Optimális-e az optimum? A megújuló villamosenergia-termelő vállalatok támogatása
|
|
- Boglárka Hegedüs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM REGIONÁLIS ENERGIAGAZDASÁGI KUTATÓKÖZPONT Optimális-e az optimum? A megújuló villamosenergia-termelő vállalatok támogatása készítette: Mezősi András Budapest, november
2 I. Bevezetés...3 II. Gazdaságossági hatástanulmány vizsgálatok... 3 II.1. Biomassza... 4 II.2. Biogáz... 5 II.3. Szélenergia... 5 II.4. Depónia gáz... 6 II.5. Szennyvízből termelt villamos-energia... 6 II.6. Hulladékégetés... 7 II. 7. Vízenergia... 7 II.8. Napenergia... 8 II.9. Fosszilis erőmű... 8 II.10. A megújuló erőforrások villamos-energia kínálata... 8 III. A megújuló villamos-energia termelők externáliáinak elemzése... 9 III.1. Biomassza... 9 III.2. Biogáz... 9 III. 4. Depónia gáz III.5. Szennyvíz III.6. Napenergia III.7. Vízenergia III.8. Hulladékégetés III.9. Fosszilis erőmű III. 10. Az üvegházhatású gázok értékelése IV. A társadalmilag optimális ár meghatározása V. Összefoglalás VI. Irodalomjegyzék VII. Ábrajegyzék VII. Mellékletek melléklet: A biomassza égetésből termelt villamos-energia gazdaságossági és externália elemzése melléklet: A biogázból termelt villamos-energia gazdaságossági és externália elemzése melléklet: A szélenergiából termelt villamos-energia gazdaságossági és externália elemzése melléklet: A hulladéklerakáskor keletkező depónia gázból termelt villamos-energia gazdaságossági és externália elemzése melléklet: A szennyvíz-tisztításkor keletkező gázból termelt villamos-energia gazdaságossági és externália elemzése melléklet: A hulladékégetés során termelt villamos-energia gazdaságossági és externália elemzése melléklet: A vízenergiából termelt villamos-energia gazdaságossági és externália elemzése melléklet: A napenergiából termelt villamos-energia gazdaságossági és externália elemzése melléklet: A fosszilis erőművek által termelt villamos-energia gazdaságossági és externália elemzése
3 I. Bevezetés Létezik-e olyan felvásárlási ár, amely mellett a megújuló villamos-energia termelők olyan pontban termelnek, amely mellett nem keletkezik indokolatlan társadalmi kár? Ha létezik ilyen pont, akkor a hatóságnak ebben a pontban kell-e meghatároznia a kötelező átvételi árat? 1 Dolgozatomben ezen kérdésekre keresem a választ. Az első fejezetben bemutatom azt, hogy a zöld villamos-energia termelők milyen felvásárlási ár mellett lépnek be a piacra, meghatározva így azok kínálatát. Ezt követően ezen erőművek által okozott negatív externáliáit elemzem. Ezen számításokat elvégezve a fosszilis erőművekre is, lehetőség nyílik arra, hogy meghatározhassuk azt a felvásárlási árat, amely mellett társadalmi optimum jöhet létre. A dolgozat utolsó részében bemutatom azt, hogyan kell meghatároznia az államnak a felvásárlási árat, abban az esetben, ha nem rendelkezik tökéletes informáltsággal. II. Gazdaságossági hatástanulmány vizsgálatok Ebben a fejezetben megvizsgálom, hogy az egyes megújuló villamosenergia-termelő vállalatok milyen felvásárlási ár mellet lennének megtérülők a beruházó számára, lehetőséget teremtve arra, hogy meghatározzam a megújuló villamosenergia-termelők kínálatát. Gazdaságossági elemzésem alapját a pénzügyek területén ismert cash-flow alapú nettó jelenérték (NPV) képezi. Mindegyik elemzésnél a következő feltételezéssel élek: -Lineáris értékcsökkenési leírás. -A beruházó által elvárt hozam 8,92 %, amely érték a leghosszabb, 15 éves magyar állampapír hozamának (6,92%) 2 és egy 200 bázispontú prémium összegeként adódik. Ezen prémium azért szükséges, mert a megújuló energiaforrásokba történő befektetés nem teljes mértékben, de közel kockázatmentes befektetés. -A társasági adót a jelenleg érvényes törvényeknek megfelelően 16 %-osnak vettem. 3 -Feltételezem, hogy a termelt villamos-energiát az egyes vállalatok el tudják adni. -Az inflációt a vizsgálatnál mellőztem, feltételezve, hogy a bevételi és költségoldalon hasonlóan alakuló árnövekedés kiegyenlíti egymást. 1 Dolgozatomban a garantált felvásárlási ár egyenértékű azzal, mintha zöld bizonyítványokkal szabályoznánk, csak a könnyebbség érdekében használom a garantált átvételi árat vagy a felvásárlási ár terminológiát. 2 Világgazdaság,
4 -A távhő átvételi árát mindenhol egységesen 1000 Ft/GJ-nak vettem, amely megfelel a hazai átlagnak. 4 -A részletes gazdaságossági és externália elemzéseket a mellékletekben tüntettem fel. II.1. Biomassza Abból a feltételezésből indultam ki, hogy a következő években nem számíthatunk új, nagy teljesítményű biomassza erőmű építésére, hanem egyes fosszilis erőművek állhatnak át részlegesen, vagy teljes mértékben biomassza tüzelésűre. A beruházási és a működési költségeket a már tüzelőanyag váltáson keresztül ment blokkok 5 adatai alapján számítottam. -Beruházási költség: 9 MrdFt 6 -Teljesítmény: 50 MW-os blokk -Üzemidő: 20 év GWh/év termelt villamos-energia -100 TJ/év termelt hőenergia -Évente felhasznált tüzelőanyag mennyisége: tonna -Működési költség: 8 Ft/kWh 7 -Alapanyag beszerzés és szállítás: Az erdészeti hulladék tonnánkénti ára Ft-nak vettem 8, amelyet azonban növeltem a kínálat növekedésével. A szállítása költségeket 2000 Ft/100 km-nek vettem. Ezen adatok tükrében az első 350 GWh-ás beruházás 19,88 Ft mellett valósul meg. Magyarországon évente kb. 1 millió tonna, tüzelőanyagként felhasználható erdészeti hulladék keletkezik 9, melyből kiszámolható, hogy biomasszából 1750 GWh/év villamos-energia állítható elő. Azzal a feltételezéssel éltem, hogy a termelés egyre költségesebb, így 350 GWhént a változó költség növekedése miatt 1 Ft/kWh órás extra költséggel számoltam. 4 A Magyar Energiahivatal honlapja 5 Biomasszával működő erőművek: Pannonpower Holding Rt; Borsodi Erőmű; Tiaszapalkonyai Erőmű 6 A Pannonpower Holding Rt. honlapja 7 A Bakonyi Erőmű Rt as üzleti jelentése 8 Burger et. al: A villamos energiatermelésbe potenciálisan bevonható hazai megújuló energiaforrások; p.: Biomassza Erőművek Egyesülése honlapja 4
5 II.2. Biogáz A biogáz erőmű beruházási adatainál két forrásra támaszkodtam. A Pálhalmai Agrospeciál Kft által létesítendő üzemre, illetve a tervezett tatabányai biogáz üzem adataira. 10 A következő adatokkal számoltam: 11 Pálhalma Tatabánya Beruházási költség 1,5 Mrd Ft 3 Mrd Ft Üzemidő 20 év 20 év Termelt villamos-energia (MWh/év) Termelt távhő (GJ/év) Üzemeltetési költség Ft/kWh 12 Ft/kWh Garantált ár 0 NPV mellett 19,96 19,86 A kínálat meghatározáshoz megnéztem a magyarországi állatállományt, és ezen mennyiséghez viszonyítottam a két energiatermelő üzem állatállományát. Ezek alapján adódott, hogy Magyarországon 300 GWh/év villamos-energiát lehet ilyen módon elállítani. II.3. Szélenergia A szélerőmű az egyik legdinamikusabban fejlődő villamos-energia termelési mód, amit bizonyít az a tény is, hogy a Magyar Energia Hivatalban több mint 1600 MW teljesítményű szélerőmű vár építési engedélyre. Három ilyen szélerőmű-park, 13 valamint egy elméleti beruházás 14 adataival számoltam. -1 MW-os teljesítmény -Beruházási költség: 300 MFt órás éves működési óraszám -25 éves üzemidő -Működési költség 2 Ft/kWh 10 Ezen erőmű a helyi képviselőtestület miatt nem épülhet meg. 11 Pálhalmai Agrospeciál Kft. Biogázüzem; Eredmény- összefoglaló; és Biogázerőmű épül Tatabányán; Népszabadság; szeptember Az üzemeltetési költség tartalmazza a begyűjtési költségeket is. 13 Kimle; Rácalmás; Sopronkövesd 14 Mezősi et. al: Honnan fúj a szél? A szélenergia hasznosításának lehetőségei Magyarországon 5
6 Ezen adatok mellet a beruházás 18,9 Ft/kWh felvásárlási ár mellett valósul meg. Ugyanakkor a legnagyobb probléma, hogy a változó erejű szél hatására villamosenergia-termelésük nehezen kalkulálható előre. Tombor Antal a MAVIR Rt. vezérigazgatója szerint 200 MW teljesítményig a hálózat még képes korrigálni az esetlegesen előzetestől eltérő villamosenergia-termelést, de további 400 MW teljesítményhez kb. 100 milliárd forintos beruházás szükséges. 15 Feltételeztem, hogy ezen költséget ráterhelik a beruházókra, így meghatározhatóvá válik a szélenergia kínálata. II.4. Depónia gáz A depónia gáz gazdaságossági hatástanulmányát a Nyíregyháza - Oros depónia gáz telep alapján számítottam. 16 A következő adatokkal számoltam: -Beruházási költség: 303 MFt -Előállított villamos-energia: 4,03 GWh/év -Működési költség: 40 MFt/év -Évente lerakott szemét: 93 ezer tonna -15 éves üzemidő Ezen adatok alapján 20 Ft/kWh-ás garantált felvásárlási árnál fog egy befektető beruházni egy ilyen projektbe. A villamos-energia termelés ezen ágának kínálatát az évente keletkezett szemét mennyisége alapján becsültem. Magyarországon évente ezer tonna hulladékot szállítanak hulladéklerakókba, 17 így depónia gázból évente 141,1 GWh villamos-energia állítható elő. II.5. Szennyvízből termelt villamos-energia A szennyvíz biológiai tisztítás folyamán keletkezett gázokból termelt villamos-energia termelési adatokat, a Debreceni Vízmű Rt ben megvalósult beruházási adataiból számoltam 18 : -A beruházás költsége: 522,7 MFt -Termelt villamos-energia: 6,6 GWh/év -Működési költség: 20,4 MFt/év -Biológiailag megtisztított szennyvíz mennyisége: 16,2 millió m 3 /év 15 "Rendszerellenes" szélerőművek; Világgazdaság; Nyíregyháza-Oros depónia gáz hasznosítási projekt 17 Környezetstatisztikai adatok 2001; p.:
7 -15 éves üzemidő Ezen adatokból a beruházás már 13,95 Ft-os felvásárlási ár mellett is profitábilis. Magyarországon évente 247,8 millió m 3 szennyvizet kezelnek biológiailag, vagy III. tisztítási fokozattal 19. Ebből kiszámítható, hogy évente 99 GWh villamos-energia termelhető ezen fajta megújuló energiaforrásból. II.6. Hulladékégetés 20 Magyarországon ma ezzel a technológiával egyedül a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű termel villamos-energiát. Az adatokat részben ebben az évben felújított erőmű, részben a KVVM Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály 21 által készített fajlagos hulladékkezelési költségek alapján számoltam. -Beruházási költség: 15 Mrd Ft -Működési költség: 100 MFt/év 22 -Termelt villamos-energia: 70 GWh/év -Termelt távhő: 224 TJ/év -Üzemidő: 25 év Ezen adatok mellett a 22,4 Ft/kWh-ás garantált felvásárlási ár mellet épül újabb erőmű. A kínálat meghatározása azonban lényegesen nehezebb feladat. Az évente keletkező hulladék mennyiségéből könnyen lehetne következtetni az elméleti maximumra, ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a hulladék lerakása során keletkező gázokból olcsóbban állítható elő villamos-energia. Ezért csak két nagyobb regionális hulladékégetővel és a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű adataival számoltam a kínálatot, amely évente 230 GWh villamos-energiának adódott. II. 7. Vízenergia Magyarország adottságai csak kisebb méretű vízerőmű építésére alkalmasak. Az ESHA 23 adatait használtam, amely részletesen elemezni az egyes országok beruházási és költségadatait. -Beruházási költség: Ft/kW 19 Környezetstatisztikai adatok 2001; p.: Dolgozatomban a hulladékégetést is megújuló energiaforrásnak vettem, annak ellenére, hogy ezt csak abban az esetben tekinthető annak, amennyiben a hulladék begyűjtése szelektíven történik 21 Hulladékkezelő létesítmények és egyes hulladékkezelési részfolyamatok fajlagos költségei 22 Burger et. al: A villamos energiatermelésbe potenciálisan bevonható hazai megújuló energiaforrások; p.: European Small Hydropower Association 7
8 -Üzemeltetési költség: 9,5-11,5 Ft/kWh Az első kis vízerőművek már 17 Ft/kWh garantált felvásárlási ár mellett gazdaságosak, míg a maximális kínálat - 48,9 GWh évente - 32 Ft/kWh-os árnál alakul ki. II.8. Napenergia A napenergia adottságai igen jók hazánkban, de a jelenlegi technológia alapján villamosenergia termelése nem gazdaságos. Egy 500 kw teljesítményű napelem 507 millió forintba kerül, 24 amely évente 2500 órás működést feltételezve 1,25 GWh villamos-energiát képes előállítani. Amennyiben üzemeltetési költséggel nem is számolunk, akkor is 48,7 Ft/kWh-nak kellene lennie a garantált felvásárlási árnak, hogy termelése gazdaságos legyen. II.9. Fosszilis erőmű A fosszilis erőművek által termelt villamos-energia versenypiaci árat 11,8 Ft/kWh-nak 25 vettem. II.10. A megújuló erőforrások villamos-energia kínálata Az 1. ábra összefoglalja, hogy az egyes megújulók milyen garantált felvásárlási ár mellet lépnek be a villamos-energia piacra. A megújuló villamosenergia-termelők kínálata Ft/kWh GWh/év MC 1. ábra: A megújuló villamosenergia-termelők kínálata különböző felvásárlási árak mellett A magyar villamosenergia-rendszer 2004.évi statisztikai adatai; p.: 25. 8
9 III. A megújuló villamos-energia termelők externáliáinak elemzése Miután megnéztem az egyes megújulók milyen felvásárlási ár mellett lesznek gazdaságosak, meg kell vizsgálnunk mekkora negatív externáliát okoznak, így meghatározhatjuk, hogy milyen ár lesz társadalmilag optimális. A külső költségek elemzésénél döntő többségében az ExternE 26 tanulmányaira támaszkodtam - amely nyugat-európai országokat vizsgált -, ahol lehetőség nyílt arra kiegészítettem hazai forrásokkal. A költségek átszámítását vásárlóerőparitáson mért GDP arányos költségtranszferálással végeztem, feltételezve így, hogy lényeges preferenciális különbségek nincsenek a vizsgált országok és hazánk között. III.1. Biomassza A biomasszából történő villamosenergia-termelés során külső költségekkel kell számolnunk az áramtermelés során, illetve a biomassza összegyűjtése és elszállítása folyamán. A magyarországi erőművek externáliáit öt nyugat-európai ország adataiból 27 számítottam. Az áramtermelés során a legnagyobb külső költséget a NO X miatt fellépő mortalitás megnövekedése (1,882 Ft/kWh), illetve az ózon növekedés hatásának tudható be (0,235 Ft/kWh). A biomassza összegyűjtése és szállítása során a különböző levegőszennyező anyagok kibocsátása miatt fellépő egészségkárosodás (0,271 Ft/kWh) a legjelentősebb tétel. Összességében a biomassza tüzeléséből előállított villamos-energia kwh-ént 3,045 Ft külső költséget okoz a társadalomnak. III.2. Biogáz Az állattartásban keletkező biogázból történő villamos-energia termelésének negatív externáliáit egy dán biogáz 28 üzem segítségével számítjuk át hazai erőművekre. A keletkező külső költségeket négy nagy csoportra oszthatjuk: a nyersanyag összegyűjtése és szállítása; a biogáz termelése és tárolása; a villamosenergia-termelés és hőtermelés; illetve a biogáz gyár építése, lebontása során keletkezett külső költségekre. Ezen szakaszokból kb. 30 %-ot szerves anyag begyűjtése, míg kb. 70 %-ot a villamosenergia-termelés tesz ki. A biogáz termelés teljes externáliája 1,99 Ft/kWh, amelyből a levegőszennyezés miatt keletkező halálozások (1,28 Ft/kWh) és morbiditások (0,33 Ft/kWh) teszik ki a legnagyobb részt. További jelentős 26 ExternE-Pol; Final report on work package Németország, Ausztria, Portugália, Franciaország, Nagy-Britannia 28 ExternE-Pol; Final report on work package 7; p.:
10 külső költségek keletkeznek a szerves anyagok begyűjtése során bekövetkező balesetek miatt (0,2 Ft/kWh). III.3. Szélenergia A szélenergia az egyik legtisztább energiaforrás a megújulók között is. Építése során minimális mértékű káros anyag keletkezik, míg működése során is igen alacsony külső költségeket okoz, melyek közé tartozik a turbinák által keltett zaj, illetve a tájképben bekövetkező változás, amelyek összességében 0,35 Ft/kWh negatív externáliával rendelkeznek. III. 4. Depónia gáz A hulladéklerakóban keletkező, és abból villamos-energiát kinyerő erőművek alkalmazásánál egy olasz 29, illetve egy hazai példa 30 alapján végeztem el a külső költségek számítását. A legnagyobb negatív externália a tájkép megváltozása miatt keletkezik. Ezt a költséget a hazai elemzés segítségével végeztem el, mely kutatás alkalmával fizetési hajlandósággal is (WTP) mérték, hogy a hulladéklerakó mekkora külső költséget jelent. Ezen számítások szerint 2,22 Ft/kWh-ás externália keletkezik a tájkép megváltozása miatt. További jelentős költség keletkezik a hulladék szállítása közben fellépő útsérülésekre (0,11 Ft/kWh), illetve egészségi károsodás miatt (0,77 Ft/kWh). III.5. Szennyvíz A szennyvíz tisztításakor keletkező gázokból kinyerhető villamosenergia-termelés során keletkező negatív externália kiszámítására se hazai, se nemzetközi tanulmányok nem álltak rendelkezésemre. Ugyanakkor véleményem szerint ezen költség alacsony, lévén a szennyvíztisztítás ténye közömbös a villamos-energia termeléstől. Így külső költség csak a tárolók és a villamosenergia-termelő kazánok építésekor és szerelésekor keletkezik, illetve ezen berendezések karbantartásakor. Így a külső költséget 0,5 Ft/kWh-nak vettem. 29 ExternE-Pol; Final report on work package 7; p.: A Szikgát szennyvíztelep környezetvédelmi kármentesítés költség-haszon elemzése 10
11 III.6. Napenergia A napenergia a szél mellett az egyik legtisztább energiaforrás. Negatív externália csak a gyártása során keletkezik, a működés alatt a külső költséget 0-nak vettem. A napelem gyártása igen anyag-, és energia-intenzív, így erősen függ a meglévő villamosenergia-termelés összetételétől. A számításokat elsősorban német 31 példák alapján vettem, amelyet felfelé korrigáltam, lévén a német energiaszektor villamos-energia termelése zöldebb, mint a magyar. Az összes negatív externáliát 0,178 Ft/kWh vettem. III.7. Vízenergia A vízenergia negatív externáliát egy portugáliai elemzésből 32 számítottam át hazaira, mivel ez az elemzés hasonló erőműveket vizsgált, mint a hazai potenciál. Az elemzés 0,1 Ft/kWh-nak adódott, de ehhez hozzászámítottam 0,2 Ft/kWh-ás extra külső költséget, amely a vizuális hatás, és a természetbe való beavatkozást jelenti, mivel ezzel a tényezővel nem számolt a portugáliai eset. Így összességében a vízenergia külső költségé 0,3 Ft/kWh-át vettem. III.8. Hulladékégetés A hulladékégetés az egyik leginkább környezetterhelő villamosenergia-termelő fajta a megújulók között, mivel az égetés során rengeteg NO X, SO 2 és por keletkezik, amelyek nagyban növelik a halálozási arányt (3,45 Ft/kWh) és a morbiditást (0,68 Ft/kWh). Kisebb károk keletkeznek a terméshozam csökkenése (0,1 Ft/kWh), és a balesetek (0,15 Ft/kWh) miatt, illetve a hulladék begyűjtése alkalmával, amely azonos a hulladéklerakás során leírtakkal (0,11 Ft/kWh). III.9. Fosszilis erőmű Fontos meghatározni, hogy a fosszilis erőművek mekkora külső költséggel rendelkeznek, mivel csak ezen adat segítségével határozható meg, hogy mekkora legyen a társadalmi optimumhoz tartozó garantált ár. A fosszilis erőművek vizsgálatánál az ExternE kelet-európai elemzésére támaszkodtam. 33 Ezen elemzésnél nem volt szükség vásárlóerő-paritáson mért GDP arányos költség-transzformációra, mivel az ExternE ezen tanulmányát kifejezetten a kelet-közép európai országokra, köztük hazánkra végezte el. A vizsgálat külön-külön 31 Eurelectric Seminar Pricing the Enviroment? An update on ExternE; p.: ExternE-Pol; Final report on work package 7; p.: ExternE-Pol; Final report on work package 7 11
12 vizsgálta a barnaszén, feketeszén és gáztüzelésű erőműveket, amelyek kombinációjaként 12,29 Ft/kWh fajlagos externália adódott. III. 10. Az üvegházhatású gázok értékelése A fenti externália elemzésekben az üvegházhatású gázokat nem számítottam, azokat külön értékelem. Az 1. táblázat mutatja, hogy az egyes energiaforrások mekkora mennyiségű CO 2e bocsátanak ki. Az ÜHG kibocsátás külső költségeinek meghatározása igen nehéz, mivel mind térben, mind időben különböző személyek viselik a költségeket. Az ExternE tanulmány 10, illetve 19 euro/tco 2e -nak veszi a külső költségeket. Számításaim során 5 szenáriót vizsgáltam (0; 10; 19; 30; 100 euro/t) meg, amelyek közül dolgozatomban a 19 euro/t-s értéket mutatom be. ÜHG kibocsátás (g/kwh) Negatív externália (Ft/kWh) különböző ÜHG externáliák mellett 0 /t 10 /t 19 /t 30 /t 100 /t Vízenergia 6,5 0,31 0,32 0,34 0,35 0,47 Fotovoltikus 55,0 0,18 0,32 0,44 0,59 1,55 Hulladéklerakó 722,0 3,17 4,98 6,60 8,59 21,22 Hulladékégető 1100,0 5,28 8,03 10,51 13,53 32,78 Biogáz 157,5 1,99 2,38 2,74 3,17 5,93 Biomassza 16,0 3,05 3,09 3,12 3,17 3,45 Szél 7,0 0,45 0,47 0,48 0,50 0,63 Szennyvíz 10,0 0,50 0,53 0,55 0,58 0,75 Fosszilis 600,0 12,29 13,79 15,14 16,79 27,29 1. Táblázat: A megújuló és a fosszilis villamosenergia-termelő vállalatok által okozott negatív externália különböző költségű CO 2e externáliák mellett IV. A társadalmilag optimális ár meghatározása Fentebb elvégeztem a megújulók és a fosszilis erőművek gazdaságossági hatástanulmányát, illetve az erőművek által okozott negatív externáliákat. A 2. ábrán az egyes felvásárlási árak mellet láthatjuk, hogy mekkora a megújulók kínálata (MC), illetve a társadalmi határköltsége (SMC). 12
13 A megújulók kínálata és társadalmi határköltsége 33 Ft/kWh MC SMC (19 ) GWh/év 2. ábra: A megújuló energiaforrások villamos-energia kínálata (MC) és a társadalmi határköltsége (SMC) Ezek után a 2. ábrához hozzávesszük a fosszilis erőművek üzemeltetési költségét (11,8 Ft/kWh), illetve az általa okozott negatív externáliát (15,14 Ft/kWh), azaz a fosszilis erőművek társadalmi határköltségét. A megújulók SMC-je és a fosszilis MC 33 Ft/kWh SMC (19 ) Fosszilis kínálat (MC) GWh/év 3. ábra: A megújuló és a fosszilis erőművek társadalmi határköltsége (SMC) 13
14 A társadalmilag optimális eset az lenne, ha mindig olyan erőmű termelne, amelynek alacsonyabb a társadalmi költsége. Mint látható ez egyetlen felvásárlási ár mellett sem lehetséges, mivel a két görbének több metszéspontja van. Kérdés, hogy ezek közül társadalmi szempontból melyik az optimumhoz legközelebbik állapot. Ez a pont ott lesz, ahol a két görbe alatti terület különbsége a legkisebb, mely különbségeket a 4. ábra mutatja. MFt Társadalmi határköltségek (SMC) különbsége Ft/kWh 4. ábra A fosszilis és a megújuló villamos-energia erőművek társadalmi határköltségének különbsége A függőleges tengelyen az évente keletkező társadalmilag nem indokolható veszteséget ábrázolom. Látható, hogy nincsen olyan pont, ahol ez az érték 0 lenne, míg minimális értékét 22,3 Ft-os felvásárlási árnál veszi fel, amely esetben a társadalmi veszteség évente 1179,02 millió forint. Ezek után feltételezem, hogy a hatóság nem rendelkezik teljes informáltsággal. Ha például 10 %-al alulbecsli ezt az árat, akkor a veszteség már több mint évente 4 milliárd forint. Ennek ismeretében a hatóságnak úgy kell meghatároznia ezt az árat, hogy tudtában van azzal, hogy döntései nem pontosak. Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy melyik az az ár, ahol a döntés várható értéke szem előtt tartva, hogy a hatóság nem rendelkezik teljes informáltsággal - minimalizálja a várható társadalmi károkat. 34 Ezt a következő módon vizsgáltam. 34 Ezzel feltételeztem, hogy a hatóság kockázatkerülő. 14
15 Meghatároztam a döntések valószínűség-eloszlását, azaz, hogy a döntések mekkora valószínűségek mellett hány százalékkal tér el az optimumtól. Feltételeztem, hogy a döntés alulbecslése (az optimálishoz képest) ugyanakkora valószínűséggel következik be, mint felülbecslése, így a döntések kimenetele egy normálishoz hasonló görbén helyezkedik el. Felvásárlási ár (Ft/kWh) Bizonyosság mértéke 23,5 1% 23,3 1% 23,1 3% 22,9 5% 22,7 10% 22,5 15% 22,3 30% 22,1 15% 21,9 10% 21,7 5% 21,5 3% 21,3 1% 21,1 1% 2. Táblázat: A hatóság egyes értékek mellett mennyire biztos a döntésében A 2. táblázatban egy példát láthatunk. A döntéshozó úgy véli, hogy az optimum 22,3 Ft-nál van, de ezen döntésében nem bizonyos. Úgy véli, hogy 30 %-ban megtalálja a kívánt garantált árat, %-ban pedig 0,2 Ft-tal tér el attól. Ezek után végignéztem, hogy az egyes felvásárlási áraknál egy adott döntés valószínűségi eloszlása mellett mekkora a döntés várható értéke. Ezen értékeket és a társadalmi határköltségek különbségét láthatjuk (fosszilis megújuló) az 5. ábrán. 15
16 MFt A SMC görbék különbsége és a döntési mód várható társadalmi vesztesége Ft/kWh Döntési mód várható vesztesége SMC görbék különbsége 5. ábra: A SMC görbék különbsége és a döntési mód várható társadalmi vesztesége A cél ezen döntési forma várható értékét minimalizálni. Az eredmények azt mutatják, hogy ezen érték nem esik egybe a társadalmi optimummal. Ez nem meglepő eredmény, hiszen láthattuk, hogy az optimumtól balra és jobbra eső terület is igen meredek. Tehát ha nem vagyunk teljesen bizonyosak abban, hogy döntésünk teljesen egybe esik a valósággal, akkor érdemes az optimumtól jobbra meghatározni a felvásárlási árat, mivel így minimalizáljuk a veszteséget. Konkrét példánkban ez az eset 25,94 Ft-nál van, ezzel évente 218 millió forinttal magasabb lesz a társadalmilag nem elfogadható veszteség egy adott pontnál, de a döntés várható értéke 275 millió forinttal alacsonyabb. V. Összefoglalás Dolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy milyen ár mellet lesz optimális a megújulók kínálata. A dolgozat első részében bemutattam a megújuló energiaforrások gazdaságossági elemzését, majd ezek negatív externáliáit. Ezen adatokból kiegészítve a fosszilis erőművek hasonló adataival megállapítottam az optimális felvásárlási árat. A dolgozat végében rámutattam, hogy a döntéshozóknak nem ebben a pontban kell meghatároznia garantált felvásárlási árat, 35 hanem ettől a ponttól jobbra kell ezt megtennie, mivel a döntéshozók nem rendelkeznek tökéletes informáltsággal, és így tudják minimalizálni 35 Zöld bizonyítvány rendszernél a mennyiséget. 16
17 a társadalmilag indokolatlan költségeket. Számításaim szerint Magyarországon 25,94 Ft-os átvételi árat kellene meghatározni a megújulók számára. 17
18 VI. Irodalomjegyzék I. Biogázhoz felhasznált irodalmak: Biogáz-üzem épül Pálhalmán, Zöldtech, ; Biogázerőmű épül Tatabányán; Népszabadság; szeptember 2. Nemet mondtak a tatabányai biogázüzemre; Zöldtech; ; Metánból nyernek áramot; Világgazdaság; ; Pálhalmai Agrospeciál Kft. Biogázüzem; Eredmény- összefoglaló, Project Design Document (PDD); Bécs, 2004; in II. Biomasszához felhasznált irodalmak: A Környezettudományi Központ Állásfoglalása: A biomassza energetikai felhasználásáról; Budapest, május; A Pannonpower Holding Rt. honlapja - A Bakonyi Erőmű honlapja - A Bakonyi Erőmű Rt as üzleti jelentése Biomassza Erőművek Egyesülése honlapja - III. Hulladékégetéshez és hulladéklerakókhoz felhasznált irodalmak: Az AKSD Városgazdálkodási Kft. Honlapja - Hulladékkezelő létesítmények és egyes hulladékkezelési részfolyamatok fajlagos költségei; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály megbízásából készítette a Köztisztasági Egyesület; 2004; A hulladékégetés egészségügyi hatásai; ; Greenfo A Hulladék Munkaszövetség honlapja Nyíregyháza-Oros depónia gáz hasznosítási projekt; Projekt terv dokumentum; ; in Fővárosi Hulladékhasznosító Mű - A Szikgát szennyvíztelep környezetvédelmi kármentesítés költség-haszon elemzése 18
19 IV. Napenergiához felhasznált irodalmak: Móczár Gábor Farkas István Napenergia-hasznoítás; in Ökotáj, 22. sz o. A European Photovoltaic Industry Association honlapja Bohóczky Ferenc előadás vázlata, Alternatív Energiatermelési Módok című konferencián; V. Szélenergiához felhasznált irodalmak: Légy szeles! Növekszik a zöld áram támogatása, HVG 2005/40. szám Szélerőműparkok a Dunántúlon; Világgazdaság Hárskút és Bágyogszovát: Környezetvédelmi engedély a szélerőműparkoknak; Zöldtech, ; MAVIR: A széliparnak kell rugalmassá tennie a hálózatot; Zöldtech ; Sikeresen befejeződött a vépi szélerőmű próbaüzeme, Zöldtech, ; "Rendszerellenes" szélerőművek; Világgazdaság; ; Kimle Szélerőműpark Terv Dokumentáció; Budapest, december 20.; Rácalmás Szélerőműpark Terv Dokumentáció; Budapest, december 20.; Tóth László előadás vázlata, Alternatív Energiatermelési Módok című konferencián; Sopronkövesdi Szélerőműpark; Projektterv dokumentum, 2005 augusztus; Mezősi András-Kriston Vízi Gábor: Honnan fúj a szél? A szélenergia hasznosításának lehetőségei Magyarországon; TDK dolgozat; 2004 Budapest Európai Szélerőmű Társaság honlapja - VI. Szennyvízből termelt villamos-energiához felhasznált irodalom: A Debreceni Vízmű honlapja; 19
20 VII. Vízenergiához felhasznált irodalom: Ilyen nagyon rég volt! Új vízerőművek Magyarországon; Világgazdaság; ; Tiszavíz Vízerőmű Kft honlapja - A Magyarországon működő vízerőművek, Small Hydropower situation in the new EU member states and candidate countries SHP_in_New_European_Member_States.pdf Az European Small Hydropower Association honlapja - VIII. Externália elemzéshez felhasznált irodalom: Megújuló energiaforrások emissziója teljes életciklusra, in: IEA Renewable energy into the Mainstream október, p.36. Eurelectric Seminar Pricing the Enviroment? An update on ExternE; La Dafanse Paris, január 26. ExternE-Pol Externalities of energy: Extension of Accounting Framework and policy Applications ; Final report on work package 7 Imlementation of ExternE Methodology in Eastern Europe, november 30. ExternE-Pol Externalities of energy: Extension of Accounting Framework and policy Applications ; Final report on work package 6 New energy technologies; július 15. ExternE Externalities of energy; vol. XX.: National Implementation; Ciemat IX. Általános felhasznált irodalmak: A magyar villamosenergia-rendszer 2004.évi statisztikai adatai; MVM Rt; Világgazdaság, A Magyar Energiahivatal honlapja - Környezetstatisztikai adatok ; szerk.: Aujeszky Pál; p.:70-73.; 2003; KSH Pál Gabriella: Javaslat a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energia elkerült társadalmi költségeken alapuló árszabályozására Közgazdasági és Környezetvédelmi Osztály; Budapest, május 31. Burger Ferenc - dr. Kucserák Katalain - Rabóczki Laura - Szabó Sándor: A villamos energiatermelésbe potenciálisan bevonható hazai megújuló energiaforrások; készült a Magyar Energia Hivatal megbízásából; 2002 március; Budapest 20
21 VII. Ábrajegyzék 1. ábra: A megújuló villamosenergia-termelők kínálata, ábra: A megújuló energiaforrások villamos-energia kínálata (MC) és a társadalmi határköltsége (SMC) ábra: A megújuló és a fosszilis erőművek társadalmi határköltsége (SMC) ábra A fosszilis és a megújuló villamos-energia erőművek társadalmi határköltségének különbsége ábra: A SMC görbék különbsége és a döntési mód várható társadalmi vesztesége Táblázat: A megújuló és a fosszilis villamosenergia-termelő vállalatok által okozott negatív externália különböző CO 2e externáliák mellett Táblázat: A hatóság egyes értékek mellett mennyire biztos a döntésében
22 VII. Mellékletek 22
23 1.melléklet: A biomassza égetésből termelt villamos-energia gazdaságossági és externália elemzése Gazdaságossági elemzés 0. év 1. év 2. év 20. év Árbevétel (villamos-energia) Árbevétel (távhő) Költségek ÉCS Adóalap Adó Adózás utáni eredmény ÉCS Beruházás CF Megtérülési ráta - 1,089 1,186 5,523 PV NPV = 0 Felvásárlási ár = 19,89 Ft/kWh Adatok Kínálati görbe Teljesítmény 50 MW Felvásárlási ár (Ft/kWh) Villamosenergiatermelés (GWh) Termelt villamos-energia 350 GWh/év 19,9 350,0 Termelt távhő 100 TJ/év 20,9 350,0 Erdészeti hulladék ára Ft/t 21,9 350,0 Felhasznált hulladék tonna 22,9 350,0 Állandó költség 8 Ft/kWh 23,9 350,0 Biomassza externáliája (Ft/kWh) Villamosenergia-termelés 2,699 Halálozás 2,048 -SO 2 0,069 -NO X 1,882 -por 0,097 Morbiditás 0,388 Baleset 0,000 Dolgozói baleset 0,000 Ózon hatás 0,235 Terméshozam csökkenés 0,000 Ökoszisztéma nem mérték Tárgyi eszközök 0,028 Egyéb szakasz 0,346 Egészség 0,271 Utak sérülése 0,020 Dolgozói baleset 0,028 Ózon hatás 0,042 Terméshozam csökkenés 0,000 Tárgyi dolgokra 0,004 Összesen 3,045 23
24 2.melléklet: A biogázból termelt villamos-energia gazdaságossági és externália elemzése Pálhalma Agrospeciál Kft adatai alapján gazdaságossági elemzés 0. év 1. év 2. év 20. év Árbevétel (villamos-energia) Árbevétel (távhő) Költségek ÉCS Adóalap Adó Adózás utáni eredmény ÉCS Beruházás CF Megtérülési ráta - 1,089 1,186 5,523 PV NPV = 0 Felvásárlási ár = 19,96 Ft/kWh Adatok Villamosenergia-termelés (GWh/év) 13,376 Termelt távhő (GJ) 53,8 TJ/év Működési költség 12 Ft/kWh Tatabányai biogáz erőmű adatai alapján gazdaságossági elemzés 0. év 1. év 2. év 20. év Árbevétel (villamos-energia) Árbevétel (távhő) Költségek ÉCS Adóalap Adó Adózás utáni eredmény ÉCS Beruházás CF Megtérülési ráta - 1,089 1,186 5,523 PV NPV = 0 Felvásárlási ár = 19,64 Ft/kWh Adatok Villamosenergia-termelés (GWh/év) 23,7 Termelt távhő (GJ) 94,5 TJ/év Működési költség 12 Ft/kWh 24
25 2.melléklet: A biogázból termelt villamos-energia gazdaságossági és externália elemzése (folytatás) Kínálati görbe Felvásárlási ár Villamosenergia-termelés (Ft/kWh) (GWh) 19,8 350,0 Biogáz externália (Ft/kWh) Villamosenergia-termelés 1,16 Halálozás 0,86 Morbiditás 0,22 Baleset 0,00 Terméshozam csökkenés 0,06 Ökoszisztéma 0,00 Tárgyi eszközök 0,01 Egyéb szakasz 0,83 Halálozás 0,42 Morbiditás 0,11 Baleset 0,10 Dolgozói baleset 0,10 Terméshozam csökkenés 0,03 Utak sérülése 0,07 Tárgyi eszközök 0,01 Összesen 1,99 25
26 3.melléklet: A szélenergiából termelt villamos-energia gazdaságossági és externália elemzése Gazdaságossági hatástanulmány 0. év 1. év 2. év 25.év Árbevétel (villamos-energia) Költségek ÉCS Adóalap Adó Adózás utáni eredmény ÉCS Beruházás CF Megtérülési ráta - 1,089 1,186 8,466 PV NPV = 0 Felvásárlási ár =18,9 Ft/kWh Adatok Teljesítés (kw) 1000 Villamosenergia-termelés (MWh/év) 2000 Éves szelek órák száma 2000 Működési költség 2 Ft/kWh Felvásárlási ár (Ft/kWh) Kínálati görbe Villamosenergia-termelés (GWh) 18, , , , , , Szélenergia externáliája (Ft/kWh) Egészség 0,025 Zaj 0,146 Tájkép 0,100 Dolgozói balesetek 0,082 Összesen 0,352 26
27 4.melléklet: A hulladéklerakáskor keletkező depónia gázból termelt villamosenergia gazdaságossági és externália elemzése Gazdaságossági elemzés 0. év 1.év 2. év 15. év Árbevétel (villamos-energia) Költségek ÉCS Adóalap Adó Adózás utáni eredmény ÉCS Beruházás CF Megtérülési ráta - 1,089 1,186 3,603 PV NPV = 0 Felvásárlási ár 20,02 Ft/kWh Adatok Termelt villamosenergia Évente beérkező szemét Állandó költség 4,03 GWh/év t/év 40 M Ft/év Kínálat meghatározása Vizsgált esetben lerakott szemét t/év Magyarországon képződő szemét t/év Vizsgált esetben termelt villamos-energia 4,03 GWh/év Magyarországon termelhető villamosenergia 141,05 GWh/év Hulladéklerakó externáliája (Ft/kWh) Villamosenergia-termelés 2,26 Egészség 0,04 Baleset 0,00 Dolgozói baleset 0,00 Nagyobb balesetek 0,00 Terméshozam csökkenés 0,00 Ökoszisztéma nem mérték Tárgyi eszközök 0,00 Zaj nem mérték Látvány 2,22 Egyéb szakasz 0,91 Egészség 0,77 Dolgozói baleset 0,02 Ökoszisztéma 0,00 Utak sérülése 0,11 Összesen 3,17 27
28 5.melléklet: A szennyvíz-tisztításkor keletkező gázból termelt villamos-energia gazdaságossági és externália elemzése Gazdaságossági elemzés 0. év 1.év 2. év 15. év Árbevétel (villamos-energia) Költségek ÉCS Adóalap Adó Adózás utáni eredmény ÉCS Beruházás CF Megtérülési ráta - 1,089 1,186 3,603 PV NPV = 0 Felvásárlási ár = 13,95 Ft/kWh Adatok Termelt villamos-energia Biológiailag megtisztított szennyvíz mennyisége 6,6 GWh/év (m3/év) Kínálat meghatározása Vizsgált esetben tisztított szennyvíz mennyisége 16,225 m3/év Magyarországon képződő biológiailiag tisztított szennyvíz 247,8 Mm3/év Vizsgált esetben termelt villamos-energia 6,6 GWh/év Magyarországi termelhető villamos-energia 99 GWh/év 28
29 6. melléklet: A hulladékégetés során termelt villamos-energia gazdaságossági és externália elemzése Gazdaságossági elemzés 0. év 1. év 2. év 25. év Árbevétel (távhő) Árbevétel (villamos-energia) Költségek ÉCS Adóalap Adó Adózás utáni eredmény ÉCS Beruházás CF Megtérülési ráta - 1,089 1,186 8,466 PV NPV = 0 Felvásárlási ár 22,4 Ft/kWh Adatok Kínálati görbe Termelt villamos-energia 70 GWh/év Felvásárlási ár Villamosenergia-termelés (Ft/kWh) (GWh) Termelt távhő 224 TJ/év 22,4 230,0 Felhasznált hulladék tonna Állandó költség 100 MFt/év Hulladékégetés externáliája (Ft/kWh) Villamosenergia-termelés 4,39 Halálozás 3,45 -SO 2 0,51 -NO X 2,59 -por 0,36 -egyéb 0,05 Morbiditás 0,68 Dolgozói baleset 0,15 Terméshozam csökkenés 0,10 Tárgyi eszközök 0,02 Egyéb szakasz 0,22 Egészség 0,77 Útsérülés 0,11 Összesen 5,28 29
30 7.melléklet: A vízenergiából termelt villamos-energia gazdaságossági és externália elemzése Gazdaságossági elemzés Árbevétel (villamos-energia) Költségek ÉCS Adóalap Adó Adózás utáni eredmény ÉCS Beruházás CF Megtérülési ráta - 1,089 1,186 8,466 PV NPV = 0 Felvásárlási ár = 17,19 Ft/kWh Beruházási költség Működési költség Működési óraszám Adatok eft/kw 9,5-11,5 Ft/kWh 5500 óra/év Jelenlegi vízerőművek Kis erőművek Nagy erőművek 11,295 MW 40,5 MW 54,7 GWh/év 149 GWh/év Felvásárlási ár (Ft/kWh) Kínálati görbe Beépített kapacitás Termelt villamosenergia Vízenergia negatív externáliája (Ft/kWh) Villamosenergiatermelés 0,155 Villamosenergiatermelés (GWh) Halálozás 0,040 17,2 4,0 Morbiditás 0,010 17,7 9,9 Dolgozói baleset 0,005 18,7 19,6 Terméshozam csökkenése 0,000 19,2 32,6 Vizuális hatás 0,100 22,3 40,6 Egyéb szakasz 0,150 22,8 52,4 Dolgozói baleset 0,044 23,8 71,7 Halálozás 0,002 24,3 97,8 Morbiditás 0, ,8 Természetbe való beavatkozás 0,100 30,5 135,0 Terméshozam csökkenése 0,001 31,5 171,1 Összesen 0, ,0 30
31 8.melléklet: A napenergiából termelt villamos-energia gazdaságossági és externália elemzése Gazdaságossági elemzés 0. év 1. év 2. év 20. év Árbevétel (villamos-energia) Költségek ÉCS Adóalap Adó Adózás utáni eredmény ÉCS Beruházás CF Megtérülési ráta - 1,089 1,186 5,523 PV NPV = 0 Felvásárlási ár = 48,87 Ft/kWh Napenergia externáliája (Ft/kWh) Villamosenergia-termelés 0 Építés szakasza 0,178 Egészség 0,102 Dolgozói baleset 0,038 Terméshozam csökkenés 0,025 Tárgyi eszközök sérülése 0,013 Összesen 0,178 31
32 9.melléklet: A fosszilis erőművek által termelt villamos-energia gazdaságossági és externália elemzése Fosszilis erőművek externáliája (Ft/kWh) Barnaszén Feketeszén Gáz Villamosenergia-termelés 29,25 21,07 1,54 Halálozás 18,27 13,17 0,96 -Por 1,85 1,08 0,10 -SO2 16,33 11,60 0,50 -NOx 0,09 0,49 0,36 Morbiditás 8,84 6,41 0,48 Terméshozam csökkenés 0,09 0,09 0,03 Tárgyi eszközök 2,05 1,40 0,09 Összesen 29,25 21,07 1,54 Megtermelt villamosenergia/év (GWh) Összes externália (MFt) Összes megtermelt villamos-energia (GWh) Összes externália (MFt) Fajlagos externália 12,29 Ft/kWh Versenypiaci átlagár 11,8 Externália 12,29 SMC 24,09 32
Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben
Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok
RészletesebbenMegújuló energia, megtérülő befektetés
Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,
RészletesebbenÚTMUTATÓ AZ EGYÜTTES VÉGREHAJTÁSI PROJEKTEK ADDICIONALITÁSÁNAK ELLEN- ŐRZÉSÉHEZ ÉS AZ ENERGETIKAI PROJEKTEK ALAPVONAL KIBOCSÁTÁSAINAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ
ÚTMUTATÓ AZ EGYÜTTES VÉGREHAJTÁSI PROJEKTEK ADDICIONALITÁSÁNAK ELLEN- ŐRZÉSÉHEZ ÉS AZ ENERGETIKAI PROJEKTEK ALAPVONAL KIBOCSÁTÁSAINAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ I. ADDICIONALITÁS Addicionalitás: a projektalapú tevékenységekkel
RészletesebbenMagyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte
Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenMegújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás
Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata
RészletesebbenA megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)
A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR) Dr. Makai Martina helyettes államtitkár Zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA
A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének
RészletesebbenVarga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.
Megújuló energetikai helyzetkép különös tekintettel a hazai napenergia-statisztikákra Varga Katalin zöld energia szakértő VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest,
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ
MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással
RészletesebbenEurópa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
RészletesebbenElemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012
Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete
RészletesebbenA megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben
A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben Kárpát-medencei Magyar Energetikusok XX. Szimpóziuma Készítette: Tóth Lajos Bálint Hallgató - BME Regionális- és
RészletesebbenTowards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs
Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenA kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.
A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenA hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron.
A hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron. Sámson László Hulladékkezelési igazgató Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Hulladékhasznosító Mű HULLADÉKBÓL
RészletesebbenA megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)
A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR) Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenBohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési
Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei
RészletesebbenTúlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter
Túlélés és kivárás átmeneti állapot a villamosenergia-piacon 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Biró Péter 2 Kereslet Kínálat rendszerterhelés 3 4 Árak 5 Termelői árrés 6 Költségtényezők Végfogyasztói árak, 2012
RészletesebbenEnergetikai Szakkollégium Egyesület
Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek
RészletesebbenA környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál
A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
Részletesebbenenergetikai fejlesztései
Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi
RészletesebbenA Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11.
A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán Bagi Attila főosztályvezető-helyettes 2016. október 11. Tartalom - A MEKH feladatai 1. Áttekintés 2. METÁR pályázat lebonyolítása (NFM rendelet alapján) 3. MEKH rendelet
RészletesebbenHulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök
Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű
RészletesebbenNAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin
NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt
Részletesebben4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW
Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia
RészletesebbenMódszertan és számítások
ALAPKUTATÁSOK A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVHEZ C kötet MAGYARORSZÁG 2020-as MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG- VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI ÜTEMTERV JAVASLATA Módszertan és
RészletesebbenTávhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások
szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia
RészletesebbenSajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató
Sajtótájékoztató 2010. január 26. Süli János vezérigazgató 1 A 2009. évi üzleti terv Legfontosabb cél: biztonságos üzemeltetés stratégiai projektek előkészítésének és megvalósításának folytatása Megnevezés
Részletesebben1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek
1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre
RészletesebbenZöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból
Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust
RészletesebbenA nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon
A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében
RészletesebbenA SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE
Európai Tanács lefektette a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet. A globális felmelegedés megállítása érdekében az EU vezetői 2014 októberében úgy döntöttek, hogy: A
RészletesebbenDepóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.
Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.
RészletesebbenA megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Az előadás vázlata 1. A METÁR bevezetésének előzményei 2. A METÁR főbb elemei 3. Kérdések
RészletesebbenALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.
ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. Stratégia Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. komplex energetikai szolgáltatóként kíván tevékenykedni az alábbi területeken: Fókuszban az energiatermelés és a szinergikusan
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
Részletesebben2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.
2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök
RészletesebbenA biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba
A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó
RészletesebbenÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST, 2010.09.16.
ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST, 2010.09.16. Dr. Tóth Péter egyetemi docens Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi
RészletesebbenCNG és elektromos járművek töltése kapcsolt termelésből telephelyünkön tapasztalatok és lehetőségek
XXI. Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelési konferencia Balatonfüred, 2018.március 22. CNG és elektromos járművek töltése kapcsolt termelésből telephelyünkön tapasztalatok és lehetőségek Zanatyné Uitz
RészletesebbenA megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések
A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések Tóth Tamás Közgazdasági és Környezetvédelmi Osztály totht@eh.gov.hu Adó- és Számviteli Konferencia Hotel
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2018. év Készítette: Terbete Consulting Kft. szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/2019 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás...
RészletesebbenA megújulóenergia-termelés Magyarországon
GAZDASÁGI PANORÁMA 2018 A megújulóenergia-termelés Magyarországon Csapó Róbert Az új megújuló kapacitásoknak köszönhetően jelentősen átalakul a villamosenergiatermelés Globálisan a legtöbb kormányzat elkötelezte
RészletesebbenEnergiatámogatások az EU-ban
10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.
RészletesebbenNémetország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola
Németország környezetvédelme Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Törvényi háttér 2004-ben felváltotta elődjét a megújuló energia
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenMegépült a Bogáncs utcai naperőmű
Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megújuló energiát hazánkban elsősorban a napenergia, a geotermikus energia, a biomassza és a szélenergia felhasználásából nyerhetünk. Magyarország energiafelhasználása
RészletesebbenSzekszárd távfűtése Paksról
Szekszárd távfűtése Paksról Jakab Albert csoportvezetőnek (Paksi Atomerőmű) a Magyar Nukleáris Társaság szimpóziumán 2016. december 8-9-én tartott előadása alapján összeállította: Sigmond György Magyar
RészletesebbenFinanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások
Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,
RészletesebbenJelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.
Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és
RészletesebbenA szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu
A szélenergia termelés hazai lehetőségei Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu 2008. dec. 31-i állapot (forrás www.mszet.hu) Energia másképp 2009.04.02. 2 Hány darab erőmű torony képvisel 1000 MW
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.3.4. C(2019) 1616 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 2012/27/EU irányelv VIII. és IX. mellékletének
RészletesebbenMegújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.
Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenMunkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG
Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási
RészletesebbenDr. Szerdahelyi György Főosztályvezető helyettes
ENERGIAPOLITIKA, ENERGIATAKARÉKOSSÁGI STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető helyettes Az energiapolitika vezérelvei Ellátásbiztonság Legkisebb költség,
Részletesebben7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra
Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát
RészletesebbenKF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?
Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit
RészletesebbenA megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
RészletesebbenHulladékhasznosító Mű bemutatása
Hulladékhasznosító Mű bemutatása Fenntartható Hulladékgazdálkodás GTTSZ Fenntartható Fejlődés Tagozata Sámson László, igazgató, Hulladékkezelési Igazgatóság, FKF Nonprofit Zrt. Budapest, 2018. április
RészletesebbenAz 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről
55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének A rendeletben előírt műszaki követelményeket azon megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenA HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN
A HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN Putti Krisztián, Tóth Zsófia Energetikai mérnök BSc hallgatók putti.krisztian@eszk.rog, toth.zsofia@eszk.org Tehetséges
RészletesebbenAz energiaszektor jövedelmezőségének alakulása
Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály totht@eh.gov.hu Magyar Energia Hivatal VIII. Energia Műhely: Pénzügyi körkép az energetikáról Magyar Energetikai
RészletesebbenBiogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban
Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt
RészletesebbenNapenergia kontra atomenergia
VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető
RészletesebbenMAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag
? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának
RészletesebbenMegújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes
Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes Magyar Biogáz Egyesület közgyűlése 2017. május 4. 1 EU Klímacsomag:
RészletesebbenBiomassza az NCST-ben
Biomassza az NCST-ben Tervek, célok, lehetőségek Lontay Zoltán irodavezető MET Balatonalmádi, 2011. június 8. / GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. Az energetika állami befolyásolása a tulajdonosi pozíció
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenKapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai
Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai "Nap Napja" (SunDay) rendezvény 2016. Június 12. Szent István Egyetem, Gödöllő A klímaváltozás megfékezéséhez (2DS szcenárió) ajánlott
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása
ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország Energiatermelése és felhasználása Dr. Pátzay György 1 Magyarország energiagazdálkodása Magyarország energiagazdálkodását az utóbbi évtizedekben az jellemezte, hogy a hazai
RészletesebbenA HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA
A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása
RészletesebbenA napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon
A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon 2012. Újabb lehetőség a felzárkózásra? Varga Pál elnök, MÉGNAP 2013. Újabb elszalasztott lehetőség I. Napenergia konferencia
RészletesebbenEnergetikai pályázatok 2012/13
Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság
RészletesebbenA szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE
A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenKüzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla
BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenSajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató
Sajtótájékoztató 2009. február 11. Kovács József vezérigazgató 1 Témakörök 2008. év értékelése Piaci környezet Üzemidő-hosszabbítás Teljesítménynövelés 2 Legfontosabb cél: A 2008. évi üzleti terv biztonságos
RészletesebbenNapenergia beruházások gazdaságossági modellezése
Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése KOVÁCS Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenTávhőszolgáltatásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet alapján. I. táblázat
Távhőszolgáltatásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet I. táblázat Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban
RészletesebbenALTERNATÍV V ENERGIÁK
ALTERNATÍV V ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSÁNAK NAK LEHETŐSÉGEI AZ ÖNKORMÁNYZATI NYZATI SZFÉRÁBAN ZÖLD ENERGIA KONFERENCIA 2011-10 10-26. Juhász János J villamosmérn rnök CÉGÜNK TEVÉKENYS KENYSÉGI KÖREK Alternatív
RészletesebbenKommunális szilárd hulladékok égetése
Kommunális szilárd hulladékok égetése Bánhidy János szaktanácsadó, nyugalmazott igazgató az ISWA (International Solid Waste Association) Energiahasznosítási Munkabizottság alapító tagja a CEWEP (Confederation
RészletesebbenSZÉLTURBINÁK. Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13
SZÉLTURBINÁK Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13 Uralkodó szélviszonyok a Földön (nálunk nyugati) A két leggyakrabban alkalmazott típus Magyarországon üzembe helyezett szélturbinák
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenA kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon
ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül
Részletesebben