SZAKDOLGOZAT. Farkas Gergely földrajz szak. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla egyetemi adjunktus ELTE TTK Környezet és tájföldrajzi Tanszék 2008.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT. Farkas Gergely földrajz szak. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla egyetemi adjunktus ELTE TTK Környezet és tájföldrajzi Tanszék 2008."

Átírás

1 A Bátaapáti közelében megvalósuló kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges tárolójának természetföldrajzi környezete és a kivitelezés tájformáló következményei SZAKDOLGOZAT Farkas Gergely földrajz szak Témavezető: Dr. Munkácsy Béla egyetemi adjunktus ELTE TTK Környezet és tájföldrajzi Tanszék 2008.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 1. Nemzetközi példák és a hazai viszonyok 1.1. Felszíni és felszín közeli tárolók 1.2. Felszín alatti tárolók 1.3. Radioaktív hulladékok gyűjtése és elhelyezése Magyarországon 1.4. A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését szolgáló Nemzeti Projekt 2. Az Atomerőműben keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok 2.1. A kis és közepes aktivitású hulladék fajtái és mennyisége 3. A kutatási tevékenység története 4. Geológiai és hidrológiai viszonyok, a térség éghajlata 4.1. Felszínalaktan 4.2. Földtani felépítés, fejlődéstörténet 4.3. Bátaapáti környékének talajföldrajza 4.4. Hidrológia A Geresdi-dombság hidrológiája A telephely környezetének hidrológiája 4.5. Meteorológia Hőmérséklet Csapadék Szél 5. Jogszabályok 6. Ellenvélemények 7. A tároló-komplexum működése 7.1. Koncepció 7.2. Kivitelezés 7.3. A létesítmény felszíni objektumai és működési modellje 7.4. A technológia lényege 8. A táj jellemzése és változásai 8.1. Beavatkozás előtt 8.2. Beavatkozás után 1

3 8.3. Mikroklíma-változás és depressziós hatás 8.4. Levegő és porszennyezés 8.5. Bátaapáti településen megfigyelhető változások 9. A Hilda-völgy 9.1. A kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége 9.2. Elhelyezkedés 9.3. Beavatkozás előtti állapot 9.4. A beavatkozás következményei Összefoglalás Irodalomjegyzék Köszönetnyilvánítás Melléklet A radioaktív hulladékokat tartalmazó tárolóhoz kapcsolódó jogszabályok gyűjteménye Tanári szakdolgozat 2

4 Bevezetés Az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény az alapelvek között rögzíti, hogy az atomenergia alkalmazása során a tudomány legújabb igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, valamint tapasztalatokkal összhangban biztosítani kell a keletkező radioaktív hulladék, például a kiégett üzemanyag biztonságos elhelyezését oly módon, hogy ne háruljon az elfogadhatónál súlyosabb teher a jövő generációkra. A fosszilis, nem megújuló energiahordozók világpiaci árának folyamatos és tartós emelkedése, valamint a növekvő energiatermelésből származó globális környezeti problémák miatt előtérbe kerültek alternatív energiahordozók. A nem megújuló energiahordozók közül a nukleáris energia-termelés tűnt az egyik ilyen lehetőségnek. Ezért az 1970-es és 80-as években a világ fejlettebb országaiban nőtt az atomerőművek száma. A nukleáris erőművek balesetmentes működés esetén nem járnak látványos környezetterheléssel. De működésük során jelentős mennyiségű, a környezetre veszélyes, radioaktív hulladék keletkezik, melynek nem szakszerű tárolása súlyos és hosszú távú környezetszennyezést eredményezhet. Ezért fokozott figyelmet kell fordítani az erőmű működése során keletkezett hulladék tárolására és fel kell készülni az erőmű leszerelésekor keletkezett szennyezőanyagok elhelyezésére is. Magyarország egyelőre nem nélkülözheti a paksi atomerőmű által termelt energiamennyiséget az ország energiatermelésének 40%-át biztosítja és amíg nem váltja ki más, költséghatékony és környezetkímélő energiahordozó, addig a működését biztosítani kell. Ezért az Országgyűlés 2007-ben elvi engedélyt adott az erőmű élettartamának meghosszabbítására, időt adva a szakembereknek, hogy a megújuló energiahordozók felhasználását jelentősen növeljék. A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének jogszabályban rögzített célja a hulladékban lévő az emberre és a környezetre potenciális veszélyt jelentő radioaktív izotópok elszigetelése a bioszférától, és ezáltal a jelenlegi és jövendő nemzedékek, valamint a környezet védelme. 3

5 Hazánkban a kis és közepes sugárszennyezett radioaktív anyagoknak és a kiégett fűtőelemeknek külön tároló építését határozták el. Az előbbi kivitelezése előrehaladott stádiumban van Bátaapáti szomszédságában, míg a nagy aktivitású radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek lehetséges tárolójának alkalmas helyszín kutatása még csak most kezdődött. A tárolók kialakításáról csak 1993-ban hoztak végleges döntést, annak ellenére, hogy akkor már 10 éve működött az atomerőmű, és újabb 15 évnek kellett eltelnie, amíg a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges tárolójának felszíni létesítményei elkészültek. A késedelem nehezen magyarázható a pénzhiánnyal és a rendszerváltással járó gazdasági nehézségekkel. A hulladékok elhelyezéséről már az atomerőmű építésekor gondoskodni kellett volna. A Bátaapáti szomszédságában megvalósuló tározó felszíni létesítményeinek beüzemelése 2008 októberében megkezdődött, annak ellenére, hogy a földalatti, végleges tárolótereket legkorábban 2010-ben lehet használatba venni. A megvalósítás szerint addig egy felszín feletti épületben tárolják majd átmenetileg a hulladékot. A sietséget az indokolta, hogy az atomerőmű ideiglenes tárolói megteltek. A szakdolgozatom mellékletében felsorolt jogszabályok pontosan előírják a tároló tervezésének és megvalósításának technológia lépéseit. Ezért a tervezőknek és kivitelezőknek pontosan látniuk kellett volna, hogy az atomerőmű tárolói mikor fognak megtelni, meddig kell a végleges tárolót megépíteni. Ha betonkonténerekben évekig lehet a felszínen, zárt térben tárolni a hulladékokat, akkor nincs szükség költséges felszín alatti tároló kiépítésére, hiszen ez a néhány év (átmeneti) tárolás cáfolja a mélységi tároló létének szükségességét. Szakdolgozatomban a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék tárolására szolgáló terület geológiai adottságait igyekszem bemutatni abból a szempontból, hogy mik azok a paraméterek, melyek mentén az alkalmasságról végleges döntést hoztak. A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék tárolójának tervezett üzemideje év, ezért felszíni létesítmények tervezésénél és kivitelezésénél fontos cél volt olyan 4

6 környezet létrehozása, ami a tájba való beavatkozást és maradandó változásait a legminimálisabbra csökkenti. Dolgozatom második felében a domborzattal összekapcsolva ezeknek a tervezett beavatkozásoknak a hatásait vizsgálom meg a kivitelezés előtti állapotok és a jelenlegi állapot összehasonlításával. Nem tisztem eldönteni, hogy a helyszín alkalmas-e a tároló kiépítésére, azt azonban hiányolom, hogy nem születtek vitaanyagok az eltérő álláspontok bemutatására, nem voltak olyan tudományos konferenciák, melyeken az ellenvélemények kifejtésre kerülhettek volna. Ezek elmaradása az érintett lakosság tájékozottságát is befolyásolhatta. A kivitelezés megkezdése előtt a törvényi előírásoknak megfelelően készültek hatástanulmányok, de ezekben sem tisztázódott megfelelően a telephelynek helyet adó táj átalakulásának folyamata és a kivitelezéssel együtt járó következmények. Az eredeti kivitelezés előtti és a mostani állapotot rögzítő, saját készítésű fényképek összehasonlításával meglepő és a hatástanulmányokban nem rögzített átalakulások történtek, amiknek a bemutatására vállalkozom. 5

7 1. Nemzetközi példák és a hazai viszonyok 1.1. Felszíni és felszín közeli tárolók A rövid élettartamú radioaktív hulladékokat több országban felszín közeli tárolóban helyezik el. A felszín közeli tervezés alapelve az, hogy meg kell akadályozni az elhelyezett hulladékok hozzáférését egyrészt a szándékolatlan emberi beavatkozásoktól, másrészt pedig a vízbehatolástól egészen addig, amíg a hulladékok aktivitásszintje nem csökken a környezetet már nem veszélyeztető szint alá. A hulladéktárolót a lezárását követő intézményes megfigyelési időszak alatt folyamatosan ellenőrzik, ami a szabályozó hatóságok előírásaitól függően általában év. Ezen ellenőrzési időszakra vonatkozó követelmények kiegészülnek a hosszú és rövid élettartamú izotópokra vonatkozó telephely-specifikus izotópkoncentráció-határokkal is. (RKHT 1-32) A világ legnagyobb felszín közeli tárolója Franciaországban található, melynek teljes befogadó kapacitása m 3, évente m 3 kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékot fogad (a francia energiatermelés 80%-át atomerőművek biztosítják). Nagy-Britanniában a természetes agyagba vájt árokban alakították ki az első tárolót. Ma már betonmedencés, fémkonténeres megoldást alkalmaznak. Hasonló található Japánban és Spanyolországban is. (RKHT 1-33) 1.2. Felszín alatti tárolók A felszín alatti tárolók lényege, hogy néhány száz méter mélyen, stabil geológiai formációkban helyezik el a hulladékot, mely a végleges tárolás drágább módja ugyan, mint a felszín közeli elhelyezés, ennek ellenére a módszer egyre inkább terjed. Ennek oka a mélységi tárolók biztonságosságában rejlik: az ilyen létesítmények jobb védelmet biztosítanak a külső hatásokkal szemben és a földrengésekre is kevésbé érzékenyek. Ráadásul úgy lehet őket megtervezni, hogy a hulladék izolálására hosszú távon, felügyelet nélkül is képesek legyenek. 6

8 A megvalósítás alapos és költséges előkészítést igényel. Gondosan ki kell választani és felmérni, megkutatni a megfelelő helyszínt. Majd bányászati technológiával ki kell alakítani azokat az aknákat és tárolókat, melyek a hulladék tárolására szolgálnak. Ilyen tárolók készültek Svédországban, Finnországban és Norvégiában. Ezekben az országokban a geológiai adottságokból következően kristályos metamorf kőzetben, ill. gránitban építettek m mélyen tárolót. (RKHT 1-34) Finnországban 1992 óta Olkiluotóban üzemel kis és közepes aktivitású hulladéktároló, mely alig 1 km-re van az atomerőműtől. A hulladékokat betonfalú silókban helyezik el, amelyeket a kristályos alapkőzetben képeztek ki a felszíntől m mélységben. A tárolót az atomerőmű 40 év üzemeltetési hulladékának befogadására tervezték, ami db 200 l-es hordót jelent. Az üzemeltetés befejeztével az alagutakat és az aknát tökéletesen lezárják, ezt követően nincs szükség a tároló ellenőrzésére. A hulladék szilárdított formája, az acélhordók, a betonkonténerek, a vasbeton silók, a tömedék-anyag, a lőtt beton és a szilárd kőzet alkotja a védelmi gátrendszert. A tároló kialakítása lehetővé teszi a bővítést az atomerőmű leszereléséből eredő hulladék befogadására. (RKHT 1-34) Érdekes megoldást alkalmaznak Németországban, ahol mélygeológiai formációkban helyeznek el mindenfajta radioaktív hulladékot. A volt NDK területén, Szász-Anhalt tartományban, Morsleben mellett egy felhagyott kálisó- és kősóbányában (sódómban) 500 m mélyen alakítottak ki mélységi tárolót a rövid élettartamú, kis és közepes aktivitású hulladék elhelyezésére. A hőt nem termelő radioaktív hulladékok elhelyezésére egy új tárolót építettek az egykori vasércbánya helyén. (Ormai P. 55. p.) 7

9 1.3. Radioaktív hulladékok gyűjtése és elhelyezése Magyarországon Amikor radioaktív hulladékról beszélünk, akkor atomerőművek hulladékára gondolunk, pedig jelentős mennyiségű radioaktív hulladékok képződnek kutató intézetekben, egészségügyi, de ipari és mezőgazdasági intézményekben, laboratóriumokban is. Hazánkban jelentős (évi m 3 ) hulladékmennyiség keletkezik például a Központi Fizikai Kutató Intézet reaktorában, BME oktatóreaktorában, valamint a debreceni ciklotron és a Debreceni Egyetem Izotóplaboratóriuma által. (http://www.rhk.hu/tevekeny/natomer.htm) Magyarországon a radioaktív hulladékok gyűjtését 1960-ban kezdték meg, de az ez irányú tevékenység jogszabályi hátterét csak néhány évvel később, 1964-ben Kormányrendelettel teremtették meg. Érdekes, hogy a feladat végrehajtására a Fővárosi Közegészség- és Járványügyi Állomást (azaz a KÖJÁL-t) jelölték ki. Kezdetben az izotóp-felhasználás során keletkezett radioaktív hulladékokat az Országos Atomenergia Bizottság (rövidítve OAB) beruházásában, 1960-ra elkészült solymári kísérleti izotóptemetőben helyezték el ben az OAB új radioaktív hulladék-feldolgozó és - tároló létesítéséről döntött. A püspökszilágyi telephelyen létesült Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (továbbiakban RHFT) beruházása 1976-ban fejeződött be, az üzemeltetési engedélyt 1980 júliusában kapta meg az Egészségügyi Minisztériumtól. A tároló kezdeti tárolókapacitása 3540 m 3 volt. Az RHFT által tárolásra vagy végleges elhelyezésre átvehető hulladékfajtákat, aktivitáskoncentrációt és az összes-aktivitás értékeket az engedélyokmányokban nem rögzítették, ezért az RHFT elhelyezésre átvette az izotópalkalmazásból származó valamennyi hulladékot, így a hosszú élettartamú komponenseket tartalmazó hulladékokat (sugárforrásokat) is. (RKHT 1-2) Az atomerőmű létesítése kapcsán újra napirendre került a radioaktív hulladékok elhelyezésének az ügye. A végleges elhelyezést az atomerőmű telephelyén már a létesítés időszakában kizárták, a püspökszilágyi tároló atomerőművi hulladékok fogadására történő bővítését pedig a földtani és az egészségügyi szakhatóságok nem engedélyezték, valamint a lakosság is tiltakozott, így új telephely és módszer 8

10 kijelölésére volt szükség. Itt elakadt az új tároló létesítése. Elsősorban pénzhiány miatt, bár Ófalu mellett szóba jött egy felszín közeli tároló megépítése, de ez - elsősorban lakossági tiltakozás és a felmerült geológiai problémák miatt meghiúsult. Ezért az OAB és az egészségügyi hatóság engedélyével a Paksi Atomerőmű a szilárd, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékait 1983 és 1996 között az RHFT-be szállította ig az RHFT-ben 1580 m 3 (csomagolással együtt 2500 m 3 ) hulladékot szállítottak a Paksi Atomerőműből. (www.rhk.hu/tevekeny/projekt1.htm) A püspökszilágyi létesítmény szabad tárolókapacitása 2004 végére 10 m 3 -re csökkent a folyamatos beszállítások következtében, annak ellenére, hogy 1997-től nem történt szállítás az atomerőműből ban megalakuló Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság (RHKKT) átvette a tároló működtetését az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat Pest megyei Intézetétől. A társaság nagy beruházásokba kezdett. Korszerűsítette az épületkomplexumot, megkezdte a hulladékok átcsomagolását, tömörítését és bővíti a tárolókapacitást. Mindezek eredményeként 2015-ig meghosszabbították a tároló működési engedélyét. A további fejlesztések célja, hogy a tároló évig fogadja a nem atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat. (www.rhk.hu/tevekeny/projekt1.htm) 1.4. A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését szolgáló Nemzeti Projekt A Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló tehát nem alkalmas a paksi hulladék befogadására, ezért a hosszú távú tárolására egy kifejezetten Paks igényeire méretezett tárolóra van szükség februárjában - az Országos Atomenergia Bizottság javaslatára - új telephely-kiválasztási program indult állami pénzügyi alappal, Nemzeti Célprojekt (később Nemzeti Projekt) megnevezéssel az atomerőműből származó kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésének megoldására. Ennek jelentősége, hogy a magyarországi radioaktív hulladék-elhelyezés történetében először fogalmazódott meg az igény egy olyan komplex stratégia elkészítésére, ami a hulladékkezelés és elhelyezés műszaki, sugárvédelmi, gazdaságossági, jogi, társadalmi aspektusait összefüggéseiben 9

11 vizsgálja, és prioritások meghatározását célozza. A projekt célkitűzései között szerepelt az is, hogy a sokrétű tudományos, műszaki, gazdasági, jogi és társadalmi tevékenységet egy komplex stratégia kidolgozása előzze meg, ami felvázolja a közép- és hosszú távú feladatokat, kijelöli a fontossági sorrendet, és meghatározza a munkák feltételrendszerét. Ez a stratégiai terv, amelyet az Országos Atomenergia Bizottság is jóváhagyott, az érvényben lévő törvények mellett figyelembe vette a nemzetközi szabványokat, irányelveket és ajánlásokat. (RKHT 1-3) A projekt legfontosabb alapelvei: A tároló biztonságát annak teljes létezési ideje alatt (üzemelés, lezárás, lezárást követő ellenőrzés) garantálni kell. A műszaki feladatot a ma élő generációnak kell megoldania; nem hagyhatók indokolatlan terhek a jövő nemzedékekre. Nem feltétlenül a legjobb megoldást kell megtalálni, hanem egyet a több lehetséges jó közül. A telephely kiválasztásánál a helyi közösség befogadó szándéknyilatkozata nélkül nem érdemes részletes telephelykutatásba kezdeni. (RKHT 1-3) Az első lépés a megfelelő telephely kiválasztása volt. Ennek keretében ben a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) irányításával országos felmérés készült a hulladék-elhelyezésre alkalmas helyszínekről ben az OAB döntése értelmében Bátaapáti (Üveghuta) térségében folytatódtak a kutatások ban részletes telephelyjellemzés folyt, fúrásokkal, földtani és geofizikai mérésekkel ben a MÁFI összefoglaló jelentést készített a kutatás eredményeiről. Ennek alapján ben előzetes biztonsági elemzés készült, melyben további kutatási feladatok elvégzését vázolták fel. A Nemzeti Projekt irányító testületének október 2-i ülésén a Szakértői Bizottság által támogatott előterjesztés alapján Pakstól nyugatra egy kb km 2 kiterjedésű területet jelöltek ki részletesebb felmérésre. Helyszíni kutatásokra (geológiai fúrásokra) csak ott került sor, ahol azzal a helyi önkormányzatok egyetértettek. Két felszíni helyszínt választottak ki Udvari és Diósberény közelében, valamint egy felszín alattit Bátaapáti közigazgatási területén. Alkalmatlanság, vagy egyéb akadály esetére három tartalék területet is kijelöltek (Udvari, Mórágy és 10

12 Sárszentlőrinc). Ezeken a településeken előzetesen helyi népszavazást vagy aláírásgyűjtést tartottak, hogy a lakosság így erősítse meg az önkormányzatok együttműködési szándékát. (RKHT 1-4) A befogadó településekkel 1995 végén a Paksi Atomerőmű Rt. hosszú távú együttműködési megállapodást kötött. A kutatófurások 1996 januárjában kezdődtek. A földtani kutatásokat és biztonsági elemzéseket, valamint a lakossági fogadtatást figyelembe véve felszín alatti elhelyezésre Üveghuta térsége, felszíni elhelyezésre pedig Udvari térsége minősült a legalkalmasabbnak. Az Országos Atomenergia Bizottság 1997 elején hozott döntése alapján Bátaapáti (Üveghuta) határában kezdődtek meg a részletes kutatások. (RKHT 1-4) Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 1999 májusában felkérte a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ), hogy az Ügynökség hulladékkezelés értékelési és technikai felülvizsgálati programjának (Waste Management Assessment and Technical Review WATRP) keretében szervezze meg a hulladéktároló telephelyének kiválasztásával és alkalmasságával kapcsolatos kutatások nemzetközi szakértői felülvizsgálatát. A neves nemzetközi szakemberekből álló bizottság jelentésében megfelelőnek tartotta a kutatások szakmai színvonalát és az üveghutai telephelyet potenciálisan alkalmasnak tekintette, de a további tennivalókra is tett javaslatokat. (Ormai P. 56. p.) Az RHK Kht. a további munkákra kutatási programot dolgozott ki, amit a Projekt Szakértői Bizottsága 2000-ben elfogadott. A következő években az RHK Kht megbízásából, az alvállalkozók megkezdték Bátaapáti térségében a műszaki és környezetvédelmi vizsgálatokat. A ban lezajlott felszíni földtani kutatásokból készített zárójelentés alapján a Magyar Geológiai Szolgálat a telephelyet földtanilag alkalmasnak találta ben elkészült a felszín alatti földtani kutatás terve, 2005-ben a hulladéktároló Előzetes Környezeti Tanulmánya, majd 2006-ban a Környezeti Hatástanulmány. (RKHT 1-6) 11

13 A kutatási eredmények alapján az Országgyűlés 85/2005. (XI. 23.) határozatában előzetes, elvi hozzájárulását adta a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. A kutatási folyamat után a hulladékok végleges elhelyezésének további fázisai: létesítés (a felszín alatti tároló és a felszíni kiszolgáló létesítmények felépítése), megvalósulás (a tároló üzemelése), fenntartás-pihentetés (az üzemelés megszüntetése, ellenőrzés), esetleges bővítés, tömedékelés, lezárás (tulajdonképpeni felhagyás). (RKHT 3-1) 12

14 2. Az Atomerőműben keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok A közvélemény nem tesz különbséget kis és nagy aktivitású radioaktív hulladék között, pedig ezeket együtt nem is lehet tárolni, ezért érdemes néhány gondolattal megemlíteni, a radioaktív hulladékok osztályozásának szempontjait, és azt, hogy mekkora mennyiséget kell majd tárolni. A 47/2003. számú ESzCsM rendelet a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének egyes kérdéseiről tartalmazza az osztályozás szempontjait. Ez alapján a kis és közepes aktivitású hulladékok azok az anyagok, melyek hőtermelése gyakorlatilag elhanyagolható (2 kw/m 3 -nél kisebb). Ezen belül megkülönböztetünk rövid és hosszú élettartalmú hulladékokat. Rövid élettartamú hulladékokban a meghatározó radioaktív anyagok felezési ideje 30 évnél rövidebb, a hosszú élettartamú hulladékokban 30 évnél nagyobb a felezési idő. A radioaktív hulladékok aktivitásának az alapja, hogy bennük egységnyi idő alatt hány atommag bomlik el. Az aktivitás mértékegysége a becquerel [Bq]. Egy becquerel az anyag aktivitása, ha benne egy másodperc alatt egy atommag bomlik el. Kis aktivitású anyagok felső értéke Bq/kg. Ilyenek például az atomerőműben beszennyeződő ruhák, kesztyűk, védőfelszerelések. Közepes aktivitásúak értéke Bq/kg lehet. Az atomerőműben tisztítására használt szűrők, gyanták tartoznak ide. (energiaklub.hu/hulladekok/) A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolási idejénél figyelembe vett radioizotópok ( 137 Cs-izotóp és 90 Sr-izotóp) felezési ideje 30 és 29 év. Ezért a figyelembe vett és ellenőrzött tárolási idő ezek hússzorosa, azaz 600 év. (RKHT 1-9) 13

15 2.1. A kis és közepes aktivitású hulladék fajtái és mennyisége Az atomerőművi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok egyik nagy csoportja a technológiai folyamatok során keletkező szilárd (légszűrők), és nedves szilárd (víztisztító, ioncserélő gyanták, bepárlási maradékok). A légszűrőket szétszerelik, tömörítik és 200 l-es fémhordókba helyezik. Így az elhasznált légszűrőktől eredő mennyiség kb. 20 m 3 /év hulladék. Nedves szilárd hulladéknak minősülnek az üzem közben a tartályokból kiemelt iszapok, melyek képződési mennyisége 5 m 3 /év. A tartályiszapokat gyöngykovafölddel felitatják és szintén 200 l-es hordókba csomagolják. (RHKT 1-7) A nagy sótartalmú technológiai vizeket bepárlással tisztítják. A visszamaradt ún. bepárlási maradék éves mennyisége a négy blokk üzeme során közel 250 m 3. A tisztított víz vagy visszakerül a folyamatba, vagy pedig szigorú ellenőrzés mellett a Dunába bocsátják. Az egyéb radioaktív folyékony hulladékok (olajok, szerves oldószerek, stb.) mennyisége kb. 0,5 m 3 /év. (http://www.rhk.hu/tevekeny/akiskoz.htm) Az ioncserélő gyantát és a bepárlási maradékot az erőmű területén lévő tartályokban tárolják. A későbbiek során azonban ezeket is feldolgozzák, mivel a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat végleges elhelyezésük előtt szilárd állapotúvá kell átalakítani, ezzel erősen korlátozva a radioaktív izotópok mozgását. Az ioncserélő gyanták melynek sugárzási szintje a legnagyobb - feldolgozására speciális, mobil cementező berendezéssel, 200 l-es egyedi hordók felhasználásával történik. Ebből az anyagból évente 5 m 3 képződik. A hulladékokat 200 l-es, belül műanyag bevonattal ellátott, 1,2 mm falvastagságú acélhordókba csomagolják. (RHKT 1-9) A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok másik nagy csoportját az üzemi területen képződő elhasznált védőeszközök, szerszámok, alkatrészek, tisztítóeszközök képezik, melyek többé-kevésbé radioaktív anyaggal szennyeződhettek. A szerszámok, alkatrészek sugárszennyezése a legkisebb, kb

16 év tárolás után tisztának tekinthetők, ugyanakkor jelentős tárolókapacitást kötnek le. Ez a szakemberek számára a tárolás megszervezésénél külön probléma, mert a hulladékokat fajtánként külön kell tárolni, így felmerül annak lehetősége is, hogy a tároló megtelése esetén ezeket az anyagokat visszanyerjék és más hulladéktelepre szállítsák. Az erőművet az üzemidő lejárta után leállítják és leszerelik. Az ekkor keletkezett kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok mennyisége a teljes üzemviteli térfogattal közel azonos lesz, (kb m 3 ) de más anyag-összetételű lesz, elsősorban a fém és építőanyag hulladék fogja alkotni. (http://www.rhk.hu/tevekeny/akiskoz.htm) A hulladékok éves várható mennyiségét az 1. táblázat mutatja: Hulladék típusa m 3 /év műanyag, fém, textília, hőszigetelő anyagok, gumi, fa,építészeti törmelék, papír, üveg (vegyes 350 szilárd) légszűrők 20 tartályiszapok 5 radioaktív hulladékvizek bepárolt sűrítményei, 250 bepárlási maradékok ioncserélő gyanták 5 ioncserélő gyanták lazítására, átmosására és 200 regenerálására szolgáló oldatok elhasznált dekontamináló oldatok 5 bepárló berendezések periodikus tisztításából 15 keletkező savazó oldatok 1. táblázat: Az elhelyezésre kerülő hulladékok becsült mennyisége az erőmű 30 éves üzemidejének végére (m 3 ) (forrás: Környezetvédelmi Engedély) A szilárd hulladékokat tömöríthetőség alapján (tömöríthető nem tömöríthető) dolgozzák fel és 200 l-es belül műanyag bevonattal ellátott, 1,2 mm falvastagságú acélhordókba csomagolják. Tömörítés utáni együttes mennyiségük 125 m 3 /év. A folyékony hulladékokat 400 l-es hordókba cementezik, ami szintén a bruttó mennyiség növekedését eredményezi. (RHKT 1-9) A Paksi Atomerőmű 30 éves üzemidejének végére és az atomerőmű leszerelésekor várható összes kis és közepes aktivitású hulladék mennyiség kb m 3. A tervezett felszín alatti tárolót folyamatos bővítéssel kívánják ekkora mennyiségű 15

17 hulladék befogadására kialakítani, de a számítások szerint a potenciális kapacitás a m 3 -t is elérheti. 16

18 3. A kutatási tevékenység története A Nemzeti Projekt, első szakasza az alkalmas telephely kiválasztására 1993-ban indult. A kutatás első fázisában áttekintő felmérést folytattak az ország egész területén a meglévő földtani-geofizikai ismeretekre alapozva, egy egész sor kizáró és kedvező feltétel alkalmazásával. Kizárták azokat a területeket, melyek veszélyesek a tároló számára (árvíz és belvízveszélyes területek), és azokat, melyekre a tároló veszélyes (pl. karsztos területek). Biztonsági okokból nem jöhetett szóba az országhatár mentén egy 30 km-es sáv sem. A földtani ismeretek alapján felszíni elhelyezésre potenciálisan alkalmas területeket csak a Mezőföldön találtak, felszín alatti elhelyezésre esetleg alkalmas területeket azonban jóval nagyobb számban, elsősorban a hegységek (Bakony északi lába, Mecsek és környéke, Gödöllői-dombság területén), de a Nyírségben és a Kiskunságban is akadtak lehetőségek. (www.atomeromu.hu) Az alkalmas területek a Mezőföldön és környékén fedték egymást, ezért itt folytatták az előzetes vizsgálatokat tovább szűkítve az alkalmas terület kiválasztását. Kizáró kritériumok voltak többek között a települések és 1 km-es környezetük, robbanásveszélyes anyagokat előállító vagy tároló létesítmények, kőolaj- és földgáz vezetékek, településen kívüli műemlékek, védett természeti értékek (köztük borvidékek), ásványi nyersanyag lelőhelyek. Az objektumkijelölés során 128 felszíni és 193 felszín alatti objektumot találtak előzetesen alkalmasnak. Ezzel 1996-ban lezárult a kutatás első szakasza. Majd következett az érintett települések megkérdezése és az objektumkijelölés és 1999 között, a kutatás második szakaszában - a telephely-kiválasztás fázisában - már a Bátaapáti (Üveghuta) környéki területen folyt intenzív földtani kutatás. Földtani és vízföldtani térképezés és előzetes helykiválasztás történt sekélyfúrásokkal és geofizikai mérésekkel, amit a kiválasztott területen telephelyi mélyfúrások, a tágabb körzetben sekélyfúrások, kútpárok létesítése követett. (RHKT 2-17) 17

19 A kutatások során tisztázták a fiatal, laza fedőüledék települési viszonyait, litológiai sajátosságait. Vizsgálták a befogadó kőzettestként szóba jövő gránittest felszínét, szerkezeti és kőzettani sajátosságait, és a tároló szempontjából elsődleges fontosságú hidrogeológiai viszonyait. Az átfogó kutatások ellenére, számos lezáratlan kérdés maradt, ami a kutatás folytatását igényelte. Ezért ban egy intenzív földtani kutatási program zajlott felszíni kutatások újabb sorozatával. A kutatás során 23 fúrást mélyítettek, közülük 8 fúrás mélysége m közötti, a többié 101 m-nél kisebb volt. 2 kutatóárkot hajtottak ki 1490,3 m összhosszban, és 3 ásott kutat mélyítettek 73,3 m összhosszban A fúrásokon mélyfúrás-geofizikai méréseket, kútvizsgálatokat és különböző lyukgeofizikai méréseket folytattak le. A fúrásokról és az árkokról földtani és tektonikai, az ásott kutakról földtani dokumentációt készítettek. A felszínről nagy volumenben végeztek geofizikai méréseket. Anyagvizsgálatot sokféle módszerrel, különféle laboratóriumokban folytattak le. A felszíni kutatásban összesen 11 kutatóintézet és 26 magáncég vett részt, folyamán a hosszabb-rövidebb ideig foglalkoztatottak száma megközelítette a 400-at. (Balla Z. 88. p. /1/) A felszín alatti tároló konkrét elhelyezésére azonban további részletes felszín alatti vizsgálatokra volt szükség. Ezért kezdődött meg 2005 februárjában a két lejtősakna (főfeltáró vágatrendszer) kialakítása, melyek majd a tároló működését is kiszolgálják. A tároló lehetséges helyét olyan felszín alatti területen jelölték ki, amelyet gyakorlatilag valamennyi, telephely-kutatási és bővítési céllal lemélyített fúrás magában foglalt. A terület felszínen mért nagysága m 2. (Balla Z. 88. p. /1/) 18

20 1. kép: Eszter-lejtősakna (keleti, szellőztető akna) 19

21 4. Geológiai és hidrológiai viszonyok, a térség éghajlata Magyarország kistájainak katasztere (szerk. Marosi Sándor) és az általam megtekintett térképek szerint Bátaapáti és a Nagymórágyi-völgy teljes egészében és geológiai, morfológiai szempontokból is a Geresdi-dombsághoz tartozik. Ezért érdemes a Geresdi-dombság fejlődéstörténetét és geológiáját áttekinteni Felszínalaktan A Geresdi-dombság a Baranyai-dombság keleti részén elterülő, környezetétől elütő felépítésű és domborzatú kistáj. A tájegység északi határát a Rák-patak völgye, keleti határát a Lajvér-patak, illetve a Duna által feltöltött Sárközi-síkság, nyugati határát a Mecsek nyúlványai jelentik. Délen enyhe dőlésű lejtőkkel fokozatosan simul bele a Duna mohácsi árterébe. A központi, jelleget adó gránitmagot északi határa kivételével minden irányból miocén és pliocén rétegek keretezik. A rög féloldalasan aszimmetrikus kiemelkedése következtében völgyhálózata DK-i lefutású. (RKHT 4-329) Szerkezetföldtani szempontból minden oldalról markáns törésvonalak határolják, melyek a felszínmorfológiai viszonyokban is tükröződnek. Jól látható ez a Mecsekalja vonal diszlokációs zónájánál, melynek lefutását híven követi a Rákpatak és a Bátaapátin átfolyó Hutai-patak iránya. Ívelt medervonaluk a nyugat felé eltolódó kőzettömeg mozgásakor keletkezett vonszolódásos szerkezetet követi. Ugyanakkor jött létre az a K Ny-i törésvonal, mely a Feked Lovászhetény között húzódó Karasica-völgyet preformálta, és morfológiai szempontból egy északi (Erdősmecske Mórágy közötti) és egy déli (Fazekasboda Geresdlak közötti) részre osztja a dombság területét. Keletről a területet szintén jelentős törésvonal, egy keletre dőlő vető határolja, melynek lefutását a Duna mai és hajdani medreinek vonala jelzi. A déli és nyugati szerkezeti zónák a gránittömeg asszimetrikus, kibillent helyzete miatt a felszínen alig felismerhetők, de a gránit felszíni kibúvásai jól behatárolják a tájegységet. (RKHT 4-329) 20

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter PURAM Dr. Kereki Ferenc Ügyvezető igazgató RHK Kft. Szabályozás Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza meg a feladatokat: 1. Radioaktív hulladékok elhelyezése 2. Kiégett fűtőelemek tárolása

Részletesebben

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása Eleso Denis Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Kiss Ádám Egyetemi tanár A radioaktív anyag a természetben előforduló

Részletesebben

KIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ RADIOKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉS ELHELYEZÉSE

KIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ RADIOKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉS ELHELYEZÉSE KIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ RADIOKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉS ELHELYEZÉSE Készítette: KOCSIS ERIKA Témavezető: Prof. Kiss Ádám 2015. 01. 29. Célkitűzés A radioaktív hulladékok kezelésének és kategorizálásának

Részletesebben

Nagy aktivitású kutatás

Nagy aktivitású kutatás B AF Nagy aktivitású kutatás Milyen hulladék elhelyezését kell megoldani? Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A négy, egyenként 500 MW névleges

Részletesebben

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02.

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. Programjaink RHFT Püspökszilágy Paks KKÁT NRHT MKKB Kutatási helyszín Boda Kővágószőlős

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Definíciók. Aktivitás szerint: N < 2kW / m 3 KKAH. N > 2KW / m 3 NAH. Felezési idı szerint: T ½ < 30 év RÉH. T ½ > 30 év HÉH

Definíciók. Aktivitás szerint: N < 2kW / m 3 KKAH. N > 2KW / m 3 NAH. Felezési idı szerint: T ½ < 30 év RÉH. T ½ > 30 év HÉH Definíciók Források: 1996. évi CXVI. törvény //47/2003. ESzCsM// MSz 14344-1 Radioaktív hulladékok: Tovább nem használható, de aktív... Kiégett nukleáris üzemanyag: Reaktorban nem, de azon kívül újrahasznosítható,

Részletesebben

Nukleáris energia. Radioaktiv hulladékok elhelyezése. Bárdossy György

Nukleáris energia. Radioaktiv hulladékok elhelyezése. Bárdossy György 1 Nukleáris energia Radioaktiv hulladékok elhelyezése Bárdossy György A nukleáris energia felhasználásának elengedhetetlen feltétele a keletkező radioaktív hulladékok elhelyezése. Az atomerőművek használatának

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása Volentné Daróczi Beáta, Bertalan Csaba Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Sugáregészségügyi Decentrum ELFT

Részletesebben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben Radioaktív kezelése az atomerőműben 1 Elter Enikő, Feil Ferenc MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tartalom Célok, feladatmegosztás Hulladékkezelési koncepciók Koncepció megvalósítás folyamata A kis és közepes aktivitású

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN. Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal

VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN. Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal Hullán Szabolcs mb. főigazgató-helyettes, Országos Atomenergia Hivatal

Részletesebben

Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év. Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év

Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év. Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év Nagy aktivitású hulladék: 240 m 3 /év Európai Unióban keletkezı radioaktív hulladékok

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

J E L E N T É S. Helyszín, időpont: Krsko (Szlovénia), 2010. május 14-17. NYMTIT szakmai út Résztvevő: Nős Bálint, Somogyi Szabolcs (RHK Kft.

J E L E N T É S. Helyszín, időpont: Krsko (Szlovénia), 2010. május 14-17. NYMTIT szakmai út Résztvevő: Nős Bálint, Somogyi Szabolcs (RHK Kft. Ú T I J E L E N T É S Helyszín, időpont: Krsko (Szlovénia), 2010. május 14-17. Tárgy: NYMTIT szakmai út Résztvevő: Nős Bálint, Somogyi Szabolcs (RHK Kft.) 1. A szakmai program A szakmai program két látogatásból

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Dr. Pintér Tamás osztályvezető

Dr. Pintér Tamás osztályvezető Mit kezdjünk az atomreaktorok melléktermékeivel? Folyékony radioaktív hulladékok Dr. Pintér Tamás osztályvezető 2014. október 2. MINT MINDEN TECHNOLÓGIÁNAK, AZ ENERGIA- TERMELÉSNEK IS VAN MELLÉKTERMÉKE

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Radioaktív. Hulladékokat. Feldolgozó. és Tároló Kft.

Radioaktív. Hulladékokat. Feldolgozó. és Tároló Kft. Radioaktív Hulladékokat Feldolgozó és Tároló Kft. Tisztelt Olvasó! Az intézményi radioaktív hulladékok kezelését és tárolását végző RHFT - jelen szakmai kiadványunk tárgya társaságunk megalakulásakor került

Részletesebben

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Egyeztetési anyag Véglegesített változat a hatósági vélemények figyelembe

Részletesebben

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Készítette: Magyar Norbert Környezettudomány Msc I. évfolyam

Készítette: Magyar Norbert Környezettudomány Msc I. évfolyam Készítette: Magyar Norbert Környezettudomány Msc I. évfolyam Vázlat Radioaktív hulladék fogalmának, csoportosítási lehetőségeinek, keletkezésének rövid áttekintése Nagy aktivitású radioaktív hulladék kezelése

Részletesebben

KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY

KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY ETV-ERŐTERV Rt. ENERGETIKAI TERVEZŐ ÉS VÁLLALKOZÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1450 Budapest, Pf. 111. 1094 Budapest, Angyal u. 1-3. Tel.: (361) 455-3600 Fax.: (361) 218-5585 PAKSI ATOMERŐMŰ 1-4. BLOKK A PAKSI ATOMERŐMŰ

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések

Részletesebben

Országgyűlési Biztos Hivatala Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa 1387 Budapest, Pf. 40. Dr. Fülöp Sándor Úr részére. Tárgy: A Jövő Nemzedékek

Országgyűlési Biztos Hivatala Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa 1387 Budapest, Pf. 40. Dr. Fülöp Sándor Úr részére. Tárgy: A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztos Hivatala Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa 1387 Budapest, Pf. 40. Dr. Fülöp Sándor Úr részére Országgyűlési Biztosa intézkedésének kezdeményezése Tárgy: A Jövő Nemzedékek Tisztelt

Részletesebben

LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Alap fejezet száma és megnevezése: Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Nemzeti Fejlesztési Miniszter

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Radioaktív hulladékok és besorolásuk

Radioaktív hulladékok és besorolásuk Radioaktív hulladékok és besorolásuk Radioaktív hulladéknak azokat a radioaktivitást tartalmazó anyagokat tekintjük, amelyek további felhasználásra már nem alkalmasak, illetve amelyek felhasználójának,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.

Részletesebben

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ Nagy Gábor 1, Zsille Ottó 1, Csurgai József 1, Pintér István 1, Bujtás Tibor 2, Bacskó Gábor 3, Nős Bálint 3, Kerekes Andor 4, Solymosi József 1 1 SOMOS Kft., Budapest 2 Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály,

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Mott MacDonald Magyarország Kft.

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Mott MacDonald Magyarország Kft. Sándor Csaba Hegedűs Tamás Váró Ágnes Kandi Előd Hogyor Zoltán Mott MacDonald Mo. Kft. tervezői művezetés Mecsekérc Zrt. geodéziai irányítás Az I-K1 és I-K2 tárolókamra építése során végzett optikai konvergencia-mérések

Részletesebben

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. Az atomenergia jövője Magyarországon Új blokkok a paksi telephelyen Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. 2015. Szeptember 24. Háttér: A hazai villamosenergia-fogyasztás 2014: Teljes villamosenergia-felhasználás:

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

Sz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1

Sz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1 Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak Előadó: Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Tartalom Bevezetés A mélyfúrás-geofizika kapcsolódó pontjai A mélyfúrás-geofizika módszerei

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (V. 27.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről

Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (V. 27.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (V. 27.) rendelete a helyi gazdálkodási tervről Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés 6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

GÖDÖLLŐ VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE TERVSZÁM: AGH-1603/2006 MUNKASZÁM: 176 2006. NOVEMBER

GÖDÖLLŐ VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE TERVSZÁM: AGH-1603/2006 MUNKASZÁM: 176 2006. NOVEMBER GÖDÖLLŐ VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE TERVSZÁM: AGH-1603/2006 MUNKASZÁM: 176 2006. NOVEMBER Megbízó: Gödöllő Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési Iroda 2100 Gödöllő, Szabadság tér 7. Megbízott:

Részletesebben

Közérthető összefoglaló. a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója

Közérthető összefoglaló. a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója Közérthető összefoglaló a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója Bevezetés A világ iparilag fejlett országaihoz hasonlóan a nukleáris technológiát Magyarországon

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Mélyfúrás-geofizikai eredmények a bátaapáti kutatásokban felszín alatti fúrások vizsgálata

Mélyfúrás-geofizikai eredmények a bátaapáti kutatásokban felszín alatti fúrások vizsgálata Geofizikai, földtani, bányászati, fluidumbányászati és környezetvédelmi Vándorgyűlés és kiállítás Pécs, Palatinus Szálló 2009. szeptember 24-26. Mélyfúrás-geofizikai eredmények a bátaapáti kutatásokban

Részletesebben