VII. évfolyam, 1-2. szám Tavasz - Nyár (5-26. oldal)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VII. évfolyam, 1-2. szám 2003. Tavasz - Nyár (5-26. oldal)"

Átírás

1 1 / :05 Kovász VII. évfolyam, 1-2. szám Tavasz - Nyár (5-26. oldal) Témák: elosztás, erkölcs, fenntarthatóság, igazságosság, kapitalizmus, környezettudatosság, környezetvédelem, Magyarország, multinacionális, növekedés, öko-hatékonyság, tőzsde, profitmaximalizálás, szennyezésmegelőzés, technológia, vállalat, vezetés A cikk a vállalatok fenntartható fejlődésben betöltött szerepével foglalkozik. Az öko-hatékonyságot úgy írja le, mint ennek egyik üdvözlendő és támogatandó első lépését, de még inkább felhívja a figyelmet az öko-hatékonyság korlátaira. Rámutat a fenntarthatóság elfelejtett fő szempontjaira, az erkölcsre és az önmérsékletre. Ezt követően bemutat néhány elterjedt vállalati környezetvédelmi osztályozást, majd - ezek erényeire építve, illetve hiányosságaikat kiküszöbölve - javaslatot tesz egy új besorolásra, a vállalatok környezeti érdemrendjére. A fenntarthatóságot - definíciójának már közhelyszámba menő, egy évtizedet meghaladó ismételgetése ellenére - napjainkig sem sikerült a gyakorlat nyelvére fordítani. Meghatározásunk mintegy másfél évtizede van, (1) de az, amit takar, még mindig nem működik a valóságban. Más szavakkal: az alapelvvel mindenki egyetért, de hogy az egyes ember mi módon élhet úgy, hogy a világ fenntartható legyen, legtöbbünkben fel sem merül, vagy ha a kérdés mégis felmerül, nem tudunk rá válaszolni. Az átlagembert - a lakosság csekély hányadától eltekintve - nemigen érdekli a kérdés, az államok nagy része megelégszik néhány hangzatos, de a gyakorlatba alig átültetett nemzetközi megállapodással, nyilatkozattal. Ugyanakkor számos kutató, állami hivatalnok foglalkozik a témával, sok tenni akaró ember pedig saját kezdeményezéseivel (például ökofalvak; nem növekedésmániás, helyi igényeket kiszolgáló vállalkozások; non-profit szervezetek létrehozásával) bizonyítja: a fenntartható fejlődés nem elvont eszme, hanem mindennapi életünkben megélhető, "életprogrammá" tehető. Az utóbbi évtizedekben e téren sokat támadott nagyvállalati szféra felismerte, hogy veszélyes lehet a megszokott üzletmenetre, ha nincs tiszta víz a pohárban, mivel néhányan hangoztatni kezdték a zérus növekedést mint gyakorlati fenntarthatóságot (lásd például Daly [1991]). A zérus növekedés nyilvánvalóan ellentmond a mikro- és makroszintű gazdasági döntéshozók vérébe ivódott növekedési mítosznak, ezért a nagyvállalatok megalkották saját, jól operacionalizált fenntartható fejlődés fogalmukat. Ebben konszenzus van kialakulóban - legalábbis a vállalati szakemberek között, mivel a környezetvédők egyelőre hallgatnak. A fogalom megjelenik például a fenntarthatósági jelentések készítéséről szóló útmutatóban (CERES-GRI [1999]) vagy a WBCSD (2) kiadványaiban. Lényege, hogy a fenntarthatóság három oszlopa a környezeti, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóság. Ez így valószínűleg igaz is, a "csúsztatás" ott érhető tetten, hogy a környezeti fenntarthatóságot az öko-hatékonysággal, a társadalmi fenntarthatóságot bizonyos alapnormáknak számító gyakorlatokhoz való ragaszkodással (például a munkakörülmények javítása, a gyerekmunka mellőzése), a gazdasági fenntarthatóságot pedig a cég nyereséges voltával azonosítják. A fenntarthatóságban azonban a három harmad nem ad ki egy egészet, hacsaknem egy negyedik elemet is figyelembe veszünk: az erkölcsöt, illetve a belőle fakadó folyamatos önvizsgálatot. Sokat gondolkodtam azon, hogy felfoghatjuk-e az etikát a fenntarthatóság negyedik dimenziójaként. Válaszom: nem. Az

2 2 / :05 önvizsgálatot inkább a három dimenziót összetartó keretnek, ragasztónak látom. A fenntarthatóság megítéléséhez nem alkalmazhatunk sablonokat. A tevékenység természete, a vállalat mérete, a megmozgatott erőforrások kimerülő volta, a tevékenység által generált nemzetközi szállítások, a termék által keltett öncélú szükségletkeltés sokkal többet nyomnak a latban a környezeti fenntarthatóság szemszögéből, mint a vállalatoknál széles körben favorizált öko-hatékonyság. Az öko-hatékonyság lényege, hogy csináljuk jobban, hatékonyabban, amit csinálunk, így egyszerre jár jól a pénztárcánk és a környezetünk. (3) A vállalatoknál a veszteségforrások feltárása, a kevesebb felhasznált anyag és energia, a kisebb kockázatok nemcsak a környezetet óvják, de rövid és hosszú távú hasznot is hoznak. A WBCSD által javasolt öko-hatékonyság kifejezés mellett hasonló gondolatok jelennek meg a tisztább termelés, a szennyezésmegelőzés, a hulladékminimalizálás, a 4-es vagy 10-es tényező és a környezettudatos vállalatirányítás kifejezések mögött is. Összefoglalóan mindenki számára nyerő (win-win) megoldásokról van szó, ahol a nyertesek között sorakozik a vállalat, a társadalom és a természeti környezet is. Az öko-hatékonyság rendkívüli népszerűségre tett szert. Sikerét nagyrészt annak köszönheti, hogy konstruktív megoldást kínál a fenntarthatóság mások által pesszimistán leírt problémájára - nincs szükség erős önkorlátozásra vagy nulla növekedésre. Vajon mennyiben előremutató és mennyiben jelent valóban fenntarthatóságot? Ernst Ulrich von Weizsäcker és a Lovins házaspár elhíresült Négyes faktor című könyvükben (1995) leírják, mily botrányosan alacsony hatékonysággal működik modern műszaki megoldásaink nagy része. A National Academy of Engineering (az Egyesült Államok Nemzeti Mérnökakadémiája) kiszámította, hogy az eladott és a felhasznált erőforrások kereken 93%-a sohasem alakul át eladható termékké. Ráadásul valamennyi késztermék 80%-át egyszeri használat után eldobjuk, a maradék 20% pedig korántsem olyan tartós, mint amilyen lehetne vagy amilyennek lennie kellene. A szerzők ötven, a gyakorlatban már megvalósult példát mutatnak be a négyes vagy a tízes faktorra (azaz a maival legalább azonos szolgáltatásokat, kényelmet nyújtó, de 4-10-szer kevesebb anyagot és energiát igénylő, valamint ennyivel kevesebb szennyezés és hulladék képződésével járó termékekre) az épületektől az autókon át a hűtőgépekig, az irodabútoroktól a vízrendszereken keresztül a csomagolóanyagokig, a telekonferenciáktól a kocsimegosztáson át az eperjoghurtig. Átfogóan persze nem bizonyítható, de a gyakorlati példák alapján valószínűsíthető, hogy technikai lehetőségeink a gazdaság egészét nézve akár az öko-hatékonyság tízszeres növekedését is lehetővé tennék. A környezet szennyezésének csökkentése így hatalmas megtakarításokat eredményezhet. Német kutatók szerint egy iparvállalat összes ráfordításának 5-15%-át eldobja a hulladékkal, kiereszti a szennyvízzel és kieregeti a kéményen (Fischer-Wucherer-Wagner-Burschel [1997]). Magyarországon az öt fő feletti iparvállalatok anyag- és energiaköltségei a 2000-es esztendőben 6697 milliárd forintra rúgtak, ami 36%-kal magasabb a korábbi év adatánál. Ez az összes ráfordítás ( milliárd forint) 51%-a volt (KSH [2000], KSH [2001]). Ha feltételezzük, hogy a magyar ipar nem hatékonyabb a németnél és a német kutatók becslése helytálló, akkor a következő két becslést tehetjük: a magyar ipar évente milliárd forintot (termékké nem alakuló ráfordítást) veszít el hulladék és szennyezés formájában, (4) amiből már viszonylag egyszerű és alacsony költségű intézkedésekkel is milliárd forint megtakarítható lenne (a szakirodalom az ilyen könnyen megszerezhető megtakarítást "alacsonyan csüngő gyümölcsnek" nevezi). Ez a megtakarítás azonos nagyságú a bérköltség és a személyi jellegű ráfordítás negyedével-felével, az ipari termelés (értékesítés korrigált nettó árbevétele) 1,8-3,6%-ával. Pedig itt még csak 5-15%-os hatékonyság-javulást feltételeztünk, nem pedig 4-10-szerest ( %-ost). A változtatás természetesen időigényes és jelentős költségekkel jár. A becslések a statisztikai adatgyűjtés általánosító jellege miatt spekulatívak; megbízhatóbb, ha néhány

3 3 / :05 megvalósult környezetvédelmi intézkedést vizsgálunk megtérülési szempontból, majd az ezekből nyert számokat összesítjük. Nemrég készítettünk tizenkét vállalati esettanulmányt, (5) melyek alapján megállapíthattuk, hogy az "alacsonyan csüngő gyümölcsnek" nevezett környezetvédelmi intézkedések megtérülési és megtakarítási mutatói nagyon is meggyőzőek. A tizenkét vállalat negyvenöt olyan környezetvédelmi intézkedésről számolt be, amelyek a megtakarítások révén leggyakrabban egy éven belül megtérültek (ritka volt a három évnél hosszabb megtérülés). Negyvennégy intézkedés adataival számolva, a környezetvédelmi beruházások értéke 798 millió forint, ezek éves működtetési költsége 235 millió forint, a belőlük származó megtakarítás pedig 1575 millió forint volt. Az ezekből számított átlagos megtérülési idő 7,1 hónap. Érdemes még megjegyezni, hogy tizenhárom intézkedés nem igényelt semmilyen beruházást (például a bálaméret megváltoztatásával jobb lett a helykihasználás a tehergépjárműveken, így kevesebb fuvar vált szükségessé), az elért tiszta megtakarítás pedig 204 millió forint volt (Tóth [2002]). Az öko-hatékonyság a jelek szerint mindenkinek jó. A várhatónál ugyan lassabban terjed, de az erőforrások drágulásával valószínűleg gyorsulni fog, tudatformálással pedig jól segíthető. (6) Hol van hát a probléma? Megtaláltuk a királyi utat a fenntarthatósághoz? Sajnos korántsem. Az öko-hatékonyságnak korlátai vannak, fokozása csak egy határig lehetséges (lásd például a termodinamika törvényszerűségeiből fakadó nehézségeket). Ezért növekvő népesség és fogyasztás mellett az öko-hatékonyság semmiképpen sem elegendő a fenntartható fejlődés megvalósításához. Szükség lenne még saját igényeink (vélt illetve tényleges szükségleteink) felülvizsgálatára, önkéntes egyszerűségre, alázatra és igazságos elosztásra. E kategóriák azonban merőben idegenek attól a profit- és versenyszemléletű gazdasági szférától, amely kórosan uralja társadalmunkat. Az öko-hatékonyság önmagában támogatandó és helyes dolog, de a fenntarthatóság legégetőbb problémáiról (például bizonyos gazdasági tevékenységek romboló természetéről, a vállalatok kezelhetetlenül nagy méreteiről, az elosztás igazságtalanságairól) semmit vagy vajmi keveset mond. A fenntarthatóság valódi problémáit az illedelmes hallgatás köde, a fejlett egyéni és szervezeti felelősségelhárítási mechanizmusok és a legitimizált önzés burkolja diszkrét félhomályba. Mintha zuhogó esőben gyalog indulnánk egy házikó felé, először nehézkesen, majd egyre könnyedébben lépdelve. Köztünk és a menedék között azonban mély folyó van, melyen lábon lehetetlen átkelni. Eljuthatunk a házikóhoz, de ahhoz merőben új gondolkodásmód szükséges: meg kell tanulnunk úszni, hidat építeni vagy repülni. Aki azzal hiteget közben bennünket, hogy a menedék gyalog is elérhető, csak határozottabb lépésekre van szükség, az a vesztünkbe kerget bennünket. Ami persze nem jelenti a gyaloglás elítélendő voltát, mindössze korlátait. A hasonlat házikója a fenntarthatóság, a gyaloglás az öko-hatékonyság (a rendszer keretein belül maradó evolúciós megoldás), a folyón való átkelés napi tevékenységünk kritikus felülvizsgálata és gyökeres megváltoztatása (a rendszer kereteit megváltoztató revolúciós megoldás). Nem elég tehát feltenni a hogyan csináljuk? kérdését, ha a mit csinálunk? kérdésével nem foglalkozunk. Valószínűleg kevés vállalatvezető tudna válaszolni arra a kérdésre, hogy esetében mit jelent a fenntarthatóság. A "jövő generáció szükségletei"-féle definícióval nem igazán tudunk mit kezdeni, s ha tudnánk is, megoldásunk valószínűleg szemben állna az uralkodó gazdasági paradigmával, miszerint a legfőbb parancs a "maximalizáld a nyereséged!", a többit majd elintézi a piac láthatatlan keze, hatékonyan biztosítva a legnagyobb elérhető közjót. Mind az érthetőség szempontjából, mind a rendszerrel való összeegyeztethetőség szempontjából jól jött tehát a már említett új meghatározás: a fenntarthatóság három oszlopa a környezeti, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóság. A felfedezett három dimenziót a pragmatikus szabványalkotók, a vállalati tanácsadók és döntéshozók mérőszámokkal (például a nettó értékesítéssel, a felhasznált energia mennyiségével, a dolgozók számával)

4 4 / :05 vélik megragadhatónak. Ezek szerint a környezeti fenntarthatóságot egyre inkább az öko-hatékonysággal, a társadalmi fenntarthatóságot bizonyos alapnormákhoz való ragaszkodással, a gazdasági fenntarthatóságot pedig a cég nyereséges voltával azonosítják a gyakorlatban. A környezeti fenntarthatóság ugyanakkor tartalmaz néhány olyan elemet, amelyekhez az öko-hatékonyságnak semmi köze. Ezek közül hármat emelek ki. (1) A tevékenység természete. A tevékenység természetén értem többek között az - emberi generációkban mért időn belül - meg nem újuló erőforrások kimerítését (például a fajok kihalásához hozzájáruló gazdasági tevékenységet, a felelőtlen bányászatot), az emberi életre, egészségre vagy erkölcsre káros termékek gyártását és kereskedelmét (például a fegyvergyártást, a szerencsejátékot és a szexipart), de szélesebb értelemben akár a valódi funkció nélküli, "álterméknek" nevezhető árucikkekkel kapcsolatos tevékenységet is (például olyan "üdítő" előállítását, amely nem oltja a szomjat, hasznos tápanyagokat alig tartalmaz, ellenben savas hatásánál és magas cukortartalmánál fogva károsítja a fogakat, s amelyet egyáltalán nem fogyasztottunk, amíg marketingeszközökkel "rá nem beszéltek" bennünket). Nem kétséges, nagyon kényes területre tévedtünk. Hol a határ a tisztességes kártyázgatás és az emberéletre menő fogadások között? Fontosabb-e a férfiúi potenciál megőrzése, mint az orrszarvú tülke (s ezzel persze maga az orrszarvú is)? Melyik cég elégíti ki italaival alapvető létszükségletünket, s melyik "beszél rá" bennünket a világ legfejlettebb marketingjével, fáradhatatlan vehemenciával, lelkünk legmélyebb húrjait pengetve, egészségre ártalmas, szomjat nem oltó termékeire? Hol a szexuális jó erkölcs határa? Az egynejűségnél, a laza élettársi kapcsolatnál, a csoportszexnél, a homoszexuális viszonynál, a szexrabszolgaságnál, a pedofíliánál vagy még odébb? A dohányzók vagy a nemdohányzók érdekei az elsődlegesek? Nos, bár vannak próbálkozások az ún. ökokóser vagy ökofrankó termékek körének kijelölésére, a határok mindenkinél máshol húzódnak. E határokat azonban valahol mindenki érzi, és ez a lényeg. Sosem illik a fenntarthatóság gondolatkörébe egy emberek tömeges legyilkolásához hozzájáruló fegyvergyártó, még ha legelőször vezeti is be az ISO rendszert, gyártási eljárásainál eléri az áhított nulla szennyezés kibocsátást, nyereséges, és sosem bocsát el alkalmazottakat. A vállalatok környezeti teljesítményét értékelő, felügyelő és javító szabályozásban, irányítási módszerekben sajnos egyáltalán nem bukkanunk a tevékenység természetére utaló információra vagy kérdésfelvetésre. (2) A cég mérete. Schumacher A kicsi szép című műve óta a legtöbb Földünkért aggódó ember felismerte, hogy a túl nagy léptékű struktúrák fenntarthatatlanok. Feltehetően van egy olyan méret a vállalatoknál, amely felett a cég elszakad a helyi közösségtől, gyökértelenül lebeg a nemzetek felett, (7) egyre több pénzt és hatalmat sűrít magába. Korten (1996) szerint ezek a multinacionális vállalatok a szervezet, azaz a bolygó szempontjából már nem létfontosságú szervek, hanem rákos daganatok, amelyek félelmetes hatékonysággal szolgálják saját érdekeiket, de az őket tápláló rendszert éppen ezzel teszik tönkre. Melyik hát az a méret, amelyik esetében a cég érdekei még egybeesnek a társadaloméval és a Földével? A túl nagy szervezetek ráadásul sérülékenyebbek is, mint a kicsik. Ez talán nem igaz, vagy pont fordítva igaz egy nagy szervezet és egy kis szervezet összevetésekor, de ha a teljes tömeget hasonlítjuk össze - mondjuk egy százezer embert foglalkoztató vagy ezermilliárd forint forgalmat bonyolító nagyvállalatot és rengeteg kicsit - akkor az előbbi csődbemenetelének vagy visszaesésének esélye sokkal nagyobb, mint a sok kicsié egyszerre, még ha a nagy egység több lábon is áll. (8) Három tonna elefánt sokkal könnyebben áldozatául esik a körülmények megváltozásának vagy egy orvvadásznak, mint három tonna hangya. Az utóbbi ráadásul, a legtöbbünk számára, kevésbé csábító falat. Az ökoszisztéma fenntarthatósága szempontjából ez létfontosságú. Hol van a vállalatoknál a bálna szabta súlyhatár, melynél nagyobbra a természet törvényei miatt semmilyen állat sem nőhet? Mindezeken túl a nagy rendszerek egyre nehezebben átláthatók és irányíthatók az ember számára. Egyéni vállalkozóként biztos lehetek abban, hogy amit megcsinálok, az elkészült, amit nem csinálok meg, az nincs kész; valamint ha hibát követek el, akkor az az én felelősségem, s a sikerek is jórészt nekem köszönhetők. Tíz alkalmazott körül a tevékenység végzésére már kevés energiám marad, irányítok, de nem látok a

5 5 / :05 részletekbe; e felett pedig általában középvezetőket kell alkalmaznom. Mi a helyzet száz, ezer vagy százezer alkalmazottnál? (9) Ellenvethető, hogy az igazán nagy tehetségek ekkora struktúrákat is könnyen átlátnak, hatékonyan befolyásolnak és vezetnek. Ki tudja? Annyit mindenesetre beláthatunk, hogy az átlagember számára a nagyobb és összetettebb dolgok nehezebben átláthatók, irányíthatók. Ráadásul, ha egy nagyvállalat gyakorlata nem mindenben fenntartható, nehezebb változtatni rajta, mint egy kisebben. Mai környezetvédők számára talán ismerős a példa, amely Al Gore volt amerikai alelnök nevéhez fűződik. Magas környezettudatossága, felkészültsége és jó szándéka ellenére sem tudott számottevő változást elérni egy környezeti érzékenységéről nem éppen híres ország magas beosztású politikusaként és elnökjelöltjeként. Az előző ponthoz hasonlóan itt sem érzem magam hivatottnak a "hol a fenntartható méret határa?"-kérdés megválaszolására, csupán felvetésére. Annyit azonban valószínűleg mindenki elfogad, hogy a méret egy szint felett oly mértékben növeli az átláthatatlanságot, a sérülékenységet és az irányíthatatlanságot, hogy az a fenntarthatóság rovására megy. A vállalati környezetvédelem mai eszköztárában sajnos nem találjuk nyomát a cég méretére utaló információnak vagy legalább firtatásának. (3) Az igazságos elosztás kérdése. Földünkön az egyenlőtlenségek egyre kirívóbbak: míg 1980-ban egy amerikai vállalatigazgató jövedelme 42 gyári munkásénak felelt meg, 1998-ban már 419-ének. A világ fogyasztásának kilencvenhat százaléka a népesség öt százalékára jut - 1,3 milliárd ember viszont napi egy dollárnál kevesebb összegből kénytelen megélni. (10) Naponta ember hal éhen, átlagosan 3,6 másodpercenként valaki. Az éhenhalók háromnegyede öt éven aluli gyermek, (11) miközben a magyar lakosság negyvenhárom százaléka túlsúlyos. Az elosztás egyre növekvő aránytalanságát mutató számokat hosszan lehetne sorolni. A fenntartható fejlődés egyik alapproblémája az elosztás igazságtalansága. Ha nem találunk megoldást a gazdagok és a szegények között egyre táguló szakadék csökkentésére, hiába termelünk egyre többet és egyre hatékonyabban. Az afrikai természetvédelem, a Diane Fossey-hoz (12) hasonló emberek önfeláldozása, a nemzetközi egyezmények vagy az igazságos kereskedelem (fair trade) nagy erőfeszítéssel elért eredményeit könnyen semmivé teheti egy háború. Az alapvetően kapzsiságból és kóros hatalomvágyból kitörő háborúk miatt milliók kényszerülnek elvándorlásra, és, mintegy mellékesen, a legutolsó vadrezervátumok kifosztására. A vállalati fenntarthatóságról folytatott vita és az ebből eredő akciók egyik fő csapdája, hogy főleg azok beszélgetnek róla, akiknek az élete önmagában nagyjából fenntartható - az erőforrások másoktól való elvonásával. Példaként említhető egy 2000 végén Monacóban tartott vállalati felelősségről és fenntarthatóságról szóló konferencia. Mivel a városállam kicsi, sok benne a hegy, és saját repülőtere sincs, ezért néhány vállalatvezető - sőt még magát környezetvédőnek tartó szakértő is - helikopterrel érkezett a helyszínre, hogy negyedórás előadást tartson a fenntarthatóság internet nyitotta új távlatairól, majd továbbrepüljön. A színhely egyébként egy, a jachtkikötőre néző, ötcsillagos szálloda volt, ahol a napi parkolási díj egy afrikai falu heti jövedelmével vetekedett, a résztvevők pedig a természetes fénytől függönyökkel elzárt előadótermekben próbálták megvitatni egy új, internetes vállalati fenntarthatósági portál korszakalkotó jelentőségét. A konferenciáról szóló újság címlapján nagy betűkkel ez volt olvasható: "Tenger, napfény és fenntarthatóság." Konferenciák és luxusszállodák persze voltak és lesznek Monacóban. Amire itt szeretnék rávilágítani: a csillogó, internet alapú fenntarthatósági "megoldások" csak a felső egy százalék, az elit teljesítményét javítják valamivel, a társadalom viszont, a dolog természeténél fogva, csak egészében lehet fenntartható. Az előzőekhez hasonlóan itt sem tudok választ adni arra a kérdésre, hogy milyen lenne egy társadalmilag fenntartható, erkölcsileg elfogadható és igazságos elosztási rendszer. Nem olyan, mint a mai, erre utalhatnak például a terrorjelenségek is. Mekkora különbségekkel működhet hosszú távon a rendszer? Ha ezt az ember számára pontosan meg nem válaszolható kérdést fel sem vetjük, durva hibát követünk el. A kirívó és növekvő egyenlőtlenség megszüntetésének megvalósíthatóságát csak az utópisták vallják, azt azonban jószerével mindenki elfogadja, hogy ez így nem folytatható, azaz a fokozódó egyenlőtlenség a fenntarthatóság rovására megy. A vállalatok környezettudatos irányítási módszereiben sajnos nyomát sem

6 6 / :05 találjuk olyan információnak, mely a cég tevékenységének elosztásra és egyenlőtlenségekre gyakorolt hatására utal, vagy legalább ezt firtatná. A fenti felvetésekkel valószínűleg sokan nem értenek egyet. Ez nem véletlen, hiszen míg a környezetvédelemmel mindenki egyetért, addig a tevékenység természetének vagy a cég méretének korlátozása, az elosztás igazságosabbá tétele mítoszokat, paradigmákat, önmagukban jónak vélt axiómákat sért: a vállalkozói szabadságét (szabadosságét?), a skálahozadékét/méretgazdaságosságét és a hatékony piaci elosztásét (lásd a Pareto-optimum elvét). Mindezeket egy olyan világban vetjük fel, ahol felvilágosult körökben - például a gazdasági döntéshozók vagy a tudósok körében - nem ildomos objektív erkölcsi értékekről beszélni, mivel ezek tudományosan homályos, empirikusan megfoghatatlan kategóriák. A világon számos olyan besorolási rendszer működik, amely a "zöldebb" vagy fenntarthatóbb vállalattá válás fokozatait próbálja leírni. Az alábbiakban ezek közül hármat mutatok be. Kérdésünk itt is ugyanaz: elvezet-e a létra a fenntartható vállalathoz, vagy csak az öko-hatékonyságig mászhatunk rajta? Az első rendszer egy angol szakmai szervezeté. A módszer a beszállítókat igyekszik környezeti szempontból besorolni, így a szállítói láncon keresztül nyomás gyakorolható, a kis cégek pedig megóvhatók a túlzott környezeti elvárásoktól, a zöld köpönyegbe bújtatott protekcionizmustól. A második rendszer az Indonéziai Környezetvédelmi Minisztérium környező országokban is elterjedt kezdeményezése a vállalatok osztályozására, hogy a közvélemény - a szégyen és büszkeség érzésére alapozva - késztesse a vállalatokat a tisztább működésre. A harmadik rendszer az Egyesült Államokból és Svájcból származik, s a tőzsdén jegyzett cégek közül próbálja kiválasztani a jobb környezeti teljesítményt nyújtó, fenntarthatóbb vállalatokat. Ez a besorolás abból a feltételezésből indul ki, hogy a fenntarthatóbb cégek értéke gyorsabban nő, így részvénytulajdonosaik több haszonhoz jutnak. Amint majd látni fogjuk, ezek a besorolások nem lépnek túl az öko-hatékonyságon, ezért - logikájukat megtartva - kidolgoztuk a Vállalatok környezeti érdemrendjét. Környezeti szűrővizsgálat - ötlépcsős modell az alvállalkozók környezeti minősítésére Angliából A környezeti szűrővizsgálat az azt kidolgozó, az Egyesült Királyságban működő BEA (Business Environment Association - környezetüzleti egyesület) szerint hatékony eszköz a kisvállalatok versenyképességének fokozására (BEA [1998]). Egy audit eljárás segítségével a vállalatok felmérhetik, mit kell tenniük a környezetvédelmi előírások betartása és környezettudatosságuk javítása érdekében. A módszert a BEA fejlesztette ki, és sikeresen alkalmazta több száz cégnél. A mögöttes elgondolás szerint a kifinomult és formalizált környezetközpontú irányítási rendszerek általában csak nagyobb vállalatok számára használhatók jól, míg a környezeti szűrővizsgálat a legkisebb gazdálkodó részére is megfizethető lehetőséget jelent a környezeti teljesítmény folyamatos javítására. A végső ISO es tanúsításhoz (13) vezető út öt lépésből áll, de az alsóbb szinteken is meg lehet állni. A legalsó bronz szinten (V) a vonatkozó környezetvédelmi előírások és az elérhető legjobb gyakorlat ismeretét kell bizonyítani, emellett követelmény, hogy a cég elkötelezze magát az előírások betartására. Az ezüst szinten (IV) a vállalatnak környezeti tényezők és hatások csökkentésére vonatkozó cselekvési tervet és prioritásokat kell bemutatnia, meg kell határoznia környezeti politikáját. Az arany szint (III) követelménye, hogy a szervezet már eredményeket mutasson fel a folyamatos környezeti fejlesztésben, a telephely kialakításában, hatékonyságban, versenyképességben, tudatában kell lennie a szabályozás várható követelményeinek, a piaci tendenciáknak és egyéb elvárásoknak. A platina szintre (II) vágyakozónak kész dokumentációs rendszerrel, munkaeljárásokkal, utasításokkal, képzéssel és megfelelő kommunikációval kell rendelkeznie. A gyémánt szinten (I) már működik a környezetközpontú irányítási rendszer, auditálással, vezetői felülvizsgálattal, eljárásokkal és az ISO szabványban megkövetelt egyéb előírásokkal. Mindez a korábbi szinteken kiépített mechanizmusokon alapul.

7 7 / :05 A BEA a környezeti szűrővizsgálatot távoktatással és nagyvállalatok révén terjeszti, amelyek ötven alvállalkozójukat vonják be a programba. Az alacsony részvételi díjaknak és a már kiépült auditori hálózat igénybevételének köszönhetően egyfelől kiemelkedően költséghatékony, másfelől megkíméli a kis- és középvállalkozásokat attól, hogy egyszerre szembesüljenek az ISO ből eredő adminisztratív és pénzügyi terhekkel. A környezeti szűrővizsgálat segítségével a nagyvállalatok különbséget tehetnek beszállítóik között, például egy autógyárnak nem feltétlenül kell megkövetelnie a számára névjegyeket készítő kisvállalattól az ISO minősítést, elég, ha az illető cég egy alacsonyabb szintet teljesít. A rendszer megfelel a KIR (környezetközpontú irányítási rendszer) szakaszolt bevezetésének. (14) PROPER - Szennyezésszabályozási, Értékelési és Besorolási Program Indonéziából A hangzatos nevű PROPER (Programme for Pollution Control, Evaluation and Rating) programot az Indonéziai Környezetvédelmi Minisztérium kezdeményezte (Afsah-Ratunda [1999]). Keretében a minisztérium értékeli a cégek egy meghatározott körének környezeti teljesítményét és eredményeit, öt osztályba sorolja őket, majd ennek alapján - az előző módszerhez hasonlóan - színkóddal látja el az egyes osztályokat. A rendszerben, a kötelezett körön kívül, önkéntesen is részt lehet venni. A PROPER a büszkeség és a szégyen motiváló erejére alapoz, mely a térségben különösen erős. Így ösztönzi a cégeket környezettudatosságra, megerősítve az amúgy gyenge lábakon álló környezetvédelmi szabályozó rendszer hatását. Az eredményeket nyilvánosságra hozzák, többek között sajtókonferenciák és az internet segítségével. Az értékelésnél főleg a különböző káros kibocsátásokat veszik figyelembe (elsősorban a vízszennyezést, mivel a geológiai viszonyok miatt ott ez a legkritikusabb probléma), kisebb részben pedig a környezetirányítás gyakorlatát. (15) A teljesítmény megítélésekor három referenciapontot vesznek alapul: a törvényi előírásokat, a lehető legjobb teljesítményt a szennyezés- és erőforrás-hatékonyság szempontjából, és a szennyezés kibocsátás és az erőforrás-hatékonyság változásának ütemét. A besorolás öt osztályát az alábbi táblázat mutatja. Osztály Teljesítmény Fekete Nagyon rossz Vörös Kék Zöld Arany Rossz Megfelelő Jó Kiváló Meghatározás A szennyező semmilyen erőfeszítést nem tesz a szennyezés csökkentésére, vagy komoly környezeti károkat okoz. A szennyező tesz ugyan némi erőfeszítést a szennyezés csökkentésére, de ez nem elegendő a jogi megfelelőség eléréséhez. A szennyező pont annyi erőfeszítést tesz, amennyi az előírások betartásához szükséges. A vízszennyezés legalább 50%-kal alacsonyabb az előírások által megköveteltnél. A szennyező biztosítja emellett az iszap megfelelő elhelyezését, gondos bánásmódot folytat az üzemben, a szennyezésről pontos nyilvántartást vezet, a szennyvízelvezető rendszert az elvárható gondossággal karbantartja. A cég a zöld szint minden követelményének megfelel, emellett hasonló szennyezési szintet ért el a levegőtisztaság és a veszélyes hulladékok terén is. A szennyező magas nemzetközi mércének is megfelel, általánosan alkalmazza a tisztább technológiákat, minimalizálja hulladékát, megelőzi a szennyezést, hasznosítja hulladékát stb. A PROPER programban alkalmazott öt színkód (Afsah-Ratunda [1999], 192. o.) Amint a táblázatból is látható, Indonézia helyzeténél fogva a vízszennyezést tette a "megfeleltek" kategóriájának fő ismérvévé, de az ennél jobban teljesítőktől már egyéb területeken is jó teljesítményt kíván. Az idézett tanulmány két döntési fát is közöl, az első alapján sorolják be a céget az alsó három osztály valamelyikébe, a második pedig a zöld osztályzatot kapók követelményeit rögzíti. Az arany szint

8 8 / :05 eléréséhez szakértők mérik fel a helyszínen a környezettudatos vállalatirányítás állapotát. (16) A PROPER sok figyelmet kapott, bekerült a Világbank jelentéseibe, esettanulmány készült róla, a World Development Report (Jelentés a világ fejlődéséről) pedig a tudásalapú szabályozási eszköz mintájaként idézte (www.worldbank.org/nipr). (17) Tőzsdei besorolások A környezeti besorolások harmadik csoportjába tartozó módszerek abból a sokat hangoztatott, de a gyakorlatban ritkán ellenőrzött logikai összefüggésből indulnak ki, mely szerint a környezetkímélőbb vállalati működés nemcsak a hatékonyságot javítja és a kockázatokat csökkenti, de az innovatív vállalatok számára piaci lehetőséget is teremt. Ha ez igaz, akkor a környezettudatosabb vállalatok pénzügyi értékének is magasabbnak kell lennie. Elöljáróban két dolog hangsúlyozandó. Egyrészt ezek az értékelések a főáramú pénzügyi elemzések közé tartoznak, nem a régóta terjedő etikai befektetések (18) közé. Az etikai befektetési alapok vagy ökobankok többek között környezetkímélőbb, fenntarthatóbb vállalatokba, beruházásokba fektetnek be, s azokat a kiemelkedően magas társadalmi felelősségérzettel rendelkező embereket célozzák meg, akik hajlandók akár alacsonyabb hozamot is elfogadni vagy arról teljesen lemondani annak érdekében, hogy pénzük felhasználása ne fokozza a világ pusztítását. (19) Az elhivatottság azonban hamarosan jó üzlet lett, az etikai befektetések eredetileg alacsonyabb hozamai felzárkóztak az egyéb befektetésekhez, sőt időnként meg is haladják azokat. (20) Ezzel hatalmas piac nyílt, hiszen etikai alapon (azaz a klasszikus közgazdaságtan szempontjából irracionálisan) legfeljebb a lakosság néhány százaléka hajlandó elhelyezni megtakarításait, ha azonban a fenntarthatóság nagyobb gazdasági hozammal jár, akkor elvben mindenki így akar befektetni. A fenntarthatósági befektetéseket a főáramú pénzügyi piacra talán a SAM Sustainability Group emelte be a legsikeresebben, amelynek alapítója és vezérigazgatója, Reto Ringer az 1970-es éveket a társadalmilag felelős befektetések, az 1980-as éveket a környezetvédelmi technológiákba történő beruházások, az 1990-es éveket az öko-hatékonysági befektetések megjelenésének koraként írta le (Ringer [2000]). Másrészt hangsúlyozandó, hogy ezek az elemzések nem ok-okozati összefüggésről, hanem csak múltbeli adatok alapján valószínűsíthető együttmozgásokról beszélnek. Az eljárás során kérdőívek, vállalati kiadványok, sajtójelentések és egyéb információk alapján mérik fel az elemzett cég környezeti vagy fenntarthatósági teljesítményét, majd - általában iparágakon belüli - rangsort állítanak fel. Ezután a rangsorban jól teljesítő vállalatok részvényeiből portfoliókat állítanak össze, s ugyanígy járnak el a lemaradókkal is. A környezeti teljesítmény alapján megkülönböztetett cégek részvényeiből álló alapok értékének növekedése általában meghaladja mind a rosszul teljesítőkből álló alapokét, mind az általános (ily módon meg nem különböztetett) alapokét. Az alábbiakban nem cél a jobb környezeti teljesítmény és a jobb pénzügyi teljesítmény közötti összefüggés vizsgálata, pusztán az értékelés folyamatára összpontosítok egy egyesült államokbeli pénzügyi elemző cég és a magát "vállalati fenntarthatósági felmérésnek" nevező, a SAM Sustainability Group által kialakított eljárás példáin keresztül. A New York-i székhelyű pénzügyi elemző céget, az Innovest Strategic Value Advisorst 1995-ben alapították, tevékenysége azon a felismerésen alapul, hogy az öko-hatékonyság a kiváló vállalatirányítás jele, s kiemelkedő pénzügyi eredményességgel és magas részvényárfolyamokkal jár. A cég által kifejlesztett EcoValue '21 TM módszerrel meghatározzák a cég környezeti teljesítményét, majd megvizsgálják részvényeinek árfolyamát. (21) A modell segítséget nyújt a pénzügyi befektetőknek és iparági elemzőknek a vállalatok relatív környezeti teljesítményének, kockázatának és stratégiai helyzetének megítéléséhez, csakúgy mint a fenti tényezők pénzügyi eredményre gyakorolt hatásának vizsgálatához. A modell elsősorban a környezeti kockázat és a

9 9 / :05 stratégiai kockázatkezelő képesség közötti egyensúlyt vizsgálja. A vizsgált vállalati kockázatok három csoportja: (1) múltbeli kötelezettségek - a korábbi helytelen gyakorlatból eredő jelenlegi kockázatok; (2) működési kockázatok - a jelenlegi tevékenység által okozott kockázatok; (3) fenntarthatósági és öko-hatékonysági kockázatok - jövőben esetleg megjelenő kockázatok, amelyek a vállalat tevékenységéből, például erőforrás-használatából erednek. A fentiek mellett a modell még további két kritikus tényezőt értékel: (4) a vállalat képességét a környezeti kockázatok hatékony kezelésére, valamint (5) a cég készségét arra, hogy a környezeti kihívást az előnyére fordítsa, azaz kihasználja a belőle fakadó üzleti lehetőségeket. A fenti kategóriákban összesen hatvan tényezőt értékelnek, ezek között kvalitatív és kvantitatív adatok szerepelnek. A tényezőket relatív skálán, pontozással összesítik, így lehetővé válik a rangsorolás. A pontszámokat - a kötvények értékeléséhez hasonlóan - betűkre is átkódolják. A módszer csak iparágon belüli összehasonlítást tesz lehetővé. A másik módszer a Vállalati fenntarthatósági felmérés, (22) amelynél az értékelés alapjául szolgáló információt a következő három forrásból nyerik. (1) Hetvenhárom iparág részére kidolgozott egyedi kérdőív, ami a vállalat környezeti, társadalmi és gazdasági teljesítményét firtatja, s többnyire eldöntendő kérdésekből áll. (23) (2) Fenntarthatósági jelentések, környezeti jelentések, egészségügyi és biztonsági jelentések, társadalmi jelentések, éves pénzügyi jelentések, különleges jelentések a tulajdonjogok kezeléséről és a vállalati hatalomról, minőségirányításról, audit-jelentések a környezetközpontú irányítási rendszerről, magatartási kódexek betartásáról, egyéb vonatkozó információk, brosúrák, honlapok. (3) Sajtóban megjelent hírek a vállalat érintettjeivel kialakított kapcsolatáról. Nagy súllyal veszik figyelembe a cég elégtelen válaszait külső vagy belső érdekcsoportjai felé, a kedvezőtlen környezeti és társadalmi eseményeket, a rosszhírű problémakezelési gyakorlatot, a vállalat gazdasági helyzetére vagy megítélésére hátrányos bírói döntéseket. Az értékelt vállalat összesen 74 pontot érhet el, 36-ot a lehetőségekből (fenntarthatósági politika és stratégia, a vállalat/iparág fenntarthatóságából eredő lehetőségek kihasználása), 36-ot pedig a kockázatok értékeléséből (stratégiai fenntarthatósági kockázatok, a vállalat/iparág fenntarthatósági kockázatainak irányítása) kaphat. A maradék 2 pont a jó minőségű információért jár. A hetvenhárom iparágból először kiszűrik azokat, amelyek vezető vállalata nem éri el az összpontszám ötödét. A szűrőn átjutott ágazatok vállalatai közül kizárják azokat, amelyek nem érték el a vezető cég pontszámának harmadát. A tőke alapján számított, más Dow Jones indexekben szereplő kétezer vezető vállalat közül végül a legjobb 10%-ot veszik be a fenntarthatósági indexbe. Az értékelési eljárás azonban több hiányosságtól is szenved. Így például megbízhatóságát erősen rontotta, hogy a kérdőívekkel eleinte csak a vállalatok töredékét tudta felmérni. (24) Ennél súlyosabbnak látszik azonban, hogy a kérdőíves felmérés inkább csak a vállalati politikák, stratégiák és az irányítás egyéb szempontjainak vizsgálatára alkalmas, s magát a fizikai működést nem tudja megítélni. Keveset javít ezen a problémán a másik két információforrás használata, hiszen a vállalat nyilvános jelentései, szavahihetőségük megkérdőjelezése nélkül, már a témaválasztás miatt sem tekinthetők független fenntarthatósági értékeléseknek, hiszen egy kimerülő erőforrásokat kiaknázó vállalat aligha fenntartható, ám ez a szervezeti egzisztenciát érintő probléma nem jelenik meg vállalati jelentésekben. A sajtóhírek figyelése elvben megoldást jelenthetne, itt viszont a szenzációéhség, az esetlegesség és a szakértelem hiánya miatt nem várhatunk objektivitást. További probléma az elemzésbe kerülő cégek köre, hiszen a legnagyobb multinacionális cégek feltehetően már méretüknél és társadalmi szerepüknél fogva sem fenntarthatók (Korten [1996]). Az értékelést így helyesebb lenne nagyvállalatok pénzügyi szempontú öko-hatékonysági és társadalmi minimum értékelésének nevezni, semmint fenntarthatósági felmérésnek. A környezeti és fenntarthatósági besorolások értékelése Az elsőként bemutatott környezeti szűrővizsgálat nem más, mint az ISO szakaszos bevezetését mérő módszer. Még az ISO minőségéről sem mond semmit (hatékony, tényleges környezeti javulást

10 10 / :05 szolgáló irányítási rendszer-e, vagy csupán üzleti célból megszerzett, tartalom nélküli, falon lógó tanúsítvány), nemhogy informálna a cég helyzetéről a fenntarthatóság szempontjából. A PROPER ugyan objektívebb, hiszen erőforrás-felhasználási és szennyezés kibocsátási adatokra támaszkodik, de szintén nem lépi át a korábbi hasonlat folyóját: a környezeti fejlesztés megáll az öko-hatékonyság lehetőségeinél. A tőzsdéken meghonosodott környezeti minősítések fő újdonsága, hogy pénzügyi szempontból értékelik a vállalat környezeti teljesítményét. Ez szintén jól alkalmazható az öko-hatékonyság elemzésére, de a fenntartható vállalatok tömeges azonosítására véleményem szerint nem alkalmas. (25) Ha a világban jelenleg használt környezeti, vagy magukat egyenesen fenntarthatóságinak nevezett besorolások nem veszik figyelembe a cikk bevezető részében említett fenntarthatósági szempontokat, akkor milyen lenne egy megfelelőbb besorolási rendszer? Lehetséges-e a jelenlegi piaci kereteken belül maradva, mégis azokon túl tekintve meghatározni a fenntartható vállalattá válás lépcsőit, amelyek tartalmazzák az öko-hatékonyságot, de annál többet is? A cégek környezetvédelmi intézkedéseinek, stratégiáinak értékelésére az előbbiekben bemutatott módszereken túl számos további, hasonló osztályozás is napvilágot látott, ezért alighanem fölöslegesnek látszik egy újabb rendszerrel való kísérletezés. A rendszerek hiányosságait látva azonban szükséges a továbbfejlesztés. Munkatársaimmal (26) tehát megpróbáltuk meghatározni a fenntartható vállalattá válás felé vezető fejlődés lépcsőfokait. A rendszer kialakításánál fő szándékunk az volt, hogy a besorolás (1) ne álljon meg az ISO bevezetésénél vagy az öko-hatékonyság megvalósításánál; (2) vegye figyelembe az elfelejtett fenntarthatósági szempontokat; (3) a környezetvédelem kérdését a gazdasági fenntarthatósággal és a társadalmi felelőséggel együtt kezelje; (4) legyen hiteles, mégis egyszerű, kívülállók számára is érthető; és (5) tegye lehetővé az általános megítélést és tömeges alkalmazást. A felvázolt hat lépcsőfok (lásd a táblázatot) jelentős fejlődést mutat a környezetileg abszolút érdektelen vállalattól a fenntartható felé, ám a lépcsők közötti távolságok nem egyformák. Cső végi megoldásokkal (27) jószerével csak a vasfokozatig juthatunk, az öko-hatékonyság akár már ezüst vagy arany szintre is emelhet egy céget. A vasfokozat követelmény, a bronzfokozatra jutók már elismerésre tarthatnak igényt, az ezüst vagy aranyfokozaton lévők pedig kifejezetten tiszteletre méltók. Fenntarthatónak azonban csak a gyémánt besorolású vállalatok tekinthetők. Az érdemrendet eddig környezeti és fenntarthatósági jelentések minősítésekor alkalmaztuk: két Magyarországon működő vállalatot (egy erőművet és egy gépjárműalkatrész-gyártót) soroltunk be a segítségével. Az értékelés előtt interjúkat készítettünk a dolgozókkal és a vezetőkkel, megvizsgáltuk a vállalati környezetpolitikát, a környezetközpontú irányítási rendszer céljait, bejártuk a telephelyet, szúrópróbaszerűen ellenőriztük a jelentésben szereplő adatokat. A végső besoroláshoz fórumot hívtunk össze az adott cég érintettjei számára. Mindkét vállalat ezüstfokozatot kapott, holott megítélésünk szerint élenjárónak számítanak. Javaslatokat tettünk a továbblépésre, amelyeket hosszú távon lehet megvalósítani és nagy elszántságot igényelnek. (28) Az elsőként minősített környezeti jelentés tizenkét pályázó közül megosztva elnyerte a CEERA (Central European Environmental Reporting Award - közép-európai környezeti jelentés díja) legjobb jelentésének járó díját a régióban. (29) Vállalatok környezeti érdemrendje A környezetvédelem... Mások érdeke, akiket nem...érdektelen: ÓLOMFOKOZAT "Mi nem szennyezünk. Hagyjanak békén." Jellemzők Az előírásokat sem ismerik, elzárkóznak. Az ágazathoz viszonyítva: lemaradó, elégtelen.

11 11 / :05 szeretünk A mi érdekünk Mások érdeke, akiket szeretünk...kötelező: VASFOKOZAT "Mindent szabályt betartunk. Sokat költünk ám rá."...piaci kényszer: BRONZFOKOZAT "Ez ma már a partnerek és a tulajdonosok elvárása, piaci trend. Mi megfelelünk."...megtakarítás: EZÜSTFOKOZAT "Csökkentjük a kockázatokat, megtakarítunk, hatékonyabban működünk."...piaci lehetőség: ARANYFOKOZAT "Új piacokra jutunk be, fogyasztói csoportokat hódítunk meg. Jövőnk ígéretes területe."...unokáink és a Föld érdeke: GYÉMÁNTFOKOZAT "Vállalatunk érték alapú. Célunk a közösség szolgálata, a nyereség csak ennek eszköze. Jót akarunk tenni a világgal." Az előírásokat részben betartják, vagy büntetést fizetnek. Cső végi megoldások. Az ágazathoz viszonyítva: kielégítő, közepes. Az előírásokat többnyire betartják, vagy büntetést fizetnek. Cső végi megoldások. Esetenként tanúsított, de lanyha környezetközpontú irányítási rendszer; más, iparági elvárásnak számító eszközöket viszont alkalmaznak. Esetleges külső kommunikáció. Az ágazathoz viszonyítva: jó. Az előírásokat betartják. Tisztább termelés, energiahatékonyság, más megelőző módszerek. Életteli ISO 14001, környezeti teljesítményértékelés és más eszközök használata. A termék életciklus szemlélete. Működik a külső kommunikáció. Az ágazathoz viszonyítva: kiemelkedő. Mint az ezüstfokozat, de középpontban állnak a környezetbarát termékek, szolgáltatások. Erőteljesebb, stratégiai jelentőségű és valóban kétoldalú külső környezeti kommunikáció. Az ágazathoz viszonyítva: élenjáró. Mint az aranyfokozat, de a középpontban az értékek állnak. Új, környezettudatos vállalatirányítási eszközöket fejlesztenek ki a cégnél. A környezetvédelem mellé a társadalmi felelősség és a helyi gazdaság iránti felelősség is felzárkózik - tettekkel alátámasztva. A cég a fenntarthatóság érdekében befolyásolja a gazdasági környezetet. Nemcsak az ágazatban, de bármely vállalathoz viszonyítva élenjáró. "Ritka, mint a fehér holló." Az érdemrendet jól fogadták szakmai konferenciákon is, de a kedvező visszhang ellenére is szükségesnek érezzük továbbfejlesztését. Az eddigi alkalmazásból két fő tanulságot vontunk le. (1) Nem szerencsés, hogy az alsóbb kategóriák csak környezeti szempontokat vesznek figyelembe, miközben a fenntarthatóság felé haladva ezek jelentőségüket vesztik és önzetlen (altruista) szempontok kerülnek előtérbe. (2) A fenntartható vállalatokat, vállalkozásokat aligha a hagyományos, jó márkanévvel rendelkező cégek között, inkább új helyeken kell keresnünk: a sarki pékek, a borászati kisvállalkozások, a gazdaságilag életképes non-profit intézmények között. Az érdemrend fő kérdése, hogy találunk-e egyáltalán gyémánt fokozatú vállalatokat. Erre a kategóriára emlékeztetnek azok a külföldi példák (The Body Shop, Ben & Jerries), amelyekről az Alternatív kapitalisták című könyvben olvashatunk (Pataki-Radácsi [2000]). Magyarországon azonban még nem készült ilyen jellegű felmérés. A fenti hiányosságokat kiküszöbölő új besorolást Szervezetek fenntarthatósági értékelésének neveztük el, és a három szempontot (gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság) egyenlő súllyal szerepeltetjük benne, öt-öt területre bontva. A tizenöt alterület megítélésekor szerepet játszanak a korábban tárgyalt, elfelejtett fenntarthatósági szempontok, de a pontozási rendszer kialakításakor helyet hagytunk a szubjektív ítéletnek is. A besorolást most teszteljük, 2003 őszétől szeretnénk alkalmazni az érdeklődő vállalatoknál. Igazán persze annak lenne értelme, ha a cégek egy adott csoportja (például a száz legnagyobb vállalat vagy a nagy szennyezők meghatározott köre) kötelezően megkapná a besorolást és a lista a főáramú sajtóban is nagy nyilvánosságot kapna.

12 12 / :05 Néhány, a téma iránt lelkesedő kutatóval (30) összefogva az érdemrend gyémánt kategóriájának megfelelő "alternatív" vállalkozások, vállalatok és egyéb szervezetek felkutatását is megkezdtük. Összeállítottunk egy néhány tucat szervezetet tartalmazó listát, s a szervezetek alapító és meghatározó személyiségeivel mélyinterjúkat készítünk, amelyekből 2003 nyarára részletes esettanulmányok készülnek. Ez a kvalitatív jellegű kutatás remélhetőleg megmutatja, fennmaradhat-e ma Magyarországon egy szervezet úgy, hogy tevékenysége összhangban áll a fenntarthatóság szempontjaival. A fenti kezdeményezések alapkutatásként foghatók fel, amelyek célja a fenntarthatóság elvont eszméjének "lefordítása" a gazdálkodók nyelvére, szempontjainak beépítése a rövid és a hosszú távú döntéshozatalba. A fenntarthatóság túl bonyolult probléma ahhoz, hogy ismerhessük a megoldását. Mégis, ha valamiféle zöld láthatatlan kéz erejében bízva mindnyájan megtesszük a tőlünk telhetőt - ezúttal nem a hedonizmusra, hanem az önzetlenségre támaszkodva -, akkor valószínűleg közelebb jutunk egy fenntartható világhoz. Ha a fenntarthatóságot komolyan gondoljuk, hosszú távon elkerülhetetlen a paradigmaváltás (a gazdaságközpontú, egyéni önzésre épülő logika visszaszorítása, legitimitásának megtörése). Rövidtávon persze paradigmaváltás nélkül is vannak tartalékaink: jelentős haladás már az is, ha a vállalatok mindazt, amit eddig véletlenül tettek, saját, jól felfogott érdekükben tudatosan teszik. A környezettudatosabb vállalatok által manapság favorizált öko-hatékonyságtól, azaz egy gazdaságitechnikai megközelítéstől, nem várhatjuk el, hogy egymagában fenntarthatóvá tegye a gazdasági szférát. Az öko-hatékonyság a környezet és a fenntartható fejlődés szempontjából előremutató, alkalmas eszköz, s a mai gazdasági logikával teljesen összeegyeztethető módon ér el valódi javulást. Első lépésként tehát hasznos, elhanyagolása pedig félrelépés. Ha azonban hosszú távon is lakni szeretnénk bolygónkat, a ma uralkodó tégy jót önmagadnak! (avagy légy önző!) paradigmát fel kell váltania a tégy jót másoknak! (avagy szeresd felebarátodat!) erkölcsének - ami messze túlmutat az öko-hatékonyságon. Afsah, S. - Ratunanda, D. [1999]: Environmental Performance Evaluation and Reporting in Developing Countries: The Case of Indonesia's Programme for Pollution Control, Evaluation and Rating (PROPER); in. Bennett, M. - James, P. (szerk.): Sustainable Measures; Greenleaf Publishing, Sheffield, o. BEA [1998]: ADAPT project gains momentum; in: Business Environment Association (BEA) Business Bulletin, tavasz, 1-2. o. Bhatnagar, V. [1999]: Evaluating Corporate Environmental Performance in Developing Countries: TERI's Eco-Rating System; in: Bennett, M. - James, P. (szerk.): Sustainable Measures; Greenleaf Publishing, Sheffield, o. CERES - GRI [1999]: Sustainability Reporting Guidelines - Exposure Draft for Public Comment and Pilot Testing, March 1999; Coalition for Environmentally Responsible Economies (CERES) on behalf of the Global Reporting Initiatives (GRI), Boston Daly, H. E. [1991]: Steady-State Economics; Island Press, Washington, D. C. Dow Jones Sustainability Group Index [1999]: Corporate Sustainability Biographies; The Index of Dow Jones Indexes és SAM Sustainability Group, szeptember, Zürich Fischer, H. - Wucherer, C. - Wagner, B. - Burschel, C. [1997]: Umweltkostenmanagement - Kosten senken durch praxiserprobtes Umweltcontrolling; Carl Hanser Verlag, München, Wien

13 13 / :05 Innovest Strategic Value Advisors [1999]: The Petroleum Industry: Hidden Risks and Value Potential for Strategic Investors; tanulmány, New York Korten, D. C. [1996]: Tőkés társaságok világuralma; Kapu, Budapest KSH [2000]: Környezetstatisztikai adatok; Központi Statisztikai Hivatal, Budapest KSH [2001]: Ipari és építőipari statisztikai évkönyv 2000; Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Népszabadság [1999]: Tovább mélyül a jóléti szakadék; október 16., 6. o. Pataki Gy. - Radácsi L. (szerk.) [2000]: Alternatív kapitalisták; Új Paradigma, Szentendre Ringer, R. [2000]: Methodological approach; előadás, World Business Council for Sustainable Development, Liason Delegates Meeting, Montreux, Svájc, március SAM - Dow Jones Indexes [2000]: Sustainability Assessment Questionnaire for Auto Manufacturers (72 más iparágra vonatkozó kérdőívvel együtt letölthető a honlapról) Schumacher, E. F. [1991]: A kicsi szép - Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Tóth G. (szerk.) [2002]: Ablakon bedobott pénz - Tizenkét magyarországi vállalat esettanulmánya környezetvédelmi intézkedésekkel elérhető megtakarításokról; KÖVET, Budapest Weizsäcker, E. U. von - Lovins, A. B. - Lovins, L. H. [1995]: Faktor vier: Doppelter Wohlstand - halbierter Naturverbrauch. Der neue Bericht an den Club of Rome; Droemer Knaur, München World Bank [1993]: Development and the Environment, World Development Report 1992; Oxford University Press, Oxford World Bank [1995]: Monitoring Environmental Progress: A Report on Work in Progress; Environmentally Sustainable Development Series, Washington, D. C. World Bank honlapok: /nipr/work_paper/vincent/index.htm, World Business Council for Sustainable Development [2000]: Eco-efficiency indicators and reporting, Status Report; WBCSD EEM Working Group, március, Geneva (http://www.wbcsd.org/ecoeff) World Commission on Environment and Development [1987]: Our Common Future; Oxford, University Press, New York, magyarul: Közös jövőnk - A Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentése; Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 1988 World Economic Forum [2000]: Pilot Environmental Sustainability Index - An Initiative of the Global Leaders for Tomorrow Environment Task Force; Report for the Annual Meeting, Davos (1) A fenntartható fejlődés röviden olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk szükségleteinek kielégítését (World Commission on Envi-ronment and Development [1987]). (2) World Business Council for Sustainable Development: a fenntartható fejlődés előmozdítására alakult

14 14 / :05 aktív és nagyhatalmú szervezet, amely mintegy harminc ország százötven nagyvállalatát tömöríti. Székhelye Svájc. (3) Másképp fogalmazva az öko-hatékonyság a pénzbeli érték maximalizálása a káros környezeti hatás minimalizálása mellett, ahol a káros környezeti hatás egyrészt a természetből kiaknázott erőforrásokat, másrészt a kibocsátások (szennyezés) ártalmas következményeit jelenti. Az öko-hatékonyság kifejezés mára meghonosodott a szaknyelvben, Kerekes Sándor azonban rámutat, hogy a fenti hányados alapján célszerűbb lenne ökotermelékenységről beszélni (szóbeli közlés). Ez az eredeti angol kifejezésre (eco-efficiency) is igaz. (4) Becslés: a német adatokat, miszerint egy iparvállalat összes ráfordításának 5-15%-át vesztegeti el, a magyar összkiadásra vetítve kapjuk. (5) Az esettanulmány-kötetbe a következő vállalatok példái kerültek be: Audi Hungaria Motor Kft., Bárczy Környezetvédelmi Kft., Biokom Környezetgazdálkodási Kft., Csabai Konzervgyár Rt. Bajai Hűtőipari Gyára, Denso Manufacturing Hungary Kft., Phoenix Rubber Gumiipari Kft. és Conveyor Belt Systems Phoenix Gumiipari Kft., Magyar Posta Rt., Printrex Bt., Sony Hungária Kft., Tiszai Vegyi Kombinát Rt., Villeroy & Boch Magyarország Rt., Pécsi Vízmű Rt. (6) Magyarországon számtalan kezdeményezés és jó pár szervezet támogatja az öko-hatékonyság javítását, ezekkel a gyakorlati példákkal itt nem foglalkozom. (7) Németországban a környezettudatosságban élen járó vállalatok között gyanúsan nagy számban találunk "saját" tulajdonban - például éve egy család tulajdonában - lévőt. Ez talán nem véletlen, hiszen hosszú távú stratégiákról nehéz egy olyan vállalatvezetővel beszélgetni, aki kétéves székesfehérvári tartózkodását csak jópont-szerzésnek tekinti egy osakai vezetői állás betöltéséhez, ahonnan viszont szívesen venné, ha a konkurencia átcsábítaná Detroitba. (8) Ez alól talán kivételek lennének a teljesen autonóm egységekből álló - csak közös jogi személyiségű és alaptevékenységű - nagyvállalatok, de ezt az utat kevesen választják. Nem véletlenül: a profit központ felé áramoltatása nyilván körülményes egy ilyen struktúrában. (9) A nagy cégek átláthatatlanságából eredő sérülékenységet jól példázzák a világ tanácsadó elitjének számító nagy öt (big five) körüli botrányok is. (10) Összefoglaló a szegénység világnapjára a Világbank 1998-as jelentése alapján (Népszabadság [1999]). (11) The UN World Food Program (az ENSZ világélelmezési programja): (12) A hegyi gorillák védelmezője, akit emiatt meggyilkoltak. (13) Az ISO a nemzetközi és a magyar szabvány által is leírt ún. környezetközpontú irányítási rendszer alapdokumentuma. A magukat e szerint tanúsítani kívánó szervezeteknek - többek között - meg kell határozniuk környezeti politikájukat, meg kell felelniük a környezetvédelmi előírásoknak, fel kell mérniük környezeti hatásaikat, s intézkedéseket kell tenniük azok csökkentésére. (14) Egy továbbfejlesztett változat Enviro-Mark (környezeti védjegy, lásd néven terjed az Egyesült Királyságban és a környező országokban. Hasonló, szakaszolt KIR és KTÉ (környezeti teljesítményértékelés) bevezetést az Acorn módszertannal dolgozó Epicentre program (lásd keretében végeznek az Egyesült Királyság mellett Írországban, Németországban, Spanyolországban és Magyarországon. (15) Az egyes kategóriák összesítésénél három módszer közül választhatnak az értékelők: számolhatnak a legrosszabb értékkel, átlagolhatják a kategóriák értékeit, vagy súlyozhatják azokat. Az átlagolás félrevezető lehet, a súlyozáshoz ismerni kellene az egyes szennyezők relatív hatásait, a minimumszint meghatározása érdekében ezért a legrosszabb kategória pontszámát veszik alapul. Ez megfelelő a minimális követelmények meghatározásához, a többi kategóriában azonban nem ösztönöz javításra. (16) Bár az arany szintet az értékelt százhetvenhárom üzem egyike sem érte el, az eredmények a PROPER bevezetésének első éve alatt ( ) javultak. A fekete csoport aránya 3%-ról 2%-ra csökkent, a vörösé 62%-ról 47%-ra. 32% helyett 47% érte el a kék minősítést, 2% helyett pedig 4% a zöldet. Ugyanezen időszak alatt a törvényi megfelelőség szintje 35%-ról 51%-ra nőtt. A kibocsátási forrásnál mért vízszennyezés majdnem a felére csökkent (a biológiai oxigénigény alapján). (17) A Fülöp-szigetek kormánya hasonló rendszert vezetett be EcoWatch néven (lásd a Fülöp-szigetek Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériumának honlapját:

15 15 / :05 / htm); Thaiföld, India és Kolumbia ugyancsak tervezi hasonló eljárás meghonosítását. Az Indiában alkalmazott eljárásnál a szerint is különbséget tesznek, hogy a telephely betartja-e az előírásokat, vagy csak be tudná tartani, de nem teszi, mondjuk egy porleválasztó működtetési költségeinek megtakarítása miatt (Bhatnagar [1999]). (18) Egy etikai befektetés kifejezetten olyan vállalatok részvényeit tartalmazza, amelyek magas környezeti és társadalmi érzékenységű emberek számára is elfogadhatók. Az a csoport, amelynél a "mire használják a pénzemet?"-kérdés megelőzi a "mekkora a hozam?" kérdését, a népesség néhány százalékára tehető. Ez az arány nyilván javul, ha a környezetileg és társadalmilag felelős befektetések hozama eléri vagy meghaladja a normál befektetésekét. (19) Ilyen etikai befektetést kínál például a német Ökobank. (20) Az információ forrása egy személyes beszélgetés Marilou G. H. E. van Golsrein Brouwersszel (Triodos Bank, Hollandia) (Duna Delta, június). (21) A módszerrel végzett értékelések és az egyes iparágakat vizsgáló jelentések megrendelői között pénzügyi befektetők és portfoliókezelők (Fidelity, Dreyfus), alapítványok (National Wildlife Federation), befektetési és kereskedelmi bankok (Morgan Stanley, Lombard, Chase Manhattan), és iparvállalatok (Mobil, Phillips Petroleum, Niagara Mohawk) szerepelnek (a John N. Cusackkal történt személyes beszélgetés alapján, aki az Innovest Strategic Value Advisors vezetője, New York, július 15.). (22) A módszer a Wall Street Journal című folyóiratot is kiadó Dow Jones & Company indexeiből indul ki, amelyek harminchárom ország háromezer nagyvállalatának részvényeit tartalmazzák. A SAM Sustainability Group a fenntarthatósági értékelés területén szerzett tapasztalatokat felhasználva többek között magán- és intézményi befektetők "fenntarthatósági befektetéseit" segíti tanácsokkal. A két cég közösen hozta létre a Svájcban bejegyzett Dow Jones Sustainability Group Indexes GmbH-t, ami a SAM Sustainability Rating TM módszerével végez fenntarthatósági értékelést. (23) Az autógyártók részére készített kérdőív (SAM-Dow Jones Indexes [2000]) néhány jellegzetes kérdése: Milyen vezetői szinten helyezkedik el a fenntartható fejlődésért felelős első felsővezető? Rendelkezik-e a vállalat írott fenntarthatósági politikával? A dolgozók mekkora aránya végez távmunkát? Nyilvánosságra hoz-e a cég EBK (egészségi, biztonsági és környezeti), illetve társadalmi jelentést? Van-e a vállalatnak korrupció elleni magatartási kódexe, illetve előfordultak-e korrupciós esetek korábban? A kombinált fuvarozást jelentős üzleti lehetőségnek tartják-e? Mennyi alternatív üzemanyaggal (földgáz, hibrid, elektromos, üzemanyagcella) működő gépkocsit értékesítettek az elmúlt években? Mekkora volt az eladott gépkocsik átlagos kibocsátása nitrogén-oxidokból? Bevezettek-e olyan újításokat a terméken, amelyek balesetek esetén csökkentik a gyalogosok sérüléseit? - A vizsgált kérdőív negyvenöt kérdése közül harmincnégy minden nagyobb vállalatnál értelmezhető, három általános céginformációt kér, s csupán nyolc vonatkozik speciálisan az iparágra. (24) Az első körben kiküldött kétezer kérdőívből mindössze hatszázat küldtek vissza, melyből kétszázhuszonhetet választottak ki - azaz nem kétezer cég legfenntarthatóbb 10%-át, hanem hatszáz cég legfenntarthatóbb 38%-át (Ringer [2000]). Ez az arány az index bejáratódásával jelentősen javult. (25) A Világgazdasági Fórum indexe hasonló a bemutatotthoz. Célja a nemzetgazdaságok környezeti fenntarthatósága és gazdasági versenyképessége közötti kapcsolat feltárása (World Economic Forum [2000]). (26) A Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesületnél (KÖVET) dolgozó kollégáimról van szó (Havér Balázs, Herner Katalin, Mathias Anna, Antal Orsolya, Vadovics Edina, Kapusy Pál, Juranics Judit, Krecz Ágnes és Kaszás Attila - az utóbbi két személy 2003 közepén már nem az egyesületnél áll alkalmazásban), akik sokat segítettek a kategóriák megfogalmazásában, finomításában, az érdemrend alkalmazásában és továbbfejlesztésében. (27) Cső végi megoldásnak nevezi a szakirodalom a szennyezések, hulladékok utólagos ártalmatlanítására, feldolgozására irányuló technikákat. Környezeti és gazdasági szempontból is előnyösebbek a megelőző megoldások, ahol a folyamatot eleve úgy alakítják ki (vagy át), hogy létre se jöjjön a szennyezés és a hulladék. (28) Például alternatív energiahordozók kiaknázását javasoltuk egy olyan erőműnek, amelyik a fosszilis energiahordozókat tekintve valószínűleg a ma elérhető legjobb technikát (a kogenerációt) alkalmazza.

16 16 / :05 (29) Az általunk minősített két jelentést nemzetközi szinten is előkelő helyen jegyzik. A mértékadó GRI (Global Report-ing Initiative - Kezdeményezés a Fenntarthatósági Jelentések Egységesítésére) - amely az ISO es szabványcsaládhoz hasonlítható norma és több száz nagyvállalati alkalmazás és az érdekelt felek széleskörű bevonása hitelesíti - a honlapján felsorolt százkilencvennégy fenntarthatósági jelentés közül mindössze ötöt, köztük a két magyar jelentést tekinti 2002-es irányelveivel "összhangban állónak" (www.globalreporting.org - letöltés ideje: április). (30) Kiss Mózes, Matolay Réka, dr. Pataki György, dr. Radácsi László. Az esettanulmányok készítésében diákjaik és a KÖVET munkatársai vesznek részt.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Globális problémák Fenntartható-e e ez a világ ökológiailag? (Képes-e eltartani a bioszféra 6 md embert és a világgazdaságot?) Nem szenved-e e visszafordíthatatlan károsodásokat k a bioszféra? Képes-e

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

A Magyar Telekom legutóbbi fenntarthatósági eredményei

A Magyar Telekom legutóbbi fenntarthatósági eredményei A Magyar Telekom legutóbbi fenntarthatósági eredményei Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Osztály, osztályvezető 2009.06.25. 1 Tartalom 1. Vállalati fenntarthatóság 2. Magyar Telekom gyakorlat

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 SZE, KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK DR. TORMA ANDRÁS AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. FELÜLVIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGE A RENDELET NEM FELHASZNÁLÓBARÁT NEM ELÉG VONZÓ A SZERVEZETEK SZÁMÁRA

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei 3. Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai A minőségügyi szabványokat az ISO egyik bizottsága, az ISO/TC 176 alkotta, ez a bizottság végzi, a továbbfejlesztés munkáját is. A szabványsorozat

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁGI EREDMÉNYEINK 2013

FENNTARTHATÓSÁGI EREDMÉNYEINK 2013 FENNTARTHATÓSÁGI EREDMÉNYEINK 2013 XV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL -BESZÉLGETÉS SZOMOLÁNYI KATALIN BUDAPEST, 2014. SZEPTEMBER 3. MAGYAR TELEKOM ÜGYFÉLSZÁMAI ~ ~ Energia 175 000 TV 900 000 ~ Internet 850

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Konferencia a lakossági pénzügyek egyes kérdéseiről MeH - PSZÁF 2007. május 22. Braun Róbert egyetemi docens, Corvinus Egyetem ügyvezető,

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Nemzetközi Innovációmenedzsment Tanácsadási szolgáltatás. OTP Hungaro-Projekt Kft.

Nemzetközi Innovációmenedzsment Tanácsadási szolgáltatás. OTP Hungaro-Projekt Kft. Nemzetközi Innovációmenedzsment Tanácsadási szolgáltatás OTP Hungaro-Projekt Kft. Vállalati célok, problémák Elég versenyképesek a termékeink? Hogyan javítsuk versenyképességünket? Hogyan növeljük az árbevételünket

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu. Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok

SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu. Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok Előzmények Fogyasztói elvárások a környezetbarát üzletvitel tekintetében A

Részletesebben

PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. OTP Kockázati Tőke Alap I.

PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. OTP Kockázati Tőke Alap I. OTP Kockázati Tőke Alap I. BEFEKTETÉSI ELŐMINŐSÍTŐ ADATLAP I. A társaság adatai: 1. Alapadatok Teljes név: Székhely: Iparág: A fő tevékenység és TEÁOR kódja: Alapítás dátuma: Kapcsolattartó személy neve:

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Az ásványgyapot új generációja

Az ásványgyapot új generációja Az ásványgyapot új generációja Egy selymes tapintású, kristálytiszta, nem éghető hő- és hangszigetelő ásványgyapot az URSA-tól PureOne az ásványgyapot új generációja URSA az Ön partnere elkötelezett a

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants 2009-2014 Norvég Finanszírozási Mechanizmus Zöld ipari innováció program (HU-09) Szőllősi Nikolett, Debreceni Egyetem 2015.01.14.

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17.

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17. AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE 2015. Szeptember 17. SGS BEMUTATÁSA Alapítás: 1878 Központ: Genf, Svájc Tevékenység: Ellenőrzés, vizsgálat és tanúsítás Szervezet: 80.000

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN Baumgartner Ida hivatalos közbeszerzési tanácsadó HAB 749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Tartalom Zöld közbeszerzés (Green Public Procurement) Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Jogszabályi

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak.

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak. JÖVİKERESİ - In Search For The Future A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács jelentése a magyar társadalomnak (Report of the National Council for the Sustainable Development to the Hungarian Society)

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

2. 3. Az ISO 26000 kialakulása. Minden kontinensen jelen vagyunk. ISO 26000 A stratégia eszköze

2. 3. Az ISO 26000 kialakulása. Minden kontinensen jelen vagyunk. ISO 26000 A stratégia eszköze Minden kontinensen jelen vagyunk 17.000 munkatárs, 500 telephely, 62 országban Világszerte Partnereink szolgálatában! ISO 26000 A stratégia eszköze Vezérelvünk a felelősség és a bizalom CSR jelentések

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2015. A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2015. A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára Stratégia és analízis G4-1 A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára 3-4. Szervezeti profil G4-3 A szervezet neve 52. G4-4 Elsődleges

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Ökocímkék. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata

Ökocímkék. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Ökocímkék A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata Hogyan bizonyítható egy vállalat

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

A vágyott HR BP szerep megragadása

A vágyott HR BP szerep megragadása A vágyott HR BP szerep megragadása Miként értelmezhető a HR BP szerep? Hogyan definiálja a szakirodalom a szerepet? Milyen tevékenységek kapcsolódnak a nemzetközi gyakorlatban a HR BP szerephez? Miként

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Delfin Díj 2013 mit tesz a Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet az esélyegyenlőség érdekében? A Fogyatékosügyi Kommunikációs

Részletesebben

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014.

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Aon felmérés összefoglaló eredményei Előadó: Rendesi János ügyfélkapcsolati igazgató e: janos.rendesi@aon.hu Aon Risk Solutions 1

Részletesebben

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE Jelen dokumentációban található bizalmas és szerzői jog által védett információk védelmében az anyag harmadik személy részére történő akár közvetlen

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence

ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence MI AZ, AMI ÚJ AZ ISO 9001:2015-BEN ÉS AZ ISO 14001:2015-BEN? ÜZLETORIENTÁLTABB KULCSSZAVAK VEZETŐI KÉPESSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG

Részletesebben

Zöld rendezvényszervezés

Zöld rendezvényszervezés zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Zöld rendezvényszervezés A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft zöld rendezvényekről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld rendezvények néhány szóban

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21.

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21. CSR az érdekképviseleti szervezeteknél Fertetics Mandy ügyvezető, vezető tanácsadó Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Kft. Mai program Délelőtt: Alternate Kft. bemutatása Mi fán terem

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

CSR Hungary Díj 2015. - pályázati útmutató. w ww. cs rhun gary. e u

CSR Hungary Díj 2015. - pályázati útmutató. w ww. cs rhun gary. e u CSR Hungary Díj 2015 - pályázati útmutató w ww. cs rhun gary. e u TARTALOM 1. A mérhető felelősség útján... 3 2. Információk, adatok a CSR Hungary Díj 2015-höz... 2.1 Infografika az eddigi pályázók adatai

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését.

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését. Kossuth Rádió, Krónika, 2013.10.18. Közelről MV: Jó napot kívánok mindenkinek, azoknak is akik most kapcsolódnak be. Kedvükért is mondom, hogy mivel fogunk foglalkozunk ebben az órában itt a Kossuth Rádióban.

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

ÜZLETI TERVEZÉS. Csepregi László 2011. március 24.

ÜZLETI TERVEZÉS. Csepregi László 2011. március 24. ÜZLETI TERVEZÉS Csepregi László 2011. március 24. Csepregi László Közgazdász A szakértőről Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Kisvállalkozás-Fejlesztési Központ PhD (doktorandusz) hallgató

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Zöld rendezvényszervezés

Zöld rendezvényszervezés Zöld rendezvényszervezés A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld rendezvényekről szóló tájékoztatója A zöld rendezvények néhány szóban A zöld rendezvények erősítik, demonstrálják a házigazda szervezet fenntarthatóság

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben