Tartalom 1 ÁFA Adatszolgáltatási értékhatár változása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalom 1 ÁFA Adatszolgáltatási értékhatár változása"

Átírás

1 E-Adótanácsadó E-Adótanácsadó Szakmai folyóirat XI. évfolyam 3. szám március Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai ÁFA Adatszolgáltatási értékhatár változása Írta: Bonácz Zsolt adószakértő január 1-jétől lépett hatályba az Art. 31/B. -a, amely az általános forgalmi adó alanyai, valamint kizárólag a kibocsátott számlák vonatkozásában az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai részére az áfabevallás keretében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettséget vezetett be január 1-jétől az Art. 31/B. -a módosításra került, amely folytán az adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából releváns értékhatár Ft-ról Ft-ra csökkent. Az értékhatár jelentős mértékű csökkentése azt eredményezte, hogy január 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség már jóval nagyobb adózói kört érint. A következőkben az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó, január 1-jétől hatályos szabályokat tekintem át. Az általános forgalmi adó alanya az általa teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén azon számlákra vonatkozóan kötelezett egyedi adatszolgáltatásra, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege az 1 millió forintot eléri vagy meghaladja. Tartalom 1 ÁFA Adatszolgáltatási értékhatár változása 4 ART Az adóbevallási gyakoriságról 8 ELLENŐRZÉS évi ellenőrzési irányok a NAV adóztatási szerve feladatkörében 11 KIVA A kisvállalati adó elszámolása és bevallása 16 OLVASÓI KÉRDÉSEK Eurós bérleti díj miatti SZJA kötelezettség Szerzők: Bonácz Zsolt adószakértő Dr. Kovács Ferenc adószakértő Botházy Béla NAV, Ellenőrzési Osztály Pethő Imre NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Tisztelt Olvasónk! AdóTanácsadó szakmai folyóiratunk a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez a vezetőket érintő legfontosabb változásokra, amelyhez a megújult tartalom is igazodik. Reméljük, hogy az átalakítás az Önök legnagyobb megelégedésére szolgál a jövőben is. Honlapunkról a JOGSZABÁLY- FIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: február 25. Az adatszolgáltatást azon adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban kell teljesíteni, amelyben az ügylet Üdvözlettel: Varga Szabolcs szerkesztő 1

2 teljesítését, vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adót be kell(ett) (volna) vallani. A pénzforgalmi adózás szabályai szerint adózó áfaadóalanyt az általa kiállított és a pénzforgalmi adózás alapján adózó számla vonatkozásában csak egyszer terheli adatszolgáltatási kötelezettség. Az adatszolgáltatást azon bevallásban kell teljesíteni, amelyben a számla alapján először adófizetési kötelezettség keletkezik. Az adatszolgáltatás keretében az adott számlával öszszefüggésben nyilatkozni kell a számla sorszámáról, a partner adószámának (csoportazonosító számának) első nyolc számjegyéről, az áfa alapjáról, az áthárított adóról, az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontról (előleg esetében az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjáról), számla keltéről (kizárólag akkor, ha azzal a teljesítés időpontja egybeesett, így a teljesítés időpontja a számlán nem került feltüntetésre). Az adatszolgáltatási kötelezettségnél az új értékhatárt azon ügyletekre (előlegekre) vonatkozóan kiállított (kiállítani elmulasztott) számlákra kell alkalmazni, amelyeknél az Áfa tv. szerinti teljesítés időpontja december 31-ét követi. Ebből adódóan, ha az általános forgalmi adó alanya december 31-ét követően bocsát ki számlát olyan ügyletről (előlegről) vonatkozóan, amelynél az Áfa tv. szerinti teljesítés időpontja január 1-ét megelőzi, és a másik adóalanyra áthárított adó összege elérte vagy meghaladta az 1 millió forintot, de nem érte el a 2 millió forintot, akkor az adott számlával kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn. Adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik akkor, ha a számlában más adóalany részére jogalap nélkül került felszámításra 1 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű áfa (2015. január 1-je előtt is ez a szabályt él, csak az értékhatár volt 2 millió forint). Az Áfa tv dc) pontja alapján, ha az adott számlával összefüggésben adatszolgáltatási kötelezettség áll(t) fenn, akkor a számlában a termék vevőjének, a szolgáltatás igénybe vevőjének adószámát (csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító szám első nyolc számjegyét) fel kell(ett) tüntetni. Az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag akkor keletkezhet(etett), ha a kibocsátó a számlában más adóalanyra hárított át általános forgalmi adót. Ennek következtében, ha az adózó saját döntése alapján olyan ügyletről bocsát(ott) ki számlát, amely az Áfa tv. értelmében termékértékesítésnek, vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül, de abban más személy nem érintett [pl. az Áfa tv. 11. (2) bekezdés a) pontja által termékértékesítésnek minősített tárgyi eszköz előállítása saját vállalkozásban végzett beruházás útján], akkor a számlában feltüntetett általános forgalmi adó nagyságától függetlenül adatszolgáltatási kötelezettség nem keletkezik (keletkezett). Módosító és érvénytelenítő számla kibocsátásához kapcsolódóan is adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik (kivéve pénzforgalmi adózás alkalmazó áfaadóalanyokat), ha a módosított vagy érvénytelenített alapszámlához (eredetileg kibocsátott számlához), illetve érvénytelenített módosító számlához kapcsolódóan akár 2015-ben, akár 2015 előtt adatszolgáltatási kötelezettség állt fenn. A módosító számla kibocsátása önmagában adatszolgáltatási kötelezettséget generál (kivéve pénzforgalmi adózás alkalmazó áfa-adóalanyokat), ha ezáltal az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja az forintot. Az adatszolgáltatást azon bevallásban kell teljesíteni, amelyben a módosító és/vagy érvénytelenítő számla áfatartalmát el kell(ett) (volna) számolni. Az adatszolgáltatás keretében az előzmény számlá(k) ra vonatkozóan is adatot kell szolgáltatni az előzőleg említett adatok megadásával, a módosító, érvénytelenítő számlával kapcsolatban annak sorszámát és a számszaki hatását kell bemutatni az adóalap és adó tekintetében. 2

3 Előállhat olyan eset, hogy az alapszámlához (eredetileg kibocsátott számlához) adatszolgáltatási kötelezettség nem kapcsolódott, de a kiállított módosító számla miatt adatszolgáltatási kötelezettség keletkezett. Az alapszámla módosítása történhet egy lépésben (a módosító számla az eredeti számla értékadatokat negatív előjellel, az új érték-adatok pedig pozitív előjellel tartalmazza), vagy két lépésben (alapszámla érvénytelenítésre kerül, új számla pedig a helyes érték-adatokat tartalmazza). Első esetben a módosító számlának, második esetben az új számlának már kötelező eleme a termék vevőjének, a szolgáltatás igénybe vevőjének adószáma (csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító szám első nyolc számjegye). Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az általa 2015-ben kibocsátott számlák tekintetében az előzőleg leírtak szabályok alapján a adóévről benyújtott egyszerűsített vállalkozói adó bevallásban köteles nyilatkozatot tenni. A pénzforgalmi adózás szabályai szerint adózó áfaadóalanyt az általa kiállított módosító, érvénytele nítő számlával összefüggésben adatszolgáltatásra nem kötelezett. Az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlák tekintetében egyedi adatszolgáltatás terheli, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege az 1 millió forintot eléri vagy meghaladja, feltéve, hogy arra alapozva január 1-jétől kezdődően adólevo nási jogot gyakorol. Az adatszolgáltatást azon bevallás keretében kell teljesíteni, amelyben a számlára alapozva levonható adót számolt el. Ennek keretében az előzőleg már említett adatokat kell megadni, azzal az eltéréssel, hogy abban a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany adószámát (csoportazonosító számának első nyolc számjegyét) kell megadni. A pénzforgalmi adózás szabályai szerint adózó áfaadóalanytól befogadott számlánál a befogadót az előzőek szerint adatszolgáltatási kötelezettség csak egyszer terheli, amelyet azon bevallásában kell teljesítenie, amelyben a számla alapján először adólevonási jogot gyakorolt. Az általános forgalmi adó alanyt (kivéve pénzforgalmi adózás szabályai szerinti adózó áfa-adóalanyt) termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlák (kivéve pénzforgalmi adózás szabályai szerinti adózó áfa-adóalanytól történő beszerzésről szóló számlák) tekintetében összevont adatszolgáltatás terheli [ csak az adószámot (csoportazonosító számot) és az áthárított áfa összegét tehát nem a levonható adóként elszámolt összegét kell megadni], amelyeket ugyanazon személy állított ki és amelyekben az áthárított általános forgalmi adó öszszege ugyan az 1 millió forintot nem érte el vagy nem haladta meg, s azok alapján január 1-jétől kezdődően áfát vont le. Az adatszolgáltatást azon bevallás keretében kell teljesíteni, amelyben a számlákra alapozva levonható adó elszámolására sor került. Az összevont adatszolgáltatás értékhatáránál figyelembe kell venni azon ugyanazon személy által kiállított számlá(k)ban áthárított adót is, amely(ek) vonatkozásában egyedi adatszolgáltatás áll fenn, azzal, hogy az összevont adatszolgáltatás keretében megadandó áthárított áfa összegben ezen számlá(k)ban áthárított adó nem szerepelhet, mert ez kétszeres adatszolgáltatást eredményezne. Módosító és érvénytelenítő számla befogadása (kivéve pénzforgalmi adózás szabályai szerinti adózó áfa-adóalany által kiállított módosító és érvénytelenítő számla) folytán is adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik, ha a módosított, vagy érvénytelenített alapszámlához (eredetileg kibocsátott számlához), illetve érvénytelenített módosító számlához kapcsolódóan az előzőleg leírt szabályok alapján 2015-ben, vagy 2015 előtt az akkor hatályos rendelkezések értelmében egyedi, vagy összevont adatszolgáltatási kötelezettség állt fenn. A módosító számla (kivéve pénzforgalmi adózás szabályai szerinti adózó áfa-adóalany által kiállított mó- 3

4 dosító számla) befogadása önmagában is adatszolgáltatási kötelezettséget generál, ha ezáltal az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot, s a befogadó az áthárított adó tekintetében részben is áfalevonást eszközölt. Az adatszolgáltatás keretében az előzmény számla (számlák) előzőleg említett adatait is meg kell adni a számlázás sorrendjében, a módosító, érvénytelenítő számlával kapcsolatban annak sorszámát és a számszaki hatását kell bemutatni adóalap és adó tekintetében. Az adatszolgáltatást azon bevallásban kell teljesíteni, amelyben a módosító és/vagy érvénytelenítő számla áfa-tartalma alapján az adózó levonható adót számolt el, vagy fizetendő adót kell(ett) (volna) elszámolnia. Az adózók nagyon gyakran hajtanak végre áfára vonatkozó önellenőrzést. Ekkor mindig meg kell vizsgálni, hogy a fizetendő és/vagy levonható adó módosítása folytán az adatszolgáltatás korrekcióra szorul-e, vagy sem. ART Az adóbevallási gyakoriságról Írta: Dr. Kovács Ferenc adószakértő A magyar adórendszer alapja az önadózás, mely az adóbevallásra épül, így nem mindegy, hogy az adózók milyen gyakran teljesítik ezen adókötelezettséget. Jelen cikk az adóbevallási gyakoriság legfontosabb szabályait kívánja az olvasókkal megismertetni, kiemelve a évi változásokat. 1. Adóbevallási gyakoriság általában A magyar adórendszer elsődlegesen az önadózásra épül, az adókiszabás, valamint az adókivetés sokkal kisebb mértékben van jelen. Az önadózás lényege, hogy az adózó saját maga állapítja meg adóját, amit meghatározott időközönként bevallás és megfizet. Az adózásnak ez a módja bizalmi elven alapul, azaz mindaddig, amíg az adóhatóság a bevallásban szereplő adatok ellenkezőjét nem bizonyítja, azokat valósnak kell tekinteni. Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adóbevallási gyakoriságra vonatkozó fő szabály szerint az adózónak valamennyi adóról az általános forgalmi adó, a társasági adó (adóelőleg) és a 31. (2) bekezdés szerinti bevallás (havi adó- és járulékbevallás) kivételével, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított elszámolandó általános forgalmi adója vagy a nettó módon számított fogyasztási adója és jövedéki adója vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg és jövedelemadó együttes összege a 10 millió forintot elérte, havonta, ha a 4 millió forintot elérte, negyedévenként kell bevallást tennie. Az előzőek szerint kell bevallást tennie annak az adózónak is, amely az adóévet megelőző második év utolsó napját követően szervezeti változással (átalakulással, kiválással, szétválással, egyesüléssel, beolvadással) jött létre, és az a szervezet, amelyből átalakult, kivált, vagy szétválás útján létrejött, illetve amellyel egyesült, vagy amelybe beolvadt, a szervezeti változást megelőzően az adóévet megelőző második évben az előzőekben meghatározott feltételeknek megfelelt. Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély esetében speciális rendelkezést tartalmaz a törvény, ugyanis e személyeknél figyelmen kívül kell hagyni az adóévet megelőző második évben nettó módon számított elszámolandó általános forgalmi adóját. 4

5 A tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés, a határidőt követően benyújtott bevallás, illetőleg az utólagos adó megállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát. A szociálpolitikai menetdíj-támogatásról (korábbi nevén: fogyasztói árkiegészítés) szolgáltatáscsoportonkénti részletességgel éves összesítő, a havi vagy évközi bevallás benyújtására kötelezett adózónak negyedéves összesítő bevallást kell benyújtania. Az adózó adójáról és költségvetési támogatásáról a jogszabályban meghatározott határidő utolsó napja előtt is benyújthatja bevallását. Ebben az esetben a bevallást csak önellenőrzéssel lehet helyesbíteni, az önellenőrzési pótlékot azonban a bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól kell felszámítani. Az Art. meghatározza általános szabályként a havi és évközi bevallás határidőit. Ez alapján fő szabály szerint a havi adóbevallást a tárgyhónapot követő hó 20. napjáig, az évközi bevallást a negyedévet követő hó 20. napjáig kell az adóhatósághoz benyújtani. A havi vagy évközi adóbevallásra nem kötelezett adózónak valamennyi adóról a megállapításra előírt időszakonkénti részletezésben éves bevallást kell tennie [ettől eltérő rendelkezést tartalmaz az Art. 31. (2) bekezdés]. Az éves adóbevallás határidői fő szabály szerint az adóévet követő év február 25-e, a magánszemélyek jövedelemadójáról a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, az adóévet követő év május 20-a. A társasági adóról, az osztalékadóról az adóévet követő év május 31-éig, míg a társasági adóelőleg-kiegészítés összegéről (az arra kötelezetteknek) a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást benyújtani. Az Art. 31. (2) bekezdése is speciális bevallási gyakoriságot határoz meg. E szerint a munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az állami foglalkoztatási szerv, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. b) pontja szerinti egyéni vállalkozó, a Magyarországon bejegyzett egyház, a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó, valamint a Tbj. 56/A. (4) bekezdése szerinti kötelezett a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról kivéve a kamatjövedelem adóról, járulékról és egyéb adatokról (ún. 08-as, 58-as bevallás). 2. Áfabevallási gyakoriság Az általános forgalmi adó vonatkozásában az Art. speciális bevallási gyakoriságot állapít meg, a szabályok évben több szempontból módosultak A bevallási gyakoriságról általában Az Art. 1. számú melléklet I. B. 3. a) pontja szerint az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak a) fő szabály szerint negyedévenként kell adóbevallást benyújtania, b) havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban fizetendő adó együttes összegének és az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakokban keletkezett de a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban érvényesített levonható, előzetesen felszámított adó különbözetének (az elszámolandó adó) éves szinten összesített vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte, továbbá ba) havonként kell adóbevallást benyújtania a csoportos általános forgalmi adózást választó adózónak, 5

6 bb) havonként kell adóbevallást benyújtania az általános forgalmi adóról szóló törvény 96. -ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőnek és az általános forgalmi adóról szóló törvény 89/A. -ában meghatározott adóraktár üzemeltetőjének, bc) havonként kell adóbevallást benyújtania annak az adózónak, aki (amely) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett, A bb) és bc) alpont szerinti havi bevallást első alkalommal arról a hónapról kell benyújtani, amelyben az adózó az Art. 22. (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott nyilatkozat vagy a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére köteles. A havi elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le nem fedett időszakról az adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással egyidejűleg tesz bevallást és az adót a bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza, bd) havonként kell adóbevallást benyújtania a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről, feltéve, hogy jogelőd nélkül alakult (2015. évi új szabály!). c) évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben ca) az elszámolandó adójának éves szinten összesített vagy annak időarányos éves szintre átszámított összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és cb) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal. (2015. évi új szabály!) Fontos szabály az általános forgalmi adó elszámolása és bevallása szempontjából az Art 1. számú mellékletének I.B) 3. ag) pontja, mely szerint az adót, ha az adóalany havi adóbevallásra kötelezett, a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig, negyedéves adóbevallásra kötelezett, a tárgynegyedév első napjától a tárgynegyedév utolsó napjáig, éves adóbevallásra kötelezett, a tárgyév első napjától a tárgyév utolsó napjáig terjedő időszakra kell megállapítania. (Ez az adóalanyra vonatkozó, és az áfatörvény alkalmazása szempontjából jelentőséggel bíró, adómegállapítási időszak.) Az átalakulással, az egyesüléssel, a szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult, egyesült vagy szétválás útján létrejött. Az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének. Az átalakulással, illetve szétválással létrejövő adózó tehát nem mentesül a gyakoribb bevallási kötelezettségre történő áttérés általános szabályai alól. Az áttérés szükségességének vizsgálata szempontjából a jogutód tevékenységének megkezdése időpontjától elért általános forgalmi adó összege az irányadó. Azoknál az adózóknál, amelyek szervezeti változásukat megelőzően és azt követően is folyamatosan működtek (vagyis azok az adózók, amelybe beleolvadtak, vagy amelyből kiváltak), önmagában a szervezeti változás az áfabevallás gyakoriságban változást nem hoz. (A jogelőd adózóra is vonatkozik azonban az év közbeni gyakoribb bevallás benyújtására történő áttérési kötelezettség.) 6

7 2.2. Változás az áfabevallási gyakoriságban az adózó kérelmére (Gyakorítás kérése) Az Art. lehetővé teszi, hogy az adózó a rá vonatkozó bevallási gyakoriság megváltoztatását kérje, amenynyiben vele kapcsolatban meghatározott feltételek fennállnak. Vagyis a bevallási gyakoriság változtatására nem csak jogszabályi rendelkezések alapján, hanem adózói kérésre is lehetőség van. Az áfabevallási időszak gyakorítására régóta lehetőség van, mely szerint az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérhette. Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást az adóév végéig különösen abban az esetben engedélyezhette, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb volt az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósított meg. A törvény 2012-től határoz meg kizáró okokat, melyek 2013-tól módosultak. Az Art. 2. számú melléklet I. 2. b) pontja alapján az adóhatóság akkor tagadja meg az engedély kiadását, ha az adózó esetében az alábbi feltételek bármelyike érvényesül: a kérelem benyújtását megelőző két éven belül az adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát törölték, az adóhatóság számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt jogerősen mulasztási bírsággal sújtotta, szerepel(t) az 55. (3) bekezdése vagy (5) bekezdése alapján közzéteendő adózói listán, 25 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyt/folyik ellene. A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni. Az eljáró adóhatóság vezetője az engedélyt a kizáró ok fennállása ellenére különös méltányosságból megadhatja, ha az engedély megadását kizáró ok nincs arányban az adózó gyakoribb elszámoláshoz fűződő méltányolható érdekével. 3. Kivétel a bevallási kötelezettség alól Mivel az adóbevallás az egyik alapvető adókötelezettség, ezért az alóli kivételt csak szűk körben enged a törvény. Ki lehet emelni a személyi jövedelemadó vonatkozásában a magánszemélyek rendelkezésére álló éves elszámolási módokat (munkáltatói adómegállapítás, egyszerűsített adóbevallás, adónyilatkozat), illetve a nem magánszemélyek tekintetében két lehetőséget. Az Art. 31. (5) bekezdése alapján a társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év május 31-éig bevallást helyettesítő nyomtatványon (TAONY nyilatkozaton) nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi együttműködési csoportosulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el. A másik lehetőséget az Art. 31. (6) bekezdése rendezi, mely alapján a bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon (ún. NY nyilatkozaton) a bevallás benyújtására előírt határidőig nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá felszámolás, végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a felszámolás, végelszámolás befejezésekor benyújtandó adóbevallásra. 7

8 ELLENŐRZÉS évi ellenőrzési irányok a NAV adóztatási szerve feladatkörében Írta: Botházy Béla NAV, Ellenőrzési Osztály 4004/2015. számon jelent meg a NAV tájékoztatása a évi ellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési irányokról. A stratégiai célok kitűzése mellett a tájékoztatás meghatározza az adott év kiemelt vizsgálati céljait. A stratégiai cél elsődlegesen az államot és az EU-t megillető bevételek biztosítása, az adóelkerülésből, támogatások jogosulatlan igénybevételéből származó veszteségek csökkentése, másrészt igazságos piaci környezet fenntartása, a jogszerűen működő gazdasági szereplők versenyhátrányának csökkentése a csalárd adózók gazdaságból történő kiiktatásával. A tájékoztatásban megfogalmazott célok, intézkedési tervek évről évre jó irányba mutatnak, azonban a piaci szereplők néha mégis azt érzik, hogy az ellenőrzések fűnyíró elv alapján, a szankciók kiszabása érdekében történnek. Az idei tájékoztatóban különösen olyan elemek sorakoznak fel, amelyek a jogkövető, illetve a kisebb jogsértéseket vétő adózókra vonatkozóan a tájékoztatásra, prevencióra, figyelmeztetésre, felszólításra, mulasztási bírság alkalmazására helyezik a hangsúlyt és csak a súlyos, esetleg szándékos, jelentős kárt okozó jogsértések esetén alkalmazandó a jogkövetés kikényszerítése a szigorú hatósági fellépéssel vagy a cselekmény súlyának megfelelően a bűnügyi szakterülettel való együttműködéssel, az ilyen adózók gazdaságból való kiszűrésével. Hagyományosan, a tájékoztatás A) része az adóztatási szerv a B) része a vámszerv ellenőrzési feladatait tartalmazza. Újszerű, hogy az adónemenként meghatározott feladatok mellett az adónemektől független célkitűzéseket is megjelentek. A NAV honlapján a tájékoztatással egyidejűleg az előző évi eredmények elemző prezentációját is közzétették. Az adóhatóságnál az évek folyamán már rutinszerűvé vált a kockázatelemzés alkalmazása. Az 2015-ben is erre épül az ellenőrzésre történő kiválasztás és a kockázatos adózók kiszűrése. Ennek megfelelően az adózók maguk is felmérhetik az adókötelezettségeik szabályserű vagy kevésbé szabályszerű teljesítése alapján az ellenőrzésül elrendelésének valószínűségét. Évről-évre a legnagyobb hangsúly a legnagyobb volumenű adónemre, az áfacsalások visszaszorítására irányul. Emiatt nagyobb mértékben az áfát (is) érintő utólagos ellenőrzésekre lehet számítani. Az áfacsalások és bevétel eltitkolások feltárása érdekében célirányos fellépés szükséges, azaz ellenőrzés szigorúbb lesz a fizetendő adó valótlan tartalmú számlák befogadásával történő csökkentése (ún. adóminimalizálás), az áfa- és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya, a közösségen belüli ügyletekkel megvalósított jogellenes cselekmények, a láncügyletekben az értékesítési láncolatba mesterségesen beépített közbenső szereplők feltárása esetén. A év adószakmai slágere és kihívása az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, rövidített nevén az EKAER bevezetése. 8

9 Az adóhatóság az ellenőrzései során felhasználja az EKAER-ben rögzített adatokat. Mindemellett érdemes figyelmet fordítani a bejelentés szabályaira, tekintettel arra, hogy mulasztás esetén bírság szabható ki. Az ellenőrzésre történő kiválasztásoknál pedig a közösségi összesítő nyilatkozatok, a tagországi VIES adatok és a belföldi általános forgalmi adó összesítő jelentés adatainak felhasználása, és az azok összefuttatása teszik lehetővé a legkockázatosabb adózói körök kiszűrését. Ahogyan bővül az elektronikus kereskedelem, úgy nő az ilyen tevékenység ellenőrzésének a szerepe. A tájékoztató az ezen a területen kezdő vállalkozások ellenőrzésének preventív hatását emelte ki. A január 1-jétől hatályba lépett jelentősebb jogszabályváltozások, amelyek az ellenőrzések során is kiemelt figyelmet érdemelnek: Az adókötelezettségek megkerülésének vélelmezése esetén az adóhatóság az adóalanyokat e tényről tájékoztathatja, ami segítheti a jóhiszemű adóalanyokat a csalásban való részvétel elkerülésében. Az egyes vas- és acélipari termékek, valamint a munka erő-kölcsönzés átsorolásával tovább bővült a fordított adózás alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások köre. Az átmenet miatt preventív célokkal számítani lehet e terület fokozottabb ellenőrzésére. Az kérdéses még, hogy az adóalanyok a csalárd tevékenységüket áthelyezik-e más termékek, szolgáltatások piacára. Módosult az előleg után keletkező adófizetési kötelezettség szabályozása, így már nem csupán a pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, hanem bármely más formában kapott vagyoni előny juttatása is adófizetési kötelezettséget keletkeztet, ha annak összege az ellenértékbe beszámítható. Itt is az új szabályozás miatt várható célzott vizsgálódás az ellenőrzések folyamán. Ellenőrzés várható a végső fogyasztók számára termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási tevékenységet végző adózóknál, akik nem tesznek eleget bizonylat-kiállítási kötelezettségüknek. Megjegyzendő, hogy az utóbbiak kiszűrése viszont nyilvánvalóan nagyon sok jogkövető adózó ellenőrzésével jár együtt, tehát a nyugtaadási kötelezettség fokozott ellenőrzésére ebben az évben is számí tani lehet. A társasági adó ellenőrzése során hagyományosan a költségek, ráfordítások elszámolása, a veszteségelhatárolás, a transzferárazás, bizonylat nélküli, fiktív számlákra alapozott költségelszámolások, és a jövedelem-, (nyereség-)minimum elszámolásának vizsgálata lesz a cél és a bevallások adatai alapján kiválasztási szempont. A feltételes adó-megállapítás tárgyában hozott határozatokkal érintett tranzakciók megvalósulása, az adó-megállapítás iránti kérelemben foglalt tények teljesülése is utólagos ellenőrzésre kerülhet. Az alternatív adók körében a KATA, KIVA, EVA alanyok ellenőrzése került említésre. A járulék fizetés ellenőrzése az alkalmazottak bejelentésére, a bejelentést teljesítő, de bevallást be nem nyújtókra, a munkaerő-kölcsönzők közül a járulékfizetést kikerülni igyekvőkre, a minimális járulékalap összegét helytelenül megállapító, illetve a magas árbevétel és forgalom mellett kevés számú munkavállalót foglalkoztató adózókra irányul. Tevékenység specifikus járulék ellenőrzés várható a borravalós szakmákban és azokban, amelyekben jellemzően minimális költség keletkezik. A személyi jövedelemadó körében az eltitkolt jövedelmek feltárása lesz hangsúlyos. Az ellenőrzések a be nem jelentett munkavégzésre, illetve a munkavállalók valóságosnál rövidebb munka időre történő bejelentésére a vállalkozások 9

10 pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzt felvevő, de annak vállalkozási célú felhasználását igazolni nem képes, az adócsalás gyanús ügyletekkel érintett magánszemélyekre irányulnak majd elsődlegesen. A magánszemélyek ellenőrzésével párhuzamosan az őket foglalkoztató gazdasági társaságok is számíthatnak ellenőrzésre. Ezek mellett célkeresztbe kerülnek az egyéni vállalkozók közül a bevallási kötelezettségüket nem teljesítők, a tartósan veszteséget kimutatók, akik közben jelentős beruházásokat végeznek, akik a vállalkozásuk megszüntetését követően jövedelmet nem vallanak. Ellenőrzik majd az őstermelőket is, különösen, ha egyéni vállalkozóként is hasonló tevékenységet végeznek. Vizsgálandó lesz az 1%-os felajánlások jogszerűsége és a kedvezményezettek elszámolásai. Az egyéb adók közül a szakképzési hozzájárulás, a pénzügyi tranzakciós illeték, valamint a reklámadó helyes megállapítását figyeli az adóhatóság. A környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó és energiaadó kisebb volument képez, illetve a vállalkozások szűkebb körét érinti. Ők a 2015-től termékdíj kötelessé vált termékekre vonatkozó ellenőrzésekre készülhetnek. Újszerű része az idei tájékoztatónak az egyes adónemektől független ellenőrzési célkitűzések, amelyek nyilvánvalóan az adóelkerülést és az adócsalások feltárását célozzák. Ennek keretében az utóbbi időben a jogszabályváltozások által lehetővé vált új eszközök (EKAER, Online pénztárgépek által küldött adatok, adóregisztrációs eljárás) hatékony alkalmazása szűkítheti a csalárd adózók lehetőségeit. A székhelyváltoztatók és a munkaerő-kölcsönzők is kiemelt figyelmet kapnak, bár ez utóbbiaknál a fordított áfa bevezetése egyébként is csökkentette az áfacsalás lehetőségét. További feladatként jelenik meg a készpénzforgalom és a csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése. A célkitűzések megvalósítását támogató kiemelt eszközök, módszerek A tájékoztató ebben a részben kiemelten említi az ügyfél orientáltságot, a tájékoztatás és a prevenció fontosságát. Az adózók részéről bizonyosan üdvözlendő lesz, ha ezek alkalmazása a hatóság részéről meg is valósul. A központi szinten összehangolt adó- és vámszakterületi kockázatkezelésen alapuló ügyfélorientált kiválasztás az adó- és vámszakterületi eltérő kockázatok együttes figyelembe vételével, az egyes adózók esetében alkalmazandó ellenőrzési eszközök, módszerek hatékonyabb alkalmazását eredményezheti. Fontos eszköz a NAV különböző szakterületeinek összehangolt együttműködése, valamint az ennek segítségével végzett kiválasztás. A csalás, adóelkerülés ellen a szigorú hatósági fellépés és a bűnügyi szakterülettel való szoros együttműködés hozhat eredményt. A Belföldi összesítő nyilatkozatok adatainak hasznosítása jelent segítséget a kiválasztás és az ellenőrzések végrehajtásában, különös tekintettel az adatszolgáltatás 1 millió Ft-ra leszállított értékhatárára. A számlakibocsátók, számlabefogadók adatainak öszszefuttatásával feltárhatók az eltérések és a számlázási útvonalak. Ez már önmagában hordozza az informatikai lehetőségek kihasználását, de a tájékoztatóban az informatikai hardver és szoftver eszközök ellenőrzésben való alkalmazásnak fontossága külön is megjelenik. A beszedési tevékenység hatékonyságának növelése fejezetben az EKAER ugyan nem kerül külön említésre, de könnyen belátható, hogy 10

11 ez hatékony eszköz a működő vállalkozások tartozásainak beszedésére is. Az adóhatóság feladatai közé tartozik még a közreműködő szakterületek preventív célú bekapcsolása az ellenőrzési tevékenységbe, a koordináltabb együttműködés a bűnügyi és vámszakmai területekkel, és fokozottabb együttműködés a társhatóságokkal, valamint a nemzetközi tapasztalatok hasznosítása. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök 1. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, élelmiszergyártás 0146 Sertéstenyésztés 0142 Egyéb szarvasmarha tenyésztése 0220 Fakitermelés 1011 Húsfeldolgozás, -tartósítás 1061 Malomipari termék gyártása 2. Ipar 1610 Fűrészárugyártás 24 Fémalapanyag gyártása 2511 Fémszerkezet gyártása 4120 Lakó- és nem lakóépület építése 3. Kereskedelem 4520 Gépjárműjavítás, -karbantartás 4623 Élőállat nagykereskedelme 463 Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme 471 Nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem 4791 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem 4941 Közúti áruszállítás 5210 Raktározás, tárolás 5520 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás 6420 Vagyonkezelés (holding) 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 7820 Munkaerő-kölcsönzés 8010 Személybiztonsági tevékenység KIVA A kisvállalati adó elszámolása és bevallása Írta: dr. Németh Nóra NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Véget ért a adóév, közeledik május 31-e, amely egyes adónemek tekintetében az éves elszámoló bevallás határidejét jelenti. Így van ez minden kisvállalati adóalany esetén is, hiszen ezen adózói körbe nem tartozhatnak mint eltérő üzleti éves adózók. Jelen cikkben a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény (Katv.) alapján a 2014-es kisvállalati adó (kiva) megállapításának, megfizetésének, bevallásának szabályait ismertetjük. Ennek során a pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételek, illetve a személyi jellegű kifizetések bemutatására helyezzük a hangsúlyt. 1. Az adóalap megállapítása A kisvállalati adóalapnak két komponense van: a korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény és a személyi jellegű kifizetések. Az adóalapot e két tétel együttes összege adja azzal, hogy a személyi jellegű kifizetések összege minimum-adóalapként is funkcionál. Ez azt jelenti, hogy a személyi jellegű kifizetések után akkor is meg kell fizetni az adót, ha a korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény negatív. Ezen előírás alól egy kivételt nevesít a törvény, az új tárgyi eszközberuházásra [Katv. 20. (11) bekezdés] tekintettel a korábbi évek elhatárolt veszteségével akár nullára is csökkenthető az adóalap A személyi jellegű kifizetések (a minimum adóalap) A személyi jellegű kifizetésre vonatkozó előírások nem változtak a 2014-es évben. Személyi jellegű kifizetésnek tehát továbbra is azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a társadalombiztosítási ellá- 11

12 Kedvezményezett foglalkoztatott Érvényesíthető kedvezmény maximális összege és időtartama A foglalkoztatás első két éve A foglalkoztatás harmadik éve A foglalkoztatás további időszaka legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti pályakezdő munkavállaló 100 ezer forint (legfeljebb a 25. életév betöltéséig) tartósan álláskereső természetes személy 100 ezer forint 50 ezer forint anyasági ellátás folyósítása alatt, vagy azt követően foglalkoztatott személy a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló 180 napot meghaladó biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti munkavállaló 100 ezer forint 50 ezer forint 50 ezer forint 50 ezer forint 50 ezer forint 50 ezer forint (legfeljebb a 25. életév betöltéséig) 50 ezer forint (legfeljebb a 25. életév betöltéséig) 50 ezer forint (legfeljebb a 25. életév betöltéséig) az 55 év feletti munkavállaló 50 ezer forint 50 ezer forint 50 ezer tásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény [Tbj.] szerint járulékalapot képeznek az adóévben, ez lényegében a járulékalapot képező jövedelem fogalmának [Tbj. 4. k) pontja] felel meg, amely csökkenthető a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegével. A kedvezményezett foglalkoztatottak körét és az elérhető kedvezmény havi maximális mértékét a fenti táblázatban mutatjuk be. Személyi jellegű kifizetésként a tag a Tbj. szerinti társas vállalkozó esetében a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. Ilyen eset lehet, ha a főállású, biztosított társas vállalkozó (tag) a személyes közreműködésére tekintettel nem vesz fel jövedelmet, járulékalapot képező jövedelem nincs, de a minimum járulékalap után járulékfizetési kötelezettség fennáll. A tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. 27. (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége. Ha például a tagot a teljes hónapban táppénz illeti meg, akkor nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. Ha a tag Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, és személyes közreműködésére tekintettel járulékalapot képező jövedelmet szerez, személyi jellegű kifizetésként nem kell figyelembe vennie a garantált bérminimum 112,5%-át, mivel a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége nem a Tbj. 27. (2) bekezdése alapján keletkezik [hanem a 36. (1) bekezdése alapján]. Ahogy említettük, a személyi jellegű kifizetések minimum adóalapként is funkcionálnak, vagyis, negatív pénzforgalmi szemléletű eredmény esetén is meg kell fizetni a 16 százalékos adót a személyi jellegű kifizetések után A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény Az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye nem más, mint a pénzeszközök állományának tárgyévi változása. Ezalatt a pénzeszközök beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összegét kell érteni, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével. A számvitelről szóló évi C. törvény [Szt.] szerint a pénzeszközök a 12

13 készpénzt, az elektronikus pénzt és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, korábban bevételi nyilvántartást vezető egyéni cég, kkt. és bt., nem rendelkezik előző évi beszámolóval, az Szt. hatálya alá való visszakerülése kapcsán mindössze nyitó mérleget kell készítenie. A Katv. ezért kimondja, hogy nála a pénzforgalmi szemléletű eredmény a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök nyitó mérlegben kimutatott összegével. Speciális szabály biztosítja továbbá, hogy ne kelljen pénzeszköznek tekinteni az ügyvédi letétként kezelt pénzeszközöket. A pénzforgalmi szemléletű eredmény korrekcióját előíró rendelkezéseket a Katv. 20. (4)-(20) bekezdései tartalmazzák. Elől járóban érdemes megjegyezni azt, hogy az itt bemutatásra kerülő korrekciós tételek egy része január 1-jei hatállyal módosult, ugyanakkor a 2014-es elszámoló bevallás összeállításakor a december 31-én hatályos szabályok alapján kell eljárni, így a 20. (6) bekezdés f) pontját, a (13) bekezdést illetve a (18)-(19) bekezdést érintő módosítások a 2014-es adóalap meghatározása során figyelmen kívül hagyandók (ezekre jelen cikk sem tér ki). A kivában a pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételek többféle célt szolgálnak. Így például egyes korrekciós tételek azt biztosítják, hogy bizonyos idegen források bevonása ne jelenjen meg az adózó pénzforgalmi eredményében, vagy pedig a pénzeszközök kihelyezése (kölcsön nyújtásával, értékpapír vásárlásával) révén ne lehessen mesterségesen előidézni a pénzforgalmi eredmény csökkenését. A korrekciós tételek másik csoportjának célja a pénzforgalmi szemléletű eredménynek mint az adóalap egyik összetevőjének védelme, szélesítése. Számos olyan korrekciós tétel van, amely az eredményszemléletről a kisvállalati adóra jellemző pénzforgalmi szemléletre való áttérést biztosítják, vagy éppen ennek az ellenkezőjét a társasági adó hatálya alá és az eredmény szemléletre való visszatérést. A Katv. 20. (4)-(5) bekezdésében szereplő korrekciós tételek rendező elve az, hogy ha valamely kifizetés teljesítése következtében csökken az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye, akkor növelő tétel alkalmazása merül fel a csökkenés összegében. Ugyanakkor, amikor befolyik valamilyen jogcímen pénzöszszeg, akkor a pénzeszköz-növekményként jelentkező összeggel csökkenthető a pénzforgalmi szemléletű eredmény. Fontos kiemelni azt, hogy, a korrekciós tételek alkalmazása csak akkor merülhet fel, ha a törvényben felsorolt ügyletek valóban pénzmozgással járnak. Abban az esetben ugyanis, ha a pénzeszközök állománya nem változik, nincs korrekció, hiszen az ügylet pénzforgalmi szemléletű hatással nem bír. Ilyen eset áll elő például akkor, ha a kiva-alany adózó az osztalékot nem pénzeszköz formájában teljesíti, hanem tárgyi eszköz átadásával (pénzmozgás hiányában nem kell alkalmazni a növelő tételt). Több olyan korrekciós tételt tartalmaz a Katv., amelyeknek az a célja, hogy biztosítsák az eredmény szemléletről a pénzforgalmi szemléletre való áttérést. E körben az alábbi módosító tételeket emelhetjük ki. A Katv. 20. (13) bekezdés a)-b) pontjai értelmében a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az adóévet megelőző időszakra vonatkozó eredménykimutatásában bevételként, ráfordításként számol el. Ilyen eset akkor állhat például elő, ha adózó a társasági adó hatálya alatt bevételként elszámolta az általa decemberében teljesített, kiszámlázott és a vevő által elismert értékesítése ellenértékét, azonban az ellenértéket ténylegesen csak 2014 januárjában kapta meg vevőjétől. Időközben, január 1-jével az adózó áttért a kisvállalati adó hatálya alá. A számviteli elszámolás esetén az összemérés elvéből kell kiindulni, e szerint az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Ez azt eredményezné, hogy a bevé- 13

14 tel egyrészt megjelenik a 2013-as társasági adóalapban, továbbá pénzeszköz-növekményként a 2014-es kisvállalati adóalapnak is részét képezné. A kétszeres adóztatás elkerülése céljából a Katv. ilyen esetben csökkentő tétel alkalmazását teszi lehetővé, ez azt jelenti, hogy az adózó a kérdéses bevétel után társasági adót fizet. A Katv. 20. (13) bekezdés c) pontja szerinti korrekciós tétel előírja, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az adóalanyiság időszakát megelőző időszakban teljesített és az adóalanyiság időszaka alatt viszszatérített pótbefizetést. A kisvállalati adóalap megállapítása során csökkentő tételként kell figyelembe venni az adózó által a megelőző adóévben teljesített kifizetést, amely már a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik, és ezért az adóévet megelőző adóévre vonatkozó eredménykimutatásban költségként, ráfordításként nem kerülhetett elszámolásra [Katv. 20. (15) bekezdés]. A korrekciós tétel alkalmazására jellemző példa lehet az az eset, ha az adózó 2013 decemberében társasági adóalanyként fizette ki a januárra vonatkozó üzlethelyiség bérleti díját és az adózó január 1-jétől kiva-alany. Az áttérés szabályai körében rendelkezik a Katv. a kiva-alanyiság adóévét megelőzően megszerzett, kifizetett immateriális jószág, tárgyi eszköz értékének a kiva alanyiság időszaka alatt történő amortizációjának figyelembe vételéről, az ilyen eszköz áttéréskor meghatározott számított nyilvántartási értéke 10 éven át csökkentő tételként érvényesíthető [Katv. 20. (15) bekezdés]. A számított nyilvántartási érték az immateriális jószág, a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve a társasági adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve a társasági adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Amennyiben pedig az adott eszköz 10 éven belül a könyvekből bármely ok miatt kivezetésre kerül, úgy a csökkentő tételként még nem érvényesített számított nyilvántartási érték hátralévő része egy öszszegben csökkenti a kivezetés adóéve szerinti pénzforgalmi szemléletű eredményt. Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság első adóéve zárókészlet állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét, a különbözet összege csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt [Katv. 20. (17) bekezdés]. Ez a 2014-es adóév szempontjából azon adózók esetén, amelyek 2014-ben térték át, a kiva hatálya az jelenti, hogy a kiva-alany jogosult csökkenteni a pénzforgalmi szemléletű eredményét az első adóévében (2014-ben) a kiva alanyiságot megelőző adóév (2013), és a kiva alanyiság első adóéve (2014) zárókészlet-állományának értéke közötti különbözet összegével, ha a kiva alanyiság első adóévében (2014) a zárókészlet-állomány alacsonyabb, mint a kiva alanyiságot megelőző adóév (2013) zárókészlet-állománya. A Katv. 20. (20) bekezdése szerint a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a kiva-alanyiság időszakát megelőző időszakra vonatkozó és az adóalanyiság időszaka alatt visszatérített adó. Ilyen lehet például az éves áfa bevallás alapján visszaigényelt általános forgalmi adó, vagy akár évre vonatkozó társasági adó túlfizetésének visszaigénylése azon adózók esetén, amelyek 2014-ben tértek át a kiva hatálya alá A veszteségleírás A kisvállalati adó rendszerében veszteségnek a negatív pénzforgalmi szemléletű eredményt nevezzük. Két egymástól eltérő típusú veszteségleírásra ad módot a törvény. A legfőbb különbség az, hogy általános esetben a kisvállalati adóalap egyik összetevője a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenthető, a másik, speciális esetben beruházásra tekintettel a teljes adóalap csökkenthető (akár nullára is). 14

15 A Katv. 20. (9) bekezdése szerint elhatárolt veszteség a kisvállalati adóalany bármely adóévben keletkezett negatív pénzforgalmi szemléletű eredménye (annak korrekciós tételekkel módosított összege), amelylyel a következő adóévekben csökkenthető a pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény, feltéve, hogy a veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. A kisvállalati adóalany elhatárolt veszteségként veheti figyelembe továbbá a társasági adóalanyisága alatt keletkezett negatív társasági adóalapjának azt a részét is, amelyet a társasági adóalap csökkentéseként korábban még nem vett figyelembe. A kisvállalati adóalany az elhatárolt veszteségek öszszegét 10 év alatt, egyenlő részletekben érvényesít heti a keletkezésüket követő adóévek pozitív pénzforgalmi szemléletű eredményét csökkentő tételként, s a felhasználás a veszteségek keletkezésének sorrendjében történhet [Katv. 20. (10), (12) bekezdések]. A szabályozásból az következik, hogy a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteség sorsát osztja a kisvállalati adóalanyiság előtt, társasági adóalanyként keletkezett elhatárolt veszteség továbbvitt összege, azaz a felhasználásukra azonos szabályok vonatkoznak. A Katv. az elhatárolt veszteség felhasználására egy további, speciális lehetőségét is biztosít, 20. (11) bekezdése szerint az elhatárolt veszteség terhére, az adózó döntése szerint a fenti szabályoktól eltérően teljes mértékben csökkenthető a következő adóévek adóalapja a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével. A beruházás értékével a teljes adóalap csökkenthető (akár nullára is), amennyiben az elhatárolt veszteség erre egyébként fedezetet ad. Ezáltal természetesen a veszteség 10 évnél gyorsabban kerülhet felhasználásra. A sorrendiség itt is irányadó, azaz először a régebben keletkezett elhatárolt veszteség használható fel az új beruházás összegében. 2. Eljárási szabályok A kisvállalati adó éves elszámolású adó. Az éves elszámolásra a 2014-es adóév vonatkozásában a 14KIVA bevallás szolgál, amelynek benyújtási határideje az adóévet követő év május 31-e (2015-ben június 1-je). A kiva-alanyiság év közbeni megszűnése esetén a bevallást soron kívüli bevallásként az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Előfordulhat, hogy az adózót kiva-alanyként társasági adófizetési kötelezettség terheli, ha a Tao. tv. szerint érvényesített egyes kedvezményekkel kapcsolatban a megszerzett jogosultságot elveszíti. Ilyen esetben a társasági adót és a késedelmi pótlékot a 14KIVA bevallás 04-es lapján kell bevallani. A kisvállalati alanya év közben adóelőleg megállapítására, fizetésére és bevallására kötelezett. Az adó mértéke az adóalap 16 százaléka (az adóelőleg-alap után is 16 százalék adóelőleget kell fizetni). Az adóelőleget szintén a KIVA nyomtatványon kell bevallani. Az adózónak az adóévre megállapított adót az adóévre már megfizetett adóelőlegek beszámításával a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó öszszegét, a különbözetet az adózó bevallásában, az igény (a bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni [Katv. 23. (8) bekezdés]. Az előleg-kötelezettséggel összefüggésben indokolt megemlíteni, hogy 2015-től minden kisvállalati adóalanynak egységesen negyedéves gyakorisággal kell eleget tenni az előleg megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó kötelezettségének a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig től kezdve tehát megszűnt a havi előleg gyakoriság. 15

16 OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az adózással kapcsolatos kérdését címen várjuk. Eurós bérleti díj miatti SZJA kötelezettség Kérdés: Egyéni vállalkozó ismerősöm magánszemélyként kiadta a házát egy külföldi cégnek. A bérbeadásról havonta számlahelyettesítő okmányt állít ki, a fizetés ez alapján euróban történik. A számla kelte mindig a hónap első napja, a teljesítés és a fizetési határidő a hónap 10. napja. A bevétel átváltása nem történik meg forintra, a bérlő cég a magánszemély eurós bankszámlájára utal. Kérdéseim: Melyik napi árfolyammal kell a bevételt forintra átszámítanom? Az adott évben beérkezett bevételt, vagy a kiszámlázott bevételt kell az adott évi SZJA bevallásban figyelembe vennem, ha a decemberi bérleti díj késedelmesen érkezik? Egyáltalán, a számla kelte, a teljesítés időpontja, a bevétel beérkezésének napja mi alapján kell a bevételt az SZJA bevallásba beállítanom? Válasz: Az Szja tv. 5. -ának (1) bekezdése alapján a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. Az E-AdóTanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szak cikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E (7) bekezdése alapján a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza árfolyamlapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani. A 6. (4) bekezdésének b) pontja az irányadó amenynyiben nem váltják át forintra a bérleti díjat, mely szerint a magánszemély az adóelőleg, adó megállapításához a bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyamlapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza. Az Szja tv. szerint minden jövedelmet a pénzforgalmi szemlélet alapján kell megállapítani, így a tárgyévben ténylegesen befolyt bérleti díjat kell a bevételek között szerepeltetni, mellyel szemben csak a tárgyévben felmerült kiadások és az értékcsökkenési leírás számolható el. Ha a decemberi bérleti díj csak januárban érkezik meg, akkor az már a következő évi bevétel része. E-AdóTanácsadó Szakmai Folyóirat XI. évfolyam, 3. szám, március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: Internet: Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft. 16

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 2013.04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16.

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16. ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját tulajdonú,

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Belföldi áfa összesítő jelentés

Belföldi áfa összesítő jelentés Belföldi áfa összesítő jelentés Készítette: Balogh Szabolcs NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatása Kiutalás Előtti Ellenőrzési osztály 2. A belföldi áfa összesítő jelentésre vonatkozó jogszabályi háttér: Az

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda

Részletesebben

Kisvállalati adó. Dr. Gróf Gabriella

Kisvállalati adó. Dr. Gróf Gabriella Dr. Gróf Gabriella Jogszabályi háttér: 2012. évi CXLVII. törvény Hatály: 2013. január 1. 2012. évi CLXXVIII. törvény Adó alanya lehet - egyéni cég - bt, kkt - kft, zrt - ügyvédi iroda, végrehajtói iroda,

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv.

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. EVA EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. AZ EVA FŐ JELLEMZŐI keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés, bevallás,

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Kisvállalati adó (KIVA)

Kisvállalati adó (KIVA) Dr. Kökényesi László Kisvállalati adó (KIVA) Mérnöktovábbképző Intézet Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.

Részletesebben

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Törvényi háttér Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) A társadalombiztosítás

Részletesebben

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

2015. ÉVI TÁJÉKOZTATÓ

2015. ÉVI TÁJÉKOZTATÓ 2015. ÉVI TÁJÉKOZTATÓ Személyi jövedelemadó törvény változásairól Első házasok kedvezménye: Minden olyan pár, ahol legalább az egyik fél az első házasságát köti, együttesen jogosultsági hónaponként 31

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról

Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról 2012.06.28. Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról (Áfa tv. 142. (1) bekezdés i) pont, 142. (8) bekezdés, Art. 31/A. ) A

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai dr. Horváth Gábor 2015. január 2015. évi Art. módosítások I. A módosításokat a 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza! Alapelvek Az

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény (Katv.) Tájékoztatási Osztály

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény (Katv.) Tájékoztatási Osztály A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) Készítette: Czapkó Tiborné Tájékoztatási Osztály Jogszabályi háttér a kisadózó vállalkozások tételes

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010.

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-től kezdődő adóéveket érintően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Társasági adótörvény változása

Társasági adótörvény változása Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. 01. 01. Adóalanyok Nem Tao alany a Nemzeti Eszközkezelő Zrt (2012. 06. 20.) Nem Tao alany a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó a kényszertörlési

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Bevallás a környezetterhelési díjelőlegről, illetve az éves díjkötelezettségről

Bevallás a környezetterhelési díjelőlegről, illetve az éves díjkötelezettségről április Konferenciák és gyakorlatias Adózási határidők április közössége 2. (márc. 31.) 5. Kötelezettség Bevallás a környezetterhelési díjelőlegről, illetve az éves díjkötelezettségről Bevallás a környezetterhelési

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Egyéni vállalkozó járulékfizetési és bevallási kötelezettsége 2011.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési és bevallási kötelezettsége 2011. Egyéni vállalkozó járulékfizetési és bevallási kötelezettsége 2011. Főfoglalkozású egyéni vállalkozó : Járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér, legalább középfokú végzettséget igénylő

Részletesebben

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015.

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. Kit terhel adókötelezettség? Új közlekedési eszköznek az Európai Közösség

Részletesebben

AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA KI LEHET EVA-ALANY? AZ EVA FELTÉTELEI AZ EVA MEGFIZETÉSE KIVÁLTJA

AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA KI LEHET EVA-ALANY? AZ EVA FELTÉTELEI AZ EVA MEGFIZETÉSE KIVÁLTJA AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA EGYSZERÛSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés, bevallás,

Részletesebben

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 1

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 2014. évi XXII. törvény 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 1 2014.8.15. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék 1. Értelmező rendelkezések 1 2. Az adókötelezettség, az adóalany 1 3.

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSÉNEK IDŐPONTJA II. [Áfa tv. 58. (1) bek., Mód. tv.* 10. ] FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSÉNEK IDŐPONTJA II. [Áfa tv. 58. (1) bek., Mód. tv.* 10. ] FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG Áfa szakmai nap Változások 2015. E-számlázás Közösségi áfa Bírósági ítéletek - Gyakorlat 2015. március 24. Előadó: 10 00-11 00 Sike Olga főosztályvezető helyettes, NAV FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSÉNEK

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Elek Város Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

Adónaptár 2006. 2006. január

Adónaptár 2006. 2006. január Adónaptár 2006 2006. január jan. 12. jan. 15. (jan. 16.) jan. 20. az igazoláson szereplő, a kifizető által le nem vont adó, adóelőleg megfizetése a magánszemély, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ETYEK önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje)

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje) Helyi iparűzési adóbevallás 200. adóévről Albertirsa Város illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe:

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe: HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 20 adóévről Velence önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről A bevallás elektronikus úton nem kitölthető,

Részletesebben

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Mintacím szerkesztése Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Általános szabályok szerint Az általános forgalmi adóra vonatkozó adókötelezettséget tartalmazó jogszabályok: 2007. évi CXXVII.

Részletesebben

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben)

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Direktíva változásához kapcsolódó, kihirdetett Áfa tv. módosítás 2014. évi XXXIII. tv. Magyar Közlöny 94. szám, kihirdetve 2014. 07. 14. Hatályba lép 2015. január 1. Az

Részletesebben

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú. Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2004. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről Öreglak Községi Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 2014. április Magánszemélyek adóbevallása 2014 Belföldi illetőségű magánszemélyeknek a teljes jövedelmük után, míg a nem belföldi illetőségű magánszemélyeknek a Magyarországon

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről Pásztó önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

Adónaptár a lényegesebb adófizetési, bevallási határidőkről

Adónaptár a lényegesebb adófizetési, bevallási határidőkről Adónaptár a lényegesebb adófizetési, bevallási határidőkről 1. Személyi jövedelemadó A) Személyi jövedelemadó előlege a) A munkáltatónak az általa levont jövedelemadó-előleget az elszámolt hónapot követő

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó...

Részletesebben

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben