HATVAN VÁROS T E L E P Ü L É S F E J L E S Z T É S I K O N C E P C I Ó J A JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TSZ: 4173/2007 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HATVAN VÁROS T E L E P Ü L É S F E J L E S Z T É S I K O N C E P C I Ó J A JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TSZ: 4173/2007 1"

Átírás

1 T E L E P Ü L É S F E J L E S Z T É S I K O N C E P C I Ó J A JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Ez a dokumentáció a VÁTI Városépítési Kft. szellemi terméke. A hozzá kötődő a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvényben meghatározott vagyoni jogok a VÁTI Városépítési Kft-t illetik. ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/2007 1

2 T E L E P Ü L É S F E J L E S Z T É S I K O N C E P C I Ó J A JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ ALÁÍRÓLAP Témafelelős: PAKSI SZILVIA településtervező vezető tervező, TT / Település: PAKSI SZILVIA okl. építészmérnök, TT /06 NYÁRI BALÁZS településmérnök Gazdaság: VARGA-ÖTVÖS BÉLA közgazdász Értékvédelem: PAKSI SZILVIA okl. építészmérnök, TT /06 DR. OROSZ BÁLINT műemlékvédelmi szakmérnök Környezet, zöldfelület: DR. BALOGH ÁKOS okl. tájépítész TR FODOR-DOLLMAYER PETRA okl. tájépítészmérnök Közlekedés: LOMBÁR ISTVÁN okl. építőmérnök TRk-T Közmű: ERDEINÉ CSONTOS MARGIT okl. építőmérnök, TV-T Dr. LECSŐ GYULÁNÉ okl. villamos üzemmérnök HV-1/ THURN LÁSZLÓ okl. gépészmérnök BSZFG Térképi feldolgozás: SZABÓ MÁRIA szerkesztő.. Ügyvezető igazgató: DR. OROSZ BÁLINT okl. építészmérnök.. ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/2007 2

3 T E L E P Ü L É S F E J L E S Z T É S I K O N C E P C I Ó J A JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ T A R T A L O M J E G Y Z É K I. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ 1. JÖVŐKÉP ADOTTSÁGOK MAKROGAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEK SWOT ANALÍZIS A VÁROSFEJLESZTÉS HÁTTERE VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A KONCEPCIÓ ELEMEINEK RÉSZLETEZÉSE...21 II. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ (A dokumentáció a Jegyzői Titkárságon található, valamint Hatvan város honlapján olvasható.) 1. KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM Egyeztetési kör összeállítása 6 Kommunikációs stratégiák kijelölése 6 2. HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS 8 Helyzetelemzés a Régióra 8 Tervi adottságok 9 A Zagyva-folyó szerepe Hatvan tájalakulás történetében 10 Természeti adottságok 12 Települési környezetállapot 19 Tájszerkezet és külterületi terület-felhasználás 28 Településszerkezet és belterületi terület-felhasználás 30 Társadalmi állapot 39 Gazdasági adottságok 47 Intézményi infrastruktúra állapota 54 Közlekedési adottságok 60 Víziközmű 63 Energiaközmű CÉLRENDSZER BEMUTATÁSA 73 Versenyképesség tartós biztosítása 73 Fenntartható gazdálkodás 73 Integrálódás Európába 74 Minőségi élet feltételeinek megteremtése CÉLPIRAMIS ÁGAZATI STRATÉGIÁK MEGHATÁROZÁSA 77 Ágazati stratégiák szintézise 77 - Fekvő táblázat Közlekedési stratégia 78 ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/2007 3

4 Környezeti stratégia 80 - Fekvő táblázat Zöldfelület-fejlesztési stratégia 81 Környezetvédelmi stratégia 85 Infrastrukturális stratégiák 87 Ágazatokon átnyúló stratégiák KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI PROGRAM 92 III. FÜGGELÉK 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI IRÁNYMUTATÁSA 94 Közlekedés hálózati 94 Terület-felhasználási 94 Környezeti 94 Társadalmi 94 Infrastrukturális OPERATÍV PROGRAMOK, FORRÁS HOZZÁRENDELÉS 95 Források 95 Észak-magyarországi Operatív program 95 Magyar intermodális logisztikai fejlesztési koncepció 96 IV. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 1. ÖRÖKSÉGVÉDELMI VIZSGÁLAT VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK HATÁSELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓ NYILATKOZAT TÉRKÉPEK RÉGÉSZETI FEJEZET 122 V. MELLÉKLETEK 1. FORRÁSJEGYZÉK REGIONÁLIS KONCEPCIÓK 126 Az Európai Unió célkitűzései 126 Országos területfejlesztési koncepció Észak-magyarországi regionális fejlesztési célkitűzések Heves Megye fejlesztési terve Hatvani Kistérség területfejlesztési operatív programja TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK, MEGJEGYZÉSEK Fekvő táblázatok 4. KÉRDŐÍV ELŐZETES SZAKHATÓSÁGI VÉLEMÉNYEK 157 VI. RAJZJEGYZÉK 1. JELENLEGI TERÜLET-FELHASZNÁLÁS M 1: MEGYEI TERVBEN SZEREPLŐ TÉRSÉGI TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK M 1: MŰVELÉSI ÁGANKÉNTI KIMUTATÁS M 1: MINŐSÉGI OSZTÁLYOK M 1: ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/2007 4

5 5. ÚTHÁLÓZAT M 1: TULAJDONI VIZSGÁLAT M 1: VÉDELMI ÉS KORLÁTOZÁSI TERÜLETEK M 1: SZÉLKERÉK ELHELYEZÉSÉRE VIZSGÁLAT ALÁ VONHATÓ TERÜLETEK M 1: DŰLŐ- ÉS TELEPÜLÉSNEVEK M 1: VÁROSRÉSZNEVEK M 1: MŰVI ÉRTÉKVIZSGÁLAT M 1: TÁJI ÉRTÉKVIZSGÁLAT M 1: VÍZRAJZ M 1: ZÖLDFELÜLETEK M 1: TELKEK BEÉPÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATA M 1: INTÉZMÉNYVIZSGÁLAT M 1: ISKOLAI KÖRZETEK VIZSGÁLATA M 1: VÍZELLÁTÁS M 1: FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS M 1: FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS VÍZGYŰJTŐTERÜLETEK M 1: SZENNYVÍZELVEZETÉS M 1: VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁS, VEZETÉKES GÁZELLÁTÁS, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS M 1: ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/2007 5

6 A településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. (Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény) ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/2007 6

7 I. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 1. JÖVŐKÉP TÉRSÉGI ÖKOPÓLUS A RÉGIÓK KAPUJÁBAN HATVAN, MINT A TÁJALAKULATOK, KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEK TALÁLKOZÁSÁNÁL, KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRÁK METSZÉSPONTJÁBAN ELHELYEZKEDŐ, INTERREGIONÁLIS KISUGÁRZÁSÚ VÁROS, HÁROM RÉGIÓ TÉRSÉGI KAPCSOLÓDÁSI PONTJÁT JELENTI. ADOTTSÁGAI TÉRSÉGI ÖKOPÓLUS -SÁ VÁLÁSRA TESZIK ALKALMASSÁ. Térségi szerepére a város régióhatárokat, egyes esetekben országhatárokat is átlépő funkcionális kapcsolatai értelmében gondolunk. Az öko -jelzőt a szó kettős értelmében használjuk. Értjük ezalatt az ökonómikus, azaz gazdaságos működtetés követelményét. Ám ezen túl és elsősorban értjük az ökológikus, azaz a települést és környezetét egységes egésznek tekintő, a fenntartható fejlődést biztosító településfejlesztést. A pólus szó a város kistérségi vonzására, a település központi szerepére utal. Hatvan város térszerkezeti, gazdasági társadalmi és városfejlesztési adottságainak, potenciális lehetőségeinek elemzése alapján jutottunk el a város stratégiai jövőképének megfogalmazásához. A jövőkép a város sajátos előnyeinek a fenntarthatóság elvét követő érvényesítését sűríti mottószerű rövidséggel, egyben szóhasználatával szervesen illeszkedik az országos, a regionális és a megyei területfejlesztési koncepciókhoz. A térségi ökopólus tartalmi szempontból a nemzeti fejlesztési tervekben szereplő regionális kihatású pólusok rendszeréhez kapcsolódik, mintegy annak térségi alrendszereként. Az öko kifejezés alatt mind az ökológia, mind az attól elválaszthatatlan ökonómia, sőt e két szféra harmonikus együttélése értendő, hiszen nem lehetséges úgy hatékony környezetvédelmet folytatni, ha ennek fedezete például környezetszennyező vagy -romboló gazdasági tevékenységből is keletkezik, és fordítva, nincs értelme olyan tevékenységet folytatni, amely túlzottan igénybe veszi, szennyezi környezetét, hiszen ezzel a működési feltételek károsodnak. A kiegyensúlyozottan fenntartható fejlődés csak hatékony gazdasággal, a természeti, valamint az épített környezet védelmével, fejlesztésével, a megújuló erőforrások bővülő felhasználásával érhető el. A megújuló erőforrások közé soroljuk kiemelten a humán erőforrásokat, az emberi képességek fejlesztését, amely a gazdasági versenyképesség és az életminőség javításának alapja, és amely nélkül a fenntarthatósági folyamat nem biztosítható. Az ökonomikus szemlélet értelemszerűen vonatkozik az önkormányzati gazdálkodásra is, amely irányelvként a költség- és energiatakarékos hivatali és közintézményi működtetést, a helyi adottságok és érdekek érvényesítését koordináló tevékenységet foglalja magában. A térségi ökopólus koncepció következetes megvalósítása keretet ad a polgárok, a vállalkozások és a helyi közösségeik teljes életút programjának biztosításához. Az ún. teljes életút a bölcsőtől a nevelkedésen, az oktatáson, a továbbképzésen, a korszerű munkakörülmények, a rekreációs lehetőségek megteremtésén át, a többgenerációs családépítés ideájának megvalósítását foglalja magában. A koncepció célja a környezeti, a gazdasági és az emberi erőforrások feltárása, védelme és fejlesztése, a kiegyensúlyozott fenntarthatóság elvének figyelembe vétele. Ez a rendező elv teszi szükségessé és egyben lehetővé is Hatvan városában a program megvalósítását. ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/2007 7

8 Hatvan szerepkörét adottságai egyértelműen meghatározzák. Fejlesztésének specialitásai egyedi helyzetéből következnek. Egyrészről a Budapesti agglomeráció virtuális külső gyűrűjének legkeletibb városa, másrészről az Észak-magyarországi Régió legnyugatibb települése. E kettősség adta előnyöket és hátrányokat kell kezelnie. Földrajzi helyzete tekinthető legmarkánsabb jellemzőjének. Találkozási pontnak tekinthető mind természetföldrajzi tájegységek, mind régiók, mind megyék, mind közlekedési nyomvonalak tekintetében. A kelet nyugati és az észak déli tengely mind a négy iránya felé nyitott. Magyarország Budapest irányultságú sugaras úthálózatában Budapesthez legközelebb Hatvannál van az első jelentős észak déli közúti és vasúti tengely. Északi irányban Szlovákia felé (hagyományosan Losonc irányába) nyit, dél felé egy potenciális fejlesztési útvonalon a Románia Szerbia irányhoz kapcsolódik. Hatvanból már 30 km-e belül hasonló nagyságrendű városok (Gyöngyös, Gödöllő, Jászberény, Pásztó), km-es távolságon belül pedig nagyvárosok (Budapest, Salgótarján, Eger, Szolnok) érhetők el. Hatvant az Észak-magyarországi Régión, illetve Heves megyén belüli határhelyzete közlekedési adottságaival együttesen határokat átlépő, központképző szerepre teszik alkalmassá. A három megye, három régió, három földrajzi egység határán, három vízfolyás találkozásánál elhelyezkedő település a múltban már betöltött ilyen szerepet (hatvani szandzsák a törökkorban), és ma is interregionális vonzáscentrumnak tekinthető, például a munkahelyek, az oktatás, az egészségügy, vagy egyes infrastrukturális ellátási formák vonatkozásában. Helyzete gazdasági szerepét is meghatározza. Hagyományos iparszerkezete cukorgyártás, élelmiszerfeldolgozás, nyersanyag kitermelés a vasút, mint szállítási lehetőség, korai megjelenéséhez kötődött. Hatvan jövőképében a szállítmányozás, nevezetesen a szállítási módok között kapcsolatot teremtő intermodális logisztikai központtá válás a legmarkánsabb tényező. A magas színvonalú komplex logisztikai szolgáltatás pedig továbbfejlődési potenciált jelent, ezért kitörési pontnak tekinthető. Hatvan további karakteres tulajdonsága a jó termőhelyi adottságú területek nagy aránya, a mezőgazdasági termelés hagyománya. Ugyanakkor a cukorgyártás megszűntetése, a szőlőterületek átminősítésének EU-s támogatása, a szántóterületek tervezett uniós csökkentésével párhuzamosan (ez utóbbit az alternatív energiákhoz fűződő világgazdasági tendenciák még módosíthatják!) a mezőgazdaság szerkezetének drasztikus átalakulását eredményezte, illetve eredményezi. A jó termőhelyi potenciálra való tekintettel azonban a településnek célul kell kitűznie a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek megőrzését, a fenntarthatóság szem előtt tartásával. A csatornázás teljes körű megoldásával párhuzamosan a talajadottságok megfelelnek a bio-mezőgazdaság által elvárt követelményeknek. A fóliázás, a kertészeti és a gyümölcskultúrák hagyománya megerősödhet. Hatvan helyzetét végigtekintve, újra és újra visszaköszön a kapcsolat-fogalmának jelentősége. A település földrajzi elhelyezkedése környezete felé való nyitottságát, nyomvonalas közlekedési elemei az észak dél, kelet nyugat tengelyeken való kapcsolatépítést, fejlesztési tervei a városrészek közötti kapcsolódás erősítését, természeti adottságai az elemekkel való szerves és alázatos kapcsolat szükségességét, működési mechanizmusa a közigazgatási hierarchia határait átlépő együttműködés képességét igénylik. A település jövőképe éppen ezért a kapcsolatról, a kapcsolódásról, a kapcsolatközvetítéséről is szól. Az összefogáson alapuló rendszerek részesülnek már ma is előnyben. A hangsúlyok azonban új hierarchiákra tevődnek át: az adott feladatra összeálló térségi rendszerekre. A struktúrák átalakulása ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/2007 8

9 folyamatosan zajlik. Hatvannak a követő alkalmazkodó magatartás mellett a kezdeményezőkészségét szükséges erősítenie, kapcsolaterősítésre épülő stratégiát kell követnie. Ki kell építeni azt a hálózatot, amelyik a szintek közötti, illetve az azonos szinten lévők együttműködésének alapja lehet, meg kell tanítani mindenkit a maga szintjén szükséges kapcsolat-építés módszereire. Hatvan önálló mozgástere más középvárosokhoz hasonlóan szinte valamennyi területen igen behatárolt. Kompetenciáján túlmutató jelenségek, döntések befolyásolják a város életét. Fontos kitörési pontnak tekinthető tehát, a hálózatépítéssel megszerezhető érdekérvényesítő-képesség. A város jövőképe tehát a térségi szerepkör felvállalásához kell, hogy kötődjön. ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/2007 9

10 2. ADOTTSÁGOK Hatvan Magyarország 7 régiója közül: az Észak-magyarországi Régióban (részei: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Nógrád megye, Heves megye), azon belül Heves megyében, azon belül a Hatvani Kistérségben (részei: Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Hatvan, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton és Zagyvaszántó) helyezkedik el. Helyzetét az M3-as autópálya menti kelet nyugati irányú növekedési tengely határozza meg, amelyet a főváros közelsége, valamint az észak déli kapcsolódási lehetőségei tovább javítanak. TÉRSZERKEZETI JELLEMZŐK: A közúti és vasúti fővonalak mentén fekvő város előnyös pozícióban van a gazdaságfejlesztésben, a működő tőke lekötésének lehetőségében. Ebben történelmi lehetőségek vannak, hiszen a város része lett a mintegy 500 milliós európai uniós piacnak; Hatvant a kelet nyugati növekedési tengelyen, az V. számú Helsinki közlekedési folyosó : az M3-as autópálya mellett való elhelyezkedése a Heves Megye területrendezési tervében is jelzett logisztikai bázishellyé válásra pozícionálja; A Szlovákiával közös határ feloldódásával helyreáll egy több évszázados gazdasági és kulturális kapcsolat, amely egykoron jelentős szerepet játszott Hatvan fejlődésében. A megújuló lehetőség térbeli fejlesztési tengelyt jelöl ki a 21.sz. főút tervezett négysávosításával észak felé, Losonc, Rimaszombat, valamint dél felé a 32. sz. főút Jászberényt elkerülő szakaszának megépítésével Szolnok és további területek irányába. A lehetőség felmérése, léptékének vizsgálata alapvető városi érdek; A síkvidék és hegyvidék találkozása, a kiváló talajadottságok, a vízkészlet távlatban is alappotenciált képez a város és térsége fejlesztésében (ld. élelmiszer, víz, mint a század stratégiai kincsei). ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/

11 TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖSSZEFÜGGÉSEK: Stratégiai alapok, amelyeket kihasználni, védeni és fejleszteni szükséges: - közlekedés (út, vasút, logisztika, informatika); - humán erőforrás (oktatás, szakképzés, egészségügy); - elektronikai, informatikai, autóipari tevékenységek; - élelmiszer (talajadottságra épülő korszerű mezőgazdaság, biogazdálkodás, élelmiszeripar stb.); - kistérségi adottságok (termőföld, vízbázis védelme, illetve természet- és környezetvédelem stb.) - kulturális és épített örökség. Fejlesztési kereszttengelyek. Az európai léptékű K-Ny-i, az országos és interregionális jelentőségű É-D-i tengelyek hatvani találkozása a következő, egymást kiegészítő tevékenységekre, klaszterizációra alapozható fejlesztési tengely ágazatok fenntartható fejlesztésének ad különleges lehetőséget: - közlekedés-logisztika: Budapest-Gödöllő, és Miskolc-Polgár, illetve Losonc- Salgótarján és Jászberény-Szolnok tengelyek; - gazdasági tengelyek: elektronika, informatika, autóipari beszállítás, amelyek közül lehetőség van a biogazdálkodás, illetve a környezet-védelmi ipar (megújuló energiaforrások használata, berendezések előállítása) megteremtésének; - oktatás-képzés: a középiskolai és a felsőszintű tengelyek mentén, vagyis a Gödöllő-Gyöngyös-Eger-Miskolc, illetőleg a Salgótarján-Jászberény-Szolnok irányokban kiépült az oktatás-képzés láncolata, viszont ezen tengelyek találkozási pontjában épp Hatvannál szakad meg a felsőszintű képzés térbeli elhelyezkedése; - egészségügyi tengely: Hatvan Gyöngyös Parád Súlyponti helyzet, térségi pólusképző szerep. Az uniós-csatlakozással, a közlekedési metszésponti elhelyezkedés révén és a közigazgatási határok találkozásánál fekvő város súlyponti helyzetben van, ami jelentős fejlesztési potenciált rejt magában. - A hatvani kistérség hasonló fejlesztési adottságokkal rendelkezik, megfelelő hátország a város számára; - A népesség számbeli és gazdasági potenciálja korlátozott (lakosszám, képzettség, gazdasági erő stb.); - Piacképes ágazatok meggyökeresedése. Helyspecifikus, hírnév- és forrásvonzó lehetőségek: elektronika, informatika, középszintű szakképzés, talajadottságok; - Közepes szintű vásárlóerő potenciál országos összehasonlításban. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK Enyhén csökkenő tendenciájú lakosságszám; Alacsony a regisztrált munkanélküliek száma, viszont alacsony a foglalkoztatottság, és magas az inaktívak aránya a hasonló nagyságú városokhoz képest; A népesség utánpótlás korlátozott nemcsak a városban, hanem kistérségi és megyei szinten is. GAZDASÁG A korábbi gazdaságszerkezet átalakult, meghonosodott és túlsúlyba került a korszerű, nem környezetszennyező nagyipar a multinacionális cégek révén; ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/

12 A logisztika bővülése kapcsolódik a városban hagyományosan meglévő közlekedési, szállítási ágazathoz; Fokozatosan növekszik a kis- és középvállalatok száma; Hiány mutatkozik magasan kvalifikált, szakképzett munkaerőben. A munkaerő utánpótlásban korlátozott a helyi-kistérségi és megyei tartalék, amelyre újabb, jelentős foglalkoztató cégek betelepülhetnének a jelenlegiek mellett; Helyi vállalkozói aktivitásban vannak tartalékok más hasonló nagyságú és környező városhoz viszonyítva. IDEGENFORGALOM Alacsony kihasználtság, kevés szállástípus található; Lehetőség van tartós, specialitásra, illetve a csomóponti jellegből adódó nagy (tranzit)- forgalom kihasználására épülő szolgáltatások nagyobb méretű mennyiségi és minőségi bővítésére. OKTATÁS, SZELLEMI ERŐFORRÁS Erős középiskolai struktúra; Főiskola telepítés lehetősége a helyi gazdasági szerkezetre építve, elsősorban a műszaki (elektronika, informatika, autóipar) és a kapcsolódó pénzügyi, kereskedelmi, menedzseri képzésre fókuszálva, amely kiegészítené a térség felsőfokú képzési szerkezetét, mivel épp a műszaki-gazdasági oktatás hiányzik; Továbbképzés, kutatás lehetősége együttműködésben a korszerű technológiákkal dolgozó cégekkel. TELEPÜLÉSSZERKEZET, INFRASTRUKTÚRA Széttagolt város Hatvan elkülönülő városrészekre bontható: Óhatvan: szerves fejlődés, történelmi szerkezet, városi központ léte, falusias, családi házas, kisvárosias lakóterületek és lakótelepek alkotják. Szétterülő szerkezetű. Újhatvan: tervezett, de nem átgondolt város, közterek, közcélú zöldterületek hiánya. Kolóniák, családi házas területek alkotják. Középhatvan: Óhatvan és Újhatvan közötti széles, jelenleg távolságnövelő terület. Besorolása bizonytalan hol Óhatvanhoz, hol Újhatvanhoz sorolódik. Központképző elemek hiánya tapasztalható. Egységes várost kell megteremteni. Vasút, autópálya határt szab, elválaszt. A külön szintű vasúti keresztezések számának növelése szükséges. Vízfolyások elválasztanak (Zagyva folyó, Nógrádi-patak). További közúti hidak építése szükséges. Majorságok, alföldi tanyás szerkezet megjelenése jellemzi. Településrészek: Nagygombos, Kisgombos, Sashalom, Nagytelek, Görbeér. Valamennyi településrész fejlesztése javasolt. Összekötő utak hiánya Óhatvan és Újhatvan csak egyetlen tengelyen (3. sz. főút) kapcsolódik. Igény a kapcsolat javítása. Összekötő utak építése szükséges. ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/

13 ÖSSZEGZÉS Korszerű gazdasági szerkezeti átalakulás, a hagyományos ágazatok meglévő potenciáljával. Logisztikai előnyök, amit városfejlesztési, informatikai, infrastrukturális (terület-előkészítési) eszközökkel szükséges kihasználni. Ökológia és ökonómia harmonizálása, vagyis a természet- és környezetvédelmen alapuló hatékony, megújuló energiát felhasználó gazdálkodás a XXI. század egyik legfontosabb urbanisztikai követelménye. Képzés, kommunikáció, kapcsolatépítés, vállalkozói klíma, városmarketing erősítése. A város és kistérsége fejlesztésének koncepcionális kulcskérdése egy új szemlélet és megközelítés kialakítása, ami hozzájárul az emberi (humán) erőforrások tágan értelmezett (gazdasági kultúra, tudomány, innováció, K+F, rekreáció, közélet) újratermeléséhez, a munkaerő képzettségének növekedéséhez, a hatékonyabb munkavégzéshez, összességében az életminőség javításához, a tudásszektor megfelelő szintű kezeléséhez és eredményességük elismeréséhez. ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/

14 3. MAKROGAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEK Magyarország külgazdasági kapcsolataiban az európai (uniós) piacok kerültek előtérbe, melyek a magas minőségű szellemi és anyagi tartalmú, környezetbarát termékek előállítását és kereskedelmét preferálják. Az európai gazdasági és közigazgatási rendszerekbe történő integrálódás megteremti a mainál nagyobb tőkebevonás, a piaci bővülés általános lehetőségét. Felértékelődnek az innovatív képességgel, rugalmassággal, jól képzett munkaerővel rendelkező tercier és kvaterner funkciók, intenzívebbé válik az emberek és intézmények közötti kommunikáció, a kapcsolatteremtés minden formája. A gazdasági életben, a városok versenyében előnyt élveznek az ilyen típusú tevékenységekkel és funkciókkal rendelkező települések. Hatvan adottságainak kihasználását, szellemi potenciálját ehhez a trendhez kell illesztenie, hogy a kínálkozó lehetőségeket a város meg tudja ragadni. Hatvan városa a dinamikus fejlődés előtt álló M3-as tengely mentén fekszik (keleti piacok kedvezőbb elérhetősége az autópálya meghosszabbodásával, Szlovákia, Lengyelország, Románia EU-tagsága). A város gazdaságszerkezete modernizálódott, a munkanélküliségi ráta az országos szint alá, a régióénál jóval alacsonyabb szintre mérséklődött. Jelentős innovációs fejlődés indult be, javult az infrastrukturális hálózat. A tőkevonzás szempontjából adott a lehetőség karakteres gazdasági kultúra kiépítésére. A kívánatos fejlesztési irány a tudáson, az elektronikán, az informatikán és a kapcsolatépítésen alapuló összetett városgazdaság kialakítása. Hatvan városa része lett a mintegy 500 millió főt számláló integrált európai uniós piacnak, amelyben a közlekedés-földrajzi pozíció kiváló fejlesztési tényező. Fontos koncepcionális cél ennek kihasználása. A fő ágazatok, tevékenységi körök: - logisztika (szállítás, raktározás, intermodalitás) mind kelet-nyugati, mind észak-déli irányban; - termelő tevékenységek, gazdasági klaszterek kiépítése, elsősorban az elektronikai, informatikai ágazatokban, és kapcsolódó gazdasági, pénzügyi szolgáltatások, illetve a nagyobb hatvani cégekhez illeszkedő tevékenységek; - kereskedelem, szolgáltatás (logisztikával közlekedési pozícióval kapcsolatosan); - oktatás (középszint, távlatban főiskola, szakképzés); - idegenforgalom. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a rövid- és középtávon a város (önkormányzat) gazdasági mozgásterében korlátozó tényezőkkel kell számolni: A központi költségvetésből eredő források nem bővülnek jelentős mértékben. Az egyszeri, privatizációs bevételek növelési lehetősége kimerült. A polgárok és a gazdasági szervezetek adóterhei nem növelhetők számottevően. Kockázatos a hitelfelvételi lehetőség az önkormányzati beruházások esetében. Az európai alapok pénzeihez csak jól előkészített projektekkel és saját erő hozzáadásával lehet hozzáférni. Az önkormányzati gazdálkodás központi költségvetési forrásoktól való függése tehát fennmarad, mely körülmény bizonytalanságot visz a tervezésbe. Éppen ezért a saját értékek feltárása, egységes keretbe foglalt minőségi fejlesztése és a források ehhez történő hozzárendelése képezi a városfejlesztés kiemelt feladatát. Felértékelődik a város kooperációs, szervező, közigazgatási hatásköre a gazdasági ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/

15 folyamatokban, mellyel fokozatosan megteremthető a jövőben az erősebb gazdasági szerepkör. Ennek jele, hogy a költségvetési bevételekben a helyi adók aránya növekszik, mely bevételi források felhasználása körültekintő intézkedéseket követel. Középtávon Hatvan városfejlesztésében az egyensúly fenntartása, a gazdasági mozgástér tágítása és egy szolid gazdasági növekedés feltételeinek a megteremtése a reális célkitűzés. ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/

16 4. SWOT ANALÍZIS BELSŐ ERŐSSÉGEK (S) 1. Nagytérségi kapcsolatokat teremtő, több ágazatot érintő közlekedési infrastruktúra megléte (autópálya, főutak, vasúti törzsvonalak, tervezett kisrepülőtér). 2. Nemzetközi szinten is jegyzett vállalkozások helyszíne. 3. Versenyképes iparágak és vállalatok jelenléte. 4. Környezetszennyező ipartól mentes. 5. Jó minőségű mezőgazdasági területek. 6. Az Észak-magyarországi Régió kiemelt pozícióban lévő városa. 7. Szegregátum-mentes város. 8. Bronzkorig visszanyúló múlt. 9. Jelentős történelmi események helyszíne. 10. Kistérségi központ. 11. Termálvíz megléte. 12. Saját energiabázis potenciál (napenergia, geotermikus energia, bioetanol). 13. Kiépült intézményhálózat. 14. Kulturális örökség szempontjából kiemelt település. KÜLSŐ LEHETŐSÉGEK (O) 1. Régiók kapcsolódási területén a Középmagyarországi Régió határán, de az Északmagyarországi Régióban helyezkedik el. Az EU konvergencia-célkitűzéséhez illeszkedik. 2. ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) összegek döntő hányada a konvergencia célkitűzéshez rendelve kerül elköltésre, amelyre az Észak-Magyarországi Régió jogosult. 3. Az EU-átlagához viszonyított alacsony bérköltség jellemzi. 4. A logisztikai szolgáltatások piacának erőteljes bővülése, Hatvan logisztikai bázissá történő kijelölésével összhangban. 5. A 21-es út gyorsforgalmi úttá való kiépítése (M21) tovább javítja a város közlekedési helyzetét. 6. A társadalmi költségbázisú közlekedési árképzés és díjszedés fokozatos bevezetése kedvez az intermodális szállítási módnak. BELSŐ GYENGESÉGEK (W) 1. Önkormányzati ingatlanvagyon alacsony aránya. 2. Óhatvan és Újhatvan elkülönülése, összekötő utak hiánya. 3. Rendező pályaudvar kihasználatlansága. 4. A fuvarintegrátori (intermodális szállítás szervező) szakma fejletlensége. 5. Kistérségi kapcsolatokat teremtő közlekedési infrastruktúra fejletlensége. 6. Alacsony erdősültség. 7. Magas presztízsű intézmények hiánya. 8. Városi vagyonhasznosítási koncepció kidolgozatlansága. 9. Aktív városmarketing hiánya. 10. Ökológikus szemlélet fejletlensége. 11. Együttműködési potenciálok kihasználatlansága. 12. Kvalifikált munkaerő elvándorlása. 13. Helyi tőkefelhalmozó képesség korlátozottsága. 14. Folyamatos ár- és belvízvédelmi feladatok. KÜLSŐ VESZÉLYEK (T) 1. A világgazdasági súlypont-átrendeződés fékező hatása. 2. Mozgástér szűkülés (EU-s direktívák, költségvetési megszorítások). 3. Központi források szűkössége. 4. Kisvárosi lobbi-tevékenység korlátai. 5. Globális jelenségek (pl. elöregedés) hatása. 6. A Hatvani Kistérségi települések felzárkózásának hiánya. 7. A Hatvani Kistérségi települések érdekfelismerő képességének hiánya. 8. Az Észak-magyarországi Régióban előnyös pozíciója miatt hátrányba kerülhet. 9. Logisztikai bázissá válása környezetterhelés növekedést eredményez. 10. Régión belüli koordinálatlan pályázati tevékenység a támogatások elérhetőségének lehetőségét rontja. 11. Jelentkező konkurencia (pl. Gyöngyös logisztikai bázissá történő kijelölése miatt). ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/

17 7. Budapest tervezett közlekedési korlátozásai felértékelik a környék lehetőségeit. 8. A klaszter-orienrált szemléletmód megjelenése további elektromechanikai vállalkozásokat vonzhat a városba. 9. A budapesti agglomeráció további fejlődése Hatvanra is pozitív hatást gyakorolhat mind a termelési struktúrák, mind az infrastrukturális fejlesztések (pl. elővárosi vasúti közlekedés korszerűsítése) vonatkozásában. ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/

18 5. A VÁROSFEJLESZTÉS HÁTTERE Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója legfőbb célként az életminőség folyamatos javítását jelöli meg, amely hosszabb távon versenyképes, lakható és kiegyensúlyozott megyei életformában ölt testet. További cél, hogy Heves megye az 1 főre eső GDP tekintetében kerüljön be az első tíz megye közé, mérséklődjenek a megyén belüli területi különbségek. Mindezek megvalósítása az alábbi célrendszerben fogalmazható meg: 1. A gazdaság versenyképességének javítása A termelési, üzleti környezet és az infrastruktúra fejlesztése: termelékenység, K+F tevékenység javítása, gazdasági szerkezet korszerűsítése, zöld mezős beruházások, agroparkok létesítése, a térségek közötti infrastruktúra fejlesztése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése. 2. Egészséges, képzett, kreatív, szolidáris és partneri együttműködésre képes társadalom Humán erőforrás fejlesztése: foglalkoztatottság növelése, a lakosság képzési és tudásszintjének emelése, a szakképzési struktúra igényekhez való igazítása, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése. 3. Fenntartható erőforrás gazdálkodás, javuló környezetminőség Környezeti terhelés csökkentése, ökogazdálkodás feltételeinek javítása, környezetterhelés káros hatásainak felszámolása, település-rehabilitáció, belvíz és csapadékvíz védelmi jellegű fejlesztések. 4. Javuló térszerkezettel az elmaradott területek feltartóztatása Egyes mikrotérségekben a városiasodási folyamatok erősítése, a középfokú ellátó rendszerek és térségközponti szerepkörök fejlesztése, valamint a közlekedési viszonyok javítása szükséges. 5. A tudásalapú társadalom fejlesztése javuló közigazgatási és területfejlesztési intézmény-rendszerrel Innovációs képességek fejlesztése, informatika nyújtotta lehetőségek kihasználása, esély-egyenlőségek javítása minden területen, területfejlesztés intézményrendszerének kiépítése, e-közigazgatás, IKT (infokommunikációs technológia) elterjesztése. A megyei stratégiai fejlesztési terv megvalósításához a Nemzeti Fejlesztési Tervvel (NFT) összhangban az alábbi operatív programok kapcsolódnak: - humán erőforrás fejlesztése, - gazdasági versenyképesség javítása, - agrár és vidékfejlesztés, - környezetvédelem és infrastruktúra fejlesztés, - térség- és településfejlesztés. Mindez azzal a kiegészítéssel, hogy a megye sajátosságai indokolják az egészségügyi és szociális ellátás, valamint az idegenforgalom fejlesztésének hangsúlyosabb kezelését. Hatvan és térsége fejlesztése szempontjából a megyei koncepció teljesen releváns, egyezik a városfejlesztés célkitűzéseivel. A két terv közötti illeszkedésnek nincs szakmai akadálya. ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/

19 6. VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÁLTALÁNOS CÉLJA: AZ ÉLETMINŐSÉG ÉS A GAZDASÁGI JÖVEDELMEZŐSÉG HOSSZÚ TÁVON FENNTARTHATÓ NÖVELÉSE A KÖRNYEZETI ÉS ÉPÍTETT ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE MELLETT CÉLPIRAMIS A célpiramis Hatvan Város stratégiai és tematikus céljait foglalja rendszerbe. Valamennyi a város egészére szóló hosszú- és nagytávú célt megjelenít. A területi célok leképezése a négyszintes célpiramis legalsó, tematikus rétegéhez kapcsolódva történik. VERSENYKÉPESSÉG TARTÓS BIZTOSÍTÁSA TÉRSÉGI ÖKO-PÓLUS MEGTEREMTÉSE FENNTARTHATÓSÁG BIZTOSÍTÁSA ÉLHETŐ VÁROS MEGTEREMTÉSE KREATÍV, TUDÁSALAPÚ IPAR TÁMOGATÁSA MEZŐGAZDASÁGI HAGYOMÁNYOK MEGŐRZÉSE IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSE KISTÉRSÉGI KERETEK ERŐSÍTÉSE TÉRSÉGI SZEREPKÖR FELVÁLLALÁSA KLASZTERESEDÉS TÁMOGATÁSA FEJLESZTÉSI KERESZTTENGELYEK KIHASZNÁLÁSA INTERMODÁLIS LOGISZTIKA MEGTEREMTÉSE KÖZLEKEDÉS FÖLDRAJZI HELYZET ERŐSÍTÉSE KORSZERŰ GAZDASÁGI SZERKEZET ERŐSÍTÉSE STRATÉGIAI ALAPOK ERŐSÍTÉSE KÉPZÉS ERŐSÍTÉS TUDATOS ERŐFORRÁSGAZDÁLKODÁS TELEPÜLÉSI ÉRTÉKEK VÉDELME ÚJRAHASZNOSÍTÁS TELJES-ÉLETÚT PROGRAM LOKÁLPATRIOTIZMUS ERŐSÍTÉSE SZEGREGÁCIÓS HAJLAM MEGÁLLÍTÁSA KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE INTÉZMÉNYI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE KÖZMŰ-INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE GAZDAG ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSE SZÍNVONALAS OBJEKTUMOK MEGTEREMTÉSE FEJLESZTÉSI TERÜLETEK EGYSÉGES KEZELÉSE ÁTGONDOLT TERÜLET-HASZNOSÍTÁS HATVAN EGYSÉGÉNEK MEGTEREMTÉSE BARNAMEZŐS TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ÁGAZATI STRATÉGIÁK TÁMOGATÁSA HÁLÓZATI RENDSZEREK ELŐTÉRBE HELYEZÉSE LOGISZTIKA TÁMOGATÁSA GAZDASÁGI FENNTARTHATÓSÁG TÁMOGATÁSA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG TÁMOGATÁSA TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁG TÁMOGATÁSA FEJLETT INFRASTRUKTÚRA MEGTEREMTÉSE SZÍNVONALAS ÉPÍTETT KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KIDOLGOZÁSA Az alászínezett szintek az átfogó célokat tartalmazzák, az alászínezés nélküli szint a tematikus célokat tűnteti fel. ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/

20 6.2. MEGHATÁROZÓ, JÖVŐKÉP-ALAKÍTÓ CÉLKITŰZÉSEK: A város térségi előnyeire alapozó gazdasági tevékenységek erősítése: a nemzetközi vállalkozások, a logisztika, a mezőgazdasági- és élelmiszeripari ágazat fejlődésének támogatása, továbbá az ezekhez kapcsolódó, illetve helyi piacra termelő kis- és középvállalkozások fejlesztése. A szellemi potenciál fejlesztése, a humán értékek gazdagítása: közép-, majd felsőfokú képzés bővítése, javítása, magas kvalitású munkaerő letelepítése, végzős diákok megtartása. Egységes informatikai kapcsolatrendszer, internetes környezet használatának elősegítése Hatvanban és a kistérségi önkormányzatok, majd a lakosság és a szervezetek, intézmények körében. Cél, hogy az információs társadalom előnyei lehetőleg mindenkihez eljussanak. Egészséges kulturált városi környezet megteremtése: a természet- és a környezetvédelem erősítése, az épített környezet fejlesztése, városközpont rekonstrukciója és kiterjesztése, a lakó-, a gazdasági- és a rekreációs területek választékának bővítése, az idegenforgalom fejlesztése. Humán emberközpontú, kultúra- és környezetbarát városfejlesztés. Város és kistérség integrációja: kooperációra és munkamegosztásra, a munkaerő-piaci, a gazdasági és az infrastrukturális együttműködésre épülő partneri kapcsolatok megerősítésére van szükség. Hatvan és kistérségének szerves egysége integrált térségi piacot alkotva, együttesen nagyobb fejlesztési potenciált képez. A versenyképesség javítása közös érdeke mind a lakosságnak és a gazdasági szervezeteknek, mind a városi és kistérségi önkormányzatoknak. A versenyképesség megteremtése ma már nemcsak a gazdasági szervezetek gondja, hanem az összefügg a közvetlen települési vállalkozási körülményekkel. A fejlesztési eszközök korlátozottsága folytán az önkormányzat gazdasági viselkedésének kapcsolatépítő (koordináló és kooperatív), orientáló hatásúnak kell lennie a helyi gazdasági szervezetek tevékenységére vonatkozóan. A kistérségi integráció növeli a gazdasági potenciált. Kommunikatív és együttműködő miliőt szükséges teremteni az oktatási és kulturális intézmények, a vállalkozások és a lakossági csoportok között. Elő kell segíteni a város anyagi, illetve szellemi tőkefogadó és megtartó képességét. E képességek érvényre juttatása érdekében a városnak fel kell hívnia a figyelmet magára: aktív, nyitott, kezdeményező várospolitikát szükséges folytatnia. A versenyképesség szempontjából az elérhetőség, a megbízhatóság, a szakképzettség, az innovációs készség a döntő. A Térségi ökopólus, a mottóba sűrített jövőkép a város sajátos előnyeinek fenntartható érvényesítését fogalmazza meg, egyben szervesen illeszkedik az országos, a regionális és a megyei területfejlesztési koncepciókhoz. A térségi ökopólus tartalmi szempontból a nemzeti fejlesztési tervekben szereplő regionális kihatású pólusok rendszeréhez kapcsolódik, mintegy annak térségi alrendszereként. ELŐTERJESZTÉSI ANYAG JA MÁJUS HÓ TSZ: 4173/

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei 2014-2020 között Tartalom A helyszín Miskolc Megyei Jogú Város kiemelt fejlesztési központ Eredményeink - röviden Mit várunk a rendezvénytől? Miskolci jövőkép

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései A megyeszékhely fejlesztési elképzelései Kiss Gábor, Miskolc MJV alpolgármestere 2016. november 17. A gazdaság ágazati szerkezete Jellemző gazdasági szektorok a régióban: - autóipari beszállítás - elektronika

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Döntéshozói Munkacsoport Balás Gábor HÉTFA Elemző Központ Kft. 2015. június 4. A TFP tervezési folyamata Döntéshozói munkacsoport

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

ARCHITEX É p í t é s z K f t JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK. tsz.: 213/15

ARCHITEX É p í t é s z K f t JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK. tsz.: 213/15 ARCHITEX É p í t é s z K f t S z o l n o k, Verseghy park 8. telefon: 56/789-307 telefax: 56/789-327 e-mail: architex@architexkft.hu JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK

Részletesebben

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? 1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.

Részletesebben

A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS

A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS Egy várostervező morgolódásai Aczél Gábor DLA 2016. 07. 06. MOTTÓ Edgar Degas: Könnyű annak festeni, aki nem tud festeni A VÁROSRENDEZÉS ELHELYEZKEDÉSE AZ URBANISZTIKÁN BELÜL

Részletesebben

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

Részletesebben

Javaslat. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására

Javaslat. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE SO:15.102/2011. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2011-2014. közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására Összeállította:. Lengyel Zsolt

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai

Részletesebben

TISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

TISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Szikra Zoltán Egyéni Vállalkozó 5300 Karcag, Jókai utca 22. T.sz.:2/2017 TISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Elfogadva: Tiszatenyő Község Önkormányzata.../2017 (...)

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai Közép-magyarországi operatív program

Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai Közép-magyarországi operatív program Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai 2007-13 Közép-magyarországi operatív program Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A tudásalapú gazdaság innovációés vállalkozásorientált fejlesztése A versenyképesség

Részletesebben