ÉS SZOCIÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉS SZOCIÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN"

Átírás

1 A Szociális Szakmai Szövetség (3SZ) március 26-án rendezett konferenciát Az Európai Unió új stratégiája: Szociális Beruházások 1 címmel. A csomag célja az, hogy a tagországok a szükséges területeken átirányítsák intézkedéseiket a szociális beruházások felé, figyelembe véve a szociális ellátások fenntarthatóságát, valamint azok szociális igényeknek való megfelelését - összekapcsolva a tagországok erőfeszítéseit az EU források, különösen az Európai Szociális Alap forrásainak a legjobb, legeredményesebb felhasználásával." 2(Forrás: 3SZ) A konferencián előadást tartott Andor László, Ferge Zsuzsa, Győri Péter, Misetics Bálint, Krémer Balázs. Ez az anyag az elhangzott előadásokat foglalja össze (a helyszínen jegyzeteltek alapján.) SZEGÉNYSÉG ÉS SZOCIÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN Andor László, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős európai biztos előadását azzal kezdte, hogy szociális területen korlátozottak az Európai Unió jogosítványai. Az EU-nak nincs közös szociálpolitikája (ez a tagállamok hatáskörébe tartozik), de vannak közös dolgok, célok ezen a területen is. (Ilyen az Andor László által februárban előterjesztett szociális beruházási csomag.) Andor László előadásában elsőként az Európai Unió és Magyarország társadalmi-gazdasági helyzetéről beszélt. Adatsorokkal, ábrákkal illusztrálta, hogy 2008 és 2012 között, elsősorban a gazdasági válság hatására hogyan emelkedett a munkanélküliek aránya, hogyan romlott az emberek jelentős részének szociális helyzete. Az EU-ban 10 százalék felettiek a munkanélküliségi mutatók, januárban az uniós tagállamokban összesen 26 millióan voltak munka nélkül. Jelentős probléma a fiatalok munkanélkülisége, illetve ezen a téren éles különbségek vannak a tagországok között. Görögországban, Spanyolországban a fiatalok munkanélküliségi rátája 50 százalék feletti, Magyarországon ez a mutató 2007 és 2011 között 16-ról 30 százalékra nőtt. A rossz foglalkoztatási helyzet hatására az EU-ban élő háztartások mintegy kétharmadának csökkent a jövedelme, a visszaesés 4 százalékos. Magyarország ebben a tekintetben a legrosszabb országok között van. Az 500 milliós EU-ban összesen 120 millió ember él szegénységben, nélkülözésben, kirekesztésben. Ez a szám mutatja összességében azoknak a társadalmi csoportoknak a méreteit, akik jövedelmi szegénységben élnek (80 millió fő, köztük 20 millió gyerek) és/vagy munkanélküliek és/vagy depriváltak (súlyos anyagi depriváció által 1 A növekedést és kohéziót szolgáló szociális beruházásért beleértve az Európai Szociális Alap céljainak megvalósítását Forrás: Towards Social Investment for Growth and Cohesion including implementing theeuropean Social Fund

2 érintettek). (Utóbbi az élet különböző területein vizsgálja a nélkülözés különböző dimenzióit.) A súlyos anyagi depriváció mutatóiban nem voltak jelentősebb romlások a válság éveiben azokban az országokban, ahol a szociális védelmi rendszerek jól működnek. Ahol viszont gyengék, nem működnek, ott a súlyosan depriváltak aránya is emelkedett. (Magyarország az EU2020 uniós fejlesztési stratégia, illetve a Nemzeti Felzárkóztatási Stratégia keretében mintegy 500 ezer fő kiemelését vállalta a szegénységből, deprivációból, munkanélküliségből 2020-ig.) Az EU szerint ebben a szociális helyzetben határozottabb cselekvések kellenek a szociálpolitika, a szociális védelem terén, illetve erőfeszítéseket kell tenni a szolidaritás és a kohézió területén is. A szociális beruházási csomag a problémákra adott válasz, egy átfogó szociálpolitikai keret többek között arról, hogyan védhetők meg a szociális kiadások, hogyan kellene erősíteni a jóléti rendszereket. Biztosítani kell, hogy a szociális védőháló végig kísérje az egyént, egyszerűbb és célirányosabb szociális védelmi rendszerekre van szükség, a szociálpolitikai kiadásokat nem csökkenteni kell, de felhasználásukat, elosztásukat hatékonyabbé kell tenni. Szintén szükség van a tagállamok kapcsolódó intézményeinek, rendszereinek (pl. oktatás-képzés, egészségügy) megerősítésére. Mindezek érdekében az Európai Szociális Alap (ESZA) jelentős pénzügyi támogatást nyújt a tervezett csomaghoz. (Eddig egyébként az ESZA források 50 millió főt értek el az EU-ban. Magyarország mintegy ezermilliárd forintot kapott ebből az alapból. Ennek mindössze tizedét fordítottuk szegénység és kirekesztés elleni küzdelemre. A szociális beruházási csomag két kiemelt területe a gyerekszegénység és a hajléktalanság. Előbbi megfelelő kezelése, csökkentése nem csak etikai kötelesség, hanem társadalmi beruházás. Az EU átlaga alapján a gyerekek szegénységi aránya (21%) magasabb a teljes népesség szegénységi mutatójánál (17%). A gyerekek között szintén magasabb az aránya a súlyos deprivációban élőknek, mint a teljes népesség körében. Éppen ezért támogatni kell a szülők foglalkoztatását, többek között jövedelemtámogatásokra van szükség, és kezelni kell a dolgozó szegénység problémáját is. A gyerekek szempontjából kiemelten fontos a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség megteremtése, a szegregáció csökkentése, megszűntetése, valamint az élelmiszerekhez való hozzáférés. Ezek mentén konkrét feladatai vannak az (egyes) tagállamoknak, például a jövedelemtámogatások, a szociális szolgáltatások vagy éppen a családtámogatások erősítése terén. Az elért eredményekről a tagországok nemzeti reform programjaikban számolnak be. A csomag másik kiemelt területe a hajléktalanság, ami az EU-ban a népesség 12 százalékát érinti valamilyen formában. A szegények 40 százalékának van a hajléktalansághoz, lakhatáshoz kapcsolódó problémája. Ide tartozik az, ha a lakhatási költségek, a rezsi kifizetése gondot okoz, a kilakoltatás vagy annak veszélye, a zsúfolt, komfortnélküli otthon. Az EU-ban 50 millió ember nem tudja megfelelően fűteni lakását. Az utcai hajléktalanság (a lakhatási és egyéb problémák legszélsőségesebb formája) 500 ezer embert érint az EU-ban, és 3 millióan vannak azok, akiket fenyeget az utcai hajléktalanság. Az EU javaslata (amiről jelenleg még vitáznak) az, hogy hozzanak létre 2,5 milliárd eurós alapot, amely közvetlen segítséget nyújt a legrosszabb helyzetűeknek, a mélyszegénységben élőknek (alapvetően természetbeni juttatások révén). Andor László azzal zárta előadását, hogy az EU-ban paradigmaváltásra van szükség szociális területen, szociális beruházások kellenek (magas hozzáadatott társadalmi értékkel), össze kell hangolni a különböző távra szóló beruházásokat, illetve ezeket a célokat mind uniós, mind nemzeti szinten támogatni kell. MIT JELENT A GYEREKEKBE TÁRSADALMI BAJOK VALÓ BERUHÁZÁS? ESÉLYEGYENLŐTLENSÉGEK ÉS Ferge Zsuzsa szociológus, egyetemi tanár előadásában beszélt az uniós hátérről, a szociális beruházási csomagról és arról, Magyarország hogy áll szociális területen. Az EU-ban sok 2

3 kísérlet történt a szociális problémák kezelésére, de a központban mindig a gazdasági kérdések maradtak. A mostani szociális csomag alapvetően utólagos korrekciós lépés. Kérdés, lehet-e úgy eredményt elérni, hogy szociális területen valójában nincs eszköze az EU-nak, miközben gazdasági, pénzügyi téren szankciókat is alkalmaz. A szociális beruházási csomag Ferge Zsuzsa szerint szívmelengető, pompás. Fontos, hogy a gyerekek ügye súlyponti kérdés, és minden más is benne van. Teljes összhangban van a hazai gyerekszegénység elleni porgrammal, illetve hangsúlyozza a társadalmi beruházást, a szolgáltatásokat és azok komplexitását. Ami viszont hiányzik a csomagból: a társadalmi egyenlőtlenségek figyelembe vétele, ami pedig a legnagyobb problémát jelenti. Ha a széles társadalmi egyenlőtlenségeket nem szűntetjük meg, nem kezeljük, akkor minden csak tüneti kezelés. Ez a felismerés hiányzik a csomagból, az egyenlőség ügye nincs benne kellő súllyal (pl. a szociális minimum alig jelenik meg). Nincs tisztázva a csomagban az, hogy mit jelent a hatékonyság, amit sokféleképpen lehet értelmezni. Ennek kapcsán (elrettentésül) Ferge Zsuzsa Bogár László közgazdászt idézte, aki többek között azt mondja, hogyan fojtsuk el e réteg bővített újratermelődését?, továbbá katasztrófa esetén a mentőosztag parancsnokának legnehezebb döntése: három részre osztani az áldozatokat. Középre kell összpontosítani, a súlyosan sérült, de még megmenthetőkre. Nemcsak a könnyebben sérültekre jut kevesebb energia, hanem ami a legkegyetlenebb: azokra, akik menthetetlenek. Ha a nincsből a legrosszabb helyzetben lévőknek is sokat adok, azzal azt kockáztatom: azok is meghalnak, akik menthetők lennének. 3 A csomagban szó van célzásról és legrászorultabbakról, de hiányzik belőle az explicit, de nem kizárólagos célzás, a fokozatos univerzalizmus gondolata. A pénz nem kevés, de Magyarországon az ESZA forrásokból is inkább másra költene a kormány, mint szegénységre. Itthon nem jól vannak elköltve az uniós források, nem úgy használjuk fel őket, ahogyan azokat az ilyen anyagok, tervezetek akarják. A különböző uniós programok nálunk nem érnek össze, külön-külön, gyakran egymással párhuzamosan futnak. Az a baj, hogy két EU van. Az egyik az, amelyik leírja a dolgokat, a másik pedig az, aki csinálja. Ezen a téren Magyarországon még rosszabb a helyzet. A hazai Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia miden szempontból jó, EU-konform, minden szava aranyat ér. Ugyanakkor hatalmas ellentmondások vannak közte és a tényleges intézkedések között (például a Köznevelési törvény és az egész napos iskola között). A törvények, intézkedések közül sok egyenesen ellentmond a nagy dokumentumoknak (például a büntethetőségi korhatár leszállítása, a segélyek folyamatos csökkentése). A válság, az infláció a szegényeket érinti legsúlyosabban, miközben Magyarország az egyetlen olyan tagállam, amely a válság alatt nem segítette, sőt rontotta a szegények helyzetét. (Ellentétben más országokkal, ahol komoly intézkedéseket hoztak védelmükben.) Nálunk 600 ezer felnőttnek nincs munkája, Magyarországon a szociális minimumnál fontosabb dolog nem lenne, miközben a közvéleményt éppen ez ellen hangolják. Az oktatás terén is sok a magyar vállalás, ugyanakkor az intézkedések nincsenek összhangban az uniós célokkal. Ráadásul olyan mértékben szűkítették az iskolák autonómiáját, amire még a Horthy-rendszerben sem volt példa. Folytatódik a perverz újraelosztás, a családi adókedvezmény tudatosan a középosztályt erősíti. Azokat, akiknek Bogár László elfogadhatatlan gondolatmenetével még lehet segíteni. A közfoglalkoztatás kapcsán azt kérdezte Ferge Zsuzsa, hogy tényleg jó a gyereknek az, amikor azt látja, szülei munkájának semmi köze az emberileg elfogadhatóhoz. Ez lenne a minta a gyerekeknek? Súlyos probléma még Magyarországon a jogfosztás, a jogfosztottság, a cigány ellenesség, a segélyek feltételekhez kötése, a hajléktalanság. Ferge Zsuzsa előadása végén összefoglalóan azt hangsúlyozta, hogy a büntető állam fokozatosan és rendszeresen erősödik, rengeteg helyen megjelent a büntetés, a szankció. A családi pótlékot például a szocializmusban szinte mindenki megkapta munkaviszonyhoz kötve 3 3

4 (legfeljebb 1-2 százalék nem). Éppen a rendszerváltás utáni problémák miatt (tömeges munkanélküliség megjelenése, munkaviszony megszűnése) lett univerzális (nem munkaviszonyhoz kötött) a családi pótlék ben ennek a rendszernek a teljes szétbontása történt meg azért, hogy külön tudják kezelni a 6 éven aluli gyerekeket (akik még érintetlenek ), illetve az iskolásokat, akik esetében már megjelentek a feltételek és a szankciók (megvonás iskolai hiányzás miatt) ben már utcán lehet igazoltatni a gyerekeket, és be lehet őket vinni az igazgatóhoz. A legújabb törvényjavaslat értelmében a gyerek iskolai hiányzása és a lakókörnyezet rendben tartásának hiánya miatt a közfoglalkoztatásból is ki lehet zárni majd a szülőt három hónapra. Ferge Zsuzsa idézett a törvényjavaslat indoklásából: a közfoglalkoztatottak olyan értékteremtő munkákban vesznek részt, amelyek szervesen kapcsolódnak az önkormányzatok, más állami szervek közfeladataihoz, a közfoglalkoztatásban részt vevőkkel szemben feltételül szabja az általánosan elvárható erkölcsi, magatartási szabályok betartását. 4 Ez a bibliai magyarázattal sincs összhangban, hiszen abban létezik olyan, hogy a fiút megbüntetik az atya bűneiért, de olyan nincs, hogy az atyát a fiú bűneiért. LAKHATÁSI SZEGÉNYSÉG HAZAI POLITIKÁK KERESZTTÜZÉBEN Győri Péter szociológus előadásában rövid történeti áttekintést nyújtott a rendszerváltás előtti és utáni lakáspolitikáról, beszélt a válság éveinek lakásszegénységéről és a problémák kezeléséről. Az előadás harmadik részében az uniós források tervezésének, felhasználásának magyarországi gondjait hangsúlyozta. Magyarországon már a rendszerváltás óta, több mint 20 éve politikai, társadalmi, gazdasági válság van. A lakáshelyzet szemszögéből: 1975 és 1990 között folyamatosan csökkent a lakásépítések száma (100 ezerről 20 ezerre). A Bokroscsomag után indult el az országban a növekedés, évi 4-5 százalékos volt a GDP növekedése, emelkedett a reálkereset, a munkanélküliségi ráta 2001-ig csökkent (11%-ról 6%-ra) után a lakásépítések száma is emelkedni kezdett, 2004-ben már 44 ezer lakás épült. Ezt Győri Péter konszolidációs időszaknak nevezi, amely 2001-ben megtört. Ekkortól kezdett ismét emelkedni a munkanélküliségi ráta, 2006-tól a GDP is csökkent re a lakásépítések száma 12 ezerre csökkent. Az elmúlt száz évben, a két világháborút is beleértve, nem volt ilyen alacsony ez a mutató. A társadalmi problémákra, a válságos helyzetre sokan évtizedek óta felhívták, felhívják a figyelmet, de ezek a figyelmeztetések mindig süket fülekre találnak ban a külső hatások, a válság is mélyítette a helyzetet, többek között a lakásszegénység terén is. A válságkezelés időszakában Magyarországon a legrosszabb forgatókönyv, a mindenkit mindenki ellen uszítás forgatókönyve valósult meg. Példa erre a jómódúak és a szegények szembeállítása (az adórendszeren keresztül), a dolgozók és a munkanélküliek szembeállítása (a közmunkán keresztül). Példa továbbá az idősek és a fiatalok, a gyerek nélküliek és a gyerekesek, a romák és a nem romák egymásnak uszítása. Az ezeket eredményező intézkedések sorozata társadalmi dezintegrációhoz vezet, vezetett. A társadalom egyébként is hosszú válságos folyamattól szenved, de ezekkel az intézkedésekkel tovább rontják a helyzetet. Kérdés, hogy mindez hogyan tud csatlakozni, illeszkedni az EU integrációs céljaihoz. Fontos az is, hogy ezek a dezintegráló (akár csak verbális) lépések mennyibe kerülnek a társadalomnak, mennyibe kerülnek nekünk. A lakásszegénység által érintett főbb csoportok a devizahitelesek, a hajléktalanok, a rezsihátralékosok. Ezekre a problémákra, azok kezelésére a politikák, a politikusok érzékenyek voltak. A helyzet még sem javult. A devizahitelesek (akik még egészen más környezetben, más perspektívával vették fel hiteleiket) nehézségei nem lettek megfelelően kezelve, a bankokat és a hiteleseket szintén összeugrasztották. A hajléktalanság a szociális lakásépítés hiányának és a segítőrendszerek össze nem hangolásának következménye. A hajléktalanság már nem csak előforduló, hanem tömeges probléma, és nincs tisztázva, hogy 4 (10.old.) 4

5 mennyire az egyén és a struktúrák felelőssége. A társadalmi problémát alapvetően uniós projektek kezelik, de ezek nem szisztematikusak és nincsenek összhangban a magyar rendszerrel. A rezsihátralékosok problémája a napi politika számára is aktuális. Ezen a téren alapvető gond az, hogy nincs árszabályozás, illetve nincsenek egyéb intézkedések sem. (Jelenleg hatásági árak vannak, amelyek nem azonosak a társadalmilag megszabott árral.) Az EU-s források, programok kapcsán Győri Péter megjegyezte, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a tartalmi, érdemi együttműködésekre (amik a nagy ellátórendszerek között nincsenek meg). Folyamatokat, rendszerfejlesztést kellene támogatni, illetve vizsgálni kellene, hogy a pályázó alkalmas-e a megvalósításra. Probléma az is, hogy nem tudjuk, kik komponálták, tervezték a programokat. Ők láthatatlanok, nincs felelősség, nincs nyilvánosság. A MAGYARORSZÁGI LAKHATÁSI VÁLSÁG - EURÓPAI KONTEXTUSBAN Misetics Bálint szociálpolitikus elsőként az eladósodottság mértékét, a lakáshelyzet különböző dimenzióit mutatta be hazai és uniós adatsorokkal. Majd a szociális beruházási csomag a hajléktalanság kezelésére vonatkozó pontjait vetette össze a magyarországi helyzettel. Ebből kiderült, hogy az előadó által 11 pontban összefoglalt, az uniós dokumentumban szereplő hajléktalansággal kapcsolatos feladatok, tevékenységek közül mindössze kettő teljesül (nem egészében, csak részben) Magyarországon. A többi pontban egyértelműen nem érvényesülnek a jelzett lépések, nem felelnek meg az egyébként nem túl ambiciózus uniós célkitűzéseknek. Az Alaptörvény negyedik módosításával a kormány kriminalizálja a hajléktalanságot, a hajléktalan embereket. Misetics Bálint szerint a szociális szakma felelőssége is, hogy ilyen most a helyzet. Fel kell tenni a kérdést, hogy a szakma megtett-e mindent, hogy enyhítse, megakadályozza az igazságtalanságokat, akár a jogállami keretek leépítését. Véleménye szerint sem az intellektuális munka terén, sem az intervenciók (a bourdieu-i intervenció, a nyilvánosság, a publicitás) terén sem. Az EU szintén nem tett sok mindent a magyarországi helyzet kapcsán. Miközben a bírók nyugdíjazása, függetlensége elleni lépések ellen felemelte a szavát, addig a hajléktalanokat kriminalizáló alkotmányos változtatások kapcsán néma maradat. Misetics Bálint azt is mondta, hogy egy ilyen EU-nak nem lehet büszke polgára. A MEG-NEM-ÉRTETT POLITIKAI GONDOLAT: INKLÚZIÓ ÉS BERUHÁZÁS Krémer Balázs szociológus, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke a szociális beruházási csomag kapcsán értelmezte a szakma számára adott kereteket, amelyek fogódzók volnának nekünk. Az uniós szövegeket gyakran félreértik, és erre Magyarország különösen fogékony: vagy szent szövegként értelmezzük az uniós dokumentumokat, vagy úgy vesszük, hogy nem számít, úgy is kijátsszuk ( csak dőljön a pénz ). Az előadó nem viszonyul szent szövegként a szociális beruházási csomaghoz, de nagyon fontos dokumentum: elköteleződés amellett, hogy a veszteseket valahogy kompenzálni kell. Fontos gesztus, hogy az EU szükségesnek tartja a visszatérést az inkluzív társadalomhoz. A csomag reagál a válságra, a társadalmi egyenlőtlenségek elszabadulására. Nem egy forradalmi újítás (ilyet az EU nem csinál), inkább diplomáciai anyag, amelyben nem beszélnek problémákról, alapvetően mindent pozitívan fogalmaznak meg. Az inklúzió kapcsán Krémer Balázs elmondta, hogy nem szociális szakpolitikai, hanem általános gazdaságfejlesztés-politikai fogalomról van szó. Ahogy azt például Stiglitz (Nobel-díjas közgazdász) mondja, ha az egyenlőtlenségek és a hatalomkoncentráció túl nagyok, az blokkolja a szabad versenyt. Krugman szerint az egalitáriánus jövedelemelosztás jobban élénkíti a fogyasztást és a keresletet, mint az egyenlőtlen elosztás. Itt tartunk most, itt kell beruházni az inkluzív növekedésbe. A beruházás azért beruházás, mert valamibe be kell fektetni, ami majd valamikor megtérül. Átmeneti támogatással helyzetbe hozhatók emberek, ehhez érdemes lehet átcsoportosítani forrásokat 5

6 (például gyerekekre, oktatási expanzióra). A szociálpolitika viszont alapvetően nem beruházási műfaj, nem egyszeri fejlesztésre van szüksége. Működési költségei, folyó költségvetési kiadásai vannak. Ezt az EU is tudja, de pénzt csak beruházásra lehet költeni, ezért kell csomagnak, programnak hívni ezt a jelenlegi és más hasonló kezdeményezéseket. Krémer Balázs szerint a szociális szakmának újra kell gondolnia helyzetét, azt például, hogy vannak-e jó gyakorlataink, helyzetbe tudunk-e hozni embereket, tudunk-e fenntartható, finanszírozható szociális projektekben gondolkodni. Összeállította: Farkas Zsombor 6

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Több pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan?

Több pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan? Több pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan? Gyerekesély Közhasznú Egyesület 2015. május A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Mi a kérdés? A 2016-os

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok Teller Nóra Városkutatás Kft./European Observatory on Homelessness 2012. augusztus

Részletesebben

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon Dandé István MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda Szekszárd, 2011. 05. 31. Egy kis történelem 2005. MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda megalakul

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl

Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl Budapes. Gazdasági Fórum 2011 október 27. Romhányi Balázs A lényeg A magyar költségvetési poli.ka legnagyobb baja, hogy nincs. A költségvetési poli.ka lényege

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Lakhatási szegénység

Lakhatási szegénység Lakhatási szegénység Megfelelő lakhatás Lakhatás jogi biztonsága Szolgáltatások, infrastruktúra elérhetősége Megfizethetőség Lakásra való fizikai alkalmasság Akadálymentes Lokáció Kulturális megfelelőség

Részletesebben

A közoktatás szerepe, lehetőségei a gyermekkori szegénység csökkentésében

A közoktatás szerepe, lehetőségei a gyermekkori szegénység csökkentésében A közoktatás szerepe, lehetőségei a gyermekkori szegénység csökkentésében Az Echo Innovációs Műhelya Szegénység és Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Éve keretében Székesfehérváron szervezett

Részletesebben

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560.

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 20.7.2015 2015/2132(BUD) MÓDOSÍTÁS: 1-17 Giovanni La Via (PE560.881v01-00) Az Európai Unió 2016-os pénzügyi

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program: a Rövid Program lényege

A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program: a Rövid Program lényege A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program: a Rövid Program lényege A gyermekek szegénysége elfogadhatatlan. Minden negyedik-ötödik gyermek nélkülözésekkel, fejlődését nehezítő körülmények között él. Minden

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 Most is van lehetőség természetben nyújtani a családi pótlékot vagy a segély egy részét! Az utalvánnyal kötötté teszik a pénz felhasználását.

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN 1. KÖZTERÜLETEN NE ÉLJENEK ÉS NE ALUDJANAK EMBEREK?! SPECIÁLIS KIHÍVÁSOK AZ UTCAI SZOLGÁLTATÁSOK KAPCSÁN SZEKCIÓVEZETŐ: MORVA EMÍLIA (MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT EGYESÜLET)

Részletesebben

Magyar Tudomány Ünnepe 2014

Magyar Tudomány Ünnepe 2014 Magyar Tudomány Ünnepe 2014 A foglalkoztatáspolitika jelene és jövője az EU-ban és Magyarországon tudományos konferencia az Általános Vállalkozási Főiskolán 2014. november 6. A konferencia védnöke: Vastagh

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4 ÉVES JELENTÉS ÉS CSELEKVÉSI JAVASLATOK A 2009/2010-ES GAZDASÁGI VÁLSÁGRA VONATKOZÓ EZA PROJEKT KERETÉBEN ÉRINTETT DOLGOZÓK SZERVEZETEI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI TANÁCS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSÁVAL TARTALOM I. BEVEZETÉS...3

Részletesebben

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon Csite András és Teller Nóra 2013. szeptember 26. HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Az Orbán-kormány a szegények ellen

Az Orbán-kormány a szegények ellen Az Orbán-kormány a szegények ellen Az Orbán-kormány a szegények ellen: A-tól Z-ig A dósságkezelési szolgáltatás megszüntetése: A kormány 2015-től törli a szociális törvény kötelező segélyei közül az adósságkezelési

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 418 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Magyarország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

A változások kényszere

A változások kényszere Péterfi Ferenc: A változások kényszere Milyen közösségi kihívások várnak a szakmánkra és a művelődési intézményekre, szervezetekre? peterfi@kkapcsolat.hu A változások természetéről - A változás állandósul;

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK Monitoring Bizottsági tagok felkészítése a fejlesztéspolitikai tevékenységükhöz kapcsolódóan 2015. június 3. HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK GYENE GYÖNGYVÉR MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A horizontális

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben