Dávod Község Önkormányzata Fenntarthatósági Terve

Átírás

1 Dávod Község Önkormányzata Fenntarthatósági Terve Készítette a Beszt Kft. az Eufund Consultants Kft. bevonásával 2010.

2 TARTALOM 1. BEVEZETÉS A települési fenntarthatósági tervről/programról általában A települési fenntarthatósági terv stratégiai céljai Dávod fenntarthatósági tervének előzményei HELYZETELEMZÉS Dávod települési fenntarthatósági tervének illeszkedése a nemzetközi, országos és regionális folyamatokba A fontosabb nemzetközi és országos folyamatok A fontosabb régiós és kistérségi folyamatok, Dávod település helye a kistérségben Környezet Földrajzi helyzet, domborzat Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok, felszíni és felszín alatti vizek Talajadottságok Természetes növénytakaró, állatvilág Általános tájvédelem, tájképi és településképi értékek Természetvédelem Környezeti elemek állapota, környezethasználat, környezeti terhelések Föld, talaj Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízbázis Levegő Hulladékkezelés Szennyvízelvezetés és -tisztítás Zaj és rezgésvédelem Környezettudatosság

3 Településfejlesztési dokumentumokban megfogalmazott feladatok a környezeti elemek védelme érdekében Társadalom Demográfiai helyzet A lakosok viszonya a településhez Egészségügy, szociális ellátás, oktatás, művelődés, esélyegyenlőség Közbiztonság Hagyomány, művelődés, kultúra, szórakozás, Szabadidő, sport Gazdaság Vállalkozások, kereskedelem és szolgáltatás Energiaforrások, vezetékes közművek Infrastruktúra, közlekedés Épített környezet Foglalkoztatás Ipar Mezőgazdasági területhasználat Vízgazdálkodási terület Agrárkörnyezeti Program Ökológiai gazdálkodás, ökofalu Erdőgazdasági területhasználat Idegenforgalom Településszerkezet, környezetkultúra Településszerkezet A település lakásállománya Helybeli műemléki és építészeti emlékek A település intézményrendszere Önkormányzati, társulási, egyéb ellátó szervezetek

4 A fenntartható fejlődés ügyének intézményi képviselete Civil szervezetek Környezeti nevelés, a fenntartható fejlődés informális és formális oktatása Települési Környezetvédelmi Program FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAM SWOT-analízis Megoldandó problémák azonosítása, intézkedési javaslatok Intézkedési terv részletezése FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS FOTÓK

5 1. BEVEZETÉS Dávod Község Önkormányzata politikájában és gyakorlatában is nagy hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődés elveinek érvényesülésére, a fenntarthatóság biztosítására. Jelen fenntarthatósági tervhez kapcsolódóan, a térség környezeti, szociális, gazdasági állapotának felmérése az alábbi eseményekre, intézkedésekre és dokumentumokra épül: a helyi lakosság kérdőíves ill. szervezett fórum keretében történő megkérdezése; a kapcsolódó jogszabályok, önkormányzati rendeletek előírásai; Dávod Község 2005-ben készített, illetve annak 2009-ben aktualizált Környezetvédelmi Programja; Dávod Község 2009-es Településrendezési Terve; az eddigi sikeres önkormányzati projektek tapasztalatai; a terv elkészítésével egy időben megalkotott KEOP pályázati kiírás 1 második fordulójára készítendő részletes megvalósíthatósági tanulmányban (RMT) közölt vállalások; Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez; a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága egyelőre munkaanyagként használatos ún. LA21 sablonterve A települési fenntarthatósági tervről/programról 2 általában Törvényi előírás szerint 3, minden hazai önkormányzatnak önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgoznia, amelyet saját képviselő-testülete ill. közgyűlése hagy jóvá. Ezzel szemben, a fenntarthatósági tervek készítésére vonatkozóan jóllehet, különböző tájékoztató anyagok már fellelhetők ma még sem magyar jogszabályi előírás, sem egységes útmutató nem áll rendelkezésre. A helyi fenntarthatósági terv átfogóbb a környezetvédelmi programnál. Küldetése, hogy integrálja a helyi környezeti, társadalmi, gazdasági és kulturális kérdéseket, problémákat, továbbá biztosítsa a településen élők fenntartható (a fenntartható fejlődés szolgálatába állított) életminőségét, azaz támogassa a helyi társadalmi-gazdasági-környezeti folyamatoknak a fenntartható fejlődés útján való haladását. A megfogalmazott célok, programok, feladatok végrehajtását a helyi közösség valamennyi résztvevője és szektora közreműködésével képzeli el: a helyi demokratikus folyamatok támogatásával kölcsönös cselekvésre sarkall. Teszi mindezt oly módon, hogy figyelembe veszi a helyi, kistérségi és régiós adottságokat, feltételeket egyaránt. Eszközéül a kérdőíves felmérést, mélyinterjúk készítését, fórumok megrendezését is választhatja; a megkérdezettek körét a helyi társadalom (lakosság), a helyi gazdaság ill. civil szervezetek szereplői, valamint a különböző intézményi vezetők alkotják. A fenntarthatósági tervek készítésekor alapvető fontosságú, hogy megtaláljuk ezek ésszerű kapcsolódási pontjait. Ily módon nem nélkülözhető a település meglévő környezeti, szociális és gazdasági helyzetének rendszeres időközönként történő megismerése, különös tekintettel a meglévő problémák feltárására (pl. kedvezőtlen légszennyezettségi mutatók, kialakult szegregáció, magas munkanélküliségi ráta, környezeti menedzsment működését akadályozó tényezők). A fenntarthatósággal összefüggő célok és programok meghatározásának előfeltétele tehát a rendszeres állapotfelmérés (amely folyamat egyik eszköze a település környezetvédelmi programja). Megvalósításuk során kiváltképp a környezetvédelem területén 1 Szennyvízelvezetés és tisztítás kétfordulós pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatására 2 A továbbiakban fenntarthatósági terv évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. 5

6 hangsúlyos szerepet kaphat a polgármesteri hivatal által esetlegesen kiépített és működtetett környezetközpontú irányítási rendszer. Az elérni kívánt célállapot (célok és programok) megfogalmazását a stratégia kidolgozása, a terv elkészítése jelenti, ezáltal lehetőség nyílik a megvalósítás eszközrendszerének kidolgozására is. A stratégiai célok eléréséhez a konkrét feladatokat a végrehajtás eszközeit is tartalmazó projektekbe kell foglalni. A projektek kiválasztását meghatározó szempontrendszer alapján kerülhet sor az időbeni sorrend meghatározására. A kiválasztásnál mérlegelni kell a megvalósítás (pénzügyi-, intézményi-, humán erőforrás stb.) korlátait A települési fenntarthatósági terv stratégiai céljai A települési fenntarthatósági tervben rövid, közép- és hosszú távú stratégiai célok kerülnek meghatározásra. A terv figyelembe veszi a helyi rendeletek korlátait, felkészül a nyilvánosságra hozott eredmények felülvizsgálatára (monitoring) és igazodik a fenntarthatóság távlati célrendszeréhez. Segíti továbbá a helyi lakosság, a politikai és üzleti döntéshozók környezettudatosságának fejlődését, biztosítja nélkülözhetetlen együttműködésük feltételrendszerét Dávod fenntarthatósági tervének előzményei Egy települési fenntarthatósági terv akkor megalapozott, ha az abban rögzített célok helyzetértékeléssel alátámaszthatók januárjában, a Dávodi Önkormányzat a BESZT Kft.-vel és az Eufund Consultants Kft.- vel együttműködésben a helyi társadalmi, gazdasági és környezeti területeket érintve, Számítunk véleményére! címmel a település különböző célcsoportjait megszólítva, kérdőívet küldött szét. A kérdőíves válaszokat a helyi lakosságtól, a legnagyobb helyi foglalkoztató gazdasági szervezet a Dávodi Augusztus 20 Mezőgazdasági Zrt. alkalmazottaitól, a helyi civil szervezetektől, valamint a helyi intézményi vezetőktől, közalkalmazottaktól várták. A polgármesteri hivatal a kérdőívet saját honlapján ( is közzétette, lehetőséget teremtve a nyilvánosság véleményének minél szélesebb körű kinyilatkoztatására. Azért, hogy a kérdőív kitöltése előtt az egyes célcsoportok részletesebben tájékozódhassanak településük társadalmi, gazdasági és környezeti adottságairól, körülményeiről, az Önkormányzat betekintési lehetőséget biztosított (és biztosít jelenleg is) különféle stratégiai jelentőségű dokumentumokba (pl. helyi településgazdálkodási terv, helyi környezetvédelmi terv, folyó projektek részletes megvalósíthatósági terve) is. A polgármesteri hivatalhoz beérkező, kitöltött kérdőívek feldolgozását követően, 2010 februárjában, ún. Lakossági Fórum a Fenntartható Dávodért találkozó során a fent említett célcsoportok képviselőinek személyes meghallgatására, helyben feltett kérdésekre és azok megválaszolására is sor került, ugyancsak az önkormányzat és a már említett cégek szervezésében. A beérkező kérdőívek eredményei, valamint a fórumon szerzett tapasztalatok egyfajta helyzetértékelésként szolgáltak a Fenntarthatósági Terv alapjának megteremtéséhez, amelyek beépültek a Tervbe, illetve alapul szolgáltak az intézkedési tervek meghatározásához.. A kérdőíves válaszok összesítése, illetve a fórum emlékeztetője e dokumentum részeként, a csatolt mellékletekben is megtekinthető. A Tervben felvonultatott célok, programok és feladatok csakis a helyi társadalom részvételével fogalmazódhattak meg, ugyanakkor, azok majdani megvalósítása is épít jelenlétükre, közreműködésükre. 6

7 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Dávod települési fenntarthatósági tervének illeszkedése a nemzetközi, országos és regionális folyamatokba A fontosabb nemzetközi és országos folyamatok Az 1972-es stockholmi ENSZ Konferencia az emberi környezetről, az 1992-es Rió de Janeiró-i Környezet és Fejlődés Világkonferencia, majd a 2002-es johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világkonferencia eredményei megerősítették, hogy az uralkodó környezeti problémák megoldására kizárólag a társadalom és a gazdaság együttes fejlődése révén van esély. E felismerés az Európai Uniót is arra sarkallja, hogy akcióprogramjai révén a tagállamokat együttműködő félként ösztönözze a fenntartható fejlődés felé vezető, globális összefogást igénylő úton. Az EU jelenlegi, VI. Környezetvédelmi Akcióprogramjának feladatai megfelelnek egy település fenntarthatósági terve vonatkozó céljainak, és az azok eléréséhez szükséges végrehajtásnak: A környezet érdekében történő helyi cselekvés széles körben elterjedt, és az emberek azon érdeklődésére utal, hogy úgy vigyáznak a környezetükre, hogy kellemes legyen ott élni, vagy hogy megóvják a helyi vidéket és a vadvilágot. A tervezésben való lakossági részvétel javítható a könnyebben hozzáférhető és jobb minőségű információ révén. EU-s tagságunk partnerségre ösztönzi hazánkat is a fent említett folyamatok végrehajtásában. Uniós tagállamként Magyarország vállalta, hogy különböző eszközökkel segíti az ismertetett célkitűzések megvalósítását. Ilyen eszközök például: A Magyar Köztársaság Kormánya által, június 29-én elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia és a hozzá kapcsolódó Tagállami jelentés az Európai Unió megújított fenntartható fejlődési stratégiájának végrehajtásáról; a Nemzeti Környezetvédelmi Programok (NKP-I, NKP-II és az előkészítés alatt álló NKP-III.), különféle együttműködési megállapodások, valamint az EU tagságból ránk háruló közös programok. Mindezen eszközök egymással szoros kölcsönhatásban vannak és különböző alprogramokban, projektekben, pályázati felhívásokban realizálódnak. Mindez regionális, kistérségi és helyi feladatokat hárít az egyes településekre A fontosabb régiós és kistérségi folyamatok, Dávod település helye a kistérségben 4 Dávod Község a Dél-Alföldi Régió, azon belül a Bajai Kistérség része. A Régió Területfejlesztési Koncepciója a stratégiai célok közt említi: a Dél-Alföld váljék belső erőforrásaira támaszkodva, a közös problémák megoldásával, a külső és belső perifériák integrációját megvalósító térséggé, amelynek valamennyi lakója számára biztosítható a minőségi életviszonyok fokozatos javításának lehetősége. A koncepció a lakosság életminőségének javítását a fejlesztési prioritások között említi. A as időszakot átfogó Új Magyarország Fejlesztési Program, akárcsak annak elődje, a Nemzeti Fejlesztési Terv, a pénzfelhasználás szabályait meghatározó központi és regionális, ún. operatív programok alapján fordítja fejlesztési célokra a közösségi fejlesztési támogatást ben, a regionális tervezési munka abba a szakaszba jutott, amikor a kistérségeknek is össze kellett állítaniuk, és el kellett fogadniuk az azt követő évek városi, térségi, megyei fejlesztési programjait. A Bajai Kistérségre összeállított 75 intézkedés, projekt összértéke 304 milliárd forintot tett ki. A Kistérségre jellemző sajátosságok 5 : 4 A Bajai Kistérség fejlesztési stratégiája

8 a kedvező kistérségi adottságok, lehetőségek (a Duna, a Gemenci erdő, a gazdag népművészet, a néphagyományok) ellenére, a turizmusban betöltött szerepe szerény, kiaknázatlan; az előnyök fokozódó kiaknázása kistelepülési szinten egyenlőtlen: elsősorban Baján, és a várostól északra elhelyezkedő településeken követhető nyomon; a nem kellően átgondolt fejlesztések kedvezőtlen hatása és az általános elszegényedés miatt a települések/településrészek leépülési tendenciája figyelhető meg; életminőség romlása országos átlagnál magasabb munkanélküliségi ráta (részben a mezőgazdasági termelés racionalizálásának, illetve a volt szocialista ipar leépülésének hatására alakult ki, főként a falvakra jellemző); a fiatal generáció elvándorlása; a lakáshelyzet nehézségei főleg a falvakban ütköznek ki; a zömében családi házak fenntartása az idős emberek számára egyre nagyobb nehézséget jelent; a községekben a szociális bérlakásépítést elsősorban a forráshiány akadályozza; épületek állagromlása, köztisztasági helyzet romlása; lakásállomány a legtöbb új lakást Baján, Érsekcsanádon, Érsekhalmán és Sükösdön építették; a nemzetiségek aránya meghaladja a 7%-ot; a kistérségi lakosság egészségi állapota nem túl kedvező (jellemző halálozási okok: keringési, emésztőrendszeri, légző rendszeri megbetegedések, balesetek, bűnesetek, öngyilkosság, alkoholizmus, létbizonytalanság, stressz, munkanélküliség, szenvedélybetegségek); a térség alapvetően mezőgazdasági jellegű az őstermelői létszám magas, a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások száma alacsony; a mezőgazdasági vállalkozások működési formái változatosak: őstermelői, családi gazdálkodási, társasági, szövetkezeti; szántóföldi növénytermesztés dominanciája figyelhető meg, főként a gabonafélék termesztése, a gyümölcs- és szőlőtermesztés jellemző; jelentősen átalakult gazdasági szerkezet a stabil munkahelyeket biztosító textil- és gépipari nagy állami cégek, a mezőgazdasági nagyüzemek megszűnése; a fejlődő kis- és középvállalkozások, a szolgáltatások fejlődése, az intézményhálózat szakember igényei csak részben tudták pótolni a megszűnt munkahelyeket; az ipar és a szolgáltatások terén foglalkoztatottak aránya a kistérségben nem marad el a megyei átlagtól; külföldi magántulajdon megjelenése a belföldi magánszemélyek tulajdona mellett; a multinacionális, termelést folytató társaságok beruházási kedve nem jelentős; a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának fokozatos csökkenése mellett a tercier szféra vált a kistérség legfőbb foglalkoztatójává; jelentős számú élelmiszeripari üzem, vállalkozás; helyi, kisebb méretű, speciális, különleges termékeket előállító feldolgozók hiánya; a kistérségi gazdaság további fejlesztésének, a tőkebefektetések vonzásának jelenlegi legnagyobb akadálya az európai közlekedési infrastruktúrák, nemzetközi hálózatok nehézkes elérhetősége; nincs közvetlen kapcsolat autópályával, a legközelebbi csatlakozás km-re érhető el; a kistérség megközelíthetőségét nehezíti, hogy az 55-ös és 51-es főutak zsúfoltak, magas terheltségűek; a kistérségi úthálózat kiszolgálja a mezőgazdaság igényeit is, de emellett még jelentős mennyiségű saját műútja és földútja van a mezőgazdaságnak; ez utóbbiak elhasználódott, leromlott állapotúak, sürgős fejlesztésre szorulnak, amellyel elősegíthető a vidéki térség általános állapotának javítása, valamint a mezőgazdaság versenyképességének növelése; 8

9 a környezeti elemeket károsító folyamatok hatása leginkább környezetkímélő infrastruktúra hálózattal csökkenthető ebben nagy a különbség a kistérségi központ és a kapcsolódó települések között; a kistérség területét érintően az ipari jellegű légszennyezés és a közúti közlekedés okozta légszennyezés tekinthető hangsúlyosabbnak; relatíve kisebb problémát jelent a kistérségben a mezőgazdasági jellegű légszennyezés, az uralkodó szélirány és a talajadottságok figyelembevételével a természetes porszennyezés. az elsődleges energiahordozók tekintetében (földgáz, villany) a kiépítettség teljes; a vonalas közmű infrastruktúrák Baja városában jól kiépítettek, a településeken hiányosak, illetve nem állnak rendelkezésre (például: szennyvíz); a kistérségi településeknél elsősorban a szennyvízcsatorna-hálózat előkészítésére, kiépítésére kell nagy figyelmet fordítani; a kistérségben mindössze két termálkutat hasznosítanak: a nagybaracskai és a dávodi hévízkészletet a helyi fürdőknél hasznosítják; a fürdők látogatottsága szegényes, elsősorban az idényjellegű nyitva tartás és a szolgáltatások mennyisége és színvonala miatt; az öntözésre berendezett és vízjogilag engedélyezett területek nagysága a mezőgazdasági nagyüzemrendszer felbomlásával jelentősen visszaesett; a folyók, csatornák vízkészlete a jelenleginél több és nagyobb vízfelületű édesvízi, tavi halgazdálkodást tenne lehetővé a térségben (egyik lehetséges kitörési pontja a kistérségnek) Környezet Földrajzi helyzet, domborzat Dávod község a Bajai Kistérség részeként (Bajától 24 km-re, déli irányban, az 51-es főút mellett), Bács- Kiskun megye dél-nyugati részén, az Alsó-Dunavölgyben helyezkedik el, amely a Mohácsi-sziget kistájhoz tartozik. Ártéri síkság, nyugatról löszös hordalékkúp-síkság határolja, keleti határa a Baracskai-Dunaág, illetve az Észak-bácskai Hátság nyugati terasza. Északon homokos, délen löszös szerkezetű hátság övezi. A terület általában északról déli irányba lejt, állandó és időszakos vízfolyásokkal szabdalt. Sokhelyütt találkozhatunk morotvákkal, morotvaroncsokkal, amelyek a rossz lefolyás miatt gyakran elmocsarasodtak. A területen áthaladó Ferenc-tápcsatorna a települést két részre osztja: Dávod központi részére (keleti településrész), valamint Dávod-Püspökpusztára (nyugati településrész). A településre jellemző földrajzi, közigazgatási és népességi adatok 6 : Földrajzi adatok Koordináták: é. sz , k. h Terület: 69,21 km² Időzóna: CET, UTC+1 Közigazgatás 6 9

10 Régió: Dél-Alföld Megye: Bács-Kiskun Kistérség: Bajai Rang: község Irányítószám: 6524 Körzethívószám: 79 Népesség Teljes népesség: 2046 fő (2008. január 1.) Népsűrűség: 29,56 fő/km² Éghajlati adottságok A térség éghajlata meleg, mérsékelten száraz, a napsütéses órák száma magas. Az átlaghőmérséklet a nyári félévben viszonylag kiegyensúlyozott, a téli félévben inkább szélsőségesnek mondható. Az évi középhőmérséklet 10,7-10,8 C. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékletének sokévi átlaga 34,7 C, a leghidegebb téli napok minimum hőmérsékleteié -16,0 és 16,5 C közötti. Az évi csapadékmennyiség mm. A hótakarós napok átlagos évi száma 33 körüli, a legnagyobb átlagos hóvastagság cm. Leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5 m/s fölötti. A tenyészidőszak magas hőmérséklete, a hosszú, fagymentes időszak és a kielégítő csapadékellátottság a legtöbb szántóföldi és kertészeti kultúra számára kedvező feltételeket teremt Vízrajzi adottságok, felszíni és felszín alatti vizek A vízfolyások sűrűsége és vízhozama kelet-nyugati irányba növekszik; a terület víznyerés szempontjából az ország egyik legkedvezőbb területe. A kistájat nyugatról a Duna főmedre, keletről a Baracskai-Duna, délről a szigetet átvágó országhatár fogja keretbe. Balról az Igali-főcsatornát veszi fel a Bácskából, míg jobbról a sziget területét behálózó Karapancsai-főcsatornát fogadja be. A Duna mellékágai a Klágya Ó-Duna és Klágya I. Dávod déli határfolyói. A Ferenc-tápcsatorna Bajáról kiindulva, Bátmonostor, Nagybaracskán keresztül érkezik Dávod területére, ahol É-D-i irányban áthaladva Hercegszántó területéről jut át déli szomszédunkhoz. Jelentősebb felszíni vizek a Karapancsai-főcsatorna, Kadia-Ó-Duna, Klágya-Duna, a Keleti-főgyűjtő, a Ferenctápcsatorna, a Dekasa-csatorna és a Földvári-tó (halastó). A község területén jellemző felszíni vízhasználat az öntözés és a halgazdálkodás. Vízigényüket a Ferenc-tápcsatornából elégítik ki. A Duna-völgy erősen vízjárta területének legjelentősebb vízfolyása a mesterséges kialakítású Duna-völgyifőcsatorna, amely a terület vízgazdálkodását alapvetően meghatározza. A Baja város alatti területrészeken és így Dávodon is ugyanezt a funkciót a Ferenc-tápcsatorna látja el, amely a község belterületén halad át. 10

11 A Ferenc-tápcsatorna 7 Karapancsai-főcsatorna 8 A községet magas talajvízállású területként tartják nyílván: a talajvíz a területen a vízáteresztő üledék miatt a felszín közelében 2-3 méter mélységben helyezkedik el. Nem ritkák az ennél közelebbi talajvíz foltok sem. Minőségét a magas sótartalom, keménység és vastartalom jellemzi. Felhasználhatóságát az előzőeken túl a felszíni szennyeződések viszonylag könnyű bejutása és jelenléte tovább nehezíti. A kistérség keleti és déli része hévíz termelés szempontjából kedvező adottságokkal rendelkezik: Dávod térségében C hőmérsékletű, magas ásványi anyag tartalmú hévizet tártak fel Talajadottságok Dávod a Bácskai löszös síkság területén helyezkedik el. A kistáj a Dunántúli-középhegységből és a Mecsek felől érkező vízfolyások egykori hordalékkúpja. Erre a felszínre változatos üledéksor rakódott az évmilliók során. A felszín nagy részét egységesen 1,5-2,5 méteres lösztakaró fedi, ami lefelé gyakran futóhomokba, löszös homokba megy át. Ugyancsak megfigyelhetők a homokos iszapok, réti agyagok is. Dávod egész területét durvaszemcsés, illetve gyengén kötött talajrétegek fedik a terepszint alatti 4 m mélységig, melyek települése változatos. A község és környékének meghatározó talajtípusait túlnyomórészt öntéstalajok, illetve lokálisan futóhomok képződmények jellemzik, de a finom homoktól az agyagos iszapig bezárólag, gyakorlatilag minden talajréteg típus megtalálható. Kémhatásukra az ún. felszíntől karbonátos talajok jellemző. A gátakon túl található terület fő talajtípusa a réti öntéstalaj, ennek 2/3-a mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, 1/4-ét mocsaras ártéri ligeterdők és láperdők foglalják el. Elszórtan magasabb folyóhátak, parti dűnék, futóhomok, humuszos homok, csernozjom, réti csernozjom jellemzi. A község és környéke talajának 65%-át szántóként hasznosítják, erdő 25%-ot borít Természetes növénytakaró, állatvilág Dávod Község földrajzi szempontból a Dél-Alföldi flórajárásba sorolható kistáj, jellegzetes potenciális erdőtársulásai a part menti bokorfűzesek, fűz-nyár ligetek és a tölgy-kőris-szil ligeterdők, illetve azok gyakran elnyárosodott változatai. Gyakoriak a magas sásos rétek, valamint a nádasok gyékénnyel, harmatkásával és tavi kásával kiegészülő társulásai. A lágyszárúak között különösen gyakori a réti egyet pázsit, a különböző sásfélék, a lizinkafélék stb. Az ártér érdekes növénye a Carpesium Wulfenianum. Az erdőművelésbe vont területeken zömmel közép- és időskorú erdők találhatóak. 7 Forrás: 8 Forrás: 11

12 Carpesium Wulfenianum 9 Őzek 10 A térség madárvilága igen gazdag. Jellemző élőhelyeik: mezőgazdasági területek, felszíni vizek (csatornák, mesterséges és természetes tavak, holtág), erdők, ligetek, lakott területek, kertek, parkok. A területre jellemző emlősfajokat kisebb létszámban találhatunk, így találkozhatunk gímszarvassal, őzzel, vaddisznóval, mezei nyúllal, borzzal, mókussal, rókával és nyesttel Általános tájvédelem, tájképi és településképi értékek Dávod település országos védettségű természetvédelmi területeit a Duna-Dráva Nemzeti Park területe (Klágya-Ó-Duna környezete), az ex-lege és természeti területek (Földvári-tó), valamint az OTRT-ben meghatározott ökológiai folyosó területe alkotják. Dávod teljes közigazgatási területén a nemzeti örökség részét képező, nyilvántartott, védelem alatt álló és a terv kapcsán nyilvántartásra javasolt régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva ex-lege védettek Természetvédelem A kistérségben jelentős nagyságú természetvédelmi területek és természeti értékek találhatók, a Duna- Dráva Nemzeti Park dunai területének egy része benyúlik Dávod déli területrészeibe 9,9 ha-ral. Kis területtel, 2,2 ha-ral érinti a település területét a Natura 2000 területe is. A település természeti környezetét jelentősen befolyásoló tényezők közé tartoznak a meglévő vízfelületek, amelyek egy része, illetve környezete természetvédelem alatt áll. Így természetvédelmi terület a település külterületének ÉNY-i részén található Földvári-tó, valamint a mellette található nádas, lápos terület, erdősávok, valamint a Duna-mellékágak DK-i irányban: Klágya-Ó-Duna és a Klágya I. vízfolyások. Meghatározó vízfelület a település természeti környezetében az É-D-i irányban húzódó Ferenc-csatorna, amely a központi belterületet választja el Püspökpusztától. A csatorna mellett lévő erdősávok ugyancsak védett erdőként nyilvántartottak. A külterületen található további vízfolyások az Igali-csatorna és mellékágai, a Karapancsai-főcsatorna, a Keleti-főgyűjtő, a Klágya I. mellékágai, Dekasa-csatorna, Püspökpusztai-csatorna. Erdőterület mindössze a külterület 3,95 %-át teszi ki. Nagyobb összefüggő erdőterület a belterülettől É-i irányban terül el az 51. sz. út és a Ferenc-csatorna között és gazdasági erdő kategóriában nyilvántartott. Kisebb erdősávok a vízfolyások, vízfelületek mentén húzódnak (Földvári-tó, Ferenc-csatorna, Klágya I.) és védett erdőként vannak nyilvántartva. A védelem alatt álló erdők közül kiemelt figyelmet érdemel a Dávodi-erdő Erdőrezervátum, amely 9 Forrás: 10 Forrás: 12

13 különösen alkalmas a természet közeli erdei életközösség, a biológiai sokféleség megőrzésére, az erdőfejlődés kutatására Környezeti elemek állapota, környezethasználat, környezeti terhelések Föld, talaj A talajértékszám alapján megállapítható, hogy Dávod község és környéke termőföldadottságai a közepesen jó minőségű természetes termékenység kategóriájába esnek Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízbázis A bajai kistérségben mindössze két termálkutat hasznosítanak. A nagybaracskai és a dávodi hévízkészletet a helyi fürdőknél hasznosítják. A termálvíz készlet mezőgazdasági hasznosítása nem megoldott. 12 Dávod szerepel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001 (IV. 3.) Kormányrendelet 2. számú mellékletében felsorolt nitrátérzékeny települések listáján. A nitrátérzékenységet a felszínhez viszonylag közel (<50m) lévő jó vízadó réteg és az ivóvízbázis indokolják. 13 A 27/2004. (XII.25.) KvVM. sz. rendelet a felszíni vizek állapota szempontjából csoportosítja a településeket. Ezen besorolás alapján Dávod az érzékeny területi kategóriába került. A talajvíz ivóvízként való felhasználását a vas és az arzén együttes jelenléte hátráltatja. A felszín alatti vizek szennyeződés érzékenysége szempontjából Dávod területe érzékenynek nyilvánított. A Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Programjában (2002) Dávod község szerepel. A program települési szintre bontva tartalmazza a vízminőség javításának tervezetét. Dávodi Gyógy- és Strandfürdő Levegő 11 Forrás: MTA TAKI GIS Labor, 2006, az AGROTOPO adatbázis alapján, talajertek.jpg, lásd: Melléklet A Bajai Kistérség Fejlesztési Stratégiája, forrás: Dávod község honlapja, 13 Forrás: Dávod Község Környezetvédelmi Programja, p Forrás: 13

14 Az ipari tevékenység nem nevezhető számottevőnek a településen. A levegő szennyezettségét főként a fűtésből és kisebb arányban a közlekedésből adódó emissziók határozzák meg. Ezekhez társul a homokos talajadottságokból származó, transzmisszió útján jelentkező természetes por- és pollenszennyezés. A település lakossága jellemzően a földgáz mellett továbbra is vegyes tüzeléssel oldja meg a fűtését. A gázhálózat kiépítése körülbelül 70%-osnak mondható, így a téli fűtési szezonban a szén- és fatüzelésből származó légszennyezőanyag kibocsátások hatással vannak a levegőminőség alakulására. A fűtés, a közlekedés, porszennyezés tekintetében elmondható, hogy a település jellemző légszennyezőanyag komponensei a következők: szén-monoxid (CO); nitrogén-oxidok (NO X ); kén-dioxid (SO 2 ); szilárd (nem toxikus) por. Összességében, a település levegőtisztaság-védelmi szempontból nem tartozik a kedvezőtlen adottságokkal rendelkező területek közé Hulladékkezelés A települési szilárd hulladék gyűjtésére, elszállítására vonatkozóan összhangban az EU irányelveivel az önkormányzat által kidolgozott szabályozás az irányadó. A Homokhátsági Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Projekt keretében 3 érintett megye (Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád) 82 településén köztük Dávod községgel 2008 őszétől folyamatosan folynak a korábbi hulladéklerakók rekultivációs munkálatai, amelyek várhatóan 2010 közepéig befejeződnek. Dávod Községben szervezett szilárd- és folyékony hulladékszállítás történik a kijelölt lerakóhelyeken. A szervezett szilárd és szelektív hulladékszállítást a vaskúti székhellyel működő Felső-Bácskai Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. végzi. Szelektív hulladékgyűjtő sziget a település belterületének 9 pontján került kialakításra. Lomtalanítás eseti jelleggel történik a településen Szennyvízelvezetés és -tisztítás A szennyvíz kezelésére alkalmas szennyvízelvezető és -kezelő létesítmények a településen nem kerültek kiépítésre, az ezek megvalósítását célzó projekt előkészítése most van folyamatban. A korábban működtetett szennyvízürítő hely bezárásra került, jelenleg Baja a befogadó hely. Rekultiváció 15 Dávodi szelektív hulladékgyűjtő sziget Forrás: 16 Forrás: 14

15 Zaj és rezgésvédelem Dávod községben az üzemi létesítményekből (Pl. Gemenc Zrt. fűrésztelepe), illetve a közlekedésből (főként az áthaladó 51-es főút) származó zaj- ill. rezgésterhelés a gazdasági ill. különleges területeket (iparterület lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen) érinti leginkább, a lakó- (kertvárosias, falusias) és intézményterület laza beépítéssel, valamint az üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi és védett természeti területek vonatkozásában ebben a sorrendben csökkenő terhelést mutat Környezettudatosság A helyi lakosság (felnőttek és gyermekek egyaránt) környezettudatos társadalmi szemléletváltása nem csak egyéni érdek, de a település érdeke is. Dávod Község Önkormányzatának 2005-ben, majd 2009-ben készült környezetvédelmi programja, amely a helyi polgármesteri hivatalban bárki számára hozzáférhető. A programmal és egyéb, a térség környezetállapotával kapcsolatos lakossági észrevételek, javaslatok önkormányzathoz való eljuttatását a Dávod hivatalos honlapján 17 kialakított, fórum jellegű felület biztosítja. Az évente megszervezett társadalmi munkák célja, hogy a lakosságot bevonják a környezeti tényezők javításába. Ilyen például a köztemető takarítása, az ottani illegális szemétlerakók felszámolása, az elhanyagolt helyek gaztalanítása. Az iskolában is rendszeres gyűjtőmunkák folynak, pl. műanyag flakonok összepréselése, papírgyűjtés, települési közterületek szemétgyűjtési akciói. Az oktatásba is beépítették a környezetvédelmet, amelyet helyi versenyek szervezésével is népszerűsítenek. A társadalmi munkák szervezésében kiemelkedő szerep jut a helyi társadalmi szervezeteknek (pl. Nyugdíjas Klub, Segítünk Klub, Mozgáskorlátozott Egyesület), amelyek különösen nagy hangsúlyt helyeznek az egészséges életmód kialakítására, az egészséges életfeltételek megteremtésére. Ennek érdekében gyakorta szerveznek ilyen témájú előadásokat, amelyet a település lakói részére is meghirdetnek Településfejlesztési dokumentumokban megfogalmazott feladatok a környezeti elemek védelme érdekében Dávod településrendezési tervében fellelhető információk szerint, 2010 februárjáig az alábbi intézkedések történtek: A település a Bajai Kistérség településeivel együtt 2005 óta a korszerű vaskúti regionális hulladéklerakóra szállítja a község területén keletkező szilárd hulladékot. Ezzel egy időben tervezzük a régi helyi lerakó rekultiválását. A településen a szelektív hulladékgyűjtés fokozatos bevezetése folyamatban van. 9 db, ún. hulladéksziget üzemel a községben. A lakosságot a dávodi honlapon ( és a helyi médián keresztül folyamatosan tájékoztatjuk a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról, jelentőségéről, és a szigetek szakszerű használatáról, az elhelyezhető hulladékfajták összetételéről. A helyi szippantott leürítő hely felszámolásra került, és elkészült a rekultivációs terve, amelynek végrehajtása folyamatban van. A szippantott szennyvizet ártalmatlanítás céljából a bajai 17 Forrás: 15

16 szennyvíztisztító telepre szállítják. Minkét létesítmény (szilárd és folyékony lerakó) megszüntetése, rekultiválása az érzékeny dávodi vízbázis rehabilitációját segíti elő. A település elkészítette a teljes belterület felszíni vízelvezetésének tervét, amelynek megvalósítása a csapadékvizek ártalommentes elvezetésével egy lakhatóbb, kulturáltabb települési környezetet eredményez. Pályázati támogatások bevonásával, az önkormányzat több intézmény fűtésrendszerét, nyílászáróit korszerűsítette az utóbbi években, amelyek jelentős energia-megtakarítást eredményeztek. Az önkormányzat a helyi és kistérségi civil szervezetekkel (Petőfi Vadásztársaság, Dávodi Horgász Egyesület, Dávodi Mozgássérült Egyesület) közösen sok erőfeszítést tesz a természetes környezet (állat és növényvilág), továbbá a lakókörnyezet fenntarthatóságának biztosítására, a lakosság folyamatos tájékoztatásával, figyelemfelhívásával a község honlapján, helyi sajtón, médián keresztül. Dávod község is részt vesz az ivóvízminőség javítását célzó regionális programban, így is biztosítva a vízbázis védelmét. Az önkormányzat a csapadékvíz- és szennyvíz-elvezetés ill. -kezelés problematikáját pályázati úton kívánja megoldani. Elkészült és elfogadásra került a helyi rendezési terv, amely szabályozás során arra törekedtek, hogy megőrizzék a táj arculatát, és megóvják a természeti értékeket. A helyi polgármesteri hivatalban a lakosság számára hozzáférhető a település környezetvédelmi programja. A programmal és egyéb, a térség környezetállapotával kapcsolatos lakossági észrevételek, javaslatok önkormányzathoz való eljuttatását a Dávod hivatalos honlapján kialakított, fórum jellegű felület biztosítja Társadalom Demográfiai helyzet Dávod község lakosságának száma a évi adatok alapján 2046 fő. Népességadatok a és évekről állnak még rendelkezésre, amikor a lakosok száma 2298, 2260 fő volt. Ezen adatok jól mutatják, hogy a lakosság száma csökkenő tendenciát mutat. A halálozások aránya a községben lényegesen nagyobb az országos átlagnál. A születések és halálozások aránya mellett a népesség számának alakulására ható másik tényező az el-, illetve bevándorlás. Dávod lakosságának életkor szerinti megoszlása jellemzően nem tér el az országos tendenciától: 35 éves korig bezárólag a férfiak, majd afelett a nők száma van túlsúlyban. Etnikai hovatartozás tekintetében, a helyi lakosság 98,2%-a magyar, a maradék roma, horvát, német, szerb. A település lakosainak vallási összetétele: többnyire római katolikus (87,1%), ezen felül találunk itt református, evangélikus és egyéb egyházhoz, felekezethez tartozókat is A lakosok viszonya a településhez A rendszeresen megrendezésre kerülő falugyűléseken, esetleges közmeghallgatásokon való részvételi arányból, a település honlapjának látogatottságából, valamint jelen fenntarthatósági terv elkészítése folyamán beküldött kérdőíves felmérés számából egyértelműen arra következtethetünk, hogy a helyi lakosság aktív, együttműködő szerepet vállal a település jövőjének kialakítása érdekében. 16

17 Egészségügy, szociális ellátás, oktatás, művelődés, esélyegyenlőség Dávodon felnőtt és gyermek ellátást biztosító háziorvosi rendelő egyaránt működik. Fekvő- és járóbeteg szakellátás tekintetében Dávod a Bajai Városi Kórházhoz tartozik. A lakosság körében folytatott életmód megfelel az országos átlagnak, annak változása, egészségesebb életmód, illetve táplálkozási szokások kialakítása felvilágosító munkát igényel. A környezeti hatások mértéke nem olyan jelentős, hogy kedvezőtlenül befolyásolná a lakosság egészségi állapotát, továbbá a levegő és a víz minősége egyaránt megfelelő. A társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális viszonyok megfelelnek a magyarországi kistelepülési viszonyoknak. A községben működő háziorvosi praxis adatai alapján a következő főbb betegségcsoportok határozhatók meg az itt élők körében: mozgásszervi (34,5%); szív- és érrendszeri (18%); magas vérnyomás (29%); cukorbetegség (11%). A községben az önkormányzat által fenntartott általános iskolai képzést biztosító intézmény működik. A középiskolai tanulást, továbbképzést (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző stb.) biztosító intézmények Baján találhatók. Az idősek gondozását a helyben működtetett időskorúak otthona (Gondozási Központ) biztosítja, az ide járó nyugdíjasok nappali, klubszerű ellátásban részesülhetnek. A településen 4 roma család él. A munkaügyi központtal és a kisebbségi önkormányzattal együttműködve az önkormányzat feladatának tekinti a roma célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását, munkaerő piaci integrációjuk elősegítését. Az önkormányzat hatékonyan részt vállal abban, hogy valamennyi intézményben, és a község valamennyi munkáltatójánál érvényesüljön a nők esélyegyenlőségének biztosítása Közbiztonság A település közbiztonsága jónak mondható, a bűncselekmények leginkább az elhagyatott ingatlanokat érintik. A lakosság biztonságáról a helyi polgárőrség gondoskodik, azonban ezt a szolgáltatást javítandónak ítélik. 18, Hagyomány, művelődés, kultúra, szórakozás Különféle társadalmi programjaival, a művelődés, kulturálódás helyi feltételeit egyrészről a dávodi József Attila Művelődési Ház biztosítja, másrészről a Pipacsos Pihenőház ill. Játszóház (pl. helyi népművészeti, néprajzi, építészeti és kulturális értékek örökségeit bemutató kiállítások, kézműves foglalkozások megrendezésével) ugyancsak közéleti szerephez jut a település mindennapjaiban. Dávod egyik büszkesége a nádfedeles Tájház, amelynek célja, hogy betekintést adjon a falu múltjába és néprajzi jellegzetességeibe, illetve az érdeklődőket megismertesse a paraszti kultúra eszközeivel. A település gazdag magyar tamburás hagyományokkal rendelkezik. 18 Gondolatok egy helytörténeti kiállítás alkalmából, 19 Tájház, 17

18 Tájház 20 Helytörténeti kiállítás a Pipacsos Házban Szabadidő, sport 22 Dávod a geotermikus energiára épített termálfürdőjével sok látogatót vonz a településre. A fürdő közvetlen szomszédságában található a Dávodi Kemping és Szabadidőpark, amely gazdag természeti környezeténél fogva ideális szállást nyújt mindazoknak, akik a kempingezés élvezetének hódolva szeretnék eltölteni szabadidejüket. Dávodról könnyű kerékpártúrával elérhető a karapancsai vadászkastély és a Gemenci tájvédelmi övezet. A Ferenc-csatorna Dávod-Püspökpusztai szakasza vízi kirándulások megtételére, továbbá a sporthorgászat céljaira is tökéletesen megfelelő Gazdaság Vállalkozások, kereskedelem és szolgáltatás A község természeti adottságai a növénytermesztésnek, így a mezőgazdaságnak kedveznek, az állattenyésztés kisebb súllyal van jelen. Említést érdemel mindazonáltal még a település közigazgatási területén jellemző halászati és erdőgazdálkodási tevékenység is. A település területén megközelítőleg 40 bejegyzett vállalkozás található, amelyek közül a legjelentősebbek: Augusztus 20. Mezőgazdasági Rt.; Hotel Fortuna; Dávodfürdő Kft.; Bajavíz Kft.; Gemenc Rt. rakodó és fafeldolgozó telepe; Szelei-Text Kft.; Dávod Agro Bt.; Hungarotherm Kft.; Becsei Kft. Kiskereskedelmi egységek:

19 9 db élelmiszerbolt; db kiskereskedelmi egység (gazdabolt, barkácsbolt, cukrászda, italbolt); 7-8 db mikorvállalkozás Energiaforrások, vezetékes közművek A község közműellátottsága (víz, gáz, villanybekötések) a szennyvízelvezető és -tisztító mű megléte kivételével teljes körű. A szennyvíz uniós normáknak is megfelelő kezelését, elvezetését lehetővé tevő projekt előkészítése folyamatban van. Az energiaszükséglet biztosításában az alternatív energiaforrások egyelőre nem játszanak szerepet,, bár a térség geotermikus lelőhelyei komoly lehetőségeket tartogatnak Infrastruktúra, közlekedés 23 Dávod műholdas látképe 24 Dávod község három településrészből tevődik össze: a központi településrész, az 51 sz. főúttól keletre eső terület, valamint Püspökpuszta. A településrészeket keleten az 51-es sz. főút, nyugaton a Ferenc-tápcsatorna határolja el. A burkolt úthálózat aránya 100%-ra tehető. Az infrastruktúra színvonala átlag felettinek mondható, amely egyrészt a helyi üdülőövezet folyamatos fejlődésére, másrészt az elmúlt évek sikeres önkormányzati pályázatai eredményeként történt fejlesztésekre vezethető vissza. A bajai kistérségi gazdaság további fejlesztésének, a tőkebefektetések vonzásának jelenlegi legnagyobb akadálya az európai közlekedési infrastruktúrák, nemzetközi hálózatok nehézkes elérhetősége. Nincs közvetlen kapcsolat autópályával, az ahhoz történő legközelebbi csatlakozás km-re érhető el a kistérségből. A megközelíthetőséget nehezíti, hogy az 55-ös és 51-es főutak zsúfoltak, magas terheltségűek. 23 A Bajai Kistérség Fejlesztési Stratégiája, forrás: Dávod község honlapja, 24 Forrás: 19

20 Épített környezet Dávod összterülete 69,21 km², népsűrűsége 29,56 fő/km². A dávodi lakosság és a településre más városokból (főként a helyi gyógyfürdő felkeresése végett) ide érkező turisták, átutazó vendégek közérzetét nagymértékben befolyásolja a község közterületeinek, utcáinak állapota, tisztasága, rendezettsége. Általánosságban gondozott utcák, terek és rendben tartott családi házas előkertek jellemzik. A középületek és a lakóépületek állapota általában jó, a települési infrastruktúra és a köztisztaság helyzete elfogadható. Az utcákat, tereket a legtöbb helyen fák szegélyezik. Rendezett dávodi utcakép. 25, Foglalkoztatás A jelentősen átalakult gazdasági szerkezet miatt megszűnt munkahelyeket még nem tudták pótolni. Az állandó munkalehetőségek száma korlátozott, az idegenforgalom és mezőgazdaság kínálta lehetőségek csak idényjellegűek. A település munkanélküliségi rátája magas, még nem érzékelhető a munkahelyeket biztosító vállalkozások megtelepedése. A településen megközelítőleg 40 bejegyzett vállalkozás működik. A közigazgatási intézmények és a meglévő vállalkozások által biztosított munkalehetőségek száma nem elegendő a lakosok megélhetéséhez, a felnövekvő fiatal generáció helyben tartásához.. Jellemző a képzett fiatalok elvándorlása. A lakosok és a vállalkozások átlagjövedelme az országos és megyei átlag alatti Ipar A község ipari tevékenysége nem számottevő, de mindenképpen hangsúlyozandó a település idegenforgalma, amely leginkább a helyi gyógyfürdőnek és a hozzá kapcsolódó üdülőövezetnek, illetve szállodának köszönhető Mezőgazdasági területhasználat 25 Forrás: 26 Forrás: 20