B A L A S S I BÁLIN T NYOL C É V F O L Y A M O S GIM N Á Z I U M T Ö R T É N E L E M MUNKAKÖZÖSSÉG

Átírás

1 MAGYAR TÖRTÉNELMI FORRÁSGYŐJTEMÉNY B A L A S S I BÁLIN T NYOL C É V F O L Y A M O S GIM N Á Z I U M T Ö R T É N E L E M MUNKAKÖZÖSSÉG 2009

2 2 TARTALOMJEGYZÉK I. DEMOKRÁCIÁBÓL A DIKTATÚRA FELÉ ( ) 1. Budapest ostroma (Részletek egy kisgyermek naplójából) Magyarország második világháborús veszteségei Fegyverszüneti egyezmény a szövetséges hatalmak és Magyarország között A földreformról Az Ideiglenes Kormány rendelete a földosztásról Részletek a benesi dekrétumokból A fontosabb politikai pártok 1945-ben Választási eredmények 1945-ben Az MTI közvéleménykutató intézetének felmérése a köztársasági államformáról (1946 január) A /1945. sz. rendelet a németek kitelepítésérıl Részletek a demokratikus államrend védelmérıl szóló törvénybıl (1946/VII. tc.) Részletek a Baloldali Blokk programjából (1946. március) A magyar-szlovák lakosságcsere-egyezmény és következményei ( ) Gyöngyösi János beszéde a párizsi békekonferencián (1946. augusztus) Illyés Gyula beszámolója a párizsi béke aláírásáról A párizsi béke rendelkezései Magyarország határairól (1947. február 10.) évi IV. törvény az egyes rangok és címek megszüntetésérıl Rákosi Mátyás és Vjacseszlav Molotov megbeszélései (1947 április) Péter Gábor beszámolója G. Korotkevicsnek a politikai rendırség szerepérıl (1947. április) Az MKP és az SZDP közös választási nyilatkozata (1947 augusztus) A kékcédulás választások eredményei (1947. augusztus 31.) Az MKP és az SZDP egyesülési kongresszusának határozataiból (1948. június) Az SZKP KB üdvözlı távirata az MDP elsı kongresszusához (1948. június) Az államosítások ( ) Bibó István gondolatai a magyar demokrácia válságáról II. A RÁKOSI-KORSZAK ( ) 26. Rákosi Mátyás beszéde az MDP KV ülésén (az egypárti választások értékelésérıl, 1949) A Magyar Népköztársaság alkotmánya (1949. augusztus 20.) Az évi I. törvény a helyi tanácsokról Az elsı ötéves terv... 38

3 3 30. Iparosítás az elsı ötéves terv idıszakában Sztálinváros Sztahanovista komplex-mozgalom a Kıbányai Textilgyárban Gazdasági adatok az elsı ötéves terv idıszakából Új növények termesztése A hús- és hentesáruk budapesti forgalmának szabályozása Békés megye 112 százalékra teljesítette kukorica-begyőjtési tervét Az új begyőjtési törvényrıl Életszínvonal az 50-es években A fontosabb élelmiszerek egy lakosra jutó fogyasztása A népesség fıbb csoportjainak reáljövedelme A Ratkó-korszak Dolgozó népünk örömmel. Lelkesen jegyzi a második békekölcsönt Koncepciós perek a Rákosi-diktatúrában A DISZ elsı kongresszusának határozatai Az MDP KV határozatai a klerikális reakció elleni harcról évi I. törvény az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról Korabeli feljegyzések a Sztálin halálával kapcsolatos izgató kijelentésekrıl évi törvény Sztálin generalisszimusz emlékének megörökítésérıl A korabeli sajtó a Városligetben emelt Sztálin-szoborról Rákosi személyi kultusza a kultúrában Javaslat Rákosi Mátyás 60. születésnapjának megünneplésére Ideológiai nevelés az iskolában Az júniusi párthatározatok Nagy Imre: Miniszterelnöki programbeszéd (1953. július 4.) Az MDP KV ülésének határozatai 1956 tavaszán Rákosi Mátyás felmentése III. AZ 1956-OS FORRADALOM 57. Elızmények: Rajk László és társai újratemetése A Magyar Írószövetség távirata a Lengyel Írószövetségnek A Mőszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének határozatai Rádióközlemény az október 23-ára tervezett diáktüntetésrıl Nagy Imre beszéde a parlament erkélyérıl (1956. október 23.) Gerı Ernı rádióbeszéde (1956. október 23.)... 70

4 4 63. Az Igazság c. forradalmi újság elsı számának vezércikkébıl Nagy Imre három rádióbeszéde Nagy Imre kiáltványa az egypártrendszer megszüntetésérıl A szovjet kormány nyilatkozata Az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának értékelése a magyarországi eseményekrıl Nagy Imre rádióbeszéde Magyarország semlegességérıl Nagy Imre távirata az ENSZ fıtitkárának Kádár János rádióbeszéde (1956. november 1.) Mindszenty József rádióbeszéde (1956. november 3.) Nagy Imre utolsó rádióbeszéde (1956. november 4.) A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány programja (1956. november 4.) A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nyílt levele (1956. november 4.) Bibó István kiáltványa (1956. november 4.) Zsukov jelentése a magyarországi helyzetrıl (1956. november 4.) A forradalom folklórja... 79

5 5 A DEMOKRATIKUS ÚJRAKEZDÉS KÍSÉRLETE DEMOKRÁCIÁBÓL A DIKTATÚRA FELÉ BUDAPEST OSTROMA (RÉSZLETEK EGY KISGYERMEK OSTROMNAPLÓJÁBÓL, 1945) Éjjel 2 elıtt 20 perccel felébredt mindenki. A szétlıtt ajtón keresztül németek mentek be a lakásba. Parancsnokuk az eléjük sietı Apácskát megnyugtatta, hogy semminek nem lesz semmi baja. 2 órakor lovakat vezettek a lakásba. 19 lovat. Minden reng természetesen az óvóhelyen. Édesapám és Édesanyám annyira el vannak keseredve, hogy semmi, de semmi nem érdekli ıket A katonák ma két lovat lıttek agyon. Az egyik ló a Vérmezınél esett el. Szereztem tılük lóhúst. Délben a speiz ajtót feltörve találtam. Megint nagyot üvöltöttem velük. Mindegyik a másikra tolja. Délután a legértékesebb orvosi könyveket a lovak alá szórva találtam. Amit lehetett összeszedettem velük. Majdnem sírtam a dühtıl. Utálom ezt az egész ronda nációt [...] A lovak lerágták az ablakdeszkákat. A bútorokat megrágják II. 3. [...] Annak a katonának, aki betört hozzánk és Apácskával birkózott egy akna elvitte a bal kezét. Az Isten mindenkit megver, aki velünk szemben rosszul viselkedik.... Azt is beszélték, hogy az oroszok a németeknél is rosszabbak, de nem hisszük [...] Megint jönnek a Ju-k. Kivilágítják ıket. Lınek rájuk. Nagyon szép II. 7. Itt a front. Az emeleti két erkélyre géppuskát szerelnek fel. Az én szobámba gépágyút akartak elhelyezni Istenke állatai. Az egyik némettel beszélgettem, az elıszobában, amikor az ajtó elıtt akna robbant és a német összeesett. Az egyik repesz finoman lenyírta az ujjait tövig. Üvölt szegény. A kertben levı hasábfáinkat széthordják, abból építik az ablakokba a barikádot. Bútorokat is az ablakba rakják. Míg ık az egyik szobában építenek, én a másikban bontok. Hordom vissza a bútorokat. Úgy határoztunk maradunk, mert ahogy Nagyapa mondotta E ház alatt éltünk, e ház alatt halunk meg vagy maradunk meg. Szóval most kezd érdekes lenni. Ami eddig volt az csak csalás volt II. 9. Velünk szemben már a pályatesten is vannak oroszok a vonat kerekei alól lınek. Reggel fél 9. A pince feljáratánál állok. Az elıbb érkezett 17 német a ház védelmére. Van közöttük angol származású SS is. 5-en itt állnak mellettem. Közben írok. Nem beszélgetünk. Nagyon idegesek. Egyik cigarettát a másik után szívják. A kezük remeg. Géppisztoly táraikat töltik fel... Már eddig ketten kérték, hogy átöltözhessenek civilbe. Az emeleten ott lehet, azt nem engedjük, hogy az óvóhelyen öltözzenek. [...] A házban még egy ló döglött meg. A falak embermagasságig véresek, lóvéresek II. 10. Negyed 10. Az egyik katona a szalonablakon leselkedett ki (a kis kíváncsi) lelıtték. Fejlövést kapott. Amikor a szalonban jártam és az ablak alatt, ahol ıt kilıtték átbújtam (mivel mutatkozni nekem sincs kedvem) belenyúltam véletlenül a földön szétfolyt agyvelıs vérbe. Ebéd közben jutott az eszembe, hogy még azóta nem mostam kezet. Azért ettem nyugodtan tovább. Kezet mosni luxus. Már az óvóhely feljáró felıl is lınek. Ilyennek képzeltem a háborút. Most már nagyon unom. Nagyon aknáznak. A házmester lakásában már négy hulla fekszik II. 12. Felmentem a lakásba. Siralmas dolog a szobákon végig menni. 8 döglött ló van a lakásban. Falak embermagasságig vörösek a vértıl. Tele van minden trágyával és törmelékkel. A padlás födéme egy szoba nagyságnyi helyen leszakadt. Minden ajtó, szekrény, bútor, ablak széjjeltörve. Nincsen ép darab. Vakolat alig van. A ház elıtt elhagyott német trénkocsik. [...] Döglött lovakon sétál az ember. A lovak puhán rugalmasak. Ha az ember ugrál rajtuk, akkor a lıtt sebeken véres buborékok keletkeznek és szörtyögnek II. 13. Reggel oroszok jöttek. Pálinkát kerestek. Nem találtak, elmentek. Mindig több és több esetet hallunk hogy az oroszok nıkkel erıszakoskodnak.... Pozsonyiék jönnek át d.u. és mesélték hogy náluk az oroszok mindent elraboltak. Amikor az utcán voltam, egy orosz kezembe nyomott egy demizsont és el akart vinni. Jött a szomszéd házmester, annak a kezébe nyomtam, így az orosz ıt vitte el. Kíváncsi vagyok, hova vitte. [...]

6 6 MAGYARORSZÁG MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGEI A második világháborúban az akkori Magyarország 14,5 milliós lakosságának mintegy 6,2 %-a, azaz körülbelül 900 ezer fı pusztult el. Közülük ezerre becsülhetı a katonák, és közel 500 ezerre a zsidók száma. [...] A szovjet hadifogságba mintegy 600 ezren kerültek, túlnyomórészt katonák, de kb ezer polgári személy is. Az angolszászoknak 300 ezren adták meg magukat. [...] (In. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században) Magyarország veszteségei %-ban Vasúti sínhálózat 40 % Vasúti jármőpark % Vas-és fémipar 48,1 % Vegyipar 48 % Ruházati ipar 55,5 % Szarvasmarha-állomány 44 % Lóállomány 56 % Juhállomány 80 % Sertésállomány 79 % Nemzeti vagyon összesen 40 % FEGYVERSZÜNETI EGYEZMÉNY A SZÖVETSÉGES HATALMAK ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTT (1945. JANUÁR 20.) Fegyverszüneti egyezmény, melyet egyrészrıl a Szövetséges Szocialista Szovjetköztársaságok, az Egyesült Brit Királyság és Észak-Írország, az Amerikai Egyesült Államok, másrészrıl Magyarország kötöttek meg Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya beismerve azt a tényt, hogy Magyarország a Szövetséges Szocialista Szovjetköztársaságok, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és a többi Egyesült Nemzet ellen viselt háborút elvesztette elfogadja a fent említett Három Hatalom Kormányainak fegyverszüneti feltételeit, amelyek úgy maguk, mint a Magyarországgal háborús viszonyban lévı Egyesült Nemzetek nevében közöltek.a fent ismertetettek alapján, egyrészrıl a szövetséges (szovjet) Fıparancsnokság képviselıje, Vorosilov K. E., a Szovjetunió marsallja aki a Magyarországgal háborús viszonyban levı összes Egyesült Nemzetek nevében eljáró Szovjetunió, Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kormányaitól megfelelı meghatalmazást nyert, másrészrıl Magyarország Ideiglenes Nemzeti kormányának megfelelı meghatalmazással rendelkezı képviselıi: Gyöngyösi János külügyminiszter úr, Vörös János vezérezredes, honvédelmi miniszter úr és Balogh István miniszterelnökségi államtitkár úr aláírták a következı feltételeket: 1. a) Magyarország megszüntette a Szovjetunió és a többi Egyesült Nemzet közte a Csehszlovákia ellen viselt háborút, Németországgal fennállott minden viszonyát megszakította, és hadat üzent Németországnak. b) Magyarország Kormánya kötelezi magát, hogy lefegyverzi a Magyarország területén lévı fegyveres erıket és hadifoglyokként átadja azokat. Magyarország Kormánya kötelezi magát, hogy internálja a német állampolgárokat. [...] e) Magyarország Kormánya kötelezi magát olyan szárazföldi, tengeri és légierık fenntartására [...], amelyek a Szövetséges (Szovjet) Hadseregfıparancsnokság fıvezetése alatti szolgálatra rendelhetnek. [...] Magyarország legalább nyolc nehézfegyverzettel ellátott gyaloghadosztályt állít ki. Ezek az erık a Szövetségesek területén nem használhatók fel, csak az érdekelt Szövetséges Kormány elızetes beleegyezésével.

7 7 d) A Németország elleni hadmőveletek beszüntetésével a magyar fegyveres erık leszerelendık, és a Szövetséges Ellenırzı Bizottság felügyelete alatt békeállományba helyezendık. [...] 2. Magyarország kötelezte magát, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia általa megszállt területeirıl visszavonja az összes magyar csapatokat és hivatalnokokat Magyarország december 31-én fennállott határai mögé, továbbá hatályon kívül helyez minden olyan törvényhozási és közigazgatási szabályt, amely az annexióra, vagy pedig csehszlovák, jugoszláv és román területek Magyarországhoz csatolására vonatkozik. 3. Magyarország Kormánya és Hadsereg fıparancsnoksága biztosítja a szovjet csapatok és más Szövetséges csapatok számára a szabad mozgási lehetıséget magyar területen, [...] a csapatszállításokat minden rendelkezésére álló közlekedési eszközzel, a saját költségére fogja elısegíteni, szárazon, vízen és levegıben. 4. Magyarország Kormánya haladéktalanul szabadon bocsátja az összes szövetséges hadifoglyokat és intemáltakat. [...] saját költségére, elegendı élelemmel, ruházattal, orvosi segítséggel, tisztálkodási eszközökkel és szerekkel látja el az összes szövetséges hadifoglyokat, internáltakat, áttelepített és menekült személyeket, köztük Csehszlovákia és Jugoszlávia polgárait is. Szállítási eszközökrıl is gondoskodik, hogy e személyek bármelyike visszatérhessen országába. [...] 6. Magyarország Kormánya kötelezi magát, hogy [ ] teljes épségben visszaszolgáltatja a Szovjetuniónak, valamint Csehszlovákiának és Jugoszláviának, úgyszintén az összes Egyesült Nemzeteknek, mindazokat az értékeket és anyagokat, melyek állami, társadalmi és szövetkezeti szervezetek, vállalatok, intézmények, vagy egyes polgárok tulajdonát képezik, mint gyárak és üzemek felszerelését, mozdonyokat, vasúti kocsikat, traktorokat, gépkocsikat, történelmi emlékeket, muzeális értékeket és minden egyéb vagyont, amit a háború folyamán az Egyesült Nemzetek területérık Magyarország területére szállítottak. 7. Magyarország Kormánya és Fıparancsnoksága kötelezettséget vállal, hogy hadizsákmányként a Szövetséges (Szovjet) Fıparancsnokság rendelkezésre bocsát minden Magyarország területén lévı német katonai tulajdont - beleértve a német flotta hajóit is. [ ] 11. A Magyar Kormány köteles rendszeresen magyar valutában pénzösszegeket kifizetni és árukat (üzemanyagot, élelmiszert stb.), eszközöket és szolgáltatásokat rendelkezésre bocsátani, melyekre a Szövetséges (Szovjet) Fıparancsnokságnak funkciói teljesítésére, valamint a Szövetséges Államok ama misszióinak és képviseleteinek, melyek a Szövetséges Ellenırzı Bizottsággal kapcsolatban állanak, szükségük lehet. [ ] 12. Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadmőveleteivel és ez országok területének megszállásával- Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának. Emellett tekintetbe véve, hogy Magyarország nemcsak megszüntette a háborút az Egyesült Nemzetek ellen, hanem hadat is üzent Németországnak - [...] az okozott károkat nem teljes egészében, hanem csak részben téríti meg. Ez a kártérítés 300 millió amerikai dollárban állapíttatik meg, melyet hat év folyamán törleszt le áruban (gépekben, folyami hajókban, gabonában, jószágban stb.). A kártérítés összegébıl 200 millió amerikai dollár a Szovjetuniót illeti meg, a Csehszlovákiának és Jugoszláviának járó kártérítés összege pedig 100 millió amerikai dollár. [...] 14. Magyarország közre fog mőködni a háborús bőncselekményekkel vádolt személyek letartóztatásban, az érdekelt kormányoknak való kiszolgáltatásban és az ítélkezésben e személyek felett. 15. [...] feloszlatja a magyar területen lévı összes Hitler-barát vagy más fasiszta politikai, katonai jellegő szervezeteket. [...] 16. Idıszakos vagy egyéb irodalmi termékek kiadása, behozatala és terjesztése Magyarországon, színielıadások rendezése, mozgóképek bemutatása, a rádióállomások, a posta, a távíró, a távbeszélı mőködése a Szövetséges (Szovjet) Fıparancsnoksággal való megegyezés alapján történik. 17. A magyar polgári közigazgatás visszaállíttatik Magyarországnak mindazon területén, amely az arcvonaltól nem kevesebb, mint So-100 kilométerre (a helyi viszonyoktól függıen) fekszik, emellett a magyar közigazgatási szervek kötelezik magukat, hogy a béke és a közbiztonság helyreállítása érdekében végrehajtják a Szövetséges (Szovjet) Fıparancsnokság vagy a Szövetséges Ellenırzı Bizottság instrukcióit és utasításait. [...] 18. A fegyverszünet egész idıtartamára Szövetséges Ellenırzı Bizottságot létesítenek Magyarországon, [...] a Szövetséges (Szovjet) Fıparancsnokság képviselıjének elnöksége alatt és az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok képviselıinek részvételével. 19. A bécsi döntıbíróság évi november hó 2-án kelt határozatai és az évi augusztus hó bécsi döntés ezennel érvénytelennek nyilváníttatnak. Moszkva, január 20.

8 8 A FÖLDREFORMRÓL 1 A földreform-értekezlet március 10-én ült össze, vegyesen kormánytagok és pártvezetık részvételével. Sürgıs volt a megegyezés, hogy március 15-ki dátumozással mint 600-as kormányrendeletet kiplakátírozhassák. A kommunistákat Rákosi Mátyás, Révai József, Nagy Imre képviselte; a kisgazdapártot Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla; a szociáldemokratákat Valentiny Ágoston, Bán Antal és Takács Ferenc; a parasztpártot Veres Péter, Erdei Ferenc és jómagam. A földkérdés robbanékonyságára, forradalmi jelentıségére való tekintettel a földmővelésügyi tárcát az ideiglenes kormányban a kommunisták maguknak követelték, így lett Nagy Imre a földmővelésügyi miniszter. Két szempont vezette ıket: velük azonosuljon a földreformprogram elıkészítése és végrehajtása, de oly módon, hogy a sikere ellenére minél zavarosabb és komplikáltabb helyzetet teremtsen, amivel aztán megnyithatják az utat a kollektivizáláshoz, mert kétségtelenül az volt a végsı céljuk. [...] A kisgazda- és a szociáldemokrata párt még jóval a háború elıtt kidolgozta agrárprogramját, ami lényegében a földreformmal (földosztás) együtt szövetkezeti keretet akart biztosítani a mezıgazdasági termelésnek. A Márciusi Front programja, a híres 12 pont, amit én olvastam fel március 15-én a budapesti Nemzeti Múzeum történelmi lépcsıirıl, az ötszázon felüli birtokok kisajátítását követelte. Ezt a maximális birtokhatárt az illegális kommunista párt vezetısége magáévá tette. A parasztpárt programja szintén az ötszáz holdon felüli birtokok kisajátítása volt, amihez azonban Erdei és Veres Péter nem tartotta magát, s a kommunisták befolyására, míg én Malinovszkij fıhadiszálláshoz tartozó hadbíróság foglya, majd kvártirusa voltam, a Szabadság címő koalíciós napilap január 14-i számában, nyakatekert megoldással álltak elı. Ez a program az ún. úri birtok száz, és a parasztbirtokok kétszáz holdon felüli területét javasolta kisajátítani. A megkülönböztetı programot Nagy Imre, Donáth Ferenc és Gerı Ernı körvonalazta, s a március 10-i földreform-értekezlet elé kész kormányrendelet formájában beterjesztették. Hozzászólásomban a kommunistaparasztpárti javaslatot visszautasítottam, s a Márciusi Front módosított programjával álltam elı: sajátítsuk ki a nagybirtokok ötszáz holdon és a középbirtokok ötven holdon felüli területét. Ez látszatra radikálisabb volt a hatszázas rendeletnél, én azonban két ütemben akartam a földreformot végrehajtani; elıször az ötszáz holdon felüli birtokok kerültek volna sorra, s míg az újgazdák berendezkedhetnek, megszokhatják a sajátjukban való termelést, a középbirtokok elláthatják élelemmel az országot, elsısorban a városokat; akkor két-három év múlva jött volna az ötven holdon felüli birtokok kisajátítása. Az úri és a paraszti birtokhatár igazságtalan, egyben ostoba volt, mert a kettıt alig lehetett megkülönböztetni, legalábbis a tulajdonosok mentalitását és magatartását illetıen. A kérdést még komplikálta, hogy a rendelet, illetve késıbb a törvény, egy harmadik kategóriát is megállapított; az ellenállási érdemek jutalmazására függetlenül a tulajdonos minısítésétıl, háromszáz holdat meghagyott volna, ha bető szerint értelmezik és végrehajtják. (A megkülönböztetés következményeként furcsa társasjáték kezdıdött el: finomkodó urak parasztoknak vallották magukat, hogy megtarthassanak kétszáz holdat, kemény basáskodó parasztok uraknak minısültek, különösen, ha kommunistaellenesek voltak, hogy csak száz holdhoz legyen jussuk. A földesúri ellenállók száma is jelentısen megnövekedett.) Volt még egy második javaslatom is: kértem, hogy a tanító rendeknek és a protestáns kollégiumoknak hagyjunk meg ezer-ezer holdat. Pátosszal érveltem, Debrecen, Sárospatak, Pannonhalma, Kalocsa egy-egy darab magyar történelem, ne legyen a magyar demokrácia háládatlan velük szemben. Egyik javaslatom se fogadták el, a rendelet szövege már ki volt nyomva, a plakátok az március 15-i dátummal elkészültek, a pártközi értekezlet egyetlen feladata, hogy jóváhagyja. [...] Az is nyilvánvaló volt, hogy a kommunisták nem akartak egy mintaszerő földreformot; nekik az egész arra volt jó, hogy maguk mellé állítsák a szegényparasztságot, mint politikai erıt, gazdaságilag pedig elıkészítsék a kollektivizálást. Ók már akkor tudták, hogy a parasztságot kíméletlenül beterelik a kolhozokba. Minél rosszabb a földreform, minél több a kifogás, annál könnyebb érvelni, hogy a két út gazdálkodás sivársága és a közös gazdálkodás áldásai ahogy azt Rákosi 1948-ban Kecskeméten kifejtette közül melyiket kell és fıleg ajánlatos választani. 1 Részletek Kovács Imre parasztpárti politikus emlékirataiból (In. Kovács Imre: Magyarország megszállása, pp )

9 9 Én a kisbirtokos Magyarország híve voltam. A földreform elıtt volt négyszázezer olyan paraszti birtok, amit a tulajdonosa maga meg tudott mővelni, már úgy értem a családjával együtt. A földreformmal hatszázezer új gazdaság létesült, megint csak akkora területen, mely a család munkaerejét lekötötte: én ezt az egymillió parasztgazdaságot akartam megszervezni szövetkezetileg. A kisebb egységek, kertek, gyümölcsök, szólók más problémát jelentettek. [...] AZ IDEIGLENES KORMÁNY RENDELETE A FÖLDOSZTÁSRÓL (1945. MÁRCIUS 17.) 1.. A rendelet célja, hogy valóra váltsa a magyar földmíves nép évszázados álmát, és birtokába adja ısi jussát, a földet. A feudális nagybirtokrendszer megszüntetése biztosítja az ország demokratikus átalakulását és jövıbeli fejlıdését, a földesúri birtokok parasztkézre adása megnyitja a politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi felemelkedés útját az évszázadok óta elnyomott magyar parasztság elıtt. A földreform végrehajtása életbevágó nemzeti érdek és gazdasági szükségesség. A nagybirtokrendszer megszüntetése után Magyarország mezıgazdasága erıs, egészséges és termelıképes kisbirtokon fog nyugodni, melyek a birtokosok telekkönyvileg bejegyzett magántulajdonát képezik. [...] 9.. A megváltásnál az Évi január elsı napján fennállott tényleges birtokállapotot kell figyelembe venni azzal, hogy egy tulajdonost illetı valamennyi mezıgazdasági mővelés alatt álló ingatlant egybe kell számítani. Az erık kisajátításáról a 19.. rendelkezik Földhöz juttatás céljára megváltás ellenében igénybe kell venni a 100 kat. holdon felüli, illetve a Székesfıváros határától számított 30 km-es körzetben az 50 kat. Holdon felüli birtokokat Teljes egészében igénybe kell venni az 1000 kat. holdat meghaladó minden mezıgazdasági földbirtokot. [...] 33.. Egy igényjogosultnak juttatott föld nem lehet nagyobb olyan birtokegységnél, amelyet egy földmővelı család a maga erejével meg tud mővelni. Ennek megállapításánál figyelembe kell venni a felosztásra kerülı birtok fekvését, minıségét és mővelési ágát Egy igényjogosultnak juttatott szántóföld és rét együttvéve 15 kat. holdat, kert és szılı együttvéve 3 kat holdat nem haladhat meg. [...]

10 10 RÉSZLETEK A BENESI DEKRÉTUMOKBÓL (1945) 2 Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén levı vagyonát állami kezelés alá veszik [...]. Állami szempontból megbízhatatlanoknak kell tekinteni: a német vagy magyar nemzetiségő személyeket. Azok a német vagy magyar nemzetiségő csehszlovák állampolgárok, akik az idegen megszálló hatalom jogszabályai értelmében német vagy magyar állampolgárságot szereznek, az ilyen állampolgárság megszerzésének napján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. A többi német vagy magyar nemzetiségő csehszlovák állampolgár e dekrétum hatálybalépése napján elveszti csehszlovák állampolgárságát. [...] A többi német vagy magyar nemzetiségő csehszlovák állampolgár e dekrétum hatálybalépése napján elveszti csehszlovák állampolgárságát. [...] bevezetjük azon személyek munkakötelezettségét, akik [...] elvesztették csehszlovák állampolgárságukat. [...] Az állami szempontból megbízhatatanoknak tekintett személyeknek a köztársaság hatóságai vagy szervei által ırizetbe vételét a törvény által engedélyezett eseteken kívül is, vagy ideiglenes ırizetben (fogságban) tartásuk meghosszabbítását a törvényben engedélyezett idıtartamon túlmenıen is törvényesnek kell tekinteni. [...] FONTOSABB POLITIKAI PÁRTOK 1945-BEN 2 A csehszlovákiai német és magyar kisebbség kollektív jogfosztottságát kimondó, Eduard Benes által aláírt elnöki rendelet

11 11 VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK 1945-BEN Az egyes pártok által szerzett mandátumok Forrás: Az FKGP jelöltjeinek választási aránya Forrás:

12 12 Az SZDP jelöltjeinek választási aránya Az MKP jelöltjeinek választási aránya Az NPP jelöltjeinek választási aránya Forrás:

13 13 AZ MTI MAGYAR KÖZVÉLEMÉNYKUTATÓ INTÉZET FELMÉRÉSE A KÖZTÁRSASÁGI ÁLLAMFORMÁRÓL ÉS A KÖZÉLETI SZEMÉLYISÉGEK NÉPSZERŐSÉGÉRİL (1946. JANUÁR) Forrás:

14 14 A /1945. SZÁMÚ KORMÁNYRENDELET A NÉMETEK KITELEPÍTÉSÉRİL A minisztérium és a Szövetséges Ellenırzı Tanács évi november hó 20-án kelt és a magyarországi német lakosság Németországba való áttelepítésérıl szóló határozat végrehajtásának tárgyában az 1945:XI. tc ában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendeli: 1. Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségőnek vagy anyanyelvőnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt. 2. (1) Az 1. rendelkezése nem vonatkozik a nem német nemzetiségő (anyanyelvő) személy vele együtt élı házastársára és kiskorú gyermekeire, valamint a velük - már a jelen rendelet hatálybalépését megelızıen is - közös háztartásban élı felmenıkre (szülık, nagyszülık), ha azok 65. életévüket december hó 15. napja elıtt már betöltötték. (2) Az 1. rendelkezését nem kell alkalmazni arra, aki cselekvı tagja volt valamely demokratikus pártnak, vagy legalább 1940 óta tagja volt a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó valamely szakszervezetnek. (3) Nem kell alkalmazni az 1. rendelkezését azokra sem, akik bár német anyanyelvőek, de magyar nemzetiségőeknek vallották magukat, ha hitelt érdemlıen igazolják, hogy a magyarsághoz való nemzethő magatartásukért üldöztetést szenvedtek. [...] 3. (1) Az áttelepülésre kötelezett személyeknek - tekintet nélkül arra, hogy az ország területén vagy azon kívül tartózkodnak - minden ingó és ingatlan vagyonát a jelen rendelet hatálybalépése napjától kezdıdıen zár alá vettnek kell tekinteni, a tulajdonos (birtokos) abból semmit el nem idegeníthet és azt meg sem terhelheti. A zár alá vett készletekbıl (élelmiszer, takarmány, tüzelı stb.) a tulajdonos (birtokos) csak a rendes háztartási és gazdasági szükségletének megfelelı mennyiséget használhatja fel. (2) A zár alá vett vagyont leltározni kell. A leltárak elkészítéséhez és a leltárba vett vagyontárgyak megırzéséhez szükséges szakszemélyzetet az illetékes miniszterek bocsátják rendelkezésre. (3) Azt, hogy az áttelepülésre kötelezett milyen ingóságokat vihet magával, a belügyminiszter állapítja meg. (4) Az (1) bekezdésben foglalt tilalmak megszegése, valamint a zár alá vett vagyontárgyak megrongálása vagy megsemmisítése bőntett és büntetése tíz évig terjedhetı fegyház. 4. (1) Az áttelepülésre kötelezett személyeket (1. ) minden községben (városban) lakóházanként össze kell írni, és a közös háztartásában élıket családonként csoportosítva jegyzékbe kell foglalni. Külön névjegyzékbe kell foglalni azokat, akik az összeíráskor lakóhelyükrıl távol vannak. [...] 5. (1) Az áttelepülésre kötelezettek névjegyzékét a község (város) hirdetı tábláján ki kell függeszteni. (2) A névjegyzékbe felvett személyek lakóhelyüket csak a községi rendırhatóság engedélyével hagyhatják el. ilyen engedély csak kivételesen indokolt esetekben adható (3) Akik lakóhelyüket engedély nélkül elhagyják, vagy magukat az áttelepülési kötelezettség alól kivonják, azokat áttelepítésükig rendırhatósági ırizetbe kell venni (internálni), ingó és ingatlan vagyonukat pedig el kell kobozni. Budapest, évi december hó 22-én Tildy Zoltán s.k. miniszterelnök RÉSZLETEK A DEMOKRATIKUS ÁLLAMREND VÉDELMÉRİL SZÓLÓ TÖRVÉNYBİL (1946/VII. TC.) 1. (1) Bőntett miatt büntetendı, aki az évi I. törvényben megalkotott demokratikus államrend vagy demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló cselekményt követ el, mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez, vezet vagy azt lényeges anyagi támogatásban részesíti.

15 15 (2) Bőntettet követ el az is, aki az (1) bekezdésben meghatározott mozgalomban vagy szervezkedésben tevékeny részt vesz vagy azt elımozdítja. 2. Bőntettet követ el: a) aki az 1. (1) bekezdésében meghatározott államrend vagy köztársaság megváltoztatására lázít, b) a demokratikus államrend vagy annak alapintézményei ellen győlöletre izgat, c) egyes személyek vagy csoportok ellen azok demokratikus vagy köztársasági meggyızıdése miatt győlöletre izgat. [...] A jelen törvényben meghatározott bőncselekmények esetében [...] a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését minden esetben ki kell szabni. A bőntettek miatt külföldit az országból ki kell utasítani és a visszatéréstıl örökre el kell tiltani, belföldit pedig abból a községbıl, ahol tartózkodása a demokratikus államrend szempontjából veszedelmes, akkor is ki lehet tiltani, ha az az elítéltnek illetıségi helye. Az 1. (1) bekezdésében meghatározott bőntett miatt ezen felül az elkövetı egész vagyonának, a jelen törvényben meghatározott egyéb bőntettek miatt pedig egész vagyonának vagy vagyona meghatározott hányadának elkobzását is ki kell mondani. [...] RÉSZLETEK A BALOLDALI BLOKK PROGRAMJAIBÓL (1946. MÁRCIUS) Független Kisgazdapárt haladó demokratái egyetértenek a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt harcával a reakció ellen. Kérjük és kívánjuk pártunk vezetıségétıl, hogy ezt a harcot pártunk reakciós csoportja ellen nyomban indítsa meg, és velük szemben a konzekvenciákat haladéktalanul vonja le. Hisszük, hogy mindez pártunk, a magyar demokrácia, egyben a magyar jövendı megerısödését szolgálja. [...] A Magyar Kommunista Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Szakszervezeti Tanács és a Nemzeti Parasztpárt együttes erıvel veszi fel a harcot az elıretörı reakcióval szemben, amely elsısorban a Független Kisgazdapárt jobbszárnyán jelentkezik. [...] A MAGYAR-SZLOVÁK LAKOSSÁGCSERE-EGYEZMÉNY ÉS KÖRÜLMÉNYEI ( ) Értesítés az áttelepítésrıl: Meghatalmazott az áttelepítendı magyarok érdekvédelmére Csehszlovákiában 1813/1947. Mészáros József Úrnak Értesítem, hogy a csehszlovák hatóságok közlése szerint Önt és családját a magyar-csehszlovák lakosságcsere keretében Magyarországra telepítik át. Az áttelepülés pontos napját a szállítási terv kidolgozása után közölni fogom. Tájékoztatásul közlöm, hogy visszamaradó ingatlan vagyona a Magyar-csehszlovák Vegyesbizottság 10. számú véghatározata ill. bek. 1. pontja alapján szervezett helyi összeíró bizottság útján összeírás tárgyát képezi. A helyi összeíró bizottság tagjai: egy magyar hivatalnok, egy csehszlovák jegyzıkönyvvezetı, egy vagy két összeíró bizalmi és egy-egy a vagyonátvételre kijelölt csehszlovák hivatalnok. Ezen értesítésem vétele után azonnal szerezze be ingatlan vagyonára vonatkozó összes igazoló okiratait (telekkönyvi kivonat, adásvételi és csereszerzıdések, hagyatékátadó végzések, bírói ítéletek, községi bizonyítványok stb.). Az okiratokat a csehszlovák hatóságoknak díjmentesen kell kiállítani. Felhívom nyomatékosan figyelmét arra, hogy az összeírás során minden ingatlan vagyontárgyát be kell

16 16 jelentenie, mivel utólagos bejelentés érvényesítése igen nagy akadályokba ütközne. Az elkobzott ingatlanokat is be kell jelentenie. Azonnal szerezzen be az adóhivataltói pontos és részletes kimutatást adó hátralékairól. Felhívom figyelmét arra, hogy áttelepüléskor minden ingóságát magával viheti. Csatolom a Magyar-csehszlovák Vegyesbizottság 26. számú véghatározatát. Csehszlovák korona készpénzének forintra való átváltása érdekében felhívom figyelmét a mellékelten megküldött pénzügyi tájékoztatóra azzal, hogy az áttelepülık pénzátváltása a mindenkori helyzetnek legmegfelelıbb, legelınyösebb árfolyamon történik. Végül értesítem, hogy az ingóságok elızetes összeírásakor amely csak a szükséges férıhely nagyságát (vagon számát) van hivatva megállapítani minden ingóságát jelentse be. Pozsony, április 18. Idézet egy fıispán levelébıl: Meghatalmazott helyett: Berecz Kálmán Érsekújvár Kérem Külügyminiszter Urat: hasson oda esetleg az orosz, angol, vagy amerikai kormány támogatásával a csehszlovák kormánynál, hogy a kiutasításokat és a magyarokkal őzött kegyetlenkedéseket, elhurcolásokat szüntesse be, annyival is inkább, mert a kiutasítottak 90%-a nem fasiszta, 1/3-ad része a Csehszlovákiához csatolt terület ıslakója. Kérem Külügyminiszter Urat, hasson oda, hogy a kiutasított magyarság a jogos tulajdonát tevı ingóságait visszakaphassa, ha pedig ez elháríthatatlan akadályokba ütköznék, úgy ezen ingóságok teljes forgalmi értékét hadikárpótlásba beszámítás mellett a magyar kormány fizesse ki nekik. A Felvidékrıl kiutasított tisztviselık kormányrendeletre költözködtek 1938-ban a most ismételten cseh impérium alá került területekre minden ingóságukkal együtt, tehát semmiképpen nem sújthatók azzal a büntetéssel, hogy végeredményben a magyar kormány által megtérítendı kár érje ıket minden értékük eltulajdonítása folytán. Szikszó, június hó Gyöngyösi János külügyminiszter panasza a párizsi békekonferencián (1946. augusztus): A háborús zőrzavarból kiemelkedı magyar demokrácia elıbb megdöbbenéssel, majd elkeseredéssel tapasztalta, hogy Csehszlovákiából az emberiesség elveit megtagadva, sokszor néhány óra alatt, éjnek idején, kis kézipoggyásszal magyarok ezreit teszik át a határon. A Szlovákiában élı magyart állampolgárságától, sót legelemibb emberi jogaitól is megfosztották. Elrendelték a magyar nemzetiségőek vagyonának elkobzását. Magyar ember törvényesen sem szellemi, sem fizikai munkát nem vállalhat. Jogvédelemben nem részesül, szakszervezeti tag nem lehet, politikai jogokat nem gyakorolhat. A magyar nyelv használata hivatalokban, sok helyen templomokban, általában nyilvános helyeken tilos és büntetendı. Sajtótermék Csehszlovákiában nem jelenhetik meg magyar nyelven. Táviratozni, telefonálni magyarul nem lehet. Magyar ember rádiókészüléket nem tarthat. Semmiféle magyar oktatás nincs, sót még a magyar nyelvő magánoktatást is büntetik. A csehszlovák hatóságok elrendelték a magyar nemzetiségő köz-és magánalkalmazottak kártérítés nélkül való elbocsátását, a nyugdíjak fizetését beszüntették, és még a hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák sem kapják meg a nekik járó segélyt. A magyar kormány e sajnálatos intézkedések ellenére mindent elkövetett a magyar-csehszlovák viszony megjavítására. Ennek a célnak érdekében a magyar kormány, saját meggyızıdésével ellentétben, a nagyhatalmak által is ajánlott közvetlen magyar-csehszlovák tárgyalások során olyan lakosságcsere-egyezményt kötött, amelynek értelmében a Magyarországon lakó szlovákok és csehek önként jelentkezhetnek Csehszlovákiába való átköltözésre, a csehszlovák kormánynak viszont joga van az önként jelentkezı szlovákok és csehek számának megfelelı magyart kényszerrel Csehszlovákiából Magyarországra áttelepíteni. Ezen egyezmény értelmében a magyar kormány megengedte, hogy Magyarországon hat héten keresztül külön csehszlovák bizottság, csehszlovák katonai kísérettel, rábeszélı tevékenységet fejthessen ki, és a szlovákokat önkéntes jelentkezésre ösztönözze. Ennek értelmében 700 csehszlovák kiküldött a propaganda minden eszközével mőködött magyar területen, és sza-

17 17 badon használhatta a magyar rádiót, nem is beszélve saját sajtótermékeirıl és falragaszairól. Mindezeken kívül nyilvános összejöveteleket, színházi és mozielıadásokat tartottak. Ilyen példátlanul álló propagandatevékenység után a lakosságcserére jelentkezett magyarországi szlovákok száma a szlovákiai magyarságnak legfeljebb 1/8-át teszi ki, tehát még a lakosságcsere lebonyolítása után is maradna Szlovákiában legalább félmillió magyar. Ezt a jelentıs magyar lakosságot a csehszlovák kormány részben Magyarországra akarja kitenni, részben egyszerően el akarja tüntetni azzal, hogy beolvadásra kényszeríti ıket. Mindezeket a rendszabályokat a csehszlovák kormány azzal próbálja indokolni, hogy a kisebbségi magyarság a müncheni válság idején elárulta Csehszlovákiát. A magyarságnak ezzel kapcsolatos magatartását illetıen legyen szabad utalnom az Egyesült Államok külügyminisztériuma által a közelmúltban közzétett német titkos okmányra. Eszerint szeptember 16-án Göring hívatta a berlini magyar követet, és szemrehányást tett neki azért, hogy az akkori nemzetközi válság idején a magyarság passzív magatartást tanúsított. Uraim! Bármily súlyos és bármily kétségbeejtı legyen is helyzetünk, lehetetlen megtagadni a legyızöttıl azt a jogot, hogy ezt a követelést az erkölccsel és az emberiességgel ellentétesnek ne találja. De ha akadna is magyar kormány, mely külsı kényszer folytán a döntést elfogadná, önmaga és a magyar demokrácia sírját ásná meg vele. A föld és a nép, amely azt évszázadokon keresztül megmővelte és az emberi civilizációba bekapcsolta, elválaszthatatlanul összetartozik. Ezt a kapcsolatot erıszakkal megbontani csak az emberi élet alaptörvényeinek megsértésével lehet. Ha Csehszlovákia meg akarja tartani azt a területet, amelyen magyarok élnek, akkor tartsa meg az ott élı magyarokat is, megadván nekik emberi és állampolgári jogaik teljességét. Ha azonban ezt Csehszlovákia bármely okból nem vállalhatná, és mindenképpen meg akarna szabadulni a magyar kisebbségtıl, akkor a magyar kormánynak ragaszkodnia kellene ahhoz az elvhez, hogy a népnek joga van a földhöz, amelyen él. GYÖNGYÖSI JÁNOS KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE A PÁRIZSI BÉKEKONFERENCIÁN (1946. AUGUSZTUS) Elnök Úr, Delegátus Urak! Engedjék meg, hogy mindenekelıtt köszönetemet fejezzem ki azért, hogy Magyarországot a konferencia elıtt való megjelenésre felszólították, s ezzel alkalmat adtak a magyar kormánynak arra, hogy kifejtse véleményét a második világháború befejezéséül szánt békeszerzıdésre vonatkozólag. Ez a felszólítás és a számunkra biztosított szólásszabadság azt a reményt kelti bennünk, hogy itt másfajta béketárgyalásról van szó, mint több mint negyedszázaddal ezelıtt. Azt reméljük, hogy a most folyó tárgyalásokból olyan elrendezés születik, amely tartós békét teremt, biztosítja Európa dunai területeinek egészséges fejlıdését, s ezáltal a legnagyobb mértékben hozzájárul egész Európa, valamint a világ más részeinek megbékítéséhez. [...] A békekonferencia elıtt ma egy új, demokratikus Magyarország jelenik meg. Egyesül benne az 1848-as szabadságharc lendülete 1918 demokráciájának erejével. Mint már e két alkalommal, úgy most ismét a magyar nép vette kezébe sorsának intézését, de ezúttal véglegesen. Az ideiglenes magyar kormány erıfeszítéseirıl a szovjet kormány nevében Vorosilov marsall is megállapította a magyar kormányt elismerı diplomáciai jegyzékben, hogy "Magyarország hozzájárult az Egyesült Nemzetek által Németország ellen vívott harc sikeréhez". De emellett a magyar demokrácia más pozitív eredményekre is tud hivatkozni, a rendkívüli kezdeti nehézségek ellenére. A feudális nagybirtokrendszert a földreform által radikálisan felszámolta, s kíméletlenül ítélkezett az elızı rendszerek háborús bőnösei felett. Az összes felszabadult országok közül Magyarország volt az elsı, amely szabad választásokat tartott, általános szavazati jog és titkos szavazás alapján. Megteremtette továbbá a szabad sajtót, a szabad kritikát és az eleven parlamenti életet. Tudjuk, hogy a demokrácia felépítése nem lehet néhány hónap gyors eredménye; szükségszerően vannak még hiányok és fogyatékosságok, de az elsı eredmények biztatóak, és ha a magyar demokrácia, az 1918-as eseményekkel ellentétben, megértésre és támaszra talál, ha a békeszerzıdés egyéni, társadalmi és nemzeti síkon megadja a boldogulás lehetıségét a magyar állam keretén belül és kívül élı magyaroknak, akkor bizalommal tekinthetünk a jövıbe, és alkalmunk lesz arra, hogy hasznos építı tagjai legyünk a demokratikus népek családjának. Amikor a magyar demokrácia jövıjét védelmezzük, távolról sem akarjuk feledni vagy eltagadni, hogy a lezárult nagy küzdelemben Magyarország, reakciós politikai rendszerének s elavult társadalmi rendjének hibájából,

18 18 valamint vezetıinek elvakultsága folytán szembehelyezkedett valamennyi nép ügyével s ezek között a magyar nép ügyével is. A magyar tömegek magatartása azonban fékezte kormányainak tevékenységét, s az 1944 márciusában bekövetkezett események, az országnak a németek részérıl történt megszállása, továbbá a német hatóságok részérıl támasztott követelések mind azt bizonyítják, hogy a régi rendszer magyar vezetıi, a magyar tömegek félreérthetetlen állásfoglalása következtében, nem szolgálták a nemzetiszocialista Németország ügyét abban a mértékben, amint azt Németország megkívánta volna, s ahogyan azt egyes államok jónak látták meg is tenni. Mindezen túlmenıen, a magyar parasztok, a fizikai és szellemi munkások megszervezték az ellenállási mozgalmat, szabotálták a németek háborús erıfeszítését, és sokan közülük részt vettek kü1földön más népek felszabadító harcaiban. [...] Magyarország kétségkívül hadat viselt Németország oldalán, és ezért felelısség terheli. Ennek a felelısségnek azonban nemcsak mennyisége, de minısége is különbözik a nemzetszocializmus és a fasizmus felelısségétıl, már csak ezért is, mert egy kis nép elhatározási szabadsága világerık mérkızése esetén szükségszerően korlátolt. [...] A demokratikus Magyarország elutasítja a revizionizmus agresszív politikáját, s a magyar nép igazi érzelmeit juttatva kifejezésre, békében és egyetértésben óhajt élni minden szomszédjával. [...] Azt az óhajt, hogy az összes magyarok egyetlen nemzeti állam határain belül éljenek, jogosnak kell tekinteni, azonban kétségtelen, hogy ennek a tervnek megvalósítása nehezen elhárítható földrajzi és politikai nehézségekbe ütközik. [...] Sajnos meg kell állapítanom, hogy mifelénk valamely nemzeti kisebbséghez tartozni gyakran nemcsak más állampolgárságot jelent, hanem megfosztottságot az emberi jogok gyakorlásától s részben az emberi méltóság biztosítékaitól. [...] Szükséges lenne tehát, hogy az Egyesült Nemzetek megfelelı jogszabályainak életbelépéséig a kevert lakosságú közép- és kelet-európai államok különleges kötelezettségeket vállaljanak e szabadságjogok gyakorlására vonatkozólag. [...] A háború befejezése óta szerzett tapasztalatok alapján Magyarország különösen aggasztónak látja a magyarság helyzetét egyrészt Romániában, ahol több mint másfélmillió magyar él, másrészt Csehszlovákiában, ahol a csehszlovák statisztika szerint is több mint a magyarok száma. [...] A gyıztes nagyhatalmak intencióit a román fegyverszüneti szerzıdés szövegébıl véltük kiolvashatni. Ezen szerzıdés 19. szakasza szerint Erdély, illetve annak nagyobb része Romániát illeti meg. Ezt a szöveget véve alapul, csak szerény igényekkel léptünk fel. Az elsı világháborút megelızıen Magyarországhoz tartozott km2 erdélyi területbıl csupán km2 visszaadását kértük abban a reményben, hogy ez az a megoldás, amely biztosítja a két nép közötti egyetértést. Így Románia határain belül kb. ugyanannyi magyar maradna, amennyi román magyar területre kerülne. Ezáltal mindkét népnek azonos érdekei főzıdnének a nemzetiségi probléma kielégítı megoldásához, aminek eredményeképpen a határon innen és túl élı kisebbségek számára széles körő területi autonómiát is lehetne biztosítani. Magyarország másik fontos külpolitikai kérdése a magyar-csehszlovák viszony rendezése. Meg kell mondanom, hogy a demokratikus Magyarország, amely törekvéseinek elıterébe a szomszéd államokkal való jó viszonyt, sıt baráti együttmőködést állította, a legnagyobb reménységgel tekintett a Csehszlovák Köztársaság felé, amelyet Masaryk Tamás nemes eszményei letéteményesének tartott. Fájdalmas csalódást jelent számunkra, és nem a mi hibánk, hogy ennek a jó viszonynak a kialakítása lehetetlenné vált. [...] A békeszerzıdés-tervezet gazdasági rendelkezései elsı pillantásra is terhesebbnek látszanak, mint a fegyverszüneti szerzıdésnek már önmagukban is súlyos feltételei. Megerısítve e régebbi szerzıdés alapelveit, sıt részleteiben súlyosbítva azokat, a tervezet különféle új rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek növelik azokat a nehézségeket, amelyekkel Magyarország máris küzd, és veszélyeztetik belsı újjáépítését, amely pedig nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése végett szükséges. Nem akarok másra utalni, mint azokra a cikkelyekre, amelyek az Egyesült Nemzetek területén lévı magyar javak felszámolásáról intézkednek, vagy azokra, amelyek törlik a Németországgal és volt szövetségeseivel szemben fennálló követeléseket és kártérítési igényeket. [...] A stabilizációs költségvetés erıfeszítéseink felsı határát jelenti. A jóvátételre, a Szövetséges Ellenırzı Bizottság és a megszálló hadsereg eltartására elıirányzott összegek a költségvetés bevételeinek 40 százalékára, kiadásainak egyharmadára rúgnak. De még ilyen körülmények között is csak azért elegendı a jóvátételre elıirányzott összeg, mert a Szovjetunió jóindulata lehetıvé tette a progresszív törlesztést, és az elsı két év törlesztésébe betudott egy értékes külföldi magyar vagyonrészt. Ez az elıkelı gesztus, valamint az a hála, amellyel országunk felszabadítóinak tartozunk arra kötelez bennünket, hogy erıink teljes megfeszítésével eleget

19 19 tegyünk kötelezettségeinknek. [...] Tudjuk, az Egyesült Nemzetek nemcsak a békeszerzıdések megszövegezését tőzték ki célul, hanem mindenekelıtt és mindenekfölött a béke megteremtését. Ez a cél azonban csak akkor érhetı el, ha az Egyesült Nemzetek alapokmányának szelleme hatja át a tartós békét biztosító szerzıdéseket is. Örömmel értesültünk arról, hogy a béke megkötése megnyitja számunkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének kapuit. Kérni fogjuk felvételünket, és már most kijelenthetjük, hogy minden tılünk telhetı módon a lojális együttmőködést szolgálni kívánjuk. A Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak ebben az új nemzetközi szervezetben való jelenléte számunkra biztosíték arra, hogy a népeknek ez a szövetsége valóban egyetemes jellegő lesz. ILLYÉS GYULA BESZÁMOLÓJA A PÁRIZSI BÉKE ALÁÍRÁSÁRÓL (1947. FEBRUÁR 10.) [...] Gyöngyösi leült az asztal elé. Csak a kezét láthattam, az elmozdult térdek és könyökök ágsőrőjébıl. Saját töltıtollát vette elı, írni kezdett. Mintha hirtelen vihar tört volna ki, mintha az ég minden tájékán száz és száz villám villant és ismétlıdött volna: a világító készülékek egymás hegyén-hátán csapták erre a kézre vad fényüket. Ez a vihar azonban dörgéstelen volt. Csak a felvevıgépek monoton rokkasuhogása hallatszott. Az embernek arra kellett gondolnia, vész nélküli lesz-e ez a vihar elıtti pokoli villámjáték, az embernek a távoli magyar tájakra kellett gondolnia, bár egy csattanás nélkül vonulna el fölöttük a vész, immár örökre. A kéz megfeszült, a megfeszültség nyugalmával rótta a betőket. Az utolsónál, az s-nél (mert Gyöngyösi János magyarul írta alá a nevét), hirtelen megrándult, széles kanyarodást tett. Befejezıdött. A PÁRIZSI BÉKE RENDELKEZÉSEI MAGYARORSZÁG ÚJ HATÁRAIRÓL (1947. FEBRUÁR 10.) [...] 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint amelyek évi január hó 1-én voltak. 2. Az évi augusztus hó 30-án kelt bécsi választott bírósági határozat rendelkezései semmiseknek és érvényteleneknek jelentetnek ki. Magyarország és Románia között az évi január hó 1-én fennállott határ ezzel visszaállíttatik. 3. A Magyarország és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója közötti határ, attól a ponttól kezdve, amely közös e két Állam, és Románia határai között, addig a pontig, amely közös e két Állam és Csehszlovákia határai között, a Magyarország és Csehszlovákia közötti elıbbi határvonalban állapíttatik meg, úgy amint az évi január hó 1-én fennállott. 4. a) Az évi november hó 2-án kelt bécsi választott bírósági határozat rendelkezései semmiseknek és érvényteleneknek jelentetnek ki. b) A Magyarország és Csehszlovákia közötti határ, attól a ponttól kezdve, amely közös e két Állam és Ausztria határai között, addig a pontig, amely közös e két Állam és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniójának határai között, ezzel visszaállíttatik, úgy, mint az évi január hó 1-én fennállott, kivéve mégis a következı alpont rendelkezéseibıl folyó módosítást. c) Magyarország átengedi Csehszlovákiának Horvátjárfalu, Oroszvár és Dunacsún községeket a jelen Szerzıdéshez 1/A alatt csatolt térképen megjelölt kataszteri területekkel együtt. Ennek folytán a csehszlovák határ ezen a szakaszon a következıképpen állapíttatik meg: attól a ponttól kezdve, amely Ausztriának, Magyarországnak és Csehszlovákiának évi január hó 1-én fennállott határai között közös volt, Ausztria és Csehszlovákia között a jelenlegi magyar-osztrák határ lesz a határ addig a pontig, amely a 134. magassági ponttól délre körülbelül 500 méterre (a rajkai templomtól északnyugatra 3,5 kilométerre) fekszik, ez a pont lesz ezentúl az említett három állam határainak közös pontja; innen az új határ Csehszlovákia és Magyarország között keletre fordul Rajka község északi kataszteri határát követve a Duna jobb partjáig, addig a pontig, amely a 128. magassági ponttól északra körülbelül 2 kilométerre (a rajkai templomtól

20 20 keletre 3,5 kilométerrel fekszik, s amely pontnál az új határ csatlakozik a Duna hajózási fıvonalában az évi január hó 1-én fennállott csehszlovák-magyar határhoz; a Rajka község határán belül fekvı zsilip és visszaeresztõ csatorna magyar területen maradnak. d) A Magyarország és Csehszlovákia között az elızı alpontban megállapított új határ pontos vonalrészleteit a helyszínen Háttérrendezı Bizottság fogja kijelölni, amely Bizottság a két érdekelt kormány képviselıibıl fog állani. A Bizottság munkálatait a jelen Szerzıdés életbelépésétıl számított két hónap alatt befejezi. e) Arra az esetre, ha az átengedett terület lakosságának Magyarországba telepítésére vonatkozólag Magyarország és Csehszlovákia kétoldalú egyezményt nem kötnének, Csehszlovákia biztosítja az említett lakosságnak az emberi és polgári jogok teljességét. A lakosságcsere tárgyában évi február hó 27-én kelt csehszlovák-magyar Egyezményben kikötött összes biztosítékok és kedvezmények alkalmazást nyernek azokra a személyekre, akik a Csehszlovákiának átengedett területet önként elhagyják. [...] ÉVI IV. TÖRVÉNY AZ EGYES RANGOK ÉS CÍMEK MEGSZÜNTETÉSÉRİL 1. (1) A magyar nemesi és fınemesi rang (herceg, ırgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófı) megszőnik. A külföldi államfık által adományozott nemesi és fınemesi rangot jelzı címek viselésére adott engedélyek, illetıleg az ilyen engedélyek jellegével bíró törvényi rendelkezések hatályukat vesztik. (2) Az örökös fıispán cím megszőnik. (3) Megszőnnek azok a rangjlezı címek (méltóságok), amelyeket mint kitüntetéseket rendszeresítettek (valóságos belsı titkos tanácsos, titkos tanácsos, kormányfıtanácsos, kormánytanácsos stb.). Az ilyen címekre (méltóságokra) vonatkozó adományozások hatályukat vesztik. 2.. (1) A közszolgálat körében rendszeresített állás címét közszolgálatban nem álló személynek adományozni a jövıben nem szabad. ez a rendelkezés nem vonatkozik a külügyi szolgálatban, valamint a tudományos és mővészeti életben rendszeresített, illetıleg szokásos címekre. (2) Törvényhatósági közszolgálatban nem álló személyt tiszteletbeli tisztviselıvé kinevezni - a tiszteletbeli tiszti fıügyészek és ügyészek kivételével - a jövıben nem szabad. 3.. (1) A jelen törvény 1. -ában említett rangjelzı címek, valamint a vitéz cím használata tilos. (2) Nemesi elınévnek, nemesi címernek és jelvénynek vagy a nemesi nemzetségi származásra utaló kifejezésnek (de genere) használata tilos. (3) Tilos olyan címzést használni, amely a jelen törvénnyel megszüntetett rangra vagy rangjelzı címre (méltóságra) utal (fıméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes stb.). (4) Tilos olyan címzést használni, amely a közszolgálat körében rendszeresített álláshoz főzıdik, vagy társadalmi megkülönböztetésre utal (fıméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes stb.). (5) A (3) illetıleg a (4) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a nemzetközi érintkezésben szokásos címzésekre, továbbá az egyházi személyek nem világi eredető, hanem kizárólag egyházi természető címzéseire. 4.. A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértve gondoskodik. RÁKOSI MÁTYÁS ÉS VJACSESZLAV MOLOTOV MEGBESZÉLÉSEI (1947. ÁPRILIS 29.) Rákosi: Szeretnénk tudni, mikorra számíthatunk a [béke]szerzıdés ratifikálására. Ez igen fontos számunkra. Azt is tudnunk kell, meddig tartózkodnak még Magyarországon szovjet csapatok. Molotov: A most kialakult helyzet számunkra kedvezınek mondható. Az Ausztriával kötött szerz6dést ebben az évben biztosan nem írják alá, erre legjobb esetben a jövı év elején kerül sor, így tehát, ha csapataink Ausztriában állomásoznak, állomásozni fognak Magyarországon és Romániában is. Még a Magyarországgal