EnSURE project Energy Savings in Urban Quarters through Rehabilitation and New Ways of Energy Supply PROGRAM CODE: 2CE166P3. Output

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EnSURE project Energy Savings in Urban Quarters through Rehabilitation and New Ways of Energy Supply PROGRAM CODE: 2CE166P3. Output 3.2.2."

Átírás

1 EnSURE project Energy Savings in Urban Quarters through Rehabilitation and New Ways of Energy Supply PROGRAM CODE: 2CE166P3 Output HAJDÚSZOBOSZLÓ FENNTARTHATÓ ENERGETIKAI AKCIÓTERVE WP3: Energiahatékony városfejlesztési koncepciók ACTION 3.2: Fenntartható városfejlesztési koncepciók és energetikai cselekvési tervek Prepared by: StrateGIS Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Project partner name and identification number: Eastern Hungarian European Initiations Foundation (KEK) PP5 Responsible name and surname: Dr. György Norbert Szabados Function: project manager Contact details (tel. and address): , 2011.

2 COVENANT OF MAYORS EUROPEAN UNION HAJDÚSZOBOSZLÓ FENNTARTHATÓ ENERGETIKAI AKCIÓTERVE Tanulmány Szakértői témafelelős: Dr. habil Bai Attila Közreműködők: Jobbágy Péter PhD hallgató, DE-AGTC Gabnai Zoltán MSc hallgató, DE-AGTC Durkó Emília MSc hallgató, DE-AGTC Tarsoly Petra MSc hallgató, DE-AGTC Debrecen

3 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés Stratégiai elképzelések A programmal elérni kívánt célok Az alkalmazott módszertan Szervezeti és gazdasági feltételek Az energia-gazdálkodás szervezeti szabályozása Hajdúszoboszlón Az akcióterv megvalósításának finanszírozási lehetőségei A helyi költségvetés Külső források Európai Uniós támogatások Nemzeti támogatások Banki hitelek A megvalósulást befolyásoló legfontosabb dokumentumok Helyi rendeletek, szabályozások Nemzeti szabályozás EU célkitűzések, elvárások Az alapeset (BEI) bemutatása Hajdúszoboszló általános bemutatása Az energiafogyasztás jellemzői ( ) Villamos áram Földgáz Távfűtés Közvilágítás Tömegközlekedés Egyéni közlekedés Mezőgazdaság Tűzifa, szén A referenciaév (2004) energia-fogyasztása és károsanyag-kibocsátása A közötti energetikai beruházások és hatásuk az energia-fogyasztásra Közvilágítás-bővítés és korszerűsítés ( ) Önkormányzati épület-felújítások ( ) 69 2

4 Lakossági épület-felújítások ( ) Hévízi kutak kísérőgázának hasznosítása (2009-) Energia-audit (2007) A 2009-es év energia-fogyasztása és széndioxid-kibocsátása Javasolt intézkedések Rövidtávú javaslatok (2015-ig) Geotermikus erőmű A távfűtési rendszer korszerűsítése és kibővítése Ingyenes, őrzött külterületi autóparkoló Kerékpárutak fejlesztése, helyi kerékpár-kölcsönzési rendszer bevezetése Helyi buszjáratok átszervezése, esetleges sűrítése Lakossági épületkorszerűsítések támogatása Iskolai, lakossági, vállalkozói energetikai ismeretterjesztési lehetőség Civil szervezetek fokozott bevonása a környezetvédelmi/energetikai döntésekbe Monitoring rendszer továbbfejlesztése Hosszútávú javaslatok ( ig) Taniskola (ökocentrum) létrehozása CNG-üzemű buszok és önkormányzati járművek a helyi közlekedésben Környezetirányítási rendszert alkalmazó vállalkozások anyagi támogatása Elektromos kerékpárok beszerzésének támogatása Környezetbarát mezőgazdasági termelés és építészet támogatása A 2020-as év várható energia-fogyasztása és károsanyag-kibocsátása (MEI) Makrogazdasági hatások A javasolt intézkedések és a makrogazdasági tényezők várható hatása A 2020-as év várható értékei Finanszírozás, a kibocsátás-csökkentés fajlagos költségei 115 Forrásjegyzék 119 Táblázatok és ábrák jegyzéke 122 Mellékletek 125 3

5 Vezetői összefoglaló A fenntartható fejlődés meghatározó jelentőséggel bír az EU stratégiai terveiben, ennek megvalósítását pedig számos közösségi kezdeményezés, illetve kötelező érvényű jogszabály segíti elő. Az önkormányzatok fontos szerepet játszanak az energia-felhasználásban, hiszen nemcsak közvetlenül (az önkormányzati intézmények, a közvilágítás és járműpark energiafogyasztásán keresztül), hanem az ott lakók és a településen működő vállalkozások, sőt a turisták befolyásolásával közvetve is sokat tehetnek a fenntartható energia-gazdálkodás megvalósítása érdekében. Mindezek kellően indokolják a Polgármesterek Szövetségének létrehozását és azt az elvárást, hogy a szervezet tagjai ne csak betartsák, hanem dokumentálhatóan lehetőleg túlteljesítsék az EU által 1990-hez képest 2020-ban elvárt 20 %- os széndioxid-kibocsátás csökkenést. A célok elérésének alapfeltétele az, hogy az adott önkormányzat rendelkezzen olyan Fenntartható Energetikai Akciótervvel (SEAP), mely tartalmazza azokat a konkrét elképzeléseket és eszközöket, mellyel a kívánt emissziócsökkenés biztosan elérhető. Hajdúszoboszló eddig is elkötelezett volt a fenntarthatóság eszméjéhez, amit az utóbbi években megvalósult számos energetikai korszerűsítés, kiírt önkormányzati pályázatok, valamint stratégiai dokumentumok bizonyítanak. A tanulmány az előírásoknak megfelelően ismerteti a legelső teljes körű, megbízható adatbázissal rendelkező, kiindulási évként számításba vett 2004-es, valamint a rákövetkező esztendők széndioxid-kibocsátásának tényadatait, a változások okait, a város által számításba vett fejlesztéseket és ezek várható hatását a 2020-as kibocsátásra. A város 2004-es energia-felhasználásának meghatározó részét (82 %-át) az épületek, építmények fűtése tette ki, ezen belül a vállalkozói szféra részaránya a legnagyobb. A közlekedésnél viszont már a magánautók fogyasztása bír döntő jelentőséggel (93 %). Megjegyzendő, hogy kisvállalkozásoknál ezek a kategóriák egybemosódnak. Az önkormányzati szféra energiafelhasználása rendkívül szerény (3 %). Az energiahordozók szerinti megoszlás lényegesen eltér az országos átlagtól, a földgáz szerepe sokkal jelentősebb (59 %), amit tovább növel az is, hogy a távfűtés is földgáz-alapú. A megújuló energiák az 1587 TJ-os energiafogyasztás 2 %-át (32 TJ) tették ki, kizárólag tűzifa formájában között az alábbi energetikai beruházások valósultak meg: Közvilágítás-bővítés és korszerűsítés ( ) 4

6 Önkormányzati épület-felújítások ( ) Lakossági épület-felújítások ( ) Hévízi kutak kísérőgázának hasznosítása (2009-) Energia-audit (2007) 2009-ben a két legfontosabb tendencia a referencia-időszakhoz képest, hogy az energiafogyasztás és a károsanyag-kibocsátás lényegesen (7, illetve 6 %-kal) csökkent, a megújulók aránya pedig jelentősen (5,9 %-ra) nőtt. A földgáz részaránya nagymértékben lecsökkent a tűzifa (kisebb részben a szén) javára, a 2006-ban bekövetkezett jelentős földgáz-áremelés következtében. A távfűtés továbbra is földgáz-alapú. A megújuló energia túlnyomó része ekkor is tűzifa, ám megjelentek a kötelező bekeverés révén igaz, minimális arányban - a bio-üzemanyagok (0,7 %). A CO 2 -kibocsátás kisebb mértékben csökkent, mint az az energiahatékonyság javulásából adódóan elvárható lett volna, elsősorban a villamos áram (mint legszennyezőbb anyag) fogyasztásának 6,5 %-os növekedése miatt. A fogyasztói csoportokon belül az önkormányzat kibocsátásának csökkenése kimagasló, hiszen a 22 %-os mérték önmagában túlteljesítette a 2020-ra vonatkozó elvárást. A 2020-ra várható energiafogyasztást és kibocsátási mutatókat nemcsak az általunk javasolt intézkedések, hanem makrogazdasági hatások is befolyásolják, melyeket az önkormányzat nem tud befolyásolni. Ezek hatása ellentétes: a villamos áram-fogyasztás növekedése nehezíti, míg a közlekedési szektor változásai segítik a kibocsátási előírások teljesítését. Javaslataink megvalósítása és a makrogazdasági hatások várható eredményeként 2009-hez képest 2020-ra várhatóan 45,4 TJ energia-megtakarítás és t emisszió-csökkentés érhető el (1. táblázat). 5

7 1. táblázat: A széndioxid-kibocsátást 2020-ig várhatóan befolyásoló tényezők Intézkedés/tényező neve Alfejezet sorszáma Helyettesített energiaforrás CO 2 - megtakarítás CO 2 - csökkentés forrása TJ/év t/év Termálvízből 0/30,4 földgáz geotermális metánnyerés 0/26,6 villamos energia metán Geotermikus erőmű /86,4 villamos áram geotermia Távfűtés bővítése, geotermikus -17,6/65,6 földgáz 3658 geotermia hulladékhővel Parkoló, buszjáratok, kerékpárbérlet, ,3 benzin 17 0,3 gázolaj 19 Épületkorszerűsítés ,5 földgáz 477 Lakossági tudatformálás Ökocentrum ,4 földgáz, villamos áram, üzemanyag 2705 Energiamegtakarítás* energiamegtakarítás energiamegtakarítás energiamegtakarítás -1,3 földgáz 75 biosolar 0,0 villamos áram 1 nap, szél CNG buszok és /8,8 gázolaj 105 CNG önkorm. járművek Vállalkozások 20,6 villamos áram 3239 energiamegtakarítás szabályozása, ,0 földgáz 2020 képzése Elektromos 0,3 benzin 19 energiamegtakarítás kerékpár 0,3 gázolaj 19 Bio-építészet fa, nád, szalma 0/7,2 benzin, energiamegtakarítás, B-10, E-10 bevezetése /6,2 gázolaj biodízel, (személyautók) Buszok B-10, EURO-5 Villamos áram fogyasztás növekedése ,8 gázolaj bioetanol energiamegtakarítás, biodízel Összesen 45, Megjegyzések: a negatív értékek az energia-fogyasztás, illetve széndioxid-kibocsátás növekedését jelzik * az első érték az energiaigény tényleges összes változását, a második a helyettesített energiaféleség mennyiségét jelzi 6

8 Az energiafogyasztás mérséklése és emisszió-csökkenés mértéke lényegesen különbözik, ami azt mutatja, hogy a széndioxid-csökkenés elsősorban a megújuló energiaforrások nagyobb arányának köszönhető, nem energiatakarékossági intézkedéseknek. Mértékük lényegesen eltér a különböző szektorokban, várhatóan a lakosságnál tapasztalható a legkisebb különbség (2. táblázat) 2. táblázat: Az energiafogyasztás és a széndioxid-emisszió alakulása a különböző szektorokban Energiafogyasztás szerkezete / /2004 szektorok szerint TJ/év % TJ/év % % TJ/év % % Önkormányzat 43 3,0 36 2, ,7 93 Vállalkozók , , ,2 84 Lakosság , , ,1 95 Összesen Széndioxidemisszió / /2004 t/év % t/év % % t/év % % Önkormányzat , , ,3 65 Vállalkozók , , ,1 67 Lakosság , , ,5 77 Összesen , , ,0 72 A 2020-as évre vonatkozó EU-elvárások tekintetében a javasolt intézkedések végrehajtásának köszönhetően a 2004-es adatokhoz képest a következő megtakarítások várhatók a város energia-gazdálkodásában: Energia-megtakarítás: 10 % Széndioxid-kibocsátás megtakarítása: 28,3 % Megújulók részaránya: 23,6 % 7

9 Amennyiben nemcsak a város mutatóinak abszolút értékeit, hanem az egy lakosra jutó mutatókat vizsgáljuk, de figyelembe vesszük a turisták által itt töltött vendégéjszakákat is (365 vendégéjszaka = 1 fő állandó lakos), akkor az energetikai hatékonyság egy főre vonatkoztatott értéke is meghaladja a 20 %-os mértéket, a széndioxid-kibocsátásban pedig 37 %-os csökkenés valószínűsíthető (3. táblázat). 3. táblázat: A legfontosabb mutatók egy főre jutó fajlagos értéke Energiafogyasztás CO 2 - kibocsátás Megújuló energia GJ/fő t/fő GJ/fő ,1 1, ,2 12,5 2020/2004 (%) 79,4 63,1 938,5 Mindezek alapján úgy véljük, hogy javaslataink megvalósítása igen jelentős erőfeszítéseket, a célok pedig hosszú távú elkötelezettséget és zöld szemléletű városfejlesztési politikát igényelnek. Az összes javasolt intézkedés forrásigénye mintegy 4,3 Mrd Ft. Az önkormányzat részére között figyelembe véve a geotermikus erőmű ESCO finanszírozási konstrukcióját, valamint az időközben megvalósult termál-metán projektet MFt beruházási és 126 MFt/év működési költségigény jelentkezik. Utóbbi a 2010-es módosított költségvetésnek 2,3 %-át teszi ki, vagyis önkormányzati forrásból valószínűleg fedezhető. A beruházási költségekhez mindenképpen javasoljuk a alfejezetben felsorolt EU és nemzeti pályázati lehetőségek felhasználását. Húszéves működést feltételezve, piaci alapon csak a lakossági tudatformálás és a termálvíz metántartalmának hasznosítása térülne meg pusztán a széndioxid piaci értékesítéséből Ft/t CO 2 -megtakarítási érték alatt (viszonylag közel a piaci árhoz) lennének még a következő javaslatok: 8

10 A geotermikus erőmű A távfűtés bővítése és átállítása hulladékhőre A lakossági tudatformálás A vállalkozások szabályozása, képzése A bio-építészet támogatása A többi javasolt intézkedés kizárólag a széndioxid értékesítéséből ugyan közel sem térül meg, de ez nem zárja ki gazdasági hatékonyságukat, hiszen például a buszközlekedés piacosítható, a többi projekt megvalósítását pedig a támogatási lehetőségekhez lehet igazítani. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az önkormányzat részaránya minden energiaforrás felhasználásánál rendkívül csekély, a lakossági és vállalati fogyasztást viszont csak közvetve tudja befolyásolni, így ezek hatása a jövőbeni kibocsátásra jelentős bizonytalansággal terhelt. Az intézkedések kezdeményezésének mindenképpen az Önkormányzattól kell indulnia, de az egyes fejlesztések végrehajtásában nélkülözhetetlen a helyi lakosság, a helyi és külső vállalkozók, valamint a Hajdú Volán Zrt részvétele is. 9

11 Bevezetés Az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) adatai szerint rekordot döntött 2010-ben a globális szén-dioxid-kibocsátás 30,6 Gt mennyiséggel, ugyanakkor a tavalyi klímacsúcson elfogadott előirányzat teljesítéséhez az üvegházgázok koncentrációját 450 ppm alatt kellene tartani 2020-ig, ami legfeljebb 32 Gt/év energiaipari kibocsátást feltételez ben a kibocsátás mértéke még mindössze 430 ppm volt, 2009-től pedig 1,6 Gt-val nőtt a károsanyag-kibocsátás többel, mint amennyivel között, tehát egy évtized alatt növekedhetne. A probléma tehát súlyos, globális és azonnali megoldást kíván. A klímavédelem két legfontosabb lehetősége az energia-takarékosság és a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú felhasználása. Hazánk kibocsátási adatai ugyan kedvezőek (2002 és 2008 között 77,2 Mt-ról 73,5 Mt-ra csökkent), ám ebből a tüzelőanyagok kedvezőbb szerkezetének (a biomassza és az atomenergia nagyobb mértékű felhasználásának) csak 0,9 Mt csökkenés köszönhető (Fenntartható Fejlődés Évkönyv, 2010). A magyar épületállomány energetikai állapota az EUátlagnál lényegesen rosszabb, a családi házak csak mintegy 7 %-ának, a többszintes házak mintegy 15 %-ának hőátbocsátási tényezője alacsonyabb a 0,7-es K-értéknél. A közintézményeknél sem jobb a helyzet: a fűtési célú hőfogyasztás átlaga 201 kwh/m 2 évente (KSH, 2009). Mindennek köszönhetően ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át az épületeinkben fogyasztjuk el, ezért azok átalakítása, korszerűsítése különösen jelentős potenciált jelent az energetikai területen és a károsanyag-kibocsátásnál. A Világon a közlekedési ágazat az összes energiafelhasználásból 30 %-kal, de ezen belül a kőolajfelhasználásból mintegy 70 %-kal részesedik, ilyen módon az üvegház-gázok kibocsátásának 30 %- áért felelős (Potori, 2008). Hazánkban Kovács E. (2007) szerint a közúti közlekedésből származik: a szén-monoxid kibocsátás 80 %-a, a nitrogén-oxid kibocsátás 62 %-a, a szénhidrogén kibocsátás 56 %-a, a kisméretű szállópor (PM10) kibocsátás 30%-a, a széndioxid kibocsátás 20 %-a. 10

12 A nagyvárosokban fellépő közlekedési légszennyezés csökkentése érdekében a döntéshozók számos alternatívával rendelkeznek: Az üzemanyagárak adókkal történő mesterséges növelése, A járművek, üzemanyagok kibocsátási szabványainak szigorítása, megcélozva o a hagyományos üzemanyagok elégetésének tökéletesítését oly módon, hogy ez a lehető legkevesebb károsanyag kibocsátással járjon (autógyártók), o olyan új, alternatív hajtóanyag alkalmazását, amely a jelenlegi motorkonstrukciókra alapoz és az emissziós határértékei kedvezőbbek a jelenleginél. A forgalom időbeli (hétvégi), vagy térbeli (belvárosi) korlátozása, elkerülő utak építése, forgalomszervezés, A kedvezőbb fajlagos energiaigényű szállítási módozatok preferálása, a vasút előtérbe helyezése a közúttal szemben, a kombinált szállítási megoldások segítése, A tömegközlekedési módok támogatása az egyéni közlekedés rovására. A fenntartható fejlődés meghatározó jelentőséggel bír az EU stratégiai terveiben, ennek megvalósítását pedig számos közösségi kezdeményezés, illetve kötelező érvényű jogszabály segíti elő. Az energia-gazdálkodás ezen belül is kiemelkedő jelentőségű, hiszen nemcsak a károsanyag-kibocsátásban meghatározó a hatása, hanem kereskedelem- és foglalkoztatáspolitikai, valamint mezőgazdasági hatásai sem elhanyagolhatóak. Az önkormányzatok fontos szerepet játszanak az energia-felhasználásban, hiszen nemcsak közvetlenül (az önkormányzati intézmények, a közvilágítás és járműpark energiafogyasztásán keresztül), hanem az ott lakók és a településen működő vállalkozások, sőt a turisták befolyásolásával közvetve is sokat tehetnek a fenntartható energia-gazdálkodás megvalósítása érdekében. Mindezek kellően indokolják a Polgármesterek Szövetségének létrehozását és azt az elvárást, hogy a szervezet tagjai ne csak betartsák, hanem dokumentálhatóan lehetőleg túlteljesítsék az EU által hez képest 2020-ban elvárt 20 %-os széndioxid-kibocsátás csökkenést. A célok elérésének alapfeltétele az, hogy az adott önkormányzat rendelkezzen olyan Fenntartható Energetikai Akciótervvel (SEAP), mely tartalmazza azokat a konkrét elképzeléseket és eszközöket, mellyel a kívánt emisszió-csökkenés biztosan elérhető. Hajdúszoboszló eddig is elkötelezett volt a fenntarthatóság eszméjéhez, amit az utóbbi években megvalósult számos energetikai korszerűsítés, kiírt önkormányzati pályázat, valamint stratégiai dokumentumok bizonyítanak. 11

13 Magyarországról még igen kevés tagja van a Polgármesterek Szövetségének, városunk az elsők között kíván csatlakozni és jó példát mutatni más hazai városok számára is. A tanulmány a Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatal és a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar megújuló energetikai témakörben járatos oktatóinak és hallgatóinak közreműködésével készült. Az előírásoknak megfelelően ismerteti a legelső teljes körű, megbízható adatbázissal rendelkező, kiindulási évként számításba vett 2004-es, valamint a rákövetkező esztendők széndioxidkibocsátásának tényadatait, a változások okait, a város által számításba vett fejlesztéseket és ezek várható hatását a 2020-as kibocsátásra. A korszerűsítések megvalósulásának előfeltétele a finanszírozási háttér megteremtése, ezért bemutatjuk az önkormányzat költségvetését és az egyéb elérhető forrásokban rejlő lehetőségeket is. Az ideális energia-ellátás véleményünk szerint nemcsak energetikai, hanem gazdasági szempontból is fenntartható, ezért a forrásigényen túlmenően kísérletet teszünk a károsanyag-kibocsátás fajlagos költségeinek becslésére is, 2011-es gazdasági adatok alapján. 1. Stratégiai elképzelések Hajdúszoboszló nemzetközileg elismert gyógyüdülő-hely, valamint kistérségi központ, melynek közötti fenntartható fejlesztését a 2010 szeptemberében elkészült Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlődési Terve irányozza elő. E dokumentum stratégiai céljai a következőkben foglalhatók össze: A többszázéves település hagyományainak megőrzése, A termálvíz használatára alapozott egészségturizmus fejlesztése, A lakosság közszolgáltatásokkal és települési környezettel szemben támasztott szükségleteinek maradéktalan kielégítése, A fejlesztések megvalósításához rendelkezésre álló támogatási források és a szükséges önerő előteremtése. E célok közül a második közvetve, a harmadik és negyedik pedig közvetlenül kapcsolódik jelen tanulmány témájához. 12

14 1.1. A programmal elérni kívánt célok A program elkészítése és elfogadása mindenekelőtt egy olyan számon kérhető ütemtervet jelent, ami lehetővé teszi a globális klímaváltozási szempontokon túlmenően az itt élők életminőségének emelését, az egészségesebb települési környezet kialakítását és a turisztikai vonzerő növekedését. A város jövőbeni fejlődésének elsődleges gazdasági alapját a jövőben is a felszín alatti termálvíz képezi, aminek mértéktartó, de sokoldalú használata a fenntartható gazdasági fejlődés alapja a város esetében. Ez nagymértékben segíti a turizmus fejlesztésén keresztül a helyi kis- és középvállalkozók megerősödését. A geotermikus energiakészlet becsült mennyisége ugyanakkor képes lenne biztosítani nemcsak az önkormányzati intézmények és a távfűtéses lakások hő- és hűtési energia-szükségletét, hanem akár egy ipari park ellátását is. A Hajdúszoboszló és Nagyhegyes között található jelentős gázmezők (földtani vagyon ben: 30 Mrd m³) és földgáztárolók (1,4 Mrd m 3 kapacitás) nemcsak a hőellátásban játszhatnak szerepet, hanem a környezetbarát helyi buszközlekedés megteremtésében is. A program kiemelt célja az alternatív energiahordozók arányának nagymértékű növelése az energiaellátáson belül. A város kiemelkedően magas alternatív energetikai potenciállal rendelkezik, melynek hasznosítása azonban jelentősen elmarad a gazdaságosan kihasználható potenciáltól. Különösen igaz ez a geotermikus és a napenergia esetében. A geotermikus energia gazdaságos hasznosítása elképzelhetetlen a távhő-hálózat kiterjesztése nélkül. Ez lehetővé teszi a jelenleg fosszilis energiára alapozott (esetenként szénnel és tűzifával fűtött) lakások olcsóbb és környezetbarát fűtését, esetleg hűtését, valamint a már meglévő rendszer jobb kihasználását. A gazdaságosság javulása két oldalról biztosított: az olcsóbb energiahordozó és az állandó költségek fajlagos mértékének csökkenése oldaláról. A rendszer hatékonysága jelentősen fokozható lenne a szállodák légkondicionálásának ellátásával, ami egyúttal turisztikai vonzerőt is jelentene. A megtakarítások természetesen 13

15 nemcsak a lakosságnál, hanem az önkormányzat költségvetésében is jelentkeznek, részben az energia-költségekben, részben az elérhető támogatások segítségével a beruházások finanszírozásában, illetve az önkormányzati vagyon gyarapodásában. Hosszú távú előnyként jelentkezik a fosszilis energiahordozók árváltozásaitól való függőség csökkenése, a helyi vállalkozások fejlesztése, az energiaköltségek kiszámíthatósága. A turizmusban eddig szinte kizárólagos jelentőségű egészségturizmus mellett kedvezőbbek lesznek a feltételei a konferencia-turizmusnak, elsősorban megújuló energetikai szakterületen. Élő kapcsolatok alakulnak ki más, a programban résztvevő városokkal. Mindennek eredményeként a város hírneve, ismertsége is javul, ami egy turisztikai központ esetén nem elhanyagolható szempont. A lakosság és a helyi vállalkozások környezettudatos viselkedése nélkül elképzelhetetlen bármiféle javulás. A program kiemelt része a megújuló energetika témakörének népszerűsítése és gyakorlati bemutatása kiemelten az iskolások, de a felnőttek részére is. A fejlesztéseket illetően a civil szervezetek az eddigieknél jobban be lesznek vonva a döntésekbe. A vállalkozások adókedvezménnyel számolhatnak, amennyiben környezetbarát termelést alkalmaznak. A megvalósítás sarkalatos pontja, hogy mivel az élhetőbb városban mindenki jobban érzi magát, ezért mindenkinek részt kell vennie a megvalósításban is. 2. Az alkalmazott módszertan A gazdasági elemzés általunk alkalmazott módszertana a rendszerszemlélet alapelvéből indul ki három vonatkozásban. A tanulmány alapvető célja annak demonstrálása, hogy az energia termelése, szállítása és fogyasztása egyaránt rendszerekben történik, ezért ezek együttes optimalizálása szükséges. A fogyasztóknál jelentkező végenergia-felhasználás országosan a megtermelt primerenergiamennyiség 61,3 %-át teszi ki (Eurostat, 2009), ami mintegy 3 %-kal marad el az EU átlagos értékétől. Ennek javítása energiatakarékos berendezésekkel, az épületek hőszigetelésével, valamint energia-tudatos viselkedésmóddal lehetséges. A felhasznált energia forrásául szolgáló primerenergia mennyisége az energiahatékonyság javításával (kapcsolt energiaelőállítás, hatásfok-növelés, helyi rendszerek alkalmazása) csökkenthető. Végezetül országos 14

16 és térségi szinten is lényeges az optimális energia-struktúra és ezen belül a megújulók részarányának, valamint összetételének meghatározása. Célunk a térség optimális energiahordozó-összetételének, valamint a maximális energiahatékonyságnak elősegítése. A megbízható eredmények alapvető feltétele a szükséges adatok teljeskörűsége és összehasonlíthatósága. Ennek érdekében kiindulási évként 2004-et jelöltük ki, mert a korábbi évekből csak az önkormányzatra vonatkozó adatoknak is csupán egy része állt megbízható forrásból rendelkezésünkre, így a korábbi években nagyobb térségre vonatkozó átlagadatokat, vagy a későbbi években kisebb adatbázist tudtunk volna számításba venni. Ez egyúttal az önkormányzat elkötelezettségét is jelzi, hiszen a program által biztosított időtáv ( ) helyett közel fele annyi idő (16 év alatt) is mélyreható, a minimálisan elvártnál jóval nagyobb mértékű károsanyag-kibocsátás megtakarítására vállal kötelezettséget. Befejező évként et mutatjuk be, mert bár az önkormányzati és a távfűtési adatok 2010-ről is rendelkezésre álltak, de ezek a város energiagazdálkodásában minimális részarányt képviselnek és a TEIR településsoros adatbázisa a tanulmány készítésekor még csak 2009-es adatokat tartalmazott. A begyűjtött adatok tartalmazzák a település összes hő- és villamosenergia-fogyasztását, valamint ennek fogyasztói szektorok közötti megoszlását. A felhasznált adatok legfontosabb forrásai a következők voltak: az önkormányzat által gyűjtött intézményi szintű adatbázis ( ), a év településre vonatkozó energetikai adatait, valamint beruházásait tartalmazó Állami Számvevőszéki Jelentés (2010), a KSH településsoros adattára ( ) Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlődési Terve (2010) a Hajdúszoboszlói Kistérség Energetikai Akcióterve (2010) a Hajdúszoboszlói Kistérség Energiastratégiája (2010) Hajdúszoboszló Város Települési Környezetvédelmi Programja ( ) Hajdúszoboszló és térsége energia-ellátásának alapadatai, műszaki és szolgáltatási jellemzői (2011) Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének témával kapcsolatos rendeletei, valamint megkötött szerződései a vizsgált időszakban. 15

17 Utóbbiak tartalmát röviden bemutatjuk a legfontosabb dokumentumok között, a következő fejezetben. Az energiafogyasztás kiszámításához használt fűtőértékek a SEAP Segédletből származnak, kivéve az ott nem szereplő adatok közül: a tűzifát, amelynek fűtőértékét 20 %-os felhasználáskori nedvességtartalmat feltételezve, 14,4 GJ/t-nak vettük. a gázolaj, a benzin, az LPG és a biodízel sűrűségét, 15 C-on 0,84 kg/l-nek, 0,76 kg/lnek, 0,53 kg/l-nek és 0,88 kg/-nek feltételezve, ebben a sorrendben. a biodízel fűtőértékét, melyet 37 MJ/l-nek kalkuláltunk. Az energiafogyasztás éves mennyiségét, szektorális megoszlását alapvetően az energia SImértékegységében, joule-ban (illetve a város nagyságához igazodva TJ-ban) adtuk meg. Tekintettel azonban arra, hogy a károsanyag-kibocsátás fajlagosai MWh-ra vonatkozóan is meg vannak adva a Segédletben, az összesített adatokat GWh-ban is kifejeztük, más városok esetlegesen GWh-ban kifejezett adataival való jobb összehasonlíthatóság érdekében. A közlekedés esetén az önkormányzat területén üzemelő járművek száma települési TEIRadatokból állt rendelkezésünkre. Az önkormányzat a tulajdonában lévő járművek adatait, a Hajdú Volán Zrt a helyi és helyközi tömegközlekedésre vonatkozó adatokat bocsátotta rendelkezésünkre. Az ezen kívül eső lakossági és vállalati üzemanyag-fogyasztás, valamint a tűzifa- és szénfogyasztás adatait viszont együtt szerepeltetjük, mert (1) pontosabb adatok nem állnak rendelkezésünkre, (2) ezek a gyakorlatban - elsősorban a kisvállalkozóknál - nehezen szétválaszthatók. Egyes becsléseinkhez országos szervezetek által publikált átlagadatokat vettünk figyelembe az alábbi adatbázisok alapján: A Magyar Közút Nonprofit Zrt forgalomszámlálási adatai (internet.kozut.hu/szakmai/orszagos_kozutak_adatai) 1/A. számú melléklet a 60/1992. (IV. 1.) Korm. Rendelethez: Üzemanyag-fogyasztási alapnorma meghatározása a műszaki alapadatok alapján (teherautó) APEH fogyasztási normák jegyzéke (személyautó, motor) Traktorok üzemeltetési tesztjeinek eredményei 16

18 Az átmenő személygépkocsi-forgalom becslését megkönnyíti, hogy a 4-es főút elkerüli a települést. A helyközi tömegközlekedés kibocsátását a menet-útvonalak városra eső hosszából, a jellemző átlagfogyasztásból és a járatok átlagos napi számából becsültük. A kibocsátásoknál figyelembe vettük a 2008 óta létező bio-üzemanyag bekeverésre vonatkozó jogszabályokat, ezek aktuális, valamint várható változásait. Itt jegyzendő meg, hogy 2003 szeptemberében adták át a 4-es főút várost elkerülő szakaszát, mely a városba érkező forgalom jelentős csökkenésével járt, a 2000-es 8493 jármű/nap átlagos forgalom közé csökkent a főúton között. Mivel azonban a többi adatcsoport egy részéről nem rendelkezünk megbízható 2003-as adatbázissal, ezért az elkerülő útnak köszönhető jelentős megtakarítást a károsanyag-kibocsátásban az adatok megbízható összehasonlítása érdekében nem vettük figyelembe, ám szükségesnek tartjuk jelezni, hogy ezáltal is sokkal tisztábbá vált a város levegője. A teljesség kedvéért a termőföld humusztartalmának csökkenéséből származó széndioxidkibocsátást is kiszámítottuk, hiszen bár külterületen, de a város közigazgatási területén belül keletkezik és nemcsak a keletkezés helyén hat a levegő minőségére. A Segédlet előírásaihoz igazodva azonban nem szerepeltettük ezeket az értékeket az egyes évek kibocsátási adatai között. A 2004-es és 2009-es években a távfűtés és a villamosenergia-ellátás teljes egészében fosszilis energiákra volt alapozva, ezért ezek károsanyag-kibocsátását is egyértelműen tükrözi a földgázra, illetve a magyarországi átlagos villamos áramra vonatkozó Standard Emission Factor-ral (SEF) való szorzata. Ugyanakkor a 2020-as év ezen energiafogyasztása várhatóan már részben helyben előállított, megújuló bázison fog történni. A jobb áttekinthetőség érdekében ezen két energiahordozó esetében együtt szerepeltettük a megújulós és a fosszilis alapú energiafogyasztást és ennek kibocsátását változatlan SEF-fel kalkulálva, és ezt követően vontuk le a helyi megújuló energia-előállításból származó kibocsátás-megtakarítást, melyek részleteit az ezt követő táblázatokban mutattuk be. Külön vettük számításba a bio-építészet várható emissziós megtakarítását is, hiszen ez nem kötődik az energia-fogyasztáshoz. A kibocsátott széndioxid mennyiségére vonatkozó adatokat településre vonatkozóan adjuk meg, hiszen Hajdúszoboszló állandó lakosainak száma nem változott nagymértékben és a jövőben sem várható nagyobb változás. A sarokszámokat azonban a tanulmány végén bemutatjuk fajlagosan, egy átlagosan itt tartózkodó főre vetítve is (a vendégéjszakák alapján 17

19 arányosítva), tekintettel a turizmus jelentőségére. Számításaink során a Standard Emission Factor-okat vettük figyelembe, mivel ez összhangban van mind a 2020-as EU-elvárásokkal, mind a nemzeti előírásokkal, megbízhatóan kalkulálható és jól felhasználható az energetikai fejlesztések, valamint a környezeti állapot értékelésére. Tanulmányunk saját számításainkat, becsléseinket tartalmazza, kivéve a helyi tömegközlekedés CNG-re való átállítását. Ezen vizsgálatainkba bevontuk a számításba vett CNG-üzemű buszokat gyártó NABI Zrt és a Magyar Gázüzemű Közlekedési Klaszter Egyesület szakértőit is, akik az általuk erre a célra és konkrét busztípusra kifejlesztett szoftverük segítségével, a konkrét forgalmi adatok alapján az általános kibocsátási adatoknál sokkal pontosabb eredményeket szolgáltattak. Szükségesnek tartjuk előrebocsátani, hogy az önkormányzat részaránya minden energiaforrás felhasználásánál rendkívül csekély, a lakossági és vállalati fogyasztást viszont csak közvetve tudja befolyásolni, így ezek hatása a jövőbeni kibocsátásra jelentős bizonytalansággal terhelt. 3. Szervezeti és gazdasági feltételek 3.1. Az energia-gazdálkodás szervezeti szabályozása Hajdúszoboszlón A város az Önkormányzati törvény 8. (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően működik közre a település energia-szolgáltatásában. Rendeleti úton nevesítette a közvilágítással, a távhő-ellátás szabályozásával, valamint az energia-racionalizálás támogatásával kapcsolatos feladatokat. Az energia-gazdálkodási feladatok ellátására önálló energetikust nem alkalmaznak, e feladatokat az ENEREA megbízási szerződés keretében látja el. Segítségükkel egy energetikai számlák tételes nyilvántartását lehetővé tevő analitikai program is kifejlesztés alatt van ( Webrezsi ). Kapcsolt munkakörben egy fő közszolgáltatás-szervező és egy fő pályázati referens feladata a kapcsolattartás a közszolgáltatókkal és a fogyasztókkal (adatbekérés, összegzések), valamint az önkormányzati intézmények energiafogyasztásának analitikus nyilvántartása. 18

20 A jövőben a fenntartható fejlődési stratégia végrehajtásához kapcsolódóan, a titkársághoz kötődően várhatóan felállításra kerül a Fenntartható Fejlődési Munkacsoport, melynek élén a kinevezett fenntartható fejlődési referens áll, tagjai: a civil referens, a környezetvédelmi referens, az esélyegyenlőségért felelős önkormányzati munkatárs, a városi főépítész a pénzügyi főelőadó projektmenedzserek, pályázati munkatársak Feladatai: a fenntarthatósággal kapcsolatos stratégiai tervezés (akcióprogramok kidolgozása) a stratégiai dokumentumok fenntarthatósági szempontú felülvizsgálata a fenntarthatósággal kapcsolatos programok operatív megvalósítása: pályázati források feltárása projekt-generálás projektmenedzsment a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztosítása tájékoztatás, nyilvánosság stratégiák fenntarthatósági szempontú felülvizsgálata Ehhez csatlakozhatna lehetővé téve a lakosság bevonását az ellenőrzésbe és a döntéselőkészítésbe az Állandó Civil Fórum. A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését és benne a fenti szervezetek kapcsolódását az 1. ábrán mutatjuk be. 19

21 Jelmagyarázat: : vezeti : irányítja : munkáltatói jogokat gyakorolja csak Polgármester főépítész POLGÁRMESTERI HIVATAL Jegyző Belső ellenőrzés Körzeti Gyámhivatal Aljegyző 1. ábra: A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése Minőségügyi vezető Pénzügyi, gazdasági iroda Vezeti: irodavezető Felügyeli: jegyző Oktatási, művelődési, sport iroda Vezeti: irodavezető Felügyeli: jegyző Pénzügyi csoport Adócsoport Városfejlesztési, kommunális iroda Vezeti: irodavezető Felügyeli: jegyző Titkárság Vezeti: jegyző Testületi ügyek Informatika Személyzeti és munkaügy Turizmus szervezés Tájékoztató, pályázatkezelő szolgálat Igazgatási iroda Vezeti: aljegyző Egészségügyi, szociális csoport Körzeti építéshatóság Központi iratkezelő Közműnyilvántartó Közterületfelügyelet Általános igazgatási csoport Körzeti okmányiroda Vagyoncsoport 1. ábra: A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése 20

22 Az Önkormányzat energiagazdálkodásáról vezetett számítógépes dokumentáció teljeskörű és naprakész. A hozzá tartozó intézmények havi rendszerességgel szolgáltatnak adatokat a felhasznált energia mennyiségéről és költségéről, a Polgármesteri Hivatalban pedig nemcsak ezek összesítését, nyilvántartását, de még a károsanyag-kibocsátás mértékének kalkulálását is elvégzik. Az Önkormányzat honlapján megtalálhatóak a legfontosabb városgazdálkodást érintő dokumentumok energetikai és környezetvédelmi témákban is Az akcióterv megvalósításának finanszírozási lehetőségei A helyi költségvetés Hajdúszoboszló 2010-ben 10,3 Mrd Ft-os költségvetéssel gazdálkodott, mely 3-5 Mrd Ft-tal magasabb, mint az előző évek jellemző értéke. Ez döntően nem a működési-, hanem a felhalmozási költségekből adódott, beruházásra közel 3 Mrd Ft-ot, felújításra mintegy 0,7 Mrd Ft-ot költött az önkormányzat. Magyarországi viszonyok között mindhárom érték egy főre vetítve igen kedvezőnek értékelhető. A beruházások mintegy 85 %-a, a felújításoknak pedig több, mint 70 %-a energetikai korszerűsítést szolgált, ez pedig jól mutatja azt, hogy az önkormányzat rendkívül elkötelezett ebben a kérdésben. A 172/2009 (IX. 10) sz. képviselőtestületi határozata egy külső vállalattal létrehozta a Hajdúszoboszlói Geotermia Zrt-t, a geotermális erőmű engedélyeztetése jelenleg is folyamatban van. A polgármester óta, a jegyző óta megszakítás nélkül, független tisztviselőként tölti be tisztségét, ami lehetőséget nyújt a hosszú távú tervezésre és jelzi azt, hogy az itt élők is maradéktalanul egyetértenek a megvalósult és megvalósulóban lévő fejlesztésekkel. A költségvetésből mintegy 5,5 Mrd Ft-ot tettek ki a működési kiadások, ebből az energiaköltségek 4-5 %-kal részesednek. Az önkormányzati fogyasztók által elfogyasztott 37 TJ/év energiamennyiség mintegy %-át a földgáz, %-át a villamos energia, a fennmaradó 5-7 %-át pedig a távfűtés teszi ki. Mindhárom energiahordozó megtakarítása érdekében megvalósultak, illetve előkészítés alatt vannak beruházások, melyek 2012-re tervezett forrásigénye megközelíti az 1,6 Mrd Ft-ot. A felhalmozási célra átvett pénzeszközök értéke 2010-ben meghaladta a 3,3 Mrd Ft-ot, 2012-ben tervezett értéke 1,4 Mrd Ft, ami jól jellemzi az önkormányzatnál folyó sikeres pályázati munkát. A működési bevételekből a legjelentősebb tényezők az állami támogatás (33 %) és a helyi adóbevételek (22 %), amelyek kellő biztonságot és megfelelő mozgásteret nyújtanak a beruházások önerejének 21

23 finanszírozásához, utóbbi egyben aláhúzza a turizmus fejlesztésének szükségességét. A évi önkormányzati költségvetést az 1. mellékletben mutatjuk be Külső források Európai Uniós támogatások Strukturális Alapok Az EU jelenlegi Strukturális Alapjait a költségvetési időszakra határozták meg. Az alapok célja a regionális különbségek csökkentése. Az alábbiakban a Hajdúszoboszló város SEAP-ja szempontjából releváns alapokat ismertetjük: Az Európai Szociális Alap (ESZA, angolul ESF) célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődést a tagállamok azon szakpolitikáinak támogatásával, melyek a teljes foglalkoztatás elérésére, a munka minőségének és a termelékenység javítására, továbbá a társadalmi befogadás előmozdítására és a foglalkoztatás nemzeti, regionális és helyi szintű egyenlőtlenségeinek csökkentésére irányulnak. Az Alap jellegéből kifolyóan elsősorban a SEAP keretein belül megvalósuló, új munkahelyek létrejöttével járó beruházások támogatására lehet érdemes pályázni. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, angolul ERDF) a Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője, hiszen a regionális politikára szánt összegek mintegy 45%- a ezen az alapon keresztül jut el az érintettekhez. Az ERFA célja a gazdasági és szociális kohézió erősítése a regionális egyensúlytalanságok csökkentésén keresztül. A cél elérésének érdekében az alap támogatást nyújt a regionális gazdaságok fejlesztéséhez és strukturális igazodásához, amely magában foglalja a hanyatló ipari térségek átalakulásának támogatását is (ec.europa.eu). Az EU kohéziós politikája keretében működő finanszírozási csomagok Az EU kohéziós politikáján belül négy finanszírozási csomag hivatott elősegíteni a kohéziós politika céljainak megvalósulását, ezek a JASMINE, JASPERS, JEREMIE, illetve JESSICA nevekkel illetett programok, melyek közül az alábbi három jöhet szóba a hajdúszoboszlói SEAP megvalósításakor: 22

24 JASPERS: (Joint Assistance to Support Projects in the European Regions), jelentése: az európai régiók projektjeit támogató közös program. A programot az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank (EBB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és 2008 júliusa óta a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) finanszírozza. A JASPERS technikai segítséget nyújt az Unióhoz 2004-ben és ben csatlakozott 12 tagállam számára. Célja, hogy támogassa az új tagállamokat az uniós alapokból finanszírozandó jelentősebb projektek kidolgozásában. Ezen felül szakértői hálózatot bocsát rendelkezésükre a hozzáférhető források leghatékonyabb kiaknázásának vizsgálata érdekében. A technikai segítség a projekt felépítésétől és az előkészítő szakasztól kezdődően a finanszírozás odaítélésére vonatkozó döntés meghozataláig nyújtható. JEREMIE: (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises), jelentése: a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források. Olyan pénzügyi eszköz, amelyet az Európai Bizottság az Európai Beruházási Bankkal (EBB) és az Európai Beruházási Alappal (EBA) karöltve hozott létre, és amely a mikro-, kisés középvállalkozások forrásszerzési lehetőségeit hivatott kibővíteni az EU régióiban. Célja, hogy az innovatív tevékenységek ösztönzése és a vállalatok növekedésének elősegítése érdekében a regionális alapokból bizonyos összeget kockázatitőkefinanszírozásra fordítson. A JEREMIE szakértőket és útmutatókat bocsát a vállalkozók rendelkezésére, hogy könnyen hozzá tudjanak férni ezen új finanszírozási lehetőségekhez. A kezdeményezés hatására az uniós régiókban több vállalkozás születhet és új üzletek jöhetnek létre. A JEREMIE program hozzájárul az EU növekedési és foglalkoztatási stratégiájához, amely az európai gazdaságot dinamikussá és versenyképessé kívánja tenni. JESSICA: (Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas), a fenntartható városfejlesztési beruházásokat támogató közös európai kezdeményezés, amelyet az Európai Bizottság indított útjára, és amelynek létrehozására az Európai Beruházási Bankkal (EBB) és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával (CEB) együttműködésben került sor. A JESSICA kezdeményezés célja az, hogy támogassa Európa városi térségeiben a fenntartható beruházásokat, és elősegítse a növekedést és a munkahelyteremtést. A kezdeményezés a tagállami irányító hatóságok számára lehetővé teszi, hogy a közötti időszakra szóló uniós regionális finanszírozási kötelezettségvállalások egy részét városfejlesztési alapokba fektessék. A városfejlesztési alapokból származó finanszírozás visszaforgatható kölcsönök, 23

25 garanciák és tőke formájában történhet, továbbá igen sokféle városrekonstrukciós projektben felhasználható. A JESSICA kezdeményezéstől származó forrásokat a városi infrastruktúra fejlesztésére, az elhagyatott ipari területek rehabilitációjának elősegítésére, az energiafelhasználás hatékonyságának fokozására vagy szociális bérlakásokkal kapcsolatos projektek finanszírozása lehet fordítani (ec.europa.eu). Mindezeken kívül a MOBILIS Program támogatja a fenntartható közlekedést érintő politikák és intézkedések széleskörű alkalmazását, így a projekt partnerek közötti tapasztalatcserét, illetve együttműködést. Az elért eredmények minél szélesebb körű elterjesztését a CIVITAS Program segíti, amelyhez minden, környezetbarát közlekedés iránt érdeklődő, annak kialakításában a jövőben tevékenyen részt venni kívánó európai város csatlakozhat. Önerő-támogatás A 15/2011 (IV. 22.) BM rendelet alapján idén is pályázhatnak az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik az EU Önerő Alapjából finanszírozott saját erő kiegészítő támogatásra a saját erő 30-60%-át kitevő összeg, maximum 900 millió forint erejéig. A támogatás igénybevételének feltételei a következők: Az uniós forrásról szóló - legalább első körös - támogatói döntés évben megszületett, és az uniós támogatási szerződés aláírására az előző évi rendeletben rögzített benyújtási határidőt követően került sor. A pályázó EU Önerő Alap támogatást akkor igényelhet, ha a fejlesztés nem kezdődött meg, vagy amennyiben a fejlesztés megvalósítása folyamatban van, annak műszakipénzügyi lezárása az EU Önerő Alap támogatási igény benyújtását követő 60 napon belül nem történik meg. A pályázó az EU Önerő Alap támogatásra benyújthatja igényét abban az esetben is, ha az uniós támogatást az általa fenntartott költségvetési szerv nyerte el. A pályázatot a korábbi évek gyakorlatának megfelelően várhatóan 2012 és 2013 években is kiírják majd, így Hajdúszoboszló város SEAP-jának végrehajtásában is komoly szerepet játszhat. 24

26 Nemzeti támogatások Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) Az ENSZ Keretegyezményének Kyotói jegyzőkönyve bevezette a csatlakozott fejlett államok közötti nemzetközi kvótakereskedelmet, azaz az üvegházgáz-kibocsátási jogok kereskedelmét. Magyarország jelentős kvótatöbblettel rendelkezik. Hazánk 2008-ban a világon elsőként értékesített kvótákat, amellyel úttörő szerepet töltött be a rendszer formálásában. A évi LX. törvény, a törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII.11.) Korm. rendelet, illetve a kvótaszerződések alapján a kiotói egységek értékesítéséből származó bevétel az ún. Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében klímavédelmi felhasználásra kerül. A ZBR alapelvei közé tartozik, hogy csak olyan intézkedéseket támogat, amelyekkel a legjelentősebb mértékben csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek a ZBR támogatása nélkül nem valósulnának meg, vagy nem olyan minőségben (azaz nem hoznának létre olyan mértékű kibocsátás-csökkentést) ez az ún. addicionalitás elve. Fontos kritérium még, hogy a támogatott projektekkel elért kibocsátás-csökkentéssel el kell számolni a kyotói egységeket vásárló partnerek felé is. Ebből következik, hogy minden egyes projekt esetében ellenőrizni, illetve igazolni kell a projekt által elért közvetlen kibocsátás-csökkentést (zbr.kormany.hu). A ZBR tervezett alprogramjait a 2. ábra szemlélteti. 25

27 2. ábra: Az új ZBR tervezett elemei Forrás: zbr.kormany.hu Mivel a SEAP végrehajtása jelentős mértékű ÜHG-emisszió csökkenést von maga után, számítani lehet a ZBR támogatására a cselekvési terv épületenergetikai, fűtéskorszerűsítési pontjainak megvalósításakor. Új Széchenyi Terv Az Új Széchenyi Terv gazdaságfejlesztési programban a időszakra elkészített, az uniós támogatások felhasználására irányuló akciótervek fő célja a gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés. Az akciótervekben található pályázatok és kiemelt projektek igazodnak az ÚSZT hét kitörési pontjához, amelyek a következők: egészségipar, zöldgazdaság-fejlesztés, otthonteremtés, vállalkozásfejlesztés, közlekedésfejlesztés, tudomány-innováció, foglalkoztatás (www.nfu.hu). 26

28 Hajdúszoboszló város SEAP-jának megvalósítása kapcsán a zöldgazdaság-fejlesztés, valamint a közlekedésfejlesztés kitörési pontokhoz kapcsolódó akciótervek keretein belül kiírt pályázatok jöhetnek szóba elsősorban fejlesztési forrásként. KEOP A Környezet és Energia Operatív Program keretein belül megpályázható releváns támogatásokat az alábbiakban felsorolásszerűen ismertetjük: KEOP /A,B Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP Megújuló energia alapú térségfejlesztés KEOP Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva című KEOP Megújuló energia alapú villamosenergia, kapcsolt hő és villamosenergia, valamint biometán termelés KEOP Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása KEOP Távhő-szektor energetikai korszerűsítése KEOP Fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Az utolsó két pontban ismertetett pályázatoknak komoly szerepük lehet a helyi lakosság szemléletformálásában, hogy a SEAP ne csak önkormányzati szinten legyen elfogadott, hanem a lakosság is magáévá tegye célkitűzéseit. KÖZOP A Közlekedésfejlesztési Program keretein belül lehetőség van pályázni kerékpárutak létesítésére. Erre a célra között várhatóan 6,43 Mrd. Ft támogatási összeg áll rendelkezésre. A legújabb módosítások: lehetőség van kizárólag projekt előkészítés -re pályázni, 27

29 az eddigi 85%-90%-os támogatási arány 100%-ra módosult, a fenntartáshoz szükséges új gépek, berendezési tárgyak, felszerelések beszerzési költségeinek elszámolhatósága lehetséges, maximum 2 millió Ft értékben a Bíráló Bizottság egyedi döntése alapján Banki hitelek Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram Az MFB hitelprogramjának célja az önkormányzatok és önkormányzati társulások törvény által előírt vagy önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges beruházások finanszírozása éven túli lejáratú, kedvezményes kamatozású hitel biztosításával. A kamat mértéke: az általános beruházási célok esetében 3 havi EURIBOR + legfeljebb 4%, minden egyéb hitelcél esetén 3 havi EURIBOR + legfeljebb 3,5%. Új Magyarország Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Kötvényfinanszírozási Program A program célja az önkormányzatok és önkormányzati társulások által az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (UMVP) keretében megvalósuló beruházások pályázati önrészének teljes körű, vagy részbeni finanszírozására kibocsátott kötvények MFB általi refinanszírozása éven túli lejáratú, kedvezményes kamatozású forrás biztosításával. A kamat mértéke: 3 havi EURIBOR + legfeljebb 3,5%/év, KEOP derogációs projektek megvalósítása esetén a türelmi időre legfeljebb 2,5%/év. Megújuló Energiaforrás Hitel Az Inter-Európa Bank által nyújtott lakossági hitel kedvező, lakáshitelekhez hasonló kamatozású jelzálog-alapú hitelkonstrukció, igénybe vehető minden olyan háztartási hőenergia- vagy villamosenergia-termelő rendszer kiépítésére, amely megújuló energiaforrások felhasználásával működik. Amennyiben az Önkormányzat a lakosságot is be kívánja vonni a SEAP megvalósításába, ez a hitel kedvező választás lehet. 28

30 Erste Zöld Program Az Erste Zöld Program keretében az Esrte Bank a passzívháznak minősülő, valamint az energiatakarékos minősítéssel (A, A+ Energetikai Tanúsítvány) rendelkező ingatlanok esetében a teljes futamidőre kamatkedvezményt nyújt. Passzívházak esetében a kamatkedvezmény mértéke 0,4 százalék, A+ energiahatékonyságú ingatlanok esetében 0,3 százalék, míg A energiahatékonyságú ingatlanok esetében a kamatkedvezmény mértéke 0,2 százalék. Társfinanszírozás Megújuló energetikai beruházások egyik jellemző finanszírozási formája az ún. ESCO finanszírozás. ESCO (Energy Saving Cooperation)-finanszírozásnak nevezzük azt a konstrukciót, amelynek keretén belül az energiacég előfinanszírozza a teljes beruházást, s költségei a működés során keletkező energia-megtakarításból általában öt-tíz év alatt térülnek meg. Az ESCO-finanszírozás során tehát a kivitelező nemcsak a beruházás megvalósítását vállalja, hanem annak előfinaszírozását is (www.elmib.hu) A megvalósulást befolyásoló legfontosabb dokumentumok Helyi rendeletek, szabályozások Energiastratégia Az ENEREA (Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség) által elkészített energiastratégia a kistérség SWOT analízise alapján a következő célokat határozta meg a közötti időszakra: Átfogó stratégiai célok Az energiafüggőség csökkentése Az energiabiztonság megteremtése Az épületek energiahatékonyságának megvalósítása A megújuló energiaforrások részarányának növelése, ezáltal hozzájárulás a CO2 szint csökkentéséhez 29

31 Települési környezet minőség állapotának és a lakosság életminőségének javítása Hozzájárulás a lokális gazdaság fejlesztéséhez Az energiaforrások lokalizálásának megvalósítása Stratégiai célkitűzések 2020-ra csökkenteni kell a települések intézményeinek összesített energiafogyasztását 10%-kal, azaz évi 1%-kal, a 2009-es évhez képest ra növelni kell a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát, a nemzeti tervet túlteljesítve a teljes energiafelhasználásban legalább 20%-ra növeljék a településeken a megújuló energia arányát Az energiastratégia nagy hangsúlyt fektet a kistérség komoly geotermikus potenciáljának kihasználásában rejlő lehetőségekre. Emellett javaslatot tesz a tömegközlekedés fejlesztésére, a személygépkocsi használat csökkentésének propagálására, a kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának kialakítására, valamint elektromos, illetve LPG-üzemű önkormányzati gépjárművek beszerzésére. A kitűzött célok elérése érdekében energetikai akciótervet készítettek, amelyet a következő pontban ismertetünk. Energetikai akcióterv Az ENEREA 2010-ben elkészítette a Hajdúszoboszlói kistérség energetikai akciótervét. Az akcióterv az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésének lehetőségeivel foglalkozik (célja, hogy az épületek energiaigénye 100 kwh/m 2 /év értékre csökkenjen), alapvetően a következő lehetőségekkel számol: hőszigetelés, nyílászárók cseréje napkollektor használati meleg víz előállítására biomassza kazán hőszivattyú napelem Az akciótervben a Display rendszer segítségével energetikai kategóriákba sorolták az épületeket, majd ezek alapján felállították a felújítási sorrendet. Mivel ez a sorrend várhatóan a SEAP végrehajtásakor is figyelembe lesz véve, az alábbiakban ismertetjük. 1. kör 30

32 Bocskai István Szakképző Iskola Polgármesteri Hivatal Szép Ernő Kollégium 2. kör Egyesített Óvodai Intézmény Konyha Bambínó Óvoda Manókert Óvoda Szivárvány Óvoda Lurkó Óvoda Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola Aranykapu Óvoda Aprónép Óvoda Mesevár Óvoda Liget Óvoda 3. kör Hajdúszoboszlói Pedagógiai Szakszolgálat Egyesített Óvodai Intézmény Igazgatóság Gönczy Pál Kéttannyelvű Általános Iskola Bárdos Lajos Általános Iskola Városi Sportház Zichy Géza Zeneiskola 4. kör Közgazdasági Szakközépiskola Pávai Vajna Ferenc Általános Iskola Az akcióterv mindezeken felül javasolja, hogy a Hajdúszoboszlói kistérség négy települése együttes erővel létesítsen energetikai faültetvényt, biztosítandó az olcsó faaprítékot a biomassza kazánok számára, valamint ajánlja a közvilágítás átalakítását LED-es rendszerre, amely jelentős energia- és költségmegtakarítást eredményezne. 31

33 Gazdasági program A hajdúszoboszlói önkormányzat gazdasági programja között a kiemelt prioritások között kezeli a fenntartható fejlődés kérdését. A gazdasági program szerint Hajdúszoboszló számára az elkövetkező évek egyik legfontosabb kihívása, hogy miként tudja az energiafelhasználást és a károsanyag kibocsátást csökkenteni, a megújuló energiák arányát növelni. Ennek érdekében a dokumentum célként fogalmazza meg az alternatív energiaforrások felhasználását, az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítését, a fenntartható mobilitás javítását, valamint a fenntartható vízgazdálkodás megteremtését. A célok megvalósítása érdekében az alábbiakban felsorolt feladatokat állítja a városvezetés elé: Közintézményekben megújuló energiák használata Önálló energiapolitika kialakítása (pl. közvilágítás) Szennyvíztisztító kapacitások fejlesztése Gyalogosbarát közterületek kialakítása Csillapított forgalmú övezetek létrehozása A belváros gépkocsiforgalomtól való mentesítése Kerékpárút hálózat fejlesztése Helyi környezettudatos, és fenntartható fogyasztást népszerűsítő kampányok, előadások szervezése iskolákban, családi rendezvényeken Közösségi közlekedés rendszerének fejlesztése Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése Pihenő erdő, pihenőpark kialakítása Zöldterületek felújítása, változatosabbá tétele Főkertész alkalmazása Fenntartható fejlődés Az önkormányzat fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségét bizonyítja, hogy a tavalyi év végén elkészült a város Fenntartható Fejlődés Helyi Programja (Local Agenda 21). A program a fenntarthatóság szempontjából elemzi a város adottságait, a környezeti, gazdasági és társadalmi faktorokat, valamint külön pontban az energetikát, majd a fenntarthatósági SWOT-analízis alapján meghatározza a stratégiát. Alapvető célként fogalmazza meg a 32

34 termálvízre, mint speciális helyi megújuló erőforrásra, alapozott fenntartható gazdasági növekedést. A stratégia célrendszeréből a SEAP-ot érintő specifikus célok a következők: Fenntartható vízgazdálkodás megteremtése: A csapadékvíz talajba szivárgásának elısegítése a város belterületén A csapadékvíz elevezetı hálózat állapotának feltárása, szükséges rekonstrukciója A szennyvízcsatorna hálózat további fejlesztése A szennyvíztisztító kapacitások fejlesztése A takarékos vízhasználat lehetıségének, alternatíváinak megteremtése és ösztönzése a lakosság és a közületi fogyasztók számára A hosszútávú termálvízhasznosítás elısegítése Felkészülés a klímaváltozás hatásaira: Tanulmány készítése a klímaváltozás hatásairól Hajdúszoboszlóra A polgári védelmi tervek aktualizálása A lakosság felkészítése a klímaváltozás hatásaira, a környezeti válsághelyzetek kezelésére Alternatív energiaforrások felhasználása, az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése: A lakosság, a közintézmények és gazdaság energiafelhasználásának csökkentése Az alternatív energiahordozók használatának növelése Fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása: A helyi kapcsolatrendszerek erősítése, a közlekedés iránti igény csökkentése a térszerkezet átalakításával A meglévő közlekedési létesítmények felújítása, szerepének erősítése E-közigazgatási rendszerek fejlesztése Környezettudatos helyi gazdaságösztönzési rendszer kialakítása: Környezetirányítási rendszert alkalmazó vállalkozások támogatása A tiszta technológiát alkalmazó vállalkozások letelepedésének ösztönzése A helyi mikro-, kis- és középvállalkozások tevékenységeinek segítése 33

35 A helyi természet és környezet védelme Hajdúszoboszló város a helyi környezet és természet védelmét a 18/2003 (X. 16.) Ör. sz. rendeletben szabályozza. A rendelet SEAP szempontjából releváns passzusai a következők: A víz és vízbázis védelme (III. Fejezet) Zaj- és rezgésvédelem (IV. Fejezet) A levegő védelme (V. Fejezet) Önkormányzati Környezetvédelmi Alap (VII. Fejezet) Szabályozási terv A város szabályozási tervét a többször (legutóbb I. 20-án) módosított 15/2004 (X. 1.) Ör. sz. rendelet tartalmazza. A terv részleteit jelen tanulmányban nem ismertetjük, azonban a SEAP megvalósításához szükséges egyes ingatlanfejlesztéssel járó beruházások kivitelezése előtt mindenképp tanulmányozni kell, szükség esetén lépéseket tenni módosítása érdekében. Helyi adók Hajdúszoboszló város Önkormányzata a 26/2007 (XI. 22.) Ör. sz. rendeletében a következő helyi adókat határozza meg: építményadó vállalkozások kommunális adója idegenforgalmi adó helyi iparűzési adó A helyi adók a SEAP megvalósítását közvetve befolyásolhatják. Távhőszolgáltatás A távhőszolgáltatást és díjait Hajdúszoboszló város Önkormányzatának 15/1999 (IX. 30.) Ör. sz. rendelete szabályozza. A rendelet értelmében az alapdíj a következő tényezőkből tevődik össze: a távhőszolgáltató saját hőtermelő létesítményének tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és karbantartási, valamint a tevékenységet terhelő általános költségéből, 34

36 a távhőszolgáltató egyéb eszközeinek (pl.: a távhővezetékének és tartozékainak, az általa üzemeltetett átvevő állomásoknak, üzemi és egyéb épületeinek) az üzemeltetési és karbantartási összegéből, az üzemeltetés és fenntartás során szükségszerűen elfolyt víz díjából és, nyereségből, mely az állóeszköz bruttó értékének maximum 5 %-a. A hődíj (fűtési-, illetve melegvíz hődíj) a következő elemekből áll: az előállított távhő tüzelőanyag költségéből, a számítással meghatározott hálózati hőveszteségből, a szükségszerűen elfolyt víz hőtartalma ellenértékéből áll. Amennyiben a geotermikus erőmű a tervezett kondíciókkal (10 %-os önkormányzati tulajdonjog, harmadik feles finanszírozás) valósul meg, a távhő díjai valószínűleg nem csökkennének addig, amíg a külső forrás visszafizetésre nem kerül. Az alapdíjak arányát viszont csökkentheti a távhűtés elterjedése és a rendszer bővítése következtében bekövetkező jobb kapacitás-kihasználás. Helyi tömegközlekedés A helyi menetrendszerinti autóbuszjáratok díjait a többször módosított 1/2007 (I. 25.) Ör. sz. rendelet tartalmazza. A város SEAP tervében jelentős tényező a tömegközlekedés igénybe vételének ösztönzése, így nem kizárható, hogy a díjak módosítására lesz szükség. Parkolóhelyek kialakítása A Hajdúszoboszló területén kialakítható gépjármű-várakozóhelyeket a 17/2005 (VII. 7.) Ör. sz. rendeletben szabályozza az Önkormányzat. A rendeletet figyelembe kell venni a tömegközlekedésre való áttérést ösztönző ingyenes/kedvezményes parkolóhelyek kialakításakor. Fizető parkolási rendszer Hajdúszoboszló város Önkormányzata a fizető parkolási rendszert a 12/2008 (VII. 3.) Ör. sz. rendelettel szabályozza. A rendeletben 20 db fizetős és 2 db ingyenes parkolóhelyet 35

37 határoznak meg. A parkolási díjak attól függően változnak, hogy idegenforgalmi szezon vane, vagy sem, illetve melyik díjövezetbe (1-4) tartozik az adott parkolóhely. A parkolási napidíjak maximális összege idegenforgalmi szezonban Ft, szezonon kívül Ft. A jövőben a CO 2 -kibocsátás mérséklése érdekében szükséges lenne a tömegközlekedési eszközök igénybe vételének ösztönzése, ehhez azonban megfelelő számú ingyenes parkolóhelyre van szükség a város külső területein azon autósok számára, akik a tömegközlekedést választják. A rendelet jelenlegi formája nem teszi lehetővé annak honorálását, hogy a gépjárművet tömegközlekedési eszköz használata érdekében állították le a kijelölt parkolóhelyen Nemzeti szabályozás Alkotmány Magyarország január 1-én hatályba lépő alkotmánya külön passzusokban foglalkozik az egészséges környezethez való joggal. Habár az alaptörvény ilyen irányú célkitűzéseit még meg kell tölteni tartalommal törvények és rendeletek segítségével, jól kifejezi a kormányzat igyekezetét a környezettudatosság elősegítésére. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve A megújuló energia hasznosítási cselekvési terv (továbbiakban Cselekvési Terv) az Unió felé megjelölt 13%-os megújuló részaránynál valamivel nagyobb, 14,65%-os megújuló energia részarány elérését is lehetővé teszi. Ennek elérése érdekében bemutatja és kijelöli azokat a pénzügyi ösztönzőket, amelyek a megújuló energiaforrások előállítását és hasznosítását előmozdító beruházások megvalósulását szolgálják. Felvázolja azokat a szabályozási ösztönzőket és adminisztratív eszközöket, amelyekkel előmozdítható az alternatív energiaforrások felhasználásának terjedése. Meghatározza azokat az egyéb intézkedéseket mint például oktatás, szemléletformálás -, amelyek a célérték eléréséhez szükséges társadalmi feltételek alakítását segítik (NFM). A Cselekvési Terv 2020-ra reális célkitűzésnek tartja a a megújuló energiaforrások bruttó fogyasztásának legalább 120,56 PJ-ra történő növelését. A 4. táblázat a különböző megújuló 36

38 energiaforrások elterjesztésének elősegítéséhez alkalmazott finanszírozási jellegű állami beavatkozási területeket foglalja össze. 4. táblázat: Az egyes megújuló energiaforrás típusok elterjesztéséhez alkalmazott, finanszírozási jellegű állami beavatkozási területek Termelési Közvetett Beruházási Zöld Megnevezés támogatás ösztönzés támogatás finanszírozás Vízenergia Szélenergia Geotermikus energia Napenergia Hőszivattyú Biomassza Biogáz Bioüzemanyag Forrás: Cselekvési terv A Cselekvési Terv által meghatározott megújuló energetikai célértékeket az 5. táblázatban foglaltuk össze. 5. táblázat: A megújuló energiával kapcsolatos 2020-as nemzeti célkitűzés ütemterve Megújuló energia (%) Fűtés/hűtés 5,4 9,0 8,8 8,6 8,5 9,1 9,8 11,8 13,7 15,7 17,4 18,9 Villamos energia 4,3 6,7 6,5 6,9 7,5 8,6 8,1 7,1 8,6 10,2 10,7 10,9 Közlekedés 0,22 3,7 4,6 5,0 5,0 5,2 5,4 5,8 6,4 7,3 8,0 10,0 Összes megújuló 4,2 7,4 7,3 7,4 7,5 8,0 8,3 9,3 10,7 12,3 13,4 14,65 Forrás: Cselekvési Terv A Cselekvési Terv megvalósítását szolgáló hatályos és tervezett intézkedések az alábbi négy pillér köré csoportosulnak: 37

39 Támogatási intézkedések, programok (hazai finanszírozás, EU-s társfinanszírozás, közvetlen EU-s források stb.) Egyéb (piaci, költségvetési) pénzügyi ösztönzők (zöldgazdaság-fejlesztés finanszírozása, kutatás-fejlesztés, zöldáram átvételének átalakítása, bioüzemanyagkedvezmények, tarifák, adókérdések stb.) Általános szabályozási, átfogó programalkotási ösztönzők (fenntartható energiagazdálkodási törvény, megújulóenergia-törvény, engedélyezési eljárások egyszerűsítése, térségi energetikai programok kialakítása, épületenergetikai eljárások felülvizsgálata stb.) Társadalmi intézkedések (foglalkoztatás, országos és regionális képzés, társadalmi tudatformálás, energiaszakértői hálózat stb.) Bioüzemanyag törvény A bioüzemanyagok kötelező bekeverését a évi CVII. törvény szabályozza. A törvény előírásai értelmében 6 V/V% bioüzemanyag-komponenst kötelező bekeverni a töltőállomásokon forgalmazott üzemanyagba, ellenkező esetben a forgalmazó 35 Ft/MJ büntetést köteles fizetni a be nem kevert biokomponens energiatratalma után. A törvény közvetetten befolyásolja a hajdúszoboszlói SEAP megvalósulását, mert a bázisévhez viszonyítva a bekevert biokomponens által kiváltott CO 2 -mennyiséggel hozzájárul a város ÜHG-megtakarítási törekvéseihez. Távhőszolgáltatás szabályai A távhőszolgáltatást a évi XVIII. törvény, valamint a 157/2005 (VIII. 15.) Korm. rendelet szabályozza A törvény hatálya kiterjed mindazon jogviszonyra, amely a távhő termelését, szolgáltatását és felhasználását érinti. E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a távhő-szolgáltatási célra hőt termelő létesítményre, valamint a távhő továbbítására, elosztására szolgáló távhővezetékekre, a távhőt továbbító hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, illetve átalakítására szolgáló hőközpontokra, és e létesítmények létesítésére, átalakítására, üzemeltetésére, megszüntetésére, valamint a távhő termelésére és szolgáltatására. A 157/2005 (VIII. 15.) Korm. rendelet szabályozza a távhő előállítására szolgáló megújuló energia hasznosításával kapcsolatos rendelkezéseket, a Magyar Energia Hivatal által 38

40 kiszabható bírságok mértékét, a távhőtermelő és a távhőszolgáltató létesítési és működési engedélyének tartalmi elemeit, az idegen ingatlanra vonatkozó jogokkal kapcsolatos eljárási szabályokat, a távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti jogviszony és a távhőszolgáltatás korlátozásának általános elveit (EnergiaNova, 2011). Napirenden van a lakossági távhő árképzésének államosítása, mely csak az alapdíj mértékének megállapítását hagyná önkormányzati, illetve tulajdonosi hatáskörben. KÁT-rendszer A megújuló energiaforrásokból előállított villamos áram kötelező átvételét az 56/2002 (XII. 29.) GKM rendelet, majd az azt január 1-től hatályon kívül helyező 389/2007 (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint évi LXXXVI. törvény (villamos energia törvény) szabályozza. A rendszer lényege, hogy a megújuló energiahordozókból villamos energiát előállító regisztrált termelőegységektől az áramszolgáltatók kötelező jelleggel, szabott áron veszik át a villamos áramot. A rendszer eredetileg 2010-ig működő rendszert a villamos energia törvény értelmében 2015-ig meg lehet hosszabbítani. A hosszabbításról a Magyar Energia Hivatal döntött. A rendszer átalakításáról jelenleg is viták folynak, a MEH megbízásából a Pylon Kft. által elkészített vitairat energiaforrásonként differenciált átvételi árat javasol, ez látható a 6. táblázatban. 6. táblázat: Javaslat a megújuló alapú energiatermelők kötelező átvételi árára (forint kilowattóránként, 2010-es áron) Energiaforrás Javasolt átvételi ár (Ft/KWh) Vízenergia 24,4-33,0 Szélenergia 17,4-28,6 Napenergia 50,7-93,9 Geotermikus energia 29,3-38,6 Termál metán és geotermikus 16,9-19,6 Mezőgazdasági biogáz 30,7-43,5 Fásszárú biomassza 22,3-44,9 Lágyszárú biomassza 25,0-42,9 Forrás: Pylon Kft in Leszák

41 Épület-energetika Az alábbiakban ismertetett 7/2006 (V. 24.) TNM rendeletnek a SEAP keretében végrehajtott épület-energetikai korszerűsítések tervezésekor, kivitelezésekor lehet döntő szerepe. A rendelet alapján huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket tartalmazó épületeket úgy kell tervezni, illetve megépíteni, kialakítani, hogy energetikai jellemzőik megfeleljenek a rendelet mellékletében ismertetett határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelményeknek. Rendeletek a levegő védelméről januárjától több új rendelet szabályozza a levegő védelmét. Az új rendeletek kibocsátásának elsődleges oka a 2008/50/EK irányelv (ún. levegőminőségi irányelv) jogharmonizációja volt, a szabályozás több olyan eleme is módosult azonban, amely az elmúlt évek jogalkalmazási gyakorlata alapján vált indokolttá. A január 15-vel hatályba lépett új jogszabályokat, valamint az általuk módosított, illetve hatálytalanított rendeleteket a 7. táblázat tartalmazza. 7. táblázat: Az új levegővédelmi szabályozás keretében megjelent jogszabályok 306/2010 (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről Hatályát vesztő rendeletek: -21/2001 (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról Módosuló rendeletek: -30/1998 (IV. 21.) MT rendelet a közúti közlekedésről szóló évi I. tv. Végrehajtásáról -310/2008 (XII. 20.) Korm. rendelet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről -347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről -253/1997 (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 4/2011 (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 40

42 Hatályát vesztő rendelet: -14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött pontforrások kibocsátási határértékeiről 5/2001 (I.14.) VM rendelet egyes miniszteri rendeletek levegővédelemmel összefüggő módosításáról Módosuló rendeletek: -9/1995 (VIII. 31.) KTM rendelet a motorbenzinek tárolásakor, töltésekor, szállításakor és áttöltésekor keletkező szénhidrogén-emisszió korlátozásáról -10/2001 (IV. 19.) KvVM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról -4/2002 (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről -10/2003 (VII. 11.) KvVM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyezési anyagainak határértékeiről -137/2004 (IX. 18.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról 6/2011 (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról Hatályát vesztő rendelet: -17/2001 (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról Módosuló rendelet: -33/2005 (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Forrás: Finkerné, 2011 Hazánk az Európai Unió által megkövetelt levegőminőségi előírásokat továbbra is kétféle szabályozási elv párhuzamos érvényesítésével teljesíti: egyrészt levegőminőségi (immissziós) követelményeket ír elő, másrészt a levegőminőségi célok elérése érdekében a légszennyező források kibocsátásait (emisszió) is szabályozza. Az új rendeletekkel bevezetett változások döntően az immissziós előírásokat érintik (pl. határértékek, zónakijelölés, levegőminőségi terv, ózoncsökkentési program, expozíciócsökkentés, mérési és modellezési követelmények, stb.). Érdemes megemlíteni, hogy a szabályozás bevezeti a PM 2,5 fogalmát (2,5 mikronnál kisebb méretű porrészecskék), hangsúlyozva ezek egészségügyi kockázatát. A 2008/50/EK irányelv ugyanis kimondja, hogy 41

43 a PM 2,5 finom szálló por esetében jelenleg nem ismert olyan azonosítható küszöbérték, amely alatt ez a frakció ne jelentene veszélyt az emberi egészségre. Ennek megfelelően ez a szennyező anyag nem is szabályozható ugyanolyan módon, mint más légszennyező anyagok. Fontos változás a levegővédelmi övezetek kijelölésének megszűnése. A korábbi gyakorlat ugyanis - miszerint a levegővédelmi követelményeknek a védelmi övezet határán kellett teljesülniük - az új irányelv értelmében nem folytatható tovább. A jövőben a levegővédelmi követelményeknek a légszennyező forrás hatásterületének egészén teljesülniük kell, így a védelmi övezetek kijelölésére a továbbiakban nincs szükség. Kivételt képeznek ez alól a bűzzel járó tevékenységek, hisz ez esetben a távolságnak nagy szerepe lehet a "megelőzésben". Ennek értelmében a környezeti hatásvizsgálat vagy egységes környezethasználati engedélyköteles bűzkibocsátással járó tevékenységeknél továbbra is indokolt a védelmi övezet kijelölése (habár határérték betartására vonatkozó kötelezettség nem értelmezhető). Ennek nagyságát a hatóság a légszennyező forrás határától számított méter távolságban állapíthatja meg. Új előírásként jelenik meg a légszennyező forrásokra vonatkozó engedélykérelmek kötelező tartalmi elemeként a hatásterület lehatárolásának kötelezettsége, amely jelentős többlet terheket róhat az üzemeltetőkre (Finkerné, 2011). Geotermikus energiát érintő jogszabályok A következőkben a geotermikus energiára vonatkozó jogszabályokat ismertetjük röviden (EnergiaNova, 2011 és Complex Jogtár, 2011 alapján): évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogokat és kötelességeket határozza meg. Hatálya kiterjed mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekre 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről hatálya a felszín alatti vizek kitermelésével, visszatáplálásával, dúsításával, továbbá megfigyelésével kapcsolatos vízilétesítményekre (így pl. kutakra, foglalt forrásokra, hévízművekre), valamint vízimunkákra, különösen azok tervezésére, kivitelezésére, üzemeltetésére és megszüntetésére, továbbá a tervezőt, kivitelezőt, az építtetőt és a műszaki ellenőrt a tárgyi tevékenységgel összefüggésben érintő jogokra és kötelezettségekre terjed ki. 42

44 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről célja a felszín alatti vizek jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével, hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, a földtani közeg kármentesítésével összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása. 18/1996 (VI.13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljárásról elrendeli az elvi vízjogi engedély iránti kérelemhez, a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez, a közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez, vízjogi engedély alapján üzemeltetett vízilétesítményhez történő csatlakozásra irányuló kérelemhez, a vízjogi üzemeltetés iránti kérelem, a meder és a part találkozási vonalának megállapítására irányuló kérelemhez, vízvezetési szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelemhez szükséges mellékleteket, a tervezett műszaki megoldások ismertetését, a megbízás alapján eljáró tervező esetén a megbízás másolatát vagy az arról szóló igazolás csatolását, az engedély iránti kérelem és az engedélyezési tervdokumentáció kötelező tartalmi elemeit évi XLVIII. törvény a bányászatról célja az ásványi nyersanyagok bányászatának, a geotermikus energia (a földkéreg belső hőenergiája) kutatásának, kitermelésének, a szénhidrogén szállító vezetékek létesítésének és üzemeltetésének, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységeknek a szabályozása, az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelmével, valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon gazdálkodásával összhangban. 103/2011. (VI. 29.) Korm. Rendelet az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról meghatározza a tevékenység folytatásához szükséges adatok, valamint a közreműködő szervek körét A hatályos bányatörvény értelmében zárt területnek minősül a geotermikus energia vonatkozásában az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész. ( Zárt terület : meghatározott ásványi nyersanyag kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, koncessziós pályázatra kijelölhető terület). A természetes felszíntől mért 20 méteres mélységet el nem érő földkéreg részből történő geotermikus energia kinyerés és hasznosítás nem engedélyköteles. Geotermikus energia szempontjából nyílt területen, a felszín alatti vízkészletből termálvíz használatára adott vízjogi engedély egyidejűleg geotermikus energia kinyerési- és 43

45 hasznosítási engedélynek is minősül. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 év időtartamra köthető meg, amely egy alkalommal az időtartam felével meghosszabbítható EU célkitűzések, elvárások Nürnbergi Deklaráció márciusában az EU tagállamok állam- és kormányfői megállapodást írtak alá, miszerint vállalják, hogy 2020-ra: az EU primer energiatermelésének 20%-a megújuló energiahordozókból származzon, az üvegházhatású gázok emisszióját 20%-kal csökkentik, 20%-os hatékonyságjavulást érnek el az energiafelhasználásban (Gyulai, 2009). Megújuló energia technológiai útiterv A Nürnbergi Deklaráció megvalósulását hivatott elősegíteni a megújuló energia technológiai útiterv (továbbiakban Útiterv) (Renewable energy action plan), amely energiatípusokra lebontva tartalmazza az elérni kívánt célokat, valamint ismerteti az egyes megújuló energiaforrásokat és fejlesztési lehetőségeiket. A 8. táblázat az Útiterv célkitűzéseit foglalja össze. 8. táblázat: Az EU megújuló energia céljai 2020-ra energiatípusonként Energiatípus Fogyasztási célérték 2020-ra Villamos áram 1370 TWh - szél 477 TWh - víz 384 TWh - fotovolatikus 180 TWh - biomassza 250 TWh - geotermikus 31 TWh - szolártermikus 43 TWh - óceán 5 TWh Hőtermelés 139 Mtoe - biomassza 120 Mtoe 44

46 - szolártermikus 12 Mtoe - geotremikus 7 Mtoe Üzemanyag 34 Mtoe - biohajtóanyag 34 Mtoe Forrás: Útiterv 2003/30/EC direktíva A bioüzemanyagok piacát alapvetően meghatározza a 2003/30/EC direktíva, amely előírja, hogy 2010-ig a teljes üzemanyag-felhasználás energiatartalmának 5,75%-át, 2020-ig 10%-át megújuló üzemanyagokból kell biztosítani. Ez utóbbi célkitűzést 2008-ban a drámaian hullámzó szemestermény-árak, valamint élelmezésbiztonsági, humanitárius és nem utolsó sorban egyéb megújuló energetikai üzemágak lobby-tevékenységének hatására az EU Ipari bizottsága úgy módosította, hogy csak 6%-ot képviselhetnek az első generációs bioüzemanyagok, a fennmaradó 4%-ot elektromos, vagy hidrogén meghajtású járművek forgalomba állításával, illetve második generációs bioüzemanyagokkal kell teljesíteni (Harrison, 2008). Bár a 2010-es célkitűzések nem valósultak meg, 2020-ra az Unió megpróbálja behozni lemaradását. 2007/0297 EC direktíva Az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló 2007/0297 EC rendelet 2012-ig a személygépjárművek átlagos CO 2 -kibocsátását 130 g/km-ben maximálta. E cél egy integrált megközelítés részét képezi és további intézkedésekkel fog kiegészülni, amelyek további 10 g/km mértékű csökkentést irányoznak elő egy 120 g/km-ben meghatározott közösségi széndioxid-kibocsátási célérték elérése érdekében, miként azt a COM(2007) 19 bizottsági közlemény előirányozza. Az Európai Parlament tekintettel a hosszabb távú célkitűzésre ragaszkodott ahhoz is: az új gépkocsik átlagos szén-dioxid-kibocsátása 2020-ig csökkenjen 95 g/km-re, 2025-ig pedig lehetőség szerint 70 g/km-re, amely értékeket a Bizottság legkésőbb 2016-ban megerősíti vagy felülvizsgálja. 45

47 2012-től kezdve minden olyan naptári évre vonatkozóan, amelyben a gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása meghaladja a gyártó ugyanazon évi fajlagos kibocsátási célértékét, a Bizottság a szóban forgó gyártót, illetőleg csoportosulás esetében a csoportosulás vezetőjét többletkibocsátási díj megfizetésére kötelezheti. A díjat a következőképpen kell fizetni: (többletkibocsátás) x (új személygépkocsik száma) x (kibocsátási díj). A kibocsátási díj mértéke a következőképpen alakul: 2012: 20 EUR 2013: 35 EUR 2014: 60 EUR 2015-től: 95 EUR A szabályozás közvetetten, a környezetbarátabb járművek terjedésének elősegítésével járul hozzá a CO 2 -kibocsátás csökkentéséhez. 4. Az alapeset (BEI) bemutatása Ebben a fejezetben bemutatjuk a város energiafogyasztással kapcsolatban álló legfontosabb általános jellemzőit, majd az egyes energiaforrások fogyasztási adatait, ezek szektorok közötti megoszlását, az önkormányzat által végrehajtott energia-racionalizálási beruházások hatásait, végül összegezzük ezek károsanyag-kibocsátását a 2004-es kiindulási évre, valamint a es tényadatokra alapozva Hajdúszoboszló általános bemutatása Hajdúszoboszló Kelet-Magyarországon található, Budapesttől 200, Debrecentől 21 km-re fekvő alföldi város. A Hajdúszoboszlói Kistérség központja (3. ábra), itt található Magyarország legnagyobb termálvizű fürdőhelye. A település területe ha, lakossága 2009-ben fő volt, mely évente fővel csökkent 2004 óta. A népsűrűség mintegy 10 %-kal kisebb, mint az országos átlag, a népesség változása nem szolgálhat az energiafogyasztás változásának indokaként. Az önkormányzat kezelésében lévő külterület 511 ha, mely alkalmas lehet energetikai célú beruházások (pl. energetikai ültetvények, ökocentrum) létrehozására is. 46

48 Forrás: 3. ábra: Hajdúszoboszló földrajzi elhelyezkedése A táj alföldi jellegéből adódóan a várost meleg és száraz éghajlat jellemzi. A nyári időszakban kifejezetten magas a napsütéses órák száma, mely turisztikai szempontból és a napenergia hasznosítása szempontjából is igen kedvező a város számára. A napfényes órák száma általában eléri évente a kétezer órát, a város területére 1250 kwh/m 2 /év napenergia érkezik, mely lehetővé tenné a napkollektorok, vagy napelemek hatékony alkalmazását is a település közigazgatási területén. Hajdúszoboszló geotermikus energiakészlete jelentős, de hőmérséklete az 1000 m körüli vízadó-szintekben alacsony, az itt elérhető maximális vízhőfok 75 C körül alakul. Az ilyen kishőmérsékletű termálvíz hasznosítása közvetlenül villamosenergia- és kapcsolt energiatermelésre még a legmodernebb technológiák felhasználása mellett sem hatékony, ám felhasználható lenne gőzturbina közegének, tápvíznek az előmelegítésére, vagy sűrített levegő hűtésére. A távhőellátásban a 30 C-nál kisebb hőmérsékletű geotermikus energia felhasználása jelenleg csak hőszivattyús berendezéssel oldható meg. Ahhoz, hogy a hőszivattyús fűtési megoldást optimálisan és költséghatékonyan a város távfűtési rendszerében alkalmazni lehessen, legalább méteres fúrásokat célszerű mélyíteni és kiépíteni, melyek stabilan képesek biztosítani a város távfűtő rendszerének hőellátását. A 2500 m körüli mélységű forró 47

49 gőz azonban már alkalmas lenne geotermikus erőmű üzemeltetésére is. Az 50 m és 100 m közötti hőközeget elsősorban közintézmények, családi házak hőszivattyús rendszereiben lehetne használni, mely a város szinte minden pontján kivitelezhető lenne. A város bár 900 éves múltra tekint vissza - jelenlegi arculatát a XX. század második felében nyerte el, mai településszerkezete kétpólusú (4. ábra). A városközpont a középkori település belső lakóterületét foglalja magában, ezt veszi körül a külső kertségből kialakult lakóterületek gyűrűje. A központi rész két, településfejlesztési szempontból különböző egységből áll: a város északi-északkeleti részén elhelyezkedő üdülőövezet fő részét alkotja a HungaroSpa Hajdúszoboszló Gyógyfürdő, amely a vendégek számára a nyári időszakban ténylegesen központként funkcionál; a város térbelileg központi része a közszolgáltatások elérését és igénybevételét teszi lehetővé főként a helyi lakosság számára, a turisták csak alkalmanként keresik fel, központi funkcióját elsősorban az idegenforgalmi idényen kívül tölti be. A két központi rész földrajzilag és funkcionálisan is elkülönül egymástól, más célcsoportok számára nyújt szolgáltatásokat. 48

50 belváros turisztikai városrész, üdülő övezet lakógyűrű délkeleti, vegyes hasznosítású városrész Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata, IVS 4. ábra: Hajdúszoboszló településszerkezeti egységei A város közlekedési hálózatára jelentős hatással volt a 4. sz. főút átmenő forgalma. Az elkerülő szakasz megépítése után a belváros tehermentesült az átmenő forgalom káros hatásaitól és radikálisan lecsökkent a nitrogén-oxidok mennyisége. A teljes városközpont élő utcává alakítása az északi elkerülő út megépítésével valósulhatna meg, ami által a 33. számú útról érkező forgalom nem a városon áthaladva fog csatlakozni a 4. számú főúthoz. A város belterületén a zöldterületek 22 ha-t tesznek ki, mely a belterületnek mindössze 2 %-a és elsősorban a városközpontra és a gyógyfürdő környékére koncentrálódnak. A város lakásállománya az utóbbi 10 évben mintegy 16 %-kal nőtt, ezért az épületek korösszetétele viszonylag kedvező. Hajdúszoboszlón a működő vállalkozások száma a megyében Debrecen után a legmagasabb, ennek több, mint 60%-a egyéni vállalkozás, melyek közvetlenül kapcsolódnak a város 49

51 húzóágazatát jelentő idegenforgalomhoz (idegenforgalmi ingatlanok építése, értékesítése, üzemeltetése, a városba érkező turisták kiszolgálása). A város legnagyobb foglalkoztatója a HungaroSpa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt (460 fő) valamint a Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Zrt. (85 fő). Az önkormányzat feladatainak ellátása érdekében 19 költségvetési intézményt működtet, a közfeladatok ellátásában pedig 3, önkormányzati többségi tulajdonosi részesedéssel működő gazdasági társaság is részt vesz. Ezek és az általuk ellátott közüzemi feladatok a következők: Hajdúszoboszlói Közüzemi Kft: vízellátás, szennyvíz-kezelés, távhő-szolgáltatás, Városgazdálkodási Zrt: szilárdhulladék-kezelés, közterület-fenntartás, temetőüzemeltetés, ingatlan és közkezelés, egyéb városüzemeltetés. Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt: gyógyfürdőüzemeltetés Az idegenforgalom jelentőségét a városban, illetve a város jelentőségét a megye idegenforgalmában jól mutatja, hogy a szállodai szobák, az összes vendég, valamint az összes vendégéjszaka tekintetében Hajdúszoboszló részesedése a megyei érték 55-65% között mozog évek óta. A kereskedelmi szállásférőhelyek 1000 lakosra jutó számát tekintve Hajdúszoboszló szintén kiemelkedő értéket tudhat magáénak: a megyeszékhely értékének (32) több mint tízszeresét (380) óta a turisták száma közel a duplájára - ezen belül a belföldi turisták aránya nagyobb mértékben nőtt (9. táblázat). Bár a turisták jellemzően kevesebb időt töltenek el 2009-ben a városban, mint korábban, ám a vendégéjszakák nagy száma és ennek növekedése indokolttá teszi a környezetvédelmi fejlesztéseket. 9. táblázat: Hajdúszoboszló legfontosabb turisztikai jellemzői magyar turisták (fő) külföldi turisták (fő) vendégéjszakák (ezer éj) IFA (MFt) A fenntartható turizmus megteremtésében az önkormányzat mellett a magánszféra is részt vesz. Az országban egyedülálló módon a HungaroSpa Zrt. egy olyan gázmotoros kiserőművet 50

52 helyezett üzembe, mely a termálvíz természetes metántartalmát választja le és használja fel hő- és villamosenergia-termelésre. Emellett hőszivattyús és hőcserélős rendszereket is működtetnek, melyek segítségével a HungaroSpa Zrt. Magyarország egyik leginkább környezettudatos turisztikai szolgáltatójává vált. Az ipar szerepe a város gazdaságában nem tekinthető jelentősnek, a befektetés-ösztönzés tekintetében normatív jellegű kedvezményeket az önkormányzat nem biztosít. A meglévő iparterületek a várost délről elkerülő vasútvonal építését követően, főleg a vasútvonal mellé települtek. A kijelölt ipari fejlesztési területek a város nyugati és déli részén, az 4. számú főút várost elkerülő szakaszához közel, az idegenforgalmi városrész határától megfelelő távolságra helyezkednek el. A turisztikai fejlesztések elsődlegessége miatt az ipartelepítés a legutóbbi évekig nem számított elsődleges fejlesztési célnak Az energiafogyasztás jellemzői ( ) Villamos áram Hajdúszoboszló villamosenergia-ellátását az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. végzi. A szolgáltatott villamos energia mennyisége mintegy 8 %-kal nőtt a kiindulási évtől 2009-ig. Ez nagyrészt a háztartások, kisebb mértékben a vállalkozások fogyasztás-növekedéséből adódott, az önkormányzat igen jelentős, 25 %-os megtakarítást ért el ezen a téren, elsősorban a közvilágítás korszerűsítése révén. A fogyasztással körülbelül azonos mértékben nőtt a kisfeszültségű elosztóhálózat hossza, mely lényegesen növelte az ellátás biztonságát (10. táblázat). Az összességében növekvő fogyasztási tendencia okai a következőkben keresendők: A fogyasztók számának növekedése és modern háztartási berendezések, számítógépek háztartásokban való elterjedése, amelyek a műszaki fejlődés ellenére folyamatosan növelik a felhasználást. Az önkormányzat részesedése a villamosenergia-fogyasztásban az időszak elején is csak 5 % volt, mely 2009-re 3 %-ra csökkent. Mindez igen erőteljesen mutatja azt, hogy az önkormányzat saját hatáskörben meglehetősen kevéssé tudja befolyásolni az összfogyasztást, ebbe mindenképpen be kell vonni a lakosságot és a vállalkozókat is. 51

53 10. táblázat: Hajdúszoboszló villamos áram-ellátásának jellemzői Villamos áram Összes fogyasztás [MWh] Összes fogyasztás [TJ] Önkormányzat fogyasztása [TJ] 11,5 9,9 13,6 11,5 8,9 7,7 közvilágítás nélkül (TJ) 6,7 5,8 9,4 7,3 4,7 3,5 Vállalkozások fogyasztása [TJ] Háztartások fogyasztása [TJ] Háztartási fogyasztók száma [db] A kisfeszültségű elosztóhálózat hossza [km] Földgáz A földgázfogyasztás jelentősen visszaesett a vizsgált időszakban, elsősorban a földgáz jelentős drágulásának tulajdoníthatóan. Miután az áremelkedés minden fogyasztói szektort egyformán érintett, az átlagosan 18 %-os megtakarítás mértékében sem volt nagy különbség. A lakossági fogyasztás visszaesése volt a legnagyobb, elsősorban azért, mert ők nemcsak fűtés-korszerűsítéssel próbálták csökkenteni költségeiket, hanem más, olcsóbb tüzelőanyagok nagyobb mértékű felhasználásával is, elsősorban 2006-ot követően. Az önkormányzat részaránya a fogyasztásban itt is csak 2-3 % között mozog (11. táblázat). A háztartási gázfogyasztók száma (10-11 ezer) az egyéb fűtési lehetőségek miatt valamivel alacsonyabb a villamos áram-fogyasztók számánál. 11. táblázat: Hajdúszoboszló földgáz-ellátásának jellemzői Földgáz Összes fogyasztás [ezer m 3 ] Összes fogyasztás [TJ] Önkormányzati fogyasztás [TJ] Vállalkozások fogyasztása [TJ] Háztartások fogyasztása [TJ]

54 Távfűtés A távfűtési rendszert az önkormányzati tulajdonban lévő Hajdúszoboszlói Közüzemi Kft üzemelteti, jelenleg (2011) 1916 m hosszú és 7 hőközpontot (1216 lakást-29 lakótömböt és 7 intézményt) lát el hővel és melegvízzel. Ezen belül a hőellátásra fordított energia részaránya % között mozog. A fogyasztást érzékenyen befolyásolja az időjárás és a bekapcsolt lakások száma. Utóbbi mintegy 20 %-kal emelkedett 2004-től, ami viszont - az épületkorszerűsítéseknek köszönhetően - rendkívül mérsékelten gyűrűzött át a fogyasztás mennyiségébe (12. táblázat). Az önkormányzatnak csak két intézménye van bekapcsolva a távfűtésbe, ezért itt is mindössze 4-6 %-kal részesedik az összfogyasztásból. 12. táblázat: Hajdúszoboszló távhő-ellátásának jellemzői Távfűtés Összes fogyasztás [TJ] Ebből fűtés [TJ] Ebből melegvíz [TJ] Önkormányzati fogyasztás [TJ] Vállalkozások fogyasztása [TJ] Lakossági fogyasztás [TJ] Bekapcsolt lakások száma [db] Egy m 3 melegvíz előállításához 2010-ben átlagosan 0,34 GJ hő szükséges. Ez kisebb mértékben (0,32-0,37 GJ/m 3 ) ingadozik a hónaptól, jóval nagyobb mértékben (0,27-0,60 GJ/m 3 ) az ellátott hőközpont méretétől és elhelyezkedésétől. A távfűtésben előállított hő két forrásból származik: saját kazánban és gázmotorban földgázból előállítva, illetve vásárlásból. A két saját kazán összes névleges teljesítménye 7 MW, a gázmotoré 1,5 MW. Utóbbi télen rásegít a gázkazánra, nyáron pedig a használati melegvizet állítja elő. A saját hő kezdetben lényegesen olcsóbb volt a vásároltnál, ennek megfelelően részaránya is nagyobb volt re az árviszonyok kiegyenlítődtek és a vásárolt 53

55 hő részaránya is 11 %-kal nőtt (13. táblázat). Széndioxid-kibocsátás tekintetében a két forrás között nincs különbség. 13. táblázat: A távhő forrásainak szerkezete Vásárolt hő Saját előállítású hő Saját/vásárolt Saját hő hő árának TJ/év MFt/év Ft/MJ TJ/év MFt/év Ft/MJ részaránya aránya 30,2 53,0 1,756 40,6 59,9 1 0,84 0, ,2 72,5 2,187 35,9 72,9 2 0,93 0, ,5 81,5 2,430 26,5 57,7 2 0,90 0, ,1 102,6 3,294 27,7 80,2 3 0,88 0, ,2 93,8 3,211 25,0 78,0 3 0,97 0, A hálózati veszteség 13 %, éves szinten 2010-ben mintegy 230 ezer m 3 földgáznak felelt meg Közvilágítás A közvilágítás önkormányzati feladat, melyet feladatátvállalási szerződés keretében a Mezeivill Kft lát el. A szerződés keretében jelentős korszerűsítést és önkormányzati, valamint pályázati forrásokból - háromszori bővítést is végrehajtottak a közvilágítási rendszerben hez képest összességében (a bővítések ellenére is) is mintegy 12 %-kal csökkent a villamosenergia-felhasználás, a fajlagos mutatók (egy km megvilágított úthosszra, illetve egy lámpatestre eső fogyasztás) pedig még ezt is jóval meghaladó mértékben javultak (14. táblázat). A bővítés elsősorban a Gyógyfürdő környékét, valamint az elektromos hálózattal frissen ellátott területeket érintette. 54

56 14. táblázat: Hajdúszoboszló közvilágításának jellemzői Közvilágítás Összes fogyasztás [MWh] Összes fogyasztás [TJ] 4,8 4,1 4,2 4,2 4,1 4,2 Közvilágítási hálózatok hossza [km] Lámpahelyek száma [db] Közvilágított utak hossza (km) Egy lámpahelyre jutó áramfelhasználás (GJ) 1,32 1,11 1,13 1,13 1,10 1,12 Egy km megvilágított útra áramfelhasználás (GJ) Tömegközlekedés A helyközi és 2005 óta a helyi - autóbusz-közlekedést a Hajdú Volán Zrt végzi. A helyi buszközlekedés viszonylatai megközelítően, a buszok darabszáma pedig teljesen változatlan 2004 óta, a buszállomást a vasútállomással és a temetővel kötik össze, létezik egy vásárlást segítő, üzletközpont által működtetett járat is. Utóbbi fogyasztási adatait a magánkézben lévő autóbuszokkal együtt a helyi üzemanyagtöltő állomások forgalmánál vesszük számításba ben db bérletet értékesítettek, ez mindössze rendszeres városi buszközlekedőt jelent, az évente vásárolt bérletek számától függően. A menetjegyek és bérletek nettó ára jóval az önköltség alatt van, 2009-ben egy menetjegy ára 150 Ft az önköltség fele - volt. A bevételek 19 %-át a fogyasztói árkiegészítés, további 8 %-át állami-, másik 8 %-át önkormányzati támogatás (2009-ben 2,9 MFt) alkotta, ez tette lehetővé a veszteségek nagy részének finanszírozását, illetve a viteldíjak mérsékelt szinten tartását (15. táblázat). Utóbbi mindenképpen szükséges ahhoz a jövőben is, hogy a lakosság és a turisták az egyéni közlekedés helyett a jóval környezetbarátabb helyi tömegközlekedést válasszák. A kedvező árak ellenére mind a szállított utasok száma, mind az utaskilométer értéke majdnem felére csökkent között, ami a tömegközlekedés magas állandó költséghányada miatt rendkívüli mértékben korlátozza a jegyárak alacsony szinten tartását. 55

57 15. táblázat: Hajdúszoboszló helyi tömegközlekedésének jellemzői Tömegközlekedés Helyi autóbusz járműállomány [db] 4 Autóbusz útviszonylatok száma a helyi közlekedésben [db] 4 Autóbusz hálózat hossza a helyi közlekedésben [km] 14,0 14,3 15,0 15,0 14,0 15,0 A járművek átlagéletkora (év) n.a. 4,72 5,72 6,72 7,72 5,07 Szállított utasok száma [1000 db] Utaskilométer [1000 km] Fajlagos költség (Ft/km) n.a ben az előző évekhez hasonlóan - összesen helyi járat indult, 31 járat maradt ki. A helyi buszközlekedésbe jelenleg besegít 3, távolsági közlekedésben is működtetett autóbusz is. Az üzemeltetett busztípusok: Solaris Urbino 12: 5 db (2 db helyközi közlekedésben is) MAN SL222: 1 db Ikarus 260: 1 db (helyközi közlekedésben is) A járművek átlagfogyasztása a vizsgált időszak tényszámai alapján l/100 km között ingadozott. Figyelembe véve az életkorukban bekövetkezett változásokat, a továbbiakban 32 l/100 km-es átlagfogyasztással végezzük számításainkat. A megtett éves távolság összesen 680 ezer km körül ingadozott, elsősorban a kieső járatok számától függően, 2004-ben km, 2009-ben km volt. Az előzőek alapján a becsült üzemanyag-fogyasztás: 2004: l gázolaj 2009: l üzemanyag (B-4,8), melyből l gázolaj, l biodízel. Ennek energia-tartalma: 2004: 7,9 TJ gázolaj 2009: 7.5 TJ gázolaj, 0,3 TJ biodízel. A károsanyag-kibocsátást azonban csökkenti az, hogy a jellemzően EURO-2-es motorokkal rendelkező autóbuszpark átlagosan EURO-3 motorokkal rendelkező járművekre cserélődött ki. 56

58 A helyközi tömegközlekedés működtetése a MÁV és a Hajdú Volán Zrt kezében van. A város területét a következő szakaszokon érintik: Vasút város érintő szakasza (lakott rész): 1,6 km (2004, 2009: járat/nap) Távolsági busz város érintő szakasza: 8,9 km (2004: 177, 2009: 214 járat/nap) A vasúti közlekedés városon áthaladó hányadának villamosenergia-fogyasztásának kalkulációjához felhasznált alapadatok és a kapott eredmény: V43 típusú villanymozdony, 2200 kw-os motorral, 70 % leterheltséggel 50 km/h átlagsebesség km/év menettávolság (1,6 km x 76 járat x 365 nap) Becsült villamos áram-fogyasztás az előzőek alapján: MWh (4,9 TJ) Mivel a menetrend és a mozdonytípus sem változott, ezért becslésünk 2004-re és 2009-re egyaránt vonatkozik. A távolsági buszközlekedés Hajdúszoboszló területét érintő fogyasztásának kalkulációjához felhasznált alapadatok és a kapott eredmények: 28,6 l/100 km átlagfogyasztás (tényadatok: 28,3-28,9 l/100 km) Menettávolság: o 2004: km/év o 2009: km/év Becsült üzemanyag-fogyasztás az előzőek alapján: o 2004: l gázolaj o 2009: l üzemanyag (B-4,8), melyből l gázolaj, l biodízel. 57

59 Ennek energiatartalma: o 2004: 5,9 TJ gázolaj o 2009: 6,8 TJ gázolaj, 0,3 TJ biodízel. A károsanyag-kibocsátásnál azonban az autóbuszpark korszerűsödését itt is figyelembe kell venni Egyéni közlekedés Az egyéni közlekedés két, egymástól jól elkülönülő, ám lényeges szegmensre bontható: a városlakók tulajdonában lévő járművek hajdúszoboszlói üzemeltetésére és a turisták itttartózkodásakor használt saját tulajdonú gépjárművekre. A helyi lakosok és a turisták autóinak Hajdúszoboszlón belüli és kívüli üzemeltetésének elkülönítése, valamint az egyes járművek korosbodásával/korszerűsödésével, üzemeltetési körülményeinek változásával együttjáró fogyasztás-változás teljes pontossággal gyakorlatilag megoldhatatlan, ám a hajdúszoboszlói benzinkutak forgalmi adatai segítségével viszonylag pontosan becsülhető az itt elhasznált üzemanyagok mennyisége. A 16. táblázatból jól látható, hogy a városban meghatározó a benzinüzemű személygépkocsik aránya. Az egyéb járművek aránya az összes járművön belül nem éri el a 20 %-ot. Az LPG a helyi tankolási lehetőség ellenére 1 %-nál kisebb mértékben van jelen mind a személygépkocsikon, mind a teherkocsikon belül. A járműpark mérete 2004 óta a 2006-os esztendő visszaesését leszámítva folyamatosan nőtt, 2009-ben 13 %-kal múlta felül a referenciaértéket. Hajtóanyag szerinti bontásban azonban jelentős különbséget mutatnak a tendenciák: míg a dízelüzemű járművek darabszáma 40 %-kal nőtt a személy- és teherkocsiknál, addig a benzinüzeműek személyautóknál csak 4 %-os volt a növekedés, míg a teherkocsik száma felére csökkent. Az LPG-járművek száma töredékére (19, illetve 25 %-ára) esett vissza a vizsgált periódusban, elsősorban a lakossági/vállalkozói szférában. 58

60 16. táblázat: Hajdúszoboszló egyéni közlekedésének jellemzői Egyéni közlekedés Benzinüzemű személygépkocsik száma [db] Gázolajüzemű személygépkocsik száma [db] LPG üzemű személygépkocsik száma [db] Motorkerékpárok száma [db] Benzinüzemű tehergépkocsik száma [db] Gázolajüzemű tehergépkocsik száma [db] LPG üzemű tehergépkocsik száma [db] Vállalkozások autóbuszainak száma [db] Összes hajdúszoboszlói jármű Az önkormányzat tulajdonába jelenleg 4 traktor (az összes 0,7 %-a), 3 teherkocsi (0,2 %), 16 személygépkocsi (0,3 %) és 9 motorkerékpár (3 %) tartozik, ezek fogyasztása: 2004 o Benzin: l (131 GJ) o Gázolaj: l (1.113 GJ) o LPG: l (58 GJ) 2009 o Benzin (E-4,8): l (140 GJ) o Gázolaj (B-4,8): l (998 GJ) o LPG: l (62 GJ) Az önkormányzat részaránya tehát ezen a területen is elenyésző: a benzinfogyasztásban 0,1 %-ra, a gázolaj-fogyasztásban 0,8 %-ra, az LPG esetében pedig 1,2 %-ra tehető. A lakossági és vállalkozói járművekről nem áll rendelkezésre külön-külön kimutatás. A város kerékpárútjának jelenlegi hossza 7 km. 59

61 A városban üzemelő benzinkutak összesített forgalmi adatai, valamint ezek energia-tartalma a 17. táblázatban feltüntetett adatokkal jellemezhetők: 17. táblázat: A hajdúszoboszlói benzinkutak forgalmának jellemzői M.e.: ezer l/év (E-4,8, B-4,8) Hajtóanyag fosszilis biodízel bioetanol Benzin Dízelolaj LPG M.e.: TJ/év (E-4,8, B-4,8) Hajtóanyag fosszilis biodízel bioetanol Benzin Dízelolaj LPG A forgalom alakulását a következő tendenciák jellemezték a vizsgált időszakban: Az üzemanyag-fogyasztás szerkezetének eltolódása a gázolaj javára, Az összes forgalom folyamatos növekedése 2008-ig, ami 2009-re mintegy 10 %-kal esett vissza, Az LPG-fogyasztás növekedése, a helyi LPG-üzemű járművek számának csökkenése ellenére, ami az idegenforgalom növekedésének tulajdonítható. Ezt az üzemanyagféleséget ugyanis elsősorban a Lengyelországból érkező turisták használják, ahol viszonylag jelentős szerepe van ennek az üzemanyagnak. Megjegyzendő, hogy az elkerülő út 2003-as átadása után, az átmenő forgalom csökkenésének köszönhetően jelentősen visszaesett a forgalom, ami eleve jelentősen javította a belváros levegőminőségét, viszont a 2004-es bázisév miatt ezt számításainkban nem vehettük figyelembe. 60

62 Mezőgazdaság A mezőgazdaság több szempontból fontos szektora a város gazdaságának: egyrészt a település talajviszonyai kedvezőek (a mezőgazdasági területek átlagos aranykorona értéke: 32, míg az országos átlag: 17), másrészt a városba érkező turisták friss élelmiszerrel való ellátásában alapvető szerepe van a helyi gazdálkodóknak. A folyamatos kereslet miatt a mezőgazdasági termékek árai magasabbak a környező településeknél, ezért megfigyelhető a helyi lakosság vásárlási célú ingázása, amely főleg reggel jelentős közlekedési környezetterheléssel jár, aminek meghatározó része azonban a város területén kívül jelentkezik. A mezőgazdaság gépállománya közel 20 %-kal nőtt (18. táblázat) és jelentősen korszerűsödött az utóbbi években. Mivel a vetésszerkezet és a termesztés-technológiák nagymértékben nem változtak 2004 óta (ugyanazokat a munkákat több gép végzi el kevesebb idő alatt), ezért a széndioxid-kibocsátás véleményünk szerint ennek következtében nem növekedett, sőt csökkent, de ennek mértéke hitelesen nem igazolható. Mivel ezek a járművek szinte kizárólag a helyi üzemanyag-töltő állomásokat használják, ezért a kibocsátási értékeket a benzinkutak gázolaj-forgalmazási adatainál vettük számításba. Becslésünk szerint a helyi gázolaj-fogyasztás mintegy %-a kötődik a mezőgazdasági tevékenységhez. 18. táblázat: A Hajdúszoboszlón használt lassú járművek száma Lassú járművek száma (gázolaj-üzemű) [db] A humusztartalom az elmúlt 40 évben 0-30 cm között átlagosan 0,6%-kal ( között átlag 0,09 %-kal) csökkent. A csökkenéstől függetlenül a talajok humusszal való ellátottsága kedvező. A talajból kibocsátott minden tonna szén 3,67 tonna széndioxid többletet jelent a légkörben. Ha egy 1,2 g/cm 3 átlagos fajsúlyú talaj felső 30 cm-es termőrétegében 0,09 %-kal csökken a szervesen megkötött szén mennyisége, akkor 3,24 t/ha szenet bocsát ki, ami 11,9 t/ha CO 2 -nek felel meg. A Segédlet szerint ennek számbavétele a SEAP elkészítéséhez nem szükséges, ezért nem szerepeltetjük további számításainkban, bár mértéke jelentős: Hajdúszoboszlón között 179,2 t-ra becsülhető. 61

63 A mezőgazdaságilag hasznosított földterületek jelentős része, 84%-a ( ha) szántó, 5 %- a legelő. A magas ráfordítások mellett jelentős árbevételt hozó igényes mezőgazdasági kultúrák, kertészetek, gyümölcsösök aránya viszonylag alacsony. Az erdők részaránya minimális: a város közigazgatási területén található földterületek 3 %-át (mintegy 17 ha-t) borítják, ez is gyakorlatilag teljes mértékben védett jellegű. A közötti vetésszerkezet meghatározó növénye a kukorica, mely több, mint felét foglalja el a szántónak, jelentős (10-15 %) még az őszi búza és a zöldborsó részaránya. Az előzőek alapján az energetikai ültetvények elterjedése nem várható, legfeljebb a melléktermékeknek lehet szerepe a hőellátásban Tűzifa, szén A település fűtésében ugyan a gáz- és a távhő a meghatározó, ám a 2006-os gáz-áremelkedés óta megnövekedett a tűzifa és a szén lakossági fogyasztása is. Ennek mértéke az eladóktól kapott információk alapján a 19. táblázatban látható adatokkal jellemezhetők: 19. táblázat: Lakossági szén- és tűzifa-fogyasztás Szén Tűzifa t/év TJ/év t/év TJ/év , , , ,9 Az értékesítési adatokon belül nem minden esetben kaptunk információt a településen belüli és kívüli értékesítés részarányáról, ezért feltételeztük, hogy a városon kívülre értékesített és a más településről behozott tűzifa és szén mennyisége közel megegyező. Ezen tüzelőanyagok jelentősége a település energia-ellátásában elenyésző, ezért a fenti becslés esetleges hibája nem okoz számításainkban észrevehető különbséget A referenciaév (2004) energia-fogyasztása és károsanyag-kibocsátása A város 2004-es energia-felhasználásának meghatározó részét (82 %-át) az épületek, építmények fűtése tette ki, ezen belül a vállalkozói szféra részaránya a legnagyobb. A 62

64 közlekedésnél viszont már a magánautók fogyasztása bír döntő jelentőséggel (93 %). Az összfogyasztáson belül ennek köszönhetően a lakossági fogyasztás mértéke megelőzi a vállalkozók arányát. Megjegyzendő, hogy kisvállalkozásoknál ezek a kategóriák egybemosódnak. Az önkormányzati szféra energiafelhasználása rendkívül szerény (3 %). Az energiahordozók szerinti megoszlás lényegesen eltér az országos átlagtól, a földgáz szerepe sokkal jelentősebb (59 %), amit tovább növel az is, hogy a távfűtés is földgáz-alapú. A megújuló energiák az 1587 TJ-os energiafogyasztás 2 %-át (32 TJ) tették ki, mely kizárólag tűzifa (20. és 21. táblázat). 63

65 20. táblázat: A 2004-es év energia-felhasználása (TJ) KATEGÓRIA VILL. ENERGIA A. VÉGLEGES ENERGIA-FELHASZNÁLÁS (TJ) FOSSZILIS ÜZEMANYAGOK FŰTÉS/ HŰTÉS Dízel Benzin Szén LPG Földgáz Épületek, építmények Megújulók Tűzifa Bioüzemanyag Napenergia Geotermia ÖSSZ. részarány Csoporton belül Önkormányzati épületek Vállalkozói épületek Lakossági épületek Városi közvilágítás Épületek, építmények összesen KÖZLEKEDÉS 0 Önkormányzati járműpark Helyi tömegközlekedés Helyközi tömegközlekedés Magánjárművek (helyi és bejövő) Közlekedés összesen Mindösszesen Részarány (%) 18,9 2,8 59,0 9,6 7,4 0,1 0,2 0,0 2,0 0,0 0,0 100,0 Megújuló összesen (%) 2,00 Összesen belül % 31,7 TJ 64

66 21. táblázat: A 2004-es év energia-felhasználása (GWh) KATEGÓRIA Önkormányzati épületek Vállalkozói épületek Lakossági épületek Városi közvilágítás Épületek, építmények, mezőgazdaság összesen Önkormányzati járműpark VILL. ENERGIA FŰTÉS/ HŰTÉS B. VÉGLEGES ENERGIA-FELHASZNÁLÁS (GWh) FOSSZILIS ÜZEMANYAGOK Megújulók Földgáz Dízel Benzin Szén LPG Bioüzemanyag Tűzifa Napenergia Geotermia 2004 ÖSSZESEN 1,9 0,6 7,8 10,3 55,3 2,5 129,5 187,2 23,1 9,4 122,8 0,4 8,8 164,5 1,3 1,3 81,6 12,5 260,0 0,4 8,8 363,3 KÖZLEKEDÉS 0,0 0,3 0,4 Helyi tömegközlekedés 2,2 2,2 Helyközi tömegközlekedés Magánjárművek (helyi és bejövő) 1,4 1,6 3,0 38,3 32,5 0,8 71,7 Közlekedés összesen 1,4 42,5 32,5 0,9 77,2 Mindösszesen 83,0 12,5 260,0 42,5 32,5 0,4 0,9 8,8 440,6 65

67 A széndioxid-kibocsátás szektorok szerinti arányai az energia-fogyasztáshoz képest lényegesen módosultak, a villamos-áram fogyasztásának a többi energiahordozóénál (és sok más EU-országénál) magasabb kibocsátási értékei miatt. Az energiahordozókon belül mintegy kétszeresére nőtt a villamos áram jelentősége, mely a földgázzal együtt az összes emissziónak 82 %-át tette ki. Ugyanebből kifolyólag a kibocsátókon belül megnőtt a vállalkozások részaránya. Kibocsátás-csökkentés szempontjából tehát elméletileg a villamos áram és a földgáz-fogyasztásban, valamint a vállalkozói szférában rejlenek a legnagyobb tartalékok (22. és 23. táblázat). 66

68 22. táblázat: A 2004-es év széndioxid-kibocsátása (t) KATEGÓRIA VILL. ENERGIA FŰTÉS/ HŰTÉS C. SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS (t) FOSSZILIS ÜZEMANYAGOK Megújulók ÖSSZ. Földgáz Dízel Benzin Szén LPG Bioüzemanyag Tűzifa Napenergia Geotermia Épületek, építmények % Önkormányzati épületek Vállalkozói épületek Lakossági épületek Városi közvilágítás Épületek, építmények összesen KÖZLEKEDÉS Önkormányzati járműpark Helyi tömegközlekedés Helyközi tömegközlekedés Magánjárművek (helyi és bejövő) Közlekedés összesen Mindösszesen Részarány (%) részarány 67

69 23. táblázat: A 2004-es év helyi távfűtésének energia-termelése és széndioxid-kibocsátása (TJ, ill. t) HELYILEG HELYILEG TERMELT TERMELT HŐ/HŰTÉSI HŐ/HŰTÉSI ENERGIA ENERGIA (TJ) Kombinált hő- és villamos energia D. HELYI FŰTÉS/HŰTÉS (TÁVFŰTÉS/HŰTÉS) ÉS A JÁRULÉKOS CO 2 -KIBOCSÁTÁS ENERGIAHORDOZÓ HŐ/HŰTÉSI BEVITEL (TJ) ENERGIA CO 2 /CO 2 FOSSZILIS TERMELÉS EGYENÉRTÉK TÜZELŐANYAGOK EGYÉB EGYÉB JÁRULÉKOS CO 2 - KIBOCSÁTÁS (t) BIOMASSZA MEGÚJULÓK KIBOCSÁTÁSI Földgáz TÉNYEZŐJE (t/tj) Távfűtő üzem/ek ,1 Vásárolt hő ,1 Kombinált hő- és villamos energia ÖSSZESEN ,5 68

70 4.4. A közötti energetikai beruházások és hatásuk az energia-fogyasztásra Közvilágítás-bővítés és korszerűsítés ( ) A 166/2003 (XII. 18.) sz. képviselő-testületi határozat alapján 3636 lámpatest cseréjét hajtották végre 2004-ben, 182,8 MFt-os beruházással. Az energiafogyasztás ennek köszönhetően 381 kw-ról 293 kw-ra csökkent, annak ellenére, hogy ugyanennek a projektnek a részét alkotta a 4. sz. főút bevezető szakaszán nagyobb teljesítményű lámpatestek beépítése is. A következő években hálózatbővítést hajtottak végre, melynek jellemzői: 2005: 70 új lámpatest, 5,191 kw teljesítmény-növekedés (16,7 MFt) 2006: 14 új lámpatest, 1,104 kw teljesítmény-növekedés (1,4 MFt) 2009: 43 új lámpatest, 3,981 kw teljesítmény-növekedés (21,8 MFt) A 10,3 kw bővítés ellenére 13 %-kal csökkent a közvilágítás energiafogyasztása a vizsgált időszakban (24. táblázat). 24. táblázat: A közvilágítás energiafogyasztásának változása Megnevezés M.e /2004 Közvilágításra felhasznált MWh % villamos energia GJ Önkormányzati épület-felújítások ( ) A 276/2007. (XII. 13.) sz. önkormányzati határozat a Járóbeteg Centrum, míg a 195/2007 (IX. 6.) sz. önkormányzati határozat a Hőgyes Endre Gimnázium komplex felújítását irányozta elő, mely magában foglalta a fűtés és a világítás korszerűsítését is. Az épületeknél elért energia-megtakarítás előbbi esetben 1100 kwh/év, utóbbiban 409 GJ/év. A munkák ban, illetve 2009-ben kezdődtek, a befejezésre 2010-ben került sor. Az önkormányzati hő- és villamosenergia-gazdálkodásban lezajlott változásokat összesített formában a 25. táblázatban mutatjuk be. Ebből jól látszik, hogy az önkormányzat 6 év alatt 69

71 megközelítőleg teljesítette a 2020-ig elvárt célértékeket az energia-megtakarításban (19 %) és a széndioxid-kibocsátásban (16 %) is. Mindezt annak ellenére, hogy mind a távhő-szektorban, mind a közvilágításban jelentős kapacitás-bővítés történt. Legnagyobb megtakarítás a villamos áramnál jelentkezett, bár ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a vizsgált időszakban szervezeti átszervezések miatt a megvilágított alapterület 95 %-ára (51 ezer m 2 -ről 48,5 ezer m 2 -re) csökkent. A táblázat nem tartalmazza az önkormányzati járműpark energiafogyasztását. 25. táblázat: Az önkormányzat energiafogyasztásának változása Megnevezés M.e /2004% Energia-felhasználás összesen GJ ebből: villamosenergia GJ földgáz GJ távhő GJ Összes energiaköltség MFt Ennek aránya az összes működési kiadásból % 3,84 3,55 4 4,01 4,18 5, Kibocsátott CO2 t Lakossági épület-felújítások ( ) A távfűtött lakásokban végrehajtott fűtés-korszerűsítések mintegy % energiamegtakarítást eredményeztek. Ez lakásonként 7-8 GJ/év, a teljes távfűtő rendszerben pedig 2004-hez képest 7,4 TJ (a fűtési energia 22 %-ának) megtakarítását tette lehetővé. Egyes lakásokban a nyílászárók korszerűsítését is végrehajtották, ennek révén viszont összességében értékelhető megtakarítás nem jelentkezett. Ennek magyarázata az lehet, hogy a zárt rendszerben bekövetkező vizesedés, penészesedés, levegőminőség-romlás ellen vagy fokozott levegőztetéssel, vagy páraelszívókkal védekeztek a lakók, előbbi a szigetelés előnyeit közömbösítette, utóbbi működtetése pedig többlet villamos-áram fogyasztást igényelt. A 16/2003 (IX. 12.) sz., többször módosított önkormányzati rendelet szabályozza a panellakások felújításának támogatási feltételeit. A meghirdetett pályázatra között 70

72 a lakosság nem nyújtott be pályázatot. A 2009-es pályázat lakásonként 40 eft-tal segítette az egyéni mérőórák felszerelését, ezen keresztül a hőfelhasználás csökkentését. Erre 2009-ben 2 társasház 135 lakása részesült összesen 5,4 MFt támogatásban Hévízi kutak kísérőgázának hasznosítása (2009-) A projekt célja a termálvízben jelenlévő metángáz kinyerése és gázmotorban történő hasznosítása volt. A képviselőtestület 179/2007. (IX. 06.) határozatával lehetővé tette a beruházás megkezdését és 149/2009. (VII. 02.) határozatával a metánkinyerésből származó ERU értékesítését. A létesítményt 2009 februárjában helyezték üzembe, a beruházási költség 457 MFt volt. 8 termálkútból a próbamérések szerint Nm 3 /h gázhozam várható, melyből 2009-ben technikai okok miatt 233 Nm 3 /h-t használtak fel. A névleges teljesítmény: 1,169 MWe+1,339 MWth, hatásfoka 90 %. A rendszer jelenlegi kapacitása: 0,9 MWe+1,315 MWth. A gázmotor névleges teljesítménnyel történő üzemeltetése során a 26. táblázatban látható széndioxid-csökkentés számolható el, aminek 65 %-a biztosítandó minimálisan a közötti években. Az ebből származó bevétel az önkormányzatot illeti meg. Az értékesítés miatt a károsanyag-kibocsátásban jelentkező megtakarítás csak a 2012 utáni években vehető figyelembe a SEAP Segédlet szerint, így 2009-es számításainkban nem szerepeltetjük. 26. táblázat: A termálvízből nyert metán széndioxid-kiváltása Év Megtermelt (t CO 2 eq/a) Igazolt (t CO 2 eq/a) Leszállított (t CO 2 eq/a) Éves kibocsátás csökkentés (t CO 2 eq/a) Elszámolható kibocsátás csökkentés (t CO 2 eq/a) Elszámolható halmozott kibocsátás csökkentés (t CO 2 eq/a) Szerződés szerinti kibocsátás csökkentés teljes mennyisége 2009-ben 6500 hasznos üzemórával (10-hónapos üzemidővel) és a csökkentett gázkivétellel számolva, 46,3 TJ/év energiamennyiség volt kinyerhető. Ebből a gázmotorban előállítható energiahordozók mennyisége: 71

73 o MWh villamos áram (21,6 TJ) o 24,7 TJ hulladékhő Energia-audit (2007) A 76/2006 (IX. 27.) sz. képviselő-testületi határozat alapján a Polgármesteri Hivatal és a Gönczy Pál Általános Iskola komplex energetikai veszteség-feltárását végezték el, mely alapjául szolgálhat a későbbi fejlesztéseknek. A tanulmány megállapította, hogy a hasonló épületekhez képest a hő- és villamosenergia-felhasználás egyaránt kedvező. Előbbi intézményben a fajlagos energiafogyasztás (107 %) javítása érdekében elsősorban az energiafogyasztás dokumentálása és a fűtési rendszer szabályozása indokolt. Az iskolában az energia-menedzsment kialakítását és az egyedi fűtés kiváltását központi fűtéssel (hosszabb távon a nyílászárók cseréjét) javasolta a tanulmány ben készült egy újabb audit a Polgármesteri Hivatal épületéről. A javasolt hőszigetelés, nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés végrehajtása a tanulmány szerint 133 MFt-os beruházással várhatóan % energia-megtakarítással járna A 2009-es év energia-fogyasztása és széndioxid-kibocsátása A két legfontosabb tendencia a referencia-időszakhoz képest, hogy az energia-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás lényegesen (7, illetve 6 %-kal) csökkent, a megújulók aránya pedig jelentősen nőtt (5,9 %-ra,). A földgáz részaránya nagymértékben lecsökkent a tűzifa (kisebb részben a szén) javára, a 2006-ban bekövetkezett jelentős földgáz-áremelés miatt (27. és 28. táblázat). A távfűtés továbbra is földgáz-alapú (29. táblázat). Az energia-takarékosságban elért eredmények az önkormányzatnak és a vállalkozói szektornak köszönhetők. Az önkormányzat 5 év alatt közel teljesítette a 2020-ra kitűzött energiahatékonyság-javítási értéket (18 %), azonban ennek hatása az összes energiafogyasztásra az önkormányzat részesedésével megegyezően - csekély volt. Mindkét szektorban az épület-korszerűsítés játszotta a legnagyobb szerepet az energiahatékonyság javulásában. A lakosság összes fogyasztása mindössze 1 %-kal csökkent, ez pedig az üzemanyag-fogyasztás 3 %-os visszaesésének tulajdonítható (30. táblázat). 72

74 27. táblázat: A 2009-es év energia-felhasználása (TJ) KATEGÓRIA VILL. ENERGIA A. VÉGLEGES ENERGIA-FELHASZNÁLÁS (TJ) FOSSZILIS FŰTÉS/ ÜZEMANYAGOK HŰTÉS Földgáz Dízel Benzin Szén LPG Bioüzem- anyag Épületek, építmények Megújulók Tűzifa Nap- energia Geotermia ÖSSZ. részarány csoporton belül összesenen belül Önkormányzati épületek ,4 2 Vállalkozói épületek ,0 39 Lakossági épületek ,2 40 Városi közvilágítás 4 4 0,3 0 Épületek, építmények, mezőgazdaság összesen KÖZLEKEDÉS 0 Önkormányzati járműpark ,5 0 Helyi tömegközlekedés ,9 1 Helyközi tömegközlekedés ,4 1 Magánjárművek (helyi és bejövő) ,2 17 Közlekedés összesen Mindösszesen Részarány (%) 21,6 3,2 51,7 9,0 8,1 0,2 0,3 0,7 5,2 0,0 0,0 100,0 Megújuló összesen (%): 5,86 % 86,6 TJ 73

75 28. táblázat: A 2009-es év energia-felhasználása (GWh) KATEGÓRIA Önkormányzati épületek Vállalkozói épületek Lakossági épületek Városi közvilágítás Épületek, építmények, mezőgazdaság Önkormányzati járműpark Helyi tömegközlekedés Helyközi tömegközlekedés Magánjárművek (helyi és bejövő) Közlekedés összesen Mindösszesen VILL. ENERGIA B. VÉGLEGES ENERGIA-FELHASZNÁLÁS (GWh) FŰTÉS/ FOSSZILIS ÜZEMANYAGOK Megújulók ÖSSZESEN HŰTÉS Földgáz Dízel Benzin Szén LPG Bioüzemanyag Tűzifa Napenergia Geotermia Épületek, építmények 0,97 0,83 6,39 8,20 58,34 2,50 100,01 160,85 26,67 10,00 106,12 0,78 21,36 164,93 1,17 1,17 87,15 13,33 212,52 0,78 21,36 335,14 KÖZLEKEDÉS 0,28 0,03 0,03 0,36 2,08 0,08 2,17 1,36 1,89 0,08 3,33 32,78 33,06 1,39 2,50 69,73 1,36 37,03 33,09 1,42 2,69 75,59 88,51 13,33 212,52 37,03 33,09 0,78 1,42 2,69 21,36 410,73 74

76 29. táblázat: A 2009-es év helyi távfűtésének energia-termelése és ennek széndioxid-kibocsátása (TJ, ill. t) D. HELYI FŰTÉS/HŰTÉS (TÁVFŰTÉS/HŰTÉS) ÉS A JÁRULÉKOS CO 2 -KIBOCSÁTÁS HELYILEG ENERGIAHORDOZÓ HELYILEG TERMELT BEVITEL (TJ) TERMELT HŐ/HŰTÉSI FOSSZILIS HŐ/HŰTÉSI EGYÉB EGYÉB ENERGIA TÜZELŐANYAGOK ENERGIA BIOMASSZA MEGÚJULÓK (TJ) Földgáz Kombinált hő- és villamos energia CO 2 /CO 2 HŐ/HŰTÉSI ENERGIA- EGYENÉRTÉK TERMELÉS JÁRULÉKOS KIBOCSÁTÁS CO 2 -KIBOCSÁTÁSI (t) TÉNYEZŐJE (t/tj) Távfűtő üzem/ek ,1 Vásárolt hő ,1 Kombinált hő- és villamos energia ÖSSZESEN ,8 75

77 30. táblázat: Az energiafogyasztás fogyasztói szektorok közötti aránya és változása ( ) Energiafogyasztás szerkezete az /2004 önkormányzatnál TJ/év % TJ/év % % Épületek 37 87,3 29,5 86,1 80 Közvilágítás 4,8 10,0 4,2 10,6 88 Közlekedés 1,3 2,7 1,3 3,3 100 Önkormányzat összesen 43, Energiafogyasztás szerkezete a vállalkozásoknál Épületek , ,7 86 Helyi tömegközlekedés 7,9 1,1 7,8 1,3 99 Helyközi tömegközlekedés 10,8 1,6 12 2,0 111 Vállalkozások összesen 692, , Energiafogyasztás szerkezete a lakosságnál Épületek 592,1 69,7 593,7 70,3 100,3 Magánjárművek , ,7 97,3 Lakosság összesen 850, , A vizsgált kategóriákon belül egyetlen helyen nőtt a fogyasztás, a helyközi tömegközlekedésben, az indított járatok nagyobb száma miatt. A közvilágításban a 12 %-os fogyasztás-csökkenés is a lámpák számának növekedése ellenére következett be. Mindkét kategória az itt lakók és a turisták jobb kiszolgálását hivatott elősegíteni, ezért nem tekinthető hátránynak, jóllehet csökkentik a szorosan vett energia-hatékonyságot (31. táblázat). Az energiahordozókon belül a villamos áram és a távfűtés részaránya nőtt, előbbi a javuló életszínvonal általános tünete, utóbbi pedig elmaradt a bekötött lakások számának növekedésétől (tehát hatékonyabbá vált). 76

78 31. táblázat: Az energiafogyasztás változása között a fogyasztási kategóriákban Energiafogyasztás, 2009/ /2004 (%) Önkormányzati épületek 80 Vállalkozói épületek 86 Lakossági épületek 100 Városi közvilágítás 88 Épületek, építmények összesen 92 Önkormányzati járműpark 100 Helyi tömegközlekedés 99 Helyközi tömegközlekedés 111 Magánjárművek (helyi és bejövő) 97 Közlekedés összesen 98 Mindösszesen 93 A megújuló energia túlnyomó része ekkor is tűzifa, ám megjelentek a kötelező bekeverés révén igaz, minimális arányban - a bio-üzemanyagok (0,7 %). 77

79 32. táblázat: A 2009-es év széndioxid-kibocsátása (t) KATEGÓRIA VILL. FŰTÉS/ ENERGIA HŰTÉS C. SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS (t) FOSSZILIS ÜZEMANYAGOK Földgáz Megújulók Dízel Benzin Szén LPG Bioüzem- anyag Tűzifa Nap- Geoenergia termia ÖSSZ. Épületek, építmények % részarány Önkormányzati épületek Vállalkozói épületek Lakossági épületek Városi közvilágítás Épületek, építmények összesen KÖZLEKEDÉS Önkormányzati járműpark Helyi tömegközlekedés Helyközi tömegközlekedés Magánjárművek (helyi és bejövő) Közlekedés összesen Mindösszesen Részarány (%)

80 A széndioxid-kibocsátás (32. táblázat) kisebb mértékben csökkent, mint az az energiahatékonyság javulásából adódóan elvárható lett volna, elsősorban a villamos áram (mint legszennyezőbb anyag) fogyasztásának 6,5 %-os növekedése miatt. A fogyasztói csoportokon belül az önkormányzat kibocsátásának csökkenése kimagasló, hiszen a 22 %-os mérték önmagában túlteljesítette a 2020-ra vonatkozó elvárást, ezen belül az épületek 24 %-os megtakarítási értéke még kedvezőbb volt (33. táblázat). 33. táblázat: A széndioxid-kibocsátás szerkezete fogyasztási szektorok szerint /2004 t/év % t/év % % Önkormányzat , ,4 76 Vállalkozók , ,5 93 Lakosság , ,0 96 Összesen , ,0 94 Az önkormányzat közvetlen hatáskörén kívül eső szektorok és kategóriák szinte mindegyikében - a helyközi közlekedés kivételével csökkent a széndioxid-kibocsátás, ennek mértéke azonban csak pár százalék volt (34. táblázat). 34. táblázat: A széndioxid-kibocsátás változása között a fogyasztási kategóriákban 2009/2004 (%) Önkormányzati épületek 72 Vállalkozói épületek 93 Lakossági épületek 97 Városi közvilágítás 88 Épületek, építmények összesen 94 Önkormányzati járműpark 92 Helyi tömegközlekedés 95 Helyközi tömegközlekedés 106 Magánjárművek (helyi és bejövő) 93 Közlekedés összesen 94 Mindösszesen 94 79

81 Mindez jól mutatja, hogy az önkormányzat eddig is nagyon elkötelezett volt a fenntartható fejlődés irányában, ám csak közvetett eszközökkel rendelkezik az energiafogyasztás és károsanyag-kibocsátás 97 %-ának befolyásolásában és ez 2009-ig nem hozott átütő eredményeket. 5. Javasolt intézkedések A javasolt intézkedéseket két csoportban mutatjuk be, először a rövidebb- (2015-ig, 5.1. alfejezetben), majd a hosszabb távon (2020-ig, 5.2. alfejezetben) megvalósítandó javaslatokat. Ezen túlmenően a 6. fejezetben azokat a makrogazdasági tényezők várható hatását is bemutatjuk, melyeket az önkormányzat nem tud befolyásolni, ám az energia-fogyasztásra és a kibocsátásra jelentős hatással bírnak. Ezek hatása ellentétes: a villamos áram-fogyasztás növekedése nehezíti, míg a közlekedési szektor változásai segítik a kibocsátási előírások teljesítését Rövidtávú javaslatok (2015-ig) Geotermikus erőmű A megelőző konkrét próbafúrások bizonyították, hogy Hajdúszoboszló délkeleti térségében olyan nagy kiterjedésű geotermikus mező található, mely megfelelő mélységű fúrás esetén alkalmas nemcsak hő, hanem geotermikus erőműben villamos áram és hő kapcsolt előállítására is. A geotermikus fúrásból kinyerhető hőenergia nemcsak a jelenlegi-, hanem a kibővítendő távhőrendszer teljes hő- és hűtési energiájának biztosítására, ezen felül még esetleg egy ipari park hőenergia-igényének biztosítására is alkalmas. A képviselő-testület 172/2009 (IX. 10.) sz. határozatában döntött a geotermikus erőmű létesítéséről és üzemeltetéséről, valamint egy erre a célra egy külső vállalkozással létrejött közös társaság létrehozásáról, melyben 10 % lenne az önkormányzat részaránya. A közel 10 M -s beruházást (3 MWe+3 MWth kapacitás) a külső vállalkozás finanszírozná, mely ESCOjelleggel megelőlegezné az önkormányzatra eső részt, mely a későbbi bevételekből kamatmentesen törleszthető lenne. Az önkormányzat részére a fő vonzerőt a földgáztól való függőség csökkentése jelenti, ami az ellátásbiztonságban és a versenyképes költségekben jelentkezik. A cég számára 80

82 gazdaságossági szempontból lényeges a zöld villamos áram értékesítésén túlmenően - a hulladékhő minél nagyobb arányú felhasználása, amire az önkormányzati távfűtő rendszer kiválóan alkalmas, különösen, ha megvalósul a tervezett bővítés is. Megjegyzendő, hogy az erőmű és a kutak létesítésének engedélyezésében az önkormányzatnak nincs döntő szerepe, tehát nélküle is megvalósítható. A megvalósítás kockázata az engedélyeztetési rendszer azon részével kapcsolatos, amely jelenleg maximum 2,5 km mélységben engedélyezi a koncessziós fúrásokat, szemben a 3,5 km tervezett mélységgel, amely a próbafúrások alapján szükséges a megfelelő hőmennyiség kitermeléséhez. Az engedélyek beszerzésének folyamat jelenleg is zajlik hasznos üzemórás éves működéssel nyerhető energia-mennyiség: 86,4 TJ villamos áram és 86,4 TJ hulladékhő A hulladékhő teljes egészében az önkormányzatnál kerülne felhasználásra, az igényeknek megfelelően. A villamos áramból a tulajdonrészt is figyelembe véve a kibocsátásból való részesedés: Önkormányzat: 2619 t CO 2 /év Külső vállalkozás: t CO 2 /év Összesen: t CO 2 /év A távfűtési rendszer korszerűsítése és kibővítése A távfűtés a legbiztonságosabb fűtési rendszer, hiszen a távhőforrások tüzelőanyagával, valamint a füstgázzal a fogyasztók nem kerülnek közvetlen érintkezésbe, ezáltal kizártak az ebből eredő balesetek. Lokális szinten környezetkímélő, mivel javítja a távfűtött városrészek levegőminőségét, szemben az egyedi fűtések sok környezetszennyező forrásával és nem utolsósorban energetikai előnyei is vannak, a kapcsolt energiatermeléssel elérhető energiatakarékosság révén. A helyi távfűtési rendszer felújításra szorul, ezért az Önkormányzat 2011-ben megvizsgálta a korszerűsítés lehetőségeit. Ebben a fűtőmű modernizálásán túlmenően a távfűtési rendszer jelentős bővítése is szerepel. Utóbbi indokoltsága nemcsak a hatékonyabb működésben (jobb rendszerhatásfokban, a vásárolt hő hálózati veszteségének csökkentésében) keresendő, hanem 81

83 abban is, hogy ennek hőenergia-szükségletét az előző pontban vázolt geotermális erőmű hulladékhője fedezhetné. Mivel a várható hulladékhő-mennyiség a távfűtési rendszer jelenlegi igényeit mintegy 3-4-szeresen felülmúlja, ezért a bővítéssel a fűtés anyagköltsége változatlan maradna, az állandó költségek (elsősorban az amortizáció) pedig lényegesen lecsökkenne, vagyis a távfűtés önköltsége rendkívül versenyképessé válna. Ez tovább fokozható lenne azáltal, ha nemcsak a téli fűtést, hanem a nyári légkondicionálást is ellátná a rendszer egyes, újonnan bekapcsolandó fogyasztóknál (Polgármesteri Hivatal, egyéb közintézmények, szállodák). Hosszabb távon még két elképzelés lenne javasolható: o Egy ipari park bekapcsolása a távfűtésbe, a fel nem használt hőenergia mértékéig, o Egyes frekventált utak, járdák téli fűtése is, kaszkád jelleggel a visszasajtolás előtti, alacsony hőmérsékletű vízzel. Ennek jelentősége nem az energiatakarékosságban, hanem a közlekedésbiztonságban lenne. A projekt jelenleg a következő feladatok megvalósításával számol: o Hőtermelés korszerűsítése o geotermia, vagy kondenzációs melegvíz-kazán, o füstgázhő-hasznosító, o alacsony hőmérsékletű szolgáltatói hálózat kiépítése o Fűtőmű felújítása o kazánköri szivattyú-üzem, o független új hidraulikai- és szivattyú-hálózatok az új hálózatban o Kétirányú hálózat-bővítés o Előszigetelt ISOPLUS vezetékek o Egyik kör: 3 oktatási intézmény, a Polgármesteri Hivatal, egy társasház bevonása (1196 m távvezeték) 4 hőközponttal. o Másik kör: egy később épülő szálloda (264 m távvezeték) o A már meglévő (bekapcsolandó) épületek felújítása o Hőszigetelés o Nyílászárók o Szellőzési rendszer o Hűtési energia-ellátó rendszer 82

84 A távvezetékek tervezett nyomvonalát a 6. mellékletben mutatjuk be. A projekt legfontosabb várható mutatói: o Beruházási költség: nettó 470 millió Ft o Méretezési teljesítmény: 4,07 MW, ebből 1,77 MW már meglévő gázfűtést vált ki, 2,3 MW pedig új fogyasztót lát el (szálloda). Amennyiben utóbbinál a nyári hűtési rendszert is a távvezetéken keresztül látják el, akkor ez további 1,3 MW igényt jelent. Átlagos leterheltség mellett ez mintegy 14,4 TJ/év téli plusz hőigényt és 3,2 TJ/év nyári hűtőenergia-szükségletet jelent, mellyel a felhasznált távhő mennyisége körülbelül 65.6 TJ/év-re nő. Ennek károsanyag-kibocsátása azonban - szemben a jelenlegi rendszerrel - zéró. o A jelenleg gázfűtésű intézmények 2009-es energiafogyasztása 4,4 TJ, várható energia-megtakarítása: 436 GJ (10 %) A CO 2 -megtakarítás kalkulációjánál az energia-megtakarítást, a jelenlegi földgáz-alapú fűtés helyettesítését geotermális-, vagy termálvízből nyert energiával, valamint a hűtési energia várható felhasználását vettük figyelembe. Mindezek alapján a CO 2 -kibocsátás megtakarítása: 65,2 TJ földgáz = 3658 t CO 2 /év Ingyenes, őrzött külterületi autóparkoló Mivel az autóbusz-végállomásnál található parkoló tovább nem bővíthető, ezért a városi kempingnél javasoljuk kiépíteni azt a 100-férőhelyes ingyenes, őrzött autóparkolót, amely lehetőséget nyújt a környezetbarát, gyakran közlekedő buszközlekedési-, vagy a kerékpárbérlési lehetőség igénybevételére, mentesítve az itt parkoló autók kibocsátásától a belvárost. Feltételezésünk szerint ez mintegy 20 ezer napnak megfelelő helyi autó közlekedését jelenti. Várható hatások: Beruházási költség: 50 MFt Működtetési költség: 5-6 MFt/év A várható energia-megtakarítás: l benzin/gázolaj ( GJ/év), amely szétoszlik a kerékpár-bérlés és az autóbusz-közlekedés között. CO 2 -megtakarítás: 36 t CO 2 /év 83

85 Kerékpárutak fejlesztése, helyi kerékpár-kölcsönzési rendszer bevezetése Az európai és amerikai nagyvárosokban már sok helyen működik automatikus kerékpárkölcsönző rendszer, kifejezetten turizmusfejlesztési és környezetvédelmi indokokból. Ezek a rendszerek az adott város sok helyén és olcsón igénybe vehetők. Viszonylag szerény múltra tekintenek vissza, de térhódításuk robbanásszerű: tíz éve még csak 5 városban mintegy 4000 kerékpárt foglalt magában, jelenleg 375 helyen 236 ezer bicikli kölcsönözhető ilyen módon (Midgley, 2011). Viszonylag rövid távolságok megtételére a gyaloglás után a legolcsóbb eszköznek tekinthető. Néhány ilyen rendszer legfontosabb jellemzőit a 35. táblázatban mutatjuk be. 35. táblázat: Néhány külföldi kerékpár-kölcsönzési rendszer legfontosabb jellemzői Ország Város Rendszer Méret (db) Állomások száma (db) Kerékpárút hossza (km) Brazília Rio de Janeiro PedalaRio Kanada Montreal BIXI Olaszország Milánó BikeMI Franciaország Lyon Vélo v Dél-Korea Daejon Ta-shu Norvégia Oslo Bysykkel Lengyelország Krakkó BikeOne Spanyolország Barcelona Bicing Svédország Stockholm City Bikes Egyesült Reading OYBike Királyság USA Denver Denver B cycle Forrás: Midgley, 2011 A legújabbnak tekinthető, 2005-ben Lyon-ban bevezetett rendszer (1. kép) és utódai jellemzői: Magában foglalja a kölcsönző-állomásokon és a kerékpárokon kívül esetenként az elektromos kerékpárokat is A kerékpárok és a kölcsönzők egyedi megjelenésűek Elektromos zár (esetenként napelemes), valamint GPS-rendszer véd a lopástól Mágneskártyával vehetők igénybe Esetenként 30 percig ingyen használhatók Hozzáférhető adatok az igénybe vehető kerékpárok számáról az egyes kölcsönzőhelyeken 84

86 Esetenként vállalkozások is részt vállalnak a finanszírozásban cserébe a hirdetési lehetőségért. 1. kép: A Lyon-i kerékpár-kölcsönző rendszer 36. táblázat: A rendszer létrehozásának és működtetésének költségei néhány nagyvárosban Montreal New York Washington DC Lyon Párizs Kerékpárok száma Beruházási költség (MUSD) 7,2 1,8 1,8 4,5 90 Fajl. beruházási ktg. (USD/db) Működtetési ktg. (MUSD/év 2,88 0,972 0,8 1,55 35 Fajl. beruházási ktg. (USD/év/db) Forrás: New York City Department of City Planning Bike-Share Opportunities in New York City. New York. Az előzőek alapján (36. táblázat) és figyelembe véve a turisták számát, valamint várható igényeit, javasoljuk egy egyelőre 50 kerékpárból álló, 4 kölcsönzőhelyet magában foglaló rendszer létrehozását, valamint a jelenlegi kerékpárút-hálózat jelentős bővítését, legalább a kölcsönzőhelyek összekötésével. A kölcsönzőhelyeket a kemping területén, a vasútállomásnál, a gyógyfürdő és az autóbusz-állomás között, valamint a belváros egy ezzel ellentétes részén lenne célszerű felállítani. A kemping és az ingyenes, őrzött parkoló várhatóan nagyobb igényei miatt az itteni kölcsönzőhöz javasolnánk több járművet. Feltételezésünk szerint ezzel legalább 9-10 ezer 85

87 napnak megfelelő helyi autóközlekedés (10 km/nap) lenne kiváltható. A legfontosabb várható hatások: Beruházási költség: MFt Működtetés költsége: MFt/év Várható energia-megtakarítás: l/év ( GJ/év) benzin/gázolaj Helyi buszjáratok átszervezése, esetleges sűrítése Magyarországon a tömegközlekedés személyközlekedésen belüli részaránya nagyobb, mint az EU országaiban, azonban ez a jelenleg még kedvező helyzet folyamatosan romlik. Az elmúlt években a gazdaság átalakulása miatt bekövetkezett munkahely-leépítések, az üzleti élet fokozottabb személygépkocsi használata nagymértékben csökkentette a helyi és helyközi tömegközlekedés használatának igénybevételét. Egy 40 tömegközlekedési vállalat bevonásával végzett felmérés szerint a legfőbb stratégiai cél valamennyi közszolgáltató tömegközlekedési vállalatnál a szolgáltatás minőségének javítása (4. melléklet). A szállított utasok száma 2004 óta közel felére csökkent, annak ellenére, hogy a turisták száma és az itt töltött üdülési idő nőtt. A fontosabb helyi járatok sűrűségének növelésével, valamint a jegyek, bérletek dotálásával valószínűleg mind a turisták, mind a helyi lakosok egy része szívesen áttérne a buszközlekedés igénybe vételére. A buszjáratok közül különösen annak járatsűrűségét kellene növelni (javaslatunk szerint legalább duplájára), amelyik a kempingnél (illetve az oda tervezett parkolónál és kerékpár-kölcsönzőnél) is megáll. Nettó kibocsátás-csökkentést csak rendkívül nagy utasszám-növekedésnél lehetne elérni a buszközlekedés bővítésével, például a 2009-es évi járatszám re sűrítése a következő energetikai hatással járna: Várható többletfogyasztás a buszokon o Alapadatok: pluszjárat, 14,9 km járathossz, 32 l/100 km fogyasztás o 26,5 ezer l/év gázolaj-, vagy ennek megfelelő CNG-fogyasztás (1 TJ/év) Várható energia-megtakarítás az autóközlekedésben: l/év ( GJ/év) benzin/gázolaj, vagyis a nettó energiamérleg negatív. Ez csak mintegy 1,4 millió főnyi utasszám-növekedésnél kerülne egyensúlyba (aminek hatása természetesen gazdasági szempontból is hasonlóan pozitív lenne). A mostani utasszámhoz képest ez mintegy 350 %-os növekedést jelentene, ami reálisan nem várható. 86

88 Gazdasági szempontból a Hajdú Volán Zrt valószínűleg több önkormányzati támogatásra tartana igényt, hiszen 5548 busz közlekedtetésének változó költsége (gázolaj és személyi jellegű költségek) mintegy MFtra tehető. Következésképpen a buszközlekedésnél inkább az átszervezést kellene választani a kempingig közlekedő járat javára. Ezzel a kemping-parkolót igénybevevő autósok kerékpár-kölcsönzést nem választó részét, valamint feltételezésünk szerint ezen kívül legalább a 2004 óta elvesztett ezer utast (helyi lakost és turistát) sikerülne ismét bevonni 2020-ig a tömegközlekedésbe. Várható hatások: Beruházásigény: 3 MFt (buszmegállók kialakítása) Működtetési költségek: o Többlet-támogatás a jegyek, bérletek dotálásáért: 10+4 MFt/év (50 Ft/vonaljegy, 500 Ft/bérlet, a várható forgalombővülést is figyelembe véve) Lakossági épületkorszerűsítések támogatása A lakosság aránya a helyi földgáz-fogyasztásban eléri az 50, a távhő-szolgáltatásban pedig a 75 %-ot, ezért ebben a szektorban jelentős csökkentés érhető el az épület-korszerűsítés támogatásával. Az eddigi támogatási rendszer további folytatását javasoljuk a következő várható hatásokkal: Működtetési költség: 40 eft/lakás, évente maximum 5 MFt-os keret fűtéskorszerűsítésre, távfűtött lakásokban mérőórák felszerelésére Várható megtakarítás: lakásonként 7-8 GJ/év, évente átlagosan 100 felújított gázfűtésű lakással számolva 0,7-0,8 TJ/év, között: 8-9 TJ földgáz hőenergiája. CO 2 -megtakarítás: 477 t CO 2 /év Iskolai, lakossági, vállalkozói energetikai ismeretterjesztési lehetőség A jövőbe mutató módszerek alkalmazása elképzelhetetlen a jövő generációjának részvétele nélkül. Ehhez szükséges, hogy a károsanyag-kibocsátással, energia-takarékossággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretekkel már az általános- és középiskolai 87

89 tananyagban is találkozzanak, ám sokkal hatásosabb, ha időnként (pl. konferenciákon, kiállításokon, diákversenyeken) személyes élményeket szereznek és látják ezen módszerek működését a gyakorlatban. konferenciákon, diákversenyeken való részvétel megújuló energetikai/energiatakarékossági témában. Jó lehetőség erre a 20 km-re fekvő Debrecenben évente megrendezésre kerülő Energoexpo Konferencia és Szakkiállítás (www.energoexpo.hu), melynek 2009 óta van külön diákszekciója is. Rajz és tanulmányíró versenyt egyéb szervezetek mellett rendszeresen szervez az Országos Biomassza Klaszter (www.biomasszaklaszter.hu) és az ENEREA (www.enerea.hu) is. tanulmányutak szervezése a megújuló energiákat alkalmazó legjobb gyakorlatok környékbeli helyszíneihez (Debrecen, Kunhegyes) A város lakosságának 2010-ben mintegy 5 %-a vett részt a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretterjesztő előadásokon, ami többszörösére emelhető lenne a következő módokon: családi zöld napok szervezése, melynek részét alkotnák az ingyenes és fizetős kiadványok, termékbemutatók, ismeretterjesztő előadások. képzések szervezése gazdálkodók, egyéb vállalkozók, önkormányzati tisztviselők számára neves szaktekintélyek meghívásával, zöld tanácsadó iroda működtetése mindezt (a 2015 utánra tervezett megvalósítását követően) lehetőleg a helyi ökocentrumban megrendezni zöld oldal létrehozása az interneten, aktuális hírekkel és érdekességekkel, linkgyűjteményekkel, pályázati lehetőségekkel Figyelembe véve, hogy a lakossági szférában 5 év alatt összességében 0,8 % fogyasztáscsökkenés következett be a javasolt intézkedések nélkül, ami a vállalkozási szféra tényleges értékeinek (14 %) csak töredéke, úgy véljük, hogy jelentős tartalékok vannak a lakossági szféra energia-megtakarításában. Ezek a széleskörű tájékoztatás és a várhatóan még jobban növekvő energiaárak hatására az életmódváltással 9 év alatt jórészt realizálhatók. Az előzőek alapján úgy véljük, hogy 5 % csökkenés realista várakozásnak tekinthető, melyet a különféle energiaforrásoknál (villamos áram, földgáz, üzemanyagok) egyforma mértékben szerepeltettünk. Ennek várható energia-és széndioxid-megtakarítása (37. táblázat): 88

90 37. táblázat: Várható lakossági széndioxid-megtakarítás 2020-ig Energiaforrás TJ t CO 2 villamos áram 4, földgáz 19, szén 0,14 14 tűzifa 3,85 0 gázolaj 5, benzin 5, LPG 0,25 16 biodízel 0,25 0 bioetanol 0,20 0 Összesen 40, A lakossági számításokból kivettük az épületkorszerűsítéseket, a távhőszektort, amit az és az alfejezetekben szerepeltetünk, de figyelembe vettük az ökocentrum tudatformáló hatását ( alfejezet). A vállalkozói szféra várható fogyasztás-csökkentését az alfejezetben mutatjuk be, az átfedések elkerülése érdekében. Várható működtetési költségek: előadók felkérése: 1 MFt/év kiadványok: 0,8 MFt/év tanácsadó iroda: 1,2 MFt/év Összesen: 3 MFt/év Civil szervezetek fokozott bevonása a környezetvédelmi/energetikai döntésekbe A szélesedő tudásbázisra alapozva be kell vonni a társadalmi csoportokat képviselő civil szervezeteket önkormányzati döntések előkészítésébe, különösen a nagyobb horderejű beruházásokat megelőzően. Jelenleg 129 civil szervezet működik a városban, ebből 34 kap a Civil Alapból támogatást (3 MFt, 2010), ám a többi is részesül egyéb önkormányzati forrásokból. A környezetvédelmi céllal működőek száma 20. A döntés-előkészítő lakossági fórumok száma 2010-ben 3 volt, melyeken a lakosság 2 %-a nyilvánította ki véleményét. Javaslatunk: 89

91 Évente legalább egy rendszeres fórum tartása megújuló energetikai témában, meghívott szakértőkkel, civil szervezetek képviselőivel és minél több helyi lakossal. Nagyobb beruházások előtt alkalmankénti lakossági fórum megtartása, hasonló összetételben. Elektronikus állandó fenntarthatósági fórum létrehozása az önkormányzat saját honlapján belül. Itt megtalálhatóak lennének a fejlesztési döntések dokumentumai, külön fiókban egy-egy aktuális energetikai/környezetvédelmi hírrel, melyekre a lakosság névvel, elérhetőséggel írásbeli véleményt nyilváníthat. Lehetőséget lehetne adni a lakosságnak kérdések feltételére is, amelyekre időnként egy-egy szakértő, bármikor pedig akárki válaszolhat. Pótlólagos beruházásigénnyel az intézkedés végrehajtása nem jár, a működtetéssel kapcsolatos minimális többletmunkát pedig a jelenlegi munkakörben dolgozók képesek ellátni. A javaslat végrehajtását nem a szűkebb értelemben vett energia- és kibocsátás-megtakarítás, hanem az ezzel kapcsolatos projektek végrehajtásához és társadalmi támogatásához szükséges lakossági egyetértés indokolja, mely nélkül a sikeres működtetés elképzelhetetlen Monitoring rendszer továbbfejlesztése A már jelenleg is kiválóan működő monitoring rendszert célszerű lenne kiegészíteni a következőkkel: az előzőekben említett lakossági internetes véleményezési/tájékoztatási felülettel rendszeres energetikai audittal évenkénti összesített kimutatással az önkormányzat és a város energiagazdálkodásáról és széndioxid-kibocsátásáról Beruházási- és működtetési költséget a megvalósítás itt sem igényel. 90

92 5.2. Hosszútávú javaslatok ( ig) Taniskola (ökocentrum) létrehozása Az elméleti képzésnél és bemutatóknál még maradandóbb, ha a fiatalok maguk is részt vesznek ezzel kapcsolatos munkákban. Hazánkban már több helyen működnek olyan ökocentrumok, melyek kiemelt célja a megújuló energiák népszerűsítése az ifjúság körében. Ezek közül két példa: Zirc, Reguly Antal Szakképző Iskola o Az intézmény energiaigényét megújuló energiaforrásokkal - energiafűvel és lágyszárú energianövényekkel - látják el, ezek termesztéséhez a megyei önkormányzat biztosítja a szükséges földterületet. Az iskola a megtermelt energiafüvet pelletálja (magyar gyártmányú gépekkel!), majd az itteni kazánokban égetik el. az iskolában energiafüvet pelletálnak, és a pellettel fűtenek hét kazánt. Az oktatási intézmény energiaköltségének csökkentése mellett az iskola gyakorlati képzőhelyet biztosít energetikusok képzéséhez, s a zirci iskolában már két évfolyamon végeztek diákok megújuló energiaforrás energetikusként. A projekt összértéke 302 MFt, amelyhez a Norvég Alaptól 233 MFt támogatást nyertek, a fenntartó megyei önkormányzat pedig 69 MFtot biztosított. Nagypáli, Innovációs Ökocentrum (2. kép) o A 2007-ben átadott intézményben a következő működő technológiák biztosítják a teljes energia-ellátást és tekinthetők meg: napkollektor: 140 m 2, napelem 650 W, szélgenerátor 1,5 kw, pellet-tüzelésű kazán 50 kw. A létesítményben több szakmai konferenciát és tárgyalást bonyolítottak már le, valamint 6, megújuló energiával foglalkozó szaktanácsadó cég is tevékenykedik. A fejlesztés forrásigénye 174 MFt volt, mely 90 %-os támogatással (Interreg III. Program keretében) valósult meg. Évente az energia-megtakarítás értéke 4,5-5 MFt-ot tesz ki. 91

93 2. kép: A nagypáli Innovációs Ökocentrum Az előzőek alapján javasoljuk egy ökocentrum létrehozását a következő paraméterekkel: Energianövény-parcellákon különböző fajokból álló fásszárú és lágyszárú energetikai ültetvények létrehozása, részben bemutató jelleggel, részben az intézmény hőellátására, összesen mintegy 5 hektáron. Biosolár fűtés beépítése, nyáron napenergiával melegvíz-szolgáltatás, télen biomassza-fűtés és melegvíz-ellátás, napkollektoros rásegítéssel (30 m 2 ). Kisméretű szélgenerátor, napelemek beépítése (összesen max. 500 W) A megvalósítás helye vagy egy oktatási intézmény és/vagy egy külterületi önkormányzati terület, autóbuszos megközelíthetőséggel. A beruházási költség a helytől, a kapacitástól és a meglévő infrastruktúrától függ, valószínűleg MFt-os összegből megvalósítható. Megtakarítások: o Biomassza-fűtés (20 t/ha): 1,2 TJ hőenergia (földgáz) o Napkollektor (1250 kwh/m 2 *nap): 37,5 MWh (135 GJ) hőenergia (földgáz) o Szélenergia, napelem (2000 h/év): 1 MWh (3,6 GJ) villamos áram o Összesen: 1340 GJ energia megtakarítása (cca. 6,4 MFt/év) o Összesen: 76 t CO 2 -megtakarítás A szemléletformálás hatását a lakossági energia-megtakarításnál vettük figyelembe CNG-üzemű buszok és önkormányzati járművek a helyi közlekedésben A tömegközlekedés optimális megoldásnak tekinthető a környezetbarát helyi közlekedésben, hiszen bárki által megfizethetően, nagy mennyiségű bio-hajtóanyag felhasználásával, könnyen ellenőrizhető módon, a belvárosban koncentráltan jelentkező károsanyag-kibocsátás csökkenthető 92

94 vele. Ugyanakkor a buszközlekedési vállalatok üzemeltetési költségeinek meghatározó hányada az üzemanyag-költség, ezért alapvető követelmény annak minél olcsóbb beszerzése, így valószínűleg nem használnák kizárólag környezetvédelmi megfontolásból az új hajtóanyagot, amennyiben az nem bizonyulna fűtőérték-arányosan a nagykereskedelmi gázolaj-áraknál olcsóbbnak. A tömegközlekedés egy főre eső fajlagos szennyezőanyag kibocsátása jóval kisebb, mint az egyedi személygépjármű közlekedésé. Ha villamos meghajtású járműre szállunk, közvetlenül csökkentjük a várost terhelő káros anyagok mennyiségét, hiszen e járművek helyi emissziója gyakorlatilag nulla. Autóbusszal is kevésbé szennyezzük környezetünket, mint személygépkocsival: a legkorszerűbb személygépkocsi emissziója is meghaladja egy korszerűtlen autóbusz fajlagos (utas/km) károsanyag-kibocsátását. Ez különösen igaz akkor, ha maga az üzemanyag is környezetbarát. A közeli földalatti földgáztározó lehetővé tenné, hogy a város közigazgatási területén belül, nagynyomású rendszerre alapozva hosszabb távon a CNG-t (sűrített földgázt), mint üzemanyagot is bevonják a közlekedésbe. Miután az országban még csak kevés közforgalmú CNG-kút található, ezért elsősorban a helyi közlekedésben (buszok, taxik, önkormányzati járművek) javasolható a megvalósítás. A közelben Debrecenben hosszú évekig működtek CNG-buszok és -töltőállomás, jelenleg ezek értékesítés alatt állnak. A tulajdonos, a hajdúszoboszlói helyi közlekedést is üzemeltető Hajdú Volán Zrt a tiszta gázüzemű autóbuszok üzemeltetését Hajdúszoboszlón csak abban az esetben tartaná reálisnak, ha a járművek töltését helyben meg lehetne valósítani, valamint megfelelő műszaki és esztétikai állapotú korszerű járművek és töltőállomás állna rendelkezésre. A Hajdú Volán jelenlegi leállított járműállománya erre nem alkalmas. A jelenlegi használaton kívüli gáztöltőállomás fenntartása 4 db járműre ugyanakkor gazdaságtalan és műszakilag elavult. A telepítési költségnek ekkora méretben a kompresszor csak csekély költségrészét alkotja, a csővezeték kiépítése, a terveztetés, engedélyeztetés akár jelentősen magasabb is lehet. Nagymértékben befolyásolja a beruházási költségeket, hogy a telephelynél mekkora gáznyomás áll rendelkezésre. A nagy nyomás alapvetően befolyásolhatja a komprimálás költségét is, valamint a feltöltési időt. Mindezek alapján egy Nm 3 /h kapacitású CNGtöltőállomás létesítése várhatóan mintegy 6-8 MFt-os beruházást jelenthet. Előbbi méret csak 93

95 a jelenlegi buszok ellátására elegendő, utóbbi pedig az önkormányzati személyautók és teherkocsik CNG-üzeműre cserélésekor, esetleg a helyi taxik ellátására is megfelelő lehet. A helyi tömegközlekedésben a jelenlegi buszflotta felváltása CNG-üzemű buszokra a 38. táblázatban látható megtakarításokkal járna Domanovszky Henrik úr, a Magyar Gázüzemű Közlekedési Klaszter Egyesület elnökének számításai alapján: 38. táblázat: A CNG-buszokkal elérhető emissziós megtakarítás Alapadatok (jelenlegi buszflotta) Járműszám 4 db Emissziós besorolás E3 Átlag vonalhosszúság 14,9 km Átlagos megállótávolság 600 m Átlagsebesség 20,3 km/h Átlag munkanapi km teljesítmény 475 km Figyelembe vett munkanapok száma 280 nap Átlag szabadnapi km-teljesítmény 304 km Átlagfogyasztás 100 km-re l Számítási átlagfogyasztás 100 km 32 l Eredmények Flotta éves energia felhasználása 7,8 TJ Prognosztizált éves metángáz felhasználás 240 ezer m 3 Szükséges kompresszor kapacitás 27 Nm 3 /h Nettó energiaköltség megtakarítás jelenlegi (2011) árszinten 28,2 MFt/év CO 2 megtakarítás 90 t/év A motorokon kívüli önkormányzati járművek teljes cseréje 4,5 Nm 3 /h-val növelné meg a szükséges töltőkapacitást. Ebben az esetben (buszok+önkormányzati járművek) a várható hatások: Beruházásigény: o Töltőállomás: 6-8 MFt o Használt buszok beszerzése: 8-12 MFt 94

96 o Új buszok beszerzése: MFt Működtetés: MFt/év megtakarítás, melynek a jelenlegi tulajdonviszonyok szerint mintegy 85 %-a Hajdú Volán Zrt-nél, 15 %-a az Önkormányzatnál jelentkezne. Energia-megtakarítás nem jelentkezik, ám a széndioxid-kibocsátás csökkentése nem elhanyagolható (105 t/év) Környezetirányítási rendszert alkalmazó vállalkozások anyagi támogatása A vállalkozások a városi energiafogyasztásból mintegy 40 %-ban részesednek, ezért a tiszta technológiákat használó, nagy hozzáadott értéket előállító, környezetbarát ipar meghonosítása lényeges eleme lehet a kibocsátás-csökkentésnek. A környezettudatos vállalati működésnek jelenleg számos nemzetközileg is elismert tanúsítványa létezik, a legelismertebbek az ISO és az EMAS. Ezek bevezetésének ösztönzése az alábbi beavatkozások segítségével valósítható meg: Önkormányzati rendelet megalkotása a környezetirányítási rendszerek bevezetésének kötelezettségéről: o 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások esetében o 100 millió forintnál több éves bevételt elkönyvelő vállalkozások esetében o termálvizet használó vállalkozások esetében o 20 főnél több vendégnek szállást adó vállalkozások esetében Közgazdasági eszközök az ezeken kívüli vállalkozások számára: o iparűzési adó alóli kedvezmény az ISO vagy EMAS rendszert működtető vállalkozások számára az aktuális vállalati környezeti jelentés érvényességének időtartamára o előny biztosítása a környezetirányítási rendszert működtető vállalkozások számára az önkormányzat közbeszerzései során o gyorsított önkormányzati engedélyezési eljárások biztosítása környezetirányítási rendszer bevezetését vállaló cégek számára o szélessávú internet-hozzáférés biztosítása a környezetbarát vállalkozások részére 95

97 Várható hatások: o 5 % iparűzési adóbevétel kiesése: 36 MFt (2010-es értéken) o 2 MFt internet-bekötési költség között 14 %-kal csökkent a vállalkozói szféra energia-felhasználása, ami pontosan megegyezik az épületek energia-fogyasztásának változásával. A javasolt intézkedések hatására 9 év alatt tekintettel arra, hogy a leghatékonyabb energiatakarékossági intézkedéseket a vállalkozások már jórészt végrehajtották további 10 % energia-megtakarítást tartunk reálisnak az épületenergetikában 2009-hez képest, kivéve a számításokból a távfűtést. o Energia-megtakarítás: 20,6 TJ villamos áram, 36 TJ földgáz o Széndioxid-megtakarítás: 5259 t CO 2 /év Elektromos kerékpárok beszerzésének támogatása A hagyományos kerékpár mindennapos használatát sokan azért utasítják vissza, mert kellemetlen érzés fáradtan és izzadtan megérkezni a munkába. Az olcsó elektromos kerékpárok viszont erre is megoldást jelentenek, ezért elsősorban azok körében kedveltek, akik nem akarnak, vagy tudnak erős izommunkát kifejteni a kerékpározásra. Az elektromotor használata nem kötelező, azaz bármikor át lehet váltani a pedálos meghajtásra, ami a hagyományos kerékpárt kedvelők részére is vonzó lehet. Az elektromotoros kerékpárok közös jellemzője, hogy egy minimum 250 W teljesítményű akkumulátor a hátsó kerékben elhelyezkedő motort látja el energiával. A motor vagy csak segíti a pedálozást, vagy elegendő energiát biztosít a kerékpár mozgatásához anélkül, hogy a kerékpárosnak erőt kellene kifejtenie. A hazai közlekedésjogi szabályozásban még nem létezik az elektromos kerékpár fogalma, így a villanybiciklik is kerékpárnak minősülnek, ha megfelelnek az alábbi feltételnek: "olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A hatékony elektromotorok és az újabb zselés akkumulátorok kifejlesztésével ez a 300 watt is elegendő ahhoz, hogy a járművet és vezetőjét km/órás sebességre gyorsítsa. Egyes számítások (www.villanybringa.hu) szerint az elektromos biciklik feltöltése akár otthon is 96

98 történhet, és az áramfogyasztás is csupán fillér kilométerenként. A jelenlegi szabályozás szerint nem kötelező a sisak viselése, és vezetői engedélyre sincs szükség. A környezetbarát közlekedési eszközök előretörésével az elektromos kerékpárok elfogadottsága is növekszik. Amerikában évente 21 százalékkal nő az eladások száma, ra akár az évi 785 ezer darabos eladást is elérhetik (Pike Research, 2011). Kínában jelenleg 120 millió elektromos kerékpár működik és évente mintegy 27 milliót gyártanak, ebből mintegy 700 ezret exportálnak, elsősorban Európába. Javaslatunk szerint évente maximum 100 villanyhajtású kerékpár támogatása (20 ezer Ft/db, % VNT) lehetővé tenné a helyi lakosoknak, hogy legalább 20 ezer nap belső utazását autó helyett ezzel a járművel bonyolítsák le. A 9 önkormányzati tulajdonban lévő motor cseréjénél szintén megfontolandó lehetne ilyen járművek beszerzése. Várható hatások: Beruházás: o A lakossági járművek támogatására: 2 MFt/év o Az önkormányzatnál: 1,5-2 MFt, amely azonban más típusú motor beszerzésénél is felmerülne, tehát többletköltsége gyakorlatilag nincs. Várható energia-megtakarítás: o A lakosságnál: l/év ( GJ/év) benzin/gázolaj o Az önkormányzatnál: l/év (40-50 GJ/év) benzin/gázolaj o Ezek széndioxid-megtakarítása: 39,1 t/év o Várható elektromosáram-fogyasztás: 200 ekm/30 km/h = 6700 h * 0,3 kw = 2000 kwh, ennek kibocsátása: 1,1 t CO 2 Nettó széndioxid-megtakarítás: 38 t/év Míg a kerékpárkölcsönzés a turisták körében, addig az elektromos kerékpárok beszerzésének támogatása a helyi lakosok és az önkormányzat részére segítené a környezetbarát közlekedést Környezetbarát mezőgazdasági termelés és építészet támogatása A humusztartalom csökkentése, valamint a nagy energiaigényű talajművelési módok indokolatlanul gyakori használata jelentősen fokozza a széndioxid-kibocsátást. Ez ugyan nem elsősorban a belváros levegőjét szennyezi, de térségi és globális szinten növeli a széndioxidkibocsátást. A helyi piacok ellátására kifejezetten alkalmas magas biológiai értékű termékek (elsősorban a zöldségek), valamint a növekvő gázolajárak indokolttá tehetik gazdasági 97

99 szempontból is a biotermelés, a tárcsázásos és kombinált talajművelési rendszerek előtérbe kerülését. A levegőben található széndioxid tartós megkötésére kiválóan alkalmas a nagy fajlagos aktív felülettel rendelkező anyagok, például a pirolitikus koksz kijuttatása a szántóföldre (5. melléklet). Ezek az anyagok nemcsak a széndioxidot kötik meg, hanem a nehézfémekkel is kelátokat képeznek (növények által felvehetetlen formában), valamint a tápanyagokat is képesek megkötni a növény által hozzáférhető formában, ilyen módon a termésmennyiségre és minőségre is pozitívan hatnak. Az építkezésben a fa, illetve egyéb biomassza (pl. nád, szalma) felhasználása viszont hosszú időre konzerválja a megkötött széndioxidot, ellentétben annak egyszerű eltüzelésével. Véleményünk szerint ezeknek a környezetbarát módszereknek a támogatása ugyan nem jár olyan látványos környezetvédelmi hatással a belvárosban, mint az előzőekben javasolt módszerek, ám globálisan igen jelentős hozadéka lehet. Referencia-értéke sem elhanyagolható, hiszen egyáltalán nem megszokott, hogy egy önkormányzat (vagy egyéb döntéshozó) felvállalja ilyen tágabbra mutató és hosszabb távon eredményt hozó módszerek menedzselését. Ezirányú javaslataink: A helyi MGSZH-iroda vállalja fel a gazdák ezirányú tájékoztatását. Az Önkormányzat szervezzen a lakosság részére ismeretterjesztést (konferencia, kiadványok, internetes tájékoztatás) a biomasszával kapcsolatos építkezés témakörében, bevonva ezzel foglalkozó cégeket. Ezeket akár energetikai rendezvényekkel is egybe lehetne vonni. Külön támogatás a biotermeléssel foglalkozóknak, valamint a jelentős mennyiségű fát építési (tehát nem lakberendezési) célra felhasználó helyi cégeknek, vagy fogyasztóknak (kerítések, tetők, épületek, építmények). Ezek várható hatásai: Működtetési költség: összesen kb. 10 MFt/év o Ismeretterjesztés: 1-3 MFt/év (szervezéstől függően) 98

100 o Zöldségnövények biotermelése, vagy talajaktív anyagok alkalmazása: 2,5 MFt/év (maximum 250 ha-ra 10 eft/ha/év). A javasolt terület a zöldségnövények jelenlegi vetésterületének mintegy 5 %-a. A támogatás egyúttal a helyi termékek értékesítését is segíti. o A felsorolt építészeti jellegű, biomassza-alapú tevékenységek támogatására 3 MFt/év keretösszeg (max. 100 t fa építészeti felhasználására 25 eft/t és max. 50 t egyéb biomasszára 10 eft/t) Várható megtakarítás: o Humusztartalom növekedése: 0,1 %, ami 13,2 t/ha/év CO 2 -ot köt meg 250 ha esetén a megtakarítás: 3305 t/év (SEAP-ban nem szerepel) o 150 t biomasszában lévő 75 t szén kibocsátásának megtakarítása: 275 t CO 2 /év 6. A 2020-as év várható energia-fogyasztása és károsanyag-kibocsátása (MEI) 6.1. Makrogazdasági hatások A 2020-as esztendő várható kibocsátási értékeinek meghatározásánál nem elegendő az alapesetben szereplő 2004-es és a 2009-es évek adatait, valamint a javasolt intézkedések várható megtakarításait figyelembe venni, hiszen közben változik az energiafelhasználás szintje is. Ez elvileg Hajdúszoboszló esetében a következő okokra vezethető vissza: A lakosság száma ugyan várhatóan stagnálni fog, ám jellemző tendencia és kiemelt gazdaságpolitikai prioritás a turisták létszámának és itt-tartózkodási idejének növelése. A több itt tartózkodó ember jobb infrastrukturális ellátást igényel és ennek során több energiát fogyaszt. Az árváltozások és a jobb műszaki színvonalú eszközök a földgáz, a távfűtés és a közlekedés esetében várhatóan nem növelik a felhasznált energia mennyiségét. A villamos áramnál viszont más a helyzet, hiszen a jobb életszínvonal sokkal több olyan (elsősorban háztartási) eszközt igényel, mely villamos árammal üzemel (39. táblázat). Az önkormányzat villamos áram-fogyasztása jelentősen csökkent a vizsgált években, itt az előzőekben felsoroltak sem indokolják a növekedést, ezért változatlan fogyasztást feltételezünk 2020-ig. A lakosságnál és a vállalkozásoknál viszont az 99

101 előzőekben alapján statisztikai eszközökkel becsültük a várható növekedést, mely véleményünk szerint szakmailag is indokolható értékeket ad. Ezekből a 2020-ra várható villamos áram-fogyasztási adatokból természetesen még levonásra kerülnek az energia-takarékossági intézkedések miatt várható megtakarítások ( és alfejezetek). 39. táblázat: A villamos áram-fogyasztás felhasznált alapadatai a statisztikai elemzéshez Év Vállalkozások fogyasztása [TJ] Háztartások fogyasztása [TJ] Összes fogyasztás [TJ] A 2020-as várható fogyasztás statisztikai becsléséhez több mutatót alkalmaztunk. Az átlag a növekvő villamos áram-fogyasztás miatt minden esetben alacsonyabb a 2009-es év adatánál. Mivel 2020-ig nem stagnálás, hanem folyamatos növekedés várható, ezért nem indokolt a figyelembe vétele. A szórás azt jelzi, hogy 2-4 %-nál nem tér el jobban az átlag értéke a tényleges értéktől, ami viszonylag megbízható becslést jelezne, amennyiben jelezné a tendenciákat is (40. táblázat). 40. táblázat: A statisztikai elemzés eredményei Statisztikai mutató átlag szórás korreláció (r) r 2 regresszió, 2020 Vállalkozások fogyasztása [TJ] 200 7,6 0,83 0, Háztartások fogyasztása [TJ] 88 4,7 0,57 0, Összes fogyasztás [TJ] 307 7,8 359 A korreláció és az r 2 értéke azt mutatja, hogy a vállalkozások villamos áram-fogyasztása közepes-erős összefüggést mutat az összes villamos áram-fogyasztással, míg a lakossági fogyasztás gyakorlatilag ettől függetlenül változik. A lineáris regresszióval kapott eredmény azt jelzi, hogy 2020-ra várhatóan a 41. táblázatban bemutatott mértékben nőne a villamos áram fogyasztása, amennyiben nem érvényesülnének energia-takarékossági intézkedések. 100

102 41. táblázat: A villamos áram-fogyasztás várható növekedésének mértéke Növekedés mértéke 2020/2004 összesen (%) 2020/2004 éves átlag (%) Vállalkozások 24 1,5 Háztartások 33 2 Összes fogyasztás 22 1,4 Az előzőekből következően statisztikailag az önkormányzati villamos áram-fogyasztás stagnálása prognosztizálható. A 20 %-os fogyasztás-csökkenés a villamos áramnál sokkal nehezebben hajtható végre a többi energiafajtával összehasonlítva, különösen a háztartások esetében. Következésképpen az energiatakarékossággal szemben, itt inkább a zöld áram fokozottabb használatában vannak kiaknázható tartalékok a kibocsátás-csökkentésben. További jelentős változás lehetne a 2004 és 2009 évi CO 2 -kibocsátással szemben a termálvízben található metángáz hasznosításának figyelembe vétele. A már működő, metángázt felhasználó gázmotorban, valamint a várhatóan megépülő geotermális erőmű turbinájában képződő hulladékhő-mennyiség teljes hasznosítása valószínűleg megoldhatatlan még a távhő-hálózat kiterjesztésével is, legfeljebb az ipari parkban lenne felhasználható, ennek megvalósulása azonban jelentős bizonytalansággal terhelt. Realista jövőképként ezért a távhő-, illetve a gyógyfürdő földgáz-igényével szembeni igények mértékéig vesszük figyelembe ezek együttes mennyiségét, optimista jövőképként ugyanakkor kiszámítjuk a teljes mennyiség CO 2 -megtakarításban jelentkező hatását is. A gyógyfürdőben működő gázmotor jelenlegi kapacitáson évi 8000 órát működtetve 2020-ban a következő mennyiségű energiát állítja elő, földgázt helyettesítve: 7385 MWh villamos áram (26,6 TJ) és 30,4 TJ hulladékhő Ezzel a következő széndioxid-mennyiséget takarítja meg: 6730 t/év Nem függ az önkormányzattól, ám 2020-ig minden bizonnyal jelentősen változni fog a normál hajtóanyagokba bekeverésre kerülő bio-üzemanyagok részaránya is. Hazánkban ben még 0 % volt a biohajtóanyag-hányad, 2009-ben 4,8 tf%, jelenleg 6 tf% ra pedig a többször is megerősített EU-elvárás 10 e%. Napjainkban 7 tf%-ot lehetne bekeverni a szabvány minőségű normál hajtóanyagba, feltételezhetően 2020-ra ez 10 e%-ra fog emelkedni 101

103 a bekeverés mértékében, de legalábbis a felhasznált összes üzemanyag átlagában. A CNG-re átállítandó járművek kivételével ezért ezt az üzemanyag-összetételt vesszük figyelembe a benzin- és gázolaj-üzemű lakossági gépkocsik éa távolsági buszok vonatkozásában. További csökkenést okoz a kibocsátásban a személyautók várható széndioxid-kibocsátásának mértéke, mely 2004-ben átlagosan 161 g/km volt, az új autók esetében 2009-ben 140 g/km-re vállaltak az autógyártók garanciát, a 2007/0297 (COD) EU Tanács és parlament Rendelete pedig re 125 g/km, 2020-ra 95 g/km maximális kibocsátást ír elő az autógyártók számára. Mindez elsősorban az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztással érhető el. A gépkocsipark jellemző átlagos élettartamát figyelembe véve, 10 %-kal kisebb átlagfogyasztással lehet számolni 2020-ra, amit véleményünk szerint éppen ellensúlyoz a városba látogató turisták számának várható növekedése és a helyiek birtokában lévő gépkocsik számának emelkedése. Összességében a személygépkocsik üzemanyag-fogyasztásának stagnálásával és 10 e%-os bio-hányaddal számolunk 2020-as kalkulációinkban. A 2009-es üzemanyag-fogyasztás: 123 TJ dízel (B-4,8tf), 123 TJ benzin (E-4,8tf) o Ennek összetétele: 118 TJ dízel+5 TJ biodízel, 119 TJ benzin+4 TJ bioetanol A 2020-as üzemanyag-fogyasztás: 123 TJ dízel (B-10e), 123 TJ benzin (E-10e) o Ennek összetétele: 111,8 TJ dízel+11,2 TJ biodízel, 111,8 TJ benzin+11,2 TJ bioetanol Kiváltott fosszilis üzemanyag: 6,2 TJ dízel és 7,2 TJ benzin A széndioxid-kibocsátás mértékének várható csökkenése: 958 t CO 2 A távolsági buszoknál viszont várhatóan nem változik a járatok száma, ezért figyelembe vesszük a szigorodó előírásokat is a bio-üzemanyagok fokozott bekeverésén kívül. A jelenlegi buszpark jellemzően EURO-3 normának megfelelő motorokkal rendelkezik ben ugyan a tervek szerint az új buszoknál már EURO-6 motorokkal fognak üzemelni, ám figyelembe véve a buszpark várhatóan 7-10 éves átlagos élettartamát, ezek nagy része az EURO-5 kategóriába fog tartozni. Az EURO-5 és EURO-3 kategóriák közötti kibocsátás-különbség 37,5 % (0,8, illetve 0,5 g CO 2 /km), amit a fogyasztás-csökkenésben veszünk figyelembe. 102

104 A 2009-es üzemanyag-fogyasztás: 7,1 TJ dízel (B-4,8tf) o Ennek összetétele: 6,8 TJ dízel + 0,3 TJ biodízel A 2020-as üzemanyag-fogyasztás: 4,4 TJ dízel (B-10e), o Ennek összetétele: 4 TJ dízel + 0,4 TJ biodízel Kiváltott fosszilis üzemanyag: 2,8 TJ dízel A széndioxid-kibocsátás mértékének várható csökkenése: 208 t CO A javasolt intézkedések és a makrogazdasági tényezők várható hatása Összességében az 5. fejezetben bemutatott javaslatok és az előzőekben (6.1. alfejezetben) kifejtett makrogazdasági tényezők várhatóan a 42. táblázatban jelzett hatással járnak 2009-hez képest 2020-ban az energiafogyasztásra és a széndioxid-kibocsátásra. 42. táblázat: A széndioxid-kibocsátást 2020-ig várhatóan befolyásoló tényezők Intézkedés/tényező Alfejezet neve sorszáma Termálvízből metánnyerés 6.1. villamos 0/26,6 energia CO 2 - CO 2 - csökkentés megtakarítás forrása t/év geotermális 6730 metán Energiamegtakarítás* energiaforrás Helyettesített TJ/év 0/30,4 földgáz Geotermikus erőmű /86,4 villamos áram geotermia Távfűtés bővítése, geotermikus -17,6/65,6 földgáz 3658 geotermia hulladékhővel Parkoló, ,3 benzin 17 energiamegtakarítás buszjáratok, ,3 gázolaj 19 kerékpárbérlet, energiamegtakarítás Épületkorszerűsítés ,5 földgáz 477 földgáz, Lakossági energiamegtakarítás 40,4 villamos 2705 tudatformálás áram, 103

105 üzemanyag Ökocentrum ,3 földgáz 75 biosolar 0,0 villamos áram 1 nap, szél CNG buszok és önkorm. járművek /8,8 gázolaj 105 CNG Vállalkozások 20,6 villamos áram 3239 energiamegtakarítás szabályozása, ,0 földgáz 2020 képzése Elektromos 0,3 benzin 19 energiamegtakarítás kerékpár ,3 gázolaj 19 Bio-építészet fa, nád, szalma 0/7,2 benzin, energiamegtakarítás, B-10, E bevezetése (szgkcs) 0/6,2 gázolaj biodízel, bioetanol energiamegtakarítás, Buszok B-10, ,8 gázolaj 208 EURO-5 biodízel Villamos áram fogyasztás növekedése Összesen 45, Megjegyzések: a negatív értékek az energia-fogyasztás, illetve széndioxid-kibocsátás növekedését jelzik * az első érték az energiaigény tényleges összes változását, a második a helyettesített energiaféleség mennyiségét jelzi A javasolt intézkedések összességében a villamos áram várható fogyasztás-növekedésének kétszeresét kitevő energiamennyiség és közel ötszörös széndioxid-mennyiség megtakarításával járnak. Legnagyobb jelentőséggel a geotermikus erőmű megvalósulása bír, ennek hatása a villamos-energia és a távhő-hasznosításban, ezen keresztül a kibocsátási 104

106 értékekben is kiemelkedő (150 TJ, illetve 17 ezer t CO 2 megtakarítása), valamint a termálvíz metánjának gázmotoros hasznosítása 36 TJ, 6,7 ezer t). A lakossági és vállalkozói tudatformálás és szabályozás a következő nagy tartalék (100 TJ, 8 ezer t). Az üzemanyag és a motor minőségének állami szabályozása a személygépkocsi-közlekedés várható növekedése ellenére 16 TJ, illetve 1200 t megtakarítással segíti az elvárások teljesítését. A többi intézkedés ugyan egyenként kisebb energetikai/környezetvédelmi haszonnal jár, ám megvalósításukat célszerűnek tartjuk, mert technológiailag előremutatóak és komplex értelemben gazdaságosak. Az intézkedések kezdeményezésének mindenképpen az Önkormányzattól kell indulnia, de egyes fejlesztések végrehajtásában nélkülözhetetlen a helyi lakosság, a helyi és külső vállalkozók, valamint a Hajdú Volán Zrt részvétele is A 2020-as év várható értékei A 2020-as évre vonatkozó EU-elvárások tekintetében a javasolt intézkedések végrehajtásának köszönhetően a 2004-es adatokhoz képest a következő megtakarítások várhatók a város energia-gazdálkodásában: Energia-megtakarítás: 10 % Széndioxid-kibocsátás megtakarítása: 28,2 % Megújulók részaránya: 23,6 % Ezek az értékek az energia-megtakarítás kivételével jelentősen túlteljesítik az elvárásokat. Az energia-megtakarításnál a villamos áram-fogyasztás várható növekedése mintegy 2,5 %-os negatív hatást fejt ki. A SEAP fő célja azonban a széndioxid-kibocsátás csökkentése, ami Hajdúszoboszló esetében a turizmus pótlólagos energiaigénye miatt véleményünk szerint nem az energia-fogyasztás csökkentésével, hanem sokkal inkább a megújuló energiaforrások, ezen belül is a geotermikus energia alkalmazásával érhető el. Ez teljes mértékben összhangban van a termálvízre alapozott turizmus városfejlesztési koncepciójával. A javasolt intézkedések megtétele esetén a 2004-es megújulók mennyisége és részaránya szeresére növekedne, ami a magyarországi 2020-as elvárást is 9 %-kal felülmúlja úgy, hogy egyúttal a széndioxidkibocsátást is az elvárásoknál jóval nagyobb mértékben (8 %-kal) csökkenti. 105

107 Amennyiben nemcsak a város mutatóinak abszolút értékeit, hanem az egy lakosra jutó mutatókat vizsgáljuk, de figyelembe vesszük a turisták által itt töltött vendégéjszakákat (365 vendégéjszaka = 1 fő állandó lakos), akkor a következő mutatókat kapjuk: Várható vendégéjszakák száma 2020-ban lineáris regresszió segítségével a évek adatai alapján: 1637 ezer vendégéjszaka o Ez megfelel állandó lakosnak Hajdúszoboszló állandó lakosainak várható létszáma, ugyanilyen módon becsülve 2020-ban: fő Az itt-tartózkodók (helyi lakosok és turisták) átlagos várható létszáma 2020-ban: fő. Az egy főre jutó energetikai/kibocsátási adatok változását az állandó lakosok 2004-es számához képest a 43. táblázatban mutatjuk be. 43. táblázat: A legfontosabb mutatók egy főre jutó fajlagos értéke Energia-fogyasztás CO 2 -kibocsátás Megújuló energia GJ/fő t/fő GJ/fő ,1 1, ,2 12,5 2020/2004 (%) 79,4 63,1 938,5 A 42. táblázat jól mutatja, hogy a turizmus révén itt-tartózkodókat és az állandó népesség várható enyhe csökkenését is figyelembe véve az energetikai hatékonyság egy főre vonatkoztatott értéke is meghaladja a 20 %-os mértéket, a széndioxid-kibocsátásban pedig 37 %-os csökkenés valószínűsíthető. Mindezek alapján úgy véljük, hogy javaslataink megvalósítása igen jelentős erőfeszítéseket, a célok pedig hosszútávú elkötelezettséget és zöld szemléletű városfejlesztési politikát igényelnek. A 2020-as energiafogyasztás várható értékeit a 44. és 45. táblázatokban mutatjuk be hez képest az energiafogyasztásban viszonylag csekély (45 TJ, 3 %), ám a széndioxidkibocsátásban radikális változások (27 ezer t, 24 %) tapasztalhatók, mely jól mutatja, hogy a megtakarítás nem energia-takarékossági jellegű, hanem megújuló energia-alapú. 106

108 A villamos áram-fogyasztás további növekedése várható, ennek várható mértékét azonban felére csökkentik a javasolt intézkedések, további 113 TJ (a felhasznált mennyiség egyharmada) pedig megújuló alapon kerül előállításra. Ilyen módon a felhasznált villamos áram helyi átlagos széndioxid-kibocsátása 0,377 t/mwh-ra csökken, ami nemzetközi összehasonlításban is kedvező adat. A távfűtés a mostaninál nagyobb kapacitással, jobb kihasználással (részben nyári hűtési üzemmel) és teljes egészében megújuló bázison működne. Képes lenne ellátni még mintegy 20 TJ hő-, vagy hűtőenergia-igényt, ami vagy egy ipari parkkal, vagy további rácsatlakozással, vagy egyes intézmények nyári távhűtésével lenne kihasználható. Mindhárom lehetőségnek vannak előnyei és hátrányai is: Ipari park: folyamatos (ipari) hőigény, de hosszú távvezeték szükséges a jelenlegi és a kibővített rendszertől is. További rácsatlakozás: olcsó, de a nyári üzem nem biztosított Intézményi távhűtés: jó kihasználtság, de valószínűleg nem fedhető le a teljes kapacitás (és adott esetben többletköltség az adott intézményeknek) A földgáz részaránya 50 % alá esik (44. és 45. táblázat), 260, illetve 90 TJ-lal csökken hez, illetve 2009-hez képest, megszűnik a használata a távfűtésben is, ugyanakkor átveszi a szerepet a helyi tömegközlekedésben. A hagyományos hajtóanyagok mennyisége is 54 TJ-lal csökken 2004-től, mintegy harmadrészben energia-takarékossági okokból, a nagyobbik rész azonban az állami előírások és a helyi tömegközlekedés CNG-bázisú átállásának köszönhető. 107

109 44. táblázat: A 2020-as év várható energia-felhasználása (TJ) KATEGÓRIA VILL. ENERGIA Épületek, építmények A. VÉGLEGES ENERGIA-FELHASZNÁLÁS (TJ) FOSSZILIS ÜZEMANYAGOK FŰTÉS/ HŰTÉS Földgáz Dízel Benzin Szén LPG Bioüzemanyag Megújulók Napenergia Tűzifa Geotermia ÖSSZ. részarány csoporton belül Önkormányzati épületek ,0 2 Vállalkozói épületek ,2 39 Lakossági épületek ,5 40 Városi közvilágítás 4 4 0,4 0 Épületek, építmények összesen KÖZLEKEDÉS Önkormányzati járműpark ,4 0 Helyi tömegközlekedés 8 8 3,0 1 Helyközi tömegközlekedés ,6 1 Magánjárművek (helyi és bejövő) ,9 17 Közlekedés összesen ,0 18 Mindösszesen Részarány (%) 23,6 4,6 47,2 7,6 7,4 0,2 0,3 1,8 5,1 0,0 2,1 100,0 Megújuló összesen (%): összesen belül 23,61 % 338,3 TJ 108

110 45. táblázat: A 2020-as év várható energia-felhasználása (GWh) KATEGÓRIA VILL. ENERGIA A. VÉGLEGES ENERGIA-FELHASZNÁLÁS (GWh) FOSSZILIS ÜZEMANYAGOK Megújulók Földgáz Dízel Benzin Szén LPG Bioüzemanyag Tűzifa Napenergia Geotermia Épületek, építmények FŰTÉS/ HŰTÉS Önkormányzati épületek 0,97 6,39 0,00 0,08 0,00 9,78 Vállalkozói épületek 61,78 80,73 8,45 157,12 Lakossági épületek 28,67 98,45 0,74 20,29 0,00 158,15 Városi közvilágítás 1,17 1,17 Épületek, építmények összesen 92,59 185,57 0,74 20,29 0,08 8,45 326,22 KÖZLEKEDÉS Önkormányzati járműpark 0,00 0,28 0,28 Helyi tömegközlekedés 2,17 2,17 Helyközi tömegközlekedés 1,36 1,11 0,14 2,61 Magánjárművek (helyi és bejövő) 29,34 29,34 1,32 6,67 66,66 Közlekedés összesen 1,36 2,44 30,45 29,34 1,32 6,81 71,71 Mindösszesen 93,95 18,22 188,02 30,45 29,34 0,74 1,32 7,08 20,29 0,08 8,45 397,94 ÖSSZ. 109

111 A megújuló energiaforrások a földgáz mögött, a villamos árammal azonos mennyiséget képviselnek (23,6 %), aminek meghatározó része a geotermikus alapú kombinált villamos áram- és hőellátás, kisebb (csökkenő) hányadát a tűzifa, a fennmaradó részt pedig a benzin- és gázolaj biokomponensei alkotják. Felhasználók szerint vizsgálva az energia-fogyasztást, a következők állapíthatók meg: Várhatóan a vállalkozói szektorban következik be a legnagyobb megtakarítás (16 %), főleg az épületkorszerűsítéseknél és a közlekedési célú energia-felhasználásban A lakosság szerepe a csökkentésben szerény (5 %), ami közel azonos módon oszlik meg az állami-, illetve az önkormányzati szabályzók hatására. Az önkormányzat (6 %) 2009-ig javarészt végrehajtotta a legfontosabb energiatakarékossági beruházásokat (46. táblázat) 46. táblázat: Az energiafogyasztás fogyasztói szektorok közötti aránya és változása ( ) Energiafogyasztás szerkezete az /2004 önkormányzatnál TJ/év % TJ/év % % Épületek 37 85,8 35,2 87,1 95 Közvilágítás 4,8 11,1 4,2 10,4 88 Közlekedés 1,3 3,0 1 2,5 77 Önkormányzat összesen 43,1 100,0 40, Energiafogyasztás szerkezete a vállalkozásoknál Épületek ,3 565,6 97,0 84 Helyi tömegközlekedés 7,9 1,1 7,8 1,3 99 Helyközi tömegközlekedés 10,8 1,6 9,4 1,6 87 Vállalkozások összesen 692,7 100,0 582, Energiafogyasztás szerkezete a lakosságnál Épületek 592,1 69,7 569,31 70,3 96 Magánjárművek ,3 239,95 29,7 93 Lakosság összesen 850, ,

112 A vizsgált kategóriák mindegyikében csökken az energiafogyasztás a referencia-év értékeihez képest. Az önkormányzati járműpark a legnagyobb-, míg a helyi tömegközlekedés a legkisebb csökkenést mutatja, a többi érték között viszonylag kicsi a szórás (47. táblázat). Ez azt mutatja, hogy nem maradtak ki a javaslatokból célterületek. 47. táblázat: Az energiafogyasztás változása között a fogyasztási kategóriákban 2020/2004 (%) Önkormányzati épületek 95 Vállalkozói épületek 84 Lakossági épületek 96 Városi közvilágítás 88 Épületek, építmények összesen 90 Önkormányzati járműpark 77 Helyi tömegközlekedés 99 Helyközi tömegközlekedés 87 Magánjárművek (helyi és bejövő) 93 Közlekedés összesen 93 Mindösszesen 90 A széndioxid-kibocsátás a fogyasztási adatok alapján csak mintegy 10 %-kal csökkenne között. Figyelembe véve azonban a villamos áram és a távfűtés forrásául szolgáló geotermikus energia megújuló voltát is további 18 %-os csökkenés (18 ezer, illetve 5 ezer t) érhető el. Az előző két kategórián kívül esik a bioépítészet, mintegy 0,2 %-os emissziócsökkentéssel (48., 49., 50. táblázatok). 111

113 48. táblázat: A 2020-as év várható széndioxid-kibocsátása (t) KATEGÓRIA VILL. ENERGIA SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS (t) FŰTÉS/ HŰTÉS FOSSZILIS ÜZEMANYAGOK Megújulók ÖSSZ. Földgáz Dízel Benzin Szén LPG Épületek, építmények Tűzifa Bioüzemanyag Napenergia Geotermia Önkormányzati épületek Vállalkozói épületek Lakossági épületek Városi közvilágítás Épületek, építmények, mezőgazdaság összesen KÖZLEKEDÉS 0 0 Önkormányzati járműpark Helyi tömegközlekedés Helyközi tömegközlekedés Magánjárművek (helyi és bejövő) Közlekedés összesen Mindösszesen* Részarány (%) * Nem tartalmazza a megújuló bázison nyert hő- és villamos-energia (49., 50. táblázat) CO 2 -megtakarítását. részarány csoporton belül 112

114 49. táblázat: A 2020-as évben várható helyi villamosenergia-termelés mennyisége és széndioxid-kibocsátása (TJ, ill.t) C. A HELYI VILLAMOS ENERGIA-TERMELÉS ÉS A JÁRULÉKOS CO 2 -KIBOCSÁTÁS HELYILEG TERMELT HELYILEG VILLAMOS ENERGIA VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ELŐÁLLÍTOTT (KIVÉVE ETS ÜZEMEK, CO 2 /CO 2 AZONOS JÁRULÉKOS CO 2 -KIBOCSÁTÁSI VILLAMOS geotermális termálvízből ÉS MINDEN ÜZEM, KIBOCSÁTÁS (t) TÉNYEZŐJE ENERGIA energia nyert metán 20 MW FELETTI (t/tj) (TJ) TELJESÍTMÉNNYEL Szélenergia Vízenergia Fotovoltaikus energia Kombinált hő- és villamos energia ,4 26,6 0 Geotermia ÖSSZESEN ,4 26,

115 50. táblázat: A 2020-as évben várható helyi távhő-termelés mennyisége és széndioxid-kibocsátása (TJ, ill. t) D. HELYI FŰTÉS/HŰTÉS (TÁVFŰTÉS/HŰTÉS, CHP) ÉS A JÁRULÉKOS CO 2 -KIBOCSÁTÁS HELYILEG ENERGIAHORDOZÓ HŐ/HŰTÉSI ENERGIA HELYILEG CO 2 /CO 2 TERMELT BEVITEL (TJ) TERMELÉS TERMELT EGYENÉRTÉK HŐ/HŰTÉSI FOSSZILIS JÁRULÉKOS CO 2 - HŐ/HŰTÉSI geotermikus termálvízből MEGTAKARÍTÁS ENERGIA TÜZELŐANYAGOK KIBOCSÁTÁSI ENERGIA energia nyert metán (t) (TJ) Földgáz TÉNYEZŐJE (t/tj) Kombinált hő- és villamos energia 96 65,6 30,4 0 Távfűtő üzem/ek geotermális energia termálvízből nyert metán ÖSSZESEN 96 65,6 30,4 5385,6 114

116 Összességében a referencia-évhez képest 2020-ban az önkormányzat várhatóan 35 %-kal, a vállalkozói szféra 33 %-kal, a lakosság pedig 23 %-kal fogja csökkenteni kibocsátását (51. táblázat). 51. táblázat: A 2020-as év széndioxid-kibocsátása a referenciaévhez képest az egyes fogyasztói szegmensekben* Széndioxid-emisszió /2004 t/év % t/év % % Önkormányzat , ,9 70 Vállalkozók , ,2 66 Lakosság , ,9 78 Összesen , ,0 72 * a megújuló hő- és villamos-energia (49., 50. táblázat) figyelembe vételével Az előzőek alapján a széndioxid-kibocsátás megtakarítása: 2009-hez képest: t (23,6 %) 2004-hez képest: t (28,2 %) 7. Finanszírozás, a kibocsátás-csökkentés fajlagos költségei A javasolt intézkedések finanszírozása a környezetvédelmi projektek sajátosságaként nem olcsó, hosszabb távon és csak makrogazdasági szempontokat is figyelembe véve hatékony. Ebből következik, hogy a forrásigény nem terhelheti kizárólag a megvalósító önkormányzatot, szükség van jelentős külső forrásokra is. A Hajdúszoboszlói Önkormányzat, valamint a város lakói és vállalkozói számára a javaslatok 2011-es árak alapján becsült beruházási- és működési költség-igénye, valamint ezek egy tonna széndioxidra vonatkoztatott értéke az 52. táblázatban van részletezve. 115

117 52. táblázat: A javasolt intézkedések becsült összes- és fajlagos költségigénye (Ft/t CO 2 ) Beruházási Működési Megtakarított Beruházá Beruházás Működés költség költség CO 2 s (1 évre) (20 évre) (1 évre) Összes-, ill. eft/t MFt MFt t/év eft/t CO 2 eft/t CO 2 fajlagos költség CO 2 Geotermia összesen 2700 n.a n.a. Geotermia, csak villamos áram 2700 n.a n.a. Távfűtés kiterjesztése 470 n.a n.a. Parkoló létesítése* ,0 Épületkorszerűsítés ,3 Lakossági tudatformálás ,1 Ökocentrum létesítése ,0 CNG buszok ,0 Vállalkozások szabályozása ,2 Villamos kerékpár támogatása ,6 Bio-építészet támogatása ,9 Termál-metán hasznosítás ,0 Összesen** Átlag** ,0 Átlag*** ,7 Megjegyzések:* a hozzá kapcsolódó beruházásokkal (buszjáratok, kerékpár-kölcsönzés) ** a geotermia összesent figyelmen kívül hagyva *** az előzőn kívül a parkoló létesítését is figyelmen kívül hagyva 116

118 Jól látható, hogy az összes javasolt intézkedés forrásigénye mintegy 4,3 Mrd Ft, ami mintegy 34 ezer t (a villamos áram-fogyasztás várható növekedését is beleszámítva 27 ezer t) széndioxid kibocsátásától mentesíti Hajdúszoboszlót. Mind a forrásigény, mind a kibocsátás esetén figyelmen kívül hagytuk a makrogazdasági tényezőket, melyeket az önkormányzat semmilyen módon nem tud befolyásolni. Ez az oka annak, hogy a megtakarítás és az intézkedések eltérnek a 2020-as széndioxid-kibocsátásnál közölt adatoktól és tényezőktől. Az utóbbiak a várható legpontosabb értékek, de a táblázatban feltüntetettek azok, amelyekre az önkormányzatnak közvetve, vagy közvetlenül - ráhatása van. Amennyiben az egy évre vonatkozó beruházási és működési költségadatokat megvizsgáljuk, jól látható, hogy azok átlagosan 34-szer, illetve 59-szer nagyobbak a jelenlegi tőzsdei CO 2 - áraktól (2011. augusztus 5.: 12,2 /t, 270 Ft/ árfolyamon 3294 Ft/t). Az összköltséget tekintve pedig egy tonna CO 2 megtakarítása 307 ezer Ft-ba kerül. Amennyiben a legkevésbé költséghatékony intézkedést (a parkoló létesítését és a hozzá kapcsolódó beruházásokat) kihagyjuk, akkor ez az összérték 81 ezer Ft/t-ra csökken. Húszéves működést feltételezve, piaci alapon csak a lakossági tudatformálás és a termálvíz metántartalmának hasznosítása térülne meg pusztán a széndioxid értékesítéséből Ft/t CO 2 -megtakarítási költség alatt (közel a piaci árhoz) lennének még a következő javaslatok: A geotermikus erőmű A távfűtés bővítése és átállítása hulladékhőre A lakossági tudatformálás A vállalkozások szabályozása, képzése A bio-építészet támogatása A többi javasolt intézkedés kizárólag a széndioxid értékesítéséből ugyan közel sem térül meg, de ez nem zárja ki gazdasági hatékonyságukat, hiszen például a buszközlekedés piacosítható, a többi projekt megvalósítását pedig a támogatási lehetőségekhez lehet igazítani. Külső források segítségével azonban mindegyik intézkedést javasoljuk megvalósítani. Az önkormányzat részére között figyelembe véve a geotermikus erőmű ESCO finanszírozási konstrukcióját, valamint az időközben megvalósult termál-metán projektet 117

119 1.114 MFt beruházási és 126 MFT/év működési költségigény jelentkezik. Utóbbi a 2010-es módosított költségvetésnek 2,3 %-át teszi ki, vagyis önkormányzati forrásból valószínűleg fedezhető. A beruházási költségekhez mindenképpen javasoljuk a alfejezetben felsorolt EU és nemzeti pályázati lehetőségek felhasználását. A nemzeti támogatások jellemzően 85 %- os vissza nem térítendő támogatást biztosítanak az önkormányzatoknak, kivéve a kerékpárutak (és kiszolgáló létesítményeik) támogatását, ahol 100 %, a távhőrendszer korszerűsítését, ahol %, és a közlekedési jellegű tevékenységekre (CNG-buszok, kerékpár-kölcsönzők), amelyek jelenleg nem támogatottak. Utóbbiakra azonban az EU forrásai (különösen a Jessica, Mobilis és Civitas programok keretében) jó eséllyel igénybe vehetők, utóbbiakra Debrecenben volt is már példa. 118

120 Forrásjegyzék évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról évi CVII. törvény A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről /2007 (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásokból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról 4. 56/2002 GKM rendelet az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról 5. 7/2006 (V.24.) TMN rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 6. DIRECTIVE 2003/30/EC OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 8 May 2003 on the promotion of the use of biofuels or other renewable fuels for transport 7. ENEREA (2010): A Hajdúszoboszlói kistérség energiastratégiája ENEREA (2010): Hajdúszoboszlói kistérség energetikai akcióterve EnergiaNova (2011): Megújuló energiák Jogi és gazdasági környezet, szabályozás Magyarországon 10. Finkerné Sulcz Á (2011): Új szabályozás a levegő védelméről. in Műszaki Fórum Gyulai I (2009): A biomassza dilemma. Lánchíd Kiadó Kft Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007 (I. 25.) Ör. sz. rendelete A helyi menetrend szerinti autóbuszjáratok, az iskolák, tanintézetek által rendelt helyi autóbusz különjáratok díjainak és az ehhez kapcsolódó pót- és mellékdíjak, illetve kezelési költségek megállapításáról 13. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2008 (VI. 12.) Ör. sz. rendelete az állati hulladékok kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás szabályainak meghatározásáról 14. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008 (VII. 3.) Ör. sz. rendelete a fizető parkolási rendszerről 15. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/1999 (IX. 30.) Ör. sz. rendelete a távhőszolgáltatásról és díjairól 119

121 16. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2004 (X. 1.) Ör. sz. rendelete Hajdúszoboszló város Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat /HÉSZ/ területre vonatkozó előírásainak megállapításáról 17. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2005 (VII. 7.) Ör. sz. rendelete a gépjármű-várakozóhelyek kialakításának rendjéről 18. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2003 (X. 16.) Ör. sz. rendelete a helyi környezet és a természet védelméről 19. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2007 (XI. 22.) Ör. sz. rendelete a helyi adókról 20. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének a hulladékgazdálkodásról szóló 19/2009 (XI. 6.) Ör. sz. rendelete 21. Harrison, P (2008): EU panel lowers biofuels goal, protects industry. GreenBusiness/idUSBRU ?sp=true 22. Kovács E.: Gépjárművek légszennyezőanyag kibocsátásra vonatkozó környezetvédelmi követelmények alakulása. GÉMOSZ konferencia, Galyatető, Leszák T (2011): Melyik megújuló mennyi támogatást kap? itt vannak a tervek. in Napi gazdaság. vannak_a_tervek html 24. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve ozat_meg%c3%bajul%c3%b3%20energia_magyarorsz%c3%a1g%20meg%c3% BAjul%C3%B3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A 9si%20terve%202010_2020%20kiadv%C3%A1ny.pdf 25. MEGAKOM (2010): Hajdúszoboszló város Helyi Fenntartható Fejlődési Terve (Local Agenda 21) 26. MEGAKOM (2011): Hajdúszoboszló város Önkormányzatának gazdasági programja Midgley, P.: Bicycle-Sharing Schemes: Enhancing Sustainable Mobility In Urban Areas United Nations, Department Of Economic And Social Affairs Background Paper No. 8 CSD19/2011/BP8, New York, New York City Department of City Planning. Bike-Share Opportunities in New York City. New York,

122 29. Renewable Energy Technology Roadmap. European Renewable Energy Council Internet:

123 Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. táblázat: A széndioxid-kibocsátást 2020-ig várhatóan befolyásoló tényezők 6 2. táblázat: Az energiafogyasztás és a széndioxid-emisszió alakulása a különböző szektorokban 7 3. táblázat: A legfontosabb mutatók egy főre jutó fajlagos értéke 8 4. táblázat: Az egyes megújuló energiaforrás típusok elterjesztéséhez alkalmazott, finanszírozási jellegű állami beavatkozási területek táblázat: A megújuló energiával kapcsolatos 2020-as nemzeti célkitűzés ütemterve táblázat: Javaslat a megújuló alapú energiatermelők kötelező átvételi árára (forint kilowattóránként, 2010-es áron) táblázat: Az új levegővédelmi szabályozás keretében megjelent jogszabályok táblázat: Az EU megújuló energia céljai 2020-ra energiatípusonként táblázat: Hajdúszoboszló legfontosabb turisztikai jellemzői táblázat: Hajdúszoboszló villamos áram-ellátásának jellemzői táblázat: Hajdúszoboszló földgáz-ellátásának jellemzői táblázat: Hajdúszoboszló távhő-ellátásának jellemzői táblázat: A távhő forrásainak szerkezete táblázat: Hajdúszoboszló közvilágításának jellemzői táblázat: Hajdúszoboszló helyi tömegközlekedésének jellemzői táblázat: Hajdúszoboszló egyéni közlekedésének jellemzői táblázat: A hajdúszoboszlói benzinkutak forgalmának jellemzői táblázat: A Hajdúszoboszlón használt lassú járművek száma táblázat: Lakossági szén- és tűzifa-fogyasztás táblázat: A 2004-es év energia-felhasználása (TJ) táblázat: A 2004-es év energia-felhasználása (GWh) táblázat: A 2004-es év széndioxid-kibocsátása (t) táblázat: A 2004-es év helyi távfűtésének energia-termelése és széndioxid-kibocsátása (TJ, ill. t) táblázat: A közvilágítás energiafogyasztásának változása táblázat: Az önkormányzat energiafogyasztásának változása táblázat: A termálvízből nyert metán széndioxid-kiváltása táblázat: A 2009-es év energia-felhasználása (TJ) táblázat: A 2009-es év energia-felhasználása (GWh)

124 29. táblázat: A 2009-es év helyi távfűtésének energia-termelése és ennek széndioxidkibocsátása (TJ, ill. t) táblázat: Az energiafogyasztás fogyasztói szektorok közötti aránya és változása ( ) táblázat: Az energiafogyasztás változása között a fogyasztási kategóriákban táblázat: A 2009-es év széndioxid-kibocsátása (t) táblázat: A széndioxid-kibocsátás szerkezete fogyasztási szektorok szerint táblázat: A széndioxid-kibocsátás változása között a fogyasztási kategóriákban táblázat: Néhány külföldi kerékpár-kölcsönzési rendszer legfontosabb jellemzői táblázat: A rendszer létrehozásának és működtetésének költségei néhány nagyvárosban táblázat: Várható lakossági széndioxid-megtakarítás 2020-ig táblázat: A CNG-buszokkal elérhető emissziós megtakarítás táblázat: A villamos áram-fogyasztás felhasznált alapadatai a statisztikai elemzéshez táblázat: A statisztikai elemzés eredményei táblázat: A villamos áram-fogyasztás várható növekedésének mértéke táblázat: A széndioxid-kibocsátást 2020-ig várhatóan befolyásoló tényezők táblázat: A legfontosabb mutatók egy főre jutó fajlagos értéke táblázat: A 2020-as év várható energia-felhasználása (TJ) táblázat: A 2020-as év várható energia-felhasználása (GWh) táblázat: Az energiafogyasztás fogyasztói szektorok közötti aránya és változása ( ) táblázat: Az energiafogyasztás változása között a fogyasztási kategóriákban táblázat: A 2020-as év várható széndioxid-kibocsátása (t) táblázat: A 2020-as évben várható helyi villamosenergia-termelés mennyisége és széndioxid-kibocsátása (TJ, ill.t) táblázat: A 2020-as évben várható helyi távhő-termelés mennyisége és széndioxidkibocsátása (TJ, ill. t) táblázat: A 2020-as év széndioxid-kibocsátása a referenciaévhez képest az egyes fogyasztói szegmensekben táblázat: A javasolt intézkedések becsült összes- és fajlagos költségigénye (Ft/t CO 2 )

125 1. ábra: A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése ábra: Az új ZBR tervezett elemei ábra: Hajdúszoboszló földrajzi elhelyezkedése ábra: Hajdúszoboszló településszerkezeti egységei

126 Mellékletek 1. melléklet: Hajdúszoboszló 2011-es költségvetése 125

127 126

128 2. melléklet: KEOP pályázati lehetőségek 4.2.0/A Helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal keret: 3 Mrd Ft Támogatási összeg: 1 50 millió Ft Könnyített elbírálású eljárás Formai ellenőrzés, automatikus értékelés Támogatási intenzitás: o Vállalkozás: % o Költségvetési szerv: 85 % o Központi költségvetési szerv: 100 % o Nonprofit: 60 % Támogatható tevékenységek köre: o Napkollektoros rendszerek o Napelemes rendszerek o Biomassza (apríték, pellet, faelgázosító) kazánok o Hőszivattyús rendszerek - Talajszondás - Talaj-kollektoros - Fúrt kutas, termálvíz hőtartalmát, felszíni vizek hőtartalmát hasznosító 4.2.0/B Helyi hő- és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal keret: 7 Mrd Ft Támogatási összeg: o 1 millió Ft 1 milliárd Ft o Minimum 50 millió Ft azon technológiákra, amely a 4.2.0/A-ban támogatható Támogatási intenzitás: o Vállalkozás: % o Költségvetési szerv: 85 % o Központi költségvetési szerv: 100 % o Nonprofit: 60 % 127

129 Támogatható tevékenységek köre: o Napkollektor o Biomassza hőigény o Pellet vagy biobrikett előállítása saját hőigény o Geotermikus energia o Hűtési igény kielégítése megújulóval o Hőszivattyús rendszerek telepítése 4.2.0/A-nál meghatározott technológia + - Levegő levegő - Levegő víz - Gázmotoros és/vagy abszorpciós - Szekunder oldali fűtési rendszer ahol az előremenő fűtővíz 45 C-nál magasabb Ha az épület fűtési energiaigénye megújuló energiaforrásból lesz ellátva akkor a pályázat benyújtása előtt meg kell felelnie a 7/2006 TNM rendeletben előírt, az épület fajlagos hőveszteség tényezőjére vonatkozó követelményértéknek Megújuló alapú térségfejlesztés keret: 6 Mrd Ft Támogatási összeg: o 70 millió Ft 1,5 milliárd Ft Jelen pályázati kiírás a megvalósításra vonatkozik, megújuló energiaforrás alapú hő, hűtési, villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia termelésére Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő- és villamos energia, valamint biometán termelés keret: 11,5 Mrd Ft Támogatási összeg: o 1 millió Ft 1 milliárd Ft Támogatási intenzitás: o Vállalkozás: % o Költségvetési szerv: 85 % 128

130 o Központi költségvetési szerv: 100 % o Nonprofit: 60 % Támogatható tevékenységek köre: o Napelem - sziget üzemmódban - hálózatra termelő max. 500 kw p o Biomassza felhasználás kapcsolt hő és villamos energia termelésre max. 20 MW e o Vízenergia hasznosítás max. 2 MW e o Biogáz termelés és tisztítás (biometán) - Gázmotor üzemeltetése esetén az önfogyasztás felett keletkezett hő legalább 25%-át hasznosítani kell o Geotermikus energiahasznosítás o Szélenergia hasznosítás: - szigetüzem - hálózatra termelő max. 50 kw p Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása keret: 1,6 Mrd Ft Támogatási összeg: o 10 millió Ft 1 milliárd Ft Támogatási intenzitás: o Vállalkozás: % o Költségvetési szerv: 85 % o Központi költségvetési szerv: 100 % Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrásokkal kombinálva keret: 8 Mrd Ft Támogatási összeg: 129

131 o 1 millió Ft 250 millió Ft Támogatási intenzitás: o Vállalkozás: % o Költségvetési szerv: 85 % o Nonprofit: 60 % Támogatható tevékenységek köre: Komplex épületenergetikai fejlesztés: o Hőszigetelés o Nyílászáró-csere o Fűtési rendszer rekonstrukciója o Világítási rendszer korszerűsítése Megújuló energiaforrás alkalmazása o Napkollektor o Hőszivattyú o Geotermia o Biomassza A fejlesztéssel érintett összes épülethatároló szerkezetnek a fejlesztés után meg kell felelnie a 7/2006 (V.24.) TNM rendeletben meghatározott hő-átbocsátásra vonatkozó követelményeknek Táv-hőszektor energetikai korszerűsítése keret: 2,08 Mrd Ft Támogatási összeg: o 10 millió Ft 500 millió Ft Támogatási intenzitás: o Vállalkozás: % Támogatható tevékenységek köre: o Táv-hőellátás energiahatékonysági korszerűsítése o Primer hő távvezetékek cseréje o Hőhordozó közeg váltása o Távfűtés kiépítése 1 1 Energiaközpont Nonprofit Kft 130

132 3. melléklet: A lakosság és az energiahatékonyság Már a lakosság több mint 80 százaléka foglalkozik energiahatékonysági beruházás gondolatával, igaz, még sokan egyáltalán nem vagy csak keveset költenének rá - állapítja meg a Forsense Piackutató és Stratégiai Tanácsadó Intézet és az energiainfo.hu közös felmérése. A megkérdezettek egyötöde legfeljebb tízezer forintot, ugyancsak egyötöde legfeljebb 100 ezer forintot szánna ilyen beruházásra. Legalább 500 ezer forintot 15 százalék, akár egymilliót pedig további öt százalék költene erre a célra. A többi megkérdezett kitérő választ adott. Egy év alatt csaknem a felére, 30-ról 16 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik egyáltalán nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A megkérdezettek mintegy fele a fűtési rendszert korszerűsítené, és a gázkazánt cserélné ki. Új nyílászárókkal 31 százalék növelné az energiahatékonyságot. A világítás korszerűsítését 22 százalék tartja szükségesnek, míg a korszerűbb elektromos háztartási készülékek beszerzését 14 százalék. A melegvíz-ellátás javítását 13 százalék jelölte meg célként. A felmérésből kiderül az is, hogy a lakosság jelentős része támogatná a megújuló energiaforrások elterjedését, de csak egyharmaduk lenne hajlandó erre pénzt áldozni. Ennek összege havonta legfeljebb ezer forint lenne. Az atomenergiát a többség nem, a bioüzemanyagot viszont a nagy többség környezetbarát energiaforrásnak tartja. Az elemzés készítői megjegyzik, hogy a felmérés még a japán földrengés és szökőár és a fukusimai atomerőműben történt robbanások előtt készült. A megújuló energiaforrások közül legtöbben a nap- és a szélenergiát jelölték meg. Ezeken és a vízi energián kívül a felnőtt lakosság nem is igen tudott említeni más megújuló energiaforrást. A módszertani ismertető jelzi, hogy a felmérés hibahatára plusz-mínusz 3,1 százalékpont, azaz a véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú lakosság megkérdezésének eredménye ennyivel térhet el attól az eredménytől, mintha az ország minden felnőtt lakosát megkérdezték volna. Forrás: 131

133 4. melléklet: A tömegközlekedési vállalatok stratégiai céljai Forrás: Kelemenné E. A., melléklet: Mezőgazdasági talajokban megköthető szén Forrás: Gémesi,

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Smitola László Széchenyi Programiroda Nyugat-dunántúli Régió fejlesztési tanácsadó KEOP tel.: 06-20-450-5878 Széchenyi Programirodák

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

MARTFŰ FENNTARTHATÓ ENERGETIKAI AKCIÓTERVE

MARTFŰ FENNTARTHATÓ ENERGETIKAI AKCIÓTERVE ... COVENANT OF MAYORS EUROPEAN UNION MARTFŰ FENNTARTHATÓ ENERGETIKAI AKCIÓTERVE Készítette: ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. Debrecen 2011 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Jó gyakorlatok az energetikában

Jó gyakorlatok az energetikában ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. Jó gyakorlatok az energetikában Vámosi Gábor Ügyvezető Jó gyakorlatok bemutatásának jelentősége Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia

Részletesebben

Készítette: Sojnoczki József Credithungary Kft.

Készítette: Sojnoczki József Credithungary Kft. Készítette: Sojnoczki József Credithungary Kft. Lakáshitelek Lakástakarékpénztár Kamattámogatott lakáshitel Zöld hitelek Zöld hitel - K&H Energia takarékos finanszírozás Erste Ökohitel UniCredit Új Széchenyi-terv

Részletesebben

Intézményrendszernek végzett munkák

Intézményrendszernek végzett munkák Boza Pál HDI Consulting Kft. 2013. október 29. Budapest HDI Consulting Kft. Intézményrendszernek végzett munkák KEOP IH számára pályázati konstrukciók előkészítése pl. KEOP 4.3.1 Norvég Alap energiahatékonysági

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m Energetikai témájút KEOP-pály lyázatok Az önellátó energiagazdálkod lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m 25. 1 Pályázni válság idején? Milyen kiutat

Részletesebben

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések dr. Szöllősi László helyettes államtitkár 2011. október 26. Stratégiák,

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában

Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában Kovács István igazgató 2011. június 27. Az MFB szerepe a magyar gazdaságban Motor a a fejlesztéspolitika és a bankrendszer, a fejlesztéspolitika

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Zöldségtermesztés a homokon szakmai konferencia Nyíradony, 2015.09.25. Tartalom

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/

Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/ Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/ dr. Magyar Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Épületenergetikai Szakosztály elnöke Ügyvezető igazgató, Comfort Consulting Kft. magyar.zoltan@comfortconsulting.hu

Részletesebben

Újabb lehetőség a felzárkózásra?

Újabb lehetőség a felzárkózásra? Újabb lehetőség a felzárkózásra? 2012. év a napkollektoros szakma szemszögéből? Varga Pál elnök, MÉGNAP Az Európai napkollektoros piac benne Magyarország Forrás: www.estif.org Az európai napkollektoros

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén 2012-2013 2012.11.22. Kecskemét

Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén 2012-2013 2012.11.22. Kecskemét Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén 2012-2013 2012.11.22. Kecskemét Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 KEOP Beérkezett pályázatok Energetikai pályázati

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/8/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. június 25-i ülésére Tárgy: Döntés az Önkormányzatok és intézményeik

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Energy Saving Environmental Program 1

Energy Saving Environmental Program 1 AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁBAN ENERGIAKÖZÖSSÉGEK NYITÓRENDEZVÉNY 2011 November 25 GÖDÖLLŐ Quirin Andrásné GREEN DEPENDENT INDEPENDENT Ha energiafüggő vagyok és odafigyelek

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D 1. A támogatás célja: Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése összhangban a hazai és EU stratégiával ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht.

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia

Részletesebben

Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november

Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Új szabályozások Kormány rendelet Az egyes épület-energetikai tárgyú, valamint

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6.

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. A projekt A megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák ösztönzése és finanszírozási

Részletesebben

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. 2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,

Részletesebben

Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei. Vámosi Gábor igazgató

Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei. Vámosi Gábor igazgató Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei Vámosi Gábor igazgató Energiaügynökségek Európában Energia Ügynökség Magyarországon Észak-Alföldi Régió Megyék (települések száma): - Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel

Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel Energiafórum 2010. Balatonfüred Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel (KEOP 4-es, 5-ös prioritások) Tirpák Tamás Épületgépész mérnök Bemutatkozás Fő tevékenységeink:

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai

KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai KEOP Pályázati rendszerek ENERGIA Rendelkezésre álló források: 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések, keret: 734.5 Mrd Ft 2. prioritás: Vizeink jó kezelése,

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Támogatási lehetőségek, pályázati források

Támogatási lehetőségek, pályázati források Támogatási lehetőségek, pályázati források Dibáczi Zita Osztályvezető Nemzetközi Projektek Iroda Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. 2012. december 3. Nemzeti Környezetvédelmi és

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás

Részletesebben

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás

Részletesebben

Előterjesztés A KEOP-energetikai pályázatokkal összefüggő kérdésekről

Előterjesztés A KEOP-energetikai pályázatokkal összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés A KEOP-energetikai

Részletesebben

A Széchenyi Programiroda tevékenységei

A Széchenyi Programiroda tevékenységei A Széchenyi Programiroda tevékenységei Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 EU-s forrásfelhasználás növelése Sikeresen végrehajtott fejlesztés Ügyfélkapcsolatok a Régióban

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal épületeinek energiahatékonysági fejlesztésének előkészítése

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal épületeinek energiahatékonysági fejlesztésének előkészítése KEOP-7.14.0/15-2015-0004 A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal épületeinek energiahatékonysági fejlesztésének előkészítése A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal épületállomány-kataszterében a pályázat benyújtásakor

Részletesebben

Energetikai beruházások finanszírozása

Energetikai beruházások finanszírozása Energetikai beruházások finanszírozása Finanszírozási források az MFB Zrt. hitelprogramjaiban Kékesi Zsolt igazgató 2010. Március 4. A fejlesztési hitelek kamat és futamidő előnye Fejlesztési banki hitelek

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban MSZÉSZ XLI. Közgyűlés Kujbus Krisztián, tanácsadó, OTP Hungaro- Projekt Kft. 2014. november12. 1 A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21.

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Új Széchenyi Terv Kitörési pontok Gyógyító Magyarország Egészségipari Program Zöldgazdaság-fejlesztési Program Otthonteremtési

Részletesebben

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan Fenntartható építészet Égetett kerámia építőanyagok a korszakváltás küszöbén Régi és új kihívások Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan 1 Új súlypontok az épületek energiahatékonyságának

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK ÉS KÖZVILÁGÍTÁS KORSZERŰSÍTÉSE KEOP-2012-5.5.0/A

ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK ÉS KÖZVILÁGÍTÁS KORSZERŰSÍTÉSE KEOP-2012-5.5.0/A ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK ÉS KÖZVILÁGÍTÁS KORSZERŰSÍTÉSE KEOP-2012-5.5.0/A A konstrukció célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozása, azaz az energia termelése, elosztása, szállítása

Részletesebben