elúszott ÖN K O R K É P MEGJELENT! Esélyek és lehetőségek Jegyzői iratminták A Balaton-átúszás ezúttal Tervezett új időpont: augusztus 28.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "elúszott ÖN K O R K É P MEGJELENT! Esélyek és lehetőségek Jegyzői iratminták A Balaton-átúszás ezúttal Tervezett új időpont: augusztus 28."

Átírás

1 Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET ÖN K O R szám K É P huszadik évfolyam, szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT elúszott A Balaton-átúszás ezúttal Tervezett új időpont: augusztus 28. MEGJELENT! Jegyzői iratminták Megrendelhető: en: Faxon 06 (1) Kiadja az ÖNkorPRess Kiadó IRATMINTÁK IRATMINTÁK GYÁMHATÓSÁGI Írta és szerkesztette dr. Purda Zsuzsánna és dr. Györéné dr. Lénárt Mári a 10

2 Ajánlat A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja Az önkormányzatoknak a Legjobb Önkormányzati Gyakorlat Díj elnyerésére 2010-ben az alábbi három témában lehet pályázni: Helyi önkormányzati kommunikáció. A modern kormányzásban hatalmas jelentősége van a kommunikációnak és a kommunikáción keresztül is formálódó társadalmi tőkének, együttműködésnek és koordinációnak. A megfelelő kommunikációs tevékenység erősíti a települési szereplők belső viszonyrendszerét, és olyan üzeneteket juttathat el a településen kívüli világba, amely a település céljai mellé állíthat másokat. A helyi önkormányzat sikerének egyik kulcsa a kommunikációs tevékenységének színvonala. A magyar települések gazdag eszköztárát alkották meg olyan kommunikációs csatornáknak és rendszereknek, amelyekkel élő kapcsolatot alakíthatnak ki a lakossággal a településen és a településen kívül. A kommunikáció a szolgáltatási funkciók része, és gyakran olyan tevékenység, amelyre külön kommunikációs stratégiát, felelős szervezeti egységet és folyamatosan működő intézményeket (pl. rendszeres fórumokat) hoznak létre az önkormányzatok. A témába beleillik minden olyan kommunikációs tevékenység, amely az önkormányzat és a külső szereplők között folyik. A helyi lakossággal, az önkormányzat külső partnereivel megvalósult, intézményesedett, kipróbált és már eredményekkel rendelkező kommunikációs tevékenységek pályázhatnak sikerrel ebben a témakörben, további előnyt jelent, ha az szerves része az önkormányzat kommunikációs stratégiájának is. Olyan gyakorlatokat keresünk, amelyek sikeresen megalkották azt a keretet, amelyben az önkormányzat hatékony párbeszédet tud folytatni az ott élőkkel és/vagy egyéb partnereivel. A gyakorlatok egyaránt vonatkoznak egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó, vagy átfogóbb tartalmú, komplex kommunikációs rendszerekre, vagy egyes problémákhoz, konfliktusokhoz kapcsolódó kommunikációs folyamatokra. Fontos az, hogy a gyakorlat konkrét és eredményeiben is megragadható legyen. Jelen kiírásunkkal azokat az önkormányzati gyakorlatokat keressük, amelyek kifelé irányulnak, vagyis nem a hivatalon belüli kommunikációs tevékenységek leírását várjuk ezúttal. Olyan gyakorlatokat támogatunk, ahol a részvételi demokrácia elvein alapulva az önkormányzat hatékony párbeszédet folytat az ott élőkkel és/vagy egyéb partnereivel. Roma integráció a társadalmi kohézió erősítése. A téma idén már harmadik alkalommal szerepel a pályázati kiírásban, hiszen Magyarország legnehezebb helyzetben lévő kisebbsége továbbra is a mintegy nyolcszázezernyi lakosra becsült cigányság. Társadalmi problémaként a megoldás felé vezető úton kis lépésekkel lehet csak haladni. A magyarországi települések tekintélyes részében javarészt marginalizált helyzetű cigány közösségek élnek, gyakran a településen élő nem cigány lakosságtól szegregáltan. A helyi közösségek dinamikus fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a romák társadalmi és gazdasági integrációja. Az integráció sikerében meghatározó szerepe van a helyi önkormányzatoknak és a közintézményeknek, valamint az általuk nyújtott és szervezett helyi közszolgáltatásokhoz (oktatás, egészségügyi alapellátás, szociális szolgáltatások, valamint a tömegközlekedés) való egyenlő hozzáférésnek. Mivel a hátrányos helyzetű, kirekesztett csoportok integrációja új elvárásként és feladatként jelenik meg a településeken, ezért szükség van a helyi társadalmak innovatív kezdeményezéseire, amelyek lehetőséget teremtenek a roma és a nem roma közösségek közötti együttműködésre és a közösen kitűzött célok sikeres megvalósítására. Ilyen kezdeményezések kapcsolódhatnak a lakóhelyi elkülönítés felszámolásához (telepfelszámolás, deszegregáció), a munkaerő-piaci hátrányok leküzdéséhez, az egészségügyi prevencióhoz, valamint a minőségi oktatáshoz való hozzáférés megteremtéséhez, vagy megnyilvánulhatnak a helyi infrastruktúra javításában, közösségi terek kialakításában. Ebben a témakörben olyan bevált, komplex integrációs programokkal vagy kisebb projektekkel érdemes pályázni, amelyek más települési önkormányzatok számára adaptálhatók. Fontos, hogy a pályázatok bemutassák, hogyan történt a roma és a nem roma közösségek, illetve választott, vagy önkéntes alapon szerveződött képviseletük bevonása a programokba, hiszen csakis az ő részvételükkel lehet a valóságos helyi problémáikat feltérképezni, majd azokra megvalósítható megoldási javaslatokat kidolgozni. Olyan megvalósult jó példákat keresünk, amelyek kellően előre- és körültekintő tervezéssel készültek, amelyek a roma és a nem roma közösségeket a település fejlődésének aktív és egyenrangú feleiként kezelik, innovatívak a roma és a nem roma közösségek viszonyának javítása érdekében (részvétel, társadalmi béke, esélyegyenlőség, együttműködés, kölcsönös tolerancia), és amelyek mérhető változásokat eredményeznek. Az újszerűséget keressük a helyi roma és a nem roma közös erőforrások igénybevétele, felhasználása, aktivizálása terén, illetve az eddigi rejtett, vagy újrafelhasználható erőforrásokat szeretnénk feltérképezni. Támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyeknek célja a roma és a nem roma identitás integrációja a helyi közösség identitásába, a multikulturális hagyományok és kötődések támogatása, erősítése, fejlesztése. Fontos még a helyi roma és nem roma közösségek egyéni és közösségi érdekeinek párhuzamos, egymást erősítő megjelenítése a jó gyakorlatok terjesztését célzó pályázatokban, hiszen az integráció ezt a célt szolgálja. A lakóhelyhez való kötődés erősítése. A témakört második alkalommal hirdetjük meg, tekintettel az önkormányzatok körében tapasztalt népszerűségére. A szűkebb-tágabb értelemben vett lakóhelyhez való kötődés a fenntartható térségfejlesztés egyik belső erőforrása. Az emberi közösségek társadalmi térhez, így a lakóhelyhez való viszonya ad irányt és mértéket a társadalmi aktivitásnak. Erős kötődés esetén nagyobb mértékben, ráadásul jobb minőségben számíthatunk az identitással rendelkező közösségek aktivitására a lakóhely környezeti, gazdasági, társadalmi feladatainak megvalósításában. Ha egy település lakói erősen kötődnek a lakóhelyükhöz, az egyrészt a településen is meglátszik, másrészt azt a települést mások (elszármazottak, turisták, befektetők) is szívesen választják tartózkodásuk, működésük helyéül. A lakóhelyhez való erős kötődés oka általában az, hogy a helyiek figyelnek egymásra, számon tartják egymás erényeit, gyengéit, tudnak elszármazottaikról, ismerik hagyományaikat, s a közösség életének formálásakor minderről nem feledkeznek meg. A lakóhelyhez való kötődésben rejlő energiáknak, a társadalmi aktivitásnak jelentős szerepük lehet a települések népességmegtartó erejének javításában, versenyképességük fenntartásában, esetleg fokozásában. A lakóhelyhez kötődés mértéke és minősége többnyire sok generáció egymásra épülő tevékenységének a kollektív lenyomata. Máshol már bizonyítottan sikeres kezdeményezésekkel azonban sokat lehet javítani a helyi közösségek közérzetén. Pályázni olyan önkormányzati akció gyakorlati példájával érdemes, amelynek révén élhetőbbé vált a lakóhely, erősödött az összefogás, s ennek folytán elmélyültebben kötődnek településükhöz az ott élő lakosok. A pályázati formanyomtatvány és a kiírás teljes szövege elérhető a TÖOSZ honlapján (www.toosz.hu).

3 Lapzárta után Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusokon keresztül Izland, Liechtenstein és Norvégia támogatásával Sikeresen teljesítettek a Polgármester Akadémia gatói. Ünnepélyes eseményen vették át a Polgármester hall- Akadémia képzési programot sikeresen teljesítő polgármesterek és alpolgármesterek a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara tanúsítványát és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elismerő oklevelét július 30-án volt az Önkormányzati kapacitás-építési program norvég tapasztalatok alapján projekt keretében megvalósított Polgármester Akadémia oklevélátadó ünnepsége. A 10 hónapos képzést 58 polgármester és 4 alpolgármester végezte el. A programban valamennyi megyéből és a fővárosból is részt vettek településvezetők. A képzés befejezése után véglegesítik azt a tíz jegyzetet, amely háttéranyagul szolgál majd az ősszel indítandó újabb képzéseknél. MEGJELENT! Jegyzői iratminták Tartalom PARL AMENT Törvénygyártás nagyüzemben 4 Végkielégítés és elszámoltatás 5 Fejlesztés hatékonyabban, gyorsabban 6 KOR-KÉP Jót és jól a közjóért! 8 A kormány célja az erős állam, az erős nemzet létrehozása 9 A jövőben a mennyiség helyett a minőségen legyen a hangsúly! 10 Az önkormányzati érdekképviselet 20 éve 23 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A kalózintézményeket bezárják 11 Módosították az esélyegyenlőségi törvényt 13 Eszközök hiányában behunyjuk a szemünket 14 Megalakult a Gyámügyi Egylet 14 A svéd modell 16 Kormányzati összefogás az árvízkárosultakért 19 Ha bajban van az ország 19 Jogszabályi változások 21 FELHÍVÁ S Képviselőképzés 22 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Példaértékű együttműködés 29 Miénk itt e táj! 30 Új típusú együttműködések 31 PÁR-BESZÉD avagy a kreativitás ereje 32 EUROPAN 11 tervpályázat 32 Felhívás évi Építőipari Nívódíj pályázat 33 Magyarország legsikeresebb falvai 33 Megrendelő 2010 Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot... példányban. Éves előfizetési díj postaköltséggel: bruttó 9395 forint. Számlázási cím:... Megrendelhető: en: Faxon: 06 (1) Kiadja az ÖNkorPRess Kiadó IRATMINTÁK Írta és szerkesztette dr. Purda Zsuzsánna és dr. Györéné dr. Lénárt Mári a GYÁMHATÓSÁGI IRATMINTÁK Szállítási cím:... Kelt:..., Aláírás OLVASSA! Első önkormányzati közéleti hírportál Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Olvasószerkesztő: Birta Zsuzsa Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet Képszerkesztő: Kolin Péter Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt Címlapunkon a Balaton-átúszásról egy korábbi felvétel látható. Szerkesztőség címe: 1136 Buda pes t, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) Web: A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: július 29. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megren de lé se és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadá sá ért felel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Kft.

4 HÍREK Baranya megye Alig épül új lakás a megyében. Az elmúlt húsz évben soha nem épült olyan kevés lakás Baranyában, mint az idei első negyedévben. A tendencia az év közepéig is folytatódott, és komoly fordulat nem is várható. A megyében az idei első negyedévben mindössze 81 lakás épült. Az átadott új otthonok 89 százaléka a városokban, ezen belül több mint háromnegyedük (78 százalékuk) Pécsett létesült. Bács-Kiskun megye Százszobás Hilton épül Kecskeméten. Szeptemberben megkezdődhet a Hilton szálloda építése Kecskeméten. Az új élményfürdő és sportkomplexumhoz kapcsolódó százszobás hotel 25 százalékban közvetve önkormányzati tulajdonú lesz. A négycsillagos hotel üzemeltetője a Hilton. A beruházás 1,9 milliárd forintba kerül, ennek mintegy fele pályázati pénz és fejlesztői tőke, a másik fele pedig hitel. Békés megye Pénzzé tenné több ingatlanát Mezőkovácsháza. Ingatlanjainak egy részét értékesítené, néhányat pedig bérbe adna a mezőkovácsházi önkormányzat. A város nehéz anyagi helyzetben van. Részben ezért is döntött úgy a képviselő-testület, hogy a település vagyonának egy részétől melyek az elmúlt időkben feleslegessé váltak megválna. Összesen tizenkét ingatlant jelöltek ki értékesítésre. Köztük fellelhető több beépítetlen terület, a volt postahivatal, lakás és zártkert is. További négy ingatlan bérbeadásáról is határozott az önkormányzat. Legelőt, zártkertet, gyepet kínálnak hasznosításra a helyi gazdálkodóknak. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Elkészült a világ legnagyobb könyve Szinpetriben. A könyvet Guinness világrekordként regisztrálták, méterei: 4,18-szor 3,76 méter. Súlya 1420 kilogramm, 346 nyomtatott oldalból áll, és valódi bőrbe kötötték. A címe Törékeny Természeti Örökségünk, és a környék élővilágát, flóráját és faunáját mutatja be. A könyvet az arnóti Varga Béla és fia, a papírmérnök Varga Gábor készítette. A világrekorder könyv a Szinpetriben lévő vízimalomban mint turistalátványosság kapott helyet. Budapest Defibrillátorok a fővárosi fürdőkben. Összesen hét defibrillátort telepítettek a Széchenyi, a Gellért, a Lukács és a Rudas fürdőbe, valamint a Dagály strandra. Az ott dolgozó szakszemélyzet megkapta a megfelelő képzést, így egy hirtelen rosszullét esetén azonnal a beteg segítségére tudnak sietni. A hordozható készülékeket a nyári időszakban a forgalomtól függően más strandokra is át lehet helyezni. Csongrád megye Csongrád megyével ismerkedtek Arad megyei és délvidéki gyerekek. Sikeres volt az idei honismereti tábor, amelyet immár negyedik alkalommal szervezett meg a Csongrád Megyei Közművelődési, Pedagógiai és Sportintézmény ÁMK a Csongrád Megyei Önkormányzat támogatásával. Arad megyei és délvidéki gyerekek járták végig a megyét helyi társaikkal az elmúlt napokban. A honismereti tábor keretében minden évben mintegy 30, Magyarországon, Romániában és Szerbiában élő magyar diák ismerkedik meg egymással és a megye értékeivel. Fejér megye Megváltozott munkaképességűeket foglalkoztat az új fehérvári étterem. Sérült és megváltozott munkaképességű embereknek kínál munkát az év végén megnyíló székesfehérvári Hatpöttyös étterem. A kft.-t három család hozta létre, mindegyikben egy-egy sérült fiatalt nevelnek a szülők. A cégtulajdonos családokat az is motiválta, hogy néhány éven belül munkalehetőséget biztosítsanak a saját, fogyatékossággal élő gyermekeik számára is. A Hatpöttyös étteremben a tervek szerint a nyitáskor sérült embernek tudnak majd munkát adni. A távlati terv, hogy az étterem a megváltozott munkaképességűek számára szervezett szakképzésben gyakorlati helyként is működhessen. Győr-Moson-Sopron megye Sétány őrzi Haydn emlékét Fertődön. Josepf Haydn egykori lakhelye mellett sétálóutcát alakítanak ki Fertődön. A beruházás összköltsége mintegy 84 millió forint, ebből az önkormányzat önrésze 20 százalék. Érdekesség, hogy az alapkő mellett egy időkapszulát is elhelyeztek, amely egy, a kistérséget bemutató kiadványt, valamint Fertődöt bemutató fényképeket őriz. A tervek szerint a sétányt szeptember 12-én adják át, Fertőd várossá nyilvánításának tizenötödik évfordulóján. Hajdú-Bihar megye Százmillió dolláros beruházás Debrecenben. A Teva Gyógyszergyár Zrt. debreceni telephelyén július 13-án avatták fel azt az új üzemet, mellyel a világ egyik legnagyobb csomagolóegysége jött létre. Egyedi kormánydöntés értelmében a projekt kétmilliárd forintos támogatásban részesül. A projekt munkahelyteremtő hatása is jelentős, hiszen közvetlenül 300 új munkahely keletkezik általa, valamint jelentős a régióban a közvetetten létrejött munkahelyek száma is. Az üzem felépítése nem csupán kapacitásbővítést eredményez, hanem egyben technológiai újítást is jelent. Heves megye Megújul az egri Érseki Palota. A főegyházmegye idegenforgalmi látogatóközpontot alakít ki az Érseki Palotában, ezért több feltárást végeztek, melynek során díszítőfreskók és egyéb, korábban ismeretlen értékek kerültek elő. A földszinten internet-kávézó, ajándékbolt, a főegyházmegye történelmi borait bemutató vinotéka, továbbá gyermekmegőrző játszószoba várja a látogatókat. Az első és a második emeleten kap helyet a magyar egyház ezer évét, valamint a magyar szenteket bemutató tárlat. Itt lesz látható az egri püspökök és érsekek arcképcsarnoka és a kétemeletnyi belmagasságú, lélegzetelállító szépségű érseki kápolna is. Jász-Nagykun-Szolnok megye Rendőri összefogás a Tisza-tó közbiztonságáért. A Jász-Nagykun-Szolnok, a Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság rész- 2 ÖN KOR KÉP június július

5 HÍREK vételével megalakult a Tisza-tavi Régiós Közbiztonsági Koordinációs Bizottság, amely összehangolja a térségben működő rendőrkapitányságok tevékenységét, hogy a Tisza-tónál nyaralók számára valóban felhőtlen legyen a pihenés. A bizottság célja a közbiztonság megszilárdítása, a hazai és külföldi vendégek személy- és vagyonbiztonságának megteremtése. Ennek érdekében az ORFK Készenléti Rendőrség két csoportja lát el szolgálatot a térségben. Komárom-Esztergom megye Szorgalmasan látogatták az üléseket az oroszlányi képviselők. Tizenegy alkalommal ültek asztalhoz az első félévben az oroszlányi képviselő-testület tagjai, hogy megtárgyalják a település ügyeit. A városatyák nyolc munkaterv szerinti, két rendkívüli és egy ünnepi ülés során összesen 82 napirendi pontot vitattak meg, és 86 határozatot hoztak. A hat hónap alatt négy önkormányzati rendeletet alkottak, míg további hetet módosítottak. A képviselők igencsak szorgalmasan látogatták az üléseket, hiszen egynél több sohasem hiányzott a 17 fős testületből. Az anyagok előkészítettségét, a bizottságok munkáját, s a grémium együttműködési készségét bizonyítja, hogy a 97 szavazásból 59-szer egyhangú véleményt jelzett a számlálórendszer. Nógrád megye Balassagyarmat: muzsikaszó a nemzetközi táborban. Az idén 24. alkalommal rendezte meg a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a Zene határok nélkül nemzetközi muzsikustábort, ahol elsősorban magyar közép- és főiskolás diákok vettek részt, de sok európai országból, valamint Kanadából, Japánból, Mexikóból is érkeztek érdeklődők. Pest megye Avató ünnepség Kismaroson. Megújult hazánk két legismertebb kisvasútja. Az Ipoly Erdő Zrt. uniós támogatásoknak köszönhetően felújította a Királyréti Erdei Vasutat és a Kemencei Erdei Múzeumvasutat. A fejlesztéseknek köszönhetően igazi turisztikai központtá alakult át a két börzsönyi település, Kismaros és Kemence. Somogy megye Csődben van Nemesvid. Csődhelyzetbe jutott a szennyvízberuházáshoz négy évvel ezelőtt felvett hitel miatt Nemesvid; a 830 lakosú somogyi település minden egyes lakójára egymillió forint kölcsöntartozás jut. A bíróság elrendelte az adósságrendezési eljárás megindítását, pénzügyi gondnokot rendelt ki, és zárolta a település számláját. Az adósságrendezési eljárásra 210 nap áll rendelkezésre, ha ez idő alatt nem tudnak megegyezni a hitelezőkkel, a bíróság elrendeli a vagyonfelosztást. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Üvegcsodákból nyílt kiállítás a sóstói múzeumfaluban. A skanzen új kiállításán olyan üvegtárgyak láthatók, amelyeket Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a mindennapi élet során használtak, mint a poharak, sörös- és boros- vagy éppen a szódásüvegek. A kiállításon a háztartásban használt tárgyak mellett dísztárgyak, iskolai felszerelések, patikai eszközök és egyházi tárgyak is láthatók. Az üvegcsodákat szeptember 9-ig nézhetik meg az érdeklődők. Tolna megye Városszépítő-közérzetjavító program Szekszárdon. Az új programmal, melyet öt kategóriában hirdetnek meg, főként a magánterületek szépítését szeretné ösztönözni az önkormányzat. Külön nevezhetnek a címre a kertes házakban és a lakótelepen élők. A vállalkozói szférában pedig tiszta, rendezett, virágos telephelyekkel és az üzletekkel lehet pályázni, az ötödik pedig az intézményi kategória. A program augusztus elején indul, szeptember közepe a nevezési határidő. Vas megye Körjegyzőségben olcsóbb. Július elsejével körjegyzőséget alapított a korábban saját hivatalt fenntartó Nova és Becsvölgye. Mindkét településen a költséghatékonyság végett döntöttek így, ezzel éves szinten mintegy ötmillió forint megtakarítás érhető el. Az új körjegyzőség székhelye Nova lesz, ám az ügyfélfogadás rendszere mindkét településen tovább működik, vagyis a lakosságnak hivatalos ügyek intézése végett továbbra sem kell utaznia. Veszprém megye Tajvani parlamenti vendégek a megyeházán. Tajvani parlamenti küldöttséget fogadott hivatalában a Veszprém Megyei Önkormányzat elnöke, Lasztovicza Jenő. Az elnök elmondta, hogy a két ország évek óta kapcsolatban van, és a 20 éves Tajvani Magyar Baráti Társaság segítségével egyre gyümölcsözőbb az együttműködés. A vendégek a biztató kapcsolatok fejlődése egyik akadályának tekintik a magas adót és járulékokat. Kedvezőtlenül hat a vízumkényszer is. Könnyítések által még több turista és működő tőke jöhetne hazánkba. Zala megye Történelmi-kulturális központ létesül Zalaváron. Az elmúlt évtizedekben már kialakult zalavári emlékhely területén olyan központot építenek, amely Zala megye történelmét és településeit mutatja be. A kiállítások rendezésére is alkalmas emléképületben áll majd a zalai Életfa, amely a megye településeit szimbolizálja. A több mint 86 millió forintos költségvetésű beruházáshoz a Nyugat-dunántúli Operatív Programból 73,8 millió forintos támogatást nyertek, a Zala Megyei Önkormányzat 13,5 milliós önrészt vállalt, de a megye szinte valamennyi települése anyagilag is hozzájárul a beruházáshoz. A rovatot szerkesztette: Erdélyi Zsuzsa. Fotóink illusztrációk június július ÖN KOR KÉP 3

6 PARLAMENT Törvénygyártás N A G Y Ü Z E M B E N Egyes számítások szerint a felezés eredményeként átlagosan 38 százalékkal csökken a jelenleg 26 ezer fős képviselő-testületi létszám. A mandátumszámítás viszont a nagy pártoknak, jelenleg főleg a Fidesz KDNP-nek kedvez. Továbbra is közvetlenül választják a polgármestereket és Budapest főpolgármesterét, ám a 3176 önkormányzat létszáma a települések lélekszámával arányosan csökken: kevesebb egyéni és listás mandátumot osztanak ki. Mindez alig érinti a kistelepüléseket; a tízezer lakosnál nagyobb lélekszámú városokban viszont az egyéni képviselői helyek súlya megnő a listás helyekkel szemben. Október 3-ára írta ki a távozó köztársasági elnök az önkormányzati választást. A parlamenti pártok mindegyike elégedett volt a lehető legkorábbi időponttal. A parlament közben hatalmas tempóban folytatta a törvénykezést, amelynek során ismét számos, az önkormányzatokat alapvetően érintő javaslatot fogadott el a Tisztelt Ház. Egyebek között megtiltották, hogy a rendvédelmi szervek kötelékéből távozók három éven belül önkormányzati tisztséget vállaljanak, s parázs vitát folytattak a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról. Új időszámítás kezdődött az önkormányzatok életében, miután ahogy arról korábbi lapszámunkban tudósítottunk a parlamenti többség elfogadta az önkormányzati testületek létszámcsökkentéséről s a választáshoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztéseket. Az október 3-ára kiírt önkormányzati voksolást már eszerint rendezik. A kampányidőszak ennek megfelelően 72-ről 60 napra rövidül, vagyis október 3-án vasárnap 0 óráig tart. Az urnazárásáig, este 7 óráig tartó kampánycsend is lerövidült a választási eljárási törvény módosítása miatt, ugyanis a kampánycsend eddig a szavazást megelőző nap, szombat 0 órától lépett életbe. Változtak az ajánlószelvény-gyűjtés szabályai is: a korábbi öt hét helyett most csak bő két hetük lesz az érintetteknek a szükséges számú érvényes cédula beszerzésére, s ezek ellenőrzésére is kevesebb idő jut. A Jobbik bejelentette, Alkotmánybíróságon támadja meg az önkormányzati képviselők számát csökkentő törvényt. A radikális parlamenti párt szerint a Fidesz KDNP nem azért kapott kétharmados többséget a választóktól, hogy kormányra kerülve olyan jogszabályt alkosson, amely kiiktatja az ellenzéki pártokat a települések irányításából. Módosította a kormányzati többség az Országos Választási Bizottság (OVB) tagjainak választásáról szóló jogszabályt is, így minden országos választásnál új testületet állítanak fel. Kicserélték a jelenlegi OVB-t is. Ötből három Igen nagy harc ígérkezik a fővárosban a megfeleződött közgyűlési helyekért és a főpolgármesteri pozícióért. Budapesten lapzártánkig hat főpolgármester-jelöltet neveztek meg: Tarlós István (Fidesz KDNP), Horváth Csaba (MSZP), Jávor Benedek (LMP), Staudt Gábor (Jobbik), Schmuck Andor (Szociáldemokrata Párt) és Makai István (Roma Polgári Tömörülés). A megyei jogú városokban sok helyütt újraindítja jelenlegi polgármesterét a Fidesz. Például Győrben is ehhez azonban módosítani kellett a Fidesznek saját korábbi alkotmánymódosítási javaslatát. Abban ugyanis megtiltották volna, hogy a fegyveres testület tagjait szolgálati viszonyuk megszűnését követő öt évig polgármesternek jelöljék, viszont Borkai Zsolt csak 2006-ban szerelt le, így módosították az időkorlátot három évre. A kormányzópárt politikusai tagadták, hogy ezzel függne össze a változtatás. A javaslat a katonákat, a rendőröket és a titkosszolgálat tagjait érinti: az Alkotmány mondja ki, hogy a hivatásosok szolgálati jogviszonyuk fennállása, a leszerelés után három évig nem vehetnek részt jelöltként a parlamenti, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon. Az előterjesztők indoklása szerint régi politikai cél a fegyveres testületek és rendvédelmi szervezetek depolitizálása. Összeférhetetlenség, újabb alkotmánymódosítás Július végén újabb alkotmánymódosítást kezdeményező kormánypárti indítvány került a parlament elé, amely az önkormányzati tisztségviselőkre és a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kiterjesztené a képviselő- és polgármesterjelöltekre is. Szigorítaná az összeférhetetlenségi szabályokat a Jobbik is. Azt indítványozták, hogy országgyűlési képviselő ne lehessen polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei, illetve a fővárosi közgyűlés tagja, valamint önkormányzati képviselő, s önkormányzati bizottság tagja. Főpolgármester-jelöltjük, Staudt Gábor azzal indokolta a javaslatot, hogy a Jobbik a politikai álláshalmozást a politikusbűnözés egyik ágának tartja, mivel a képviselők esetenként az üléseken való jelenlétük nélkül vesznek fel 4 ÖN KOR KÉP június július

7 PARLAMENT fizetést. Szerinte az országgyűlési képviselői munka teljes embert kíván. A Jobbik alapszabálya már tartalmaz hasonló rendelkezést, közölte. Kimondták, hogy a párt tagjainak választaniuk kell a parlamenti, illetve az önkormányzati mandátumuk közül, ha az utóbbit már országgyűlési képviselőként szerezték. A kilakoltatási tilalom az önkényes lakásfoglalókra nem vonatkozik Bár a célokban látszólag egyetértettek, mégis parázs vita kerekedett a Ház falain belül a kilakoltatás tilalmának a kormányzat által jövő év tavaszáig szóló meghoszszabbításáról. Ehhez a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvényt kellett módosítani. Mint azt Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára expozéjában indokolta: a kormány a második intézkedéscsomagjában a gazdaság talpra állítását tűzte ki célul, amely biztosítja hazánk versenyképességét. Ennek egyik alappillére a kölcsönös felelősségvállalás. A pénzügyi-gazdasági válság pedig szinte minden réteget érint, de a hiteltartozások adósai, a kilakoltatással fenyegetett családok vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben; nekik kormányzati, állami beavatkozás nélkül vajmi kevés esélyük lenne azt újrakezdésre. A kormány célja ezért egy Végkielégítés és elszámoltatás Az elszámoltatást szolgálja az az alkotmánymódosítás, amely lehetővé teszi, hogy a jó erkölcsbe ütköző végkielégítéseket azokat is, amelyeket az idén már kifizettek viszszamenőleg külön adóval sújtsák hangzott el a parlamentben annak kapcsán, hogy 98 százalékos különadóval sújtanák a végkielégítést és a szabadságmegváltást. A Pedagógusok Szakszervezete emiatt az államfőhöz fordult, hogy amenynyiben a javaslatot a parlament elfogadja küldje meg azt előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságnak. A lépést kormányzati vezetők azzal is indokolták: a gazdasági akcióterv része, hogy a felügyelő bizottsági és igazgatósági létszámok jelentős csökkentésével, hatékonyabb bérgazdálkodással csaknem 50 milliárd forintot takarítsanak meg az állami szférában. Felülvizsgálják az állami tulajdonban lévő vállalatok, szervezetek bérgazdálkodását, a jövedelmeket, a vezetői struktúrát, a tisztségviselők számát és díjazását. Ám hangsúlyozták, kizárólag a többségi állami tulajdonú társaságoknál térnek át a bértömeg-szabályozásra, így az intézkedés a közszférában dolgozókat, közalkalmazottakat, köztisztviselőket nem érinti. Nem lesz viszont nyilvános a jövőben az állami többségi tulajdonú cégek vezetőinek fizetése, semavállalatokkalkapcsolatos gazdálkodási adatok. A törvénycsomag ugyanis hatályon kívül helyezné az államháztartási törvény azon rendelkezését, mely szerint e cégek közfeladatot ellátó szervnek minősülnek, vezetőik pedig közfeladatot ellátó személynek. Ugyanez a csomag a kormány korábbi bejelentéséhez híven viszont havi kétmillió forintos plafont szab a közszférában dolgozók bérére. Az Országgyűlés 307 igen, 47 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el az alkotmánymódosítást. Nemmel az MSZP- és az LMP-frakció szavazott. olyan adósságkezelési program kidolgozása, amely érdemi segítséget ad az állampolgároknak, biztosítja lakhatásukat, megelőzi a hajléktalanná válásukat. E programok beindulásáig is azonban szükséges olyan intézkedéseket hozni, amelyek megelőzik a tömeges kilakoltatásokat, a családok utcára kerülését. Ezért a kormány egy rendeletmódosítással már az év végéig értékesítési moratóriumot rendelt el a zálogjoggal terhelt lakóingatlanok végrehajtáson kívüli értékesítésére, a törvényjavaslattal pedig ideiglenes védelmet adnának azok számára, akik ellen a végrehajtás már folyamatban van, s közvetlenül a kilakoltatás előtt állnak, és melynek során akár rendőrségi kényszerintézkedésre is sor kerülhetne. A törvényjavaslat értelmében azon adósok esetében, akiknek ügyében a soron következő intézkedés már a lakásukból való kilakoltatás lenne, a törvény hatálybalépését követő naptól kilakoltatási moratórium lép életbe. A moratórium addig tart, amíg a jelenlegi szabályok szerinti kilakoltatási moratórium is, a téli hónapok végéig, a kormány eredeti tervei szerint, március 1-jéig, s azokra a természetes személy adósokra vonatkozik, akik ellen akár pénzkövetelés végrehajtására, akár az ingatlanuk kiürítésére végrehajtási eljárás van folyamatban; akik nem tudnak lakhatásukról másként gondoskodni; akik nem önkényes lakásfoglalók; és akik együttműködnek a végrehajtást foganatosító hatóságokkal, nem akadályozzák az eljárások lefolytatását. Az államtitkár mindemellett hangsúlyozta, a tartozások megfizetése az állampolgároknak és a vállalkozásoknak is elsődleges feladata: ennek eleget kell tenni, erejükhöz és lehetőségeikhez mérten. Az ideiglenesnek nevezett intézkedésre az érdemi adósságkezelési intézmények kialakítása miatt van szükség. A törvényszöveg ezért nem tesz különbséget az érintettek között abból a szempontból, hogy milyen okok vezettek a kilakoltatásukhoz, de nem is jelenti azt, hogy a moratórium lejártával mindenki a lakásában maradhatna hangoztatta Rétvári Bence, majd bejelentette, a kormány az őszi ülésszakra kívánja benyújtani a nemzeti eszközkezelő társaságról szóló törvényjavaslatot. Megduplázódott a nem fizető adósok száma Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz) mindezt alátámasztandó elmondta: e módosítás által a PSZÁF adatai szerint legalább 75 ezer családot érintő kilakoltatási eljárás végrehajtásának ideiglenes elhalasztására vállalkoznak. Mindez szerinte annak a nyolc kegyetlen év felelőtlen kormányzati intézkedéseinek is a következménye, amely az állampolgárokat megszületni, egészségben felnőni, dolgozni, otthont teremteni, tisztes időskort megélni kívánó embereket folyamatos gátfutásra kényszerítette az élet szinte minden területén. A lakosság hiteltartozásai megnőttek, az adósok jelentős része nem képes ezeket visszafizetni, hiszen a 10 százalék fölötti munkanélküliség, az 5 százalékos magyarországi reálbércsökkenés drámai élethelyzeteket produkál a képzett, életerős fiatalok körében is. A PSZÁF adatai alapján a hitelállomány egészét tekintve a lejárt tartozás aránya egy év alatt megkétszereződött, a év végi 2,5 százalék június július ÖN KOR KÉP 5

8 PARLAMENT ról 5 százalékra emelkedett, összesen 1 millió 757 ezer a késedelemmel érintett hitel, a teljes állomány csaknem 30 százaléka. A teljes banki hitelállományon belül a lakossági állomány 1489,5 milliárd forintot tett ki. A 90 napon túli fizetési késedelem által érintett hitelszerződések száma több mint 750 ezer volt 2009 decemberében, és ez folyamatosan növekszik derült ki a felszólalásból. Frissen megválasztott országgyűlési képviselőként magam is döbbenten tapasztalom, hogy a hozzám forduló emberek több mint 50 százaléka érintett valamilyen formában az ügyben: vagy már áldozata az adósságcsapdának, vagy félelemben élve várja a végzetes végzést. Óriási társadalmi veszélyt rejt mindez magában, hiszen az egyéni tragédiák mellett az államra hárul az összes járulékos teher, az emberek egzisztenciális lesüllyedése, a családok szétesése, gyermekek állami gondozásba vétele, a romló népegészségügyi és lélektani helyzet szögezte le Rónaszékiné. Végül arról beszélt, hogy kerülni kell minden olyan próbálkozást, amely különböző demonstrációk retorikájában, a kiszolgáltatott helyzetű emberek érzéseit önös érdekből felhasználva megpróbálja öszszemosni az előző nyolc év történéseit a mostani kormány működésével. Ellenzéki fenntartások Az MSZP is egyetértett az előterjesztéssel, egyik módosító javaslatuk azonban arról szólt, hogy a moratórium idejét tolják ki a fűtési szezon végéig, azaz április 15-ig. Azt, hogy az önkényes lakásfoglalókra nem vonatkozik az intézkedés hatálya, nagyon fontosnak ítélték. Fejlesztés hatékonyabban, gyorsabban A jövő év első negyedévében a parlament elé kerülnek az állami vagyongazdálkodási irányelvek, a vagyongazdálkodási program, amelynek része lesz az állami vagyonmérleg ígérte Fellegi Tamás szakminiszter. Az előzetes elképzelések szerint hatékonyan és gyorsan használnák fel az európai uniós fejlesztési forrásokat a kis- és középvállalkozások erősítéséhez, lebontanák a bürokratikus elemeket, átláthatóvá tennék a közbeszerzést, visszaszorítanák a korrupciót. Fellegi Tamás megítélése szerint eddig az európai uniós fejlesztési források felhasználásából hiányzott a stratégia, a hétéves ciklusban rendelkezésre álló 8000 milliárd forintból mindössze 13 százalék jutott el a kisvállalkozásokhoz. Felmérésük szerint 1830 milliárd forint szabad felhasználású forrás maradt még az ország számára, 1480 milliárd forint futó projekt van, s mintegy 4100 milliárd Több képviselőjük jelezte a vitában azt is, hogy vannak fenntartásaik. Főként a hosszú távú megoldásra lettek volna kíváncsiak, de kifogásolták, hogy a bajok okát csak az előző baloldali kormányzásban keresik. Pál Tibor közölte, szerintük Kósa Lajos és Szijjártó Péter nyilatkozatai is hozzájárultak ahhoz, hogy a törvénymódosítást be kellett nyújtani. Szívesen hallottam volna valami tájékoztatást az államtitkár úrtól a felvezetőjében arról a kezdeményezésről, amit a Bajnai-kormány tett, ami az önkormányzatok számára megadta a lehetőséget, hogy ahol valaki gondba került, és nem tudta törleszteni a részleteit, az önkormányzatok helyi rendeletalkotás útján megvásárolhatták a lakást, a bent lakó pedig nyugodt lehetett, mert ott maradt a lakásban, igaz, hogy bérlői jogviszonyban érvelt Pál. Majd szólt arról is, némi veszélyt látnak a módosításban, amely kicsit azt üzeni az adósoknak, nem is biztos, hogy vissza kell fizetni a hitelt. Kovács Péter, a Fidesz képviselője reagálva az elhangzottakra, közölte: az önkormányzatok azért nem éltek a lehetőséggel, hogy licitáljanak egy eljárásban, majd megvegyék azt a lakást, amelyet a bankok árvereznek, s utána bérlakásként használják, mert a baloldali kormányzat ezzel életszerűtlen szabályozást alkotott. Szerinte azt kellett volna elfogadni, amit a fővárosi XVI. kerületi önkormányzat, élve a jogával, beterjesztett a parlament elé annak idején. Vagyis, hogy a bankok, amelyek ilyenkor áron alul értékesítik az ingatlanokat, azt először az önkormányzatoknak ajánlják fel, vagyis az önkormányzatoknak legyen elővásárlási joguk. A lakó pedig maradhatott volna bérlőként, s ha a gazdasági helyzet jobbra fordul, visszavásárolhatta volna ingatlanát. forint felhasználására van kötelezettségvállalás. A fejlesztési források átcsoportosításával kapcsolatosan 700 fejlesztést tekintettek át. A kormány július végén, lapzártánk után tárgyalja az erre vonatkozó előterjesztést. Annyi biztos, a kormány előtérbe helyezi a nemzeti érdekek hatékony érvényesítését több területen is, például a közbeszerzésben, ahol a magyar vállalkozások részesedése a közbeszerzési értékből alig éri el a 40 százalékot, míg az EU-ban a nemzeti cégek országuk közbeszerzésének 70 százalékát is megszerzik. Az infokommunikációs területről szólva a miniszter kijelentette: elképesztő disznóságokat találtak. Legtöbb területen párhuzamos fejlesztésre bukkantak, a nemzeti adatvagyon kritikus elemei magáncégek birtokában vannak, 800 település kívül maradt a szélessávú internetes elérhetőségen. Hosszú távú megoldást! A jobbikos Z. Kárpát Dániel szintén azt jelezte, fontos tüneti kezelésnek tekintik ezt a megoldást, ám a hosszú távú vízióval nekik is gondjuk van. Az utóbbi húsz évben ugyanis a pénzügyileg kivéreztetett önkormányzatoknak nem volt és továbbra sincs lehetőségük arra, hogy bérlakásokból bevásároljanak, s a kilakoltatott emberek gondjait így oldják meg. Az pedig egy üveggömbben szocializálódott ember látomására vall, ha azt mondjuk, hogy majd a gazdasági helyzet rendezése esetén visszavásárolja saját magának a kilakoltatott vagy adós azt az ingatlant, ami egyébként az övé volt vélte. Álláspontjuk szerint rendes végrehajtási törvény nélkül nem lehet megoldani ezt a problémát. A hosszú távú megoldások pedig fel sem sejlenek az eddigi törvényjavaslatokban vagy nyilatko- 6 ÖN KOR KÉP június július

9 PARLAMENT zatokban. Például az, hogy a jelenlegi 750 ezer devizahiteles és a melléjük csatlakozó 720 ezer díjhátralékos helyzetével kapcsolatban milyen tervek formálódnak, s mi lesz azzal a 210 ezer emberrel, aki több mint félmilliós adósságot halmozott fel. Nekik esélyük sincs visszafizetni a tartozásukat. Mi nem azt mondjuk, hogy aki adós, az ne fizessen; szó sincs ilyesmiről. Viszont aki a nemzetközi pénzügyi szervezetek vagy a Magyarországon sok esetben maffiaként együttműködő bankok, pénzintézetek, hitelintézetek és gyorskölcsönt nyújtó társaságok áldozatává vált, és ebből kifolyólag veszítette el a tulajdonát, a megélhetését, vagy ebből kifolyólag került olyan financiális helyzetbe, amiről most beszélünk, az ő esetüket bizony rendezni kell, és ez kormányzati felelősség szögezte le a jobbikos képviselő. Javítani kell a bérlakáshelyzeten Kovács Péter (Fidesz) minderre úgy reagált, az önkormányzatoknak meg kell teremteniük ezt a lehetőséget, javítva ezáltal a bérlakáshelyzeten is. A lakásgazdálkodásban a lakásalapokban kell képezni az önkormányzatoknak az abba befolyó összeget, utána vissza kell forgatni a lakásokra. Tehát van lehetőség arra, hogy éljen ezekkel az önkormányzat még a mostani nehéz gazdasági helyzetben is vélte a fideszes honatya. A kormány javaslatát az LMP is támogatta, de ők is jelezték, csak tűzoltásnak tekintik, s hiányolják a valódi megoldásról szóló elképzelést. Úgy vélték, ki kell dolgozni a hajléktalanság megelőzéséhez és visszaszorításához szükséges jogi és társadalompolitikai kereteket. Az elhelyezés nélküli kilakoltatásokra nem ideiglenes, nem is rendszeres téli moratórium kell, hanem ezen gyakorlat felszámolása. Ehhez pedig kiemelkedően fontos a lakhatáshoz való jog alkotmányba foglalása, és a jog érvényre juttatása. Ezen túl úgy látják, szükséges a lakástámogatások hatékonyabb és igazságosabb elosztása is. Ennél pedig még sokkal fontosabbnak tartják a szociális célú energetikai lakásfelújításokat, amikor a falakat újra tudják szigetelni, nyílászárókat kicserélni, amely beruházások megtérülnek a rezsiszámlában. Ezzel nemcsak azt érjük el, hogy középtávon kevesebbet kell fizetniük az embereknek, hanem hosszú távon energiát spórolunk, az energiafüggetlenségnek pedig vannak külpolitikai, illetve klímapolitikai vonatkozásai is. A kormány szíves figyelmébe ajánljuk a gyermekszegénység elleni nemzeti program lakáspolitikai javaslatait, a városkutatás által az államreform-bizottság számára készített lakáspolitikai programokat, illetve hajléktalanügyi nemzeti stratégiát és természetesen az LMP saját lakáspolitikai javaslatait is mondta Vágó Gábor, az LMP képviselője hozzátéve, ők is kulcsfontosságúnak ítélik a szociális bérlakásrendszer fejlesztését. Támogatták a szocialisták azon javaslatát is, hogy április 15-ig hoszszabbítsák meg a moratóriumot. Sőt, ennél is tovább mentek: módosításuk szerint csak olyan lakásokat lehessen elárverezni, amelyekben már nem lakik család. A vita új elemeként felhívták a figyelmet arra is, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztése az oktatáspolitikánál kezdődik. Az iskolákban ezért szerintük el kell magyarázni, mit jelent a hitelfelvétel, az árfolyamkockázat, a teljes hiteldíjmutató. Igazából a magyar lakosság eladósodása azért is történt meg, mert fogalmuk sem volt az embereknek, mit jelent az, hogy hitel. Igazából nem tudták átérezni, hogy ez milyen felelősséget jelent. Itt kellene egy másik pontot elkezdeni, a lakáshitelezést a másik oldaláról is megfogni szögezte le a képviselő. A vitában elhangzottakra Rétvári Bence államtitkár úgy reagált, mindenki tudja, hogy nem ez a végső megoldás. A kormány ősszel a Tisztelt Ház elé terjeszti a megoldást tartalmazó nemzeti eszközkezelő társasággal kapcsolatos javaslatát. Bízom benne, hogy ez az eléggé aránytalan helyzet, ami Magyarországon történt, hogy a világ összes országában felvett svájcifrank-alapú hitel Svájcot leszámítva 10 százaléka itt van Magyarországon, ez a kiszolgáltatottságunk valamelyest csökkenni fog, ha az őszi második gazdasági akciótervben ez a törvényjavaslat is benyújtásra kerül, addig pedig igyekezzen mindenki a maga módján védeni a családokat zárta le a vitát az államtitkár. A parlament végül a következő fűtési szezon végéig, azaz árpilis 15-ig tartó kilakoltatási moratóriumot fogadott el. A döntés szokatlan egyetértéssel, 351 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül született meg. A törvény a kihirdetését követő napon lép életbe és kimondja: a már a kilakoltatást elrendelő bírósági végzés kézhezvételét követő naptól legkorábban így a törvény hatálybalépését követő naptól el kell halasztani a lakáskiürítést a következő év április 15-ig. Módosul a közbeszerzési törvény Jelentősen változtatott a parlament a közbeszerzési törvényen is. Az elfogadott javaslat értelmében augusztus 16-ig újjá kell alakítani a Közbeszerzések Tanácsát, amely új elnököt, valamint alelnököt választ, ezzel a jelenlegi vezető tisztségviselők megbízása megszűnik. A tanács létszáma a jelenlegi 19 tagról 10-re csökken. Így nem jelölhet tagot a jövőben a legfőbb ügyész, a környezetvédelemért és az igazságügyért felelős miniszter, de nem lesz képviselete a tanácsban a tb-nek és az önkormányzatoknak sem. A módosított törvény részletesen leírja, hogy a fővállalkozónak miképpen kell kifizetnie az alvállalkozóit, és ő maga miként juthat hozzá a díjához. Az indoklás szerint ezek a szabályok feleslegessé teszik a fedezetkezelőt. Az új szabályok szerint a teljesítés igazolásáig a fővállalkozónak közölnie kell a megrendelővel azt, hogy az alvállalkozóinak mennyivel tartozik. Egyúttal fel kell szólítania az alvállalkozókat, hogy állítsák ki a számláikat. Az ajánlattevő fővállalkozó ezt követően akkora öszszegről állíthat ki számlát a megrendelőnek, amekkora az alvállalkozóknak fizetendő összeg. Ezt az ajánlatkérő 15 napon belül köteles kifizetni, a fővállalkozó pedig haladéktalanul tovább adja a pénzt az alvállalkozóknak. A fővállalkozó az alvállalkozóknak járó pénzen felüli díjá június július ÖN KOR KÉP 7

10 PARLAMENT ról akkor állíthatja ki a számlát, ha igazolja az alvállalkozók kifizetését. A módosítás újrafogalmazza az alvállalkozó meghatározását: nem lehet alvállalkozó a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártó, forgalmazó építési beruházásnál pedig az építőanyag-szállító. Az erőforrást nyújtó szervezet definíciója pedig úgy változik, hogy részt vesz az ajánlattevő alkalmasságának az igazolásában azzal, hogy bemutatja az erőforrásait, amelyeket majd az ajánlattevő rendelkezésére bocsát. A módosítás egyik indoka az volt, hogy a kis- és középvállalkozások több munkát nyerhessenek a közbeszerzéseken. Ehhez több adminisztrációs könnyítés született, így például a más célra kiállított igazolást is el kell fogadnia az ajánlatkérőnek, aki szerepel az adóhatóság pozitív listáján, annak nem kell nemleges adóigazolást beszereznie, illetve minden olyan adatról, amely elérhető interneten, nem kérhet igazolást az ajánlatkérő. A kezdő vállalkozás előélet nélkül is indulhat közbeszerzésen akkor, ha már keletkezett akkora árbevétele, amekkora munkát el akar vállalni. Az ajánlatkérő pedig amennyiben az műszakilag lehetséges köteles megbontani a munkát úgy, hogy annak több részére tehessenek ajánlatot a kkv-k. Külön paragrafus került be a törvénybe a teljesítési és a jólteljesítési biztosítékokról. Ezek összege a nettó ellenszolgáltatás 5-5 százalékát teheti ki. A teljesítési biztosíték akkor illeti meg az ajánlatkérőt, ha az ajánlattevő nem teljesíti azt, amit vállalt. Ebbe nem számít bele a késedelmi és a hibás teljesítési kötbér. A jólteljesítési biztosíték pedig a jótállási kötelezettséget biztosítja. Az új kizárási szabály szerint nem lehet ajánlattevő az, aki tartozik az alvállalkozójának. Ez a szabály csak a szeptember 15-e után kötött szerződésekre vonatkozik, a 15 napon túli tartozást pedig végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozattal kell igazolni. Amennyiben az áru- vagy szolgáltatás beszerzési értéke nem éri el a 25 millió forintot, illetve az építési beruházás becsült értéke nem több 80 millió forintnál, akkor az ajánlatkérőnek nem kell közzétennie ajánlati felhívást. Helyette legalább három lehetséges ajánlattevőt kell felkérnie ajánlat megtételére. Ilyenkor az ajánlattételi határidő 15 nap. A módosítás két részletben, augusztus 1-jén és szeptember 15- én lép hatályba. Új házelnök és alkotmánybírák Házelnökké választották augusztus 6-i hatálylyal Kövér Lászlót, a Fidesz országos választmányának elnökét. A politikus a titkos szavazáson 304 igen és 50 nem szavazatot kapott. Az Országgyűlésnek azért kellett új házelnököt választania, mert a jelenlegi elnököt, Schmitt Pált június 29- én köztársasági elnökké választotta az Országgyűlés. A Ház ugyanezen a napon alkotmánybíróvá választotta a Fidesz által jelölt Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt. Az előbbi 271, az utóbbi 265 szavazatot kapott. Az Országgyűlés a tervek szerint szeptember végén ül újra össze, s elsőként a kormány második akciótervét tárgyalja. N. E. Jót és jól a közjóért! szeptember végén húszévesek lesznek a települési önkormányzatok. Az elmúlt öt választási ciklusban a közel 3200 önkormányzatból csaknem 600 településen ugyanaz a polgármester kapott bizalmat. Sőt! Többen, már tanácselnökként is vezették a képviselő-testületet. Húsz év, öt választási ciklus, és ugyanaz a polgármester. Ahhoz, hogy ez így legyen, a helyi választók töretlen bizalmára volt szükség. Közülük sokan ma azt mondják, hogy elfáradtak, új arcokra, fiatalokra van szükség. Sokan kinevelték már az utódokat, és ha a választók is úgy akarják, október 3-án rájuk eshet a választás. Húsz év múltán elmondhatjuk, hogy az önkormányzati rendszer alapjaiban stabil, működése azonban nem zökkenőmentes, az önkormányzatok többsége súlyos működési zavarokkal küzd. Ahhoz, hogy ezek a zavarok orvosolhatóak legyenek, többek között a húszéves önkormányzati törvényre is ráférne az alapos frissítés. Erre vonatkozóan már többször történtek kísérletek, de a kétharmados parlamenti többség hiányában ez ideig a szándék csak szándék maradt. Már 1991 áprilisában, az ÖN-KOR-KÉP legelső számában arról írtunk, hogy vegetálnak az önkormányzatok. Már akkor négy önkormányzati szövetség arra hívta fel Antall József miniszterelnök figyelmét, hogy előbb-utóbb veszélybe kerülhet az önkormányzatok működése, mert számos törvény megalkotása késik (az önkormányzati tulajdont szabályozó-, az önkormányzati hatásköröket tisztázó, valamint a főváros működését szabályozó törvényekről volt szó). Már akkor lehetett olyan kijelentéseket hallani, hogy az önkormányzatok egyszerűen működésképtelenek. Persze, azóta elkészültek az említett törvények, ma már tartalmuk okoz súlyos problémát. Így hát az önkormányzati szövetségek folyamatosan hallatják hangjukat, tűzjelzőként riasztanak hol több, hol kevesebb eredménnyel, de a parlamentnél az igazi áttörést, a szükséges törvénymódosítások ügyében kétharmados többség hiányában ez ideig nem sikerült elérni. Nos, húsz év múltán úgy tűnik, eljött az idő! A Fidesz Kereszténydemokrata szövetségnek megvan a kétharmados többsége ahhoz, hogy a dolgok végre a helyükre kerüljenek. Talán még az évekkel korábban a fiókok mélyére süllyesztett, a szakértők által elkészített és az érdekszövetségek által támogatott javaslatokat is érdemes volna leporolni, így nem kellene az egész procedúrát elölről kezdeni. Mögöttünk van húsz év tapasztalata és még szolgálatban állnak közel hatszázan azok a polgármesterek, akik tudják a tutit. És persze ott vannak az érdek-képviseleti szövetségek is A hét önkormányzati érdekszövetség képviselői ahogy Zongor Gábor Az önkormányzati érdekképviselet 20 éve című írásában lapunk 23. oldalán is írja többször tettek kísérletet egy egységes, erős önkormányzati szövetség létrehozására, jól látták, hogy együtt erősebbek, eredményesebbek lehetnének. De csak lehetnének! mert az egységesülési folyamat ismét megakadt. (Lapzártánkig még azt sem tudni, hogy szeptember 30-án, a helyi önkormányzatok 20 éves születésnapján együtt vagy külön ünnepelnek az érdekszövetségek.) Csak remélni lehet, hogy az önkormányzati választások után újra egy asztalhoz ülnek az érintettek és előveszik a zsebükben lapuló bölcsek kövét, jól megcsiszolják, és végre jót, jól lépnek a közjóért. Boldog születésnapot! Csiky Ildikó alapító főszerkesztő 8 ÖN KOR KÉP június július

11 Június végén tartották Gödöllőn a Magyar Polgármesterek VIII. Világtalálkozóját. A kétnapos találkozó házigazdája Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke volt. Az eseményen részt vett Sólyom László (azóta leköszönt) köztársasági elnök és Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára is. A kormány célja az erős állam, az erős nemzet létrehozása Megyei szinten erős feladat- és hatáskörrel rendelkező kormányhivatalok lesznek KOR-KÉP Tállai András: A kormány célja az erős állam, erős nemzet létrehozása. Ha erős a nemzet, erősek az önkormányzatok is Az államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy a Fidesz KDNP-szövetség kormányzásával kettéválik a közigazgatás és az önkormányzatok irányítása. Az önkormányzatokat érintő feladatok felügyeletére a Belügyminisztériumban önálló államtitkárságot hoztak létre, amelyet ő irányít. Tállai András a jelenlegi önkormányzati rendszerrel kapcsolatosan széttagoltságról, túlburjánzásról, feladatok dzsungeléről beszélt. A Fidesz KDNP-szövetség kétharmados többsége lehetővé teszi, hogy az önkormányzati rendszert átalakítsák, és ezt meg is teszik mondta. Bejelentette, hogy szeptembertől visszaállítják a megyei közigazgatási hivatalokat, amelyeknek később még óriási feladatuk lesz. A hivatalok szeptembertől felkészülnek a feladatok átvételére, az egyablakos ügyintézésre. A kormány szándékának megfelelően integrált államigazgatási rendszer kidolgozását kezdik meg. Cél a megyei szinten erős feladatés hatáskörrel rendelkező kormányhivatalok létrehozása. Működésükre már 2011-ben lehet számítani. Az önkormányzatok helyzetét elemezve elmondta, hogy a jövőben tisztázni kell a feladatokat és a hatásköröket, meg kell szüntetni a túlburjánzó bürokráciát. A hiányosságok között említette, hogy elmaradt a közszolgáltatások reformja, az állami és az önkormányzati feladatok szétválasztása. Véleménye szerint át kell vizsgálni az önkormányzati hatásköröket, és bizonyos feladatok (pl. egészségügy, oktatás) tekintetében az államnak át kell vállalnia a felelősséget. Meg kell határozni a közszolgáltatási minimumot, hiszen ez alkotmányos kötelessége az államnak. Az önkormányzat nem a központi hatalom helyi lerakata, hanem egy saját jogon létező egység. Sólyom László előadásában hangsúlyozta, hogy mennyire fontosnak tartja a húsz évvel ezelőtt létrejött önkormányzatiságot ben az új Országgyűlés megalkotta az önkormányzati törvényt, és létrehozta a helyi hatalom szervét, az önkormányzati rendszert. A leköszönő köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy az önkormányzatok egészen különleges helyet foglalnak el az állam rendszerében, hiszen az önök legitimációja, a helyi képviselő-testületek, az ott megválasztott polgármesterek nem felülről kapják a hatalmat, hanem közvetlenül attól a közösségtől, aki őket választja. Tállai András hangsúlyozta, hogy hiányzik az erős középszint, és nagyon gyenge a társulási hajlam. A többcélú kistérségi társulások működését jónak tartja, viszont problémaként említette a nehézkesen működő fővárosi önkormányzati rendszert, valamint a főváros, illetve a kerületek közötti forrásmegosztást. Problémát lát abban is, hogy még mindig hiányzik a polgármester és a jegyző viszonyának tisztázása és a polgármester jogállásának rendezése. Az államtitkár említést tett a 6/3-as támogatási rendszer ellentmondásairól, megjegyezte, hogy magas az önhikisek száma. Az önkormányzatok hitelállományáról szólva elmondta, hogy drasztikusan emelkedett az önkormányzatok eladósodása, a 2005-ben jegyzett 300 milliárdos hitelállomány mára eléri az 1020 milliárdot! Az őszi önkormányzati választásról szólva ismertette, hogy százalékkal csökkenhet az önkormányzati képviselők száma, rövidebb lesz a kampányidőszak. A testületen kívüli alpolgármester meghívásáról még nincs döntés. (Azóta a kérdés már eldőlt. - a szerk.) Tállai András bejelentette, hogy a jövőben az önkormányzatok dönthetnek arról, hogy ki szedi be a helyi iparűzési adót, eldönthetik, hogy helyben szedjék be ezt az adónemet, vagy ha erre nincs apparátusuk, megbízást adhatnak az adóhatóságnak arra, hogy ők intézzék helyettük június július ÖN KOR KÉP 9

12 KOR-KÉP MAGYAR POLGÁRMESTEREK VIII. VILÁGTALÁLKOZÓJA A jövőben a mennyiség helyett a minőségen legyen a hangsúly! A Magyar Polgármesterek Világtalálkozója alkalmat adott arra is, hogy a településüzemeltetési szekcióban polgármesterek és szakértők a közszolgáltatásokról és azok minőségéről tanácskozzanak. A szekció elnöke Kovács Zoltán, Pápa város polgármestere, az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságának elnöke volt. 10 A szekcióülésen a vitaindító előadásában Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium energiaügyi és otthonteremtési államtitkára, Tatabánya volt polgármestere az önkormányzati településüzemeltetési feladatok kapcsán kifejtette: problémát okoz, hogy az önkormányzatokat érintő kérdések nem tartoznak egy kézbe, az egyes feladatokat más-más minisztérium koordinálja, így a településüzemeltetés kérdése is több tárcánál jelenik meg. Legfontosabb feladatának tekinti, hogy a településüzemeltetés biztonságos, ugyanakkor takarékos legyen, ebből következően a mennyiségi helyett minőségi fejlesztésekre kell törekedni. Az eddig alkalmazott pályázati rendszert felülvizsgálják és átcsoportosítják a biztonság és a takarékosság követelményének figyelembevételével. Ennek következtében a jelenlegi mintegy 500 pályázatból mindössze marad, amelyeket áttekinthetőbbé tesznek. A pályázati rendszer átláthatóbbá tétele, valamint egyszerűsítése érdekében sor kerül a közbeszerzési törvény módosítására annak érdekében is, hogy az önkormányzatoknak a jelenleginél nagyobb mértékben legyen lehetőségük a fejlesztések során a helyi vállalkozások bevonására. Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy az energiafelhasználást csökkentő beruházásokra, fejlesztésekre kerüljön sor az elkövetkezendő időben az önkormányzatok esetében is. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára reményét fejezte ki, hogy Bencsik János államtitkárként sem feledkezik majd meg az önkormányzatokról és tapasztalatai alapján a földközeli, életszerű megoldásokat fogja keresni. A főtitkár előadásában kitért arra, hogy a településüzemeltetés ügye nem vizsgálható az önkormányzati rendszer általános problémájától függetlenül. Hangsúlyozta, hogy működőképesebb, a feladatokra jobban koncentráló önkormányzatokra van szükség. Az 1990-ben megalkotott önkormányzati törvény alapvető belső ellentmondásának feloldására most megvan a politikai lehetőség, a kérdés csak az, hogy lesz-e hozzá kellő politikai bátorság. Az általános problémák között kiemelte az önkormányzatok eladósodottságának problémáját, és az ebből adódó veszélyekre hívta fel a figyelmet. A településüzemeltetési közszolgáltatások hármas típusát különítette el: Intézményhez kötött közszolgáltatások (közoktatás, egészségügy, szociális ellátás, közművelődés) Infrasrtukturális típusú közszolgáltatások (víz, csatorna, útfenntartás, közvilágítás, hulladékkezelés, energiaellátás, távhőszolgáltatás, lakásfenntartás, temetőüzemeltetés) ÖN KOR KÉP június július Közigazgatási közszolgáltatások (jegyzőségek, körjegyzőségek, térségi igazgatás, e-közigazgatás). Felhívta a figyelmet arra, hogy valamennyi közszolgáltatási és településüzemeltetési területen az egyes önkormányzatok nagyon sok jó megoldást alkalmaznak, így fontos, hogy ezek az alkalmazások minél szélesebb körben ismertté váljanak, ezért a TÖOSZ a Norvég Alap támogatásával a Polgármester Akadémia részeként négy közszolgáltatás, köztük a geotermikus energia önkormányzati felhasználása tekintetében hozott létre tapasztalatcsere programot. A széles körben hasznosítható tapasztalatokat az ősz folyamán módszertani füzetben teszik közzé, ezzel is segítve az önkormányzatok munkáját. A főtitkár felhívta a figyelmet a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok pályázati programjára, amelynek keretében a 2009-es kiírás alapján versenyeztek a megújuló energia- Zsadányi Lászlóné, Hernád polgármestere ugyancsak a szekcióülésen mutatta be a korszerű és energiahatékony fejlesztés egyik kiemelt példáját, amely a TÖOSZ Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok pályázatán döntőbe jutott és díjazásban részesült. A polgármester asszony ismertette, hogy Hernádon, a közvilágítás korszerűsítése mellett, hogyan valósították meg a községháza, a művelődési ház, az általános iskola és napköziotthonos óvoda hőszivattyús fűtését és napkollektoros melegvízellátását. A geotermikus energia bevonásával 50 százalékos energiamegtakarítást értek el. A jövőben az egészségügyi intézményekben és egy óvodában terveznek ilyen jellegű fejlesztést. forrásokat használó, valamint energiahatékonyságot elérő legjobb gyakorlatok. Hangsúlyozta, hogy a hatékony településüzemeltetés megvalósítását jelentősen segíti, ha a jó megoldásokat alkalmazó önkormányzatok tapasztalatukat közzé teszik, hogy ezáltal energiát és időt megtakarítva egymástól tanulhassanak az önkormányzati vezetők. Átadták a polgármesteri Ezüstlánc-díjat. A Magyar Polgármesterek VIII. Világtalálkozójának első napján átadták a polgármesteri Ezüstlánc-díjakat. Ebben az esztendőben Baranyi István, Pusztaföldvár, valamint Bukovszky János, a szlovákiai Deáki polgármestere vette át a kitüntetéseket. A magyar önkormányzatiság fejlesztéséhez kimagasló módon hozzájáruló hazai és határon túli magyar polgármesterek tevékenységének elismerésére hozták létre az Ezüstlánc-díjakat. A kitüntető címeket a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Polgármesterek Egyesülete által létrehozott ötfős kuratórium ítéli oda azoknak, akik legalább két teljes cikluson keresztül betöltötték tisztségüket, s elismert szereplői a polgármesterek közösségének. Csiky Ildikó Sólyom Zénó Fotó: Kolin Péter.

13 Esélyek és lehetőségek bezárják A KALÓZINTÉZMÉNYEKET Az eseményről Csiky Ildikó tudósított. Az engedély nélkül, illegálisan működő intézményeket bezárjuk, a kormányzat egységes ellenőrző rendszert vezet be az időseknek szolgáltatást nyújtó intézmények felügyeletére mondta Nyitrai Imre, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának szociális, család- és ifjúságügyért felelős helyettes államtitkára, a július végén tartott budapesti sajtótájékoztatóján. Az eseményen az idősgondozásban érintett szakmai szervezetek is részt vettek. Kemény és határozott lépést ígért a helyettes államtitkár az illegálisan működő intézetekkel szemben. Véleménye szerint szégyen és gyalázat, hogy az elmúlt négyöt évben bekövetkezett kontrollálatlan változások a jelenlegi helyzethez vezettek. Nyitrai Imre szerint hatalmas bizonytalanságot okoz az a jogi dzsungel, amely a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások körül kialakult. Nyitrai Imre megjegyezte, hogy miután az ellenőrző tevékenységet megerősítik, és egységesítik a jogszabályokat, lehetőség nyílik az engedély nélkül működő szolgáltatókkal szemben a három csapás elvének érvényesítésére. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a működést engedélyező szervek minden tudomásukra jutott ügyben eljárnak és ehhez a jogrendszer által biztosított összes jogi eszközt felhasználják. (Jelenleg 18 illegálisan működő szolgáltató ellen indult eljárás.) Hangsúlyozta azonban, hogy mindez nem elegendő a jelenség visszaszorítására. Szükség van az érintettek és azok hozzátartozóinak széles körű tájékoztatására is. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy csak olyan szolgáltatást vegyenek igénybe a rászorulók, amelyek esetében a működtetőnek van érvényes működési engedélye, mert csak így garantálható, hogy a szolgáltatás színvonala megfeleljen az előírt jogszabályoknak. Tájékoztatni kell az érintetteket arról, hogy milyen szempontokra figyeljenek a szolgáltatási szerződés megkötésekor. Az intézményvezetők dönthetnek arról, hogy kit vegyenek fel az intézményükbe A helyettes államtitkár leszögezte: az új kormány jelentősen csökkenti az elődje által túlbonyolított adminisztrációt, így augusztusban megszűnik a gondozási szükséglet vizsgálata és az intézményvezetők maguk döntenek arról, ki kerülhet az intézményükbe. Hangsúlyozta, hogy a minisztérium a bizonytalanságok csökkentésében, a tisztességes szolgáltatások megerősítésében érdekelt, de ehhez a tisztulási folyamathoz nagy szükség van a szakma képviselőire, az érintettek jogait védő szervezetekre. A kormány nem ijed meg a szégyenfal közlésétől. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kezdeményezésére nyilvánosságra hozzák azoknak a szolgáltatóknak az adatait, akikről jogerős bírósági határozatban vagy döntésben kiderül, hogy engedély nélkül nyújtanak szociális szolgáltatást. A lista várhatóan augusztus elején jelenik meg a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal honlapján (www. afsz.hu). Esélyegyenlőségi MELLÉKLET június július Az idősgondozásban érintett szak mai szervezetek felszólítják a kormányt, hogy haladéktalanul dolgozza ki a csődvédelmi programot a civil szervezetek számára. Nyitrai Imre helyettes államtitkár jelenlétében az idősgondozásban érintett hat szakmai szervezet képviselői* bejelentették, hogy a szociális szakma, a gondozást végző szakemberek, de legfőképpen a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő állampolgárok szociális védelme és biztonsága érdekében felhívással fordulnak az Országgyűléshez, a kormányhoz és az ágazat irányításáért felelős miniszterhez. * Szociális Klaszter, Magyar Szociális Szervezők Egyesülete, Szociális Igazgatók Magyarországi Egyesülete, Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesülete, Szociális Intézmények Országos Szövetsége, Szociális Szakmai Közösség. ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet június július ÖN KOR KÉP 11

14 ESÉLYEK ÉS A felhívásukban Idősek veszélyben! címmel fogalmazták meg elvárásaikat. A 2010-es esztendő a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve. A szegénység nem egyenlő a vagyontalansággal Szegény az, aki valamitől vagy valakitől megfosztatott, valamiből vagy valakiből súlyos hibát szenved. A demográfiai folyamatok és az egészségügyben zajló változások miatt a bentlakásos intézményi ellátások iránti igény megnövekedett. Az elmúlt évek jogszabályi változásai ugyanakkor részben megnehezítették a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, részint növekvő adminisztratív terhekkel és folyamatos forráskivonással ellehetetlenítették a szolgáltatókat. Teret nyerhettek így a zavarosban halászók. Ezek a működtetők a szociális otthonokra jellemző szolgáltatásokat ígérnek, azonban minden hatósági kontroll és garancia nélkül. Az ellátottakat a legkiszolgáltatottabb személyek köréből választják, akiknek jog- és érdekérvényesítő képességük gyenge, egészségi, fizikai, mentális állapotuk rossz. A szakmai szervezetek elvárják a szociális kormányzattól, hogy tegyen határozott és kemény lépéseket azok ellen a bűnözők ellen, akik visszaélnek a szegény és kiszolgáltatott emberek helyzetével. Szorgalmazzák az intézmények működését ellehetetlenítő, egymásnak ellentmondó jogszabályok, a költséges, párhuzamos ellenőrzések rendszerének felülvizsgálatát. A kormány haladéktalanul dolgozzon ki csődvédelmi programot a civil intézmények számára. A drasztikus forráskivonások elsősorban a civil szférát érintették súlyosan, ott is elsősorban a szakellátást. Elvárjuk, hogy a gondoskodásra szoruló idősek hosszú távú minőségi ellátása érdekében a szociális Jelenleg csaknem 300 jogszabályt kell figyelembe venni, és van olyan idősgondozásban érintett szociális intézet, amelyik egy év alatt 40 ellenőrzést kapott! Talán ennek is tudható be, hogy elhatalmasodott a kalózintézmények térnyerése. Az illegális idősotthonokba 1,5 és 4 millió forint közötti áron lehet beköltözni, a havidíj 100 ezer és 250 ezer között mozog. Megbecsülhetetlen, hogy hány ilyen szolgáltató működik az országban. Csak az észak-alföldi régióban korábban harminc szolgáltatóval szemben jártak már el az illetékesek. A jelenleg vizsgálat alatt álló 18 szociális intézet egy része Pest megyében, Hajdú-Bihar megyében, Fejér megyében és Tolna megyében működik. ágazat szektorsemleges finanszírozásának feltételeit teremtsék meg. A szakmai szervezetek honlapjaikon tájékoztatást nyújtanak az érintetteknek arról, hogy melyek azok a legfontosabb ismérvek, amelyek a korrekt, szakmai és etikai szabályoknak megfelelő szolgáltatókat jellemzik. Ugyancsak az említett szervezetek fórumot hoznak létre, ahol az érdeklődők választ kaphatnak a kérdéseikre. Magyarországon működési engedély nélkül szociális szolgáltatás nem működhet! Szerte az országban, de különösen Hajdú-Bihar, Somogy és Pest megyében terjednek az engedély nélkül nyújtott szociális szolgáltatások, különösen a bentlakásos szociális intézményi ellátások olvasható a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szociális Főosztályának közleményében (www.afsz.hu), melyből megtudhatjuk, azt is, hogy az engedély nélküli szociális szolgáltatások többsége panasz révén vált ismertté a hatóságok előtt, bár a települési önkormányzat jegyzőjének a feladata ezt jelezni a szociális hatóságoknak. A hivatal felhívása szerint a működési engedély nélkül tevékenykedő intézmények a szociális otthonokra jellemző szolgáltatásokat ígérnek, azonban minden hatósági kontroll és garancia nélkül működnek. Az ellátottakat a legkiszolgáltatottabb személyek köréből választják, akiknek jog- és érdekérvényesítő képessége gyenge, egészségi, fizikai, mentális állapotuk igen rossz. Az engedély nélkül működő intézményekben a szakértők tapasztalata szerint az ellátás tárgyi és személyi feltételei nem biztosítottak. Zsúfolt, nem megfelelő férőhelyeken elhelyezett idős, beteg személyeket kevés, döntően szakképzetlen személyzet gondozza. Ezek az intézmények sem higiénésen, sem a szociális otthonoktól elvárt teljes körű ellátás tekintetében, sem a szakszerű gondozásban, sem az ellátottak testi épségének, életének és jogainak védelme szempontjából nem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek. Az engedély nélküli intézmények működtetői gyakorta kárt okoznak az ellátottaknak. Ez lehet anyagi, vagyoni kár amely akár jelentheti az ellátott ingatlanának a megszerzését is tartási szerződés jogcímén, vagy a szolgáltatás színvonalához, illetve az ellátott jövedelméhez képest magas térítési díj beszedését. Van, ahol albérleti szerződés mellett házi segítségnyújtásra (házi gondozásra) kötnek megállapodást, amelyet a fenntartó által kijelölt helyen (és nem az ellátott otthonában) biztosítanak. Előfordul az élet és testi épség sérelmével járó károkozás is, amely szélsőséges esetben, a megfelelő gondozás hiánya miatt akár az ellátott halálához is vezethet. Ezért a hivatal közleményben arra hívja fel minden szociális intézményi ellátást igénylő személy és hozzátartozóik figyelmét, hogy az engedély nélküli szolgáltatás igénybevételének elkerülése érdekében ellenőrizzék, hogy az általuk választott szolgáltató működési engedéllyel rendelkezik-e. A tájékozódást segíti az a szociális ágazati regiszter, amelyben minden működési engedéllyel rendelkező szociális szolgáltató szerepel. Ha az ellenőrizni kívánt szolgáltató nincs benne, akkor annak nincs is működési engedélye. A regisztert bárki megtekintheti az interneten a portálon a Szociális regiszter cím alatt, ahol fenntartó és szolgáltató szerint egyaránt lehet keresni címeket. Az engedély nem pusztán egy hatósági irat, azért van szükség rá, mert az engedélyezési eljárás során válik kikényszeríthetővé a jogszabályok által előírt feltételeknek, az ellátás tárgyi és személyi feltételeinek, az ellátottak jogainak biztosítása, amelyet az engedély kiadását követően is rendszeresen ellenőriznek az illetékes hatóságok. A közlemény kitér arra is, hogy az engedély nélküli szociális szolgáltatások többsége panasz révén vált ismertté a hatóságok előtt, bár a települési önkormányzat jegyzőjének a feladata ezt jelezni a szociális hatóságoknak. 12 ÖN KOR KÉP június július ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet

15 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Módosították Júliusban sürgősséggel tárgyalta és elfogadta az Országgyűlés az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.), valamint az egyes kapcsolódó törvények módosítását. * Erre Gulyás Gergely és Lukács Tamás kormánypárti képviselők önálló indítványának megtárgyalása után került sor. Szakértők szerint a korábbi helyzethez képest kedvezően változott az önkormányzatok törvényi kötelezettsége, a döntéshozóknak már lesz elég idejük arra, hogy felkészüljenek az esélyegyenlőségi tervek elkészítésére. Szerencsésnek mondható az is, hogy a szakértőkre vonatkozó elvárásokat egységesítették, így a közoktatási esélyegyenlőségi szakértők sem élvezhetnek előnyt, ezzel az intézkedéssel a korábban gyanúként felmerült lobbiérdek is kizárható. Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a parlamentben a részletes vita megkezdésekor úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi törvénymódosítására azért volt szükség, mert az előző parlament gyors iramban olyan módosításokat hajtott végre, amelyek végrehajtása az önkormányzatokra nézve nehezen teljesíthető kötelezettségeket írt elő. Vagyis egy átgondolatlan, értelmezhetetlen előterjesztést fogadtatott el az előző kormány az utolsó percekben. Hasonlóképpen fogalmazott Ékes Ilona, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója is. Ő a részletes vitában azt mondta, hogy a bizottság többsége támogatta a törvénymódosításokat, de csak azzal a feltétellel, ha a későbbiekben azt teljes egészében újra áttekintik, mert ez a törvény, összecsapott, és a civil szervezetek jelentős része sem ért egyet vele. A részletes vitában megszólalt ellenzéki politikusok támogatták a módosító javaslatok többségét, a szocialisták ellenezték, mint ahogy ez a szavazatokból is látható. A szocialisták nem tartották szerencsésnek az esélyegyenlőségi törvény elkészítésére vonatkozó határidő módosítását, érvként az őszi önkormányzati választásra hivatkoztak. Úgy fogal- maztak, hogy az újonnan felálló képviselő-testületek nem az esélyegyenlőségi törvény elfogadásával lesznek elfoglalva, hanem a jövő évi költségvetést készítik majd elő. Mint ahogy a törvény módosításából kiderül, az önkormányzatokra vonatkozó határidő kedvezően változott. Az esélyegyenlőségi törvény értelmében a helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, melyet kétévente át kell tekinteni, és szükség esetén felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha van az Ebktv. rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programja. A helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulása abban az esetben részesülhet a fenti támogatásokból, ha a társulást alkotó helyi önkormányzatok mindegyikének van az Ebktv. rendelkezéseinek megfelelő hatályos helyi esélyegyenlőségi programja. E rendelkezéseket a törvény módosítása eredményeként a december 31-ét követően meghirdetett pályázatokra kell alkalmazni. Az esélyegyenlőségi szakértők vonatkozásában két változtatást láttak indokoltnak az előterjesztők. Egyrészt mivel most folyik a képzésük, a szakértők bevonására vonatkozó kötelezettséget július 1. helyett ez év október 1-jével írják elő. Másrészt a javaslat szakmai szempontból ugyanazon követelményeknek való megfelelést ír elő a közoktatás területén tevékenykedő és esélyegyenlőségi szakértést is végezni kívánó személyeknek, mint a többi esélyegyenlőségi szakértőnek. A helyi önkormányzatoknak, valamint a többcélú kistérségi társulásoknak egységesen október 1-jétől kell esélyegyenlőségi szakértőt bevonni a helyi esélyegyenlőségi program előkészítésébe, illetve áttekintésébe, valamint felülvizsgálatába. Ennek értelmében július 1-jétől a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatását annak engedélyezi, aki az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) 63/A. (11) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, azaz: rendelkezik felsőfokú végzettséggel vagy felsőfokú szakképesítéssel; a külön jogszabályban meghatározott képzésben részt vett; rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai gyakorlattal és büntetlen előéletű, valamint nem áll az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Az esélyegyenlőségi törvény módosítását az Országgyűlés július 12-én 314 igen szavazattal (Fidesz 218, a Kereszténydemokraták 35, a Jobbik 41, a Lehet Más a Politika 14, valamint 1 független) elfogadta. Egyedül a szocialisták (50 szavazattal) utasították el azt. A törvény módosítását sürgőséggel hirdették ki. (E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló évi XXXIX. törvény 38. (3) és (4) bekezdése.) Csiky Ildikó * Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.), valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi LXXVII. törvény (megjelent a Magyar Közlöny évi 121. számában) több bekezdésében is módosította a Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló évi CIX. törvényt, ezzel összefüggésben az Ebktv.-t, valamint az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló évi XXXIX. törvényt. A jogszabály a kihirdetését követő napon, július 22. napján lépett hatályba. ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet június július ÖN KOR KÉP 13

16 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK GYERMEKVÉDELEM El kell érni, hogy ne csak a gyermekjogi, gyermekvédelmi törvények tiltsák meg a testi fenyítés alkalmazását, hanem a büntetőjogban is jelenjen meg ez a tilalom. Eszközök hiányában nyarán, a gyámhivatalok megalakulását megelőzően jártam egy küldöttséggel Németországban, ahol szokásomhoz híven igyekeztem minél több szakmai anyagot, információt gyűjteni. Megleptek, ugyanakkor jóleső helyesléssel töltöttek el az egyik város polgármesterének szavai az önkormányzat munkájáról: a cél, hogy a települések versenyezzenek egymással, melyik milyen szociális ellátásokat és támogatásokat tud biztosítani a lakosaiknak, mert a szociális biztonság az alapja a polgárok elégedettségének. Hazatérve nagy lelkesen előadtam a hallottakat, de sajnos megmosolyogtak, és a válasz sem maradt el, aminek az volt a lényege, hogy remélhetőleg ez nálunk sokáig nem fog bekövetkezni, jobb, ha tudjuk, hogy hol a helyünk a hivatal gépezetében. Azóta tizenhárom év telt el, és a helyzet mit sem változott. A gyámhatósági munka akkor kerül az országos figyelem központjába, ha valami gond van. Ezt régóta így érzik és nem alaptalanul a területen dolgozók. A gyámhivatali, jegyzői gyámhatósági területen jelenleg három olyan neuralgikus pont van, amely országos érdeklődést váltott ki, és a szakma berkeiben vitát indukál ma is. Ki kapjon családi pótlékot? Az idei Gyámhivatalok Balatonvilágosi Konferenciáján Nagy Gáborné, Dunaföldvár polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke arról beszélt, hogy a szociális igazgatás minden területén a jó döntéshez elengedhetetlen a családokkal való jó kommunikáció, a területen élő családok, a helyi körülmények alapos ismerete. Gyakran a juttatások megállapításánál nincs mérlegelési lehetősége az ügyintézőnek, ami nagy hiba, mert ki kellene szűrni a rendszer kihasználóit, és el kell érni, hogy az önkormányzatok valóban a gyengéket ÖN KOR KÉP június július Megalakult a Gyámügyi Egylet támogassák. A polgármester asszony ezzel a kijelentésével érzékeny pontra tapintott, ugyanis az ellátásokra való jogosultság kérdéskörét, gyermekek vonatkozásában a családi pótlék természetbeni juttatását is érinti. A gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) módosítása e témában már megtörtént, augusztus 1-jétől a családi pótlék nevelési és iskoláztatási támogatásra bomlik ketté. Az augusztus 1-jétől hatályba lépő Gyvt. normaszövege szerint, ha a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatója az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után jelzi ezt a jegyzői gyámhatóságnak. A gyámhatóság végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatásra jogosult szülőt (gyámot) arra, hogy az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után amenynyiben a védelembe vétel még nem áll fenn elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a gyermekre tekintettel járó iskoláztatási támogatás teljes öszszegének hat hónap időtartamra természetbeni formában történő nyújtását. Ez azt jelenti, hogy eseti gondnok ez lehet a családgondozó veszi fel az iskoláztatási támogatást, és elszámolási kötelezettséggel a gyermek szükségleteire fordítja. Ez az intézkedés ismételten is elrendelhető. Ez a módosítás nagy vitát kavart és kavar ma is szakmai körökben, hiszen már korábban is felmerült ennek az intézkedésnek a bevezetése más és más aspektusból közelítve meg a problémát. A gyermekjogi megközelítés szerint nem büntethető juttatás megvonásával a gyermek, illetve az őt nevelő család, hiszen a gyermek nem lehet felelős szülei cselekedeteiért, és a családi megélhetés veszélyeztetése a gyermek veszélyeztetését is jelenti egyúttal. Éppen ennek a gondolatnak a mentén vezette be a korábbi kormányzat az óvodáztatási támogatást, aminek következtében sok olyan gyermek is járni kezdett óvodába, aki korábban nem került közösségbe. Ez valóban sikernek könyvelhető el, de nagy elégedetlenséget is kiváltott a településeken, hiszen a gyermek iránt érzett szülői felelősséget, illetve a kötelességet pénzzel jutalmazták néhány család esetében, míg mások, akik eddig is önként járatták gyermekeiket az óvodába és hasonló anyagi háttérrel rendelkeztek, nem részesülhettek támogatásban. A gyermekjogokból adódó megközelítést támogatók hivatkoznak arra a Gyvt.-ben is megfogalmazott alapjogra, hogy a gyermeknek joga Szükség van arra, hogy a gyámhivatalban dolgozók évente legalább egyszer országos fórumon találkozzanak, és aktuális kérdésekről tájékozódjanak, hogy a mindennapi gondokat megvitathassák, egymással megoszthassák. Ezt a szellemi bázist és együttgondolkodást biztosítja az év óta évente megrendezett Gyámhivatalok Balatoni Konferenciája, amely várva várt esemény a gyámhivatalban dolgozó szakemberek körében. Az eleinte háromnapos konferenciák gazdasági okok miatt már évek óta csak két napig tartanak, sajnos, egyre jellemzőbben többen saját maguk finanszírozzákarészvételt. Ebbőlislátszik, hogyaszakmasajnosháttérbe szorul a polgármesteri hivatalokban. Ennek oka, hogy a területen kevesen dolgoznak, például az építéshatósághoz vagy más szervezeti egységekhez képest, noha hallgatólagosan mindenki tudja, milyen fontos lenne, hogy a gyermekvédelem és gyámhivatali munka területén felkészült, kompetens és ne agyonhajszolt kollégák találkozzanak az ügyfelekkel, hiszen naponta gyermekek, felnőttek, családok sorsáról döntenek. Ez a méltatlan helyzet azért is alakulhatott így, mert a szakmai standardok máig sincsenek kidolgozva, pedig óriási szükség volna a normatívák meghatározására (hány lakosra, hány gondozott gyermekre és felnőttre mennyi legyen a gyámhatósági létszám). A gyámhivatalokban dolgozó szakemberek összefogására van szükség ahhoz, hogy szakmai kérdésekben hallassuk a hangunkat. Ennek érdekében az idei balatonvilágosi konferencián megalakult a Gyámügyi Egylet.

17 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK GYERMEKVÉDELEM behunyjuk a szemünket van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, az önálló életvitelének megteremtéséhez, és pusztán anyagi okokból ne lehessen őt a családjától elválasztani. Ezzel mindenki egyetért, csakhogy, ha egy szülő nem biztosítja gyermeke iskolába járását, az nem kizárólag anyagi okból történő veszélyeztetettség, ezért a több vagy akár a célzott támogatás sem rendezi ezeknek a gyermekeknek a sorsát. Minden fórumon ahol az ügyfelekkel napi kapcsolatban álló szakemberek részt vettek felmerült az is, hogy a gyermekek után járó pénzbeli segélyezés, támogatás, kedvezmény nem mindig jut el a gyermekekhez, ezeknek az összegeknek a növelése nem szakítja meg a szegénységi láncot, erre csak és kizárólag a felnövő generáció iskolázottságának biztosítása nyújt kitörési lehetőséget. Ez pedig csak akkor érhető el, ha a gyermek iskolába jár, szakmát tanul. Kérdés, hogy a szülői kötelesség teljesítését jutalmazzuk-e de akkor mindenki egyenlő mértékben részesüljön ebből vagy szankcionáljuk a kötelességteljesítés hiányát. Egyébként ez utóbbi mindig is megvolt a magyar jogrendszerben, csak éppen az alkalmazása sokszor ellentétes hatást vagy éppen semmilyen hatást nem váltott ki, ezért a gyámhatóságok nem szorgalmazzák. Például a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése (közismertebben a tankötelezettség megszegése) szabálysértési eljárást von maga után, de szabálysértési bírság éppen a család anyagi körülményei miatt nem szabható ki. A figyelmeztetésnek más szankció kilátásba helyezése nélkül nincs viszszatartó hatása sem a szabálysértési, sem a gyámhatósági eljárásban. A kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény miatti feljelentés hasonlóan többnyire figyelmeztetéssel zárul, illetve csak a visszaesők esetében szabnak ki büntetést, az eljárás viszont hosszú hónapokig elhúzódik. A hatályos gyámhatósági eljárásban is egyértelműen szerepel, hogy a szülő nem tekinthető együttműködőnek, ha akadályozza a gyermeke közoktatási alapellátásban való részvételét, tehát emiatt a gyermek védelembe vehető. Csak elvétve fordult elő az általam ismert területen az utóbbi 12 évben, hogy a gyermek családból való kiemelését erre hivatkozva javasolták volna. Ezzel persze nem azt akarom hangsúlyozni, hogy ez lenne az egyetlen megoldás, de az iskolába járás hiányának következményei a gyermek életére nézve nagyon súlyosak, és e felett eszközök hiányában jelenleg kénytelenek vagyunk szemet hunyni, legtöbbször a szülő figyelmeztetésével intézve el a konkrét eseteket. V. D. 12 éves, anyja egyedül neveli bátyjával és húgával. A gyermek hónapokat nem járt iskolába, ami miatt az anya többszöri figyelmeztetésben részült eredménytelenül. Az apa a gyermek iránt közömbös, nagyszülő, más rokon nincs, így a gyermek máshol történő elhelyezése lehetetlen volt a probléma kezelésére. Végül egy éve javaslat született a gyermek átmeneti nevelésbe vételére. A szakértői bizottság a gyermeket megvizsgálni nem tudta, mert az anya minden felszólítás ellenére sem vitte el a vizsgálatra. Az ügyintéző személyesen kísérte el több ízben is az iskolába az eljárás alatt a gyermeket, de nélküle később ismét nem ment iskolába. Végül ideiglenes hatállyal a jegyzői gyámhatóság A jövőben a családi pótlék nem segélyt helyettesít! A Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Konrad Adenauer Alapítvány közös szervezésében rendezett Helyi Szövetség a Családokért Konferencián Fürész Tünde országgyűlési képviselő (Fidesz KDNP) beszélt a kormány tervezett családpolitikájáról. Az előadó hangsúlyozta, hogy a családi pótlék szerepét kell megváltoztatni, a jövőben nem segélyként kell funkcionálnia. elhelyezte a befogadó otthonban, és sor került a szakértői vizsgálatára. Átmeneti nevelését nem javasolták, hanem az anyát felhívták a rendszeres iskolába járás biztosítására a védelembe vétel mellett, aki természetesen mindent megígért. Egy év elteltével ismét a gyámhivatal előtt van a gyermek ügye, mert azóta is igazolatlanul hiányzik az iskolából, már a bátyjáról is hasonló derült ki. Az anya a meghallgatásakor hárít, azzal: én küldöm, de nem akar elmenni. Egyébként otthon van gyesen a legkisebbel. A szakértő szerint a gyermek már annyira lemaradt, hogy olyan, mintha értelmi fogyatékos volna, a hiányok pótlására egyre kevésbé van esély. Döntés még nincs. Nemrégiben egy kisváros roma kisebbségi önkormányzati vezetőjével beszélgettem erről a témáról, mivel ott is gondot jelent, hogy a roma gyerekeknek nagyon sok igazolatlan hiányzásuk van. Az önkormányzati vezető teljes meggyőződéssel kifejtette, hogy a gyermekeknek nem is kell iskolába járniuk, hiszen már 5 éves koruktól a fiúgyermekek együtt járnak az apjukkal, és megtanulják a kenyérkeresetet, amiből élni fognak, a lányok pedig otthon tanulják meg tennivalóikat. Sokkal többet dolgoznak, mint az iskolába járó társaik, ezt kellene tudomásul venni a társadalomnak, és nem erőltetni az iskolát, amiből gyakorlatilag nincs haszna a gyereknek. Természetesen az ilyen szélsőséges, évszázadok során rögzült életfilozófia megváltoztatása nem lehet a gyámügy feladata, következményei mégis a gyámügyet terhelik. Úgy gondolom, hogy a mai helyzet éppen gyermekjogi megközelítésből teszi indokolttá azt az intézkedést, hogy a tankötelezettséget megsze- ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet június július ÖN KOR KÉP 15

18 A svéd modell Az Európai Szociális Hálózat (ESN) évi Koppenhágában tartott konferenciáján Botkyrka svéd város önkormányzatának képviselői városuk egyik intézményét, a Családi Hálózat Központot mutatták be, ahol a gyermekbántalmazás megelőzésére, illetve megakadályozására koncentrálnak. Felméréseket végezve megállapították, hogy a bántalmazott gyermekek problémái hasonlóak, a legjellemzőbb ezek közül az iskolai lemaradás, amelynek jövőjükre nézve súlyos következményei várhatók. A Családi Hálózat Központjában megtalálható a Gyermek és Anya Krízisotthon, a Gyermekek Központja, a Családi Tanácsadó, az Apák Központja. Intézményeikben pszichiátriai segítséget nyújtó szakemberek állnak a gyermekek segítségére. Számunkra igazán új és érdekes volt az Apák Központja, ahol a szakemberek a családon belüli erőszak megelőzését, illetve megoldását az apákkal való foglalkozásra is kiterjesztik. Svédországban, ha családon belüli erőszak történik, a központ első lépése az, hogy a gyermek egy erős pszichés támogatást kapjon, ezt követi az anyák és a gyermekek biztonságba helyezése, majd ezután következik az elkövető apákkal való foglalkozás. A központban az erőszakot elkövetett apák foglalkozásokon vesznek részt, amely 17 hétig tartó csoportos és 8 hetes egyéni foglalkozást jelent. Kapcsolatban állnak a rendőrséggel, illetve a büntetés-végrehajtással is, ugyanis ha a bántalmazó apa vállalja a részvételt, akkor nem kell végrehajtani ellene a büntető ítéletet. A bíróság is kötelezheti őket ennek igénybevételére. Ezért alapvetően önkéntesen veszik igénybe ezt a szolgáltatást az apák ban 38 apával foglalkoztak. gő szülőt azzal az egyetlen eszközzel kényszerítse rá a jogalkotó kötelességének teljesítésére, ami kézzelfogható hátrányt jelent számára. Természetesen az új jogi szabályozás hatásairól csak később lehet beszámolni. Ehhez azonban hozzá kellene igazítani az esélyegyenlőséget biztosító oktatási intézményeket is, hogy a gyermekeknek az iskolában jó legyen a közérzetük, és ne csak kudarcok érjék őket, mert ez a javasolt intézkedés csak így érhet el hosszú távú eredményt. Bántalmazók és bántalmazottak Tavaly a gyámhivatalok szakemberei azzal szembesültek, hogy a hozzátartozók közötti erőszakkal kapcsolatos tevékenység koordinációját is hozzájuk telepítették, pedig ez nem is hatósági feladat! A legnagyobb gond mégsem az eljárási szabályok alkalmazásával kapcsolatban jelentkezik, hanem a jogi szabályozás átgondolatlansága, a rendőrség és más szervek közötti feladatok elkülönítésének hiánya és az eszköztelenség okozza a problémát. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a gyámhivatali eljárást követően a bántalmazott helyzete nem változik, tényleges segítséget továbbra sem kap senkitől, csak a róla szóló iratok számát gyarapítjuk, illetve a felelősséggel dolgozó gyámügyesek tehetetlenségérzését fokozzuk. A bántalmazó semmilyen hátrányt nem szenved, sőt! Ha nem hajlandó megjelenni vagy együttműködni, akkor sem szankcionálható. Ezzel magyarázható az is, hogy noha az ország egész területén jellemző a hozzátartozói erőszak, változó, hogy hány eljárás indul ezzel kapcsolatban. Városunkban sok bejelentés érkezik, így van tapasztalatunk a gondokról és a következményekről is. A évi gyámhivatali konferencia kiemelten foglalkozott ezzel a kérdéskörrel, és négy előadó is más-más aspektusból bemutatta, elemezte a jogszabályi hátteret, illetve a gyakorlatot. (Az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Főosztályának vezetője, Németh Ágnes, Veszprémből a Városi Gyámhivatal ügyintézője, Staub Borbála, a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ vezetője, Horváthné Kecskés Diána és a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának Család- Gyermek- Ifjúságvédelmi főelőadója, Péter Katalin.) Az előadásokat követő hozzászólásokból nyilvánvalóvá vált, hogy a törvény nem átgondolt, így végrehajthatatlan. A gyámhivatalok se embert, se eszközt, de még egyértelmű iránymutatásokat sem kaptak a feladat megoldásához, és hasonló a helyzet a rendőrségnél is. Ehhez csatlakozott Péli László, a Pécsi Városi Ügyészség csoportvezető ügyészének előadása, amelyben a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményének törvényi tényállását, valamint a joggyakorlatot ismertette. A gyermekek elleni erőszak érinti a hozzátartozói erőszakkal kapcsolatos GYERMEKVÉDELEM feladatokat éppúgy, mint a gyermekbántalmazásokkal összefüggő bűncselekmények miatti feljelentéseket is. Ezzel kapcsolatban is komoly dilemmákkal küzdenek a gyámhivatalok, a kiskorú veszélyeztetése vagy a gyermekeket érintő hozzátartozói erőszak kapcsán tett feljelentések túlnyomó többsége a nyomozás megszüntetésével jár, de ha eljut is a vádemelésig, akkor többnyire figyelmeztetéssel zárul. Ezt megerősítette az ügyész előadása is. A közelmúlt mindenkit felkavaró bűncselekménye amikor egy apa fegyelmezési céllal agyonverte a gyermekét rávilágít a gyermekjóléti szolgálatok, a gyámhatósági és a büntetőjogi intézkedések felülvizsgálatának szükségességére abból a szempontból, hogy mennyire képesek megóvni a gyermekeket a bántalmazástól. Ennek az ügynek hallatán kétely fogalmazódott meg bennem. Hogy is van ez? A tragédia kapcsán kiderült, a családgondozás eredményesnek bizonyult egy agresszív, bántalmazó szülő esetében, ezért a gyermek már korábban kikerült a szakemberek látóköréből, noha magatartási problémákkal küzdött. Vajon mitől, milyen terápiát követően változott meg az apa viselkedése a gyermekkel szemben? Egyáltalán egy rögzült gyermeknevelési attitűdöt hogyan lehet rövid idő alatt véglegesen megváltoztatni, és hogyan lehet megszüntetni egy korábban bántalmazott gyermek sorsának követését, ellenőrzését? Ez az eset is csak megerősítette álláspontomat: felül kellene vizsgálni a vonatkozó jogi szabályozást, és meg kellene tiltani a csa- Képünk külföldi internetes illusztráció 16 ÖN KOR KÉP június július ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet

19 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK GYERMEKVÉDELEM ládgondozás vagy a védelembe vétel megszüntetését, ha a családban bántalmazó szülő él. A másik gondolat, hogy a magyar közgondolkodásba mélyen beleivódott és a bírói gyakorlat is ezt képviseli, hogy a szülő nevelési célzattal bántalmazhatja gyermekét. Felháborító volt a sajtóban és szinte minden fórumon annak hangsúlyozása, hogy a gyermek magatartása miatt került sor a verésre. Ezzel mintegy enyhítve az apa felelősségét. Felháborító az is, hogy még a szakemberek sem ismerik fel a fizikailag bántalmazott gyermek magatartási zavarait, így segítséget sem tudnak neki nyújtani. A Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény amely a magyar jog része 19. cikkében meghatározza, hogy a részes államoknak meg kell tenniük minden arra alkalmas törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési intézkedést, hogy megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás ideértve a nemi erőszakot is bármilyen formájától mindaddig, amíg szüleinek vagy valamelyik szülőjének, illetőleg törvényes képviselőjének vagy képviselőinek, vagy bármely más olyan személynek, akinél elhelyezték, felügyelete alatt áll. Ezt erősíti a gyermekvédelmi törvényünk is, amely többek között kimondja, hogy a gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak. El kell érni, hogy ne csak a gyermekjogi, gyermekvédelmi törvények tiltsák meg a testi fenyítés alkalmazását, hanem a büntetőjogban is jelenjen meg ez a tilalom. A bántalmazó szülő kezelésére is léteznek külföldi módszerek, amelyeket meg kellene ismerni és át kellene venni. A gondnokság intézménye Gyámhivatali szakmai körökben feszült várakozás kísérte az új Ptk. hatályba lépését, mivel a változás több területen is érinti a gyámhivatalok hatáskörét. Ilyen részterületek a szülői felügyeleti jogok, az örökbefogadás és a gondnokság intézménye. Az új szabályozás ez utóbbit olyan gyökeresen alakította át, amely a gyakorlati munka nemcsak jogi, de szemléletbeni megváltoztatását is megköveteli. A hatályba lépés ugyan elhalasztódott, de a félelem, hogy a gondnokoltak személyi és vagyoni érdekvédelmének szabályozása változatlanul marad jogos. Az új szabályozás lényege, hogy megszűnik a cselekvőképességet kizáró gondokság intézménye, azaz a bíróságok csak egyes ügykörökben (pl. egészségügyi ellátás igénybevétele, házasságkötés, lakcímbejelentés stb.) korlátozhatják bárkinek a cselekvőképességét, azokét is, akik korábbi szóhasználattal élve képezhetetlen szellemi fogyatékosok. A bíróság által meg nem jelölt ügytípusokban mindenki, ők is önállóan járhatnak el. Például, ha a bíróság nem korlátozta a gondnokoltat az ingatlan adásvétellel kapcsolatos döntésben, mert nem volt ingatlanvagyona, de később örökölt, akkor ezt minden ellenőrzés és jóváhagyás nélkül bárkinek bármilyen áron eladhatja. A jelenlegi szabályozás szerint azt helyezi a bíróság gondnokság alá, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége hiányzik vagy csökkent. Az új szabályok szerint nem a belátási képességet vizsgálják, azaz hogy megérti-e, amiről döntenie kell, hanem a kommunikációs képességet, azaz, hogy ki tudja-e fejezni akaratát. Ennek bemutatására egy megtörtént példát idézek, amiből nyilvánvaló, hogy a kommunikáció és a belátási képesség hogyan válik el egymástól: A bíróság meghallgatta a gondokoltat a tárgyaláson, a bíró feltette a kérdést: Tudja-e mit jelent, hogy gondnokság alá kerül, és gondnoka fog majd helyette dönteni. A válasz: Van csokid? Jelenleg a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló gondnoka a gondnokoltja nevében és helyette eljárhat, ügyeit intézheti a gyámhivatal ellenőrzése, illetve jóváhagyása mellett, amely során azt kell vizsgálni, hogy az intézkedés a gondnokság alá helyezett személy érdekében áll-e. A cselekvőképességet korlátozó gondnokoltak véleményét a döntéshozatal előtt eddig is ki kellett kérni, ha a gondnokkal ellentétes véleményen volt, a vitában az érdekeinek megfelelően a gyámhivatal döntött. A jövőben minden ügyben meg kell hallgatni a gondnokoltat függetlenül attól, hogy érti-e a problémát, illetve milyen szinten kommunikál. Az intézményben élő, magát kifejezni nem képes gondnokoltat is, ami rendkívül megnehezíti és meghosszabbíthatja az eljárásokat. Ezen kívül bevezetik a támogatott döntéshozatal intézményét, ami azt jelenti, hogy ha valaki esetében felmerül a gondnokság alá helyezés szükségessége, de választ magának egy támogatót, akiben megbízik, őt a bíróság kirendelheti számára támogatóként. Ezt követően együttesen járnak el minden ügyben. Ezt a jogintézményt főleg az idősebb emberek esetében képzelik el alkalmazni, ahol nem szükséges a gondnokság alá helyezés, de egyedül már nehézkes az ügyintézés, a döntéshozatal. Ez a támogató bárki lehet, nem csak családtag. A félelmünk csak az, hogy a támogató felett senki nem (a gyámhivatal sem) gyakorol hasonló felügyeletet, mint a gondnok felett, és csak a támogatott kérelmére lehet felmenteni. ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet június július ÖN KOR KÉP 17

20 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK GYERMEKVÉDELEM Ez semmilyen védelmet nem nyújt az idős embert esetleg támogatóként kihasználó ellen, ezzel megnövelve az úgynevezett csicskáztatás lehetőségét is, ami Magyarországon amúgy is elterjedőben van. Például, ha egy idős és támogatásra szoruló ember bizalmába férkőzik valaki, és kirendeli a bíróság támogatóként, akkor teljesen az ellenőrzése alatt tarthatja az idős ember személyi és vagyoni ügyeit, és ebbe a családnak sem lehet beleszólása, még a felmentése sem lesz lehetséges. Az ő jelenléte nélkül még meghallgatni sem lehet majd a támogatásra szorulót. A gyámhivatal a gondnok évi rendes elszámoltatása kapcsán hiányt fedezett fel, és felszólította a gondnokot a tételes elszámolásra a gondnokolt pénzével. Ő ennek nem tett eleget. A hivatalban meghallgatták a gondnokság alá helyezett személyt, hogy tisztázzák, és ellenőrizzék, hogy a nyugdíját mire költötte a gondnoka, elégedett-e az ellátásával. Természetesen a gondnoka jelenléte nélkül, hogy befolyásmentes képet kaphassanak a helyzetről. Gondnoka a meghallgatás előtt a következő szavakkal hagyta el a helyiséget: Ha már életbe lépett volna az új Ptk. és támogató lennék, nem küldhetnének ki, és nem hallgathatnák meg a jelenlétem nélkül! Végül a bíróság nemcsak a gondnokság alá helyezés kérdésében dönt, hanem a gondnokot is ő rendeli ki, ami eddig gyámhivatali hatáskör volt. A gond ezzel az, hogy a bírósági eljárás a gyámhivatalival ellentétben nem 22 munkanap, hanem hónapokban, sőt nem ritkán években mérhető. A bíróság csak úgy tudja gyakorolni ezt a hatáskörét, ha a gyámhivatal végzi el a szükséges eljárási cselekményeket, tesz javaslatot a gondnok személyére, és a bíróság csak a döntést hozza meg. Ezzel nem csökkent a gyámhivatalok munkája, de leértékelődött. Ráadásul a törvényalkotó nem gondolt az azonnali intézkedést igénylő esetekre, például a gondnok halálára, amikor azonnal kell dönteni, amire a bíróság nem képes. Az új szabályozást támogatók abból indulnak ki, hogy a gondnokság alá helyezés feleslegesen korlátozza a döntéshozatalban a gondnokoltat, aki az esetek nagy többségében segítséggel önállóan is képes dönteni saját ügyeiben. Véleményük szerint, ha a fogyatékosággal élőket erre nevelik, oktatják, a döntések előtt támogatják, akkor felelősen tudnak majd eljárni, és nem lesz szükség a gondnok önálló eljárására, sőt elég lesz csak támogató kirendelésére. Azt is kifejezésre juttatták, hogy a gondokság alá helyezés legtöbb esetben káros hatású, és jogfosztottságot eredményez. Ez minden helyszínen a konferencián is nagyon felkavarta az érzelmeket, és éles szakmai vitát generált minden fórumon. A gyámhivatali munkatársak nem értettek egyet azzal, hogy a gondnokság intézménye, és az, hogy a gondnok a gondnokoltak nevében járhat el, csak és kizárólag kártékony hatású, azaz csak jogfosztottságot eredményez. Példák sorával bizonyították, hogy e nélkül a védelem nélkül ugyan teljes jogú állampolgárként, de vagyonától és személyi kapcsolataitól megfosztottan élne sok gondnokolt az országban. Általános vélemény szerint a támogató gondnokság intézménye kiszolgáltatottá teszi a támogatott rászorulót. Azzal sem értettek egyet, hogy csak az értelmi fogyatékosággal élők viszonyaiból indul ki a törvénytervezet is, hiszen a gondnokoltak többségét nem ők, hanem a szenvedélybetegek és a pszichiátriai betegek teszik ki, akik esetében nem abban van a megoldás kulcsa, hogy megtanítjuk őket a joggal való élésre, a döntéshozatalra. Ők rendelkeztek ezekkel a képességgel, hiszen sosem voltak fogyatékosággal élők, de ezen képességeiket betegségük miatt elveszítették. (Például az alkoholista el tudja dönteni, hogy eladja-e az ingatlanát, de függősége miatt számára csak az a lényegi kérdés, hogy a vételárból másnap mennyi alkoholt tud vásárolni.) Ki kell emelni, hogy a gyámhivatali kollégák éppen nem a gondokoltak érdekeivel ellentétes, hanem azokat védő intézkedéseket szorgalmaznak, ezeket hiányolták az új Ptk.-ból. Mindenki egyetértett abban, hogy az intézményben elhelyezett vagy akár az otthon élő gondnokoltak ellátásában valóban szükség van szemléletváltásra, és új támogató szolgáltatásokkal, terápiákkal kell segíteni az életkörülményeik javulását, fel kell készíteni őket az önálló döntésekre azokban a kérdésekben, ahol ennek helye van, de ez nem keverhető össze a jogi szabályozással. Érdekességként hadd említsem meg, hogy az előadásokon mindig szerepel olyan statisztikai adat, amely azt bizonyítja, hogy más országokban kiemelten Skandináviában milyen drasztikusan csökkent a gondnokság alá helyezések száma, mióta hasonló szabályozás van életben. Ezzel kapcsolatban személyes tapasztalatom is van. Szakmai tanulmányúton jártam Norvégiában a 90-es évek elején. Egyik utunk során nagy üres épületeket, kórházakat láttunk. Vendéglátóink elmondták, hogy amióta az egészségügyi ellátáshoz szükséges a pszichiátriai beteg beleegyezése is, ezek a szakkórházak, gondozó intézmények kiürültek. Ezzel párhuzamosan megsokszorozódott a hajléktalan pszichiátriai beteg vagy fogyatékos emberek száma, akik kilátástalan helyzetben tengődnek az utcákon, mivel senkit nem lehet kezelésre kötelezni. Így ezek ellátására voltak kénytelenek a szakembereket átképezni, akiknek munkája százszor nehezebb és eredménytelenebb, mint korábban. Csak remélhetjük, hogy az új szabályozás hatályba lépése előtt a szakemberek által kifogásolt jogintézményeknek a felülvizsgálatára valami módon sor kerül. Purda Zsuzsánna családjogász 18

Törvénygyártás. A Jobbik bejelentette, Alkotmánybíróságon

Törvénygyártás. A Jobbik bejelentette, Alkotmánybíróságon Törvénygyártás N A G Y Ü Z E M B E N Egyes számítások szerint a felezés eredményeként átlagosan 38 százalékkal csökken a jelenleg 26 ezer fős képviselő-testületi létszám. A mandátumszámítás viszont a nagy

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/5/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 27-i ülésére Tárgy: Eplény Községi Önkormányzat fenntartásában

Részletesebben

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám címszó alatti

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám címszó alatti 1/2010. (I. 28.) önkormányzati testületi határozat a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 34. (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2014. május 8-án megtartott rendkívüli üléséről

JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2014. május 8-án megtartott rendkívüli üléséről SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 9/2014. JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2014. május 8-án megtartott rendkívüli üléséről Határozatok száma: 29-30. TARTALOMJEGYZÉK HATÁROZATOK: 29/2014.(V.08.)

Részletesebben

Előterjesztés. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 20-i ülésére

Előterjesztés. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 20-i ülésére 5. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 20-i ülésére Tárgy: Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. december 18-án tartott rendkívüli üléséről.

Jegyzőkönyv. Készült: Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. december 18-án tartott rendkívüli üléséről. Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6076 Ágasegyháza, Szent István tér 1. Web: http://agasegyhaza.hu Tel.:76/388-211 Fax: 76/388-387 E-mail: pmstrh@t-online.hu -------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Petőfiszállás Községi Önkormányzati Képviselő-testületének 2013. december 20- án a Petőfiszállási Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos helyiségében megtartott üléséről.

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Kunbaracs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6. /2012. J e g y z ő k ö n y v Készült: Kunbaracs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. október 24-én (szerdán) 16: 00 órakor tartott

Részletesebben

Előterjesztés. Tisztelt Képviselő-testület!

Előterjesztés. Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata tulajdonában lévő, 452 hrsz. ingatlanon, 16 tantermes általános iskola kiviteli tervezési feladatainak elkészítésére közbeszerzési eljárás megindításáról Tisztelt

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Pördefölde Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 30 - án megtartott ülésről.

Jegyzőkönyv. Pördefölde Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 30 - án megtartott ülésről. 173/1/2014. Zala Megye Pördefölde Jegyzőkönyv Pördefölde Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 30 - án megtartott ülésről. Rendelet: 1/2014.(I. 30.) önkormányzati rendelet a települési

Részletesebben

8/2012. KT. Szám JEGYZŐKÖNYV KISTELEK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. MÁJUS 09. NAPJÁN MEGTARTOTT VIII. RENDKÍVÜLI NYÍLT TESTÜLETI ÜLÉSÉRŐL

8/2012. KT. Szám JEGYZŐKÖNYV KISTELEK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. MÁJUS 09. NAPJÁN MEGTARTOTT VIII. RENDKÍVÜLI NYÍLT TESTÜLETI ÜLÉSÉRŐL 8/2012. KT. Szám JEGYZŐKÖNYV KISTELEK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. MÁJUS 09. NAPJÁN MEGTARTOTT VIII. RENDKÍVÜLI NYÍLT TESTÜLETI ÜLÉSÉRŐL 1 Napirendi pontok: 1. napirendi pontok elfogadása 2. hitelszerződés

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Enying Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 14. napján tartandó rendkívüli nyílt ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Enying Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 14. napján tartandó rendkívüli nyílt ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Enying Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 14. napján tartandó rendkívüli nyílt ülésére Tárgy: Döntési javaslatok az Enying város önkormányzati épületeinek

Részletesebben

PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2015. július 2-án (csütörtök) 17:00 órai kezdettel megtartott rendkívüli képviselő-testületi üléséről készült JEGYZŐKÖNYV Perkáta, 2015. július 2. Határozat:

Részletesebben

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Jegyzőkönyv Készült a Felsőtárkányi Polgármesteri Hivatal tárgyalójában a Felsőtárkány Roma

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Besenyszög Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 12-én megtartott soron kívüli üléséről

Jegyzőkönyv. Készült: Besenyszög Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 12-én megtartott soron kívüli üléséről Jegyzőkönyv Készült: Besenyszög Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 12-én megtartott soron kívüli üléséről Mutató: Határozat tárgya: Határozat száma: Old. A Képviselő-testület 2015.

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Szuhakálló, Kossuth L. út 7. Dávid István polgármester. Mertusné Varga Katalin alpolgármester

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Szuhakálló, Kossuth L. út 7. Dávid István polgármester. Mertusné Varga Katalin alpolgármester J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 2011. szeptember 9-én, 7:30 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt ülésérõl. Az ülés helye: Jelen vannak: Polgármesteri

Részletesebben

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések 1. http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/elindult-a-bekesi-szuperhalozat-epitese-485861 Elindult a békési szuperhálózat építése 2013. február 26. 14:02 p. g. A nyitórendezvénnyel indították útjára kedden a

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 1-jén tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 1-jén tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 1-jén tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Komló Város Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet magasabb vezetői

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. július 30-án tartott rendkívüli nyílt üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. július 30-án tartott rendkívüli nyílt üléséről HAJDÚ-BIHAR MEGYE SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG J E G Y Z Ő K Ö N Y V Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. július 30-án tartott rendkívüli nyílt üléséről Tartalmazza a : 87/2014.(VII.30.)

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Csanádapáca Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5662 Csanádapáca, Szent Gellért út 31. 5/2013 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Csanádapáca Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. február 4-én (hétfő)

Részletesebben

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

BÁRÁND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 4161 Báránd Kossuth tér 1. Telefon: 06/54-466-030 Fax: 06/54-466-291 E-mail: barandhivatal@gmail.com

BÁRÁND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 4161 Báránd Kossuth tér 1. Telefon: 06/54-466-030 Fax: 06/54-466-291 E-mail: barandhivatal@gmail.com BÁRÁND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 4161 Báránd Kossuth tér 1. Telefon: 06/54-466-030 Fax: 06/54-466-291 E-mail: barandhivatal@gmail.com Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. június 23- án megtartott

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. február 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat településfejlesztési koncepciója, mint a településrendezési terv módosítás folyamatában

Részletesebben

2015. április 30-i rendes ülésére

2015. április 30-i rendes ülésére 31. napirendi pont Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére Tárgy: Az Esztári Ügyvédi Irodával kötött megbízási szerződés módosítása

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának Képviselőtestülete

Szendrő Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Szendrő Város Önkormányzatának Képviselőtestülete J e g y z ő k ö n y v Készült Szendrő Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2012. április 16-i rendkívüli n y i l v á n o s üléséről. Az ülés helye:

Részletesebben

A bizottság a kiküldött napirendi pontokat egyhangúlag elfogadta.

A bizottság a kiküldött napirendi pontokat egyhangúlag elfogadta. SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS K INFORMATIKAI SZAKMAI BIZOTTSÁG 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3. Abajkovics Péter: Megállapította, hogy a bizottság határozatképes, köszöntötte a e szavazásra. A bizottság

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V I K I V O N A T

J E G Y Z Ő K Ö N Y V I K I V O N A T Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottsága J E G Y Z Ő K Ö N Y V I K I V O N A T Készült: A Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság 2011. november

Részletesebben

PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. július 16-án (szerda) 17:00 órai kezdettel megtartott rendkívüli képviselő-testületi üléséről készült JEGYZŐKÖNYV Perkáta, 2014. július 16. Határozat:

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzatának KÉPVISELŐ-TESTÜLETE e-mail cím: onkormányzat@balajt.hu

Balajt Község Önkormányzatának KÉPVISELŐ-TESTÜLETE e-mail cím: onkormányzat@balajt.hu Balajt Község Önkormányzatának KÉPVISELŐ-TESTÜLETE e-mail cím: onkormányzat@balajt.hu 6-8/2015. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Balajt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 07. napján (csütörtök)

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Mezőszilas Község Önkormányzatának. rendkívüli nyílt képviselő-testületi üléséről.

JEGYZŐKÖNYV. Mezőszilas Község Önkormányzatának. rendkívüli nyílt képviselő-testületi üléséről. Sorszám: 19 /2013. Ikt.szám: M 2389/2013. JEGYZŐKÖNYV Mezőszilas Község Önkormányzatának 2013. augusztus 29-én, 17 00 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt képviselő-testületi üléséről. Napirendi

Részletesebben

Jegyzőkönyv Ónod Képviselő-testülete 2008. május 26-án megtartott nyilvános üléséről

Jegyzőkönyv Ónod Képviselő-testülete 2008. május 26-án megtartott nyilvános üléséről - 1 - - 2 - Ónod Község Önkormányzata 3551Ónod, Rákóczi u. 64. * Tel.: 46 466-101 Jegyzőkönyv Ónod Képviselő-testülete 2008. május 26-án megtartott rendkívüli nyilvános üléséről A testületi ülésen a mellékelt

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. augusztus 1-jén 8,00 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről

JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. augusztus 1-jén 8,00 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről Ikt.szám: 1949-1/2014. JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. augusztus 1-jén 8,00 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről A Képviselő-testülete által meghozott határozat

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Csanádapáca Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 30-án megtartott soron kívüli ülésén.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Csanádapáca Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 30-án megtartott soron kívüli ülésén. 7/2015. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Csanádapáca Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 30-án megtartott soron kívüli ülésén. Az ülés helye: Csanádapáca Község Önkormányzat Házasságkötő

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Készült a Képviselő-testület 2013. december 30-án 13.00 órai kezdettel tartott nyilvános üléséről.

J e g y z ő k ö n y v. Készült a Képviselő-testület 2013. december 30-án 13.00 órai kezdettel tartott nyilvános üléséről. Képviselő-testület Szigliget J e g y z ő k ö n y v Készült a Képviselő-testület 2013. december 30-án 13.00 órai kezdettel tartott nyilvános üléséről. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal Jelen vannak:

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 9-i rendkívüli, nyílt üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 9-i rendkívüli, nyílt üléséről J E G Y Z Ő K Ö N Y V Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 9-i rendkívüli, nyílt üléséről Az ülés helye: Az ülés időpontja: Csabdi Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal ülésterme

Részletesebben

Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. július 08-án megtartott rendkívüli nyílt ülésének. J e g y z ő k ö n y v e

Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. július 08-án megtartott rendkívüli nyílt ülésének. J e g y z ő k ö n y v e BÁRÁND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 4161 Báránd Kossuth tér 1. Telefon: 06/54-466-030 Fax: 06/54-466-291 E-mail: barandhivatal@gmail.com Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. július 08-án megtartott

Részletesebben

Határozatok - 2012.11.14. Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 203/2012. (XI.14.) önkormányzati számu határozata:

Határozatok - 2012.11.14. Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 203/2012. (XI.14.) önkormányzati számu határozata: Határozatok - 2012.11.14. Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 203/2012. (XI.14.) önkormányzati számu határozata: A Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselő-testülete egyetért azzal, hogy

Részletesebben

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Mányi Német Nemzetiségi Önkormányzata Maaner Deutsche Nationalitätenselbstverwaltung Képviselő-testületének 2012. június 1-én, délelőtt 8.30-kor, Mány Község Önkormányzata

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. november 29-i ülésére Tárgy: A Városi Könyvtár és Művelődési Ház intézményvezetői állás pályázat kiírása Előadó Kasper Ágota

Részletesebben

A Decs Tesz- Vesz Óvoda Alapító Okiratának módosítása

A Decs Tesz- Vesz Óvoda Alapító Okiratának módosítása Az előterjesztés száma: 95/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. május 29-én, 18-órakor megtartandó ülésére A Decs Tesz- Vesz

Részletesebben

Szátok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. sz. Jegyzőkönyve

Szátok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. sz. Jegyzőkönyve Szátok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. sz. Jegyzőkönyve Készült: Szátok Község Önkormányzat Képviselő testületének üléséről, 2014. április 28. napján. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Ceglédbercel Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. július 12-i rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Ceglédbercel Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. július 12-i rendkívüli üléséről J E G Y Z Ő K Ö N Y V Ceglédbercel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 12-i rendkívüli üléséről 81-84/2013. (07. 12.) ÖK. sz. határozat 1 Készült: Ceglédbercel Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2/2015. számú jegyzőkönyv J E G Y Z Ő K Ö N Y V ÚJRÓNAFŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. február 16-án megtartott nyilvános testületi ülésről J E G Y Z Ő K Ö N Y V mely készült Újrónafő

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Szám: KOZP/4657-7/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 29-én 16,30 órai kezdettel megtartott

Részletesebben

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére Előterjesztő: Tóthné Pataki Csilla jegyző Előterjesztést készítette: Pappné Molnár Afrodité Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek:.napirendi pont E - 26. Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. július 28-án 18,00 órakor megtartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. július 28-án 18,00 órakor megtartott rendkívüli üléséről Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Decs, Fő utca 23. szám Tel: 74/595-911, Fax: 74/595-910... sz. példány Szám: 152-22/2011. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Decs nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Bazsi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 8352 Bazsi, Fő u. 91. Tel/Fax: 87/ J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Bazsi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 8352 Bazsi, Fő u. 91. Tel/Fax: 87/ J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szám: 40-32/2010. 1. Bazsi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 8352 Bazsi, Fő u. 91. Tel/Fax: 87/352-201 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2010. április 21-én 18,05 órakor megtartott nyilvános üléséről.

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. november 7. napján tartandó soron következő ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. november 7. napján tartandó soron következő ülésére ELŐTERJESZTÉS Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. november 7. napján tartandó soron következő ülésére Tárgy: Lejárt határidejű határozatokról tájékoztató Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év május 24.-i ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Részletesebben

J E L E N T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. március 28-i ülésére a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

J E L E N T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. március 28-i ülésére a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Zirc Város Polgármestere 8420 Zirc, Március 15. tér 1. J E L E N T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. március 28-i ülésére a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról A lejárt határidejű

Részletesebben

Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének és Papos Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének és Papos Község Önkormányzata Képviselő-testületének Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének és Papos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 26.-án tartott együttes nyilvános ülésének J e g y z ő k ö n y v e Készült: 5 példányban

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 192. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Közgyűlési felhatalmazás a " Vállalkozási szerződés a DDOP-3.1.2-12-2013-0016 azonosítószámú projekt keretében az 1. számú Óvoda Kindergarten fejlesztésére

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! KT2010.07.08. *idí»pi-st Főváros X. kerület Kőbányai önkormányzat Képviselő-testület Ülése ^JJ^J^QÁL Képviselő-testület r udspcst» «Helyben Tárgy: Javaslat a közbeszerzési terv módosítására a kőbányai

Részletesebben

Torony Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. december 10- i nyílt ülésének jegyzőkönyve

Torony Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. december 10- i nyílt ülésének jegyzőkönyve 22/2012. Torony Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. december 10- i nyílt ülésének jegyzőkönyve Tartalmazza: 127/2012. (XII.10.) számú határozatot a Klebersberg Intézményfenntartó Társulással

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. július 14.-én megtartott soron kívüli üléséről. Jelen vannak: Tamás Csaba polgármester, Horváth Józsefné és Major Mária

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 1-jén tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 1-jén tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 1-jén tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Komló Város Önkormányzat Városgondnokság magasabb vezetői álláshelyére

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V mely készült Makád község Képviselő-testületének 2011. március 17-i r e n d k í v ü l i üléséről a Makád és Lórév Körjegyzőségi Hivatalban - Makádon Jelen vannak: Márkus László dr.

Részletesebben

a Corvin Művelődési Ház magasabb vezetőjének megbízására kiírt pályázattal kapcsolatos döntés Zárt ülést igényel az Mötv 46. (2) b) pontja alapján!

a Corvin Művelődési Ház magasabb vezetőjének megbízására kiírt pályázattal kapcsolatos döntés Zárt ülést igényel az Mötv 46. (2) b) pontja alapján! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a képviselő-testület 2014. május 14-ei ülésére. Készítette: Müller Kinga Intézményi Irodavezető Tárgy: Corvin Művelődési Ház magasabb vezetői

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. március 12-én, 7:30 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Szuhakállói Közös Önkormányzati

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Ádánd Község Önkormányzati Képviselő-testületének 2015.május 27-én tartott rendkívüli, nyilvános üléséről

JEGYZŐKÖNYV. Ádánd Község Önkormányzati Képviselő-testületének 2015.május 27-én tartott rendkívüli, nyilvános üléséről JEGYZŐKÖNYV Ádánd Község Önkormányzati Képviselő-testületének 2015.május 27-én tartott rendkívüli, nyilvános üléséről JEGYZŐKÖNYV Készült: Ádánd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015.május 27-én

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. február 22-én megtartott rendkívüli üléséről.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. február 22-én megtartott rendkívüli üléséről. JEGYZŐKÖNYV Készült: Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. február 22-én megtartott rendkívüli üléséről. Jelen vannak: Sisák Imre polgármester, Volek György alpolgármester, Barna Tibor Józsefné,

Részletesebben

T á r g y s o r o z a t a

T á r g y s o r o z a t a 1 Nyírparasznya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 30-án megtartott rendes ülésének a, jegyzőkönyve b, tárgysorozata c, határozatai: 39/2011.(V. 30.) d, rendeletei: Iktatószáma: 1-30/2011.

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2011. (III. 29.) KT.

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 6. melléklete M Ó D O S Í T Ó O K I R A T Fazekas Mihály Általános Iskola 2120 Dunakeszi, Radnóti M. u. 29. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Fazekas Mihály

Részletesebben

Készült: a Marcali Városi Önkormányzat nagytermében 2015. július 28-án megtartott soron kívüli nyilvános képviselő-testületi ülésen.

Készült: a Marcali Városi Önkormányzat nagytermében 2015. július 28-án megtartott soron kívüli nyilvános képviselő-testületi ülésen. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: a Marcali Városi Önkormányzat nagytermében 2015. július 28-án megtartott soron kívüli nyilvános képviselő-testületi ülésen. Helyszín: Marcali Közös Önkormányzati Hivatal

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján Melléklet a 70/2015. (IV. 14.) önkormányzati határozathoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján 2015.

Részletesebben

2009. évi határozatok

2009. évi határozatok 2009. évi határozatok 1/2009. (II. 10.) sz. határozat A Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselő-testülete nem fogadta el Pusoma Jenő azon módosító javaslatát, mely szerint az SZMSZ-tervezet

Részletesebben

14/2015. (VII.23.) Önk. sz. JEGYZŐKÖNYV a Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. július 23-án megtartott rendkívüli üléséről

14/2015. (VII.23.) Önk. sz. JEGYZŐKÖNYV a Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. július 23-án megtartott rendkívüli üléséről Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete 14/2015. (VII.23.) Önk. sz. JEGYZŐKÖNYV a Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. július 23-án megtartott rendkívüli üléséről 2 Bátonyterenye

Részletesebben

a képviselő-testület 2012. szeptember 13-án megtartott nyílt üléséről

a képviselő-testület 2012. szeptember 13-án megtartott nyílt üléséről Jegyzőkönyv a képviselő-testület 2012. szeptember 13-án megtartott nyílt üléséről 2. Napirend: a)tájékoztató az I. félévben engedélyezett előirányzatokról és az igényelt támogatásokról b) A 2012. évi költségvetési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1 TELEFON +36 84 504100 FAX:+36 84 504 103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő: Siófok, 2014. december 15... Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

Litér Község Önkormányzata 8196 Litér, Álmos u. 37. Tel./Fax: 88/598-010 Honlap: www.liter.hu E-mail: referens@liter.hu

Litér Község Önkormányzata 8196 Litér, Álmos u. 37. Tel./Fax: 88/598-010 Honlap: www.liter.hu E-mail: referens@liter.hu E L Ő T E R J E S Z T É S, 2014. április hó 08 napján tartott együttes Képviselő-testületi ülésére Tisztelt Képviselő-testületek! Litér Község Önkormányzata Balatonfűzfő Város és Szentkirályszabadja Község

Részletesebben

Előterjesztés Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. április 28-i ülésére.

Előterjesztés Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. április 28-i ülésére. Előterjesztés Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. április 28-i ülésére. Tisztelt Képviselő-testület! A Hegyhát-Észak Térségi Egyesület 1995. évben alakult meg 10 önkormányzat részvételével.

Részletesebben

Felelős: Határidő: 2012. december 1. MÓDOSÍTÓ OKIRAT

Felelős: Határidő: 2012. december 1. MÓDOSÍTÓ OKIRAT 685/2012. (XI.29.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a Városi Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási és Logopédiai Intézet Alapító Okiratának módosítását 2012.

Részletesebben

K I V O N A T. Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 30-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 30-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. ülésének könyvéből. 5 igen egybehangzó szavazattal az alábbi határozatot hozza: 223/2015. (IX.30.) határozata: Tét Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2015. szeptember 30-i ülés módosított napirendi

Részletesebben

KIEGÉSZÍTÉS. 11. napirendi pontjához

KIEGÉSZÍTÉS. 11. napirendi pontjához KIEGÉSZÍTÉS a Közgyűlés 2006. május 12-én tartandó ülésének 11. napirendi pontjához a Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései című előterjesztéshez Tisztelt Közgyűlés! I.) Tájékoztatás Szeged Megyei

Részletesebben

Fogyasztóbarát város lett Salgótarján, rekordszámú pozitív listás cég kapott elismerést

Fogyasztóbarát város lett Salgótarján, rekordszámú pozitív listás cég kapott elismerést Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 75/2015 Kedves Kolléga! Hírlevelünk következő számában tisztelettel tájékoztatjuk Önt arról, hogy SALGÓTARJÁN az országban tizenötödikként

Részletesebben

24. számú. Jegyzőkönyv. Mátraverebély Községi Önkormányzat. Képviselő-testületének

24. számú. Jegyzőkönyv. Mátraverebély Községi Önkormányzat. Képviselő-testületének 24. számú Jegyzőkönyv ének 2014. december 10-én megtartott rendkívüli üléséről J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: ének a Polgármesteri Hivatalban 2014. december 10-én megtartott rendkívüli üléséről Jelen vannak:

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat a salgótarjáni 6225/14 és 6225/15 helyrajzi számú, Ipari Parkban lévő területek megszerzésére

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat a salgótarjáni 6225/14 és 6225/15 helyrajzi számú, Ipari Parkban lévő területek megszerzésére Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 13253/2013. Javaslat a salgótarjáni 6225/14 és 6225/15 helyrajzi számú, Ipari Parkban lévő területek megszerzésére Tisztelt Közgyűlés! A Salgó Vagyon Kft

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Kissziget. Községi Önkormányzat Képviselőtestülete. 2015. év június hó 5. napján. Határozatok: Sorszáma. Kódja

JEGYZŐKÖNYV. Kissziget. Községi Önkormányzat Képviselőtestülete. 2015. év június hó 5. napján. Határozatok: Sorszáma. Kódja JEGYZŐKÖNYV Kissziget Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 2015. év június hó 5. napján megtartott nyilvános üléséről Határozatok: Sorszáma Kódja 19/2015.(VI.05.) 20/2015.(VI.05.) Rendeletek: Sorszáma

Részletesebben

CÍM: Előterjesztés a Sopron és Környéke Víz és Csatornamű ZRt. 2007. évi Éves Beszámolójáról és Alapszabályának szükséges módosításáról.

CÍM: Előterjesztés a Sopron és Környéke Víz és Csatornamű ZRt. 2007. évi Éves Beszámolójáról és Alapszabályának szükséges módosításáról. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58940-5/2008 CÍM: Előterjesztés a Sopron és Környéke Víz és Csatornamű ZRt. 2007. évi Éves Beszámolójáról és Alapszabályának

Részletesebben

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére Az előterjesztés száma: 46/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. március 27-én, 18-órakor megtartandó ülésére Előterjesztő:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

J E L E N T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. február 27-i ülésére a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

J E L E N T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. február 27-i ülésére a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Zirc Város Polgármestere 8420 Zirc, Március 15. tér 1. J E L E N T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. február 27-i ülésére a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról A lejárt határidejű

Részletesebben

Készült: Domony Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének június 30.-án megtartott testületi ülésén.

Készült: Domony Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének június 30.-án megtartott testületi ülésén. J E G Y ZŐKÖNYV Készült: Domony Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 30.-án megtartott testületi ülésén. Helye: Polgármesteri Hivatal Domony, Fő út 98. Jelen vannak:

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. július 14.-én 16,00 órakor megtartott RENDKÍVÜLI üléséről

JEGYZŐKÖNYV. Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. július 14.-én 16,00 órakor megtartott RENDKÍVÜLI üléséről JEGYZŐKÖNYV 2009. július 14.-én 16,00 órakor megtartott RENDKÍVÜLI üléséről Az ülés helye: Az ülés vezetője: A Képviselő-testületből jelen vannak: A Képviselő-testületből távol vannak: Hivatalból jelen

Részletesebben

Új napirendi pont 30. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS

Új napirendi pont 30. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Új napirendi pont 30. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. július 5-i rendes ülésére Tárgy: Az ÖKO-DOMBÓ Kft. folyószámlahitel

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület! I. lakáscélú támogatásokról szóló 12/1998. (III.26.) önkormányzati rendelet módosítása

Tisztelt Képviselő-testület! I. lakáscélú támogatásokról szóló 12/1998. (III.26.) önkormányzati rendelet módosítása ELŐTERJESZTÉS A Képviselőtestület 2015. június 24-i ülésére Tárgy: A lakáscélú támogatásokról szóló 12/1998. (III.26.) önkormányzati rendelet és a A lakások bérletéről szóló 12/2001.(III.29.) önkormányzati

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: 2013. július 24-én (szerda) 18 órakor megtartott rendkívüli ülésén, a Varsányi Közös Önkormányzati Hivatalban. Jelen vannak: Pintérné Kanyó Judit polgármester Bárány Erzsébet

Részletesebben