Támogatók: Tartalomjegyzék. Ajánló. Általános tudnivalók. Gyakorlati tanácsok zarándokoknak. Ajánlott felszerelés

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék Támogatók: Hargita Megye Tanácsa Consiliul Judeţean Harghita Harghita County Council Ajánló Általános tudnivalók Gyakorlati tanácsok zarándokoknak Ajánlott felszerelés Hargita megye hat útvonala A füzet használata I. Sóváradi Keresztelő Szent János Remeteség - Énlaka - Oroszhegy - Szentegyháza Csíksomlyó 1. nap: Sóváradi Remeteség Siklód Küsmöd Etéd Énlaka 2. nap: Énlaka Firtosváralja Székelypálfalva Farkaslaka Oroszhegy 3. nap: Oroszhegy Zetelaka Kápolnásfalu Szentegyháza 4. nap: Szentegyháza Tolvajos-tető Csíksomlyó II. Gyimesbükk Csiksomlyó: 1. nap: Kontumáci Kápolna- Apahavas- Ugra pataka- Gyimesfelsöloki templom/ Sz. Erzsébet Gimnázium 2. nap: Gyimesfelsőlok Szép-havas Pogány havas Szépvíz Csíkborzsova Csíkdelne Csíkpálfalva Csíksomlyó Zarándokútlevél Irodalomjegyzék

3 Ajánló Általános tudnivalók Személyesen is érint, és teljes lelkesedéssel én is mellette állok, mint a papságunk is szoros munkatársai vagyunk az erdélyi szakaszban, mindenben közreműködünk. Ft.,dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek A zarándok ember egyik fontos jellemvonása a nyugtalanság: ez az, ami útra kényszeríti, ez az, ami arra készteti, hogy minden fáradságot és megpróbáltatást legyőzzön, s a megnyugvás, a béke megtalálása a zarándok ember nagy jutalma. Kívánom, hogy a Mária út mint zarándokút sokak számára legyen ilyen jutalom. P. dr. Orbán Szabolcs, OFM, tartományfőnök A Mária út egy spirituális és turisztikai út Közép-Európán keresztül, egy keresztény zarándokprojekt azoknak, akik fel szeretnének áldozni valamit a lényükből a spirituális kiteljesedés érdekében. Isten áldásában részesülnek mindazok, akik a zarándoklat során Pál apostol szavait hallgatják: Törekedjetek rá, hogy mindenkivel békességben éljetek, és az életszentségre eljussatok, mert enélkül senki sem látja meg az Istent (Zsid 12, 14) Gligore Vizoli, csíki ortodox főesperes-plébános A Mária út építése az összefogás, az önzetlenség szép példája, önkéntesek, különböző egyházi és civilszervezetek, valamint önkormányzatok fogtak össze, hogy megépítsék ezt a zarándokutat. A helyi összefogáshoz a megyei tanács európai uniós támogatás lehívása formájában is hozzájárult: a Recultivatur projekt keretében a vallásos és kulturális turizmus népszerűsítését célul kitűző tevékenységek által. Kiadványunk nemcsak a térségbe zarándoklat céljából idelátogatóknak szól: ízelítőt kíván adni az útvonal mentén elhelyezkedő székelyföldi látványosságokról és idegenforgalmi létesítményekről egyaránt. A leírás és ajánlatok a zarándokútvonal mentén található turisztikai szereplők közös igyekezetét tükrözi: hozzájárulni a turizmusban egymást erősítő hatású fejlesztésekhez, amelyre különösen szükség van Székelyföldön. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Tekintsük ezt az utat egy olyan többdimenziós, hitbeli térként, ahová a lokális, regionális hungarikumokat fel tudjuk fűzni, és amely megtart bennünket térben és időben itt a Kárpát-medencében. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere A Mária út egy hálózat, amely a jelenben jövőt teremt. Egy bizonytalan társadalomban felébreszti az ember lelkében a vágyat az őszinteség, igazság, becsületesség és helytállás iránt. Úton lenni érték, úton lenni találkozás. Találkozás önmagunkkal, Istennel, találkozás elfelejtett múltunkkal, elvesztett jelenünkkel és reményteljes jövőnkkel. Dr. Szakács F. Sándor, Erdélyi Mária Út Egyesület, elnök Mi a Mária út? A Mária út Via Mariæ spirituális turistaút. Olyan zarándokút, mely a közép-európai népek Mária-tiszteletére épít, de egyben összekapcsolja a Mária-kegyhelyeket és az útvonal mentén lévő történelmi, kulturális értékeket, vallásra való tekintet nélkül. Célja, hogy Közép- Európa vallási értékeit egységes rendszerré szervező turista és zarándok útvonal, illetve ezek hálózata épüljön ki Európa ezen régiójában. A Mária út összeköttetést teremt kelet nyugat irányban az osztrák Máriazell, Budapest, Máriapócs és Csíksomlyó között, valamint észak dél irányban Czestochowa, Esztergom, Budapest és Medjugorje között. Az útvonal egy nagy keresztet rajzol ki Közép-Európa térképén (Ausztria, Magyarország, Románia, Szlovákia, Lengyelország, Horvátország, Bosznia), ezáltal kialakítva egy El Caminóhoz hasonló, helyi hagyományokra épülő zarándokútvonal-hálózatot. Ez az út mindenkihez szól, mindenkit meghív. Várja azokat nemzetiségtől és felekezettől függetlenül, akik vallási, spirituális, önismereti célból kívánnak zarándokolni, és várja azokat is, akik egyelőre turisztikai és sport célból kívánnak az útra lépni. Ez az út híd lesz a nemzetek, a vallások, az emberek között, összeköti a nyugatot és a keletet, így válik egy Kelet-közép-európai Népeket Összekötő Úttá, a Kiengesztelődés útjává, mely a jövőben európai kulturális úttá is válhat. A PL SK H HR SRB BIH RO 2 3

4 Gyakorlati tanácsok zarándokoknak Ajánlott felszerelés A Mária út ajánlott zarándokútvonalakat kínál, melyeket tetszőleges szakaszokban, bármely irányban bejárhatunk. A fehér alapra festett M+ útjelzéseket kell követnünk, melyeket az út mentén fákra, kövekre vagy más tereptárgyakra felfestve, néhol táblákon, útjelző oszlopokon láthatunk. Az útvonal-kijelölés folyamatban van, egyes szakaszokon még hiányozhat a jelzés, így érdemes előre tájékozódni a megcélzott szakaszok készültségéről, állapotáról. A kijelölt gyalogos útvonal kerékpárral, lóval járható. Egyetlen szakasz kivétel, a Gyimesbükk Pipás vonal. Egyes területeken a kijelölt útról letérni nem ajánlatos. Ettől eltekintve azonban a Mária út végigjárása során nem kötelező az általunk kijelölt nyomvonalat végigkövetni, sőt van, ahol ajánlunk is rövidebb-hosszabb útváltozatokat. Az igazoláshoz lehetőleg naponta szerezzünk pecsétet a zarándokútlevelünkbe: szálláshelyen, zarándokhelyen, vagy másutt, ahol megfordulunk. Az ajánlott szálláshelyek eltérő felszereltséggel és igénybevételi feltételekkel rendelkezhetnek. Javasolt előzetesen tájékozódni, bejelentkezni. Az M+ útjelzés színe, száma útvonalanként más-más lehet. Rövidebb leágazó utakat, útváltozatokat a zarándokút jelzésével megegyező színű egyéb alakzatok jelölhetnek (pl. kápolna jel, négyzet, háromszög, kereszt). Némely csomópontokban útjelző táblák is tájékoztatnak az útirányokról, távolságokról. Az útjelzés rendszeres karbantartás mellett is megrongálódhat, hiányossá válhat. Ha elveszítjük a jelzést, térjünk vissza az utolsó jelhez, és keressük meg a folytatást, esetleg próbáljunk térkép alapján eljutni egy minél közelebbi lakott helyre vagy biztos útra. Az útjelzések csak hómentes időszakban teljes értékűek. A zarándokutat mindenki saját felelősségére járja. Nagyobb útra csak kellő tapasztalattal induljunk el, kezdjük rövidebb szakaszokkal, s csatlakozhatunk szervezett csoporthoz is. Legyünk tisztában a veszélyekkel, a képességeinkkel és mindenütt a helyi-térségi sajátosságokkal. Hagyjunk naponta tartalék erőt, időt, ha esetleg hosszabbítanunk kell vagy lassabban tudunk csak haladni. Fontos a megfelelő felszerelés, a lehetséges időjárásnak és terepnek megfelelő öltözék, a bejáratott cipő (többnyire ajánlott a túracipő), minimális elsősegélycsomag. Pakoljunk könnyen és célszerűen, a hátizsák súlya lehetőleg ne haladja meg a 10 kg-ot. Útközben találkozhatunk vaddal, medvével, de a legnagyobb veszélyt a pásztorkutyák jelenthetik. Naponta ellenőrizzük, kaptunk-e kullancsot. Tiszteljük a tájat, ahol áthaladunk, a helyi embereket; legyünk nyitottak új dolgokra, új nézőpontokra. Kereshetjük is a közösséget, a kapcsolatot. Ne habozzunk segítséget kérni, vagy megosztani honnan jövünk, hová megyünk. Érezzük magunkat megajándékozva, még akkor is, ha nem minden úgy sikerül vagy nem olyant kapunk, amire számítottunk. Fogadjuk el. A templomokban, szent helyeken őrizzük a csendet, sőt a természetben is haladhatunk csendesebben, de nagy erdőkben ajánlott a hangos éneklés, fütyülés annak érdekében, hogy a vadak hamarabb észrevegyenek. Figyeljünk a környezetre, önmagunkra és különösen egymásra, ha csapatban megyünk. Így tárulhat fel igazán Utunk mélysége, és így érhetjük el Célunkat. Jó utat, biztos és áldott célba érkezést kívánunk minden zarándoknak! Komolyabb veszély, sérülés esetén hívjunk segítséget, a nemzetközi vészhívó szám a 112-es, vagy: túracipő, zoknik alsóneműk, túranadrág hosszú ujjú ing, póló, pulóver szélanorák, esőkabát világos színű fejvédő, meleg sapka fürdőnadrág egészségügyi felszerelés pohár, kulacs, kanál, zsebkés, elemlámpa élelmiszerek iratok, zarándokkalauz útleírás, térkép, iránytű esetleg gps gyufa/gyújtó, kullancs- vagy sima csipesz, mobiltelefon, töltő, zarándokútlevél... terepkerékpár* (trekking, MTB) * a leírásoknál; terepen is jól működő biciklikhez viszonyítva értékeljük az utak járhatóságát! 4 5

5 Hargita megye hat útvonala A füzet használata A zarándokkalauz a Mária út Hargita megyei 550 km-es szakaszát mutatja be több füzetben, érintve a szomszédos megyék kiindulópontjait. A Mária út egy különleges része a Hargita megyei szakaszok, egyrészt, mert itt a keleti végpontot érik el a főútvonalak, másrészt, mert sok helyen az átlagosnál nehezebb és veszélyesebb terepen kell haladni a cél felé. A Mária út egyik végpontja tehát Csíksomlyó és az itteni kegyhely, a tervezett útvonalak logikája pedig az volt, hogy nemcsak egy közlekedési irányból, hanem több erdélyi és székelyföldi irányból gyűjtse össze a Csíksomlyó irányába forduló zarándokokat. Az útvonalak jól elkülönülnek egymástól, külön számmal és színrendszerrel rendelkeznek. A következő hat erdélyi útvonal érinti Hargita megyét: 05 piros Marosvásárhely Énlaka Csíkszereda (Csíksomlyó) Gyimesbükk 01 lila Máriazell Máriapocs Kolozsvár Marosvásárhely Parajd Csíkszereda (Csíksomlyó) 03 lila Máriazell Arad Gyulafehérvár Segesvár Csíkszereda (Csíksomlyó) 12 kék Brassó Sepsiszentgyörgy Csíkszereda (Csíksomlyó) Maroshévíz Vátradorna 28 sárga Kóstelek Csíkszereda (Csíksomlyó) Kézdivásárhely Sepsiszentgyörgy 29 zöld Miklósvár Barót Szentimrei-fürdő Csíkszereda (Csíksomlyó) A gyalogos zarándok által megtehető távot nagymértékben befolyásolja az útviszony, az időjárás, a turisztikai látnivaló, de az erőnlét is. Mindezek figyelembe vételével igyekeztünk napi szakaszokat kialakítani, és azt tájékoztatónkban ajánlani. Minden napi távhoz egységes szerkezetű út- és turisztikai leírás, lelki útravaló és a szakaszt ábrázoló térképlapok tartoznak. A zarándok biztonsága érdekében nagy hangsúlyt fektetünk az útleírásokra és a térképes részekre, a természeti adottságok és az útjelzések részleges hiánya miatt. Ajánlott indulás előtt a napi szakaszt átolvasni, és a legtöbbször zárójelben feltüntetett kilométereket a térképen összehasonlítani a leírással, amelyek segíthetnek a jobb tájékozódásban. Az útleírások mindig a megyehatártól Csíksomlyó irányába íródtak csökkenő kilométerekkel. Csíksomlyó minden irányból a nulla kilométer. A megadott menetidők kb. 3 km/óra. A kiadvány szerkesztése 2013 végén záródott le. A Térképes tájékoztató füzetben bemutatott útvonalak az addig lefektetett nyomvonalat követik. Környezetünk változásai miatt azonban egy hosszú távú zarándokút sosem tekinthető teljesen elkészültnek. Ezért az Erdélyi Mária Út Egyesület önkéntesei folyamatosan figyelemmel kísérik a Mária út megyei, 550 km-es szakaszain felmerülő problémákat, változásokat. Ezekre reagálva, ha szükséges, módosítások történnek a jelzett nyomvonalon, leírásokon, szállásadók listáján. Ez a munka annak érdekében történik, hogy a zarándokok minél egyértelműbb útvonalon, minél több értéket és lelki üdvöt nyújtó helyet járhassanak be úgy, hogy ez a területtulajdonosok érdekeit ne sértse. Törekszünk a biztonságra is, ahol lehetőség nyílik egy-egy forgalmas szakasz kiváltására, ott változhat a nyomvonal. Az Erdélyi Mária Út Egyesület fenntartja a lehetőséget és jogát az útvonalak változtatására, kiigazítására. Az esetleges változásokról telefonos elérhetőségünkön, illetve honlapunkon nyújtunk naprakész tájékoztatást. A programok, látványosságok, szállások listája folyamatosan bővül és aktualizálódik. Szállásügyben, ha probléma merülne fel, akkor a helyi egyház képviselőitől, a polgármesteri hivataloktól és helyi üzletekben kaphatnak információt. Ajánlott az útvonal biztonságos bejárásához a helyi kapcsolattartókat telefonon, ben megkeresni, valamint az Erdélyi Mária Út Egyesület honlapjáról ( letöltött GPS trackekre és/vagy az egyes területek papír alapú turistatérképeire ajánlott támaszkodni. Minden zarándoklatra indulót megkérünk, hogy jelentkezzen be a honlapon található elérhetőségeken, hogy az aktuális információkat, segítséget megkapja. Éjjel-nappal működő recepciós zarándokpont található Csíksomlyón, a Salvator Hotel és Jakab Antal Tanulmányi Központban, a kegytemplommal szemben. Telefon:

6 0. nap: érkezés Sóváradra, Keresztelő Szent János Remeteség; Sóvárad Marosvásárhely felőli végénél egy kocsma van, mellette autószerelő műhely, vele szemben pedig a mellékutca (jobbra, Állomás utca), amely a vonatállomásra vezet, abba az irányba megyünk tovább. Ha busszal érkezünk, akkor a buszt itt kell hagyni, ahonnan a csoport csomagjait traktor viszi ki a remeteséghez. A Keresztelő Szent János Remeteség innen még 2,2 km-re van, ez időben 50 percet jelent, szintkülönbség (emelkedés) pedig 160 méter. A vonatállomás mellett elhaladva, egy kisebb kerülővel átmegyünk a síneken, és elérjük a Kis-Küküllő hídját, amely valamikor fedeles híd volt. A híd után 50 méterre az út hirtelen jobbra kanyarodik, ahol egy pár ház is található. Ha a zarándok autóval utazik, akkor a járművét itt kell hagynia. A sarokházakat elhagyva rögtön az első, balra feltérő földúton megyünk tovább, letérve a jobb útról. A gépkocsival nem járható úton végig emelkedve, kanyarogva, kaszálók és erdő között, 1,5 km megtétele után elérjük a balra fekvő remeteséget. Innen Csíksomlyó Énlaka irányába 99,5 km, Parajd felé pedig 120 km. A sóváradi Keresztelő Szent János Remeteségen Papp László római katolikus pap, négy nap, 99,5 km 2,2 km; 50 perc evangelizációval megbízott fogad (telefon: , mustarmag2000@ yahoo.com Mustármag-Kairosz Közösség). A remeteséget tanyából alakították át. Elektromos áram nincs a területen, tisztálkodási lehetőség pedig a kút vizében adatik. Frissen elkészült cellaszerű szobákat, benne matracokat találunk, ezért hálózsákot szükséges magunkkal vinnünk. Ha előzetesen bejelentkeztünk és megbeszéltük, az étkeztetést vállalják a vendéglátók. 1. nap: Sóvárad Siklód Küsmöd Etéd Énlaka; 20,3 km; 7 óra 30 perc Sóvárad A remeteséget elhagyva beérünk az erdőbe, ahol utunkat egy köves erdei út (350 m) keresztezi, de tovább tartunk, előre az ösvényen. (A köves erdei úton balra északnyugati irányban egy darabig az M01 Mária úton Parajdra lehet eljutni.) Az erdőben megyünk még 250 métert. Ezután elhagyott, elvadult tanyavilágok mellett haladunk el 3 km-en keresztül, amíg elérjük a Siklód feletti gerincet (96 km), tartva a déli irányt. Itt már kaszálók mellett tartunk, és a jelzéseket köveken vagy kisebb-nagyobb szilvafákon kell keresnünk. Ha Siklódról megyünk Sóvárad irányába, akkor ezen a gerincen vigyáznunk kell, hogy tartsuk az északi irányt, keresve a jelzéseket. A gerincről 660 métert ereszkedünk, és már el is érjük Siklódot. Az első útkereszteződésnél befordulunk jobbra a református templom irányába, majd a falu központján keresztül indulunk Küsmöd felé, ami 5 km-re fekszik innen (89,6 km). Innen az utunk falvakon visz át, így nem lehet eltévedni. Küsmödről 2 km távolságra első nap Etéd Énlaka van Etéd, ahol a sok útkereszteződés közül az Énlakára vezető utat kell megtalálni (86 km), mely 6 km-re fekszik Etédtől. Énlakára (79,2 km) beérve az üzlet, a templom, a központ irányába megyünk, ahol Dancs Alpár szállást is tud biztosítani. Lelki Útravaló: A lelki célzatú országjárás az Isten országa felfedezésének a lehetőségét rejti magában. Amikor belső erőforrásainkat kívánjuk hit által megújítani, akkor a jó Isten megadja nekünk a belülről látók fényességét (Dsida), örömét: rácsodálkozunk a teremtett világ élet-zúgására és csendjére, megelevenedik a táj és a benne élő emberek felénk szóló megannyi üzenete. Az út tapasztalatai életre szóló istenélménnyé magasztosulnak, mely által a sokszor megfáradt életünk istengyermeki létté, küldetéssé szépül, szelídül. Solymosi Alpár csíkszeredai unitárius lelkész 8 9

7 első nap első nap 10 11

8 első nap első nap 12 13

9 első nap első nap Turisztikai látványosságok Siklód Siklód egy vulkáni hegyekkel körülvett, sajátos mikroklímájú völgyben található, 800 m átlagmagasságban. A falunak a hegyek közé zárt fekvése és a környező településektől való meglehetős távolsága magyarázza az eredeti népviseleteknek, az ősi népszokásoknak és népi hagyományoknak a meglétét, megőrzését. Népessége 2002-ben 359 fő volt. Látnivalók: A református templom: Temploma a mostani helyen 1635 és 1645 között épült ben tudtak hozzákezdeni az új református templomnak (Kós Károly tervei alapján). A régi templomból sikerült megmenteni az úrasztalát és a szószéket. A harangláb: 1784-ben épült, és egyik legszebb Erdélyben. Két harang található benne. Érdekessége, hogy a faoszlopok rögzítéséhez nem használtak vasszeget. Érdemes a vésett feliratot elolvasni, és megkérdezni a helyieket a haranglábépítő Csók János tudásáról. Az I. és II. világháborús hősi és a turulmadaras millenniumi emlékmű a falu központjában Ősi temetkezési szokásokat őrző kopjafák A cserepes tűzhely és tájház Az 1025 m magas Siklódi kő és a 991 m magas Küsmödi kő: mindkettő andezitagglomerátumból áll, és nagyszerű kilátást biztosít a környékre. Események: -húsvéti fenyőágazás (évi hagyomány); -húsvéti hajnalozás (évi rendszeres agyomány); -pünkösdi királynézás (kiveszőfélben lévő hagyomány). Tovább információk:

10 első nap első nap Turisztikai látványosságok Küsmöd Közel a Kis-Küküllő vízválasztójához, m magasságban, Etéd vidékének legrégebbi települése ben 423 fő lakta a falut, mind magyarok. Látnivalók: Református templom: egy kőkerítéssel körülvett templom, melyet Hunyadi János építtetett az 1441-es marosszentimrei győzelem emlékére (25 ilyen templom létezett Erdélyben). A gótikus remekművet 1446-ban szentelték fel Szűz Mária tiszteletére. A pápától búcsúengedélyt is kapott. A kazettás mennyezetű szentély 1714-ben, a harangláb 1747-ben készült. Etéd A település elnevezése nagy valószínűséggel egy magyar személynévből, az Etéből ered. A falu egykor hetivásárairól (baromvásár, állatvásár) volt ismert. A községközpont szerepet is ellátó falu népessége 1173 fő (2002). A reformáció idején az etédiek áttértek a református vallásra, akárcsak a közeli falvak lakosai. A 18. század végén visszatértek a római katolikus valláshoz, és 1783-ban már saját plébániával rendelkeztek. Látnivalók: A református templom ben épült. Bejárata felett egy 1678-as feliratot is őriz, a korábbi templom építésének dátumát ban minoriták telepedtek meg a faluban, és nem sokkal később római katolikus templomot is építettek Szent Mihály tiszteletére, az 1792-ben leégett kis kápolna helyett. Tovább információk: Énlaka Hargita megye egyik legérdekesebb települése, elsősorban rendezetlen szerkezetének, archaikus formáinak, hagyományőrző építészetének és régészeti értékeinek is köszönhetően. Már a római korban a limes erődítménye állt itt, a mai Várkertnek nevezett helyen. A Várkerttől délnyugatra egy római település feküdt, valószínűleg az egykori Praetoria Augusta. Énlaka elnevezése a pápai tizedjegyzékben 1331-ben jelenik meg Jandlaka néven (mely személynévi eredetű) mint önálló egyházmegye. Ma állandó lakossága csupán 187 fő, amely teljesen magyar (2002). Látnivalók: Az unitárius templomban egy régi székely rovásírású felirat látható (olvasata: Egy az Isten ), melyet Orbán Balázs fedezett fel. A 15. század második felében épült, vélhetően egy római Jupiter-templom helyén ben a tatárok felégették, 1668-ban állították helyre, a felirat is ebből az időszakból származik. A kazettás mennyezet 1668-ban, a kerítés fala 1745-ben készült ban javították, ekkor a padlózat alól római sír, épületromok és két fogadalmi oltárkő került elő. A település egyik érdekessége a régi temetőben látható 650 éves zádogfa (hársfa), mely a megye legöregebb fája, s ily módon a védett fák közé tartozik. Turisztikai látványosságok Több tucat műemlék házat, épületet nézhetünk meg a településen. A Várkert és Palotakert falurészek 1992-től régészeti rezervátumok tól az egész falu a Kulturális Világörökség várományosa. Szállások: info@mariaut.ro Tel.:

11 második nap második nap A kilátótól kissé emelkedve haladunk az erdő fölötti gerincen 3 km-t, amíg elérjük az oroszhegyi kilátót (57,5 km). Itt az erdőn átvágva keleti irányban találjuk a falu feletti utat, ahol délnek fordulva leereszkedünk a falu központjába, a templomhoz (55,5 km). Énlaka Firtosváralja Székelypálfalva Farkaslaka Oroszhegy; 25,5 km; 8 óra Énlaka Farkaslaka Oroszhegy Lelki Útravaló: Mária boldognak mondatott, mert hitt és az engedelmesség útján járt. Amikor a boldogság ösvényeit keressük, csak úgy találhatjuk meg, ha mi is hitben és engedelmességben járunk. Két alapvető utunk van: egy belső lelki, amely Isten felé kell vezessen, és egy külső, amelyen az emberek felé kell meginduljunk szeretetben. A kettő egymástól elválaszthatatlan. Ami van benn, az van kint is. Szatmári Szilárd csíkszeredai református lelkész 25.5 A faluközpontból ismét visszatérünk a faluba vezető főútra, s lassan kapaszkodunk felfelé Udvarhely irányába. Innen gyönyörűen látszik Énlaka, északon Atyha, az északkeletre lévő közeli magaslaton Firtos vára (ide Firtosváraljáról könnyedén lehet egy kitérőt tenni, a zöld háromszög turistajelzést követve). A falvakat összekötő köves úton megyünk (DJ136B jelzésű út) Firtosváraljára, 3 km-nyit. A falun keresztül haladva 3 km után elérjük Székelypálfalvát, ahonnan a megyei úton Farkaslaka irányába tartunk. Mielőtt az utunk elérné a forgalmas műutat az éles nagy kanyarban, mi a régi úton rövidítve vágunk déli irányba. 1,2 km megtétele után kiérünk a nagy útra/13a/ (67 km), amelyen csak 250 métert kell haladnunk, elérve a kecseti eltérőt, ahol keletnek, majd 400 méter után délre fordulva a Fehér-Nyikó mentén, elérjük Farkaslaka felső felét. Ha időzni akarunk, akkor meglátogathatjuk a Tamási Áronhoz kapcsolódó emlékhelyeket. Egy kisebb U kerülőt (65 km) megtéve, nekivágunk a Gordon-tető felé vezető hegyi útnak. A Jézus-szobortól 1,3 km-re érintjük a koronás Mária-szobrot (62 km), majd elérjük a Gordon-tetőt (61 km). Tiszta és nagy dolgokhoz csak tiszta és egyenes úton lehet eljutni. Tamási Áron 18 19

12 második nap második nap 20 21

13 második nap második nap Turisztikai látványosságok Firtosváralja Közigazgatási szempontból Farkaslaka községhez tartozik, a községközponttól 10 km-re, északnyugatra fekszik. Firtosváralja valószínűleg a tatárjárás után létesült, régi neve Besenyőfalva. Sok évszázadon át a Firtos család birtoka volt. Lakói kezdetben szabad székelyek, majd egy időben a Firtos-vár jobbágyai voltak, később újból szabad székelyek lettek. A település helyén római castrum volt a 2. század végén. Népessége 2002-ben 182 fő. Látnivalók: A falu unitárius temploma között épült ban egy fatemplom volt a helyén, ezt követte egy 18. században épült és lebontott templom, majd ezek után építették a jelenleg is álló templomot. A reformációig a falu lakosai római katolikusok voltak, majd áttértek az unitárius vallásra. A Váralja elnevezés utalás a Firtos-hegy tetején egykor létező várra, mely a XII. századi határvédelmi várrendszer részét képezte. A vár maradványai az 1062 m magas Firtos-hegy csúcsától északra találhatók. A római castrum a mai település közelében, a 2. század végén épült, majd többször újjáépítették. Itt egy 13. századi templom maradványai is előkerültek. A 18. században a kis kápolna a minorita szerzetesekhez került, akik zárdát is építettek ide. Az épületek azonban megrongálódtak, és 1783-ban elhagyták őket. Ma csak alapfalai látszanak. A vár közelében a 19. században értékes római kori aranypénzlelet került elő. Székelypálfalva A Csíkpálfalvától megkülönböztető székely előnevet a falu 1913-ban vette fel. A középkorban, a a reformáció alatt és után is megmaradt a falu katolikus hitében. Lakossága 209 fő (2002), mind magyarok. A pálfalvi tetőn már 1585-ben sört ittak a székelyek, valószínűleg rég ismerték a sörfőzés tudományát. Látnivalók: Római katolikus templom: első istenháza a Kápolna kapu nevű helyen volt, melyet az 1661-ben betörő tatárok elpusztítottak. Ezt a kápolnát a reformáció idején a katolikusok és az unitáriusok közösen használták. Jelenlegi temploma között épült, stílusa népi, barokk, klasszicista jegyekkel

14 második nap második nap Turisztikai látványosságok Turisztikai látványosságok Farkaslaka A Felső-Nyikó mente legnagyobb községe. A falu híres szülöttje Tamási Áron író ( ), a 20. századi magyar irodalom meghatározó alakja, aki itt is van eltemetve. Farkaslakán hagyományos foglalkozás a szénégetés, amit a falu lakói közül még ma is többen űznek. A Kalonda-tetőn rakott szénégető boksa hatalmas méretével bekerült a Rekordok Könyvébe is. Látnivalók: Tamási Áron író síremléke. A síron levő domborművet Szervátiusz Jenő és Tibor készítette egy nyolctonnás andezit kőtömbből. Tamási Áron szülőháza, emlékszobával: egy közel 150 éves faboronás, zsindelyes ház, nem messze az író sírhelyétől. Római katolikus templom: 1842 és 1848 között épült ben készült el a Jézus Szíve-kilátó, a legmagasabb Krisztus-ábrázolás Kelet-Európában (magassága 22 méter). A Gordon-tetőn álló Krisztus-szobor kétméteres, közel 400 köbméteres, masszív betontalapzaton áll. A galvanizált fémszerkezet belsejében csigalépcső vezet a magasba a nyak részig. Zawaczky Walter szobrász tervei alapján készült el. Események: - Farkaslaki Szenes Napok általában augusztus végén, szeptember elején szervezik meg. Tovább információk: Hagyjuk, hogy Isten írja életünket, vagy mi akarjuk azt írni? A szelídségről van itt szó. Szelídek vagyunk Isten Szava iránt? Képesek vagyunk megtalálni Isten Szavát a mindennapi történésekben,vagy inkább a saját gondolataink tartanak fogva bennünket, és nem hagyjuk, hogy az Úr meglepetése beszéljen hozzánk? Ferenc pápa Oroszhegy Udvarhelyszék legmagasabban fekvő települése ból lelhető fel a falu nevének első említése, Uriczhegy formában. Napsütötte domboldalai kiválóan alkalmasak gyümölcstermesztésre, az oroszhegyi szilvapálinka messze földön híres. Látnivalók: Római katolikus templom: a középkori templom a Diafalvi részen volt. Ebből egy gótikus cibórium maradt fenn, majd az utána következő évszázadokban több templomot építettek és építettek át az oroszhegyiek. A falu határában, a Kápolnamezőben egy kápolna romjai találhatók, mely a település korai gyökereire utal, hiszen már 1592-ben említik a források a Kápolnamező helynevet. A kápolna közelében egy kút látható, az Urusos kút, valószínűleg a kápolnát szolgálta. A legenda szerint vize gyógyító hatással bír különböző sebekre és bőrpanaszokra. Nárciszmező és kilátó: Oroszhegytől északra a vulkáni fennsíkon m tengerszint fölötti magasságban, májusban nagy nárciszmezők alakulnak ki. Ez az erős illatú, egyszikű tavaszi növény mediterrán származású, és igen nagy egyedszámmal jelentkezik a platóvidéken, több mint 50 hektáron. Események: Oroszhegyi Szilvanapok általában szeptemberben szervezik meg; Nárciszfesztivál minden évben május második felében, a virágok nyílásakor tartják. Tovább információk: Szállások: info@mariaut.ro Tel.:

15 harmadik nap harmadik nap Oroszhegy Zetelaka Kápolnásfalu Szentegyháza; 24 km; 10 óra Oroszhegy A templomtól indulunk. A Zetelaka fölötti nyeregig az ún. Etyeréken keresztül Zetelaka 6,3 km, kb. 1,5 óra, szintkülönbség 110 m 2,1 km-en. Az aszfaltozott úton, a templom mellett, Székelyudvarhely irányába indulunk el, a főúton megyünk kb. 400 métert, majd balra a negyedik utcába betérünk. A kövezett földút kivisz a faluból egy fafeldolgozó mellett. Körülbelül 550 m után következik az első letérő balra, ezen a földúton haladunk tovább, a völgybe, a mezőn át, a Bosnyák-patak felé északkeleti irányba. Átkelünk a patakon, és a dombtető felé vesszük az irányt délkeletnek. Egy erdős résznél kiérünk a DC/községi út/ 57-es útra, ahol balra, azaz észak felé térünk, utunk ezzel egy patkó alakot ír le. A hegyhátra kiérve kilátásunk nyílik az eddig megtett és a még előttünk álló utunk tájaira. Az 52-es km-nél Zetelaka felé térünk le a jártabb útról egy kisebb mezei útra, amelyen kb. 1 km megtétele után elérjük a falu első házait és a főút mellett lévő templomot (49,3 km). Cekend Tető Szentegyháza A továbbiakban Szentegyházáig igyekszünk követni azt az utat, amelyet a csíksomlyói búcsúra tartó keresztalja is jár. (A keresztalja a búcsú előtti napon indul el, keresztül a hegyen Csíksomlyóra. Majd a búcsú után, a falu végén, a Szent Imre utcában az otthon maradottak mindig ünnepélyes keretek között várják a hazatérő keresztalját. Régen a több száz fős menetet fogatosok kísérték, szállították az élelmet, csomagot, gyerekeket, időseket, és ezt a szívességet nekik napszámban viszonozták.) A templomtól megyünk felfelé a főúton 300 métert, az útelágazásnál letérünk jobbra, a Tófalvi utcába. Több helyen érintünk kávézót, kisebb önkiszolgáló üzletet. Hosszan megyünk 24.0 végig ezen az utcán a Nagy-Küküllő hídjáig, amelyen átkelve északnak, vagyis balra tartunk, több panziót is magunk mögött hagyva. Majd jobbra, a Szent Imre utcába térünk (47,5 km), amelyen elhagyjuk a falut. Ez a rész végig emelkedő. A Szent Imre utca végében sem térünk le az útról balra, hanem folytatjuk a kapaszkodót, ki a dombtetőre Aszalványon (déli irányba). Az út északkelet felé kezd kanyarodni a gerincre, ezáltal megtéve a falu végétől egy nagy kifli alakot. A kifli végénél (44,3 km) térjünk le jobbra, kelet felé, elhagyva a szép panorámát. Nem megyünk tovább a gerincúton. Beereszkedünk egy csodaszép teknőszerű völgybe, folyamatosan tartva a keleti irányt, amelynek közepén patak folyik, Fenyédpatakának egyik ága. A patak keleti partján erdő és emelkedő lesz, megkeressük a felfelé tartó utat, mely délnek fordul, azon kapaszkodunk ki egy mezőre, ahol egy esztena található, így a kutyák miatt tanácsos botot vinni. Átmegyünk egy kisebb bükkös erdőrészen, ismét kijutva egy nagyobb fennsíki legelőre, ahol az úton kelet irányába tartunk, jobbra letérünk az erdő felé (DK/ 42,3 km). Lassan ereszkedni kezdünk az erdőbe, az utunktól balra egy erdei lakot érintve a tisztáson. Az erdő között tovább ereszkedve lassan keletnek fordulunk Nagy Fenyéd-patakához, ahol találunk egy elkerített erdészházat az út mellett. A személygépkocsival is járható úton lefelé megyünk, majd balra felkanyarodunk egy kisebb erdős völgyön, és kikapaszkodunk a Cekend-tető fennsíkjára (38,9 km). A fennsíkot elérve keresztezünk egy észak déli irányú utat (nagyobb istállókat látunk jobbra, távolabb a DN13-as főutat), de mi keletnek tartunk egyenes vonalban a máréfalvi és tófalvi közbirtokosság határán húzott határsáncon, átszelve a fennsíkot Kápolnás irányába. Panorámánk a Hargita-hegység képe, dombjai lehúzódnak keleti irányba Kápolnásig. Itt egy dimbes-dombos, vizenyős fennsíkon az út nem igazán található. 13,5 km megtétele után a Homoród-pataka (nyaralók, nyári szállások) keresztbe fektetett gerendáin átkelhetünk a túlsó partra, ahonnan a kisautóval is jól járható autó út csak 600 m 26 27

16 harmadik nap harmadik nap Lelki Útravaló: Mindannyian zarándokok vagyunk, úton a semmiből a végtelen felé. Megszülettél, elindulsz kis szertelen hegyi patak erejével, szaladsz, de ugyanakkor mindenre kíváncsian rácsodálkozol. P. Böjte Csaba, OFM, kollégiumvezető távolságra van, mely a völgyből kapaszkodik ki Kápolnás irányába délkelet felé. Az úton megyünk tovább végig Kápolnásfaluig, s közben érintjük a Homoródfürdőn keresztül Udvarhelyre vezető M03-as Mária Utat a falu előtt 700 méterre, ahol szeméttelep is van (34,5 km). Elérjük Kápolnásfalu alsó végét, ahol átkelünk a Kis- Homoród hídján, s jobbra kikapaszkodunk a műút irányába. Balra a cigánysor húzódik. A dombra kiérve megyünk a faluközpont felé, majd a templom mellett (33 km), a jelzéseket követve, haladunk a temető irányába. A temető sarkánál kivágunk egy ösvényen az antennák felé, egy kisebb dombra. Innen beereszke- dünk a műúthoz, ahol, figyelve a forgalomra, átkelünk a hídon az üzemanyagtöltő állomás felé. Beérve a faluba, az első északnak (a művelődési házzal szemben) forduló utat követve, elérjük a templomot (30,3 km). A plébániát elhagyva letérünk a Mária Útról, és a köves utcán jobbra fordulva a patak melletti Tavasz utcában a 24-es házszám alatt, a Szent Gellért Alapítvány házánál kérhetünk szállást. Kényelmes ágyban 8 személy, matracon akár 30 személy számára is tudnak szállást biztosítani. Elérhetőség: György Attila, telefon:

17 harmadik nap 3. nap harmadik nap 30 31

18 harmadik nap harmadik nap A gyermek jövője sokszor attól a bölcsőtől függ, melyben ringatják. P. Boros Fortunát Zetelaka Egyik legnépesebb hegyaljai település, melynek neve vélhetően régi magyar Zotam személynévből ered, a legendásabb verzió szerint pedig egy ősi Zete vagy Zeta nevű királytól (székely bántól?) kapta nevét, aki a hasonnevű hegyre építette a Zéta várat. A vár alapromjai máig láthatók ban Zokaloka (Zathalaka) néven szerepel a pápai tizedjegyzékben. A község teljes népessége (2011-ben) 5643 fő. A falu jeles szülötte Páter Boros Fortunát ( ), a kommunista munkatáborban mártírhalált halt Ferenc-rendi szerzetes, egyházi író. Látnivalók: Az új római katolikus templom 1923-ra készült el, a középkori templom helyén. A Deság dombon levő vármaradványok (és a közelben elhaladó római út): Turisztikai látványosságok a monda szerint a falu eredete e várromhoz köthető. A várrom régészeti rezervátum, egy őskori várnak ma már alig észrevehető nyomait hivatott megóvni. A Várdombon vonul végig az Ördög útja is, mely része a Székelyföldön végigvonuló rejtélyes töltésvonulatnak. E gyepűhatár szerepét a 19. századi kutatások a római Dácia határvédelmi limesének gondolták, az utóbbi évtizedek régészeti kutatásai azonban azt igazolják, hogy a kora középkori Magyar Királyság keleti határvédelmi rendszeréhez tartoztak. Székely kapuk: a faluban 151 családnak van kötött nagykapuja (1970-ben 430 állt még). Ezenkívül érdekes vízifűrészek, malmok és ványolók tekinthetők meg a falu különböző pontjain. Események: Zetelaki Falunapok (június utolsó hétvégéje.); Zeteváralja falu Szent József búcsúünnepe (május 1.), helyszín: Zeteváralja; Zetelaki nagytemplom búcsúünnepe, az autók megáldása (május 3.), helyszín: Zetelaka; Zetelaka falu Kisboldogasszony búcsúünnepe (szeptember 8.), helyszín: Zetelaka A teljes eseménynaptár megtalálható a www. zetelaka.net honlapon 32 33

19 harmadik nap Turisztikai látványosságok Kápolnásfalu A község népessége 2011-ben 2026 fő. Első hivatalos írásos emlék az 1722-ből származó csonka anyakönyv. Lakói nagyrészt fakitermelésből, fakereskedelemből élnek. Látnivalók: Római katolikus templom: a község legelső kápolnája 1710-ben épült, amiről talán a falu a nevét is kapta, helyében 1797-ben épült a mai római katolikus templom. Tájház, falumúzeum a kultúrotthon felső szomszédságában található. Események: A templom védőszentjeinek (Szent Péter és Pál) búcsúünnepe (június 29.), helyszín: Kápolnásfalu, templom előtti tér; Falunapok (július ), helyszín: Kápolnásfalu, piactér. Szentegyháza 1899-ig Szentegyházas-Oláhfalu, ma a legmagasabban fekvő magyar város (860 m tengerszint feletti magasság). Sajátos a településszerkezete: a felső, északi részen van az ún. falu, eredeti nevén Oláhfalu, vélhetően egy itt letelepedett Oláh János nevű pásztor után; délen a város, az egykori Szentkeresztbánya, Rókavárossal együtt. A múltban kiváltságos város volt, mert a gyenge, terméketlen földjei miatt felmentették a fejedelmeknek fizetendő tized alól. Hagyományosan a vashámor és a fűrészüzemek, valamint a faanyaggal való kereskedés jellemezte a változó közigazgatású település gazdaságát. Lakossága 6898 fő (2011-es adat). Látnivalók: Római katolikus templom: 1760-ban épült, Szent András tiszteletére szentelték fel. Múzeumszálló: a város központjában népművészeti értékű tárgyakkal berendezett, ahol a látogatók meg is szállhatnak az eredeti népies hangulatban kialakított szobákban ben a Majzosi kőbánya közelében 26 Celsius-fokos meleg vizet találtak, melyre 1976-ban épült fel Majzos termálfürdőtelepe a mai Szentegyháza Gyöngye Termálfürdő és kemping. Nárciszmező: a Pokol-láz környékén (877 m), a város közelében található a több hektár nagyságú nárciszrét. A növénytani típusú rezervátum 20 hektáron a csillagos nárcisz (Narcissus angustifolius) közepes termetű, hagymás évelő növény élőhelye, mely áprilistól júniusig virágzik. Események: a híres, több mint 30 éve működő Gyermekfilharmónia hagyományossá vált pünkösdi koncertje; a templom védőszentjnek,szent Andrásnak a búcsúünnepe, november 30.; homoródmenti népdalvetélkedő; Nárciszfesztivál (május 24.); Őszi hadjárat (október 8 10.)), szervező: Szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület. negyedik nap 4. nap: Szentegyháza Tolvajos-tető Csíksomlyó; 30,3 km; 10 óra Szentegyháza Szentegyháza Tolvajos-tető; 14 km (köztes táv) A szálláshelyről visszatérünk az aszfaltútra, a plébánia mellé, ahonnan a jelzéseket kell követni északra a település főútján még 100 métert. Itt befordulunk jobbra, vagyis keletnek egy mellékutcába, a sportpálya felé. Lassan kiérünk a házak közül, és a megművelt területek között haladunk a Szentegyháza Gyöngye termálfürdő felé. (Ha nem akarjuk érinteni a fürdőt, akkor a falu után nem kanyarodunk le 28,8 km, Tolvajos-tető Csíksomlyó hanem a 26,7-es km pont felé rövidíthetünk.) A fürdőnél van szállás és étkezési lehetőség (27,8 km). Itt a jelzések magánterületen, vagyis a fürdő területén haladnak keresztül. Átkelünk a patak hídján, s egy vendégház hátánál, északkeletnek fordulva az emelkedő úton haladunk felfelé. A nap nehéz kapaszkodója következik a sípálya mellett, ahol lassan átfordulunk kelet délkelet irányba. Itt bokrok, fák között, kaszálható területeken haladunk keresztül 500 méteren. Elérve egy kisebb, füves utat, észak- Bármilyen helyzetbe sodortuk magunkat, a legjobb, ha magunk mászunk ki belőle Erőss Zsolt 34 35

20 negyedik nap negyedik nap nak fordulunk, majd egy jártabb, forgalmasabb erdei útra érünk (26,7 km), amelyen keletnek fordulva megyünk Tolvajos irányába, kisebbnagyobb kanyarokat leírva, de a műúttól mindig északra 1,2 1,5 km távolságban, párhuzamosan vele. Ezen a fennsíkon felhagyott itt-ott nyári szállások bújnak meg az elvaduló erdei kaszálókat felvevő bokrok árnyékában. A terepet ismerők a második világháborúból fennmaradt bunkereket, védővonalakat is felfedezhetnek. Jelen pillanatban ezek a látnivalók nincsenek jelezve. A kényelmes a fennsíkot átszelő utunkon haladunk, ahol erdei utak kereszteződésébe érünk egy nagyobb legelős területen (25,9 km), ahol továbbra is tartani kell a keleti irányt. A jelzéseket köveken és a mogyoróbokrok vastagabb ágain kell keresni. Továbbra is hol erdei kaszálókat, hol pedig bokros, bozótos területeket, kisebb patakot hagyunk magunk mögött. Egy éles kanyarban délre fordulunk (23,5 km), s egy lakott nyári szállást találunk. Innen számítva 200 métert haladunk délnek, majd egy nyári szállásnál elfordulunk keletnek, ezzel egy nagy képzeletbeli Z-t leírva, leereszkedünk egy patakhoz. Egy kisebb kaptató után mogyoróbokrok között lévő, kisebb útkereszteződésben inkább jobbra tartsunk, s figyeljük a jelzéseket (22,7 km)! Nemsokára nyírek árnyékában elérünk egy nagyobb kereszteződést (22,4 km), ahol északkeletnek fordulva haladunk. (Ha délnyugatnak mennénk, akkor kb. 1,2 km után beérnénk a forgalmas műútra.) Északkelet felé haladva nagyobb tölgyek is szegélyezik az utat, s m múlva pedig egy többsávos, nagyobb erdei, sáros útkereszteződésben kell felfedezni a keleti irányt (21,8). Fontos a jelzésekre összpontosítani. Mindig fennáll a veszélye annak is, hogy sok fát kivágnak, így a jelzés eltűnik! Innen már a Csíki-láz kisebb villanegyede előtt, a 20,8 km-nél jobbra tartunk, s a 20,4 km-nél el is érjük azt. Csíki-láz Tolvajos-tető; 3 km (köztes táv) Itt északnak, vagyis balra fordulunk, s a jobb minőségi úton haladunk 100 métert, ahol ismét felvesszük a keleti irányt jobbra. Egykét hétvégi villát hagyunk magunk mögött, s egy nagyobb legelős területen áthaladunk, és beérünk az erdőbe, ahol nemsokára a fűrészpataki útelágazásban balra, vagyis keletnek tartunk. Kiérünk egy nagyobb erdei elágazáshoz, amely egyben egy faátrakási központ is (19,4 km). Itt a Mária út jelzései egy kisebb házikó oldalára vannak felfestve, amely a sok elágazástól inkább délkeletre esik. Egy kisebb erdőszigeten áthaladva, inkább ritkuló bokrok között haladunk tovább, lassan elérve a Tolvajos-patakot, ahol, ha szerencsénk van, akkor megtaláljuk a legkönnyebb átkelési lehetőséget egy kicsit délre az autós gázlótól. Innen már egy kis emelkedő után elérjük a Tolvajos-tetőn a Hármas-keresztet (17,6 km). Az olyan helyekre vezető utakat, ahova érdemes eljutni, nem lehet lerövidíteni. Helen Keller. A régi kövezett úton érkezünk a Tolvajos-tetőre, ahol három nagy kereszt áll 896, 1896 és 1567-es évszámokkal a honfoglalásra, Márton Áron születésére és az itt, János Zsigmond seregén aratott győzelemre emlékeztetve. Itt is a ház melletti vízcsapból van lehetőség vízutánpótlásra. Szálláslehetőség 12 személy számára van, 6 szobában, zuhanyzóval. Ifjúsági szállás található az út jobb oldalán a sípályánál, a Tolvajos-tetőtől 1 km-re, Csíkszereda irányába, 35 személy számára. Elérhetőség: A tetőről Hargitafürdőre lehet kitérőt tenni a 138A megyei úton. Hargitafürdő ásványvizeiről és mofettáiról híres alpesi jellegű üdülőtelep. Borvizes melegfürdője 1920-ban létesült, de 1950-ben felszámolták, így csak mofettája maradt meg. Környékén kaolint bányásznak. Jelenleg 246 fő állandó lakosa van, s kb. 7 kmre található a keresztektől. Tolvajos-tető Csíksomlyó; 17,6 km; 5 óra (köztes táv) A volt utászház és a 13A számú országút közötti ösvényen, a kertek alatt Csíkszereda irányába haladunk. A leégett Brădeţ szálló előtt északnak fordulunk, és 200 m megtétele után, újra keleti irányt veszünk fel. Két kisebb patakon kell átkelnünk, majd a fákkal tarkított fennsíkon, párhuzamosan a műúttal haladunk tovább, attól méterre. Ezeken a területeken találkozhatunk kutyákkal. A zarándokot a tájékozódásban oszlopok és a fákon található jelzések segítik. Kényelmes, inkább lejtős fennsíki terep után, egy kisebb erdei úton, északkelet irányban egy fiatal fenyveserdőbe érünk, ahol a 15,3 km-nél a jelzéseket követjük jobbra, vagyis keletnek fordulunk. Az erdőben kisebb kanyarokat leírva elérjük a piricskei utat a Borhegyese-patak befolyásánál, a főúttól kb méterre. A Piricske köves útján északnak fordulunk, s megyünk felfelé az úton kb. 200 métert, elhaladva a régi IFET-ház (erdőkitermelők volt lakása) mellett, s egy romos ház alapjainál bevágunk jobbra (keletre), egy erdei útra (14,3 km). Itt található egy jó forrás is. Lassan leereszkedünk az ösvényen, a Csikókert-patakkal és a főúttal párhuzamosan, elhaladva egy vadászles mellett. A les környékén a beetetés miatt vadállatokkal találkozhatunk, így ajánlott zajongani! Aztán elérjük a köves utat, amely a kőbányához vezet. A kőbánya jelenleg nem működik, ha üzemelni fog, táblák fogják ezt jelezni, s a honlapon 36 37

21 negyedik nap negyedik nap lehet majd az aktuális átalakításokról informálódni. A kőbányánál szolgálatos őr van. Kutyákkal. Legyen bot nálunk! A kövezett úton megyünk kifelé a főútig, ahol a betonkorlát mellett haladunk párhuzamosan az úttal, a valamikori régi út helyén, vagy mehetünk a főúton kb. 250 métert. A nagy kanyar előtt kb. 70 méterre van az úttal párhuzamosan egy ösvény, a valamikori régi út maradéka, amely lassan újból kövezett úttá változik a kialakuló villanegyedben. Innen szép kilátás nyílik a Csíki-medencére. Folyamatosan ereszkedünk, keresztezve az aszfaltutat (10,1 km), s folytatjuk utunkat a fűvel benőtt régi úton, most már a műút jobb oldalán. Majd ismét elérjük a 13A műutat, amelyen 400 métert haladunk a csibai éltérőig. Ott északkelet felé haladunk az aszfaltozott úton a Csibába/Csaracsóba vezető mellékúton. A gerincen jobbra látszik a csibai kápolna, melyet ben építettek. Az első nagyobb elágazásnál keletre fordulunk egy kövezett útra, s mindig az egyenes irányt tartva, kiérve a kaszálókra, a már földúttá vált szekérnyomokon elérjük a Kápolnás-patak gátját. Nemsokára az Olt folyó töltését, amelyen délnek fordulva megérkezünk az Olt hídjához (6,2 km). A hídon átkelve, az országút szélén haladva elérjük a várost, ahol már járdán folytatjuk az utunkat, megtartva az egyenes irányunkat, áthaladva a vasúti felüljárón. Nemsokára a Hargita utcában a római katolikus templomnál tarthatunk egy pihenőt. Innen, a városközponton keresztül, a Kossuth Lajos utcán végigmenve érintjük a körforgalmat a BCR- Erste Banknál, ahol északnak fordulva a Márton Áron utcán át, jutunk a Márton Áron Gimnázium előtti forgalmi lámpákhoz. Itt keletnek fordulunk a Szék útjára, ahonnan már mindig egyenesen felfelé gyalogolva, 2 km után, megérkezünk a kegyhelyre (0 km). Lelki Útravaló: Azért figyelünk, hogy gazdagodjék a szívünk. Ha Isten beszél hozzád, azt akarja, hogy a te szívedben is az legyen, ami az Ő szívében van. A szülőföld is szólít: itt születtél, itt kaptál családot, itt lettél Isten gyermeke, itt bontakozhat ki életed. Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános 38 39

22 negyedik nap negyedik nap 40 41

23 negyedik nap negyedik nap 42 43

24 negyedik nap negyedik nap Turisztikai látványosságok Turisztikai látványosságok Csíkszereda Csíkszereda a Csíki-medence közepén helyezkedik el, vélhetően már a XII XIII. században létező Somlyó, Taploca és Zsögöd települések találkozásánál alakult ki. Az első ismert hiteles okirat, amely mezővárosi létét igazolja, Izabella királyné augusztus 5-én keltezett kiváltságlevele. A Csíki-medencében kb ember él, ennek központja földrajzi, gazdasági és kulturális értelemben is Csíkszereda. A város népessége a 2011-es népszámlálási adatok szerint fő, a Csíki-medence lakosságának közel 25 százaléka ebben a városban él. Csík rendkívül gazdag ásványvízforrásokban, erre a potenciálra több strand és ásványvízpalackozó üzem is rákapcsolódott. A város a térség egyik kulturális központja, szinte naponta vannak zenei, színházi vagy más specifikus rendezvények, valamint a sportélet is rendkívül élénk (jégkorong, sí, korcsolya, kosárlabda stb.). Legfontosabb látnivalók: A Vár tér és környékén: A Városháza: épült ben Csík vármegye székházának. A Mikó-vár: Mikó Ferenc széki főkapitány építtette a 17. század elején. Az 1661-es török tatár betöréskor megrongálódott, ban újjáépítették és császári erődítményként szolgált től a Csíkszeredai Múzeumnak, későbbi nevén a Csíki Székely Múzeumnak ad otthont. A görögkeleti (ortodox) templom: építése 1929-ben kezdődött, 1936-ban ért véget óta ortodox püspöki katedrális. A Petőfi Sándor Általános Iskola: a Csíki Magánjavak jövedelmeit felhasználva 1891-ben készült el a Polgári Leányiskola új, impozáns épülete. A városközpontban: Petőfi Sándor (egykor Apafi Mihály) utca: több műemlék épületet magában foglaló utca, mely többnyire elkerülte a szocialista korszak bontási hullámait, Csíkszereda két fő tengelye közül ez megmenekült, 1997-ben sétálóutcává alakították át. A görögkeleti, korábban görög katolikus templom: között épült Berek Ferenc építész tervei alapján, a görög katolikus felekezet számára óta görögkeleti templomként használják. A református templom: építése 1990-ben kezdődött. A város nyugati részében: A Millenniumi-templom: Egy évszázados késéssel, 2003-ra teljesült a csíki katolikusok régi vágya: megépült egy új, a korábbinál tágasabb városközponti templom. Makovecz Imre tervezte Bogos Ernő helyi építész közreműködésével. A Szentkereszt Róm. Katolikus Templom: 1758-ban készült el az első csíkszeredai templom, barokk stílusban. Csíksomlyó irányában: A Római Katolikus Főgimnázium épülete: A csíksomlyói ferences alapítású (17. század) iskola Csíkszeredába költöztetett utódja. A Csíkszeredába való átköltöztetés gondolata 1896-ban született, de a tényleges építkezés 1909-ben kezdődött. Ma két intézmény otthona: a Márton Áron Gimnázium és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium közösen használja

25 negyedik nap negyedik nap Turisztikai látványosságok Turisztikai látványosságok Zsögödben (a város déli részén): A csíkzsögödi római katolikus templom: a 15. században épült gótikus stílusban a Szentháromság tiszteletére. Mária-szobra a csíksomlyóival egykorú, 1520 körül készült. Nagy Imre Galéria: Nagy Imre festőművész ( ) gazdaként és festőként egyaránt meghatározó egyéniség volt közössége számára. A galériában, időszakosan cserélődő tárlatok keretében, csaknem a teljes életmű megtekinthető. A kiállítóterem szomszédságában, Nagy Imre szülői házában, amelyben a művész életének java részét töltötte, azt a tárgyi környezetet szemlélheti meg a látogató, amely a művész halálakor a lakásban volt. Események: Hagyományos székely termékek vására: minden hónap harmadik szombatján megrendezett vásár a Szabadság téren. Székelyföld Napok: a megye és Székelyföld különböző településein zajló eseménysorozat, a pünkösd előtti héten. Hargita, Kovászna és Maros megyei szervezetek, települések fognak össze és mutatják fel kulturális értékeiket. Koncertek, kézművesvásár, kiállítások, néptáncfesztiválok, mint pl. a Csűrdöngölő Gyermek- és Ifjúsági Néptánctalálkozó várja az érdeklődőket. Megyei Farsangbúcsúztató: a nagyböjt előtti utolsó szombaton zajló vidám fesztivál. Minden évben más településen zajlik, mintegy 15 hagyományőrző csoport felvonulásával. Csíkszeredai Régizene Fesztivál: középkori, reneszánsz és barokk zenék és táncok fesztiválja. Nemzetközi és hazai muzsikusok éves seregszemléje. Régizenei Nyári Egyetem is zajlik a fesztivál keretén belül, mesterkurzusokkal, előadásokkal. A Mikó-várban és a város templomaiban hallhatunk kiváló koncerteket. Felcsíki Hagyományőrző Gyermektábor Csíkmadarason, minden év júliusában. Gyimesi Tánctábor: ugyancsak júliusban zajlik Gyimesközéplokon. Népzenészek és táncosok találkozója és tanulási lehetősége, a fiatalok kézműveskedést tanulhatnak, a gyimesi tájat ismerhetik meg. Csíkszeredai Városnapok és Pityókafesztivál: augusztus első hétvégéjén. Március 15.: a magyar forradalom és szabadságharc ünneplése Csíkszeredában egy kiemelt esemény, minden évben a Gál Sándor-szobornál, a Vár téren és a Petőfi Sándor Általános Iskolánál rendeznek megemlékező ünnepségeket. Erdélyi Prímások Találkozója: novemberben os megemlékezés: rendszerint a Gloria Victis-szobornál rendezik (de nem csak) a magyar antikommunista forradalom megemlékezéseit minden év október 23-án. Adventi hangversenysorozat a Csíki Kamarazenekar előadásában: advent vasárnapjain. További információk: Csíksomlyó A település mindenekelőtt a Mária-kegyhelyéről ismert, a katolikus székelyek legfontosabb búcsújáróhelye, de ma már magyar nemzeti és nemzetközi jelentőségű zarándokhely. Fél évezrede Csíkszék szellemi és vallási központja, az erdélyi Ferenc-rendiek vezetésével több művelődési és oktatási, történelmi jelentőségű intézmény és esemény kiindulópontja (diákszínjátszás, gimnázium, könyvnyomda). Csíksomlyó 1876-ig több évszázadon át Csík-, Gyergyó- és Kászonszék közigazgatási székhelye volt. A csíksomlyói kegytemplom és a Máriaszobor: A ferences barátok első temploma a XV. század közepére omladozni kezdett, ezért a ferences szerzetesek között gótikus stílusú templomot építettek Csíksomlyón. A 19. század elején egy új, nagyobb templom építése vált szükségessé. Az új templom építését 1804-ben kezdték el és 1876-ban fejezték be. Ezt a ma is látható barokk templomot augusztus 20-án szentelték fel Sarlós Boldogasszony tiszteletére. A templom legértékesebb tárgya Szűz Mária hársfából készült kegyszobra. Keltezése ugyan nem tisztázott, de legtöbben az 1510-es évekre teszik. A mosolygós Madonna-szoborhoz több csodatevő történet fűződik, ugyanakkor a zarándoklatok érdeklődésének a középpontja. A csíksomlyói gimnázium régi épülete: A Csíksomlyón működő ferences barátok már a XVI. században elemi iskolát alapítottak, amelyet a XVII. század közepére gimnáziumi szintre fejlesztettek. A gimnázium épülete Csíkszék falvainak összefogásával épült között, azóta többször bővítették től már felső tagozattal működött tól tanítóképző is helyet kapott az épületben től, a gimnázium Csíkszeredába való beköltözése után a Csíki Magánjavak által működtetett Csík megyei Árvaház talált otthonra az épületben, és 2003-ig gyermekotthonként működött. Ma ismét a Csíki Magánjavak tulajdona, és a Böjte Csaba ferences szerzetes által létrehozott Szent István Nevelőotthon kapott helyet az épületben

26 negyedik nap negyedik nap Turisztikai látványosságok Turisztikai látványosságok A ferences kolostor és rendház: A ferencesek csíki tartózkodásáról a legelső adat dr. P. Boros Fortunát szerint október 29-éről származik. Losteiner szerint a somlyói kolostor alapítási éve 1352-re tehető. A történelem több megpróbáltatása, a rombolások ellenére fennmaradt a ferences kolostor, ben pedig a Szentszék jóváhagyásával Csíksomlyó lett az erdélyi kerület központja. A 18. század második felében a klastrom épületeit barokk stílusban építették át, majd 1877-ben újabb átalakításokat végeztek az épületegyüttesen. A régi székház (Praetorium): között épült, az egykori Csík-, Gyergyó- és Kászonszék székházának. Innen irányították a szék ügyeit 1876-ig, amikor a széki hivatalok Csíkszeredába költöztek. Ezután több funkciót is betöltött: volt internátus a csíksomlyói diákok számára, tanítóképző, szövőüzem, múzeum, szülészet, egészségügyi iskola és sok minden más óta fertőzőkórház, de valószínűleg ez a funkciója is hamarosan cserélődni fog. Csíksomlyó Ágacskája klarissza monostor: A Csíksomlyó Ágacskája női monostort, Románia egyik első római katolikus monostorát, amely a franciaországi Le Rameau de Sion klarissza anyamonostorhoz tartozik, 2000-ben alapították. A KALOT épület és Jakab Antal konferenciaközpont: ben épült Kós Károly tervei alapján a Katolikus Ifjúsági Legényegyletek Országos Testületének mozgalma csíksomlyói otthona. A Jakab Antal Tanulmányi Házat 1996-ban avatták. Az épületegyüttes ma a római katolikus egyház különböző intézményeinek (többek között a Salvator Hotel és Konferenciaközpontnak nyújt otthont. A borvízforrás és a Barátok feredője: Már a 19. században nagy cserépkorsókban, ökrös fogatokkal szállították a csíksomlyói forrás vizét Szeredába. A Barátok feredője a csíksomlyói ferences szerzetesek kaszálóhelyén, egy bővizű ásványvízforrás vizét hasznosítva jött létre a 19. században. A szerzetesek lábvontatásra használták az ásványvizes medencét után a barátok fürdője mellett a gimnáziumi diákok is fürdőt építettek. Később fürdőtársaság is alakult ennek karbantartására, majd a fürdő a kommunizmus éveiben tönkrement ban a fürdőépítő kalákák keretében építették újra. A csíksomlyói kápolnák: a Szent János-kápolna: a Nepomuki Szent János emlékére 1767-ben emelt kápolna először a gótikus templom bejáratánál volt. Többszöri áthelyezés után kapta meg a mai helyét (a barokk templom mellett); a Salvator-kápolna: a Kis-Somlyó csúcsán álló kápolna legrégibb részét a legutóbbi régészeti ásatások alkalmával sem sikerült keltezni. Freskótöredékei századiak. Mai formáját a 19. században nyerte el; a Szenvedő Jézus-kápolna: az oszlophoz kötözött Jézus szobrát őrzi, amely 1810 körül készült. Pünkösd szombatján ennél a kápolnánál várakoznak a moldvai csángók, a napfelkeltét várva; a Szent Antal-kápolna: 1661-ben egy Márk Jakab nevű ferences innen nézte végig, amint a tatárok felégették a templomot és klastromot. Később, hálája jeléül, hogy megmenekült, rejtekhelyére saját kezűleg építette Szent Antal tiszteletére a kápolnát, melyet a 18. század közepén újraépítettek. A Hármashalom-oltár: a Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegyei közt levő nyeregben, P. Bartók Albert kezdeményezésére, Makovecz Imre és Bogos Ernő tervei alapján épült ban a pünkösdszombati búcsúra érkező tömegek fogadására, a szentmise méltó celebrálásához. A Kálvária (Jézus-hágója, Kálvária domb, Keresztút): a somlyói borvízforrástól kezdődően, attól keletre emelkedő domboldal (a Kis-Somlyó nyugati oldala 834 m), ahol a Keresztút 14 stációja látható, 1868-tól kőkeresztekkel jelölve. Ez a Salvator-kápolnához vezető zarándokút, keresztút. Események: Pünkösdi búcsú: az erdélyi, de különösképp a székelyföldi katolikusok legnagyobb, legismertebb búcsúja, mely mára már nemcsak az országhatárokon lépett át, hanem a keresztény vallások egymás közötti határain is. A búcsú ahogy csak a csíkszeredaiak nevezik minden év pünkösdszombatján kezdődik, de a legtöbb székelyföldi településen már néhány nappal hamarabb, hiszen majdnem minden település képviselteti magát egy keresztaljával, akik többnyire gyalog vándorolnak, többnapos úton a csíksomlyói kegytemplomhoz, illetve néhány évtizede már a két Somlyó-hegy közötti 48 49

27 negyedik nap Turisztikai látványosságok nyeregbe, ahol a búcsús szentmisét tartják. A búcsúnak talán még a kereszténység előtti időszakra visszanyúló gyökerei is vannak, akárcsak a szakrális helynek, de igazából 1567-re datálható vissza, amikor -egyes források szerint-, a csíki és gyergyói székely csapatok a közeli Tolvajos-tetőn vereséget mértek a János Zsigmond fejedelem seregére, mely erőszakos hittérítő céllal indult a katolikus Csík ellen. Ma a Csíksomlyón megjelenő tömeg a pünkösdi napokban több százezres nagyságrendű. Ezer Székely Leány Találkozó: 1931 óta megszervezett néptánc- és népzenefesztivál, mely Csíkszeredából indul és a somlyói nyeregben zajlik le, több ezer népviseletbe öltözött fiatal részvételével. A rendezvényt több mint 80 éve a székely népviselet és a katolikus vallás megőrzésének a szándéka hívta életre a Szociális Testvérek közössége szürke nővérek, a Katolikus Nőszövetség, valamint Domokos Pál Péter kezdeményezésére ben és a kommunista diktatúra éveiben betiltották a rendezvényt. Azonban már a rendszerváltás évében, 1990-ben sikerült újjáéleszteni. A székely népviselet, néptánc és népzene évente megszervezett hagyományőrző találkozójára július első vasárnapján kerül sor. További információk: Szállások: info@mariaut.ro Tel.: A honismeretnek gyökérkötő ereje van Márton Áron Kerékpárral, lóval a Rákóczi-vár Áldomás-sarka/Kőcsup rész nem járható. Ajánlott útvonal: Áldomás-pataka Pipás. A napi szakasz többi része terepkerékpárral vagy lóval járható. A kontumáci kápolnától (47,5 km) visszajövünk a vasúti hídig a piros Mária út jelzésen, ahonnan a Rákóczi-várhoz kapaszkodunk fel, és követjük az éles gerincen az ösvényt. Itt a Mária út a volt határvonal gerincén halad felfelé, a csendőrök útját követve NY DNY irányban. A volt határra emlékeztetnek az ösvény mentén még látható határhalmok is. Áldomás-sarka/Kőcsup szikláit délnyugatra kerüljük meg, amely a vártól 950 m távolságra van. A Kőcsup szikláitól kb. 700 méterre ép határhalom is található a nagyobb gerinc találkozásánál (45,5 km). Akik Pipás irányából jönnek a vár irányába, itt nagyon kell figyelniük, hogy a gerincről keletnek forduljanak! A következőkben már nem kitaposott ösvényen, hanem magánterületen haladunk, ahol illik vigyázni, hogy a füvet ne tapossuk le, és a kerti kapukat, vetegetőket magunk után csukjuk be, tegyük vissza. Áldomás-sarkától egy kisebb, 300 m-es ereszkedő következik, majd a lassan emelkedő hegyhát erdei kaszálóin, kertjein át, elérjük az Áldomás-hegy oldalán az erdőt, a katonasírok keresztjeit a meredek hegyoldallal. A meredek kaptató után rátérünk a régi katonaútra, amely már menedékesebben kapaszkodik a fiatalos erdőbe, felfele az Áldomás csúcsától nyugatra eső nyeregbe (43,8 km) Gyimesbükk Apahavas Ugrapataka Széphavas Szépvíz Csíkborzsova Csíkdelne Csíkpálfalva Csíksomlyó két nap; 47, 5 km Kontumác Apahavas Első nap: Kontumáci kápolna Apahavas Ugrapataka Gyimesfelsőloki templom/szent Erzsébet Gimnázium; 8-9 óra; 20,7 km Gyimesfelsőlok Kontumáci kápolna (717 m) Rákóczi-vár (696 m) Áldomás-sarka/Kőcsup (900 m) Antalok sarka (938 m) Pipás-sarka (1275 m); 6 km; Emelkedő idő 3, 5 óra, ereszkedő 2 óra (köztes táv) 50 51

28 Gyimesbükk Apahavas Ugrapataka Széphavas Szépvíz Csíkborzsova Csíkdelne Csíkpálfalva Csíksomlyó első nap Gyimesbükk Apahavas Ugrapataka Széphavas Szépvíz Csíkborzsova Csíkdelne Csíkpálfalva Csíksomlyó első nap Fűben, virágban, dalban fában, Születésben és elmúlásban, Mosolyban Könnyben, porban, kincsben, Ahol sötét van, ahol fény ég, nincs oly magasság, nincs olyan mélység amiben Ő benne nincsen! Vass Albert: Látható az Isten Apahavas (1330 m) Habarász tanya (1283 m) Ugrapataka Szent Erzsébet Gimnázium (894 m); 11,2 km (köztes táv) A csúcstól visszajövünk északnyugat felé a jelzőoszlopig, ahol délnyugatnak fordulunk, s folyamatosan ereszkedünk a Habarász tanyák nyerge felé. A tanyavilág mentén haladunk még 700 métert, utána már nem követjük a délre tartó gerincet, hanem északnyugatnak fordulunk (36,5 km), és az ereszkedő úton haladunk Ugra-völgye felé, követve az irányjelző oszlopokat. Itt a végvári tanyán és Ugrapatak fejében ismét forrásokat találunk. Innen a szállásig még kb. 8,5 km-t ereszkedünk, folyamatosan az Ugra-patak mentén, és lassan elérjük a templommal átellenben lévő gimnáziumot, ahol megszállhatunk (26,8 km). Lelki Útravaló: Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába. Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet ( ) Lk 1,39-45 Útra kelni innen a határról, a millenniumi kereszttől, a Hit kapuján áthaladva, a Megmaradásunk Oszlopainak mélységét magunkkal vinni az úton, az élet és a közösségépítés örömével és terhével ér fel. Apahavas csúcsára felvihetjük keresztünk, örömünk, lelkesedésünk hátizsákját a meg-megjelenő határkövek kíséretében, az elhunyt és itt a határon halálukat lelt hősi katonáink jelölt és jelöletlen hantjainál, megtapasztalva saját határainkat is. Salamon József gyimesbükki plébános Innen folyamatosan a volt határgerincen, erdős legelőkön vezet felfele az utunk, Pipás-sarka felé még 2,3 km-en, ahonnan pompás kilátás nyílik minden irányba (41,5 km). Pipás-sarka (1275 m) Égett mező (1256 m) Apahavas (1330 m); 3,5 km (köztes táv) Kiindulópontunkból dél-, majd délkeleti irányba követjük kényelmesen a gerincet a fenyvesek árnyékában, Égett mezőre, ahol esztenákkal, kutyákkal találkozhatunk. Az Apahavas előtti kisebb csúcson, egy vadászles mellett található egy határhalom (39,5 km). Innen, ha az erdő között bevágunk nyugatra, a Boros-patak bővizű forrásához (400 m), az erdő széléhez, elérjük a szépvízi közbirtokosság házát. Itt ebédelhetünk, és eső esetén meghúzódhatunk a ház lefödése alatt. Ha a halomtól tovább haladunk délnek, akkor az Apahavas előtti nyeregből is visszakanyarodhatunk a forráshoz, nyugat felé, ám így hosszabban. A forrástól ismét vissza kell térni a jelzésekhez, s a nyergen át, egy fiatalos erdőn keresztül, lassan kezdhetünk kapaszkodni Apahavas csúcsa felé, délkelet irányba még kb. 900 métert. A csúcson kereszt áll (38 km). S mert vándor vagy, minden nap tovább kell menned az úton, mely egyetlen célod, tehát lelked és a lelkedben elrejtett isteni tartalom megismerése felé vezet. Nem könnyű ez. Gondold csak meg, milyen sokfajta csábítás hívogat útközben, hogy megpihenj, félbeszakítsd utadat, mással törődjél! Márai Sándor: Füves könyv 52 53

29 első nap 54 első nap 55

30 első nap 56 első nap 57

31 első nap első nap Turisztikai látványosságok Gyimesbükk A kontumáci kápolna: a csíksomlyói Ferenc-rendi szerzetesek ben Gyimesben, a vámhivatal közelében római katolikus templomot alapítanak, kőből és téglából építik fel Nagyboldogasszony tiszteletére a kis templomot. Mellette a háborúkban elesett hősök emlékműve látható. A gyimesbükki templom: A Rákóczi-várrom: Bethlen Gábor építtette a 17. század elején, elsősorban nem védelmi, hanem vámhatósági célokból. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette. A 19. század közepéig volt használatban, amíg más épületek át nem vették a funkcióját. A vasúti őrház: ben épült néhány méterre az egykori Turisztikai látványosságok a vidék legnagyobb temploma, ban, a kommunista diktatúra sötét éveiben épült. Megépítésének kivételessége a gyimesi csángó hívek szívós kitartásának és erős hitének tudható be. A vasútállomás épülete: a 102 méter hosszú épületben helyet kaptak a határőrség személyzeti lakásai, melyet a romániai hivatalnokok is használtak. Egyik szobát Erzsébet királynőnek készítették el, ezt ma is Sziszi-teremnek hívják. román magyar határtól után a magyar honvédség az épület pincéjében és mellette bunkert alakított ki után miután a román vasúttársaság eladta, Deáky András helyi nyugalmazott tanár kijavíttatta és az önkormányzatnak adományozta, később alapos felújításon esett át, melyet jelentős magyarországi támogatással valósítottak meg. A régi őrházban ma vasúttörténeti kiállítás látható. Gyimesi csángó tájház: Antalné Tankó Mária gyűjtése, festett bútorokból, szőttesekből, edényekből és népviseletekből álló értékes kiállítás. Gyimesfelsőlok Az Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus gimnázium: 1993-ban épült, a szegény sorból származó, tovább tanulni vágyó gyermekek megsegítése és nevelése céljából. A Sziklára Épített Ház Berszán Lajos helyi katolikus plébános kezdeményezéséből épült, ma iskola és óvoda, közösségi ház, híres gyermekkórus működik benne. A Borospatak skanzen: hagyományos régi csángó házakat építettek újra fel Borospatakon, ahol közösségi ház, vízimalom és vendégváró szolgáltatások is működnek. Nevezetes hegycsúcsok: a Hegyes 1517 m, a Szellő 1494 m, a Pogányhavas 1351 m, a Széphavas 1336 m. A környező hegyeken látható erdőfoltok csak maradványai az egykori hatalmas erdőségeknek, melyek még a 17. században összefüggően borították a hegyeket és kitűnő búvóhelyet nyújtottak a Csíkból, de akár Moldvából is menekülő, törvény vagy katonai sorozás elől bujdosó embereknek. Szállások: Események Gyimesben: Szeretetláng ünnepe: A Szeretetláng Rózsafüzér Csoport az Erdély és Moldva határán lévő Gyimesbükkben január 24-én, a templomban elkezdte a Szeretetlánc kilencedet. Január 25-től minden este 6 órától családoknál tartják az alkalmakat 9 napig, majd Gyertyaszentelő ünnepekor ismét a templomban lesz az ünnepélyes befejezés; Pünkösdi ünnep (Székely-gyors, a Csíksomlyó Express, a Boldogasszony zarándokvonatok érkezése) Gyimesbükkben; Szent György-búcsú Gyimesközéplokon; Mária Magdolna-búcsú július 22. (Kápolnapataka, Gyimesközéplok); Szent Jakab apostol búcsú július 25. (Farkaspalló); Szent István-búcsú augusztus 20.; Nemzetközi tánctábor július vége. Tovább információk: info@mariaut.ro Tel.:

32 Gyimesbükk Apahavas Ugrapataka Széphavas Szépvíz Csíkborzsova Csíkdelne Csíkpálfalva Csíksomlyó második nap Gyimesbükk Apahavas Ugrapataka Széphavas Szépvíz Csíkborzsova Csíkdelne Csíkpálfalva Csíksomlyó második nap A lélek csak akkor élhet, ha valamit kockáztat. Kockáztatni azt jelenti, olyan valamibe kezdeni, amelynek kimenetele ismeretlen. Anselm Grün 2. nap: Gyimesfelsőlok Széphavas Pogányhavas Szépvíz Csíkborzsova Csíkdelne Csíkpálfalva Csíksomlyó; 26,8 km; 9 óra 45 perc Gyimesfelsőlok Széphavas Csíksomlyó A napi szakasz terepkerékpárral, lóval járható. Szent Erzsébet Gimnázium Ciherek-pa- taka Széphavas; 5,5 km (köztes táv) A gimnáziumtól nyugatnak fordulunk, és az országúton 1,4 km-t haladva elérjük a Ciherekpataka nevű utcát, amely északnak, vagyis jobbra tart, a sarkon üzlet is van (25,4 km). Innen is jól látható a nyugatra tartó meredek gerincen haladó út, amely egy régi földvárat is érint. Alapjai még jól kivehetők a füves oldalban. Az úton 150 m után elhagyjuk a köves utat, és balra, vagyis nyugatnak fordulunk egy kisebb szekérúton, a régi búcsús úton, amely lassan kapaszkodik fel az oldalon Széphavas irányába. Folyamatosan felfelé haladunk, kaszálók, majd erdős és legelős területeket hagyunk magunk mögött. A hegyháton haladva elérjük a Széphavast, melynek tetején az épülő kápolna 200 méterre van a Mária úttól (déli irányban, 21,3 km). Széphavas Küpüs kút; 3,1 km (köztes táv) zéphavasról folytatjuk utunkat egy nyergen keresztül, nyugati irányba. Kisebb-nagyobb kanyarok után dél délnyugati irányba tartunk a Küpüs kútig, amelynek környékén szintén találhatunk ideiglenes nyári szállásokat. Lelki Útravaló: Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába. Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet (Luk 1,39) Az úton Máriát köszöntöd, és Mária köszönt téged, mint ahogy köszöntötte Erzsébetet, és együtt ujjongtak a Szentlélekben. Berszán Lajos gyimesfelsőloki lelkiigazgató Küpüs kút Pogányhavas Szent László emlékhely Szépvíz; 5,5 km (köztes táv) A Küpüs kút után figyeljük, hogy ne délre tartsunk, hanem nyugatnak, a Pogány-havas irányába (18, 2 km). Ha itt rossz irányba tartanánk azon az úton, ami jelenleg jobban járt, akkor az 1150 m magas Gyimesi-hágón az országutat érjük el (1,3 km). A jelzéseket követve, 400 m megtétele után, nyugati irányba megközelítjük a Pogányhavas alatti mellékúton az 1351 m magas csúcsot. Érdemes a kitérőt megtenni a kereszthez, melyet a szépvízi közbirtokosság állított (17,8 km). Majd a csúcsról visszatérve beérünk az erdőbe, ahol lassan ereszkedünk a Szent László emlékhely felé, 750 méterre. Az emlékhely a Szent László-kápolna romjait, a haranglábat, a Szent László-követ és Szent László-forrást jelenti (17 km). Innen folyamatosan ereszkedünk a jól látható úton, amíg elérjük Szépvíz község első házait. Szépvíz Csíkborzsova Csíkdelne Csíkpálfalva Csíksomlyó; 12,7 km (köztes táv) Szépvíz temploma és a neve is Szent László emlékéhez kötődik (12,7 km). A templomot elhagyva beérünk a falu központjába, ahol délnek fordulunk, az örmény volt-plébánia (jelenleg alapítványi gyerekotthon), illetve templom felé. A községháza előtt elhaladva átkelünk Szépvíz-patakán, majd érintve Szent László egész alakos szobrát, nyugatnak fordulunk. A csíkrákosi kövezett úton (nem az országúton), az ortodox kápolna mellett megyünk el, majd 1600 m megtétele után a falu szélére érünk, itt pár cigány ház is található, az út pedig jobbra, vagyis északnak fordul (11 km). A kanyar után 100 méterre a jól kövezett útról letérünk balra, vagyis nyugatnak, rá egy földútra, a Vásárok útjára. Ezt az utat a jövőben javítani fogják. Nem megyünk el a Szépvíz-patakig, hanem utunk innen kezdve pityókaföldek között vezet. Majd a patak mentén haladva elérjük a szennyvíztisztítót, Csíkborzsova első 60 61

33 Gyimesbükk Apahavas Ugrapataka Széphavas Szépvíz Csíkborzsova Csíkdelne Csíkpálfalva Csíksomlyó házát. Ennél a háznál ágazik el a lila 01 és a kék színű 12-es számú Mária út Csíkrákos irányába (8,5 km). Innen már nem a megszokott piros jelzésen haladunk, hanem a háromszínű (m01, m05, m12) jelzéseket követjük Csíkborzsova falu széléig, ahol a falu sáros körgyűrűjén balra, délnek fordulunk, s a kertek alatt elérjük Borzsova-patakát, ahonnan utunk emelkedni kezd 850 méteren keresztül. A delnei mezőben található Szent János-templom (5 km) után 750 méterre keresztezzük a főutat, s beérünk Csíkdelnére. Két kisebb kanyar után, derékszögben jobbra fordulunk. Tartva mindig a déli irányt a jelzések mentén, a falu szélére jutunk ki. Az aszfaltúton haladunk Csíkpálfalva felé. A csíkpálfalvi templomtól már 2,5 km a csíksomlyói kegytemplom. Ezen az útvonalon már nem lehet eltévedni. második nap Lelki Útravaló: Az élet ünnepek nélkül, pihenő nélkül hosszú út. Aki a Mária úton zarándokol, nemcsak teljesít, de teljessé is lesz. Gábor Zoltán csíkszépvízi plébános Egy igazi zarándoklat három részből áll: elindulunk a kegyhely irányába egy kijelölt zarándokúton, megérkezve a kegyhelyre élményeket gyűjtünk, olyan kincseket, amelyek változást hoznak az életünkbe, majd következik a harmadik szakasz, amikor visszatérünk a hétköznapokba, és megújult erővel folytatjuk abbahagyott feladatainkat. Zarándokok és jövevények, mozgásban lévő emberek vagyunk, akik az alfától az ómega felé haladunk. Urbán Erik OFM, csíksomlyói kegyhelyigazgató Gyimesbükk Apahavas Ugrapataka Széphavas Szépvíz Csíkborzsova Csíkdelne Csíkpálfalva Csíksomlyó második nap 62 63

34 második nap második nap 64 65

35 második nap Gyimesbükk Apahavas Ugrapataka Széphavas Szépvíz Csíkborzsova Csíkdelne Csíkpálfalva Csíksomlyó második nap Turisztikai látványosságok A Széphavason még kivehetők egy középkori templom romjai, ahol a csíki székelyekből lett gyimesi csángók fogadták a moldvai csángókat pünkösdkor, s együtt mentek tovább a Szent László köve. A Szent László-emlékhelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek 2012-ben szentelte fel, 2011-től tartanak itt búcsút. a csíksomlyói búcsúra, amíg a Habsburgok le nem zárták a moldvai határt. A Széphavason most egy új kápolna van épülőfélben a Szentlélek tiszteletére. A Pogányhavas legfőbb nevezetessége az egyedi növényvilága, a legelők változatos virágai, melyek között megtalálhatók a különböző kosborok (orchideafélék), a tátogó kökörcsin, a fekete zászpa, a zergeboglár, a tűzliliom és még sok más. A Pogányhavas a Szent László-kultusz egyik állomása, itt található a Szent László kútja és Szépvíz A felcsíki térség egyik legfejlettebb faluja volt, mely fejlődését többek között az örmények 17. századi letelepülésének is köszönhette. Ugyan az örmények már eltűntek a székely faluból, de a központjában látható épületek ma is büszkén viselik a néhai gazdag kereskedőréteg emlékét. A Havasboldogasszony-kápolna: 1694-ben épült, és a 19. században újították fel. Az örmény templom: 1781-ben épült, erődszerű fal veszi körül. Tehát akár esztek, akár isztok vagy bármi mást tesztek, tegyetek mindent Isten dicsőségére. 1 Kor. 10,

36 Gyimesbükk Apahavas Ugrapataka Széphavas Szépvíz Csíkborzsova Csíkdelne Csíkpálfalva Csíksomlyó második nap Gyimesbükk Apahavas Ugrapataka Széphavas Szépvíz Csíkborzsova Csíkdelne Csíkpálfalva Csíksomlyó második nap Semmit se tartsatok vissza magatokból, hogy egészen magához fogadjon benneteket az, aki egészen odaadja magát értetek Assisi Szent Ferenc A szépvízi római katolikus templom: 1880 és 1892 között épült Kiss Sándor gyergyócsomafalvi mester tervei alapján, Szász István üvegcsűri építész kivitelezésében, neogótikus stílusban. Fa harangtornya van, műemlék épület. A szépvízi víztározó: A Nagyszépvíz-patak völgyének középső szakaszán 1986-ban egy földgátat emeltek. A mesterséges tóba ömlik a Pálos-pataka és a Szalonka-pataka. A tározó Csíkszereda vízellátását biztosítja. Öt éve szervezik meg a hagyomány felelevenítésével a káposztavágást. A község Gyimes felőli kijáratánál fellelhető területen tartják a vásárt. Hagyományőrző együttesek előadása, kirakóvásár, főzőverseny van a programban. Csíkborzsova Kápolna: 1794-ben szilárd anyagból megépítették a ma is álló kis templomot, amelyet 1821-ben kibővítettek és 1842-ben kis toronynyal is díszítettek. Az egész templomocska a barokk stílus legegyszerűbb példája. Új római katolikus templom: 1930 és 1940 között neogótikus stílusban épült téglából, benne 15. századi Madonna-szobor áll. Csíkdelne Szent János-templom: a Csíki-medence egyik legérdekesebb, kazettás mennyezetű temploma, melyet talán a hajdani Tordafalva hívei is használtak, mígnem a községet a tatárok a XVI. században elpusztították. A templom között épült, késő gótikus stílusban, csúcsíves mennyezettel. Csíkpálfalva Római katolikus templom: védőszentje Szent Pál, búcsúja január 25-én van, ban épült a régi (19. századi) kápolna helyére. Csíkpálfalva területén több neolitikus régészeti lelőhely is található, ezekről érdeklődjön a helyi önkormányzatnál. A község központjában az első és a második világháború hősi halottaira emlékezve egy 5 m magas háborús emlékmű áll. Tovább információk: Szállások: info@mariaut.ro Tel.:

37 Marosvásárhely - Sóvárad Marosvásárhely - Sóvárad két nap 48km Marosvásárhely - Sóvárad 48km 0. nap: Marosvásárhelyi reptér Marosszentgyörgy A várostól 14,5 kilométerre délnyugatra található repülőtérről a Bálint Trans (tel.: ) járatai visznek Marosvásárhely központjába. A várossal egybeépült, de közigazgatásilag önálló községet képező Marosszentgyörgyre a városi közszállítás 5-ös számú buszaival juthatunk ki. Marosszentgyörgyön szállást kaphatunk a római katolikus plébánián, mely a Márton Áron utca 24. szám alatt található, elérhetőségei: vagy telefonszámok. Más szálláslehetőség Marosszentgyörgy felső felében a Gemini Motel, melynek címe Transilvaniei (Erdély) utca 1058., telefon: Marosvásárhelyen ha időnk engedi érdemes megtekinteni néhány nevezetességet, mint például a Bernády György polgármestersége idején ben épült tanácsházat (régi tornyos Városháza) és szomszédságában az között épült közművelődési házat (Kultúrpalota). A szecessziós eklektikus stílus példáiként számon tartott épületeket Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. A főtér felső végében említést érdemel az között épült, 1750-ben Sztojka Zsigmond Antal püspök által felszentelt Keresztelő Szent János plébániatemplom, valamint a szemközti oldalon árválkodó barokk torony, mely a hajdani 1777-ig megépített és 1971-ben a hatóságok nyomására lebontott ferences templom maradványa. Ezenkívül a mai főtértől északkeletre az között Borsos Tamás városbíró vezetése alatt felépült vár hívja fel magára a figyelmet, melynek előzménye egy 1492-ben Báthory István által épített erődítmény. A vár udvarán álló templomot a XIV. században a ferencesek építették, majd között a reformátusok tulajdonába került. A magyar nyelvterület egyik legrégibb nyilvános könyvtára a régi Szent Miklós, mai nevén Bolyai utcában álló Teleki Téka, melyet Széki Teleki Sámuel gróf alapított 1802-ben. Maga az épület a XVII XVIII. században épült barokk stílusban. 1. nap: Marosszentgyörgy Jobbágyfalva: 20 km, 6 óra (köztes táv) Figyelem! Jobbágyfalva Csíkfalva község része, de a Mária-út csak a község legdélebbi, római katolikus lakossággal is rendelkező faluját érinti. Marosszentgyörgyről a katolikus plébánia udvarával szinte szemben nyíló Akácos utcán indulunk el, majd erről kijutunk a Tófalvi útra, amely átvezet a Marosszentgyörgyi Kutatóállomás bikafarmján, elhalad a Sarutlan Karmelita Nővérek Kolostora mellett, és kiér Tófalvára. A mára üdülőfalu jelleget öltött hajdani székelyföldi településen áthaladva elérünk egy útelágazáshoz. Jobbra Csejd, balra Székes látszik, de mi egyenesen előre folytatjuk utunkat a hídon át, aztán egy fenyvessel tarkított lombhullató erdő hangulatos tisztásának jobb szélén haladunk, s onnan a jelzéseket követve az erdőben kaptatunk keleti irányba. Az Őrhegy délnyugati oldalának Csejd és Székelybő közötti mezejére érünk ki, ahol az erdő szélén haladunk tovább. Az Őrhegy csúcsát ahol hajdanán őrvárat (földvár) emeltek eleink jobbról kikerülhetjük, de érdemes egy kitérőt tenni a csúcsra (néhány lila M betű nélküli fehér négyzet vezet fel), ahonnan széles kilátásunk nyílik távolabbi vidékekre is, egészen a Görgényihavasokig, melyből a Bekecs, Siklódkő, Küsmöd és Firtos jól látszik a távolban. Az Őrhegy csúcsát magunk mögött hagyva, ennek teraszos keleti lejtőjén folytatódik az út, majd a völgyben látszó Székelybő fölötti gerincen vezet végig, elérve a szemben látszó magaslaton az erdőt. Innen hosszan követhetjük a Só-útja sárga sáv jelzéseivel együtt haladó útvonalunkat, mely sokáig az erdő szélén halad. Az erdőt egy helyen szántóföld szakítja meg, de aztán ismét a fákon találjuk jelzéseinket, mindvégig a gerinc vonalát követve. Nemsokára Mosonra, valamint délen a völgy alsóbb szakaszán feltűnő Székelysárd házaira nyílik rálátás. Moson mellett a Szánthó család sírkertje fölött haladunk el, mely egy dombtetőn, kiterjedt lombkoronájú fa alatt látható. A kétféle jelzéssel ellátott út betér az erdőbe, keresztezi a Mosont Székelykállal összekötő utat, majd a Jobbágyfalvára Moson felől lefutó Hosszúaszó völgye fölötti gerincen többnyire az erdőben, néha az erdőszél közelében vezet. Ha csendben járunk e szakaszon, jó esélyünk van őzekkel, szarvasokkal, de akár egyéb vaddal is találkozni. Az út egy esztena közelében ér ki az erdőből, megkerüli azt, majd a gázkutak szomszédságában lejut a Jobbágyfalváról Mosonba vezető útra. Végigmegyünk Jobbágyfalva utcáján, míg kiérünk a főútra, ahonnan vagy jobbra térünk, hogy aztán beforduljunk az 70 71

38 Marosvásárhely - Sóvárad Marosvásárhely - Sóvárad egyik szálláslehetőséget biztosító római katolikus plébánia felé vezető utcába (telefonszám: ), vagy a főúton balra, majd a Nyárád hídján átvezető utcába. A hídon átjutva megtaláljuk másik szálláslehetőségünket a Tündér Ilona-völgy vendégházában (telefonszám: ). 2. nap: Jobbágyfalva Sóvárad: 28 km, 8-9 óra (köztes táv) Mája, Márkod, Kendő, Selye körülölel Nyárád tere az e napi szakaszunk a Nagy- és Kis-Nyárád völgye közti térség falvain halad át, majd a Kis-Nyárád forráságát keresztezve leereszkedik a Kis-Küküllő völgyébe. Jobbágyfalváról indulva átmegyünk a Nyárád hídján, aztán a rendkívül hangulatos Tündér Ilona-völgy vendégházát elhagyva balra kaptat az út a fölöttünk magasló erdős gerincre. Az erdő alatti jobb kanyarnál figyelni kell, mivel a taposott út mezőre vezet, de a Só-útjával együtt haladó ösvényünk tovább emelkedik az erdő felé, majd nagyjából az erdő szélét követve kijutunk a vízválasztó gerincre. Innen csodálatos panorámaként tárul elénk a Kis-Nyárád vízgyűjtője, lent a völgyben Mája házaival, hátul pedig a Bekecs, amely mintha keretbe foglalná az alatta elterülő tájat. A Mája fölötti gerincről egy kitérőt szándékoznak kiépíteni az innen továbbvezető Só-útja mentén. Ez Marosszék szent hegyére, a Bekecsre vezetne, a nemrégiben felavatott Szent Kereszt-kápolnához, mely az évszázadokkal ezelőtt ugyanott állt Szent Antal-kápolna helyére épült. A gerincet követjük észak felé egy rövid szakaszon a Csíkfalváról Májába vezető talajút kereszteződéséig, majd ez utóbbin lejutunk az Egres-patak mellékvölgyében található faluba. Itt figyelni kell, mivel az előbbi években jelzésekkel ellátott és használt útvonal mely mára már Székelyberétől Sóváradig több mint tíz kilométeren aszfaltos úton halad forgalomtól félreeső, vadregényes völgyekben meghúzódó falvakon átvezető útra cserélődik. Májába érve az első útelágazásnál a bal oldali utcába térünk, áthaladunk a hídon, majd követjük a házak sorát, míg egy háromszög alakú térre jutunk. Itt közkutat találunk, jobbra fordulva pedig a református templomot láthatjuk. A mi utunk balra, a temető felé emelkedik, majd onnan az Egres-patak menti úthoz ereszkedik. Ezen észak felé (balra) fordulunk, és nemsokára Márkodba érünk, melynek főutcáját követjük, míg elérünk a református templomig. A templom mellett kopott táblák jelzik, hogy jobbra térve Kendőbe, illetve a Bekecsalja legmagasabban fekvő falujába, Selyébe érünk. A bal oldali út (egyenesen előre) a ferences templomáról híres faluba, az ún. nyárádmenti Szentföld központjának számító Mikházára vezet. Kendő felé emelkedik az út, aztán egy dombháton át bevezet a Bekecs délnyugati lábánál csodaszép erdős környezetben rejtőzködő faluba. Hamarosan elérünk a Kendő jelképének számító, 1787-ben épült jellegzetes fatornyos templomhoz. Ezután az első útelágazásnál balra megyünk tovább, majd az út jobbra kanyarodik. A falu keleti kijárata előtti elágazásnál jobbra térünk, és nemsokára kemény emelkedő következik, melynek néhány kanyarulatát le is rövidíthetjük. A tetőre érve hirtelen Selyében találjuk magunkat a falu nyugati szélén levő útkereszteződésnél. Már innen is látható a Czigány-patak völgyé- ben elhelyezkedő település túlsó, délkeleti oldalán a Katihegyesére felkanyargó út, melyen a Mária Út további része halad. Selye bejáratánál balra a Bekecs-tetőre jutnánk, melynek kápolnája már Kendőből is látszik. Előre és jobbra egyaránt Selyébe lejt az út, de a jobb oldalit választjuk, mely a katolikus plébánia közelében halad el az első jobb oldali mellékutcában található a Szent Mária Magdolna-plébánia és lekanyarog a központba. A református templom előtt jobbra fordulunk, majd rögtön utána balra térünk, és elmegyünk az utcában álló mázsáló mérlegig. Itt jobbra bemegyünk a mellékutcába, mely íves kanyarokkal emelkedni kezd, és felkaptat a Katihegyese gerincén átvezető kék sávjelzéshez, amely Nyárádmagyarósról a Bekecsre vezet. Fent csodálatos panoráma fogad, láthatjuk utunk következő részét a Farkastetőn álló tévétoronyig, hátterében a Siklód-kő csúcsával, északon a Bekecset, mögöttünk Selyét és délen a Kis-Nyárád menti tájat. A Farkas-tető felé egy körív formát ír le utunk a Súgó-patak (a Kis-Nyárád forrásága) és mellékpatakainak forrásvidékén, a Klastrombércén át (valamikor kolostor állt itt) nagyjából Mindkettő amitől menekülsz, és ami után vágyódsz benned van Anthony de Mello SJ szintet tartva. Oda kell figyelni ezen a szakaszon, hogy sem a hegy felé emelkedő, sem a Magyarós felé lejtő elágazásokra ne térjünk rá, mindvégig keleti irányt kövessünk. Talajutunk a Magyarósról Sóváradra vezető műútba ér ki, a tévétorony alatti utolsó előtti kanyarhoz. A tetőről még vethetünk egy pillantást a Nyárádmentére, melynek erdős hegyhátai fokozatosan emelkednek a tőlünk északra magasló Bekecsig, aztán tovább folytatva utunkat a Kis-Küküllő hosszan elnyúló völgye kerül elénk a szemben magasló Siklódkővel. Ajánlott csoportba tömörülni e szakaszon, mivel a tévétorony közelében, a gerinc keleti oldalán esztena van, s a hatalmas termetű juhászkutyák veszélyesek lehetnek. A tető alatti kanyarnál patakot keresztez az út, a híd után kopott kilométerkő áll, majd hosszabb egyenes szakasz következik. Az út következő, nagy ívű balra kanyarodásánál jól oda kell figyelni, mivel a patak bal partja közelében egy ösvényre kell térnünk, mely nemsokára lejteni kezd, és levezet Sóvárad alsó (Kibéd felőli) végébe. Innen az útleírás az Sóváradi remeteség Csíksomlyó szakaszon található

39 Zarándokútlevél. Név:... Lakcím:... Marosvásárhely - Sóvárad Dátum/pecsét Dátum/pecsét Dátum/pecsét Dátum/pecsét Dátum/pecsét Dátum/pecsét Dátum/pecsét Dátum/pecsét Dátum/pecsét 74 75

40 Irodalomjegyzék Zarándokútlevél Dátum/pecsét Dátum/pecsét Dátum/pecsét Dátum/pecsét Dátum/pecsét Dátum/pecsét Dátum/pecsét Dátum/pecsét Dátum/pecsét Dátum/pecsét Dátum/pecsét Dátum/pecsét 1. Vargyas Antal Székelyföld útikalauz, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Vofkori László Utazások Székelyföldön, Pro-Print könyvkiadó, Csíkszereda,

41 I. kiadás, 2014 január Kiadja: Mária Út Egyesület Erdély, Csíkszereda, Szék út 147 Kiadásért felelős: Molnár Sándor Felelős szerkesztő: Creative Design Studio Szerzők: Molnár Sándor, dr. Nagy Benedek, Imreh Székely András, Török Rafael Munkatársak: Kovács János, Kánya József (Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület), Böjthe Beyer Barna, Szilágyi Eszter, Kocsis András (Marosvásárhelyi EKE), Kiss Tibor, Marthy Zoltán (Székelyudvarhelyi EKE), Péterfi Attila, Molnár József (Gyulafehérvári Caritas), Dukrét Lajos (Háromszéki EKE), Szabó Bernadette, Kerekes László (Romániai Magyar Cserkészszövetség), Ábrahám Margit (Hargita Megye),dr. Szakács F. Sándor (Hotel Salvator), Bálint Ildikó (önkéntes, Csíkmadaras), Katona Pál (Magyarországi Mária Út Egyesület) Fótok: Kiss Tibor, Boros János (Székelyudvarhelyi EKE), Jakab Emil (Farkaslaka), Gergely István (Zetelaka), György Attila (Szentegyháza), Koszta Csaba János (Hargitai életképek/csíkszereda 2009/),Vitos Hajnal, Pomjanek Béla, Csiszer András, Ádám Gyula, Miklós Csongor, Török Rafael (Csíkszereda), Fazakas Tibor (Szépvíz), Deáky András (Gyimesbükk), dr. Sallai János, Czege Zoltán (Magyarország), Etéd, Farkaslaka, Zetelaka, Csíkpálfalva polgármesteri hivatala, Pro Zetea Alapítvány, Hazajáró Duna TV, ADI Hargita, Gyulafehérvári Romai Katolikus Érsekség. Korrektúra: Gergely Erika Támogatók: Hargita Megye Tanácsa a Recultivatur projekten keresztül Együttműködők: 78