V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H. Hedvig, Hédi Lukács Nándor Vendel Orsolya, Orsika Elôd, Korinna Nemzeti ünnep, Gyöngyi. K Sze Cs P Szo V H

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H. Hedvig, Hédi Lukács Nándor Vendel Orsolya, Orsika Elôd, Korinna Nemzeti ünnep, Gyöngyi. K Sze Cs P Szo V H"

Átírás

1 OKTÓBER OCTOBER Nyolcadik. Egyedül Domitianus császár próbálta saját magáról átnevezni, de rossz császár volt, így az új név nem kellett senkinek. Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei; minden, márciusban elkezdett nyári tevékenység (földmûves, hajós, katona) az októberi ünnepnapokkal végzõdött. 15-én az Equus October a lovasszemle, 19-én pedig Armilustrium a fegyverszentelés ünnepe. A katonaünnepek októberi túltengésének magyarázata az, hogy asztrológiai ura a Mars hadisten, mint márciusnak is. Október havában van a gyógyítással kapcsolatos Meditrinalia napja, amit talán az is magyaráz, hogy a hónap egykori zodiákus-csillagképe a Skorpió felett van a Kígyótartó csillagzat, melyet a hivatalos antik hagyomány Aszklépiosz orvosisten képmásának tekintett V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H 2006 OKTÓBER Malvin Petra Helga Ferenc, Edvin, Zóra Aurél, Galina Brúnó, Renáta Amália Koppány Dénes Gedeon Brigitta, Gitta Miksa Kálmán, Ede Helén, Heléna Teréz, Terézia Gál, Aurélia A hónap régi magyar nevei: Skorpió hava a hónap harmadik dekádjában kezdõdõ csillagászati hónap után; ill. Mindenszent hava, mely ünnep már novemberre esik, de a Skorpió elsõ dekádjának halottak napjával együtt a legfontosabb ünnepe. Ez is mutatja, hogy a naptári hónapok legjelesebb idõszakának a régiek a hónap utolsó harmadát tartották K Sze Cs P Szo V H Hedvig, Hédi Lukács Nándor Vendel Orsolya, Orsika Elôd, Korinna Nemzeti ünnep, Gyöngyi Október az augusztusi és szeptemberi Mária-ünnepek folytatásaképp az olvasó és a lorettói litánia kiemelt hónapja volt K Sze Cs Salamon Blanka, Bianka Dömötör, Amanda, Armand 27 P Szabina, Szabrina 28 Szo Simon, Szimonetta, Szimóna 29 V Nárcisz 30 H Alfonz, Zenóbia 31 K Farkas 164

2 Jeles napok Október 4. Assisi Szent Ferenc Isten Szegénykéje ( ) gazdag kereskedõcsalád tagja. Éli a gazdag ifjak megszokott életét. A háborúból sebesülten tér haza, szakít addigi életével, életmódjával, s megalapítja a ferences rendet (minorita rend = kis testvérek rendje); késõbb a klarissák rendjét, majd a ferencesek harmadik rendjét (világi rend). Halála után két évvel (1228-ban) szentté avatják. Békességet hirdet, prédikál a madaraknak, megszelídíti a gubbói farkast, a halált testvérének nevezi, Naphimnusza a bennünket körülvevõ természet csodálatos mivoltát magasztalja, a földi javakról való lemondást hirdeti, az egyszerûség és szeretet jelképe lett, megkapja a stigmákat. Október 6. Brúnó Német származású paptanár, a karthauzi rend alapítója. ( ) Október 7. Olvasós Boldogasszony Rózsafüzér Királynõje. Az olvasó-ájtatosság a dominikánusok buzgósága nyomán a XV. században nyerte el mai formáját. Akkor vált általánossá, amikor V. Pius pápa felszólítására egész Európa imádkozott a török veszedelem elhárításáért. Október 8. Magyarok Nagyasszonya Ünnepét Vaszary Kolos hercegprímás kérésére engedélyezte a pápa 1896-ban, a millennium ünnepén. Mária Magyarország patrónájaként való tisztelete Szent István felajánlásával kezdõdött, amit Szent László is megerõsített. Október 18. Lukács Evangélista, Pál apostol kísérõje, majd Egyiptomban és Görögországban prédikált, mûvelt orvos, így lett az orvosok, kórházak, fürdõk jeles szentje. Evangéliumán kívül õt tartják az Apostolok Cselekedeteinek szerzõjének is. A budai Lukácsfürdõ az õ nevét viseli, melyet az irgalmas rendiek (a portugál Istenes Szent János ( ) által alapított betegápoló szerzetesrend) építettek. Október 21. Orsolya Ursula (jelentése: nõstény medvebocs, medvécske, kis medve) legendája szerint brit, keresztény királylány, aki pogány võlegényétõl azt kéri, hogy térjen meg, legyen társa római zarándokútján és gondoskodjon fõs szûzi kíséretrõl. A szerelmes ifjú teljesíti a lehetetlen feltételeket. Rómából hazafelé Kölnben megállnak, melyet a hunok (más változat szerint a magyarok) ostromolnak. A római pogány fejedelmek felkérik Attilát, hogy vágassa le õket. Attila meglátva a lányok szépségét, kérte õket, hogy hagyják el hitüket, de nem engedelmeskedtek, így a hunok nyilaitól vértanúhalált haltak. Így lett Ursula Köln patrónusa. Október 26. Dömötör Ókeresztény vértanú, aki katonatisztként Thesszalonikiben halt meg hitéért Maximianus császár idején. Elsõsorban a keleti egyház szentje. Szent György (ápr. 24.) mellett a legnagyobb katonaszent. Az év átellenes pontján áll ünnepe, miként a Szent Korona alsó abroncskörén is. Október 28. Simon és Júdás Tádé apostolok Júdás Tádé a 12 apostol közül az, akirõl a legkevesebbet tudjuk, zelóta mellékneve arra utal, hogy korábban a fanatikusan Róma-ellenes nemzeti zelóta párthoz tartozott. Tádé és Simon Szíriában és Mezopotámiában terjesztették az evangéliumot. Perzsiában haltak vértanúhalált. OKTÓBER Október 9. Dénes A kelta-római Párizs (Lutitiae Parisiorum) elsõ mártír püspöke, akit a III. század derekán, Decius császár idején fejeztek le. A francia királyok, majd Franciaország patrónusa, a 14 segítõszent egyike. Emlékezetét az állítólagos sírja fölött emelt Saint-Denis apátság, a francia királyok temetkezõhelye õrzi. Október 31. Wolfgang (Farkas) Regensburg bencés püspöke, Boldog Gizella (Szent István hitvesének) nevelõje, 971-ben hazánkban is megfordult. Sopronban Farkasról elnevezett pálos monostor létesült, kápolnája híres búcsújáró hely volt, pápai kiváltsággal. Erdõírtók, famunkások, ácsok védõszentje. Október 31. A reformáció napja Ezen a napon tûzte ki Luther Márton Ágostonrendi szerzetes vitairatát a wittembergi vártemplom kapujára 1517-ben. A protestáns keresztyén közösségekben pirosbetûs ünnep. 165

3 OKTÓBER Évfordulók Október éve történt Megkezdte mûködését ideiglenes helyén, a Hevesi Sándor téren a Nemzeti Színház. Az ember Tragédiája volt az elsõ bemutatott darab. 60 éve történt Befejezõdött a náci Németország katonai, illetve hatalmi vezetõinek felelõsségre vonásával foglalkozó persorozat, a nürnbergi per. Október éve történt Assisiben meghalt a ferences rend megalapítója és szentje, Assisi Szent Ferenc olasz katolikus rendalapító, költõ. Október éve történt A moszkvai Butirka börtön rabkórházában 72 éves korában meghalt gróf Bethlen István miniszterelnök, akinek jelképes hamvait 1994-ben hazaszállították és a Kerepesi temetõben helyezték végsõ nyugalomra. 80 éve történt Meghalt Jászai Mari színésznõ. Székesfehérváron lépett elõször színpadra, majd Kolozsvárra szerzõdött ben lett a pesti Nemzeti Színház tagja, s egyévi megszakítással haláláig ott játszott. Október éve történt Eltemették Rajk Lászlót és társait. Október éve történt Londonban bemutatták Andrew Lloyd Webber mûvét, az Operaház fantomja címû musicalt. Október éve történt A lengyelországi Plonskban megszületett David Ben Gurion (eredeti nevén: David Gruen) izraeli politikus, aki Izrael Állam elsõ miniszterelnöke és honvédelmi minisztere volt. Október éve történt Az amerikai Woods Hallban meghalt Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas magyar orvos és kutató, a C-vitamin felfedezõje. Október éve történt Népfelkelés tört ki Magyarországon, ahol a szovjet csapatok kivonását, szabad választásokat, többpártrendszert, a sztálinizmussal való szakítást, a cenzúra eltörlését, a politikai foglyok szabadon bocsátását és a mezõgazdaság megreformálását követelték. Október éve történt A Központi Vezetõség ülésén ismét Nagy Imrét nevezték ki miniszterelnöknek, aki október 28- án koalíciós kormányt alakított. Október éve történt Jarnacban megszületett Francois Maurice Adrien Marie Mitterrand francia politikus, akit 1981-ben Franciaország köztársasági elnökévé választottak. Október éve történt Massachusetts államban, Cambridge-ben megalapították Amerika elsõ egyetemét, amelyet késõbb John Harvard puritán teológusról neveztek el. Október éve történt Örök nyugalomra helyezték országos ünnepség keretében Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc Törökországból hazahozott hamvait a kassai dómban. Október éve történt Örök nyugalomra helyezték Thököly Imrét a késmárki evangélikus templomban, miután hazahozták hamvait Törökországból. Október éve történt Meghalt a magyar származású Harry Houdini (eredeti néven: Weisz Erik), mágus és szabaduló mûvész. 166

4 Református Egyetem a Ferencvárosban A 151 éves református teológia története A töröktõl visszafoglalt Pest-Budán a protestánsok vallásgyakorlatát 1684-ben Pesten, majd 1687-ben Budán is megtiltotta az osztrák császári hatalom tõl e városok nem voltak kötelesek megtûrni falaik között az akatolikusokat, vagyis a nem római katolikus keresztényeket. E tilalmakat II. József Türelmi Rendelete (1781.) oldotta fel. Ennek következtében az evangélikusok 1787-ben, a reformátusok 1796-ban alakítottak anyaegyházközséget Pesten. Elsõ istentiszteletüket október 1-jén tartották Bátory Gábor, az egyházközség elsõ lelkésze vezetésével. Ekkor a városban élõ reformátusok száma 512 fõ volt. Istentiszteleti célokra építési telket a Kecskeméti Kapun kívüli területen, a Széna (a mai Kálvin) téren kaptak, ahol 1805-ben emeletes épületet építettek. Ennek szomszédságában 1816-ban Hermine fõhercegnõ elhelyezte a templom alapkövét, mely 1830-ban készült el. A templom fazsindelyes tornyát 1859-ben lebontották és helyébe rézsisak került. Egy protestáns egyetem Pesten való felállításának gondolata visszanyúlik a XVIII. század végére. II. József felvilágosultabb valláspolitikája lehetõvé tette, hogy a Pázmány Péter által ben, Nagyszombatban alapított és Mária Terézia által 1777-ben Budára költöztetett és II. József által 1784-ben Budáról Pestre telepített tudományegyetemen (a teológiai fakultás kivételével) vallási hovatartozástól függetlenül (tehát nemcsak római katolikus felekezetû) taníthattak tanárok, és ugyancsak a felekezeti hovatartozás figyelmen kívül hagyásával vették fel az egyetemre a hallgatókat. II. József (1790.) és öccse, II. Lipót halála (1792.) után ez a helyzet radikálisan megváltozott, sõt 1796-ban elterjedt a hír, hogy az egyre fejlõdõ, szekularizálódó Pestrõl kisebb vidéki városba minden bizonnyal Esztergomba fogják áthelyezni a tudományegyetemet, hogy az ifjúságot kivonhassák a világi hatások alól, jobban kézbe tudják tartani õket. Esztergomba, a magyarországi hercegprímás városába protestáns ifjak pedig nem mehetnek, vagy ha esetleg mehetnének is, nem tudnának saját vallásuk szerinti istentiszteleten részt venni, hitüket gyakorolni, nem tudnák magukat a római katolikus egyház hatása alól kivonni stb. Ezért célszerûnek és szükségesnek látszott egy könnyen megközelíthetõ, forgalmas helyen lévõ, lehetõleg városban, és ahol a fenntartáshoz szükséges anyagok elõteremthetõk, az élelmiszer és a tüzelõ olcsó, stb. ha lehetséges, Pesten, az ország központjában protestáns egyetem felállítása, amely intézményben a hallgatók hitének ápolása, gyakorlása is biztosítva van. Ehhez a református-evangélikus elgondoláshoz a hazai szerb ortodoxok is csatlakoztak, hiszen õk is ugyan ebben a cipõben jártak. Az universitas tervezetének kidolgozása, és egyéb szükséges elõkészületek el is kezdõdtek. Azonban e tiszteletre méltó terv megvalósulásának számos komoly akadálya támadt és több súlyos szervezési és kommunikációs hiba, és végül a tudományegyetem Esztergomba való helyezése tervének elvetése következtében akkor ez nem jött létre. Azonban az intézmény felállításának gondolata nem került le végleg a napirendrõl. Új erõt, nagy lendületet adott egy újabb tervezgetéshez az 1830-as évek végén, az '40-es évek elején megélénkülõ egységtörekvés a két protestáns (református és evangélikus) felekezet között: a pesti közös protestáns fõiskola (most már szerényebbek az igények, nem egyetemrõl van szó) pedig magva lehetne a két testvérfelekezet annyira óhajtott, s ez idõtõl várt teljes egybeolvadásának. Megindulnak a tervezési és szervezési munkálatok, bizottságok alakulnak. Pestet tartják a legalkalmasabb helynek a refor- OKTÓBER 167

5 OKTÓBER mátus fõiskola létesítésére, amelyhez az evangélikusok is lelkesen csatlakoztak ban megalakulta Pesti Protestáns Fõiskolai Választmány, amelynek tagjai a két egyház küldöttei voltak. A valóság azonban akkor sem volt ennyire idilli. A szlovák lutheránusok szembefordultak az unióval, de a református körökben sem volt sokkal kedvezõbb sem az unió, sem a pesti fõiskola ügyének alakulása. Vay József, a tiszántúli református egyházkerület fõgondnoka az egyetemes konvent határozatáról kijelentette, hogy bár az õ egyházkerülete a legnagyobb lelkesedéssel üdvözli a két egyház közötti unió eszméjét, de a konvent a Pesti Protestáns Fõiskolai Választmányt a kerületek megkérdezése nélkül nem nevezheti ki, s e nélkül a választmány nem is intézkedhet. Így tehát a fõiskola ügye, kicsinyes hatalmi harcok miatt (ami mögött az a félelem volt, hogy a világvárossá váló Pesten felállított református felsõoktatási intézmény Debrecen prioritását lerontaná) ismét elakadt, vagyis ahogyan Warga Lajos egyháztörténész írja: A protestáns egyházak uniójának a hajója úgy megfeneklett a debreceni homokzátonyon, hogy senkinek sem sikerült újból mély vízre tolni legalábbis egy ideig. Az intézmény felállítását késleltetni lehetett ugyan, de a szándék, a gondolat nem került le a napirendrõl. A szabadságharc évei és az annak bukását követõ megtorlás és elnyomatás idõszaka nem kedvezett a pesti fõiskola gondolatának. Ennek ellenére egy lelkes, akadályt nem ismerõ pesti református lelkész, esperes (1851-tõl, majd 1860-tól püspök), Török Pál, a legnehezebb idõkben elérte gróf Leopold von Thun birodalmi kultuszminiszternél, hogy június 29-én megadja az engedélyt a dunamelléki helvét hitvallású szuperintendenciának egy teológiai intézet Pesten való felállításához. Ezt október 10-én Báthory Gábor helyettes szuperintendens ünnepélyesen megnyitotta a mai Kálvin téri református templomban. Az intézet 1855 és 1865 között a dunamelléki református és a bányai evangélikus egyházkerület (szuperintendencia) közös lelkészképzõ intézete volt ben az evangélikusok kiváltak, s attól kezdve csak református teológiai fõiskola volt. Ezen intézménynek akkor még nem volt saját épülete, megfelelõ helyiségei. Egyik tanterméül például a pesti egyházközség akkori tanácsterme szolgált. A többi tanterem a növendékek lakószobáival együtt - bérházakban bérelt helyiségek voltak, valamint a professzorok saját lakásaikon is tartottak elõadásokat. Ezeket a lehetõségeket az intézmény hamarosan kinõtte. Kezdettõl fogva ugyanis neves tanárok oktattak itt, s ezek vonzották a hallgatókat, erõsödött a teológiai akadémia jó hírneve, nõtt a hallgatók száma, egyre nyomasztóbb lett a helyhiány ban ugyanis a negyedik évfolyam beindításával és a megfelelõ tanszékek megszervezésével teljessé vált az oktatási intézmény. Azzal a célkitûzéssel indult szervezés, hogy olyan magasabb intézetté kell növekednie, amelyben elõadják az összes teológiai tudományokat egész terjedelmükben, hogy pótolhassa némileg a külföldi egyetemeket azon ifjak részére, akik nem kereshetik fel azokat ben a pesti református egyház gimnáziumot alapított, pontosabban Gönczi Pál saját iskoláját, tanáraival (7) és növendékeivel (97) átadta az egyháznak október 16-án, a mai Kálvin téri templomban ünnepélyesen nyitotta meg (akkor még nem létezõ) kapuit a Pesti Református Fõgimnázium, amely az 1880-as évek elejéig szintén a Kálvin téren mûködött, akkor a Lónyay utca 4/c alatt emelt új épületében kapott helyet. Innen van a neve: Lónyay utcai Református Gimnázium, ma a Szentgyörgyi Albert tizenkét évfolyamos iskola mûködik itt. Az 1940-es évek elején épült fel a Lónyay utca-zsil utca-közraktár utca és Kinizsi utca által határolt telken az új épülete õszén készült el az egyházközség templomtelkének Oroszlán utcai (ma Lónyay utca) részén, a mai Kálvin téri üzletház helyén, az a kétemeletes épület, amelynek teljes második emeletére, elsõ emeletének udvari részébe és földszintjének nagyobbik felére a theologicum beköltözhetett. Az épületet a református egyházközség és a teológiai fõiskola közösen emeltet- 168

6 te. Az egyházkerület a Ráday-Könyvtár elhelyezésére céladománnyal járult hozzá az építkezéshez - ennek alapját a Török Pál által 1861-ben a teológiai fõiskola részére megszerzett, Ráday család könyvtára alkotta. Mindezek fejében a pesti egyházközség szerzõdésben kötelezte magát arra, hogy a nevezett helyiségeket mindaddig a fõiskola birtokában hagyja, ameddig azokra az intézetnek szüksége van, ha pedig a theologiai collegium onnét valamikor kiköltöznék, akkor a pesti egyház köteles a beépített összeget a theologiai intézetnek kamat nélkül visszafizetni. Az idõ múlásával az intézet tovább erõsödött, növekedett. Így az egyházközség templomtelkén emelt új épületben kapott helyiségek is szûkösnek bizonyultak. Az elhelyezési gondokon valamelyest enyhített, hogy 1888-ban a református fõgimnázium a Lónyay utcai új épületébe (4/c szám) költözött, s az így felszabadult helyiségeket is a fõiskola kapta meg. Ettõl kezdve 1912-ig, a Ráday utca 28-ba való költözéséig az egyházfi- és harangozó-lakás kivételével az egész Oroszlán utcai épületet a teológiai intézet használta. Ezen az épületen még 1904-ben is hajtottak végre némi bõvítést, de mindezek ellenére is a Kálvin téri egyházközség épülete az egyre növekvõ teológia akadémia és intézményei számára egyre inkább szûknek és alkalmatlannak bizonyult. Felvetõdött a Kálvin téren építendõ Kálvineum egy zsinati és konventi, egyházkerületi, teológiai akadémiai és egyházközségi székház terve, amely azonban meghiúsult. Darányi Ignác ( között) dunamelléki egyházkerületi fõgondnok szívós munkája nyomán 1909-ben jelentõs elõrelépés történt: az egyházkerület e célra bérbe vette a kincstártól a Ferencvárosi Dohánygyár kitelepítése folytán megüresedett Ráday utcai 1020 négyszögöles telket a rajta lévõ épülettel. A bérbeadás május 1-jétõl 30 évi idõtartamra szólt. A szerzõdés megengedte, hogy az egyházkerület és a teológiai akadémia céljai által kívánt átalakításokat az épületen szabadon elvégezhessék a bérbe vevõk, valamint azt is, hogy az egyházkerület a bérleti idõ folyamán az egész telket és házat megvásárolhatja. Így az egész létesítmény egyházi tulajdonba került. A tanári kar és az ifjúság június 19-én vett búcsút a régi épülettõl. November 2-án avatták fel ünnepélyes keretek között az akadémia Ráday utcai épületét. Megnyílt az internátus, megfelelõ elhelyezést nyert a püspöki hivatal, a Ráday Könyvtár és az egyházkerületi levéltár. Az évi tavaszi egyházkerületi közgyûlés megállapította és augusztus 1-jei hatállyal életbe léptette az új akadémiai szabályzatot, megszavazta a teológiai akadémia változott szükségleteinek megfelelõ új költségvetését, az év õszén megalapította a szemináriumi könyvtárat. Mindezzel megvetette az új akadémia munkájának alapját, megteremtette a munka és a fejlõdés feltételeit. A Tanácsköztársaság alatt a IX. kerületi Munkás- és Katonatanács teljesen birtokába vette az épületet és megkezdte annak saját céljaira való átalakítását. A tanácskormány bukása után az egyházkerület s így a teológiai akadémia is visszakapta korábbi vagyonát, javait. Az 1920-ban tulajdonba került és felújított épületben tekintetbe véve az 1910-es, 1920-as évek budapesti lakásviszonyait igen jól felszerelt internátus (központi fûtés, villanyvilágítás, jól bebútorozott 2-4 ágyas szobák, mosdók) állt a teológusok és világi internisták rendelkezésére november 19- én a dunamelléki egyházkerület közgyûlése 213. számú határozata Ráday Pálról ( ) Ráday Kollégium -nak nevezte el az internátust, amely kedvelt és keresett volt a diákjai számára. Az 1930-as években az épület bõvítését, további korszerûsítését tervezték, de a második világháború kitörése ezt megakadályozta. Azután pedig meg kellett elégedni a károk helyrehozatalával ben a nem teológus hallgatóknak el kellett hagyniuk a teológiai internátust. Idõközben a ház kezdett elöregedni, s a benne lévõ intézmények ismét kinõtték az épületet. A helyhiány egyre komolyabb gondot okozott ben, a teológiai akadémia fennállásának centenáriumára az internátus egy részét korszerûsítették, s a szükséges javításokat elvégezték. Az alapvetõ bajon azonban ez nem tudott segíteni. A megoldást csak az épület teljes felújítása, OKTÓBER 169

7 OKTÓBER kibõvítése és korszerûsítése jelenthetett. Erre az 1970-es évek végén és a 80-as évek elején került sor. Az évi XXIII. tv. 5. szakasza alapján hozott 30/1990/III. 21. számú országgyûlési határozat július 10-tõl egyetemmé nyilvánította a Budapesti Református Teológiai Akadémiát (a debreceni református, a budapesti római katolikus és evangélikus teológiai akadémiák és a rabbiképzõ mellett). Ezen a bázison kívánta felépíteni a zsinat elnöksége a többkarú református egyetemet. A református zsinat február 24-i ülésén megalapította a Károli Gáspár Református Egyetemet a Budapesti Református Teológiai Akadémia bõvítésével és a Nagykõrösi Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképzõ Fõiskola fõiskolai karként történt csatlakozásával. Az országgyûlés az egyetemi rangú Budapesti Református Teológiai Akadémia bõvítésével és névváltoztatásával létrejött Károli Gáspár Református Egyetem alapítását szeptember 21-én hagyta jóvá, illetve az évi LXXX., a felsõoktatásról szóló törvény vonatkozó szakaszát ennek megfelelõen módosította. A Budapesti Református Teológiai Akadémián 1978 és 1994 között levelezõ tagozat, 1990 és 1994 között katecheta (hitoktató) képzés is mûködött tól a teológiai akadémia Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karaként mûködik a 2003 óta Dunamelléki Református Egyházkerület Székházában (uo. Ráday u. 28.). A Ráday Kollégium ugyanekkor megszûnt, az egész épület felett a Dunamelléki Egyházkerület diszponál. Az egész Károli Gáspár Református Egyetem központi irányító szerve, a rektori hivatal szintén a IX. kerületben található a Kálvin tér 9 szám alatt. LADÁNYI SÁNDOR 170

8 Volt egy forradalom, ahol meg akartak szabadulni a megszállástól Interjú Nagy Ernõvel, a Ferencvárosért emlékérem kitüntetettjével Kezdjük 1953-mal! Nagy Imre miniszterelnök lett. Az Ön életében milyen változást hozott? 1953-ban Pesten önállósítottam magam, kisiparos lettem. Akkor lettem a mûszerészek-mechanikusok elnöke. Azelõtt nem lehetett volna összehozni 60 kisiparost ban tartottam közgyûlést. A KIOSZ nagytermébe építészt kellet hívni, hogy statikailag elbírja-e az épület azt a sok embert. Annyian voltak csak Budapestrõl, hogy egy gombostût sem lehetett leejteni. Akkor már pezsgett az élet. Szépnek reméltük, de megint magunkra lettünk hagyva. Ha jól értjük, 1953 után lényeges változások következtek be? Lényegében felszabadultabbak voltunk. Nagy Imre egy csomó olyan dolgot szüntetett meg, ami rettentõen nyomta a nép lelkületét: Recsk, Hortobágyi kitelepítés. Voltak néhányan, akik haza tudtak jönni, elmesélték, hát mindenki elájult. A hírek gyorsan mentek szerteszét. Az idõ tájt egyébként nagyot tévedtem, bukfenceztem: azt mondtam, ha Sztálin meghal, bukik a kommunizmus. Nem tudtuk, mi lesz tovább, reménység öntötte el az országot. És nem szûnt meg az elnyomás. Nagy volt a meglepetés, mikor láttuk, hogy nem szûnik meg az ÁVO. Leragadt minden. Akkor abban ringattuk magunkat, hogy 1955-ben, az osztrák béke után egy évvel el kell hagyniuk Magyarországot is a szovjeteknek. Nem voltak háklisak erre, hogy ezt pontosan végrehajtsák. Erre alakították ki gyorsan a Varsói Szerzõdést, hogy legyen okuk a maradásra. Rajk-temetés, Milyen hatással volt Önre? Mi volt a véleménye Rajkról? Furcsa. Én, mint Fejér megyei szociáldemokrata párttitkár, elég jó összeköttetésben voltam vele, mert Õ volt az ottani képviselõje a Kommunista Pártnak. Felmentem hozzá, mindent teljesített, amit kértem. Valószínûnek tartom, hogy érezte akkor, hogy labilis a helyzete a pártban, kereste a mellékes erõsítéseket. Nem tudok rosszat mondani, pedig nagyon sok rosszat mûvelt. Megrögzött kommunista, szemellenzõs, el volt szakadva a napi élettõl. A spanyolosok kasztjához tartozott, akik mind komoly pozícióban voltak akkor. Rajk próbálta a kommunizmust itthon is egyengetni. Kevésbé volt bûnös, mint a banda többi tagja. 56 októbere elõtt a lengyel eseményeknek, a felkelésnek, Gomulkának volt hatása? Hogyne. Állandóan küldtük a delegációkat. Kijelentettük, veletek vagyunk, csináljátok. Jó hatással voltak ránk. A lengyelek nagyobb zûrben voltak, mint mi. Háromszor osztották fel õket: az oroszok, az osztrákok és a németek. Azt mondtuk: testvérnemzet. Az nem, de rokon nemzet voltunk. Gomulka sem volt az, aki kellett volna, legyen. Most persze nagyon könnyû ezt megállapítani. Akkor sem volt olyan könnyû, az ember nem látott tisztán sok-sok mindent. Úgy, ahogy most se látunk tisztán. Nem tudom, mi van például most. Normális körülmények között, ennyi disznóság után egy ún. demokratikus országban már rég le kellett volna mondjon a kormány. Réges-rég. A fülük botját sem mozdítják, milyen ügyesen teszik. S a baj ott van nem akarom a jobb és bal szót használni a nemzeti oldal, aki magyar, olyan naivan viszonyul. Ha nekem most befolyásom lenne, úgy kitessékelném õket. OKTÓBER 171

9 OKTÓBER NAGY ERNÕ 1918-ban született. Vasesztergályos szakmát tanult ban Erdélyben lépett be a szociáldemokrata pártba, majd a bécsi döntés után Budapestre költözött ben Nagy Imre megbízásából földosztó miniszteri biztosként tevékenykedett Esztergom megyében. Ezután az SzDP Fejér megyei szervezetének titkára és a megyei nemzeti bizottság elnöke lett tõl azonban nem vállalt politikai megbízatást, kisiparosként dolgozott ban a Kisiparosok Országos Forradalmi Bizottságának elnökévé választották novemberében Nagy Imre kormányában a kisipari miniszteri poszt várományosa volt. A forradalom leverése után, 1956 novemberében emigrált, családjával Franciaországban telepedett le, ahol önálló vállalkozásba kezdett. Jövedelmének jelentõs részét a nyugati magyar irodalom támogatására fordította: a 80-as években Szikra néven nyomdát alapított Giromagnyban, 1986 és 1989 között az Irodalmi Újság kiadója volt. Tevékenységének középpontjában az 1956-os forradalom emlékének fenntartása és ápolása állt. Így a fegyveres harcok egyik legjelentõsebb helyszínének, a Ferencvárosnak a nyugati közvélemény elõtt való bemutatása is nagy részben az õ nevéhez fûzõdik. Ebben az összefüggésben is hangsúlyozni kell az emigrációban megjelent A forradalom sajtója címû munkájának jelentõségét, a dokumentumgyûjtemény egyébként négy kiadást ért meg. Meghatározó szerepe volt a Nagy Imre kivégzésének 30. évfordulóján, június 16- án Párizsban, a Pere Lachaise temetõben felállított díszsírhely és emlékmû létrehozásában és felavatásában. Nagy Ernõ az emigrációból való hazatérés óta a Ferencvárosban él. Hogyan emlékszik vissza a forradalom napjaira? A Petõfi Kör munkájában például részt vett? Ott voltunk a feleségemmel október 23-án a Kossuth téren, amikor hirtelen sötét lett. A Szabad Néppel világítottak. Kijött Nagy Imre az erkélyre és megszólította a tömeget: Elvtársak! Felhördült erre a tömeg, elvtársak már nincsenek. Ekkor javította ki: Barátaim! Nem lehetett részt venni mindenben, mindenütt volt valami, mindig voltunk valahol napközben. Hogy hol, elég nehéz visszaidézni. A sok ember miatt ki kellett hangosítani az utcákat. Voltunk Petõfi Körön is, mellettem volt Rajk Júlia, Szakasits. Akkor még nem alakította ki Szakasits a politikai álláspontját, késõbbi árulását. Végig Pesten voltam, agitáltam. Jártam ki mindenfelé, a Corvin közbe, Kilián laktanyába, beszédeket tartottam. Nagy volt a pofám, a Kisiparosok Mechanikus Osztálya elnöke voltam, amikor kiütött a forradalom. Buzdítottuk a népet, megválasztottak országos elnöknek. Ezért kaptam aztán a drótot november közepén, ha nem mentem az irhámat, elvisznek. Akkor melegében nyírták az embereket. Különösebb tárgyalás nélkül. Akiknek a képe most kinn van az Andrássy út 60-ban, azok nyírták a forradalmárokat. Kinek van útjában, például ez az épület, a Terror Háza? Ki agitál ellene, gondolják csak meg? Visszatérve a kérdésre, mûködtek a Forradalmi Bizottságok. Ad hoc bizottságok voltak, alakultak itt-ott, mindenütt. Nagyon zavaros volt minden: a szovjetek lõttek, a magyarok visszalõttek, olyan jól nem lehetett megszervezni mindent. Négy kiadást ért meg az általam kiadott Forradalom Sajtója, amibõl nyomon lehet követni a fontos eseményeket. Váratlan volt november 4-én a szovjetek bevonulása? Az is, meg nem is. Nem mertük elhinni, pedig már elõtte 2-3 nappal jelentették Nagy Imrének, hogy jönnek Romániából, Ukrajna felõl. Világos volt, nem nyaralni jönnek. Hittük, hogy Amerika tenni fog valamit. Nem kellett volna sokat, csak azt mondani, hogy ha tovább vonultok, az a III. világháború. Semmi többet. Hogyan látja Nagy Imre szerepét? Õ vértanúhalált halt. Azért lett mártír, mert megtagadta a szovjeteket. Nem a forradalom miatt. Megmenthette volna az életét, ha kinyilatkozza, hogy lemond a miniszterelnökségrõl Kádár vagy Münnich javára. Õ ezt nem tette meg. Mi is ott kint, csak az újságból tudtuk meg, olyan fondorlatosan végezték ki ezek a brigantik. Hoztak egy ítéletet délután, és hajnalban végrehajtották. Hogy még véletlenül se legyen lehetõségük de ez csak feltételezés. Nagy Imre arra számított, hogy a nemzetközi munkásmozgalom Nyugaton tiltakozik, föl fog háborodni, követeli a szabadon engedését. Ezért kellett másnap kivégezni. 172

10 Nagy Imre emlékét képek ezreivel, könyvekkel támasztottam alá. Volt egy nyomdám Franciaországban, a Szikra. Nyomtattunk 10 ezer levelezõlap nagyságú képet, aminek egyik oldalán Nagy Imre, a másikon Batthyány Lajos látható. Azt írtuk alá: Mártírhalált halt miniszterelnökök. Ha nem lett volna szovjet beavatkozás, mennyire maradt volna meg a szocializmus, társadalmi tulajdon, mennyire alakult volna ki nyugati típusú társadalom? Ezek mind politikai találgatások. A forradalom meg szokta enni a gyermekeit. Itt is ez lett volna. De úgy történt, ahogy. Lehet, így volt jó. Az még rosszabb lett volna, mert akkor alakultak volna a pártok egymás ellen, miként az történt 1989-ben. Akkori szemmel milyennek látta a forradalmat? Volt egy forradalom, ahol meg akartak szabadulni a megszállástól. És ez ment végig. 56 ellen rengeteg iromány jelent meg: ilyen fasiszta, olyan fasiszta, az antiszemitizmus dühöngött, stb. Én kinn voltam az egész forradalom alatt, de egyetlen ilyesmi szót sem hallottam a városban. Reménykedtünk, hogy lesz valahogy. A Szabad Európa pofázott, hogy így meg úgy, mi pedig készpénznek vettük azt a dumát. Azt hittük, hogy õk az amerikai kormány szócsöve. De nem az volt. Miért kellet 56-ban elmennie? A változás után, november 18-án este kilenckor felhívtak telefonon érdekes volt, hogy a telefon egész forradalom alatt jól mûködött, ha nagyon gyorsan nem lépsz le, nagy bajod lesz. Kimentünk négy gyerekkel, dolgoztam. Nagyon nehéz elsõ három évem volt. A feleségem tudná elmondani, naponta adtam ki a pénzt, nehogy túlköltsünk. Nem mondom, mennyit kerestem, de nagyon nehéz volt 8 embert etetni annyiból. Késõbb gyáram is lett, jól megéltünk. Honnan származott a Nagy Imre emlékmû kezdeményezése? 1956 harminc éves évfordulója volt. A franciák igen nagyon becsülték, a Grande Revolution folytatásának tekintették. Mi hagytuk, miért ne tettük volna? Ehhez méltóan elsõ naptól kezdve megkaptunk mindent, ami egy franciának járt (betegbiztosítás, munkavállalás stb.). A francia szenátusban a kormány tartott emlékünnepélyt, nem a magyarok. Meghívták ide a diplomáciai, politikai elõkelõségeket, francia elitet. Ott Fejtõ és Mérey javasolták, hogy mivel nincsenek eltemetve a halottaink, verték a palávert, hogy adják ki a tetemeket, de itthon nem akarták. Ekkor belevágtunk, és sok erõfeszítés után két év múlva készült el a díszsírhely. Ha nem lett volna Párizsban ünnepély, nem lett volna Pesten sem. Az indította el a folyamatot. Nem lehetett letagadni, egész Európa látta, mi történt. Milyennek látja Ferencvárost, a forradalom egyik központját ma? Újjáépítik ezt az egész kerületet. Kis lebuj épületek voltak errefelé, egyik pincében kocsma, a másikban fát és szenet lehetett kapni. Volt itt minden, ahogy Krúdy is megírta. Mikor hazajöttünk és a sógoromnak mondtuk, hogy vettünk egy lakást a Liliom utcában: Szentisten, odaköltöztetek? Hát ott vannak a lányok! Õ még arra emlékezett. Mi volt az elsõ gondolata, mikor értesült a kitüntetésrõl? Felajánlottam a velejáró összeget a rászoruló gyerekeknek. Mivel nekem elegendõ megélhetést biztosít a francia nyugdíjam, jobb helyen lesz ott náluk. Mindig úgy voltam ezzel: két bécsi szeletet nem tudok megenni egyszerre. OKTÓBER VÖLGYESI ORSOLYA DR. BÁCSKAI JÁNOS 173

11 OKTÓBER Pongrátz Gergely emlékére Hetvenhárom éves korában elhunyt Pongrátz Gergely, az 56-os Magyarok Világszövetségének elnöke, a Corvin-köz egykori fõparancsnoka. Az 1956-os hõst a kiskunmajsai 56-os Múzeum udvarán érte a halál ben született Szamosújváron értelmiségi családban, apja 1940-ben Szamosújvár polgármestere volt ben a család Mátészalkára, a következõ évben Soroksárra költözött. Pongrátz Gergely Bácsalmáson végezte el a mezõgazdasági gimnáziumot október én került a Corvin közi fegyveres felkelõcsoporthoz, ahol testvéreivel Ernõvel, Ödönnel, Kristóffal, és Andrással hamarosan meghatározó szerephez jutottak. Bajtársai itt adták neki a Bajusz elõnevet. Az eseményekrõl részletesen, személyes hangvétellel számolt be a Corvin köz 1956 c. könyvében. Azonban az ebben foglaltakat, amint ez a visszaemlékezéseknél lenni szokott, a történészek kritikával illeték A szovjet fõparancsnokság és a belügyminisztérium képviselõje rá akarta bírni a felkelõket a fegyverletételre, szabad elvonulás fejében. A fegyverszüneti tárgyalásokon Pongrátz Gergely volt leginkább bizalmatlan a politikai és katonai vezetõkkel szemben. A felkelõk túlnyomó része egyetértett abban, hogy a szovjet csapatok budapesti kivonásáig nem adják ki kezükbõl a fegyvert. Pongrátzék azonban a kivonuló szovjet csapatok biztosításában sem voltak hajlandóak közremûködni. Felemás érzésekkel viseltettek Maléter Pál ezredessel szemben, honvédelmi miniszterségét sem támogatták. A Corvin-közben a megosztottság tovább nõtt. Ez ahhoz vezetett, hogy az addigi fõparancsnokot Iván Kovács László gödi szakmunkást leváltották. Utódja Pongrátz Gergely lett: katonatisztek segítségével a bázis szervezetté vált. November 4-én hajnaltól csoportjával megpróbált ellenállni a szovjet támadásnak. A Corvinkörben rekedt nemzetõr helyzete azonban kilátástalan volt. A túlerõ és különösen az aknatûz elõl tekintettel nagy veszteségeikre Pongrátz társai egy részével még az éjszaka folyamán a Víg utcába mentek át, ahol lemondott a fõparancsnokságról. Mivel kilátástalannak ítélte a további ellenállást, a hónap végén elhagyta az országot. Bécsben csatlakozott a Magyar Forradalmi Tanácshoz februárjáig Bécsben és Genovában tevékenykedett, majd New Yorkba költözött, ahol vagongyári munkásként kezdett dolgozni ben Chicagóban megválasztották a Magyar Szabadságharcos Szövetség alelnökévé (1982 februárjában lemondott e tisztségérõl) tõl tizenkét évig Madridban élt októberében Toledóban az 1956-os emlékünnepségen Alcazar védõinek és a magyar szabadságharcosoknak eszmei közösségérõl tartott beszédet. Visszatérve Amerikába biztosítási ügynök lett, késõbb sertéstelepet tartott fent Arizonában ben látogatott haza elõször ben végleg hazaköltözött Magyarországra. A hazatérõ Pongrátz minden erejével azon munkálkodott, hogy 1956 eszméje, és hagyománya tovább éljen. Ezért számos szervezetben vállalt magas funkciókat: az 1956-os Magyarok Világszövetségének, majd az 56-osok Szövetségének budapesti elnöke és a Politikai Foglyok Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke, majd elnökhelyettese lett. Sokat tett, hogy a forrada- 174

12 lom jelképévé vált pesti srác emléke fennmaradjon. Ennek érdekében létrehozta és vezette Pesti Srácok Alapítványt, és állítatott szobrot a Corvin mozinál. Régóta dédelgetett terve volt, hogy 1956-nak egy emlékmúzeumot hozzon létre. Ez Kiskunmajsán meg is valósult. A város központjától öt kilométerre kápolnát pedig júniusának utolsó szombatján avatták fel. A Kapisztrán Szent János védelmébe ajánlott kegyhely, Csete György Kossuth-díjas építész tervei alapján épült. Az épület egyik tornya a gyõztes forradalmat, a másik a romos tornya pedig az elbukott szabadságharcot szimbolizálja. A kápolna falán márványtáblák õrzik az '56 miatt kivégzettek nevét, foglalkozását, születési évét és a kivégzésének idõpontját. A halál az általa megálmodott múzeum udvarán érte, végsõ nyughelyre is itt talált. Pongrátz Gergelyt egykori bajtársai, tisztelõi és harcostársai nagy részvét mellett Kiskunmajsán temették el május 29-én. Egész élete, és a nemzetbe vetett hite ad erõt és mutat példát számunkra abban, hogy sohasem szabad feladnunk a harcot, még akkor sem, ha emberi szemmel nézve reménytelennek tûnik a küzdelem. Emlékét, hitét és a lelkünkbe gyújtott tüzet mindörökre megóvjuk, megõrizzük, és gyermekeinknek tovább adjuk. OKTÓBER Somogyi Ferenc grafikája: a korabeli Corvin-köz 175

13 OKTÓBER Látogatás Kiskunmajsán, az '56-os emlékhelyen Kiskunmajsán talált otthonra Pongrátz Gergely, a legendás Corvin-közi parancsnok elképzelése szerinti '56-os emlékhelyen. Társaságunk, egy történelmünk dicsõ napjait idézõ kirándulás keretében jutott el Kiskunmajsára, ahol Csete György Kossuth-díjas építészmérnök az emlékkápolna tervezõje és Pongrátz Ödön a parancsnok nem kevésbé híres bátyja vezetett körül minket. Az emlékhely megteremtésének elõzményei és körülményei is kalandosak. Miután Pongrátz Gergely kísérletei 1956 emlékének fõvárosi méltó megörökítésére kudarcot vallottak, Kiskunmajsán talált egy kis erdõt a Szegedre vezetõ út mellett, amelynek megkereste a tulajdonosát és telefonon közölte vele, hogy abból egy hektárt meg akar venni. A tulajdonos azt válaszolta, hogy nincs szándékában eladni az erdõbõl bármilyen részt is, de megkérdezte, hogy mi a célja a vétellel. Amikor Pongrátz Gergely közölte, hogy '56-os emlékhelyet kíván ott felépíteni, a válasz azonnal megváltozott és még telefonon módosította álláspontját a tulajdonos és kijelentette, hogy térítésmentesen rendelkezésre bocsátja az egy hektár erdõt. Pongrátz Gergely Csete György Kossuth-díjas építészmérnöknek adott megbízást egy emlékkápolna megtervezésére, aki azt szintén térítésmentesen vállalta. A kápolna alaprajza szokatlan módon ellipszis alakú és a bejárat két oldalán eléje egy-egy torony csatlakozik. A baloldali torony ép, csak belövésutánzatok láthatók rajta. Ez az ép torony jelképezi a forradalom gyõzelmét. A jobb oldali torony teteje leomolva a csonka torony mellett hever és a forradalom leverését szimbolizálja. A jobb oldali torony belsejében a mártírhalált halt Tóth Ilona medika szobra található, amelyen a lyukas zászlót tartja maga elé. A bal oldali toronyban a szenvedõ Krisztus látható. A kápolnában egy helybeli asztalos által elkészített és ingyen átadott 40 db egy autóbusznyi létszámnak megfelelõ hokedli képezi az ülõalkalmatosságot. Az oltár egy nagy hokedli, amely mögötti falon egy keresztet is magába foglaló ablakon keresztül az erdõ köszön be. Erre a falra kerültek a forradalom megtorlásaként kivégzettek emléktáblái, rajtuk a mártírok foglalkozása is, amelyek tanúsága szerint a legtöbb mártír munkás volt! Az oltár elõtt kerültek elhelyezésre Pongrátz Gergely parancsnok hamvai. A sír márvány fedele ez évben, október 23-án kerül a helyére. 176

14 Pongrátz Ödön megdöbbentõ történelmi párhuzamokra hívta fel a figyelmünket. A nándorfehérvári diadal éve 1456 volt, a gyõztes Hunyadi János korábbi családi neve Corvin volt a holló latin nevébõl eredeztetve. A vezérnek diadalban és a halálban is társa, Kapisztrán Szent János 1456 október 23-án halt meg. Az '56-os múzeumban a Corvin-közi csata megdöbbentõ részletei tárulnak fel, sok fényképpel demonstrálva. A látogatók számára az is nyilvánvalóvá lett, hogy ez a sikeres, a szovjet tankokat legyõzõ hadsereg tizen- és huszonéves pesti srácokból állt, élükön a 24 éves parancsnokkal! Ez a tény a meglepetés és megdöbbenés erejével hatott a forradalom leverését követõ tárgyalásokon a kommunista hatalmat képviselõ magas rangú tisztekre. Megrázó fényképek mutatják be a harcok némely jelenetét. Láthatók a benzines üvegek és azok az ágyúk, amelyeket a Corvin mozi pénztárából kivezetõ kötéllel elsütve lõtték szét a tankok hernyótalpait. A srácok igen gyorsan kiismerték az ágyúk kezelését. A spontán szervezettség alá- és fölérendelés nélkül a feladatok pontos felosztását jelentette. Voltak például azok, akik a kilõtt, mozgásképtelen tankokból a kézifegyvereket és a lõszert hordták ki, ami nem kis fizikai és ügyességi feltételeket követelt. Megható volt és a társadalom állásfoglalását jellemezte az is, hogy a házakból tájékoztatták a harcolókat az ellenség mozgásáról, élelmet hoztak még életüket is kockáztatva a srácoknak és biztatták õket. Pongrátz Ödön részleteket is bemutató elõadását csoportunk az eseményeknek kijáró figyelemmel és beleéléssel hallgatta végig. OKTÓBER 56-os emlékmû a Bakáts téren 177

15 OKTÓBER GYÓNI GÉZA: Cézár, én nem megyek Vérben úszik vad hegyek orma Paskolja vér, paskolja ár. S engem a halál-dáridóra Cézár parancsa vár. Cézár, énnekem asszonyom van, Forróölû, dalos szelíd. Teéretted, jaj, hogy áztassam Könnyûvel szemeit? Itt hagyni minden szentet, drágát, Asszonyt, búzát, bort, dalt, zenét: Cézár parancsa nem kegyelmez. Kell a halál-cseléd. Már összeszedtem kis cókmókom. Indulni kell. Jaj, hogy lehet. Vérben úszik vad hegyek orma. Cézár, én nem megyek. Melyik Isten nevében trónolsz? Mily ôrület adott jogot: Hogy istenadta életemmel Játszik a pallosod?...soracte ormán zöld az erdô, Szívem élet-vágytól dagad, Jer asszonyom... A koronádat, Cézár, védd meg magad Vagy küld hamar pretóriánust, Üsse szét e dacos fejet, De bitangul a mészárszékre, Cézár, én nem megyek. Kicsi, szegény, ijedt fiókák Fogják, lásd erôs térdemet. Cézár, ki visel gondot rájuk, Ha gôgöd eltemet? Vért szûr a pajzs Hispániában, Rengenek a sötét hegyek. Bús fürtnek a halálszüretre Cézár, nem mehetek. Nekem nem házam a te házad. Nekem nem fáj a bánatod. Éntôlem véres koronádat A sárba vághatod. Mit bánom én Hispániát, Ha gyémánt-hegyeket terem; Minden drágakövednél drágább Az én rongy életem. Élet, élet, szent gyönyörûség, Egyetlen, mely nekem ragyog. Cézár, az életem felett Én is Cézár vagyok. Cézár, lásd, épp a szüret áll már, Gerezd hegyén tömött gerezd. Vérben úszhat vad hegyek orma, A földem nem ereszt. 178

16 Angyal István, az 56-os Tûzoltó utcai parancsnok Angyal István 1928-ban született zsidó kisiparos családban. Félig gyermekként megjárta Auschwitz poklait, elvesztette családját. Hazatérve egyetemre iratkozott, a bölcsészeten magyar irodalmat tanult. Teljes szívével, lelkes szenvedéllyel kommunista lett, bizonyságául annak, hogy a hit iránti vágy az ember elidegeníthetetlen tulajdonsága és a kor eszméiben szükségszerûen megkeresi tárgyát. Másrészt talán azért, mert ifjúsága éveiben a társadalmi lét mostoha arcát ismerte meg, gyökereket, emberi közösséghez való tartozást talált a kommunizmusban. Akárhogyan volt is, nem szorul mentségre érte. Egészen korán, már 1949-ben kiábrándult a kommunizmus intézményeibõl és módszereibõl, de utópisztikus baloldali hitét tragikusan rövid életében mindig megõrizte. Otthagyta az egyetemet, fizikai munkásnak állt Dunapentelén és egyéb építkezéseken. Hisz a munkásosztály történelmi hivatásában, és maga is munkás akart lenni. Ideológiai elkötelezettsége azonban sohasem vált fanatizmussá, ennél sokkal jobban szerette az életet, a barátokat, a nõket és páratlan humorérzéke legendás barátainak emlékezetében. Elbûvölõ egyénisége a száraz életrajzi tényeken is átsugárzik. Az ötvenes évek közepén már nem hitt a proletariátus megváltó erejében, de hitt abban, hogy forradalom lesz és úgy várta, mint a Messiást. Nem hiszem, hogy mindez bölcs elõrelátás volt nála, sokkal inkább utópiára hajlamos hite, amely egy társadalomelméletet vallásként élt meg. Úgy látszik azonban, hogy a történelem felülmúlja a legvadabb utópiákat is. Október 23-án este már a rádiónál fegyverrel a kezében látták. Két nap múlva már mint fegyveres parancsnok tárgyalt a vezetõ politikusokkal. Õ lett a Tûzoltó utcai csoport parancsnoka, azoké a fiataloké, akik kommunistának vallották magukat. Mindnyájukat, másokkal együtt egyként morzsolta fel a megtorlás gépezete. Nem hiszem, hogy méltatni kellene a harcokban tanúsított vakmerõségét, a gyalázatos bírósági perben tanúsított bátor kiállását, amely már-már kereste a halálos ítéletet. Az élet feláldozása mindig a legnagyobb erkölcsi tett volt, mert ugyan személyes indíttatású, de a túlélõkben értékeket erõsít meg és hitet ad, ezért utóbb mindent másként láttat. Helyette inkább õt idézem Eörsi Istvánhoz a siralomházból írt levelébõl: Azt szeretnék, ha nyilatkoznánk a világnak, pedig már csak az bánt, ha bántani lehet még minket valamivel, hogy esetleg mártírt vagy hõst csinál belõlünk a hálás utókor önmaga kínzására. Ha lesz ilyen, tiltakozz! Mi nem akarjuk ezt, ne turkáljanak önmaguk szennyesében, múltjukban, akik netán mi leszünk. Nagy rusztikus kõ legyen a névtelen csõcselék emléke, amelybõl lettünk, amellyel együtt voltunk, és akikkel együtt térünk meg... Minden nap hosszú a halálig és minden nap rövid, amit élünk. Nagyon nehéz, de nem változtam és így elviselhetõ. Emberebb lettem, talán annyira, hogy már elmehetek. Ha fáj, azért fáj, mert fájdalmat okoz azoknak, akik szerettek. OKTÓBER SÁNDOR GÁBOR 179

17 OKTÓBER Somogyi Ferenc 56-os ferencvárosi élményei Akkoriban Óbudán laktam, aznap anyámat jöttem meglátogatni a Hõgyes Endre utcába, oda, ahol most lakom. Az események hírére a Ferenc körúton villamosra szálltam a Nemzeti felé (amely a mai Blaha Lujza téren állt). A Nemzetinél már hallottuk az utcazajt, a tüntetõk hangját. Autók akkor alig voltak a Körúton, 6-7 jármûvet lehetett csupán látni, ha az ember végignézett az úton. A villamos lépésben haladt, akkora volt a tömeg. A mai Király utcánál sûrûsödött a tömeg. Békésen vonult, egyenruhát sehol sem lehetett látni. Érezhetõ volt az emberek közelsége és egyetértése. Mindenki kokárdát, nemzetiszín zászlót igyekezett szerezni, fiatalok, öregek egyaránt. A Liget felé sodródtam velük, ahol már gyülekeztek a Sztálin-szobor ledöntéséhez. Nem tûnt egyszerû feladatnak, hatalmas mérete és masszív felépítése miatt. Komoly szervezés indult, sokan dirigálták is a munkát. Kerültek teherautók is, ezekhez kötöttek három acélsodronyt, amivel le akarták húzni a szobrot. Irtózatos robajjal pattant el mind a három, egymás után. Csak másnap sikerült a ledöntés, lángvágók segítségével. A szobrot bevonszolták a Nemzetihez, ott aztán darabokra szedték kalapácsokkal, baltákkal, mindenki igyekezett belõle szerezni egy darabot. De akkor még szilárdan tartotta magát, és én továbbálltam. A Rákóczi térre mentem. Ott már lehetett hallani a Rádió körüli lövöldözést. Hatalmas bámészkodó tömeg gyûlt össze a Sándor utcánál, a mai Gutenberg tér közelében. Egyszerre vijjogó mentõautó érkezett. A tömeg utat nyitott, de az autóba betekintve kiderült, hogy valójában fehér köpenyt öltött ávósok vannak bent, és kinyitva az ajtót elõkerültek a lõszeres ládák is. Az álcázás kiderült, a tömeg elvette a fegyvereket, lõszert. Az autó utasait kirángatták, de nem bántották. Elkergették, leköpték õket, de egyéb bajuk nem esett. Innen nem messze, a Sajtóházban, akkor a Szabad Nép székházában már nyomtatták a röplapokat, a 12 pontba foglalt követelésekkel. Hazafelé a Margit hídon mentem, odáig gyalog kellett eljutnom, mert Pesten már nem jártak a villamosok, a legtöbb helyen, így a Rákóczi úton is, fel voltak borítva. Közvilágítás nem volt, az esti sötétség ellenére mindenki kint volt az utcán, tömeg volt mindenfelé. A hídon átmenve láttam azokban a napokban halottakat. Öt-hat ember feküdt élettelenül a hídon, néhányan ávós, munkásõr egyenruhában. Budán még nem sokat hallottak ezekrõl, hazafelé a Margit hídnál felszálltam a 11-es (ma 17-es) villamosra, kérdeztem a kalauzt, hogy mi újság. Visszakérdezett, hogy mi lenne. Mert nem hallott semmirõl. A villamos éjfél felé nyugodtan haladt Óbuda felé. Az úton mindenfelé hallani lehetett a vendéglõkbõl kiszûrõdõ zenét, mulatozást. A következõ napokban újra eljöttem anyámhoz, a Corvin környékére. Bementem a házba, de kijönni már nem tudtam, bent ragadtam, mert olyan heves volt a harc. Az emberek leköltöztek a pincébe, a férfiak igyekeztek élelmet szerezni. Napok múlva egy ismerõsömmel felmásztunk a tetõre, és ott másztunk át a szomszédos házakra, hogy eljussunk a Ferenc körúti pékséghez. Testünkre csavart zsákokban hoztuk a kenyeret a háziaknak. A harcok csitulása után szörnyû volt végigmenni az Üllõi úton: szinte minden ház szét volt lõve, az úttest tele törmelékkel. A Ferenc körúti sarok romokban állt: a laktanya, az átlósan álló híres Valéria-kávéház, és a mi házunk is egyaránt. Nem lehetett utólag sem felújítani, le kellett bontani. A homlokzatot teljesen szétlõtték. Ott épült a mai Lottóház (mivel a lakásokat lottónyereményként osztották ki). A ház, ahol ma is élek, megmaradt, de homlokzata, bejárata megszûnt. Azóta járunk át a Hõgyes Endre utca 15-ös számú házon. A lakók azóta nem az Üllõi úton, hanem a Hõgyes Endre utcában élnek 180

18 Életmód, hobbi Szalvéta technikával készült cserép OKTÓBER Amire szükségünk lesz: mintás szalvéta alapozó festék közepes méretû cserép decoupage ragasztólakk olló, mûanyag edénykék, ecset Az elkészítés menete: A cserepet az alapozó festékkel befestjük, majd a szalvétából kivágjuk a kívánt mintát. Válasszuk szét a szalvéta rétegeit csak a felsõ mintás darabra lesz szükségünk. Tegyük rá a cserépre és a decoupage ragasztólakkal egyenletesen elsimítva az ecsettel vigyük fel a felületre. Ezután várjuk meg a lakk száradását és már kezünkbe is foghatjuk a kész cserepet amely kreatív dísze lehet a szobánk bármely pontjának. VÍZIPÁLMA (Cyperus alternifolius) A gyökereit állandóan nedvesen kell tartani. Legjobban más növényekkel együtt vagy palackkertben mutat. Mocsári növény. Keskeny levelei a hosszú szár végén csokorban nõnek, színük sötétzöld. A szára könnyen törik. A barna virágok a levélrózsa közepén fejlõdnek. A vízipálma kevés törõdéssel is beéri. Világos vagy félárnyékos helyen tartsuk, a közvetlen napsütéstõl óvjuk. Földjét állandóan tartsuk vizesen, tegyük a növény cserepét tálba, és gondoskodjuk róla, hogy állandóan legyen alatta víz. ÉLETMÓD Emlékszem az idei nyárra egy szép keddi napra esett! Depressziós az az ember, aki virágillatot érezve körülnéz, hol a koporsó. A világ IQ-ja állandó, csak egyre többen vagytok rá. Kezdetben vala a semmi. Majd az Úr mondá: Legyen világosság! s továbbra is vala a semmi, de már látni is lehetett azt. Az italt elhagyni jó dolog... sokkal rosszabb viszont, ha már nem emlékszel, hol hagytad el. Veszélyes környéken lakom. Ahányszor becsukom az ablakot, mindig odacsukom valaki kezét. Sosem értettem, miért szopják a babák az ujjukat. Aztán megkóstoltam a bébiételt. 181

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Kiss Tamás (1956 1957)

Kiss Tamás (1956 1957) Kiss Tamás (1956 1957) Óriási örömömre szolgál, hogy a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) egyik vezéralakjával, egyben az 1956-ban újjáalakult Eötvös Kollégium tagjával van alkalmam

Részletesebben

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11.

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1956. október 23. november 11. 1. Előzmények: 1953. március 8.: Sztálin utóda Hruscsov lesz, aki bírálja Sztálin egyes cselekedeteit (SZKP XX. Kongresszusa, 1956

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok

Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok A magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója tiszteletére, Dávid Gyula irodalomtörténész, egykori politikai elítélt szerkesztésében

Részletesebben

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Segitő jogász Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Dr. Mészáros József nyugalmazott ezredes hetven esztendősen is aktívan dolgozik. 1958 óta vesz részt a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályok

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület által kiírt

Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület által kiírt Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület által kiírt ISMERED NYÍREGYHÁZÁT? című pályázat BLAHA LUJZA Pályázat beküldője:

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember.

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember. MÉGIS Alapíttatott azzal a céllal, hogy közösségünk erısödjön, egymásnak ily módon is lelki támaszt nyújthassunk és a mindenkori eseményekrıl hírt adjunk. HAVAZÁS Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk.

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk. 2014. Július 13. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Szent András Plébánia hírlevele II/28. szám Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk. A mai vasárnap olvasmányai

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

Intézmények :: Boldog Gizella Általános Iskola és Óvoda (Mohács), Testvérkék Óvoda (Budapest), Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium (Budapest),

Intézmények :: Boldog Gizella Általános Iskola és Óvoda (Mohács), Testvérkék Óvoda (Budapest), Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium (Budapest), Kik a ferencesek? A Ferences Rend 800 éve van jelen a társadalom szolgálatában. Ismert és elismert közösség Magyarországon és világszerte. A Rend elsődleges feladata az evangelizáció, ez ugyanakkor különböző

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap 1. Mik voltak a Petőfi körök? Reformkommunista (a sztálinizmusból

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I.

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I. HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 4. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Elérhető pontszám: 70p. 2015. január 9. 1. Fejtsd meg a

Részletesebben

Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD. Kapusi Krisztián

Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD. Kapusi Krisztián Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD Kapusi Krisztián Olvasom Axel Hoffer tanulmányában az alábbi sorokat: Gizella (született Altschul) családja közeli

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

rövidített változat utolsó módosítás: 2011. január 9.

rövidített változat utolsó módosítás: 2011. január 9. rövidített változat utolsó módosítás: 2011. január 9. Ifjú Kutasi József, szül. 1936.07.26. Budapest, római-katolikus hitvallású, keresztelve: 1936.08.02.-án Budapest-rákosfalvai r. k. templomban, cím:

Részletesebben

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP TAKI! (Találd ki!) 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP Keresd meg a megadott szavakat a táblázatban és húzd ki: ÁCSORGÓ, MUNKÁS, DÉNÁR, SZŐLŐ, PIAC, INTÉZŐ, BÉR, GAZDA, UTOLSÓ, ELSŐ, BARÁTOM, ROSSZ, SZEM A

Részletesebben

KIEMELT JELENTŐSÉGŰ RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK 2002-2006-OS CIKLUSBAN.

KIEMELT JELENTŐSÉGŰ RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK 2002-2006-OS CIKLUSBAN. KIEMELT JELENTŐSÉGŰ RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK 2002-2006-OS CIKLUSBAN. 1.Lakóhelyi Környezet és településfejlesztés 2002. október - november. - Lakossági összefogással, gyalogos utak építése ill. felújítása

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

Tiszperger József : Örökkévaló. Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4666-1. Kezdet

Tiszperger József : Örökkévaló. Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4666-1. Kezdet Tiszperger József : Örökkévaló Publio Kiadó 2011 ISBN: 978-1-4709-4666-1 Kezdet Kezdetben volt Drakkar. Senki nem tudta honnan jött ezekre a földekre. Senki nem tudta miért. Senki nem tudta őt megfékezni.

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

Emlékezés Preisz Húgóra, Egyetemünk egykori rektorára

Emlékezés Preisz Húgóra, Egyetemünk egykori rektorára Emlékezés Preisz Húgóra, Egyetemünk egykori rektorára Prof. Dr. emer. Anderlik Piroska előadása a SE Baráti Körén 2013 január 30. Preisz Húgónak, a hazai bakteriológia megalapítójának életrajza számos

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

Családfa. Schultheisz Kálmánné (szül. Weiner Róza) 1880 1958. Angyalosi?-né (szül.? )?? Schultheisz Kálmán 1877 1945. Angyalosi??? Apa.

Családfa. Schultheisz Kálmánné (szül. Weiner Róza) 1880 1958. Angyalosi?-né (szül.? )?? Schultheisz Kálmán 1877 1945. Angyalosi??? Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Angyalosi??? Angyalosi?-né (szül.? )?? Schultheisz Kálmán 1877 1945 Schultheisz Kálmánné (szül. Weiner Róza) 1880 1958 Apa Angyalosi Béla

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA TÖRTÉNELEM PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. Január 19. EMELT SZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA Név Tanárok neve Pontszám 2013. Január 19. I. Időtartam: 90 perc STUDIUM GENERALE TÖRTÉNELEM SZEKCIÓ - 2-2013.01.19.

Részletesebben

Emlékezzünk TÓTH ILONA KONCEPCIÓS PER KONFERENCIA

Emlékezzünk TÓTH ILONA KONCEPCIÓS PER KONFERENCIA Emlékezzünk Én még ismertem Tóth Ilonkát. Szelíd hangján, de határozott számonkéréssel oktatta 75 fős elsőéves ápolónői hallgatóinak az anatómiát, mint szigorló orvos 1955-ben. Nem igaz, hogy Ő gyilkolt!.

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Elmondom, hadd tudja meg végre a világ kicsi Anna igaz történetét. A falu neve, ahol mindez történt, Mezőbölkény, és a falu szélén van egy ócska, düledező gabonás,

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

4 Tiszták, hősök, szentek NURSIAI SZENT BENEDEK SZENT DOMONKOS ASSISI SZENT FERENC LOYOLAI SZENT IGNÁC BOSCO SZENT JÁNOS

4 Tiszták, hősök, szentek NURSIAI SZENT BENEDEK SZENT DOMONKOS ASSISI SZENT FERENC LOYOLAI SZENT IGNÁC BOSCO SZENT JÁNOS 4 Tiszták, hősök, szentek NURSIAI SZENT BENEDEK SZENT DOMONKOS ASSISI SZENT FERENC LOYOLAI SZENT IGNÁC BOSCO SZENT JÁNOS 2013 Benedek nem érezte jól magát Rómában, ezért otthagyta az iskolát és a várost

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

Nagykároly után, vesekő szülő utakon keresztül jutottunk el Sződemeterbe. A templomkertben álló Kölcsey szobor körül énekeltük nemzeti imádságunkat.

Nagykároly után, vesekő szülő utakon keresztül jutottunk el Sződemeterbe. A templomkertben álló Kölcsey szobor körül énekeltük nemzeti imádságunkat. Kirándulás! Ha nyár, akkor utazás! Ha utazás, akkor közösen! Így gondoltuk ezt gyülekezetünkben is, és aug. 18-án reggel felkerekedtünk, és elindultunk Máramarosszigetre, összesen 48-an. Szeretett, jól

Részletesebben

Melamed A múlt tanítói Hódmezővásárhelyen

Melamed A múlt tanítói Hódmezővásárhelyen Melamed A múlt tanítói Hódmezővásárhelyen A hódmezővásárhelyi zsidó elemi népiskola története 1947-ig A zsidó iskolát az 1820-as évek közepén alapították. Ekkor még állandó épülettel és tantestülettel

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja

A Biblia gyermekeknek. bemutatja A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus és Lázár Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Janie Forest Átírta : Ruth Klassen Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children www.m1914.org BFC

Részletesebben

Felkelõcsoport a Corvin közben

Felkelõcsoport a Corvin közben EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

Dmitrij Alekszandrovics Prigov. Moszkva és a moszkvaiak (1982)

Dmitrij Alekszandrovics Prigov. Moszkva és a moszkvaiak (1982) Dmitrij Alekszandrovics Prigov Moszkva és a moszkvaiak (1982) (részletek) Előhang Lássuk be, hogy a Pétervár- (Leningrád-) témát az orosz költészet kellő mélységében és adekvát módon még nem aknázta ki

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen

Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen A hódmezővásárhelyi zsidó elemi népiskola története A zsidó iskolát az 1820-as évek közepén alapították. Ekkor még állandó épülettel és tantestülettel nem rendelkezett

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

Háziorvosi körzetek leírása. 1. számú háziorvosi körzet

Háziorvosi körzetek leírása. 1. számú háziorvosi körzet 1. melléklet a 12/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelethez Háziorvosi körzetek leírása 1. számú háziorvosi körzet Baczoni István utca Bethlen Gábor utca Blaha Lujza utca Búzavirág utca Csíktarcsa utca

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Reformkor, forradalom és szabadságharc

Reformkor, forradalom és szabadságharc Hallássérültek XXXII Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014 május 15-16 Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc 1 Írd a

Részletesebben

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)? Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.

Részletesebben

Hedwig Courths-Mahler. Szigethercegnõ

Hedwig Courths-Mahler. Szigethercegnõ Hedwig Courths-Mahler Szigethercegnõ 2. kiadás A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Hedwig Courths-Mahler: Die Inselprinzessin Bastei-Verlag Verlagsgruppe Lübbe GmbH & Co. KG Bergisch Gladbach

Részletesebben

Családfa. László Albertné (szül. Spitz Hermina) 1862 1944. László (Löwinger) Albert 1857 1926. Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915

Családfa. László Albertné (szül. Spitz Hermina) 1862 1944. László (Löwinger) Albert 1857 1926. Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Mestitz (Meřticz) Mihály 1830 1909 Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915 László (Löwinger) Albert 1857 1926 László Albertné (szül.

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank]

[Erdélyi Magyar Adatbank] KÉSEI DOLGOK [Vákát oldal] Amikor hosszú évekkel később e munka írója találkozott néhány férfiúval, kik ott bent, ám kint is meséltek neki e régi időkről, amidőn ő még nem járt a szigeten első dolga volt

Részletesebben

Szűzen a forradalomban

Szűzen a forradalomban Prológus: Szűzen a forradalomban Hat éves korukban a kis srácok mozdonyvezetőkké, tűzoltókká szeretnének válni. Később katonává, érettebbek lovas katonává, huszárokká! A fiúknál az első olvasmány élményeket

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Intézmény Ir.sz. Település Utca Tel.szám Óvodák

Intézmény Ir.sz. Település Utca Tel.szám Óvodák Óvodák Lámpás Református Óvodája 2314 Halásztelek Iskola u. 2. 24 452 997 Budapest Fasori Református Egyházközség Csipkebokor Óvodája 1071 Budapest Városligeti fasor 29. 1 322 1933 Budapest-Budafoki Református

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

Hon-és népismeret. Régi idők története

Hon-és népismeret. Régi idők története Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Alapismereti és Szakmódszertani Intézet Hon-és népismeret Kurzuskód: TA - 113 Régi idők története Interjú dédnagymamámmal Helle Brigitta HEBVAAT. KEFO Óvodapedagógus

Részletesebben

Pálmai József. Az első postaállomás. A Vedres-féle postaállomás. A szatymazi posta rövid története

Pálmai József. Az első postaállomás. A Vedres-féle postaállomás. A szatymazi posta rövid története Pálmai József A szatymazi posta RÖVID TÖRTÉNETE Az első postaállomás Kalapos királyunk idejében, 1788-ban hozták létre a szatymazi postát. A jó tíz éven át (1780 1790) uralkodó II. József, Mária Terézia

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben