntvénytermelésünk mintegy 27 t/fő, kb. fele a fejlett ipari országok átlagának. Az alumíniumöntvény-gyártás (könnyűfémöntés) technológiai szerkezetében a nyomásos öntvénygyártás 31,9 százalékról 56,5 százalékra növekedett és év között a nagy arányú és növekvő járműipari alkatrészgyártásnak köszönhetően. Ez az arány jellemző a fejlett öntvénygyártással rendelkező országok könnyűfémöntvény gyártására.

17 14 Az egyéb színesfémöntés alapvetően két fém a réz és a cink ötvözeteiből öntött öntvényeket jelenti, mivel a többi (ólom, ón, alpakka) fémötvözet öntvények gyártása elhanyagolható. A rézalapú ötvözetekből öntött öntvények mennyiségét alapvetően a sárgaréz fémszerelvény-gyártás (csaptelepek) igénye határozza meg. Ennek visszaesése eredményezte a rézalapú öntvény termelésünk közel 75 %-os csökkenését 1994-ig, majd a privatizáció és egy új öntöde belépésével a jelentős bővülést is. A magyar öntőipar különösen érzékeny a gazdaság - és ezen belül az ipari termelés - változásaira. A évi öntvénytermelésünket különböző módon befolyásolja az európai országok és elsősorban a legfontosabb export célország, Németország növekedési teljesítményének visszaesése, illetve recessziója, de jelentős módon érzékelhető a hazai ipari termelés több mint egy éve tartó stagnálása. A termelés volumenében évben várhatóan bekövetkező változások az öntödékben jelentősen eltérőek. Lesznek vasöntödék amelyek jelentősen növelték termelésüket és több alumíniumöntöde teljesítménye is csökken, attól függően, hogy milyen felhasználói piacokkal sikerült üzleti kapcsolatait megtartani, bővíteni. 5. Az EU csatlakozás és jövőkép 5.1. Vaskohászat Az acélpiac védelme ma is és valószínűleg a jövőben is a magyar vaskohászat (acélipar) egyik legfontosabb, kívülről sokszor támadott kérdésköre. Adminisztratív védelem (kvótarendszer) már ma is csak igen korlátozottan alkalmazható, a közép-európai társaságokkal a kétoldalú megegyezések felé tolódott el a hangsúly, nagyon változó sikerrel. A leginkább minőségalapú piacvédelem hatékony működtetésének feltételei (szigorú piacfelügyelet és fogyasztóvédelem) még messze elmaradnak az EU gyakorlattól, eddigi sürgetéseink nem sok eredménnyel jártak. Csak remélhetjük, hogy az EU csatlakozás közeledtével ennek is kialakulnak a feltételei; addig viszont indokolt egyéb módszerek alkalmazása.

18 15 Ami az EU csatlakozás egyéb kritériumait illeti, a magyar vaskohászati vállalatok minőségügy szempontjából kedvező helyzetben vannak: valamennyien rendelkeznek nemzetközi szervezetek által tanúsított ISO 9001 vagy 9002 szerinti minőségbiztosítási rendszerrel. A csatlakozás szempontjából a vállalatok környezetvédelmi helyzete ítélhető a legkritikusabbnak. Elsősorban a primer technológiák (zsugorítmánygyártás és nyersvasgyártás) légszennyezése és a vízszennyezés mértéke haladja meg az EU normákat. A felkészüléshez néhány éven belül több mint 25 Mrd Ft-nyi fejlesztést kellene végrehajtani, ehhez adódnak még a környezetvédelmi rendszerek, berendezések működési költségei. Erre a vállalatok önerőből nem lesznek képesek; a fejlesztésekhez kormányzati és EU támogatást is igénybe kívánnak venni (a környezetvédelmi fejlesztések állami támogatása mint ismeretes hosszabb távon is lehetséges). A hazai vaskohászat helyzetéről és kilátásairól az alábbiakat lehet elmondani: A kormányzat nem kíván érdemi támogatást nyújtani az acélipari vállalatok problémáinak megoldásához; az életképesség megteremtését, illetve fenntartását a vállalatok feladatának tekinti. Az acéliparban a környező országokban tartósan fennmaradó exportkényszer rendkívül kemény versenyre kényszeríti a vállalatokat a hazai piacokon is. A hazai acélipari vállalatoknak arra kell törekedni, hogy termékszerkezetükben a minőségi, értékesebb, feldolgozott termékek arányát növeljék, azaz a kis méretű magyar acélipar minél nagyobb értéket állítson elő. Nagy kérdés ennek pénzügyi fedezete. A belső tartalékok kihasználásán túl fel kell készülni az EU strukturális alapjaihoz való hozzáférés módszereinek megismeréséhez, hogy ezekből a forrásokból (beleértve a jelenlegi Phare területfejlesztési lehetőségeket is) a hazai acélipar is részesedhessen. Ez annak idején beleértve az állami támogatásokat az EU acéliparának átalakításakor természetes volt. A magyar gazdaság acélfelhasználása tehát 2005-ben előre jelzések szerint 2,4-2,5 millió tonna lesz (késztermékben meghatározva), ami ezer tonnával nagyobb a jelenleginél. Ezzel a /kg/fő körüli felhasználással még mindig jelentősen el fogunk maradni az EU jelenlegi kg/fő közeli átlagától és az elmaradott EU országok (Görögország, Portugália) jelenlegi szintjét fogjuk megközelíteni. A növekedés üteme nem lesz azonos a különböző acéltermékek körében. A gazdaság további modernizálódásának eredményeképpen várható, hogy acélfelhasználásunk

19 16 szerkezete is közeledik a fejlett országokéhoz: a nagyobb értékű, nagyobb teljesítményű termékek felhasználása gyorsabban, a melegen hengerelt tömegacéloké valószínűleg lassabban fog nőni az átlagnál. A nagyobb méretpontosságú, hidegen alakított, nagyobb élettartamot és esztétikusabb külsőt biztosító bevonatolt termékek aránya ezért nőni fog a felhasználásában (ez a tendencia már az elmúlt években is kimutatható volt). Ugyanúgy az átlagnál gyorsabban nőhet a nemesacélok, ötvözött acéltermékek felhasználása; a járműipari beszállítók és a gépipar egyéb szereplői ehhez jó felvevőpiacot fognak biztosítani. Vállalatainknak oda kell figyelni ezekre a folyamatokra; fejlesztési döntéseiknél fel kell készülni ezekre a változásokra, hiszen mint láttuk ezekből a termékekből ma is nettó importőrök vagyunk, aminek az oka esetenként (pl. a bevonatolt termékeknél) a kapacitás szűkössége. A meleghengerlő kapacitások nagysága a vállalati tervek szerint alig változik. A lapostermék-gyártó kapacitás (DUNAFERR Acélművek Kft. és a DUNAFERR Lőrinci Hengermű Kft.) továbbra is jelentősen meghaladja a hazai igényeket, bár az eltérés csökken. Itt alapvetően arra kell törekedni, hogy a vállalatcsoport a továbbfeldolgozás fejlesztésével csökkentse a melegen hengerelt termékek és növelje a feldolgozott, értékesebb termékek eladásának az arányát. Ez irányú törekvéseik eddig is érezhetők voltak; feldolgozó üzemeik (hideghengermű, hegesztett cső- és profilgyártó-sor, bevonósor) kapacitásának a meleghengermű kapacitásához viszonyított aránya azonban még mindig messze elmarad a mértékadó EU-beli vállalatokétól. A vállalatvezetés ennek tudatában elhatározta a horganyzó kapacitás kétszeresére növelését (80 kt-ról 150 kt-ra) és mérlegeli a hosszvarratos csőgyártás fejlesztését. Ezek a fejlemények előrevetítik a hideghengerműi kapacitás növelésének az igényét is. Az Ózdon és Diósgyőrben működő hosszútermék-gyártó hengerművek közül kapacitásváltozást (csökkenést) csak a Finomhengermű Munkás Kft. tervez, amely a termelés racionalizálását kívánja ezzel elérni. Az összesen kb. 900 kt-ra tehető hazai hosszútermék-gyártó kapacitás elvileg ugyan jó ideig elegendő lenne még a hazai igények fedezetére, de egyelőre csak az Ózdi Acélművek Kft. és a Finomhengermű Munkás Kft. hosszabb távú működése látszik megnyugtatóan stabilnak. Diósgyőr válsága is megoldódni, a cég helyzete rendeződni látszik. Továbbfeldolgozó vállalataink hazai piaca elvileg biztosítottnak látszik, hisz ezen termékek felhasználása a korábban leírtak szerint az átlagnál jobban nőhet. Lehetőségeiket azonban eddig is, és a továbbiakban is súlyosan ronthatja, ill. veszélyeztetheti az

20 17 import, amelynek visszaszorítására a vállalatoknak, de a kormányzatnak is lépéseket kell tenni Alumíniumkohászat A MAL Rt ban sikeres reorganizációt hajtott végre társaságainál, amelynek eredményeképp azonos modell szerint alakította át társaságainak szervezeti felépítését. Egyszerű tagoltságú, termékorientált üzleti egységeket - divíziókat - hozott létre, megteremtve egyúttal az üzleti egységek elszámolási és érdekeltségi rendszerét, a működési költségek jelentős csökkentése mellett. Bevezetett továbbá egy csoportszintű integrált számítógépes rendszert is, amelynek logisztikai és pénzügyi modulja már üzemel, termelésirányítási modulja pedig bevezetés alatt áll. A MAL Rt. célkitűzése, hogy piacképes termékstruktúrájával, jó minőségű termékeivel, meglévő humán erőforrásainak kiaknázásával és a környezetvédelmi előírások maximális betartása mellett tovább erősítse a közép-európai térségben piaci pozícióit. Stratégiai fejlesztési tervei arra irányulnak, hogy új, munkahely teremtő beruházásokkal folyamatosan biztosítsa a termékszerkezet-váltást, a minőség állandó javítását, megteremtve ezzel a társaságcsoport hosszú távú működésének feltételeit is Színesfémkohászat Termékeink exportja és importja EU irányban vámmentes, így a versenyképesség nem változik. A forint viszonylagos erejének változása kiszámíthatatlan, további erősödése rontaná exportunk jövedelmezőségét és az import olcsóbbodása miatt hazai versenyképességünket is. Némi közvetett előnyt remélünk abból, hogy a csatlakozás ráirányítja az EU-beli vállalkozók figyelmét az új területre, nagyobb érdeklődéssel keresik az itteni partnereket, mint amit most marketinggel magunk kelthetünk Fémöntés Magyarország Európai Uniós tagságára való felkészülés, majd a rendes tagság alapvető hatással lesz az öntőipari szakágazatra is, döntően befolyásolva jövőképét. Ez utóbbi esetben a legfontosabbak a versenyképességet és ezen keresztül a globalizálódó öntvénypiacon belüli részesedésünket befolyásoló tényezők, az EU előírásaival harmonizá-

21 18 ló környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés, a képzett szakmunkaerő hiánya, stb. Ezek részletesebben: Az öntvényexport várhatóan tovább nő. A politikai és gazdasági stabilitás növekedése, a kockázatok csökkenése miatt további szakmai befektetők, köztük öntött alkatrészeket igénylő vállalkozások és öntödék is települnek Magyarországra, illetve a már jelenlévők növelik kapacitásukat. A piaci verseny kibontakozása nem csak növekvő öntvény exportot, hanem importot is jelent. Minden esély megvan arra, hogy a közvetlen öntvényimport a következő években tovább nő (pl. járműipari, víz- és csatornahálózati öntvények, stb.). A versenyképesség növelése, de a megtartása is különösen a rosszabb műszaki színvonalú, magyar tulajdonú öntödék esetében csak jelentős beruházásokkal érhető el. Az EU tagországok öntödéitől jelenleg jelentős mértékben elmaradó bér hosszabb távon nem lehet a versenyképesség forrása. A bérköltségek növekedésével csökken a versenyképességük. Ezzel az öntöde tulajdonosok többsége számol. A nagyobb gondot azonban az okozza, hogy a magyar tulajdonú vas- és acél esetében az öntvénygyártás alacsony jövedelmezősége miatt a beruházásokhoz szükséges saját pénzügyi forrás nem áll rendelkezésre és belátható időn belül ez nem is várható. ezért a külső források, pl. banki hitelek alig hozzáférhetőek. Az EU csatlakozás piaci hatásain kívül jelentősen befolyásolja öntödéink további működését az EU környezetvédelmi előírásainak átvétele, illetve az abban foglaltak átvétele. Ehhez szükséges lenne magyar és EU-s támogatásokra, kedvezményes hitelekre. A szükséges beruházások nagyobb terhet az egyébként is rosszabb helyzetben lévő vasés acélöntödék számára jelentenek. Ezért nagy a valószínűsége, hogy több magyar tulajdonú kis- és közepes méretű vas- és acélöntöde lesz kénytelen 2004 és 2007 között megszüntetni tevékenységét. Magyarországon az iskolarendszerű öntő alapképzés és szakközépiskolai képzés már közel 10 éve megszűnt. Fennáll a veszélye annak, hogy a csatlakozás után a képzett öntők Nyugat-Európában vállalnak munkát. Ha nem sikerül ezen változtatni, pl. a már öntödékben dolgozók képzésével, illetve kelet-európai öntők foglalkoztatásával, akkor a hazai öntödék versenyképessége tovább romlik.

22 19 Az előző EU csatlakozással összefüggő legfontosabb tényezőket, valamint egyéb szempontokat figyelembe véve a magyarországi öntvénygyártás jövőképe az alábbi lehet: Az öntőiparunk függősége az európai öntvénypiactól tovább nő; Öntvénygyártásunk termékszerkezete tovább korszerűsödik, a könnyűfémöntvények részaránya tovább nő; A vasöntvény termelés reményeink szerint a jelenlegi szint körül stabilizálódik, de ehhez az is szükséges, hogy további új öntödék épüljenek. A vasöntvény gyártás termékszerkezete tovább korszerűsödik. A korszerű anyagminőségű gömbgrafitos vasöntvények részaránya néhány éven belül eléri a százalékot; Az acélöntvény-gyártás termékszerkezetében túlsúlyba kerül az ötvözött acélöntvények aránya. A precíziós acélöntödéknek a távol-keleti dömpinggel lehetetlen versenyezni. Ezért csak azok maradnak talpon, amelyek különleges ötvözetekből, a hagyományostól eltérő, pl. nagy tömegű (15-30 kg) öntvények gyártására lesznek képesek. A legkedvezőbb a jövőképe a könnyűfémöntödéknek. A jelentősen nagyobb piaci kereslet miatt alumíniumöntvény-gyártásunk további bővülése várható. Nagy a valószínűsége, hogy két-három éven belül Magyarországon is újra lesz jelentősebb magnéziumöntvény-gyártás. A nehézfémöntvény-gyártáson belül a nyomásos cinköntvények gyártásában is hasonló trend lehetséges, mint az alumíniumöntvény-gyártásban. A rézalapú ötvözetekből gyártott öntvények esetében változatlanul a sárgarézöntvények jelenthetik a nagyobb volument, elsősorban a kész szerelvény-, vagy alkatrészgyártás bővülése miatt. Valamennyi anyagminőségű öntvény esetében kívánatos, hogy az öntödék ne csak nyersöntvényt szállítsanak, hanem lehetőleg nagyobb hozzáadott értékű, előmunkált készre munkált, esetleg szerelt alkatrészeket értékesítsenek, mert csak ez teremtheti meg a további fejlesztések forrását.

23 20 II. A munkaügyi kapcsolatok szereplői A 27-es kódjelű Fém alapanyag gyártása ágazatban, valamint a kapcsolódó szakágazatokban működő munkáltatói és munkavállalói érdekvédelmi szervezetek az elmúlt évtizedben hazánkban végbement gazdasági, politikai rendszerváltás idején alakultak ki jelenlegi összetételükben. A közöttük lévő kapcsolatokat egyrészt a korábbi évtizedek hagyományai, másrészt az elmúlt évtized nagy horderejű változásai révén bekövetkezett politikai, gazdasági szervezeti átalakulások formálták, formálják napjainkban is. A közös törekvések-érdekek által motivált munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek működési köre jelentős eltéréseket mutat a tagvállalati, tagszervezeti lefedettségek tekintetében. Ez nehézségeket okoz a munkaügyi kapcsolatok kiépítésében, illetve az együttműködés összehangolásában egyaránt. 1. A vaskohászatban működő jelentősebb szakszervezeti szerveződések - Vasas Szakszervezeti Szövetség VSzSz -, valamint a Vasas szakmai szerveződésű képviseleti egysége a Vasas Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetség, - KÖÉSz-, - Liga Vas- és Fémipari Szövetség, - Fém - Gép Munkástanácsok Országos Szövetsége, Jelentősebb munkahelyi szövetségek: - Dunaferr Ifjúsági Szakszervezet DISz-, - Dunaferr Dunai Vasmű Vasas Szakszervezeti Szövetség, - Diósgyőri Kohászat Vasas Szakszervezeti Szövetség, - Ózdi Kohászati Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége. (A kohászati ágazat alumínium ipari szakágazatában működik: a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége VDSz-, valamint az alumíniumgyártás terén illetékes szakmai szerveződésű szervezeti egysége: az Alumíniumipari Szakszervezetek Szövetsége ASzSz is ). A Liga és a Munkástanácsok ágazati szakszervezeti képviselőinek szóbeli tájékoztatása szerint szervezeteik a közel múltban szövetséget kötöttek és a jövőben Független Vasas Koalíció Szakszervezeti Szövetség elnevezéssel közös képviseletet látnak el a verseny szféra hatáskörükbe tartozó ágazati, szakágazati szintű érdekvédelmi kérdéseiben.

24 A Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSzSz) a versenyszférában működő reprezentatív ágazati szakszervezet. Működési területe, szerveződési köre kiterjed az iparban folytatott tevékenységek számos szakterületére, így különösen: a Fém alapanyag gyártása (27), Fémfeldolgozási termékek gyártása (28), Gép, berendezés gyártása (29), Villamos gép, készülék gyártása (31), Híradástechnikai termék, készülék gyártása (32), Műszergyártás (33), Közúti járműgyártás (34) tevékenységi körökhöz, illetve ezekhez valamilyen módon kapcsolódó, kisegítő szolgáltatásokat nyújtó tevékenységi területekre. Pl: energiaszükséglet biztosítása, szállítás, kereskedelem, minőségügy, vagyonvédelem, stb. A Vasas Szakszervezeti Szövetség érdekvédelmi tevékenységét meghatározóan a kohászat, gépgyártás, elektronika és közúti járműgyártás terén gyakorolja. 385 munkahelyi szervezet tartozik a működési körébe. Tagjainak létszáma közel 80 ezer, a munkaképesség szempontjából gazdaságilag aktív tagok száma megközelítőleg 60 ezer fő. A szervezett munkavállalók aránya 40%, a vaskohászat területén 51%. Szerveződési elvei, működési köre, illetve jogképessége alapján meghatározó szakszervezet a vaskohászat szakágazataiban létrejött középszintű munkaügyi kapcsolatokban. A Vasas Szakszervezeti Szövetség tagja a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének. Nemzetközi tevékenységében mind a kétoldalú, mind a többoldalú együttműködés jellemző. Figyelemre méltóak a kétoldalú kapcsolatai az osztrák, a német, a dán, a finn és a svéd vasasok ágazati szakszervezeteivel. E szervezetek kiemelkedő szerepet vállaltak és segítséget nyújtottak a saját és a nemzetközi tapasztalataik átadásával a magyar vasas tisztségviselők elméleti oktatása, saját gyakorlatuk helyszínen történő megismertetése révén. Ezzel jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség napjainkban is versenyképes szakszervezetként működik. A többoldalú nemzetközi tevékenységben meghatározó a Nemzetközi Fémipari Szövetség (International Metalworkers Federation IMF-) alapító tagszervezeteként vállalt és végzett eredményes együttműködés. E szervezet öt kontinensre kiterjedően reprezentálja a világ fémipari szakszervezeteinek szövetségét. A Vasas Szakszervezeti Szövetség tagja továbbá az Európai Fémipari Szakszervezeti Szövetségnek. (Europarische Metalgewerkschafts Bund EMB-). Ezen keresztül a vasasok közvetett módon részt vehettek az Európai Szén-, és Acélipari Közösségben (ECSC) működő öt-öt fős paritásos munkáltatói és munkavállalói bizottság munkájában.

25 22 A Vasas az MSzOSz-en keresztül közreműködik az Európai Szakszervezeti Szövetség, illetve a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének munkájában is. A Vasas szerveződési és működési elveivel összhangban a szakmai érdekazonosság alapján öt önálló szakmai szervezeti egység működik a szövetségben. Ezek az azonos tevékenységet folytató, illetve ezekhez szakmai vagy szervezeti okból kapcsolódó munkahelyi szervezetek középszintű érdekvédelmi közösségei. Fő feladatuk a szakmai érdekazonosság alapján történő munkavállalói érdekek középszinten történő feltárása, képviselete és szerződéses védelme. Ezek középpontjában az illetékes szakmakörhöz tartozó munkavállalók jövedelmi-, foglalkoztatási helyzetének javítása, illetve munkakörülményeik jobbítása áll. A hatáskörükbe tartozó kérdésekbe munka- és társszervezeti kapcsolatot tartanak fenn hazai munkáltatói érdekképviseletekkel, szakszervezetekkel. Szerves közreműködői a Vasas nemzetközi tevékenységének. A Vasas Szakszervezetben a szakmai illetékesség alapján től a Kohász-Öntész tagozat látta el az érdekvédelmi feladatokat a kohászat-öntészet területén. Alig több mint egy évvel ezelőtt április 6.-án utódja és folytatójaként az érdekazonosság alapján történő egységes szakmai összefogás, illetve az intézményes érdekvédelmi lehetőségek (szakágazati szociális párbeszéd, érdekegyeztetés) jobb kihasználása, érvényesítése érdekében 43 munkahelyi szervezet részvételével jött létre a Kohász-Öntész Érdekképviseleti Szövetség (KÖÉSz) E szakmai szerveződés egyenlő jogú munkahelyi szakszervezetek együttműködési szerve, amelyet a tagszervezetek a saját szintjüket meghaladó közös érdekeik képviseletére és érvényesítésére hoztak létre. A Vasas Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetség, mint szakmai érdekvédelmi szerveződés szervezetileg és jogképesség szempontjából önálló, szerves alkotó eleme a Vasasnak. A rendeltetésszerű működése által meghatározott körben (kohászat-öntészet és a hozzájuk valamilyen okból kapcsolódó tevékenységű vállalkozások) tagszervezeteinek, illetve a Vasas Szövetségnek származtatott jogi személyiséggel rendelkező képviseleti egysége. A KÖÉSZ működési körében közel 20 ezer fő, a foglalkoztatottak létszáma, amelyek 52%- a szervezett dolgozó. A KÖÉSZ működési körében jelentősebb munkahelyi szakszervezeti szövetségek is tevékenykednek a kohászatra jellemző regionális elhelyezkedés szerinti megoszlásban.

26 23 A Közép-magyarországi régióban működik: - a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt. Társaságainak 28 munkahelyi szakszervezetét tömörítő DUNAFERR DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség, amely kiemelkedő szerepet játszik a nagyvállalat közel tízezer dolgozóját érintő érdekvédelem magas színvonalú megvalósításában. Ennek egyik legfontosabb eszköze a DUNAFERR társaságcsoport 28 munkáltatóra kiterjedő, több munkáltatós kollektív szerződésének megkötése, rendszeres karbantartása, továbbfejlesztése. A Dunai Vasmű. Rt. társaságainál foglalkoztatottak létszáma közel tíz ezer, a szakszervezeti szervezettség meghaladja az 50%-ot. Az Észak-magyarországi régióban működik: - az Ózdi Kohászati Dolgozók Érdekképviseleti Szövetsége, amely nyolc munkahelyi szakszervezet működését koordinálja, illetve összehangolja az aktuális érdekvédelmi feladatokat. A szövetség keretében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma megközelítőleg 2000 fő, szervezettsége 35%-os. - a Diósgyőri Kohászat Vasas Szakszervezeti Szövetsége, amely öt munkahelyi szakszervezet tevékenységét egyesíti, illetve szervezi az időszerű tennivalókat. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 2200 fő. Szervezettsége 40%-os A Liga Vas- és Fémipari Szövetség, valamint a Fém-, Gép Munkástanácsok Országos Szövetsége ágazati jellegű szakszervezeti szerveződések. A 1. pontban jelzett szövetkezésük révén a Független Vasas Koalíciós Szakszervezeti Szövetség működési- szerveződési területe lényegében a verseny szféra egészére kiterjed. Szóbeli tájékoztatásuk szerint a Vasas Koalíciónak 53 tagszervezete van jelen a versenyszféra ágazataiban. A teljes szerveződési, működési kört érintő foglalkoztatottak létszáma, illetve taglétszámuk összesített adatai nem ismeretesek. A Koalíció a kohászati ágazat szintjén (vaskohászat, alumíniumipar) összesen nyolc, ebből a Munkástanácsok öt, a Liga három munkahelyen rendelkezik szakszervezeti képviselettel. Ebből öt munkahelyi szervezet a vaskohászatban található (Munkástanácsok 4; Liga 1.). Az általuk képviselt munkahelyeken a teljes munkaidős foglalkoztatottak létszáma megközelítően:3000 fő, szervezettség a vaskohászatban (acélgyártás-öntészet):17%os. Konföderációs hovatartozásuk tekintetében külön-külön a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagszövetségei. Ismereteink szerint a Független Vasas Koalíció Szakszervezeti Szövetség nem tagszervezete a hazai országos szakszervezeti konföderációk egyikének sem.

27 24 Nemzetközi kapcsolataik vonatkozásában a Fém-, Gép Munkástanácsok Országos Szövetsége által az Ipari Dolgozók Világszövetsége Metál tagozatának tagszervezeteként töltenek be érdekvédelmi szerepet A DUNAFERR Ifjúsági Szakszervezet elsősorban a DUNAFERR társaságainál foglalkoztatott fiatal munkavállalók érdekeinek képviseletét és védelmét látja el, valamint a munkaidőn kívüli kulturális és sport programok szervezésében jeleskedik. Tagjainak létszáma megközelítően 3000 fő, akiknek egyharmada kettős tagsággal (DISZ- Vasas) rendelkezik. Szervezettségük majdnem 30%-os. Reprezentatív szakszervezetként vesznek részt a DUNAFERR Vállalatcsoport Érdekvédelmi Tanácsában, ahol a munkáltató, a Vasas, és a DISz képviseleti aránya fő. A kollektív szerződés aláíróiként fontos szerepet töltenek be a DUNAFERR fiatal munkavállalóinak érdekvédelmében. Országos szakszervezeti konföderációhoz, ágazati szakszervezethez nem kötődnek, azonban a civil szerveződésű Szakszervezetek Ifjúsági Szövetségének tagszervezeteként részt vállalnak a munkahelyi szintet meghaladó érdekvédelmi tevékenységben. Ágazati vonatkozásban a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSz) reprezentatív ágazati szakszervezet. Működési körében fő a foglalkoztatottak száma, szervezettsége 54%-os. Szakmai szerveződésű szervezeti egységével az Alumíniumipari Szakszervezeti Szövetséggel- közösen meghatározó szerepet tölt be a 27-es kódjelű Fémalapanyag gyártása ágazathoz tartozó alumíniumgyártási szakágazatban. Kettős tagsággal tagszervezete a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének és az Autonóm Szakszervezetek Országos Szövetségének. Nemzetközi kapcsolataik, -tevékenységük tagszervezeti minőségben kiterjednek az EMCEF- ben (Vegyipari, Energiaipari, Bányaipari Szakszervezetek Európai Szövetsége), valamint az ICEM-ben (Vegyipari, Energiaipari, Bányaipari és Ipari Dolgozók Szakszervezeteinek Nemzetközi Szövetsége) vállalt érdekvédelmi közreműködésre. AZ Alumíniumipari Szakszervezeti Szövetség a VDSz szakmai szervezeti egysége, amely közvetlen hatáskörrel a HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége partnereként, annak működési körében foglalkoztatott munkavállalók érdekvédelmét látja el. Megközelítően 2500 munkavállaló képviseletében illetékes, szervezettsége 56%os.

VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés és a szociális párbeszéd lehetőségei

VASKOHÁSZAT Helyzetértékelés és a szociális párbeszéd lehetőségei Autonóm társadalmi párbeszéd PHARE program előkészítése Helyzetértékelés és a szociális párbeszéd lehetőségei Készítette: Gaál Károly Budapest, 2002. január - 2 - Tartalom 1. Bevezető 3 2. A vaskohászat

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

A MAGYAR KOHÁSZAT JELLEMZŐI

A MAGYAR KOHÁSZAT JELLEMZŐI KOHÁSZAT MUNKAADÓI OLDAL Tárgy: az Autonóm társadalmi párbeszéd erősítése Phare program előkészítése A MAGYAR KOHÁSZAT JELLEMZŐI (résztanulmány) Vaskohászat (és a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés további

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2011-ben

A magyar vegyipar* 2011-ben A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM KOHÁSZATI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM KOHÁSZATI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Dr. Ungi Noémi KOHÁSZATI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE T ANULMÁNY ERGOFIT KFT Budapest, 2006. TARTALOMJEGYZÉK AZ ELEMZÉS CÉLJA, TÁRGYA, MÓDSZERE...7

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

A VASKOHÁSZAT ÁTALAKULÁSA, ÉS ENNEK KÖVETKEZMÉNYEI

A VASKOHÁSZAT ÁTALAKULÁSA, ÉS ENNEK KÖVETKEZMÉNYEI A VASKOHÁSZAT ÁTALAKULÁSA, ÉS ENNEK KÖVETKEZMÉNYEI KUKELY GYÖRGY 1 Magyarországon a vaskohászat fejlődése a vasútépítések és az extenzív iparfejlesztés időszakában volt a legdinamikusabb. Az 50-es években

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A hús-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a húsfeldolgozásban

A hús-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a húsfeldolgozásban A hús-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a húsfeldolgozásban 2016. február 16. Dr. Felkai Beáta Olga Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar számokban 1992-ben

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés az építőipar 2011. évi teljesítményéről 2012. április Tartalom Az építőipar fejlődése az elmúlt években...2 Az építőipar teljesítménye 2011-ben...2 Az építőipar helyzete

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA Éves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Rt. Forgalmazó, Letétkezelő: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. 2004 1/9 1. Alapadatok 1.1. A CIB Ingatlan Alapok Alapja Megnevezése:

Részletesebben

Oktatási, továbbképzési útmutatás

Oktatási, továbbképzési útmutatás Oktatási, továbbképzési útmutatás Vállságtól napjainkig (2010. április) a foglalkoztat számának alakulása A válság a legnagyobb mértékben a fizikai munkaerőt igénylő ágazatokat sújtotta, így a feldolgozóipart

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. tevékenységének komplex elemzése

Az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. tevékenységének komplex elemzése BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Pénzügyek tanszék Az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. tevékenységének komplex elemzése Készítette: Zsumberáné Markó Ágnes

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban

A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban 2016. február 04. Dr. Felkai Beáta Olga Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar súlya -

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2013 Gyógyszerészeti és Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság AZ EMBERI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

KKV KÖRKÉP április A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP április A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó...nap... óra... perc A kérdező aláírása: igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. április A Figyelő

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Vezetői összefoglaló

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Vezetői összefoglaló VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP 1626/06 NYILVÁNTARTÁSI SZÁMÚ ADATGYŰJTÉSE, EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT LÉTSZÁM ÉS BÉRSTATISZTIKA, 2009. ÉV Adatszolgáltatói kör: Az egészségügyi ágazat létszám-

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Az alapanyag-termelés és feldolgozás helyzete és kilátásai Problémák és megoldások a zöldség-és gyümölcs-feldolgozásban február 11.

Az alapanyag-termelés és feldolgozás helyzete és kilátásai Problémák és megoldások a zöldség-és gyümölcs-feldolgozásban február 11. Az alapanyag-termelés és feldolgozás helyzete és kilátásai Problémák és megoldások a zöldség-és gyümölcs-feldolgozásban 2016. február 11. Dr. Felkai Beáta Olga Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2014 ENKK Nyilvántartási és Képzési Központ EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT LÉTSZÁM ÉS BÉRSTATISZTIKA, 2014. ÉV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Adatszolgáltatói

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület!

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület! Beszámoló Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21. december 9-ei ülésére a foglalkoztatás helyzetéről, munkahely-teremtési és megtartási pályázatokról Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. III. negyedév) Budapest, 2008. március Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45 Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve

Részletesebben

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről 1997. év Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács 1996. december 20-i üléséről Napirend előtti felszólalásában a munkavállalói oldal a szervezkedési szabadságot veszélyeztető és a munka világát szabályozó

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2010 GYEMSZI Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság

Részletesebben

2012/7. Állományváltozás az első félévben Állománynövekedés Állománycsökkenés Állományváltozás

2012/7. Állományváltozás az első félévben Állománynövekedés Állománycsökkenés Állományváltozás 2012/7 A KSH adatai szerint a szarvasmarha-állomány júniusban 733 ezer egyed, 41 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. A tehénállomány 8 ezerrel haladja meg a tavaly júniusit, 335 ezer darab. E pozitív

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. január Hírlevél 2011. január 2 MILLIÁRD FELETT A JEREMIE KOCKÁZATI TŐKEALAPOK BEFEKTETÉSEI A 2010 első félévében, az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram keretében

Részletesebben

Sugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó június 9-10.

Sugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó június 9-10. Sugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó 2016. június 9-10. Termelői csoportok Magyar mezőgazdaság: kitörési pont a termelői összefogás Önkéntes együttműködés Termelői csoportok Nemzeti

Részletesebben

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Dr. Olasz András igazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága 213. november 2. 1 A megye

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15. Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom 2016. június Jelentés az építőipar 2015. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. Az építőipar helye a nemzetgazdaságban...2 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

Pályázati összefoglaló

Pályázati összefoglaló Pályázati összefoglaló Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel GINOP-1.2.6-8.3.4-16 Célja: Jelen felhívás célja, hogy komplex beruházások támogatásával, vissza nem térítendő

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben