TALAJJAVÍTÁS HULLADÉKOKKAL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TALAJJAVÍTÁS HULLADÉKOKKAL"

Átírás

1 TALAJJAVÍTÁS HULLADÉKOKKAL (SOILUTIL) Nemzeti Technológiai Program TECH_09-A III. Munkaszakasz Szakmai jelentés A beszámolási idıszak tényleges kezdési és befejezési ideje: Támogatott szervezetek.a. S. A. Magyarország Kft. (.A. S. A.) WEPROT Mérnöki Tervezı és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. (WEPROT) Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (BME) Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet (MTA ATK TAKI) A projekt szakmai vezetıje: Dr. Gruiz Katalin, BME A projekt adminisztratív vezetıje: Erdélyi Attila,.A.S.A. A projekt honlapjának címe: január 31.

2 A SOILUTIL projekt 3. idıszakában teljesített feladatok és az elért eredmények A feladatokat, illetve az eredményeket az alábbiak szerint csoportosítottuk: I. Információ- és adatgyőjtés, a tudásbázis felépítése II. Kockázatközpontú integrált felmérési és monitoring-módszerek III. Technológiai fejlesztések IV. Kockázatfelmérési és kockázatmenedzsment keret megalkotása V. A kísérleti eredmények értékelése, interpretálása VI. A kidolgozott technológiák verifikációja VII. A SOILUTIL eredmények disszeminációja. I. Információ- és adatgyőjtés, a tudásbázis felépítése Információ- és adatgyőjtést, rendszerezést, helyzetfelmérést folytattuk a jogi és környezetmenedzsment háttérrel kapcsolatos ismeretek területén, áttekintettük mind a hulladékokkal, mind pedig a talajromlási folyamatok megelızésére irányuló globális, EU szintő és Magyarországi trendeket, programokat és tevékenységeket. Összehasonlító elemzést készítettünk a jogi szabályozás szakmai megalapozottságáról, a kockázatközpontúságról és a konfliktusokról. Kitértünk EU talajdirektíva, a hosszútávon fenntartható talajminıség, kockázatközpontú döntések, talajjavítás, hulladékhasznosítás témakörökre. A hulladékokat jellemeztük és csoportosítottuk a talajromlási folyamatok áttekintésére részletes adatgyőjtı munkát végeztünk. Befejeztük a magyarországi talajérzékenységi és talajromlási térképeket megalapozó adatbázist és elıkészítettük Magyarország talajdegradációs térképeinek GIS állományát, hogy az a SOILUTIL projekt keretében a KÖRINFO tudásbázisban létrehozott GIS felületbe integrálható legyen. A KÖRINFO tudásbázisban létrehoztuk a hulladékokra és a talajromlási folyamatokra vonatkozó információk rendszerét (lexikon, adatbázis, képtárak, e-tanfolyamok, térképek), valamint a talajromlási folyamatokat bemutató képtárakat és e-tanfolyamokat. Folytattuk az adatgyőjtést a Magyarország területén található hulladékok földrajzi elhelyezkedése, valamint a hulladékok kvantitatív és kvalitatív jellemzıirıl. Az adatbázisban kialakítottuk a talajromlási folyamatok megállítása, visszafordítása, talajremediálás, a hulladékok felhasználása termesztıközegek és geotechnikai elemek készítésére alrendszereket. A tudásbázisban létrehozott tárhelyeket folyamatosan töltöttük információval. Az adatbázis szerkezetét mutatják az alábbi linkek: Lexikon Adatbázisok Hulladékok részletes jellemzése sheet_type_filter=0&sheet_type_filter=36&search=&topic=&sheet_lang_filter=h U Talajjavítási technológiák sheet_type_filter=36&sheet_type_filter=39&search=&topic=&sheet_lang_filter= HU 2 / 17

3 Talajremediációs technológiák sheet_type_filter=39&sheet_type_filter=37&search=&topic=&sheet_lang_filter= HU Hulladékhasznosító technológiák sheet_type_filter=37&sheet_type_filter=40&search=&topic=&sheet_lang_filter= HU Térképek Alapismeretek Gyakorlati alkalmazás Interaktív térképek Képtár Alapismeretek Gyakorlati alkalmazás Egyéb DST Jogi háttér Alapismeretek Gyakorlati alkalmazás E-tanfolyam Jogi háttér Alapismeretek Gyakorlati alkalmazás: Talajadatbázis szerkezete és tartalma Hulladékadatbázis szerkezete és tartalma Hulladékminısítés azonosítás, jellemzés, veszély- és kockázatfelmérés koncepciójának kidolgozását követıen a hulladékok adatbázisba történı felvitelét szolgáló adatlapját hozzáigazítottuk az idıközben megszületett kockázatfelmérési, lépcsızetes hulladékkeresési, illetve hulladék talaj párosítási koncepciók követelményeihez. A kidolgozásra és adatbázisba vitelre kiválasztott hulladékokat kettébontottuk, általános és konkrét hulladékokra. Ennek fı oka, hogy egyetlen forrásból is változó minıségő hulladékok kerülnek ki (vörösiszap, pernyék és hamuk, bányászati hulladékok, stb.) így az esetek nagyobb részében átlagadatokkal vagy tól ig határokkal tudunk csak dolgozni még konkrét helyszínhez, technológiához vagy üzemhez kötött hulladékok esetében is. A többszintes (iteratív) keresés és párosítás elsı és második lépésében megfelel az átlagadat, tehát érdemesnek látszott az átlagadatokat tartalmazó adatlapok számának növelése. Ezzel a finomítással lehetıvé vált a nemzetközi szakirodalom hulladékokra vonatkozó információinak hasznosítása is, és nagymértékben meg tudtuk növelni az 3 / 17

4 adatbázisba kerülı hulladékok számát, ami képes a keresések hatékonyságát a gyakorlati szakemberek számára is megfelelı szintre növelni. A konkrét hulladékokat vagy magunk jellemeztük fizikai-kémiai és ökotoxikológiai módszerekkel, vagy a hulladék termelıjétıl szereztük be ezeket az adatokat. Jelenleg 262 hulladék szerepel a SOILUTIL/KÖRINFO adatbázisban, ami sokkal több, mint az eredetileg tervezett hulladékszám. A párosító szoftver jó hatásfokkal történı mőködtetéséhez nagyszámú hulladékra van szükség az adatbázisban, ez indokolta a hulladékok számának nagymértékő megemelését. A hasznosítható hulladékok csoportosításának szakértıi rendszerét egy mátrix felépítéső táblázatban foglaltuk össze, hogy lássuk, hogy a leromlott talajok igényének a jelenlegi adatbázis tud-e megfelelı hulladékokat produkálni. A hulladékos adatbázisban korábban jellemzett hulladékokat is besoroltuk a SOILUTIL gyakorlati szempontjai szerint kialakított hulladékcsoportokba. Ez az alapja annak a dinamikus szakértıi rendszernek, mely képes az adatbázisból megadni a leromlott talaj javítására alkalmas hulladékokat. Megadunk néhány hulladékot, melyek talajjavításra vagy termesztıközeg elıállítására alkalmasak lehetnek és melyeket kísérleteinkben magunk is felhasználtunk: gyöngyösoroszi flotációs meddıanyag, mátraszentimrei meddıkızet, Toka-patak üledéke, ajkai vörösiszap (nedves technológiából), gumiabroncs apríték, rizspelyva hamu, vízlágyítási mésziszap, szénmosási meddı, szénbányászati vörös salak, nagyolvasztói salak, acélmői salak, kemence filterpor cementgyártásból, duzzasztott habüveg, Toka-patak üledékével szennyezett talaj (Kató földje), téglapor, metróépítés során fúróhabbal elszennyezıdött talaj, foszforgipsz, sárga metróépítési hulladék talaj, szürke metróépítési hulladék talaj, kemence filterpor mészgyártásból, Balatonból kikotort iszap, berentei pernye, mandula csonthéj, olajpogácsa és szerves trágya keverék komposztja, soproni kommunális víztelenített szennyvíziszap, vermikomposzt, nyírbátori biogáz üzemi fermentlé, ÉHG Zrt. szennyvíziszap komposztja, használt sütıolaj. Néhány egzotikus hulladék is bekerült az adatbázisba, pl. olívaolaj gyártás szennyvize (OMW), kávébab héj, mustár héj, szójakorpa édesipari szennyvíz, olíva olajpogácsa, kókuszhéj, olívaolaj kinyerés iszapja (TPOME), szezámmag héj, stb. Összefoglaltuk ipari hulladékok jellemzıit (gumiabroncs apríték, rizspelyva hamu, vízlágyítási mésiszap, nagyolvasztói salak, szénmosási meddı) (http://enfo.agt.bme.hu/drupal/etanfolyam/12495). A komplex jellemzésen túl, áttekintést készítettünk az ultramafikus kızetekhez (ultrabázikus magmás kızetek) hasonló ásványi összetételő és tulajdonságú ipari hulladékok és melléktermékek légköri CO 2 megkötı-képességérıl, (http://enfo.agt.bme.hu/drupal/etanfolyam/12528), valamint a folyamat ipari szintő felgyorsításáról és alkalmazásáról. Kitértünk, konkrétan, a kemence filterpor lerakók karbonátosodással történı CO 2 megkötése (http://enfo.agt.bme.hu/drupal/etanfolyam/12460) és a bányászati hulladékok CO 2 megkötı-képességét ismertetı legújabb kutatásokra (http://enfo.agt.bme.hu/drupal/etanfolyam/12036). Folytattuk az adatgyőjtést a hulladékok geotechnikai hasznosításáról (duzzadó talajok megerısítése, talajmechanikai tulajdonságok javítása, homoktalajok merevítése, szigetelıréteg kialakítása), valamint a fémek fizikai immobilizációjára szennyezett területen. A felhasznált hulladékok típusát, az alkalmazás célját és a vizsgálati módszereket táblázatban foglaltuk össze. Az említett alkalmazásokról rövid áttekintés készült (http://enfo.agt.bme.hu/drupal/etanfolyam/11620). Az adatlapos adatbázisban jelenleg 180 db technológia adatlap van feltöltve, amelybıl (120 db talajremediációs technológiára, 60 db talajjavításra vonatkozik. Ebbıl 69 db talajremediácós és 17 db talajjavítási adatlap publikus. A hulladékok jellemzését 262 db felmérı adatlapon végeztük el, amelybıl jelenleg 120 db publikus, hulladékkezelési technológia 10 db, ebbıl 5 publikus, a többi adatlap ellenırzése és publikussá tétele folyamatban van. Az adatlapos adatbázis használata ebben a munkaszakaszban találat/hónap értéket mutatott. A Hulladék képtár 75 db alképtárában, több száz képhez csatolt információ van. A hulladék alképtárak használatára vonatkozó igénybevétel eddig összesen olvasás volt. A Talaj képtárban kb.110 db alképtárban több száz képhez csatolt információ érhetı el. 4 / 17

5 Az E-tanfolyamok között 72 db hulladékra és 125 db talajra vonatkozó bemutató van. A hulladékra vonatkozó információk használata az E-tanfolyamokban eddig összesen olvasás volt. A Térképtár hulladékra vonatkozó interaktív térképei, ugyanakkor a talajt illetıen 42 darab talajtérkép érhetı el, a GIS felületen pedig Magyarország talaj típusai. Éves átlagban a térképes adatbázis látogatottságot mutat, amelyhez átlagban évente találat tartozik. A SOILUTIL oldalra napi látogató lép be, ezek nagy része átlátogat a KÖRINFO oldalon található hulladékos tudásbázisba is. A hulladékban rendelkezésre álló paraméterek párosítása a hiányzó talajparaméterekkel összetett szoftver segítségével történik, mely folyamatosan készül. A hulladék talajra történı hasznosításának különbözı eseteire algoritmusokat állítottunk fel. Az algoritmusok szerint lehetıség nyílik egy szakértıi rendszeren alapuló navigációra, párosítás -ra, mely egyszerő és részletes keresésen alapul, valamint keverés alkalmazására optimálási lehetıséggel. Meghatároztuk a szoftveres döntéstámogatás koncepcióját és eseteit a gyakorlatban, mely alapján tervezzük a belépı pontokat a navigációba (Át x Áh), (Át x Kh), (Kt x Áh), (Kt x Kh), ahol Áh: Általános hulladék: általános hulladékadatlapon, például vörösiszap, Át: Általános talaj: táblázatokban megadott paraméter-határok, gyakran talajtípustól (pl. homokos talaj) függı sávokkal, Kh: Konkrét hulladék: konkrét hulladékadatlap, például almásfüzitıi vörösiszap, Kt: Konkrét talaj: adatlap formában nem létezik, ezt a talajtulajdonos tölti majd ki, például HRSZ 9011 kiskert a Toka patak mentén. A szoftver mőködésének tudományos megalapozására párosítási algoritmusokat dolgoztuk ki 9 talajromlási esetre, melyek a következık: tápanyaghiány, makro-, mezo- és mikroelemhiány, savanyú, szikes, sós, szervesanyag hiányos, kedvezıtlen mechanikai összetételő (agyagos, homokos) és leromlott szerkezető (tömörödött, erózióra hajlamos, stb.). A talajromlási folyamatok szakértıi, a környezeto kockázatfelmérésben és az IT eszközökben jártas szakemberek több munkaértekezlet keretében egyeztették elképzelésüket, hozták be és adták össze ismereteiket, hogy végül egy háromnapos workshopon megszülessenek azok az algoritmusok, melyek a szoftver alapjául szolgálnak. Újabb csapatban folyó munkaértekezleteken születtek meg a szakértıi rendszer navigációs oldalai, a keresık (párosítók) és a keverık, valamint a hozzájuk tartozó értékelı eszközök. A talaj és a hulladék paramétertípusok párosításához például össze kellett állítani a különbözı talajromlási folyamatokhoz tartozó talajállapotot jellemzı paraméterek határértékeit, valamint harmonizálni kellett a szoftver alapjául szolgáló talaj- és hulladékparaméterek mértékegységeit. Példaként a kedvezıtlen mechanikai tulajdonságú talaj jellemzését szolgáló paramétereket megadó és az alkalmas hulladékok paramétereinek harmonizálását szolgáló táblázatokat mutatajuk be (1. és 2. táblázat) 1. táblázat: A szélsıséges mechanikai összetételt jellemzı paraméterek Kedvezıtlen adottságú talaj Paramétertípus Ideális talaj durva homok nehéz agyag Fizikai féleség/textúra homok vályog agyag KA<25 KA>60 Arany-féle kötöttség (KA) KA= <KA<50 KA=50 60 H%>90, I%<10, A%<5 H%<45, I%<40, A%>50 Mechanikai összetétel (%) <0,5 <2,5 Humusztartalom/Szervesanyagtartalom (%) (TOC x 1,72) H%=80 90, I%=10 15, A%=5 10 1,0 2,0 (0,5 2,5) H%=20 50, I%=30 50, A%= ,5 3,5 (1,0 4,0) H%=10 40, I%=20 40, A%= ,5 4,5 (2,0 6,0) 0 vagy >7 <5 vagy >20 Mésztartalom (%) 2 5 (0 7) 5 10 (2 15) 7 15 (5 20) <5 vagy >8,5 <5 vagy >8,5 Kémhatás (ph) 6,8 7,2 (5 8,5) 5 / 17

6 2. táblázat: A talaj és a hulladék paramétertípusainak párosítása Talaj paramétertípus (adatlapról) MU Hulladék paramétertípus MU Megjegyzések Arany-féle kötöttség (KA) Szemcseméret eloszlás (%) (3 frakció: homok (0,05 2 mm) Szemcseméret-eloszlás: homok % iszap (0,002 0,05 mm), % Atterberg-féle/ (0,02 2 mm) iszap (0,002 0,02 mm), agyag (<0,002 mm) USDA agyag (<0,002 mm) Humusztartalom = Szervesanyagtartalom (%) %; mg/l, mg/kg Szervesanyag-tartalom vagy izzítási veszteség, TOC %, mg/l, mg/kg Mésztartalom (karbonátok) % CaCO3 % ph - ph - Toxikus elemek (Határértékek) mg/kg Toxicitás /fémtart. /hozzáférh. mg/kg Puzzolánaktivitás számítottszerves C- bıl (TOC x 1,72) A párosítás alapvetıen pozitív paraméterek alapján történik, például a talajban lévı hasznos, de kevés tápanyaghoz a hulladékból hasznos tápanyag adódik: a kettı együtt optimális értéket eredményez. Ugyanakkor a pozitív paraméterek mellett a negatívak is összeadódnak, például a talaj és a hulladék toxikus fémtartalma: a kettı együtt elfogadhatatlan kockázatot okozhat. Tehát a pozitív paraméterek összeadása mellett a negatívparaméterek kialakuló értékét is figyelembe vesszük, vagyis a mechanikus keveréssel kapott eredményt ennek függvényében értékeljük. A hulladékok, illetve talajok térbeli/földrajzi elhelyezkedését figyelembe vettük az algoritmus készítésekor az Át x Kh, valamint a Kt x Kh eseteire. Így, akár Google térképen is lemérhetı a távolság a konkrét hulladék elıfordulása és a leromlott, javítandó talaj helyszíne között. A földrajzi elhelyezkedés az általános talajjal kapcsolatban is értelmezhetı, a TAKI által készített talajromlási térképek éppen ezt a célt szolgálják. Ezek a térképek azt mutatják, hogy az ország mely részén jellemzı a talajromlás vagy nagy bizonyos talajromlások kockázata. Ezek a jól körülhatárolt talajromlási / nagy kockázatú területek lehetnek a hulladék (általános vagy konkrét) felvevıi, akár hosszú távon is. Ez a fajta térbeli párosítás segítséget jelent a hulladékgazdálkodás és a talajmenedzsment során meghozandó döntések során. A talajjal gazdálkodó nagyobb esélyt ad a közeli hulladéknak és a hulladékgazdálkodó is a közeli talajokat célozza meg, hiszen a szállítás nagymértékben leronthatja a gazdaságosságot. A csatolt térképek a talajok mészállapotát, illetve textúráját és a különféle savanyú és lúgos bányászati hulladékok földrajzi elhelyezkedését mutatja (1. és 2. ábra) 6 / 17

7 1. ábra: Bányászati hulladékok és a talaj kémhatásának és mészállapotának földrajzi eloszlása 2. ábra: Bbányászati hulladékok és a talajtextúra földrajzi eloszlása II. Kockázatközpontú integrált felmérési és monitoring-módszerek A kockázatközpontú integrált felmérési és monitoring-módszert a talajra alkalmazott hulladékok felméréséhez és a talajban kifejtett hatásuk nyomon követésére dolgoztuk ki és alkalmaztuk. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos fizikai-kémiai felmérési és monitoring-módszereket kiegészítjük a hatások mérésével. A hatások között mind a pozitív, serkentı, javító hatásokat, mind pedig a káros, toxikus, gátló hatásokat mérjük. Kockázatalapú monitoringot alkalmaztunk a mikrokozmoszokban, szabadföldi liziméterekben és szabadföldi parcellákon végzett kísérletek követésér. Integrált módszeregyüttest dolgoztunk ki a 7 / 17

8 különbözı környezeti elemek vizsgálatára fizikai, kémiai, biológiai és ökotoxikológiai tesztek együttes alkalmazásával. A talajjavítási mikorkozmoszok és szabadföldi liziméterek esetén újdonság az átfolyó vizek biológiai és ökotoxikológiai tesztelése és a beépített érzékelık alkalmazása. A 3. ábra a szabadföldi liziméterek és a 3. munkaszakaszban induló kisparcellás kísérletek elrendezését mutatja a kísérletek helyszínén. 3. ábra: Szabadföldi liziméterek leromlott talajok hulladékokkal való javításának vizsgálatához (Gyál) A 3. munkaszakaszban 21 db lizimétert állítottunk össze és a liziméterekben lezajló változások nyomon követésére integrált módszeregyüttest állítottunk össze. Mérjük a liziméterekbe töltött talajok és hulladékok, illetve ezek keverékeinek fizikai (textúra, vízgazdálkodási tulajdonságok), kémiai (ph, vezetıképesség, tápanyagtartalom, kiextrahálható fémtartalmak), biológiai (sejtszám, mikrobiális aktivitás) és ökotoxikológiai (Vibrio fischeri bakteriális, Sinapis alba növényi, és Folsomia candida állati tesztorganizmussal) tulajdonságait. Újdonság a monitoringban az átfolyó vizek minıségének vizsgálatára beépített érzékelık alkalmazása. A lizimétereken átfolyó vizeket győjtjük, mennyiségét és minıségét vizsgáljuk. A fizikai és kémiai analízis mellett a vizek toxicitását három tesztorganizmussal (Daphnia magna, Tetrahymena pyriformis, Lemna minor) vizsgáljuk. A geotechnikai elemek fejlesztésére és a szikesedés vizsgálatára kialakított liziméterekbe speciálisan erre a célra érzékelıket készítettünk és építettünk be, melyek nedvességet, vezetıképességet, iontartalmat és hımérsékletet mérnek. Ezek segítségével folyamatosan nyomon követhetıek a víz- és ionmozgások. A szenzorokat kifejezetten erre a feladatra alakítottuk ki, melyek a vörösiszapos, erısen lúgos közegben is megırzik stabilitásukat. A mérések automatikusan indulnak, a dátum és idıadatokat is rögzíti a rendszer. Az adatok USB csatlakozón keresztül egy laptop segítségével kiolvashatóak. A szerves hulladékokat tartalmazó liziméterekben a szén megkötését elsısorban a szerves széntartalom és a karbonát-tartalom mérése alapján tervezzük nyomon követni. Lefektettük a kockázat alapú hulladékhasznosítás metodikai alapjait. Kockázatfelmérési metodikát dolgoztunk ki különbözı hulladékok eltérı talajokra és talajromlási folyamatokra való alkalmazásának értékelésére. A metodika megalkotása során egyrészt nemzetközi tapasztalatokra és saját kidolgozott eljárásaink eredményeire alapoztunk. A hulladékok talajjavításra történı hasznosításánál nem a veszélyt nézzük, ami a hulladékok immanens belsı jellemzıje, hanem a kockázatot, ami alkalmazásuktól, a körülményektıl függ. Például a töményen toxikus pernye 2%-ban alkalmazva ártalmatlan és stabilizálja a talajban a a szennyezıanyagként jelenlévı kadmiumot. A tömény, híg lúgos technológiából származó vörösiszap lúgossága és maró hatása miatt veszélyes, de 5% koncentrációban történı alkalmazása bizonyítottan nem jelent kockázatot a környezetre, ugyanakkor a talaj savanyúságából adódó kockázatokat, toxikus 8 / 17

9 fémkationok mobilizálódását képes csökkenteni, a növényi tápanyagok közül a foszfort viszont mobilizálja. Hulladék étolaj talajba keverve 0,5 1% koncentrációban hasznos szubsztrátot jelenthet a talajmikroorganizmusoknak, azaz energiatermelés céljára biodegradálják azt, szaporodásukkal pedig a talaj szervesanyagtartalmát növelik. Egy év elteltével már semmiféle kockázatot nem jelent a környezetre. Javaslatot tettünk a kockázatfelmérési metodikát támogató integrált módszeregyüttes alkalmazására konkrét esetekben (pernye, vörösiszap és hulladék olaj alkalmazása), melynek lényege, hogy a hulladékadagolás utáni talajállapotot környezettoxikológiai tesztekkel monitorozzuk, azaz direkt módon teszteljük a talaj káros hatásait megfelelı számú tesztorganizmus-fajjal. A környezeti minták direkt toxicitástesztelése alapján közvetlenül talajkockázati értéket nyerhetünk. III. Technológiai fejlesztések Technológiai fejlesztéseink több alfejezetre oszlottak ebben a munkaszakaszban: hulladékok elıkezelése, hulladékok hasznosítása leromlott talajokra, termesztıközegek és geotechnikai konstrukciók elıállítása. A. Hulladékok elıkezelése, elıkészítésére az alábbi hulladékok esetén került sor: - rossz állapotú, hulladék talaj (tápanyaghiányos, kedvezıtlen textúrájú) - mosott kavics (16/32) - durva tégla darálék (újrahasznosított hulladék) - durva beton darálék (újrahasznosított hulladék) - finom szemcsés beton darálék (újrahasznosított hulladék) - faforgács - főrészpor - komposzt - száraz technológiás vörösiszap - vörösiszappal szennyezett talaj - pernye - gipsz öntıforma hulladék - gipsz (MAL száraz technológiás gipsz adaléka) - szennyvíziszap - aprított zöldhulladék - PET darálék (20 30 mm). A felhasznált hulladékok kezelése, elıkezelése talajba bekeveréshez, illetve komposztáláshoz az alábbi technológiákkal történt: - nedvességtartalom beállítás - szerves és biohulladék aprítása, osztályozása - PET apríték elıállítása - gipsz hulladék aprítása, porítása - komposztálás - hulladékok keverése egymással - hulladékok bekeverése talajba B. Hulladékokat hasznosító és egyben a talajok leromlását kompenzáló technológiákat mikrokozmosz, mezokozmosz, liziméter és kisparcellás kísérletek formájában tanulmányoztuk. 1. Laboratóriumi mikrokozmosz kísérletek vörösiszap, vörösiszapos talaj és egyéb hulladékok talajjavító hatásának vizsgálatára: 24 mikrokozmoszból álló laboratóriumi kísérletsorozatot állítottunk össze hasznosíthatóságuk vizsgálatára savanyú homoktalajok javítására. Az egyéb, adalékként felhasznált hulladékok: fermentlevek, búzaszalma, faforgács, kukoricaszár, kenderpozdorja, napraforgómaghéj, olajos és nem olajos PET palack-apríték. A rossz tápanyag- 9 / 17

10 ellátottságú, kis mikrobiális aktivitással rendelkezı homoktalajba használt sütıolajat és komposztot is kevertünk talajjavítási céllal. 2. Szabadföldi liziméterek összeállítása - Szikesedés vizsgálata (7 db liziméter): vörösiszappal kevert talajok esetén. Cél a szikesedés megelızése vörösiszap talajra kerülés vagy adagolás esetén. - Vörösiszapon és vörösiszappal kevert talajon átfolyó vizek minıségének vizsgálata (3 db). A cél nagy léptékben vizsgálni az esıvel történı kimosódás hatására esetlegesen a talajvízben megjelenı ionok minıségét és mennyiségét, a víz toxicitását. - Vörösiszappal szennyezett talaj javítása talajjavító adalékanyagokkal (2 db). Cél a vörösiszappal kevert, nagy mennyiségben rendelkezésre álló talaj további hasznosíthatóságának vizsgálata. - Rossz minıségő talaj szerves hulladékokkal való javítása a szénforgalom vizsgálata (9 db liziméter): zöldhulladék, komposzt, szennyvíziszap használata tápanyaghiányos talajok javítására. Cél: az átfolyó vizek győjtésére, valamint a szénforgalom vizsgálatára, a talajok CO2 megkötı képességének követésére. 3. Szabadföli kisparcellás kísérletek: a vörösiszappal, vörösiszapos talajjal, gipsszel és szerves hulladékokkal kezelt leromlott talajok. - Nyolc parcella gipszhulladékok és szerves hulladékok talajra gyakorolt hatását vizsgálatára: textúra, tápanyagtartalom, szénmegkötés. - Nyolc parcella az ajkai katasztrófa során a termıföldek felszínérıl eltávolított vörösiszappal szennyezett talaj szabadföldi elhelyezhetıségét vizsgálja talajba keverve és talajra rétegezve. - Nyolc parcella a vörösiszap talajra gyakorolt hatását vizsgálja két koncentrációban, önmagában és különbözı szerves adalékanyagokkal vegyítve. A kísérleteket koncentrációsor illetve faktoriális kísérleti terv alapján terveztük meg, és a területi inhomogenitásokat kiküszöbölendı a rendelkezésre álló területen véletlenszerően elrendezve kiviteleztük. Az új kísérleti területen 26 db liziméteres és 24 db szabadföldi kisparcellás kísérelt került beállításra. A hulladékok, azokon belül is a bányászati hulladékok kísérleti célú felhasználásának jogi háttere és engedélyeztetési szabályozása, gyakorlata számos problémát vetett fel a kísérleteink megkezdéséig. Ugyanis nem létezik Magyarországon jogi szabályozás, kísérleti engedély, pl. kis mennyiségő hulladék tudományos célú felhasználásra. Csak normál elbírálású kezelési illetve hasznosítási engedélyezési eljárás keretében kérhetı engedély. Ezen jogi személet jelentısen megnehezíti és lassítja a kísérletek megvalósítását. A II. munkaszakaszban már ismertetett engedélyezési eljárás 9 hónapig tartott. C. Termesztıközeg kialakítását célzó szabadföldi technológia-kísérletek - Termesztıközeg kialakítását célzó mikrokozmosz kísérletek: 12 db 4 kg-os laboratóriumi mikrokozmoszból álló kísérletsorozat, melynek célja a rossz minıségő, tápanyaghiányos és kötött altalajba kevert gipsz, fahamu és szerves adalékanyagok hatásának vizsgálata volt. - Termırétegek kialakítását célzó technológiák szabadföldi rézsős kísérletek hosszútávú monitorozása D. Geotechnikai konstrukciók, elemek és technológiák fejlesztése - Öt (0,8 1,9 m-es, henger alakú) szabadföldi liziméter. Cél: olyan hulladékok letakarását melyekbıl (például vörösiszap és pernye) a letakarás során a felfelé vándorló toxikus ionok vagy lúg problémát jelenthet, és a talajjal való letakarás, valamint a növényesedés hatékonyságát rontja. - A tározók lefedésére megoldást jelenthet a kapilláris rétegsorok alkalmazása, melyet inert építési-bontási hulladékokból készítettünk. Az elıkísérletek alapján vizsgált rétegsor: letakarandó hulladék > kapilláris gát nagy szemcsemérető (10 50 mm-es frakció) betonhulladékból > kapilláris víztartó réteg kis szemcsemérető (0 10 mm-es frakció) betonhulladékból > rossz minıségő altalaj (metróépítésbıl származó hulladék talaj) > termesztıközeg (talaj + 20% gyáli komposzt). - Eróziógátlással kapcsolatos kísérletek tervezése az ASA gyáli hulladéklerakójának rézsőjén. 10 / 17

11 E. Kezelt talajok, termırétegek növényesítése - A fitostabilizáció során a kezelt területet növénnyel fedjük le. A fitostabilizációt célszerő kémiai stabilizálással kombinálni, ilyenkor valamilyen stabilizálószert keverünk a talajhoz, amely például toxikus fémet tartalmazó anyag estén csökkenti a fémek mozgékonyságát és kevésbé felvehetı formájúvá alakítja át ıket a talajban. VII. C. Az eredmények értékelése, interpretációja IV. Kockázatfelmérési és kockázatmenedzsment keret megalkotása A környezetmenedzsment folyamat során meghozandó döntések egy részét részletesen kidolgoztuk már a hulladékokat a leromlott talajokhoz párosító szoftverrel kapcsolatban: az ott kialakított szakértıi rendszer tulajdonképpen a SOILUTIL koncepcióhoz szükséges környezetmenedzsment lelke. A döntéstámogatáshoz szükséges ismerni a leromlott talaj javítandó paramétereit és hulladékok beltartalmi értékeit, kémiai összetételét, valamint kockázatait. A jó döntésekhez szükséges információt megfelelıen strukturált adatbázisokban kell lehelyezni, ahonnan manuálisan vagy szoftveres segítséggel történhet a megfelelı adalék, hulladék kikeresése, vagyis leromlott talajhoz párosítása. A hulladékok felhasználásához és a talajjavítási technológiák verifikálásához alapvetı feltétel a feladatra szabott technológiamonitoring, mely kiterjed a technológiai paraméterekre, a talaj állapotának változására, a talajból kibocsátott veszélyes anyagok kockázatának változására, a talaj javulása, a talajökoszisztéma és a termesztett növények mennyiségének és minıségének, egészségességének változásaira. Ezeknek a mérendı fizikai-kémiai és biológiai valamint ökotoxikológiai módszerekkel mért paramétereknek az elıre tervezése a verifikációt szolgálja, a verifikációs rendszer ismeretében lehet ezeket úgy összeválogatni, hogy együttesen hatékonyan szolgálják az értékelést és a verifikációt. Az alkalmazott talajjavítási technológiák komplex értékelésére kidolgoztunk egy multikritériumos pontszámos (MCA) rendszert, mely képes a különbözı mértékegységben megkapott kvantitatív eredményeket és akár nem kvantitatív eredményeket is összegezni. Ezt a sokrétő szakértıi értékelést az elvi alapokon kívül egy konkrét példán is bemutatjuk, ahol vörösiszapot alkalmazunk savanyú homoktalaj javítására. A technológia során a rossz tápanyagellátottságú savanyú homoktalaj minıségének (fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak) javítása volt a célunk. V. A kísérleti eredmények értékelése, interpretálása 1. Vörösiszap, vörösiszapos talaj és egyéb hulladékok talajjavító hatásának laboratóriumi értékelése 7 mikrokozmoszban a vörösiszap (0 50%), valamint a 7 mikrokozmoszban vörösiszappal kevert talaj (0 50%) talajjavításra való alkalmazhatóságát tanulmányoztuk nyírségi savanyú (ph=5,5) homoktalajba keverve. További 11 mikrokozmoszban pedig egyéb hulladékok és adalékanyagok (fermentlé, búzaszalma, faforgács, kukoricaszár, kenderpozdorja, napraforgómaghéj, olajos és nem olajos PET palack) hatását vizsgáltuk a vörösiszappal kevert talajra, valamint használt sütıolaj hatását savanyú homoktalajba keverve. A kísérletek során mind a vörösiszap, mind a vörösiszapos talaj meghozta a várt pozitív hatást a savanyú homoktalaj textúrájának javítására 3 hónap alatt: mind a kötöttség, mind a víztartóképesség szignifikánsan javult a bekeverési koncentráció növekedésével. A homoktalaj 27%-os víztartó képessége (WHC) 47%-ra nıtt 50% vörösiszap bekeverésével, míg 50% vörösiszappal kevert talaj hatására 37%-os WHC értéket mértünk. A vörösiszap 1 20% koncentrációban alkalmazva, míg a vörösiszapos talaj 50%-ig bekeverve egyértelmő baktérium és gombaszám-növekedést eredményezett. A biológiai aktivitást jellemzı szubsztráthasznosítás vizsgálata BIOLOG rendszerrel azt mutatta, hogy a vörösiszap 5%, a vörösiszappal kevert talaj 50% koncentrációig alkalmazva befolyásolja kedvezıen a mikrobiális 11 / 17

12 mőködést. Toxicitás szempontjából 10% körül mutatkozott a még tolerálható mennyiség hatása mind a vörösiszap, mind a vörösiszappal kevert talaj esetén. A vörösiszappal kevert talaj javítására alkalmazott hulladékok közül meglepıen kedvezı hatást mutatott az olajos aprított PET palack (1%) talajba keverve: mind a víztartóképesség, mind a biológiai aktivitás szignifikánsan nıtt. A homoktalajba kevert használt sütıolaj alkalmazásának eredményei is azt szemléltetik, hogy 0,5% koncentrációban alkalmazva hasznosítható hulladék lehet talajjavításra, mivel mind a víztartóképesség mind a biológiai aktivitás terén jelentésen javult a homoktalaj minısége, gátló hatást pedig nem mutatott sem növényi sem állati tesztorganizmusra. 2. Termesztıközeg kialakítását célzó mikrokozmosz kísérletek A mikrokozmosz kísérletsorozatból eddig három mintavétel történt, a kísérlet indításához képest 0, 2 és 8 hónap után. Az eddigi eredmények alapján kimutatható az adalékanyagok pozitív hatása: a bekevert komposzt hatására az aerob heterotróf sejtszám, a gipsz hatására pedig a Sinapis alba szárnövekedés mutatott szignifikáns növekedést a kontrollhoz képest. A fahamu hatása nem volt szignifikáns a tesztekben, sem pozitív, sem negatív irányban, ezért ezt az adalékot a szabadföldi kísérletben már nem alkalmaztuk. A mikrokozmoszokat továbbra is fenntartjuk, hogy a növényültetés körülményeit vizsgáljuk. 3. Termesztıközeg kialakítását célzó szabadföldi rézsős kísérletek újabb eredményei A 2012-ben indított 16 parcellát tovább monitoroztuk. A kísérleti parcellákon a leromlott talajt különbözı szervetlen és szerves adalékanyagokkal (pernye, mészkı zúzalék, komposzt, szennyvíziszap), illetve azok kombinálásával kezeltük. A szerves+szervetlen adalék együttes alkalmazásának (kombinált kezelés) hatására a humusztartalomban, a nitrogén-, a foszfor- és a káliumellátottságban további jelentıs mértékő javulást tapasztaltunk mind az elızı monitoring adathoz képest (2012. tavasz) is, valamint a kontroll parcellákhoz viszonyítva is. 4. ábra Termesztıközeg kialakítását célzó szabadföldi rézsős kísérlet helyszíne az ASA gyáli telephelyén (2012) A talaj biológiai aktivitásának jellemzésére alkalmazott kibıvített biológiai metodika jól szemléltette a jól mőködı mikroflóra jelenlétét. Az elıször alkalmazott BIOLOG rendszer eredményei mellyel a mikroorganizmusok metabolikus aktivitását vizsgáltuk, azt mutatták, hogy a pernye+szerves adalék együttes alkalmazása szignifikáns mértékben növelte a talaj biológiai aktivitását; 24% 500%-os emelkedést mértünk a kombinált kezelése hatására. A toxicitás vizsgálatára a kísérletben elıször alkalmazott bakteriális ökotoxicitási teszt eredményei a korábbiakhoz hasonlóan azt mutatták, hogy a kezelt parcellákról talajai nem toxikusak. 12 / 17

13 Összegezve az integrált metodikával kapott eredményeket megállapíthatjuk, hogy az eredeti talajok minıségét az összes kezelésforma javította, de nem egyforma mértékben. A kombinált kezelés hatására kiemelkedı mértékben javult a talajok minısége. VI. A kidolgozott technológiák verifikációja A hulladékok talajra alkalmazásának verifikálása, mint minden technológia verifikáció, több elembıl tevıdik össze: anyagmérleg alapján lehet megítélni a technológiai hatékonyságot, a környezethatékonyságot a kockázatok felmérése és a teljes életciklus elemzés mutatja meg, a gazdasági hatékonyságot a költségek, a költséghatékonyság, illetve a hasznok figyelembe vételével számítható költség haszon felmérés, a társadalmi hatékonyságot, pedig a szociális feltételek és szolgáltatások rendszerének változása, az élet minısége. Mindezt nehezen összeadható, hiszen egy sor kritérium nem is kvantitatív, de a kvantitatív kritériumok/jellemzık is eltérı dimenzióval rendelkeznek. A verifikációhoz elvégzett jellemzések végeredményét multikritériumos rendszer segítségével összegezhetjük. A számításokat egy példán mutatjuk be, ahol bányászati meddıanyag fémtartalmának stabilizálására erımővi pernyét alkalmaztunk. A fémtartalmak esetén a remediáció célja a jogszabályban vagy az egyedileg meghatározott remediációs célérték teljesítése, ezért a pontszámokat az alapján határoztuk meg, hogy a technológiával milyen mértékben vagyunk képesek a határértéket teljesíteni. A pontozásos rendszer kidolgozásakor külön kezeltük a fémtartalom analitikai eredményeit és a biológiai és ökotoxikológiai tesztekkel kapott eredményeket, az arányokat és a súlyozásokat szakértıi becslés alapján határoztuk meg. Öt technológia alternatívát hasonlítottunk össze, melyek alkalmasak lehetnek savanyú, erısen mállott, nagy Cd-, Zn-, Pb- és As-tartalmú bányászati meddıanyag kémiai stabilizálására: kezelés nélkül, csak pernye, pernye+mész, pernye+vasreszelék, pernye+mész+vasreszelék. A pontszámos hatékonyságvizsgálat eredményébıl jól látszik, hogy a kezeletlenhez képest minden kezelés csökkenti a meddıanyag környezeti kockázatát. A csak pernyés kezelésnél a pernye+meszes kezelés 20%-kal hatékonyabb, míg a vasreszelék hozzáadása mindkét kezelés hatékonyságát javítja. Az MCA pontszámos módszerrel kapott eredmények megegyeznek a hagyományos kiértékelési módszerekkel, annak elemeit súlyozzák, letisztázzák, összefoglalják, egyértelmősítik az eredményeket. VII. A SOILUTIL eredmények disszeminációja A SOILUTIL projektben született eredményeket konferenciákon, szakfolyóiratokban, a KÖRINFO tudásbázisban és SOILUTIL honlapon tettük közzé. A konkrét publikációkat a megfelelı helyen listázzuk ra egy konferenciát is tervezünk. A projekt honlapját (www.soilutil.hu) linkekkel kötjük a KÖRINFO tudásbázissal össze, ahova a hulladékokkal és a talajromlási folyamatokkal, talajjavító technológiákkal kapcsolatos információt győjtjük, célszerően erre a célra kialakított adatbázisokba. A disszemináció eredményei - Tudományos folyóiratokban és konferenciakiadványokban megjelent publikációk listája a webcímen található. - Konferencia részvétellel elsısorban fiatal kutatóinkat juttattuk lehetıséghez, egyrészt, hogy bemutatahassák eredményeiket, másrészt, hogy megismerjék azt a szakmai közeget, melyhez kutataás-fejleszési munkájuk kapcsolódik (Kecskemét, OTDK Geocongress Konferencia szervezése 2013-as konferencia elıkészületei folynak - Workshopokon a SOILUTIL köztes eredményeit mutatjuk be, érdeklıdı cégeknek, fiatal szakembereknek. - Terepi bemutatók, terepbejárások Magyarország Kft. gyáli és hódmezıvásárhelyi 13 / 17

14 telephelyein több terepi bemutatót tartottunk külsı szakemberek és a BME hallgatói számára, Komplex tervezési feladat" tantárgy keretében. - WEB-lap, tudásbázis, adatbázisok a projekt honlapját (www.soilutil.hu) linkekkel kötjük a KÖRINFO tudásbázissal össze, ahova a hulladékokkal és a talajromlási folyamatokkal, talajjavító technológiákkal kapcsolatos információt győjtjük, célszerően erre a célra kialakított adatbázisokba. A weblapot és az adatbázist folyamatosan frissítjük és bıvítjük. Könyvrészletek - Gruiz et al (2013) Efficient environmental risk management In: Emerging Engineering Tools for the Risk Management of Contaminated Environment (Chapter I.7), Maralte (Gruiz, K, Meggyes, T; Fenyvesi, É.(Eds), DOI /b.3, ISBN (electronic) , in press - Gruiz et al (2013) (2013) Risk Management from Planning to Verification, In: Emerging Engineering Tools for the Risk Management of Contaminated Environment (Chapter I.10), Maralte (Gruiz, K, Meggyes, T; Fenyvesi, É.(Eds), DOI /b.3, ISBN (electronic) , in press - Gruiz, K.; Feigl, V.; Vaszita, E.; Klebercz, O.; Újaczky, É. and Atkári, Á.: An integrated approach for the utilization of waste on soil Innovative management and technologies In: Proceedings CD, ConSoil 2010 Conference, Salzburg September, 2010, Theme B, ThS B2, New functions of the subsurface, ISBN , 2010 Doktori dolgozat - Feigl Viktória: Toxikus fémekkel szennyezett talaj és bányászati hulladék remediációja kémiaival kombinált fitostabilizációval, PhD értekezés, 2011, Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Publikációk tudományos folyóiratban - Anton A, Rékási M, Uzinger N, Széplábi G, Makó A. Modelling the Potential Effects of the Hungarian Red Mud Disaster on Soil Properties. Water, Air & Soil Pollution 2012;223(8): Anton A, Rékási M, Uzinger N, Széplábi G, Makó A. Modelling the Potential Effects of the Hungarian Red Mud Disaster on Soil Properties. Water, Air & Soil Pollution 2012;223(8): Impakt faktor: 1,625 - Ian T. Burke; William M. Mayes; Caroline L. Peacock; Andrew P. Brown; Adam P. Jarvis; Katalin Gruiz (2012): Speciation of Arsenic, Chromium, and Vanadium in Red Mud Samples from the Ajka Spill Site, Hungary Environ. Sci. Technol. 2012, 46, , dx.doi.org/ /es , - Libisch B, French H K, Hartnik T, Anton A, Biró B. Laboratory scale evaluation of selected remediation techniques for propylene-glycol based aircraft deicing fluids. Environmental Technology 2012;33: Impakt faktor:1,406 - Orsolya Klebercz, William M. Mayes, Áron Dániel Anton, Viktória Feigl, Adam P. Jarvis, Katalin Gruiz (2012): Ecotoxicity of fluvial sediments downstream of the Ajka red mud spill, Hungary, Journal of Environmental Monitoring, 14 (8), Renforth, P., Mayes, W.M., Jarvis, A.P., Burke, I.T., Manning, D.A.C. and Gruiz, K. (2012): Contaminant mobility and carbon sequestration downstream of the Ajka (Hungary) red mud spill: The effects of gypsum dosing, Science of the Total Environment (2012) , - Vályi K, Szécsy O, Dombos M, Anton A. Sampling Design Optimization on Arable Lands for Integrated Soil Monitoring for Sustainable Production. Communications in Soil Science and Plant Analysis (SI) 2012;43. (elérhetı online) DOI: / Impakt faktor: Viktória Feigl, Attila Anton, Nikolett Uzinger and Katalin Gruiz (2012) Red mud as a chemical stabilizer for soil contaminated with toxic metals, Water, Air & Soil Pollution, Volume 223, Issue 3, , doi: DOI: /s , 14 / 17

15 Konferencia kiadványokban megjelent közlemények - Ujaczki Éva, Klebercz Orsolya, Feigl Viktória, Gruiz Katalin: Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben Mőszaki Kémiai Napok 2012, Veszprém, április , Konferencia Kiadvány, Orsolya Klebercz, Viktoria Feigl, Emese Vaszita, Judit Kovács, Viktor Kıfalusi, Katalin Gruiz: Waste for waste: a new management approach in deteriorated soil remediation Proceedings CD of Geo-Congress 2012, Oakland, California, March 25 29, , - Katalin Gruiz, Emese Vaszita, Viktoria Feigl, Orsolya Klebercz, Attila Anton: Environmental risk assessment of red-mud contaminated land in Hungary Proceedings CD of Geo-Congress 2012, Oakland, March 25 29, Elıadások - Ujaczki Éva, Klebercz Orsolya, Feigl Viktória, Gruiz Katalin: Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben Mőszaki Kémiai Napok 2012, Veszprém, április szóbeli elıadás - Orsolya Klebercz, Viktoria Feigl, Emese Vaszita, Judit Kovács, Viktor Kıfalusi, Katalin Gruiz: Waste for waste: a new management approach in deteriorated soil remediation Geo- Congress 2012, Oakland, California, March 25 29, szóbeli elıadás, - Katalin Gruiz, Emese Vaszita, Viktoria Feigl, Orsolya Klebercz, Attila Anton: Environmental risk assessment of red-mud contaminated land in Hungary, Geo-Congress 2012, Oakland, March 25 29, szóbeli elıadás, - Böröndi Tamás: Szabadföldi kísérletek termesztıközeg kialakítására a gyáli regionális hulladéklerakó rézsőin, Egyetemek, Fıiskolák Környezetvédelmi Oktatóinak IV. Országos Tanácskozása, , Kecskemét, szóbeli elıadás, 89KOKKAL_B%C3%B6r%C3%B6ndi%20Tam%C3%A1s_2012.pdf - Anton A, Rékási M, Uzinger N, Makó A, Hernádi H, Széplábi G. A évi vörösiszapkatasztrófához kapcsolódó modell oszlopkísérletek tapasztalatai II. Elemkimosódás. Talajtani Vándorgyőlés augusztus Miskolc. elıadás Poszterek - Szécsy O, Gál A, Dombos M. Humuszminıség vizsgálata eróziós területeken. Talajtani Vándorgyőlés: szeptember , Miskolc. poszter - AquaConSoil 2013 Konferenciára elfogadott tudományos anyagok kivonatai (http://soilutil.hu/node/168 - Katalin Gruiz, Emese Vaszita, Viktória Feigl Orsolya Klebercz, Éva Ujaczki, Attila Anton: Environmental risk assessment of red mud contaminated soil in Hungary. (elıadás) - M Molnár, K Gruiz, Cs Hajdu, M Nagy, É Fenyvesi: Tiered approach for environmental risk assessment of emerging pollutants in aquatic systems.(elıadás) - Viktória Feigl, Katalin Gruiz, Edina Mogyorós, Orsolya Klebercz, Éva Ujaczki: Capillary barrier systems from construction wastes to cover red mud reservoirs.(poszter) - Vaszita, Emese; Gruiz, Katalin; Siki, Zoltán, Feigl, Viktória; Klebercz, Orsolya; Ujaczki, Éva; Fekete-Kertész, Ildikó: The ENFO knowledge base to support efficient management of waste utilization on soil. (poszter) - Mária Tolner, Mónika Molnár, Viktória Feigl, Orsolya Klebercz, Éva Ujaczki and Katalin Gruiz: Field portable XRF analyser for mine waste and red mud polluted soil. (poszter) - Zs M Nagy, K Gruiz, M Molnár, I Fekete-Kertész, É Fenyvesi, I Perlné Molnár: Removal of emerging micropollutants from water using cyclodextrin.(poszter) - Orsolya Klebercz, Tamás Böröndi, Zoltán Magos, Nikolett Uzinger and Katalin Gruiz: Scaledup experiments for composing cultivation media from degraded soils and waste amendments.(poszter) - I Fekete-Kertész, M Molnár, Zs M Nagy, E Nikolett, É Fenyvesi, K Gruiz: Ecotoxicological methods for monitoring the effects of micropollutants in waters (poszter) Elektronikus publikációk weboldalakon 15 / 17

16 - KÖRINFO Környezetvédelmi tudásbázis Képtár Alapismeretek mátrix és Gyakorlati alkalmazás mátrixban, 75db hulladékkal kapcsolatos és kb125 db talajjal kapcsolatos alképtárat és több 100 képhez csatolt információt publikáltunk. - KÖRINFO Környezetvédelmi tudásbázis E-tanfolyamok mátrixban 72db hulladék és 125db talajjal kapcsolatos E-tanfolyamot publikáltunk: - KÖRINFO Környezetvédelmi tudásbázis adatlapos adatbázisában jelenleg 119 db technológia adatlap van feltöltve. A hulladékok jellemzését 272 db felmérı adatlapon végeztük el, amelybıl jelenleg 106 db publikus, a többi adatlap ellenırzése és publikussá tétele folyamatban van. _filter=0&sheet_type_filter=36&search=&topic=&sheet_lang_filter=hu - KÖRINFO Környezetvédelmi tudásbázis Térképes adatbázis, Alapismeretek mátrix, talajjal kapcsolatos cellájában Magyarország genetikus talajtérképeit és talajainak jellemzıit ábrázoló térképeket győjtöttünk össze, összesen 42 db talajtérképet: - KÖRINFO Környezetvédelmi tudásbázis Térképes adatbázis Interaktív térképek adatbázisában, a Talajtérképek alatt 42 darab GIS talajtérképet publikáltunk: - KÖRINFO Környezetvédelmi tudásbázis Lexikon címszavaiban a hulladék 186 (lexikon)+45 (KÉR) címszóban, a talaj 480 (lexikon) +52 (KÉR) címszóval szerepel. Diplomamunkák (http://soilutil.hu/node/150) - Szabó Anett: Az ajkai vörösiszap-szennyezés hatása a talajra. Talajoszlop kísérlet. (2012) B6sszefoglal%C3%B3.pdf - Papp Bálint: Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése (2012) B6sszefoglal%C3%B3.pdf - Böröndi Tamás: Szabadföldi kísérletek termesztıközeg kialakítására a gyáli regionális hulladéklerakó rézsőin. (2012) mamunka.pdf - Simon Zsófia: (folyamatban) - Nagy Tamás: (folyamatban) Szakdolgozatok - Ullmann Orsolya: Talajjavítás hulladékokkal - Termesztıközeg kialakítását célzó szabadföldi kísérletek követése és értékelése (2012) 3_2012.pdf Díjak - Saubermacher Környezetvédelmi Díj, Böröndi Tamás, Msc diplomadolgozata Szabadföldi kísérletek termesztıközeg kialakítására a gyáli regionális hulladéklerakó rézsőin. Hallgatói tervezési feladatok - Foszforgipsz hasznosítása talajremediációra; - Búzaszalma hasznosítása talajjavításra; - Gumiabroncs hasznosítása talajjavításra; - Vörösiszap hasznosítása talajjavításra; 16 / 17

17 - Árpaszalma hasznosítása vizek algásodásának visszaszorítására; - Rizspelyva hamu hasznosítása talajjavításra; - Tejsavó hasznosítása talajjavításra; 17 / 17

(SOILUTIL) Nemzeti Technológiai Program

(SOILUTIL) Nemzeti Technológiai Program TALAJJAVÍTÁS HULLADÉKOKKAL (SOILUTIL) Nemzeti Technológiai Program TECH_09-A4-2009-0129 I. Munkaszakasz eredményeinek összefoglalása A beszámolási idıszak tényleges kezdési és befejezési ideje: 2009. 09.

Részletesebben

Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben

Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben Ujaczki Éva PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi

Részletesebben

SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin

SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem HULLADÉKOK TALAJRA HASZNOSÍTÁSÁNAK MENEDZSMENTJE GAZDASÁG TALAJ

Részletesebben

Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória

Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória Budapesti Mőszaki M és s Gazdaságtudom gtudományi Egyetem Mezıgazdas gazdasági gi Kémiai K Technológia Tanszék Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval Atkári Ágota (BME) Uzinger

Részletesebben

Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal

Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Feigl Viktória 1 Uzinger Nikolett 2, Anton Attila 2, Gruiz Katalin 1 1 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi

Részletesebben

Geotechnikai elemek hulladékból:

Geotechnikai elemek hulladékból: Geotechnikai elemek hulladékból: kapilláris rétegsorok, szivárogtató rétegek Feigl Viktória, Vaszita Emese, Ujaczki Éva, Klebercz Orsolya és Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben

Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben

Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben Feigl Viktória 1, Gruiz Katalin 1, Anton Attila 2 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és

Részletesebben

Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból

Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból S O I L U T I L : T A L A J J A V Í T Á S H U L L A D É K O K K A L Klebercz Orsolya, Magos Zoltán, Böröndi Tamás, Nagy Tamás,

Részletesebben

Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Ujaczki Éva, Fekete Kertész Ildikó, Molnár Mónika, Koch Dániel, Siki Zoltán, László Péter, Szabó József, Erdélyi

Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Ujaczki Éva, Fekete Kertész Ildikó, Molnár Mónika, Koch Dániel, Siki Zoltán, László Péter, Szabó József, Erdélyi SOILUTIL Hulladék adatbázis (adatlapon és térképen) Vaszita Emese (BME) Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Ujaczki Éva, Fekete Kertész Ildikó, Molnár Mónika, Koch Dániel, Siki Zoltán, László Péter, Szabó

Részletesebben

VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN

VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN Ujaczki Éva, Simo Zsófia, Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika, Dr. Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk

Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk Ujaczki Éva Klebercz Orsolya, Feigl Viktória, Gruiz Katalin PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben

2. Technológia-monitoring módszerei, laborkísérletek

2. Technológia-monitoring módszerei, laborkísérletek BÁNYAREM Bányászati tevékenységbıl származó diffúz szennyezıforrások kockázatának csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 2. Technológia-monitoring

Részletesebben

AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK

AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK 2011. március 1. Budapest AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK Anton Attila, Gruiz Katalin, Marth Péter, Németh Tamás, Szabó József VIZSGÁLATOK CÉLJA Kormányzati Koordinációs

Részletesebben

dinamikus rendszerben

dinamikus rendszerben BIOLÓGIA TALAJVIZSGÁLATI LATI MÓDSZEREKM Talajlégz gzéss mérésem dinamikus rendszerben Gruiz Katalin és Molnár Mónika Budapesti MszakiM éss Gazdaságtudom gtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

Talajjavítás hulladékokkal. Konferencia és terepi bemutató 2013. november 14 15. Budapest, Gyál

Talajjavítás hulladékokkal. Konferencia és terepi bemutató 2013. november 14 15. Budapest, Gyál Talajjavítás hulladékokkal Konferencia és terepi bemutató 2013. november 14 15. Budapest, Gyál A SOILUTIL konferencia programja 2013. november 14. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Főépület,

Részletesebben

Adatbázis. Az adatbázis legfontosabb elemei:

Adatbázis. Az adatbázis legfontosabb elemei: Adatbázis a bioenergetikai melléktermékek komplex hasznosítása érdekében Szakmai, tudományos tartalma: Komposztalapanyagok tulajdonságainak vizsgálata országos szinten összegyőjti, illetve rendszerezi

Részletesebben

LCA - életciklus felmérés

LCA - életciklus felmérés LCA - életciklus felmérés alkalmazása a környezetmenedzsmentben Sára Balázs - FEBE ECOLOGIC KÖRINFO konferencia BME, 2010.05.28. Rövid bemutatkozás 1995. BME - ökotoxikológiai tesztek, felmérések 1997.

Részletesebben

A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán

A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Dr. Szabó Zoltán Országos Környezetegészségügyi Intézet TOXIKUS ANYAGOK A TALAJBAN 1965-1972 Módszerek kidolgozása Hg, As, Cd, Cr, Ni, Cu,

Részletesebben

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés Hulladék / melléktermék felmérés Adatszolgáltató 1. Adatszolgáltató neve Weprot Kft. 2. Kapcsolattartó neve Elérhetıség 3. Település Dabas 4. Utca, házszám Kör utca 6/A 5. Irányítószám 2372 6. Telefon/fax

Részletesebben

Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor

Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor TECHNOLÓGIAI MÓDSZEREGYÜTTES, AZ OPTIMÁLIS BIOTECHNOLÓGIÁHOZ TARTOZÓ PARAMÉTEREK: KABA, KUTRICAMAJOR...

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

Ujaczki Éva. Dr. Molnár Mónika Klebercz Orsolya Dr. Gruiz Katalin

Ujaczki Éva. Dr. Molnár Mónika Klebercz Orsolya Dr. Gruiz Katalin Ujaczki Éva Dr. Feigl Viktória Dr. Molnár Mónika Klebercz Orsolya Dr. Gruiz Katalin Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék 2013. November

Részletesebben

Szolnoky Tamás K+F igazgató Agrogeo Kft. Kecskemét. 2009. április 15. Helyzetbemutatás

Szolnoky Tamás K+F igazgató Agrogeo Kft. Kecskemét. 2009. április 15. Helyzetbemutatás Komposzt elıáll llítása különbk nbözı eredető szerves hulladékok, valamint szennyvíziszap ziszap felhasználásával Szolnoky Tamás K+F igazgató Agrogeo Kft. Kecskemét 2009. április 15. Helyzetbemutatás Az

Részletesebben

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 Mire alkalmas az LCA? Talajremediáció csökkenti a helyi környezeti problémákat de az alkalmazott technológiáknak vannak helyi,

Részletesebben

BÁNYAREM GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 TANULMÁNY. (Rövidített verzió)

BÁNYAREM GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 TANULMÁNY. (Rövidített verzió) BÁNYAREM Bányászati tevékenységbıl származó diffúz szennyezıforrások kockázatának csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 TANULMÁNY (Rövidített

Részletesebben

Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés. BME III/4.b. 1.

Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés. BME III/4.b. 1. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés BME III/4.b. 1. Pernyék stabilizáló hatásának vizsgálata laboratóriumi mikrokozmoszban Tanulmány Készítette:

Részletesebben

AZ MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET RÖVID BESZÁMOLÓJA A MOKKA TÉMA KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁKRÓL FITOREMEDIÁCIÓ

AZ MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET RÖVID BESZÁMOLÓJA A MOKKA TÉMA KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁKRÓL FITOREMEDIÁCIÓ AZ MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET RÖVID BESZÁMOLÓJA A MOKKA TÉMA KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁKRÓL III/2a feladat. A remediáció elmélete és gyakorlata I. EU együttmőködés: Áttekintés az innovatív

Részletesebben

TALAJVÉDELEM. Talajjavítás hulladékokkal A SOILUTIL projekt innovatív talajjavítás. Feigl Viktória

TALAJVÉDELEM. Talajjavítás hulladékokkal A SOILUTIL projekt innovatív talajjavítás. Feigl Viktória TALAJVÉDELEM Talajjavítás hulladékokkal A SOILUTIL projekt innovatív talajjavítás Feigl Viktória 2013.05.06. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi

Részletesebben

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,

Részletesebben

Toxikus fémekkel szennyezett talaj és bányászati meddőanyag remediációja kémiaival kombinált fitostabilizációval

Toxikus fémekkel szennyezett talaj és bányászati meddőanyag remediációja kémiaival kombinált fitostabilizációval BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR OLÁH GYÖRGY DOKTORI ISKOLA Toxikus fémekkel szennyezett talaj és bányászati meddőanyag remediációja kémiaival kombinált fitostabilizációval

Részletesebben

KÖRNYEZETGYÓGYÍTÁS A GYAKORLATBAN

KÖRNYEZETGYÓGYÍTÁS A GYAKORLATBAN KÖRNYEZETGYÓGYÍTÁS A GYAKORLATBAN Kutatók Éjszakája, 2013.09.27. Előadó: Dr. Feigl Viktória Közreműködők: Dr. Molnár Mónika, Klebercz Orsolya, Kunglné Nagy Zsuzsanna, Fekete-Kertész Ildikó, Ujaczki Éva

Részletesebben

Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés

Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés Czibók Ágnes Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége www.kszgysz.hu E-mail: kszgysz@t-online.hu Felmérések 2006-2007 2007 Különböz* felmérések

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM MÉRÉSTECHNIKÁJA KÖRNYEZETMÉRNÖK hagyományos képzés

KÖRNYEZETVÉDELEM MÉRÉSTECHNIKÁJA KÖRNYEZETMÉRNÖK hagyományos képzés KÖRNYEZETVÉDELEM MÉRÉSTECHNIKÁJA KÖRNYEZETMÉRNÖK hagyományos képzés TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc, 2008. Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,

Részletesebben

1 Bevezetés. 2 On-line adatlapok

1 Bevezetés. 2 On-line adatlapok Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 3. jelentés BME IV/1.b 2 A felmérési/monitoring módszerek adatlapjának fejlesztése Tanulmány Készítette: Feigl Viktória

Részletesebben

A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata

A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata Dr. Gyuricza Csaba, dékán XVI. Hulladékhasznosítási Konferencia Gyula, 2014. szeptember 18-19. Témakörök SZIE

Részletesebben

KÖRNYEZETSZENNYEZÉS VIZSGÁLÓ MÓDSZEREK

KÖRNYEZETSZENNYEZÉS VIZSGÁLÓ MÓDSZEREK KÖRNYEZETSZENNYEZÉS VIZSGÁLÓ MÓDSZEREK ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc, 2008. Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,

Részletesebben

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26. A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

1 LATKOVICS GYÖRGYNÉ, 2 FÜLEKY GYÖRGY és 2 TOLNER LÁSZLÓ,

1 LATKOVICS GYÖRGYNÉ, 2 FÜLEKY GYÖRGY és 2 TOLNER LÁSZLÓ, 57 A monoammónium-foszfát és a diammónium-foszfát hatásának tanulmányozása mikrotenyészedény kísérletben 15N stabil izotópjelzéssel. 2. A MAP és DAP hatása a talajok N tartalmára, az N formák változásaira.

Részletesebben

KOMPLEX ÉS HATÉKONY BIOREMEDIÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KIFEJLESZTÉSE SZENNYEZETT TALAJOK KÁRMENTESÍTÉSÉRE

KOMPLEX ÉS HATÉKONY BIOREMEDIÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KIFEJLESZTÉSE SZENNYEZETT TALAJOK KÁRMENTESÍTÉSÉRE Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001 KOMPLEX ÉS HATÉKONY BIOREMEDIÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KIFEJLESZTÉSE SZENNYEZETT TALAJOK KÁRMENTESÍTÉSÉRE VI. Szakmai részjelentés 17/4. részfeladat A projekt

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

OTKA NN Szabó András és Balog Kitti

OTKA NN Szabó András és Balog Kitti Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint

Részletesebben

A Gyöngyösoroszi Pb-Zn Bánya által okozott környezetszennyezés kockázatfelmérés és remediáció Esettanulmány, 1. rész

A Gyöngyösoroszi Pb-Zn Bánya által okozott környezetszennyezés kockázatfelmérés és remediáció Esettanulmány, 1. rész A Gyöngyösoroszi Pb-Zn Bánya által okozott környezetszennyezés kockázatfelmérés és remediáció Esettanulmány, 1. rész Dr. Feigl Viktória, Vaszita Emese, Dr. Gruiz Katalin BME, Vegyipari és biomérnöki műveletek,

Részletesebben

A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Jancsek-Turóczi Beatrix okleveles környezetkutató Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Témavezető:

Részletesebben

LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája

LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája 1 ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI 01 04 08 kő törmelék és hulladék kavics, amely

Részletesebben

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10. A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék A jelenleg

Részletesebben

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Dr. Kiss Jenő 1, Dr. Simon Miklós 2, Dr. Kádár Imre 3 Dr. Kriszt Balázs 4, Morvai Balázs 3, Horváth Zoltán 1 1 ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

Dr. Horváth Amanda emlékére

Dr. Horváth Amanda emlékére Ez az előadás 1999. szeptemberében ugyanebben a formában hangzott el az OKI Pro Hygiene tudományos ülésén Hangozzék el most újra mentorom Dr. Horváth Amanda emlékére aki inspirálta és segítette azt a munkát,

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

KOMPLEX ÉS HATÉKONY BIOREMEDIÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KIFEJLESZTÉSE SZENNYEZETT TALAJOK KÁRMENTESÍTÉSÉRE

KOMPLEX ÉS HATÉKONY BIOREMEDIÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KIFEJLESZTÉSE SZENNYEZETT TALAJOK KÁRMENTESÍTÉSÉRE Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001 KOMPLEX ÉS HATÉKONY BIOREMEDIÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KIFEJLESZTÉSE SZENNYEZETT TALAJOK KÁRMENTESÍTÉSÉRE VI. Szakmai részjelentés 17/4. részfeladat A projekt

Részletesebben

MODERN MÉRNÖKI ESZKÖZTÁR KOCKÁZAT-ALAPÚ KÖRNYEZETME-

MODERN MÉRNÖKI ESZKÖZTÁR KOCKÁZAT-ALAPÚ KÖRNYEZETME- MODERN MÉRNÖKI ESZKÖZTÁR KOCKÁZAT-ALAPÚ KÖRNYEZETME- NEDZSMENT MEGALAPOZÁSÁHOZ (MOKKA) Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok NKFP 3-020-05 II. Munkaszakasz Szakmai részjelentés A beszámolási idıszak tényleges

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

Monitoring gyakorlati szempontok

Monitoring gyakorlati szempontok 1 MIKE URBAN Városi lefolyás modellezése Monitoring gyakorlati szempontok Készült az projekt keretében, a DHI Prága oktatási anyagainak felhasználásával 1 Monitoring gyakorlati szempontok Bevezetés A monitoring

Részletesebben

KOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság

KOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság KOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság 2008. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE Budapest, 2009. június 26. 1. oldal 1 A

Részletesebben

SZENNYEZETT TERÜLETEK

SZENNYEZETT TERÜLETEK SZENNYEZETT TERÜLETEK KÖRNYEZETI KOCKÁZATÁNAK FELMÉRÉSE 1 Dr. Feigl Viktória Dr. Molnár Mónika, Dr. Gruiz Katalin BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Környezeti Mikrobiológia

Részletesebben

SOILUTIL. Hulladékok kockázatmenedzsmentje, talajromlás és hulladékgazdálkodás: a SOILUTIL szakértıi rendszer. Készítette: Gruiz Katalin

SOILUTIL. Hulladékok kockázatmenedzsmentje, talajromlás és hulladékgazdálkodás: a SOILUTIL szakértıi rendszer. Készítette: Gruiz Katalin SOILUTIL Hulladékok kockázatmenedzsmentje, talajromlás és hulladékgazdálkodás: a SOILUTIL szakértıi rendszer Készítette: Gruiz Katalin KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT GAZDASÁG KÖRNYEZETPOLITIKA POLITIKA

Részletesebben

2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül

2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül 2. Biotranszformáció 1. Kiválasztást fokozza 2. Az anyagot kevésbé toxikus formába alakítja (detoxifikáció ) 3. Az anyagot toxikusabb formába alakítja (aktiváció, parathion - paraoxon) Szerves anyagok

Részletesebben

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez

Részletesebben

Vörösiszap alkalmazása talajjavításra

Vörösiszap alkalmazása talajjavításra Vörösiszap alkalmazása talajjavításra Készítette: Vida Lilla Tervezési feladat, biomérnök, BSc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Általános ismertetés Timföldgyártás során keletkező melléktermék

Részletesebben

Miskolci Egyetem Kémiai Intézet. Kockázatbecslés TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Miskolci Egyetem Kémiai Intézet. Kockázatbecslés TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Kémiai Intézet Kockázatbecslés TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ 1. TANTÁRGYLEÍRÁS A tantárgy/kurzus címe: A tantárgy/kurzus száma: Félév: Kockázatbecslés MAKKEM253M II. A kurzus típusa

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

KÖRNYEZETI KOCKÁZATÁNAK FELMÉRÉSE. Feigl Viktória Gruiz Katalin, Klebercz Orsolya, Papp Bálint, Szabó Anett, Ujaczki Éva, Lerner Tamás, Anton Áron

KÖRNYEZETI KOCKÁZATÁNAK FELMÉRÉSE. Feigl Viktória Gruiz Katalin, Klebercz Orsolya, Papp Bálint, Szabó Anett, Ujaczki Éva, Lerner Tamás, Anton Áron AZ AJKAI VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA SZENNYEZETT TALAJOK KÖRNYEZETI KOCKÁZATÁNAK FELMÉRÉSE 1 Feigl Viktória Gruiz Katalin, Klebercz Orsolya, Papp Bálint, Szabó Anett, Ujaczki Éva, Lerner Tamás, Anton Áron BME

Részletesebben

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár

Részletesebben

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba 1 Hulladékvizsgálatok 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet Hulladék minősítés

Részletesebben

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok FKF ZRt. Környezetvédelmi osztály A magyarországi hulladékösszetétel alakulása vizsgálati tapasztalatok XV. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai fórum és kiállítás 2008.Április 22-24. Szombathely A hulladékbegyűjtéshez,

Részletesebben

Fémmel szennyezett területek integrált kémiai és fitostabilizációja

Fémmel szennyezett területek integrált kémiai és fitostabilizációja Fémmel szennyezett területek integrált kémiai és fitostabilizációja Feigl Viktória 1, Atkári Ágota 1, Uzinger Nikolett 2, Gruiz Katalin 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Mezőgazdasági Kémiai

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Siki Zoltán DigiKom Kft. BME ÁFGT. KÖRINFO Konferencia május 28-án

Siki Zoltán DigiKom Kft. BME ÁFGT. KÖRINFO Konferencia május 28-án A KÖRINFO adatbázisok számítástechnikai háttere Siki Zoltán DigiKom Kft. BME ÁFGT Strukturálatlan adatok Tárolt adatok Dinamikus honlapok, közösségi portálok (WEB2), hálószerően kapcsolódó adatok (linkek)

Részletesebben

A szükséges új mérıpontok kialakítása, mérık, kommunikációs hálózat, adattovábbító eszközök elhelyezésével.

A szükséges új mérıpontok kialakítása, mérık, kommunikációs hálózat, adattovábbító eszközök elhelyezésével. A FÜGGELÉK Az Energy Online szolgáltatás terjedelme A szolgáltatások telepítése és konfigurálása Meglévı intelligens (kommunikáció képes) mérık integrálása és adattovábbítása az Energy Online szerverek

Részletesebben

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk

Részletesebben

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató

Részletesebben

Szennyvíziszap rekultivációs hasznosítása mesterséges talajkeverék előállításával

Szennyvíziszap rekultivációs hasznosítása mesterséges talajkeverék előállításával Szennyvíziszap rekultivációs hasznosítása mesterséges talajkeverék előállításával Szennyvíziszap Stratégia feladatok és technikai megoldások című konferencia Budapest, 2015. szeptember 15. Előadó: Kónya

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Doktori értekezés tézisei

Nyugat-magyarországi Egyetem. Doktori értekezés tézisei Nyugat-magyarországi Egyetem Doktori értekezés tézisei Vízminıség-védelem gyakorlati oktatási metodika fejlesztése a mőszaki felsıoktatásban (az Aranyhegyi-patak vízminıségi vizsgálatának példáján) Bodáné

Részletesebben

Tantárgy követelmény

Tantárgy követelmény Tantárgy követelmény Félév elfogadása (aláírás megszerzése): elıadások látogatása ajánlott gyakorlatokon való részvétel kötelezı. ZH eredménye legalább 15 pont. egyéni feladat elkészítése (leadási határidı:

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI

MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Dr. h.c. mult. Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, a MTA rendes tagja MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA,

Részletesebben

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Technológia-verifikáció

Technológia-verifikáció Technológia-verifikáció DR. GRUIZ KATALIN Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Környezeti Biotechnológia Kutatócsoport Modern Mérnöki

Részletesebben

Földmővek, földmunkák II.

Földmővek, földmunkák II. Földmővek, földmunkák II. Földanyagok tervezése, kiválasztása Földmővek anyagának minısítése A földmőanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minısítése a fölmőanyagként

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata.

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata. 5. A vezetıi dönt ntéshozatal A döntéselmélet tárgya A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, logikai, matematikai és, empirikus vizsgálata. 1 A döntéselmélet rendeltetése

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel Tervezési feladat Készítette: Csizmár Panni 2015.05.06 Szennyezet terület bemutatása Fiktív terület TEVA Gyógyszergyár

Részletesebben

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1.

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI kft. 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Telefon/Fax: (46) 412-646 Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. T I S Z A N Á N A Talajmechanikai, talajfeltárási szakvélemény Miskolc,

Részletesebben

Textilipari szennyvíziszap felhasználása építőanyagok gyártásában

Textilipari szennyvíziszap felhasználása építőanyagok gyártásában KÖRNYEZETRE ÁRTALMAS HULLADÉKOK ÉS MELLÉKTERMÉKEK 7.5 Textilipari szennyvíziszap felhasználása építőanyagok gyártásában Tárgyszavak: építőanyag; gyártás; hulladék-újrahasznosítás; szennyvíziszap; textilipar.

Részletesebben

Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata

Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata Bányácski Sándor mezőgazdasági mérnök szak IV. évfolyam Témavezető: Prof.dr. habil. Simon László Bevezetés A biomassza

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

Agrogeo Kft. Biohulladékok és bioenergetikai melléktermékek komplex hasznosítása a mezıgazdaságban és a környezetvédelemben

Agrogeo Kft. Biohulladékok és bioenergetikai melléktermékek komplex hasznosítása a mezıgazdaságban és a környezetvédelemben Agrogeo Kft. Biohulladékok és bioenergetikai melléktermékek komplex hasznosítása a mezıgazdaságban és a környezetvédelemben Az élhetı és fenntartható környezetért Tartalomjegyzék 2 Piacorientált K+F+I

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben