ECTÜVE jegyzőkönyv

Átírás

1 19 7/2011/231 JEGYZŐKÖNYV ECTÜVE jegyzőkönyv Készült a én órakor megtartott a Heves Megyei Közgyűlés Előző Ciklus Tisztázatlan Ügyeit Vizsgáló Eseti Bizottsága ülésén elhangzottakról. Az ülés helye: Megyeháza Telekessy terem, Eger, Kossuth Lajos út 9. sz. Jelen voltak: Sveiczer Sándor Péter a bizottság elnöke, dr. Nagy Imre, dr. Pajtók Gábor és Csőgér Bálint a bizottság tagjai. Meghívottak: dr. Sass Barna Attila jogtanácsos, Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Jogi és Önkormányzati Főosztály dr. Nádor Piroska a jogi auditot készítő Ügyvédi Iroda részéről. Sveiczer Sándor Péter Köszöntötte az ülésen megjelenteket, megállapította, hogy a bizottságnak 3 tagja jelen van, az ülés határozatképes. A bizottság ülését megnyitotta. Indítványozta, hogy a bizottság a meghívóban szereplő napirendeket tárgyalja meg, kiegészítve a Markhot Ferenc Kórház Hospinvesthez köthető napirendet, a rendelőintézet gyógyszerellátásának kiszervezésének vizsgálatával, melyet 3. napirendként javasol. Miután más javaslat nem érkezett, kérte, szavazzanak a napirendekről. A bizottság 3 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: 19./2011.(V.24.) határozat 1. Markhot Ferenc Kórház Kft. 160 millió forintos támogatásának felülvizsgálata. 2. Markhot Ferenc Kórház által ellátott egészségügyi közszolgáltatás és az ezt biztosító megyei önkormányzati tulajdonban lévő vagyon, HospInvest Zrt. működtetésébe és vagyonkezelésébe adása. 3. Markhot Ferenc Kórház rendelőintézet, gyógyszerellátás kiszervezése az Ispotály részére. 4. Egyebek 1. oldal összesen 14

2 ECTÜVE jegyzőkönyv Sveiczer Sándor Péter 1. napirend: Markhot Ferenc Kórház Kft. 160 millió forintos támogatásának felülvizsgálata. Megérkezett dr. Nagy Imre, a bizottság 4 fővel folytatja a munkát. Megkérdezte a bizottság tagjait, hogy kérdésük, hozzászólásuk a jogi audittal kapcsolatban, van-e? Csőgér Bálint Tudomása szerint dr. Sass Barna Attila a HMÖ- nál dolgozott, amikor a Markhot Ferenc kórháznak ez a 160 millió forintos támogatása történt, volt-e tudomása erről az átutalásról, illetve ha volt tudomása, ez hogyan zajlott? Ki kérte ezt, levélben, telefonon vagy írásban? Dr. Sass Barna Attila Elmondta, hogy ebben az időszakban aljegyzőként dolgozott a Hivatalnál, ismert olyan ügyet is, aminek nem volt konkrét felelőse, nem tartozott a jogi irodához, így tudta azt is, hogy a kórháznak van egy kölcsönszerződése az OTP-vel, amely kölcsönszerződés biztosításául a Megyei Önkormányzat készfizető kezességet vállalt. A kölcsönszerződés lejártakor a kórház nem teljesített, így felmerült annak a szükségessége, hogy a kezes álljon helyt. Hivatalon belül a pénzügyi iroda volt ennek a területnek a felelőse. A pénzügyi irodától kapott a jogi iroda egy olyan megkeresést, hogy készítsenek egy olyan szerződést, amiben a Megyei Önkormányzat a kórház felé fog teljesíteni egy átutalást kifizető kezesség kapcsán, és a kórház lesz az, aki megfizeti majd az OTP-nek. Ezzel az üggyel összefüggött,- de nem együtt kezelték-, egy több tíz millió forintos gyógyszerkészletnek a tulajdoni viszonynak a rendezései, ennél is egy szerződést kellett készíteni. Amikor, ezen dolgoztak, a pénzügyi irodáról jött egy megkeresés, hogy mégsem készfizető kezesként juttatnák el a kórházhoz a kölcsön visszatérítéséhez szükséges összeget, hanem egy olyan szerződés készüljön, amiben az Önkormányzat támogatásban részesíti a Nonprofit Kft- t. Ekkor ez a szerződés készült el. Csőgér Bálint Szintén dr. Sass Barna Attilát kérdezte, hogy az alapszerződés tartalmáról mit tud, ki és milyen összegekért állt helyt, volt-e tudomásuk erről? Véleménye szerint a készfizető kezesség nem arról szól, hogy támogatásokból finanszírozzák ezeket a dolgokat. Dr. Sass Barna Attila Természetesen volt tudomása, amikor jött a megkeresés, hogy szerződést kell készíteni, akkor megkapták azt az alapszerződést, arra nem emlékszik, hogy ez összegszerűen mit jelentett, de 2. oldal összesen 14

3 ECTÜVE jegyzőkönyv megvolt az a szerződés, amit a kórház és az OTP között kötött meg, illetve ami az Önkormányzat és az OTP között volt. Csőgér Bálint Tudomása szerint van a Heves Megyei Önkormányzatnak egy olyan rendelete, hogy ki milyen összegben teljesíthet, vagy hagyhat jóvá különböző támogatásokat. 160 millió forint erejéig senki sem rendelkezhet, csak a Közgyűlés. Ebből az anyagból, az tűnik ki, hogy a Közgyűlés, ezt a 160 millió támogatási összeget nem tárgyalta. Emlékei szerint ez igaz-e? Dr. Sass Barna Attila Valóban így van, ők egy utasítást kaptak közvetítve egy társirodán keresztül, hogy egy ilyen típusú szerződés készüljön. Csőgér Bálint Ezt a nem jogszerű támogatást bárkinek jelezték-e házon belül? Dr. Sass Barna Attila Az utasítás a főjegyzőtől jött, akiben maximálisan megbízott a Hivatal. Ha a főjegyző valamire utasítást adott, annak a jogszerűségét, szakszerűségét nem vonhatta kétségbe. Dr. Pajtók Gábor A helyzet tisztázása érdekében, felmerült itt, illetve lehet és valószínűleg jogi értelemben is megáll a hűtlen kezelés, de szeretne itt rámutatni, hogy amikor az aljegyző megfogalmazta, vagy elkészítette azt a szerződést, nem tudhatta, hogy bizottság vagy közgyűlés elé kerül-e. Annak van jelentősége, hogy - bár a jogi anyag nem világít rá itt teljesen-, a kapott jogi anyag dokumentálja a dolgokat és ebből levon egy következtetést. Praktikusan pont a lényeg sikkad el az anyagból, mégpedig a következő: ha a kézfizető kezesség alapján teljesített volna az Önkormányzat, akkor egy viszont igénye lenne a kórházzal szemben, most itt azonban adott egy olyan pénzből, ami a Megye 300 ezer lakosának az egyéb ellátását szolgálja, és amúgy lehet, hogy a kórház kapta volna meg a kézfizető kezesség alapján. Ezt azonban támogatóként nyújtották, ebben az esetben nem lehet ilyen viszont igénye, valójában itt a Megye elveszített 160 millió forintot. Ugyanakkor árnyalja a képet az, hogy egyedüli tulajdonosa a kft.-nek, nem vitás, hogy helyt kellet volna állni a kórház tartózásaiért, de nem ebben a formában. Itt a hűtlen kezelés nem biztosan áll meg, a vagyonszerzés tetten érhető, a szándékosságot kizárná. Dr. Nagy Imre Ennél az ügynél mindenképp azt rögzítené, hogy a kézfizető keszességből adódóan ennek a helytállása mindenképpen szükséges volt, vagy megállt, az anyag egy kicsit árnyalja szerinte, mert úgy véli történhetett valamiféle megvezetés a Kórház és az Önkormányzat között, illetve tűnhet úgy, hogy a Kórház financiálisan az adott pillanatban helyt tudott volna állni ebben a 3. oldal összesen 14

4 ECTÜVE jegyzőkönyv nagyságrendben. Úgy gondolja, az sem kérdés, hogy volt a közgyűlésnek döntése, ami arra vonatkozott, hogy ennek az adóságnak a terhéért jótáll a Megye. A kérdése arra irányult, hogy lehet-e arról valamit tudni, hogy a pénzügy miért javasolhatta, miért lehetett jobb a Megyének, hogy támogatást nyújt és nem pedig egyszerűen hagyja lehívni a kezességet, mert akkor a pénzügyi helyzet ugyanaz lett volna. Valami pénzügyi technikája kellett,hogy legyen, valaminek történnie kellett a Kórház részéről a Hivatal vezetése felé, - ami számára nem kerek-, és nem véletlenül a Pénzügy közvetítette ezt a kérést a jogászok felé, kellet, hogy legyen valamilyen motivációja a Megyének. A Jogi Iroda ezt előkészítette, de nem látja, hogy bement volna közgyűlés elé. Továbbá megjegyezte, hogy a kérdéses adóságrendezési eljárásba való menetel, azt mutatja, hogy a Megye jótáll az egyik intézménye, volt intézményeiből jövő társaság adóssága miatt, abban nincs kétsége, hogy az a 160 millió forint így is úgy is kifizetésre került volna, mert vagyon vesztése, pénzügyi vesztessége nincsen. Formailag kérdéses, hogy miért változtatták át támogatásra, illetve miért nem vitték be közgyűlés elé. Dr. Pajtók Gábor Amennyiben az általuk tett felvetésnek nem lesz alapja, ha nincs olyan körülmény, ami indokolttá tette volna a pénzügy részéről a kérdést, akkor lehet megnyugtató választ kapni, azonban egész más a jogi felelősségi szempont egy intézménynél, a megyénél az AHT alapján, és egész más egy Kft.-nél. Itt csak a jegyzett tőke erejéig felel a Társaság, illetve a vagyonáig. Ez egy nagyon nagy különbség, és emiatt lehet jelentősége, hogy készfizető kezesség vagy támogatás, ezzel legyenek tisztában, hogy jogilag helytállóan nyilatkozzanak. Dr. Sass Barna Attila A pénzügy az közvetített, nem volt olyan pozícióban, hogy rendelkezzen az ügy felett, Ő csak egy vezetői döntést közvetített a Jogi Iroda felé. Dr. Pajtók Gábor Van-e jelentősége a szándékosságnak, vagy a gondatlanságnak tényállás tekintetében? Dr. Nádor Piroska A sikkasztás bűncselekménynek számít, a hűtlen kezelés szintén bűncselekmény. Amit feltártak, - hangsúlyozta-, hogy a kapott okiratokból következették. Jogos volt a felvetés, és nyilván ezt meg kell vizsgálni a nyomozó hatóságnak, mert neki lesz rá eszköze. Az okiratokból ők következtettek egy sikkasztásra, de nem biztos, hogy ez áll meg. Lehet, hogy ennek a vége egy hűtlen kezelés lesz. Csőgér Bálint Elmondása szerint ő azt látja a tényekből, hogy a Megyének keletkezett egy 160 millió forintos hátránya abból, hogy nem készfizető kezességben állt helyt, hanem a támogatás 4. oldal összesen 14

5 ECTÜVE jegyzőkönyv címszó alatt futtatta át ezt az összeget a kórháznak. Véleménye szerint szükségtelen az ügy további vitatása. Javasolta, bízzák ezt egy olyan szervre, aki illetékes, illetve aki több eszközzel rendelkezik, mint a bizottság. Dr. Nagy Imre Az ő meglátása szerint hátrányt, vagyoni nagyságrendben kárt nem okoztak, így is úgy is ennyibe került volna a megyének. Egyik formában sincs anyagi kár. A sikkasztás akkor következik be, ha valakinek ebből anyagi előnye van, valamilyen okkal, tudatossággal, szándékossággal csinálják. Egy ilyen esetben, amikor az Önkormányzatról van szó, nem látja ezt a jellegű motivációt. Dr. Nádor Piroska Elmondta, úgy vannak meghatározva ezek a bűncselekményi tényállások, hogy vannak eredmények, és a sikkasztásnál nincs se célzat, se eredmény. Tehát nem kell eredménynek lenni, azzal hogy a kár nem jogtalan haszonszerzésre irányult. Dr. Nagy Imre Mi a különbség a jogtalan előnyszerzés és a sikkasztás között? Dr. Nádor Piroska A sikkasztásnál a rábízott idegen dolgot eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. Ha nincs kár, akkor csalás kísérlete. De a csalást és a csalás kísérletét ugyanúgy bünteti a törvény. Sveiczer Sándor Péter Röviden összefoglalta az első napirendi pontnál a 160 millió forintos kötelezettségvállalásról készült jogi auditot. Az előző közgyűlés elnöke a vagyongazdálkodási hatáskörét túllépte. Az Önkormányzat költségvetésének terhére kötött egy olyan szerződést, mely Ft kötelezettségvállalást eredményezett. Ez alapján a jogi auditra utalva javasolja, hogy a Bizottság tegyen feljelentést hűtlen kezelés vagy sikkasztás alapos gyanúja miatt. Kiegészítésként hanyag kezelés. Ezzel a kiegészítéssel tette fel javaslatát, és kérte a bizottság tagjait, hogy szavazzanak. 3 igen szavazattal és 1 tartózkodással megszavazta a Bizottság. 20./2011.(V.24.) határozat A Bizottság elnöke, hűtlen kezelés vagy sikkasztás alapos gyanúja miatt tegyen feljelentést a Markhot Ferenc Kórháznak Kft-nek juttatott Ft támogatáshoz kapcsolódóan. 5. oldal összesen 14

6 ECTÜVE jegyzőkönyv 2. napirend: a Markhot Ferenc Kórház Hospinvest Zrt. működtetésbe, vagyonkezelésbe adásának vizsgálata Sveiczer Sándor Péter Öt jogi auditról nyitott vitát, megkérdezte vannak-e hozzászólások, javaslatok. Hozzászólás nem volt, így kérte Dr. Nádor Piroskát, hogy foglalja össze a jogi auditokat. Dr. Nádor Piroska Nem kétséges, hogy 2007-re olyan helyzetbe került a kórház, hogy nem igazán volt tartható abban a formában, amiben akkor működött. Két alkalommal is volt önkormányzati biztos kirendelve. A biztos megszorító intézkedéseket tett, és egy új főigazgatót is kineveztek. Megjegyezte, ez már a sokadik főigazgató volt pár éven belül. Mindenesetre ő is, meg az önkormányzati biztos is leraktak többféle alternatívát az asztalra, hogy hogyan lehetne csökkenteni a fél-egymilliárdos hiányt nyarán javaslat született az új főigazgató részéről, hogy világítsák át a kórházat. Akkor az igazgató háromféle alternatívát fogalmazott meg. Ebből egy kompletten kidolgozva bekerült a közgyűlés elé is, aminek az volt a lényege, hogy adják ki vagyonkezelésbe a kórházat. Az átvilágítás után volt még másik kettő javaslat, amit megvitatásra érdemesnek tartott a főigazgató. Az egyik a mátrix rendszer beépítése, hogy kicsit jobban központosítsák az osztályokat, illetve csak bizonyos részlegeket szervezzenek ki. Ekkor ez nem jött a közgyűlés elé. A közgyűlés megkapta azt a jelentést, ami teljes kiszervezést javasol, komplett pályázati kiírásos anyaggal, mindennel. Itt elég sokszor elemezték, olyan feltételek voltak már ebben a pályázatban megfogalmazva, amiből egyértelmű volt, hogy kevés jelentkező fog megfelelni. Az is sokszor elhangzott a közgyűlési vitákon, hogy itt csak egy jelentkező tudna megfelelni. Ez olyan feltétel volt, hogy gazdasági társaságként egy éves kórház üzemeltetési gyakorlattal kell rendelkeznie. Pl. a Debreceni Egyetem is jelentkezett, mert neki is van egy Kft.-je, ami üzemeltetéssel foglalkozik. Másik ilyen feltétel volt, az OEP bevételek nagysága, ugye ez egy elég nagy kórház, és arányosítottan megfelelő OEP bevétellel kellett már a pályázatkor rendelkeznie. Ezzel párhuzamosan Eger Város is pályázott, aki szerette volna megkapni a kórház működtetését, üzemeltetési jogát, ennek több variációja is volt. Ő jogszabályok alapján kérhette az ingó és ingatlan vagyon ingyenes tulajdonba adását, és a vagyonkezelés átadását kijelöléssel. Az egyeztetési anyagokból az tűnik ki, hogy tárgyalt a Megye és a Város, de ez hitegetés lehetett a Megye részéről, mert végül is elsöpörte a Város ajánlatát. Adott még neki egy ultimátumot, hogy ha ugyanazt tudja prezentálni, mint a többi pályázók, akkor elgondolkoznak azon, hogy Egernek adják ki. Eger 2008 februárjában összeállított egy szakmai anyagot, amiben minden megvolt. Végül volt egy bíráló bizottság, ő kihozta a Hospinvestet a Debreceni Egyetemmel szembe. A közgyűlés kihirdette a pályázat nyertesének a Hospinvestet. Akkor voltak itt mindenféle jogorvoslati kérelmek. A Közbeszerzési Döntő Bizottság előtt három érdekelt, köztük a Közigazgatási Hivatal, eljárást indított, de, és itt hangsúlyozni szeretné, hogy mindegyik formai okokból került megszüntetésre anélkül, hogy a Közbeszerzési Döntő- 6. oldal összesen 14

7 ECTÜVE jegyzőkönyv Bizottság érdemben tárgyalta volna a kérdést. Az volt a pályázóknak a fő problémája, hogy a közbeszerzés törvény szerinti szolgáltatás koncessziónak minősül. Tehát ő kötelezettséget vállal arra, hogy az egészségügyi szolgáltatást ellátja, de ezért cserébe megkapja a vagyonának a vagyonkezelési jogát. Azzal védekezett a Heves Megyei Önkormányzat, mint érintett, hogy az egészségügyi törvény erre lehetőséget ad, és akkor azt kellet volna eldöntenie, ha eljut addig a dolog, hogy az egészségügyi törvény a közbeszerzési törvénnyel milyen viszonyban van egymással. Bár a közbeszerzési törvény megmondja, hogy akkor van alóla kivétel, ha ezt önmaga mondja meg, ilyen pedig ebben az esetben nem volt. Az Észak Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal megtámadta azt a közgyűlési határozatot, mely a Hospinvestet mondta ki nyertesnek. A Hospinvestnek nem volt megfelelő valamilyen banki igazolása. Ezzel, hogy ennek ellenére őt hozták ki nyertesnek, az Önkormányzat vagyonrendeletét megsértették. Ebben viszont, jogerősen igazat adott a bíróság a Közigazgatási Hivatalnak, hatályon kívül helyezte azt a bizonyos rendelkezést, ami alapján a felek megkötötték a szerződést. Tehát egy semmis szerződés alapján vette működésbe a Hospinvest a Markhot Ferenc kórházat. A másik része a működtetés, hogy már alapvetően csúszott az egész, mert nem tudott az eredeti határidőben a Hospinvest szolgáltatni. Az ÁNTSZ-szel voltak problémái, de a lényeg az, hogy márciusban megkötötték a szerződést, viszont már augusztusban módosítani kellett a határidőket, hogy tényleg vagyonkezelésbe tudják venni és működésbe helyezni a kórházat. November 1-jén átvették, és már a következő év április 3-án csődvédelmet kért magának a Hospinvest, és a cégcsoporthoz tartozó többi cég is. (Hatvan, Gyöngyös, Kiskunhalas). Tehát, ezért küzdöttek annyira 2007-ben, hogy ki tudják adni, mert, hogy ez biztos nagyon jó lesz, és mindjárt 6 milliárd Ft fejlesztést vállal januárig, így 3 hónapi működési jelentésben, összesen millió Ft fejlesztést tudott felmutatni a Hospinvest. Semmi konkrét koncepciót erre a 6 milliárd forintra, hogyan, mikor, annál konkrétabbat, mint ami a pályázathoz volt, bár az eléggé elnagyolt volt. Tehát a Hospinvest gyorsan be is csődölt, és akkor került júniusban, olyan helyzetben az Önkormányzat, hogy alakítania kellet egy kft.-t magának, hogy vissza tudja venni augusztus elsejétől a kórházat. Röviden ez a tényállás, ebből vonták le a konzekvenciát, hogy több ponton is támadható az egész, egyrészt miért ezt a fajta megoldást preferálta a megye akkori vezetése, nagyon egyirányúan nyert a Hospinvest, érezhető, hogy nagyon nem volt rendben valami ezekkel a szerződésekkel, a bankgaranciákkal. Sajnos itt ennek a magyar jogrendszernek a hibája, hogy ezzel nem lehetett mit kezdeni, formai okok miatt. Harmadrészt pedig azt állapíthatjuk meg, hogy már igen gyorsan, 5-6 hónap alatt kiderült az, hogy ez így nem működik, tehát nem volt megalapozott. Csőgér Bálint Elismerően értékelte a Jogi auditot készítő irodának a gyors és alapos munkáját és, hogy ez mindenki számára abszolút érthető volt. Ő is úgy gondolja, egyértelműen rávilágítanak a tények, hogy itt valakinek vagy valakiknek érdekük volt, hogy csak a Hospinvest nyerje meg a kihirdetett pályázatot és így csak a Hospinvest tudja működtetni, minden más pályázatot 7. oldal összesen 14

8 ECTÜVE jegyzőkönyv felületesen vizsgáltak és le is söpörtek az asztalról. Van egy olyan anyaguk, egy jogi audit a Hospinvest és a Heves Megyei Közgyűlés anyagai. Ennek a hatodik oldala arra utal, hogy: a beterjesztett változatokra a Felügyelő Tanács, a Szakmai Vezető Testületi Közalkalmazotti Tanács, az Egészségügyi Demokratikus Szervezete, Magyar Orvosi Kamara Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Instrumenta, Medikaliszt, valójában 8 szakmai szervezet adott szakmai állásfoglalást és mindenki egyértelműen elutasítja a kiszervezésnek a tényét. Egyrészt maga a kiválasztási eljárás sem úgy zajlott, ahogy a jogszabályok előírják. Azután, jött egy olyan dolog, hogy Közigazgatási Hivatal tesz egy észrevételt a Közgyűlés felé, hogy véleménye szerint jogszabálysértő az egyik határozata. Erről tudomást sem vesz a Megyei Közgyűlés, haladt tovább a kijelölt úton. Ezt követően születik egy bírósági döntés mely szerint Heves Megyei Közgyűlés ilyen tárgyú határozata jogszabálysértő. Erre sem lép semmit a Heves Megye vezetése, tovább folynak a dolgok. Majd sorozatos vállalási szabálysértések történnek a pályázathoz képest, amire szintén nem lép semmit a közgyűlés. Minden jel arra mutat, a Hospinvest működtetési ideje alatt a kórház ennél rosszabb helyzetben már nem is kerülhet. Véleménye szerint ez több mint bűncselekmény, hogy ezt a kórházat a Hospinvestnek átadta a Megye. Dr. Nádor Piroska A legérdekesebb anyag az egészben, az OEP-nek, egy 2010-es vizsgálat eredményét rögzítető jegyzőkönyve volt, ami kimondta, hogy másfél milliárd Ft bevétellel nem tud elszámolni a Hospinvest. Húszmillió forint készpénz felvétele, amivel nem tudtak elszámolni, a Hospinvest központi kiadásai Budapesten százötvenmillió forint értékben, az egri kórház működtetéséhez igényelt OEP bevételekből, aztán Búvár Club 500 ezer forint. A lényeg, hogy 1,5 milliárd forint tűnt el. Dr. Nagy Imre Reálisnak tartja a megállapításokat, viszont amikben mást lát az lehet szubjektív is, mivel városi képviselőként élte meg az ügyet, néhány megállapítás talán nem helytálló. Úgy gondolja minden történést a maga időszakában kell megítélni. Például Eger szerepe a történések évében, amikor a kórház állapota gyakorlatilag nem volt tartható, a Megyének folyamatosan nagy adósággal kellet szembenéznie, nem tudtak úrrá lenni évek óta, sem vezetésileg sem egyéb szempontból a kórházon. Ismerni kell az akkori magyar gyakorlatot, nem vitatható, hogy sok település amellet döntött, hogy vállalkozóra bízza a szervezést. A vizsgálatnak egy részét sokkal kevésbé látja hangsúlyosnak, a Megye és a Város közötti egyeztetést úgy, mint a Hospinvestre vonatkozó 1,5 milliárdos dolgot, mert az egy másik ügy, önmagában ehhez nincs köze, ha ott valaki követett el bűnt, akkor azért lépjen az OEP vagy bárki, de annak nincs összefüggése a megyei üggyel októberben tárgyalta először a Megye ahol akkor is hozzászólásban belüli politikainak ítélte a foglalkozás mikéntjét és konkrét javaslatot tett arra, hogy a Város vegye át a kórházat. Ezt, a várost kormányzó többség leszavazta. Tehát a Városnak esze ágában nem volt a kórházat átvenni, novemberben 8. oldal összesen 14

9 ECTÜVE jegyzőkönyv kezdődött el egy színjáték, aminek lényeges kiadásai voltak a későbbiekben, és máig úgy gondolja, hogy a Város ténylegesen nem is akarta átvenni a kórházat. Csak látszat tevékenység folyt, sajnos a Megye a pályázati feltételeket úgy írta ki, hogy nem engedélyezte Egernek, hogy közvetlenül induljon a pályázaton. A Város által letett anyag, azon kívül, hogy közgyűlési döntésben deklarálta, hogy vállal mindenféle feltételt, semmiféle tartalmi alátámasztással nem bírt. Erre az anyag is utalt, hogy gyakorlatilag olyan jellegű szakmai háttér nem is került kidolgozásra, ami megalapozott bírálatra tett volna lehetőséget. A másik megjegyzése a kiíráshoz a kft, hogy nyílván kft. formába jelenthetett gazdasági társaságra vonatkozóan, illetve az egy éves működést. A banki tétel, nevezhető szigorúnak, de egyébként nem egy kórház, például a debreceni városi kórház is gazdasági társaság formájában működött már akkor. Az anyagból többször van a vagyonra utalás, hogy a vagyon megszerzése is cél lehetett, mert, hogy így szerinte vagyoni kérdés ilyen értelemben nem volt, hiszen használatba adta a vagyonát, de az fölött nem rendelkezhetett. Sőt a Megye részéről éppen ezért nem történt Egerrel előrelépés és erre az anyag szintén utal, hogy Eger egyértelműen vagyoni oldalról is megközelítette ezt a dolgot, pedig nyilvánvaló volt, hogy a kórház rendelkezésére bocsájtott összes vagyontömeg az már messze nagyobb volt, mint a ténylegesen használt vagyontömeg. Szerinte a Város és a Megye is abban gondolkodott, hogy a plusz vagyon értékesítéséből teremt fedezetet a kórház működtetésére. Hasonló mondata lenne a fejlesztésre és, nyilván senki nem gondolhatta, hogy hatmilliárd fejlesztést valaki előhúz a zsebéből és három vagy öt hónap alatt megvalósít. A fejlesztést nem lehet öt hónap elteltével számon kérni, megjegyezte, hogy, azóta eltelt két év és jelen pillanatban sincs kórházi fejlesztés, pályázati úton már történt némi előrehaladás. A működés ellehetetlenítéséhez három dolog vezetett: egyrészt az egy év alatt az egészségügyben elég jelentős átrendeződések történtek. Már ebben az időben nem volt megalapozott a működtetésbe adás, mint a 2 évvel azelőtti időben. A korábban várható irányokban változott a finanszírozás, kormányzati döntések történtek, és akár csak a népszavazást is említhetem a 300 forintos vizitdíjról, és így tovább. Második, hogy nagy valószínűséggel megállapítható, a Hospinvest lényegesen kisebb anyagi forrásokkal rendelkezett, mint azt előzetesen mutatta a pályázat során. Harmadik a politikai ellehetetlenítés, amikor hatszáz fő, orvosokon kívül szakápoló nem köt szerződést, annak van egy politikai megágyazottsága, itt az embereket tévedésbe ejtették. Hozzátette, hogy itt a mesterséges szakápolói hiány hozzájárult ahhoz, hogy a politikai közegben ez a konstrukció halálra volt ítélve. Mindez alapján nem tudja elképzelni, hogy másképp ki lehetett volna jönni ebből a történetből, mint szerződésbontással. Tulajdonképpen a Hospinvest működésével a többi céghez hasonlóan viselkedett a mai magyar jogrendszerben, hiszen, gyakorlatilag a felhalmozott adóságát otthagyta egy vállalkozói, beszállítói körre. Ugyanakkor, most a Megye ebből a szempontból előnyösen járt, durván egy évnyi adóságot nem a Megye számlájára halmoztak fel, a Megye ezért nem állt jót a dologban, valakinek nyilván fizetni kell a számlát, és ez láthatóan nem a Hospinvest. Utolsó kérdése, hogy a Bizottság tagjai megkapták-e azt az anyagot, ami tudomása szerint elkészült, merthogy a kórház finanszírozásában készült egy tanulmány. A kórházban az 9. oldal összesen 14

10 ECTÜVE jegyzőkönyv elmúlt félévben készítettek egy szakmai anyagot erről az időszakról, a kórház jelenlegi állapotáról és egyebekről, ami hasznos lehetett volna. Csőgér Bálint Az a meglátása, hogy rossz szakmai munka folyt az egri kórházban, ha az Önkormányzati Biztos által lefektetett irányelvek alapján tudott volna haladni a kórház megújításon, nem gondolja, hogy egy nullszaldós kórház jött volna ki, de sokkal, kevesebb veszteséggel dolgozó kórházat lehetett volna működtetni. A pályáztatásnál például senki nem vette magának a fáradságot, hogy ebben az Opten céginformációs rendszerben, vagy akár az ÉRMnek rendszerében ingyenesen fel tudjon menni és átnézze a Hospinvestnek a gazdálkodási anyagait ténylegesen van-e annyi gazdasági eredménye, anyagi tartaléka, hogy ezt a kórházat vállalni tudja. Itt a konzekvenciának azt látja, miszerint valakiknek nyomós érdekük volt, hogy a Hospinvest nyerje meg ezt a pályázatot. Az a véleménye, hogy amikor elindult ez az erős társadalmi ellenállás, nem erőből kellett volna elintézni, le kellett volna ülni, megbeszélni és akár a Mátrix rendszert, akár a kiszervezést, vagy a városi üzemeltetést átbeszélni az érintettekkel és egy konszenzuson alapuló döntést hozni, ennek az ellenkezőjét csinálta a Megye, magyarán áttaposta ezt a közgyűlésen! Sveiczer Sándor Péter Heves Megyei Bíróság kimondta, hogy a Közgyűlési döntés jogszabálysértő, kérdése Dr. Sass Barna Attilához, hogy miért nem támadta meg végül is Heves Megye? A szervezésben van arra utalás, hogy ezt a Megye támadhatta volna meg, van-e erről valamilyen információja? Dr. Sass Barna Attila Nincs ilyen jellegű információja. Dr. Nagy Imre Gazdaságilag is úgy gondolja, itt durván 7 hónap alatt lezajlott ez az egész folyamat. A Megyének itt a legutolsó pere, (HVL Invest), hogy egy hibásan felmondott szerződés, az lehet, hogy még nagyobb károkat okozhat, ha belemásztak volna és megpróbálják kitenni a Hospinvestet. Dr. Pajtók Gábor A rendelkezésükre bocsájtott jogi audit alapján, hogy bűntető jogi konzekvenciája lesz-e a történetnek nem tudja, de azt gondolja, hogy itt tényleg egy megye lakosságának elvárása, hogy induljon meg egy eljárás olyan eszközökkel, amihez a kórházvédőknek vagy az Eger Város Önkormányzatnak nem volt eszköze. Azzal az eszközrendszerrel hátha kiderül olyan dolog, aminek van büntető jogi relevanciája. Ennek az ügynek akkor is lesz jelentősége, hogy meddig terjed a politikai felelősség és meddig mehetnek el a politikusok. Nemtetszését nyilvánította ki dr. Nagy Imre hozzászólásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Megyét 10. oldal összesen 14

11 ECTÜVE jegyzőkönyv igenis iszonyatosan nagy kár érte, amit pénzben meg sem lehet fogalmazni, ez jóvátehetetlen. Ott azok az emberek már látták Hatvan, Gyöngyös és Kiskunhalas történéseit. Az egészségügyi ellátás soha nem lesz olyan, mint volt, vagy majd esetleg csak 10 év múlva. Itt jól működő szakmai műhelyek voltak, egymásra épültek, a diagnosztika országosan is jó volt. Egy csomó kiváló orvos elment, nagyrészük ide már nem fog visszajönni. A kórházban sajnos sok-sok olyan eset történt, ami nem történhetett volna meg tekintettel arra, hogy kardiológus sem maradt itt csak 1-2, de azok sem tudnak beavatkozásokat megfelelően végrehajtani. Dr. Nagy Imre Magának a Hospinvest történetnek a megítélése, hogy ki hogy vélekedik, nagyjából ismert az elmúlt időszakokból. Egy félreértést mindenképp tisztázna: azt mondta mindig, nem most hanem már akkor novemberben is, hogy gyakorlatilag 900 emberről van szó, az orvosokat is sajnálja, de a szakápolókat mégjobban, mert a jelenlegi állapotukon is látszik, hogy úgy 70-en visszataláltak a kórházba, vagy 200-an elhelyezkedtek valahol más területen, a fele pedig jelen pillanatban is utcán van. Semmi nem indokolta, hogy elmenjenek, nekik nem kellet volna elmenni, lehetett volna ott maradniuk, ha nem kapják azt a biztatást, hogy ők majd megoldják a dolgot, visszakerülhetnek. Tehát pont nem náluk van a felelősség, gyakorlatilag november elejétől politikai szándék vezérelte az események történését ezen az oldalon, a Megyénél ráadásul még nem is változtattak azon az irányvonalon, amit ők októbertől végig is vittek és egyértelmű volt, hogy ki akarták szervezni ezt a kórházat. Hangsúlyozta kórházvédő kifejezést néhány olyan vezetőre érti, aki ebben volt és arra, akik politikailag felelősek, mert szerinte igen is kihasználták ezt a dolgot és nem arra a 800 emberre, aki elvesztette az állását. Dr. Pajtók Gábor A KTV alapján ezeknek az embereknek már előre nyilatkozni kellett, hogy ott maradnak-e vagy se. Volt egy olyan gyűlés ahol mondták, hogy mindenki írja alá, mert eldőlt a kérdés és hogy el fogják veszíteni az állásukat, főleg az ápolónők. Mindent a maga idejében kellene vizsgálni, gyakorlatilag elhangzott az utolsó stádiumban, hogy ilyen ellenállás esetén nem szabad ezt keresztülvinni. Nem tudja, hogy a Sós Tamáséknak csak politikai felelőssége vane ebben a szituációban, rossz döntést hoztak, az biztos! Csőgér Bálint A több mint 800 dolgozó, nem azért nem írta alá, vagy maradt itt a Hospinvest idejében, mert a politika vagy a kedve úgy tartotta, hanem mert szakmán belül érdeklődtek, hogy hogyan működik a hatvani, gyöngyösi, kiskunhalasi kórház. Ahogy Pajtók úr az imént említette, az a bizonyos Matrix rendszer, amit bevezettek, nem működött. Nem azt az egészségügyi ellátást biztosította, mint amit kellett volna. Mindenki azért fizet egészég biztosítási járulékot, hogy ha odakerül, megfelelő ellátásban részesüljön. Ezt a Hospinvest nem biztosította, a Hospinvest elmondása szerint 70-80%-ban üzlet, a többi a szakma, ebben egyértelműen 11. oldal összesen 14

12 ECTÜVE jegyzőkönyv kifejeződik ez a dolog, ez önmagáért beszél. A másik a btk.-nak az általános vége, ami úgy fogalmaz, hogy aki bűncselekmény elkövetéséről tudomással bír, az köteles a hatóságnak ezt jelezni. Ragaszkodik, hogy itt valamilyen formában feljelentés történjen, és állapítsa meg a nyomozó hatóság, hogy történt-e bűncselekmény, ha nem akkor marad az erkölcsi felelőssége a volt Megyei Vezetésnek, hogy ilyen helyzetbe hozta az egri kórházat és ez által a Heves megyében élőket. Sveiczer Sándor Péter A Megyei Önkormányzatot hátrányosan érinthettek bizonyos döntések, itt kérdezi dr. Nádor Piroskát, hogy milyen jogi értelmezés lehet a hűtlen kezelés bűncselekmény, tehát mi az a tényállás, amit meg lehet fogalmazni? Dr. Nádor Piroska Kijelenthető itt a hűtlen kezelés, mert az kellően tág a vagyonkezelésnek a megszegéséhez, itt ezt a szabálytalanságok megalapozzák. Arra szeretne még reflektálni, hogy a hatvani kórháznál tavaly ősszel is nyomozott a Nemzeti Nyomozóiroda, a Hospinvest féle működtetésben és ott a Közbeszerzési Döntőbizottság 30 millió jogerősen bírságolta meg az Önkormányzatot, mert nem folytatott le közbeszerzést. Ugye ami itt látható az formai okok miatt egyrészt hasonló, másrészről 100 valahány milliós kárral kapta vissza a város a kórházat, ez egyáltalán nem pozitív példa. Dr. Nagy Imre A hatvanit utólag lehet minősíteni, de amikor az a folyamat zajlott, akkor a hatvaninak még a bírság sem volt, nem pedig a leltár hiánya, mint Eger esetében. Utólag igazolja a dolgokat Hatvan. Ami miatt nem ért egyet, hogy számára pont az nem következik, hogy megint a rendőrséget vagy mást kell ebben a dologban dolgoztatni. Tehát azt a vonalat nem képviseli, hogy mindenáron a feljelentést, a rendőrséget kell belevonni, ezzel nem ért egyet. Számára a feljelentés mindig egy megalapozott konkrét gyanúja a történetnek, nem politikai konzekvenciája és követelménye. Dr. Pajtók Gábor A döntéshez kapcsolódó folyamatokban, amiket nem látott, amiket nem láthatott az auditot készítő, de arra, ha azt vizsgálni fogja egy erre jogosított hatóság, ott ő is azt gondolja, nem zárható ki, hogy bűncselekményt fognak megállapítani, elég, ha csak arról tudnak, amit az ANTSZ vizsgált. Sveiczer Sándor Péter Szövegszerűen a bizottság elnöke javasolta, hűtlen kezelés, hanyagság és lehetséges más bűncselekmények gyanúja miatt, tegyen feljelentést a Markhot Ferenc Kórház Rendelőintézet vagyonkezelésbe adásával kapcsolatba. 12. oldal összesen 14

13 ECTÜVE jegyzőkönyv Kérte a Bizottság tagjait, hogy ez ügyben szavazzanak. 3 igen szavazattal és 1 tartózkodással megszavazta a Bizottság. 21./2011.(V.24.) határozat A Bizottság elnöke, hűtlen kezelés, hanyagság és lehetséges más bűncselekmények gyanúja miatt tegyen feljelentést a Markhot Ferenc Kórház rendelőintézet vagyonkezelésbe adásával kapcsolatban. 3. napirend: Markhot Ferenc Kórház rendelőintézet gyógyszerellátás kiszervezése, Gyógyszertár, Ispotály néven futó jogi audit. Sveiczer Sándor Péter Kérte dr. Nádor Piroska szóbeli kiegészítését. Dr. Nádor Piroska Ez még a Hospinvest előtti történet, volt egy közbeszerzés, aminek az anyagait nem látták csak az eredményét és a kötött szerződéseket. Még további vizsgálatot igényelnek, mert csak a szerződések rendszerét vizsgálták. Teljesen logikátlan módon lett szétosztva a vagyon, amivel el kell ellátni a gyógyszerellátást. Évek múlva ezek a cégek összefonódtak és most már egy kézben vannak, ezek mind olyan körülmények, amik mögé még egyelőre nem látnak, de az gyanítható az eddig megismert anyagokból, hogy itt is volt valamiféle összejátszás. Még egy utalás van az anyagban, hogy a közbeszerzési eljárás kapcsán volt valami féle összeférhetetlenség. Ehhez nem volt elég információjuk, de azt is rábíznák a nyomozó hatóságra, hogy vizsgálja ki. Dr. Pajtók Gábor Nem zárkózik el a javaslat elől, mert köztudomás, hogy az intézeti gyógyszertár működtetése gyógyszerbiznisz volt. Ez olyan bevételi lehetőség a kórháznak, amivel élni szoktak és úgynevezett egyéb bevételt jelent a gyógyszerforgalmazóknak, olyan megállapodásokat tudnak kötni, ami nyilván előnyös. Itt süt a turpisság. A beszerzési és az eladási különbözeti árát megosszák. Mit csinált az Ispotály? Lealkudta, mint nagybeszerző, az árat ő adta, azonnal realizálta a nyereséget és praktikusan utána már nem volt min osztozni, vagy éppen minimálisan kevés. Meg lehetne indokolni azzal is, hogy akkor épp ki építette volna úgymond a kórházi osztályokra az egyénre lebontott gyógyszerellátás rendszerét. Amivel többletet hozott volna, az nem történt meg, derüljön ki mi is történt. Sveiczer Sándor Péter Javaslatra feltette: tegyenek feljelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt, a Markhot Ferenc Kórház Rendelőintézet gyógyszerellátás kiszervezése okán. 13. oldal összesen 14

14 ECTÜVE jegyzőkönyv Ez kerülne szavazásra, kérte a bizottság tagjait, szavazzanak. 3 igen szavazattal és 1 tartózkodással megszavazta a Bizottság. 22./2011.(V.24.) határozat A Bizottság elnöke tegyen feljelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt, a Markhot Ferenc Kórház Rendelőintézet gyógyszerellátás kiszervezése okán. 4. napirend: Egyebek A bizottság a következő ülését június 22.-én tartja. Megköszönte a részvételt és az ülést berekesztette Szöcs Enikő jegyzőkönyvvezető Sveiczer Sándor Péter bizottság elnöke 14. oldal összesen 14

15 Jogi audit a Markhot Ferenc Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. támogatásáról Jogi audit a Markhot Ferenc Kórház Egészségügyi Nonprofit Kft. támogatásáról I. Vállalkozói folyószámlahitel szerződés - kelt: szeptember Felek: Markhot Ferenc Kórház Nonprofit Kft. (Adós); OTP Bank Nyrt. - hitel összege: ,-Ft - hitel célja: átmeneti likviditási problémák kezelése - hitel lejáratának időpontja: január hitel biztosítékai: 1. Készfizető kezesség: Heves Megyei Önkormányzat készfizető kezessége a hitelhez a Heves Megyei Közgyűlés 108/2009. (VIII.28.) sz. közgyűlési határozata alapján 2. Engedményezés: OEP által a Nonprofit Kft. (Adós) részére folyósításra kerülő támogatások teljes összege január 27. napjáig 3. Azonnali beszedési megbízás: a Heves Megyei Önkormányzat OTP Bank Nyrtnél vezetett számú bankszámlájára vonatkozóan II. Kezességvállalási megállapodás (készfizető kezesség): - kelt: szeptember Felek: Heves Megyei Önkormányzat (készfizető kezes); OTP Bank Nyrt. - Heves Megyei Önkormányzat kezességet vállal a Bank által a Nonprofit Kft. számára nyújtott ,- Ft és járulékai teljes visszafizetéséért III. Engedményezési szerződés - kelt: szeptember Felek: Nonprofit Kft. (Adós); OTP Bank Nyrt. - Adós a bankra engedményezi az OEP által az Adós részére folyósításra kerülő támogatások január 27. napjáig Adós részére folyósítandó teljes összegét IV. Megállapodás számlaforgalom vállalásáról - kelt: szeptember Felek: Nonprofit Kft. (számlatulajdonos); OTP Bank Nyrt. - Számlatulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy szeptember 15. napjától kezdődően éves szinten minimum ,- Ft összegű számlaforgalmat bonyolít le az OTP Bank Nyrt-nél vezetett pénzforgalmi bankszámláin V. Vállalkozói folyószámlahitel szerződés 1. sz. módosítása - III.1. Hitel visszafizetésének biztosítéka: Heves Megyei Önkormányzat készfizető kezessége az Önkormányzat Közgyűlésének 109/2009. (VIII.28.) sz. közgyűlési határozata alapján - Egyéb biztosíték: beszedési megbízás engedélyezése a Heves Megyei Önkormányzat OTP Bank Nyrt-nél vezetett számlájára vonatkozóan 1

16 Jogi audit a Markhot Ferenc Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. támogatásáról - OEP által a Nonprofit Kft-t megillető támogatás 10%-ának engedményezése január 27. napjáig VI. Engedményezési szerződés 1. sz. módosítása - kelt: november ) Nonprofit Kft. (Adós) a Bankra engedményezi az OEP által az Adós részére folyósításra kerülő, Adóst illető támogatás 10%-át VII. Bankszámlakivonat - számlakibocsátás kelte: január számla neve: Heves Megyei Önkormányzat költségvetési számla - folyószámla hitelkeret: ,- Ft VIII. Átutalási bizonylat: - fizető fél: Heves Megyei Önkormányzat - Kedvezményezett: Nonprofit Kft. - hiteltörlesztésre fedezet - elküldés dátuma: január Összeg: ,- Ft IX. Támogatási szerződés - kelt: január Felek: Heves Megyei Önkormányzat mint támogató; Nonprofit Kft. mint támogatott - aláírta: Sós Tamás (Heves Megyei Közgyűlés elnöke); Dr. Banyó Tamás (Markhot Ferenc Kórház Kft. ügyvezető igazgatója) - tárgya: ,- Ft összegű támogatás nyújtása Támogatott részére - Háttérdokumentumok: 1. Vállalkozói folyószámlahitel szerződés (2009. szeptember 15.): Támogatott OTP Bank Nyrt. 2. Az 1. pontban foglalt hitel visszafizetésének biztosítéka: Kezességvállalási megállapodás (2009. szeptember 15.): Támogató mint készfizető kezes OTP Bank Nyrt. - kezességvállalás alapja: 109/2009. (VIII.28.) sz. közgyűlési határozat - támogatás felhasználása kizárólag a hitel törlesztésére fordítható: ezt igazolással köteles Támogatott bizonyítani X. Kivonat a Heves Megyei Közgyűlés augusztus 28. napján tartott ülésének jegyzőkönyvéből - kelt: május 2. - Közgyűlés készfizető kezességet vállal a Nonprofit Kft. részére nyújtandó 400 millió Ft forgóeszközhitel erejéig, valamint fizeti a kamatot és egyéb járulékos kiadásokat - Közgyűlés elnökének felhatalmazása az OTP Bank Nyrt-vel kötött szerződés módosítására 2

17 Jogi audit a Markhot Ferenc Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. támogatásáról A bemutatott dokumentumok vizsgálata alapján az alábbiak állapíthatók meg: Az Önkormányzat a 109/2009. (VIII.28.) közgyűlési határozatának 2. pontjában készfizető kezességet vállalt és azonnali inkasszós jogot biztosított a Nonprofit Kft. részére nyújtandó 400 millió Ft. értékű hitel biztosítékaként az OTP Bank részére. A határozatban a közgyűlés felhatalmazta a közgyűlés elnökét a szerződés ennek megfelelő aláírására. A készfizető kezességi szerződés napján aláírásra került, a hitelszerződéssel egyidejűleg. A hitelszerződés lejárata volt én támogatási szerződést kötött az Önkormányzat és a Nonprofit Kft., amely szerződés alapján az Önkormányzat ,- Ft támogatást biztosított a Nonprofit Kft. részére. A támogatást az OTP Bank felé fennálló folyószámla hitel kiegyenlítése céljából nyújtja az Önkormányzat. A szerződésben hivatkoznak a 109/2009. (VIII.28.) közgyűlési határozatra és az Önkormányzat készfizető kezességére. A támogatási összeg átutalása megtörtént én. Az Önkormányzat által vállalt készfizető kezesség, amelyre a közgyűlési felhatalmazás rendelkezésre áll, azt jelenti, hogy amennyiben a Nonprofit Kft. mint kötelezett az OTP Bank mint jogosult felé nem teljesít, úgy az Önkormányzat mint kezes maga fog teljesíteni az OTP Bank mint jogosult felé. A készfizető kezesség annyit tesz, hogy a kezes nem követelheti, hogy a jogosult előbb a kötelezettől hajtsa be a tartozást. A folyószámlahitel visszafizetési ideje napja volt. Nincs információnk a készfizető kezes felé irányuló banki (jogosulti) felhívásról, azonban ezen a napon a készfizető kezességi szerződés alapján az Önkormányzat teljesíteni köteles, jogosulti felhívásra. Jelen esetben ahelyett, hogy készfizető kezesként az Önkormányzat a bank felé helyt állt volna, támogatási szerződéses formába öltöztetve a Nonprofit Kft. részére lett kifizetve a Nonprofit Kft. tartozásának megfelelő összeg, hogy fordítsa a banki hitelt visszafizetésére. Ezen támogatási szerződés megkötésére, és a támogatási összeg átutalására nem volt felhatalmazása a szerződést aláíró HMÖ közgyűlés elnökének. A hivatkozott közgyűlési határozatban a közgyűlés kizárólag a készfizető kezesség aláírására hatalmazta fel a közgyűlés elnökét, a felhatalmazás arra sem terjedt ki, hogy a készfizető kezesség alapján bármilyen kifizetést teljesítsen, ahogyan arra sem terjedt ki, hogy az Önkormányzat vagyonából 162 millió Ft-ot támogatásként egy újonnan kötött szerződés alapján kifizessen. Mind a évi, mind a évi költségvetés meghatározza, hogy mekkora összeghatárig dönthet a közgyűlés elnöke a szervezeteknek adott támogatás előirányzata felett: az összeghatár 3 millió Ft. 3

18 Jogi audit a Markhot Ferenc Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. támogatásáról Az Önkormányzat vagyongazdálkodási rendelete szerint pedig a megyei közgyűlés elnöke a 2-5 millió Ft közötti forgalomképes ingóságok elidegenítéséről dönthet önálló hatáskörben, 5-10 millió Ft közötti értékhatár esetén erről a Pénzügyi Bizottság jogosult dönteni. Megállapítható tehát, hogy a közgyűlés elnöke hatáskörét túllépve, az Önkormányzat költségvetési rendeletét megszegve kötött olyan szerződést, amely 162 millió Ft-os kötelezettségvállalást eredményezett az Önkormányzat számára. Bár ez a támogatás tulajdonképpen a készfizető kezességvállalás kiváltására irányul, erre nem volt felhatalmazása a közgyűlés elnökének a közgyűlési határozat alapján. Továbbá azért sem alkalmas a helyettesítésre, mert a készfizető kezességvállalás alapján a jogosult felhívására a jogosult felé kell teljesíteni, nem pedig a főkötelezett felé. Ráadásul a kezességvállalás egy hitelkerethez igazodott, amely maximális összege ugyan 400 millió Ft volt, de nem igazolt semmilyen módon (csak a főkötelezett Nonprofit Kft. állítása alapján) a napján fennálló hiteltartozás nagysága. A fentiek alapján felmerülhet a Btk ban meghatározott sikkasztás bűncselekménye elkövetésének gyanúja, amelynek tényállása a következő: aki rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy azzal sajátjaként rendelkezik. Jelen esetben egyértelműen megállapítható, hogy a közgyűlés elnökére a HMÖ vagyona mint idegen vagyon megbízatásánál fogva rábízott idegen dolognak minősül. A sajátjaként rendelkezés azt jelenti, hogy valaki a jogosult személy engedélye nélkül időlegesen tanúsít olyan magatartást, amelyre csak a tulajdonos, vagy annak hozzájárulásával más lenne jogosult. Jelen esetben a jogosult Heves Megyei Önkormányzat, amelynek a tulajdonosi jogait a közgyűlés gyakorolja. A sajátjakénti rendelkezés pedig jelen esetben megnyilvánul abban, hogy közgyűlési felhatalmazás nélkül, jogszabálysértő módon (önkormányzati költségvetési illetve vagyongazdálkodási rendeletet megsértve) engedély nélkül használta fel az Önkormányzat vagyonát (kötött szerződést a 162 millió Ft-os támogatásra. További vizsgálatot igényel, hogy a kifizetést ki és milyen formában hagyta jóvá, utasította illetve teljesítette (ehhez további dokumentumok beszerzése indokolt). Budapest, május 10. 4

19 Jogi audit HOSPINVEST Zrt. Jogi audit HOSPINVEST Eger Rendelkezésre álló anyag: Hospinvest Eü Szoc. Oszt. - mappa Almappák: Gyógyszertár (külön audit: Ispotály) : 1. Feljegyzés Sós Tamás, a HMÖ Közgyűlés elnöke részére ( ) készítette: dr. Kovács József főigazgató a kórház várható finanszírozása 2005-ben: 7 milliárd Ft OEP finanszírozás, 320 millió Ft saját bevétel bérnövekedés várhatóan 2,7 %-os bevétel-növekedést jelent, de a 2005-re meghozott bérintézkedések 4,5% finanszírozás-növekedést indokolnának bevétel növelésére nem OEP-finanszírozott területeken van lehetőség, becsült értéke 80 millió Ft dologi kiadások tekintetében szigorú takarékossági követelmények (áthúzódó kifizetetlen számlák összege 312 millió Ft, nem tervezett 13. havi illetmény 244 millió Ft) célkitűzés: a kifizetetlen számlák összege a jövőben ne növekedjen, lehetőség szerint csökkenjen beszámoló a jogi ügyekről szerkezetátalakítás: költsége 358 millió Ft, amelyre fedezettel a kórház nem rendelkezik 2. Gondolatok a kórház évi főbb feladataira ( ) készítette: dr. Tóth Piroska (HMÖ Hivatal Egészségügyi és Szociális Iroda vezetője) vezetési elvek (egyszemélyi vezető felelőssége, tekintélye) bevétel-növelés: egy napos sebészet betegelvándorlás okainak feltárása műtőblokk és intenzív osztály felújítása, műtéti szám növelése szervezéssel esetleges létszámleépítés hiányzó szakmákban megfelelő bérszint biztosításával az orvoshiány mérséklése 3. Beszámoló a kórház évi hiánykezelési tervének végrehajtásáról ( ) készítette: dr. Lénárt András (HMÖ Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke) 1

20 Jogi audit HOSPINVEST Zrt. ellenjegyezte: dr. Benkár József (HMÖ főjegyző) 2004-ben 515 millió Ft hiánnyal számoltak, 284 millió Ft megtakarítást vártak, amelyből 202 millió Ft realizálódott dologi kiadások csökkentéséből tervezett: 30,9 millió Ft megtakarítás dologi kiadások csökkentéséből megtakarítás nem képződött, 19 millió Ft többletköltség realizálódott oka: gyógyszer, laborvegyszer, röntgenfilm felhasználás nagyarányú kerettúllépése bevételt növelő intézkedésekből 154 millió Ft megtakarítást vártak, ebből 133 millió Ft megtakarítás teljesült bér- és humánpolitikai intézkedésekből 99,9 millió Ft megtakarítást vártak, ebből 88,6 millió Ft megtakarítás teljesült szerkezetátalakításhoz további 750 millió Ft forrásbevonás szükséges az 515 millió Ft hiányból 313 millió Ft-ot határidőben átcsúszó számla tesz ki határozati javaslat: beszámoló elfogadása, hiánykezelési terv aktualizálása évre 4. Gondolatok a kórház évi főbb feladataira ( ) készítette: Kun Zoltán (HMÖ Hivatal Terület- és Intézményfejlesztési Iroda vezetője) stabilizáció: pénzügyi helyzet betegellátás színvonala felső- és középvezetői kar egysége, morális színvonala kissé javuló finanszírozási feltételek új hiánykezelési terv készítése évre humánpolitikai intézkedések rövid távú fejlesztési program kidolgozása hosszú távú fejlesztési program megalapozása 5. Beszámoló a kórház évi fejlesztési tervének időarányos teljesítéséről ( ) készítette: dr. Lénárt András (HMÖ Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke) ellenjegyezte: dr. Benkár József (HMÖ főjegyző) alapját képezi a dr. Kőszegi Gábor orvos-igazgató által készített beszámoló intenzív ellátás fejlesztése hospice ellátás meghonosítása szűrési és gondozási tevékenység fejlesztése elhelyezési feltételek javítása osztályok funkció szerinti átcsoportosítása elmaradt: gyermekintenzív részleg beindítása egynapos sebészet kialakítása a szerkezet átalakítási folyamat elindult, további lépések megtétele források megnyílása esetén reális 2