Az IMIP célja, jogszabályi alapja, hatálya, az intézmény OM azonosítója

Átírás

1 1 Az IMIP célja, jogszabályi alapja, hatálya, az intézmény OM azonosítója Célja: az intézmény működésének hosszú távra szóló elveinek- és a megvalósítását szolgáló elképzeléseknek a meghatározása. Hatályos jogszabályok: a Közoktatatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény, a Közoktatatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működésétről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet rendelkezései, a Bp. Főv. XI. ker. Újbuda Önkormányzatának Minőségirányítási programja. A hatálya kiterjed: A PAJKOS ÓVODA (1119 Bp. Pajkos u. 35.) alkalmazotti közösségére. Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény rövid bemutatása Óvodánk (4 csoportos, l00 férőhelyes) Albertfalván helyezkedik el. 9 fő óvodapedagógus munkáját 7 fő technikai személyzet segíti. Önkormányzati fenntartású nevelési intézmény vagyunk, amely saját maga írt nevelési programmal rendelkezik. Nevelési programunk a Pajkos program célja: a játékos tevékenységen alapuló képességfejlesztés. A programot 1999-től vezettük be intézményünkbe. A Pajkos programban meghatároztuk azokat az örök emberi értékeket, amelyeket kiemelt fontosságúnak tartunk a nevelés területén. Ezek a következők: Az alapvető erkölcsi értékek elsajátítása. Hazaszeretetre nevelés, nemzeti kultúránk hagyományainak ápolása. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek önazonosságának megőrzése, átörökítése. A szép magyar beszéd művelése. A játék öröme egyedül és a családdal együtt. Az emberi és a gyermeki jogok tiszteletben tartása. A természet szeretete, megóvása. Esélyegyenlőség biztosítása. Önmegvalósítás, önművelés fontossága. Ezeket, az alapértékeket fogalmazza meg a fenntartó az ÖMIP-ben és ezeket tartja kiemelt fontosságúnak a nevelés területén. Óvodánkban: 2000-ben alakult a minőségi kör: (a mai Támogató csoport), amely a Comenius 2000 Minőségfejlesztési program alapján kezdte meg (saját ütemezésük szerinti) tevékenységét. Ennek érdekében sokat tanulmányoztuk, értelmeztük a Minőségfejlesztési Kézikönyvet, aminek eredménye, hogy folyamatosan a kézikönyvnek megfelelően haladtunk a kidolgozással. Önképzés és továbbképzés is segítette munkánkat. 1

2 2 Elkészítettük a nyitott önértékelésünket, meghatároztuk partnereinket, felmértük igényeiket, elégedettségüket. Kérdőíveket szerkesztettünk, amiket összesítettünk, elemeztünk, értékeltünk. Megállapítottuk a fejlesztésre váró területeket, amire intézkedési tervet készítettünk. Ugyanakkor megerősítést is kaptunk partnereinktől az erősségeinket illetően. Irányított önértékelést a következő évben tervezünk, ennek eljárásrendjét már kidolgoztuk. A minőségfejlesztési program egyrészt a nevelés területén eredményezett nagyfokú fejlődést: (testi nevelés, érzelmi nevelés), másrészt a humán erőforrás területén, ahol felpezsdült az óvodapedagógusok innovációs tevékenysége. Pl.: kérdőívek szerkesztése, gyermekek fejlődésének a mérése Intézményünkben a minőségfejlesztési program további eredménye, hogy elindította az egységes nevelési rendszerek kimunkálását. Mi, a Pajkos óvoda nevelőtestülete felvállaljuk, hogy a jövőben is sokszínű, a partneri igényt kielégítő, a helyi lehetőségekhez igazodó, megfelelő innovatív intézmény legyünk. Ennek érdekében kívánjuk működtetni a minőségirányítási rendszerünket. 2. Az ÖMIP-ből a Pajkos óvodára vonatkozó feladatok (ÖMIP: 3. 1.), elvárások Az óvodai nevelés során az intézmények a legfontosabb hangsúlyt az életkornak megfelelő tevékenységre, a játékra helyezzék. A nevelési gyakorlatot a preventív szemlélet jellemezze, változatos nevelési eszközökkel törekedjenek óvodáink a hátrányok mérséklésére. Az óvodák teremtsék meg és biztosítsák a gyermekek testi-lelki-szellemi, szociális fejlődéséhez szükséges speciális tárgyi és személyi feltételeket. Az óvodai nevelési programokban megfogalmazott célkitűzések teljesítésére minden óvoda kiemelt figyelmet fordítson. Óvodáink működtessék a partneri kommunikációt, építsék ki minőségirányítási rendszerüket, határozzák meg minőségpolitikájukat. Az óvodai nevelés a gyermekek testi-lelki- szellemi harmóniájának megteremtésére helyezze a fő hangsúlyt. A prevenció és a gyermekvédelem kiemelt figyelmet kapjon az óvodai nevelés során. A gyermekek felzárkóztatása és a tehetség felkutatása, segítése fontos terület legyen óvodáink életében. Az óvodai nevelés során építsenek a differenciált, egyéni fejlesztésre. Óvodáink időről-időre mutassák meg magukat a külvilágnak, szervezzenek bemutatókat, törekedjenek a szakmai közéletben való folyamatos szereplésre. Óvodáink legyenek nyitottak a változatos pedagógiai módszerek alkalmazására, a módszertani kultúra fejlesztésére, továbbképzéseken, szakmai tanácskozásokon való részvételre. Készítsék fel az óvodáskorú gyermekeket az iskolában való képességek szerinti helytállásra. Az intézményünkre vonatkozó fenntartói elvárásokat az ÖMIP: pontja tartalmazza. 2

3 3 3. A Pajkos óvoda minőségpolitikai nyilatkozata Óvodánk több mint negyedévszázados múlttal és hagyományokkal rendelkező intézmény, amelynek pedagógusai hivatásnak tekintik a nevelést. Arra törekszünk, hogy a település óvodái között elért jó hírnevünket megőrizzük, hogy a szakmai közéletben folyamatosan megmutatkozzunk, hogy munkánkban megférjen egymás mellett a szeretet, a kötelesség, a következetesség, a tudatosság, rugalmasság és az empátia. Szakmailag jól felkészült, a minőség iránt elkötelezett nevelőtestületnek valljuk magunkat, akik a családokkal, mint partnerekkel együtt felelősök a gyermekek neveléséért. Mottónk: - Hallom és elfelejtem Látom és emlékezem, Eljátszom és megértem.- Célunk, hogy óvodásainkat olyan magas szintű nevelésben részesítsük (a játék, mint eszköz, és mint módszer alkalmazásával), ami biztosítja számukra az alapkészségek elsajátítását, képességeik differenciált fejlesztését. Fontosnak tartjuk, hogy óvodásainkat pajkos módon, sok humorral, vidáman, okos szeretettel neveljük. A Pajkos programban megfogalmazott nevelésfilozófiánk az egész nevelőtestület elkötelezettségét jelenti a gyermekközpontú nevelés mellett. Szolgáltatásaink: gyógy testnevelés, logopédia, hittan, kiskonyhai tevékenység, színes gyermek programok (bábelőadás, sportversenyek, múzeumlátogatás, buszkirándulás ), úszás, angol, gyermektorna, foci. A sokféle tevékenységgel is biztosítjuk óvodásaink képességeinek fejlődését, tehetségük kibontakoztatását. Szolgáltatásaink szervezésénél figyelembe vesszük a partneri igényeket, szem előtt tartva a gyermekek érdekeit és nevelési programunk szellemiségét. Minőségpolitikánk lehetővé teszi, hogy óvodásaink felnőve is megőrizzék vidámságukat, humorukat, és képesek legyenek egészséges, alkotó, konstruktív életet élni. 4. Minőségirányítási rendszer Minőségcélok Szervezeti céljaink: Munkatársaink (óvodapedagógus, dajka, óvodatitkár, takarító, konyhai dolgozó, kertész) legyenek elégedettek a munkakörülményeikkel. A minőség iránt legyenek elkötelezettek az óvoda alkalmazottai. Az óvodapedagógusok jól reagáljanak a partnereik jogos igényeire, legyenek segítőkészek az együttnevelés hatékonysága érdekében. Az óvodapedagógusok szakmailag legyenek: jól felkészültek, innovatívak, az új módszerek alkalmazására készek. 3

4 4 A Támogató csoportvezető kerüljön be az óvodavezetésbe, a Támogató csoport pedig ugyanolyan szinten szerepeljen, mint a munkaközösség. (SZMSZ: óvoda szervezeti struktúrája). Az egyéb, itt fel nem sorol szervezeti céljainkat, folyamatosan fogjuk kidolgozni és fejleszteni. A kitűzött célokat az elkövetkező 5 év alatt szeretnénk maradéktalanul megvalósítani A vezetés felelőssége, szabályozás eljárásokban Célunk: hogy az intézmény vezetése biztosítsa: A működés rendjét. A minőség iránti elkötelezettségét. A folyamatos fejlesztéshez a szükséges erőforrásokat. A szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat. Ez utóbbi kettő feleljen meg a partneri elvárásoknak. Célunk megvalósításához szükséges: A külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartása. A minőségpolitikai nyilatkozat. A Pajkos program 5 évenkénti felülvizsgálata. Éves munkatervek készítése. Évenkénti irányított önértékelés lebonyolítása. Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézményvezetés biztosítja azoknak a dokumentumoknak a hozzáférhetőségét az intézmény alkalmazottai részére (megismerés és betartás céljából), amelyek az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok, rendeletek, fenntartói önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói. A hozzáférhetőség biztosítása Az intézményi működést szabályozó törvények és rendeletek megtekinthetők az SZMSZ-ben (vezetői irodában). Az SZMSZ-t folyamatosan frissítjük, aktualizáljuk. Az Oktatási Közlöny és a Magyar Közlöny biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek 1 példánya a vezetői irodában található. A megismerés biztosítása Óvodánkban helyi eljárásrend alapján, a következő módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése: 1. Az óvodavezető tekinti át elsőként az óvodába érkező (postai levél, illetve közlönyök ) információk tartalmát. 2. A fontos információkat (amelyek a működést befolyásolják) a faliújságon a vezető közzéteszi. 3. A pedagógiai jellegű információkat a megismertetési célból hetente (kis értekezletek keretében) a nevelőtestület elé tárja. Az óvodavezető minden esetben annak a személynek biztosítja az információt, akinek a hatáskörébe tartozik: (ha a szabályozás személyzeti ügyekkel, vagy az intézmény működésével kapcsolatos, akkor az óvodatitkár hatáskörébe utalja). 4

5 5 Ha az előírás teljesítésére szűk a határidő, akkor rendkívüli értekezlet összehívását kezdeményezheti az óvodavezető. Az új információkról folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatjuk egymást. Intézményünkben a külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle módon valósul meg: Egyrészt: a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ezt vizsgálja a fenntartó belső ellenőre is. Másrészt: az intézmény vezetője a Közalkalmazotti Tanács számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi. Az irányított önértékelési eljárás az önértékelés minden területén szabályozott. Az éves tervezés eljárása kijelöli azokat a területeket, amelyeknél a vezetői beavatkozásra van szükség, és meghatározza az ebből fakadó feladatokat. A folyamat szabályozása eljárásokban megtalálható az IMIP 1. számú függelék: pontja alatt Stratégiai tervezés A pedagógiai tervezés (a nevelési program felülvizsgálatának) folyamatszabályozása. A folyamat célja: Az óvoda nevelési programjának felülvizsgálata, módosítása a mérések eredményeinek figyelembevételével. A folyamat szabályozása eljárásokban megtalálható az IMIP 1. számú függelék: pontja alatt Éves tervezés A munkaterv célja, hogy meghatározza az óvoda nevelő munkáját, felelősökre bontva szabályozza időben az éves feladatokat. A folyamat szabályozása eljárásokban megtalálható az IMIP 1. számú függelék: pontja alatt Vezetői ellenőrzés Célja: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a további feladatok meghatározása a fejlesztéshez. A folyamat szabályozása eljárásokban megtalálható az IMIP 1. számú függelék: pontja alatt Irányított önértékelés Az irányított önértékelésnek kettős célja van. Információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjéről, és az intézmény folyamatairól. A folyamat kétirányú: bemenő adat a szervezeti kultúra szintjének elkészítéséhez és adatul szolgál a stratégiai tervezéshez. Az intézmény irányított önértékelése az óvoda összes működési területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások előkészítéseként történik. Az önértékelés szempontjai előre meghatározottak. Az önértékelés területei: szervezetfejlesztés, folyamatok szabályozottsága, folyamatos fejlesztés alkalmazása. Az önértékelés tématerületei: 1. Az intézmény vezetés értékelése. 2. Stratégiai és operatív tervezés. 3. A dolgozók irányításának értékelése. 5

6 6 4. Erőforrások értékelése. 5. A nevelési és a működési folyamatok, valamint szabályozottságuk értékelése. 6. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje. 7. A szervezeti kultúra és klíma értékelése. Az eredmények területén: 8. A munkatársak részvétele (bevonásának mértéke) az intézményi programok és fejlesztések végrehajtásában. 9. A külső partnerek (szülők, óvodások) elégedettsége. 10. A belső partnerek (óvodapedagógusok, és a pedagógiai munkát segítő munkatársak) elégedettsége. 11. Közösségi, társadalmi szerepvállalás. 12. Az intézmény nevelési eredményei. (Az önértékelés tématerületeihez a kérdőívek megtalálhatók, az IMIP 1. számú függelék: pontja alatt.) Felhasznált módszerek: dokumentumelemzés, kérdőív, fókuszcsoportos interjú, teszt. Lépései: 1. Vezetői önértékelés önkitöltős kérdőív segítségével. 2. Dokumentumelemzés. 3. Klímateszttel való vizsgálat. 4. Fókuszcsoportos interjúk. 5. Vezetői interjú. Résztvevői: Az óvodavezető, helyettes, Támogató csoport, alkalmazotti közösség. A folyamat szabályozása eljárásokban megtalálható az IMIP 1. számú függelék: pontja alatt Az intézményvezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése Az intézményvezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése tartalmilag az önkormányzati minőségirányítási program fejezetéhez kapcsolódik, és azt a dokumentum 1. számú melléklete tartalmazza Éves értékelés Célja: Az óvoda működésének, a szabályozásoknak, a partneri elvárásoknak való megfelelés, visszacsatolása a minőség irányítási rendszerbe, és a szükséges módosítások feltárásával, megnevezésével, az újabb célok és feladatok kijelölése. A folyamat szabályozása eljárásokban megtalálható az IMIP 1. számú függelék: pontja alatt Az IMIP működtetése Célja: hogy minőségirányítási rendszerünket sokszínű, a partneri igényeket kielégítő, helyi lehetőségekhez igazodó, innovatív intézményként működtessük. A Pajkos óvoda Minőségirányítási Programjának működtetéséért az óvodavezető a felelős. Az óvodai működés teljes körű szabályozása a szervezeti felépítésünkben változást hozott. 6

7 7 A Támogató csoport vezetője az óvodavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. Munkáját a folyamat felelősök segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör, illetve a Támogató csoport vezetője felé. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Folyamatainkat a PDCA ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit az intézmény szintjén és a folyamatok szintjén valósítjuk meg. Az IMIP felülvizsgálatát 5 évenként illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük Minőségfejlesztési modell működtetése Együttműködési szabályok: Őszinte tényfeltáró kötetlen beszélgetések: Az információk kezelése bizalmas. Határidők betartása. Aktivitás, Bizalmas, nyitott légkör. Konszenzuskeresés. Egymás véleményének tiszteletben tartása. A támogató csoport munkájának belső elemzése. Ellenőrzésre jogosult: óvodavezető. Módszerek: dokumentum ellenőrzés, beszámoltatás, írásos munkajelentés, belső audit. A támogató csoport vezetőjének és tagjainak feladatai A támogató csoport vezetőjének feladata: A belső minőségbiztosítási munka irányítása. Részvétel team munkában, a feladatok kitűzésében. Közvetlen munkakapcsolat a tanácsadóval. Közvetlen kapcsolattartás az intézmény vezetőjével. A team tagok feladatai: Részvétel meghatározott feladatok kidolgozásában. Információ gyűjtés munkájuk elvégzéséhez. Egyéni feladatok elvégzése. Team munka keretei: A munkát megelőzően pontosan kerüljön meghatározásra. Elvégzendő feladat. Eszközök, dokumentumok. Információk. Felelősök. Dokumentáció és annak megőrzési módja és határideje. Tanácsadó feladata a feladat céljának és időkeretének megfelelően: A munka irányítása. Szükséges képzések lebonyolítása. 7

8 8 A munkafolyamatok figyelemmel kísérése /segítése, irányítása, felügyelete szükség szerint. Közvetlen munkakapcsolat a támogató csoport vezetőjével. A kapcsolattartás az intézmény vezetőjével Belső működés Az óvodapedagógusok együttműködése Szakmai keretek Ülések száma Tevékenység Elvárt eredmény Munkaközösség: Évente 5 (Feladattól függően ennek gyakorisága nőhet.) Nevelési program beválás vizsgálata. Módszerek, eszközök kiválasztása. Módszertani tapasztalatok átadásának fórumai: bemutatók, ötletbörzék. Mérési feladatok összehasonlító elemzése. Bevált módszerek. Értékelés Ellenőrzést végzők Óvodavez. Óv. vez. h Szervezeti felépítés Az intézmény szervezeti felépítését az érvényben levő SZMSZ tartalmazza. Az SZMSZ módosítása során beépítjük majd a szervezeti felépítésbe a Támogató csoportvezetőt és a folyamat felelősöket Óvodánk információs rendszere Célja: a tájékoztatás és a tájékozódás. Az óvodában a vezető és a vezetettek eredményes munkája jórészt a helyes, alapos, érthető, időbeni informáltságtól függ. Ezért nagy gondot fordítunk a helyes információrendszer kiépítésére. Az óvoda belső információs rendszerét táblázatba foglaltuk. Az információáramlást az alábbi eszközökkel oldjuk meg: meghívó (pl.: rendezvények, karácsonyi ünnepség stb.) szakmai bemutatók, Pajkos híradó, helyi kiállítás, stb. Támogató csoport-, Gyermek és Ifjúságvédelmi faliújság, rendkívüli megbeszélések, levél, kábel TV. 8

9 Belső információs rendszerünk: Közvetlen források Óvodavezető h. Információs források Óvodavezető Óvodatitkár Óvodavezetőség Kibővített óvodavezetőségi ülés M. K. vezető Közalakalmazotti T. Támogató csoport vez. Szülői Szervezet Konyha Nevelőtestületi értekezlet Támogató csoport Takarító Dajka Kertész Szülők fóruma Munkaértekezlet Szülői értekezlet Óvoda egész gyermek-közössége M. K. ülések Egyes szülő Egyes gyermek csoportok Egyes Óvodapedagógus Egyes gyermek Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése Célunk: szervezetünk célkitűzéseinek az elérésével magas színvonalú, minőségi munka végzése: (az emberi erőforrás biztosításával és fejlesztésével). 9

10 10 Ezért számunkra fontos, hogy a munkaerő megfelelően szakképzett legyen, hogy ösztönzésével, teljesítményének megerősítésével, illetve javításával fejleszthető legyen. A belépő új munkaerő kiválasztására és betanulására (figyelembe véve a jogi szabályokat, intézményünk Pajkos programját, a kiválasztás szempontjait) eljárásrendet alkalmazunk. A továbbképzési tervünk az óvodánk helyi nevelés programjának figyelembe vételével készült. Az alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keret biztosítja. A nem pedagógus továbbképzéséről a helyi szükségletek, és lehetőségek figyelembe vételével az óvodavezetőség dönt. Az óvodapedagógusok és a technikai dolgozók értékelési rendje is kidolgozott: (SZMSZ elemei biztosítják, hogy óvodánk alapértékeit magas szinten teljesítsék a dolgozók.) A folyamat szabályozása eljárásokban megtalálható az IMIP 2. számú függelék: pontja alatt Továbbképzési rend működtetése Bevezető Az 5 éves továbbképzési terv alapelveit az óvodánkban működő szakmai munkaközösség dolgozta ki, majd a nevelőtestület elfogadta. Ezért ez lett az irányadó az évenkénti beiskolázásnál. (Ez a dokumentum a Pedagógus-továbbképzés elnevezésű dossziéban található, az óvodavezetői irodában.) Az elmúlt évek tapasztalata alapján ez a rendszer jól működött. A szempontrendszer korrekciója 5 évenként történik. Célja: A humán erőforrás tudatos fejlesztése: a Pajkos nevelési program hatékonyabb megvalósítása. A folyamat szabályozása eljárásokban megtalálható az IMIP 2. számú függelék: pontja alatt Belső értékelési rendszer működtetése, (óvodapedagógusok teljesítményértékelése) Célunk: az SZMSZ-, Pajkos nevelési program-, Comenius 2000 I. int. modell-, a pedagógusok teljesítményértékelése-, Támogató csoport beszámolója-, és a Jogi szabályozás figyelembe vételével az értékelési rendszerünk működtetése. Miért a MÁSKÉPp modell alapján értékeljük az óvodapedagógusok teljesítményét? Mert a feladatellátáshoz szükséges kompetenciák érvényesülésének szintjét vizsgálja. Mert célja a teljesítményorientált szervezeti és vezetési kultúra megerősítése, a szervezet által értékként megfogalmazott kulcskompetenciák, magatartásformák és viselkedésminták elfogadtatása és fejlesztése; a motiváló légkör kialakítása. Mert lehetőséget nyújt az egyéni és a szervezeti kompetencia-szintek összehasonlítása és nyomon követése alapján a különböző távú egyéni és szervezeti fejlesztési célok kitűzésére. Mert a dolgozói értékelés alapján tervezhető a továbbképzés, karrierfejlesztés, vezetői utánpótlás, és alapja lehet a jutalmazásnak, bérezésnek vagy a minőségi munkáért járó kereset-kiegészítés elosztásának. A teljesítményértékelési modell leírása A teljesítményértékelési modell a helyi hangsúlyoknak megfelelően részben adaptált: (MÁSKÉPp modell) kompetenciaalapú értékelés, elsősorban az óvodapedagógusok értékelésére. (Mindenkire nézve egységes és az óvodapedagógus teljes munkaidejére kiterjed.) 10

11 11 Felfogásunk szerint a kompetencia az elsajátított tudáson alapuló, fejleszthető eredményes cselekvőképesség. Az értékelés szempontjai A dolgozók értékelése a következő öt kulcskompetencia, illetve terület alapján történik: Szakmai tudás alkalmazása Kommunikáció, kapcsolatok kezelése Megbízhatóság, felelősségvállalás Együttműködés Komplexitás kezelése Kulcskompetenciák 1. SZAKMAI TUDÁS ALKALMAZÁSA 2. KOMMUNIKÁCIÓ, KAPCSOLATOK KEZELÉSE 3. MEGBÍZHATÓSÁG, FELELŐSSÉGVÁLLALÁS 4. EGYÜTTMŰKÖDÉS 5. KOMPLEXITÁS KEZELÉSE Tartalmi jellemzők A beosztásához szükséges ismereteknek, képességeknek birtokában van, azokat képes munkája során, alkotó módon alkalmazni, tudását eredményesen átadni és folyamatosan fejleszteni. Magatartása és kommunikációja hiteles, érthető, határozott és meggyőző. Figyelembe veszi partnere jelzéseit. Alkotó módon alkalmazza az IKT eszközeit. Képes kapcsolatokat felépíteni és hatékonyan fenntartani, a szervezetet képviselni. Konfliktusokat megfelelően tud kezelni. Ismeri és betartja a munkakörére vonatkozó előírásokat. A szabályokat megbízhatóan alkalmazza és meg tudja ítélni az elfogadható mértékű eltérést, szükség esetén korrekciós javaslatot tesz. Ítéletalkotásában, intézkedéseiben mérlegel. Vállalt feladatait felelősséggel, önállóan, pontosan teljesíti. Döntéseit vállalja, hibáit felismeri, és önállóan javítja. Képes különböző partnerekkel eredményesen együttműködni. Képes csoportnormákat kialakítani és azokat betartani és betartatni. Csoportszerepekhez alkalmazkodva tevékenykedik. Képes a csoportcélokat követni és/vagy azok kialakításában részt vállalni. A bizalom és a számonkérés arányait, jól kezeli. Rutin helyzetekben képes komplexen gondolkodni, dönteni, cselekedni. Alkalmazza az ok-elemzés, a problémamegoldás eszközeit, célokat tud meghatározni és elfogadni. Tevékenységét megtervezi, a tervek szerint végzi, az eredményeket elemzi, értékeli, szükség esetén a korrekciót végez, javasol. Döntéseknél figyelembe veszi a feladat és hatásköröket. 11

12 12 (IKT: Információs - Kommunikációs Technológia) A kulcskompetenciák az intézményben élő, létező elvárások teljesítését támogatják, illetve hiányuk vagy alacsony szintjük miatt akadályozzák azt. A szervezetben nem, vagy, csak rejtett elvárásként megjelenő igények kielégítését szolgáló személyes kompetenciákat is értékeli a vezető. Véleményalkotás módja, visszajelzések a pedagógus teljesítményéről: pontozás (tól-ig), erősségek, fejlesztendő területek meghatározása, szabad szöveges értékelés. A kulcskompetenciákról a vezető és a dolgozó maga is elkészíti az értékelést külön-külön, ám ugyanazt a pontozási lapot használva. A pontozási lapok adatai alapján az összesítő program automatikusan elkészíti az egyénekre és az intézmény helyzetére vonatkozó grafikonokat. Minden dolgozóról, és az intézmény egészéről is készül a kompetenciaterületeket áttekintő és részletező diagram. Az összesítés során a kirajzolódó grafikonok megmutatják az önértékelés és a vezetői értékelés azonos és eltérő pontjait, illetve azok helyzetét az intézményi összesített értékekhez képest. Ezek elemzése, és a megfelelő következtetések levonása, az intézkedések meghatározása vezetői feladat. A dolgozó egyetértésével, közösen határozzuk meg a jövőre vonatkozó egyéni megállapodásokat. Minden olyan értékelésnél, amikor mások mondanak véleményt a pedagógusról, annak joga van magáról véleményt, önértékelést mondani. A szervezetre vonatkozó összesítés lehetővé teszi a vezető számára, hogy hosszabb távon tervezze a szervezet fejlesztését. Az értékelés felelőse: az óvodavezető. 12

13 13 Az értékelésben részt vesz: az óvodavezető, óvodavezető helyettes, a munkaközösség vezető, és a támogató csoport elnöke. (Az önértékelést segíti az értékelt óvodapedagógus által a nevelő testületből választott pedagógus segítő értékelése. Az összegző értékelést a vezető végzi, illetve átruházott hatáskörben a vezetőhelyettes. Akik tehát értékelnek: óvodapedagógus, szakma, vezetés. A vezető teljesítménykövetelményének kialakításában részt vesz: maga a vezető, valamint a fenntartó önkormányzat közvetve az önkormányzat által meghatározott minőségirányítási program által, valamint közvetlenül, a konkrét vezetői elvárások megfogalmazásával. Az értékelés nyilvánossága: A személyre szóló értékelés nem nyilvános, dokumentumai a személyi anyag résztét képezik. A szervezetre vonatkozó összesítő értékelés nyilvános. Fogalmak: Az értékelés Az értékelés tényleírás, amely megállapítja, hogy a dolgozó milyen mértékben felel meg a szervezet által támasztott követelményeknek. Azaz, a dolgozó munkájában elért eredményeinek és a szervezetben betöltött szerepeinek összevetése az intézményi célokkal, elvárásokkal a kulcskompetenciák alapján. A kompetencia A kompetencia az egyénre jellemző tudásnak (kognitív és emocionális), képességeknek (alapképességek, személyiségjellemzők, szakmai készségek) és attitűdöknek (alapvető értékek, szemlélet) az alkalmazásban megnyilvánuló integrációja, amely biztosítja a dolgozóval szembeni intézményi elvárások teljesítését. A kulcskompetencia Azok a lényeges, fontos kompetenciák / kompetencia-csoportok, amelyek alapvetően szükségesek az intézmény hatékony működéséhez. A kompetencia elvárási szint Intézményi megállapodás a kompetenciák teljesülésének mértékével kapcsolatos elvárásokról. Mivel a különböző kulcskompetenciák az egyes intézményekben különböző fontosságúak lehetnek, a modell lehetőséget ad arra, hogy a szervezeti céloknak megfelelően a nevelőtestület meghatározza százalékosan, mely kompetencia területeken milyen szintű teljesítmény az intézményi elvárás. Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekből következő elvárások A fejlesztő szándék elve Az értékelési rendszer alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása, ezért: alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására, alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére, 13

14 14 egyértelműen kimutatja a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget, alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására, segíti az óvodapedagógusok és az óvodavezetés közötti információcserét, segít az óvodavezetésnek abban, hogy jobban megismerje az óvodapedagógusok véleményét. A sokoldalúság elve Az értékelés a pedagógiai tevékenység sokszínűségének megfelelően a lehető legtöbb területet érinti: figyelembe veszi az óvodai élet szervezésével, neveléssel kapcsolatos tevékenységeket. A méltányosság elve Az értékelő minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan kezel, teljes mértékben kizárja a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét. Objektivitásra törekszik. Csak olyan területet vizsgál, amelyről megfelelő adatok állnak rendelkezésre. Az értékelés jellemzői: egyszerű, egyértelmű, minden részletében átlátható. Az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető. Lehetőséget ad az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan. Az értékelés segít a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatala az értékelt pedagógusra van bízva. Ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a nevelőtestület tagjai között. Az elméleti megalapozottság elve A rendszer csak olyan elemeket tartalmaz, amelyeket a nemzetközi irodalom bevált, általánosan elfogadott elemnek tekint, és amelyekre a nemzetközi irodalomban általánosan elfogadott, a gyakorlatban bevált mérőeszközök állnak rendelkezésre. Konszenzus elve Az értékelési rendszer kidolgozása a nevelőtestület közös döntésén alapul, a közösség minden tagja érti, és magára nézve is kötelezőnek tekinti a megalkotott rendszert. A kivitelezhetőség elve Az értékelési rendszer figyelembe veszi a nevelőtestület és a vezető terhelhetőségét, nem zavarja a pedagógiai folyamatokat. A lehető legkevésbé pénz-, idő- és munkaigényes, nincs szükség külső szakemberek bevonására. Mérhetőség elve A Kézikönyv a pontozáshoz segédlet biztosítja az azonos irányú gondolkodást, hogy értékelő és értékelt ugyanazon szempontok szerint pontoz. A pontozási lapok adatai alapján az összesítő program automatikusan elkészíti az egyénekre és az intézmény helyzetére vonatkozó grafikonokat. Célorientáltság elve A Pajkos nevelési programban meghatározott célok elérését vizsgálja és segíti. (Gyermekközpontúság, differenciált egyéni bánásmód, játékos képességfejlesztés, komplex ismeretátadás, együttnevelés megvalósítása a családokkal.) 14

15 15 Az értékelés céljai Az óvodapedagógusra irányuló célok Az óvodapedagógus kapjon átfogó értékelést a munkájáról, amely: visszajelzést ad erősségeiről és fejlesztendő területeiről, alapja és ösztönzője további fejlődésének, támogatja, hogy egyéni törekvéseit össze tudja hangolni az intézményi célokkal, fejleszti önismeretét, önértékelését. Vezetői / irányítási célok az egyén hatékonyságának növelésével az intézmény működésének hatékonyságát növelje, javuljon a szervezet teljesítménye, javuljon a szakmai kommunikáció a vezető és munkatársai között. Szervezeti célok A rendelkezésre álló vagy szükségessé váló emberi erőforrás optimális felhasználása, vagy fejlesztése annak érdekében, hogy növelje az alkalmazottak teljesítményét, és ezzel megvalósítsa a szervezet célkitűzéseit és küldetését. Javuljon a belső szakmai kommunikáció a munkatársak között. Kialakuljon a tanuló szervezet, mely képes jól reagálni a környezet elvárásaira, változásaira. Közös értékké váljon, hogy mindenki számára lehetőség van a fejlődésre: a gyengékből jók, a jókból kiválóak lehetnek, és a kiválóak megtalálják azokat a területeket, ahol még tovább fejlődhetnek. Követelmények, elvárások Az óvodapedagógussal szemben támasztott követelményeket, elvárásokat az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített munkaköri leírás tartalmazza, valamint a vezetői ellenőrzés során az egyénre vonatkozó megállapítások. Az értékelés várható eredménye a pedagógus önértékelése javul, tudatosan törekszik munkájának javítására, fejlődésre, a vezető számára a fejlődés követhető, a vezető következtethet a szervezet erősségeire és fejlesztendő területeire, és ehhez képest alakíthatja szervezetfejlesztő tevékenységét, a szervezetben javul a szakmai kommunikáció, kialakul a tanuló-szervezet. Az értékelés további hasznosítása A személyre szóló értékelést figyelembe lehet venni a minőségi munkáért járó kereset kiegészítés, jutalmazás, illetve más elismerés, anyagi ösztönzés odaítélésénél. A szervezeti összesítést a szervezetfejlesztési feladatok tervezésénél. 15

16 16 Amit értékelünk A pedagógus munkavégzésének tükrében az öt kulcskompetencia teljesítésének szintjét értékeljük, azaz megfelelését az intézményi elvárásokhoz viszonyítva. Az értékelés formái Jelentések, beszámolók, egyéni vagy csoportos megbeszélések, minősítések, különböző értékelések. Az értékelés módszerei Az óvodapedagógus önértékelése. Folyamatba épített vezetői ellenőrzés és értékelés (dokumentumok átvizsgálása, csoportlátogatás, szakmai fórumokon való vezetői részvétel). Vezetői értékelés. Vezetői interjú a pedagógussal. Az értékelés eszközei Kézikönyv: a kulcskompetenciák kifejtése, segítő mintapéldák. Pontozólapok (önértékeléshez, vezetői értékeléshez). Excel program az egyéni és intézményi összegző diagramok készítéséhez. (A diagramok alkalmasak a kulcskompetenciák teljesítési szintjének megjelenítésére, és elemzésére.) Összegző értékelés és megállapodás táblázata. Az értékelés gyakorisága Óvodapedagógusi teljesítményértékelést évente végzünk. (Az önértékelés és a megállapodás 1 hónapon belül megtörténik.) Dokumentálása A pedagógusi értékelés iratainak kezelése iktatás, selejtezés- Budapest, XI. Kerület Pajkos Óvoda Adatvédelmi Szabályzata alapján történik. A pedagógus teljesítmény-értékelési rendszer működtetése során keletkező iratok az óvodapedagógusok személyi anyagai mellett őrzendők, a személyi anyagnak részét nem képezik. Az iratokba betekinthet az óvodavezetője és az általa írásban megbízott munkatárs vagy munkatársak. Az óvodapedagógusok értékelésének folyamat ábrája 16

17 Ösztönző rendszer működtetése Célunk az ösztönző rendszer működtetésével a magas színvonalú pedagógiai munkára való ösztönzés és elismerés. 17

18 18 A folyamat szabályozása eljárásokban megtalálható az IMIP 2. számú függelék: pontja alatt A partnerkapcsolatok működtetése Célunk meghatározni partnereinket, megismerni igényeiket, elégedettségük-, elégedetlenségük okát, elemeznünk azokat, óvodásaink hatékony fejlesztése érdekében. Tartalmi leírás A Támogató csoport az óvoda partnereit a nevelési év elején azonosítja és elvégzi az információs tábla frissítését. A partnerekkel történő kommunikáció az információs táblázatban szabályozott. A problémák kezelésének helyi rendje a panaszkezelési eljárásokban van szabályozva. A nevelőmunka népszerűsítése a szakmai munkaközösség feladata, amelyet az óvodavezető helyettes felügyel. A folyamat szabályozása eljárásokban megtalálható az IMIP 3. számú függelék: pontja alatt A partneri igény- és elégedettségmérés A partneri igény és elégedettségmérés célja: hogy igények megismerésével és kielégítésével közös értékrend alakuljon ki az óvoda és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében. A folyamat szabályozása eljárásokban megtalálható az IMIP 3. számú függelék: pontja alatt Panaszkezelés az óvodába járó gyermekek szülei számára Célunk: a gyermekek együttnevelése során, az esetlegesen felmerülő problémákat a leghamarabb, a legmegfelelőbb módon oldjuk meg. A folyamat szabályozása eljárásokban megtalálható az IMIP 3. számú függelék: pontja alatt Panaszok kezelése az alkalmazottak részére Célunk: az óvodában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten tudjuk feloldani, megoldani. A folyamat szabályozása eljárásokban megtalálható az IMIP 3. számú függelék: pontja alatt Panaszkezelési rend a partnerek részére A panaszkezelési eljárás folyamatábrája: 18

19 19 START 1. Szint 1. Panasz Nem jogos 2. A panasz jogosságának vizsgálata Az óvodapedagógus tisztázza az ügyeit a panaszossal jogos Egyeztetés eredményes 3. Az óvodapedagógus egyeztet a panaszossal A probléma megnyugtatóan lezárul 4. Panasz leírása 2. Szint 5. Óvodavezető egyeztet a panaszossal /megállapodás/ 1.Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat Az egyeztetés eredményes A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés 1 hónap múlva nem igen 7. Probléma fennáll, panasz jelentése a fenntartó felé A probléma megnyugtatóan megoldódott, rögzítése feljegyzésben 8. Óvodavezető a fenntartó bevonásával vizsgálja a panaszt, közös javaslat a probléma kezelésére. 3. Szint 9. Egyeztetés a panaszossal, megállapodás írásban rögzítése A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés STOP Az óvodai beíratás rendje Célunk: a gyermek 3 éves korától az iskolába lépésig biztosítani az óvodai nevelést, előnybe részesítve a körzetileg az intézményünkbe tartozó gyermekeket. A folyamat szabályozása eljárásokban megtalálható az IMIP 3. számú függelék: pontja alatt. 19

20 Nyomon követés, beválás vizsgálat Célunk: nevelőmunkánk eredményességének, hatékonyságának ellenőrzése és növelése. A folyamat szabályozása eljárásokban megtalálható az IMIP 3. számú függelék: pontja alatt Az intézmény működésének javítása, folyamatos fejlesztése Biztonságos óvoda Célunk: hogy a napi nevelőmunkához szükséges megfelelő, személyi-, tárgyi feltételek biztosításával, biztonságos körülményeket megteremtése. Intézményünkben a munkavédelmi felelős és az óvodavezető helyettes feladata, hogy a nevelőmunkához szükséges biztonságos tárgyi feltételek meglétét ellenőrizze. Az általuk készített veszélylista alapján a karbantartási terv szerint történik a biztonságos körülmények megteremtése. A folyamat szabályozása eljárásokban megtalálható az IMIP 4. számú függelék: pontja alatt, illetve: pont alatt Az intézményben folyó munka felmérése, szemléletformálás és prevenció szempontjából 20