Ikonosztázionok a néhai Felso-Magyarországról budapesti múzeumok gyüjteményeiben

Átírás

1 Terdik Szilveszter Ikonosztázionok a néhai Felso-Magyarországról budapesti múzeumok gyüjteményeiben Kevesen tudják, hogy a budapesti Néprajzi Múzeum ún. Egyházi GYlijteménye rendelkezik a történelmi Magyarország területérol származó egyik legnagyobb görög katolikus vonatkozású emlékanyaggal.! A gyujteményben a magánáhítat körébe sorolható szakrális tárgyak mellett számos liturgikus tárgy, templomi berendezés hez tartozó töredék, gyertyatartó, ikon is fellelheto. Az utóbbi csoporton belül három teljes ikonosztázion található, amelyeket még a 20. század elején vásároltak meg az országos múzeumok, az Iparmuvészeti és a Nemzeti, ahonnan eloször a Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárába, majd az önálló Néprajzi Múzeumba kerültek át. Az áthelyezések következtében az egyes ikonosztázionok származási helye feledésbe merült, késobb a mutárgyakra vonatkozó adatokat más mutárgyakkal kapcsolták össze, így nem csoda, hogy az eredetileg összetartozó részek szétszóródtak, a rossz raktáro2ási körülmények miatt részben el is pusztultak. Az egyes ikonosztázionok eredettörténetét, múzeumi sorsát az utóbbi években, a három múzeum adattárában végzett kutatásaimmal részben tisztáztam,2 most az újabban elokerült adatok segítségével tovább pontosítom. A viskói ikonosztázion A Muemlékek 01:I'ZClgOSBizottsága (továbbiakban: MOS) 1900 decemberében szerzett tudomást a Sáros vármegyei Viskó (Viskóc/Viskovce, SK) régi fatemplomának folyamatban lévo bontásáról. A MOn hamarosan arra kérte az eperjesi (presov, SK) görög katolikus püspököt,hogy a kiküldendo szakérto megérkezéséig állíttassa le a munkálatokat. A püspök eleget tett a kérésnek, így a nyár folyamán Sztehlo Ottónak még volt lehetösége az épüle- A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárában fölállított viskói ikonosztáz részlete. Budapest, Néprajzi Múzeum Irattára, fotó tet és berendezését megnézni, részben föl is mérni. A templom belsejében az egyik gerendán 1662-es évszámot látott, amely az építés idejére utalt. Sztehlo az ikonosztázion fakeretét iparmuvészeti remeknek tartotta. Megállapította, hogy a szerkezet két fázisból származott, ugyanis az egyik kép keretét, véleménye szerint, a régi ikonosztázionból 10 Apostolok és ünnepek, a viskói ikonosztázion résztele. Mándoki görög katolikus fatemplom. 18. század második fele, Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Terdik Szilveszter felvétele

2 hasznáihatták föl, mivel ennek a képnek a faragott kerete - formájában és méretében is - különbözött a másik háromtól. Följegyezte még, hogy a korábbi ikonosztázion képei egyébként a templom falán függtek. A régebbinek vélt,szent Mihályt (Angyalok gyülekezete) ábrázoló alapképkeretének ikon alatti részérol egy feliratot is lejegyzett: "sub cura Petra Ana 1761 Pinxit Anton Dwomitzki". Ahelyi lelkész a berendezést néhány száz koronáért megvételreajánlotta föl, az új templom építése során támadt hiány pótlására, ezért Sztehlo kérte a Bizottságot, hogy a tárgyak múzeumi elhelyezésérol mihamarabb gondoskodjék.a MOB-iratokból tudható, hogy történtek is elorelépésekaz ügyben.' Az ikonosztáziont és a hozzá tartozó négy gyertyatartót végül az Iparmuvészeti Múzeum vásárolta meg 1902-ben 800 koronáért ben az egész együttest örök letétként átadták a Néprajzi Tárnak, ahol rövidesen fölállították, és három fényképet is készíttettek róla. Afotók je1entosége kiemelkedo, mivel a gyüjtemény költözései során újra szétszedett ikonosztázion különbözo helyekrekerült darabjait ezek segítségével sikerült eloször azonosítanom.4 Az ikonosztáz Ünnep- és apostolsorát az 1970-esévekben restaurálták a szentendrei Skanzenben fölépítettmándoki fatemplom számára, ahol a mai napig megtekinthctok.5 Hogy miért csak ez a két sor került kihelyezésre?valószínüleg azért, mert a többi része be sem fértvolna - a mándoki templom szentélynyílása ugyanis túl szuk a viskói ikonosztázion asztalokkal is rendelkezo alapképeinek abefogadásához -, az apostol sort így is csak megdöntve tudták elhelyezni. Ugyanakkor a mándoki templom berendezését tervez6 kutatók valószínüleg nem is tudták, hogy me!y részek tartozhattak eredetileg a még a szétbontások során is egyben tartott apostol- és Apostolok és ünnepeka mérgesvágásiikonosztázionról Litinye,görög katolikus kegytemplom kápolnája 18. századmásodik fele SzentesiEdit felvétele ünnepsorhoz, ugyanis a mándoki templomhoz készített dokumentáció tanúsága szerint az 1915-ös felvételeket nem ismerték, az együttest pedig nem viskói, hanem "nagyszolosi" (Vynohradiv, UA), vagy "szolyvai" (Sval'ava, UA) néven tartották számon.6 Az ikonosztázion ki nem állított darabjai most is föllelhetok a Néprajzi Múzeum különbözo raktáraiban (Kirá6Ji kapu, Istenszülo a gve1c mekkel, Tanító Krisztus, Szent Miklós alapképek, és a hoz- Istenszülo a gyermekkel, a viskói ikonosztázion alapképe. Budapest, Néprajzi Múzeum. 18. század második fele Terdik Szilveszter felvétele Istenszülo a gyermekkel, a mérges vágási ikonosztázion alapképe. Litinye, görög katolikus kegytemplom kápolnája. 18. század második fele Szentesi Edit felvétele 11

3 zájuk tartozó asztalok, oromzati kereszt'), az eredetileg hat darab szív alakú prófétaképbol viszont mára csak egy maradt,8 az Utolsó vacsorát és az Angyalok gyülekezetét ábrázoló képek a raktárt ért baleset következtében szinte teljesen elpusztultak, fa hordozójuk és keretezésük maradt meg a legépebben. Öröm az Ürömben, hogya Szellt Angyalok ikonja keretén olvasható, Sztehlo által is lejegyzett felirat sértetlen maradt. Mivel ez utóbbi ikon a három másik alapkép nél nagyobb méretu, és keretének faragása is eltéréseket mutat, az ikonosztázion múzeumi katalogizál ása során a tárgyakat leíró muzeológus - Sztehlohoz hasonlóan - azt feltételezte, hogy ez az ikon korábbi lenne a többinél. A keret formája valóban különbözik a három másik ikonétól, de a faragványok stílusában nem érzékelheto lényeges eltérés. A domború, áttört levélmotívumokból szerkesztett keretforma ugyanis teljes összhangban van a felso sorok ikonjait keretezo díszítéssei, az alapkép két oldalán álló, csavart, szolomotívumokkal ékesített oszlopok is a többi alapkép és az apostolok ikonjai között álló oszlopokkal egyezo formákat mutatnak. Stiláris alapon tehát nem zárható ki, hogy az egész szerkezet egy idoben készült. Feltételezhetoen csak azért kapott nagyobb és díszesebb keretet Az allg)'alok gyülekezete ikon, mert a templom CÍmÜnnepét ábrázolta, de az sem zárható ki, hogy csak az ikon készült hamarabb a többinél, keretét már az egész szerkezettel együtt faragták. Azzal is lehet számolni, hogy a felirat nem csak erre az egy ikonra, hanem a többire és a márványozó festésre is vonatkozik. A kérdés egyértelmu eldöntését az ikonok stíluskritikai elemzése segíthetné, ami az ikon figurális részeinek nagymérvu pusztulása miatt nem könnyu feladat. Az ikonosztázion többi ikonja homogén, egységes stílusú, feltételezheton azonos mester muvei. Mindenesetre amíg egy, a felirat és a többi festett felületviszonyát elemzo restaurátori vizsgálat be nem bizonyítja az ellenkezojét, elfogadhatónak tunik, hogy az egész ikonosztázion képeit Dvorniczky munkájának tekintsük. Stíluskritikai megfontolások alapján vetettem föl, hogy a viskói ikonosztázion festojétol származhat a mérgesv~igási (Mérgeske, Nová Polianka, SK) ikonosztázion is.9 Ezt az együttest 2009-ben a litinyei (L'utina, SK) görög katolikus kegytemplom új oldalkápolnájában, teljesen restaurálva állították föl. A helyszíni vizsg~hat alapján inkább úgy látszik, hogya négy alapkép és az apostolsor közepén elhelyezkedo Krisztui!>jopap-ikon származhat valóban a viskói ikonosztázion mesterétol (Dvorniczkytol?), míg a többi ikon - az Ünnepek, az apostolok és a próféták -, nem ütik meg sem a nagy ikonok, sem a viskói ikonoszt~iz azonos témájú ikonjainak színvonalát, ezek egy másik, gyengébb képességu mester munkái lehetnek. JO Az alapképek stílusrokonsága a két ikonosztázion!stenszülo ikonjainak összehasonlítása során is nyilvánvaló: az arcok, az alakok, a drapériák megformálása sok részletében egyezik a két képen. Dvorniczky Antal eperjesi festo neve eddig sem volt ismeretlen a muvészettörténeti kutatásban, de a görög katolikusok számára készített munkáira vonatkozó adatokat még nem közöltek.ll 12 Valószínuleg a viskói ikonosztáziont készíto ismeretlen faragó dolgozott a közeli Pataki (Potoky, SK) fatemplomában is, ahol az ikonosztázion-állítás terminuspost quemjét a templom 1773-as építési dátuma adja. IIA két állványzat szerkezetében, részletformáiban szám os egyezést mutat, különösen az oszlopok, a keretformák és a Kirá6Ji Kapu esetében szembeötlok az egyezések. Ugyanennek a muhelynek a munkája lehet a velkoi (Vel'krop, SK) templom kép fala is, de a festo, akárcsak Patakiban, nem Dvorniczky, hanem egy másik ismeretlen, egyszerubb formavilágú mester.' 1 Ajakabvölgyi Qakusovce, SK) templom ikonosztázionjának faragott állványzata is ehhez a körhöz sorolható. Mivel itt a 20. század elején az összes ikont kicserélték, nem tudni, ki lehetett a festo.14 A két utóbbi képfal szerkezetileg is különbözik a viskói, a mérgesvágásai és a pataki ikonosztázionoktól, ugyanis a szív alakú prófétaképek helyett - valószínuleg a templom teréhez igazodva - négyzetes, illetve ovális formájú képekbol alakított.ü\ ki a legfölso sort. Az eddigi példáktói teljesen különbözo szerkezetu a sósfüredi (SariSskyStiavnik, SK) egykori fatemplom frissen restaurált ikonoszl'ízionja,amelynek akantuszokból szerkesztett Királyi kapuja viszont nagyon közeli rokonságot mutat a fönt említett példák Királyiajtóival.'s A viskói ikonosztázion rokon emlékei alapján egy alapvetoen Sáros és Felso-Zemplén vármegyében dolgozó festo, illetve faragó muhely vonzáskörzete bontakozik ki elottünk, de úgy tunik, hogy a szomszédos lengyel területeken is lehetnek ehhez a muhelyhez kapcsolható emlékek.lh Nem zárható ki, hogy a további restaurálások, vagy levéltári kutatások során a faragó személyére vonatkozó adat is elokerül. (Velyki Komiaty, UA) ikono A magyarkomjáti sztázion Az Iparmuvészeti Múzeum 1913-ban 300 koronáért vette meg az Ugocsa vármegyei Magyarkomját 18. szá- <f~:) I A magyarkomjáti ikonosztázion szerkezeti rekonstrukciója (Terdik Szilveszter, Mordovin Maxim). Budapest, Néprajzi Múzeum

4 zad végén épült barokk kotemplomának szép rokokó ikonosztázionját. Ezt az együttest a múzeum 1915-ben még nem adta tovább, hiszen a viskóihoz képest nem nagyon lehetett népi jellegu tárgynak titulálni, mivel faragása kituno kvalitású, rokokó munka, a festményei is tanultabb, kiforrottabb mesterre vallottak. A 20. század második felében viszont ennek az együttesnek a szétszóródása is megindult ban egy kiállítás kapcsán a Királyi kapuja, három apostol és egy próféta képe aszentendrei Ferenczy Múzeumba került, amelyeket hivatalosan is átadtak. A maradék darabokat 1970-ben a NéprajziMúzeumnak adták tovább, ahol az elmúlt évtizedek folyamán nagyon rossz állapotba kerültek, különösen a faragványok.l7 Az utóbbi években különbözo pályázatoknak köszönhetoen az alapsor faragványai részben, képei teljesen megújultak Kutas Eszter restaurátor vezetésével, valamint a KéjJz(imtllJészeti Egyetem hallgatóinak közremuködésével.18 Azikonosztázion restaurálása folyamán az állványzat szerkezetirekonstrukcióját elkészítettem.19 A faragványokat stílusuk alapján, az ungvári (UZhorod, UA) székesegyház ikonosztázionját 1776 és 1779 között készíto Feck-muhelyhez kapcsoltam.20 Az ukrán kutatók hol1hek,21 hol Frics névváltozatban tartják számon Franz és Johannes Fecket, kassai (Kosice, SK) mestereket, akik testvérek voltak.22 Újabban közöltek két, állítólag az ungvári székesegyház ikonosztázionjához készült tervrajzot is.23 Az egyikenaz alapképek elotti asztalok ugyanolyan hasasodó formájúak, hullám íves keresztmetszettel, mint amilyenek Magyarkomjáton meg is valósultak (Ungváron viszont nem), ami, hogy ha a tervek tényleg a székesegyház Istenszüloa gyermekkel, a magyarkomjáti ikonosztázion alapképe. Budapest,Néprajzi Múzeum. 18. század vége Kutas Eszter felvétele J ulp: LÁSSÁTOK, FELEIM! Istenszülo a gyermekkel, ikonosztázion töredéke Nagykuncfalváról. Sarisské Múzeum, 18. század vége Terdik Szilveszter felvétele számára készültek, erosítheti a mesterazonosság mellett szóló érveket. Úgy tunik, hogy a két ikonosztázion faragott díszítéseinek színezése is hasonló volt: a faragványok (ornamentika, keretek) teljesen arannyal, a többi felület viszont polierweiss-szel (porcelán hatású, krétázott réteg) volt borítva. Az így létrejött fehér felületet finom, márványozásra emlékezteto aranyerezettel tették még változatosabbá, amely a komjáti ikonosztázion asztalain helyre állítás ra is került, s eredetileg így lehetett Ungváron is.24 Az alapképek kereteinek kréta alapozását az aranyozása elott "vésett" ornamentikával díszítették, amely szintén mind a két helyen megfigyelheto. Az ikonosztázion ikonjainak festojére vonatkozó adat eddig nem került elo, de biztosan állítható, hogya komjáti ikonok festoje jól ismerte az ungvári ikonosztázion ikonjait készíto bazilita festo, Spalinszky Tádé munkáit, akit Puskás Bernadett azonosított az ungvári együttes mestereként.2s A magyarkomjáti ikonokkal szoros stiláris kapcsolatot mutat több más, az egykori Ugocsa és Sáros vármegye területérol származó ikonosztázion képanyaga is. A Szatmár Megvei Múzeum (Szatmárnémeti/Satu Mare, RO) állandó kiállításán látható a tarnafürdoi (Vaga, RO) fatemplom több korszakból származó ikonosztázionja. Az ünnep-, apostol- és próféta-sor képei tunnek a legkésobbieknek, de az apostolok ikonjai alatt egy korábbi, valószínuleg 17. századi apostol sorozat részletei is jól kivehetoek, ami azt mutatja, hogya hordozók ebben az esetben is jóval korábbiak, mint a képek.26 A késobbi, jelenleg látható hat álló apostol, valamint a Krisztus fopap alakja és az ünnepek ikonográfiája, stílusa szoros rokonságot mutat a magyarkomjáti ikonokkal. Ugyanez mondható el a sósújfalui (Novoselica, UA) fatemplomban 13

5 található, a korábbi, falra festett képek láthatóvá tétele miatt részben szétszedett, a 19. század elejérol származó ikonosztázion képeirol is.27 Abánfai (Bardejov, SK) Sárosi MÚzeum állandó kiállításán látható négy, Nagykuncfalváról (Helcmanóc/Helcmanovce, SK) származó, restaurál atlan ikon: Istenszülo a gyermekkel (egykori alapkép), Tamás és Pál apostolok, valamint a jézus jeruzsálemi bevonulását ábrázoló ünnepikon. Az Istenszülo kép nagyon közeli kapcsolatot mutat a magyarkomjáti alapképpel, a mesterazonosságot szinte biztosan állíthatjuk, szinte csak a gyermek Jézus jobb kéztartásában van lényeges különbség. Hasonló mondható el a két apostol és az ünnepek esetében is. Az apostolok szinte mind a négy helyen ugyanazt a típust követik, amely az ungvári sorozattal áll szoros ikonográfiai kapcsolatban.28 A szóban forgó ikonosztázionok apostol-sorának közepét kitölto Krisztusfopap kompozíció is nagyon szoros rokonságot mutat, pl. a fopapi trónus fotelként jelenik meg mindegyik példán. Szintén egyezo megoldás a tarnafürdoi és a magyarkomjáti ikonosztázionon, hogyaprófétasor közepén az Atya félalakos ábrázolása kapott helyet. Stiláris és ikonográfiai szempontból is ehhez a körhöz sorolható még az egykor Szabolcs vármegyéhez tartozó Kenézlo község ikonosztázionja.29 Az egyházközségi levéltár anyagából ebben az esetben biztosan tudható, hogya képfal beállítására 1801-ben került sor, bár egyáltalán nem biztos, hogy a festés és az aranyozás is rögtön kész lett volna..w Mindenesetre, ami az ikonokat illeti, a fönti példákhoz hasonlóan, az apostolok, ünnepek, de még az orom- zati kereszt is az ungvári székesegyház mintáját követi. Ugyanez állítható a faragott szerkezetrol is, amely a templom nagyobb méretei miatt monumentálisabb kialakítású, mint a magyarkomjáti, és részleteiben is hívebben követi a székesegyház által kínált mintát. A Kenézlon dolgozó faragó ra vonatkozó adat eddig nem ismert. Egyelore nem sikerült azonosítani azt a festot sem, aki ilyen híven örökítette tovább Spalinszky Tádé stílusát. Igazából még az sem zárható ki, hogy a szóban forgó helyszínek némelyikén o maga dolgozott (leginkább Kenézlo esetében feltételezheto), de lehet, hogy csak egyik tehetséges tanítványának muvészi produkciójával állunk szemben, a kérdés eldöntése további kutatást igényely A tornahorváti (Chorváty, SK) ikonosztázion A Néprajzi Múzeum raktárában a harmadik ikonosztáziont 2008-ban sikerült azonosítani. Bodnár Mónika, a Tornahorváti község (egykor Abaúj-Torna vármegye) görög katolikusaival foglalkozó néprajzkutató32 még 1990-ben érdeklodött a Néprajzi Múzeumban, hogy mit tudnak a község templomának egykori ikonosztázionjáról, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyve szerint 1907-ben megvásároltak, majd 1915-ben átadt ak a Néprajzi Tárnak ben, a Néprajzi Múzeumban található, szétszedett ikonosztázionok darabjainak kései leltározása és tisztázatlan tárgy története miatt még nem sikerült megállapítani, hogya sok töredék közül melyik is származhatott Horvátiból. A közel húsz év múlva újra elokerült levélnek köszönhetoen egy újabb nyom mutatkozott,33 ("~ Az Istenszülo elszenderülése, a tornahorváti ikonosztázion alapképe. Budapest, Néprajzi Múzeum. 18. század második fele Terdik Szilveszter felvétele 14 Szent Miklós püspök, a tornahorváti ikonosztázion alapképe. Budapest, Néprajzi Múzeum. 18. század második fele Terdik Szilveszter felvétele

6 SzuzMária mennybevétele, a tornahorváti templom egykori oltárképe. Budapest, Néprajzi Múzeum. 18. század második fele Kósa Zoltán felvétele amelynek segítségével remélni lehetett, hogy a föntebb bemutatott két együttes és a hozzá tartozó darabok kiszlírése után, a maradék töredékállomány is - legalább részben - beazonosítható lesz. A Néprajzi Múzeum raktárában volt még ugyanis két, közel egyforma méretu, egészalakos Tanító Krisztust és Istenszülot a gyermekkel ábrázoló, párt alkotó ikon, amelyekke! további három, szélesebb méretu kép mutatott közeli, stiláris rokonságot. Az egyik kép Szent Miklóst, a másik kettoszuzmáriaelszenderülését ill. mennybevitelét ábrázolja. További azonosítatlan ikonosztázion-részletek voltak még: egy nagyméretu, a megszokottnál több ovális formájú képet tartalmazó királyi ajtó34; két, kb. hat-hat képbol álló, hosszú deszkákra festett, faragott lizénákkal tagolt ünnepsor,35.valamint egy szintén csak két részbol álló apostolsor, amelynek rézsusen kialakított, oldalain faragványokkal díszített, ívesen záródó, egymástól osz/opokkal elválasztott hat-hat fülkéjébe festették meg a tanítványokat.36 Ismert volt még egy, az apostolsor szerkezetéhez hasonló kialakítású Deészisz-ikon (Trónon ÜloKrisztusfopap az!stenszülovel és Keresztelo Szent jánossal) is, amely rendszerint az apostol-sorozatok központi képe szokott lenni. Szinte egy teljes ikonosztázion áll össze a számbavett töredékekbol, amelyeket viszont a kisebb-nagyobb szerkezeti, ill. stiláris különbségek miatt nehezen lehetett egybetartozónak vélni. A Nemzeti Múzeum Irattárában végzett kutatás során a tornahorváti ikonosztázion megvásárlásához kapcsolódó levelezésbol kiderült, hogy a mutárgyak megvéte!éro! a MOB kezdeményezésére 1907-tol tárgyaltak a helybeli lelkésszel, Mihalics Gáborral, aki a templom felújítása során fölhalmozódott tartozásokat szeretette volna az eladásbó! nyert összeggel enyhíteni. Végül 400 koronáért vásárolták meg a barokk ikonosztáziont és oltárt, amelyeket 1908 februárjában szállítottak Budapestre. A bontást és csomagolást a Szépmlívészeti Múzeum "laboránsa", Asztalos Pál végezte:'7 A múzeumi leltárkönyvbe, sajnos, részletes leírás nem készült az együttesrol. Késobb csak ennyit jegyeztek föl: "Letétként átküldtük mindkét tárgvat a N Múzeum Néprajzi osztályába febl: 19.",8 Az ikonosztázion eredeti formájáról az 1877-ben végzett kánoni látogatás nak az eperjesi egyházmegye levéltárában fönnmaradt jegyzokönyvének segítségével alkothatunk némi fogalmat. A készítési idejét akkor 1775-re helyezték, és külön kiemelték, hogy Mária Terézia 200 forinttal támogatta a munkát. Kiderül, hogy az ikonosztázion négy sor képbol állt, a tetején nem volt kereszt, faragott oszlopai üregesek és teljesen aranyozottak voltak. Megvolt a szokásos három ajtó, amelyeknek pontos méreteit is megadták, s kiemelték, hogy a KiráM kapu felett nem az Utolsóvacsora, hanem a Szent rjdvözítoarcának képe szerepelt. Külön pontban írtak a Királyi kapuról, amelyet tizenkét kép díszített, az egyik Dávid kirá~v volt.39 Az egyházközség Historia Domusában késobb szinte ugyanezeket írták a templom legfobb ékességérol:,, több kisebbjavítások ésegylzázi szerek [...] megszereztetett, de leginkább a nagvoltár és az iconostasion.festetett, melynek költségeilzez a KÍ1:Helytartótan ácsba benyújtott JÖlyamodvány következtében nemcsak 200 frt utalványozott. Kál; Izogye gyönyörzl iconostásion költségeit a számadásokból kivenni nem lelzet s még nagvobh kár, Izogy a festo neve se/zol sem,fordul elo s a gyönyörzlmunka deszkára vanjestve.,,40 A Mária Terézia adományával kapcsolatos iratanyag az 01:~zágosLevéltárban lelheto fel októberében terjesztette kérelmét Ternyei Mihály helybéli parókus a He!ytartótanács elé, amelyben leírja, hogy a rossz állapotú fatemplom helyett saját erobol, a kegyúr támogatása nélkül építették meg az új kotemplomot,41 ezért most legalább a belso berendezés elkészítéséhez, a fooltárhoz (,,Ara major") kér segítséget. A kérvényt Galgóczy János esztergomi helynök terjesztette be, támogatva a kérésty A helynök egy vármegyei bizottságot is kiküldött a helyszínre, ahol kiderítették, hogya Keglevich család lenne az illetékes kegyúr, de mivel az építkezést nem támogatták, az egyházközségnek - nem lévén semmi jövedelme -, 326 rajnai forint tartozása van. Úgy találták, hogya berendezés kb. 386 rajnai forintba kerülne. A Cassae pal'oclzorum (a szegény templomok segélyezésévei foglalkozó bizottság) végül úgy döntött, hogy mivel a berendezési munkálatokról részletes kimutatást nem kaptak, 200 rajnai forint támogatást kérnek a királynotol, aki 1774 februárjában jóvá is hagyta folyamodványukat.43 Valóban nagy kár, hogy részletes költségvetést nem terjesztettek föl, mert abból akár a készíto mester neve is kiderülhetett volna. 15

7 Megjegyzendo, hogy az,,aramajor" görög katolikus templomok esetében ebben az idoszakban nem csupán fooltárt, hanem leginkább az ikonosztáziont jelentette.44 A már több mint százéves ikonosztázion 1882-ben sürgos felújításra szorult, ekkor egy kassai aranyozó, Klimkovics Flóris állapotleírást adott róla, majd megerosítette a szerkezetet, a képeket kiszedte, és valószínuleg a repedéseket beragasztotta, majd átfestette.4s A fönti adatok alapján a Néprajzi Múzeumban található, darabjaira tört Királyi ajtót, amelyhez valóban több, ovális alakú kép kapcsolódott, nyugodtan azonosíthatjuk a tornahorvátiból bekerült Királyi ajtóval. Az ovális képek különbözo méretuek, a Királyi ajtókon szokásos Örömhírvétel (Angyali üdvözlet) Máriája és több más, ószövetségi alak ikonja darabokra törve ugyan, de megvan. Az egészben maradt keret méretei is egyeznek a Canonica visitatióban található adatokkal. A kánoni látogatás jegyzokönyvében említett diakónusi kapukat a múzeumi anyagban egyelore nem sikerült azonosítani. A királyi kapu fölött említett Krisztus-arc viszont a mándoki fatemplomba kihelyezett, ikonosztázion-kompiláció Királyi kapuja fölé, az elpusztult viskói Utolsó vacsora pótlására beillesztett Krisztus arccal lehet azonos.46 A canonica visitatiókor azt is említik, hogy az ikonosztázionnak nem volt oromzati keresztje, ami azzal magyarázható, hogy a templom hajója viszonylag alacsony és síkmennyezetes. Az ikonosztázionok esetében nem túl gyakori, hogy a Királyi kapun ilyen sok kis kép szerepel, de már a 17. századtól van rá példa, hogy az ószövetségi igazak, mint a megtestesülés elohírnökei, idonként Jessze-fa kompozícióra utaló, gazdag növényi ornamentikába helyezve szerepelnek.47 A Kárpát-vidéken annak is nagy hagyománya volt, hogy a kapu fölött a szokásos Utolsó vacsora helyett a Mandylion, vagyis a Krisztus nem kézzel festett arcát ábrázoló, ún. "vera icon" kapott helyet.48 A tornahorváti ikonosztázionhoz kapcsolható a föntebb említett öt nagyméretu, aranyozott, mustrázott hátteru táblakép is. A Szuz Mária halálát és mennybevitelét ábrázoló képek is megerosítik az ikonok tornahorváti eredetét, mivel a falu templomának Szuz Mária elhunyta a címünnepe. A képek méretkülönbségei is megfelelnek a tornahorváti templom adottságainak, ahol a nem túl széles diadalív miatt a hajó keleti falán két, meglehetosen széles szakasz marad a külso oldalképek befogadására. A képek méreteibol49 és a kánoni látogatás kor megadott ajtóméretekbol jól látszik, hogya mutárgy bekerülését megelozo levelezésben szereplo méretek, hogy ti. az ikonosztázion 5 m széles és 7.75 m magas lett volna, so nem felelhet meg a valóságnak, mert az adatok összesítése után úgy tunik, hogy éppen fordítva lehetett.s1 Mindezek fényében az ötödik, Mária mennybevitelét ábrázoló festményts2 az egykori oltárhoz tartozó képpel azonosíthatjuk. Szuz Mária halálának eseményeit - egyébként az apokrif történettel összhangban - két eseményen keresztül mutatták be (eloször halálát, aztán a mennybevitelét). A Szuz elszenderülését ábrázoló tábla 16 kompozíciója mutat még némi rokonságot a bizánci ikonográfiai hagyományokkal, de lényeges különbség, hogy Krisztus nem csecsemo, hanem inkább kislány alakjában fogadja karjaiba anyja lelkét - bár megjegyzendo, hogy ebben az idoben ez az ikonográfiai megoldás már az ortodox festok között is elterjedtnek számított. Az egykori oltárkép viszont teljes egészében a nyugati ikonográfiai hagyományt követi: az üres sír fölött, amelyben egy!epel és virágok látszanak, angyalok viszik a menny felé a Szuz újra életre kelt testét. A négy alap- és az oltárkép egy mester alkotásának tunik, de talán neki attribuálható még a Királyi ajtó festett dekorációja is. Valószínuleg egy idoben, a királyno támogatásából, 1774 körül készülhettekezek a hangsúlyos részek. Feltételezheto, hogy valamelyik közeli városban dolgozó mester alkotásaival állunk szemben, aki nyugati formanyelven nevelkedett, de tanulmányozta a bizánci képi tradíciót is, igaz, ez alapvetoen a nyugati festészetben már szinte abszolút anakronisztikusnak számító mustrázott aranyháttér alkalmazásában merül ki. Az ikonok stílusával rokon, más görög katolikus templomban lévo analógiákat egyelore nem sikerült találni, bár az abodi templom elocsarnokában elhelyezett, nagyméretu, vászonra festett, a gyermekét tartó álló Szuz Mária, és az oket körülvevo puttók megformálása emlékeztet a tornahorváti képeket készíto mester stílusára. Hasonló muvészeti stílus jellemzi még az abaújszolnoki barokk oltár és egykori ikonosztázion, illetve a mogyoróskai két, a mára elpusztult ikonosztázionhoz tartozó konzolasztal Szent Kozmát és Damjánt ábrázoló képeinek festojét. A tornahorváti képek állapota ma meglehetosen rossz, a 19.századi átfestések jól kivehetok. Az egykori oltárképet viszont a Képzomuvészeti Egyetemen diplomamunkaként restaurálták. SI A festmény fenyofára, olajfestékkel készült, s valószínuleg ilyen technikával született meg a további négy tábla is. Az ikonosztázion többi részének, az ünnep-, apostol- és prófétasornak, valamint a faragott szerkezeti elemeknek a beazonosítása már nem tunik ennyire egyszerunek. A bekezdés elején már utaltam egy ünnep- és egy próféta-sorozatra, amelyek feltételezhetoen ugyanazon ikonosztázionhoz tartozhattak, festoi stílusuk ban viszont különböznek az öt nagyméretu képtol, de még a Királyi kapu festményeitol is, bár festojük ugyancsak alapveto en nyugati eloképeket követo, de kevésbé tehetséges mesternek tunik. Mindenesetre, mivel a gyujteményben nincs más teljes ünnep- és apostol-sorozat, és egyelore arra vonatkozó adatunk sincs, hogy máshonnan is bekerült volna még az említett három együttesen kívül teljes ikonosztázion, kézenfekvonek látszik, hogy a szóban forgó darabokban a tornahorváti együttes még hiányzó részeit lássuk. A stíluskülönbség akár azza! is magyarázható, hogy a komoly anyagi gondokkal küzdo közösség a kisebb képek megfestésére egy olcsóbb mestert fogadott. Hogy a gyujteményben található Deészisz-kép is ehhez a sorozathoz tartozott-e, csak alaposabb, restaurátori vizsgálat elvégzése utánlehetne megállapítani. --~~ ~

8 Az ünnepsorhoz tartozhatnak még további képek is, amelyek azonos stílusú és keretezésu munkák, Jézus szenvedéstörténetébol és más jelenetekkel. Ezek eredeti elhelyezése is kérdéses, de ha figyelembe vesszük, hogy a tornahorváti templom 7 m-nél szélesebb, akkor elfogadhatónak tunik az a lehetoség is, hogy a szokásos 12 ünnep mellé még további kompozíciókat illesztettek, gyakorlatilagaz üres helyek kitöltésére. Nehezen azonosítható az együtteshez tartozó prófétasor. A gyujteményben található néhány, a prófétákat félalakosan, kettesével ábrázoló prófétakép, 54 amelyek áttört keretfaragása viszont rokonítható az apostolsor rézsuin alkalmazott ornamentikával, és a képek stílusa is hasonló az apostolokéhoz. Ami különösebb, hogy ehhez a sorozathozmintha vértanúnok félalakos képei is tartoznának (Szent Katalin és Szent BOl'bála ),55 de nem egészen világos,hogy egy ikonosztázionon hol lehetett a helyük. Amia faragott szerkezetet illeti, úgy tlínik, hogya legjobban ez az emlékcsoport sínylette meg a költözéseket. Acanonica visitatio világosan írja, hogy áttört, faragott, aranyozott oszlopok álltak az ikonosztázionon. Mivel az apostolsor oszlopaira csak az utóbbi két megállapítás érvényes, feltételezheto, hogy az alapképek keretépítményeinek voltak fontos részei az áttört oszlopok. Több ilyen típusú oszlop töredéke is létezik a gyujteményben, amelyek szétválogatása még a jövo feladata. Ezekbol viszontaz is látszik, hogy az alapképeknek is fü!keszeruen kialakított keretépítménye lehetett, ami már a 17. századtól bevett gyakorlatnak számított a régióban, de a 18. század hetvenes éveiben kicsit archaikus, népies megoldásnak számíthatott. Az ilyen típusú keretépítményekhez asztalok is szoktak tartozni. Van is négy aszta! a Néprajzi Múzeumraktárában, amelyek közül ketto-ketto egyforma (szélesebb, ill. keskenyebb ). A két keskenyebb asztal nem csak márványozott, hanem középrészükön fülkét idézo, rátétes elemekbol kialakított íves keretezésben festmények is helyet kaptak: egyiken jézus az olajfák liegjlén,56a másikon Kel'esztl'e ftszítve, a Tisztítótzlzhen szenvedo lelkekkel együtt látható. 57 Az asztalok méretkülönbségei megfelelnek az alapképeknél is meglévo méretkülönbségnek, így jogga! feltétezhetjük, hogy a két kisebb, figurális festést is mutató e!olappal ellátott asztal a SzuzMária- és a:tanító Krisztus-ikon szerkezetéhez tartozhatott. Most már csak a fooltár szerkezetének azonosítása van hátra. Hasonló kialakítású lehetett az alapképek keretépítményeihez, rézsus kerettel, áttört, faragott oszlopokkai, oromzattal. A gyujteményben van egy kisméretu tabernákulum, amely valószínuleg ehhez tartozhatott. Biztosangörög katolikus eredetu, mert aranyozott ajtaján a dombormuvu kehely fölött nem ostya, hanem a bizánci liturgiában megszokott, kereszttel jelölt négyzetes kenyérdarab, az ún. Bárány tündöklik. A szentségház oldalait borítókék márványozás részleges föltárása is megtörtént. 58 Atabernákulum pár-, mondhatni ikerdarabja maradt fönn az abaújszolnoki görög katolikus templomban, amelyet a korábbi fatemplombó! oriztek meg. 59 A késobbi átfestést, LÁSSÁTOK, FELEIM! valamint az oromzatot leszámítva szinte teljes épségben fönnmaradt oltár segítségével fogalmat alkothatunk az egykori tornahorváti oltárról is. A rézsusen kialakított képfülke oldalain áttört testu oszlopok álltak, az oltár predelláján, amelyhez a tabernákulum csatlakozott, két oldalon, keretbe foglalt rozetták találhatóak. Ugyanilyen predelia a múzeumi raktárban is fellelheto, a tisztított tabernákulummal egyezo faragott részekkel díszítve, amely feltételezhetoleg a tornahorváti oltár része volt. Az abaújszolnoki oltárnak két, gazdagon faragott szárnya is van, amelyhez hasonló darabok a múzeumi raktárban egyelore nem kerültek elo. A töredékes és az egész oltár faragott részei között meglévo, szoros kapcsolatot látva, kézenfekvonek tunne, hogy az oltárképek festoinek kapcsolatát is szemügyre vegyük: a tornahorvátihoz hasonlóan az Abaújszolnokon dolgozó festo is jó képességu, városi, nyugati fonnanyelvet alkalmazó mesternek tunik, aki jól ismerte kora szakrális muvészetét, egyedül a mustrás arany háttér, és a feliratok sejtetik, hogy bizánci liturgikus közegbe szánt muvekkel állunk szemben. A két oltár festményeinek stíluskülönbségei miatt viszont alkotóik egymáshoz való viszonyának tisztázása még a!aposabb kutatásokat igényel. A három ikonosztázion közül a tornahorvátihoz tartozó darabok összekapcsolása tunik a legnehezebb feladatnak, mivel a másik kettohöz képest sokkal heterogénebb, nagyon különféle stílusú és szerkezetu faragványokból, illetve ikonokból állt össze ez az együttes. Fobb vonalaiban talán nem, de részleteiben még biztosan változni fog az együtteshez sorolt darabok megítélése. Összegzés A budapesti országos múzeumok gyujteményeiben föllelheto görög katoliktls emlékanyag jól tükrözi azt a muzeológusi szemléletet, amely a 20. század elején a gyujtemények munkatársait jellemezte: a történelmi Magyarország minden nemzetiségének, vallási közösségének az emlékanyagát gyujtötték, fontosnak tartották, hogy minden egyes régió képviselve legyen a közgyujteményekben. Ez a szemlélet az elso világháború után, foképp az 1919-es kommünt követo politikai változások, tisztogatások miatt tört meg, amikor a szóban forgó anyaggal foglalkozó kutatók egy része is mellozötté vált (a Néprajzi Tárból Semayer Vilibáldot és Sztripszky Hiadort nyugdíjazták). A történelmi változásokkal járó szemléletváltás a gyujtemények további sorsát is kedvezotlenül befolyásolta, ezek a tárgycsoportok kiestek a szukebben értelmezett, nemzeti központúvá alakított kutatás látókörébol, visszacsempészésük a tudományos köztudatba még ma sem könnyu feladat. JEGYZETEK I Szacsvay 2000a , Szacsvay 2000b., !Terdik Megköszönöm Bakó Zsuzsának, hogy erre az iratanyagra fölhívta a figyelmemet, és hogy az üggyel kapcsolatos MOB-iratokból készített összefoglalóját, valamint Sztehlo jelentésének és két rajzán ak másolatát a megjelenés alatt álló könyvébol önzetlenül a rendelkezésemre bocsá- 17 Ji; b: I i~,11 ~

9 totta. Sztehlo július 24-én járt a helyszínen, jelentése júl. 29-én kelt (Kulturális ÖrÖkségvédelmi Hivatal/továbbiakban: KÖH/, Irattár, MOB 1901/332.). Ekkor fölmérte az épületet (KÖH Tervtár, K8235), egy másik lapra részlegesen az ikonosztáziont és az oltárt is lerajzolta (KÖH Tervtár, K 8236). 4 Terdik A három fénykép a Néprajzi Múzeum irattárában található (NMI176/1915.). Két fotó ugyanabból a szögbol készült felvétel (egyiket már publikáltanl: Terdik , 2 kép), a harmadik fotón csak az együttes fele látszik (lásd jelen tanulmányban: 1. kép). \ Leltári számuk: A..nagyszolosi"' név használatát már tisztáztam: Terdik A szolyvai eredet föltünésének az lehet az oka, hogy 1939-ben, Lehóczky jeno több levélben hívta föla Néprajzi Múzeum figyelmét arra, hogya szolyvai temetoben álló régi fatemplom bizonyos fa berendezési tárgyai (foképp gyertyatartók, de ikonosztázról szó sincs), olcsón megszerezhetok lennének. (NMI 18/1939.). Valószínu. hogy az 1970-es években ezeket az irattári forrásokat hozták Összefüggésbe a viskói darabok kal. (MegkÖszÖnÖm Szacsvay Évának, hogy ezekre a dokumentumokra fölhívta a figyelmemet.) 7Az Oromzati kereszt leltári száma: LIsz Terdik ISO. 10 Ennek a mesternek attribuáltam még a Bártfai Múzeum (Bardejov, SK) egyik kisméretu. Istenszülo-ikonját is (adatai és képe: Greslik 1994, kat. 80.). Terdik , Terdik 2010, obr. A mérgesvágásai templom jelenleg a felsovízközi Skanzenben áll, és egy másik ikonosztáziont helyeztek el benne. Pavlosky II Garasnál Dvorniszky változatban találjuk a nevét, aki 1753-ban Eperjesen nyert polgárjogot. Garas lbvábbi adatok Dorniczkyrol: Bodnárová - Chmelinová lj A templom építési adatai, és színes fotó az ikonosztáz egy részérol: PavloskYZ \ Képek az ikonosztázionró!: (letöltve: január 30.) 14Képek az ikonosztázionról: (letöltve: január 30.) 1\A sósfüredi fatemplom 1773-ban épült ban bontották le, de 18. századi berendezését átmentették az új templomba. Az ikonosztáz több fázisban. a 18. század második felében készülhetett. A templom történetéro!: KOBa4oBH4oBa-f1ywKapboBa - f1ylllkap Pl. Banica 18. század végén épült (a Szt. Kozma és Damján tiszteletét élvezo) egykori görögkatolikus, jelenleg római katolikus templomának ikonosztázionja (1787) sorolható ide. A Királyi kapu, amely eredeti helyérol kiemelve, a Krisztus fopap-ikon két oldalára van helyezve. illetve a szív alakú próféták és a faragványok stílusa eléggé egyértelmuvé teszi a muhelykapcsolatot. Fényképek a fatemplomról: galerie/sad/sad-a-d.html (letöltve január 30.) 17Az ikonosztázion gyujteménytörténetét részletesen ismertettem: Terdik Elso jelentés a restaurálásró!: Kutas-Puskás-Szacsvay- Terdik A rajzok digitalizálását Mordovin Maxim végezte, segítségét ezúton is hálásan köszönöm. 2 Tenlik , 51. jegyzet. 21CHpOXMaH A Feck testvérekre vonatkozó adatok: Aggházy , 191., II., 262. Franz már nem érte meg az ikonosztázion befejezését. Terdik 20 ll f1pHHMH Ungváron az aranyozást és a polierweiss készítését a kassai mester, Wellerovszky Venzei vállalta márc. 19-én, egy évi munkában rajnai forintért. Terdik \Puskás Az ikonosztáz képe: Bálu -Szocs MegkÖszÖnÖm Szocs Péternek, hogya helyszínen készített fotóit a rendelkezésemre bocsátotta. Az ikonosztázionró!: CHpoxMaH ben készült. Szuhóczky Az ungvári ikonosztázion képe: Puskás jó minoségu fotók az ikonosztázionról: Puskás IJatálása viszont téves, a festoként föltüntetett Vidra Ferenc szerepeltetése félreértésen alapul. 50Terdik A templomot ismerteto Puskás Bernadett szerint az ikonosztázion Szpalinszky Tádé ugyanis 1809-ben, Mezozomboron halt meg, így ha a sósújfalui ikonosztázion valóban 1815-ben készült, ott o már nem dolgozhatott (lásd: 27. j.). 52A témában megjelent tanulmányai: Bodnár 1991., Bodnár 1992., Bodnár 1993a-b., Bodnár 1994., Bodnár MegkÖszÖnÖm Szacsvay Évának, hogy Bodnár Mónika levelére fölhívta a figyelmemet. 54LIsz \LIsz (a. 224x42, b. 229,5x40 cm) 56LIsz (a. 220x80 cm, b. 21Ox86 cm) 57A vásárlással kapcsolatos iratok: Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum Irattára - Érem és Régiségtár (továbbiakban: MNMI-ÉRT) /456/907., /748/907, /47/908., /9/908., /84/908., /160/908., 58MNMI-KÖzponti Adattár. Magyar Nemzeti Múzeum Leltára , ,,(43. kérdésre adott válasz: ) Iconostasi, 1775 erecta, per quem benedicta nesci tur, in tabulis ligneis picta, expensis fideliun1. Ecclesiae et altissimo oblato Suae Sacratissimae c. r. Majestatis 200 fl. De quibus in Dioario sequentia habentur: 1774die 24a aprilis a majestate sua S. pro erectione Arae majoris percepi 200 fl. In bono statu conservata per aedituum purgatur. (44. kérdésre adott válasz: ) IcollSostasis in 4 series divisa in cui mine non splendit crux, columnae in iconostasi sculptae pulchre inauratae sunt ex toto. (45. kérdésre adott válasz: ) In iconostasi adsunt aperttuae septentrionalis et in meridionalis 190 cm altae et 60 cm latae, regiae portae apertura seu vacuum spatium 114 cm. Lat. 276 cm alt. singula apertura capite in circulum desinit. (46. kérdésre adott válasz: ) Porta regia 114 cm lat. Et 202 cm alta valvata sculpta ex toto inaurata, duodecim effigies sanctorum ovalibus marginibus inclusorum complectitur, in finistrae valvae supremo loco s. David habetur etc. In lateribus apertluas etiam effigies sanctorum sunt, supra portam est effigies capitis Salvatoris sic dicta vera iconia (sic!)'. Canonica visitatio Archív Gréckokatolickeho arcibiskupstva, Presov, Inv.c sign jelenleg a kassai görögkatolikus püspökség levéltárában. Megköszönöm Bodnár Mónika muzeológusnak, hogya levéltárban található Historia Domus digitális felvételeit rendelkezésemre bocsátotta. 41Atemplom 1761és 1765 között épült a Historia Domus szerint. 42Ekkoriban ugyanis területileg Horváti az esztergomi érsekség joghatósága alá tartozott, csak néhány évvel késobb került át a Munkácsi egyházmegye joghatósága alá. 4\ MOL C 38, 45. csomó, No Az ügyirat összefoglalója, és az eredeti dokumentumok részben publikálva megtalálhatók: lienszlrnann 1976, Errol: Tenlik \...s midon minden elkészült, a képállvány vonta magára fjgyelmünket, melyet is szakértovelmegnézetvén kittínt. hogy Összeomló állapotban van. (Ezen vizsgálat ról tanúskodó szakértoi vélemény másolatát 2/2 alá tisztelettelmellékelem. / Ismét nem késtem a tekintetes Kegyuraságtói kérelmezni, hogy ezen nagy értéket képviselo képállványt az összeoml:btól megmenteni kegyesen méltózta.ssék. / SürgÖs lévén pedig annak helyreállítása, tekint. Köhler Albert úr, mielott kérvényemet a tekint. Kegyuraságnak is felterjesztette volna, utólagos jóváhagyás reményében intézkedett, hogy a képállvány képei leszedessenek s az oltárral együtt újból megerösítessenek, mi csakhamar meg is történt. / A képállvány és oltár megerosítésének költségei a csatolt kimutatásban bent nem foglaltatnak, miután annak helybenhagyása. - ami tekintve a tekint. Kegyuraság jószívuségét és nemeslelkuségét, kétségtelen -, még le nem érkezett." / dec. Mocsár Endre SzakértÖi vélemény / Alólírott a horvátii g. kath. lelkész úr által folyó év és hó 3-án felszólíttattam, hogya horváthii gk. templomban lévo képállványt vizsgáljam meg és annak állapotára vonatkozólag nyilatkozzam, mit is még aznap meg vizsgálván úgy találtam: Hogya képállvány (,.ikonosztás") egészben véve meg van indulva s nagy része az oltárképpel

10 együttlegalább 8 cm elodülve, minek következtében rövid nap beállhat az egésznek összeomlása. Legrövidebben segíthetni rajta az egésznek teljes leszerelésévei sujból felállításával, me ly alkalmával valamennyi képis kitisztítandó./ Kelt Ájban szept. 8-án / Klimkovics Floris m. k. / Szobrász és aranyozó / Kassán / Lakásom: / Kassa Mészáros utca 6. szám. Historia Domus. Klimkovics Flóris 1863-ban a sátoraljaújhelyi görög katolikus templom oltárát faragta. Terdik 'bltsz (37,7 x 84,2 cm) 4) Ilyenvolt a közeli, Borsod vármegyéhez tartozó Rakaca görög katoliktls templomának Királyi kapuja, amely az 1877-es Can. Vis. szerint mo-ból származott. Az ajtó felett itt is a Mandylion szerepelt. Canonica visitatio 1877.Archív Gréckokatolíckeho arcihiskupstva, Presov, [nv.c sign. Amándoki fatemplom Királyi kapuja is ebbe a típusba tartozik, és ma is megvan: Kecskés 1985, 15, Lengyelországban, ukrán, ill. a mai Kárpátalja területén is sok példáját találjuk, de nem ismeretlen a hazai ortodoxtemplomokban sem ez a megoldás. "Puskás 2003., Puskás 2005.,9 TanítóKrisztus: 140 x 57,5 cm (ltsz ); IstenszÜlo a gyermekkel: 138,5x 56 cm (ltsz ); Szúz Mária elhunyta: 152,5 x 100 cm (Itsz ); Szent Miklós: 152x99 cm (ltsz ) 50HampelJózsefírja az igazgatónak: 1907.aug. 14. MNMI-ÉRT/456/907. II Anégyalapkép és az ajtók mérete ( és 33. j.) összesen 5 m 45 cm, amelyhez még hozzá kellene adni a keretépítmények méreteit is, hogy az ikonosztázion eredeti szélességét megkapjuk x98cm, LIsz Restaurálták:Jilg Eniko - Pecze Éva. Kovács , PI.Ltsz / S5LtsZ / (Borbála), / (Katalin) lb Ltsz (75xll3 cm) S7LtsZ (87x114 cm) Mellette szerepel egy kézzel írott cédula is:,.abaujm. ikonosztáz", amely szintén az Abaúj-Torna tartozó Horvátira utalhatott egykor. 58Ltsz (42x45 cm) vármegyéhez 59Azoltárt ismerteti: Kárpáti , 5. kép. Még méretében is szinteazonos, mivel az abaújszolnoki tabernákulumot 1877-ban 43 cmnek mérték. Uo IRODALOM Aggházy Mária 1959:Abarokk szobrászat Magyarországon Biílu, Daoiela, Szocs Péter Leveote (szerk.) 1-11.Budapest 2008: MuzeulJudetean Satu Mare, Szatmár Megyei Múzeum, Ghidul expozi\ieide istorie i etnografie, A történelmi és néprajzi kiállítás kalauza. SatuMare - Szatmárnémeti Bodoár Móoika 1991:Adatok egy elmagyarosodott ukrán (ruszin) telepítésú falu - Horváti (Chorváty) történetéhez és nép rajzához. In: Nemzetiség - identitás. A IV. nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia eloadásai. (Ujváry Békés Zoltánközremúködésével szerk. Eperjessy Erno és KrupaAndrás) csaba- Debrecen, :Adatokegy elmagyarosodott ukrán (ruszin) telepítésú falu - Horváti (Chorváty) történeté hez és néprajzához. [o: Kultúra és tradíció. Tanulmányok Ujváry Zoltán tiszteletére 1. (szerk.: Viga Gyula) Miskolc, a:Ünnepi szokások egy elmagyarosodott ruszin telepítésú faluban a mai Szlovákia területén. In: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája.AMakói Múzeum FÜzetei 75. Makó, b:Húsvéti táplálkozási szokások a történeti Abaúj-Torna megyében. In: AMiskolciHerman Ottó Múzeum Közleményei 28. Miskolc, :Bódva-völgyenépessége. Húsvéti táplálkozási szokások interetnikus kapcsolatai. Acta Museologica 1-2. (szerk.: Liszka József) Komárom Komárno, :Torna megye görög katolikus falvainak néprajzi képéhez. A Herman OttóMúzeum Évkönyve XLVII., Bodoárová, Miloslava - Chmelinová, Katarína 2006:Umelci a umeleckí remeselníci Presova v storocí. Ars 39. Garas Klára 1955:Magyarországi festészet a XVlll. században. Budapest Greslik, Vladislav 1994: Ikony Sarisského múzea v Bardejove/[cons of the Saris Museum at Bardejov. Bratislava Henszlmaon Lilla (szerk.) 1976: Acta Cassae Parochorum. Egyházmegyék szerint besorolt iratok 5. füzet Esztergomi egyházmegye A-M Muvészettörténeti adatok. (A Magyar lud. Akadémia múvészettörténeti forráskiadványai Xll.) Kézirat, Budapest kutatócsoport jának Kárpáti László 1999: Az egykori abaújszolnoki görög katolikus fatemplom Myskovszky Viktor rajzain és az egyházlátogatási jegyzokönyv alapján (1876, 1877). A Miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXVII Kecskés Péter 1985: Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum [1.Budapest Kovács Petronella (szerk.) 2009: Megmentett múkincsek Preserved art treasures Diplo- mamlli1ka kiállítás, Magyar Nemzeti Múzeum - Magyar Képzomúvészeti Egyetem. Budapest KOBa'lOBH1IOBa-nYIlIKapboBa, bjlahka - nyilikap, hlpix 1971:~epeB'»Hi uepkbiicxillhoxo o6p»ilylia CnoBa'l'llllli.(HaYKoBIIH36iplliK MY3elOYKpa'illchKoi' KYJlTypllBCBIIIlHIIKY5.) np»web. Kutas Eszter - Puskás Beroadett - Szacsvay Éva - Terdik Szilveszter 2006: Múzeumi "leletmentés". Amagyarkomjáti görög katolikus ikonosztázion restaurálása, konzerválása és rekonstrukciója. Magyar Múzeumok 12/2., 3-6. Pavlovsky, Frantisek 2007: Drevené gréckokatolícke chrámy na rychodnom Slovensku. Svidník a okolie npuiímu11, MHxaiíJlo 2007:ncpcll JlIIUeMTBOi'M. 3aKapnaTcbKIIH[KOHOCTaC. YJKropoll Puskás Bernadett 2003: Le Mandylion de Lukov dans I'iconographie des icönes dans le régi on carpatique aux 15e - 16e siecles. Acta Historiae Artium XLIV : A Nem kézzel festett Krisztus-arc ábrázolások és a kárpáti régió középkori ikonfestészete. Athanasiana 20, , : A görög katolikus egyház múvészete a történelmi Magyarországol1. Hagyomány és megújulás. Budapest Puskás László (szerk.) 1991: Házad ékessége. Görögkatolikus templomok, ikonok, ikonosztázok Magyarországon. Szacsvay Éva Nyíregyháza 2000a: Egyházi gyujtemény. In: A Néprajzi Múzeum gyújteményei (szerk.: Fejos Zoltán). Budapest, b: Mútárgyak költöztetése a Néprajzi Múzeum egyházi gyujteményében. Néprajzi Értesíto LXXX[I., CupoxMaH, MuxaiíJlo / Syrokhman, Mykhailo 2010:l.\epKBIIYKpai'Hi3aKapnarr»/Churches ofukrainezakarpathia.j]bbib Szuhóczky Gábor (szerk.) 2010: Múemlékek a Kárpátok és a Tisza ölelésében. Történelmileg összetartozó múemlékek Szabolcs-Szatmár- Bereg és Kárpátalja megyében. Nyíregyháza Terdik Szilveszter 2006: "Elsorendú ipari termékek" A Néprajzi Múzeum két ikonosztázionjáról. Néprajzi Értesíto LXXXVIlI., : Újabb eredmények a Munkácsi Egyházmegye múvészetének föltérképezésében. Athanasiana 30. Nyíregyháza, :Ján Rombauer a gréckokatolíci. Tendencie v maliarstve Mukacevskej gréckokatolíckej eparchie na prelome 18. a 19. storocia. In: Ján Rombauer ( ). Levoca, Petrohrad, Presov. (Ed.: Beiíová, Katarína) Bratislava, : "...a mostani világnak ízlésse, és a rítusnak módja szerint". Adatok a magyarországi görög katolikusok múvészetéhez. (Collectanea Athanasiana 1/5.) Nyíregyháza 19