Békéscsaba. Befektetés ösztönzési stratégiája 2010.június

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Békéscsaba. Befektetés ösztönzési stratégiája 2010.június"

Átírás

1 Békéscsaba Befektetés ösztönzési stratégiája 2010.június Készítette: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba Szent István tér 7. Készült az ITD Hungary Zrt Budapest, Andrássy út 12. / Honlap: Befektetőbarát Önkormányzatok Program (BÖK) támogatásával a Kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez című kiadvány (2009. május 25.) ajánlásai alapján Szakmai tanácsadó: Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft Budapest, Üllői út 66/a II/2. / Honlap: 1

2 Békéscsaba város befektetés-ösztönzési stratégiája Tartalom 1. Helyzetelemzés Belső tényezők helyzete Békéscsaba szerepe Magyarország városhálózatában Békéscsaba vonzáskörzete Városszerkezet Békéscsaba gazdasági szerkezete Ágazati szerkezet Ipari park és inkubátorház bemutatása A legnagyobb foglalkoztatók Békéscsabán Turizmus Kutatás-fejlesztés Társadalom Demográfia A lakosság jövedelmi helyzete Civil szerveződések A közszolgáltatások helyzete Békéscsabán Képzettség és foglalkoztatottság Békéscsaba humánerőforrás fejlesztési rendszere Egészségügy Természeti környezet Korábbi időszakok fejlesztései Tervezett fejlesztések Összegzés A befektetésekre várhatóan hatást gyakorló főbb külső tényezők helyzete Dokumentumok Regionális adottságok, erősségek, külső befektetési környezet Földrajzi adottságok Versenytársak elemzése

3 1.3. A befektetési döntések aktuális trendjei, ezek várható átfogó hatásai SWOT - elemzés Versenyelőny meghatározása Megcélzott befektetői szegmensek azonosítása A befektetés-ösztönzési célrendszer A stratégia végrehajtása során javasolt tevékenységek A megvalósítás monitoringja, értékelése és visszacsatolás Partnerség

4 1. Helyzetelemzés 1.1. Belső tényezők helyzete Békéscsaba szerepe Magyarország városhálózatában Békéscsaba a Dél-alföldi régióban, Békés megyében, a Békéscsabai kistérségben található. A város Budapesttől mintegy 210 kilométerre, Szegedtől 95 kilométerre, Debrecentől 130 kilométerre, míg Aradtól alig 60 kilométerre fekszik. Békés megye közlekedés-földrajzi helyzete régóta periferikus, a megyét a nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik, távolsága az M5-ös autópályától 120km, egyszámjegyű főútja nincs. Ennek ellenére Békéscsaba régiós szinten fontos közúti és vasúti közlekedési csomópontként funkcionált és funkcionál még ma is, bár közúti jelentőségét az M5-ös autópálya némileg csökkentette. Itt találkozik a 44-es (Budapest Kecskemét Békéscsaba Gyula) és a Szegedet Debrecennel összekötő, nagy tranzitforgalmat lebonyolító 47-es főút. Itt keresztezi továbbá egymást a Budapest Szolnok Békéscsaba Arad Temesvár Thessaloniki 120-as számú nemzetközi vasúti fővonal és a Nagyvárad Szeged vasútvonal. Békéscsabát érinti az Európai Unió Kohéziós Alapja által támogatott vasútfejlesztési program, amely a vasúti pályák és az állomások korszerűsítését foglalja magába. A fejlesztés eredményeképpen a jövőben 160 km/óra sebességű vasúti pálya jön létre, amely lehetővé teszi a teher- és személyszállítás további gyorsítását. Régóta várt terv valósult meg a békéscsabai repülőtér kialakításával. A légi közlekedés a megyei vállalkozások számára is új lehetőségeket teremthet. A repülőtér utaslétszámú gépek számára fogadóképes. Parkolásra egyidejűleg 3 kisgép és 1 nagygép számára van lehetőség. A repülőtér kifutópályája bővíthető, a szolgáltatások fejlesztése folyamatos, a fejlesztések révén akár logisztikai bázisként is elképzelhető. Az Európai Unió területfejlesztési irányelveinek figyelembevételével készült, évben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció új szerepkörök ellátására ösztönzi Békéscsabát. Az OTK egyrészt a pólusprogram egyik alközpontjaként nevesíti a várost, melynek során Békéscsaba feladata a régióban a decentralizáció elősegítése és a policentrikus városhálózat kialakítása érdekében a Szeged fejlesztési pólus dinamikus fejlődésének közvetítése a térség felé. Békéscsabának szintén jelentős szerepet kell vállalnia a határ menti együttműködések, a gazdasági, a kereskedelmi és a civil kapcsolatok, valamint a közszféra erősítésével az európai uniós területi integráció érvényesítésében. A Dél-alföldi régió legmarkánsabb városhálózati vázát a Kecskemét Kiskunfélegyháza Kistelek Szeged Hódmezővásárhely Orosháza Békéscsaba Szarvas Kecskemét háromszög alkotja. Ennek szerkezetét vázolja a következő ábra: 4

5 A Dél - Alföld országon belüli város- és térségközi kapcsolatrendszere Békés megye sajátossága, hogy a megyeszékhely, Békéscsaba megyei szintű feladatait a középfokú funkciók szinte teljes körével rendelkező Gyulával osztja meg. A kedvező közlekedési infrastruktúra megteremtése és az ehhez kapcsolódóan kialakuló gazdasági centrum szerep emelte Békéscsabát a XX.század első harmadában a megyeközponti funkcióba, majd óta Békéscsaba megyeszékhelyi rangra. A Békéscsabai kistérség 1996-ban jött létre a Területfejlesztési Törvény értelmében. Területe 2004-ben változott, mivel ekkor hozták létre az önálló Gyulai és Békési kistérséget, és több település hozzájuk került. A Békéscsabai kistérség ekkor 5 településből (Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi) állt. A Társulás céljaként a kistérség önkormányzatai együttműködésének hosszú távú biztosítását, a kistérség területének összehangolt fejlesztését, a közszolgáltatások magasabb szinten történő ellátását, a kistérségi területfejlesztési projekt kidolgozását és végrehajtását jelölték meg január 1-jétől változás történt a kistérség településösszetételét illetően. Doboz már nem tagja a Békéscsabai kistérségnek, azonban újként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós, amely két település korábban a Gyulai kistérség tagja volt. A kistérségen belül Békéscsaba népességszámbeli súlya meghatározó. Az itt élő lakosság 90%-a ugyanis a megyeszékhely lakója, a gazdasági teljesítmény alapján azonban még erőteljesebb a város szerepe. 5

6 A közép-békési település együttes és a közvetlenül kapcsolódó településgyűrű kapcsolatrendszere Magyarázat: 1. országhatár, 2. a település együttes magterületének határa, 3. a település együttes határa, 4. a település együtteshez közvetlenül kapcsolódó területek határa, 5. a település együttes központja, 6. a település együttes társközpontja, 7. bolygóváros-jellegű központok, 8. alvótelepülés - jellegű községek, 9. egyéb, a település együtteshez intenzíven kapcsolódó községek, 10. intenzív településközi kapcsolatok, 11. közepes intenzitású településközi kapcsolatok, 12. laza településközi kapcsolatok, 13. kiegyensúlyozott településközi kapcsolatok, 14. domináns településközi kapcsolatok Békéscsaba vonzáskörzete Békéscsaba megyeszékhely-szerepének, illetve gazdasági súlyának és regionális közlekedési csomópont jellegének köszönhetően bizonyos funkciókat illetően az egész megyére kiterjeszti vonzását. Másrészt azonban az alföldi városhálózat előbb említett sajátosságai miatt osztoznia kell a más közeli városokkal, elsősorban Gyulával az egészségügy és az igazságszolgáltatás területén (a megyei kórház és a megyei bíróság is Gyulán található). A megyeszékhelynek a térségre gyakorolt vonzó hatását elsősorban a munkahelyek, az oktatás, ezen belül is a középiskolai oktatás és a kereskedelemi funkciók adják. A kereskedelmi központtá válást nagyban elősegítette a Csaba Center novemberi megnyitása, a Centerben a környék lakossága nagyvárosias környezetben, minőségi árukból válogatva vásárolhat, ez nagymértékben vonzza elsősorban a fiatalabb korcsoportokat. 6

7 A város elsődleges vonzáskörzetét a következő települések alkotják: Békés, Gyula, Elek, Mezőberény, Csorvás, Újkígyós, Doboz, Medgyesegyháza, Szabadkígyós, Kondoros, Kétegyháza, Telekgerendás, Kétsoprony, Murony, Lőkösháza, Csanádapáca, Kamut, Gerendás, Medgyesbodzás, Csabaszabadi, Csárdaszállás, Pusztaottlaka, Bélmegyer és Tarhos. A felsorolt településeken a megye lakosságának több, mint 45 %-a él. A város a foglalkoztatás terén is térségi központi szerepkörrel rendelkezik, annak ellenére, hogy a közelmúltban több nagy foglalkoztató is bezárt (Barnevál, Tejüzem, Kötöttárugyár,Hűtőház), illetve csökkentett működésre kényszerült (Konzervgyár). A Békéscsabán regisztrált kb kis- és középvállalkozás mellett országosan, sőt nemzetközileg elismert cégek is megtalálhatóak (pl. Linamar Hungary Nyrt., Tondach Magyarország Zrt, Frühwald Kft., Csabahús Kft., Körös Volán Zrt., Hirschmann Kft., Budapest Bank Nyrt., Mondi Packaging Kft.). Békéscsabának a munkaerő-piaci szerepkör mellett kiemelt szerepe van az oktatásban, 18 szakképző valamint 1 felsőoktatási intézményével igazi diákvárosnak számít ben az általános iskolások 6,1%-a, a középiskolások 41,54%-a bejáró volt. Összességében elmondható, hogy bár Békéscsaba nem önállóan és nem teljes körűen látja el a megyeszékhelyi funkciókat, mégis jelentős, meghatározó szerepet tölt be a térségben a foglalkoztatás, az oktatás, a kereskedelem és a közlekedés tekintetében, illetve települési szinten Békéscsaba teljes értékű városi funkcióval rendelkezik Városszerkezet A város területe 193,94 km². Az 1850-es években kialakult városszerkezeti adottságok számos szempontból előnytelenek. Az 1800-as évek közepén megépült vasúti fővonal mintegy kettévágja a várost, jelentős lakóterületekről (Jamina, Nyugati kertváros) nehezíti a városközpont megközelítését; a vasutat keresztező gyűjtő utak kiépítettsége nem ideális. Továbbá a népes Lencsési lakótelepet egyetlen tengely kapcsolja a városközponthoz. A város ezen elszigeteltségi problémák megoldását a helyi közlekedés illetve az úthálózat további fejlesztésében látja. A város szerkezetét, szerkezetének fejlődését a két főútvonal (44 és 47 számú utak), a két vasútvonal (Budapest Szolnok Békéscsaba Arad 120-as számú vasúti fővonal és a Nagyvárad Szeged vasútvonal), valamint az Élővíz csatorna határozza meg. A város jelentős funkciói egy Ny-K-i tengely mentén helyezkednek el, melynek irányát az Andrássy út Gyulai út adja. Az Andrássy úton a vasútállomás és a buszpályaudvar, a piac, Csaba Center és az innen induló sétálóutca helyezkedik el, amely a Szent István térbe torkollik. A Szent István tér Szabadság tér foglalja magába a közigazgatási feladatokat ellátó intézmények jelentős részét. A Gyulai úton a Réthy Pál Kórház, a TISZK, valamint az egyetemi központ épülete látják el Békéscsaba legjelentősebb funkcióit. 7

8 1. Belváros 2. Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezet 3. Belvárostól északra lévő kisvárosias övezet 4. Belvárostól észak-keletre eső városrész 5. Belvárostól keletre lévő kisvárosias városrész 6. Lencsési övezet 7. Belvárostól délre lévő kisvárosias övezet 8. Berényi út által határolt kertvárosias övezet 9. Jamina 10. Almáskertek 11. Mezőmegyer 12. Fényes 13. Gerla A befektetés ösztönzés szempontjából fontos területek elszórtan helyezkednek el a város közigazgatási területén belül. A városrészek jelentős része vegyes terület, keveredik a kertvárosi lakóövezet az ipari területekkel. Ez részben annak köszönhető, hogy Békéscsaba korábban nem rendelkezett olyan összehangolt településfejlesztési és gazdaságfejlesztési koncepcióval, amely meghatározza azt, mely tevékenységek a város mely területeire összpontosuljanak. Nem alakultak ki tisztán ipari, turisztikai, szolgáltató, lakó-pihenő övezetek, nem jelenik meg ez a funkcionális differenciáltság a város szerkezetében. 8

9 Az Almáskerti Ipari Park megnyitása óta figyelhető meg az a tendencia, hogy az ipari, és ipari-szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások egyre inkább erre a területre vagy ennek közelébe helyezik át bázisaikat, így koncentrálva az ipari tevékenységet. A jelen koncepció tárgyát képező esetben az alábbi városrészek és területek fontosak a tőkebefektetés szempontjából: 1. A Békéscsabáról Budapestre vezető Szarvasi út belterületi szakasza mellett, a Sziklai S. utcával szemben található terület. Gazdasági, kereskedelmi létesítményekkel építhető be, azonban mai formájában jellemzően anyaggödör, amely feltöltést igényel. Összterület kb. 3 ha, beépíthetőség 30 %. Az ingatlan mellett, a településrendezési terv szerint új körforgalom kerül kiépítésre a Szarvasi úton, ami nagyon előnyös megközelítését fogja biztosítani a területnek. A Szarvasi út másik oldalán lévő ingatlan tulajdonosok egy bevásárlóközpont számára készítik elő a területet. Ennek a városrésznek a jelentős fejlődése várható, ami az ingatlanárakban is tükröződni fog. 2. A város északi részén, a Berényi és a Békési utakat összekötő Ipari úton, a volt BÁÉV telephely és a TÜZÉP telephely közötti terület. Ipari övezetben található, kedvező elhelyezkedése miatt elsősorban logisztikai célú beruházásokra alkalmas. A terület közúti csatlakozási lehetőséggel rendelkezik az elkerülő útra. A beépítésre szánt terület nagysága kb. 8,5 ha, a beépíthetőség 50 %. A terület nagy előnye, hogy szinte bármilyen nagyságú beruházás területigényét biztosítani tudja Békéscsaba önkormányzata, rugalmasan alkalmazkodva a befektetői igényekhez. A terület közúti és vasúti megközelítése városi viszonylatban kiemelkedően jónak mondható. 3. Az ugyancsak Ipari út mellett találhatók, az elkerülő útra közvetlenül nem csatlakozó, kb. 4,5 ha területek. A három különálló földrészletből álló, telkek minden esetben az 1 ha területi nagyságot meghaladják. A beépíthetőség itt is 50 %, elsősorban ipari célú beruházások helyszínei lehetnek. A terület megközelíthetősége itt is kiváló. 4. A Békéscsaba Gyula közti út belterületi szakaszánál lévő sportcsarnok melletti területek. A létesítmény közvetlen szomszédságában, nem sportcélú hasznosításra egy 1 ha-os nagyságú és egy 3000 m 2 -es nagyságú területtel rendelkezik az önkormányzat. A területek gazdasági célra hasznosíthatók, beépíthetőségük 30 %. A területek közvetlenül szomszédosak a Kolbászfesztivál jelenlegi helyszínével. A sportcsarnok és a közeli oktatási intézvények jelentős tömegeket vonzanak a környékre, sport és rendezvénycélú beruházások céljára ideálisnak mondhatók az ingatlanok. 5. A város délkeleti részén, zöldövezetben, a létesítendő Kalandpark közelében (300 m- en belül) található, volt Ifjúsági tábor területe kb. 6 ha. A terület elsősorban oktatási, kulturális, idegenforgalmi, egészségügyi fejlesztések céljára lehet alkalmas. A Kalandpark attrakcióihoz jól kapcsolható tevékenységek telepíthetők be mintegy kiegészítve azokat. Beépíthetősége a helyszíntől és a céloktól függően 5 30 %. A terület szomszédságában szálloda, oktatási intézmény és idősek otthona található, zöldövezetben. A volt tábor az Élővíz csatornával közvetlenül határos. A terület közvetlenül kapcsolódik a 44-es számú főúthoz, a békéscsabai repülőtértől 2 km távolságban helyezkedik el. Békéscsaba belvárosa kb.3 km távolságra van, amely az Élővíz-csatorna part menti útjain elérhető. 9

10 6. Az 5. pontban írt ingatlannal szemben lévő, volt Ruhaipari Szakközépiskola épülete, melynek területe 1 ha 3446 m 2. A meglévő, korábban oktatási célokat szolgáló épület konferencia központként, szállodaként hasznosítható. Az előzetes felmérések szerint az ingatlan adottságai alapján egy fős konferenciaterem és szekció termek kialakítására van lehetőség. Emeletráépítéssel szálláshelyek kialakítása lehetséges. A szomszédos önkormányzati ingatlanokon (Arany János Kollégium, Ifjúsági tábor) összesen több mint 9 hektáron a konferencia központot kiegészítő étterem, wellness központ kialakítására van lehetőség. A terület jó megközelítési lehetőséggel rendelkezik akár személyautóval, akár tömegközlekedéssel. Békéscsaba repülőtere közúton kb. 3 km távolságban található. 7/a. A város keleti részén, külterületen található, pósteleki ingatlanok. Összesen kb. 30 ha terület van az önkormányzat tulajdonában, ezek döntő részben erdőterületek. Elsősorban idegenforgalmi célú beruházások megvalósítására alkalmasak ezek az ingatlanok. Itt található a kb m 2 alapterületű pósteleki kastélyrom, amely alapja lehet egy új szálloda megépítésének, és a romot körülvevő egykori park rehabilitációjával igényes környezet is kialakítható. A kastélyrom mellett még megvan az egykori csónakázó tó, melyet a közeli Holt Körösből újra fel lehetne tölteni. Ugyancsak itt található a kemping is, amely újra üzemel. 7/b. A (térkép 1.,5.,6.,13.) jelű városrészek elsősorban turisztikai, szolgáltató jellegű fejlesztésre alkalmas területek. Békéscsaba centrumától keletre, dél-keletre eső területek (Belváros, Gyulai út Repülőtér környéke, Lencsési városrész élővíz csatorna menti része, Póstelek Gerla a turisztikai érdekeltségű befektetők számára lehet érdekes fejlesztési terület. Az itt rendelkezésre álló területek hasznosítása akár úgy is lehetséges, hogy egy komplex turisztikai attrakciófejlesztést valósítsanak meg a befektetők, figyelembe véve a környező települések (Gyula, Békés) turisztikai vonzerejét is. A nemzetközi turisztikai folyamatok azt mutatják, hogy tartósan növekszik az egyedi és helyi értékekre épülő kulturális, egészségturisztikai, ökoturisztikai termékek és szolgáltatások iránti érdeklődés. A régió termál turisztikai adottságai kiválóak, melyekhez gazdag természeti környezet párosul. Békéscsaba 2007-ben készült gazdasági programja egyik prioritásként a turisztikai potenciál erősítését célozza meg. A turisztikai vonzerő növeléséhez olyan új, a turisták számára vonzó attrakciók kitalálására törekszik, amelyekkel a meglévő adottságokat és a vonzerő elemeket turisztikai termékké, kínálattá lehet fejleszteni. Ennek megfelelően készült el Békéscsaba turizmusfejlesztési startégiája. Az önkormányzat rendelkezik több olyan egymáshoz jól illeszthető projektötlettel, amelyek megvalósításához európai uniós forrásokat igyekszik bevonni pályázatok révén, további fejlesztésükhöz pedig befektetőket vár. 8. A város déli részén található volt bányatavaknál az önkormányzat kb. 30 %-os résztulajdonában lévő kb. 100 ha terület mellett rendelkezik kizárólagosan saját tulajdonú ingatlannal is, amely területe kb. 20,8 ha, ahol egy korábbi koncepció szerint horgászfalut terveztek megvalósítani. A terület elsősorban idegenforgalmi célú fejlesztésekre alkalmas. Csónakázótavat, termálvizes fürdőt, lovas pályát, horgászfalut lehetne megépíteni a területen, amely jól kiegészítené a meglévő horgászási lehetőségeket. 9. A város nyugati részén, a volt VGV telephelyen lévő, korábban TAPPE Kft. által bérelt telephely. Területe 1 ha 9325 m 2. Az ingatlan gazdasági övezetben található, bérlet 10

11 szerződés alapján is hasznosítható, de értékesítéséről is lehet tárgyalni. Az ingatlanok vonzereje elsősorban a más településrészekhez viszonyított alacsonyabb ingatlanár lehet, így itt lehetőség van kisebb tőkeerejű vállalkozások területigényének biztosítására. 10. Az ún. Jamina városrészben, a Franklin - Báthory utcák által határolt területen még 13 ha nagyságú földterület található, ahol a közművesítést követően kb. 200 db. lakótelek lenne kialakítható, és értékesíthető. Hasonló adottságokkal rendelkezik még az ugyancsak a Jamina városrészben található Erzsébet lakópark melletti kb. 6,5 ha terület is, ahol db. lakótelek lenne kialakítható. Mindkét terület közművesítése és felosztása még nem történt meg, amennyiben ingatlan befektetők vállalják a kialakítást, szó lehet nagyobb területi egység kialakításáról is. 11. Déli iparterületek 12. Almáskert Ipari Park (térkép 10.1) Ezen belül a zöldmezős befektetések fogadására alkalmas ipari park, a felszámolt nagyvállalatok által hátrahagyott barnamezős területek, valamint a még jól működő vállalkozások képezik a stratégiaalkotás célterületét és célcsoportját. 13. Jamina városrész (korlátozott mértékben, egyedüli komoly gazdasági szervezet a Tondach Cserép- és téglagyár). (térkép 9.1) Összterülete 13 hektár, közművesítés alatt álló ingatlan, mely alkalmas lehet lakótelek kialakítására. Az ingatlan felosztása még nem történt meg, így a befektetői igényeknek megfelelően alakítható. A vasút közelében fekvő terület nagysága kb. 6,5 hektár. A területen található egy magas hőfokú lezárt termál kút is, amely lehetőséget biztosíthat egy környezetbarát, megújuló energiával üzemeltethető lakóövezet kialakítására Békéscsaba gazdasági szerkezete Ágazati szerkezet Békéscsabát az elmúlt évek gazdasági elemzései a csekély dinamikát mutató, lassú szerkezeti átalakulással jellemezhető elsősorban szolgáltató funkcióiban megújuló centrumok közé sorolják. A gazdasági átalakulás idején a külföldi tőke, illetve a vegyes vállalatok csak kisebb mértékben telepedtek meg a városban, így Békéscsabát az átalakuló városi gazdaságok között a stagnáló, illetve leszakadó centrumok között említik az elemzések. Ez abból is adódik, hogy Békéscsaba a periférikus helyzetű, alacsony gazdasági dinamikával jellemezhető, hátrányos helyzetű megye gazdasági központja. Békés megye az évi gazdasági adatok (egy főre jutó GDP) alapján a megyék rangsorában a tizenkettedik helyet foglalta el, megelőzve Észak-Magyarország és az Észak-Alföld megyéit, továbbá Somogy és Pest megyéket. Az átlagosnál alacsonyabb növekedés hatására azonban a 2007-es adatok alapján a tizennyolcadik helyre csúszott vissza, így csak Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét múlja felül. 11

12 Békéscsaba városában 2007-ben összesen fő állt alkalmazásban, ennek 59,3%-át a versenyszféra és 40,7%-át a költségvetési szféra alkalmazta. A városban lakó népesség foglalkozását nemzetgazdasági ágak szerint az alábbi diagram mutatja: Az alkalmazásban állók számának megoszlása gazdasági ág szerint (2007) Egészségügyi, szociális ellátás 9% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítá s 19% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 2% Oktatás 11% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2% Pénzügyi közvetítés 5% Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 1% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 12% Építőipar 4% Feldolgozóipar 19% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 3% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 2% Kereskedelem, javítás 11% Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Ebből látható, hogy legnagyobb számban a feldolgozóipar (19%) és a közigazgatás (19%) foglalkoztat munkavállalókat. A foglalkoztatottak számát tekintve a szállítás (12%) áll a harmadik helyen, míg az oktatás és a kereskedelem (11%) a negyediken. A foglalkoztatottak számának alakulásából már előrevetíthető Békéscsaba gazdasági ágazatának szerkezete is. A feldolgozóipar, a szállítás és a kereskedelem a legjelentősebb ágazatok, azonban az is látható, hogy mint minden más megyei funkciókat ellátó városban igen magas a közszférában dolgozók aránya. Az is kitűnik, hogy a turizmusban, vendéglátásban tevékenykedők aránya igen alacsony, mindössze 2% volt, mely mutatja, hogy Békéscsaba jelenleg nem elsődleges turisztikai célállomás, azonban a turizmus jelentős fejlődési potenciált rejt magában. Az alábbi táblázat a 2007-ben Békéscsabán működő vállalkozások összetételét mutatja ágazat és méret tekintetében: 1-4 fő 5-9 fő fő fő fő 250 fő felett december 31. Összesen Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás (2,4%) Halgazdálkodás (0%) Feldolgozóipar (8,6%) Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (0%) 12

13 Építőipar (8,1%) Kereskedelem, javítás (24,6%) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (4,7%) Szállítás, raktározás, posta, távközlés (4,8%) Pénzügyi közvetítés (5,3%) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (25,1%) Oktatás (4,9%) Egészségügyi, szociális ellátás (4%) Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (7,6%) Összesen (100%) Forrás:KSH adatai alapján saját szerkesztés Békéscsabán az agrártevékenység súlya jelentős a megyeszékhelyekkel való összevetésben, ugyanakkor az országos trendekkel megegyezően az ágazat jelentősége az utóbbi évtizedekben a helyi gazdaságon belül erőteljesen mérséklődött. A megyék közötti rangsort tekintve 2002-ben Békés megye mezőgazdasági részesedése a bruttó hazai termékből a második volt. Az agrárszektor infrastrukturális hátterének színvonala közelít a világ élvonalához. A piacképes termelés egyik alapvető feltétele az innováció lenne, sajnos a vállalkozások lemaradása e vonatkozásban megfigyelhető. Ezen kíván enyhíteni a 2004 októberében az Almáskerti Ipari Parkban átadott Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ (MEIK). Az agrárszektor ágazati szerkezetét tekintve a gabonatermesztés kimagasló jelentőséggel bír. A magasan gépesített szántóföldi gabonatermelés a mezőgazdasági fajlagos GDP értékét az országos élvonalba emeli. A rendszerváltás után Békéscsaba korábban sem jelentős ipari szerepköre gyengült. Meghatározó maradt az élelmiszer feldolgozás, az építőanyag- és nyomdaipar súlya, csökkent viszont a fémfeldolgozás és gépgyártás hozzájárulása az ipar teljesítményéhez, ám a szerkezeti megújulást is jelentő zöldmezős beruházások nagyrészt elkerülték a várost. A 44-es főút mellett elhelyezkedő Békéscsabai Almáskerti Ipari Park (BAIP) 1999 decemberében nyerte el az ipari park címet. Az ipari park betelepítettsége 95%-os, az itt megvalósult foglalkoztatás elmarad az előzetes várakozásoktól. Ugyanakkor kifejezetten sikeres az induló vállalkozások számára biztosított inkubátorház, melyet a Békéscsabai Vállalkozási Centrum Kft. üzemeltet a Kétegyházi út menti ipari övezetben. Az ipari vállalkozási aktivitás erőteljes, ugyanakkor a város gazdaságából hiányzik egy-két meghatározó dinamikus feldolgozóipari nagyvállalat, illetve a helyitérségi kereslet nem elégséges még a sikeres új vállalkozások számára sem a középvállalati méret viszonylag gyors eléréséhez. Békéscsaba helyi iparában az építőanyagok termelése fontos stabilizáló elemként jelentkezik, mind a Frühwald, mind a Tondach folyamatos növekedése és megújulása hosszabb távon is stabilizálta az iparág helyzetét. Az építőanyag-iparban a külföldi tőkebefektetéseket a helyi nyersanyag- és termelő bázis (homokbánya, 13

14 betonkeverő üzem, agyagbányák, tégla- és cserépüzem), illetve a termelési hagyományok, kultúra is ösztönözte. A textil- és ruházati ipar jelenleg helyi piacra specializálódott. Az ágazatban mindössze egy helyi nagyvállalat, a hazai tulajdonban levő Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt., illetve bérmunkát végző kisvállalkozások működnek. A ruhaipar visszaszorulása nagyszámú szabad képzett munkaerőt hagyott hátra, amelyre az ipari textilből készült termékek gyártását lehetne alapozni. Magyarország az ipari textilek gyártásában vezető szerepet játszik napjainkban, jelentős befektetői tőke érkezett erre a területre. A nyomdaipar teljes szolgáltatói és háttéripari bázissal rendelkező, meghatározó ágazata volt a helyi iparnak 1990-ig. A KNER Nyomdaipari Vállalat többszöri tulajdonosváltása és feldarabolása, az átalakítási folyamat és a beruházások revitalizálták az ágazatot. A felhalmozott tudás, a fejlett szolgáltatói bázis megfelelő alapokat jelent a nyomdaipari ágazat versenyképességének javításához, húzóágazattá válásához. A gépiparban, azon belül is elsősorban a szerszámgépgyártásban és az alkatrészgyártásban a technológiai fejlődés, a termelés felfutása és a helyi szervezetek közötti kooperáció erősödése megfigyelhető. Ezzel a kedvező folyamattal együtt megjelent az ágazatban a külföldi tőke, amelyet a meglevő termelő bázis, a felszerelt telephelyek, valamint az olcsó és tapasztalt munkaerő vonzott Békéscsabára. A rendszerváltást követően végbemenő nemzetgazdaság szerkezeti és szervezeti átalakulásának egyik meghatározó folyamata a szolgáltató tevékenységek körének bővülése és a gazdasági fejlődésben betöltött szerepének növekedése volt. Ez a folyamat ment végbe Békéscsabán is. Az elmúlt öt évben azonban jelentősen nőtt a termelői, elsősorban az üzleti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek száma. A szolgáltatási szektor erősödésének üteme foglalkoztatási szempontból jelentősen elmaradt az újraiparosodó megyeszékhelyek, illetve a regionális jelentőségű vidéki szolgáltató centrumok (Szeged, Pécs, Debrecen, Nyíregyháza) dinamizmusától. A helyi piacon megjelenő szolgáltatók túlnyomó része mikro vállalkozás, az öt főnél többet foglalkoztató (helyi székhelyű) szervezetek száma szinte egyetlen alágazatban sem haladja meg a 30-at, s a legnagyobb árbevételű szervezetek között is csak néhány 20 főnél többet foglalkoztató akad. A helyi kereskedelem átalakulásának és Békéscsaba térségi kereskedelmi centrum szerepének átformálásában meghatározó szerepet töltöttek be a külföldi befektetők, a multinacionális cégek (TESCO, SPAR, OBI, PRAKTIKER, LIDL, stb.) megjelenése. A helyi kiskereskedelemben felgyorsult a tőke- és alapterületkoncentráció, a kisvállalkozások szelekciója. Ez részben az ágazatban zajló országos, illetve globális folyamatokba illeszkedik, de szerepet játszott benne a helyi kereskedelem szervezeti széttagoltsága is. Jelenleg az összes békéscsabai vállalkozás egynegyede működik a kereskedelmi ágazatban. Az átalakulási folyamat fontos szereplőjeként jelent meg a Csaba Center, amely szolgáltatásaival, valamint a kereskedelmi-szolgáltató tevékenységek egy térben történő koncentrálásával és érték elvűségével hozzájárul a bérlők piaci helyzetének stabilizálásához, illetve a kereskedelmi tőke belvárosban történő megtartásához szemben más nagyvárosokkal, ahol általában a település szélén létesülnek a 14

15 legnagyobb bevásárló centrumok. A kiskereskedelem szerkezetének átalakulása hatással van mind a nagykereskedelemre, mind a beszállítói hálózatra, feldolgozóiparra, felerősítve a tőke- és térbeli koncentráció folyamatait ezekben az ágazatokban is. Ebben a folyamatban Békéscsaba egyelőre periférikus szerepet játszik, elsősorban a város közlekedési helyzete és a helyi szereplők viszonylag szerény tőkeereje miatt. Az utóbbi évtizedek folyamatai alapvetően erősítették a város belföldi kereskedelmi centrum szerepét. A termelő szolgáltató szektor vállalkozásainak igen fontos szerepe van egy város életében, hiszen hozzájárulnak a gazdaság versenyképességének javításához. Békéscsabán is, mint az ország egészében gyorsan bővült a termelői szolgáltatásokat nyújtó helyi szereplők köre. A szállítás, raktározás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek több száz vállalkozást vonzottak, azonban ezzel együtt gyors szelekciós, illetve koncentrációs folyamat zajlott és zajlik napjainkig. A város, illetve tágabb térsége iparának lassú átalakulása miatt kevés tőkeerős vállalkozás tudott a lokális piacon megerősödni. A helyi ipari szereplők számára alapvetően elégséges a helyi szállításiszállítmányozási cégek teljesítménye, kapacitása, szolgáltatásaik minősége. A nem helyi döntési központokkal rendelkező nagyvállalatok esetében azonban a partnerek kiválasztása országos szinten, komoly tendereken történik. A békéscsabai fuvarozók számára Románia EU-s csatlakozásával új piac nyílt meg, hiszen jelenleg az ottani cégek járműparkja nem éri el az Európai Unió által megkövetelt szintet. A városban az északi és a déli iparterületek ideális helyszínt biztosíthatnak a logisztikai fejlesztésekhez, ahonnan a főútvonalak, a vasútvonalak, a repülőtér, illetve a kiegészítő szolgáltatások és tevékenységek egyaránt kiválóan elérhetőek. A meghatározó helyi nagyvállalatok saját telephelyen részben kialakították logisztikai rendszerüket, igény speciális szolgáltatások kialakítására is mutatkozik. A pénzügyi és biztosítási szektorban lezajlott átalakulás eredményeként megerősödött, sőt, meghatározóvá vált a külföldi tőke szerepe a magyarországi piacon. Ezzel együtt a korábbi, hazai szereplők jelentősen bővítették vállalakozói és lakossági szolgáltatásaik körét, így valamennyi üzletágban erősödött a verseny a bankok és a biztosító társaságok között. Mivel az üzletpolitikai döntések a központokban születnek, melyek zömmel a fővárosban találhatók, ezért a helyi/térségi sajátosságok, igények érvényesítésére, kezelésére korlátozott a mozgástere a Békéscsabán működő kirendeltségeknek. Békéscsabán jelenleg 15 bankfiók a 10 legnagyobb hazai bankból 8 jelen van a városban, 8 takarékszövetkezeti fiók és 14 biztosító kirendeltsége működik. Itt fontos megemlíteni, hogy 2006-ban nyílt meg a városban a Budapest Bank Nyrt. Bankműveleti Központja, mely eddig mintegy 600 új munkahelyet teremtett. Békéscsabán 2007 december 31-én a regisztrált vállalkozások száma volt, ebből (82,4%) a szolgáltatás területén, (11,7%) az iparban, 531 (5,9%) a mezőgazdaságban tevékenykedik. A működő vállalkozások számának tekintetében Békés megye 2007 december 31-én a megyék rangsorában megelőzte Nógrád, Tolna, Vas és Heves megyét is. Békéscsaba városa ugyanezen mutató szerint csupán Salgótarjánt és Szekszárdot hagyta maga után a megyeszékhelyek közül, az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma szerint viszont Salgótarján, Tatabánya és Miskolc városokat előzi meg és 2003 között Békéscsabán a működő vállalkozások száma 9%-kal nőtt, míg a megyeszékhelyek országos átlaga 19%-kal nőtt és 2007 között 15

16 8%-kal csökkent ez az érték, eközben az országos átlag csak 4%-os csökkenést mutatott. A működő cégek ágazati megoszlása Békéscsabán sajátos struktúrát mutat. Az iparban tevékenykedő társas vállalkozások aránya a vizsgált városok között itt a legmagasabb, az ipari cégek aránya az összes működő vállalatból közel 10%. A vállalkozások számát tekintve a békéscsabai iparban felülreprezentált az élelmiszeripar, mely a Délalföld mezőgazdasági potenciálját mutatja. Békéscsabán hagyományosan erős ágazat a nyomdaipar, illetve a szerszám-gépgyártás, elektronika, építőanyag gyártás, elvesztette viszont jelentőségét a textilipar. A gazdasági tevékenységet segítő (üzleti) szolgáltatások szférájában meghatározó szerepet töltenek be a helyi kisvállalkozások, illetve a Kétegyházi úton található inkubátorház. Az üzleti szolgáltatások ugyanakkor tudás- és információközvetítő szerepük révén elengedhetetlen feltételei a gazdasági szerkezetváltásnak. Az országos szinten legdinamikusabb növekedést mutató ágazat fejlődését Békéscsabán lelassította a helyi kereslet gyengesége, egyrészről a piac hiányossága (kevés egyéb vállalkozás), másrészt azon vállalkozók érdektelensége, akik nem ismerték még fel azt, hogy a vállalkozói ismeretek és a friss információk birtoklása cégük fejlődésének alappillére. Az üzleti szolgáltatások elsősorban a könyvvizsgálói és tanácsadói szolgáltatások igénybevételét ösztönzik a szabályozók (adózás, számviteli törvény stb.) változása, továbbá a megjelenő pályázati lehetőségek is. A fejlett üzleti szolgáltatások terén Békéscsaba és Gyula együttesen domináns szerepet tölt be a megyében (a szolgáltatók 55 70%-át tömörítik). Bizonyos specializált szolgáltatások esetében azonban érvényesül Békéscsaba periférikus helyzete, ezeket többnyire budapesti, dunántúli, külföldi, ritkábban szegedi, debreceni, kecskeméti szolgáltatóktól vásárolják a helyi vállalkozók. További veszélyt jelent erre az ágazatra, ha a gazdaság működési feltételeit biztosító intézményeket (APEH, ITDH, kamara, dekoncentrált minisztériumi szervek) a közigazgatási reform következtében esetleg áttelepítik más városba. Az infokommunikációs ágazat 2002-től kezdve meghatározója lett a fejlett gazdaságok versenyképességének nemzeti, térségi és helyi szinten is. Békéscsaba esetében még nem beszélhetünk az infokommunikációs ágazatot alkotó tevékenységek teljes összeolvadásáról. A városban az e-business, az e-kereskedelem jelentős fejlődési potenciállal bírna, azonban ez a szolgáltatási terület még gyermekcipőben jár, hasonlóan az e- bankoláshoz, vagy az e-ügyintézéshez, azonban Békéscsaba periférikus földrajzi és közlekedési helyzetében az egyik kitörési pontot éppen az e-tevékenységek dinamikus fejlesztése jelenthetné Ipari Park és inkubátorház bemutatása A Békéscsaba Almáskerti Ipari Park (BAIP) a 44-es és 47-es főközlekedési utak találkozásánál található, a belvárostól 4 km-nyire. Az Ipari Park 19 hektárnyi területe zöldmezős beruházások kialakítására kiváló lehetőségeket nyújt. Az első befektető a japán SMK Corporation elektronikai összeszerelő üzeme áprilisától termel. Ma már több mint 11 vállalkozás működik a területen. 16

17 Békéscsaba Önkormányzata az új ipari parki betelepülőknek a beruházásuk mértékétől függően 1+2 év helyi-adókedvezményt biztosít. A versenyképes telekárak is hozzájárulnak ahhoz, hogy városunkban minél több beruházás kezdődjön el, mellyel az itt lakók munkavállalása, a helyi gazdaság erősödése biztosítható. A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft-t Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata alapította 1992-ben. A társaságnak, a város júniusától egyszemélyes tulajdonosa lett. A kft egyik legfontosabb feladata a város kis-és középvállalkozóinak segítése, működésükhöz és megerősödésükhöz szükséges feltételek megteremtése. Ennek érdekében a kft januárjától Vállalkozói Központot és Inkubátorházat működtet, melyen keresztül infrastruktúrát - iroda, műhely, üzlethelyiség, raktár - és komplex szolgáltatást nyújt a vállalkozásoknak, kedvező áron. Az Inkubátorház 5800 m 2 hasznos alapterületen 40 vállalkozásnak nyújt otthont bérleti jelleggel. Az itt működő vállalkozások közel 260 főt foglalkoztatnak a bérbe adható terület folyamatos 100%-os igénybevételével. Az Inkubátorház nem csupán egy olcsó bérleti lehetőség, hanem egy hasznos szolgáltatást nyújtó központ. Tapasztalataink szerint az itt dolgozó vállalkozások működésére jó hatással van a vállalkozói környezet, a napi információk, szolgáltatások elérhetősége, ami biztonságot sugall partnerei, ügyfelei felé is Főbb szolgáltatásaik: o biztonsági szolgálat, o telefonközpont, o postafiók, irodai szolgáltatások, o előadóterem, o étterem, o karbantartó felügyelet, o műszaki, gazdasági, jogi tanácsadás, o fordítás, tolmácsolás. A kft. küldetése: aktívan részt venni a város gazdaságfejlesztési terveinek kidolgozásában és végrehajtásában. Tervek, tanulmányok, fejlesztési koncepciók, pályázati anyagok elkészítésével, projektek lebonyolításával segítjük a település, a régió fejlődését A legnagyobb foglalkoztatók Békéscsabán Békéscsabán nagy hagyományai vannak a tégla- és cserépgyártásnak, mivel a város nagyon gazdag a gyártáshoz szükséges alapanyag tekintetében. A Tondach Magyarország Zrt. Békéscsabán bővítette gyártókapacitását, és 2008 őszén elindult a kerámiacserép gyártása a 23 ezer négyzetméteres új üzemcsarnokban, további 60 új munkahelyet teremtve. A beruházás összértéke 40 millió euró. Itt épült meg Európa legnagyobb alagútkemencéja. Arról, hogy miért Békéscsabát választották az új üzemcsarnok megépítésének helyszínéül, Kató Aladár a Tondach Magyarország Zrt. vezérigazgatója így vélekedett: 17

18 2004 őszén csornai telephelyünk is erős pozícióban volt a lehetséges helyszínek között, döntés is született róla konszern szinten, de a megváltozott piaci helyzet és a gazdasági körynyezet miatt 2005 nyarán átértékeltük ezt a döntést, és olyan területre, helyre tettük az új gyárat, ahol az exportpiacok majd jobban elérhetők lesznek. Ezért 2005 szeptemberében az új gyár helyszíne Békéscsaba lett, mert ekkor már köztudott volt, hogy 2006 januárjától Bulgária és Románia is csatlakozik az Európai Unióhoz. A gyár méreteinél tehát nem csak a belföldi piacokat, hanem a keleti exportpiacokat, azaz a románt, a bolgárt, az ukránt és az orosz piacot is figyelembe vettük. A GE Money Bank leányvállalata, a Budapest Bank is bővítette bankműveleti központját Békéscsabán, ezzel 2008 végére az itt foglalkoztatottak száma elérte az 530 főt. A beruházásról szóló megállapodást 2006 februárjában írták alá. Mark Arnold, a Budapest Bank (GE Money Bank) akkori elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy növekedési stratégiájuk fontos állomása volt az új operációs központ létesítése. A helyszínről szóló döntés során Békéscsaba mellett szólt, hogy rendelkezésre állt a megfelelő számú, magasan képzett munkaerő, amelynek utánpótlása is biztosított a rugalmas képzési rendszernek köszönhetően. A Mondi Packaging Békéscsaba Kft. a Fogyasztói Hajlékonyfalú csomagolóanyag divízió leányvállalata a Mondi csoporton belül, mely egy kézben tartja a papír- és csomagolóanyaggyártás teljes folyamatát világszerte. A békéscsabai gyárban 2008 folyamán létrejött egy közel 4000 m 2 -es ingatlanberuházás. A helyi hivatali engedélyeztetése az országban rekordidő három hét alatt megtörtént a polgármesteri hivatal pozitív hozzáállásának köszönhetően. Az Európa szívében lévő békéscsabai gyár földrajzi elhelyezkedése ideális a nyugat-európaiexportra, illetve további potenciális ügyfelek szerzésére Közép-Kelet-Európa területén. Békéscsaba további előnyöket is nyújt a cég számára, ahol a nyomdászat több, mint 125 éves múltra tekint vissza: a városban működő nyomdaipari szakközépiskola szakképzett munkaerőt nyújt, és nem elhanyagolható tény, hogy a munkaerő-költségek Európa ezen területén lényegesen alacsonyabbak. A Linamar Hungary Kft. Békés-megye és az Alföld egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó vállalata, melyet még ismertebbé tesz erőteljesen növekvő autóipari ágazata ben a Linamar Corporation megvásárolta a Mezőgép Rt-t a magyarországi privatizációs program keretében, majd 1994-ben a Mezőgép Rt. megvásárolta a békéscsabai mezőgazdasági gépgyárat, ami ekkor még kizárólag mezőgazdasági alkatrészek gyártásával foglalkozott október 9-én a Társaság az angliai Newage International Ltd-vel kötött szerzodésre alapozva Precision Part Manufacturing (PPM) néven egy új, m 2 alapterületű divíziót hozott létre békéscsabai telephelyén. A Társaság a megnövekedett autóipari megrendelések teljesítése érdekében egy új üzemcsarnok építéséről döntött békéscsabai telephelyén. A beruházás, mely a PPM divízió bővítését jelenti, júliusában indult. Az négyzetméteres üzemcsarnok október végére, infrastruktúrája november közepére készült el, a hozzá tartozó négyzetméteres irodaépület műszaki átadása december elején történt meg. A Hirschmann nemzetközi viszonylatban vezető szerepet tölt be autóantenna rendszerek, csatlakozók gyártásában. A vállalatot Németországban alapították, majd az évtizedek folyamán nemzeközi cégcsoporttá nőtte ki magát. A Hirschmann 18

19 Németországban, Magyarországon és Kínában rendelkezik gyártó telephelyekkel valamint a fontosabb európai országokban, az USA-ban és Ázsiában leányvállalatokkal. A békéscsabai Hirschmann Car Communication Kft. a jelenleg több száz foglalkoztatottal a régió egyik legnagyobb munkáltatójának számít. A Frühwald Kft. osztrák tulajdonú építőipari cég. Jelenleg 4 magyarországi telephellyel rendelkezik, amelyben 130 fővel közel 5,5 milliárd forint éves árbevételt termel. A vállalat magyarországi központja a békéscsabai telephelyen található. A Csaba Metál Rt. egy száz százalékig magántulajdonban lévő magyar vállalkozás, amely augusztus elsején alakult 19 fővel. A cég békéscsabai telephelyén alumínium nyomásos öntés technológiával széles termékskálát állít elő: a gépjárműipar számára nagy pontosságú alkatrészektől kezdve a bútoripari és mezőgazdasági termékekig közel 80-féle terméket gyárt. A cég az elmúlt évek során az alábbi gépjármű gyártók részére szállított gépkocsi tartozékokat, valamint felszerelési cikkeket: Audi, BMW, Chrysler, Ford, Jaguar, Mercedes, Nissan, Renault, Rover, Toyota, VolksWagen, Volvo. A vállalat jelenleg 230 főt foglalkoztat 3 műszakos munkarendben. A békéscsabai Csabahús Kft. megalakulásakor fő tevékenységének a tradícionális csabai kolbászok gyártását célozta meg július 1-ig, mint Csabahús Kft, egy cégcsoport tagja volt, a Debreceni Hús Zrt, a Szole-Meat Kft mellett. Jelenleg szlovák tulajdonban van. Gyártási kapacitása 2500 tonna évente és a foglalkoztatottak létszáma 130 fő Turizmus A kulturális és- rendezvényturizmus jelenlétét a városban ma már nem csak az egyes rendezvények szervezői, hanem a város lakói maguk is érzékelik. A lassan fesztiválvárossá fejlődő Békéscsaba számos országos illetve nemzetközi rendezvénynek ad otthont. A programok közül jó néhány már nem csak a helyieknek, hanem az ország minden részéből, s a határon túlról idelátogató érdeklődőknek is szól. Békéscsaba városa számos nagyrendezvénnyel, fesztivállal rendelkezik. Az év során szinte valamennyi hónapnak kialakult a hagyományos rendezvénye (Békéscsabai Tavaszi Fesztivál, Csaba Expo Nemzetközi Kiállítás és Vásár, Városházi Esték, ZENIT Nemzetközi Fúvósfesztivál Zenei Ifjúsági Találkozó, Csabai Kolbászfesztivál). Ezek közül fontos kiemelni a Csabai Kolbászfesztivált, amelyet immáron tizenharmadik éve rendezték meg a csabai kolbász hagyományaira alapozva. Ennek keretében egy olyan rendezvény jött létre, amely bemutatja a térség gasztronómiai, kulturális hagyományait, de lehetőséget teremt más vidékek számára is a bemutatkozásra ben a fesztivál látogatóinak 10,6%-a külföldi, 89,4%-a belföldi volt, továbbá a hazai vendégek több mint 58%-a 100km-nél messzebbről érkezett. A város nem szűkölködik látnivalókban, múzeumokban sem. Itt található a Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom, amely 72 méter magas tornyával Közép- Európa legnagyobb evangélikus temploma. A Munkácsy Múzeum kilenc eredeti és hét rajzvázlatot, valamint több mint négyszáz értékes, Munkácsy Mihályhoz kötődő relikviát 19

20 őriz. Az állandó társulattal működő Jókai Színház minden évben gazdag műsorkínálattal és színvonalas előadásokkal várja a közönséget. Nagy hagyományai vannak a színvonalas sportrendezvényeknek. Békéscsaba városa a rendszerváltás után nagy összegeket fordított a sport rendszeres és ésszerű támogatására. Így a város még 2001-ben elnyerhette a Nemzeti Sportváros címet. Ennek is köszönhetően számos sportegyesület, szakosztály működik a városban, és az itt lakók is hagyományosan sportszeretők. A leghíresebb egyesületek az egykoron elsőosztályú, MNK-t is nyerő Békéscsaba 1912 Előre SE, valamint a elsőosztályú női kézilabda, a Békéscsabai Előre NKSE. Szintén sok sikert elért egyletek a Békéscsabai Női Torna Club, valamint a Buda-Cash Atlétikai Klub is. Számos bajnokot, váltogatott sportolót nevelt a város a különböző sportágakban (atlétikától az ejtőernyőzésig, labdarúgástól az úszásig). Nincs komoly tőkeerő a térségben, ezáltal alig vannak támogatók. Mindezek ellenére egy 2003-as adat szerint Békéscsabán harminckét sportágat űznek versenyszerűen, az igazolt versenyzők száma ezrekben mérhető. Az olimpiai eszmék is hamar gyökeret vertek a térségben, büszkék lehetünk arra, hogy több olimpiai bajnokunk is van. A gyógyulni és felüdülni vágyókat várja a felújított Árpád fürdő. A ban végzett rekonstrukció célja az volt, hogy minden szempontból a század igényeinek, a természet és környezetvédelemnek, valamint a közegészségügy követelményeinek megfelelő és egyre több turistát is kiszolgáló fürdőlétesítménnyel rendelkezzen Békéscsaba. A fejlesztés során arra törekedtünk, hogy egész évben a szórakozni, sportolni, az egészségesen élni akarók számára alkalmas, több generációt együtt kiszolgáló fürdő épüljön meg. A Jázmin Egészségcenter a szabadtéri, télen részlegesen fedett termálmedencékkel, az uszoda a lelátóépülettel egész évben fogadja a vendégeket. A fürdő 76 o C és 40 o C fokos, 1974, illetve a 800 méterről feltörő vizét az egészségügyi miniszter években gyógyvízzé, a fürdőt 2006 évben gyógyfürdővé nyilvánította. Az aktív pihenést - gyalog- és kerékpártúrát kedvelőknek kiváló kirándulóhely Békéscsaba és környéke. A lovaglás szerelmesei számára tíz lovas bázis kínálja különféle szolgáltatásait. A város másodlagos vonzerejét képezik a Közép Békési Centrum városai (városturizmus) és a Körösök Völgye Natúrpark (ökoturizmus). A turisztikai látványosságok ellenére a városba érkező vendégek számát illetően országos viszonylatban Békéscsaba a sereghajtók között szerepel. A megyeszékhelyek között 2008-ban a kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek és a vendégéjszakák száma alapján is a város csak Tatabányát, Szekszárdot és Salgótarjánt előzte meg. Az átlagosan eltöltött vendégéjszakák számának tekintetében szintén gyengén teljesít a város, bár ezzel a problémával sok más megye jogú város is megküzd Vendégek

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Békéscsaba A dinamizálódó határmenti város

Békéscsaba A dinamizálódó határmenti város befek tetői útmutató Békéscsaba A dinamizálódó határmenti város B e f e k t e t é s G a z d a s á g F e j l e s z t é s I n n o v á c i ó Békéscsaba Közlekedési csomópont, jó elérhetőség Határmenti város

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Európa szívében. Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat. Fejlett vasúti hálózat

Európa szívében. Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat. Fejlett vasúti hálózat üdvözöljük! Európa szívében Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat része Fejlett vasúti hálózat E75 GYŐR E71 BUDAPEST M1 M7 M6 E75 M5 E71 SK M3 MISKOLC

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lakáskoncepciója 2015-2020

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lakáskoncepciója 2015-2020 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lakáskoncepciója 2015-2020 Elfogadva:Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az 552/2015. (X. 29.) közgy. határozatával. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Szeretettel köszöntjük városunkban!

Szeretettel köszöntjük városunkban! Szeretettel köszöntjük városunkban! Európa szívében vagyunk Három ország vonzáskörzetében (melyek 1,5 órán belül elérhetőek) Az M3-as autópálya révén az európai autópálya hálózat része InterCity vonatok

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában Fülöp László, HKIK ipari alelnök Mezőkövesd, 2015. november 13. 1 Heves megye gazdaságának főbb pillérei Bányászat / villamosenergia termelés

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Fukker Gabriella főosztályvezető Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály 2015. február 25.

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Kocziszky György Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Békéscsaba 2010. február 11. Tartalomjegyzék 1. Mitől egészséges a gazdaság? 2. Milyen gazdasági- és társadalmi súlya van

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben