A TERÜLETFEJLESZTÉSSEL ÉS TERÜLETI TERVEZÉSSEL KAPCSOLATOS UNIÓS FOGALMAK TARTALMA ÉS HASZNÁLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TERÜLETFEJLESZTÉSSEL ÉS TERÜLETI TERVEZÉSSEL KAPCSOLATOS UNIÓS FOGALMAK TARTALMA ÉS HASZNÁLATA"

Átírás

1 FARAGÓ LÁSZLÓ tudományos osztályvezetô, MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet A TERÜLETFEJLESZTÉSSEL ÉS TERÜLETI TERVEZÉSSEL KAPCSOLATOS UNIÓS FOGALMAK TARTALMA ÉS HASZNÁLATA A területfejlesztéssel foglalkozó szakemberek és politikusok tudják, hogy a területfejlesztés ma még nem rendelkezik a többség által elfogadott és egységesen használatos terminológiával. Az ebbôl fakadó nehézségeket még növeli az uniós csatlakozási folyamat, amely során új fogalmakat kell bevezetnünk a hazai gyakorlatba. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az európai analógiákat keresô és ajánló munkák jelentôs hányada a szerzô nemzeti hovatartozásából adódóan az adott országban meghonosodott terminológiát használja, rosszabb esetben azt akár általános európai gyakorlatként tünteti fel. Ennek nyomán félreértések és egymás melletti elbeszélések sorozatával találhatjuk magunkat szembe. E vitaindítónak szánt cikk megírásával reményeim szerint sokan átgondolják szakterületük fogalomhasználatát, és javaslatot tesznek e kaotikus helyzet tisztázására. A szavak konkrét kultúrspecifikus térben és történelmileg meghatározott kommunikációban kapnak jelentést. Az egyes szakterminológiáknak is más az érvényességi bázisa az eltérô nyelvi és társadalmi-kulturális közegekben, a történelmileg másként alakult intézményi struktúrákban és különbözô szabályozási feltételek között. Az egyes fogalmak, terminus technicusok tükörfordítása nem lehetséges a különbözô nyelvek között. Sôt az Európai Unió dokumentumaiban, legyen az például angolul, nem ugyanazt a tartalmat találjuk ugyanarra a kifejezésre, mint az Egyesült Királyságban vagy az Egyesült Államokban, és az egyes fogalmak használata idôben is változik. Ilyen értelemben az uniós szaknyelv viszonylag gyorsan változó új nyelv az európai nyelvek családjában. Különösen igaz ez az uniós angolra. Az EU dokumentumainak szerzôi elvileg nem tehetnék meg, hogy a saját országukban kialakult nyelvi, társadalmi-kulturális közegnek megfelelôen használják az egyes szakkifejezéseket, illetve tükörfordításokat használjanak bár ezt gyakran tapasztalhatjuk, hanem közös nyelven kellene szólniuk. Az uniós dokumentumoknak más nyelvekre történô lefordításakor elvárható, hogy a mögöttes tartalmat, az ország intézményi, törvényi stb. sajátosságait figyelembe véve készüljön a fordítás. Ha valaki ilyen adaptációkból ismeri meg az EU dokumentumait, akkor figyelemmel kell lennie az adott nyelvére történô fordítás csak ott és akkor létezô torzításaira. Egyre többször találkozhatunk azzal a gyakorlattal is, hogy az Európai Unió mûködése során vezetnek be új szakmai kifejezést (pl. programozás, közösségi támogatási keretterv), és ezeket innen veszi át a többi nyelv. Ez általában kevesebb problémával jár, hiszen az új közös tartalommal együtt adaptálódik a fogalom, és mindenhol az uniós értelemben használatos, akár idegen szóként használják, akár lefordítják az adott nyelvre. Ez utóbbi esetben egyszerûbb a dolgunk, és kevesebb félreértés származik a fogalmak használatából, hiszen csupán 1 az egységesen használatos kifejezésnek kell megtalálni a magyar megfelelôjét. A formálódó közös európai területfejlesztési gyakorlatot nem úgy kell elképzelni, mint a tagországok gyakorlatának átlagát, vagy a legkisebb közös többszöröst, bár ez utóbbi gyakran közelebb áll a valósághoz. De még csak az eszperantó nyelv mintájára (egy kicsit innen, egy kicsit onnan) sem lehetne és nem is szabad létrehozni az uniós területfejlesztési szaknyelvet, hanem az új feladat új területpolitikát, új intézményeket és eszközöket is igényel. Én itt és most a területfejlesztéssel és a területi tervezéssel kapcsolatos néhány konkrét uniós angol kifejezés megértéséhez és korrekt magyar nyelvû használatához szeretnék hozzájárulni. Az EU szóhasználatában a spatial planning nem egyezik meg a francia aménagement du territoire, az angol town and country planning, a német Raumordnung vagy például a holland ruimteilijke ordening szavak jelentésével. Az elôzôekben leírtak okán ezek a terminológiák sem fordíthatóak le egy az egyben egymásra, mert sajátos tartalom van mindegyik mögött az egyes tagállamokban. Az EU hivatalos nyelvezetében különösen a 80-as 90-es években a spatial planning komplex összefoglaló kategória, amely a mi szóhasználatunk szerint a területfejlesztés értelmében használatos. Java részben azt a metódust értik ezen, amikor a közösségi szféra hatni próbál a különbözô tevékenységek térbeli megoszlására (European Communities, 1997). Racionálisabb területfelhasználást, környezeti szempontokat szem elôtt tartó kiegyensúlyozott fejlesztést, egyéb társadalmi és gazdasági célok megvalósítására való törekvést értenek ezen. A spatial planning magában foglalja mindazt, amit általában területfejlesztésen értünk, így a területpolitikát, jogi szabályozást, az intézményi rendszert és a tervezést is. 3

2 Ezt az értelmezést támasztja alá a European regional / spatial planning charter 2 is, ami nem csupán a tervezés, hanem a területfejlesztés alapdokumentuma is. Ezen a címen olyan nemzeti és európai területfejlesztésre és területi politikára tett javaslatot a CEMAT, amely kiegyensúlyozott területi fejlôdést és egészséges környezetet eredményez. Eszerint a területfejlesztés (a charta szóhasználatában spatial planning ) egyszerre jelenik meg tudományos diszciplínaként, adminisztrációs eszközként és politikaként, amely interdiszciplinárisan és sokoldalúan irányítja a kiegyensúlyozott területi fejlôdést és a tér fizikai szervezôdését egy hosszabb távú stratégiának megfelelôen. A nemzeti szintû területfejlesztésen ( spatial planning -en) a szélesebb értelemben vett fejlesztési kereteket értik, amelyek hatnak a területi folyamatokra és az alsóbb szintû tervezésre. Ezen összefoglaló elnevezésbe tartozik a magasabb és az alacsonyabb szintû (a nemzetek közötti, a nemzeti szintû, 4 a regionális és a helyi), valamint a fejlesztési és a rendezési tervezés (fejlesztés) együttesen. Az Egyesült Királyságban ugyanez a terminológia ( spatial planning ) a területfelhasználás tervezését és a területpolitika egyéb területi dokumentumainak készítését, vagy más megközelítésben a város (urban) és a vidék (country) tervezését együttesen jelenti. Franciaországban ebbe a fogalomba beletartozik az aménagement du territoire, az urbanisme és a politique de la ville egyaránt. Csak ha az Európai Unió és az Európa Tanács által kiadott dokumentumokban a spatial planning -et területfejlesztésként fordítjuk, tudjuk értelmezni a spatial planning policy kifejezést (pl. European Communities, 1997, o.) azaz a területpolitikát. Az utóbbi idôben egyre gyakrabban találkozhatunk a spatial development és a spatial (development) policy elnevezésekkel is, amelyek kevesebb félreértésre okot adva jelentenek területfejlesztést és területpolitikát. E gondolatmenet tükrében természetesen megfelelô szövegösszefüggésben a spatial planning -tôl való megkülönböztetés érdekében a spatial development -et területi fejlôdésnek célszerû fordítani. A regionális politika (regional policy) nem azonosítható általában a területi politikával, hanem a régiók közötti egyenlôtlen fejlôdés mérséklésére irányuló törekvések értendôk ezen, így csak egy területi szintre vonatkozó része, szegmense a területi politikának. A regionális politika elsôsorban nemzeti szintû feladat, de mint a tények mutatják, meghatározott körülmények között szupranacionális cél is lehet, hiszen az Európai Unió a strukturális alapok jelentôs hányadát is erre fordította a kilencvenes években. Csupán azért azonban, mert egy meghatározott idôben (az elmúlt években és reményeink szerint még legalább egy évtizedig) Európában a területi politika döntô hányadát a regionális politika tette ki, nem szabad e két fogalmat azonosítani, egymás szinonimájaként használni, mint ahogy ezt a hazai szakma számos kiválósága is sajnálatos módon nap mint nap megteszi. Az EU-ban regionális tervezésen/fejlesztésen a régión 3 belüli folyamatok alakítását, tervezését értik. Regionális szinten részben a nemzeti kezdeményezéseket valósítják meg, másrészt a megadott kereteken belül önállóan döntenek és valósítanak meg programokat. Tehát a regionális politika és a regionális tervezés alapvetôen két különbözô szint sajátja, annak ellenére, hogy mindkettô esetében elônyös mindkét szint közremûködése. A fizikai (physical) vagy területfelhasználási (land use) tervezés tartalma és a szavak használata csaknem azonos a mi rendezési tervezési szóhasználatunkkal és gyakorlatunkkal. Európa legtöbb országában ez deklarált módon elsôsorban a helyi szinthez, a helyi önkormányzatokhoz kötôdik, bár Európa több országában van példa az országos vagy regionális rendezési tervezésre. Általában igaz, hogy minél közelebb készül egy terv a helyi szinthez, annál inkább foglalkozik a konkrét területek (telkek) használatával, így annál inkább rendezési típusú, míg minél magasabb szintû a terv, annál inkább a fejlesztési (stratégiai) jelleg dominál. A különbözô tagállamokban az azonos vagy hasonló elnevezésû helyi tervek is más típusúak lehetnek, mások a feladataik, így elnevezésük fordítása is nehézkes. Van, ahol kötelezô normákká válnak, és van, ahol csak a helyi politika orientáló eszközei. Van, ahol csak a területfelhasználást szabályozzák, és van, ahol a használatot is. A régió (region) az uniós dokumentumokban egyaránt jelenthet több milliós német Landot és a mi megyéink méreteihez hasonló pár százezres területi egységet is. A régiók között 2001/3 FALU VÁROS RÉGIÓ

3 nemcsak a népesség nagyságát vagy a gazdasági teljesítôképességet tekintve vannak jelentôs különbségek, hanem hatalmi jogosítványaikban is. A régiók közös nevezôre hozásában a NUTS struktúra technikai, statisztikai eszköz. Ha a területpolitikai dokumentumokban (pl. European Spatial Development Perspective) a régiókra vonatkozó megállapítás szerepel, akkor az egyaránt vonatkozik a NUTS 2. és a NUTS 3. szintre is. Hasonló a helyzet, amikor helyi szintrôl beszélünk. Pontosabb az elnevezés, ha az államigazgatás helyi szintjérôl van szó, bár ez esetben igen eltérô nagyságrendjük miatt ezek is nehezen összehasonlíthatóak. Franciaországban a miénkhez hasonlóan elaprózott (decentralizált) struktúra van, így a több mint communes átlagos lakosság száma kb fô. Nagy-Britanniában a helyi hatósági szint a 483 districts átlagosan fôvel. A NUTS struktúrában local (helyi) kifejezés a NUTS 4 és 5 szintet egyaránt jelöli. A planning instruments a területfejlesztés eszközeit jelenti, így idetartoznak mindazok a tervek, dokumentumok, jogszabályok, pénzügyi és egyéb eszközök, amelyek a területpolitikai célok érvényre juttatásában, a megvalósításban közrejátszanak. Tehát, ha a területfejlesztéssel, a területi tervezéssel kapcsolatos idegen nyelvû fogalmakat akarjuk megérteni, magyarra fordítani és használni, akkor minden esetben tekintettel kell lenni a fogalom mûködési rendszerére, annak használati körére, ismerni kell a vonatkozó jogi szabályozást, annak természetét, az alkalmazó adminisztráció rendszerét és annak tradícióit stb. Ezt követôen kell megtalálni a magyar mûködési rendszerben annak legjobb megfelelôjét, vagy ha ilyen nincs, akkor olyan új fogalmat kell bevezetni, amely nem okoz zavart a kialakult gyakorlatban. Irodalom Council of Europe 1984: European Regional / Spatial planning Charter. Strasbourg European Communitie 1997: The EU compendium of spatial planning systems and policies Luxemburg: Office for Official Publications of the European Cummunities Jegyzetek 1. Természetesen ehhez is szükség van egy általánosan elfogadott magyar elnevezésre, mert ha egymást követô szakmai elôadásokban vagy különbözô tanulmányokban pl. ugyanazt az intézményt hol programirányító hatóságnak, hol programmenedzsmentnek vagy pedig másnak hívják/fordítják, akkor a hallgató vagy olvasó azt hiheti, hogy különbözô intézményekrôl van szó. 2. A chartát a CEMAT 6. ülésén 1983-ban fogadták el Torremolinosban, de az Európa Tanács Minisztereinek Bizottsága 1984-ben hagyta csak jóvá. 3. A nemzeti és a helyi szintek közötti területi egységek. A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Dokumentációs Központ Tervtára, Könyvtára 1998 augusztusa óta nyilvános tervtárként, könyvtárként saját dolgozóinkon kívül a széles közönség számára is szolgáltatunk. VÁTI Kht. Dokumentációs Központ Tervtár Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u Telefon: /116, 349 mellék Fax: Nyitva tartás: hétfô szerda A tervtár állományában a VÁTI Kht., valamint a megszünt Települések Fejlesztéséért Alapítvány KERTI MÉLYÉPTERV ÉVITERV Hídépítô Vállalat ÁÉTV tervtárak anyagaiból szolgáltat. VÁTI Kht. Dokumentációs Központ Könyvtár Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u Telefon: /230 mellék Fax: Nyitva tartás: hétfô, szerda, péntek : kedd, csütörtök: Könyvtár Archívum Cím: 1111 Budapest, Budafoki út 59. Telefon: Nyitva tartás: hétfô, szerda, péntek: kedd, csütörtök: A könyvtárban megtalálható a BUVÁTI és a megszünt Építésügyi Tájékoztatási Központ (ÉTK) mûszaki könyvtárainak anyaga is. 5

4 BARTOS MÓNIKA PhD-hallgató, Szent István Egyetem MÚLT, JELEN, JÖVÔ A TISZA MENTÉN Egy dicsô múltú szellemtelepülés második élete Rákóczifalva Sokszor az emberek, illetve a települések életében olyan események következnek be, amelyek megállásra, elgondolkodásra késztetik ôket. A Tisza menti települések életében ezt a pillanatot a év elején bekövetkezô Tiszát ért szennyezések és a nagy árvizek jelentették. De nem csak nekik, mindannyiunknak meg kellett állnunk egy pillanatra, és el kellett gondolkoznunk azon, milyen sebezhetôek az értékeink, és milyen sebezhetôek vagyunk velük együtt mi is. Pontosan ezért nagy felelôsséggel tartozunk értékeinkért és egymásért. Mégis gyakran nem is vesszük észre, hogy milyen gazdagság birtokosai vagyunk. Sokszor értékeljük távoli tájak szépségeit, az ottani emberek elôtt feltáruló lehetôségeket és az egyes hibákkal szemben is kritikusabbak vagyunk, azonban nem gondolkozunk saját jelenünkrôl, saját jövônkrôl, mert az sokkal fárasztóbb. Nem feltétlenül lustaságunk akadályoz meg ebben, hanem a nagy felelôsség súlya, ami az jelenti, hogy megvizsgáljuk jelenünket és kezünkbe vegyük jövônk irányítását. A Tiszát ért szennyezôdések után megszületett Tisza Kollégium jelentôségét fôleg ebben látom. Felelôs szakemberek, vezetô személyiségek és a Szent István Egyetem diákjai az önmagukról való gondolkodásra késztettek 22 Tisza menti települést. Sokszor nem kell több, csak néhány kérdés, hogy a problémákra az érintettek találják meg a választ. S a Tisza Kollégium diákjai nem tettek mást, kérdeztek és meghallgattak, s ezzel reménységet és büszkeséget adtak ezen települések lakóinak, hogy ôk itt élhetnek ezen a gyönyörû vidéken. A következôkben az egyik faluban folytatott beszélgetések öltenek betû formát, és kirajzolódik elôttünk egy igen régi múltra visszatekintô, de mégis nagyon fiatal település, Rákóczifalva portréja. Bár Rákóczifalva alig több, mint száz évet élt meg, a település maga igen ôsi alapokon nyugszik. Már 3800 évvel ezelôtt is éltek itt emberek, és a régészeti ásatások négy különbözô kori temetôt is felfedeztek a település határában. A rómaiak is gyakran hajtották erre lovas kocsijaikat, és csapataik is sûrûn meneteltek ezen a vidéken. Az 1075-ben elôször említett település, Terra vascianorum a török kor végéig igen jelentôs szerephez jutott, bár ekkor már inkább Tiszavarsányként emlegették. Tiszavarsány éppen olyan falu volt, mint a többi, egyet kivéve. S ez az oka, hogy annak idején lakói fontos események tanúi voltak, s 6 hogy a település utcáinak pora gyakran formálta történelmi hôsök lábnyomát. Ez a fontos különbség pedig nem más, mint a tiszai átkelô. Ennek köszönhetô, hogy Mátyás király ben erdélyi útja során itt pihenhette ki fárasztó utazása aznapi fáradalmait, majd itt kelhetett át, a folyón folytatva útját. Szûk húsz esztendô múlva fontos találkozó színhelye volt ez a kis település, amikor János király itt találkozott a Török Birodalomból érkezô Grittivel. S a koronás fôk látogatása ezzel még nem ért véget, hiszen Izabella királyné Erdélybe tartva szintén erre haladt, és Tiszavarsánynál kelt át a folyón 1541-ben. A település népe azonban nemcsak tétlenül szemlélte a történelmi eseményeket, nemcsak tanúja volt azoknak, hanem aktív közremûködôje is. A település bátor szívû népe segítette Dózsa fôseregét abban, hogy átkeljen a Tiszán, miután azt a Pest Szentfalva Cegléd Tiszavarsány Kengyel Mezôtúr Hegye Békés Gyula Apátfalva, illetve Nagylak útvonalra irányította vezére. Azonban hiába tûnt ki az akkora már mezôvárosi rangot kapott Tiszavarsány lakossága bátorságban és rátermettségben, nem kerülhette el sorsát, a virágzó mezôváros elnéptelenedését. A török idôkben veszélyeztetett lakosság életét féltve a környezô településekre menekült. Bár szívük visszahúzott ôseik földjére, a visszatérô lakosság nem verhetett újra gyökeret, mert 1697-ben újra menekülni kényszerült, s fôleg Vezsenyben és Szolnokon találtak menedéket. A vészes idôk elmúltával a lakosok egy része visszatért, de ekkor községszervezet már nem alakult ki. Az elsô reménysugár akkor csillant fel, amikor II. Rákóczi Ferenc itteni birtokán kastélyt építtetett. A kastély elkészült, de a falu életében nem történt változás, hiszen azt a fejedelem nem szervezte újjá. Rákóczi számûzetését követôen birtokait elkobozták és így kialudt az utolsó reménysugár. Az önálló élettel és lakossággal már nem rendelkezô hajdani mezôváros határa Alsó- és Felsôvarsány pusztákra korlátozódott, s mint település, eltûnt a térkép színérôl is. Míg a XV. és XVI. századi térképeken jelentôsége miatt feltüntették a települést, addig például a Tisza mentérôl 1790-ben, illetve 1845-ben készült térképeken nyoma sincs. Azonban ennyi fontos történelmi eseményt megélt vidék nem maradhatott lakatlan, s nem is maradt. A szellemtelepülés újjáéledt. Ebben nagyban segítette Fehér Miklós földmûvelésügyi államtitkár, akinek javaslatára ben megkezdôdött az akkor már lakott Felsôvarsány-puszta önálló köz- 2001/3 FALU VÁROS RÉGIÓ

5 séggé fejlesztése. Harmincöt községbôl több mint 289 család érkezett, hogy itt találjon új otthonra. A honfoglalók összesen 221 hold 446 négyszögöl nagyságú területet kaptak, amit magukénak tudhattak. Birtokuk egyik legértékesebb darabja Rákóczi fejedelem kastélya volt, amirôl így számol be egy Thaly Kálmán által 1891-ben vezetett tudósküldöttség jelentése: Az épület Rákóczi község végén, egy jókora emelkedésû halmon áll Magasföldszintes épület, kettôs homlokzattal és egyik oldalán tornáccal, a másikon kiugró fedett elôcsarnokkal. Az épületben ma egy boltozatos terem, nyolc boltozatos szoba, s a megfelelô helyiségek vannak. Az épület alatt egy kisebb és nagyobb pince nyúlik el. Az egész épület építési anyaga tégla, körös-körül azonban a fal másfél méter magas faragott kôlapokkal van borítva. A vastagfalú épület szobái kivétel nélkül, mind bolthajtásosak, a körül stukkó párkányzattal bírnak. Az ablakok külsô építményei meg barokk stílûek. Az egész épületet mindenütt a leggondosabban áttanulmányozván több helyen téglákat is vétettünk ki a falakból. Találtunk egy téglát 1784-es évszámmal, egyet a királyi kamarai kétfejû sassal. Legbecsesebb volt azonban kutatási célunk szempontjából egy faragott kô, melybe 1706-i évszám van bevésve egykorú számjegyekkel. Mindezek alapján az a véleményünk, hogy ezen kastélyszerû épületet stílje szerint is II. Rákóczi Ferenc építtethette. Hiába viselte azonban a kastély Rákóczi nevét, hiába volt méltán a környék egyik legnevezetesebb épülete, miután rövid ideig helyet adott a katolikus iskolának, 1892-ben lebontották. Téglái más alakban kezdtek új életet, hiszen belôlük épült az új iskola épülete, a községháza és a jegyzôi lakás is. S bár a kastély hiánya ma is sokak számára elszomorító, bô száz évvel ezelôtt téglái egy akkor született és megerôsödni, fejlôdni vágyó települést szolgáltak. Amilyen sokszínû volt a település lakossága, olyan nagy lelkesedéssel kezdte el új életének kialakítását. A Szolnoktól való elszakadás és önállósulás után a falu mindent megtett azért, hogy saját lábára álljon, s hogy lakóinak minél kényelmesebb életet biztosítson. Ehhez pedig négy pilléren álló alapot hoztak létre, a pillérek pedig a következôk voltak: oktatás, egyház, közmûvelôdés és gazdálkodás. A faluban 1888-ban épült a református iskola, ekkor a katolikus iskola még a kastélyban mûködött. Rákóczi örökének lebontása után annak tégláiból épült a három tantermes, igazgatói lakással ellátott iskola épülete. Ehhez csatlakozott az 1916-ban a régit leváltó, új református iskola, majd a kisiskola és Gizi néni iskolája, amely az alsósokat várta. Így 1945-ig négy iskola mûködött a községben. Mint látható, a fiatalok nevelésére nagy gondot fordítottak az akkoriak, és ez az örökség hagyományozódott át mind a mai napig. Azonban nem csak az iskolák vállát nyomta a fiatalok nevelésének nemes feladata. Nagy szerep jutott az egyházaknak is. Ezt a hivatást az egyházak szívesen vállalták, és vállalhatták is, hiszen a római katolikus egyház 1893-tól, a református pedig 1889-tôl van jelen a településen. Az oktatás és az egyházak szerepe vitathatatlan, azonban szükség volt másra is ahhoz, hogy igazi közösség alakuljon ki az oly sok helyrôl érkezettek között. A vágy, hogy otthont teremtsenek maguknak új lakhelyükön és az érdeklôdés, a kíváncsiság, hogy megismerjék egymást, mind inkább közelebb hozta ôket egymáshoz. Egyre szaporodtak a különbözô körök és egyesületek, s 1951-tôl már 15 mûködött a faluban. Sok közülük azóta is mûködik, és tagjai lelkesen dolgoznak a falu érdekében. Az egyik legpatinásabb és legnagyobb klub az Arany János Nyugdíjasklub, ami még a falu határain kívül is ismert és elismert kedves, tehetséges és aktív tagjairól. A bölcs falusiak azonban nemcsak az elme pallérozásával foglalkoztak, hanem a testedzésre is súlyt helyeztek. Ezt bizonyítja, hogy 1975-ben létrejött a Rákóczifalva SE Sportegyesület. Ma az SE futballcsapata az NB III-ban játszik. A falu határai igen alkalmasak mezôgazdasági mûvelésre. A hajdani Tiszavarsány is ennek köszönhette virágzását, s a vidék új lakosai is felismerték a gazdálkodás nyújtotta lehetôségeket. Erre alapozták életüket, megélhetésüket, s nem is csalatkoztak. Mindig is a monokultúrás gabonatermesztés volt jelentôs. Így nagy arányban szerepelt a termények között a rozs, az árpa és a búza, s a szántókat kevés rét, kert, illetve szôlô övezte. Meg kell azonban említeni még egy mûvelési ágat, amiben a falu kiemelkedô sikereket ért el, ez pedig a gyümölcsfanevelés. A faiskolát már 1920-ban megalapította egy Novotny nevû kertészdinasztia. S habár a földtulajdoni rendszer komoly változásokon ment keresztül, a faiskolát ez nem viselte meg, sôt 1970-ben az ország facsemete exportjának egyharmadát adta, s termékei az országos mezôgazdasági kiállításokon több kitüntetést nyertek. Mint említettem, a földtulajdoni rendszer igen megváltozott, hiszen a sok kisebb-nagyobb birtok az elsô termelôszövetkezetben egyesült, ami azonban nem sok változást okozott a termesztendô növények palettáján. A Rákóczi Tsz fôként gabonafélék termesztését helyezte elôtérbe, bár idôvel a skála kibôvült és megjelent a cukorrépa, az olajlen, a fajtaborsó, majd a 60-as évektôl kezdve a vöröshagyma, a paprika és a paradicsom is. A mezôgazdaság biztonságos megélhetést teremtett a falu lakói számára, ám ôk nem érték be ennyivel. Nemcsak biztonságos, hanem kényelmes életre is vágytak, ezért haladtak a korral. A községet 1926-ban villamosították, valamint megindult a buszközlekedés Szolnok és Rákóczifalva között. Orvosért sem kellett a szomszédba menni, hiszen a falunak már 1914-tôl kezdve van orvosa. Az ivóvizet ásott kutak, valamint artézi víz biztosította, míg el nem határozták az itteniek, hogy egy biztonságosabb vízforráshoz kapcsolódnak. Ezért 1990-tôl a Szolnoki Vízmû szolgáltatja az egészséges ivóvizet Rákóczifalva lalóinak. Mint láthatjuk a falu nôtt és erôsödött, s habár a I. világháborúban lakossága megcsappant, a II.-ban pedig magát a települést érte súlyos pusztítás, lakóinak elszántsága és talán a hely szelleme is hozzásegítette ôket ahhoz, hogy még mindig él és fejlôdik egy kis közösség ezen a viharos történelmi múltú tájon. Lakói elszántak és igyekeznek megküzdeni minden nehézséggel. Nehézségbôl pedig itt is van elég. Ez derül ki abból a felmérésbôl, amit az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete javaslatainak és kéréseinek megfelelôen végeztünk el az elmúlt évben. Sajnos a felmérésbôl az derült ki, hogy mint annyi falu az országban, Rákóczifalva is az elöregedô falvak sorát gyarapít- 7

6 8 ja. A lakosságszám növekedése nem a születési számok emelkedésének, hanem a betelepülôknek köszönhetô. Attól függetlenül, hogy a lakosok nagyon bizakodóak, nem valószínû, hogy a demográfiai korkép a közeljövôben javulni fog. Ennek napjainkban elsôsorban az az oka, hogy csökken a házaspárok gyermekvállalási kedve. E jelenség okai fôleg anyagi, egzisztenciális eredetûek. Az is igaz azonban, hogy általában a magasabban kvalifikált házaspárok vállalnak kevesebb gyermeket, mert felelôsségteljesen kívánják felnevelni ôket. Az alacsony jövedelmû, alacsony képzettségû családoknál ma sem ritka a 3 4 gyerek. A képzettség és a gyermekvállalási kedv sajnos egymás ellen hatnak. Rákóczifalvát is érinti a munkanélküliség. A lakosság nagy része alulképzett és a környezô városok ipari üzemeiben talált munkát. Pontosan ezért nagyon kiszolgáltatott a helyzetük, s ha valamelyik ipari vállalkozás, üzem megszûnik a környéken, az azonnal érezteti hatását a faluban is, rögtön nô a munkanélküliek száma. Sok a vállalkozó a településen, de ezek nagy része kényszervállalkozó. Ahogy régen biztos megélhetést nyújtott a mezôgazdaság, ma éppen az ellenkezôje igaz. Néhányan jól megélnek belôle, de a többség számára, akik felszerelés és pénz nélkül próbálják mûvelni kicsinyke földjüket, nem nyújt biztos forrást és alapot. A csalódott középosztálybeliek közül jó néhányan az italban keresnek vigaszt. Ezért a gyerekek 70%-a veszélyeztetett Rákóczifalván. Sok a csonka család és az olyan, ahol a szülôk életkora még nem haladta meg a 18. évet. Ez nem csoda, mert a kimerült, csalódott szülôk nem foglalkoznak, beszélgetnek gyermekeikkel, s azok egymástól kénytelenek megtanulni az élet nagy kérdéseit. A szülôi foglalkozás hiányát az iskola lelkiismeretesen igyekszik pótolni, azonban ez a gondoskodás fôleg az általános iskolás korosztályra korlátozódik. A tizenéves fiatalok nem tudnak kihez fordulni, és szórakozási lehetôséget sem találnak a településen. Az egyházak megpróbálnak tenni ebben e kérdésben, de nincs könnyû dolguk, hiszen a sokszor erkölcsi és vallási háttér nélkül felnôtt gyerekekre nem nagyon tudnak hatni. Nagyon jól mûködik a faluház és a könyvtár. A faluház próbálja felkarolni a fiatalok ügyét és pótolni a korábban összedôlt mûvelôdési ház szerepét. Ám ehhez még sok mindent kell megvalósítani, s a faluház egyik legnagyobb problémája, hogy helyszûkével küszködik. A könyvtár a társasági élet másik központja, ahová mindenki szívesen tér be. Talán a könyvtárra és a faluházra vár a feladat, hogy a fiatalokra nagyobb figyelmet szenteljen. A közösségi élet lendületét és az igen eltérô szociokultúrájú emberekbôl összeverbuválódott lakosság igazi egységét példázza a sok csoport, egyesület, kör és civil szervezet jelenléte és mûködése. Ezen egyesületek igen jól mûködnek, és nagy szerepük van abban, hogy tagjaikat megmozgatják, és arra buzdítják, hogy foglalkozzanak az adott csoport ügyeivel. Ezenkívül azonban nagyon csekély az emberek érdeklôdése a közügyek iránt. A többség nem kapcsolódik be az dolgok intézésébe, és közömbösen viseltetnek a települést érintô kérdésekkel szemben. Az egyik legjobban mûködô egyesület a Kuruc Hagyományôrzô Egyesület, amely a kuruc örökséget, szokásokat kívánja életre kelteni, nem is kis sikerrel. A másik, a rákóczifalviak érdeklôdésének középpontjában álló eseménysorozat, Rákóczi nevéhez kapcsolódik. A Rákóczi Tavaszt a Rákóczi fejedelemhez valamilyen módon kötôdô települések között rendezik meg, s ennek házigazdája mindig Rákóczifalva. Persze nem feledkezhetünk meg egy igen fontos, mostanában elsôdleges jelentôségû kérdésrôl sem, ez pedig a Tisza folyóval való kapcsolat, valamint az ár-, és belvizek általi veszélyeztetettség. Ebbôl a szempontból a falu szerencsésnek mondható, hiszen 3 km-re fekszik a Tiszától és nem tarozik az árvíz által veszélyeztetett települések közé. A Tisza viszonylagos messzesége miatt senki nem függ egzisztenciálisan a folyótól, az emberek inkább érzelmileg kötôdnek hozzá, s partjain csak hobbihorgászok barangolnak. Mindezeket tudva és ismerve, könnyen bocsátkozhatunk találgatásokba a falu jövôjével kapcsolatban. Mi azonban úgy gondoltuk, hogy néhány napi rákóczifalvi tartózkodás során nem próbálunk végsô következtetéseket levonni, és mindenképpen követendô javaslatokat tenni egy falu életének, útjának megváltoztatására. Célunk csupán az volt, hogy jelen legyünk a helybéliek életében, és meghallgatva ôket követei legyünk a Vidék Egyetemének. Ezért elhatároztuk, hogy nagy fába vágjuk a fejszénket és SWOT analízist készítünk. Ez egy viszonylag széles információt adó módszer arról, hogy a lakók mit gondolnak, melyek az erôsségeik, gyengeségeik, lehetôségeik és az ôket fenyegetô veszélyek. Minden beszélgetés végén feltettük beszélgetôpartnerünknek azt a kérdést, hogy milyen fejlesztési lehetôségeket, igényeket lát a faluban, mi az, amin szeretne, amin szerinte jó lenne változtatni. A kapott válaszok a következôk voltak: csatorna, szeméttelep, regionális szeméttelep, kultúrház és mozi, mûvelôdési ház, kézmûvesház, a Tisza part kialakítása környezetvédelmi és turisztikai szempontból, a termálvíz kihasználása, szabadidôs centrum, élelmiszer feldolgozóra lenne szükség, nem kifejezetten ipari üzemre, kuruc tanya a Tisza partján, munkaigényes mezôgazdasági kultúrák (meggy, spárga, nagykörûi cseresznye) termék értékesítô szövetkezet (téesz) létrehozása, az élelmiszertároló kapacitás növelése, élelmiszer-csomagolás, kitörési pont lehet a mezôgazdaság fejlesztése, gazdaságfejlesztési elképzelések konkrét megfogalmazása, vendéglátás, járdák, szilárd útburkolat, játszótér. Ezekbôl a gondolatokból is látszik, hogy a rákóczifalviak elképzelései igen széles skálán mozognak. 2001/3 FALU VÁROS RÉGIÓ

7 Mezôgazdaság + van példa a földterületek újrakoncentrálására (tôkeerôsebb, szakosodhat) + van néhány osztatlan közös tulajdon + a gyümölcstelepítés, zöldségtermesztés egyre kedveltebb + van hûtôház + jól mûködik a pályázati rendszer + megindult a fóliás termesztés kizárólag mezôgazdasági jellegû a település túl sok kézben vannak a földek sok a kisbirtokos / az ôstermelô kis terület, kevés tôke, hiányos felszereltség a mezôgazdaság általában nem jövedelmezô a kisbirtokon a szennyezett talajvíz lassan eléri a gyümölcsfák gyökereit sok a munkanélküli szakképzett mezôgazdász sok a nadrágszíjparcella a gazdák nem segítik egymást sok a belvizes terület elhanyagoltak a mezôgazdasági területek csak 1-1,5 ha-on van fóliás termesztés Turizmus + vannak helyi kezdeményezések, tervek (Rákóczi-kastély újraépítése, Kuruc tanya, lovarda, fogadó, falusi turizmus) + elôny a Tisza közelsége + vannak termálvízkutak és benne rejlô lehetôségek (pl. melegház, strand, medencerendszer) a turizmusnak nincsenek meg a feltételei (pl. nincs szálláshely) a falu 3 km-re, viszonylag messze fekszik a Tiszától a folyó viszonylagos közelsége nincs kihasználva strandot nem hoztak létre, sok kapcsolódó beruházás, kiadás adódna (pl. vízminôség vizsgálata, infrastruktúra), nincs tôke a termálvízkutak a MOL tulajdonában vannak, így használatukért sokat kellene fizetni a víz minôségvizsgálata sokba kerülne a fürdôhöz sok kapcsolódó beruházásra lenne szükség. Nem is akarunk fejlesztési szempontból sokat hozzátenni, csak annyit, hogy a felsorolást többször elolvasva feltûnik, hogy igazából három fô fejlesztési terület domborodik ki. Számunkra az volt érdekes, hogy mind a három a belsô erôsségekre támaszkodik és nem egy külsô megmentôre. Elsôként fejleszteni kívánják a mezôgazdaságot, hiszen jól tudják, hogy adottságaik alapján elsôsorban erre támaszkodhatnak, s szeretnék minél magasabb színvonalra fejleszteni. A másik kitörési pont szerintük a turizmus felkarolása lehet. Sok programot szerveznek már manapság is, de céljuk és álmuk, hogy életre keltik a kuruc kort az akkori szokásokkal, kuruc tanyával és Rákóczi fejedelem emlékével együtt. A jobb áttekinthetôség érdekében, a fentiekkel kapcsolatban vagyis, hogy a lakosság mit tekint erôsségüknek és gyengeségüknek érdemes megtekinteni a SWOT analízis erre vonatkozó táblázatait. A harmadik és talán a legfontosabb jövôbeli terv, önmaguk erôsítése. Létrehozni egy olyan központot, olyan fórumot, ahol találkozhatnak, beszélgethetnek, jól érezhetik magukat, ápolhatják hagyományaikat és egy igazi közösséget alkothatnak. Ez az igény fogalmazódik meg a mozi, a kézmûves- vagy a kultúrház létrehozásának tervében. Persze mindezek mellett szerepel az egészségesebb és biztonságosabb környezet igénye, a falu szépítése is. Mindezekhez azonban mi nem szeretnénk semmit hozzátenni. Nem akarunk olyan fejlesztési ötletekkel elôállni, amelyek a helyieknek eszükbe sem jutottak. S mivel szakértôk sem vagyunk, nem szeretnénk megalapozatlan kijelentéseket sem tenni. Reméljük, hogy munkánk segít abban, hogy Rákóczifalvát, annak lakóit jobban megismerjük. S bízunk benne, hogy gondolataik, véleményük válaszra talál, s önmaguk alakíthatják sorsukat saját lehetôségeik és elképzeléseik szerint. 9

8 MOLNÁR MELINDA egyetemi tanársegéd, Szt. István Egyetem, Vidéki Turizmus Tanszék HOLLÓKÔ ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETE 1 Félúton Szécsény és Pásztó között palócfalvak szomszédságában találjuk Hollókôt, ezt a pár száz lelkes kis Nógrád megyei falucskát, mely néhány évtized alatt ország-világ elôtt ismertté vált. A turizmus-ipar áldásos és átkos következményeinek feltárása volt egy kutatócsoport több éves munkájának középpontjában. Ennek része e tanulmány is, melyben a szerzô abból az alapvetésbôl indult ki, hogy Hollókô is, mint minden más település, települések egész sorával tart fenn hálózatos kapcsolatot. A fókuszban levô kérdés: vajon a hìrnév Hollókôn pozitív vagy negatív irányban változtatta-e meg a falu pozìcióját a többi környékbeli településhez képest. A vizsgálat közlekedés-, népesség- és infrastruktúra-földrajzi elemzéseket tartalmaz. Az összehasonlìtásra kiszemelt települések körének kiválasztásában egy 1992-ben létrejött térségi társulás (Alsótold, Cserhátszentiván, Felsôtold, Garáb, Hollókô, Karancsság, Magyargéc, Nagylóc, Nógrádmegyer, Nógrádsipek, Rimóc, Varsány, Szécsény) szolgált alapul, melybe utólag még néhány szempontból Pásztó is bekerült. a kapu. Szécsényen keresztül az észak-magyarországi régió mellett fôleg a közép-magyarországi régió felé, Pásztón keresztül pedig az Észak-Alföld felé lehet a vizsgálatban megjelölt településeknek vasúti kapcsolata Elérhetôség autóbuszon Hollókô és a környezô városok, továbbá a társult települések kapcsolatát elsôsorban az autóbusz-összeköttetés biztosítja a tömegközlekedésben. Az alábbiakban a legfontosabb útirányok (kiinduló és végállomások ) alapján tekintjük át az egyes települések helyzetét. Hollókô szempontjából a legfontosabbak a két jelzett város felôl érkeznek. Ezek közvetlen átszállás nélküli forgalmat bonyolítanak. Szécsény felôl két lényeges járat közlekedik: az 1. Hollókô és települési környezetének térkapcsolatai 1.1. Elérhetôség vasúton A térkapcsolat-vizsgálat célja feltérképezni a települések egymással való közvetlen elérhetôségét, kijelölni a közlekedési csomópontokat és a zsáktelepüléseket. Miután a legtöbb és legkezelhetôbb információ a tömegközlekedés területérôl adódik, így e vizsgálat ezekre az információkra kíván támaszkodni. A tömegközlekedési lehetôségek közül közvetlen vasúti elérhetôsége a vizsgált települések közül csak a városoknak: Szécsénynek és Pásztónak van. Szécsény a 78-as számú Aszód Balassagyarmat Ipolytarnóc vonalon található közvetett kapcsolatban az Aszód Galgamácsa Vácrátót (77-es) vonallal, innen pedig a Vác Vácrátót Budapest (71-es) vonallal. Ugyancsak távolabbi vasúti összeköttetési lehetôség kínálkozik Balassagyarmatról a 75-ös vonalon Diósjenô Vác, valamint Diósjenô Romhány (76-os) irányba. Pásztó a Somoskôújfalu Hatvan (81-es) vonalon fekszik, Hatvanon keresztül kapcsolódva a 82-es Hatvan Szolnok, illetve a 80-as Budapest Hatvan Miskolc Sátoraljaújhely, továbbá Kisterenyén keresztül a Mátramindszent Homokterenye (83-as), továbbá a Kisterenye Kál-Kápolna (84-es ) vonalakhoz. A vizsgált települések között a vasúthálózat szempontjából tehát e két város 10 egyik Hollókô végállomással, a másik Hollókô érintésével. Mindkét esetben Nagylócon keresztül érkezünk Hollókôre. Ez a település kapcsolódik közlekedésföldrajzilag legszorosabban Hollókôhöz. A Szécsényrôl induló, Hollókôt csupán érintô járat Aszód, Budapest felé haladva, Hollókô másik két szomszédját Felsôtoldot és Alsótoldot is felfûzi. Pásztó felôl Hollókô vég- 2001/3 FALU VÁROS RÉGIÓ

9 állomásra szintén Alsótold és Felsôtold felôl érkezünk, e járat másik végállomása Budapest. A két város (Szécsény és Pásztó) között is létezik közvetlen autóbusz-összeköttetés, mely felfûzi a közéjük esô a társulásban érintett Nagylócot, Hollókôt, Felsô- és Alsótoldot. Ugyanez a két várost összekötô járat az utasokat Salgótarján megyeszékhelybe is elszállítja, miközben érinti a társulásban szintén érintett Karancsságot. Karancsság Szécsényt Balassagyarmat (Vác, Budapest) felôl is Salgótarjánhoz kapcsolja. Alsó- és Felsôtoldról Pásztón keresztül közvetlen kapcsolat kínálkozik a szomszédos megyebéli Gyöngyös felé, ellenkezô irányban pedig Cserhátszentivánon keresztül Balassagyarmatra. E településeknek ugyancsak közvetlen összeköttetésük van Pásztó felôl Bokorral, Cserhátszentivánnal és az ugyancsak társult Garábbal. Szécsényen keresztül a társulásban szintén részt vevô Magyargéc és Nógrádmegyer képez egy egységet, mely részben Salgótarjánnal, részben Balassagyarmattal (Vác, Budapest) van közvetlen járat összeköttetésben. Szécsény a kiindulópontja egy másik társulásbeli csoportot összekötô járatnak: a Szécsény Rimóc Varsány Nógrádsipek vonalnak. A társulásban részt vevô települések közlekedésföldrajzi centruma tehát Szécsény város, mely csupán Cserhátszentivánnal és Garábbal nem áll közvetlen járat összeköttetésben. Az érintett településeket tekintve Szécsény esetében ötféle közvetlen buszjárat startcélpont különböztethetô meg: Nógrádsipek Szécsény, Magyargéc Szécsény, Salgótarján Szécsény (Balassagyarmat), Szécsény Hollókô (Pásztó), Pásztó Szécsény Salgótarján. Alsó- és Felsôtold képviseli a következô fokozatot, ahol három közvetlen autóbuszjárat startcélpontja található: Pásztó Szécsény, Pásztó Szécsény Salgótarján, Balassagyarmat Pásztó (Szécsény). Hollókô és Nagylóc egyrészt a Szécsény Hollókô (Pásztó), másrészt a Pásztó Szécsény Salgótarján vonalon érintett. Ugyancsak két vonalon érintett Karancsság: (Pásztó Szécsény Salgótarján, Salgótarján Szécsény (Pásztó) Magyargéc Nógrádmegyer, továbbá Nógrádsipek Varsány Rimóc és Cserhátszentiván Garáb egy-egy önálló közlekedésföldrajzi egység, melyek közül az elôbbi kettô Szécsény városánál találkozik egymással, az utóbbi pedig Pásztónál kapcsolódik a többi településhez. A két város (Szécsény és Pásztó) mind a vasút, mind a buszjáratok tekintetében távolabbi közvetlen térkapcsolatokat is kínál. A két városból kisebb társult településeket nem érintô útvonalakon az alábbi végállomásokra vezetnek buszjáratok: Szécsénybôl Litkére, Szirákra, illetve Salgótarjánon keresztül Lucenecbe. Pásztóról Heves, Tiszafüred, Debrecen, Hatvan, Kecskemét, Bükkszék, Dorogháza, Szirák, Szurdokpüspöki, Csécse, Mátraszôlôs, Vanyarc, Galgaguta, Bér, Buják településekre. A két város közül Szécsénynek van nagyobb jelentôsége a megyén belüli térkapcsolatok szervezésében, míg Pásztó inkább az észak-magyarországi, észak-alföldi, dél-alföldi régiók felé jelent kaput Ingázás A térbeli kapcsolatok speciális esete az ingázás, mely többnyire a kenyérkeresôk lakó- és munkahely közötti mozgásából adódik. Az 1990-es népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a megjelölt valamennyi településen vannak napi ingázók, azaz helyben nincs, vagy valamilyen szempontból nem kielégítô a munkalehetôség. A keresôképesek a szakmájuknak (és jövedelmi elvárásaiknak) leginkább megfelelô munkahelyet értelemszerûen a földrajzilag optimálisan megközelíthetô településen próbálják megkeresni, éppen ezért a napi ingázás zöme (83%) megyén belül történik, tehát a munkaerôt a környék nagyobb települései szívják fel. A vizsgált falvak munkaerô-kibocsátása különösen szembetûnô. Alsótoldon, Cserhátszentivánon, Karancsságon, Magyargécen, Nagylócon, Nógrádmegyeren a megyén belüli ingázók száma a térségi átlagnál is nagyobb, míg Felsôtoldon, Garábon, Hollókôn, Nógrádsipeken, Rimócon, és Varsányban az átlagnál valamivel kisebb. Ha a napi ingázók abszolút számát az aktív keresôkre vetítjük, akkor felmérhetô, az ingázás nagyságrendje. A statisztikákból (1990) leszûrhetô tapasztalat szerint a 12 falvas térségben az ingázás aránya igen magas: 55,4%. Ennél jóval nagyobb ingázási arány mutatkozott Cserhátszentivánon, Magyargécen, Nógrádsipeken, és Varsányban. Ennél kisebb Alsótoldon, Hollókôn és Nógrádmegyeren, átlag körüli pedig Felsôtoldon, Garábon, Karancsságon, Nagylócon, és Varsányban. 11

10 2. Hollókô és települési környezetének társadalma 2.1. Hollókô és települési környezetének népesedése ( ) A népszámlálási kiadványok tíz évenkénti statisztikáiból kitûnik, hogy Szécsény kivételével valamennyi vizsgált település ebben az idôintervallumban megkezdte fogyását. Hollókôhöz hasonlóan 1960 óta a folyamatos népességcsökkenés a 14 település majdnem felére jellemzô. Ezek a települések: Cserhátszentiván, Felsôtold, Hollókô, Karancsság, Magyargéc, és Nagylóc. Hollókôhöz (36,3%) hasonló mértékû fogyás Felsôtoldon és Nagylócon mutatkozott. Ennél jóval nagyobb mértékû fogyás volt mérhetô Cserhátszentivánon, ennél kisebb pedig Karancsságon és Magyargécen. A vizsgált idôintervallumban a többi település mindegyikében volt pozitív népesedési csúcs, zömmel az 1960-as 70-es évek fordulóján. Ilyen település: Garáb, Nógrádmegyer, Nógrádsipek és Rimóc. A pozitív csúcshoz képest az 1990-es népesedési mutató négy településen kevesebb, mint 10%-os fogyást mutat: Nógrádmegyeren, Rimócon, Varsányban. Igazán nagyarányú népességcsökkenés (50,9%) Garáb esetében volt jellemzô. Az egyik legnagyobb mértékû csökkenés a 100 fôt sem számláló Garábon (16.7%) mérhetô, ahol 1996 óta minden évben folyamatosan veszìt népességébôl a falu. Ilyen nagymértékû fogyást csak még egy településen, Hollókôn mérhetünk (16,7%.). Bár itt még mindig majdnem ötször annyian laknak, mint Garábon, a népesség fogyása sokkal tartósabb. A vizsgált települések sorában még Felsôtold tartozik ebbe a csoportba (15.4%), ahol Hollókôhöz hasonlóan régóta tartósan csökken a népesség. E három települést tehát a népesség fogyásában rokon. Itt a városok nélküli 12 településes térség 2 lakónépesség-fogyásának mintegy ötszörösét tapasztaljuk. Nagyjából a térségi átlagnak megfelelô a fogyás Nagylócon és Nógrádsipeken. Ennél jobb a helyzet Alsótoldon, Nógrádmegyeren, Rimócon, Varsányban és Magyargécen, míg valamivel rosszabb Karancsságon és Cserhátszentivánon. A két város fogyása nem tér el jelentôsen a megyei és a térségi átlagtól, de kettôjük közül Szécsényben nagyobb arányú az egyébként 1995 óta folyamatos népességcsökkenés. Összességében tehát népesedési problémák tekintetében Hollókônek leginkább Felsôtold a sorstársa, mely a Hollókôéhez hasonló ütemben fogyatkozik 1960 óta. Az között még a hollókôihez hasonló csökkenést mutató Nagylóc a kilencvenes években stabilizálni tudta népességfogyását. Ugyanakkor Garáb a vészesen fogyó Hollókô és Felsôtold mellé sorakozott Hollókô és a társult települések népesedettsége az elmúlt években 1.táblázat: A lakónépesség fogyása között Lakónépesség A lakónépesség fogyása év végén között (fô) (fô) (%) Alsótold 274 1,1 Cserhátszentiván 178 6,7 Felsôtold ,4 Garáb 84 16,7 Hollókô ,7 Karancsság ,8 Magyargéc 830 0,1 Nagylóc ,5 Nógrádmegyer ,1 Nógrádsipek 815 2,7 Rimóc ,1 Varsány ,7 Pásztó ,4 Szécsény ,6 Nógrád megye ,7 a 14 település ,4 a 14 település a két város nélkül ,3 A népességi statisztikák között minden vizsgált település esetében népességfogyást mutatnak, de ez a helyzet megyei szinten is A népességfogyás és a torz korstruktúra A népességszám csökkenése több okra is visszavezethetô. Az egyik legnyilvánvalóbb közülük az elhalálozások növekedése a születésekkel szemben. Az elhalálozások születésekkel szembeni növekedése az elöregedett társadalmak jellemzôje. A 60 év felettiek 1990-ben az állandó népesség átlag 15,5%-át tették ki a két vizsgált város esetében, míg a 12 faluban ugyanez: 23,24% (!). A falvak esetében tehát különösen magas az idôskorúak aránya. A falvak számított átlagát meghaladó érték tapasztalható Cserhátszentivánon, Garábon és Hollókôn (31%). Ezekben a falvakban a 0 14 év közötti korcsoport részesedése az össznépességben nagyon csekély: Cserhátszentivánban mindössze 10%, Garábon 8% és Hollókôn is csak 13%. (Ugyanakkor a két városban a 0 14 év közöttiek százalékos aránya átlag 20,5%, de még a falvak átlaga is 17,66%!) 2.4. Megélhetés Hollókôn és a környezô településeken A térségben a munkanélküliségi ráta igen magas. A rendszerváltás idején az egész megyében Pásztó és térsége volt a legkritikusabb helyzetben. A munkaviszonyban nem állók legnagyobb hányada a betanított munkások közül került ki. Ez természetesen összefügg azzal az össztársadalmi folyamattal, amit a piacgazdaságra való áttérés generált. Az 1990-es népszámlálási adatok alapján a négy legnagyobb foglalkoztatási szektor az ipar és építôipar, a mezô- és erdôgazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatás és az ún. szellemi tevékenységek. Arányukat vizsgálva elmondható, hogy az aktív keresôk megélhetését 1990-ben valamennyi faluban az ipar biztosította. A 12 falvas térségben az ipari szektor részesedése a másik néggyel szemben 65% volt. Átlag körüli volt ez az érték Cserhátszentivánon, Karancsságon, Magyargécen, 2001/3 FALU VÁROS RÉGIÓ

11 Nagylócon, Nógrádmegyeren, Nógrádsipeken, és Varsányban. Ennél nagyobb volt Garábon és Rimócon, kisebb pedig Alsótoldon, Felsôtoldon és Hollókôn (60,5%). A mezô- és erdôgazdaság jelentôsebb (15 18%) arányban csak Alsótoldon, Felsôtoldon, Nógrádsipeken, és Varsányban volt jelen. A szellemi tevékenységet végzôk részaránya Nógrádsipek kivételével a mezôgazdasági szektort is megelôzi. A 12 falvas térségben e szektor aránya a keresôk között átlagosan 19,4%. Átlag körüli értékei Magyargécnek és Nagylócnak, átlagost meghaladó Alsótoldnak, Cserhátszentivánnak, Felsôtoldnak, Hollókônek, Karancsságnak és Nógrádmegyernek voltak. A turizmus jelenlétét is tükrözô kereskedelmi tevékenység a falvak között Hollókôn a legjelentôsebb, a falvak átlagos (6,4%) értékének majdnem kétszerese (11%). Ami a négy foglalkoztatási szektort illeti, Hollókô lényegesen csak a kereskedelmi tevékenységet végzôk arányában tér el, de ez az eltérés alapvetôen nem változtat a környékbéli települések megélhetését is biztosító ipar elsôségén. Ebbôl arra lehet következtetni, hogy a turizmusból, mint szolgáltató szférából a hollókôiek tömegesen nem húznak hasznot, illetve az itt lakók közül kevés azoknak a száma, akik mint fôfoglalkozásúak, a turizmus teremtette kereskedelembôl élnek Az iskolai végzettség és a megélhetés kapcsolata A munkalehetôséget alapvetôen meghatározza a munkavállalók képzettsége. Az 1990-es népszámlálás a 7 évesnél idôsebb népesség körében a felsôfokú végzettséggel rendelkezôk arányát sehol sem jelölte 2%-nál többnek, Hollókôn is csak 1%. Az érettségit adó és nem adó középfokú végzettségûek aránya együtt 6 11% között ingadozott településenként, átlagosan a térségben 7,6%. Hollókôn ez az arány 9%. A felsôfokú végzettségûek arányát tekintve, Hollókôvel azonos helyen Garáb, Karancsság, Magyargéc, Nagylóc, Nógrádmegyer és Rimóc foglal helyet. Az érettségit adó és nem adó középfokú végzettségûek aránya tekintetében Hollókôvel azonos helyzetûnek Cserhátszentiván és Varsány mutatkozott. 3. Infrastruktúra a térségben 3.1. A települések népességmegtartó képességét indikáló néhány infrastrukturális elem A lakásépítésre vonatkozó statisztikák között lakásépítést a 12 falu közül csak Rimócon, Varsányban, Nógrádsipeken, Nagylócon, Nógrádmegyeren és Karancsságon regisztráltak. Hollókô tehát nem tartozik közéjük. A térségben óvoda Cserhátszentiván, Felsôtold és Garáb kivételével mindenütt épült, bár az óvodás korú gyermekek számát között vizsgálva a térségben folyamatosan csökken (-9%). Az óvodák kihasználtsága terén a térség települései között jelentôs eltérés van között minden évben 100% körüli (legalább 90%) kihasználtságú volt Nagylóc, Nógrádmegyer, Nógrádsipek, Rimóc, Varsány, Pásztó és Szécsény óvodája. Magyargécen és Karancsságon egy-egy évben alacsonyabb értéket mutatott az óvodák feltöltöttsége, de összességében még itt is gazdaságos volt üzemeltetésük. A minden bizonnyal anyagi ráfizetéssel üzemeltett hollókôi óvodában ugyanakkor 64 40% volt az évenkénti kihasználtság (egyre inkább csökken), de Alsótoldon is hasonló volt a helyzet a 70 48%-os évenkénti kihasználtsággal. A térségben a megyei átlaghoz képest minden évben magasabb volt az 1 óvodapedagógusra jutó gyermekek száma, bár településenként e tekintetben is jelentôs volt az eltérés. A térségi átlagnak megfelelô, vagy annál kicsit magasabb volt az 1óvodapedagógusra jutó gyermekek száma a jelzett idôintervallumban Karancsságon, Nógrádmegyeren, Nógrádsipeken, Rimócon, Varsányban és Pásztón óta Szécsényé is és 1 év kivételével Magyargécen is átlagos vagy a fölötti az egy óvodapedagógusra jutó gyermekek száma. Csökkenô és/vagy térségi átlag alatti ez az érték Alsótold, Hollókô és Nagylóc esetében. Önálló általános iskolát (vagy legalábbis alsó tagozatot) Cserhátszentiván, Felsôtold és Garáb kivételével minden településen találunk. Természetesen a beiskolázott gyermekek száma nem azonos, de legalábbis térségi szinten nem csökkent az elmúlt években. A beiskolázott gyermekek száma 1994 óta tendenciózusan csak Alsótoldon, Nagylócon és Varsányban csökkent. Karancsságon, Rimócon, Pásztón és Szécsényben az 1 fôállású pedagógusra jutó gyermekek száma között a térségi átlagnak megfelelô, vagy ennél kicsit magasabb volt. Ugyanakkor ez az érték mindig jóval a térségi 13

12 átlag alatti volt Hollókôn, Alsótoldon, de általában Nógrádsipeken és Nógrádmegyeren is. Magyargéc a helyi pedagógusállások számának a növekedése miatt került szintén a térségi átlag alatti kategóriába. Nagylóc és Varsány néhány az átlagostól eltérô év után az utóbbi években a térségi átlagnak megfelelô képet mutat. Az 1998-as statisztikai adatok szerint élelmiszerjellegû vegyes üzlet, illetve élelmiszerüzlet Garáb kivételével minden településen található. (1997-ben még Garábnál is regisztráltak 1 kereskedelmi hálózati egységet.) Természetesen nem ugyanakkora forgalmat bonyolít egy városi és egy falusi, egy kisebb és egy nagyobb település boltja. A városok vonzáskörzetük miatt nem csupán a lakónépességüket látják el, viszont a falvakban az ilyen jellegû alapellátás elsôsorban a helybeliek igényeihez igazodik. A kis lélekszám miatt falun éppen ezért egy-két bolt van csupán még a népesebb Nagylóc és Karancsság esetében is és Hollókôn is, amit pedig a turisztikai forgalom kiemel a többiek közül. Ennek oka, hogy az idelátogató turista általában csak rövid látogatást tesz Hollókôn, nem étkezik itt, hanem az útra csomagolt élelmét fogyasztja A turizmushoz kapcsolható infrastruktúrák Hollókôn és környékén Valamilyen szintû vendléglátóüzlet is hozzátartozik a falvak alapellátásához, de természetesen nem mindegyik tartozik a turisztikailag is érdeklôdésre számot tartható üzletekhez. Ez utóbbiak elsôsorban Hollókôn és a két városban: Pásztón és Szécsényben találhatók. A turisztikai szempontból szintén alapvetô feltételnek tekinthetô szálláslehetôség megint csak e három helyre vonzza a környékre látogatót. A statisztikák panziót Hollókôn és Szécsényben, turistaszállást Hollókôn, kempinget és nyaralóházakat Hollókôn, Pásztón és Szécsényben, fizetôvendég-szolgálatot pedig Pásztón és Szécsényben jelölnek. Ami a vonalas infrastruktúrát illeti, a 12 faluból álló térségben ugyan nem egy ütemben, de mára gyakorlatilag mindenhol kiépült vagy legalábbis kiépülôben van a vezetékes villany-, víz- és gázhálózat. Az elektromos hálózatba bekötött lakások száma kivétel nélkül szinte 100%-os. A vezetékes vízhálózatba az 1997-es statisztikák szerint a térségben a lakások átlag 73%-a be van kapcsolva. Ennél alacsonyabb érték Karancsságon, Magyargécen, Nagylócon, Nógrádsipeken, Rimócon és Varsányban mutatkozott. Jóval jobb a statisztikája ebbôl a szempontból Alsótoldnak, Cserhátszentivánnak, Felsôtoldnak, Garábnak (100%!), Hollókônek (94%) és Nógrádmegyernek. A legdinamikusabban épülô vonalas infrastruktúra azonban a gáz ben mindössze Magyargécen, Nógrádmegyeren és Varsányban volt gázvezetékes lakás, leginkább csak mutatóban. Ezzel szemben 1997-ban már Hollókôn, Nagylócon és Rimócon is jelzett a statisztika gázzal ellátott lakást. Ekkor a legmagasabb kiépültségi hányad Hollókôn volt (67%), ezt követte Varsány, majd Magyargéc, Rimóc, Nagylóc és Nógrádmegyer. Hollókôn korábban épült ki a turizmus intézményi infrastruktúrája, mint az egyébként ennek is alapját képezô mûszaki infrastruktúra. Az elmúlt néhány évben ez utóbbi infrastruktúrák kiépülésében nemcsak a falu, hanem lényegében az egész térség óriási elôrelépést tett. 14 Összefoglalás Hollókô közlekedésföldrajzi helyzetét alapvetôen a közúti elérhetôsége határozza meg. Az utasforgalom igényeihez igazodó autóbuszjárat-összeköttetések jelzik a falu térkapcsolati irányait, és kijelölik a legszorosabban hozzákötôdô települések körét is. A térkapcsolatok iránya Szécsény és Pásztó felé tart, amely irányokban Hollókôvel egy közlekedésföldrajzi egységet Nagylóc, illetve Alsó-és Felsôtold képez. A térkapcsolatokat még szorosabbra fûzi az aktív keresôk jelentôs részének napi ingázása. Hollókô népessége sem iskolai végzettség, sem az aktív keresôk foglalkoztatási szektor szerinti megoszlásában nem tér el jelentôsen a vizsgált térség többi településének népességétôl. Az alacsony iskolai végzettség és fôleg az ipar-építôiparban való foglalkoztatás a meghatározó. Ez egyben azt is jelenti, hogy a turizmus e tekintetben nem változtatta meg mélyrehatóan a helyi társadalmat, noha a kereskedelmi szféra jelenléte a faluban érthetôen nagyobb, mint a térségben bárhol máshol. A térség többi településéhez hasonlóan Hollókô egyik legsúlyosabb problémája a népességfogyás. A hatvanas évek óta nyomon követett statisztikák szerint a tendenciájában és tartósságban Hollókôéhez leginkább Felsôtold népességszámának alakulása hasonlít. A szintén régóta fogyó Nagylócon a kilencvenes években csökkent a fogyás üteme. Ugyanakkor a vészesen fogyók táborába került a térség egyébként legkisebb lélekszámú települése, Garáb is. E népességfogyás az érintett településeken komplex probléma: torz a korstruktúra és a fiatalok is elvándorolnak. E tekintetben a legrosszabb kilátásokkal Hollókô, Garáb és Cserhátszentiván rendelkezik. Hollókô infrastruktúrájának kiépülése turizmuskövetô. Bizonyos elemek a turizmus kiépülésével párhuzamosan, mások megkésve jöttek létre. Az elôbbihez tartozik az intézményi, az utóbbihoz pedig a vonalas infrastruktúrák zöme. Hollókô infrastrukturája a térség többi településéhez képest kimagasló, színvonala a városokéval vetekszik. Hollókônek különös kettôssége tehát, hogy egyszerre viseli magán az aprófalvak és a turisztikailag kiemelt települések minden pozitívumát és negatívumát. Irodalom: Népszámlálási kiadványok / Nógrád megye 1960., 1970., 1980., T-Star adatbázis Új Nógrád jún.20. Jegyzetek: 1.. A kutatást a CEU RSS nagylelkû támogatása segítette. 2.. Ha a térséghez viszonyítunk, érdemes eltekinteni a két város (Szécsény és Pásztó) statisztikáitól, mivel jelentôs számbeli részesedése van (40%), ami torzítja az eredményt. Éppen ezért, a városoktól eltekintô 12 településes térséghez képest készül az elemzés 2001/3 FALU VÁROS RÉGIÓ

13 ANTAL ISTVÁN ügyvezetô igazgató KONCZVALD GABRIELLA tudományos munkatárs, ROADRECH Kft. TERÜLETI FEJLETTSÉGBELI ELTÉRÉSEK KIALAKULÁSÁNAK FOLYAMATA MAGYARORSZÁGON Bevezetés Vizsgálataink során elsôsorban a közlekedési és a közúti forgalmi szempontból lemaradó térségekre próbálunk rámutatni az országon belül, de ennek számos a közlekedésen kívüli összetevôje, tényezôje van, amelyekkel szintén foglalkozni kell. Szempontként vettük figyelembe a népességalakulást, népességmozgást, településsûrûséget, gazdasági fejlettséget, vendéglátást, idegenforgalmat, infrastruktúrát, környezetvédelmet. A kutatás során hat fô témakör köré csoportosítva, ezen belül 38 különálló szempont szerint vizsgáltuk meg az egyes megyék helyzetét. Jelen cikk keretében szeretnénk összefoglalva bemutatni a fôbb vizsgálati témakörökön belül az egyes megyék helyzetét, kitérünk minden elvégzett vizsgálati eredményre táblázatos formában, röviden összefoglalva, illetve minden fejezetrésznél bemutatunk egy-egy vizsgálati eredményt térképi ábrázolás segítségével is. Jelenleg az ország területén a közlekedési, társadalmi, gazdasági szempontból adódó területi különbségek igen koncentráltan jelentkeznek az egyes megyék, illetve régiók területén (ezek többnyire az északkelet-kelet-magyarországi és a déldunántúli térségek). Vizsgálati szempontjaink megválasztásánál elsôsorban azt tartottuk szem elôtt, hogy a közúti infrastruktúra és a közúti forgalomnak a számunkra legfontosabb adatai mellett olyan szempontokat válasszunk ki, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak vizsgálatunk fô szempontjaihoz. Így például a környezetvédelem helyzetét jellemzô szempontok sokaságából a közúti jármûvek szempontrendszerét választottuk ki. Az ország városhálózata kiegyenlített, valamennyi nagyvárosunk közúton megközelíthetô, az itt kialakuló szellemi, oktatási központok, ipari parkok, vállalkozási övezetek, innovációs centrumok a területek, települések fejlôdésének hajtóerôi. A kiemelt üdülôkörzetek, a kiváló idegenforgalmi adottságokkal rendelkezô térségeink egyúttal jobb közlekedési infrastruktúrával is rendelkeznek. A hátrányos helyzetû, társadalmi gazdasági szempontból elmaradott, jelentôs munkanélküliséggel sújtott térségek körében amelyek nem vonzzák a külföldi tôkebefektetéseket a lakosság alacsonyabb szinten iskolázott, kevésbé szakképzett és vállalkozásorientált, kevésbé adottak az igények a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez. A tanulmány célja volt annak meghatározása, hogy mely térségek vannak hátrányos helyzetben, számszerûsítve milyen mértékben, illetve annak feltárása, hogy ezeknek az eltérô adottságú és helyzetû megyéknek milyen közlekedési fejlesztésekre van szükségük ahhoz, hogy esélyegyenlôséget biztosítsunk arra nézve, hogy a feltételek számukra is adottak legyenek a felzárkózáshoz. Valószínûsíthetô, hogy az európai uniós tagság esetén bekövetkezô fejlôdés hatására a területi különbségek fokozatos kiegyenlítôdése fog megindulni, ami remélhetôleg hosszú távon kiegyensúlyozott fejlôdést fog eredményezni. Általános szempontok, népmozgalom, adottságok, jellemzôk településsûrûség, városi népesség aránya, természetes szaporodás, nemzeti parkok és természetvédelmi körzetek, üdülôkörzetek) A demográfiai jellemzôk az ország egyes területein erôsen differenciáltak, nagy eltéréseket mutatnak. Hazánk északi térségeiben a népsûrûség pozitívabb képet mutat a délivel szemben. Ilyenek elsôsorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, valamint Pest, Fejér, Komárom- Esztergom és Gyôr-Moson-Sopron megyék egyes iparosodott területei, amelyek korábban jelentôs bevándorlást felszívó térségek voltak. A településsûrûséget vizsgálva (1. ábra) megállapíthatjuk, hogy a Nyugat-Dunántúl és az északkelet-magyarországi területek megyéiben nagyobb a településsûrûség az alföldi megyékkel szemben. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a síkságra települt alföldi városok nagyobb kiterjedésûek és a települések nagyságrendje és térbeli gyakorisága között fordított arányosság tapasztalható, tehát a nagyobb települések ritkábban, egymástól távolabb helyezkednek el. Emiatt a települések nagyságrendi eloszlása elvileg egyenletes, térbeli eloszlásuk pedig hierarchikus jellegûnek tekinthetô, amit az alföldi városoknak a mezôgazdasági termeléshez való kötöttsége alakított ki. A városi népesség vizsgálata ellentétes képet mutat a településsûrûség vizsgálati eredményeivel, ami logikusnak tekinthetô, hiszen a nagy kiterjedésû alföldi városaink amelyek igazgatási területük határait sokszor kiterjesztik a velük szoros életközösségben élô apróbb településekre,nagyobb lélekszámúak. Az ország teljes területén a természetes szaporodás mértéke igen csekélynek mondható, amely tendenciát a rendszer- 15

14 változás sem módosította, sôt az ország lakosságának elszegényedése csak felerôsíti a fogyatkozási tendenciát. Az északkeleti területek, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod- Abaúj-Zemplén megyék vezetô szerepe feltételezhetôen annak tudható be, hogy ezen a területen a cigány lakosság aránya növekszik a peremvidékek gyorsan csökkenô népességû falvaiban. Hazánk a védett területek (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek) országterülethez viszonyított arányát tekintve az Európai Unió országaihoz hasonlítva az élen jár. Az országos jelentôségû védett területek nagysága az ország területének 8,5%- a. A védett területeken belül 9 nemzeti park, 37 tájvédelmi körzet és számos természetvédelmi terület található. A magyar idegenforgalom versenyképességének megôrzéséhez elengedhetetlen az ország meglévô idegenforgalmi adottságokkal rendelkezô üdülôkörzeteinek megfelelô szinten tartása, fejlesztése, továbbiak feltárása. Hazánk idegenforgalmi bevételei két kiemelt üdülôkörzetben, Budapesten és a Balatonon összpontosulnak. Budapest vonzását, adottságait megfelelô fejlesztések megvalósításával még nagyobb mértékben ki kell használni. A kiváló adottságokkal, idegenforgalmi vonzerôvel rendelkezô, de elmaradott térségeink általános, valamint közlekedési infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen a jövôre nézve, hiszen Magyarország számára az idegenforgalom mint iparág az egyik fô bevételi forrást jelenti, amely az évben 2,7 milliárd USA $ volt. (1. ábra) A gazdasági fejlettség adatai (egy fôre jutó bruttó hazai termék, mûködô vállalkozások száma, az iparban alkalmazásban állók száma, a beruházás egy lakosra jutó értéke, munkanélküliségi ráta) A rendszerváltozás a gazdaság terén is hatalmas változások kiváltója, illetve felgyorsítója lett, amelyek nagy része még napjainkban is zajlik. A fôváros abszolút meghatározó szerepet játszik a /3 FALU VÁROS RÉGIÓ

15 Vendéglátás (kereskedelmi szálláshelyek összes vendégforgalma, kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalma, határállomásokon Magyarországra érkezô külföldiek száma) nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a tôkebevonás területén, amelynek hatása kisugárzik, nemcsak közvetlen környezetére, hanem tágabb agglomerációjára is. A nyugat-dunántúli nagyvárosok szintén kedvezôbb gazdasági helyzetben vannak, ezek a fejlett urbanizált térségek vonzó területek a külföldi tôke letelepedése számára. Lényegesen rosszabb helyzetben vannak a kelet-magyarországi periferikus térségek egyrészt a távolság miatt, másrészt ezek a gazdaság átalakulásával, a piacgazdaság térnyerésével korábbi kapcsolataikat elvesztették, kevésbé tudtak önállósulni. A határ menti térségek számára kitörési pont lehet a határon túli együttmûködés lehetôsége, ahogy az a nyugati határszakasz mentén is megvalósulni látszik. Elsôsorban az Alföld nagy része, valamint az északi iparvidék szorul hátrányos helyzetbe a gazdaság terén, amelynek okai többfélék, de mindegyik térségre jellemzô a közlekedési kapcsolatok hiánya, alacsonyabb kiépítettségi szintje és kisebb ellátottsága, mint a dunántúli megyékben.( 2. ábra) A világ idegenforgalmának fejlôdése töretlen tendenciát mutat, egyes becslések szerint az ezredfordulóra a világ elsô számú iparágává nôtte ki magát. A magyar turistaforgalom a forgalmi adatok alapján a világrangsorban körülbelül a 6. helyet (évente változik az helyezés között), a bevételi adatok alapján azonban csak a 25. helyet foglalja el. Magyarország idegenforgalmát tekintve méltó társa lesz majd az Európai Unió tagországainak. Ha a jövôben az idegenforgalom hatékonyan tudja betölteni társadalmi gazdasági szerepét, az idegenforga- 17

16 lom fogadásával járó kiadások (pl. a közlekedésben is) a bevételekbôl fedezhetôk lesznek. (3. ábra) Mûszaki infrastruktúra adatok (100 km 2 területre jutó úthossz, országos közutak hossza, városok belterületi közútjainak hossza, magyarországi gyorsforgalmi utak vonzáskörzete, különszintû vasúti keresztezések, szintbeli vasúti keresztezések, az országos közutak nem megfelelô hídjai, logisztikai központok létesítése Magyarországon, a közforgalmú üzemanyagtöltô állomások száma, 1 km vízvezeték hálózatra jutó szennyvízcsatorna hossza) Valószínûleg mindenki egyetért azzal az állítással, hogy az infrastruktúra ezen belül a közúti közlekedés mennyiségi és minôségi fejlesztése a régiók, térségek, települések fejlôdését nagymértékben befolyásolja. Minden térségnek, településnek megvannak a sajátos adottságai, értékei, amelyek adott esetben magára a településre gazdaságfejlesztô, fellendítô hatást gyakorolnak, gondolunk itt akár az épített vagy természeti értékekre, a természeti erôforrásokra, a turizmusra. Azonban, hogy ezek a potenciális adottságok mindenki számára elérhetôvé váljanak, és az adott terület profitálhasson belôle, mindenképpen az infrastruktúra fejlesztésére kell hangsúlyt helyezni, ezen belül is elsôsorban a közúti közlekedésre. Magyarország közlekedési hálózatának legfôbb jellemzôje a sugaras jelleg, a Budapest központúság. A közúthálózat szerkezetébôl hiányoznak az átkötô elemek, a Dunán átvezetô hi /3 FALU VÁROS RÉGIÓ

17 dak, elsôsorban a fôváros alatti folyamszakaszon. Ez nagymértékben befolyásolja az ország Duna által elválasztott területei közötti jelentôs gazdasági eltéréseket, a területi munkamegosztásból adódó hiányosságokat. (4. ábra) A gépjármûvek levegôszennyezése (CO emisszió, CH emisszió, SO 2 emisszió, CO 2 emisszió, PB emisszió, NO 2 emisszió, részecske emisszió) A legsúlyosabb környezeti probléma a levegôszennyezés, amely közvetlenül vagy közvetetten érinti az embert, valamint annak környezetét. Az egyik legveszélyesebb káros szennyezô forrás a közlekedés, amely Magyarország tekintetében igen határozottan jelentkezik, hiszen országunk közép-európai elhelyezkedésébôl adódóan jelentôs tranzitforgalmat bonyolít le, amelynek következtében a hazai jármûforgalom mellett jelentôs nemzetközi forgalom is terheli közúthálózatunkat. A közlekedésbôl eredô szennyezôdés a gyorsforgalmi utak, közlekedési csomópontok környezetében a többszörösére emelkedett, folyosószerû sávokat alkotva az ország területén. Közúthálózatunk kialakítása olyan, hogy szinte alig rendelkezik települést elkerülô útszakaszokkal, 19

18 ezért a legtöbb településünk esetében a jármûforgalom átdübörög a településen, beleértve a teherforgalmat is. A városok és az átmenô forgalommal terhelt kisebb települések közúti közlekedési problémái a levegôtisztasági problémákkal együtt jelentkeznek. A nagy forgalmú közlekedési útvonalak által érintett területek a közlekedésbôl eredô kén-dioxid, a nitrogénoxid és a szén-monoxid, valamint szénhidrogén kibocsátás vonatkozásában a leginkább veszélyeztetettek. (5. ábra) Közúti jármûállomány és forgalmi adatok (személygépkocsik száma, tehergépkocsik száma, közúti ÁNF a teljes úthálózaton, közúti forgalmi teljesítmény a teljes úthálózaton, átlagos napi nehéz motoros forgalom, belföldi közúti fuvarozási engedéllyel rendelkezôk száma, személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma) Az országban bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások hatására felgyorsul /3 FALU VÁROS RÉGIÓ

19 tak az utazási és szállítási szokásokban végbemenô változások. A gazdasági fejlôdés, a vállalkozói szféra egyre nagyobb térhódítása együtt jár az utazási igény és a személygépkocsi-használat növekedésével. A közúti forgalom terén az elmúlt években egyenletes forgalomnövekedés tapasztalható, de ezen belül is a személygépkocsi-forgalom növekedése számottevô. Jelenleg mintegy 2,5 millió személygépkocsi és 350 ezer tehergépkocsi a hazai gépjármûállomány. A személygépkocsi ellátottság listáját mint mindig Budapest vezeti 300 szgk/1000 lakos feletti ellátottsággal. A megyék között Pest, Gyôr-Moson- Sopron, Zala, és Bács-Kiskun megközelíti a 250 szgk/1000 lakos értékét, míg Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, és Békés megye csak szgk/1000 lakos ellátottsággal rendelkezik.( 6. ábra) Az eredmények értékelése Magyarországon a rendszerváltást követôen végbemenô, gazdasági társadalmi téren bekövetkezô változások eltérôen érintették a különbözô településeket, területi egységeket. A piacgazdaságra való áttérés, a privatizációs folyamatok egyes területek számára elônyös helyzetet teremtettek, más területek hátrányos helyzetét tovább mélyítették. A Dunántúl évszázadokon keresztül fejlettebb volt, mint az Alföld, vagy a keleti országrész, ezt a helyzeti elônyét mostanáig meg tudta ôrizni és kamatoztatja is, ezért a mai napig kimutatható a fejlettségbeli eltérés a Dunától keletre és nyugatra található területek között. A szocialista rendszerben az ország észak északkeleti régióinak nagyfokú iparosítása ment végbe, ezért ezek a területek évtizedeken keresztül elônyt élvezô térségeknek számítottak az iparfejlesztés tekintetében. A rendszerváltás következtében a külföldi tôke megjelenésével, a vállalkozói szféra elterjedésével elsôsorban a Dunántúl északnyugati megyéi kerültek elônyös helyzetbe, míg a munkanélküliség és ipari válság az ország északkeleti és a dél délkeleti megyéit sújtja. Az ország területein jelentkezô eltérô gazdasági fejlettségbeli különbségekkel összefüggésben, a közlekedési infrastruktúra fejlettsége is területenként eltérô. A fejlettebb területeken a közlekedési infrastruktúra is jobban fejlôdött az elmúlt években, mint a kevésbé fejlett térségekben. Mely térségeket tekintünk igazán fejlôdô és melyeket lemaradó térségeknek? A 7. ábrán 38 szempont súlyozott figyelembevételével készített megyei sorrend látható (Budapestet Pest megyétôl különválasztva kezeltük, a súlyozás pedig a közúti közlekedési szempontok kismértékû kiemelését jelenti). (7. ábra) Az utóbbi évek igazán nagy vesztesei a korábbi ipari centrumok gondolunk itt Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Baranya megyékre, amelyek feltehetôen az állami központi tervezés, támogatás hiánya miatt, az évtizedek alatt folyamatos központi támogatások elmaradása okán nem voltak képesek megbirkózni a szerkezetváltással. Ezeket a megyéket úgy jellemezhetjük, hogy nehézipari vagy bányászati funkciójukat elvesztett válságtérségek, ahol a lakosság nagy része az iparban 21

20 22 dolgozott, számukra a felzárkózás, de többnyire még az elköltözés feltételei sem adottak, egyoldalú vagy hiányos képzettségük miatt. Másik, tradicionálisan hátrányos helyzetben lévô megyéink Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megye, amelyek évtizedek óta, de valószínûleg évszázadok óta elmaradott helyzetben vannak, igaz, hogy az utóbbi idôben elmaradásuk valamelyest mérséklôdött, helyzetük fokról-fokra, csekély mértékben javult. Ezeknek a határ menti megyéknek a fejlôdése fokozottan függ a gazdasági szerepkörüktôl, a határon átnyúló gazdasági kapcsolataik kiszélesítésétôl. Közlekedés tekintetében még jobban elmélyíti a keleti országrész hátrányos helyzetét, hogy az országos közúthálózatból hiányoznak az úgynevezett átkötô, gyûrûs elemek, amelyek biztosítanák a kapcsolatot az ország nyugati és keleti része között (gondolunk itt a fôváros alatti hiányzó Duna-hidakra). Támogatni kell ezekben a régiókban a gazdaság fejlôdését elôsegítô infrastruktúra fejlesztését. A Dél-Dunántúl megyéire a mára visszaesett, egykoron fejlett ipar és bányászat volt jellemzô, míg a Dél-Alföld megyéire a mezôgazdasági termelés. Mindkét terület megyéit egységesen jellemzi az a határ menti periferikus jelleg, amely nem teremt elônyös helyzetet gazdasági, ebbôl adódóan infrastrukturális fejlettség tekintetében e térségek számára. Az utóbbi idôben felértékelôdtek a nyugati határ menti térségek, valamint Budapest és környéke. Igazán elônyös helyzetû Budapest, valamint Gyôr-Moson-Sopron és Fejér megye. Csongrád megye jobb helyezésében (lásd a 4. térképet) szerepet játszik a hármas határon, (magyar szerb román) elfoglalt elônyös helyzete. A nyugati határ menti területeknek a fejlettsége, urbanizáltsági szintje vonzó tényezôt jelent a külföldi tôke letelepedése számára, a vállalkozói szféra elterjedésében a térség szerepe az ország gazdasági életében is jelentôs. Az életszínvonal magasabb a többi térségéhez viszonyítva. A térség szerkezetében meghatározó az a közlekedési folyosó, amely az ország nyugati területeit Ausztriával, Szlovákiával, és Szlovéniával köti össze. A vizsgálatok eredményeként elmondható, hogy napjainkra az ország kettészakadásának veszélye a rendszerváltást követôen gyors ütemben lezajlott infrastrukturális, gazdasági, társadalmi fejlôdés következtében csúcsosodott ki. Megállapítható, hogy az infrastruktúra ezen belül a közlekedés mennyiségi és minôségi fejlesztése nagymértékben befolyásolja a régiók, térségek, települések fejlôdését. Azonban azt is meg kell említeni, hogy szinte minden terület, település rendelkezik azon sajátos értékekkel, adottságokkal, lehetôségekkel, amelyek megfelelô célú felhasználásával szorgalmazhatják, fellendíthetik az adott terület gazdasági fejlôdését. Ezek az adottságok lehetnek természeti, épített értékek, gyógyturizmus, oktatási központ stb. Ahhoz azonban, hogy ezek a potenciálok mindenki számára elérhetôvé váljanak, elsôsorban az infrastruktúrális tényezôk közül a közúti közlekedésre kell hangsúlyt fektetni. Tehát térségi szemmel gondolkozva, ahhoz hogy egy település optimálisan fel tudja használni adott esetben a környezete által nyújtott lehetôségeit, annak elengedhetetlen feltétele a közlekedési hálózat fejlesztése, megfelelô szinten tartása. 2001/3 FALU VÁROS RÉGIÓ

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Falusi turizmus tételek 2011

Falusi turizmus tételek 2011 Falusi turizmus tételek 2011 1. Mit értünk a falusi turizmus és a falu turizmusa kifejezés alatt? Beszélhetünk-e a falu turizmusáról, ha a településen egyetlen falusi vendégfogadó sem szolgáltat? AZ UTAS

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi

Részletesebben

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési

Részletesebben

Ópályi a társadalomfejlődés új útjain

Ópályi a társadalomfejlődés új útjain Ópályi a társadalomfejlődés új útjain Ópályi, 2014.szeptember 12. Erdélyi Ilona vidékfejlesztő szociálismunkás Történeti visszatekintés 1995: egy baráti társaság, kocsmai beszélgetések során elhatározza,

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(XII. 21.) rendelete

Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(XII. 21.) rendelete Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(XII. 21.) rendelete az Önkormányzat 2007. január 1.-tól 2010. december 31-ig terjedő időszakára szóló gazdasági programjáról Taktaszada Község

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk!

Tisztelt Partnerünk! 2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete. a község közművelődéséről.

Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete. a község közművelődéséről. Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete a község közművelődéséről. Rimóc Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990 évi LXV tv. 16.

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 Kelet-Magyarországon az elmúlt években

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

1012 Budapest Salgótarján

1012 Budapest Salgótarján 1012 Budapest Salgótarján 1011,1012 1010 3075 Km KMKK Zrt. (Nógrád) 2 4 15 30 0,0 k Bp.,Újpest Városkapu XIII.ker. e o M 7 35 Z 7 30 16 12 43,5 k Szendehely, Katalinpuszta k # $ 6 48 $ 6 48 16 15 45,2

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

Fényképek a házról Fényképek a nyílt napról SZÁZADOS-UDVAR VENDÉGHÁZ Cserhátszentiván, Kossuth u. 64. A Százados-udvar vendégház Cserhátszentivánban, falusias környezetben kínál családok, szűkebb

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben