KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA"

Átírás

1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Bel- és igazságügyi ágazat MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET

2 Bel- és igazságügyi ágazat Magyar Közigazgatási Intézet Budapest, április 2

3 Belügyi ágazat Szerző 2. és 4. fejezet Laborcné dr. Balogh Éva 1., 2., és 3. fejezet Dr. Daróczy István Lektor Dr. Sipos Irén Igazságügyi ágazat Szerző 1. és 2. fejezet Dr. Vajdovits Éva 3., 4., és 5. fejezet Dr. Palik Edit Szerkesztő Dr. Seereiner Imre Lektor Dr. Somogyvári István 3

4 TARTALOMJEGYZÉK I. rész Belügyi ágazat... 8 BEVEZETŐ A BELÜGYI IGAZGATÁS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE A BELÜGYI IGAZGATÁS TARTALMA A BELÜGYI IGAZGATÁS FOGALMA A BELÜGYI IGAZGATÁS TARTALMA Kormányzati feladatok Az önkormányzatok szervezetével és működésével kapcsolatos feladatok A közszolgálat irányítása A belügyminiszternek a rendőrség irányításával kapcsolatos kormányzati feladatai A BELÜGYMINISZTER KÖZFELADAT-MEGOLDÓ, MÁS NÉVEN CIVIL KÖZIGAZGATÁSI FELADATAI A belügyminiszter választások és országos népszavazás irányításával kapcsolatos feladat- és hatáskörei Az állampolgársági igazgatás, az állampolgársági jog természete Állampolgársági eljárás Az állampolgársági igazgatás szervei Az anyakönyvi nyilvántartás, az anyakönyvi igazgatás jellemzői Az anyakönyvi igazgatás feladat-csoportjai Az anyakönyvi igazgatás szervezete A belügyi ágazatba tartozó országos nyilvántartási rendszerek A személyiadat- és lakcímnyilvántartás Választási nyilvántartások Az útlevél nyilvántartás Egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők központi nyilvántartása A közúti közlekedési nyilvántartás A bűnügyi nyilvántartás A személy- és tárgykörözési információs rendszer Központi idegenrendészeti nyilvántartás A központi menekültügyi nyilvántartás A szabálysértési igazgatás A szabálysértés fogalma A szabálysértési büntetési rendszer jellemzői A szabálysértési eljárás A szabálysértés miatt eljáró szervek A BELÜGYMINISZTER RENDÉSZETI IGAZGATÁSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI A rendészeti igazgatás jellemző vonásai Rendészeti feladatok Az igazgatásrendészeti tevékenység Az élet, a testi épség, valamint a vagyon védelmére irányuló rendészeti tevékenységek Határrendészet, idegenrendészet és menekültügyi igazgatás

5 A katasztrófa védelem, védelmi igazgatás Rendészeti tevékenységek szervezetrendszere A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BELÜGYI IGAZGATÁSI FELADATAI A képviselő-testület belügyi ágazatba tartozó feladat- és hatáskörei A polgármester belügyi ágazatba tartozó feladat- és hatáskörei A jegyző belügyi ágazatba tartozó feladat- és hatáskörei A BELÜGYI IGAZGATÁS SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE A BELÜGYI IGAZGATÁS SZERVEI A minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetek (minisztériumi szervek) A belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek (önálló belügyi szervek) A belügyminiszter által létrehozott, a belügyminiszter által irányított központi hivatalként működő szerv Az okmányiroda A BELÜGYMINISZTÉRIUM JOGALKOTÁSI TEVÉKENYSÉGE A BELÜGYI IGAZGATÁS INTEGRÁCIÓS VONZATAI A BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPJAI A BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS KÖZÖSSÉGI TERÜLETEI A KORMÁNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS UTÁN

6 II. rész Igazságügyi igazgatás BEVEZETŐ AZ IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁS TÖRTÉNETI ÉS SZERVEZETI ÁTTEKINTÉSE AZ IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁS TARTALMA AZ IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁS FOGALMA AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ELVI IRÁNYÍTÁSI JOGOSÍTVÁNYAI Felelősség a magyar jogrend alkotmányosságáért és egységességéért Jogszabályalkotás, hatásvizsgálatok végzése és koordinálása Dereguláció Jogharmonizáció az Európai Uniós szabályokkal A nemzetközi szerződésekből eredő polgári jogi és büntetőjogi kötelezettségek végrehajtása Jogsegély általában Nemzetközi jogsegély-forgalom büntető ügyekben Nemzetközi jogsegély-forgalom polgári és családjogi ügyekben Az igazságszolgáltatás működésére vonatkozó adatbázisok kialakítása, szakmai nyilvántartások kezelése, információadás AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSI TEVÉKENYSÉGE Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal A büntetés-végrehajtás Az igazságügy miniszter büntetés-végrehajtási szervezetre vonatkozó szakmai hatásköre A kegyelmi eljárás AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM KÖZVETETT IRÁNYÍTÁSI TEVÉKENYSÉGE A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET Magyar Országos Közjegyzői Kamara Magyar Ügyvédi Kamara Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara AZ IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLLAMI FELADATOK AZ ORSZÁGGYŰLÉS A törvényalkotás Az Országgyűlés ellenőrzési jogosítványai A KORMÁNY ÉS AZ IGAZSÁGÜGY MINISZTER TEVÉKENYSÉGE Az igazságügy miniszter feladatai általában A közjegyzőkkel kapcsolatos igazságügy miniszteri feladatok Az ügyvédekkel kapcsolatos igazságügy miniszteri feladatok A végrehajtókkal kapcsolatos igazságügy miniszteri feladatok Az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos igazságügy miniszteri feladatok AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS FELADATAI AZ ÜGYÉSZSÉG FELADATAI

7 4. AZ IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁT SZOLGÁLÓ SZERVEZETRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS AZ IGAZSÁGÜGY MINISZTER TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE ALÁ TARTOZÓ KAMARÁK A közjegyzői kamara Az ügyvédi kamara A végrehajtói kamara Az igazságügyi szakértői kamara A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGÉNEK SZERVEZETE AZ IGAZSÁGÜGYI FEJEZETET ÉRINTŐ ALAPVETŐ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOK, ELVÁRÁSOK, POLITIKÁK AZ IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS ELSŐ CSÍRÁI A RÓMAI SZERZŐDÉS AZ INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSE A MAASTRICHTI SZERZŐDÉSIG A MAASTRICHTI SZERZŐDÉS A SCHENGENI-EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS A NIZZAI SZERZŐDÉS AJÁNLOTT IRODALOM ÉS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

8 I. RÉSZ BELÜGYI ÁGAZAT 8

9 BEVEZETŐ A tankönyv célja, hogy megismertesse a vizsgázóval a belügyi igazgatás fogalmát, legfontosabb területeit, feladatrendszerét, szervezeti és irányítási rendjét, struktúráját. Ennek keretében bemutassa a belügyi igazgatás alkotmányos és jogi alapjait, a szervezetrendszer működését, kapcsolódását a közigazgatás más rendszereihez. Az azonosságok és a különbségek bemutatásával olyan ismeretet adjon, amelynek birtokában a vizsgázó legyen képes a feladatcsoportok elhatárolására, valamint az intézmény- és a feladatrendszer összekapcsolására. Fel tudja ismerni, hogy a közigazgatáson belül mely ügy-(feladat)csoportok tartoznak a belügyi igazgatás körébe; továbbá ismerje meg, hogy az egyes intézmények, intézménytípusok hogyan helyezkednek el a belügyi igazgatás, illetve a közigazgatás szervezetrendszerében. A vizsgázó a tananyag elsajátításával megismeri a belügyi igazgatás szervezetrendszerét, ezen belül központi, területi és helyi szerveit, a szervezetrendszer elemeinek fő feladatait, irányítási viszonyait. Ezen túl vázlatos képet kap a Belügyminisztérium szabályozási, jogalkotási tevékenységéről, különös tekintettel az egyes igazgatási hatáskörökre. A tananyagból megismerheti a vizsgázó a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörében ellátott belügyi igazgatási feladatcsoportokat, illetve egyes kiemelt feladatokat, továbbá az igazgatási feladatokat támogató, az ágazat hatáskörébe tartozó nyilvántartási rendszereket. A vizsgázó az egyes területekhez kapcsolódó intézmények, irányításuk rendjének, eszközeinek, valamint együttműködési rendjük megismerésével képessé válik az egyes államigazgatási ügyek megítélése során a hatásköri kérdések hatékony és gyors tisztázására, eldöntésére. Az összefüggések megismerésével a vizsgázó képessé válik arra, hogy napi tevékenysége során felismerje, mely kérdésekben kell, és milyen belügyi igazgatási szervvel együttműködnie. A vizsgázó a tananyag elsajátításával hatékonyabban és könnyebben végezheti azokat az igazgatási, illetve irányítási, vezetési feladatait, amelyek az állampolgárok széles körét érinthetik, különösen a természeti vagy ipari katasztrófák esetén, amikor gyorsan és sok embert érintő döntéseket kell hozni, illetve más igazgatási szervvel kell együttműködni. A jogalkotási feladatokon túl megismeri a szervezési, ellenőrzési, irányítási (közvetett, közvetlen) feladatokat, melyeket a napi munkavégzés során könnyen adaptálhat saját szervezete igazgatási feladatai szervezésében, illetve irányításában, valamint a közvetlen feladatvégrehajtásban.

10 1. A BELÜGYI IGAZGATÁS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE Általában vett korszerű belügyi igazgatásról csak az önkormányzati rendszer kialakulásától kezdve, azaz az 1990-es évek elejétől beszélhetünk. Addig a belügyi igazgatás valójában inkább rendészeti igazgatásnak nevezhető. Az 1848-as forradalom leverését, a felelős magyar kormány megszűnését követően a végrehajtó hatalom legfőbb szerve a helytartóság lett, melynek hatáskörébe tartozott az egész polgári közigazgatás, rendészet, vallás- és közoktatásügy, gazdasági igazgatás, építésügy. Egészen 1867-ig tehát önálló belügyi igazgatásról nem beszélhetünk, legfeljebb központosított rendészeti igazgatásról, melynek fő feladata a közbiztonság, a közrend biztosítása volt április 17-én báró Wenckheim Béla lett a kiegyezéses magyar kormány első belügyminisztere. A Belügyminisztérium csak a magyar közigazgatás része lett, a dualista állam, a monarchia, közös ügynek csak a kül-, pénz- és hadügy kérdéseit kezelte. A Belügyminisztériumnak azonban a közigazgatásra még nem igazán volt ráhatása, hiszen a vármegye volt az a szerv, amely olyan nagyfokú önállósággal rendelkezett, hogy szinte mindent megtehetett a megyén belül a közbiztonság fenntartásától az oktatás irányításáig. Igaz, hogy a törvényesség őre, a központi adminisztráció embere a főispán, a kormány megbízottja volt, akit a király nevezett ki a belügyminiszter javaslatára. Jelentősége abban volt, hogy felfüggeszthette a megye határozatait, szabályrendeleteit. (A vármegyével azonos jogállása volt a törvényhatósági jogú városnak, 1929-től megyei jogú városnak.) Ez a rendszer tulajdonképpen konzerválta a nemesi vármegye korábbi jogosítványait. A központi adminisztráció irányítási feladatainak, az országosan egységes közigazgatás feladatainak érvényesítésében az első igazi áttörés 1876-ban következett be, amikor az évi IV. törvénycikkel létrehozták a Közigazgatási Bizottságot. Ez a megyei önállóságot jelentősen beszűkítette. Gyakorlatilag tehát március 16-ától lehet központi irányításról, országosan egységes közigazgatásról beszélni. Ez az új szervezet a kormányhatalom eszköze volt a megyében. Ellenőrizte a törvények, a kormányrendeletek és a megyei szabályrendeletek végrehajtását. Nagy hatalom összpontosult a kezében, mivel nemcsak a megye apparátusával rendelkezett, hanem a megyében működő állami intézmények felett is rendelkezési joga volt. Elmondható tehát, hogy a központi adminisztráció és a vármegye között, a XIV. század óta tartó rivalizáció a vármegye vereségével végződött, de egyben konzervált egy bizonyos politikai egyensúlyt is, amely egészen 1945-ig megmaradt. Még ugyanebben az évben sorozatos jogszabályalkotással megszüntették az egyes területi autonómiákat, a megyéken kívül álló közigazgatási egységek törvényhatósági különállását (jászkun, hajdú kerületek, szász és székely székek, szepesi városok), fokozatosan visszarendezték a Határőrvidéket. Ezzel a történeti magyar államszervezetnek a közigazgatási egységesítése befejeződött. Tulajdonképpen ekkortól kezdve beszélhetünk belügyi igazgatásról is. A belügyi igazgatás legfontosabb területe ekkor a közrend biztosítása, a közbiztonság megerősítése és fenntartása volt, melyet eddig a megyék önállóan, a saját szervezetükben működő pandúr szervezet közreműködésével végeztek, miután az osztrák mintára szervezett zsandárságot a közvélemény nyomására 1867-ben feloszlatták. Bebizonyosodott azonban, hogy a pandúr szervezet, bár a betyárvilág felszámolásában jelentős szerepe volt, a központi irányítás mellett sem tudja hatékonyan ellátni a rendfenntartó szerepét, ezért miután nyilvánvalóvá vált, hogy a közlekedés 10

11 korszerűsödésével, a polgáriasulással a bűnözés is átalakult, a csendbiztosok által vezetett pandúrok ezzel nem tudtak lépést tartani. Ezért az évi III. törvény alapján a zsandárság mintájára fokozatosan létrehozták az országosan egységes karhatalmi szervezetként működő csendőrséget. Az összességében 8 ezer fős őrtestület személyügyi vonatkozásban ugyan a honvédelmi, szolgálati vonatkozásban azonban a belügyminiszter alá tartozott. Rendfenntartó, nyomozó- és karhatalmi szolgálatot teljesítettek, állandó őrjárataik is a közbiztonságot erősítették. A vármegye rendfenntartó jogköre ezzel megszűnt és a pandúrszervezetet is feloszlatták. A központi közigazgatás erősödésével az állami bürokrácia a századvégi magyar társadalom egyik leggyorsabban gyarapodó rétege lett. A kiegyezés körüli 30 ezer fős létszám a századfordulón 77 ezer és 1910-ban már 96 ezer volt, melynek több mint harmada volt tisztviselő. A közhivatalnoki státus megbecsültségét a képesítés és a nyugdíjjogosultság törvényileg garantált szabályai biztosították, ami egyfajta társadalmi kiváltságot is jelentett. A belügyi igazgatás kibővülése 1894-ben következett be, amikor három egyházpolitikai törvény elfogadásával kimondták, hogy kötelező a polgári házasság, a csak egyházi házasságkötések nem érvényesek és elrendelték a kötelező állami anyakönyvezést a születések, házasságkötések és az elhalálozások vonatkozásában. Az első világháborút követően Magyarország levált a monarchiától és önálló lett, így önálló lett a külügy, a hadügy és a pénzügy is. A világháborút lezáró békeszerződések következtében Magyarország területe az ismert mértékben csökkent és ennek megfelelően át kellett szervezni a teljes közigazgatást is. Ez azonban csupán területi szervezést jelentett, míg a kormányzati struktúra és feladatrendszer. Gyakorlatilag a Belügyminisztérium as átszervezéséig változatlan maradt. A XIX. század második felétől a vármegyék, a községek, a városok és a székesfőváros közigazgatásának központi irányítását az akkori Belügyminisztérium végezte. Az egyes igazgatási területek közül a közjogi, az állampolgársági, sőt a gyámügyi, illetve az alapítványi kérdések is a belügyi igazgatás körébe tartoztak. A Belügyminisztérium igazgatási tevékenységének sokrétűségét bizonyítja, hogy 1945 előtt ide tartozott például az építésügyi igazgatás is. Az egyes területek az idők során folyamatosan változtak ugyan, az as átszervezést követően az 50-es évek elejétől kezdve, a demokratikus rendszer felszámolásával a belügyi igazgatás egyre inkább csak rendészeti igazgatássá vált. A sztálini hatalmi modell kiépítésének szerves tartozéka volt olyan belbiztonsági rendszer kiépítése, amely vakon kiszolgálja a politikai hatalmat. Ennek legfőbb szervezeti elemei az Államvédelmi Hatóság (ÁVH), valamint az új országos rendőrségi struktúra lett, amely lefedte az ország teljes közigazgatási rendszerét. Ezzel párhuzamosan szovjet tanácsadók közreműködésével a magyar határőrizeti hagyományoktól merőben eltérő, új határrendszert építettek ki, amelynek fő célja az emigráció megakadályozása volt. Az ország közigazgatásában és a Belügyminisztérium feladatkörében is jelentős változást jelentett az 1949-es minisztertanácsi rendelet (4349/1949/264 MT sz. rendelet), amely a helyi tanácsok felállításáról döntött. Ez a jogszabály a korábbi önkormányzati autonómiákkal szemben, a tanácsokat szovjet mintára az egységes és központosított államhatalom helyi szerveiként határozta meg; felügyeletüket ideiglenesen a belügyminiszterre bízta. A belügyi 11

12 igazgatás ekkor szinte átfogta az ország közigazgatásának egészét, hiszen ellátta az ország közrendészetének, közigazgatásának és közjogi ügyeinek irányítását, ellenőrzését és felügyeletét. Ennek célja az egypárti diktatúra biztosítását célzó hatalmi és közigazgatási struktúra kiépítése. A belügyi tárcán belül azonban a közrendészet volt túlsúlyban, ide tartoztak ugyanakkor a légoltalmi, a tűzoltó, valamint a büntetés-végrehajtási szervek is, míg a tanácsi szerveknek csak a felügyelete. Az 1956-os forradalom után a belügyi igazgatás ismételten átértékelődött. A Belügyminisztérium gyakorlatilag rendőrminisztériumként funkcionált. A polgári védelem honvédelmi kötelezettségként átkerült a honvédelmi tárca hatáskörébe. A Belügyminisztériumban maradt a rendőri, az állambiztonsági és a határőrizeti szervek irányítása, valamint a BM karhatalom több mint 6000 fős létszámú szervezetének irányítása. Ezen túlmenően a Belügyminisztérium irányítása alá tartozott a tűzoltóság és a kormányőrség is. Ebben az időszakban a belügyi igazgatás valóban csak rendészeti jellegűvé vált és legfontosabb jellemzőit az alábbiakban lehet összefoglalni: szovjet-rendszerű karhatalom, határőrizet; fő rendészeti funkció a politikai hatalom védelme; a párt közvetlen irányítása; zártság, titkosság, külső kontroll hiánya; állománnyal szembeni legfontosabb kritérium a politikai hűség; a felderítési (nyomozati) szakasz jogon kívülisége; rendőrségi funkciók katonás jellege. A 70-es évek közepén a belügyi igazgatás annyiban változott, hogy a karhatalmi szervezeteket megszüntetve e funkciót a rendőri szervek vették át, szükség esetén a feladatokba bevonhatók voltak a fegyveres erők is. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának évi 17. sz. törvényerejű rendelete az állam- és közbiztonságról, az alapfeladatokat az alábbiak szerint határozza meg: az állam belső rendjének védelme; a bűnözés elleni harc; a közrend védelme; a közlekedésrendészeti feladatok; az államhatár őrzése; az országos tűzvédelmi feladatok. Ebből látható, milyen szűk körre korlátozódott a belügyi igazgatás. Igazi áttörést 1989 októbere hozott, amikor megszűnt a pártállam mindenhatósága és megkezdődött a demokratikus átalakulás. E folyamat első lépéseként került sor arra, hogy a Miniszterelnöki Hivataltól a Belügyminisztérium irányítása alá került a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, amely alapját képezte a későbbi autonóm önkormányzati rendszer létrejöttének. Az állambiztonsági rendszert felszámolták, a belügyi feladatkörből kikerült a nemzetbiztonsági terület. Az új Belügyminisztérium feladatkörében így már nem szerepelt a titkosszolgálatok felügyelete. Azzal, hogy megjelent a közigazgatással, az önkormányzatokkal kapcsolatos feladatok intézése, a belügyi igazgatás a közigazgatás integráns részévé vált, megszűnt a pusztán rendé- 12

13 szeti funkció, és lehetővé vált, szervezeti integrálódása a közigazgatásba. Ugyanakkor volt egy átmeneti időszak, amelyben a rendvédelmi szervek továbbra is a Belügyminisztérium közvetlen irányítása alatt álltak, míg az önkormányzatok felett törvényességi felügyeletet látott el a tárca ben törvénnyel rendezték a köztisztviselők és a közalkalmazottak viszonyait és ezzel létrejöttek a modern közszolgálat jogi keretei. Új elemként jelent meg az ezredfordulón a katasztrófavédelem, amelynek kialakulása több lépcsőben történt. Első lépcsőben a polgári védelem irányítása került át a honvédelmi tárcától a belügyi tárcához, majd összevont szervezetet hoztak létre a tűzoltósággal. Ez a megoldás azonban nem bizonyult hosszú életűnek. Egy alkotmánybírósági határozatot követően a két szervezet ismét szétvált és csak az ezredfordulóra alakult ki végleges formája. Ennek keretében a tűzvédelem önkormányzati feladattá vált, míg a katasztrófavédelem egységes irányítási rendszerben összefogja mindazon szervezeteket, amelyek kiképzett állománnyal, megfelelő felszereléssel rendelkeznek. Az ezredfordulóra a belügyi igazgatásba tartozott az állampolgárság, a bevándorlás, a menekültügy, a rendőrség, a határőrség, a katasztrófavédelem (a tűzoltóság, a polgári védelem) a biztonsági őrszolgálatok, a választások, a titokvédelem, levéltárak, az anyakönyvezés, a szabálysértések. Újként jelentkezik az áldozatvédelem. Összességében tehát a szláv alapokról induló, de sajátos fejlődésen átmenő magyar közigazgatási rendszer, amelyet a központi és a helyi igazgatási hatalom vetélkedése, konkurenciája jellemzett, jelentős eltéréseket mutat a nyugati rendszerekhez képest, ahol a központi irányítás folyamatos erősödése és helyi szinten inkább a regionális irányítás volt a jellemző. A múlt század közepétől annak végéig tartó időszakot az erős centralizáltság jellemezte, melynek lebontása a század utolsó évtizedében kezdődött meg és még napjainkban is tart. 13

14 2. A BELÜGYI IGAZGATÁS TARTALMA 2.1. A belügyi igazgatás fogalma A közigazgatást a jogalkotás és a jogérvényesítés olyan egységes rendszerének tekintjük, amely kifejezetten társadalmi közös szükségletek kielégítésére irányul, az állami (önkormányzati) vagy az állam által erre feljogosított és kötelezett szervek működése útján, az e szervek számára biztosított jellemzően közhatalmi eszközökkel valósul meg, a szigorú felelősséggel terhelt foglalkoztatási jogviszonyban álló köztisztviselők tevékenysége által. A közigazgatás klasszikusan a szervezet, a szervezethez tartozó személyek (személyi állomány) és az általuk végzett tevékenységek szerves egységeként határozható meg, amelynek elemei közül a társadalmi elvárásokhoz szüntelenül és kényszerűen alkalmazkodni igyekvő feladat-rendszer a meghatározó. A jegyzet tárgya szempontjából a közigazgatási feladatok általános csoportosítása elengedhetetlen, amelyet többféle szempont szerint elvégezhetünk. Ha a közigazgatási tevékenységek tipizálását az alanyok szempontjából végezzük el, a következő feladat-csoportokról beszélhetünk: kormányzati feladatok, legfelsőbb szintű irányítás; a központi közigazgatási szervek ágazati és funkcionális irányító feladatai; területi szintű irányítás és végrehajtás; a közigazgatás helyi szintű végrehajtó tevékenysége; a helyi közügyek intézésével és a helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatos önkormányzati feladat-csoportok. A közigazgatási tevékenységek típusa szempontjából jogi jellegű a jogalkotás, amely a végrehajtásra vonatkozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján valósul meg, illetve a jogérvényesítés, amely a jogalkalmazás igazgatási típusú feladat-ellátását, illetőleg a szervező közigazgatást foglalja magába. E jegyzet keretei között azokat a közigazgatási feladatokat foglaljuk össze, amelyeket az Alkotmány, illetőleg a Kormány a kormányzati munkamegosztás keretében a belügyminiszter feladat- és hatáskörébe utal (lásd: a belügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 147/1994. (XI. 17.) Korm. rendeletet). Ha a belügyi igazgatás általános megfogalmazását próbáljuk megadni, akkor azt a következőképpen tehetjük meg. A belügyi igazgatás a közigazgatás részeként, a jogszabályban feljogosított szerveknek jogszabályok által biztosított keretek között végzett tevékenysége, amely arra irányul, hogy a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó területeken irányítsa, szervezze, illetőleg végezze a számára meghatározott feladatokat. A jogi megfogalmazás pedig a következő lehet: A belügyi igazgatás azoknak a tevékenységeknek a rendszere, amelynek ellátásáért jogszabály előkészítői, illetve saját jogalkotói felelőssége körében, a jogszabályban meghatározott szervek tevékenységének szakmai, szervezeti irányítása és felügyelete útján, 14

15 vagy egyedi hatósági jogköreiben eljárva a belügyminiszter, illetve az irányítása alá tartozó szerv felel. Ha a belügyi igazgatási tevékenységek csoportosítását a feladat jellege szerint kívánjuk elvégezni, akkor el kell határolnunk azokat a feladatokat, amelyeket a belügyminiszter kormányzati feladatkörében lát el, ezen kívül pedig civil, azaz közfeladat-megoldó, valamint rendészeti, azaz korlátozó-védelmi jellegű igazgatási feladatokat különböztethetünk meg. A következőkben a belügyminiszter ágazati feladatait nem pontosan a statútum szerinti csoportosításban tekintjük át, és csak azokat a területeket jellemezzük részletesebben, amelyek megismerésére más jegyzet keretén belül nem kerülhet sor A belügyi igazgatás tartalma A fentieknek megfelelően a belügyi igazgatás tartalma szerint a következő feladatcsoportokat tárgyaljuk: - kormányzati feladatok, ezen belül > az önkormányzati szervezettel és működéssel kapcsolatos feladatok, > a közszolgálat irányítása, > a rendőrség (közrend, közbiztonság) irányítása; - a belügyminiszter általános közigazgatási feladatai, ezen belül > a választások és az országos népszavazás lebonyolítása, > az állampolgársági igazgatás, > az anyakönyvi igazgatás, > az országos nyilvántartási rendszerek, > szabálysértésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok; - rendészeti igazgatási feladatok, ezen belül > az igazgatásrendészet (útlevél-igazgatás, valamint a közlekedés-igazgatás), > őrzés-védelem, veszélyes eszközökkel és anyagokkal összefüggő igazgatási feladatok, > határrendészet, idegenrendészeti és menekültügyi igazgatás, > belügyi védelmi igazgatás (katasztrófa- és tűzvédelem); - a helyi önkormányzatok belügyi igazgatási feladatai, > a képviselő-testület belügyi igazgatási feladatai, > a polgármester belügyi igazgatási feladatai > a jegyző belügyi ágazatba tartozó igazgatási feladatai. 15

16 Kormányzati feladatok A közigazgatás legfelsőbb szerve a Kormány, melyet alkotmányos felelősség terhel a közigazgatás irányításáért. Ez az irányítás szervezeti, illetve szakmai irányításként jelenik meg, leglényegesebb elemeinek a jogalkotással és a jogharmonizációval, a költségvetéssel, a kormányzati információs (informatikai) rendszerrel, a személyzeti politikával, valamint az ellenőrzéssel kapcsolatos kormányzati feladatokat tekintjük. A belügyi igazgatás kormányzati feladatai körébe azok a feladatok tartoznak, amelyeket az Alkotmány, illetőleg törvény a Kormány feladatkörébe utal, és amelyeket a Kormány a feladat jellege miatt a belügyminiszter közreműködésével lát el. A kormányzati feladatokon belül ennek megfelelően az önkormányzati szervezettel és működéssel, a közszolgálat irányításával, valamint a rendőrség irányításával kapcsolatos feladatokat találjuk Az önkormányzatok szervezetével és működésével kapcsolatos feladatok A helyi önkormányzás joga alkotmányjogi védelemben részesül. Az önkormányzatok önállóságát, önállósághoz való jogát nem korlátozzák azok a jogállami keretek között garanciális jelentőséggel bíró eszközök, amelyek egyfelől elősegítik, másfelől biztosítják az önkormányzatok törvényes működését. A helyi önkormányzatok szervezetével és működésével kapcsolatosan a belügyminiszter: összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő településfejlesztés, valamint a megyei önkormányzatok működésével összefüggő fejlesztés, tervezés és gazdálkodás kormányzati feladatait; előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket; szakmai szabályozási, ellenőrzési, tájékoztatási és kezdeményezési jogkört gyakorol; előkészíti, és részt vesz a normatív, valamint a címzett és céltámogatási rendszer működtetésében, információs rendszert működtet; irányítja a választások lebonyolítását. Az önkormányzatok törvényes működésének garanciális eleme az alkotmányellenesen működő helyi önkormányzat feloszlatásának joga. A belügyminiszter a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességre vonatkozó jelzése alapján kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását. Az önkormányzat működésének alkotmányellenes volta nem csak egy konkrét alkotmányos rendelkezésnek az önkormányzati döntéssel való megsértését jelenti, hanem az önkormányzat döntéseinek és működésének az Alkotmányban rögzített alapvető rendelkezések érvényesülését is biztosítania kell. A törvényes önkormányzati működés vizsgálatának Alkotmányban rögzített eszköze az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése. A törvényességi ellenőrzés a Kormány alkotmányos kötelezettsége, amelyet a belügyminiszter útján gyakorol. Az Alkotmány e rendelkezését a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 95. -a erősíti meg, amikor kimondja: a Kormány a belügyminiszter közreműködésével, a fővárosi, me- 16

17 gyei közigazgatási hivatal vezetője útján biztosítja a helyi önkormányzat törvényességi ellenőrzését. A törvényességi ellenőrzés az önkormányzat szervezetére, illetőleg működésének, döntéseinek törvényességi szempontból történő felülvizsgálatára, ellenőrzésére terjed ki. A közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat szervezete, működése és döntéshozatali eljárása, döntései, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása által hozott önkormányzati határozat megfelel-e a jogszabályoknak. Nem terjed ki a törvényességi ellenőrzés a munkavállaló javára történő jogszabálysértés kivételével azoknak a határozatoknak a tartalmára, amelyek alapján munkaügyi, illetve közszolgálati jogviszonyból eredő vitának, vagy külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye, azonban e tekintetben is értékelni kell az önkormányzat működésének és a döntéshez vezető eljárásának törvényességét. A törvényességi ellenőrzés eredményeként alkalmazható eszközök tára igen szűk. A közigazgatási hivatal vezetőjét határidő tűzésével a törvénysértés megszüntetésére vonatkozó felhívás joga illeti meg, a szükséges intézkedés elmulasztása esetén pedig kezdeményezheti a törvénysértő döntés alkotmánybírósági, illetőleg bírósági felülvizsgálatát, valamint a képviselő-testület összehívását és a képviselő-testület tisztségviselője felelősségének megállapítását A közszolgálat irányítása Dr. Balázs István szerint: A jó kormányzás egyik alapeleme a hatékonyság, a közszektor egésze működésének hatékonysága 1. A hatékonyság növelésének eszközei között a koordináció kiteljesítését, az ellenőrzést, az információs rendszerek és az informatikai fejlesztés öszszehangolását, valamint a képzést, illetőleg a továbbképzést találjuk. A kormányzati feladatok között jelentős helyet foglal el a közszolgálat személyzetével kapcsolatos politika kialakítása, s ezért a közigazgatás továbbfejlesztésének is egyik fontos kérdésévé vált a közigazgatásban foglalkoztatottakkal való törődés, a közszolgálati életpálya kialakítása. A közigazgatás történeti fejlődése során is folyamatosan tetten érhető a köz szolgálatában állók anyagi, erkölcsi elismerésének igénye, illetve ennek folyamatos biztosítása. A közszolgálati életpálya elemeiben a közszolgálati jogviszony alanyával szemben megemelt minőségi követelmények (szakszerűség és pártatlanság), nagyobb anyagi és társadalmi elismerés, stabilitás és kiszámíthatóság kapcsolódik össze. Az e szempontoknak megfelelő jogi szabályozást a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény foglalja össze, amelynek előterjesztője a belügyminiszter. A belügyminiszter feladat- és hatáskörében: kidolgozz a közszolgálat működési elveit, 1 Dr. Balázs István: A közszolgálat fejlődési tendenciái a világ fejlett országaiban Magyar Közigazgatás 2001/11. 17

18 előkészíti a jogi szabályozást, előmozdítja a jogszabályok érvényesülését, közreműködik eszközrendszerük kialakításában, köztisztviselők jogainak és kötelezettségeinek, kiválasztási és képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, előmeneteli, valamint illetmény- és felelősségi rendszerének kialakítása jogszabály-előkészítői és jogalkotói feladatai közé tartozik, ellátja a központi közszolgálati nyilvántartással kapcsolatos feladatait, felügyeli a közigazgatási vizsgarendszert, közreműködik az országos köztisztviselői érdekegyeztetés működtetésében. A Kormány a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalt mint a Kormány területi államigazgatási szervét a belügyminiszter közreműködésével irányítja. A belügyminiszter a közszolgálat irányításával összefüggő egyes feladatait a közigazgatási hivatalok részvételével látja el. E feladatok ellátásáért a közigazgatási hivatal vezetője a felelős. A közigazgatási hivatal vezetője: a területi államigazgatási szervek tekintetében koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat lát el, közreműködik a belügyminiszter által meghatározottak szerint a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában, ellenőrzi a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló jogszabályok hatályosulását, a köztisztviselők képzése, továbbképzése körében szervezi az államigazgatási feladatokat ellátó önkormányzati, illetőleg kormányzati szervek köztisztviselőinek képzését, továbbképzését, közreműködik a belügyminiszter által meghatározottak szerint a belügyminiszternek a köztisztviselők képzésével, továbbképzésével, valamint a szakemberutánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatai ellátásában, gondoskodik a közigazgatási alapvizsgák, szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, továbbá külön jogszabályban meghatározott egyéb vizsgák pl. alkotmányos alapismereti vizsga megszervezéséről és lebonyolításáról A belügyminiszternek a rendőrség irányításával kapcsolatos kormányzati feladatai A fegyveres testületek, így a rendőrség alapvető jellemzője a funkciók szempontjából az alapértékek védelme. Sajátosság, hogy ezt a funkciót egy hierarchizált szervezet tölti be, amely különleges eszközökkel rendelkezik. A rendőrség jogállami keretek közötti működése mindenekelőtt azt jelenti, hogy tevékenysége kontrollált, a társadalom zavartalan működését az egyes emberek emberi jogainak védelme mellett kell biztosítania. A konkrét rendőri tevékenység a jogállamban nem járhat az állampolgárok alkotmányos alapjogainak és egyéb jogainak olyan korlátozásával, amelyet a törvény a nemzetközi sztenderdhez igazodva nem enged meg kifejezetten 2. Az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének f) pontja szerint a Kormány irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését. A rendőrség alkotmányos kötelezettsége és feladata (Alkotmány 40/A. (2) bekezdés) a közbiztonság és a belső rend védelme. A 2 Dr. Szamel Lajos: Jogállamiság és rendészet Rendészeti Szemle 1992/3. 18

19 Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény alapján a Kormány a rendőrség működését a belügyminiszter útján irányítja. Az Országgyűlés és a Kormány ülésein a rendőrséget a belügyminiszter képviseli. Az országos hatáskörű államigazgatási szervek irányításáról és felügyeletéről szóló 1040/1992. (VII. 29.) Korm. határozatban foglaltak és a rendőrségi törvényben meghatározott szabályok alapján a rendőrséggel kapcsolatos belügyminiszteri feladatok főbb csoportjai a következők: a) a normatív irányítás, b) a szakmai felügyelet, c) az ellenőrzés. Ad a) A belügyminiszter a normatív irányítás körében készíti elő a rendőrség működésével, feladat- és hatáskörével, a hivatásos állományúak szolgálati jogviszonyával kapcsolatos jogszabályok, nemzetközi szerződések és egyéb felsőbb szintű állami döntések tervezeteit. Jogalkotói felelősségébe tartozik, hogy rendeletalkotás útján, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek alkalmazásával meghatározza a rendőrség működésének és tevékenysége ellátásának szakmai szabályait, továbbá a rendőrség részére feladatot határozzon meg. Itt kell megemlíteni a belügyminiszternek az országos rendőrfőkapitány kinevezésével kapcsolatos személyügyi jogkörét is. Ad b) A szakmai felügyelet a rendőrségi szaktevékenységek összességére kiterjed, ide értve a szaktevékenységek feltételeinek folyamatos és rendszeres biztosítását is. Ez utóbbi körbe tartozik például az is, hogy a belügyminiszter hagyja jóvá a rendőrség fejlesztési terveit, szervezeti és működési szabályzatát, de az is, hogy a belügyminiszter határozza meg a rendőri oktatás, képzés és továbbképzés, továbbá a rendészeti tudományos kutatás irányait is. Ad c) Ellenőrzés keretében gondoskodik a belügyminiszter a rendőrség belső bűnmegelőzési ellenőrzéséről, a bűncselekmények belső felderítéséről. A rendőrség gazdálkodása tekintetében célszerűségi és eredményességi ellenőrzést végez. A belügyminiszter ellenőrzi a rendőrség rendeltetésszerű működését, vezetőjét beszámoltathatja, hiányosságok esetén felszólítja ezek megszüntetésére, szükség esetén felelősségrevonást kezdeményez. Az igazgatási feladatok tekintetében az államigazgatási felügyelet eszközeivel élhet. A belügyminiszter irányító tevékenységének korlátja, hogy irányító jogkörében kiadott utasítással a rendőrség hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, a rendőrségi hatáskörök gyakorlását nem akadályozhatja. 19

20 2.3. A belügyminiszter közfeladat-megoldó, más néven civil közigazgatási feladatai A belügyminiszter civil közigazgatási feladatai a történeti áttekintésből is láthatóan egyre nagyobb kört ölelnek fel a rendészeti feladatok rovására. Ezeknek a közfeladat-megoldó tevékenységeknek közös tartalmi vonásai nem mutathatók ki, közöttük még a centralizált nyilvántartási rendszerek sem jelentenek kapcsolatot, noha többségük igazgatási feladatként e nyilvántartásukra alapozva működik. Ilyen formán kilóg a sorból a belügyminiszter állampolgársági igazgatással összefüggő feladatainak csoportja és a szabálysértési igazgatás. Nem végezhetjük el a csoportosítást aszerint sem, hogy melyek közjogi feladatok, és melyek nem tartoznak ebbe a körbe. Ezért a felsorolt igazgatási feladatok sajátos jellemzőinek bemutatása mellett külön-külön utalunk mind a nyilvántartásokkal, mind pedig a más gyakran rendészeti igazgatás körébe tartozó feladatokkal való összefüggésre A belügyminiszter választások és országos népszavazás irányításával kapcsolatos feladat- és hatáskörei A belügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozik a választások és az országos népszavazás lebonyolításának irányítása. A választójog alkotmányos alapjog, amely a hatalom gyakorlásában, a közügyek ellátásában való részvétel jogát jelenti. A választójog anyagi jogi normái a választás és a megválaszthatóság feltételeit, eljárási szabályai pedig a képviseleti szervek létrehozásának módját, a választás lebonyolítására vonatkozó rendelkezéseket határozzák meg. A választások, illetve a népszavazások típusai a következők: országgyűlési képviselők választása, helyi önkormányzati képviselők választása, kisebbségi önkormányzati képviselők választása, az országos és a helyi népszavazás, népi kezdeményezés. A belügyminiszter a választások lebonyolításának irányítására vonatkozó feladatai körében a választási eljárásról szóló évi C. törvényben meghatározott konkrét jogosítványait gyakorolja. Ezen túlmenően gondoskodik a választás informatikai hátterének fejlesztéséről, továbbá irányítja a választási információs rendszerek működtetésével, a választók névjegyzékének elkészítésével, a választási irodák köztisztviselőinek továbbképzésével összefüggő szervezési feladatok ellátását. A belügyminiszter az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásával, valamint az országos népszavazással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról köteles beszámolni az Országgyűlésnek. 20

A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása

A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium dr. Belányi Márta I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Az államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás

Az államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY 1. Fejezet száma, megnevezése X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2. Költségvetési szerv a., azonosító adatai törzskönyvi nyilvántartási szám, 721473 Közigazgatási és

Részletesebben

Magyar joganyagok - 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet - az anyakönyvvezető és az a 2. oldal (9)1 Ha a településen az anyakönyvi igazgatási feladatok

Magyar joganyagok - 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet - az anyakönyvvezető és az a 2. oldal (9)1 Ha a településen az anyakönyvi igazgatási feladatok Magyar joganyagok - 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet - az anyakönyvvezető és az a 1. oldal 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). Előterjesztés a Képviselő-testület részére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

A Koordinációs és Szervezési Főosztály alapfeladatai

A Koordinációs és Szervezési Főosztály alapfeladatai A Koordinációs és Szervezési Főosztály alapfeladatai 1. Feladat- és hatáskörök A Kormányhivatal SzMSz-ében a Főosztály részére megállapított, jelen Ügyrendben részletezett feladat- és hatáskörök elosztása

Részletesebben

Magyar joganyagok - 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet - az anyakönyvvezető és az a 2. oldal f) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántar

Magyar joganyagok - 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet - az anyakönyvvezető és az a 2. oldal f) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántar Magyar joganyagok - 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet - az anyakönyvvezető és az a 1. oldal 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről,

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE Készült: 2013. április 10-én ELŐTERJESZTÉS a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról 2 Ö S S Z E F O G L A L Ó A

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége

Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK

Részletesebben

A Főosztály dolgozói:

A Főosztály dolgozói: NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Cím: 3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út 9 Levelezési cím: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36 3100 Salgótarján, Pf: 265. Telefon: 06 (32) 620-756

Részletesebben

KOORDINÁCIÓS, HUMÁNPOLITIKAI és SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY. 1. A Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály koordinációs feladatai tekintetében:

KOORDINÁCIÓS, HUMÁNPOLITIKAI és SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY. 1. A Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály koordinációs feladatai tekintetében: 1. A Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály koordinációs feladatai tekintetében: a) Ellátja a Megyei Államigazgatási Kollégium működésével kapcsolatos koordinációs és adminisztrációs feladatokat;

Részletesebben

BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT

BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalva) Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 8. (5) bekezdésében

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA augusztus 16., hétfõ. Tartalomjegyzék. 229/2010. (VIII. 16.) Korm.

MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA augusztus 16., hétfõ. Tartalomjegyzék. 229/2010. (VIII. 16.) Korm. MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. augusztus 16., hétfõ 133. szám Tartalomjegyzék 229/2010. (VIII. 16.) Korm. rendelet 69/2010. (VIII. 16.) ME határozat 70/2010. (VIII. 16.) ME határozat

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe.

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe. Hatáskörrel rendelkező szerv Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület Öttevény Község közigazgatási területe. Elérhetőség Öttevényi Polgármesteri Hivatal 9153 Öttevény,

Részletesebben

Önkormányzatok törvényességi felügyelete. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény

Önkormányzatok törvényességi felügyelete. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény Önkormányzatok törvényességi felügyelete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2012.-2013. Országgyűlés a Kormány javaslatának benyújtását követő soron következő ülésén

Részletesebben

A rendészeti szervek általános jellemzése

A rendészeti szervek általános jellemzése A rendészeti szervek általános jellemzése alapvetések A demokratikus államberendezkedés egyik alapelve, a jogszabályoknak alávetettség. Minden rendvédelmi, de különösen a fegyveres rendvédelmi szervek

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 89. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 89. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd 89. szám Tartalomjegyzék 2010. évi XLIV. tör vény A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról 21330 2/2010.

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AZ ALAP A Kormány a fővárosi és

Részletesebben

NÉVVÁLTOZTATÁS. A névváltoztatási kérelem beadásának módja

NÉVVÁLTOZTATÁS. A névváltoztatási kérelem beadásának módja NÉVVÁLTOZTATÁS Magyar állampolgár családi és utónevét kérelmére az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium megváltoztathatja. Kiskorú gyermek családi és utónevének megváltoztatását törvényes képviselője

Részletesebben

II. Köztársasági Elnökség

II. Köztársasági Elnökség II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József

Részletesebben

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.

Részletesebben

Fogadja és tájékoztatja az ügyfeleket, átveszi a beadványokat. Közzéteszi és nyilvántartja a helyi önkormányzati rendeleteket.

Fogadja és tájékoztatja az ügyfeleket, átveszi a beadványokat. Közzéteszi és nyilvántartja a helyi önkormányzati rendeleteket. A FŐOSZTÁLYOK FELADATKÖREI 6.) Ügyfélszolgálati Főosztály főbb feladatai: a.)ügyfélszolgálati feladatok: Fogadja és tájékoztatja az ügyfeleket, átveszi a beadványokat. Közzéteszi és nyilvántartja a helyi

Részletesebben

1.1 Az ügyintézés helye, elérhetőségek: Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal 2856 Szákszend, Száki u. 91. Mezőfi Attiláné anyakönyvvezető

1.1 Az ügyintézés helye, elérhetőségek: Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal 2856 Szákszend, Száki u. 91. Mezőfi Attiláné anyakönyvvezető ANYAKÖNYVI ÜGYINTÉZÉS 1.1 Az ügyintézés helye, elérhetőségek: Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal 2856 Szákszend, Száki u. 91. Mezőfi Attiláné anyakönyvvezető telefonszám: 34/371-524, e-mail: anyakonyv@szakszend.hu

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék

ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék 2011/3. szám Budapest, 2011. április 13. Szám: 11529/2011. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Utasítások: Tartalomjegyzék 1. 5/2011. (IV. 08.) ORFK utasítás a Rendőrség

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

2007. évi törvény. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény módosításáról

2007. évi törvény. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény módosításáról 2007. évi törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról 1. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről

Részletesebben

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 79. Az igazságügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban:

Részletesebben

Az anyakönyvi eljárással kapcsolatos évi változások január 18.

Az anyakönyvi eljárással kapcsolatos évi változások január 18. Az anyakönyvi eljárással kapcsolatos 2016. évi változások 2016. január 18. Dr. Csongrádi Helga törvényességi referens Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti

Részletesebben

Gödöllő város Önkormányzatának 4/2004.(II. 2.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

Gödöllő város Önkormányzatának 4/2004.(II. 2.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Gödöllő város Önkormányzatának 4/2004.(II. 2.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 50. (2) bekezdésében

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI

AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI ff r AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI SUB Göttingen 7 215 853 075 2003 A 4374 2002 3 TARTALOM ELŐSZÓ 13 AZ ORSZÁGGYŰLÉS, A TISZTSÉGVISELŐK, A BIZOTTSÁGOK, A KÉPVISELŐCSOPORTOK, A KÉPVISELŐK FELADATAI Az Országgyűlés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Hatósági közvetítők nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárások

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Hatósági közvetítők nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárások TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az

Részletesebben

Az Informatikai Főosztály feladatai

Az Informatikai Főosztály feladatai Az Informatikai Főosztály feladatai 1. Feladat- és hatáskörök A Kormányhivatal SzMSz-ében a Főosztály részére megállapított, jelen Ügyrendben részletezett feladat- és hatáskörök elosztása a következők

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

INFORMATIKAI FŐOSZTÁLY. 1. Az Informatikai Főosztály funkcionális feladatai tekintetében:

INFORMATIKAI FŐOSZTÁLY. 1. Az Informatikai Főosztály funkcionális feladatai tekintetében: 1. Az Informatikai Főosztály funkcionális feladatai tekintetében: a) Közreműködik az önkormányzati rendeletek elektronikus közzétételében, a TÖRV, NRT és TERKA rendszerek működtetésével, karbantartásával,

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai

A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai Előadó: Dr. Bakos József Főosztályvezető Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály Az állami munkafelügyeleti rendszer

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal Miskolc Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal Miskolc Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal Miskolc Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály Székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 1. szám Levelezési cím: 3541 Miskolc, Pf.:184 Telefonszám: 46/512-905

Részletesebben

Az átszervezés területi feladatai

Az átszervezés területi feladatai 1 A tájékoztató témái Az átszervezés területi feladatai A Megyei Védelmi Bizottság és a Helyi Védelmi Bizottságok illetékességi területe A Megyei Védelmi Bizottság összetétele A Megyei Védelmi Bizottság

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Herend Város Önkormányzat Képviselő-testületének június 8-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS Herend Város Önkormányzat Képviselő-testületének június 8-i ülésére HEREND VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 8440 Herend, Kossuth u.97. Tel: (88) 513-703 Fax: (88) 513-705 Iktatószám: 31-15/2015. Tárgy: A hivatali helyiségen kívüli és a hivatali munkaidőn túli házasságkötések

Részletesebben

Magyar joganyagok - Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirat 2. oldal - ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűz

Magyar joganyagok - Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirat 2. oldal - ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűz Magyar joganyagok - Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirat 1. oldal Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben 1 A katasztrófavédelemről

Részletesebben

Tartalomj egyzék. Előszó 13

Tartalomj egyzék. Előszó 13 Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az

Részletesebben

A szervezeti egységek változó feladat- és hatáskörei

A szervezeti egységek változó feladat- és hatáskörei 2.SZ. MELLÉKLET Javaslat a Polgármesteri Hivatal strukturális átalakítására című előterjesztéshez A szervezeti egységek változó feladat- és hatáskörei Építéshatósági és Általános feladatköre a) az építési,

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal ügyrend 1. sz. melléklet. Titkárság

Polgármesteri Hivatal ügyrend 1. sz. melléklet. Titkárság Polgármesteri Hivatal ügyrend 1. sz. melléklet Titkárság a tevékenységének társadalmi szintű szervezési és koordinatív támogatásával, adatgyűjtéssel és elemzéssel kapcsolatos, valamint az előkészítő és

Részletesebben

Születés, házasságkötés, haláleset anyakönyvezése, rögzítése. Hazai anyakönyvezési eljárás magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi.

Születés, házasságkötés, haláleset anyakönyvezése, rögzítése. Hazai anyakönyvezési eljárás magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi. Születés, házasságkötés, haláleset anyakönyvezése, rögzítése. Hazai anyakönyvezési eljárás magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményeirõl Születés anyakönyvezése, családjogi helyzet rendezése,

Részletesebben

Magyar joganyagok - Készenléti Rendőrség - alapító okirata, módosításokkal egysége 2. oldal 6. A KR illetékessége az ország egész területére kiterjed.

Magyar joganyagok - Készenléti Rendőrség - alapító okirata, módosításokkal egysége 2. oldal 6. A KR illetékessége az ország egész területére kiterjed. Magyar joganyagok - Készenléti Rendőrség - alapító okirata, módosításokkal egysége 1. oldal Készenléti Rendőrség alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben 1 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.

Részletesebben

ADATLAP 1 külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez. Alulírott (kérelmező neve) kérem külföldön történt születésnek hazai anyakönyvezését.

ADATLAP 1 külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez. Alulírott (kérelmező neve) kérem külföldön történt születésnek hazai anyakönyvezését. ADATLAP 1 külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez I. Kérelem Alulírott (kérelmező neve) kérem külföldön történt születésnek hazai anyakönyvezését. II. Az anyakönyvezendő személy adatai: születési

Részletesebben

Az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata

Az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata Az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata Tamási 2010. május 4. Kell-e törvényi szabályozás? 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 60.

Részletesebben

Magyar joganyagok - Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okira 2. oldal - ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűz

Magyar joganyagok - Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okira 2. oldal - ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűz Magyar joganyagok - Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okira 1. oldal Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben 1 A katasztrófavédelemről

Részletesebben

Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének

Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének Előterjesztő: Tárgy: Polgármester A Debreceni Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének alapját

Részletesebben

2. oldal A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alaptevékenységét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet, val

2. oldal A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alaptevékenységét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet, val 1. oldal Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alapító okirata 1 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdése alapján a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alapító okiratát (a továbbiakban:

Részletesebben

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33. Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

A Belügyminiszter./2011. (...) BM rendelete

A Belügyminiszter./2011. (...) BM rendelete 1 A Belügyminiszter./2011. (....) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó munkáltatói jogkörökről és azok gyakorlására feljogosított

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének 21/Eln./2010. évi belső utasítása a Gazdasági Versenyhivatal Alapító Okiratának módosításáról

A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének 21/Eln./2010. évi belső utasítása a Gazdasági Versenyhivatal Alapító Okiratának módosításáról GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének 21/Eln./2010. évi belső utasítása a Gazdasági Versenyhivatal Alapító Okiratának módosításáról Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények

Részletesebben

2001. évi XXXII. törvény. a magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény módosításáról

2001. évi XXXII. törvény. a magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény módosításáról NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából. 2001. évi XXXII. törvény a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról 1. (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi

Részletesebben

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata Pálmonostora Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 10.. (4)

Részletesebben

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014. augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország

Részletesebben

ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/

ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/ ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022 Tárgyalja:- Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Ügyrendi Bizottság E L Ő T E R J E S Z T É S Újszász Város Képviselő-testületének

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. február 10.-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. február 10.-i ülésére Város Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Kossuth tér 1. Telefon/Fax: (53) 360-010 Telefon: (53) 361-571 ELŐTERJESZTÉS Az előterjesztés készítésében közreműködött: Jegyzői Titkárság Okmányiroda

Részletesebben

28/2001. (VI.21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL

28/2001. (VI.21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL 1 SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 28/2001. (VI.21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL Sárvár város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 TARTALOMJEGYZÉK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 1. Bevezetés...3 2. Az államigazgatás átalakulása...4 2.1. A központi közigazgatás és annak átalakulása...4 2.2. A területi-helyi államigazgatás átalakulása

Részletesebben

VANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Általános rendelkezések

VANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Általános rendelkezések VANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Vanyola község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel őcsoportja Kereszténydemokrata Néppár t Képvisel őcsoportja Et1 eg : 1010 t4aj 17. TI... számú törvényjavasla t a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGI ELŐTERJESZTÉS

SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGI ELŐTERJESZTÉS Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal Humán-közszolgáltatási Osztály 1239 Budapest, Hősök tere 12. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGI ELŐTERJESZTÉS Javaslat a Budapest Főváros

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése

Közbiztonsági referensek képzése Közbiztonsági referensek képzése KATASZTRÓFAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA 2012.10.02. KATASZTRÓFAVÉDELEM MEGHATÁROZÁSA A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. Katasztrófavédelem:

Részletesebben

Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2015. (VIII.26.) Önkormányzati rendelete

Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2015. (VIII.26.) Önkormányzati rendelete Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2015. (VIII.26.) Önkormányzati rendelete Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014.

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzatának. 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

Nyékládháza Város Önkormányzatának. 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Nyékládháza Város Önkormányzatának 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Nyékládháza Város Képviselő-testülete a helyi közakarat demokratikus kinyilvánítása érdekében

Részletesebben

/2013. (..) Korm. rendelet. egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról

/2013. (..) Korm. rendelet. egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról 1 /2013. (..) Korm. rendelet egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány az 1., valamint a 6. és 8. tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

HATALOMMEGOSZTÁS. Köztársasági elnök. Törvényhozói hatalom. Bírói hatalom. Önkormányzatok. Végrehajtói hatalom. Alkotmánybíróság ???

HATALOMMEGOSZTÁS. Köztársasági elnök. Törvényhozói hatalom. Bírói hatalom. Önkormányzatok. Végrehajtói hatalom. Alkotmánybíróság ??? JOGI ALAPISMERETEK HATALOMMEGOSZTÁS Törvényhozói hatalom Köztársasági elnök Bírói hatalom Végrehajtói hatalom Önkormányzatok Alkotmánybíróság??? 2 KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 2010. évi XLIII. tv.

Részletesebben

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat Lajosmizse Város KIVONAT a Képviselő-testület 05. április -i ülésének jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 43/05. (IV..) ÖH. A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okiratának módosítása

Részletesebben

Magyar joganyagok - Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirata, 2. oldal - irányítja a katasztrófavédelmi kirendeltségeket, a hivat

Magyar joganyagok - Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirata, 2. oldal - irányítja a katasztrófavédelmi kirendeltségeket, a hivat Magyar joganyagok - Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirata, 1. oldal Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben 1 A katasztrófavédelemről

Részletesebben

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének április 25-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének április 25-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 68/2013. (IV. 25.) határozata

Részletesebben

Tematika. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2013. április 15-17. és 24-25. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Díszterme (9021 Győr,

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék november 11.

Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék november 11. Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék 2015. november 11. 1 Helyi önkormányzatok (3197) Települési önkormányzatok (3178) Területi önkormányzatok (20) Községek (2809) Városok (346) (ebből járásszékhely

Részletesebben

Szentlőrinc Városi Önkormányzat 16/2007.(X. 19.) KT. Rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

Szentlőrinc Városi Önkormányzat 16/2007.(X. 19.) KT. Rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Szentlőrinc Városi Önkormányzat 16/2007.(X. 19.) KT. Rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Szentlőrinc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló

Részletesebben

/2012. ( ) Korm. rendelet

/2012. ( ) Korm. rendelet 1 /2012. ( ) Korm. rendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet valamint a

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Siófok Város Képviselő-testületének május havi ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Siófok Város Képviselő-testületének május havi ülésére SIÓFOK VÁROS POLGÁRMESTERE 8600 Siófok, Fő tér 1. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő: Siófok, 2013. május E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2013. május havi

Részletesebben

366/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalokat érint egyes kormányrendeletek módosításáról

366/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalokat érint egyes kormányrendeletek módosításáról 366/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalokat érint egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében,

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTER J/1893. Jelentés

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTER J/1893. Jelentés ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTER J/1893. Jelentés kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-i választásának megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról

Részletesebben

Magyar joganyagok - 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás - a Széchenyi Progra 2. oldal c) ellátja a Korm. rendeletben, a Társaság alapító okira

Magyar joganyagok - 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás - a Széchenyi Progra 2. oldal c) ellátja a Korm. rendeletben, a Társaság alapító okira Magyar joganyagok - 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás - a Széchenyi Progra 1. oldal 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás a Széchenyi Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének január 28-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének január 28-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. január 28-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (II.15.)KT. határozata

Részletesebben

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.

Részletesebben

Anyakönyvi ügyek. 1. Születés anyakönyvezése. Ügyleírás:

Anyakönyvi ügyek. 1. Születés anyakönyvezése. Ügyleírás: Anyakönyvi ügyek 1. Születés anyakönyvezése A születést a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnek kell bejelenteni a születést követő első munkanapon. Az intézetben történt születést az intézet vezetője,

Részletesebben