INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV

Átírás

1 TOMORI PÁL FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Szenátus általi elfogadás dátuma: Határozat száma: 2012/2/21. Hatályos: A Főiskola fenntartójának döntését követő napon. Az intézményfejlesztési tervet a fenntartó képviseletében és felhatalmazásában jóváhagyom:.

2

3 oldalszám: 3 / oldalak száma: 71 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK LISTÁJA A INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV HATÁLYA... 5 II. A TOMORI PÁL FŐISKOLA KÜLDETÉSE, JÖVŐKÉPE, ÉRTÉKRENDJE AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN MEGFOGALMAZOTT KÜLDETÉST LEÍRÓ PRIORITÁSOK, IRÁNYELVEK ÉS VISZONYULÁSOK... 6 III. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA AZ INTÉZMÉNY RÖVID TÖRTÉNETE ÉS BEMUTATÁSA A KALOCSAI SZÉKHELY A BUDAPESTI TELEPHELY A KECSKEMÉTI TELEPHELY A HALLGATÓI LÉTSZÁM ALAKULÁSA IV. OKTATÁS ALAPSZAKOK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEK (FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS) NYELVI KÉPZÉS V. SZAKMAI-TUDOMÁNYOS MUNKA TANANYAGFEJLESZTÉS TUDOMÁNYOS MŰHELY TOMORI CIVIL ESTÉK ÉRTELMISÉGI KLUB VI. A FŐISKOLA ÉS A MUNKAERŐPIAC GYAKORLATI IGÉNYEK FIGYELEMBEVÉTELE A KÉPZÉSI STRUKTÚRA KIALAKÍTÁSÁNÁL DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER ( DPR ) VII. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS NEM OKTATÓ ALKALMAZOTTAK VIII. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKÁJA A KOMMUNIKÁCIÓ SZÍNTEREI, HALLGATÓI ÉS OKTATÓI TÁJÉKOZTATÁS INTÉZMÉNYI MARKETING IX. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA ESÉLYEGYENLŐSÉG, TEHETSÉGGONDOZÁS AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS INTÉZMÉNYI SZOLGÁLTATÓ RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA HELYI, REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS KAPCSOLATOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, RÉSZVÉTEL A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTŐ ÉS TÁRSADALOMALAKÍTÓ PROGRAMOKBAN NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM, MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS KORSZERŰSÍTÉSE... 38

4 oldalszám: 4 / oldalak száma: INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA ÉPÜLETEK, HELYISÉGEK X. A KUTATÁS-FEJLESZTÉST ÉS AZ INNOVÁCIÓT TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI STRATÉGIA A KUTATÁS-FEJLESZTÉSI JÖVŐKÉP A HELYI TUDÁSBÁZIS KIALAKÍTÁSÁNAK INTÉZMÉNYI LEHETŐSÉGEI XI. AZ INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MONITORING TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA XII. SWOT ANALÍZIS XIII. VEGYES RENDELKEZÉSEK HATÁLYBA LÉPÉS I. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZON RÉGIÓKRA JELLEMZŐ TÁRSADALMI ADATOK, AMELYEKBE A FŐISKOLA OKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSAIT NYÚJTJA (FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL):... 50

5 oldalszám: 5 / oldalak száma: 71 A Tomori Pál Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) a időszakra vonatkozó Intézményfejlesztési tervét az alábbiakban állapítja meg. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Vonatkozó jogszabályok listája (1) évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (hatályos szeptember 1-ig), továbbá; (2) évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (hatályos szeptember 1-től) 2. A Intézményfejlesztési terv hatálya (1) Jelen intézményfejlesztési terv a es időszakra vonatkozik. Az abban foglaltak felülvizsgálata és aktualizálása második félévében esedékes. (2) A felülvizsgálat eredményét a szenátus fogadja el és küldi tovább a fenntartónak. (3) Az intézményfejlesztési terv személyi hatálya kiterjed a Főiskola valamennyi munkavállalójára, ill. ahol érintettek, a Hallgatói Önkormányzat vezetésére is. (4) Az intézményfejlesztési terv területi hatálya magában foglalja a Főiskola valamenynyi képzési helyét, így a székhelyét és telephelyeit. (5) Jelen intézményfejlesztési terv megalkotása során a Főiskola vezetősége figyelemmel volt az állami fenntartású felsőoktatási intézményekre kiadott módszertani segédletre. A módszertani segédlet az állami fenntartású felsőoktatási intézmények számára kötelező, a nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények számára fakultatív, leginkább az intézményfejlesztési tervük létrehozását segítő anyag. (6) A Főiskola vezetősége az ajánlott módszertani útmutató alkalmazása során annak elveit kívánta átültetni a saját intézményfejlesztési tervébe, azzal hogy csak azon elvek kerülhettek felhasználásra, amelyek a magán felsőoktatási intézményi jellege megenged és összeegyeztethető a működés ilyen jellegével. 5

6 oldalszám: 6 / oldalak száma: 71 II. A TOMORI PÁL FŐISKOLA KÜLDETÉSE, JÖVŐKÉPE, ÉR- TÉKRENDJE 3. Az alapító okiratban megfogalmazott küldetést leíró prioritások, irányelvek és viszonyulások (1) A Tomori Pál Főiskola alapító okirata szerint a Főiskola a Dél-Alföldi Régió meghatározó tudásbázisaként kíván működni, elsősorban a régió versenyképességének megalapozásához, illetve fejlődése elősegítéséhez illeszkedő, a dinamikusan változó társadalmigazdasági kihívásoknak megfelelő széles spektrumú tudás-szolgáltatások nyújtásával. A kiindulási alapnak tekinthető földrajzi terület lefedése után, működési körét tovább kívánja bővíteni az országos felsőoktatási piac irányába. A Főiskola ezen kívül növekvő szerepvállalással kíván jelen lenni a dél-budai régióban, különösen Budapest XXII. kerületében, elsősorban a terület értelmiségének a megszólításával és összefogásával, az itt működő oktatási intézményekkel történő együttműködések kialakításával, a kulturális életében történő aktív szerepvállalással. (2) A ra vonatkozó intézményfejlesztési terv tervezése során figyelembe vett prioritások: a) a Dél-Alföldi Régió felsőoktatási és felnőttképzési szempontból ellátatlan területének lefedése, a gazdasági képzések régióban való megtartása és lehetőség szerint fejlesztése; b) hiányzó tudáspiaci igényeinek kielégítése, elsősorban közgazdaságtani, külgazdasági és európai uniós ismeretek felsőfokú képzése (felsőoktatási szakképzése) területén, valamint ezekre alapozva egyéb tudományterületeken folyó képzések (pl. szabad bölcsészet, nemzetközi tanulmányok) oktatása és fejlesztése; c) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által támasztott követelmények öszszehangolása a Főiskola székhelyének és telephelyeinek helyt adó régiók innovációs- és tudáspiaci elvárásaival, erre alapozott képzési programok és tudományos tevékenység megvalósítása; d) a humán erőforrás kihasználásával olyan színvonalú oktatás megvalósítása, amely a hazai-, és az európai munkaerőpiacon versenyképes felsőfokú végzettséggel rendelkező diplomásokat képez; e) a felsőfokú oktatáshoz és a felnőttképzéshez kapcsolódó szaktanácsadással, kutatásokkal, kiadói tevékenységgel, rendezvény- és konferenciaszervezéssel a tudásrégió kiépülésének támogatása. f) annak érdekében, hogy az intézmény a küldetését teljesítse, a következő irányelveket fogalmazta meg: kiemelt fontosságú a versenyképesség folytonos és rugalmas fejlesztése, annak érdekében, hogy a Főiskola szervezeti felépítése, tevékenység-szerkezete, működési szabályai, személyi és tárgyi feltételei mindenkor megfeleljenek a változó környezet elvárásainak; a Bologna folyamat szellemében szervezett, nemzetközi mércével is színvonalas felsőoktatás megvalósítása, amely jól illeszkedik a lineáris képzési rendszerbe, és amelynek érdekében bevezettük a kreditrendszert és a minőségbiztosítási rendszert (ISO ), lehetővé tesszük a nemzetközi oktatói és hallgatói mobilitást (ERASMUS program), és integráljuk a tantervekbe az európai ismereteket; kapcsolati tőke kialakítása, kiterjesztése és kihasználása az országhatárokon belül és nemzetközi szinten egyaránt annak érdekében, hogy a Főiskola értékes tag- 6

7 oldalszám: 7 / oldalak száma: 71 jává váljon a civil-, üzleti- és tudományos szférának, a felek minél nagyobb hasznára és megelégedésére; elkötelezettség kialakítása arra nézve, hogy az intézmény a főiskolai hallgatók, oktatók, dolgozók és partnerek elvárásainak maximálisan megfeleljen. (3) Az érintettekkel kapcsolatos viszonyát a Főiskola a következőképpen fogalmazza meg: a) A hallgatók számára az oktatási szolgáltatások keretén belül biztosítja a tudományos szempontból naprakész, ugyanakkor gyakorlatorientált képzést, amelynek célja a munkaerőpiacon hasznosítható és a mögötte lévő tudás alapján értékes végzettség megszerzése. Az intézmény oktatási kínálatát három, egymásra épülő szintre tagolja. A minél szélesebb kínálat biztosítása érdekében oktatási programjait felsőfokú szakképzés (felsőoktatási szakképzés), alapképzés és szakirányú továbbképzés területeken kínálja a potenciális igénybe vevők elé. Az iskolarendszerű képzésen kívül a Főiskola lehetőséget nyújt a nappali képzéssel egyenértékű végzettség megszerzésére levelező rendszerben, továbbá a már diplomával rendelkező számára posztgraduális képzésben való részvételre, ezzel is biztosítva az egész életen át tartó tanulás lehetőségét. b) A Főiskola biztosítani kívánja felsőfokú (BA és posztgraduális) végzettség megszerzésének lehetőségét idegen nyelven, ehhez kiépíti a szükséges kapcsolatokat külföldi felsőoktatási intézményekkel, oktatókkal. Mindezekkel párhuzamosan az intézmény meg kívánja szervezni külföldi hallgatók felsőfokú képzését magyar, illetve idegen nyelven. c) A hallgatók életminőségének javítása érdekében az intézmény folyamatosan fejleszti a kapcsolódó szolgáltatásokat, úgymint a hallgatók kollégiumi elhelyezése, idegen nyelv oktatás, kulturális-, sport- és szabadidős tevékenységek, Diplomás Pályakövetési Rendszer, belső ösztöndíjrendszer kialakítása. d) Az oktatók motivációja szempontjából a legfontosabb az önmegvalósítás és a folyamatos szakmai továbbfejlődés, hiszen ez az alapja az egyéni érvényesülésnek és az egzisztenciális biztonságnak. Annak tudatában, hogy a Főiskola versenyképessége és a küldetés teljesítése mindenekelőtt az oktatókon múlik, a fent említett kérdéskör a hatékonyság szempontjából elsőbbséget élvez. e) A nem oktató dolgozók legfontosabb feladata az oktatási alaptevékenységet megvalósító személyi állomány támogatása, részükre a munkakörülmények személyi, tárgyi, és szellemi hátterének biztosítása. Mindezek szellemében elengedhetetlen a munkavállalókból beleértve az oktató és nem oktató dolgozókat is egységes humán erőforrás állomány kialakítása, hiszen ennek színvonala, csapatszelleme, elégedettsége és állandó szakmai fejlődése képes csak megteremteni a hatékony és sikeres működés alapját. f) A Főiskola közös célokat kíván megvalósítani Kalocsa város önkormányzatával és a város lakosságával. A cél az, hogy közös erővel a Főiskola a Dél-Alföldi Régió nyugati felének tudományos központja, húzóereje legyen. Ennek érdekében a Főiskola stratégiáját, infrastrukturális fejlesztéseit, intézményi működését és marketing tevékenységét mindenkor össze szeretné hangolni a város és a régió terveivel. g) A Főiskola a fejlődése szempontjából fontos a budapesti és a kecskeméti telephely is. Mind a telephelyen folyó oktatásban, mind az értelmiséggel való kapcsolattartásban hasonló céllal tevékenykedik, mint a Főiskola székhelyét adó városban, nyilvánvalóan a helyi adottságok figyelembevételével. (4) A Tomori Pál Főiskola számára a fent megfogalmazott irányelvek szükségszerűen az intézményi stratégia alapköveit képezik, az operatív tervek és konkrét feladatok ennek szellemében fogalmazódtak meg. 7

8 oldalszám: 8 / oldalak száma: 71 III. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 4. Az intézmény rövid története és bemutatása (1) A Tomori Pál Főiskola állami intézményi akkreditációját követően szeptember 1-én kezdte meg működését két akkreditált szakon (MAB 2003/9/VII/2. sz. határozata, FTT 87/2004/03/03. sz. határozat, június 14-i parlamenti ülésen meghozott határozat; szakok: Gazdálkodási szak - MAB 2003/9/VI./1./42. sz. határozat, Külgazdasági szak - MAB 2003/9/VI/1/43. sz. határozat). A Főiskola Kalocsa székhellyel egyéb jogi személyiségű non-profit szervezet formájában a KF-SZ Kalocsai Felsőoktatási és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, mint Fenntartó felügyelete mellett működik. (2) A Főiskola új felsőoktatási intézményként, jogelőd intézmény nélkül jött létre, alaptevékenységét, a működés irányítását, stratégiai fejlesztéseit az elfogadott Alapító okirat szellemében végzi. (3) Az intézmény állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: az Alapító okiratban felsorolt tudományágakban, szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon, a jóváhagyott képesítési követelmények szerint főiskolai szintű alapképzés, szakirányú továbbképzés, akkreditált felsőfokú szakképzés nappali, levelező tagozaton; egyéb továbbképzések, az arra vonatkozó külön jogszabály rendelkezések szerint; a képzéshez kapcsolódó tudományágakban tudományos kutatás és fejlesztés, valamint tudományszervező tevékenység végzése, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése; tankönyv- jegyzetíratás és -kiadás, taneszköz fejlesztés, és ezek biztosítása a hallgatók részére; könyvtári és informatikai szolgáltatás, kollégiumi elhelyezés, kulturális és sportolási lehetőség; az intézmény infrastruktúrájának fenntartása és folyamatos fejlesztése; igazgatási és szervezési, pénzügyi-gazdasági, és más szolgáltató szervezeti egységek működtetése. (4) Az alaptevékenység ellátásának anyagi feltételeit a Főiskola saját bevételei biztosítják. (5) Az intézmény alaptevékenységén túlmenően alapfeladatai ellátásának sérelme nélkül jogosult az Alapító okiratban meghatározott feladatkörnek megfelelő vállalkozási tevékenységre, a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével. Ilyen tevékenységek: a) a felsőfokú szakképzésben (felsőoktatási szakképzésben) részt vevő hallgatók számára olyan képzés, illetve szolgáltatás nyújtása, amely közvetlenül nem kapcsolódik a képesítési követelményekben és a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez; b) felvételi előkészítő és egyéb tanfolyamok tartása; c) a képzéshez kapcsolódó tudományágakban kutatás és fejlesztés, tudományszervezés, kultúraművelés és fejlesztés, szaktanácsadási és egyéb tevékenység; d) az intézményi infrastruktúra szabad kapacitásainak hasznosítása (kiadói tevékenység, nyomdaipari szolgáltatások, nyomdaipari termékek gyártása, valamint kollégiumi szálláshely biztosítása). (6) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2010-ben a Főiskola minden működési terültét érintő ún. intézmény akkreditációt végzett, amelynek eredményeképpen a vizsgálóbizottság megállapította, hogy a Főiskola a jogszabályok és a működésére vonatkozó egyéb előírásokat, alapelveket betartva működik, így az intézményi akkreditációja 2015-ig meghosszabbításra került. 8

9 oldalszám: 9 / oldalak száma: A kalocsai székhely (1) A Főiskola 2004 óta van jelen Kalocsán, jelenleg is ez a Főiskola székhelye. (2) A Főiskola 2011 szeptemberében stratégiai megállapodásokat kötött Kalocsa Város vezetésével a Főiskola által használt kalocsai épületek tovább használatának a tárgyában, újabb határozatlan időtartamra, de legalább nyolc éves időtartamra. (3) Sajnálatos tendencia a kalocsai képzőhelyre jelentkező hallgatók számának folyamatos csökkenése immár két éve, amely a jelenleg folyó felvételi eljárásban és folytatódni látszik. (4) A Főiskolának továbbra is figyelmet fordít a térség gazdasági sajátosságaira, azaz a kereskedelem túlsúlyára az ipari termeléshez viszonyítva, ill. a munkanélküliség arányára. Bács-Kiskun Megye az ország közepesen fejlett régiója, a munkanélküliség aránya átlagban 11% körül alakul, ami közepes átlag, meghaladja a fejlett régiók 8-9%-os rátáját, de nem éri el a legfejletlenebb régiók 14-15% mutatóját. A térség erős turisztikai vonzerővel bír, különösen Kalocsa és környéke. (5) A MERCEDES-BENZ gépjárműveket gyártó német vállalkozás Kecskemét mellett építette fel a legújabb autógyárát, amely feltehetően fel fogja lendíteni a térség gazdaságát, különösen az autógyárnak beszállító vállalkozások által végzett tevékenységek kapcsán. A gazdasági képzés ezen a területen így elengedhetetlen, annak érdekében, hogy a gazdaság várható növekedésével együtt szakember gárda is rendelkezésre álljon. (6) A régió egy nagyon sajátos képzési helyzetbe kerülhet az állami intézmények pólusrendszerben történő átalakítása és tevékenységük felosztása kapcsán. A pólus-rendszer kialakítása vonatkozásában kiadott előzetes információk arra engednek következtetni, hogy a gazdasági képzések az állami intézményekben vissza fognak szorulni, így a Főiskola által nyújtott képzések hiánypótlóak lehetnek. Ennek megtörténte ugyan egy jövőbeli bizonytalan esemény, azonban a Főiskolán a kapacitásnak készen kell erre állnia. CÉLKITŰZÉS: A FŐISKOLA JÓ KAPCSOLATOK KÍVÁN ÁPOLNI KALOCSA VÁROS VEZETÉSÉVEL, MIND AZ OKTATÁSI, MIND AZ EGYÉB, FŐISKOLA ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK MEGVALÓSÍTÁSA TEKINTETÉBEN. A TAVALY MEGKÖTÖTT HASZNÁLATI MEGÁLLAPODÁSOK A FŐISKOLÁNAK JÖVŐT TEREMTENEK A VÁROSBAN. EGYÉR- TELMŰ CÉLKITŰZÉS AZ UTÓBBI IDŐBEN JELENTŐSEN VISSZAESŐ KALOCSAI HALLGATÓI JELENTKEZÉSEK FELFUTATÁSA, AMELY NÉLKÜL A FŐISKOLA MŰKÖDÉSE NEM TARTHATÓ FENN KALOCSÁN. MEGVALÓSÍTÁS: A FŐISKOLA A HALLGATÓI JELENTKEZÉSEK FELFUTTATTATÁSÁHOZ EGYÉRTELMŰEN IGÉNYLI ÉS VÁRJA A VÁROS VEZETÉSÉNEK ÉS INTÉZMÉNYEINEK A SEGÍTSÉGÉT. AZ OKTATÓI KAR VÁLTOZATLANSÁGA MELLETT AZ OKTATÁS SZÍNVONALA FOLYAMATOSAN EMELKEDETT KALOCSÁN, EZÉRT A CÉL MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ NEM SZERVEZETI ÉS OKTATÁSI ÁTALAKÍTÁSOK SZÜKSÉGESEK, HANEM AZ, HOGY A FŐISKOLÁT ÉS AZ ÁLTA- LA NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOKAT MEGISMERJÉK A RÉGIÓBAN ÉLŐ EMBEREK ÉS A FŐISKOLÁRÓL POZITÍV BENYOMÁS ALAKULJON KI. 2013: A KÖRNYÉK VÁLLALKOZÓIVAL VALÓ AKTÍV KOMMUNIKÁCIÓ MELLETT (PL. KÉRDŐÍVEK), ANNAK FELMÉRÉSE, HOGY JELENLEG A RÉGIÓBAN MILYEN GAZDASÁGI FŐIRÁNYZATOKAT KELL FIGYELEMBE VENNI ÉS A KÉPZÉSI STRUKTÚRA ENNEK MEGFELELŐ ÁTVILÁGÍTÁSA; ERŐS MARKETING TEVÉKENYSÉG. 2014: AZ ÁTVILÁGÍTÁS ALAPJÁN ESETLEGES DÖNTÉS ÚJ SZAKOKRÓL, ILL. MEGLÉVŐ SZAKOK ÁTDOLGOZÁ- SÁRÓL, TOVÁBBRA IS KITERJEDT MARKETING TEVÉKENYSÉG MELLETT; 2015: AMENNYIBEN SZÜKSÉGES AZ ÚJ SZAKOK LÉTREHOZÁSA, AKKOR EZEK BEINDÍTÁSA; 2016: RENDSZERELEMZÉS, A MEGVALÓSÍTOTT FELADATOK ÉRTÉKELÉSE. 9

10 oldalszám: 10 / oldalak száma: A budapesti telephely (1) A Főiskola alapítása során már felmerült annak az igénye, hogy Kalocsán kívüli képzési helyeket is létrehozzunk. A választás végül Budapestre és Kecskemétre esett. Az országból a Főiskolára jelentkezők egy része Budapestet könnyebben érheti el. A Főiskola képzési kínálatával hiányt pótol Dél-Budapesten, ill. Pest megye déli részén (pl. Érd és vonzáskörzete). (2) A Főiskola a budapesti telephelyén folyó képzést 2011 februárja óta a saját tulajdonát képező 1223 Budapest, Művelődés utca szám alatti épületben folytatja. (3) A telephelyen jelenleg a képzések teljes- és részmunkaidőben egyaránt folynak. (4) A kalocsai képzőhellyel szemben itt általános tendencia a hallgatói létszám emelkedése, amely az itt folyó oktatáshoz megfelelő alapot teremt. (5) A budapesti és Pest-megyei régió az ország egyik legfejlettebb régiója, erős ipari kibocsátással és kereskedelmi szektorral rendelkezik. Nem szabad elfedni azt a tényt, hogy Magyarország egyértelműen Budapest központú, a legtöbb magyarországi vállalkozás Budapesten és Pest megyében van bejegyezve, a központi szolgáltató és közhatalmi szervek székhelye is itt található. A régió alapvetően erős szellemi tőkével rendelkezik, ami determinálja a felsőoktatási intézményekbe járók magasabb arányát. (6) A Főiskola 2011-ben megalapította saját fenntartásában a Tomori Pál Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskolát, amely 2012 szeptemberétől kezdi meg az oktatási tevékenységét, azaz az első tanulók ekkor érkeznek meg. A telephelyen külön kialakításra került, ill. kerülnek a középiskola által használt tantermek. CÉLKITŰZÉS: A BUDAPESTI ÉPÜLET MEGVÁSÁRLÁSA KAPCSÁN VÁLLALT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE ÉS EGYIDEJŰLEG AZ INGATLAN FEJLESZTÉSE SAJÁT ÉS LEHETŐSÉG SZERINT PÁLYÁZATI FORRÁSOKBÓL. KI- EMELT SZEREPET KELL SZÁNNI AZ OKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGÉNEK A FEJLESZTÉSÉRE, MIVEL A RÉGIÓBAN NEM A FŐISKOLA AZ EGYEDÜLI MAGÁN FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY, ÍGY ITT ERŐS KONKUREN- CIA HARCRA LEHET SZÁMÍTANI. A KÖZÉPISKOLA FEJLESZTÉSE ÉS BŐVÍTÉSE, FELMENŐI ÁGON AZ OKTATÓI GÁRDA BŐVÍTÉSE A MINŐSÉGI OKTATÁS SZEM ELŐTT TARTÁSÁVAL, A MŰKÖDÉSHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA KIALAKÍTÁSA (ORVOSI SZOBA, KÖNYVELÉS, SPORTOLÁSI LEHETŐSÉG, STB.). CSALÁDI NAPKÖZI KIALAKÍTÁSA, AMELY HOZZÁJÁRULHAT A HALLGATÓI LÉTSZÁM NÖVELÉSÉHEZ, MIVEL A HALLGATÓK A GYERMEKEIKET MAGUKHOZ KÖZEL HELYEZHETIK EL A FŐISKOLÁN FELÜGYELET MELLETT. MEGVALÓSÍTÁS: AZ INGATLAN KAPACITÁSÁNAK MINÉL NAGYOBB HATÉKONYSÁGBAN VALÓ KIHASZNÁLÁSA; SZIGORÚ, A KIADÁSOK ALACSONYAN TARTÁSÁT MEGCÉLZÓ GAZDÁLKODÁS FOLYTATÁSA. AZ OKTATÓI GÁRDA MEG- TARTÁSA, ILL. AHOL SZÜKSÉGES, BŐVÍTÉSE, AZ IDEGEN NYELVEN OKTATOTT KÉPZÉSEK BEINDÍTÁSA ÉS FELFUTTATÁSA. 2013: A KÖRNYÉK VÁLLALKOZÓIVAL ÉS KULTURÁLIS SZERVEZETIVEL VALÓ AKTÍV KOMMUNIKÁCIÓ MEL- LETT (PL. KÉRDŐÍVEK), ANNAK FELMÉRÉSE, HOGY JELENLEG A RÉGIÓBAN MELYEK A GAZDASÁGI ÉS KUL- TURÁLIS IRÁNYZATOK ÉS A KÉPZÉSI STRUKTÚRA ENNEK MEGFELELŐ ÁTVILÁGÍTÁSA; ERŐS MARKETING TE- VÉKENYSÉG; FOLYAMATOS PÁLYÁZATFIGYELÉS ÉS AZ ÉPÜLET ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK KOM- MUNIKÁCIÓJA, KIHASZNÁLTSÁGÁNAK NÖVELÉSE, A KÖZÉPISKOLA INFRASTRUKTURÁLIS ÉS KÉPZÉSI FEJ- LESZTÉSÉNEK MEGKEZDÉSE; 2014: AZ ÁTVILÁGÍTÁS ALAPJÁN ESETLEGES DÖNTÉS ÚJ SZAKOKRÓL, ILL. MEGLÉVŐ SZAKOK ÁTDOLGOZÁ- SÁRÓL, TOVÁBBRA IS KITERJEDT MARKETING TEVÉKENYSÉG MELLETT; AZ ÉPÜLET KAPCSÁN A VÉGREHAJ- TANDÓ FELADATOK VÁLTOZATLANOK, A KÖZÉPISKOLA INFRASTRUKTURÁLIS ÉS KÉPZÉSI FEJLESZTÉSÉNEK FOLYTATÁSA; 2015: AMENNYIBEN SZÜKSÉGES AZ ÚJ SZAKOK LÉTREHOZÁSA, AKKOR EZEK BEINDÍTÁSA; AZ ÉPÜLET KAP- CSÁN A VÉGREHAJTANDÓ FELADATOK VÁLTOZATLANOK, A KÖZÉPISKOLA INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉ- SÉNEK ÉRTÉKELÉSE, A KÉPZÉS KIÉRTÉKELÉSE; 10

11 oldalszám: 11 / oldalak száma: : RENDSZERELEMZÉS, A VALAMENNYI KÉPZÉSI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS MEGVALÓSÍTOTT FELADATOK ÉRTÉKELÉSE. 7. A kecskeméti telephely (1) A Főiskola 2010-ben stratégiai partnerségre lépett a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi- és Iparkamarával. Jelenleg a Kamara épületében történik a kecskeméti telephelyen folyó oktatás. (2) A főiskola Kecskeméten jelenleg a részidős képzésre koncentrál, azonban a közeli jövő tervei között szerepel ennek megváltoztatása és a teljes idejű munkarendben folyó oktatás felé történő erőteljes nyitás. (3) A kalocsai székhely kapcsán a Bács-Kiskun megyei régió kapcsán írtak itt is érvényesek, azzal a kivétellel, hogy Kecskemét a régió központja, megyeszékhely, így jóval nagyobb mértékben összpontosul itt az ipar, a kereskedelem és szolgáltató szektor, mint a régió más helyein. (4) Mindenféleképpen érdemes a MERCEDES autógyárral stratégiai partnerségre lépni, amennyiben erre a másik fél nyitott. CÉLKITŰZÉS: A KECSKEMÉTI KÉPZŐHELYEN AZ OKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK BŐVÍTÉSE, ÉS EZEKNEK ESETLEGESEN ÖN- ÁLLÓ ÉPÜLETBEN TÖRTÉNŐ MEGVALÓSÍTÁSA. MEGVALÓSÍTÁS: KECSKEMÉTEN ÉS KÖRNYÉKÉN A BEISKOLÁZÁS NÖVELÉSE, ILL. ANNAK FELMÉRÉSE, HOGY A FŐISKOLA AZ OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGÉT MILYEN EGYÉB HELYEN TUDJA FOLYTATNI KECSKEMÉTEN. STRATÉGIAI PART- NERSÉG KIALAKÍTÁSA A KÖRNYÉK VÁLLALKOZÓIVAL, KÜLÖNÖSEN A MERCEDES AUTÓGYÁRRAL. 2013: A KÖRNYÉK VÁLLALKOZÓIVAL ÉS KULTURÁLIS SZERVEZETIVEL VALÓ AKTÍV KOMMUNIKÁCIÓ MEL- LETT (PL. KÉRDŐÍVEK), ANNAK FELMÉRÉSE, HOGY ÉRDEMES-E A FŐISKOLÁNAK KECSKEMÉTEN AZ OKTA- TÁSI SZOLGÁLTATÁSAIT TOVÁBBFEJLESZTENI, ÉS HA IGEN, MILYEN IRÁNYBA. ERŐS MARKETING TEVÉ- KENYSÉG; OKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRA ALKALMAS INGATLAN KERESÉSE; 2014: AMENNYIBEN POZITÍV VISSZAJELEZÉS ÉRKEZIK A FELMÉRÉS ALAPJÁN, A FŐISKOLA KIDOLGOZZA A KECSKEMÉTI TELEPHELYÉNEK BŐVÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TERVET; 2015: A KECSKEMÉTI TELEPHELYEN NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE; 2016: RENDSZERELEMZÉS, A MEGVALÓSÍTOTT FELADATOK ÉRTÉKELÉSE. 8. A hallgatói létszám alakulása (1) A Főiskola által kínált képzések egyik erőssége a képzés tartalmában is megjelenő gyakorlatorientált szakmai képzés, a másik a rendelkezésre álló oktatói potenciál, a tudományos minősítéssel rendelkező oktatói állomány, akik többsége maga is üzleti, vezetői gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezik, ezáltal is megjelenítve a munkaerő-piaci elvárásokat a képzésben és a képzések fejlesztésében. A különböző intézmények, a vállalatok a diplomás főiskolásoktól elvárják, hogy képesek legyenek nagy önállósággal végezni feladataikat, ami megalapozott szakmai felkészültségre és begyakorlott ismeretekre építve valósítható meg. Az önállóság mellett a kooperáció, a gyors döntés képessége is elvárás. Lényegi követelmény a tanult ismeretek magabiztos gyakorlati alkalmazásának megléte a munkavégzés során. Ezért van az, hogy oktatásunk egész rendszerében a gyakorlatorientált képzés élvez prioritást. 11

12 oldalszám: 12 / oldalak száma: 71 (2) A Tomori Pál Főiskola teljes idős (nappali) és részidős (levelező) alapképzést, szakirányú továbbképzést és felsőfokú szakképzést folytat, szeptemberi és keresztféléves indítással, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában. (3) Az alapszakok, képzési formák, képzési idő szerinti létszámadatok a március 15-i állapot szerint a székhelyen folytatott és a telephelyeken folyó képzésben összesen (ide nem értve a felsőfokú szakképzést): SZAK TAGOZAT FÉLÉVEK SZÁMA LÉTSZÁM (FŐ) Nemzetközi gazdálkodás (BA) nappali tagozat levelező tagozat Pénzügy és számvitel szak (BA) nappali tagozat levelező tagozat Gazdálkodási és menedzsment nappali tagozat szak (BA) levelező tagozat Szabad bölcsészet szak (BA) nappali tagozat 6 16 levelező tagozat 6 63 Nemzetközi tanulmányok szak (BA) nappali tagozat 6 2 levelező tagozat 6 9 Összesen: 621 (4) A szakirány választásra nappali és levelező tagozaton egyaránt a negyedik félév végén kerül sor, kivéve a kifutó szakok levelező tagozatát, ahol ez a választás a 6. félévben történik. A főiskolai képzés szakdolgozat megírásával, annak megvédésével és záróvizsgával zárul. (5) A Főiskola különböző szakjain képzést folytató hallgatói létszáma 2004 óta folyamatosan emelkedik. A március 15-i állapot szerint összesen 1004 aktív (beiratkozott/tantárgyat felvett) hallgatója van a Főiskolának. Ebből a felsőfokú szakképzésben résztvevők létszáma 359 fő, a főiskolai képzésben résztvevők létszáma 621 fő, amelyből a nappali képzésben résztvevők száma 314 fő, a többiek, a lényegesen nagyobb létszámot adó levelező képzés keretében folytatják tanulmányaikat. Az államilag finanszírozott hallgatók száma összesen: 322 fő. (6) A hallgatók kor szerinti megoszlását megvizsgálva megállapítható, hogy kb. 75%-a 30 év alatti, azonban magasnak mondható a 30 éven felüli korcsoport megjelenése. A hallgatók kor szerinti megoszlása: KOR LÉTSZÁM (7) A hallgatók képzési helyek között megoszlása a (beleértve aktív és passzív hallgatókat is) jól mutatja azt a trendet, hogy bár Kalocsa a székhely, mégis kétszer annyi hallgató tanul Budapesten, a telephelyen, mint Kalocsán. A kecskeméti telephely felfutóban van. A hallgatók képzőhely szerinti megoszlása március 15-én: 12

13 oldalszám: 13 / oldalak száma: 71 TAGOZAT MEGNEVEZES LÉTSZÁM Részidős képzés Budapest 643 Teljes idős képzés Budapest 212 Részidős képzés Kalocsa 243 Teljes idős képzés Kalocsa 158 Részidős képzés Kecskemét 73 Teljes idős képzés Kecskemét 3 (8) A hallgatói lemorzsolódás 2011 évben az eddigiekhez hasonlóan 15-20%-os volt. (9) A Tomori Pál Főiskolán 2004/2005-ös tanévéhez képest a felvételizők létszáma folyamatosan növekvő tendenciát mutat, hasonló tendenciában követi a felvettek számának alakulása is. Ezt a következő táblázat és grafikon szemlélteti. A felvételizők és a felvettek száma a rendes és a pótfelvételi eljárásban Év Felvételizők száma a rendes felvételi eljárásban Felvettek száma a rendes felvételi eljárásban Felvettek száma a pótfelvételi eljárásban Felvettek száma a rendes és a pótfelvételin összesen Mindez grafikonon bemutatva: 13

14 oldalszám: 14 / oldalak száma: 71 CÉLKITŰZÉS: A HALLGATÓI LÉTSZÁM FOLYAMATOS NÖVELÉSÉRE KELL TÖREKEDNI, MIVEL EZ A FŐISKOLA MŰKÖDÉSÉ- NEK ÉS ELISMERTSÉGÉNEK A ZÁLOGA. A LÉTSZÁM NÖVELÉSE NEM MEHET A MINŐSÉGI OKTATÁS ROVÁSÁ- RA ÉS FIGYELEMMEL KELL LENNI A FŐISKOLA KAPACITÁSÁRA IS. A HALLGATÓI LÉTSZÁMNÖVELÉSHEZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉG KIFEJTÉSE (MARKETING) JELENTŐS RÉSZ- BEN BELFÖLDÖN TÖRTÉNIK, DE A FŐISKOLA AZ ELMÚLT IDŐSZAKHOZ KÉPEST INTENZÍVEBB KAMPÁNYT KÍVÁN FOLYTATNI KÜLFÖLDÖN IS, KÜLFÖLDI HALLGATÓK FELVÉTELÉRE. MEGVALÓSÍTÁS: A FŐISKOLA VEZETÉSÉNEK KÜLÖNÖS FIGYELMET KELL FORDÍTANIA ARRA, HOGY A JELENLEGI ISMERETEK ALAPJÁN AZ ÁLLAM A MAGÁN FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOLYÓ OKTATÁST NEM FOGJA TÁMO- GATNI, ÍGY KIZÁRÓLAG KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES (ÖNKÖLTSÉGES) HALLGATÓK KERÜLHETNEK FELVÉTELRE. A FENTIEK MIATT A FŐISKOLÁNAK MÉG INKÁBB NÖVELNI KELL A FELSŐOKTATÁSI SZOLGÁLTATÁS MINŐ- SÉGÉT, SZÍNVONALÁT, HOGY A HALLGATÓKÉRT FOLYÓ, VÁRHATÓAN IGEN KIÉLEZŐDŐ VERSENYBEN A FŐ- ISKOLA MEGFELELŐ ALAPOKAT TUDJON FELMUTATNI. A FŐISKOLA CÉJA, AZ EDDIGI DINAMIKUS HALLGA- TÓI LÉTSZÁM NÖVEKEDÉSI ÜTEMÉNEK FENNTARTÁSA : MINDEN EDDIGINÉL ERŐSEBBEN KELL A FŐISKOLÁT MEGJELENTETNI A MÉDIÁBAN. A MINŐSÉG- IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÜNK ÁLTAL KÍNÁLT LEHETŐSÉGEK KIHASZNÁLÁSÁVAL AZ OKTATÁS SZÍNVONALÁT ERŐSÍTENI KELL, AZ OKTATÓK MÉRÉSE EDDIG FOLYAMATOS VOLT ÉS A JÖVŐBEN IS KÜLÖNÖS FIGYELMET KELL ERRE FORDÍTANI. 2016: RENDSZERELEMZÉS, A MEGVALÓSÍTOTT FELADATOK ÉRTÉKELÉSE. 14

15 oldalszám: 15 / oldalak száma: 71 IV. OKTATÁS 9. Alapszakok (1) A Főiskola június 14-én kapta meg a működéséhez szükséges törvényi felhatalmazást, így a 2004/2005-ös tanévben csak a pótfelvételi keretében tudott hallgatókat beiskolázni. Ennek ellenére is az alapszakokon nappali és levelező képzés keretében közel 250 hallgató kezdte meg tanulmányait. (2) A többciklusú, lineáris képzési szerkezet bevezetéséhez igazodva a Főiskola 2005 őszén nyújtott be szakindítási kérelmet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsághoz (MAB) a Gazdálkodási és menedzsment valamint a Nemzetközi gazdálkodás alapszak indítására ban a MAB mindkét szak működését támogatta (a Nemzetközi gazdálkodási szakot Budapest, székhelyen kívüli képzési hellyel együtt). A Főiskola 2007-ben akkreditáltatta a Szabad Bölcsészet alapszakot, több szakiránnyal, 2008-ban pedig a Pénzügy és számvitel alapképzési szakot. (3) A Főiskola 2010-ben átesett egy minden területre kiterjedő, ún. intézmény akkreditációs eljáráson, amelynek sikeressége eredményeképpen a Főiskola akkreditációját újabb 5 évvel meghosszabbították. Az akkreditációval egyidejűleg a Nemzetközi gazdálkodás és a Gazdálkodási és menedzsment szakunk akkreditációját is felülvizsgálta a MAB és azokat megvonta. A Főiskola többszöri fellebbezése ellenére sem sikerült a két szak akkreditációját megtartani. Mivel a Főiskola biztos volt benne, hogy a szakok megfelelnek az elvárt feltételeknek és személyi feltételeknek, a szakok képzését korszerűsítve újból benyújtotta azokat a MAB akkreditációra. A MAB 2011 szeptemberében (Gazdálkodás és menedzsment) és 2011 decemberében (Nemzetközi gazdálkodás) újból támogatta a szakokat, határozatlan időtartamra. (4) 2011 elején a Főiskola akkreditáltatta a Nemzetközi tanulmányok alapképzési szakot, ami teljesen új szakként jelenik meg a Főiskola képzési kínálatában. A Nemzetközi gazdálkodás, a Gazdálkodás és menedzsment, valamint a Nemzetközi tanulmányok szakot a Főiskola angol nyelven is regisztráltatta. Külföldi társintézményei felé a Főiskola a Nemzetközi gazdálkodási szakot ajánlja angol nyelven. (5) A Főiskola közgazdasági képzéseinek fejlesztése kapcsán kiemelendő, hogy a Főiskola az oktatói kiválóság kapcsán - hét helyezést javítva a tavalyi eredményén - a Budapesti Corvinus Egyetem mögött a második helyen áll: RANG (OKTATÓK KIVÁLÓSÁGA) INTÉZMÉNY 1. Budapesti Corvinus Egyetem KTK 2 Tomori Pál Főiskola 3 Szent István Egyetem GTK 4. Debreceni Egyetem GVK 4. Pécsi Tudományegyetem KTK Forrás: 4VCO3V (6) A közgazdasági tudományterületen folyó képzések gazdaságossági megfontolások és az optimális kapacitás kihasználás miatt úgy épülnek fel, hogy közgazdász hallgatók az első tanévben ugyanazokat az alapozó tantárgyakat tanulják, így a szakok közötti átjárásra két szemeszter elvégzése után még lehetőség nyílik. A hallgatók számára biztosítjuk a szakok párhuzamos hallgatását. 15