B A L A S S I BÁLIN T NYOL C É V F O L Y A M O S GIM N Á Z I U M T Ö R T É N E L E M MUNKAKÖZÖSSÉG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "B A L A S S I BÁLIN T NYOL C É V F O L Y A M O S GIM N Á Z I U M T Ö R T É N E L E M MUNKAKÖZÖSSÉG"

Átírás

1 MAGYAR TÖRTÉNELMI FORRÁSGYŐJTEMÉNY B A L A S S I BÁLIN T NYOL C É V F O L Y A M O S GIM N Á Z I U M T Ö R T É N E L E M MUNKAKÖZÖSSÉG 2009

2 2 TARTALOMJEGYZÉK I. DEMOKRÁCIÁBÓL A DIKTATÚRA FELÉ ( ) 1. Budapest ostroma (Részletek egy kisgyermek naplójából) Magyarország második világháborús veszteségei Fegyverszüneti egyezmény a szövetséges hatalmak és Magyarország között A földreformról Az Ideiglenes Kormány rendelete a földosztásról Részletek a benesi dekrétumokból A fontosabb politikai pártok 1945-ben Választási eredmények 1945-ben Az MTI közvéleménykutató intézetének felmérése a köztársasági államformáról (1946 január) A /1945. sz. rendelet a németek kitelepítésérıl Részletek a demokratikus államrend védelmérıl szóló törvénybıl (1946/VII. tc.) Részletek a Baloldali Blokk programjából (1946. március) A magyar-szlovák lakosságcsere-egyezmény és következményei ( ) Gyöngyösi János beszéde a párizsi békekonferencián (1946. augusztus) Illyés Gyula beszámolója a párizsi béke aláírásáról A párizsi béke rendelkezései Magyarország határairól (1947. február 10.) évi IV. törvény az egyes rangok és címek megszüntetésérıl Rákosi Mátyás és Vjacseszlav Molotov megbeszélései (1947 április) Péter Gábor beszámolója G. Korotkevicsnek a politikai rendırség szerepérıl (1947. április) Az MKP és az SZDP közös választási nyilatkozata (1947 augusztus) A kékcédulás választások eredményei (1947. augusztus 31.) Az MKP és az SZDP egyesülési kongresszusának határozataiból (1948. június) Az SZKP KB üdvözlı távirata az MDP elsı kongresszusához (1948. június) Az államosítások ( ) Bibó István gondolatai a magyar demokrácia válságáról II. A RÁKOSI-KORSZAK ( ) 26. Rákosi Mátyás beszéde az MDP KV ülésén (az egypárti választások értékelésérıl, 1949) A Magyar Népköztársaság alkotmánya (1949. augusztus 20.) Az évi I. törvény a helyi tanácsokról Az elsı ötéves terv... 38

3 3 30. Iparosítás az elsı ötéves terv idıszakában Sztálinváros Sztahanovista komplex-mozgalom a Kıbányai Textilgyárban Gazdasági adatok az elsı ötéves terv idıszakából Új növények termesztése A hús- és hentesáruk budapesti forgalmának szabályozása Békés megye 112 százalékra teljesítette kukorica-begyőjtési tervét Az új begyőjtési törvényrıl Életszínvonal az 50-es években A fontosabb élelmiszerek egy lakosra jutó fogyasztása A népesség fıbb csoportjainak reáljövedelme A Ratkó-korszak Dolgozó népünk örömmel. Lelkesen jegyzi a második békekölcsönt Koncepciós perek a Rákosi-diktatúrában A DISZ elsı kongresszusának határozatai Az MDP KV határozatai a klerikális reakció elleni harcról évi I. törvény az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról Korabeli feljegyzések a Sztálin halálával kapcsolatos izgató kijelentésekrıl évi törvény Sztálin generalisszimusz emlékének megörökítésérıl A korabeli sajtó a Városligetben emelt Sztálin-szoborról Rákosi személyi kultusza a kultúrában Javaslat Rákosi Mátyás 60. születésnapjának megünneplésére Ideológiai nevelés az iskolában Az júniusi párthatározatok Nagy Imre: Miniszterelnöki programbeszéd (1953. július 4.) Az MDP KV ülésének határozatai 1956 tavaszán Rákosi Mátyás felmentése III. AZ 1956-OS FORRADALOM 57. Elızmények: Rajk László és társai újratemetése A Magyar Írószövetség távirata a Lengyel Írószövetségnek A Mőszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének határozatai Rádióközlemény az október 23-ára tervezett diáktüntetésrıl Nagy Imre beszéde a parlament erkélyérıl (1956. október 23.) Gerı Ernı rádióbeszéde (1956. október 23.)... 70

4 4 63. Az Igazság c. forradalmi újság elsı számának vezércikkébıl Nagy Imre három rádióbeszéde Nagy Imre kiáltványa az egypártrendszer megszüntetésérıl A szovjet kormány nyilatkozata Az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának értékelése a magyarországi eseményekrıl Nagy Imre rádióbeszéde Magyarország semlegességérıl Nagy Imre távirata az ENSZ fıtitkárának Kádár János rádióbeszéde (1956. november 1.) Mindszenty József rádióbeszéde (1956. november 3.) Nagy Imre utolsó rádióbeszéde (1956. november 4.) A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány programja (1956. november 4.) A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nyílt levele (1956. november 4.) Bibó István kiáltványa (1956. november 4.) Zsukov jelentése a magyarországi helyzetrıl (1956. november 4.) A forradalom folklórja... 79

5 5 A DEMOKRATIKUS ÚJRAKEZDÉS KÍSÉRLETE DEMOKRÁCIÁBÓL A DIKTATÚRA FELÉ BUDAPEST OSTROMA (RÉSZLETEK EGY KISGYERMEK OSTROMNAPLÓJÁBÓL, 1945) Éjjel 2 elıtt 20 perccel felébredt mindenki. A szétlıtt ajtón keresztül németek mentek be a lakásba. Parancsnokuk az eléjük sietı Apácskát megnyugtatta, hogy semminek nem lesz semmi baja. 2 órakor lovakat vezettek a lakásba. 19 lovat. Minden reng természetesen az óvóhelyen. Édesapám és Édesanyám annyira el vannak keseredve, hogy semmi, de semmi nem érdekli ıket A katonák ma két lovat lıttek agyon. Az egyik ló a Vérmezınél esett el. Szereztem tılük lóhúst. Délben a speiz ajtót feltörve találtam. Megint nagyot üvöltöttem velük. Mindegyik a másikra tolja. Délután a legértékesebb orvosi könyveket a lovak alá szórva találtam. Amit lehetett összeszedettem velük. Majdnem sírtam a dühtıl. Utálom ezt az egész ronda nációt [...] A lovak lerágták az ablakdeszkákat. A bútorokat megrágják II. 3. [...] Annak a katonának, aki betört hozzánk és Apácskával birkózott egy akna elvitte a bal kezét. Az Isten mindenkit megver, aki velünk szemben rosszul viselkedik.... Azt is beszélték, hogy az oroszok a németeknél is rosszabbak, de nem hisszük [...] Megint jönnek a Ju-k. Kivilágítják ıket. Lınek rájuk. Nagyon szép II. 7. Itt a front. Az emeleti két erkélyre géppuskát szerelnek fel. Az én szobámba gépágyút akartak elhelyezni Istenke állatai. Az egyik némettel beszélgettem, az elıszobában, amikor az ajtó elıtt akna robbant és a német összeesett. Az egyik repesz finoman lenyírta az ujjait tövig. Üvölt szegény. A kertben levı hasábfáinkat széthordják, abból építik az ablakokba a barikádot. Bútorokat is az ablakba rakják. Míg ık az egyik szobában építenek, én a másikban bontok. Hordom vissza a bútorokat. Úgy határoztunk maradunk, mert ahogy Nagyapa mondotta E ház alatt éltünk, e ház alatt halunk meg vagy maradunk meg. Szóval most kezd érdekes lenni. Ami eddig volt az csak csalás volt II. 9. Velünk szemben már a pályatesten is vannak oroszok a vonat kerekei alól lınek. Reggel fél 9. A pince feljáratánál állok. Az elıbb érkezett 17 német a ház védelmére. Van közöttük angol származású SS is. 5-en itt állnak mellettem. Közben írok. Nem beszélgetünk. Nagyon idegesek. Egyik cigarettát a másik után szívják. A kezük remeg. Géppisztoly táraikat töltik fel... Már eddig ketten kérték, hogy átöltözhessenek civilbe. Az emeleten ott lehet, azt nem engedjük, hogy az óvóhelyen öltözzenek. [...] A házban még egy ló döglött meg. A falak embermagasságig véresek, lóvéresek II. 10. Negyed 10. Az egyik katona a szalonablakon leselkedett ki (a kis kíváncsi) lelıtték. Fejlövést kapott. Amikor a szalonban jártam és az ablak alatt, ahol ıt kilıtték átbújtam (mivel mutatkozni nekem sincs kedvem) belenyúltam véletlenül a földön szétfolyt agyvelıs vérbe. Ebéd közben jutott az eszembe, hogy még azóta nem mostam kezet. Azért ettem nyugodtan tovább. Kezet mosni luxus. Már az óvóhely feljáró felıl is lınek. Ilyennek képzeltem a háborút. Most már nagyon unom. Nagyon aknáznak. A házmester lakásában már négy hulla fekszik II. 12. Felmentem a lakásba. Siralmas dolog a szobákon végig menni. 8 döglött ló van a lakásban. Falak embermagasságig vörösek a vértıl. Tele van minden trágyával és törmelékkel. A padlás födéme egy szoba nagyságnyi helyen leszakadt. Minden ajtó, szekrény, bútor, ablak széjjeltörve. Nincsen ép darab. Vakolat alig van. A ház elıtt elhagyott német trénkocsik. [...] Döglött lovakon sétál az ember. A lovak puhán rugalmasak. Ha az ember ugrál rajtuk, akkor a lıtt sebeken véres buborékok keletkeznek és szörtyögnek II. 13. Reggel oroszok jöttek. Pálinkát kerestek. Nem találtak, elmentek. Mindig több és több esetet hallunk hogy az oroszok nıkkel erıszakoskodnak.... Pozsonyiék jönnek át d.u. és mesélték hogy náluk az oroszok mindent elraboltak. Amikor az utcán voltam, egy orosz kezembe nyomott egy demizsont és el akart vinni. Jött a szomszéd házmester, annak a kezébe nyomtam, így az orosz ıt vitte el. Kíváncsi vagyok, hova vitte. [...]

6 6 MAGYARORSZÁG MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGEI A második világháborúban az akkori Magyarország 14,5 milliós lakosságának mintegy 6,2 %-a, azaz körülbelül 900 ezer fı pusztult el. Közülük ezerre becsülhetı a katonák, és közel 500 ezerre a zsidók száma. [...] A szovjet hadifogságba mintegy 600 ezren kerültek, túlnyomórészt katonák, de kb ezer polgári személy is. Az angolszászoknak 300 ezren adták meg magukat. [...] (In. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században) Magyarország veszteségei %-ban Vasúti sínhálózat 40 % Vasúti jármőpark % Vas-és fémipar 48,1 % Vegyipar 48 % Ruházati ipar 55,5 % Szarvasmarha-állomány 44 % Lóállomány 56 % Juhállomány 80 % Sertésállomány 79 % Nemzeti vagyon összesen 40 % FEGYVERSZÜNETI EGYEZMÉNY A SZÖVETSÉGES HATALMAK ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTT (1945. JANUÁR 20.) Fegyverszüneti egyezmény, melyet egyrészrıl a Szövetséges Szocialista Szovjetköztársaságok, az Egyesült Brit Királyság és Észak-Írország, az Amerikai Egyesült Államok, másrészrıl Magyarország kötöttek meg Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya beismerve azt a tényt, hogy Magyarország a Szövetséges Szocialista Szovjetköztársaságok, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és a többi Egyesült Nemzet ellen viselt háborút elvesztette elfogadja a fent említett Három Hatalom Kormányainak fegyverszüneti feltételeit, amelyek úgy maguk, mint a Magyarországgal háborús viszonyban lévı Egyesült Nemzetek nevében közöltek.a fent ismertetettek alapján, egyrészrıl a szövetséges (szovjet) Fıparancsnokság képviselıje, Vorosilov K. E., a Szovjetunió marsallja aki a Magyarországgal háborús viszonyban levı összes Egyesült Nemzetek nevében eljáró Szovjetunió, Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kormányaitól megfelelı meghatalmazást nyert, másrészrıl Magyarország Ideiglenes Nemzeti kormányának megfelelı meghatalmazással rendelkezı képviselıi: Gyöngyösi János külügyminiszter úr, Vörös János vezérezredes, honvédelmi miniszter úr és Balogh István miniszterelnökségi államtitkár úr aláírták a következı feltételeket: 1. a) Magyarország megszüntette a Szovjetunió és a többi Egyesült Nemzet közte a Csehszlovákia ellen viselt háborút, Németországgal fennállott minden viszonyát megszakította, és hadat üzent Németországnak. b) Magyarország Kormánya kötelezi magát, hogy lefegyverzi a Magyarország területén lévı fegyveres erıket és hadifoglyokként átadja azokat. Magyarország Kormánya kötelezi magát, hogy internálja a német állampolgárokat. [...] e) Magyarország Kormánya kötelezi magát olyan szárazföldi, tengeri és légierık fenntartására [...], amelyek a Szövetséges (Szovjet) Hadseregfıparancsnokság fıvezetése alatti szolgálatra rendelhetnek. [...] Magyarország legalább nyolc nehézfegyverzettel ellátott gyaloghadosztályt állít ki. Ezek az erık a Szövetségesek területén nem használhatók fel, csak az érdekelt Szövetséges Kormány elızetes beleegyezésével.

7 7 d) A Németország elleni hadmőveletek beszüntetésével a magyar fegyveres erık leszerelendık, és a Szövetséges Ellenırzı Bizottság felügyelete alatt békeállományba helyezendık. [...] 2. Magyarország kötelezte magát, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia általa megszállt területeirıl visszavonja az összes magyar csapatokat és hivatalnokokat Magyarország december 31-én fennállott határai mögé, továbbá hatályon kívül helyez minden olyan törvényhozási és közigazgatási szabályt, amely az annexióra, vagy pedig csehszlovák, jugoszláv és román területek Magyarországhoz csatolására vonatkozik. 3. Magyarország Kormánya és Hadsereg fıparancsnoksága biztosítja a szovjet csapatok és más Szövetséges csapatok számára a szabad mozgási lehetıséget magyar területen, [...] a csapatszállításokat minden rendelkezésére álló közlekedési eszközzel, a saját költségére fogja elısegíteni, szárazon, vízen és levegıben. 4. Magyarország Kormánya haladéktalanul szabadon bocsátja az összes szövetséges hadifoglyokat és intemáltakat. [...] saját költségére, elegendı élelemmel, ruházattal, orvosi segítséggel, tisztálkodási eszközökkel és szerekkel látja el az összes szövetséges hadifoglyokat, internáltakat, áttelepített és menekült személyeket, köztük Csehszlovákia és Jugoszlávia polgárait is. Szállítási eszközökrıl is gondoskodik, hogy e személyek bármelyike visszatérhessen országába. [...] 6. Magyarország Kormánya kötelezi magát, hogy [ ] teljes épségben visszaszolgáltatja a Szovjetuniónak, valamint Csehszlovákiának és Jugoszláviának, úgyszintén az összes Egyesült Nemzeteknek, mindazokat az értékeket és anyagokat, melyek állami, társadalmi és szövetkezeti szervezetek, vállalatok, intézmények, vagy egyes polgárok tulajdonát képezik, mint gyárak és üzemek felszerelését, mozdonyokat, vasúti kocsikat, traktorokat, gépkocsikat, történelmi emlékeket, muzeális értékeket és minden egyéb vagyont, amit a háború folyamán az Egyesült Nemzetek területérık Magyarország területére szállítottak. 7. Magyarország Kormánya és Fıparancsnoksága kötelezettséget vállal, hogy hadizsákmányként a Szövetséges (Szovjet) Fıparancsnokság rendelkezésre bocsát minden Magyarország területén lévı német katonai tulajdont - beleértve a német flotta hajóit is. [ ] 11. A Magyar Kormány köteles rendszeresen magyar valutában pénzösszegeket kifizetni és árukat (üzemanyagot, élelmiszert stb.), eszközöket és szolgáltatásokat rendelkezésre bocsátani, melyekre a Szövetséges (Szovjet) Fıparancsnokságnak funkciói teljesítésére, valamint a Szövetséges Államok ama misszióinak és képviseleteinek, melyek a Szövetséges Ellenırzı Bizottsággal kapcsolatban állanak, szükségük lehet. [ ] 12. Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadmőveleteivel és ez országok területének megszállásával- Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának. Emellett tekintetbe véve, hogy Magyarország nemcsak megszüntette a háborút az Egyesült Nemzetek ellen, hanem hadat is üzent Németországnak - [...] az okozott károkat nem teljes egészében, hanem csak részben téríti meg. Ez a kártérítés 300 millió amerikai dollárban állapíttatik meg, melyet hat év folyamán törleszt le áruban (gépekben, folyami hajókban, gabonában, jószágban stb.). A kártérítés összegébıl 200 millió amerikai dollár a Szovjetuniót illeti meg, a Csehszlovákiának és Jugoszláviának járó kártérítés összege pedig 100 millió amerikai dollár. [...] 14. Magyarország közre fog mőködni a háborús bőncselekményekkel vádolt személyek letartóztatásban, az érdekelt kormányoknak való kiszolgáltatásban és az ítélkezésben e személyek felett. 15. [...] feloszlatja a magyar területen lévı összes Hitler-barát vagy más fasiszta politikai, katonai jellegő szervezeteket. [...] 16. Idıszakos vagy egyéb irodalmi termékek kiadása, behozatala és terjesztése Magyarországon, színielıadások rendezése, mozgóképek bemutatása, a rádióállomások, a posta, a távíró, a távbeszélı mőködése a Szövetséges (Szovjet) Fıparancsnoksággal való megegyezés alapján történik. 17. A magyar polgári közigazgatás visszaállíttatik Magyarországnak mindazon területén, amely az arcvonaltól nem kevesebb, mint So-100 kilométerre (a helyi viszonyoktól függıen) fekszik, emellett a magyar közigazgatási szervek kötelezik magukat, hogy a béke és a közbiztonság helyreállítása érdekében végrehajtják a Szövetséges (Szovjet) Fıparancsnokság vagy a Szövetséges Ellenırzı Bizottság instrukcióit és utasításait. [...] 18. A fegyverszünet egész idıtartamára Szövetséges Ellenırzı Bizottságot létesítenek Magyarországon, [...] a Szövetséges (Szovjet) Fıparancsnokság képviselıjének elnöksége alatt és az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok képviselıinek részvételével. 19. A bécsi döntıbíróság évi november hó 2-án kelt határozatai és az évi augusztus hó bécsi döntés ezennel érvénytelennek nyilváníttatnak. Moszkva, január 20.

8 8 A FÖLDREFORMRÓL 1 A földreform-értekezlet március 10-én ült össze, vegyesen kormánytagok és pártvezetık részvételével. Sürgıs volt a megegyezés, hogy március 15-ki dátumozással mint 600-as kormányrendeletet kiplakátírozhassák. A kommunistákat Rákosi Mátyás, Révai József, Nagy Imre képviselte; a kisgazdapártot Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla; a szociáldemokratákat Valentiny Ágoston, Bán Antal és Takács Ferenc; a parasztpártot Veres Péter, Erdei Ferenc és jómagam. A földkérdés robbanékonyságára, forradalmi jelentıségére való tekintettel a földmővelésügyi tárcát az ideiglenes kormányban a kommunisták maguknak követelték, így lett Nagy Imre a földmővelésügyi miniszter. Két szempont vezette ıket: velük azonosuljon a földreformprogram elıkészítése és végrehajtása, de oly módon, hogy a sikere ellenére minél zavarosabb és komplikáltabb helyzetet teremtsen, amivel aztán megnyithatják az utat a kollektivizáláshoz, mert kétségtelenül az volt a végsı céljuk. [...] A kisgazda- és a szociáldemokrata párt még jóval a háború elıtt kidolgozta agrárprogramját, ami lényegében a földreformmal (földosztás) együtt szövetkezeti keretet akart biztosítani a mezıgazdasági termelésnek. A Márciusi Front programja, a híres 12 pont, amit én olvastam fel március 15-én a budapesti Nemzeti Múzeum történelmi lépcsıirıl, az ötszázon felüli birtokok kisajátítását követelte. Ezt a maximális birtokhatárt az illegális kommunista párt vezetısége magáévá tette. A parasztpárt programja szintén az ötszáz holdon felüli birtokok kisajátítása volt, amihez azonban Erdei és Veres Péter nem tartotta magát, s a kommunisták befolyására, míg én Malinovszkij fıhadiszálláshoz tartozó hadbíróság foglya, majd kvártirusa voltam, a Szabadság címő koalíciós napilap január 14-i számában, nyakatekert megoldással álltak elı. Ez a program az ún. úri birtok száz, és a parasztbirtokok kétszáz holdon felüli területét javasolta kisajátítani. A megkülönböztetı programot Nagy Imre, Donáth Ferenc és Gerı Ernı körvonalazta, s a március 10-i földreform-értekezlet elé kész kormányrendelet formájában beterjesztették. Hozzászólásomban a kommunistaparasztpárti javaslatot visszautasítottam, s a Márciusi Front módosított programjával álltam elı: sajátítsuk ki a nagybirtokok ötszáz holdon és a középbirtokok ötven holdon felüli területét. Ez látszatra radikálisabb volt a hatszázas rendeletnél, én azonban két ütemben akartam a földreformot végrehajtani; elıször az ötszáz holdon felüli birtokok kerültek volna sorra, s míg az újgazdák berendezkedhetnek, megszokhatják a sajátjukban való termelést, a középbirtokok elláthatják élelemmel az országot, elsısorban a városokat; akkor két-három év múlva jött volna az ötven holdon felüli birtokok kisajátítása. Az úri és a paraszti birtokhatár igazságtalan, egyben ostoba volt, mert a kettıt alig lehetett megkülönböztetni, legalábbis a tulajdonosok mentalitását és magatartását illetıen. A kérdést még komplikálta, hogy a rendelet, illetve késıbb a törvény, egy harmadik kategóriát is megállapított; az ellenállási érdemek jutalmazására függetlenül a tulajdonos minısítésétıl, háromszáz holdat meghagyott volna, ha bető szerint értelmezik és végrehajtják. (A megkülönböztetés következményeként furcsa társasjáték kezdıdött el: finomkodó urak parasztoknak vallották magukat, hogy megtarthassanak kétszáz holdat, kemény basáskodó parasztok uraknak minısültek, különösen, ha kommunistaellenesek voltak, hogy csak száz holdhoz legyen jussuk. A földesúri ellenállók száma is jelentısen megnövekedett.) Volt még egy második javaslatom is: kértem, hogy a tanító rendeknek és a protestáns kollégiumoknak hagyjunk meg ezer-ezer holdat. Pátosszal érveltem, Debrecen, Sárospatak, Pannonhalma, Kalocsa egy-egy darab magyar történelem, ne legyen a magyar demokrácia háládatlan velük szemben. Egyik javaslatom se fogadták el, a rendelet szövege már ki volt nyomva, a plakátok az március 15-i dátummal elkészültek, a pártközi értekezlet egyetlen feladata, hogy jóváhagyja. [...] Az is nyilvánvaló volt, hogy a kommunisták nem akartak egy mintaszerő földreformot; nekik az egész arra volt jó, hogy maguk mellé állítsák a szegényparasztságot, mint politikai erıt, gazdaságilag pedig elıkészítsék a kollektivizálást. Ók már akkor tudták, hogy a parasztságot kíméletlenül beterelik a kolhozokba. Minél rosszabb a földreform, minél több a kifogás, annál könnyebb érvelni, hogy a két út gazdálkodás sivársága és a közös gazdálkodás áldásai ahogy azt Rákosi 1948-ban Kecskeméten kifejtette közül melyiket kell és fıleg ajánlatos választani. 1 Részletek Kovács Imre parasztpárti politikus emlékirataiból (In. Kovács Imre: Magyarország megszállása, pp )

9 9 Én a kisbirtokos Magyarország híve voltam. A földreform elıtt volt négyszázezer olyan paraszti birtok, amit a tulajdonosa maga meg tudott mővelni, már úgy értem a családjával együtt. A földreformmal hatszázezer új gazdaság létesült, megint csak akkora területen, mely a család munkaerejét lekötötte: én ezt az egymillió parasztgazdaságot akartam megszervezni szövetkezetileg. A kisebb egységek, kertek, gyümölcsök, szólók más problémát jelentettek. [...] AZ IDEIGLENES KORMÁNY RENDELETE A FÖLDOSZTÁSRÓL (1945. MÁRCIUS 17.) 1.. A rendelet célja, hogy valóra váltsa a magyar földmíves nép évszázados álmát, és birtokába adja ısi jussát, a földet. A feudális nagybirtokrendszer megszüntetése biztosítja az ország demokratikus átalakulását és jövıbeli fejlıdését, a földesúri birtokok parasztkézre adása megnyitja a politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi felemelkedés útját az évszázadok óta elnyomott magyar parasztság elıtt. A földreform végrehajtása életbevágó nemzeti érdek és gazdasági szükségesség. A nagybirtokrendszer megszüntetése után Magyarország mezıgazdasága erıs, egészséges és termelıképes kisbirtokon fog nyugodni, melyek a birtokosok telekkönyvileg bejegyzett magántulajdonát képezik. [...] 9.. A megváltásnál az Évi január elsı napján fennállott tényleges birtokállapotot kell figyelembe venni azzal, hogy egy tulajdonost illetı valamennyi mezıgazdasági mővelés alatt álló ingatlant egybe kell számítani. Az erık kisajátításáról a 19.. rendelkezik Földhöz juttatás céljára megváltás ellenében igénybe kell venni a 100 kat. holdon felüli, illetve a Székesfıváros határától számított 30 km-es körzetben az 50 kat. Holdon felüli birtokokat Teljes egészében igénybe kell venni az 1000 kat. holdat meghaladó minden mezıgazdasági földbirtokot. [...] 33.. Egy igényjogosultnak juttatott föld nem lehet nagyobb olyan birtokegységnél, amelyet egy földmővelı család a maga erejével meg tud mővelni. Ennek megállapításánál figyelembe kell venni a felosztásra kerülı birtok fekvését, minıségét és mővelési ágát Egy igényjogosultnak juttatott szántóföld és rét együttvéve 15 kat. holdat, kert és szılı együttvéve 3 kat holdat nem haladhat meg. [...]

10 10 RÉSZLETEK A BENESI DEKRÉTUMOKBÓL (1945) 2 Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén levı vagyonát állami kezelés alá veszik [...]. Állami szempontból megbízhatatlanoknak kell tekinteni: a német vagy magyar nemzetiségő személyeket. Azok a német vagy magyar nemzetiségő csehszlovák állampolgárok, akik az idegen megszálló hatalom jogszabályai értelmében német vagy magyar állampolgárságot szereznek, az ilyen állampolgárság megszerzésének napján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. A többi német vagy magyar nemzetiségő csehszlovák állampolgár e dekrétum hatálybalépése napján elveszti csehszlovák állampolgárságát. [...] A többi német vagy magyar nemzetiségő csehszlovák állampolgár e dekrétum hatálybalépése napján elveszti csehszlovák állampolgárságát. [...] bevezetjük azon személyek munkakötelezettségét, akik [...] elvesztették csehszlovák állampolgárságukat. [...] Az állami szempontból megbízhatatanoknak tekintett személyeknek a köztársaság hatóságai vagy szervei által ırizetbe vételét a törvény által engedélyezett eseteken kívül is, vagy ideiglenes ırizetben (fogságban) tartásuk meghosszabbítását a törvényben engedélyezett idıtartamon túlmenıen is törvényesnek kell tekinteni. [...] FONTOSABB POLITIKAI PÁRTOK 1945-BEN 2 A csehszlovákiai német és magyar kisebbség kollektív jogfosztottságát kimondó, Eduard Benes által aláírt elnöki rendelet

11 11 VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK 1945-BEN Az egyes pártok által szerzett mandátumok Forrás: Az FKGP jelöltjeinek választási aránya Forrás:

12 12 Az SZDP jelöltjeinek választási aránya Az MKP jelöltjeinek választási aránya Az NPP jelöltjeinek választási aránya Forrás:

13 13 AZ MTI MAGYAR KÖZVÉLEMÉNYKUTATÓ INTÉZET FELMÉRÉSE A KÖZTÁRSASÁGI ÁLLAMFORMÁRÓL ÉS A KÖZÉLETI SZEMÉLYISÉGEK NÉPSZERŐSÉGÉRİL (1946. JANUÁR) Forrás:

14 14 A /1945. SZÁMÚ KORMÁNYRENDELET A NÉMETEK KITELEPÍTÉSÉRİL A minisztérium és a Szövetséges Ellenırzı Tanács évi november hó 20-án kelt és a magyarországi német lakosság Németországba való áttelepítésérıl szóló határozat végrehajtásának tárgyában az 1945:XI. tc ában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendeli: 1. Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségőnek vagy anyanyelvőnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt. 2. (1) Az 1. rendelkezése nem vonatkozik a nem német nemzetiségő (anyanyelvő) személy vele együtt élı házastársára és kiskorú gyermekeire, valamint a velük - már a jelen rendelet hatálybalépését megelızıen is - közös háztartásban élı felmenıkre (szülık, nagyszülık), ha azok 65. életévüket december hó 15. napja elıtt már betöltötték. (2) Az 1. rendelkezését nem kell alkalmazni arra, aki cselekvı tagja volt valamely demokratikus pártnak, vagy legalább 1940 óta tagja volt a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó valamely szakszervezetnek. (3) Nem kell alkalmazni az 1. rendelkezését azokra sem, akik bár német anyanyelvőek, de magyar nemzetiségőeknek vallották magukat, ha hitelt érdemlıen igazolják, hogy a magyarsághoz való nemzethő magatartásukért üldöztetést szenvedtek. [...] 3. (1) Az áttelepülésre kötelezett személyeknek - tekintet nélkül arra, hogy az ország területén vagy azon kívül tartózkodnak - minden ingó és ingatlan vagyonát a jelen rendelet hatálybalépése napjától kezdıdıen zár alá vettnek kell tekinteni, a tulajdonos (birtokos) abból semmit el nem idegeníthet és azt meg sem terhelheti. A zár alá vett készletekbıl (élelmiszer, takarmány, tüzelı stb.) a tulajdonos (birtokos) csak a rendes háztartási és gazdasági szükségletének megfelelı mennyiséget használhatja fel. (2) A zár alá vett vagyont leltározni kell. A leltárak elkészítéséhez és a leltárba vett vagyontárgyak megırzéséhez szükséges szakszemélyzetet az illetékes miniszterek bocsátják rendelkezésre. (3) Azt, hogy az áttelepülésre kötelezett milyen ingóságokat vihet magával, a belügyminiszter állapítja meg. (4) Az (1) bekezdésben foglalt tilalmak megszegése, valamint a zár alá vett vagyontárgyak megrongálása vagy megsemmisítése bőntett és büntetése tíz évig terjedhetı fegyház. 4. (1) Az áttelepülésre kötelezett személyeket (1. ) minden községben (városban) lakóházanként össze kell írni, és a közös háztartásában élıket családonként csoportosítva jegyzékbe kell foglalni. Külön névjegyzékbe kell foglalni azokat, akik az összeíráskor lakóhelyükrıl távol vannak. [...] 5. (1) Az áttelepülésre kötelezettek névjegyzékét a község (város) hirdetı tábláján ki kell függeszteni. (2) A névjegyzékbe felvett személyek lakóhelyüket csak a községi rendırhatóság engedélyével hagyhatják el. ilyen engedély csak kivételesen indokolt esetekben adható (3) Akik lakóhelyüket engedély nélkül elhagyják, vagy magukat az áttelepülési kötelezettség alól kivonják, azokat áttelepítésükig rendırhatósági ırizetbe kell venni (internálni), ingó és ingatlan vagyonukat pedig el kell kobozni. Budapest, évi december hó 22-én Tildy Zoltán s.k. miniszterelnök RÉSZLETEK A DEMOKRATIKUS ÁLLAMREND VÉDELMÉRİL SZÓLÓ TÖRVÉNYBİL (1946/VII. TC.) 1. (1) Bőntett miatt büntetendı, aki az évi I. törvényben megalkotott demokratikus államrend vagy demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló cselekményt követ el, mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez, vezet vagy azt lényeges anyagi támogatásban részesíti.

15 15 (2) Bőntettet követ el az is, aki az (1) bekezdésben meghatározott mozgalomban vagy szervezkedésben tevékeny részt vesz vagy azt elımozdítja. 2. Bőntettet követ el: a) aki az 1. (1) bekezdésében meghatározott államrend vagy köztársaság megváltoztatására lázít, b) a demokratikus államrend vagy annak alapintézményei ellen győlöletre izgat, c) egyes személyek vagy csoportok ellen azok demokratikus vagy köztársasági meggyızıdése miatt győlöletre izgat. [...] A jelen törvényben meghatározott bőncselekmények esetében [...] a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését minden esetben ki kell szabni. A bőntettek miatt külföldit az országból ki kell utasítani és a visszatéréstıl örökre el kell tiltani, belföldit pedig abból a községbıl, ahol tartózkodása a demokratikus államrend szempontjából veszedelmes, akkor is ki lehet tiltani, ha az az elítéltnek illetıségi helye. Az 1. (1) bekezdésében meghatározott bőntett miatt ezen felül az elkövetı egész vagyonának, a jelen törvényben meghatározott egyéb bőntettek miatt pedig egész vagyonának vagy vagyona meghatározott hányadának elkobzását is ki kell mondani. [...] RÉSZLETEK A BALOLDALI BLOKK PROGRAMJAIBÓL (1946. MÁRCIUS) Független Kisgazdapárt haladó demokratái egyetértenek a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt harcával a reakció ellen. Kérjük és kívánjuk pártunk vezetıségétıl, hogy ezt a harcot pártunk reakciós csoportja ellen nyomban indítsa meg, és velük szemben a konzekvenciákat haladéktalanul vonja le. Hisszük, hogy mindez pártunk, a magyar demokrácia, egyben a magyar jövendı megerısödését szolgálja. [...] A Magyar Kommunista Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Szakszervezeti Tanács és a Nemzeti Parasztpárt együttes erıvel veszi fel a harcot az elıretörı reakcióval szemben, amely elsısorban a Független Kisgazdapárt jobbszárnyán jelentkezik. [...] A MAGYAR-SZLOVÁK LAKOSSÁGCSERE-EGYEZMÉNY ÉS KÖRÜLMÉNYEI ( ) Értesítés az áttelepítésrıl: Meghatalmazott az áttelepítendı magyarok érdekvédelmére Csehszlovákiában 1813/1947. Mészáros József Úrnak Értesítem, hogy a csehszlovák hatóságok közlése szerint Önt és családját a magyar-csehszlovák lakosságcsere keretében Magyarországra telepítik át. Az áttelepülés pontos napját a szállítási terv kidolgozása után közölni fogom. Tájékoztatásul közlöm, hogy visszamaradó ingatlan vagyona a Magyar-csehszlovák Vegyesbizottság 10. számú véghatározata ill. bek. 1. pontja alapján szervezett helyi összeíró bizottság útján összeírás tárgyát képezi. A helyi összeíró bizottság tagjai: egy magyar hivatalnok, egy csehszlovák jegyzıkönyvvezetı, egy vagy két összeíró bizalmi és egy-egy a vagyonátvételre kijelölt csehszlovák hivatalnok. Ezen értesítésem vétele után azonnal szerezze be ingatlan vagyonára vonatkozó összes igazoló okiratait (telekkönyvi kivonat, adásvételi és csereszerzıdések, hagyatékátadó végzések, bírói ítéletek, községi bizonyítványok stb.). Az okiratokat a csehszlovák hatóságoknak díjmentesen kell kiállítani. Felhívom nyomatékosan figyelmét arra, hogy az összeírás során minden ingatlan vagyontárgyát be kell

16 16 jelentenie, mivel utólagos bejelentés érvényesítése igen nagy akadályokba ütközne. Az elkobzott ingatlanokat is be kell jelentenie. Azonnal szerezzen be az adóhivataltói pontos és részletes kimutatást adó hátralékairól. Felhívom figyelmét arra, hogy áttelepüléskor minden ingóságát magával viheti. Csatolom a Magyar-csehszlovák Vegyesbizottság 26. számú véghatározatát. Csehszlovák korona készpénzének forintra való átváltása érdekében felhívom figyelmét a mellékelten megküldött pénzügyi tájékoztatóra azzal, hogy az áttelepülık pénzátváltása a mindenkori helyzetnek legmegfelelıbb, legelınyösebb árfolyamon történik. Végül értesítem, hogy az ingóságok elızetes összeírásakor amely csak a szükséges férıhely nagyságát (vagon számát) van hivatva megállapítani minden ingóságát jelentse be. Pozsony, április 18. Idézet egy fıispán levelébıl: Meghatalmazott helyett: Berecz Kálmán Érsekújvár Kérem Külügyminiszter Urat: hasson oda esetleg az orosz, angol, vagy amerikai kormány támogatásával a csehszlovák kormánynál, hogy a kiutasításokat és a magyarokkal őzött kegyetlenkedéseket, elhurcolásokat szüntesse be, annyival is inkább, mert a kiutasítottak 90%-a nem fasiszta, 1/3-ad része a Csehszlovákiához csatolt terület ıslakója. Kérem Külügyminiszter Urat, hasson oda, hogy a kiutasított magyarság a jogos tulajdonát tevı ingóságait visszakaphassa, ha pedig ez elháríthatatlan akadályokba ütköznék, úgy ezen ingóságok teljes forgalmi értékét hadikárpótlásba beszámítás mellett a magyar kormány fizesse ki nekik. A Felvidékrıl kiutasított tisztviselık kormányrendeletre költözködtek 1938-ban a most ismételten cseh impérium alá került területekre minden ingóságukkal együtt, tehát semmiképpen nem sújthatók azzal a büntetéssel, hogy végeredményben a magyar kormány által megtérítendı kár érje ıket minden értékük eltulajdonítása folytán. Szikszó, június hó Gyöngyösi János külügyminiszter panasza a párizsi békekonferencián (1946. augusztus): A háborús zőrzavarból kiemelkedı magyar demokrácia elıbb megdöbbenéssel, majd elkeseredéssel tapasztalta, hogy Csehszlovákiából az emberiesség elveit megtagadva, sokszor néhány óra alatt, éjnek idején, kis kézipoggyásszal magyarok ezreit teszik át a határon. A Szlovákiában élı magyart állampolgárságától, sót legelemibb emberi jogaitól is megfosztották. Elrendelték a magyar nemzetiségőek vagyonának elkobzását. Magyar ember törvényesen sem szellemi, sem fizikai munkát nem vállalhat. Jogvédelemben nem részesül, szakszervezeti tag nem lehet, politikai jogokat nem gyakorolhat. A magyar nyelv használata hivatalokban, sok helyen templomokban, általában nyilvános helyeken tilos és büntetendı. Sajtótermék Csehszlovákiában nem jelenhetik meg magyar nyelven. Táviratozni, telefonálni magyarul nem lehet. Magyar ember rádiókészüléket nem tarthat. Semmiféle magyar oktatás nincs, sót még a magyar nyelvő magánoktatást is büntetik. A csehszlovák hatóságok elrendelték a magyar nemzetiségő köz-és magánalkalmazottak kártérítés nélkül való elbocsátását, a nyugdíjak fizetését beszüntették, és még a hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák sem kapják meg a nekik járó segélyt. A magyar kormány e sajnálatos intézkedések ellenére mindent elkövetett a magyar-csehszlovák viszony megjavítására. Ennek a célnak érdekében a magyar kormány, saját meggyızıdésével ellentétben, a nagyhatalmak által is ajánlott közvetlen magyar-csehszlovák tárgyalások során olyan lakosságcsere-egyezményt kötött, amelynek értelmében a Magyarországon lakó szlovákok és csehek önként jelentkezhetnek Csehszlovákiába való átköltözésre, a csehszlovák kormánynak viszont joga van az önként jelentkezı szlovákok és csehek számának megfelelı magyart kényszerrel Csehszlovákiából Magyarországra áttelepíteni. Ezen egyezmény értelmében a magyar kormány megengedte, hogy Magyarországon hat héten keresztül külön csehszlovák bizottság, csehszlovák katonai kísérettel, rábeszélı tevékenységet fejthessen ki, és a szlovákokat önkéntes jelentkezésre ösztönözze. Ennek értelmében 700 csehszlovák kiküldött a propaganda minden eszközével mőködött magyar területen, és sza-

17 17 badon használhatta a magyar rádiót, nem is beszélve saját sajtótermékeirıl és falragaszairól. Mindezeken kívül nyilvános összejöveteleket, színházi és mozielıadásokat tartottak. Ilyen példátlanul álló propagandatevékenység után a lakosságcserére jelentkezett magyarországi szlovákok száma a szlovákiai magyarságnak legfeljebb 1/8-át teszi ki, tehát még a lakosságcsere lebonyolítása után is maradna Szlovákiában legalább félmillió magyar. Ezt a jelentıs magyar lakosságot a csehszlovák kormány részben Magyarországra akarja kitenni, részben egyszerően el akarja tüntetni azzal, hogy beolvadásra kényszeríti ıket. Mindezeket a rendszabályokat a csehszlovák kormány azzal próbálja indokolni, hogy a kisebbségi magyarság a müncheni válság idején elárulta Csehszlovákiát. A magyarságnak ezzel kapcsolatos magatartását illetıen legyen szabad utalnom az Egyesült Államok külügyminisztériuma által a közelmúltban közzétett német titkos okmányra. Eszerint szeptember 16-án Göring hívatta a berlini magyar követet, és szemrehányást tett neki azért, hogy az akkori nemzetközi válság idején a magyarság passzív magatartást tanúsított. Uraim! Bármily súlyos és bármily kétségbeejtı legyen is helyzetünk, lehetetlen megtagadni a legyızöttıl azt a jogot, hogy ezt a követelést az erkölccsel és az emberiességgel ellentétesnek ne találja. De ha akadna is magyar kormány, mely külsı kényszer folytán a döntést elfogadná, önmaga és a magyar demokrácia sírját ásná meg vele. A föld és a nép, amely azt évszázadokon keresztül megmővelte és az emberi civilizációba bekapcsolta, elválaszthatatlanul összetartozik. Ezt a kapcsolatot erıszakkal megbontani csak az emberi élet alaptörvényeinek megsértésével lehet. Ha Csehszlovákia meg akarja tartani azt a területet, amelyen magyarok élnek, akkor tartsa meg az ott élı magyarokat is, megadván nekik emberi és állampolgári jogaik teljességét. Ha azonban ezt Csehszlovákia bármely okból nem vállalhatná, és mindenképpen meg akarna szabadulni a magyar kisebbségtıl, akkor a magyar kormánynak ragaszkodnia kellene ahhoz az elvhez, hogy a népnek joga van a földhöz, amelyen él. GYÖNGYÖSI JÁNOS KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE A PÁRIZSI BÉKEKONFERENCIÁN (1946. AUGUSZTUS) Elnök Úr, Delegátus Urak! Engedjék meg, hogy mindenekelıtt köszönetemet fejezzem ki azért, hogy Magyarországot a konferencia elıtt való megjelenésre felszólították, s ezzel alkalmat adtak a magyar kormánynak arra, hogy kifejtse véleményét a második világháború befejezéséül szánt békeszerzıdésre vonatkozólag. Ez a felszólítás és a számunkra biztosított szólásszabadság azt a reményt kelti bennünk, hogy itt másfajta béketárgyalásról van szó, mint több mint negyedszázaddal ezelıtt. Azt reméljük, hogy a most folyó tárgyalásokból olyan elrendezés születik, amely tartós békét teremt, biztosítja Európa dunai területeinek egészséges fejlıdését, s ezáltal a legnagyobb mértékben hozzájárul egész Európa, valamint a világ más részeinek megbékítéséhez. [...] A békekonferencia elıtt ma egy új, demokratikus Magyarország jelenik meg. Egyesül benne az 1848-as szabadságharc lendülete 1918 demokráciájának erejével. Mint már e két alkalommal, úgy most ismét a magyar nép vette kezébe sorsának intézését, de ezúttal véglegesen. Az ideiglenes magyar kormány erıfeszítéseirıl a szovjet kormány nevében Vorosilov marsall is megállapította a magyar kormányt elismerı diplomáciai jegyzékben, hogy "Magyarország hozzájárult az Egyesült Nemzetek által Németország ellen vívott harc sikeréhez". De emellett a magyar demokrácia más pozitív eredményekre is tud hivatkozni, a rendkívüli kezdeti nehézségek ellenére. A feudális nagybirtokrendszert a földreform által radikálisan felszámolta, s kíméletlenül ítélkezett az elızı rendszerek háborús bőnösei felett. Az összes felszabadult országok közül Magyarország volt az elsı, amely szabad választásokat tartott, általános szavazati jog és titkos szavazás alapján. Megteremtette továbbá a szabad sajtót, a szabad kritikát és az eleven parlamenti életet. Tudjuk, hogy a demokrácia felépítése nem lehet néhány hónap gyors eredménye; szükségszerően vannak még hiányok és fogyatékosságok, de az elsı eredmények biztatóak, és ha a magyar demokrácia, az 1918-as eseményekkel ellentétben, megértésre és támaszra talál, ha a békeszerzıdés egyéni, társadalmi és nemzeti síkon megadja a boldogulás lehetıségét a magyar állam keretén belül és kívül élı magyaroknak, akkor bizalommal tekinthetünk a jövıbe, és alkalmunk lesz arra, hogy hasznos építı tagjai legyünk a demokratikus népek családjának. Amikor a magyar demokrácia jövıjét védelmezzük, távolról sem akarjuk feledni vagy eltagadni, hogy a lezárult nagy küzdelemben Magyarország, reakciós politikai rendszerének s elavult társadalmi rendjének hibájából,

18 18 valamint vezetıinek elvakultsága folytán szembehelyezkedett valamennyi nép ügyével s ezek között a magyar nép ügyével is. A magyar tömegek magatartása azonban fékezte kormányainak tevékenységét, s az 1944 márciusában bekövetkezett események, az országnak a németek részérıl történt megszállása, továbbá a német hatóságok részérıl támasztott követelések mind azt bizonyítják, hogy a régi rendszer magyar vezetıi, a magyar tömegek félreérthetetlen állásfoglalása következtében, nem szolgálták a nemzetiszocialista Németország ügyét abban a mértékben, amint azt Németország megkívánta volna, s ahogyan azt egyes államok jónak látták meg is tenni. Mindezen túlmenıen, a magyar parasztok, a fizikai és szellemi munkások megszervezték az ellenállási mozgalmat, szabotálták a németek háborús erıfeszítését, és sokan közülük részt vettek kü1földön más népek felszabadító harcaiban. [...] Magyarország kétségkívül hadat viselt Németország oldalán, és ezért felelısség terheli. Ennek a felelısségnek azonban nemcsak mennyisége, de minısége is különbözik a nemzetszocializmus és a fasizmus felelısségétıl, már csak ezért is, mert egy kis nép elhatározási szabadsága világerık mérkızése esetén szükségszerően korlátolt. [...] A demokratikus Magyarország elutasítja a revizionizmus agresszív politikáját, s a magyar nép igazi érzelmeit juttatva kifejezésre, békében és egyetértésben óhajt élni minden szomszédjával. [...] Azt az óhajt, hogy az összes magyarok egyetlen nemzeti állam határain belül éljenek, jogosnak kell tekinteni, azonban kétségtelen, hogy ennek a tervnek megvalósítása nehezen elhárítható földrajzi és politikai nehézségekbe ütközik. [...] Sajnos meg kell állapítanom, hogy mifelénk valamely nemzeti kisebbséghez tartozni gyakran nemcsak más állampolgárságot jelent, hanem megfosztottságot az emberi jogok gyakorlásától s részben az emberi méltóság biztosítékaitól. [...] Szükséges lenne tehát, hogy az Egyesült Nemzetek megfelelı jogszabályainak életbelépéséig a kevert lakosságú közép- és kelet-európai államok különleges kötelezettségeket vállaljanak e szabadságjogok gyakorlására vonatkozólag. [...] A háború befejezése óta szerzett tapasztalatok alapján Magyarország különösen aggasztónak látja a magyarság helyzetét egyrészt Romániában, ahol több mint másfélmillió magyar él, másrészt Csehszlovákiában, ahol a csehszlovák statisztika szerint is több mint a magyarok száma. [...] A gyıztes nagyhatalmak intencióit a román fegyverszüneti szerzıdés szövegébıl véltük kiolvashatni. Ezen szerzıdés 19. szakasza szerint Erdély, illetve annak nagyobb része Romániát illeti meg. Ezt a szöveget véve alapul, csak szerény igényekkel léptünk fel. Az elsı világháborút megelızıen Magyarországhoz tartozott km2 erdélyi területbıl csupán km2 visszaadását kértük abban a reményben, hogy ez az a megoldás, amely biztosítja a két nép közötti egyetértést. Így Románia határain belül kb. ugyanannyi magyar maradna, amennyi román magyar területre kerülne. Ezáltal mindkét népnek azonos érdekei főzıdnének a nemzetiségi probléma kielégítı megoldásához, aminek eredményeképpen a határon innen és túl élı kisebbségek számára széles körő területi autonómiát is lehetne biztosítani. Magyarország másik fontos külpolitikai kérdése a magyar-csehszlovák viszony rendezése. Meg kell mondanom, hogy a demokratikus Magyarország, amely törekvéseinek elıterébe a szomszéd államokkal való jó viszonyt, sıt baráti együttmőködést állította, a legnagyobb reménységgel tekintett a Csehszlovák Köztársaság felé, amelyet Masaryk Tamás nemes eszményei letéteményesének tartott. Fájdalmas csalódást jelent számunkra, és nem a mi hibánk, hogy ennek a jó viszonynak a kialakítása lehetetlenné vált. [...] A békeszerzıdés-tervezet gazdasági rendelkezései elsı pillantásra is terhesebbnek látszanak, mint a fegyverszüneti szerzıdésnek már önmagukban is súlyos feltételei. Megerısítve e régebbi szerzıdés alapelveit, sıt részleteiben súlyosbítva azokat, a tervezet különféle új rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek növelik azokat a nehézségeket, amelyekkel Magyarország máris küzd, és veszélyeztetik belsı újjáépítését, amely pedig nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése végett szükséges. Nem akarok másra utalni, mint azokra a cikkelyekre, amelyek az Egyesült Nemzetek területén lévı magyar javak felszámolásáról intézkednek, vagy azokra, amelyek törlik a Németországgal és volt szövetségeseivel szemben fennálló követeléseket és kártérítési igényeket. [...] A stabilizációs költségvetés erıfeszítéseink felsı határát jelenti. A jóvátételre, a Szövetséges Ellenırzı Bizottság és a megszálló hadsereg eltartására elıirányzott összegek a költségvetés bevételeinek 40 százalékára, kiadásainak egyharmadára rúgnak. De még ilyen körülmények között is csak azért elegendı a jóvátételre elıirányzott összeg, mert a Szovjetunió jóindulata lehetıvé tette a progresszív törlesztést, és az elsı két év törlesztésébe betudott egy értékes külföldi magyar vagyonrészt. Ez az elıkelı gesztus, valamint az a hála, amellyel országunk felszabadítóinak tartozunk arra kötelez bennünket, hogy erıink teljes megfeszítésével eleget

19 19 tegyünk kötelezettségeinknek. [...] Tudjuk, az Egyesült Nemzetek nemcsak a békeszerzıdések megszövegezését tőzték ki célul, hanem mindenekelıtt és mindenekfölött a béke megteremtését. Ez a cél azonban csak akkor érhetı el, ha az Egyesült Nemzetek alapokmányának szelleme hatja át a tartós békét biztosító szerzıdéseket is. Örömmel értesültünk arról, hogy a béke megkötése megnyitja számunkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének kapuit. Kérni fogjuk felvételünket, és már most kijelenthetjük, hogy minden tılünk telhetı módon a lojális együttmőködést szolgálni kívánjuk. A Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak ebben az új nemzetközi szervezetben való jelenléte számunkra biztosíték arra, hogy a népeknek ez a szövetsége valóban egyetemes jellegő lesz. ILLYÉS GYULA BESZÁMOLÓJA A PÁRIZSI BÉKE ALÁÍRÁSÁRÓL (1947. FEBRUÁR 10.) [...] Gyöngyösi leült az asztal elé. Csak a kezét láthattam, az elmozdult térdek és könyökök ágsőrőjébıl. Saját töltıtollát vette elı, írni kezdett. Mintha hirtelen vihar tört volna ki, mintha az ég minden tájékán száz és száz villám villant és ismétlıdött volna: a világító készülékek egymás hegyén-hátán csapták erre a kézre vad fényüket. Ez a vihar azonban dörgéstelen volt. Csak a felvevıgépek monoton rokkasuhogása hallatszott. Az embernek arra kellett gondolnia, vész nélküli lesz-e ez a vihar elıtti pokoli villámjáték, az embernek a távoli magyar tájakra kellett gondolnia, bár egy csattanás nélkül vonulna el fölöttük a vész, immár örökre. A kéz megfeszült, a megfeszültség nyugalmával rótta a betőket. Az utolsónál, az s-nél (mert Gyöngyösi János magyarul írta alá a nevét), hirtelen megrándult, széles kanyarodást tett. Befejezıdött. A PÁRIZSI BÉKE RENDELKEZÉSEI MAGYARORSZÁG ÚJ HATÁRAIRÓL (1947. FEBRUÁR 10.) [...] 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint amelyek évi január hó 1-én voltak. 2. Az évi augusztus hó 30-án kelt bécsi választott bírósági határozat rendelkezései semmiseknek és érvényteleneknek jelentetnek ki. Magyarország és Románia között az évi január hó 1-én fennállott határ ezzel visszaállíttatik. 3. A Magyarország és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója közötti határ, attól a ponttól kezdve, amely közös e két Állam, és Románia határai között, addig a pontig, amely közös e két Állam és Csehszlovákia határai között, a Magyarország és Csehszlovákia közötti elıbbi határvonalban állapíttatik meg, úgy amint az évi január hó 1-én fennállott. 4. a) Az évi november hó 2-án kelt bécsi választott bírósági határozat rendelkezései semmiseknek és érvényteleneknek jelentetnek ki. b) A Magyarország és Csehszlovákia közötti határ, attól a ponttól kezdve, amely közös e két Állam és Ausztria határai között, addig a pontig, amely közös e két Állam és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniójának határai között, ezzel visszaállíttatik, úgy, mint az évi január hó 1-én fennállott, kivéve mégis a következı alpont rendelkezéseibıl folyó módosítást. c) Magyarország átengedi Csehszlovákiának Horvátjárfalu, Oroszvár és Dunacsún községeket a jelen Szerzıdéshez 1/A alatt csatolt térképen megjelölt kataszteri területekkel együtt. Ennek folytán a csehszlovák határ ezen a szakaszon a következıképpen állapíttatik meg: attól a ponttól kezdve, amely Ausztriának, Magyarországnak és Csehszlovákiának évi január hó 1-én fennállott határai között közös volt, Ausztria és Csehszlovákia között a jelenlegi magyar-osztrák határ lesz a határ addig a pontig, amely a 134. magassági ponttól délre körülbelül 500 méterre (a rajkai templomtól északnyugatra 3,5 kilométerre) fekszik, ez a pont lesz ezentúl az említett három állam határainak közös pontja; innen az új határ Csehszlovákia és Magyarország között keletre fordul Rajka község északi kataszteri határát követve a Duna jobb partjáig, addig a pontig, amely a 128. magassági ponttól északra körülbelül 2 kilométerre (a rajkai templomtól

20 20 keletre 3,5 kilométerrel fekszik, s amely pontnál az új határ csatlakozik a Duna hajózási fıvonalában az évi január hó 1-én fennállott csehszlovák-magyar határhoz; a Rajka község határán belül fekvı zsilip és visszaeresztõ csatorna magyar területen maradnak. d) A Magyarország és Csehszlovákia között az elızı alpontban megállapított új határ pontos vonalrészleteit a helyszínen Háttérrendezı Bizottság fogja kijelölni, amely Bizottság a két érdekelt kormány képviselıibıl fog állani. A Bizottság munkálatait a jelen Szerzıdés életbelépésétıl számított két hónap alatt befejezi. e) Arra az esetre, ha az átengedett terület lakosságának Magyarországba telepítésére vonatkozólag Magyarország és Csehszlovákia kétoldalú egyezményt nem kötnének, Csehszlovákia biztosítja az említett lakosságnak az emberi és polgári jogok teljességét. A lakosságcsere tárgyában évi február hó 27-én kelt csehszlovák-magyar Egyezményben kikötött összes biztosítékok és kedvezmények alkalmazást nyernek azokra a személyekre, akik a Csehszlovákiának átengedett területet önként elhagyják. [...] ÉVI IV. TÖRVÉNY AZ EGYES RANGOK ÉS CÍMEK MEGSZÜNTETÉSÉRİL 1. (1) A magyar nemesi és fınemesi rang (herceg, ırgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófı) megszőnik. A külföldi államfık által adományozott nemesi és fınemesi rangot jelzı címek viselésére adott engedélyek, illetıleg az ilyen engedélyek jellegével bíró törvényi rendelkezések hatályukat vesztik. (2) Az örökös fıispán cím megszőnik. (3) Megszőnnek azok a rangjlezı címek (méltóságok), amelyeket mint kitüntetéseket rendszeresítettek (valóságos belsı titkos tanácsos, titkos tanácsos, kormányfıtanácsos, kormánytanácsos stb.). Az ilyen címekre (méltóságokra) vonatkozó adományozások hatályukat vesztik. 2.. (1) A közszolgálat körében rendszeresített állás címét közszolgálatban nem álló személynek adományozni a jövıben nem szabad. ez a rendelkezés nem vonatkozik a külügyi szolgálatban, valamint a tudományos és mővészeti életben rendszeresített, illetıleg szokásos címekre. (2) Törvényhatósági közszolgálatban nem álló személyt tiszteletbeli tisztviselıvé kinevezni - a tiszteletbeli tiszti fıügyészek és ügyészek kivételével - a jövıben nem szabad. 3.. (1) A jelen törvény 1. -ában említett rangjelzı címek, valamint a vitéz cím használata tilos. (2) Nemesi elınévnek, nemesi címernek és jelvénynek vagy a nemesi nemzetségi származásra utaló kifejezésnek (de genere) használata tilos. (3) Tilos olyan címzést használni, amely a jelen törvénnyel megszüntetett rangra vagy rangjelzı címre (méltóságra) utal (fıméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes stb.). (4) Tilos olyan címzést használni, amely a közszolgálat körében rendszeresített álláshoz főzıdik, vagy társadalmi megkülönböztetésre utal (fıméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes stb.). (5) A (3) illetıleg a (4) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a nemzetközi érintkezésben szokásos címzésekre, továbbá az egyházi személyek nem világi eredető, hanem kizárólag egyházi természető címzéseire. 4.. A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértve gondoskodik. RÁKOSI MÁTYÁS ÉS VJACSESZLAV MOLOTOV MEGBESZÉLÉSEI (1947. ÁPRILIS 29.) Rákosi: Szeretnénk tudni, mikorra számíthatunk a [béke]szerzıdés ratifikálására. Ez igen fontos számunkra. Azt is tudnunk kell, meddig tartózkodnak még Magyarországon szovjet csapatok. Molotov: A most kialakult helyzet számunkra kedvezınek mondható. Az Ausztriával kötött szerz6dést ebben az évben biztosan nem írják alá, erre legjobb esetben a jövı év elején kerül sor, így tehát, ha csapataink Ausztriában állomásoznak, állomásozni fognak Magyarországon és Romániában is. Még a Magyarországgal

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl 2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti

Részletesebben

1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában *)

1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában *) 1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában *) 1. a Magyar Köztársaság által a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével, Nagybritannia

Részletesebben

Elıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a

Részletesebben

I. Pátka Község Díszpolgára cím alapítása

I. Pátka Község Díszpolgára cím alapítása Pátka Község Önkormányzat Képviselı-testülete 9/2007 (VI. 27.) számú rendelete Az önkormányzat által alapított kitüntetések adományozásáról, valamint a kitüntetések adományozásának és visszavonásának rendjérıl

Részletesebben

K.É.SZ. VI. Szakszervezet tisztségviselıi 22. VII. Vegyes rendelkezések 23

K.É.SZ. VI. Szakszervezet tisztségviselıi 22. VII. Vegyes rendelkezések 23 K.É.SZ. I. A Szakszervezet mőködési körének meghatározása és célja I. 1. Szakszervezet neve 3 I. 2. A Szakszervezet székhelye 3 I. 3. A Szakszervezet emblémája és bélyegzıje 3 I. 4. A Szakszervezet mőködési

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat és jelképei

I. Fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat és jelképei BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (III. 3.) számú r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK ÉS SZERVEINEK SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL /*: A rendelet

Részletesebben

Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének. 9/2007. (XI. 05.) rendelete. Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról

Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének. 9/2007. (XI. 05.) rendelete. Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének 9/2007. (XI. 05.) rendelete Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról A Magyar Köztársaság Országgyőlése a többpártrendszerő jogállam,

Részletesebben

Királyhegyes Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelete

Királyhegyes Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelete Királyhegyes Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 7/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról Királyhegyes Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA 2010. SZEGED Szegedi Tudományegyetem Vagyonkezelési Szabályzata 2 TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 4 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 I.1. A szabályzat

Részletesebben

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség hat hónapot meg nem haladó (ideiglenes) bérbeadásáról a PETB dönt.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség hat hónapot meg nem haladó (ideiglenes) bérbeadásáról a PETB dönt. Esztergom Város Önkormányzat Képviselı-testületének 46/2012. (..) önkormányzati rendelete az Esztergom Város Önkormányzatának tulajdonában lévı nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeirıl

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Oktatási Bizottság 2014-2015. évi Ügyvédiskola beszámoló tesztkérdések. Budapesti Ügyvédi Kamara

Oktatási Bizottság 2014-2015. évi Ügyvédiskola beszámoló tesztkérdések. Budapesti Ügyvédi Kamara 1 Büntetı ügyben ellenérték fejében védelmet ki láthat el? a) kizárólag ügyvéd b) bárki c) közeli hozzátartozó 2 Az ügyvéd ellenérték fejében foglalkozhat-e ingatlanközvetítéssel? c) csak engedéllyel 3

Részletesebben

2011. december 5. 10.00, Díszterem 3. napirendi pont 1. számú melléklet

2011. december 5. 10.00, Díszterem 3. napirendi pont 1. számú melléklet A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályának (a továbbiakban: Alapszabály) módosítása 1. Az Alapszabály 1. (2)-(4) bekezdései helyébe a következı rendelkezés lép: Asz. 1. (2) Az Akadémia és intézményei

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselı-testülete 2011. július 7-én 8 órakor tartott rendkívüli, nyílt ülésén. Az ülés helye: Városháza tanácskozó terme Jelen vannak: Pádár

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete SÁROSPATAK VÁROS JEGYZİJÉTİL 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/311-404 Ügyfélfogadás ideje: Hétfı: 8-12 és 13-16, szerda: 8-12 és 13-17 30, péntek: 8-12 óráig J a v a s l a t -

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 1.csomó 1.tétel. A trianoni békeszerzıdésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek ügyei. 1923-1925, 1930. 2.tétel Magyar és osztrák közös

Részletesebben

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart.

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2000. (I. 30.) számú rendelete a gyermekek átmeneti gondozása keretében megvalósítandó helyettes szülıi tevékenységrıl 1 (az idıközbeni módosításokkal

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselıtestületének 30/2004. (VII. 1.) Önkormányzati rendelete az elsı lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselıtestületének 30/2004. (VII. 1.) Önkormányzati rendelete az elsı lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselıtestületének 30/2004. (VII. 1.) Önkormányzati rendelete az elsı lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról Módosítva: - Kihirdetve: 2004. VII.1. 20/2005. (VIII.30.)

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye

CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye 1. oldal, összesen: 96 CompLex (http://www.complex.hu/) Jogtár (http://www.jogtar.hu/) Céginfo (http://www.complex.hu/ceginfo.php) Termékeink (http://www.complex.hu/termekek.php) CompLex Hatályos Jogszabályok

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

Képviselı-testületének. 16/2010.(X.14.) Önkormányzati rendelete. a képviselı-testület és szervei Szervezeti és Mőködési.

Képviselı-testületének. 16/2010.(X.14.) Önkormányzati rendelete. a képviselı-testület és szervei Szervezeti és Mőködési. Balatonkeresztúri Önkormányzat Képviselı-testületének 16/2010.(X.14.) Önkormányzati rendelete a képviselı-testület és szervei Szervezeti és Mőködési szabályzatáról PREAMBULUM Az önkormányzatiság alapelvei

Részletesebben

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 A Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 1Egységes szerkezetbe foglalva a Közgyőlés 2013. december 16-i.../2013. (12.16.) számú határozata szerinti

Részletesebben

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület (a továbbiakban: egyesület). 2. Székhelye: 3422

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Készült Polgárdi Város Képviselı-testület 2008. április 29. napján 14.00 órakor megtartott ülésén. Alagsori terme

JEGYZİKÖNYV. Készült Polgárdi Város Képviselı-testület 2008. április 29. napján 14.00 órakor megtartott ülésén. Alagsori terme JEGYZİKÖNYV Készült Polgárdi Város Képviselı-testület 2008. április 29. napján 14.00 órakor megtartott ülésén. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal Alagsori terme Jelen vannak: Borbély István polgármester,

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Képviselı-testületének 15/2000. (XI.23.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletérıl

Hajdúszoboszló Város Képviselı-testületének 15/2000. (XI.23.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletérıl Hajdúszoboszló Város Képviselı-testületének 15/2000. (XI.23.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletérıl (egységes szerkezetben a 9/2001. (VI.21.), 5/2005. (II.24), 17/2006. (V. 18.), 34/2006.

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Rákóczi u. 32. Tel.: 47/513-240, Fax.: 47/311-404 e-mail: sarospatak@sarospatak.hu.

SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Rákóczi u. 32. Tel.: 47/513-240, Fax.: 47/311-404 e-mail: sarospatak@sarospatak.hu. SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Rákóczi u. 32. Tel.: 47/513-240, Fax.: 47/311-404 e-mail: sarospatak@sarospatak.hu J a v a s l a t - a Képviselı-testületnek - ingatlan tulajdonjogának

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

TOMORI PÁL FİISKOLA SZABÁLYZAT A KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJ ODAÍTÉLÉSÉNEK RENDJÉRİL

TOMORI PÁL FİISKOLA SZABÁLYZAT A KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJ ODAÍTÉLÉSÉNEK RENDJÉRİL TOMORI PÁL FİISKOLA SZABÁLYZAT A KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJ ODAÍTÉLÉSÉNEK RENDJÉRİL Változat száma: 1. Elfogadás dátuma: 2008.12.09. Határozat száma: 2008/5/49. Hatályos: 2008.12.09 Készítette: dr. Kohány

Részletesebben

(Egységes szerkezetben)

(Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 15/2000.(III.31.) Kgy rendelete az önkormányzat tulajdonában lévı nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról (Egységes szerkezetben) A lakások és helyiségek

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete a helyi

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett 1 / 7 2010.11.08. 14:25 Kisalföld, www.kisalfold.hu Minden jog fenntartva. 56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett SZEGHALMI BALÁZS 2010.11.08. 04:07 Hegyeshalomtól

Részletesebben

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók

Részletesebben

NAGY TAMÁS A HATÁRVÉDELEM KÜLÖNLEGES PRIORITÁSAI MAGYARORSZÁGON 1947 1956. 1. Magyarország régi új határai a párizsi békeszerzıdést követıen

NAGY TAMÁS A HATÁRVÉDELEM KÜLÖNLEGES PRIORITÁSAI MAGYARORSZÁGON 1947 1956. 1. Magyarország régi új határai a párizsi békeszerzıdést követıen NAGY TAMÁS A HATÁRVÉDELEM KÜLÖNLEGES PRIORITÁSAI MAGYARORSZÁGON 1947 1956 1. Magyarország régi új határai a párizsi békeszerzıdést követıen 1947. február 10-én Párizsban a gyıztes Szövetséges Nagyhatalmak

Részletesebben

Bodrogkeresztúr Község Önkormányzat 11/2010. (XI. 30.) Önkormányzati rendelete BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYAIRÓL

Bodrogkeresztúr Község Önkormányzat 11/2010. (XI. 30.) Önkormányzati rendelete BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYAIRÓL Bodrogkeresztúr Község Önkormányzat 11/2010. (XI. 30.) Önkormányzati rendelete BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYAIRÓL (továbbiakban SZMSZ) Bodrogkeresztúr Község Önkormányzat

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Magyarország Szabadság Alkotmányának irányelvei a globalista szocialista-kommunizmus és a liberáliskapitalizmus föderációját a természetes értékrend szerinti konföderációval felváltó

Részletesebben

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl Sárospatak Város Alpolgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu Tisztelt Képviselı-testület! ELİTERJESZTÉS - a Képviselı-testületnek

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. V. Fejezet Club operatív irányításának eszközrendszere. Fejezet Képviseleti jogosultság, aláírási jog, utalványozási jogkör,

TARTALOMJEGYZÉK. V. Fejezet Club operatív irányításának eszközrendszere. Fejezet Képviseleti jogosultság, aláírási jog, utalványozási jogkör, TARTALOMJEGYZÉK I. Fejezet Általános rendelkezések II. III IV. Fejezet Tagsági jogviszony Fejezet A Club szervezeti felépítése Fejezet Felelısségi Rendszer V. Fejezet Club operatív irányításának eszközrendszere

Részletesebben

(2) Az R. 3. -a a következı (6) bekezdéssel egészül ki:

(2) Az R. 3. -a a következı (6) bekezdéssel egészül ki: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 11/2012. (III. 6.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2004. (XII. 1) önkormányzati rendelet

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 18.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉRİL Elfogadta a VELENCEI BIZOTTSÁG 87. plenáris ülésén (Velence,

Részletesebben

I-1/9-10/2012. ikt. sz. Jegyzıkönyv

I-1/9-10/2012. ikt. sz. Jegyzıkönyv I-1/9-10/2012. ikt. sz. Jegyzıkönyv Készült: Dévaványa Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában 2012. december 10.-én megtartott Oktatási- Közmővelıdési- Sport és Ügyrendi Bizottság rendkívüli nyílt

Részletesebben

2005. évi CLXXXIII. törvény. a vasúti közlekedésrıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉRTELMEZİ RENDELKEZÉSEK

2005. évi CLXXXIII. törvény. a vasúti közlekedésrıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉRTELMEZİ RENDELKEZÉSEK 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésrıl Az Országgyőlés a nemzeti közlekedéspolitikában meghatározott elvek érvényesítése, a magyar vasúti közlekedésnek az egységesülı nemzetközi vasúti közlekedési

Részletesebben

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet. az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet. az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről A belügyminiszterrel, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben a következıket

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

2006. LX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

2006. LX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2006. LX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2006. LX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM Alapította Heimler Károly. Kiadja: a Soproni Szemle Alapítvány Fıszerkesztı: Szerkesztıbizottság: DOMONKOS OTTÓ, GIMESI SZABOLCS, GÖMÖRI JÁNOS, HÁRS

Részletesebben

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok 8. Cím Biztosítási szerzıdések I. Fejezet Közös szabályok 5:360. [A biztosítási szerzıdés fogalma] Biztosítási szerzıdés alapján a biztosító a szerzıdésben meghatározott biztosítási kockázat viselésére

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata Dr. Vida Sándor Ügyvédi Irodával kötendı megbízási keretszerzıdésrıl Lırinci Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben 1 A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben = Akadémiai törvény Asz. = Alapszabály Ü. = Ügyrend

Részletesebben

Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı testületének. 1/2004. /I. 30./ ÖR. számú r e n d e l e t e. a lakáscélú helyi támogatási formákról

Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı testületének. 1/2004. /I. 30./ ÖR. számú r e n d e l e t e. a lakáscélú helyi támogatási formákról Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı testületének 1/2004. /I. 30./ ÖR. számú a lakáscélú helyi támogatási formákról Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı- testülete az önkormányzatokról

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet. a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeirıl

3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet. a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeirıl A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeirıl A közúti közlekedésrıl szóló 1988.

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A L A P S Z A B Á L Y (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) amely a hegyközségekrıl szóló 1994. évi CII. törvény alapján készült az alábbiak szerint I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1) A hegyközségi

Részletesebben

113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések

113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések 1. oldal A jogszabály mai napon hatályos állapota 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonók és a mozgólépcsık építésügyi hatósági engedélyezésérıl, üzemeltetésérıl, ellenırzésérıl és az ellenırökrıl

Részletesebben

Szolgáltatási szerzıdés közmőves ivóvízellátásra és szennyvízelvezetésre ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

Szolgáltatási szerzıdés közmőves ivóvízellátásra és szennyvízelvezetésre ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Szolgáltatási szerzıdés közmőves ivóvízellátásra és szennyvízelvezetésre ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK A közmőves ivóvízellátásról és a közmőves szennyvízelvezetésrıl szóló többször módosított 38/1995.

Részletesebben

EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ALAPI POLGÁRİR EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1, Az egyesület neve: Alapi Polgárır Egyesület Rövidített neve: Székhelye, levelezési címe: Mőködési területe: A P E Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

A gépjármő tulajdonjogában bekövetkezett változást bármelyik okmányirodában be lehet jelenteni.

A gépjármő tulajdonjogában bekövetkezett változást bármelyik okmányirodában be lehet jelenteni. Gépjármű átírás Mikor kell Gépjármő tulajdonjogában bekövetkezett változást a jármő korábbi tulajdonosának (eladó) és az új tulajdonosnak (vevı) is be kell jelentenie az okmányirodában. A korábbi tulajdonos

Részletesebben

(módosításokkal egységes szerkezetben)

(módosításokkal egységes szerkezetben) Letenye Város Önkormányzata Képviselı-testületének 4/2008. (IV. 3.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról (módosításokkal egységes szerkezetben) A szociális

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497.

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. 6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS RENDELETE 13/2007. (V. 31.) HBMÖK A vagyongazdálkodásról valamint a beruházások rendjérıl szóló 13/2004.

Részletesebben

1. oldal, összesen: 34. 1993. évi XCVI. törvény. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1. oldal, összesen: 34. 1993. évi XCVI. törvény. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. oldal, összesen: 34 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról A szociális biztonság erısítése sürgetı társadalmi érdek. A szociális

Részletesebben

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT Kiszombor Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 29/2008. ( XI. 25.) KKÖT rendelete a települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról /Egységes szerkezet/ Kiszombor Község

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. /A 2008. május 23-án megtartott Küldöttgyőlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/

KÖZLEKEDÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. /A 2008. május 23-án megtartott Küldöttgyőlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ KÖZLEKEDÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA /A 2008. május 23-án megtartott Küldöttgyőlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ Jóváhagyta a KÖBE 2008. május 23-i Küldöttgyőlése Tartalomjegyzék

Részletesebben

- a versenyeztetéssel kapcsolatos költségek fedezését, - a rendszeres kapcsolattartást a körzet és a megyei diáksport szervezeteivel.

- a versenyeztetéssel kapcsolatos költségek fedezését, - a rendszeres kapcsolattartást a körzet és a megyei diáksport szervezeteivel. A Türr István Gazdasági Szakközépiskola sport életének pezsdítését elısegítı társadalmi szervezetet hozott létre 2007. március 8. napján. Az egyesület célja, hogy az oktató-nevelı munkával összhangban

Részletesebben

11/2008./IV.24./ számú. r e n d e l e t e A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

11/2008./IV.24./ számú. r e n d e l e t e A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL TÓSZEG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 11/2008./IV.24./ számú r e n d e l e t e A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 2 Tószeg község önkormányzati képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

K I V O N A T. Vecsés Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2011. március 22-én megtartott ülésének jegyzıkönyvébıl

K I V O N A T. Vecsés Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2011. március 22-én megtartott ülésének jegyzıkönyvébıl K I V O N A T Vecsés Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2011. március 22-én megtartott ülésének jegyzıkönyvébıl Tárgy: Javaslat Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének./2011. (..) önkormányzati

Részletesebben

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETİ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI. [Az Mvt. 21.

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETİ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI. [Az Mvt. 21. a munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Mvt.) kapott felhatalmazás alapján - az érintett

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA 2005. évi CXXXIX. törvény a felsıoktatásról Az Országgyőlés annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történı csatlakozásával a magyar felsıoktatás az Európai Gazdasági Térség felsıoktatási

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA 2011 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetı rendelkezések... 5 1. A munkavédelmi szabályzat célja, feladata... 5 2. A Kari Munkavédelmi

Részletesebben

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették

Részletesebben

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai A Határırség 1997. november 01-tıl kezdıdıen lát el bőnüldözési feladatokat

Részletesebben

Képviselı-testületi ülés jegyzıkönyve 2011. március 28.

Képviselı-testületi ülés jegyzıkönyve 2011. március 28. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületi ülés jegyzıkönyve 2011. március 28. Az ülésen hozott rendelet, és határozatok száma és tárgya: Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének

Részletesebben

2010. évi I. törvény

2010. évi I. törvény 1. oldal 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 1 Az Országgyőlés annak érdekében, hogy - az anyakönyvi eljárásban érvényre juttassa a szolgáltató közigazgatás követelményét, - az anyakönyvi rendszer

Részletesebben

300/1993 T Ö R V É N Y

300/1993 T Ö R V É N Y 300/1993 T Ö R V É N Y a család- és utónévről *) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta: Az utónév 1. (1) A Szlovák Köztársaság területén született személy utónevét a szülők közösen

Részletesebben

GARA községi ÖNKORMÁNYZAT képviselı-testületének 4/2006. /II. 17./ ökr. r e n d e l e t e

GARA községi ÖNKORMÁNYZAT képviselı-testületének 4/2006. /II. 17./ ökr. r e n d e l e t e GARA községi ÖNKORMÁNYZAT képviselı-testületének 4/2006. /II. 17./ ökr. r e n d e l e t e a közterület használatról és rendjérıl (egységes szerkezetben) Gara község közigazgatási területén lévı közterületek

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselı-testületének 2013. február 13-án 14 órakor tartott rendes, nyílt ülésén. Az ülés helye: Városháza tárgyaló terme Jelen vannak: Pádár

Részletesebben

2013. évi törvény a választási eljárásról

2013. évi törvény a választási eljárásról 2013. évi törvény a választási eljárásról (a médiával kapcsolatos részek kivonata) (Forrás: az elfogadott törvénynek az Ogy elnöke által aláírt és a köztársasági elnöknek aláírásra megküldött szövege)

Részletesebben

Jegyzıkönyv. Novák Lajos polgármester megkérdezi, hogy kik vállalják a jegyzıkönyv hitelesítését?

Jegyzıkönyv. Novák Lajos polgármester megkérdezi, hogy kik vállalják a jegyzıkönyv hitelesítését? Jegyzıkönyv Készült 2009. március 25-én megtartott munkaterv szerinti rendes ülésérıl Jelen vannak: Novák Lajos polgármester Dénes Kálmánné alpolgármester ifj. Paulusz József Cseh János Veres-Herédi Eszter

Részletesebben

kérem a megelılegezését,

kérem a megelılegezését, K É R E L E M G yermektartásdíj megelılegezése iránt Név:... Születési hely, idı:.. anyja neve: szám alatti lakos tartásra jogosult szülı elıadom: A... (Bíróság neve) az.. -n kelt számú ítélettel megállapította

Részletesebben

TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS

TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészrıl Budakeszi Város Önkormányzata (2092 Budakeszi, Fı utca 179.; törzsszáma: 390022000; adószáma: 15390022-2-13; képviseli: dr. Csutoráné dr. Gyıri Ottília

Részletesebben

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én)

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Az alkotmány 21. -ának megfelelõen a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatának intézményei a megfelelõ speciális

Részletesebben

BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK. 2. számú JEGYZİKÖNYVE HATÁROZATAI

BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK. 2. számú JEGYZİKÖNYVE HATÁROZATAI BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2. számú JEGYZİKÖNYVE HATÁROZATAI 24/2007. (III.1.) kt. határozat: A 2007. március 1-i ülés napirendjének elfogadása. 25/2007. (III.1.) kt.

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. Tisztelt Képviselı-testület! ELİTERJESZTÉS Jánosháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete 2010. augusztus 3-i ülésére 3. számú napirendi

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2010. július 8. (csütörtök) napjára 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. I. N y i l v á n o s ü l é s

M E G H Í V Ó. 2010. július 8. (csütörtök) napjára 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvezı mőködési feltételeinek elısegítése, továbbá az Európai Közösségekhez való társulásból eredı szempontok érvényesítése

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzat Városfejlesztési, Mezıgazdasági és Környezetvédelmi Bizottságának 2011. február 09-én 16.00. órakor tartott nyílt ülésérıl.- Jelen vannak: Csatári

Részletesebben