Egészségügyi kiadások,

Átírás

1 2010/121 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal IV. évfolyam 121. szám november 22. Egészségügyi kiadások, A tartalomból 1 Bevezető 1 Nemzetközi összehasonlítás 3 A nemzeti egészségügyi számlák szerkezete 3 Az egészségügyi kiadások, közkiadások alakulása, szerkezete 4 A magánszektor egészségügyi kiadásainak fontosabb jellemzői Bevezető Az egészségügyi ellátás az elmúlt évtizedekben dinamikus változásokat indukált a társadalmi fejlődésben és az innovációban. Mivel egyes társadalmak egészségi állapota látványosan, másoké lassabb ütemben javult, sőt bizonyos szempontok szerint stagnált, az országok közötti egyenlőtlenségek mérése egyik kiemelt feladatává vált a statisztikának. Ennek egyik lényeges eszköze az egészségügyi ráfordítások megfigyelése és számbavétele, lévén, hogy ez azon mutatók egyike, amely egy adott társadalomnak az egészségi állapot javítására tett erőfeszítéseit tükrözi. Az OECD, 1 a WHO 2 és az Eurostat irányításával az egészségügyi kiadások mérésének olyan módszertana készült, ami lehetővé teszi az egyes országok adatainak összehasonlítását és értékelését. Magyarországon az új módszertan szerinti adatfeldolgozás legkorábbi éve A magyarországi egészségügyi kiadások alakulásának legfőbb jellemzője, hogy a vizsgált időszakban 2003-mal kezdődően eltérő tendencia jellemzi a 2007 előtti és utáni éveket: között nominálértéken folyamatosan, egyes években ban jelentős mértékben reálértéken is növekedtek az egészségügyi kiadások; között viszont reálértéken számolva csökkentek, sőt 2008 kivételével még nominálértéken is visszaesés tapasztalható. Nemzetközi összehasonlítás Az egészségügyi kiadások magyarországi értéke 2003-ban 1567 milliárd forint volt, ez 2008-ra 1932 milliárd forintra emelkedett; 2003-ban egy főre vetítve 155 ezer, 2008-ban 192 ezer forintot tett ki. A vizsgált időszak elején, 2003 és 2006 között az inflációt meghaladó mértékű volt a növekedés, majd 2007-ben a költségvetési szigor az egészségügyi kiadások vonatkozásában is éreztette hatását, és elsősorban a gyógyszerekre és a gyógyászati segédeszközökre fordított állami támogatás mérséklése miatt nominálértéken is visszaesés következett be. A évi szerényebb növekedés nominálértéken bővülést, de reálértéken még mindig csökkenést jelentett ben a nemzetközi gazdasági válság hatására újabb visszaeséssel számolhatunk, az egy főre jutó egészségügyi kiadás becslések szerint a évi szint alá süllyed. A gazdasági recesszió hatásaként az egészségügyi kiadások reálértéke 2007 és 2009 között az OECDországok között egyedüliként Magyarországon minden évben csökkent. 1. tábla Az egészségügyi kiadások alakulása Magyarországon a nemzetgazdaság főbb szektorai szerint (milliárd forint) Megnevezés a) Kormányzat 204,9 191,0 206,5 212,1 232,9 228,0 214,3 Társadalombiztosítás (OEP) 936, , , , , , ,6 Államháztartás összesen 1 141, , , , , , ,0 9,6 18,8 20,6 29,2 38,3 40,8.. Háztartások 370,9 389,5 435,8 442,1 458,6 460,8.. Nonprofit szervezetek, vállalatok 45,2 51,4 50,7 56,0 62,9 57,9.. összesen 425,7 459,7 507,0 527,3 559,8 559,6 548,4 Egészségügyi kiadások összesen 1 567, , , , , , ,3 Egy főre jutó egészségügyi kiadás, ezer Ft/fő 154,7 164,7 181,5 190,9 187,8 192,4 189,1 Egy főre jutó egészségügyi közkiadás, ezer Ft/fő 112,7 119,2 131,2 138,6 132,1 136,7 134,4 Egészségügyi kiadások ará nya a GDPből, % 8,3 8,0 8,3 8,1 7,5 7,2 7,3 a) Előzetes, illetve becsült adatok. Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó 1400 dollár kiadással Magyarország 2006-ban a 191 ország adatait tartalmazó WHO-rangsor 35. helyén állt; 2007-re a 38. helyre csúszott vissza, és ott maradt 2008-ban is. (Az EU-államok között a 21. helyen állunk.) A bennünket megelőző államok közt található Dél-Korea, illetve két szomszédunk, Szlovákia és Horvátország. A listát az Egyesült Államok vezeti, messze a legmagasabb egy főre jutó kiadással, de az amerikai társadalom tagoltságát mutatja, hogy a magas értékek ellenére ott viszonylag alacsony a várható élettartam. Az európai országok között Luxemburg, Norvégia és Svájc költi a legtöbbet egészségügyre. 1 Organisation for Economic Co-operation and Development: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. 2 World Health Organisation: Egészségügyi Világszervezet, az Egyesült Nemzetek Szervezetének egészségügyért felelős irányító és koordináló szakosított szerve.

2 2 Egészségügyi kiadások, Statisztikai tükör 2010/121 Egészségügyi kiadások a világ néhány országában, tábla Ország Az összes egészségügyi kiadás a GDP százalékában Egy főre jutó összes egészségügyi kiadás, dollár a) összesen ebből: közkiadás Az államháztartás egészségügyi kiadása az összes egészségügyi kiadás %-ában az összes egészségügyi kiadás százalékában Gyógyszerkiadás egy főre jutó kiadás, dollár a) Ausztria 10, ,9 13,3 530 Belgium 10, ,6 16,4 604 Csehország 7, ,5 20,4 363 Chile 6, ,4.... Dánia b) 9, ,5 8,6 303 Egyesült Királyság 8, ,6 11,8 368 Észtország 6, ,8 20,7 262 Finnország 8, ,2 14,4 435 Franciaország 11, ,8 16,4 607 Görögország b) 9, ,3 24,8 668 Írország 8, ,9 17,3 656 Izland 9, ,2 13,9 468 Japán b) 8, ,9 20,1 548 Kanada 10, ,2 17,2 701 Koreai Köztársaság 6, ,3 23,9 430 Lengyelország 7, ,2 22,6 274 Magyarország 7, ,0 31,6 454 Németország 10, ,8 15,1 563 Norvégia 8, ,2 7,6 381 Olaszország 9, ,2 18,4 527 Spanyolország 9, ,5 20,5 596 Svájc 10, ,1 10,7 461 Svédország 9, ,9 13,2 457 Szlovákia 7, ,0 28,1 489 Szlovénia 8, ,3 18,7 435 Amerikai Egyesült Államok 16, ,5 11,9 897 Forrás: OECD Health Data, a) Vásárlóerő-arányok alapján számítva. b) évi adat. Az egy főre jutó egészségügyi kiadások és a születéskor várható élettartam közti összefüggést tárja fel az 1. ábra, benne a magasabb értékekkel rendelkező fejlett államok csoportjával és a még (vagy még mindig) lemaradó volt szocialista országok sorával. Az egy főre jutó állami kiadások értéke Magyarországon a évi 113 ezer forintról 2008-ra 137 ezer forintra nőtt, 2009-ben pedig az előzetes számítások szerint 134 ezer forint körül alakult (jóval a évi szint alatt). Az egy lakosra jutó állami egészségügyi kiadás Norvégiában a legmagasabb. Az Egyesült Államokban a magánszféra egészségügyi hozzájárulása a magánbiztosítók révén meghaladja az állami kiadások volumenét. A háztartások közvetlen (azaz nem adóbefizetések útján történő) egy főre jutó egészségügyi kiadásai között folyamatosan emelkedtek, 37 ezer forintról (2003) 46 ezer forintra (2008); az állami kiadások mintegy 33%-át tették ki, azaz az államnak minden, egészségügyre elköltött 3 forintját a háztartások további 1 forinttal egészítették ki. Utóbbi arány érzékelhetően eltolódik a háztartások irányába: 2006-ig még 33% alatti

3 Statisztikai tükör 2010/121 Egészségügyi kiadások, ábra Az egy főre jutó egészségügyi kiadások vásárlóerő-arányon és a születéskor várható élettartam összehasonlítása a világ néhány országában, 2008 Születéskor várható élettartam (év) KR CZ PT SI JP AU IT SE ES GR FI GB DK FR AT CA DE LU NL BE IE CH NO US RO PL EE LV LT HR MA SK Országok rövidítése: AU = Ausztrália, AT = Ausztria, BE = Belgium, HR = Horvátország, CZ = Csehország, DK = Dánia, EE = Észtország, JP = Japán, GB = Egyesült Királyság, FI = Finnország, FR = Franciaország, GR = Görögország, NL = Hollandia, IE = Írország, CA = Kanada, KR = Dél-Korea, LT = Litvánia, LV = Lettország, PL = Lengyelország, LU = Luxemburg, MA = Magyarország, DE = Németország, NO = Norvégia, IT = Olaszország, PT = Portugália, RO = Románia, ES = Spanyolország, CH = Svájc, SE = Svédország, SK = Szlovákia, SI = Szlovénia, US = Egyesült Államok. Forrás: OECD, WHO. volt, ban viszont 34% körül mozgott. Ennek legfőbb oka a gyógyszerkiadások arányának változása: 2006-ban még 47%-os volt a háztartás/állam kiadási arány, 2008-ban már 70%. Nemzetközi összehasonlításban az egy főre jutó értékek tekintetében a háztartások egészségügyi kiadásai nem számítanak magasnak, az összkiadásokhoz viszonyítva azonban az egyik legmagasabb Európában. A magyar egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya között lépést tartva a bruttó hazai termék évi 4% fölötti vagy a körüli növekedésével 8% fölött volt, 2007-ben 7,5, 2008-ban pedig 7,2%-ra esett vissza ben a bruttó hazai termék jelentős csökkenése mellett a kiadási arány azonos szinten maradt. A nemzeti egészségügyi számlák szerkezete A magyarországi egészségügyi kiadások 71%-át állami, 29%-át magánkiadások tették ki 2008-ban. Az állami részesedés alacsonyabb az OECDországok átlagánál (73%), és alacsonyabb, mint Csehországban (83%), Ausztriában (77%), Szlovéniában vagy Lengyelországban (72 72%), de magasabb, mint például Szlovákiában (69%). Az állami finanszírozás legnagyobb tételét a gyógyító ellátás, ezen belül a fekvőbeteg-ellátás, illetve a gyógyszertámogatás finanszírozása adja. A magánszektor legnagyobb részét kitevő háztartások egészségügyi kiadásai is hasonlóan, közel fele-fele arányban oszlottak meg a gyógyszerek és a gyógyító ellátások között. Az állami és magánszektor egészségügyi kiadásaira egyaránt jellemző, hogy míg az egy főre jutó, vásárlóerő-arányon számított gyógyszerkiadás értéke nemzetközi összehasonlításban átlagosnak mondható (az OECDországok átlagos gyógyszerfogyasztása 461 dollár/fő, Magyarországon 434 dollár/fő), addig a ráfordítások jellege szerinti bontásban a gyógyszerkiadások aránya rendkívül magas évi megoszlási arányok. Egy főre jutó egészségügyi kiadás (USD/fő) Az egészségügyi kiadások, közkiadások alakulása, szerkezete Magyarországon az egészségügyi közkiadások finanszírozása a központi és az önkormányzati költségvetés, valamint az Egészségbiztosítási Alap terhére történik. Ebből az alapot kezelő OEP-kassza adja a legnagyobb, 80%-ot meghaladó részt. A közkiadások legnagyobb tételét (34%-ot) 3 a magánkiadásokkal együtt az összkiadások 27%-át a fekvőbeteg-ellátás alkotja. Ennek finanszírozása nálunk elsősorban állami feladat, a magánszektor részaránya alacsony. A járóbeteg-ellátás (az általános, a szakorvosi, a fogászati és a rehabilitációs ellátások), az otthoni szakápolás, valamint a kiegészítő egészségügyi szolgáltatás (klinikai laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai szolgáltatás, mentőszolgálat és betegszállítás, vérellátás) állami kiadásainak összes kiadáson belüli aránya 23%, a magánkiadásokat is figyelembe véve 25%. A gyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket tartalmazó egészségügyi termékekre fordított összeg a közkiadásoknak 28, az összkiadásoknak 36%-át teszik ki. Ezen belül a gyógyszerkiadások 32%-os, összkiadásokra vetített aránya messze a legmagasabb az OECD-államok között Európában a képzeletbeli dobogó második helyén Szlovákia található, 28%-os aránnyal. Az egy főre jutó gyógyszerkiadás nagysága azonban nem kirívó, így elmondható, hogy elsősorban nem a gyógyszerekre fordított költségek magasak Magyarországon, hanem az egyéb egészségügyi szolgáltatások ráfordításai alacsonyak. A szociális elemeket nem tartalmazó hosszú idejű ápolás becsült értéke az egészségügyi közkiadások 5%-át alkotja. A magánszektor jelenléte ezen a területen egyelőre elhanyagolható mértékű, kevés a hosszú idejű ápolásra szakosodott profitorientált szervezet, szolgáltató. Az állami és a magánszféra kiadásai együttesen a hosszú idejű ápolás terén az összes folyó egészségügyi kiadás 4%-át adják. A különféle prevenciós programokra (anya-, gyermek- és csecsemővédelemre, iskola- és üzemegészségügyre, valamint a fertőző és nem fertőző

4 4 Egészségügyi kiadások, Statisztikai tükör 2010/121 betegségekre fordított kiadásokra) szánt közkiadások aránya szintén 4% (magánkiadásokkal kiegészítve is ugyanennyi). Az állami prevenciós programokon belül a legnagyobb részt a betegségmegelőzésre, valamint az anya-, gyermek- és csecsemővédelemre fordított kiadások teszik ki. 2. ábra Egészségügyi kiadások megoszlása a nemzetgazdaság főbb szektorai szerint, 2008 Milliárd Ft Központi költségvetés Önkormányzatok OEP Állami szektor Nonprofit szervezetek, vállalatok Háztartások A magánszektor egészségügyi kiadásainak fontosabb jellemzői A magánszektor kiadásai az egészségpénztárak, a háztartások, a nonprofit szervezetek és a vállalkozások egészségügyi kiadásait tartalmazzák. Ebből a legjelentősebb részt a hálapénz becsült értékét is magába foglaló háztartási kiadások jelentik. Jelentős mértékű volt a fogászati ellátás drágulása: ezen a területen az uniós csatlakozás évében és az azt követő esztendőben kétszámjegyű növekedést regisztráltunk. Az elmúlt évek kiadásainak alakulását az árdrágulás mellett a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése és megszüntetése is befolyásolhatta. Az OEPadatok alapján az ezekből befolyt összeg a vizitdíj bevezetésének évében, 2007-ben 13,3 milliárd forint volt, ezzel szemben ugyanebben az évben a hálapénz közel 11 milliárd forinttal 4 volt kevesebb, mint az előzőben. A vizitdíj és kórházi napidíj tehát nagy valószínűséggel befolyásolta a hálapénz alakulását, de hatással volt az orvosi ellátás iránti igényekre is ben a háziorvosi rendelésen megjelentek száma 16%-kal, 57 millióról 48 millióra esett vissza, a háziorvosok pedig 31%-kal kevesebb beteget kerestek fel az otthonukban, mint az előző évben. A járóbeteg-rendelőkben a megjelenési esetek száma 82 millióról 68 millióra, azaz 17%-kal csökkent. A kórházi ápolási napok száma 11%-kal esett vissza: 21,6 millióról 19,3 millióra ban (a vizitdíj megszűnésének évében), valamint 2009-ben 5, illetve 9%-kal többen jelentek meg a háziorvosi rendelésen, miközben a betegek otthonában történt látogatások száma nem változott lényegesen. A szakrendelést igénybe vevők száma 4, illetve 3%-kal nőtt. Az ápolási napok száma 2008-ban már 4%-kal, 2009-ben kismértékben, de tovább emelkedett. A vizitdíj bevezetése mellett 2007-ben a gyógyszerek állami támogatása is csökkent, ezzel párhuzamosan a gyógyszerárak jóval az inflációt meghaladó mértékben nőttek (18,5%-kal, szemben a 8%-os fogyasztóiárnövekedéssel). Ennek következtében a háztartások 2007-ben az egészségügyi kiadásaik felét költötték gyógyszerekre (2006-ban ugyanez az arány 42% volt) ban a gyógyszerekre fordított kiadások már 53%-ot tettek ki. A háztartások gyógyszerkiadásainak közötti aránytalanul magas növekedése a gyógyító ellátás kárára történt: az említett időszakban gyógyszerre 31%-kal többet költöttek, miközben a gyógyító és rehabilitációs ellátásra 24%-kal, a járóbeteg-ellátásra 28%-kal kevesebb jutott. A kormányzati és az egészségbiztosítási támogatást nem tartalmazó nonprofit szektor és vállalkozások bővülése 2003 és 2008 között 28%- os volt, összhangban az egészségügyi szektorban működő szervezetek számának és súlyának folyamatos növekedésével, jóllehet a szektor az egészségügyi kiadásoknak mindössze 3%-os arányával bírt. Egészségügyi kiadások a szolgáltatás jellege szerint és megoszlása, szektoronként, átlagában Szolgáltatás Kormányzat Társadalombiztosítás (OEP) Államháztartás összesen Háztartások Nonprofit szervezetek, vállalatok Összesen (milliárd forint/év) Megoszlás, % Gyógyító ellátás 38,4 565,7 604,1 4,5 199,7 15,4 219,6 823,7 45,7 Rehabilitációs célú ellátás és hosszú idejű ápolás 45,5 54,7 100,2 0,5 4,4 7,0 11,9 112,1 6,2 Kiegészítő szolgáltatások (klinikai laboratórium, képalkotó diagnosztika) 15,5 56,9 72,5 0,0 2,1 0,6 2,7 75,1 4,2 Egészségügyi termékek a járóbeteg- ellátásban (gyógyszerek, gyógyászati termékek) 19,6 362,9 382,5 17,2 219,5 0,0 236,7 619,1 34,4 Prevenció és népegészségügyi ellátás 33,8 16,8 50,7 1,3 0,6 22,8 24,7 75,4 4,2 Egészségügyi adminisztráció 2,1 17,2 19,3 2,5 0,0 0,0 2,5 21,8 1,2 Egyéb egészségügyi kiadások 8,8 7,6 16,4 0,0 0,0 0,1 0,1 16,5 0,9 Beruházás 48,9 0,0 48,9 0,1 0,0 8,2 8,3 57,1 3,2 Összesen 212, , ,4 26,2 426,3 54,0 506, ,9 100,0 Megoszlás, % 11,8 60,1 71,9 1,5 23,7 3,0 28,1 100,0 4 Becsült adat. 3. tábla

5 Statisztikai tükör 2010/121 Egészségügyi kiadások, Arányaiban legjelentősebb emelkedés az egészségpénztáraknál következett be, ahol a kínált adókedvezményeknek és a terméklista bővülésének köszönhetően 2003 és 2008 között több mint négyszeres volt a növekedés ugyanez az összkiadásokból mindössze 2%-os részesedést jelentett. A 2003 és 2008 közötti jogszabályváltozások miatt az életmódjavító szolgáltatások szinte teljes mértékben eltűntek a rendszerből, továbbá változtak a lakossági igények is, ily módon az átlagosnál is nagyobb ütemben nőtt a gyógyszerek, gyógyászati termékek után igényelt támogatás. Módszertani megjegyzések: Az egészségügyi kiadások adatait a KSH az OECD által kidolgozott módszertan alapján állítja össze, az OECD által közreadott Egészségügyi számlák rendszere (System of Health Accounts SHA) kézikönyvben leírt módszertan és osztályozás szerint. Az új módszertan szerinti adatfeldolgozás legkorábbi éve 2003, a legutóbbié ről a közkiadások előzetes és részben becsült adatai állnak rendelkezésre. Az Eurostat 2008 novemberében első alkalommal hitelesítette a magyarországi adatokat. Elérhetõségek: Szilard.Pall@ksh.hu Telefon: (+36-1) Információszolgálat: Telefon: (+36-1) KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2010 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!