Integrált Városfejlesztési Stratégia
|
|
- Krisztián Budai
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Integrált Városfejlesztési Stratégia Villány Város Önkormányzatának DDOP /A kódszámú pályázatához Készítette: december
2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló A város szerepének meghatározása a településhálózatban A város vonzáskörzetének bemutatása A város szerepe a térségi munkamegosztásban Városi szintű helyzetértékelés Városszerkezet Gazdaság Borászat és turizmus Társadalom Települési környezet Közszolgáltatások Korábbi időszak fejlesztései Összegzés Városrészek elemzése Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése Stratégia A város jövőképe illeszkedés a Városfejlesztési Koncepcióhoz A célok számszerűsítése Fejlesztési célok a városra és a városrészekre Beavatkozások akcióterületek kijelölése Kulturális és művelődési akcióterület Turisztikai és borászati akcióterület A fejlesztési tevékenységek priorizálása Fenntarthatósági szempontok A fenntartható környezeti fejlődés programja Az anti szegregációs program Stratégia külső és belső összefüggései A stratégia főbb külső összefüggései A stratégia megvalósításának főbb kockázatai A megvalósítás eszközei A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Településközi koordináció mechanizmusai Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése Forgalomképes ingatlanok áttekintése
3 6.4.2 Ingatlan beruházási szándékok Partnerség Az önkormányzat partnerség építésének területei, a kapcsolódó feladatok, célcsoportok, eszközök Megvalósításban résztvevő társadalmi csoportok és személyek Nyilvánosság biztosítása A stratégia megvalósulásának monitoringja Elfogadás módja, dátuma Záradék Mellékletek számú melléklet: Anti szegregációs terv Táblázat jegyzék Térkép jegyzék
4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Villány Város Önkormányzata 2009 őszén bízta meg az Eco Cortex Kft. t, hogy a korábban elkészült városi dokumentumok összefoglalásaként, a régebbi anyagokat felülvizsgálva, aktualizálva készítse el Villány Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése kezdetben csak a nagyobb lakosságszámú városok esetében volt kötelező, azonban a hazai pályázati rendszer 2009 végére az összes olyan város számára előírta a stratégia elkészítését, amely pályázatot kíván benyújtani városrehabilitációs témakörben. Villány Város Önkormányzata a Dél Dunántúli Operatív Program Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása (DDOP /A) pályázati kiírás keretében nyújt be pályázatot 2010 januárjában, és ehhez szükséges a dokumentum elkészítése. Az integrált városfejlesztési stratégia középtávú, stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési tevékenységeit. Az integrált városfejlesztési stratégia tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. Területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli. 1 Az Integrált Városfejlesztési Stratégia és a vele párhuzamosan felülvizsgált Városfejlesztési Koncepció a város alábbi középtávú céljait fogalmazza meg: 1. Villány, a bor városa 2. Villány, a rendezvények városa 3. Villány élő és élhető város. 1 Városfejlesztési kézikönyv,
5 A bemutatott célok eléréshez szükséges utat a városfejlesztési stratégia és az akcióterületi tervek mutatják be. Itt kerülnek ismertetésre azok a részcélok, beruházási elemek is, amelyek révén a tervek megvalósulnak. A helyzetértékelésben megfogalmazódik Villány jelenlegi szerepe a térségi munkamegosztásban, mely szerint Villány mikrotérségi központ, a kistérség egyik szervező ereje és némely tekintetben pedig megyei, vagy regionális feladatok ellátását is végzi. A város problémája, hogy a lakosság száma csökken (a természetes szaporulat negatív + elvándorlás), a korösszetételben egyre nagyobb az idősebb korosztályok aránya. A közintézmények felújításra szorulnak, a turisztikai szolgáltatások pedig annak ellenére, hogy a borászattal együtt a város húzóágazatát jelentik, mennyiségi és minőségi fejlesztésre szorulnak. A fejlesztésre a városi célok elérése érdekében van szükség. A városfejlesztési stratégia sikeres megvalósítása érdekében két akcióterület került lehatárolásra Villányban: a Kulturális és művelődési, valamint a Turisztikai és borászati akcióterület. A két terület a jellemző funkcióik alapján került kialakításra. A lehatárolt akcióterületek határozzák meg a városrehabilitációs projektek területi kereteit. Az egy területen belül megvalósuló projektelemek egymás hatását erősítve valósulhatnak meg, és dinamizálhatják a kijelölt területeken a magánszféra beruházási szándékait is. A magánszféra által megvalósuló elsősorban gazdasági projektek biztosítják Villány számára, hogy a fejlődés motorjává válhasson, ahol koncentrálódnak a munkahelyek és a szolgáltatások. A fenntartható gazdasági növekedés és a versenyképes gazdasági modell akkor működtethető hatékonyan, ha a városok sikeresek tudnak maradni a munkalehetőségeket teremtő befektetések ösztönzésében és hatékonyak az innováció vezérelt iparágak meghonosításában. Hazánkban jelenleg a városfejlesztési elképzelések jórészt a fizikai infrastruktúra megújítására szorítkoznak, nem helyezvén kellő hangsúlyt a funkcióbővítés fontosságára, valamint az érintett lakosság bevonására, a helyi közösség összetartó erejének fokozására. Ezért szükséges az innovatív városfejlesztési módszerek megismerése és elterjesztése. 4
6 1 A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Villány a Dél Dunántúli Régió egyik legkisebb lélekszámú, ugyanakkor nemzetközileg az egyik legismertebb városa, a Dél baranyai dombság, a Nyárádharkányi sík és a Villányi hegység találkozási pontjánál fekszik, Pécstől 34, Siklóstól pedig 13 km távolságra. Közlekedési helyzete kedvezőtlen, főutak sosem vezettek a területén. Vasútvonala a Pécs Mohács vonal megállója, eredetileg a mecseki feketekőszén szállítására jött létre. Villány neve összefügg a területén már évszázadok óta előállított vörösborral ben egy nemzetközi zsűri Rómában a Szőlő és bor városa címet ítélte Villánynak Ezt követően 2000 ben a Belügyminiszter döntése nyomán a városi címet is megkapta a település. A 2005 ben az Országgyűlés által elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció részcélként határozta meg a policentrikus, együttműködő városhálózat megteremtését, amely képes hatékonyan felfűzni az ország térségeit. Ebben a vonatkozásban Villány a Siklósi kistérség egyik mikrocentruma, amely Siklós irányában kapcsolódik a Dél Dunántúli Régió pólusához, Pécshez. A koncepció alapján valamennyi térség fejlesztésekor az adottságokra és stratégiákra épített életképes funkciók megerősítésére kell törekedni. 1.1 A város vonzáskörzetének bemutatása Villány a Siklósi kistérség része, a statisztikailag lehatárolt terület egyik szervező ereje. A kistérség egyik specialitása, hogy a központi szerepű Siklóson kívül Villány, Beremend és Harkány is jelentős vonzerővel és központi funkcióval rendelkezik. A négy település közül Siklós 1977 ben, Harkány 1999 ben, Villány 2000 ben nyerte el a városi címet, Beremend pedig még nagyközségi jogállású. Villány funkcióinak jelentős része a borászathoz és az idegenforgalomhoz kötődik. A kistérséghez 53 település tartozik. Villány abszolút vonzáskörzetébe ami gyakorlatilag a mikrotérséget jelenti 10 település (Villány, Illocska, Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Kislippó, Lapáncsa, Magyarbóly, Márok, Palkonya, Villánykövesd) tartozik. Az abszolút vonzáskörzet esetén a város vonzása kizárólagos, más központ hatása nem érzékelhető. Az abszolút vonzáskörzetben összesen fő él (2009. január 1 én). A hegemón vonzáskörzetben bizonyos funkciók tekintetében már másik központ vonzása is kimutatható. Villány esetében a hegemón vonzáskörzetbe 5
7 Kisbudmér, Kisharsány, Nagyharsány, Nagytótfalu és Pócsa tartozik bele összesen fős lakossággal. A települések közül Kisbudmér és Pócsa a Mohácsi kistérséghez tartozik. 1.2 A város szerepe a térségi munkamegosztásban Villány évtizedek óta tölt be központi szerepkört, és lát el térségi feladatokat alap és középfokú intézményein, valamint munkahelyei révén. Az óvoda, az általános iskola, a könyvtár, a művelődési ház, a felnőtt háziorvosok, a gyermekgyógyászati szolgáltatás, a fogorvosi, bőrgyógyászati és szemészeti szakrendelés, a védőnői szolgáltatás, a gyógyszertár, posta, a pénzügyi és kiskereskedelmi üzletek által nyújtott szolgáltatásokat a környező települések lakosai is igénybe veszik. A Teleki Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium vonzáskörzete pedig túllép a kistérségi, megyei és regionális határokon is. Jelenleg iskolás tanulók érkeznek Baranya, Bács Kiskun, Csongrád, Somogy, Zala, valamint a horvátországi Baranya megyéből is. Speciális élelmiszeripari és mezőgazdasági képzései révén az iskola a régió határain túl is ismert. A kistérségi szinten működő Villányi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat összesen 13 településen látja el feladatait. A Villányi Körjegyzőség pedig Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Palkonya és Villánykövesd önkormányzatainak feladatait végzi el. A Villányban működő szervezetek, vállalkozások más településeken lakó munkavállalókat is foglalkoztatnak nagy számban. A 2001 es népszámlálás alapján a helyben foglalkoztatott 604 villányi lakos mellett naponta további 409 fő dolgozik a településen. Közülük 321 fő a kistérség másik településéről, 82 valamely szomszédos kistérségből, 3 valamely másik Baranya megyei kistérségből, 3 fő pedig a megyén kívülről érkezik. 6
8 Funkció megnevezése Alapfokú oktatási Középfokú oktatási Közművelődési Egészségügyi Szociális Ellátó intézmény Villányi Oktatási Társulás Teleki Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Villányi Művelődési Ház (könyvtár és művelődési ház) Villányi Egészségház (háziorvosi körzetek, fogászati, szemészetibőrgyógyászati szakrendelés, gyermekgyógyászat, védőnői szolgáltatás, gyógyszertár) Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Villányi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Vonzáskörzet meghatározása Villány, Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Palkonya, Villánykövesd dél magyarországi megyék környező települések Villány, Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Palkonya, Villánykövesd Villány, Illocska, Ivánbattyán, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kislippó, Lapáncsa, Magyarbóly, Márok, Nagyharsány, Nagytótfalu, Palkonya, Villánykövesd Önkormányzati Villányi Körjegyzőség Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Palkonya, Villánykövesd Foglalkoztatási vállalkozások, szervezetek környező települések 1. Táblázat: A város által szolgáltatott funkciók A Villány város által biztosított szolgáltatások biztosítják a mikrotérség településeinek ellátását, több esetben pedig átnyúlnak annak a határain. A térszerkezetben lévő szervező ereje a funkciók révén mindenképpen kimutatható. 7
9 2 VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1 Városszerkezet Villány településszerkezetét alapvetően a Villányi hegység határozza meg. A hegység vonulatának legkeletibb kiemelkedése a Templom hegy (162 m), ennek déldélkeleti lábánál fekszik Villány. A város a hegyet körülöleli, azonban a magasabb részeire nem merészkedett föl. A Villányi hegység szerkezeti és morfológiai határa keleten a Karasica völgye. A település mai területét (Virágos községet 1950 ben csatolták Villányhoz) kettévágja a völgy, azonban az árterület a város terjeszkedésének mindig is gátat szabott. Villány közigazgatási területének nyugati részén a Villányi hegység vonulata eléri a 269,7 m tszf. magasságot. Az értékes déli tájolású szőlőtermesztő területek ugyancsak befolyásolták a település szerkezetét. A bortermelés ipari méretűvé válása során a szőlőfeldolgozás területileg a város északi részére a vasútállomás és a Templom hegy környékére összpontosult. A rendszerváltozás után a magánpincészetek erősödésével a közös borászati feladatok elhaltak, a korábban épült üzemek a Villányi Állami Gazdaság egyéb létesítményeivel együtt funkció nélkülivé váltak. Egy részüket lebontották, más részüket le kellene bontani. A borkombinát egykori területét a településfejlesztés érdekében be kell vonni a tervezésbe. A város szerkezetének és funkcióinak elhelyezkedésére a közlekedési tényezők is hatással voltak. Az 5701 es számú közút a legjelentősebb közlekedési útvonal a városban mentén jöttek létre a település jelentősebb kiteresedései és a jelentősebb kereskedelmi egységek is. A város szőlőterületein változik a birtokstruktúra, az óriás birtokok lebomlottak kisebbekre, a törpe birtokokat pedig felszívják a középbirtokok. A piacon az 5 és 100 ha közötti gazdaságok maradnak. Az ennél kisebb szőlőbirtokok vagy csak a család ellátására termelnek, vagy terméküket a piaci szereplőknek adják el. Másrészt változik a művelési mód is. Az árutermelő gazdaságokban új szőlőtelepítések folynak. A régi nagyüzemi, kis tőkeszámú ültetvényeket nagy tőkeszámú telepítések váltják fel. Ugyancsak újratelepítés várható a kisbirtokok összevonása után. A szőlőterület bővül a nagyüzemi művelés során felhagyott hegyi területekkel. A zártkerti részeken pedig a birtokösszevonások fölöslegessé tesznek sok présházat. Jelentős gondokat okoz a szőlőterületen az erózió, egyrészt a termőtalaj folyamatos csökkenésével, másrészt a beépített terület iszappal való elárasztásával. A 8
10 megoldás komplex kell hogy legyen, az új telepítések során a helyes művelési mód megválasztástól az úthálózatok, vízelvezető és hordalékfogó műtárgyak kiépítéséig. A gyorsan fejlődő új középbirtokok pincészeteiben új borászati technológia kerül bevezetésre, és bővülnek a birtokkal együtt növekvő pincészetek. Ezek többsége lakóterületen a lakóépülethez kapcsoltan kezd épülni és ezt követően már csak jelentős új tőkeinjekcióval képes új telephelyre átköltözni. Többségük komplex létesítmény, mert a borászati üzemen kívül magába foglalja a borturizmus borkóstoló és szálláshelyét is. Sürgető feladat e borászatok számára építési terület kijelölése. Az igény megbecsülésénél nem csak Villány közigazgatási területén lévő szőlőbirtokok építési szándékával kell számolni. A belterületi pincecsoportok elvesztik eredeti funkciójukat. Egyrészt a kis birtokok számának csökkenése miatt, másrészt pedig azért, mert az új borászati technológiákat nem tudják magukba fogadni. Ezért már korábban egy kiürülési folyamat indult be. A használaton kívüli pincék állaga gyorsan romlott és egy része alacsony igényszintű lakásnak adott helyet. Napjainkban a borturizmus erősödésével a forgalmas helyen lévők a helybeli borászatok vendéglátóhelyeivé alakulnak, illetve külső befektetői tőke célterületévé válnak. Építésre előkészített lakóterület nincs a településen. 9
11 1. Térkép: Villány településszerkezete és területhasználata 10
12 2.2 Gazdaság A város gazdasági életét az évszázados hagyományokra visszatekintő szőlészet és borászat határozza meg ma is, és korábban is ez volt jellemző Villányra. A török hódoltság utáni betelepítéseket követően a XIX. század második felében a vasútépítések adtak lendületet a település fejlődésének. A település bora korán a nemzetközi piacra került. Jelentős volt az állattartás, a rácok inkább legeltető, a svábok inkább istállózó állattenyésztést folytattak. Ekkor már a lakosság 20 % a iparból, 10 % a pedig kereskedelemből élt. A filoxéra vész, majd az első világháborút követő hároméves szerb megszállás, a délvidék és más területek elcsatolása, jelentős piacvesztést és hanyatlást okozott. Nem segítette Villány fejlődését a második világháborút követő szocialista nagyüzemi gazdálkodás sem. A rendszerváltozást követően a minőségi borkereskedelembe kapcsolódó magángazdaságok gyors fejlődése kapcsán felgyorsult a település általános fejlődése is. Villányban 2000 óta sorra épülnek a nagy és közepes borászatok új borfeldolgozói, a bor idegenforgalmat kiegészítő funkciókkal. Villány a róla elnevezett 2100 hektáros borvidék központja. A Villányi Hegyközséghez tartozó 366 hektár szőlőterületnek mintegy 60 % a I. osztályú. A 616 szőlőbirtokból 540, azaz a birtokok 88 % a 1 ha nál kisebb. Ennek a mintegy 160 hektárnak jelentős része a középbirtokok potenciális fejlesztési területe. A Villányi borászatoknak ezen kívül is jelentős birtokaik vannak Nagyharsányban, Kisharsányban és Nagytótfaluban. Művelési ág Összterület Átlagos földrészlet Aránya Összterület 2201,5288 ha Ebből belterület 238,7585 ha 0,1499 ha Ebből külterület 1815,6156 ha 2,5429 ha Ebből zártkert 147,1547 ha 0,1949 ha Szőlő 311,4265 ha 0,4214 ha 14,15 % Szántó 1184,6138 ha 3,4139 ha 53,80 % Kivett 422,3978 ha 0,2224 ha 19,19 % Kert 4,4474 ha 0,0824 ha 0,20 % Gyümölcsös 3,6672 ha 1,2224 ha 0,17 % Gyep (legelő) 28,3698 ha 0,3996 ha 1,29 % Gyep (rét) 35,2715 ha 1,5335 ha 1,60 % Erdő 211,3348 ha 3,9874 ha 9,60 % 2. Táblázat: Villány művelési ág megoszlása,
13 Az utóbbi években a művelési ágak között némi változás történt. Jelentősen nőtt a szőlő, kisebb mértékben pedig a gyep, a gyümölcsös és a művelés alól kivett területek nagysága. A növekedés elsősorban a szántóföldek, valamint az erdők és a kertek területének csökkenésével járt. A villányi adatok összehasonlítása a szőlőtermesztéssel jelentős mértékben foglalkozó Siklósi kistérség területével azt mutatja, hogy a kistérségi átlaghoz képest Villányban sokkal jelentősebb a szőlőtermesztéssel művelt területek aránya. A kistérség átlaga 3,24%, szemben a villányi 14,15% kal (Baranya megye átlaga 1,11%). Viszont az erdőterületek aránya Villányban jóval kisebb a kistérségi átlagnál. A működő vállalkozások száma a jelentősebb nemzetgazdasági ágak tekintetében Villányban 2 Vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat (A+B gazd.ág)[db] Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz, gőz, vízellátás (C+D+E gazd.ág) [db] Építőipar (F gazd.ág) [db] Kereskedelem, javítás (G gazd.ág) [db] Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás (H gazd.ág) [db] Szállítás, raktározás, posta, távközlés (I gazd.ág) [db] Pénzügyi közvetítés (J gazd. ág) [db] 4 2 Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás (K gazd.ág) [db] Oktatás (M gazd. ág) [db] 3 2 Egészségügyi, szociális ellátás (N gazd. ág) [db] 7 6 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (O gazd. ág) [db] Táblázat: A működő vállalkozások száma a jelentősebb nemzetgazdasági ágak tekintetében Villányban (2007 es adatok csak a regisztrált vállalkozásokra vonatkoznak, nem a működőkre) Az adatokból látható, hogy a városban egyre többféle típusú szolgáltatás jelenik meg, amelyek a város többarcúságát fokozza. Emellett a hagyományos ágazatokban is megmaradtak a működő vállalkozások. Foglalkoztatottak száma Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált társas vállalkozások száma 0 fős és ismeretlen fős fős fős fős 2 2 Összesen Táblázat: Vállalkozások száma 2007 ben Villányban 2 Forrás: KSH ( 12
14 A vállalkozások méret szerinti megoszlása tekintetében látható, hogy Villányban a maximum 9 főt foglalkoztató szervezetek dominálnak végén Villányban összesen 20 olyan szervezet volt, amelyik 10, vagy annál több főt foglalkoztattak. Közülük három közintézmény, a maradék 17 pedig gazdálkodó vállalat. Nyolc vállalkozás TEÁOR szerinti főtevékenysége 1102 Szőlőbor termelése, kettő kettőé a 0121 Szőlőtermesztés és az 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás. A foglalkoztatás az utóbbi 10 évben nő, ezen belül a mezőgazdasági foglalkoztatás aránya a borászati kisvállalkozások gyors erősödése okán, zömmel az ipar rovására megduplázódott. A statisztikai adatok alapján összesen 20 szervezet foglalkoztat Villányban legalább 10 főt. Közülük 15 vagy borászattal és/vagy vendéglátással foglalkozik, kettő fő profilja ipari jellegű, a további három pedig a közszférát képviseli. A jelentős borászatok ezen felül szezontól függően egyenként fő igénymunkást foglalkoztatnak. A 2001 es népszámlálás adatai szerint 409 fő jár be Villányba naponta munkavégzés céljából. Ez a helyben foglalkoztatott helyi lakosok számának 2/3 a. A bejárók ¼ e szellemi foglalkozású. A villányi lakosok közül naponta 286 fő jár el dolgozni, döntő többségük valamely megyén belüli településre. Kereskedelem, szolgáltatások A kereskedelmi és vendéglátóhelyek száma, szálláshelyek jellemzői Villányban 3 Év Kiskereskedelmi üzletek száma Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma Vendéglátóhelyek száma Kereskedelmi szálláshelyek száma Férőhelyek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Táblázat: A kereskedelmi és vendéglátóhelyek száma, szálláshelyek jellemzői Villányban Villányban a kereskedelmi üzletek száma az elmúlt évtizedben minimális növekedést mutatott, az üzletek közel felét egyéni vállalkozók üzemeltetik. A nagyobb bolthálózatok közül a városban a CBA és a COOP van jelen. 3 Forrás: KSH ( 13
15 A kiskereskedelmi üzletek között jelentős az alkoholtartalmú és egyéb italok szaküzleteinek száma (31,5%), és az élelmiszer jellegű üzletek aránya (12,3%). A kisvárosi szintű szolgáltatási kínálat elsősorban magánvállalkozások által biztosított. A közüzemi, kommunikációs, pénzügyi, postai alapszolgáltatások megoldottak. A vendéglátás kínálata éttermek cukrászdák (36,5%), valamint bárok, borozók (59,6%) között oszlik meg. A vendéglátóhelyek többsége a pincesoron található. A kereskedelmi szálláshelyek száma alacsony, kizárólag panziók működnek a városban. Ezek nagy része a közelmúltban épült és a borturizmushoz kapcsolódik. Az önkormányzati nyilvántartás szerint jelenleg Villányban 66 szolgáltató, összesen 813 szálláshelyet működtet ban a kereskedelmi szálláshelyeken közel huszonegyezer vendégéjszakát regisztráltak. A szálláshelyeken és a borospincéken kívül kevés a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások száma. A helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei közül vállalkozástámogató intézmény nem működik a városban, a területfejlesztési tevékenységek szervezését a többcélú kistérségi társulás végzi. Önálló városmarketing tevékenységet végző személy nincs a településen. A város marketingjét a kistérségen és a megyén keresztül bonyolítja a város. A villányi okmányirodába időpont egyeztetés és egyes ügyintézési feladatok ellátására az interneten keresztül is lehet jelentkezni. A lakosság számára igénybe vehető e Magyarország pont a Művelődési Házban található. A kulturális emlékek és az örökség megőrzése Villány egyik nagy értékét jelentik. A Művelődési Ház által koordinált éves városi programterv is ezt mutatja: 14
16 Program ideje Program megnevezése Program jellege Helyszín Szervező intézmény Március 10. Villányi Borverseny Borok versenye Művelődési Ház Március 14. Tour de Pécs XII. Villányi szakasza Március 15. Március 15 ei megemlékezés Március (Villányban ig) European Wine Championship Nyílt Nemzetközi Amatőr Kerékpárverseny Ünnepség, fáklyás felvonulás Borverseny Április 17. Villányi Német Jubileum Nemzetiségi Kulturális Egyesület Jubileuma Május 1. Majális Gyermekprogram, sport Villányi rajt és cél (88km es szakasz) Művelődési Ház nagyterme, Diófás tér Villány Budafok, Teleki Szakképző Iskola Művelődési Ház Hegyközség Sportlétesítmények Igazgatósága, Szabadidősport, MELITTA SE Művelődési Ház Teleki Szakképző, Budafoki Iskola Villányi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület Sportpálya Művelődési Ház, Sportkör Április 30. Május 2. BOR ZSONGÁS 2010 Fesztivál Pauli Zoltán Május Veteránautók találkozója Találkozó Május 21. Ha péntek, akkor Villány Évadnyitó Kulturális, rendezvény boros Diófás tér ACONA Bt., Villány Város Önkormányzata Május es Borrendi Világtalálkozó Június 4., június 18., július 2., július 16., július 30. Augusztus Augusztus 20. Szeptember Ha péntek, akkor Villány Találkozó Kulturális, rendezvény boros Villányi Borászatok, pincék Diófás tér ACONA Bt. Tenkesalja fesztivál Villány Város Önkormányzata. Szent István ünnepe, kenyéráldás Kulturális Örökség Napok Ünnepség Városháza előtti tér Művelődési Ház 15
17 Program ideje Szeptember Program megnevezése XIV. Európai Bordal Fesztivál Program jellege Helyszín Szervező intézmény Fesztivál, pincekoncertek Batthyányi Pince Villánykövesd (Megnyitó), Villányi pincék, Római katolikus templom Október 1 3. Vörösbor fesztivál Fesztivál Városháza előtt és a Baross G. utca Október 22. Október 23 ai megemlékezés, koszorúzás November 13. Lampionosfelvonulás, Mártonnapi újborok és libaételek November 28., December 5., December 12., December 19. Adventi vasárnapok, Nachtigallen Kívánsághangverseny zenés Ünnepség Felvonulás Zenés, programok dalos Hősök emlékműve Az Általános Iskolától indul a pincesoron végig, majd a Diófás térre Művelődési Ház nagyterme December 27. János napi boráldás Ünnep Romai katolikus templom 6. Táblázat: Villány programterve 2010 re Villány Siklós Borút Iroda, Bartók Béla Kórus ACONA Bt. Művelődési Ház Általános Iskola Művelődési Ház borászok A programok döntő többségén a helyi kulturális élet civil szereplői valamilyen formában megjelennek. Így kapcsolódik a kultúra a borászathoz és az idegenforgalomhoz. 16
18 2.2.1 Borászat és turizmus Mivel a borászat és az idegenforgalom különösen jelentős szerepet foglal el a villányi gazdasági életben, ezért a téma kifejtése külön pontban történik. A bor idegenforgalom a borászati klaszter dinamikus ágazata. Elindítója és szervezője az 1994 ben alakult Villány Siklósi Borút Egyesület. Az ország első borútja ma már 14 település részvételével működik. Mivel alapvetően a borászat kiegészítő tevékenységekének tekinthető, ezért az ágazatban foglalkoztatottak száma nem fogalmazható meg egyértelműen. 2. Térkép: A Villány Siklósi borút térképe A szőlőtermesztés, bortermelés és a borászatra épülő szolgáltatások jelentik Villány jelenét és biztosítják az alapot a jövőbeni fejlesztésekhez. Kezdetben a borászok csak a bortermeléssel foglalkoztak. Az első megjelent szolgáltatás a borkóstolás volt, mely a pincékben történt, borbemutatóval egybekötve. Ez a tevékenység egészült ki később a borkóstolással egybekötött étkezéssel. 17
19 A szolgáltatások és a részt vevők száma kinőtte villányi pincesor pincéit, présházait és megkezdődött a pincéktől távolabb eső területeken a vendéglátóhelyek fejlesztése, melyekhez már szálláshely kapacitás is tartozott. A panziók némelyike már kisebb wellness funkciókat is biztosít a vendégek számára, a korábbi lehetőségek mellett. Ezzel egy időben a város nyugati oldalán ahol nagyobb szabad területek álltak rendelkezésre megkezdődött a pincékből kinőtt a hagyományos fahordós érlelés helyett reduktív eljárást alkalmazó pincészetek fejlesztése. Ezek az új építésű objektumok egyaránt helyet biztosítanak a hagyományos borkóstolásnak, a pincebemutatásnak, étkeztetésnek és gyakran a szálláshely biztosításának is. A borászati termékek értékesítése Villányban a turizmus segítségével és bevonásával történik. Jelenleg a fent bemutatott borkóstolás, étkeztetés és szálláshelyek működtetése van jelen a városban. A turizmus fejlesztése mely a rendezvények városává válni akaró Villány jövőképe a város fontos feladata. A városfejlesztési koncepcióban 4 megfogalmazott cél eléréséhez szükség van a jelenleg nyújtott szolgáltatások számának bővítésére (nem egy újabb pince kialakítására, hanem eddig a településen nem működő új szolgáltatások megjelenésére van szükség) úgy, hogy közben a meglévő szolgáltatások minősége változatlanul magas színvonalú marad. Ezzel biztosíthatja magának Villány a koncepcióban megfogalmazott másik cél Élhető város elérését, amely a tömegturizmus helyett a minőségi turizmus fejlesztését helyezi előtérbe. A minőségi turizmus pedig azon a szinten tarthatja Villány turizmusát, ami a megfelelő bevételeket és munkalehetőségeket biztosítja, de nem terheli meg a város életét és nem okoz gondot a városban élők számára. A jelenlegi helyzethez képest az első fejlesztést az önkormányzati beruházásként megvalósuló rendezvénytér kialakítása jelenti, amely olyan lehetőséget biztosít a város számára, amely eddig nem létezett (nagyobb rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált közterület, állandó szabadtéri színpad, turisztikai információs pont). Ezek a beruházások a város életében jelentős folyamatokat indíthatnak el. A városban bortermeléssel őstermelők, egyéni vállalkozók és társas vállalkozások foglalkoznak. Munkájukat a Villányi Hegyközség szervezi. A termelők 4 Villány Városfejlesztési Koncepciója,
20 jelentős része a bortermelések kívül a korábban bemutatott szolgáltatásokkal is foglalkozik, azonban a szőlőtermelők egy részük a terméket más pincészetek számára értékesíti, saját bor termékkel nem jelenik meg a piacon. A Villányi Hegyközség információi alapján a hegyközségi tagok listáján 355 tag szerepel. Villányban igénybe vehető szálláshelyekről hivatalos és mindenre kiterjedő nyilvántartás nem érhető el. A tervezés során a hozzáférhető információk alapján készült el egy, a teljességre törekvő lista. A szolgáltatásoknál a borkóstolás, az étkeztetés és a parkolóhelyek biztosításán kívüli, extra szolgáltatások kerültek felsorolásra. Ebből is látható a szálláshelyek szolgáltatásainak szűkössége és a fejlesztés szükségessége. Név Cím Férőhelyek Szolgáltatások száma A versíró ember háza Damjanich u.8. 4 Anett vendégház Vörösmarty u Anna vendégház Váczi M.u Anonim vendégház Dr. Dombay u. 1/A. 21 Grillezés Árpád vendégház Radnóti M.u Grillezés Aubrechtné Hódi Ildikó dr. Csillagvölgy 1773/1/2 8 Báthori apartmanház Váczi Mihály u Grillezés Bene Jánosné vendégház Baross Gábor u Blum vendégház Baross G. u Bock Pince Panzió Étterem Batthyány u Wellness Boncz Família Batthyány u Borbarátok vendégház Oportó u Grillezés Bruckner Ádámné Nagy I. u Burai Vendégház Erkel F. u Czékó vendégház Váci u Csányi Pincészet Ady Fasor 2. 9 Dani vendégház Hunyadi u Eckhardt ház Batthyány u Fejérdi vendégház Damjanich u. 4/B 10 Grillezés Folcz vendégház Baross Gábor u FVM Daszk Teleki Baross u Kollégium Garai vendégház Wesselényi u Gere panzió Crocus Hotel Diófás tér Wellness Gere Tamásné Diófás tér 18 Günzer Vendégház Oportó u Haraszti vendégház Petőfi u Grillezés Harasztovits vendégház Hoffmann utca 5. 4 Bográcsozás Horváth Emil Hunyadi u
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált
RészletesebbenTársadalmi folyamatok Újpesten
2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenHort Község Önkormányzatának Gazdasági programja
Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenNógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban
Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal
RészletesebbenNAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2014. szeptember 9. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT
RészletesebbenHEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Hajdúnánás Városi Önkormányzat HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2018. június
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenMUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok
MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
Részletesebben1. sz. melléklet: A KSH tól beszerzett városrész szintű adatok
Mellékletek 1. sz. melléklet: A KSH-tól beszerzett városrész szintű adatok; 2. sz. melléklet: Helyzetelemzést segítő adatok az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Anti-szegregációs Terv kidolgozásához;
RészletesebbenBudapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata
Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenElőz et es t ájékoztat ási d okumen táció
K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:
RészletesebbenA Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
RészletesebbenTÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
Részletesebben0,94 0,96 0,95 0,01-0,01 0,00 rendelkezők aránya A 25 - X éves népességből felsőfokú végzettségűek 0,95 0,95 0,94 0,00-0,01-0,01
dr. Vécsei Pál Módszertani leírás a településsoros választási adatbázisokhoz illesztett a települések társadalmi státuszát és társadalmi dinamikáját kifejezni hivatott tipológiákhoz A tipológiák "A társadalom
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)
ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,
RészletesebbenCsurgói járás fejlesztési programjának bemutatása
ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs
RészletesebbenPályázati figyelő 2010. augusztus
Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési
RészletesebbenVidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete
Vidéki örökség megőrzése 138/2008. (X.18.) FVM rendelete A támogatás célja A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a
RészletesebbenDunapataj Nagyközség Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok
Dunapataj Nagyközség a által ellátott kötelező és önként vállalt 18/2014.(XI.21.)számú rendelet 2. számú melléklete sorszám Kormányzati funkció Feladat megnevezése Kötelező Önként vállalt Társulás útján
RészletesebbenT e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s 2017.
Kisvárda Város Településfejlesztési koncepciójának készítéséhez Előzetes tájékoztatási dokumentáció Koncepció készítéséről T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s Kereskedelmi Kft. (C-1-1062)
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenNYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE
2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG
BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program
RészletesebbenBodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).
CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan
RészletesebbenA taktaközi települések fóruma
A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők
RészletesebbenA Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági
RészletesebbenRÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenNagyrécse Község Önkormányzati Képviselő-testületének. 12/2005. (X. 01.) számú rendelete. a háziorvosi és fogorvosi körzetek megállapításáról.
Nagyrécse Község Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2005. (X. 01.) számú rendelete a háziorvosi és fogorvosi körzetek megállapításáról. Nagyrécse Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenTrendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
RészletesebbenSzlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek
Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-
RészletesebbenGazdaság. Infrastruktúra
Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenPest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
RészletesebbenAz NFT 2-ről röviden
Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenA MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz
Részletesebben... 51... 51... 52... 52 2
1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált
RészletesebbenTakácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről
Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenHEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. Felnőtt háziorvosi körzetek
Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2017.(V. 5.) önkormányzati rendelete az egészségügyi alapellátási körzetek megállapításáról 1 Pétfürdő Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenA régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és
A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT
SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenÚtmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez
Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez (Az integrált városfejlesztési stratégia elkészítéséhez és a szociális típusú városrehabilitációs programok akcióterületi
RészletesebbenKivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.
Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság
RészletesebbenA Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
RészletesebbenAz Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai Közép-magyarországi operatív program
Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai 2007-13 Közép-magyarországi operatív program Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A tudásalapú gazdaság innovációés vállalkozásorientált fejlesztése A versenyképesség
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. ÁPRILIS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenGödöllő és Tura összehasonlítása
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Gödöllő és Tura összehasonlítása Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Godor.Amelita@gtk.szie.hu Enyedi György
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenÁRUSÍTÁSI HELYSZÍNEK ÉS IDŐPONTOK ( I-es tejes autó )
ÁRUSÍTÁSI HELYSZÍNEK ÉS IDŐPONTOK ( I-es tejes autó ) Helyszín Munkanap Időpont MOHÁCS Felszab.ltp. 07:00 08:20 Horváth K.u.10. - parkoló Radnóti ltp. 08: 30 09:50 I. épület előtti parkoló Széchenyi Iskola
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
RészletesebbenNyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató
Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési
RészletesebbenFizikai környezet KOHÉZIÓ
Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,
RészletesebbenCivil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben
Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
RészletesebbenÖnkormányzati törzsvagyon (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon) Üzleti vagyon
2. melléklet az önkormányzat ingatlan vagyonáról Önkormányzati törzsvagyon (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon) Üzleti vagyon I. Forgalomképtelen önkormányzati vagyon 2014. december
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó
Részletesebbena Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére
Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási
RészletesebbenA város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint
Részletesebbendr. Szaló Péter 2014.11.28.
Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között
RészletesebbenTerületi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.
Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenTámogatási lehetőségek a turizmusban
Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)
Részletesebben2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013
Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.
STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JANUÁR 2016. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.865 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenSzekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenMISKOLC DÉLI IPARI PARK
MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
IKTATÓSZÁM: 2626/342/2016. TÁRGY: ZSOLNAY NEGYED TÜSKÉSRÉTI TÓ KERTVÁROS KERÉKPÁRÚT MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ PÁLYÁZATTAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK MEGHOZATALA (TOP6.4.115) MELLÉKLET: 1 DB E L Ő T E R J E S
Részletesebbenmáj dec jan. szept.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚNIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenBeszámoló. Tisztelt Képviselő-testület!
Beszámoló Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21. december 9-ei ülésére a foglalkoztatás helyzetéről, munkahely-teremtési és megtartási pályázatokról Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület
RészletesebbenIV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok
IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető ok A 1 Pénzügyi terv összesen: 20 pont 2 Üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági terv max. 30+10 pont 3 Az üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági
RészletesebbenA vidékfejlesztési program komplex fejlesztési hatásai Mikóházán
A vidékfejlesztési program komplex fejlesztési hatásai Mikóházán A településről Mikóházát egy 1273-ból való rendelet tanúsága szerint Kun Erzsébet királyné adta birtokul élete fogytáig egyik hű emberének,
RészletesebbenJÖVŐKÉP SÁRVÁRRÓL avagy Ki tervezi a várost?
JÖVŐKÉP SÁRVÁRRÓL avagy Ki tervezi a várost? VÁROSFEJLESZTÉS, IPAR ÉS TURIZMUS Sárvár mint nemzetközi gyógyhely az itt élő sárvári polgárok illetve az ide látogató vendégek számára egy lakható és mind
Részletesebben